makói oktatási központ, szakképző iskola és …makói oktatási központ, szakképző iskola...

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

Horváth Zoltánigazgató

2009

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________

„A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges…”(Apáczai Csere János)

2

Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Makói Oktatási Központ,

Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

Galamb József Szakképző Iskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és

Kollégium Tagintézménye

Pulitzer József Kollégium, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola Székhelye


I.Tartalom

I. Tartalom ................................................................................................................................... 3 II. Nevelési program ................................................................................................................... 6

A. - Bevezető – ........................................................................................................................ 6 1. Az intézmény általános jellemzői ................................................................................... 6 2. Tagintézményei: ............................................................................................................. 7 3. Telephelyei: .................................................................................................................... 7 4. Alaptevékenységei: ........................................................................................................ 7 5. Feladatai: ......................................................................................................................... 8 6. Évfolyamok száma: ......................................................................................................... 9 7. Az intézmény által felvehető maximális létszám: .......................................................... 9 8. Az intézmény gazdálkodási jogköre: ............................................................................ 10 9. Kiegészítő tevékenység: ................................................................................................ 10

B. Az iskola története ............................................................................................................ 12 1. Székhely (a kollégium) ................................................................................................ 12 2. Erdei Ferenc Tagintézmény .......................................................................................... 12 3. Galamb József Tagintézmény ....................................................................................... 13

C. ......................................................................................................................................... 14 D. Az intézmény jelenlegi helyzete ...................................................................................... 15

1. Székhelyen (a kollégiumban) ....................................................................................... 15 2. Tagintézményekben ...................................................................................................... 15 3. Erdei Ferenc Tagintézményben: ................................................................................... 16 4. Galamb József Tagintézményben: ................................................................................ 16

E. Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 18 F. Jövőkép ............................................................................................................................. 19

1. Célok: ............................................................................................................................ 19 G. Pedagógiai alapelveink ..................................................................................................... 20

1. Az iskolai nevelési rendszer jellemzői .......................................................................... 20 2. Az iskola funkciói ......................................................................................................... 20

H. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai ............................................... 25 1. Székhelyen (a kollégiumban): ....................................................................................... 25 2. A tagintézményekben folyó oktató-nevelő munka céljai ............................................. 28

I. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok ............................ 33 1. Székhelyen (a kollégiumban) ........................................................................................ 33 2. Tagintézményekben: .................................................................................................... 35

J. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 45 1. Általános feladatok ....................................................................................................... 45 2. A tanórán megvalósítandó közösségi feladatok ............................................................ 46 3. Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon ................................................... 47 4. A feladatok megoldásának színterei, fórumai: .............................................................. 47 5. Közösségi programok ................................................................................................... 52

K. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ......................................................................... 55

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. .................................................................................... 55 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: ...................................................................................................... 55 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 58

3


4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................................... 59 5. A differenciált képesség és tehetségfejlesztés színterei ................................................ 63 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ................... 65 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ..................................................... 73 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 76

L. A szülő, a tanuló, iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái .......... 80 1. Székhelyen (a kollégiumban) ........................................................................................ 80 2. Tagintézményekben: .................................................................................................... 81

M. Egészségnevelési program ............................................................................................... 83 1. Törvényi háttér .............................................................................................................. 83 2. Biológiai tényezők: ...................................................................................................... 86 3. A pedagógus szerepe az egészségnevelésben ............................................................... 94 4. Az iskola drogmegelőzési programja ............................................................................ 94

N. Környezetnevelési program ............................................................................................ 97 1. Törvényi háttér .............................................................................................................. 97 2. Helyzetkép .................................................................................................................... 99 3. Az intézmény külső környezete: ................................................................................ 103

O. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................... 111

III. Helyi tanterv ...................................................................................................................... 112 A. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények ............................. 112

Tantervek ....................................................................................................................... 112 1. Óratervek: .................................................................................................................... 112

B. Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................... 123 C. Az iskolába és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei .................................. 125

1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolán belüli átlépés más osztályba, átvétel más iskolából: ...................................................................................................... 127 2. Határon túli magyarok képzése: .................................................................................. 130 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: ........................................................................ 131

D. A tanulói jogviszony megszűnése a tagintézményekben: .............................................. 132 1. Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése ................. 132 2. Az iskolai tanulmányok befejezéskori tanulói jogviszony megszűnése: .................... 133

E. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ...... 134 1. Tagintézményekben: .................................................................................................. 134

F. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 154 1. A Hungarofit felmérés gyakorlati haszna: .................................................................. 154 2. A testnevelő fontos feladata: ....................................................................................... 155 3. Az adatok nyilvántartása: ............................................................................................ 155 4. Az előző időszak tapasztalatai: ................................................................................... 155

IV. Szakmai program .............................................................................................................. 156 A. Erdei Ferenc Tagintézményben ..................................................................................... 157

1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei: ................................................................... 160 2. Az iskolában folyó szakképzés célja: ......................................................................... 160 3. Az egyes szakmákra vonatkozó képzési célok: .......................................................... 161 4. A különböző szakmákat a központi programok alapján oktatjuk. .............................. 162

B. Galamb József Tagintézményben: .................................................................................. 163 1. Szakiskolai oktatás ...................................................................................................... 164 2. Óratervek ..................................................................................................................... 166

4


V. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................................................................. 186 VI. JÓVÁHAGYÁSA ............................................................................................................. 188

5


„Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

II.Nevelési program

A.- Bevezető –

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium A Csongrád Megyei Közgyűlés a 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozatával 2007. július 31-jei

hatállyal megszüntette az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és

Kollégiumot, valamint a Galamb József Szakképző Iskolát.

Az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, valamint a

Galamb József Szakképző Iskola további működését a Csongrád Megyei Önkormányzat

Közgyűlése 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozatával 2007. augusztus 1-jei hatállyal hagyta

jóvá a két intézmény tagintézményekként való működését Makói Oktatási Központ,

Szakképző Iskola és Kollégium néven.

1.Az intézmény általános jellemzői

Az iskola hivatalos neve: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium

Székhelye: 6900 Makó, Posta u. 4-6. (kollégium épülete)

Alapításának éve: 2007. augusztus 1.

Alapító szerve: Csongrád Megye Önkormányzata

A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv: Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Jogállása: Költségvetési szerv

Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

(1993. évi LXXIX. tv. 33 § (1) bekezdés b) pont);

Szakközépiskola, szakiskola és kollégium

(1993. évi LXXIX. tv. 20.§ (1) c/, d/ és g/ pontja

6


2. Tagintézményei:

1. Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Makói Oktatási Központ,

Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

6900 Makó, Posta u. 4-6. (iskola épülete)

2. Galamb József Szakképző Iskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és

Kollégium Tagintézménye

6900 Makó, Szép u. 2-4.

3. Telephelyei:

6900 Makó, Aradi u. 130.

6900 Makó, Szent János tér 19/a

6900 Makó, Igási úton (0333/1; 0339; 0234/1; 0232/1; 0234/2; 0237/1; 0237/4 hrsz.)

6900 Makó, Rákosi úton 0402/8

6921 Maroslele, Árpád u.2.

4. Alaptevékenységei:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Tv. 27., 29. és 32. §-ában meghatározott

középiskolai, szakiskolai és kollégiumi feladatok ellátása, a 30. § (7) bek. szerinti

gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatok ellátása, valamint a 78. § (1) bek. szerinti

felnőttoktatás.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. 15. §-ban meghatározott iskolai rendszerű

szakmai elméleti és gyakorlati képzés.

A fő tevékenységek TEÁOR száma és megnevezése: 8532 Szakmai középfokú oktatás

853200 Szakmai középfokú oktatás

80217-7 Nappali rendszerű

szakközépiskolai nevelés, oktatás

80218-8 Sajátos nevelésű igényű tanulók

nappali rendszerű szakközépiskolai

nevelése, oktatása

80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás

7


5.Feladatai:

a)Székhelyen (a kollégiumban):A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához

azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a

nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve

akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

b)Erdei Ferenc Tagintézményben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára

felkészítő szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok

szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban:

• közgazdaság szakmacsoport

• kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési

követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél

szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában

részletezett szakképesítések megszerzésére.

c)Galamb József Tagintézményben:Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára

felkészítő szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok

szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban:

• informatika szakmacsoport

• gépészet szakmacsoport

• mezőgazdaság szakmacsoport

• közlekedés szakmacsoport

Egy szakközépiskolai osztályban az 1993. évi LXXIX. tv. 29. (2) alapján, kilencedik

évfolyamon idegen nyelvből intenzív felkészítés szervezhető, tizedik-tizenharmadik

évfolyamon pedig emelt szintű oktatás keretében az adott nyelvből emelt szintű érettségire

készíthetünk fel.

A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá

pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a

következő szakmacsoportokban:

• építészet szakmacsoport

8



• könnyűipar szakmacsoport

• faipar szakmacsoport

• elektrotechnika-elektronika szakmacsoport



• kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési

követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és

szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és

működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére.

Általános műveltséget megalapozó és szakközépiskolai képzés keretében érettségire

felkészítő, valamint szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás.

Felzárkóztató évfolyam szervezése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27. § (8) és a

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § által meghatározottak szerint.

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képesség-

kibontakoztató és integrációs felkészítés.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása: a nevelési

tanácsadó szakvéleménye szerint, a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdése

alapján.

Valamennyi tagintézményben

• diákétkeztetés

6.Évfolyamok száma:

Erdei Ferenc Tagintézményben:

Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam ) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint

Galamb József Tagintézményben:

Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam ) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint

5 (9-13. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyammal ) és szakképzési

évfolyamok OKJ szerint

Szakiskola: 2 ( 9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint

7. Az intézmény által felvehető maximális létszám:

Székhelyen (a kollégiumban):

9


-kollégium 224 fő


-iskola, nappali tagozat 400 fő


- Iskola, nappali tagozat: 900 fő

- Iskola, esti tagozat: 120 fő

8.Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Önálló gazdálkodó költségvetési szerv

Gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel ellátja – a munkamegosztás és

felelősségvállalás rendjére vonatkozó megállapodásban foglaltak alapján – az intézményhez

kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság

szempontjából teljes jogkörrel rendelkező József Attila Gimnázium pénzügyi-gazdasági

feladatait.

A feladatellátást szolgáló vagyon: Csongrád Megye Önkormányzata tulajdonában lévő, az

önkormányzat törzsvagyonába sorolt és a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában

rögzített ingó- és ingatlan vagyon, a Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő,

Csongrád Megye Önkormányzata részére térítésmentes használatba adott ingatlan az

57./2003. (VI. 26.) Kgy. határozat szerint.

A vagyon feletti rendelkezési jog: Csongrád Megye Önkormányzata vagyonáról és a

gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelete, valamint más hatályos jogszabályi előírások

határozzák meg.

Vállalkozási tevékenysége nincs.

9.Kiegészítő tevékenység:

Székhelyen (a kollégiumban):

A 173/2003. (X. 28) Korm. r. szerinti nem üzleti célú közösségi, szabadidős

szálláshely-szolgáltatás a mindenkori szabad kapacitás mértékéig.


A 2001. évi CI. Törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként

rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások

mértékéig.


10


A 2001. évi CI. Törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként

rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások

mértékéig.

11


B.Az iskola története

1.Székhely (a kollégium)

A kollégium jogelődei:

1977-88: Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium

1988-2005: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

A kollégium 1995. szeptember 1-jétől városi középiskolai kollégiumként

működött. Makó Város Képviselő-testületének döntése alapján fogadta a

Galamb József Szakképző Iskola, valamint a Juhász Gyula Református

Gimnázium és Szakközépiskola tanulóit is.

2005-2007: Pulitzer József Kollégium

A kollégium felújítása 2005 szeptemberére megvalósult, így jelenleg egy minden

igényt kielégítő kollégium áll a diákok rendelkezésére.

2005. szeptember 1. óta a város minden középiskolájának diákja ebben a

kollégiumban került elhelyezésre.

2.Erdei Ferenc Tagintézmény

Alapítás ideje: 1923

Alapítók:

• Makói Kereskedők Egyesülete

• Makó Város Képviselő-testülete

Az intézményben fennállása óta gazdasági szakemberek képzése folyik.

A képzés 1988. szeptember 1-jétől 2 szakon történik.

Az intézmény jogelődei:

1923-31: Makói Négyévfolyamú Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola

1931-46: Makó Városi Kereskedelmi Középiskola

1946-49: Makói Állami Kereskedelmi Középiskola

1950-51: Makói Állami Közgazdasági Gimnázium

1951-52: Makói Állami Közgazdasági Középiskola

1952-54: Makói Állami Közgazdasági Technikum

1955-71: Közgazdasági Technikum

1972-77: Kereskedelmi Szakközépiskola

1977-88: Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium

12


1988- Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Az intézmény fenntartói voltak

• több alkalommal Makó város

• 1954 és 1973 között az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége

(ÁFEOSZ) jogelődje, a SZÖVOSZ

• 1973-1978. Csongrád Megyei Tanács

• 1979-2003. augusztus 31. Makó város Képviselő-testülete

• 2003. szeptember 1-jétől Csongrád Megye Közgyűlése

Az intézmény alapvető profilján egyik fenntartó sem változtatott.

3.Galamb József Tagintézmény

A szakképző iskola elődjét, az iparostanonc iskolát 1882-ben alapították. Az iskola

célja ebben az időben a város és a vonzáskörzet iparos segédeinek képzése volt. Az iskola

elsődlegesen céh, valamint városi irányítás alatt működött.

Az intézmény az 1950-es évtől a hasonló iskolákkal együtt központi minisztériumi irányítás

alá került.

1954-től kezdődően megjelentek a mezőgazdasági foglalkozási ágak is.

1978-ban a Művelődési Minisztérium engedélyezte a 4 éves képzési idejű mezőgazdasági

gépszerelő szakközépiskola beindítását.

1985-ben indult a mezőgazdasági gépésztechnikus oktatás.

A gyakorlati oktatás szervezésére az iskola vagyona kiegészült egy 4 ha-os tankerttel és

kezelői jogot szerzett egy 200 ha-os tangazdaság üzemeltetéséhez.

1997 szeptemberétől indult az informatikai szakközépiskolai képzés.

1998-ban bekapcsolódott az iskola a világbanki képzésbe, amely komoly tárgyi fejlesztéseket

jelentett az iskolának.

Az iskolánk 1994-től beindította a szakmunkások szakközépiskoláját.

Ma már az általános műveltséget megalapozó és szakközépiskolai képzés keretében

érettségire felkészítő, valamint szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű

felnőttoktatás folyik.

1990-ben felvette az intézmény Galamb Józsefnek, a híres amerikai T-Ford modell autó

makói származású főkonstruktőrének a nevét.

Iskolánk mára jelentős felnőttképzési központtá nőtte ki magát, melyet jelez az is, hogy ECD

vizsgaközpont és EUROPASS bizonyítvány kiállítóhely is.

13


Szakmacsoportok:

• informatika szakmacsoport



• építészet szakmacsoport

• könnyűipar szakmacsoport

• faipar szakmacsoport

• elektrotechnika-elektronika szakmacsoport


C.

14


D.Az intézmény jelenlegi helyzete

1. Székhelyen (a kollégiumban)

A kollégisták az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Galamb

József Szakképző Iskola, a József Attila Gimnázium, a Juhász Gyula Református Gimnázium

és Szakközépiskola, valamint a Magán Zeneiskola tanulóiból kerülnek ki.

Személyi feltételek:

A kollégiumban folyó nevelőmunkát 5 fő állású, 2 félállású kollégiumi nevelő és 1 fő

kollégiumvezető látja el.

Jelenleg a nevelőtestületből ketten vesznek részt szervezett képzésben: Borkáné Dudás

Mónika (magyar kiegészítő szak, egyetemi képzés) és Kozák György (szakiskolai fejlesztő

program).

A jövőben a kollégiumi nevelőtestület kialakítása során, valamint a pedagógusok

továbbképzése terén a következő elveket helyezzük előtérbe:

• a szakfeladat ellátásának megfelelő továbbképzést • a pedagógus szakvizsgát (vagy annak megfelelő képzést)

Ennek megfelelően figyelembe vesszük:• a kollégiumi feladatellátás érdekeit• a hosszabb távú nevelőtestületi stabilitás szempontjait• a támogatott pedagógus emberi-szakmai értékeit vagy hiányosságait.

Tárgyi feltételek:

Kollégiumunk a pedagógiai programban szereplő célok megvalósítását a normatív

támogatásból és pályázatok útján nyert pénzekből kívánja fedezni.

Kollégiumunk nem önálló, hanem az iskolával közös igazgatású intézmény.

2.Tagintézményekben

Személyi feltételek: A feltételek számbavételekor a humán erőforrások pedagógiai és szakmai felkészültsége

meghatározó. Az iskola szempontjából különösen fontos az ott dolgozók személye. Iskolánkban

fiatal átlag életkorú, kreatív, ambiciózus, az új iránt fogékony és egyben erősen gyermekcentrikus

nevelőtestület dolgozik, amelynek fő erényét az összeszokottság, együttműködési készség és a

segítőszándék jelenti. Kellő kritikával szemléli munkáját, hogy minden évben javítani tudjon

15


oktatói-nevelői módszerein. Fáradhatatlan energiával foglalkozik a lemaradókkal, biztatja a

közepeseket és segíti kibontakozni a tehetségeseket.

A pedagógusok végzettsége minden szempontból kielégítő, a főiskolai diplomával

rendelkező közismereti tanárok egy része egyetemi kiegészítő szakon folytatja tanulmányait.

A tantestület bővítését minden esetben nagy körültekintéssel igyekszünk végezni,

figyelembe véve a kollégák többirányú végzettségét.

3.Erdei Ferenc Tagintézményben:

Tárgyi feltételek:

1995 szeptemberében az iskola bővült 6 tanteremmel és 2 csoportfoglalkozásra alkalmas

teremmel.

1998. szeptember 1-jén az új épületrész tetőterében 2 tanirodát alakítottak ki. Az iskola

„öreg” épületrészének tetőterében 2000 májusában elkészült egy informatika és egy

multimédia szaktanterem. 2003. augusztus 26-ig elkészültek az „öreg épület” tetőterében a

szaktantermek.

2007 novemberében átadásra került két bemutatóterem az alsó ill. az emeleti folyosón, ill.

felújították a tetőt.

Az 1. emeleten egy terem informatikateremmé lett átalakítva, ahol lehetővé válik a

közismereti tárgyak

IKT-val való oktatása.

A technikai felszereltség, multimédiás eszközök megléte, színvonala megfelelő.

A klimatizálás lehetősége ideális körülményeket nyújt a nyugodt munkához a géptermekben,

multimédiás teremben.

Modernül felújított, kiválóan felszerelt, minden igényt kielégítő tornaterem ill. sportpálya

teszi lehetővé a testedzést.

4.Galamb József Tagintézményben:

Tárgyi feltételek:Az iskola egy főépületből és egy oktatási épületből áll. A városközpontban helyezkedik el,

könnyen megközelíthető, gondozott környezetben fekszik, kellő nagyságú udvar és sportpálya

csatlakozik hozzá.

16


A két épületben összesen 32 tanterem van, ahol megoldható az idegen nyelv, a matematika, az

informatika és a szakmacsoportos alapozó tantárgyak óráinak csoportbontásban történő

megtartása.

Az iskolai könyvtár, 10 tanterem és a konyha a volt kollégium épületében található.

A számítástechnika oktatására 6 tanterem és több mint száz számítógép áll rendelkezésre, melyek

hálózaton keresztül csatlakoznak az internetre.

Két tornaszoba és egy kondicionáló terem biztosítja a tanulók testi nevelését, de szükség lenne

egy tágabb (szabványméretű) tornateremre.

A mezőgazdasági szakmacsoport tanulóinak gyakorlati képzése egy 4,2 ha-os tankertben és ehhez

kapcsolódó 200 ha-os tangazdaságban történik.

17


E. Küldetésnyilatkozat

„Az ember csak annyit ér, amennyi,hasznot hajt embertársainak, hazájának,

s ezáltal az egész emberiségnek.”(Széchenyi István)

Az oktatás – nevelés nemcsak a munkánk, inkább a hivatásunk. Tudjuk, hogy hivatásunkat

csak akkor teljesítjük, ha olyan embereket nevelünk, akik szakmai tudásukkal és emberi

magatartásukkal elismerést szereznek önmaguknak és iskolánknak.

18


F.JövőképMakó városában és a régióban is jelentkeztek az elmúlt évek során azok a szakképzést érintő

általános problémák - közöttük a legnagyobb gond, hogy a képzési struktúra nem mindenben

felel meg a munkaerő-piaci keresletnek -, amelyek szükségessé teszik a szakképzés

újragondolását, átalakítását.

1.Célok:

• a gazdaság igényeivel összehangolt, kompetencia elvű modularizált oktatás, át-

és továbbképzés

• új szakképzési struktúra kialakítása, új képzési módszerek alkalmazása

• korszerű gyakorlati képzés biztosítása

• hatékony pályaorientációs, pályaválasztási és karrier-tanácsadási rendszer

megteremtése

• felnőttképzés, átképzés, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése

• az elméleti oktatás személyi és tárgyi feltételei alkalmassá váljanak a piac

szakképzési követelményeinek teljesítésére

• a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése

• új szervezeti- és működési modell kialakítása

• a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt foglalkozás

• az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzése

• a tanulói lemorzsolódás csökkentése

• innováció, módszertani megújulás lehetőségének biztosítása a tantestületek

számára

• tananyagfejlesztés, e-learning oktatási módszerek bevezetése

A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő képzésnek köszönhetően az utóbbi évekhez képest

nagyobb létszámú, versenyképesebb tudással rendelkező szakember jelenjék meg a térségben.

A fiatalok, a pályakezdők elhelyezkedési aránya és tartós foglalkoztatottsága jelentősen

növekedjen a jelenlegihez képest.

A szakképzés megújítása Makó város és térségének igényeihez, elvárásaihoz alkalmazkodva,

a tagintézmények hatékony együttműködésével, új európai színvonalú középfokú oktatás

elérésével valósuljon meg.

19


G.Pedagógiai alapelveink

1.Az iskolai nevelési rendszer jellemzői

A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékek, az egészséges hazaszeretet, a

magyarságtudat és polgári értékrend bemutatását állítottuk.

Előtérbe kerül a viselkedéskultúrának, a családnak, a műveltségnek, az egészséges testnek és

léleknek tudatos értékként való megjelenítése, a rendkívül gyorsan változó szakmának

naprakész, jó színvonalon való ismerete.

A nevelőtestület elsődleges célja egy magas színvonalú, modern tudást nyújtó, a polgári

társadalom elvárásait kielégítő kínálat biztosítása, amely versenyképes tudást biztosít minden

tanulónak. E cél vonatkozik a szakmai képzésre is.

2.Az iskola funkciói

A nevelőtestület az alapfunkciók közül a következőket részesíti előnyben, és fontossági

sorrendjüket az alábbiak szerint állapítja meg:

a)Alapfunkciók:- Szociális készségek fejlesztése

1. Tisztességre, erkölcsre nevelés

2. Másokkal való együttműködésre nevelés

3. Rendre, fegyelemre nevelés

4. Szeretetteljes bánásmód

5. A közösségi szellem fejlesztése

- Intellektuális készségek fejlesztése

6. A gondolkodás, az értelem fejlesztése

7. Az idegen nyelvek megtanítása

8. Felkészítés a továbbtanulásra

9. Az egyéni képességek fejlesztése

10. Tudományos ismeretek átadása

- Szakmai képzés11. Szakma elsajátítása

- Hazafias nevelés 12. A magyar nemzeti hagyományok megismertetése

20


13. A haza szeretetére nevelés

14. Állampolgári nevelés

15. Az anyanyelv megfelelő elsajátítása

- Egyéb élethelyzetekre való nevelés 16. Játék, szórakozás, igényes szabadidős elfoglaltságok

17. Szexuális nevelés

18. Egészségtudatos étkezés

19. Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása

b)Az intézményt meghatározó alapelvek 1. tanulóközpontúság

2. partnerközpontúság

3. demokratizmus és felelősségvállalás

4. autonómia

5. az esélyegyenlőség biztosítása

6. a kollégiumi nevelés folyamatában megjelenő alapelvek

1. Tanulóközpontúság

Az iskola az egyes tanulót állítja a nevelés, a képzés középpontjába. A pedagógusok

személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén

fejlődéséhez. A közösen tevékenykedő tanulók közösséggé válhatnak. Ezeket a törekvéseket

az iskola segíti.

A tanulók testi, lelki és szellemi fejlesztésének érdekében kiemelt feladataink:

• jó közösségek kialakítása

• kellemes, ingergazdag környezet biztosítása

• megfelelő rend és fegyelem megteremtése

• személyes példamutatás

• képességek és igény szerinti egyéni bánásmód

21


2. Partnerközpontúság

Az intézmény a minőségirányítási programja szerint végzi munkáját. 2 évenként felméri a

közvetlen és közvetett partnerei igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, illetve irányított

önértékelést végez. Az ezek során felmerült problémák, fejlesztendő területek priorizálása

után, intézkedési terv(ek)et fogalmaz meg, mely(ek)et beépít az éves munkatervekbe, majd

megfelelően ellenőrzi, értékeli azok végrehajtását, s ha szükséges, korrekciós terv(ek)et

készít. A folyamatos fejlesztést állítja tevékenysége középpontjába.

3. Demokratizmus és felelősség

A nevelőtestület a jogszabályok keretei között állapítja meg az iskola munkarendjét.

Egyetértési joga van az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatnak, a szülői

szervezetnek és az iskolaszéknek.

Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épül. A pedagógusok közötti

tanórán kívüli munkamegosztás konkrét feladatok meghatározására épül.

A nevelőtestületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák számbavételével,

közmegegyezés révén dőlnek el.

A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A

diákönkormányzatokon keresztül a tanulók érdemben bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai

folyamatának szervezésébe.

A diákönkormányzatok komoly segítséget adnak a tanulóközösségek belső önfegyelmének,

viselkedéskultúrájának alakításához. Jól fejleszti azokat a tanulói képességeket, amelyek a

plurális társadalom polgárainál fontosak.

A demokratizmust együtt kell értelmezni a felelősség elvének az érvényesülésével.

A tanár felelőssége, hogy a tanuló személyiségét fejlessze, ismereteit korszerű tudásanyaggal

bővítse, valamint olyan segítséget nyújtson, amely megakadályozza, hogy diákja

tanulmányaiban lemaradjon.

A tanuló felelőssége, hogy optimálisan használja ki az iskola által nyújtott szolgáltatásokat

(pl. emelt szintű képzés, nyelvi képzés, informatikai képzés, diáksportkör, szakkörök,

érdeklődési körök stb.)

A szülő felelőssége, hogy gyermeke előmenetelét figyelemmel kísérje, és őt arra ösztönözze,

hogy a rendelkezésére álló lehetőségekkel éljen.

22


A munkahelynek és a szakmának is van felelőssége. A gyakorlati munkahely ismerje meg az

intézmény célrendszerét, követelményeit, a tanulókat ennek megfelelően nevelje, képezze.

Jelezzen vissza az intézménynek a végzett tanulók munkavégzésének tapasztalatairól.

4. Autonómia

Ha az iskola meg akar felelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyek naponta érik, akkor

szakmailag autonómmá kell válnia. Az iskola autonómiáján a teljes szakmai önállóságot kell

érteni. A nevelőtestület legfőbb erénye, ha pedagógiai problémák esetén is képes megőrizni

szakmai kompetenciáját.

A pedagógiai problémák megoldása az iskola szakmai kompetenciájába és döntési

felelősségébe tartozik. A nevelőtestület a fentiek figyelembevételével alakítja

kapcsolatrendszerét a fenntartóval és a szülői szervezettel.

A tanulók személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartani. Olyan elfogadó légkör

kialakítása a cél, ahol a siker és kudarc kockázatával az egyéné a döntés felelőssége. Ez a

személyes autonómiájukat is megalapozza. Az iskola olyan állampolgárt kíván nevelni, aki

kibontakoztathatja személyiségét.

A sokszínű, különböző tevékenységi formákat az iskola biztosítja minden tanuló számára, a

tanulók így különböző szerepkörökbe kerülhetnek. Az intézmény ösztönzi a kreativitást, az

önálló alkotások létrehozását.

A nevelőtestület tiszteletben tartja a tanulók jogképességét, ugyanakkor számol

joggyakorlásuk korlátaival is.

Pedagógiai feladatot jelent, hogy a nappali tagozaton a szakmai képzés 19-20 éves korban

fejeződik csak be, így a szakközépiskolai képzés egy széles korosztályt érint (14-20 év). Ez

különösen a kollégiumot állítja nagy feladatok elé.

Az iskolai autonómia kialakításához kellő kompetenciával rendelkező, stabil értékrendben

gondolkodó, önfejlődésre képes pedagógusokra van szükség.

A nevelőtestületi együttműködés alapja a személyes felelősségen alapuló munka, a

teljesítmény elismerése. Alapvető, hogy minden pedagógus az elfogadott pedagógiai program

és a testületi munkamegosztás szerint végezze munkáját. Az önművelés, a szakmai igényesség

elvárás a pedagógusok munkájával szemben.

23


A munkaközösségek szerepe mindinkább felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak

megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörükbe

tartozik.

5. Az esélyegyenlőség

Az iskolában egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

A hátrányok okai:

• kedvezőtlen lakáskörülmények

• a szülői környezet (alacsony jövedelem, munkanélküliség, érdektelenség)

Az intézmény tárgyi, személyi feltételrendszere, maga a pedagógiai program, a helyi tanterv

olyan, hogy az intézmény képes az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy

biztosítani lehessen minden hátrányos helyzetű tanulónak az érettségi és szakmai vizsga

letételét, a felsőoktatási intézménybe történő sikeres felvételit, ha a tanuló részéről a

szorgalom nem hiányzik.

A szülők megfelelő anyagi hátterének hiánya a szociális és a gyermekek jogairól szóló

törvények keretében kompenzálható.

6. A kollégiumi nevelés folyamatában megjelenő alapelvek

• az alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok,

demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek

• a növendékek iránti felelősség, bizalom és szeretet

• az intellektuális igényesség, kultúrált stílus

• alapvető erkölcsi és együttélési normák betartása

• az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele

• a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

• a kollégium nevelő-oktató tevékenysége szervezésekor épít a diákok

öntevékenységére, önszerveződő képességére

• épít a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal, a környezetében megtalálható civil

szervezetekkel, művelődési intézményekkel való együttműködésre

24


H.Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai

1.Székhelyen (a kollégiumban):

Sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a kollégisták szocializációjának

kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésnek, tanulásának, a sikeres életpályára való

felkészítésnek segítése, személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik

kibontakoztatása, erkölcsi értékrendjük, konstruktív életvezetésük kialakítása és

megszilárdítása, ismereteik műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre,

önnevelésre, a harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása.

Kollégiumunk általános iskolai és középiskolai elhelyezését biztosítja azok számára, akik

tanulmányaikat vidéki lakóhelyükön nem tudják folytatni, illetve családi-szociális

körülményeik ezt állandó lakóhelyükön nem teszik lehetővé. A kollégiumba felvételt

nyerhetnek azok a tanulók, akik a város középiskoláinak valamelyik évfolyamára

beiratkoztak, kérik felvételüket, és körülményeik elhelyezésüket indokolttá teszik.

Nevelésünk célja a kistelepüléseken élő, tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó,

halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése abból a célból, hogy megteremtsük az

azonos feltételeket és lehetőséget a tudáshoz jutás és a társadalmi mobilitás elősegítésére.

a./ A kollégium a sikeres tanulmányok folytatására felvételt nyert tanulóknak

férőhelyet biztosít, lehetőséget nyújt az önképzés, önmegvalósítás, a tehetség

kibontakoztatására, elősegíti művelődésüket, testedzésüket, a szabadidő hasznos és

tartalmas eltöltését.

b./ A kollégium tevékenységét és aktuális feladatait a tanulók közössége aktív

közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban működő

választott diák-önkormányzat irányítja.

a)Kollégiumi nevelésünk céljainak elérése érdekében igyekszünk

• Megvalósítani a tanulók személyiségének fejlesztését

• Fejleszteni diák-önkormányzati lehetőségeinkkel az önkormányzó képességet, a

döntés technikáinak elsajátítását, gyakorlását.

• Ezekkel elősegíteni a sikeres társadalmi beilleszkedést.

25


b)A célok megvalósítása alapján olyan kollégiumot szeretnénk:

• ahová hazamegy a tanuló az iskola után

• amely jó család

• szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt

• a nevelő következetessége szeretettel párosul

• igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (foglalkozások,

tanfolyamok )

• amely érdekes lakóhely, tele tudás - képesség - fejlesztési alkalmakkal,

kapcsolatteremtési lehetőségekkel

• olyan önkormányzati rendszer kialakítása, amelynek, mint "helyi társadalomnak" a

működése során sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés

demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit

• mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére,

• amely alkalmas a szociális képességek fejlesztésére (empátia, tolarencia, konfliktusok

kezelése stb)

• a családi életre nevelésre

• az együttműködési képesség, a vezetőképesség fejlesztésére

c)A kollégium biztosítja:

• a testi szükségletek (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) alapvető érvényesülését,

• a testi fejlődéshez, az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételeket,

• olyan ismeretek elsajátítását, melyek elősegítik a tanulókat egészségük megőrzésében,

a káros szokások elkerülésében

• a családias közeget, családias légkört

• az igényes, esztétikus környezetet

• A kollégiumon belüli élet teremtse meg annak lehetőségét, hogy későbbi életükre

életmódmintát adjon!

d)A tanulási kultúra kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése

A kollégium fejleszti a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket.

26


Az eredményes ismeretszerzés érdekében a kollégium foglalkozásokat szervez azért, hogy a

kollégisták megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket.

Meghatározó jelentőségű a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés

vágyának – fejlesztése. A kollégiumi nevelés olyan motivációkat fejleszt, amelyek alapján

az ismeretek elsajátítása nem csak kötelességként, hanem igényként is megfogalmazódik a

tanulókban.

Figyelembe kell venni a tanulók társadalmi különbözőségeit, az egyéni tanulási esélyek

problémáit. Feladatunk az egyén differenciált fejlesztése.

e)Tanulást segítő foglalkozások:

• az eddig alkalmazott tanulási módszert minden tanulónál felmérjük, megismerjük

• egyénenként a legjobb módszerek alkalmazását alakítjuk ki.

Szilencium

• a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítség nyújtás

• közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása

• egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása

• nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása

• a folyamatos segítés és ellenőrzés

• kiscsoportos foglalkozások (2-5 fő tanulóval rendszeresen és alkalmanként)

• elérendő cél, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen

felkészülés nélkül iskolai órára.

f)A tanulók szabadidejének szervezése

Egyéni foglalkozások

Az egyéni foglalkozások keretében a csoportvezetők a tanulók egyéni gondjaival,

problémáival foglalkoznak. A csoportvezető nevelők törekednek a tanulók és a tanulók

közvetlen környezetének megismerésére. Ezzel párhuzamosan látják el a csoportvezetőre

háruló gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokból adódó teendőket is.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

27


Ezek a foglalkozások - a kollégium személyi és tárgyi lehetőségeire építve - tanulóink

számára fontos jelentőségűek, melyekben kibontakozásra, megvalósulásra kerülnek:

• könyvtárhasználat

• kulturált viselkedésre, megnyilvánulásra, kommunikációra nevelés

• a testi képességek fejlesztése (sport foglalkozások: sakk; asztali tenisz; labdarúgó,

kézilabda, kosárlabda, tollas bajnokságok…)

• a természeti és kollégiumi környezet megóvása, ápolása

• az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése.

• színházlátogatások, filmvetítések, kirándulások

• orvosi előadások

• előadások szenvedélybetegségekről, nőgyógyászati problémákról, párkapcsolatokról

• ismert személyekkel való találkozások.

Ezeket a foglalkozásokat az éves munkatervben és csoportok foglalkozási munkatervében kell

évenként megtervezni.

A foglalkozások a nevelők választható órakeretében kerülnek megtervezésre.

2. A tagintézményekben folyó oktató-nevelő munka céljai

Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység célja mindazoknak az intellektuális és emberi-

erkölcsi normáknak, értékeknek a kialakítása tanulóinkban, amelyek birtokában úgy tudják

egyéni boldogságukat, munkavállalási esélyeiket megteremteni, hogy közben a szűkebb és

tágabb közösségük javát is szolgálják.

• Stabil értékrend, amelyben első helyen áll a humánum, valamint nagyon fontos

szerepet kap a nyitottság és az alapos és állandóan gyarapodó, hasznosítható

szakmai tudás.

• Lelki és testi egészség. Ez elsősorban jelenti a saját és mások meggyőződésének

tiszteletét, a másság elfogadását, a konfliktusok feloldásának képességét,

együttérzést, segítőkészséget. A test edzése, a harmonikus életérzés megteremtése,

káros szenvedélyektől mentes élet minden más területen alapját képezi a

sikerességnek.

28


• Célratörés, az életcélok helyes megválasztása, a kitartás, a célok megvalósítása

érdekében. Képes legyen levonni a megfelelő tanulságokat, ennek megfelelően

módosítani, vagy megváltoztatni céljait. Jellemezze az állandó kíváncsiság a való

világ és szűkebb értelemben a saját kisebb világának kérdései iránt. Folyamatosan

tanuljon a „világtól” és a „világ érdekében”.

Az előbbiekben felvázolt személyiségjegyek elérésében meghatározó szakképzésünk

rendszerében az alapműveltséget és a szakmai felkészültséget adó tantárgyak rendszere.

Az irodalom és az anyanyelvi képzés alkalmassá teszi a fiatalt arra, hogy a világot a

humánum oldalával is megtapasztalja, ne csak saját, de a művészetek valósága alapján is

tudjon tájékozódni és gondolatait, érdekeit kifejezni. Az idegen nyelvek tanulása, sikeres

elsajátítása megszünteti a bezártságot, kapcsolatot nyit a világra, megsokszorozza

érvényesülésének lehetőségeit.

A természettudományos ismeretek magas szintű oktatása, és a képességek fejlesztése,

olyan tudást és lehetőséget adnak, amely elsősorban gyakorlati életben való érvényesülés

feltételeit teremti meg, és a sikeres felsőfokú oktatásban való részvételt készíti elő.

Az iskolai oktatás fontos területe a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó

oktatás valamint az érettségit követő középfokú szakképzés.

a)A nevelésfilozófiánkra épülő konkrét célok a következők:

a/ Értékközvetítés

Az iskola tényleges oktató-nevelő munkáját folyamatosan és tudatosan közelíteni kell a

program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi

értékekhez, új tulajdonságokhoz.

A nevelőtestület - maga is elfogadva ezeket az értékeket – egységes az alapelvek

elfogadásában és az alapvető értékek közvetítésében. A tanulókkal a humanista emberi

értékeket és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – kell

megismertetni.

A tanulók normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek.

b/ Ismeretközvetítő funkció

29


A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskola gyakorlatában. A tanítási tartalom

tényeinek és készségek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. Feladat a

gondolkodási készségek folyamatos fejlesztése, problémamegoldó tanulási módszerek

alkalmazása, a csoportmunka előnyben részesítése.

A tanulók legyenek képesek a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére.

Az internet, a számítástechnika, a multimédia és egyéb modern eszközök ne csak jelen

legyenek, hanem az oktatási folyamatban használják is azokat.

A tanulók használhatják a könyvtárat, a médiatárat.

A helyi értékelési rendszer folyamatának kialakítását a két tagintézményben megkezdték a

pedagógusok. Cél, hogy a folyamat- és eredménymérések, valamint a nevelési hatékonyság-

vizsgálatok összehangoltan valósuljanak meg.

c/ Képzési feladat

A helyi tanterv, a szakmai program részletesen tartalmazza a minimális követelményeket, de

az érdemjegyekhez tartozó követelményeket is. Az ismeretátadásban, a képzésben a tanulók

egyéni fejlődési üteméhez kell igazodni, természetesen nem szem elől tévesztve az előírt

követelményeket.

A programkínálatot minden évben ennek megfelelően kell kialakítani. A csoportbontásban

legfontosabb alapelv a nívócsoportok szerinti csoportszervezés. A továbbhaladásban a tanulók

egyéni fejlődési üteméhez kel igazodni.

d/ Tevékenységi irányok

Tovább kell haladni a tevékenységre orientált iskola irányába. Kulturális és művelődési

lehetőséget kell biztosítani az eddigi hagyományoknak megfelelően (pl. irodalmi színpad).

Az intézményben működik diáksportkör. Az időszükségletét a rendelkezésre álló órakeretből

mindenképpen biztosítani kell.

A szakmai képzés keretében a szaktantárgyakhoz kötődően kell a tanulóknak felkészülési

lehetőséget biztosítani a szakmai vizsgákra.

A központi és helyi vizsgák szervezése legyen zavarmentes.

30


A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a teljes óraszám 5-6 %-a áll rendelkezésre.

e/ Szocializációs funkció

A veszélyeztetett tanulók krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel

feloldható, a súlyosabb eseteket az önkormányzatok ifjúságvédelmi segítségével lehet kezelni.

A tanulók demokratikus joggyakorlásának maradéktalan biztosítása a diákönkormányzat

működésének (működtetésének) a záloga.

A tanulói önkormányzatok terv szerint működnek, rendszeresen megtartják fórumaikat,

elhatározott programjaikat megszervezik.

A tanulási feltételeket az iskola biztosítja, ehhez megteremti a szükséges személyi és

technikai hátteret.

b)Nevelési-képzési feladatok

A központi képzési programok stratégiája, hogy a középiskolák:

• adjanak magasabb általános műveltséget és konvertálható szaktudást diákjaiknak,

• készítsék fel őket a későbbi egész életen át tartó tanulásra, az átképzésekre, a

szakma-váltásra,

• fejlesszék személyiségüket, növeljék munkavállalási és elhelyezkedési esélyeiket.

A szakmai felkészítéssel párhuzamosan jogos elvárás az is, hogy a képzésben részt

vevő, az iskolából kikerülő tanulók:

• váljanak harmonikus személyiségekké,

• rendelkezzenek helyes értékítélettel,

• tudjanak élni jogaikkal a saját és a társadalom érdekében,

• ismerjék és vállalják kötelezettségeiket,

• legyenek nyitottak, ismerjék el a másságot,

• vitakészségüket jellemezze megfelelő hangnem,

31


• lássák be és ismerjék el tévedéseiket.

Ez a sokoldalúság igényli a nevelőmunka javítását, az iskolai követelmények

konkretizálását és betartásának szigorítását, a képzéskorszerűsítést, és fejlesztését.

A fentiek igazolják, hogy a nevelés és az oktatás nem választható szét. Az iskolai

képzés fejlesztése, korszerűsítése is csak ezek együttes rendszerében valósítható meg.

Oktatási intézményünk valamennyi dolgozója diákjainak jövője érdekében munkálkodik.

Nevelési folyamataink az iskola pedagógiai folyamatában:

• a tudományos megalapozottság, az objektivitás az ismeretek feldolgozásában,

• súlyponti és komplex feladat a hatékony munkára nevelés,

• az értelmes tanulás, a korszerű tudás szerepének bemutatása,

• az erkölcsi, az esztétikai, az érzelmi és testi nevelés,

• a felelősségvállalás, a hivatástudat kialakítása, formálása,

• akarati tulajdonságok erősítése, aktivitásra és fegyelemre nevelés.

Feladatok az oktatás-képzés folyamatában:

• a tanulókat önálló, kritikai gondolkodásra, döntésképességre és önművelésre kell

tanítani,

• korszerű ismeretanyagot kell feldolgozni

• törekedni kell az elmélet és a gyakorlat sokoldalú kapcsolatának bemutatására,

• a tanár egész személyiségével, szakmai felkészültségével, erkölcsi

meggyőződésével hasson tanulóira, tisztelve személyiségüket és

meggyőződésüket,

• biztos elméleti és gyakorlati szakmai tudással rendelkező általánosan művelt

szakembereket kell képezni.

c)Eszközök, eljárások:

Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben

alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat.

A Nemzeti Alaptanterv, valamint a kerettanterv előírásaitól eltérő, alternatív pedagógiai

módszereket pedagógiai programunk nem ír elő, illetve nem tartalmaz.

32


I.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és

feladatok

1.Székhelyen (a kollégiumban)

A tanulók fejlődését segítő feladatok• a szülőkkel való kapcsolat kiépítése

• folyamatos kapcsolattartás egymás kölcsönös tájékoztatása az eredményekről és

gondokról

• a kollégiumi nevelő, az osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelemi felelős

kapcsolatrendszerének kiépítése

• a 9. évfolyamosok beilleszkedésének segítése

• a tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése az évfolyamvezetők által

A különböző ismeretek elsajátítása során a tanulók érzelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti képességeinek a továbbfejlesztésére

törekszünk.

A személyiség céltudatos, tervszerű egyénre szabott fejlesztésére törekszünk az alábbi fő

területeket kiemelve.

1. A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat:

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása

2. A tanulók értelmi nevelése

Feladat:

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek fejlesztése. A tanulási motívumok és a tanulási módok

megszilárdítása. A világ megismerésére való törekvés igényének további

alakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

33


Feladat:

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség fejlesztése. A

kultúrált magatartás és kommunikáció gyakoroltatása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat:

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

fejlesztése

5. A tanulók akarati nevelése

Feladat:

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó

igény továbbfejlesztése.

A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megerősítése.

6. A tanulók nemzeti nevelése

Feladat:

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének alaposabb megismertetése. A

nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése.

7. A tanulók állampolgári nevelése

Feladat:

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek ismeretének megszilárdítása.

Az érdeklődés elmélyítése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A

közösségi tevékenység begyakoroltatása az iskolai közéletben való részvétel

segítségével.

8. A tanulók munkára nevelése

Feladat:

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátásra és környezetek rendben tartására irányuló tevékenységek

34


gyakoroltatása.

9. A tanulók testi nevelése

Feladat:

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

elmélyítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges

életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges

életmód iránti igény kialakítása.

2. Tagintézményekben:

a)A nevelés részterületeia) Egészséges életmód

Minden embernek el kell ismernie másoknak, más élőlényeknek az élethez való jogát,

melynek szerves része a természeti környezet értékeinek védelme. Meg kell ismernie

mindenkinek az emberi test felépítését, működésének legfontosabb törvényszerűségeit. Fontos

tudatosítani, hogy a testi és lelki egyensúly életünkben rendkívüli jelentőséggel bír, ezért igen

nagy súlyt kell fektetni az egészséges életmód kialakítására a mindennapi gyakorlatban. Ezen

belül meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető higiénés szabályokat, az egészséges

táplálkozás fontosságát, a testmozgás és a sport szerepét életünkben. Mindenképpen

fejleszteni kell a szellemi és fizikai állóképességet.

Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet

fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell

kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat.

b) Önismeret – önkritika

Tanulóinknak az iskolában eltöltött évek alatt fejlődniük kell az önismeret területén. A

serdülő korosztály általában még nem áll kialakult személyiségekből, diákjaink még keresik

önmagukat. Ezért fontos, hogy fejlesszük önismeretüket, hogy segítsük elő a reális „önkép”

kialakulását, hogy tanulóink fogadják el önmagukat, tudják, hogy felelősek saját

személyiségük alakulásáért. E területen kiemelten fontos a gondolkodás, az alkotás, a közösen

végzett tevékenység, a befejezett munka örömének átélése, az ún. sikerélmény megvalósulása.

35


c) Közösség, társas kapcsolatok, szocializáció

Amennyiben meg akarunk felelni pedagógiai célunknak, akkor igen nagy súlyt kell

fektetnünk tanulóink kommunikációs készségének és képességeinek folyamatos fejlesztésére.

Meg kell ismertetnünk, és el kell fogadtatnunk a kultúrált viselkedés, az emberi érintkezések,

a korrekt piaci magatartás szabályait. A szocializációs folyamatok során diákjainknak tudniuk

kell alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, toleránsaknak, előítélet-

menteseknek, empátiával rendelkezőknek kell lenniük, rendelkezniük kell együttműködési

készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével.

Rendkívül fontosnak tartjuk a közösség nevelő szerepét, melyben kiemelkedő

jelentőségű területek az osztályközösség, az évfolyamközösség és az iskolai diákszervezet. A

mai atomizálódó világban az egyén szocializációja, társadalmi beilleszkedése a valahová

tartozás élményén keresztül valósul meg leginkább. Ennek lehetséges területei a család, az

iskolai és iskolán kívüli ifjúsági szervezetek, melyekkel az iskola kapcsolatait szükséges

szorosabbra fűzni. Azok az évszázadok óta elfogadott emberi értékek, melyek a hűség, az

önzetlenség, a megértés, egymás egyéniségének elfogadása, a segítőkészség, a titoktartás, a

kölcsönösség fogalmával írhatók le, melyeknek értéke csak az egymás közötti kapcsolatokban

létezik, ezek tehát kisebb-nagyobb közösségekben alakíthatók ki és gyakorolhatóak. Erre a

legmegfelelőbb terep az iskola, nekünk tehát, mint az iskolai nevelés egyik legfontosabb

részét kell kezelnünk ezt a kérdéskört.

A mai középiskolás korosztálynak fokozottabb kihívásokkal kell szembenéznie az

intim kapcsolatok, a barátság és a szerelem területén. Meg kell értetnünk, hogy az ilyen

jellegű kapcsolatokban is az érzelmeknek van döntő szerepük, egészséges testi kapcsolatok

csak egészséges érzelmi viszonyokból jöhetnek létre ideálisan.

d) A tanulás, a művelődés, a tudás

A változó világ, a változó kapcsolatrendszerek elemi igényként vetik fel egy

konvertálható tudás megszerzését még a középiskolai évek alatt. A tudás megszerzése a

felnőtt életbe való beilleszkedés kulcskérdése. A megfelelő tanulási módszerek kiválasztására

és kialakítására fokozott hangsúlyt kell fektetni az elkövetkezendő években. Meg kell

tanítanunk diákjainknak, hogyan használják ki a legmegfelelőbben idejüket, hogyan

készüljenek fel az iskolai „mérésekre”, az órai szereplésre, a felelésre, az előadásra és a

vizsgára. A középiskolai négy év során ki kell alakítani az elvonatkoztatás, a fogalmi

36


gondolkodás, a lényegkiemelés képességét. A szakközépiskolai nevelésben rendkívül fontos,

hogy létrehozzuk az elmélet és a gyakorlat megfelelő kapcsolatát, kialakítsuk a praktikum

iránti fogékonyságot, hasznosítható tudás- és ismeretanyagot adjunk át.

Sajnos az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is

foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, a szabatos beszéd kialakításával és

fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a

problémamegoldás, melynek rendkívüli szerepe van a változatos szókincs létrejöttében.

Szintén a fejlesztendő alapkészségek közé sorolható a memória, az emlékezet fejlesztése, a

problémamegoldó gondolkodás kialakítása.

A szakközépiskolai képzés többféle követelménynek kell hogy megfeleljen a nevelés ezen vonatkozásában:

• a tanulóknak képeseknek kell lenniük a probléma megoldásra,

• fejlett reproduktív memóriával kell rendelkezniük,

• képesnek kell lenni az elvonatkoztatásra

A munkaerőpiacon elsősorban azon végzettek fognak „megfelelni”, akik a fenti

képességek mellett nyitottak az új ismeretek, módszerek iránt, akikben sikerült felébreszteni

az igényt a folyamatos önképzésre, az önművelésre, akik kritikusak, ám elismerik a

tévedéshez való jogot, akik képesek tárgyilagosak lenni az elkötelezettségük mellett.

Mindezen célok elérésének egyik lehetséges útja az egyéni kreativitás kialakítása, folyamatos

fejlesztése. A ránk bízott fiatalokat kreatívakká, kezdeményezőkké nevelni talán az egyik

legfontosabb feladatunk.

A hasznosítható tudás fontos része napjainkban a kommunikáció: az anyanyelv, az

idegen nyelvek ismerete. Ám nemcsak ismerni kell a mai fiataloknak más népek nyelvét,

hanem alkotó módon hasznosítani, alkalmazni, gyakorolni kell azt. Tanulóink nyelvi képzése

tehát a jövőben is fontos területe lesz oktatásunknak.

e) A munkára nevelés

A középiskolai nevelésben tekintettel kell lennünk arra is, hogy a végzett tanulóink

jelentős százaléka az iskola elvégzése után munkába áll, vagy munkába állhat. Idejében fel

kell készíteni ezeket a diákokat a munka világának viszonyaira, meg kell mutatnunk, hogy a

munka hivatás is lehet és elsősorban erre kell törekedni, hogy az legyen.

37


A hasznosan, értelmesen végzett munka a megélhetés mellett örömöt okozhat,

sikerélményt szerezhet a végzőjének. Mindehhez persze megfelelő szintű kötelességtudat,

céltudatosság, szorgalom és kitartás szükséges. Az ésszerűen végzett munka során meg kell

ismerkedni az idővel és energiával való optimális szintű takarékosság, a szervezettség, a

rendszeresség és alaposság követelményeivel - mindez a szakközépiskolai nevelés feladata is.

Fontos feladatunk a változó, átalakuló világunkban a munkába állásra való gyakorlati

felkészítés is:

• megismertetni a munkahelykeresés módszereit, tudatosítani a munkáltatók

igényeit,

• bemutatni az önmenedzselés fontosságát,

• a szakmai- és általános műveltség szerepét a menedzselésben,

• felhívni a figyelmet az „első benyomás” jelentőségére

f) Haza és társadalom

A társadalmi, politikai és gazdasági változások mellett is vannak olyan örökérvényű

nemzeti követelmények melyeknek meg kell felelnünk, ezek:

• a magyar nyelv, a nyelvi kultúránk ápolása,

• egészséges lokálpatriotizmus: a tágabb és szűkebb haza szeretete,

• igény múltunk ismerete és megértése iránt,

• iskolai, városi, települési, nemzeti hagyományaink ismerete, tisztelete és ápolása,

• Magyarország, régiónk, városunk, településünk helye a mai világban, betöltött

szerepének reális értékelése, azaz az egészséges önbecsülés kialakítása,

• nemzeti függetlenségünk tartalmának változása az EU-ban, jelentősége, az érte

való kiállás: a haza védelme összefonódik a békefenntartással a világban, a NATO-

val

• a közösség vállalása a határokon túl élő magyarsággal

• a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme, a más népek

identitástudatának , nemzeti érzésének tisztelete

38


Mai viszonyaink között ki kell alakítani a fiatalokban a törekvést:

• az alkotmányosságra,

• a törvényességre,

• az állampolgári jogok tiszteletben tartására,

• nyitottságra a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt,

• a társadalmi szolidaritásra,

• nyitottságra mások vallási, politikai, ideológiai nézetei iránt,

• a toleranciára,

• a társadalmi problémák iránti érdeklődésre,

• a demokratikus jogok érvényesítésére,

• az érdekfelismerésre és az érdekérvényesítésre

A természeti környezet, az ökológiai egyensúly szerepének megértése és ezeknek

megóvására való törekvés fontos szemléleti eleme kell hogy legyen a jövendő szülők

nemzedékének. Ez természeti és társadalmi környezetünkre nézve is egyaránt érvényes. Meg

kell tanítani, megbecsülni a természeti és társadalmi békét és törekedni kell ezeknek

megvalósítására. El kell utasítani az agresszivitást, fel kell lépni az erőszakos

megnyilvánulások ellen. Érzékenynek kell lenni az emberiség globális problémái iránt.

g) Az esztétikai értékek és a kultúra

Az utóbbi évek, talán évtizedek háttérbe szorították, némely területeken

elsorvasztották - elsősorban a pénzügyi szemlélet miatt - az iskolai nevelésnek e rendkívül

fontos területét. Törekednünk kell tehát arra, hogy kulturált embert neveljünk a középiskolai

évek alatt. Feltétlenül kiemelendő, hogy ez minden pedagógus feladata. Az esztétikai

nevelésünkben elérendő célok a következők:

• kialakítani a jó ízlés iránti igényt,

• rávezetni a mások ízlése iránti toleranciára,

• az alkotó és az alkotás megbecsülése,

• bemutatni a művészetek, a kultúra szerepét a személyiség fejlődésében,

39


• felhívni a figyelmet a művészeteknek a mindennapokra gyakorolt hatására.

b)Kompetenciaalapú oktatás

Fontos, hogy tanulóink általános és szakmai műveltsége korszerű legyen. Fontos továbbá,

hogy harmonikus személyiségekké váljanak. Lényeges, hogy mire tanulmányaikat befejezik,

alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, amelynek alapján képesek lesznek

megtalálni a helyüket a társadalomban. A fenti értékrend a következőkből álljon:

humanizmus, demokrácia, nemzeti identitástudat, európaiság. A nevelés és oktatás

folyamatában a pedagógiai és tanulói tevékenységnek egyaránt a tanuló személyiségfejlődését

kell szolgálnia.

c)Kompetenciaterületek:1. szövegértési-szövegalkotási,

2. matematikai-logikai,

3. idegen nyelvi (angol, német)

4. IKT (informatikai és médiahasználati) területen,

5. szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, illetve

6. az életpálya-építési kompetenciák területén.

1. A szövegértési és szövegalkotási képességek

A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás

elemi feltétele. Az e képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi

iskolaköteles korú gyermek elsajátítja Magyarországon. Lényeges, hogy e kompetenciaterület

tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a tanulók egyre

növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző

feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük

a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik

az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi

állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási

képesség fejlesztése.

40


2. A matematikai kompetenciák

A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere,

amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások

érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel

tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A matematikai képességek fejlesztése a mindennapi

élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. Az elvont matematikai ismeretek, a

matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználása a tanulók problémaazonosító

és –megoldó képességének a fejlesztése érdekében.

3. A szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés

A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek

tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és

társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a

környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az

őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó

képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának

képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének

képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák

meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a

kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség,

a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető

és szervező képesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon

hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak.

4. Az idegen nyelvi kompetenciák

Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük:

- szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban,

- kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése,

- ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes

nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok

41


alkalmazása. A hagyományos nyelvtanítási gyakorlat (olvasás, fordítás, nyelvtani

gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiák eredményesen

járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori

sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, világismeretéhez. Ennek gyakorlati megvalósítása

ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és készség kialakítását

igényli.

5. Az IKT kompetenciák

Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a

munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az

IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét,

másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. A

tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a

tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-

tanításban. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani

megújulásra. Alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a

fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT

kompetenciák fejlesztése érdekében szükséges a digitális, interaktív internetes taneszközök

használata.

6. Életpálya-építési kompetenciák

Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén

képességét arra, hogy

• reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és

gyengeségeivel,

• különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen

operatív szakaszokra bontani,

• közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és

érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,

• az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét

reflektív módon értékelni,

42


• képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,

• tudjon jó döntéseket hozni.

d)A nevelési folyamat eredményességének vizsgálata:Az alapelvek, célok és feladatok megfogalmazása mellett fontos a megvalósítást

szolgáló tevékenységrendszer eredményességét tükröző paraméterek, a belső vizsgálatok

elvégzéséhez szükséges mérések és elemzések kritériumainak általános érvényű

meghatározása is.

A középiskola akkor felel meg a közvetett és közvetlen partnerek elvárásainak, ha a

tantestület nevelő-oktató munkájával biztosítja végzős diákjaink számára, hogy:

• tanulmányaik során minden tantárgyból megfeleljenek a szakközépiskola és a

szakiskola helyi tanterveiben rögzített továbbhaladás feltételeinek;

• konvertálható és bővíthető elméleti ismereteket szerezzenek a képzési ciklusban,

• megfelelő gyakorlati képességekkel, készségekkel és jártasságokkal

rendelkezzenek középfokú tanulmányaik befejezésekor;

• sikeres érettségi vizsgát tehessenek;

• megismerjék a civilizált társadalmakban nélkülözhetetlen, kultúrált emberi

kapcsolatok kiépítéséhez, a közösségi élet gyakorlásához szükséges viselkedés- és

magatartás normákat, határozott elképzelésük legyen saját sorsuk, életük közelebbi

és távolabbi jövőjének alakítására, formálására.

A pedagógusok, az iskolaközösségek nevelő-oktató munkájának mérésére és fejlesztésére

szolgáló, módszeresen is kínálkozó lehetőségek illetve eszközök a következők:

• a tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom jegyek elemzése a félévi és év

végi értékelő értekezleten,

• az intézmény minőségbiztosítási rendszerében folyamatosan végrehajtott

felmérések alapján a tanulók viselkedési kultúrájának, magatartás normáinak

célirányos vizsgálata,

• a tanulmányokat záró vizsgák jegyzőkönyveinek megállapításaiból

következtetések levonása a tanulók megjelenésére, szereplésére és

megnyilvánulásaira vonatkozóan;

43


• végzett tanulóinktól kapott visszajelzések konkrétumai továbbtanulási,

elhelyezkedési és munkavállalási esélyeikről, magánéleti boldogulásaikról.

A nevelési tevékenység eredményességének, pedagógiai sikerességének mutatóit az

egyes tanévekben készített statisztikai, értékelő és összehasonlító táblázatok, valamint az

elvégzett mérések, elemzések alapján képzett trendek tartalmazzák, illetve konkretizálják. A

rögzített adatok és a rendelkezésre álló további információk felhasználásával a nevelőtestület

önértékelést végez.

44


J.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

1.Általános feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti

kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, a

kollégium és az iskolán kívüli közösségek.

A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségében megváltoztak.

Ezért nagyon fontos az iskola együttműködése a szülők közösségével a tanulói közösségek

formálása, fejlesztése érdekében. A tanuló közösségbe történő beilleszkedésének

elősegítésével kapcsolatban a családnak, a szülőnek az alábbi kiemelt feladatai vannak:

• az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének megismerése,

• az osztály, az iskola és egyéb közösségek rendezvényeinek támogatása, aktív

közreműködés a megvalósításban,

• kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel annak érdekében, hogy a

pozitív szociális és társadalmi szokások, értékrendek a tanulókban kialakuljanak,

gyarapodjanak.

A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelő, a

fejlődést elősegítő tevékenységekkel alakítható ki. A közösségi tevékenység

megszervezésének olyan módon kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a

közösségfejlesztő szerepek betöltésére, döntések meghozatalára, egyéni felelősség vállalására,

tolerancia és segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

• tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák),

• tanórán kívüli foglalkozások,

• diákönkormányzati munka,

• szabadidős tevékenységek.

Az iskolában működő tanulói közösségek: osztályközösség, tanórán kívüli és funkcionális

csoportok.

45


2.A tanórán megvalósítandó közösségi feladatok

Az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi

munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a

tanulók spontán, véletlenszerű csoportja. Legfontosabb célunk ebből a csoportból olyan

valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend

elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni,

munkálkodni.

Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:

• a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel,

tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

• a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

• a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

• a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással

helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével),

• a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének

(ki)fejlesztése,

• a folyamatosság biztosítása (a már elért eredmények továbbfejlesztése, a

következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés),

• olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel

és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket

koordinálni tudja,

• különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált

csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvétartozás, az egymásért való

felelősség érzésének erősítése.

A kitűzött cél megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes

munkájára van szükség. A közös tevékenységet úgy kell felépíteni, hogy minden tanuló

cselekedetének eredménye nélkülözhetetlen láncszeme legyen a közös cél elérésének.

46


3.Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösségfejlesztés

kiváló területei. Az ezzel kapcsolatos feladatok:

• nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

• átgondolt foglalkozási tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával

biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget,

erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

• ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a

közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

• a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás

erősítéséhez.

4.A feladatok megoldásának színterei, fórumai:

a)Székhelyen (a kollégiumban)

A növendékek közösségei:

• szobaközösség

• csoportközösség

• kollégiumi közösség.

Növendékeink a közösség tagjaiként részt vesznek önmaguk és társaik nevelésében, jellemük

formálásában, életmódjuk alakításában és a felnőtt életre való felkészítésükben.

Kollégiumi növendékközösség:

Kollégiumi növendékközösség tagja minden kollégiumi növendék. Szerveződése a kollégiumi

tagság alapján történik. A kollégiumi növendék- közösség tagjai döntési jogkört gyakorolnak

(a nevelőtestület véleményének meghallgatásával)

• közösségi életük tervezésében szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében

47


• diákönkormányzati szerveik azok képviselői, tisztségviselőik megválasztásában és

visszahívásában.

Egyetértési jogot gyakorolnak:

• a növendékek kitüntetésében, jutalmazásában

• a kollégiumi diákközösségeket érintő pénzeszközök felhasználásában.

Véleményezési jogot gyakorolnak:

• az évi pedagógiai program őket érintő elemeiről

• a házirend elvárásainak megállapításában

• a növendékek fegyelmi ügyében

• a szilenciumokon kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének

meghatározásában

• a kollégiumi rendezvények szervezésében

• a hagyományépítésben

• javaslattevő jogkörük kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre

b)Tagintézményekben:

Az osztályközösségek rendezvényei:

Közös programok szervezése során kirándulások, könyvtárlátogatások, „osztály buli”, vagy

egyéb közös programok alkalmával közösségfejlesztő és formáló magatartás érvényesül.

A mindennapokban legyen igénye a kulturált osztályterem kialakítására, az iskola

környezetének állagmegőrzésére. Az iskolai versenyek, rendezvények előkészítésében

vállaljanak osztályszinten aktív feladatokat, az iskola hírnevét öregbítsék.

A tanórán kívüli nevelés egyre inkább hagyományossá váló formája iskolánkban a

kirándulás, mely a szervezett élmény- és tapasztalatgyűjtés alkalma. Tanulóink a középiskola

évei alatt megismerhetik hazánk legszebb tájait, történelmi emlékhelyeit. Minden

osztályfőnök a tanulókkal közösen alakítja ki a kirándulás tartalmi tervét. (útvonal, cél,

48


szakmai program, üzemlátogatás vagy kiállítás, stb.) A szülőket tájékoztatja a kirándulással

kapcsolatos tudnivalókról, és az ellenőrző könyvbe történő beírás útján vagy szülői

értekezleten (indulás, érkezés, szálláshely címe, költségek, fegyelemmel kapcsolatos

elvárások, stb.)

Egyéb csoportok, kisközösségek lehetőségei

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett

foglalkozások, versenyek, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és

egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola

más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő

módszerekre kell építeni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi

kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére,

valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

Diákönkormányzat, diákbizottságok

ODB (Osztály Diákbizottságok):

Az ODB osztályszintű feladatok koordinálását látja el. Tagjait az osztály választja meg,

vezetőjét az IDB-be delegálja.

Feladatai:

• az osztályfőnökkel együttműködve az osztályközösség kialakítása

• az osztályközösség életének szervezése, irányítása

• javaslat a magatartás és a szorgalom értékelésére

• az osztályközösség tájékoztatása az IDB munkájáról

Az osztály diákbizottság az osztályfőnökkel történő együttműködés során véleményt nyilvánít

szociális juttatásokról, s minden, a tanulókat érintő kérdésről.

49


IDB (Iskolai Diákbizottság):

Feladatai:

• a diákjogokat érintő rendezvények, választások megszervezése

• a diákparlament előkészítése, évenkénti, illetve rendkívüli összehívása

• az iskolai ügyelet megszervezése

• mozgósítás tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre

• az iskolai hagyományok ápolása

• az iskolai közösségi élet szervezése (diáknap, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás

szervezése, egyéb rendezvények szervezése)

Az IDB munkáját a segítő tanár támogatja.

A diákparlamenten a tanulók felvethetnek minden olyan problémát, amely a tanulói jogok

érvényesülésével kapcsolatban akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban

sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. A törvény szerint az Országos

Diákparlamentet - amely a kollégiumi diákönkormányzatok vagy tanulói közösségek által

választott küldöttekből áll - a művelődési és közoktatási miniszter 3 évente köteles

összehívni.

Jogai: az 1993. évi LXXIX. törvény alapján.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek

keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten

önállóan intézik a saját ügyeiket. A DÖK működésének célja, hogy az iskola tanulói gazdái

legyenek a mindenkori diákéletnek. Munkájába alanyi jogon bekapcsolódhat az iskola minden

tanulója. Tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van

szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit,

amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Munkájának megszervezésére érvényes, hogy:

• az Iskola Diákbizottsága (IDB) irányítja tevékenységét,

• az IDB tagjai:

50


o a DÖK elnöke,

o az elnökhelyettes,

o a vezetők és a diákönkormányzatot

o segítő pedagógus

• az IDB az osztályok által delegált DÖK összekötőkből és a jegyzőből áll, ők

szervezik az osztályközösségek munkáját, képviselik véleményét,

• az IDB elnökét az osztálytitkárok választják, aki szervezi a DÖK munkáját,

képviseli az iskolát városi, megyei, országos szinten,

• a DÖK éves munkaterv alapján dolgozik,

• a DÖK ülései nyilvánosak,

• munkájukat patronáló tanár segíti.

A nevelőtestület és a diákönkormányzatot segítő tanár diákönkormányzattal kapcsolatos

közösségfejlesztő feladatai:

• az érdekközösségen alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik

az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

• a kialakított, vagy a hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése,

új hagyományok teremtése,

• olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a

közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

• a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,

• a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

• olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más

közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

51


A feladatok megvalósításának szervezeti keretei, a kapcsolattartás színterei:

Diákközgyűlés

A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a

diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés

napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra

hozatala a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a

nevelőtestület tagjai. Valamennyi tanulónak joga, hogy véleményt nyilvánítson saját, illetve

az iskola életét érintő kérdésekben. A véleménynyilvánítás az intézményi fórumokon és

kultúremberhez méltó módon történhet. Az iskolavezetés számít a diákok képviselőinek

tevékenységére, közreműködésére az iskolavezetőségi fórum, az iskolaszék és az alapítvány

munkájában.

Mindkét tagintézményben működik stúdió. A stúdió biztosítja a hangosítást az

intézményi ünnepségeken, rendezvényeken, valamint képi formákban (fotó, videofilm) is

rögzít egy-egy kiemelkedő iskolai eseményt.

5.Közösségi programok

Az ünnepségeket, megemlékezéseket a tanév rendjét szabályozó OM-rendelet alapján

tartjuk meg (lásd az iskola adott évi munkatervét). Az ünnepségek, megemlékezések,

rendezvények lehetőséget teremtenek az osztálynál tágabb: évfolyamon belüli és évfolyamok

közötti kapcsolatok kialakulására. Olyan közeg jön létre, amelyben a diákok önmagukról, a

társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, s ez fontos az éppen formálódó

tizenévesek számára.

a)Székhelyen (a kollégiumban):

A kollégium hagyományai:

Kollégiumunknak vannak olyan rendezvényei, amelyek az egész közösséget megmozgatják.

Arra törekszünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne másolják az iskolai

megmozdulásokat, kapjanak valamifajta családias, sajátosan kollégiumi jelleget, ha arra mód

52


van.

A következő esetekben ünnepelünk, vagy emlékezünk együtt:

• 9. évfolyamos kollégisták fogadalomtétele, gólyaavató a Maros-parton

• ismerkedési est

• Mikulás napja

• közös karácsonyi vacsora

• önkormányzati tisztújítás

• színházlátogatás

• március 15.

• a 12-esek búcsúztatója a kollégiumban

A tervezett rendszeres rendezvények mellett csoportfoglalkozások keretében szó esik a

takarékossági világnapról, a Föld napjáról, a színházi világnapról, a kihívás napjáról, a

nőnapról, a gyermeknapról, a honvédelem napjáról és egyes évfolyamok által még jelesnek,

vagy kevésbé jelesnek tartott napokról, ünnepekről. A változatos és differenciált

rendezvénytervet a kollégium éves ütemtervében, munkatervében, illetve a csoport-

munkatervekben kell összeállítani.


Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze,

továbbfejlessze.

Hagyományossá vált rendezvényeink:

• 9. osztályosok köszöntése, Gólyaavató

• Diáknap

• Megemlékezés a nemzeti ünnepekről

• Megemlékezés a névadóinkról (Galamb József, Erdei Ferenc, Pulitzer József

születéséről)

• Mikulásnapi programok

• Karácsonyi ünnepség

53


• Galamb József Alapítványi Est

• Szalagavató bálak

• Szerenád

• Ballagás

• Érettségi bankett

• Színház- és hangverseny-látogatás

• Pedagógusnap

• Érettségi találkozók

• Huszonöt évenként nagyszabású évfordulós rendezvényt tartunk iskolánkban

A diákönkormányzat munkáját segítő tanár feladata, hogy - együttműködve az

osztályfőnökökkel és a diákönkormányzattal - tartalmas, értelmes kikapcsolódási

lehetőségeket szervezzen az IDB-vel a tanulóknak.

54


K.A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti

formák

1.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek

a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis

az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és

az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak

tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és

csoportos munkájára támaszkodnak

2.Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segítik:

Otthoni munka, önálló ismeretszerzés

A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálja, és így nem pótolhatja a tanítási órát. A

házi feladatok nem önmagukért valók, a tanítási órán elhangzottak jobb megértését,

hosszú távú rögzíthetőségét szolgálja. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos

55


módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának

fokozása érdekében.

Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások

A tanulóifjúság - várhatóan - a jövőben is heterogén összetételű lesz. Emiatt szükség van a

tudásbeli különbségek csökkentésére. Ilyen foglalkozásokat elsősorban magyar nyelvből,

matematikából és idegen nyelvből biztosítunk, de igény szerint – a tantárgyfelosztásba

betervezve – bármelyik tantárgyból szervezhető.

Konzultáció a tanulmányi problémákról

Bármikor, bármelyik tanuló kérheti a szaktanár, osztályfőnök segítségét tanulási

nehézségeinek megoldására.

Felkészítés tanulmányi versenyekre, pályázatokra

Iskolai verseny bármely tantárgyból szervezhető. Célja, hogy minél több tanulót

bevonjunk és sikerélményhez juttassuk. Az itt kiemelkedő eredményt elérő tanulók

képviselik az iskolát az iskolán kívüli versenyeken.

Városi, megyei, országos versenyek a kiemelkedő iskolai eredményt elérő tanulók részére

biztosítják a lehetőséget ismereteik kibontakoztatására.

Iskolai pályázat: minden tantárgyból hirdethető, ahol a tanulók az általuk választott témát

önállóan, kreatív módon dolgozzák ki.

A pályázat ezen belül is bármilyen lehet:

• egy téma írásos feldolgozása

• technikai összeállítás, ötlet

• megfigyelések jegyzőkönyvi értékelése

A pályázatok értékelése után a legsikeresebb munkák készítői a jutalom mellett az iskola

diáksága előtt is ismertethetik pályázatuk lényegét.

Külső pályázaton a vállalkozó, érdeklődő tanulók mindig részt vehetnek.

Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés

56


Emeltszintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló

miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján.


Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári

ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint

választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül

szervezzük.


Iskolánk jellegéből adódóan a tanulók nem választják az emelt szintű érettségi vizsgát

magasabb létszámban, jelenleg matematikából folyik emelt szintű képzés.

Ennek ellenére két tantárgyból – földrajz és biológia – vállaljuk, hogy a város többi

középiskoláinak is megszervezzük az emelt szintű felkészítést.

Azok a tanulók, akik más tantárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni, a város

többi középiskolájában szervezett felkészítésen vehetnek részt, a középiskolák

együttműködési megállapodása alapján.

Szakkörök és érdeklődési körök

A tanórán szerezhető ismeretek elméleti és gyakorlati bővítése mind a tanulók, mind az

iskola érdeke. Erre lehetőség nyílik az iskola által szervezett foglalkozásokon.

Sport

A tanulók és szülők körében végzett felmérés, valamint az iskola adottságainak

fegyelembevételével az alábbi sportágakban tervezünk foglalkozásokat:

• atlétika

• torna

• labdajátékok (labdarúgás),

• önvédelem,

• úszás

• természetjárás.

A felsoroltak elsősorban a tantervi anyag kiegészítéseként a különböző versenyekre való

felkészítést és az iskola hírnevének öregbítését szolgálják.

57


Könyvtárhasználat:

Az iskola könyvtárait minden tanuló használhatja.

A fentiek megszervezése az iskola részére a fenntartó által biztosított éves órakeret

lehetőségein belül történik.

Önköltséges szolgáltatások:

• Kirándulások: célja a tanulók földrajzi ismereteiknek bővítése, hazánk nevezetes

tájainak, városainak, műemlékeinek megismertetése.

• Színházlátogatás: a sokoldalú nevelés egyik színtere.

• Sportpálya, edzőterem használat: a sportköri foglalkozáson kívül.

• Sítábor

• Speciális tanfolyamok: /pl.: gépjárművezetés, zenetanulás stb./

3.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Feladatok:

A szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, fogadóórákon

• a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése

• a szülőkkel a tanuló személyiségfejlődésének, a közösségben betöltött szerepének

ismertetése

• a tanuló otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők és gyerekek, valamint testvérek

kapcsolatáról vélemény alkotása, következtetés levonása

• a szerzett tapasztalatok beillesztése a nevelési munkába

• a szülők megnyerése az együttműködésre, közös megoldás keresése

• aktuális nevelési kérdésekkel való foglalkozás

• folyamatos kapcsolattartás, egymás kölcsönös tájékoztatása az elért eredményekről

Az osztályfőnök, a szaktanár, az ifjúságvédelmi felelős segíti – a mentálhigiénés és az

egészségnevelő tanácsadóval együttműködve – az egészségvédelmi és mentálhigiénés

ellátás igénybevételét.

58


A családsegítő szolgálat és a gyámügyi hatóságok segítségének igénybevételét az

ifjúságvédelmi felelős javaslatára az igazgató kezdeményezi.

Az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő

tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos:

• az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás

tanulókkal, ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klubdélutánok,

mozi-színházlátogatás, sportprogramok szervezésébe

• megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes

Az osztályfőnök és a mentálhigiénés és egészségnevelő tanácsadó az önismereti

osztályfőnöki órák szervezésével célként állíthatja fel a személyiségben rejlő lehetőségek és

gátak feltárását és a személyiség stabilizálását. Egy meghívott tréner vagy pszichológus

előadása vitaindító lehet. Segíthet feltárni:

• mennyire reális a tanuló énképe

• milyen előítéletei vannak, milyen az alkalmazkodóképessége

• milyen hatást (s mivel) kelt másokban

• képes-e változtatni és megoldási variációkat találni

• felismeri-e a konfliktushelyzetet, s milyen szinten tudja kezelni

4.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

a)Általános feladatokA kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulóink eltérő képességekkel és készségekkel

érkeznek az iskolába. A képzési ciklusban viszont mindenkinek teljesíteni kell a

tantárgyakban előírt követelményeket, meg kell felelniük a továbbhaladás feltételeinek, hogy

tanulmányaik befejezésekor sikeres záróvizsgát tehessenek. A korábban megfogalmazott

céljainkra hivatkozva a nevelés-oktatás folyamatában szerepel a felsőfokú tanulmányok

folytatására és a szakképesítés megszerzésére való felkészítés is.

Iskolánk profiljából adódóan, tanulóink eddigi sikereire is alapozva fogalmazzuk meg a

következő alapelveket:

• felfedezni tanulóinkban az emberi értékeket, a bennük rejlő képességeket és

hozzásegíteni őket tehetségük kibontakoztatásához;

59


• az egészséges önbizalom, a megmérettetés, a versenyszellem és a helyes

önértékelés kialakítása diákjainkban,

• együttműködési képességük, segítőkészségük fokozása, fejlesztése.

A szülők és a tanulók elvárásai alapján az iskola feladatai e területen a következők:

• diákjaink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programot kínáljunk, s ehhez

megfelelő tevékenységi formákat találjunk;

• megkeressük azokat a színtereket, fórumokat, amelyek hatékonyan segítik a

tehetség kibontakoztatását;

• a tehetség- és a képességfejlesztés, versenyeztetés.

A tanulókban rejlő emberi értékek felkutatásának, a tehetség kibontakoztatásának, a

képességfejlesztésnek lehetőségei iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek

rendszerében valósulnak meg.

b)Székhelyen (a kollégiumban)

Tehetséggondozás

Fel kell mérni a kiemelkedő képességű tanulókat a gyorsabb és eredményesebb előrehaladás

biztosítása érdekében, a csoportos foglalkozásokon túl bizonyos tantárgyakból egyéni

ütemhez igazodó programokat kell kialakítani, amennyiben lehet, az iskolai szaktanárral

közösen, vagy megosztva a munkát és az ebből adódó feladatokat megoldani.

Minden csoportban a csoportvezető a haladási naplóban külön nyilván tartja a valamilyen

tárgyból, vagy valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulót.

Figyelemmel kísérjük az évfolyamvezetők és osztályfőnök kapcsolatrendszerén keresztül

annak lehetőségét, hogy tehetséges kollégista tanulóink iskolai fakultációkon és szakkörökön

gyarapíthassák ismereteiket.

c)Tagintézményekben:

A pedagógus feladata a tanítás – tanulás folyamatában

60


A tanulók életében a középiskolás időszak az, amikor meg akarják ismerni önmagukat,

képességeiket, arra törekszenek, hogy valakivé, valamivé váljanak. A tehetség általában

sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg. A tehetséges tanuló viselkedése gyakran eltér az

átlagostól, mely úgy nyilvánul meg, hogy csak egy-egy területre korlátozódik, míg más

területeket teljesen elhanyagol. Ennek a felismerése (már akkor is, amikor még a

teljesítményben nem mutatkozik meg) a nevelőtestületnek a kötelessége, minden tanár egyéni

felelőssége. Az iskolának, pedagógusnak feladata, hogy felismerje – a szülőkkel

megismertesse - azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet.

Néhány mutató:

• ismeretszerzésükre jellemző, hogy gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat;

• jó megfigyelők, kritikusak, az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten

foglalkoznak;

• tökéletességre törekednek;

• szívesen dolgoznak önállóan;

• kreatívak, probléma felvetésekor sok ötletet adnak; szolidáris viselkedésük is eltér

az átlagtól:

• nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek,

mint a többiek

• egyéniségek, individualisták, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély

alapon véleményt, felelősséget tudnak vállalni, tervezésen és szervezésben

megbízhatóak

A kiragadott tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tehetségek

teljesítménye nem mindig jó, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem

vesznek részt az iskolai munkában, ezért a környezet segítsége nélkülözhetetlen. Iskolánk

széles képzési profillal rendelkező szakképző iskola. A hozzánk érkező tanulók képességei

rendkívül eltérőek, egy-egy osztályon belül a tehetséges gyerekek vannak kisebbségben, ezért

kiemelt fontosságúnak tekintjük az általános képességek közül a következők kifejlesztését:

• a kommunikációs képességet (beszéd, írás, olvasás)

• a megismerési képességet,

61


• a gondolkodási képességet.

Nagyon fontos a gondolkodás a cselekvésképességének egyesítése, amit a tanítás-

tanulás eredményeként érhetünk el. Különös gondot fordítunk a speciális szakmai elméleti és

manuális gyakorlati képességek fejlesztésére:

• a műszaki felfogóképesség,

• a technológiai folyamatokban való gondolkodás,

• a sajátos műszaki gondolkodás,

melynek jellemzője a gondolati műveletek egzaktsága, alkotóeleme a gyakorlatiasság, a

hajlékony gondolkodás. Lényeges még a manuális, motorikus készségek, a szerszámokkal,

eszközökkel bánni tudás képességének fejlesztése.

Feladataink:

• Arra kell törekednünk a nevelő-oktató munkánk során, hogy a tanulók megtalálják

azt a területet, amihez tehetségük van. Segíteni kell őket abban, hogy

megszüntessük a tehetség kibontakozását akadályozó tényezőket;

• Olyan értékrendet kell közvetítenünk diákjaink felé, ami azt sugallja, hogy a

bennük lévő képességek csak aktív tevékenység során, munkával, gyakorlással

fejleszthetők ki.

• Minden tanulót hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy saját lehetőségeinek

maximumát érje el, életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben.

• A pedagógus feladata és felelőssége az, hogy felismerje, gondozza a tehetséget,

megfelelő pályát biztosítson a kibontakozáshoz, elhárítsa azokat a hátrányokat,

amelyek gátolják a tehetség kibontakozását.

• Az osztályfőnöki programoknak az önismeret, a személyiségfejlesztés, a

kommunikációs képességek fejlesztése köré kell szerveződnie. E képességek

szükségesek ahhoz, hogy egy közösségbe hatékonyan tudjanak beilleszkedni

anélkül, hogy egyéniségük sematikussá válna.

62


• A pedagógusoknak szakmailag, pedagógiailag is megfelelő felkészültséggel kell

rendelkeznie. Szükséges a tehetséges diák természetének és igényének ismerete, a

legújabb kutatási eredmények ismerete, a tanított tantárgy átlagon felüli ismerete.

• Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás fejlesztése.

• A tehetséggondozó pedagógusnak az egyik fontos feladata a feladat iránti

elkötelezettség – a motiváló tényezők: kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás

– kialakítása és fenntartása.

5.A differenciált képesség és tehetségfejlesztés színterei

Tanórán

Minden tanévben szeptember 30-ig történik a 9. évfolyamba érkező tanulók bemeneti

mérése szövegértésből, matematikából, idegen nyelvből, természetismeretből. (Idegen

nyelvből ez a mérés teszi lehetővé a nívócsoportok kialakítását.)

Szeptemberben kerül sor az országos kompetenciamérésre a Szakiskolai Fejlesztési

Program keretében.

A bementi mérések teszik lehetővé a képességek felmérését, majd ehhez mérten a

munkamódszerek megválasztását.

• egyéni munka, ilyenkor az osztály tanulói egymástól függetlenül dolgoznak és

gyorsan kiderül, hogy egyesek még csak az instrukciót próbálják meg értelmezni,

míg mások már el is készültek a feladatmegoldással.

• páros munka, differenciálás, kimondott célja a gyengébbnek nyújtandó

segítségadás. Gyakran egyik tanuló a másiknak jobban el tudja magyarázni a

tananyagot, mint a pedagógus.

• csoportmunka, a differenciálás, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő

fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka mind az egyes

tanulóra, mind az osztályra pozitív hatással van. A tanulók meg tanulnak figyelni,

hallgatni egymásra, vitatkozni egymással, élményeket szereznek, fontos

tapasztalatokat gyűjtenek önmaguktól.

• szimultán tanulásszervezés, a tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább ez

felel meg. Miközben az osztály frontálisan tanul, azok a diákok, akik a közös

szintet már biztosan elérték, teljesen egyénre szabott munkában dolgoznak.

63


• kiselőadások, amellyel a tehetséges tanulók képességei is jól fejleszthetők. Ezt

elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja.

• vita, a képességfejlesztés egyik igen hatékony formája, amelynek során – az

ismeretek elsajátításán túl – fejlődik a gondolkodás és a kommunikációs készség.

• IKT eszközök használata egyénileg párban vagy csoportmunkában: számítógép,

digitális tábla

Tanórán kívül

• szakkör, a tehetség és készségfejlesztésnek egyik jó lehetősége, ahol a tanár és a

tanulók kooperatív tevékenysége során plusz ismeretek elsajátítására és

begyakorlására nyílik lehetőség.

• sportkör, diákjaink is rendre bizonyítják, hogy tehetségesek.

• A tehetségfejlesztést szolgálja a Diákönkormányzat, amely felelősségvállalásra

és önálló döntésre ösztönzi a tanulókat.

• Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek, a tehetséggondozásnak a szabadidős

foglalkozások, így a tanulmányi kirándulások, a csoportos színház és

múzeumlátogatások.

• Kiemelt helyet foglalnak el az iskola rendezvényeire való felkészülések, ahol

azoknak a gyerekeknek is adunk lehetőséget a bemutatkozásra, akik az iskolán

kívül szervezetten, vagy amatőr módon rendszeres tevékenységet folytatnak. A

legelfogadóbb és a leghálásabb közönség maga a diákság, és ez inspirálja a

gyerekeket. Jó alkalom ez arra is, hogy a pedagógusok minél teljesebb képet

kapjanak az adott esetben a tanítási órán nehezen kezelhető diákról is.

Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából.

A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások:

program feltétel

• tanulmányi versenyre, pályázatra megfelelő tanulmányi eredmény és

való felkészítés magatartás

64


• egyéb versenyekre felkészítés tehetség, szorgalom

• szakkör, önképzőkör érdeklődés

• könyvtár- és számítógép-használat, öntevékenység vagy érdeklődés

• speciális tanfolyamok - iskolai vagy csoportszervezés

• differenciált képességfejlesztés - szaktanár, osztályfőnök, szülő

kérése, javaslata

• sportversenyek - tehetség

A különböző tanulmányi versenyek motiváló szerepet játszanak a tanulókban levő

értékek kibontakoztatásában. Sokan ezeken a versenyeken szembesülnek igazán

képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitásokkal és mások teljesítményével.

6.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek


Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

A Ktv. 19.. paragrafusa előírja minden pedagógus tevőleges felelősségét gyermekvédelmi

munkára. A kollégiumban rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az

ifjúságvédelmi felelős az évfolyamvezetőket tájékoztatja elsősorban és ők tartják a

kapcsolatot a szülőkkel, a tanulókkal.

Az ifjúságvédelmi felelős külön munkaköri leírás alapján dolgozik.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit a

kollégium a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ennek súlyosabbá válását.

A fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében kollégiumunk együttműködik:

• az érintett középiskolákkal

• gyermekjóléti szolgálattal

• családsegítő szolgálattal

• polgármesteri hivatalokkal

• kollégiumi orvossal

65


• valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel

• az ifjúságvédelmi felelős fogja össze a kollégiumi gyermekvédelmi munkát


Általános feladatok:

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja, a gyermek- és

ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Az iskolában tanító minden

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy

segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé

tartozik:

• a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

• a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

• segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének célja a tanulók

veszélyeztetettségének megelőzése, a gyermek fejlődését veszélyeztető állapot felismerése,

ezek minél hatékonyabb kezelése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit

az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ezzel súlyosabbá válását.

Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

66


• fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

• meg kell keresni a problémák okait,

• segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

• jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes

• nevelési tanácsadóval,

• gyermekjóléti szolgálattal,

• családsegítő szolgálattal,

• iskola-egészségügy,

• polgármesteri hivatal,

• valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel.

A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és

valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének a

megelőzése, megfelelő kezelése, csökkentése. A kívánatos az, ha a fenti sorrend az iskolai

nevelőmunkában valóban érvényesül.

Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a tanórákon, továbbá az

iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított

felügyelettel.

Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző

veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a

fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító

környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel

(önkormányzat gyámügyi osztálya, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi szervek)

A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Ő irányítja a vezetésre

bízott osztályban a gyermekvédelmi tevékenységet. Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget,

javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segít a szülőnek a nevelési problémák

megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon

tartja az igazolatlan mulasztást, segít a tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban és

67


a szabadidő helyes eltöltésében. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető,

magatartási problémákkal küzdő tanítványaival.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az osztályfőnök a szaktanárral konzultál a

tanulók fölzárkóztatási lehetőségeiről, korrepetálásáról, segítéséről és erről tájékoztatja a

tagintézmény-vezetőt.

Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi

munkát.

A veszélyeztetettség okai:

Környezeti okok:• anyagi okok, családi konfliktusok, mindkét szülő munkanélküli, nevelési

hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer hiánya, stb.) italozás a

családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyerek elhanyagolása, testi fejletlenség,

a család szétesése.

A gyermek személyiségéből eredő okok:• értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás.

Egészségügyi szociális ok:• a családban sok a gyerek, született betegségek, érzékszervi fogyatékosság, a

rokonságban kimutatott neurotikus és pszichés terheltség, egyéb betegségek

halmozott előfordulása.

A veszélyeztetettség tünetei:

• beteges sápadtság, kialvatlanság, kóros soványság és levertség;

• túl mohó táplálkozás, kiéhezettség;

• elhanyagolt külső, az öltözet fogyatékossága,

• a tisztaság hiánya,

• drasztikus és trágár kifejezések, túlzott hangoskodás,

• zárkózottság,

• rendszeres hazudozás,

68


• érintésre riadt reakció,

• közömbös érdektelenség,

• szétszórt figyelem,

• túlzott agresszivitás,

• dacos bizalmatlanság,

• kirívó hangulati ingadozás (dühkitörések és túlzott jókedv váltakozása rövid időn

belül);

• a teljesítmények jelentős csökkenése.

Az ifjúságvédelmi felelős munkája:

Az ifjúságvédelmi felelősnek rendelkezésre áll mindaz a nyomtatott formában

megjelenő kiadvány, amelyet az intézmény megrendel ill. központilag megkap. A sokféle

információt tartalmazó kiadványokból csak az ő munkáját segítő anyagot külön vezetői

ajánlással megkapja.

Az ifjúságvédelmi munkára vonatkozó törvények, azok kiegészítései, módosításai stb.

egy példányban időrendi sorrendben lefűzve (a titkárság dolgozóinak segítségével) szintén a

rendelkezésére áll.

Ezen alapdokumentumok segítségével az iskolán belül biztonsággal tudja segíteni kollégáit is.

A nagyszámú segélyben (kiegészítő családi pótlékban) részesülő tanuló esetében intézi

az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Rászorultság esetén az újabb kérések továbbításában

segítséget nyújt a tanulónak és a szülőknek.

Az ifjúságvédelmi felelős továbbképzésen, tanfolyamon, szakmai fórumokon,

megbeszéléseken a vezetőség egyetértésével és engedélyével részt vehet.

Tanítási időben gyakorlatilag bármikor fordulhatnak hozzá tanár kollégái, tanulók,

szülők, külső szervezetek.

A problémák megbeszélésére, ha szükséges, külön helyiséget bármikor igénybe vehet.

(Ilyenek: az összevont és egyéni fogadóórák, pszichológiai tanácsadás; szülőkkel és a

szociális munkásokkal történő egyeztetés.)

Telefont, faxot, számítógépet az ügyek intézésére igénybe vehet.

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:

69


• Összefogja az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi munkát.

• Segíti meghatározni az iskolai, pedagógiai programban a gyermek és

ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységi formákat.

• Kidolgoz olyan módszereket, amelyekkel feltárja a gyermeki veszélyeztetettség

különböző formáit. Az osztályfőnök segítségével készít tételes felmérést.

• Tevékenyen részt vesz a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás iskolánkban

kialakult rendszerében.

• Figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

• Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett gyermekeket. Amennyiben az iskolai

eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg

megszüntetésére, tájékoztatja az iskola vezetőjét a további intézkedések megtétele

miatt.

• Nyilvántartásba veszi a rendszeres nevelési segélyben részesülőket.

• Kezdeményezheti a pénzbeli ellátás megállapítását.

• Együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal,

szervezetekkel, személyekkel.

• Figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akiknek valamilyen fokon rendőrségi ügye

van.

• Tanulóink veszélyeztető környezetből való kiemelésének segítése.

• Együttműködik a tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola -

egészségügyi feladatokban az iskolai védőnővel.

• Segíti a 10. osztály utáni pályaválasztást.

• Vezeti az elvégzett feladatok, tanulói nyilvántartások dokumentációját.

• Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és

erről tájékoztatja a nevelőtestületet. Segít a pályázatok összeállításában.

• Az egészségügyi- és drog-prevenciós munkába külső szakértők, előadók bevonása.

A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések:

Iskolai eszközök igénybevételével:

70


• családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának a

jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése,

orvosi vagy pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, áttelepítés kezdeményezése

• egyéni bánásmód a szorongások feloldására, személyesség, szociális támogatás

igénylése az érintett számára (önismereti foglalkozások – osztályfőnök, szakember

vezetésével).

Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele:

• gyámügyhöz irányítás, javaslat állami gondozásba vételre, ügyészségi bejelentés,

• ÁNTSZ-hez és más egészségügyi intézményhez irányítás,

• Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal történő együtt működés, TEGYESZ

• pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségének kérése

• gyermekjogi képviselő - havonta 1 alkalommal fogadóóra az ENI-nél (Béke u.)

A tanulók és szüleik tájékoztatása

Az osztályfőnökök szülőértekezleten és tanév eleji osztályfőnöki órán közlik a

szülőkkel ill. a tanulókkal az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét és

elérhetőségének módját. Ezt az ellenőrzőbe is bejegyzik.

Az iskolában rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az ifjúságvédelmi

felelős az osztályfőnököket tájékoztatja elsősorban, és ők tartják majd a kapcsolatot a

szülőkkel, tanulókkal.

Az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja az érintetteket a Családvédelmi- és Gyermekjóléti

Szolgálat címéről, telefonszámáról; az iskolapszichológusok rendelési idejéről; az iskolaorvos

és iskolai védőnő elérhetőségéről.

A gyermek- és ifjúságvédelem az egész tantestület feladata. A munka koordinálását a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár végzi.

A tanulókkal kapcsolatos feladatok:

• általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet

függvényében

71


• mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: mentálhigiénés menedzserrel,

védőnővel való szoros kapcsolattartás és együttműködés, pályázatírás

• diákönkormányzattal való kapcsolattartás

• szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges

segélykérő lapok beszerzése)

• a tanulók hiányzásának és a hiányzás okainak feltérképezése, szabálysértési eljáráson az

iskola képviselete

• fegyelmi eljárásokon való részvétel

• tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában

• külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó,

pszichológus stb.)

• az iskolába járás alól felmentett tanulók életének figyelemmel kísérése

• gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, közreműködés a megvalósításában

A szülők körében végzett feladatok

• együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás

• szülői támogatás megnyerése

• szülőknek szóló tanácsadás

• családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe

• családlátogatás, környezettanulmány készítése

• személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban)

• a szülői munkaközösség, az iskolaszék tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről

• szülői értekezleteken, fórumokon való aktív részvétel

• a szülők részére előadások szervezése

A tanári közösségben végzett feladatok

• segítséget nyújtani az osztályfőnököknek a hatósági intézkedéshez szükséges

környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez

• együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás és tájékozódás

• információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás

• tanácsadás, szakirodalom ajánlása

• helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel

72


• pályázatok írása

• szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés

• ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése

• külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás

7.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása


A hátrányos helyzetű tanulók, valamint a tanulásban elmaradt hátrányos helyzetű tanulókat

korrepetálással segítjük és biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen

elvégezzék.

E cél elérésének érdekében, ha szükséges külső szaktanárokat is igénybe veszünk.

A tanulók részére tanulás-módszertani foglalkozást szervezünk. A szilenciumon az egyéni és

csoportos foglalkozás keretében a tanulók között meglévő műveltségi, képességbeli,

felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésére törekszünk.

• a lemaradt tanulók tantárgyi korrepetálásának megszervezése

• szilenciumon egyéni foglalkozás

• idegen nyelvi, tantárgyi korrepetálás

• számítógépes alkalmazások használatának segítése

• szakrajz-szakmai tárgyak felzárkóztatásában segítségnyújtás

• könyvtárhasználat

A tervezett felzárkóztató foglalkozásokhoz a szükséges szaktanári lehetőségekkel

rendelkezünk.

A felzárkóztató foglalkozások a választható órakeret terhére az igényeknek megfelelően

változtatható.

Amennyiben kollégista tanuló felzárkóztatása csak külső óraadó tanár korrepetálásának

igénybe vételével lehetséges, akkor erre csak az anyagi feltételek megléte esetén kerülhet sor.

73



A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege

azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt

szerzett és gyakorolt be.

Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító

tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül kik

azok, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. Már a 9. évfolyamban ki kell szűrni azokat

a tanulókat, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Ebben segítséget kérhetünk a nevelési

tanácsadótól (megfelelő létszám esetén helyben végzik a tanulók vizsgálatát).

A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka:

• otthoni szociális helyzet, ingerszegény környezet,

• a szorgalom hiánya,

• a céltudatosság hiánya,

• képességbeli hiányosság,

• nem megfelelő tanulási módszer,

• az előképzettség hiányossága, stb.

A felzárkóztatás módszerét csak az okok megállapítása után lehet meghatározni.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők

vissza egyetlenegy okra. A probléma - az esetek többségében - általában igen összetett, ezért a

korrigálás is igen idő- és energiaigényes.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van:

• a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának,

• a tanulók egymás közötti személyes kapcsolatának (ne közösítsék ki a gyenge,

beszédhibás v. más problémával küszködő társaikat).

• A szorgalmas, segítőkész tanulók sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha

együtt tanulnak (tanulópárok). Erre a jövőben jobban kell figyelni.

74


• minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe

a tanulók egyéni képességeit és módszereit az osztály tanulóinak képességeihez

igazítsa.

• megfelelő, kis létszámú csoportban történő korrepetálás v. felzárkóztatás

lehetőségének biztosítása.

Nagyon fontos, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha

tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányban változik. Ha

csak egy mód van rá, derítsük ki, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a

folyamatot.

A szülői értekezletek, a fogadóórák alkalmával segítjük a szülőket nevelési, életvezetési

gondjaik megoldásában.

Sajnos arra nincs lehetőség, hogy kis létszámú kilencedik osztályokat indítsunk, pedig

az ilyen tanulók esetében ennek igazán nagy szerepe lenne, sőt a problémamentes tanulók

esetében is az órák hatékonyságát a kisebb tanulói létszám jelentősen növelné. Így több

lehetőség nyílna az egyénre szabott módszerek alkalmazására az oktató-nevelő munkában.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program:

A középiskolában jelentkező tanulási hátrányok, kudarcok többféle – szociális és mentális –

hátrányra vezethetők vissza. Az általános iskolához képest igen nagy váltást jelent a

középiskolába kerülés – mind tanulási, mind lelki szempontból. A tanulók különböző

előképzettséggel, eltérő családi háttérrel, különböző (sokszor helytelen) tanulási

módszerekkel rendelkeznek; ezek a tényezők tanulási kudarcokhoz vezethetnek.

A tanulási hátrányok és nehézségek felismerése az osztályfőnök és a szaktanárok feladata.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó

megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában, esetleges

kezelésében az iskola nevelői, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus is segítséget

nyújthat.

A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése,

illetve a felsőbb évfolyamokon a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata.

A felzárkóztatás feladatai

75


• képesség szerinti sávos bontás (a csoportok színvonalának megfelelő, a fejlődést biztosító

tanmenetek)

• a kötelező tantárgyakon kívüli foglalkozásokon elegendő lehetőség biztosítása

• 9. osztályban a módszerek helyes megválasztása

Indulási hátrányok kiküszöbölése: egyéni foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató

csoportba kerülés, tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás.

• A tanulmányi munka segítése: fokozottabb ellenőrzés a tanulási foglalkozásokon,

differenciálás a segítségnyújtásban; több segítség nyújtása a hátrányos helyzetű, ill.

lassabban haladó tanulók számára.

A felzárkóztatás módja

A tanórán belüli felzárkóztatás módja: egyéni vagy csoportos foglalkoztatás. A szaktanár

feladata annak megítélése, hogy mely tanulóknak kell ebben részt venniük, illetve hogy

mennyi idő van erre.

Felzárkóztatás szervezhető továbbá nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók

érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni – egy-három tanuló részére szervezett –

foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján.

8.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A kollégium, a tagintézmények lehetőségükhöz mérten segítenek a tanulók

veszélyeztetetté válásának megelőzésében és a veszélyeztetettség megszüntetésében.

A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, illetve megszüntetése a pedagógus

kötelessége.

Ebben együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló anyagi

veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló

lakó- ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat

polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása

érdekében.

A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket

érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy

fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

76


Az iskolában elérhető szociális szolgáltatások:

lehetőségek feltétel

- ebédelési lehetőség a menzán - egyéni jelentkezés

- büfé - egyéni választás

- iskolaorvosi ellátás - tanulói jogviszony

- pszichológiai ellátás - osztályfőnök, szaktanár vagy

ifjúságvédelmi felelős javaslata,

egyéni tanulói kérés

- kollégiumi ellátás - szülő kérése vagy of. javaslata

- segélyezés (önkormányzati, esetleg iskolai) - ifjúságvédelmi, illetve igazgatói

javaslat

- pályázatok - szociális helyzet

- családsegítő szolgálat - ifjúságvédelmi felelős javaslata

- gyámügyi hatóság - ifjúságvédelmi felelős javaslata

a)Székhelyen (a kollégiumban):

A hátrányos helyzetű tanulókat a csoportvezető nevelők tartják nyilván az iskolai

ifjúságvédelmi felelős

segítségével.


Iskolánk magas tanulólétszámából adódóan sajnos nagyon magas azoknak a

tanulóknak a száma, akiknek a szülei munkanélküliek, illetve valami más ok miatt egyre

nehezebb körülmények között élnek.

A programunk célja az, hogy segítsük azoknak a tanulóknak a beilleszkedését – az

iskolai környezetbe -, az ismeretelsajátítását, és egyéni ütemű fejlődését, akik

• szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

• családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek,

• családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,

• iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

77


• csonka családban felnövő gyerekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)

• munkanélküli szülők gyerekek

• átmenetileg hátrányos helyzetűek,

• áttelepült, beköltözött (új) tanulók,

• tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A célok ismeretében tervezzük meg minden év végén a következő tanév várható feladatait:

Időpont Feladat Felelős

1.szeptember

- október

a hátrányos helyzetű tanulók felmérése

a hátrány meghatározása (mellékelt

adatlapon)

- osztályfőnökök

- ifjúságvédelmi felelős

2. május a tevékenységi formák megtervezése a

következő tanévre

- iskolavezetés

3. szeptember a szociális hátrányok enyhítését szolgáló

tevékenységek ütemtervének elkészítése


4. október-június tevékenységi formák megvalósítása

ütemterv szerint


- osztályfőnökök

- szaktanárok5. május eredmények számbavétele

fejlesztési tevékenységek megtervezése a

következő tanévre


A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják:

• Felzárkóztatás ill. tehetséggondozó programok szervezése

• Drog- és bűnmegelőzési programok

• Mentálhigiénés programok

• Pályaorientációs tevékenység

• Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten,

fogadóórákon, értesítés

• Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése

• Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön

• Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal

• A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

78


• Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

79


L.A szülő, a tanuló, iskolai és a kollégiumi pedagógus

együttműködésének formái

1.Székhelyen (a kollégiumban)

A kollégium szoros kapcsolatot tart fenn a tagintézményekkel és a kollégista tanulók

iskoláival. Az intézmények rendezvényein biztosítani kell a kölcsönös képviseletet. Az

együttműködés keretében az anyaintézménnyel a kollégiumvezető, a többi oktatási

intézménnyel az éves munkatervben, ezzel a külön speciális feladattal megbízott nevelő tartja

a napi kapcsolatot.

Kollégiumi nevelői tevékenység

• Beérkezéskor (szeptember 1-jén) szülői értekezlet, elbeszélgetés (esetleges viselkedési

és magatartásbeli problémák, egyéni szokások) felmérése.

• Személyi adatok (pontos lakcím, levélcím, telefonos elérhetőség lehetősége) rögzítése.

• A tanulók magatartásának, viselkedésének figyelemmel kisérése – bármilyen változás-,

rendkívüli dolog esetén a szülő értesítése, a probléma feltárása.

• Tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, értesítés a rontásról ill. javításról is.

• Betegségről való értesítés, a tanuló hazautazása

• Utazás – visszautazás esetén, ha nem érkezik meg időben a tanuló, telefonon

kapcsolatteremtés a szülővel, 24 órás késés esetén egyéb eljárás alkalmazása.

A tanulókat a kollégiumi életről, a kollégiumi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a

kollégium vezetője, a diákönkormányzat vezetője és csoportvezetők tájékoztatják.

• a kollégium vezetője évente kétszer a diákközgyűlésen

• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén

• a csoportvezető folyamatosan a csoport megbeszéléseken

80


A kollégium mint oktató-nevelő intézmény akkor működhet eredményesen ha tanulói

érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Ezért szükség van a gyermek

személyiségének harmonikus fejlesztéséhez a szülői ház és a kollégiumi nevelők összehangolt

aktív együttműködésére.

A kapcsolattartás fő formái:

• szülői értekezlet

• személyes beszélgetés

• esetenként családlátogatás

2.Tagintézményekben:

A szülő az iskola életének résztvevője mint a szolgáltatás megrendelője, a folyamat segítője

és szereplője.

Az iskola biztosítja a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását.

A kapcsolattartás formái:

• az iskolaszék, amelyben a szülők képviselői más delegáltakkal (önkormányzat,

nevelőtestület, diákönkormányzat) együtt vesznek részt

- véleményezési jogát gyakorolja az iskola oktató-nevelő munkáját, pedagógiai

programját érintő kérdésekben

- kidolgozza önálló programját, munkarendjét a szülők legfelsőbb képviseleti

fórumaként

• a szülői szervezet

• szülői értekezlet

- az iskola évente legalább két szülői értekezletet tart

- rendkívüli esetben a tanulók, a szülők vagy a tanárok kezdeményezésére is

összehívható

81


• fogadóóra

- személyes megbeszélés szülő vagy tanár kezdeményezésére

- iskolai szinten szervezett, évente legalább 2 alkalommal

• tájékoztatás

- a tanár és az iskola, valamint a szülő kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást a

tanulóval kapcsolatos kérdésekről

- a tájékoztatás, kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző, amelyet a tanuló köteles

havonta a szülővel aláíratni

A szülők véleményezési jogának egyéb lehetőségei:• főiskolák, egyetemek tájékoztatóin való részvétel (12, 13. évfolyamos tanulók szülei)

• kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről

• tanórán kívüli, speciális foglalkozások, tanfolyamok indítása kérésre, javaslatra.

Az iskola kéri a szülők segítségét társadalmi munkák, rendezvények, kirándulások

szervezéséhez, előadások, foglalkozások megtartásához, az iskolai alapítvány támogatásához.

Az iskolai és a kollégiumi tanárok együttműködése

A tagintézmények és a kollégium egy intézmény. A tagintézményeknek és a

kollégiumi nevelőtestületnek is vannak speciális feladatai. A tanulók oktatása és nevelése

érdekében a nevelőtestületeknek szorosan együtt kell működniük. Feladataikat a szervezeti és

működési szabályzataik határozzák meg.

A kollégiumból egy nevelő vesz részt az osztályozó értekezleteken. Az egyes tanulókat érintő

kérdésekben a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök szorosan együttműködnek. A

jelentősebb iskolai eseményekről, rendezvényekről az igazgató útján tájékoztatást kapnak a

kollégiumi nevelők, a kollégiumi rendezvényekről, eseményekről pedig az iskola

pedagógusai.

82


Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki

belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.

(Steiner, Rudolf

M.Egészségnevelési program

1.Törvényi háttér

70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és

lelki egészséghez.

a)Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a

környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés

környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

• Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van

szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során

a képzési követelmények előírják.

• A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és

szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az

emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a

családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az

iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai

Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a

lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy

a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre

veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott

határértékeket.

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21”

Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla

Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program

83


(1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi

prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

„Legfőbb érték az ember”, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi,

lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség

értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és

másokért érzett felelősség tudatát.

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, hiszen a fiatalok hosszú

éveket töltenek itt. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni

személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló

szokásaikat.

Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex. Az oktató-nevelő

tevékenység mellett az iskolai élet mindennapi hozadéka az a plusz, melyben az iskola tárgyi

környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Így a családi környezet

mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb

életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.

Ide tartozik például:

• az egészséges táplálkozás,

• az aktív szabadidő eltöltése,

• a mindennapos testmozgás ( iskolai testnevelés),

• a személyi higiéné,

• a lelki egyensúly megteremtése,

• a harmonikus párkapcsolatra és családi élet kialakítására törekvés igénye, (család-

tervezés),

• az egészséges és biztonságos környezet kialakítása,

• az egészségkárosító magatartásformák elkerülése.

Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az

egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

84


A kerettanterv szerint az osztályfőnöki órákból minimum 10 órán egészségneveléssel,

egészségmegőrzéssel kell foglalkozni. Ebben segítséget nyújtanak az iskola-egészségügy

dolgozói – iskolaorvosi előadás, védőnő által tartott felvilágosító, önismereti, mentálhigiénés

foglalkozások. A hagyományos formák (felvilágosító előadások) mellett egyre elterjedtebbek

lesznek a hallgatóság aktív és személyes bevonását kívánó foglalkozások, melyben a

személyes kontaktusra, a kommunikációra helyeződik a fő hangsúly.

Fontos része az egészségnevelés prevenciós területének a rizikócsoportok

megközelítése pl.: súlyproblémával küszködők, magas vérnyomásban szenvedők,

cukorbetegek és az alkoholista szülők gyerekeinek fokozottabb figyelemmel kísérése,

gyakoribb szűrése.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

azok az új modellek, melyek – a mai zaklatott, rohanó világunkban - az érzelmi nevelést

tekintik megfelelő eszköznek. Ennek a lényege abban a felismerésben rejlik, hogy az

egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának

gyengeségei húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a fő célunk.

Mentálhigiénés szakemberek segítségével szocializációs lehetőséget kell biztosítani a

prevenciós foglalkozások résztvevőinek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére.

Sokféle módon megpróbáljuk a lelki egészség iránti igényt felkelteni és kialakítani az

ehhez szükséges készségeket és képességeket. Prevenciós programok megpályázása, ezek

megszervezése a 9. évfolyamoktól - folyamatosan.

Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális

feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére.

Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és

megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek

átadásából és készségfejlesztésből áll.

85


Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget

hangsúlyoznunk kell. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései

kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni.

Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk készségek

kialakításánál:

Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia:

• Biológiai tényezők: táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás.

• Mentális tényezők: primer szocializáció és társas kapcsolatok elősegítése

• Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem

2.Biológiai tényezők:

Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és

igényesség kialakítása.

86


a)Táplálkozás

Feladat:

Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. „Betegségeid

okát, táplálkozásodban keresd.”

Tevékenység - eszköz:

• Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos

ritmus megismertetése.

• Ebéd során az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az

ebédeltetés rendjének kialakítása.

• A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek

tudatosítása tanulóinkban.

• Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnöki

órán beszélgetés, anyaggyűjtés).

• Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az

ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket.

• Az iskolai ételek minősége tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára.

Követelmény:

• Táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása

• Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása

b)Mozgás

Feladat:

• Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (túra, kerékpár, úszás)

gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: „Ép testben, ép lélek.”

• Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére

87


• Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése


• A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül

(spontán szerveződés alapján (úszástanfolyamok lehetőségének kihasználása)

• Háziversenyek szervezése és túrákon való részvétel a tömegsport keretében.

Sportnapokon való aktív részvétel

• A mozgással – sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Emberi

kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztés

• A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés

• Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon

• Jellemformáló helyzetek felhasználása

Követelmény:

• A rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel

és terhelhetőséggel rendelkezzenek.

• Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az

életmódszerű mozgás igényét.

c)Testápolás

Feladat:

A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint

a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás

88



• A testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és

iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás (feltétel

biztosított)

• A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás

(iskola, színház, ünnepély)

• Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt

kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.

• A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása,

otthonossá tételében való aktív közreműködés.

• Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. „Tiszta, rendes osztály”

mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

Követelmény:

• Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az

alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj).

• Mellőzzék a testdíszek (pirszing, tetoválás) alkalmazását, legyenek tisztába

veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek.

• Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet

szűkebb és tágabb környezetükben!

d)Szexuális nevelés

Feladat:

A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel.

Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére.

89



• A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi

szerepeink szocializációja.

• Ezzel kapcsolatban az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása

beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház).

• A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának

elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva.

• A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése az ifjúkornak megfelelő

szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával.

• A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség,

szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával.

• Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani

a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi

munkamegosztás).

Követelmény:

• Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek

fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség.

• Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és

pszicho-szexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár.

• Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben

támasztott követelmények.

e)Mentális tényezők:

Cél:

Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek

fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a

döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése.

Feladat:

90


• Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret

kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés.

• Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését,

konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.

• Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a gyermekkori

szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját

képezhetik).

• A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket.

Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus bevonása a

problémakezelésbe.

• Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és

drámapedagógus bevonásával).

• Stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág

pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.

• Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása

a rászorulóknál (ifjúságvédelem).

• Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik

(feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció).


• Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében

alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek).

• Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy

valósítsák meg, hogy ne az „embert”, hanem „cselekedetét” minősítsék (Gordon

módszer).

• Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az „aktuális énkép” a „kapott énkép”

és „eszményi énkép” közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.

• A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a

család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása).

91


• Az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció),

konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem

tudatosítása.

Követelmény:

• Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg

növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása

felé.

• Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek

tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból

tanuljanak.

• Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne

szenvedjük el azt, ami „ránk méretett”. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az

életkockázata.

f)Szociális tényezők

Cél:

Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés

egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése.

Feladat:

• A szociális háló adta lehetőségek megismertetése. Tanulóinkat támogató pályázatok

figyelemmel kísérése.

• Baleset megelőzés, betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel

való együttműködés), az egészség megóvása.

• Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés

(a mindennapi kultúra erősítése).

• A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti

szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.

92



• Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és

háztartásban.

• Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok

gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása.

• A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkultúráltság

növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést.

• A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel.

Különös tekintettel citológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés

dohányzásnál.

• Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog

emberpusztító hatásáról.

• A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény

biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség)

• Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és

iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap.

• Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV

adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése).

Követelmény:

• Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és

ezek megelőzésének lehetőségeit.

• Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és

elsősegélynyújtás fogásait.

• Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt

viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait.

• A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény

és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.

93


3.A pedagógus szerepe az egészségnevelésben

A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a

pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi

nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a

közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk.

Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen

közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is

segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen

között.

Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek

tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé.

Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai

környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

4.Az iskola drogmegelőzési programja

Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének

felkeltése; az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség

és képesség ezek leküzdésére.

A kábítószer-ellenes felvilágosító munkánkba bevonjuk az iskolaorvost, védőnőt, és az

olyan külső szervezetek ajánlkozásait, amelyeknek megfelelő referenciáik vannak. A drog-

prevenciós tevékenység kiterjesztése minden évfolyamra, és ezek folyamatossá tétele egész

tanévre. A tanítási szünetekben a segítő szervezetekkel együtt ehhez kapcsolódó hasznos

programok szervezése (pl.: „Bűnmegelőző tábor fiataloknak” – 2003 nyarán a Családsegítő

Szolgálat rendezvénye).

94


Nagyon sok írott kiadvány jelenik meg e témában, ezeket egy részét az

osztályfőnökökkel megismertetjük, másrészt közvetlenül a diákokhoz juttatjuk el.

Az aktuális szakirodalom egy-egy példányának beszerzése szükséges az iskola

könyvtárába, hogy bármikor hozzáférhető legyen az ifjúság és a pedagógusok számára is

(egészséges életmód, kábítószer fogyasztás, konfliktuskezelés, lelki egészség témakörökben

is).

A tanítási órákon, valamint a szünetekben is folyamatosan figyelemmel kísérjük

tanulóink viselkedését ebből a szempontból is. Szükség esetén szakemberhez fordulunk.

Az iskolai drogmegelőzés keretében foglalkoznunk kell azzal, hogy a drog kifejezés

sokféle szerre vonatkozik. Vannak olyan anyagok, amelyeket társadalmilag elfogadnak (pl. az

élvezeti cikkek) és vannak olyanok is, amelyeket tiltanak. Ezek az illegális drogok, más néven

kábítószerek.

Arra törekszünk, hogy tudatosodjon tanulóinkban az, hogy a drogok nem aszerint

veszélyesek, hogy jogilag büntetik-e a használatukat vagy sem.

Az alkohol és a dohány is lehet drog. Ehhez a témához kapcsolódva szintén prevenciós

tevékenység szükséges, mely a feszültség levezetésének és a problémák megoldásának egy

újabb útját, más lehetőségek feltárását képes megmutatni a fiataloknak.

Félrevezető a „kemény” és a „lágy” drog kifejezés használata is. Ennek bizonyítására

ajánlatos a kérdésben jártas szakemberek bevonása, ezzel reális kép – a valóság feltárása.

Emellett kiemelkedő szerepet játszanak a kortárshatások, melyeket az új prevenciós

technikák szinte valamennyi területen (egészségnevelés, drogfogyasztás stb.) leghatékonyabb

eszköznek tekintenek. Iskolánkban is ez lehet az egyik leghatásosabb módszer, ha megtaláljuk

a fiatalok között az erre a feladatra legalkalmasabb személyeket.

95


A legtöbb fiatal nem válik a törvény által tiltott drogok használójává. Manapság

azonban elkerülhetetlen, hogy a fiatalok valamilyen módon ne kerüljenek kapcsolatba ezekkel

a szerekkel.

Figyelembe vesszük drogmegelőző munkánk során, hogy a korosztály tudásához,

attitűdjeihez nem illeszkedő oktatás értetlenséget, ellenállást, bizalmatlanságot szülhet, sőt

még akár a drogok iránti kíváncsiságot is fokozhatja. Meg kell értetni tanulóinkkal, hogy az

egészséges élet lehetőségének záloga az ő kezükben van. Ahhoz, hogy jól döntsenek, meg kell

tanulniuk az adott helyzetben nemet mondani. Érezzék, hogy segítőkre és segítségre viszont

mindig számíthatnak.

Iskolánk minden pedagógusa számára fontos feladat, hogy a helyi sajátosságokat

magában foglaló „Iskolai drogstratégia” megvalósításában tevékenyen részt vegyenek. Ennek

lényege, hogy alkotó módon tudjunk együtt dolgozni - osztályfőnökök, szaktanárok,

ifjúságvédelmi felelős, az iskolavezetés, iskola-egészségügy, családsegítő és az oktató-nevelő

munkához kapcsolódó szervezetek mind egy célért dolgozzanak: olyan fiatalokat neveljünk,

akik helyes önértékeléssel, megfelelő döntésekkel képesek saját életüket irányítani, kitűzött

céljaikat elérni. Megfelelő empátiával, szociális és kommunikációs készséggel bírjanak.

96


Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan

hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és

érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset

utánozó lénnyé lehessen.

(Steiner, Rudolf)

N.Környezetnevelési program

1.Törvényi háttér

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusa:

• 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető

jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége

• 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és

nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

• 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges

környezethez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános

szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának

kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés

környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a

helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §

1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és

ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb

dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként

a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

97


A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink

védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet

kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak,

hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és

önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési

feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az

oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása

során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek

felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás

keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított

szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és

kockázatai”.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse

az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való

kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető

szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat

nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése

szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a

tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A

lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és

többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében

kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó

tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az

UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban

megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált

biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és

kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez

csak társadalmi összefogással valósítható meg.

98


A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt.

54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell,

azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és

terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával,

valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a

társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

2.Helyzetkép


Belső környezet

A kollégium 4 emeleten 224 személy befogadására alkalmas.

A kollégiumban lévő szobák száma:1 ágyas: 3 db2 ágyas: 51 db3 ágyas: 28 db4 ágyas 8 dbÖsszes: 90 db

b)Erdei Ferenc Tagintézményben:

Belső környezet

Az Erdei Ferenc Tagintézmény (Makó Posta u. 6) a város központjában van, három

épületrészből áll. Az iskola, a tornaterem és a kollégium alkot egy komplex egységet.

Az épületegyüttest három oldalról park, illetve zöldterület határolja, míg a bejárat felöl

gépjárműforgalom elől elzárt sétáló utca van. Az iskolaudvar egy része parkosított,

másik része sportudvar.

Tantermek száma: 11

Számítógépterem: 3

Szaktantermek száma: 8

Stúdió: 1

Tornaterem: 1

Könyvtár: 1

99


Büfé: 1

Képzési szakterület: gazdasági szolgáltatási szakterület

oktatott szakmák: kereskedelmi technikus

pénzügyi számviteli ügyintéző

Az iskola helyi adottságai kitűnőek, az épületek egy udvart vesznek körül, amelyben a

meglévő környezeti értékek megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. 2005-

re elkészült az új sportpálya és a tornaterem, ami a diákok egészséges életmódra való

nevelését szolgálja. Az iskola különös figyelmet fordít a parkosításra, füvesítésre. A

sportpálya burkolata gumi és az udvar kőlap burkolatú, amelyhez parkosított zöldterület

kapcsolódik.

Az iskola épületében is folyamatos fejlesztések vannak. A fűtés központi fűtés, az

energiát a környezetbarát és energiatakarékos „TÁVHŐ” szolgáltatja. Bekapcsolódtunk

a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe, az iskola mellett ehhez szükséges

konténereket helyeztek el. Az iskolai büfé “zöldítése” is cél, mivel nagyon sok az

egészségtelenül táplálkozó gyermek.

Az iskola közvetlen környezete

Az iskola Makón a belvárosban van, de az iskola környezetében gépjárműforgalom

kicsi, a tornaterem mögött gépjárműparkoló van, de az átmenő forgalom minimális.

Erőforrások

Személyi erőforrások

Belső

• Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti

nevelés hitelességét.

• A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal

megvalósítani. Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra,

érdeklődők az iskolai élettel szemben.

100


• A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire

iskolánkban számíthatunk.

• A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 300 fő tanuló.

Külső

• A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő. (megyei és városi

önkormányzat, általános és középiskolák, tűzoltóság, rendőrség, könyvtár, múzeum,

….)

• Az iskolaorvossal és védőnővel tartalmas az együttműködés.

• Pályázaton elnyert támogatásból drogprevenciós oktatás szakemberek segítségével

folyik.

• A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés

• A szülőkkel való kapcsolat nagyon jó.

• A csíkszeredai Kájoni János szakközépiskola tanáraival, tanulóival minden évben

legalább egyszer találkozunk, és tapasztalatcserét folytatunk.

c)Galamb József Tagintézményben:

Belső környezet:

Az iskola helyi adottságai igen tűrhetőek. A főépületen belül egy nagy udvar

található, amelyben a meglévő környezeti értékek, mint például a régi erdei fenyők,

megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. A főépület mellett két sportpálya

várja a diákokat, mint az egészséges életmódra való nevelés színterei.

Az iskola külön figyelmet fordít a parkosításra, amit a több tucat rózsatő is

bizonyít. Igaz, az iskola udvarának 2/3-ad része betonos, de a zöld területet

szándékunkban áll növelni.

Az iskola épületében folyamatosan történik a fejlesztés. A 80 éves épület

falvastagsága megfelel a hőszigetelési követelményeknek. A központi melegvizes fűtés

korszerűsítése az ütemterv szerint zajlik. Az intézmény vízgazdálkodása víztakarékos,

öntözésre artézi vizet használnak. A nyílászárók állapota nem kielégítő, ezért cseréjük a

közeljövőben megoldásra váró feladat.

101


Az iskolában jelenleg nincs szelektív hulladékgyűjtés, de már folyamatban vannak

a tárgyalások ennek kialakítására. Az iskolabüfé „zöldítése” jó ütemben halad, hisz a

kínálat egyre jobban inspirálja a sok, egészségtelenül táplálkozó gyereket a helyes

táplálkozásra. Célul tűztük ki, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálat.

Erőnkhöz és erőforrásainkhoz mérten próbáljuk meg a tantermeket felújítani és

fejleszteni. Igyekszünk szépíteni növényekkel, faliújságokkal. Mindhárom emelet falait

eddig végzett tanulóink tablói díszítik.

Iskolánk rendelkezik olyan hagyományokkal, melyek kifejezetten a környezeti

nevelést célozzák meg. Gondolok itt iskolánk tankertjére, tangazdaságára, ahol

biotermeléssel is foglalkoznak a gyerekek. A „Tartsuk tisztán környezetünk!”

programban szintén aktívan részt vesz iskolánk. Ez elsősorban az iskola közvetlen

környezetét érinti. Tervbe van véve az évenkénti hulladékgyűjtés ismételt életre hívása.

A hagyományos Hagymafesztivál keretein belül állandó kiállítást szervezünk.

Megmozdulunk a Kihívás Napján is. Ezen kívül intézményünkben hagyomány az

„Ablak a Világra” című rendezvénysorozat, melyen a környezeti nevelés is jelen van.

Erőforrások

Személyi erőforrások

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása, magatartása, munkája adja

elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal,

környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószerek használatával végezni.

Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel

kapcsolatban.

A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 850 fő tanuló. Minden diák

feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált

magatartásra. Ebben kiemelkedő szerepe van a Diákönkormányzatnak, az

osztályközösségeknek.

Igen lényeges az iskolai környezeti nevelés területén is a szülői ház és az iskola

együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezet-

tudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván.

102


3.Az intézmény külső környezete:

Megy a Maros

s szuronyok közt átsurran a határon.

Megy az öreg,

hogy túlfelől saját könnyében ázzon.(Jékely Zoltán)

a)A település és a régió:Makó város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A

település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy

részén szelektíven gyűjtik. A városhoz tartozik a Maros ártere, és a termálvizes fürdő. A

városon áthaladó 43-as úton nagy a nagylaki határátkelőhöz közeledő személy- és

teherforgalom. Várhatóan néhány éven belül elkészül a Makó várost elkerülő út.

Az ipari létesítmények száma csekély, az emberek többsége mezőgazdasági munkát végez,

ezért csak a por és pollenszennyeződéssel kell, mint környezetkárosítóval számolni.

b)Az iskola környezetvédelmi alapelvei, céljai:

A környezeti nevelés legfontosabb alapelvei:

• az emberben eredendően benne rejlő természetszeretet kibontakoztatása,

• a természetet- és embert tisztelő szokásrendszer kialakítása,

• a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

• az intellektuális és érzelmi hatások felhasználásával a szokásrendszerek elmélyítése

• az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása.

Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek

tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, a maga

alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

103


A 14-20 éves korosztály számára elérendő nevelési célok

• fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével

• rendszerszemléletre való nevelés,

• holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a kultúra

fontossága

• tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

• a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása

• az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

• az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata

• helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás,

döntésképesség fejlesztése

• globális környezetvédelmi összefüggések megértése

• fogyasztás helyébe életminőség helyezése

• létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

c)Helyi célok, értékek

• Helyi értékek és problémák feltérképezése (lakóhely, iskola)

• Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

• Helyi célok megfogalmazása: szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, az iskolai büfé

“zöldítése”, energiatakarékosság, egészségvédelemi kérdések feldolgozása az osztályfőnöki

órákon és az iskolai rendezvényeken.

• Lakóhely megismerése Makó város értékeinek, gondjainak (csatornázás, ivóvíz, parkosítás)

megoldási módjai.

• Hagyományok megismerése és védelme: (család – iskola – település)

• Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása példamutatással, meggyőzéssel.

d)Iskolánk környezeti nevelési hitvallása:

• Az iskola minden dolgozója a szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a

szakképzés minden területe tekintse feladatának.

104


• Az intézmény helyi adottságait (a Maros folyó közelségét, a természet védelmét stb.)

minden szaktanár építse bele a helyi tantervekbe, tanmenetekbe.

• A szaktanárok törekedjenek minden tantárgyból a környezettudatos szemléletmód

kialakítására.

• Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat

az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében

Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín,

mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához.

Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra

és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók

példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és

egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását.

A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés

– az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi

kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben

jelenjen meg a zöld tartalom. Növekedjen a tanórán kívüli tevékenység a tanítási

munkánkban, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok

szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat.

Az intézményben dolgozó pedagógusok részt vesznek továbbképzéseken, ahol a környezeti

neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is

elsajátíthatnak.

e)Konkrét célok és feladatok

Célok

• A szakközépiskolai oktatás és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos

ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a

környezeti nevelés alapelvei.

• Minden szaktanár feladata új, a környezeti neveléshez is kapcsolódó tanulási és tanítási

stratégiák kidolgozása.

105


• Cél a tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a

közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása

szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.

• Alakuljon ki a tanulókban környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel.

Feladatok

• A szakmai oktatásban ki kell emelni a hagyományok megismerését, tiszteletét

• A szakmai oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni

• A város, és környezetének megismerése minden diák feladata.

• A szaktanárok a tantárgyak sajátosságait figyelembe véve bemutatják a település

környezetvédelemmel foglalkozó cégeit.

• Az iskolához közel eső Maros folyó felfedezése, védelme, gondozása.

• A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése

• Az iskolai büfé választékának kibővítése egészséges ételekkel.

• Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a

tömegsport mozgalomba, hogy mozgáskultúrájukat fejlesszék.

• Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia

kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép,

önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek

fejlesztése)

• A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát ki kell emelni, tudatosítani; a házirend

tartalmazzon “zöld” fejezeteket is. Folytatjuk a protokoll ismeretek oktatását, az országos

versenyre a tanulók érdeklődésének megfelelően nevezünk.

f)A környezeti nevelés megvalósításának színterei:

Az egyes tantárgyak által kínált lehetőségeket ki kell emelni, az ott leírt javaslatokat

adaptálni kell az adott korosztályhoz, az iskola tényleges adottságaihoz, lehetőségeihez.

106


Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

• törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban

egyaránt

Történelem

A tanulók

• ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete

• a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a

környezetvédelem kapcsolatáról

Idegen nyelv

A tanulók

• váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz

kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével

más országok hasonló problémáit

Matematika

A tanulókban

• alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami

a szakma elsajátításához elengedhetetlen.

Biológia

A tanulók

• ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat

• ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit

107


Kémia, Fizika

A tanulók

• rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel

• ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását,

semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását

• a veszélyes munkafolyamatokat, technológiákat.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

• ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

• kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket

Informatika (számítástechnika)

A tanulók

• ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam)

A tanulók

• ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket,

ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni

• ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a

gyakorlatban alkalmazni

108


• tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az

egészségkárosodás megelőzésére

• ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek

az egyszerű vizsgálati lehetőségeit

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam)

A tanulók

• legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is

erősödjön meg az ökológiai szemléletük

• sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi

ismereteknek

• tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit

(hulladékkezelés, stb.)

• ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek

használatát

• sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

• látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes

környezetvédelmi technológiákat a gyakorlat

A tanulókban

• alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem

• alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai oktatás során

Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell

kidolgozniuk és a helyi tantervben rögzíteniük!

Nem hagyományos tanórai foglalkozásokon:

Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer,

amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45

perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)

109


A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a

komplexitás. Ennek lényege:

• a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú

megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”

• a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által

• a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése

• kapcsolatközpontúság

• értelem és érzelem egysége

• módszerek sokfélesége

110


O.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-

nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az oktatási-nevelési intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimum) eszközöket és

felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez

rendelkeznie kell. Ez kiegészül a szakmai követelményeknél meghatározott eszközök körével.

A rendeletben meghatározott kötelező eszközökön túl az oktatás minőségi színvonalát a

mellékletben rögzített eszközök biztosítják.

111


III.Helyi tanterv

A.Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és

választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt

tananyag és a követelmények

Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az

oktatás:

• a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv;

• a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

1.Óratervek:

a)Erdei Ferenc Tagintézményben:

Az évfolyamon belül az egyes osztályok más-más szakmacsoporttal rendelkeznek, ami vagy a

tantárgyi struktúrában, vagy az eltérő óraszámokban jut kifejezésre. Az OM által a

szakközépiskoláknak kiadott kerettantervtől az alábbiak szerint tértünk el:

9. évfolyamon

Matematika + 1 óra

Idegen nyelv + 1 óra

112


10. évfolyam


Matematika + 1 óra

11. évfolyam


Történelem + 1 óra

Matematika + 1 óra

Informatika + 1 óra

12. évfolyam


Történelem + 1 óra

Matematika + 1 óra

Informatika + 1 óra

Emelt szintű oktatást biztosítunk:

11. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német

nyelv, közgazdaságtan, informatika tantárgyakból

12. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német

nyelv, közgazdaságtan, informatika tantárgyakból

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások és óraszámuk:

113


Óraterv

a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportraTantárgy Heti óraszámok évfolyamonként

9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Magyar irodalom 3 3 3 3Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1Történelem* 2 2 3 1/2 3 2/2Társadalomismeret és jelenismeret - - 1 1

Idegen nyelv 4+ 4+ 4+ 4+Matematika* 4 4 4+ 1/2 4+ 1/2Ének-zene*Rajz és vizuális kultúra 1

-*1

- -- -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés sport 2 2 2 2Fizika 2 2 - -Földünk és környezetünk* 2 2 - -Biológia* 2 2 - -Kémia 2 2 - -Informatika - - 3+ 3+Szakmai orientáció Elmélet 2 2 - -

Gyakorlat 3+ 3+ - -

Szakmacsoportos alapozó okt.

Közgazdaságtan* - - 3 2/2 3 2/2Marketing - - 3 3Idegen nyelv - - 1+ 1+Alapozó gyakorlat - - 2+ 2+

Szabadon tervezhető 0 0 0 0Össz.(a tanulók minimális óraszáma) 31 31 31 31Csoportbontás (+) 8 8 14 14Tanórán kívüli foglalkozás 2 2 - -Tömegsport 1 1 - -Mindösszesen (170) 42,5 42,5 51 51* Emelt szint 2/2+ csoportbontás

Emelt szintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján.Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük.Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, testnevelésből és informatikából a tanítási órán kívüli órakeretből biztosítjuk az emelt szintű felkészítést.

114


Óraterv a közgazdasági szakmacsoportra

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként9.

évfolyam10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Magyar irodalom 3 3 3 3Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1Történelem* 2 2 3 1/2 3 2/2Társadalomismeret és jelenismeret - - 1 1Idegen nyelv 4+ 4+ 4+ 4+Matematika* 4 4 4+ 1/2 4+ 1/2Művészetek: Ének-zene*Rajz és vizuális kultúra

.1

-1

- -- -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés 2 2 2 2Fizika 2 2 - -Földünk és környezetünk* 2 2 - -Biológia* 2 2 - -Kémia 2 2 - -Informatika - - 3+ 3+Szakmai orientáció Elmélet 2 2 - -

Gyakorlat 3+ 3+ - -

Szakmacsoportos alapozó okt.

Közgazdaságtan* - - 3 2/2 3 2/2Üzleti gazdaságtan - - 3 3Alapozó gyakorlat - - 2+ 2+

Szabadon tervezhető 0 0 0 0Összesen:(a tanulók minimális óraszáma 31 31 31 31Csoportbontás (+) 8 8 14 14Tanórán kívüli foglalkozás 2 2 - -Tömegsport 1 1 - -Mindösszesen: (170) 42,5 42,5 51 51* Emelt szint 2/2+ csoportbontás

Emeltszintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján.Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük.Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből és informatikából a tanítási órán kívüli órakeretből biztosítjuk az emelt szintű felkészítést.

115


b)Galamb József Tagintézmény:

Gépészeti szakmacsoport

Tantárgy Osztály/Óraszám/Tanító tanárok9. 10. 11. 12.

IrodalomMagyar nyelvtan

22

22

22

22

Történelem, társadalomismeret 2 2 4 4Idegen nyelv 3* 3* 4* 4*Matematika 3 3 5 5Fizika 2 2 2 2Kémia 1,5 1,5 - -Biológia 2 2 - -Földrajz 2 2 - -Informatika, Technikai ismeretek 1* 1* 2* 2*Ének 1 1 - -Testnevelés 2 2 2 2Rajz és vizuális kultúra - - 1 1Osztályfőnöki 1 1 1 1Gépészeti ismeretek 3* 3* 6,5Gépészeti gyakorlatok - - 3*

6,53*

Kötelező óraszám összesen: 27,5 27,5 30 30Tanulásmódszertan 1 1 - -Önvédelem - Rendészeti ismeretek 2* 2* 2 2Gépészeti alapgyakorlatok 3,5* 3,5* - -Emelt szintű érettségi - - 2 2Tehetséggondozás, korrepetálás 1,5 1,5 - -Tömegsport 1 1 1 1

Nem kötelező óraszám összesen: 7,5 7,5 6 6Csoportbontás 7 7 14 14

Összes óraszám: 42 42 50 50*: csoportbontás

116


Informatika szakmacsoport



22

22

22

22

Történelem, társadalomismeret 2 2 4 4Idegen nyelv 3* 3* 4* 4*Matematika 3 3 5 5Fizika 2 2 2 2Kémia 1,5 1,5 - -Biológia 2 2 - -Földrajz 2 2 - -Informatika 2* 2* - -Ének 1 1 - -Testnevelés 2 2 2 2Rajz és vizuális kultúra - - 1 1Osztályfőnöki 1 1 1 1Szakmai informatika 2* 2 * - -Számítástechnika - - 4* 6*Informatika technológia - - 6* 4*Kötelező óraszám összesen: 27,5 27,5 30 30Tanulásmódszertan 1 1 - -Önvédelem - Rendészeti ismeretek 2* 2* 2 2Szakmai informatika 2* 2 * - -Emelt szintű érettségi - - 2 2Tehetséggondozás, korrepetálás 1,5 1,5 2 2Tömegsport 1 1 2 2



11. évfolyam 12. évfolyamSzámítástechnika Adatbázis-kezelés 2 Multimédia 4

Webszerkesztés 2 Webszerkesztés 2Informatikai technológia Programozás alapjai 2 Programozás elmélet 2

Programozás gyakorlat 4 Programozás gyakorlat 2

117


Mezőgazdasági szakmacsoport



22

22

22

22

Történelem, társadalomismeret 2 2 4 4Idegen nyelv 3* 3* 4* 4*Matematika 3 3 5 5Fizika 1,5 1,5 - -Kémia 2 2 - -Biológia 2 2 2 2Földrajz 2 2 - -Informatika, Technikai ismeretek 1* 1* 2* 2*Ének 1 1 - -Testnevelés 2 2 2 2Rajz és vizuális kultúra - - 1 1Osztályfőnöki 1 1 1 1Mezőgazdasági alapismeretek 3 3 - -Mezőgazdasági ismeretek - - 4 4Mezőgazdasági és műszaki gyakorlatok - - 4* 4*Mezőgazdasági és műszaki ismeretek - - 2* 2*Kötelező óraszám összesen: 27,5 27,5 30 30Tanulásmódszertan 1 1 - -Önvédelem - Rendészeti ismeretek 2* 2* 2 2Mezőgazdasági alapgyakorlatok 3,5* 3,5* - -Emelt szintű érettségi - - 2 2Tehetséggondozás, korrepetálás 1,5 1,5 3 3Tömegsport - 1 2 2



118


ÓratervSzakiskola 9-10 osztályára

Tantárgy 9. évfolyam

10. évfolyam

Matematika 3 3Anyanyelv és irodalom 4 4Történelem és társadalmi ismeretek 3* 3

Természetismeret 3 3Élő idegen nyelv 2* 2Informatika 2* 2*Testnevelés 2 2Osztályfőnöki óra 1 1Pályaorientáció 2* 2*Gyakorlati oktatás 3,5* -Szakmai alapozó oktatás - 3,5*Helyi tantervben meghatározott: 5 5

Fizika 2 2Rajz és vizuális kultúra 2* 2*Tanulásmódszertan 1 1

Összesen 27,5 27,5Szabadon választható nem kötelező órakeret 4* 4*

* Matematika,anyanyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, természetismeret tárgyakra felhasználva

119


Felnőttoktatás nappali tagozatos képzésre

Tantárgy Osztály/Óraszám/Tanító tanárok10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 5 5 5Történelem, társadalomismeret 4 4 4Idegen nyelv 5* 5* 5*Matematika 4 4 4Fizika 1 2 2Kémia 1,5 2 2Biológia 2 2 2Földrajz 1 2 2Informatika 2* 3* 3*Művészettörténet 2 1 1Osztályfőnöki 1 1 1Kötelező óraszám összesen: 27,5 30 30Testnevelés 2 2 2Emelt szintű érettségi - 2 2Tehetséggondozás, korrepetálás 0,5 2 2

Nem kötelező óraszám összesen: 2,5 6 6Csoportbontás 7 8 8

Összes óraszám: 37 44 44*: csoportbontás

120


ÓratervFelnőttoktatás

Esti - levelező tagozatos képzésre

Tantárgy 9. 10. 11. 12.esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező

Anyanyelv / kommunikáció 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Magyar irodalom 2 1 2 1 2 1 2 1

Matematika 3 1 3 1 3 1 3 1

Fizika 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Földünk és környezetünk 1 0,5 1 0,5 - - - -

Biológia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Történelem 1 0,5 1 0,5 1 0,5 2 1

Művészeti ismeretek 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Társadalomismeret 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Informatika - - - - 1 0,5 1 0,5

Filozófia / etika - - - - - - 1 0,5

Idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

Szabadon tervezhető modulok:Környezeti nevelés 1 1 1 1 1 1 3 2

Összes óraszám: 17 10 17 10 17 10 17 10

A képzés tanterve a felnőttoktatás nappali tagozatának anyagával megegyezik.

121


ÓratervFelnőttoktatás

Esti tagozatos képzésre

Tantárgy 10. 11. 12.esti esti esti

Anyanyelv / kommunikáció 2 1 1

Magyar irodalom 2 3 3

Matematika 4 4 4

Fizika 1 1 1

Kémia 1 1 1

Földünk és környezetünk 1 1 -

Biológia 1 1 1

Történelem 1 2 2

Művészeti ismeretek 1 - -

Társadalomismeret 1 1 1

Informatika 2 2 2

Filozófia / etika - - 1

Idegen nyelv 2 2 2

Összes óraszám: 19 19 19

A képzés tanterve a felnőttoktatás nappali tagozatának anyagával megegyezik.

122


B.Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi

segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Kiválasztásukról a munkaközösségek döntenek az alábbi elvek szerint:

• szakmai színvonal, korszerűség

• nyelvezet, használhatóság

• az osztály adott óraszáma

• a tantárgyi kimenet céljainak és követelményeinek biztosítása (érettségi,

felvételi, OKJ-vizsga, műveltség megalapozása)

• esztétikai megjelenés

Feleljenek meg:

• az EU követelményeinek és a minőségbiztosításnak (munkafüzetek,

nyelvkönyvek, tesztek, feladatlapok)

• a technikai, műszaki feltételeknek (előadó, szaktanterem, taniroda, tornaterem,

könyvtár, nyelvi szaktanterem)

• az egészségügyi előírásoknak (fizika, kémia, áruismeret szaktanterem,

tornaterem)

• a balesetvédelmi szabályoknak (eszközök, gépek tanulmányi szolgáltatások)

• környezetvédelmi szempontoknak

A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyeket a oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé

nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is

szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.)

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

123


3. A kötelezően előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők feladata.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

• szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzékben,

• illeszkedjen az iskola helyi tantervéhez,

• az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítik előnyben,

amelyek több tanéven keresztül használhatók,

• legyen színes, változatos, motiváló, képei, ábrái, szövegei legyenek

egyértelműek és érthetőek,

• legyen tartós, több évig használható,

• ára legyen minél olcsóbb.

124


C.Az iskolába és az iskola magasabb évfolyamába lépés

feltételei

Iskolánkban a 14-22 (23) éves korosztály képzését vállaljuk, a mindenkori piaci és szakmai

igényekhez igazodva.

Az iskola tanulói számára a magasabb évfolyamba lépés elbírálása szempontjából a tanév a

mérvadó.

A félévi és év végi értékelésen, a tanév során szerzett folyamatos és rendszeres számonkérés

alapján kapott érdemjegyek a meghatározók. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a

nevelőtestület állapítja meg, és dönt a magasabb évfolyamba lépéséről, érettségi, ill. szakmai

vizsgára bocsátásáról.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha

az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.

Ha a tanuló az előírt követelményeket maximum 2 tantárgyból nem teljesítette, azaz elégtelen

osztályzatot kapott, javítóvizsgára bocsátható, három vagy több esetén az osztályt

megismételheti, ill. szakiskolai osztályban folytathatja tanulmányait. A végső döntést a

nevelőtestület mondja ki.

A tanuló kérheti átvételét másik iskolából vagy másik osztályból iskolánk adott osztályába.

Ehhez szükséges a szülő vagy gondviselő írásos kérelme. Az átvételről a tagintézményvezető

dönt.

A rendkívüli továbbhaladás lehetőségét (nyelvek, különleges matematika vagy informatikai

képesség, kiváló sportolói eredmények alapján) a szülőnek kell kérnie gyermeke számára. Ha

kérését a nevelőtestület támogatja, a tehetséges tanuló osztályozóvizsgán ad számot tudásáról

az iskola igazgatója által kijelölt időpontban. Sikeres vizsga esetén a tanuló felmentést kaphat

az adott tantárgy vagy tantárgyak óráinak látogatása alól.

Középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzésével a gondviselő kérésére a tanuló mentesíthető

a tanórán való részvétel alól.

Ha egy adott tantárgy tantervi követelményeit a tanuló osztályozóvizsga vagy előrehozott

érettségi vizsga formájában korábban teljesíti, akkor az adott tantárgyból mentesül az órákon

való részvétel alól.

125


A 12. évfolyam sikeres teljesítésével a tanulók érettségi vizsgát tehetnek négy kötelező és egy

kötelezően választott tantárgyból.

Kötelező érettségi vizsgatantárgyak:

• magyar nyelv és irodalom

• történelem

• matematika

• idegen nyelv

Kötelezően választható és szabadon választható vizsgatantárgyak lehetnek:

• fizika

• kémia

• elméleti gazdaságtan

• üzleti gazdaságtan

• közgazdasági-marketing alapismeretek

• társadalom és jelenismeret

• informatika

• testnevelés

• rajz és vizuáliskultúra

• ének

• biológia

• földrajz

A tizenharmadik évfolyamra történő felvétel feltétele az eredményes érettségi vizsga (a

jogszabályok szerint), szakmai előképzettség. A módszert az adott OKJ-vizsga tananyaga és a

jelentkezők száma határozza meg. A 13-14. évfolyamnak az igényeknek megfelelő OKJ-

vizsgát szervezünk.

126


1.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolán belüli átlépés más osztályba,

átvétel más iskolából:

A középiskola 9. osztályába felvételüket kérő tanulók számára felvételi vizsga nincs. A

felvételi döntésnél az iskola figyelembe veszi a magyar irodalom, magyar nyelv, a történelem

egy idegen nyelv és a matematika tantárgyakból az 5. 6. 7. osztályban év végén és a 8.

osztályban félévkor kapott osztályzatokat. Az így keletkezett összes pontszám alapján

rangsorolja az iskola a felvételre jelentkezett tanulókat.

Fentieken túlmenően felvételi beszélgetésre kerül sor.

A végső eredményt a központi számítógépes nyilvántartás és rangsorolás dönti el. A felvétel

eredményéről írásban tájékoztatni kell a tanuló gondviselőjét és iskoláját. A tanulói felvétel

igazgatói, tagintézményvezetői hatáskör.

a)Belépés az iskola induló évfolyamára:

• a tanuló életkora feleljen meg a mindenkori törvényi rendelkezéseknek,

• az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése,

• jelentkezési lap a szülő nyilatkozatával.

b)Beiratkozás

A beiratkozás idejét az adott tanév rendjére vonatkozó OKM rendelet határozza meg. A

beiratkozás napjáról a felvett tanulókat az iskola a felvételi döntéssel egy időben értesíti,

egyúttal megküldi az ingyenes tankönyvcsomagra vonatkozó Szülői Nyilatkozat

nyomtatványt.

A beiratkozás alkalmával a beiratkozást végzők átveszik:

• a tanuló általános iskolai bizonyítványát,

• a megfelelő helyre bejegyzik a beiratkozás tényét és napját,

• kiállítják a középiskolai törzslapot,

• a tanulói balesetbiztosítás éves díját (bizonylat ellenében),

• 1 db fényképet a diákigazolvány kiállításához,

127


• elkérik a tanuló személyi igazolványát, egészségbiztosítási kártyáját, külföldi

állampolgár esetén útlevelét, tartózkodási engedélyét. (az elkért iratokat

adategyeztetés után visszakapja a tanuló)

• nyilatkoztatják a tanulót a kollégiumi igényről,

• tájékoztatják a kollégiumi elhelyezés feltételeiről,

• közlik a tanévnyitó időpontját,

• nyilatkoztatják a tanulót, hogy milyen idegen nyelvet szeretne választani,

• az ingyenes tankönyvcsomagra vonatkozó szülői nyilatkozatot.

c)Az iskolán belüli átlépés más osztályba:Az átlépés feltételei:

• az adott osztály tanulóinak száma olyan, hogy az átlépni szándékozó tanuló

számára „van hely”

• a szakmai orientációs és az alapozó szakmai tantárgyak „ezt a lehetőséget

megadják”, de ebben az esetben különbözeti vizsgát kell tenni

• „átjárás” csak tanév végén, illetve az augusztusi javító, pótló és különbözeti

vizsgákon lehetséges

• a különbözeti vizsgát a jogszabályoknak megfelelően szervezi az iskola

(vizsgáztató tanárok száma stb.)

• lehetőség van arra, hogy elsősorban a 9. évfolyamon, de esetenként a 10.

évfolyamon is a jó tanulmányi eredményt elérő – és osztályt változtatni kívánó

– szakiskolai tanulók félévkor, illetve évvégén különbözeti vizsgával

átkerüljenek a szakközépiskolai osztályba, ha ott van hely

• az átjárhatóság a szakközépiskolából a szakiskolába is működik, amennyiben a

tanuló egy vagy több tantárgyból nem képes teljesíteni a tárgy érettségin

elvárható követelményeit

• a tanulók áthelyezését szülői beleegyezéssel végezzük

• az áthelyezésről - kérelem esetén - az igazgató, tagintézményvezető dönt

128


d)Átvétel más iskolábólAz iskola más iskolából átveszi azt a tanulót:

• akinek családja Makóra vagy a környező községekbe költözött és tanuló

kereskedelmi vagy közgazdasági szakközépiskolában folytatott tanulmányokat

és az adott osztály létszáma azt lehetővé teszi

• aki más középiskolában folytatta tanulmányait s annak képzési rendje

megegyezett az iskola képzésével és az adott osztály létszáma azt lehetővé

teszi

• aki más középiskolában folytatta tanulmányait, s annak képzési rendje eltért az

iskola képzésétől, de a tanuló vállalja a különbözeti vizsgát, és az adott osztály

létszáma azt lehetővé teszi.

• A 9.-10. évfolyam befejeztével az azonos szakmacsoportba tartozó

szakközépiskolában szakmai előkészítésben részt vett tanulók különbözeti

vizsga nélkül iratkozhatnak be a technikus képzésbe, 11. évfolyamra.

• A 12. évfolyam befejeztével az azonos szakmacsoportba tartozó

szakközépiskolában szakmai előkészítésben részt vett tanulók különbözeti

vizsga nélkül iratkozhatnak be a technikus képzésbe.

• A felnőttoktatásba történő jelentkezés feltétele a 10. évfolyam sikeres

befejezése vagy a 3 éves szakmunkás bizonyítvány.

A tanuló átvételéről az intézmény igazgatója, tagintézményvezetője dönt.

e)Az osztályba, csoportba sorolás elvei és rendje

• A tanulók osztályba sorolása az általuk választott szak alapján történik.

Csoportbontás szempontjai:

129


• idegen nyelvnél a választott és az általános iskolában már tanult idegen nyelv

alapján valósul meg.

• A matematika és informatika tantárgyakból – a tanév eleji felmérés alapján – a

szakmai munkaközösség dönt a tanulók csoportba sorolásáról.

• A mezőgazdasági és műszaki gyakorlatok tantárgy oktatását szintén

csoportbontásban valósítjuk meg.

2.Határon túli magyarok képzése:

Iskolánk a jövőben lehetőséget kínál a határon túli magyar fiatalok szakképzésére.

a)Törvényi háttér:

Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett

tanulmányok magyarországi folytatása

110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha menedékjogot

kérelmező, menekült, menedékes (a továbbiakban: menekült), illetőleg bevándorolt,

letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú,

továbbá, ha szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a

tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(2) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje

a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,

b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a)

pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal

azonos feltételek mellett veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási

szolgáltatásokat. Ha a nem magyar állampolgár betöltötte a tizennyolcadik életévét és

tartózkodási engedéllyel, szülője nélkül, legalább egy évig az ország területén tartózkodik,

viszonosság alapján veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási

szolgáltatásokat a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett.

130


(4) Az a nem magyar állampolgár, aki az Oktatási Minisztérium meghívólevelével

rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos

feltételek szerint veheti igénybe.

(5) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke -

ha nem tartozik az (1)-(2) bekezdés hatálya alá - viszonosság alapján mentesül az e

törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a

Külügyminisztérium foglal állást.

(6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya

alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai,

iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat

fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó

hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok

alapján csökkentheti, illetve elengedheti.

(7) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi

szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Közösségek

tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe

az e törvényben biztosított szolgáltatásokat.

111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás

iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről

az iskola igazgatója dönt.

(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatási

miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

3.Magasabb évfolyamra lépés feltételei:

• A magasabb évfolyamra lépés feltételeit a helyi tantervek határozzák meg

tantárgyanként.

• A 12. tanév utáni továbblépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele.

• A tanuló hiányzása – igazolt és igazolatlan órák – nem haladhatja meg a

törvényben előírt maximumot.

• Amennyiben a tanuló nem teljesíti a tantárgyi követelményeket, elégtelen

osztályzatot szerez egy vagy két tantárgyból, augusztus végén javítóvizsgát tehet.

131


• A nevelőtestület indokolt esetben engedélyezi az év végi három elégtelen

osztályzat esetén is a javítóvizsgát. Háromnál több elégtelen osztályzat, illetve a

megengedettnél magasabb számú hiányzás esetén a tanuló nem haladhat tovább. A

tanköteles tanulónak kötelező az évfolyamot megismételni.

a)Belépés a szakképző évfolyamokra

• A 10. évfolyam eredményes befejezése után lehetőség van az iskolában oktatott

OKJ szakmákra jelentkezni.

• A technikus végzettséget adó évfolyamokra eredményes szakirányú érettségi

vizsgával lehet belépni.

D.A tanulói jogviszony megszűnése a tagintézményekben:

1.Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszony, ha:

• a tanulót másik iskola átvette az átvétel napján,

• a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló

tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,

• szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben – ha a tanuló

tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem

folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván tovább tanulni,

illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

• a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –

bejelentés tudomásul vételének napján,

• ha a tanuló jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt

az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és

a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés

tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

132


• Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola

kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul

többet mulasztott. (30 óra)

• Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre

emelkedésének napján.

• Az iskola tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti

annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az

évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

2.Az iskolai tanulmányok befejezéskori tanulói jogviszony megszűnése:

• A tizedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján

szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapműveltségi vizsgát,

szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az

előfeltétele az alapműveltségi vizsga:

o az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján,

o középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára

jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve

szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a

tanuló nem tanulhat tovább.

• Középiskolában és szakiskolában az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája

vizsgaidőszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy tovább kíván

tanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, feltéve, hogy

a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történő továbbhaladás feltételeként az

iskola az alapműveltségi vizsga letételét előírta, illetve, ha a szakképzésbe való

bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte.

• Középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első

vizsgaidőszak utolsó napján szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a

szakképzésben nem kíván tovább tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges

feltételek hiányában nem tanulhat tovább.

• Szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben

133


o az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak

utolsó napján,

o ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt,

az első szakmai vizsga utolsó napján.

E.Az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési,

mérési, értékelési rendszere

1.Tagintézményekben:

Az oktató-nevelő munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési

rendszerének meghatározása a nevelés-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka

eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával

kapcsolatban álló partnerek (tanulók, szülők, fenntartó, nevelők és gazdálkodó szervezetek)

iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak való megfelelést szolgálja.

a)Ellenőrzés, mérés

Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban

meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

Az oktató-nevelő munka ellenőrzését (és a hozzákapcsolódó méréseket) végezheti:

pedagógusok esetében: az igazgató, a tagintézmény-vezetők, a munkaközösség-vezetők, a

munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső

szakértők.

Tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:

Pedagógusok oktató-nevelő munkája:

• nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órán és gyakorlaton

134


• óra és gyakorlat felépítése, szervezése,

• alkalmazott módszerek,

• tanulók ellenőrzése, értékelése,

• az eredményesség, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

• felzárkóztatás és tehetséggondozás.

• tanár-diák kapcsolat,

• a kapcsolattartás a szülőkkel,

• tanórai, tanórán kívüli foglalkozások szervezése

• gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,

• a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása.

Tanulók munkája:

• a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményre,

• iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre,

• a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzése folyamatosan történik évente, az

iskolai munkaterv részeként.

A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos (az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által

összeállított tanmenetek és munkatervek alapján).

b)Értékelés

Alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének

helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözzön a hibák kijavítására, a

nevelő és oktató munka fejlesztésére.

Az értékelés az iskolai élet minden területére kiterjed, így:

• az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére,

• a magatartásra, a tanórán és a tanórán kívül,

135


• a szorgalomra, a feladatvállalásra és feladatvégzésre a szükséges felszerelés

meglétére.

Az értékelés célja:

• motiválja a tanulókat,

• jelezze a tanuló számára tudásának szintjét,

• jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését,

• jelezze a szülő számára gyereke viszonyát a tantervi követelményekhez.

Az értékelésnél szem előtt kell tartani a tanulók képességét, szorgalmát, befektetett munkáját.

Tárgyilagosan fel kell tárni a hiányosságokat, megerősíteni a pozitívumokat, hogy ezzel is

fejlődjön a tanulók önismerete.

Az ellenőrzési és értékelési rendszer követelményei:

• a tanév kezdetekor pontosan meg kell határozni a tanulóknak a követelményeket,

ennek számonkérési módját,

• az ellenőrzés legyen következetes és felelősségteljes, folyamatos munkára és

kötelességtudatra neveljen,

• az értékelés legyen tárgyilagos, objektív, erősítse a pozitívumokat, és tárja fel a

hiányosságokat,

• az értékelés legyen sokoldalú és ösztönző hatású.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékelésének területei:

• az intézmény egészére vonatkozó értékelés: minden tanév végén – tanulók, szülők és a

nevelők véleményének figyelembevételével, átfogóan, az igazgató által.

• pedagógusok munkájának értékelése – folyamatosan, szóban – igazgató,

tagintézmény-vezetők, munkaközösségek által.

• tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnök félévkor és tanév végén.

136


• tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit –

osztályfőnökök.

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és

kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem

nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos

működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a

hiányok időben való észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények

eredményességének megítélése, az iskolai munka hatékonyságának minősítését.

A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező 9. évfolyamosok

felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit másrészt jelzésül

szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy

az iskola teljesítményéről információt kapjuk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor

mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok

eredménye magasabb, jelzi, hogy sikerült a gyerekek képességeit fejlesztenünk.

A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső

szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka

szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre.

A kimeneti vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az

összevetésére az előző teljesítményeikkel, standardokkal.

A méréseket az igazgatóság, a munkaközösség-vezetők és az igazgatóság által megbízott

pedagógusok végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében, az értékelést a munkaközösség-

vezető vagy az igazgatóság végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt

beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése.

c)Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai:

Bemeneti mérés

Minden tanévben szeptember 30-ig a 9. évfolyamba érkező tanulók mérése szövegértésből,

matematikából, idegen nyelvből, természetismeretből. (Idegen nyelvből ez a mérés teszi

lehetővé a nívócsoportok kialakítását.)

137


Szeptemberben kerül sor az országos kompetenciamérésre a Szakiskolai Fejlesztési Program

keretében.

Folyamatmérések

Évfolyamonként szintmérés a kijelölt tantárgyakból. A szintmérést október 15-ig kell minden

évben meghatározni és közölni a tanulókkal, szülőkkel.

Kompetenciamérés a 10. évfolyamon.

A szakiskolai osztályokban a Szakiskolai Fejlesztő Programban előírtak alapján történnek a

kompetenciamérések.

Kimeneti mérés

Az érettségi és a szakmai vizsgákat jelenti.

A 12. év elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Az érettségi vizsga tantárgyaiból

emelt, ill. középszintű vizsga tehető a vizsgázó választása szerint. A vizsgatárgyak

követelményeinek megfelelően ez lehet írásbeli és szóbeli. Ennek értékelését és lebonyolítását

az érettségi vizsgaszabályzat foglalja magába (100/1997. (VI.13.) sz. Kormányrendelet).

Az OKJ szerinti szakmai vizsgát (írásbeli, gyakorlati és szóbeli) a mindenkor érvényes

jogszabályok szerint bonyolítjuk le.

d)A tanulók értékelésének helyi rendszere:

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

• a tanulók minősítése,

• visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges

hiányosságokról,

• az önértékelés képességének kialakítása,

• személyiség fejlesztése

• szembesíteni a tanulót saját teljesítményével

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:

138


• pedagógiailag kifogástalan,

• folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,

• kiszámítható, nem kampányszerű,

• sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos

tevékenységét

• módszertanilag változatos,

• konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,

• lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is,

• természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a

tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.

Az ellenőrzés, értékelés formái:

• szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.

• írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.

• gyakorlati: gyűjtőmunka, sportteljesítmény, szakdolgozat, gyakorlati munka

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a

szóbeli és írásbeli, gyakorlati formák helyes arányára. Az esetleges speciális ellenőrzési

formákat a helyi tantervek tartalmazzák. A témazáró dolgozatok szakdolgozatok témaköreit a

munkaközösségen belül egyeztetni kell.

e)Az iskola értékelési és vizsgarendszere

A tanulói teljesítmények értékelése

A közoktatási törvény 70. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

1. bekezdés

139


„A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló

magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök- az osztályban

tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a

kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az

érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét

értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési

eszköz.”

2. bekezdés

„Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a/ a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles(5), jó(4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1)

b/ a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4),

változó (3), rossz (2)

c/ a tanuló szorgalmának értékelésénél minősítésénél példás (5), jó (4),

változó (3), hanyag (2)”

4. bekezdés

„Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és

a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló

hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a

nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és

indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését,

és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek

alapján a tanuló javára módosítja.”

A szaktanár a nevelőtestület osztályozó értekezletén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó

tanulók részére „dicséretes” minősítést javasolhat. A minősítésről a nevelőtestület dönt.

140


f)A tanulói értékelés módjai, fajtái:

• Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott tanuló (osztály) önmagához viszonyított

teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.

• Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének megismerése, a

következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése.

• Szummatív értékelés: Az egyes évfolyamok végén a helyi tanterv által meghatározott

tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

g)Az értékelés módjai:

1. Érdemjegy nélküli értékelés, ami lehet írásbeli vagy szóbeli teljesítmény minősítése.(pl.

diagnosztizáló értékelés)

2. Érdemjeggyel történő értékelés

a/ A szaktanár önálló összefüggő feleletet legfeljebb 3 órai anyagra visszamenően

követelhet, de bármely a továbbhaladáshoz szükséges fogalmat, törvényt

ellenőrizhet a szóbeli felelet során. ( kék színű érdemjegy)

b/ A szaktanár önálló összefüggő feleletet legfeljebb 3 órai anyagra visszamenően

követelhet, de bármely a továbbhaladáshoz szükséges fogalmat, törvényt

ellenőrizhet. az írásbeli felelet során. ( piros színű érdemjegy)

c/. A szaktanár a tanuló tudásszintjét minősíti az adott témakörben. A témazáró

dolgozatot a szaktanár egy héttel korábban bejelenti a tanulócsoportnak. A

témazáró dolgozatot megelőzi az adott tananyag összefoglalása. Egy tanítási napon

maximum kettő témazáró dolgozat íratható egy tanulócsoportban. (Piros színű

érdemjegy bekarikázva)

d/. Szintmérő vizsgákkal történő értékelés

A szintmérő vizsgát minden évfolyamon a tanév folyamán egy vagy két

alkalommal szervezzük, ezt a mindenkori éves munkatervben rögzítjük.

141


A célja kettős, egyrészt tájékoztatást adjon a szülőnek, pedagógusnak és a

tanulónak az elért követelmények teljesítéséről, másrészt motiváljon a tanulásra,

segítse az éves tananyag ismétlését és rendszerezését, adjon lehetőséget a

vizsgaszituáció kipróbálására.

A szintfelmérő vizsga minden tanuló számára kötelező. A szaktanár az év során a

kiemelkedően dolgozó tanulók részére felmentést adhat. Igazolt hiányzás esetén a

szintmérőt nem minősítjük, igazolatlan hiányzás esetén a szintfelmérőt

elégtelennek tekintjük.

A szintmérő vizsgák anyaga az évközi témazáró dolgozatok anyagára épül, ezt a

szaktanárok minden évben október 15-ig közlik a tanulókkal. A számonkérés a

tantárgy sajátosságainak megfelelően írásban és szóban vagy mindkettőben

történik. Az érdemjegy döntő súllyal szerepel a többi érdemjegy között.

A számonkérés történhet tanítási órán, tanítás nélküli munkanapon, illetve tanítási

napokon délután. A feladatokat a munkaközösségek állítják össze, figyelembe véve

a NAT, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeit

A szintvizsga eredményét súlyozottan számítjuk be az osztályzatok

meghatározásánál. Ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, akkor osztályzatát az

adott tárgyból a nevelőtestület dönti el az osztályozóértekezleten.

A döntés kétféle lehet:

• a megfelelő érdemjegyek alapján egy konkrét osztályzat kialakítása,

• jegyek hiányában, vagy a szükségesnél kevesebb jegy esetén az adott tárgyból

osztályozhatatlanság megállapítása, ami a továbbhaladás szempontjából az

elégtelen osztályzattal azonos következményekkel jár.

h)Egyéb vizsga:

• Hiányzást pótló vizsgák

142


Az iskola nevelőtestülete – a diákönkormányzat és a szülői közösség

egyetértésével – a hiányzások csökkentése érdekében bevezette a „100 órás

hiányzás” utáni vizsgát.

A vizsga célja az, hogy a tanulók amennyiben elérik a száz tanítási órai hiányzást,

bepótolják a hiányzások idejére eső tanítási anyagot.

A vizsgát a hiányzási nap hónapját követő hónap végéig kell letenni a szaktanárok

által előírt tananyagból.

A vizsgán elért érdemjegy egy témát lezáró érdemjeggyel egyenértékű.

Az érdemjegyek értéke: írásbeli (röpdolgozat), szóbeli felelet egyszeres súllyal

témazáró dolgozat kétszeres

szintfelmérő vizsga négyszeres értékű.

Az értékelés alapja:

A helyi tanterv követelményrendszere

i)Az értékelés formái

Személyes, verbális értékelés

Az iskola tanárainak tevékenységét tudatos, rendszeres szóbeli értékelés jellemzi. Értékelési

rendszerünkben helyet kap a személyre szóló értékelés a tanítási órán és az órán kívüli

tevékenységben egyaránt, ami a pedagógus segítő és tanácsadó készségét tükrözi.

A kiemelkedő teljesítményeket, versenyek eredményeit az egész iskola közössége előtt

értékeljük.

A közösségre káros hatással lévő megnyilvánulásokat, az elmarasztalásokat is a közösség

tudtára hozzuk figyelembe véve a tanuló személyiségi jogait.

A tanuló önfejlődése érdekében az osztályban tanító pedagógus és az osztályfőnök végezhet

hosszabb helyzetfeltáró beszélgetést a diákokkal, a szülőkkel.

Írásbeli szöveges értékelés

143


A szaktanár a tanulók írásbeli munkájáról szöveges értékelést adhat. A kritikus teljesítményt

nyújtó tanulók szüleinek az osztályfőnök értékelő levélben figyelmeztető célú tájékoztatást ad

gyermeke tanulmányi munkájáról félév, illetve év vége előtt egy hónappal.

Az igazolatlanul sokat hiányzó tanulók szüleit szintén írásban értesítjük gyermeke

munkafegyelmének lazulásáról, az előírt mérték túllépésekor az autentikus jegyzőt is.

Osztályozás:

Év elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat az értékelési rendszeréről. A szülő aláírásával

igazolja, hogy tudomást szerzett az adott tantárgy értékelésének módjáról.

Az osztályzat kialakításánál figyelembe kell venni a tanuló teljesítményének javulását vagy

gyengülését az osztályozási időszak alatt.

Ha az osztályfőnök véleménye alapján a szaktanár az osztályzatot a tanuló számára

hátrányosan állapította meg, kezdeményezheti a tanuló számára kedvezőbb osztályzat

megállapítását. Ilyen esetekben az osztályozó értekezlet dönt. Az osztályozó értekezleten az

osztályban tanító pedagógusok – a tanulót tanító pedagógusok - egyszerű szótöbbséggel

döntenek. Egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök szavazata a döntő.

Minden tantárgyból havonta egy osztályzat adása kötelező. Ha nincs osztályzat, vízszintes

vonallal kell jelezni a naplóban. (Ha a tanuló egy hónapon belül nem tudja pótolni az adott

tananyagrész követelményeit.)

Félévkor és tanév végén az érdemjegyek alapján osztályzattal értékelünk. Érdemjegyeket

szóbeli és írásbeli ellenőrzés alkalmával szerezhetnek a tanulók. Az év végi osztályzatnál az

egész évi teljesítményt kell figyelembe venni.

Az írásbeli feladatokat a szaktanárok a megíratást követően két héten belül kijavítják, a

tanulóknak kiosztják és az érdemjegyeket pirossal beírják a naplóba.

A magatartás és a szorgalom jegyeket a félévi és tanévvégi osztályozóértekezlet határozza

meg az osztályfőnökök előterjesztése alapján.

Félévkor az ellenőrző könyvbe 1 - 5-ig számmal írjuk be a tantárgyak osztályzatait, a

magatartás és a szorgalom értékelését szövegesen.

144


Tanév végén a bizonyítványba az osztályzatokat betűvel. /jeles, jó, közepes, elégséges,

elégtelen kifejezésekkel / a magatartás és szorgalom értékelését /példás - jó - változó - rossz

illetve példás, jó, változó, hanyag.

Az osztályfőnök egy félévben legalább kétszer egyezteti ellenőrzőket és a naplót. Ha a tanuló

tanulmányi eredményében tartós hanyatlás tapasztalható, erről a szülőt mielőbb írásban

értesíti.

Az osztályzat (érdemjegy) akkor:

• jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan

elsajátította, tudását alkalmazni is képes

• jó (4) Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, s

kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

• közepes (3) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul,

esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, s csak tanári segítséggel tudja

alkalmazni tudását.

• elégséges (2) Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a

továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, s kizárólag tanári

segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

• elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét

sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel,

s tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Ha a tanuló felróható okból/okokból nem jelenik meg, ill. nem

pótolja a követelményeket. (hiányzását nem igazolja).

Ha a tanuló hiányzása meghaladja a megengedett mértéket az

adott tantárgyból.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:

piros tintával: -dolgozatok

- félévi osztályzatok

145


- év végi osztályzatok

piros tintával bekarikázva: -témazáró dolgozatok

piros tintával bekarikázva: -szintfelmérők érdemjegyei (egyteljesítmény 2 db

érdemjegy)

kék tintával: -szóbeli feleletek, szakmai gyakorlaton kapott

érdemjegyek

-félévi osztályzatok

-tanév végi osztályzatok

zöld tintával: -gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások,

füzetvezetés

Tanulásmódszertan értékelése a Galamb József Tagintézményben

A tantárgy tanításának a célja, hogy megtanítsuk az iskolába kerülő tanulókat tanulni.

A tantárgy által elsajátított ismereteket nem osztályozzuk, csak szövegesen értékeljük:

• nem felet meg

• megfelelt,

• jól megfelelt,

• kiválóan megfelelt.

j)A szakmai alapozó tárgyak osztályozási rendjeKülön eljárás alapján történik, mely a mellékletben található.

k)A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az iskolai értékelés kiterjed:

• a tanuló tanórai és tanórán kívüli, gyakorlatokon tanúsított magatartására,

szorgalmára, munkához való hozzáállására

• az ismeretek elsajátításának szintjére

• a korábbi ismereteihez mért fejlődésére

Az értékelés feladata:

• tárgyilagosan minősíteni a tanulók tudását

146


• a tanulót magasabb teljesítményre ösztönözni

• felvilágosítást a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy milyen a tanuló

viszonya az iskolai követelményekhez és az iskolához

•

Az értékelés formái:

A szaktanárok változatos szóbeli és írásbeli módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. Az

értékelés 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. A tanulók érdemjegyeit a tanárok a naplóba

írják. Az egyes tantárgyakból félévenként legalább annyi érdemjegyük legyen a tanulóknak,

mint a heti óraszám + 1. A témazáró dolgozatok éves száma minimum a heti kötelező

óraszám. A témazáró dolgozatok kijavításának határideje két hét, s a szaktanároknak egy évig

kell megőrizniük azokat. Az iskola - hagyományaihoz híven – a szakközépiskolai

osztályokban megtartja az írásbeli dolgozatok külalakjának osztályzását, ezzel is pontos,

precíz munkára neveli a tanulókat. Írásbeli munkák külső alakja érdemjegy a naplóban és a

bizonyítványban is külön osztályzatként szerepel.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve érettségi vizsgára csak akkor léphet, ha az

előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formája

A magatartás és a szorgalom minősítése

A tanuló magatartását, magaviseletét, ill. a tanuláshoz való viszonyát, szorgalmát félévkor és

év végén a nevelőtestületi konferencián értékeljük példás, jó, változó, rossz illetve hanyag

minősítéssel.

A tanulók magatartását minősítő osztályzatok elbírálásának szempontjai

Példás

o a tanuló fegyelmező intézkedésben és fegyelmi büntetésben az elbírált időszakban

nem részesült

o igazolatlanul maximum 1 órát mulasztott

o a tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon pontosan megjelent

o a házirend előírásait megtartotta, igyekezett azokat tanulótársaival is megtartatni

o az iskolán kívüli magatartásában kifogás nem merült fel

147


o külső megjelenése kulturált, tanáraival, szüleivel, a felnőttekkel és tanulótársaival

szemben tisztelettudó és udvarias

o a közösségben önként vállalt feladatokat, jó értelembe véve kezdeményező

o megbízatásait lelkiismeretesen teljesítette

Jó

o a tanuló az elbírált időszakban egy osztályfőnöki intést vagy figyelmeztetést

kapott

o igazolatlan mulasztása maximum 8 óra (egyéb magatartástól függően)

o a házirend előírásait megtartotta, igyekezett azokat tanulótársaival is megtartatni

o külső megjelenése kulturált, tanáraival, szüleivel, a felnőttekkel és tanulótársaival

szemben tisztelettudó, udvarias

o felhívásra bekapcsolódott a közösségi tevékenység valamilyen formájába

o a rábízott feladatokat végrehajtja

Változó

o a tanuló az elbírált időszakban osztályfőnöki intést, vagy annál súlyosabb

fegyelmi büntetést kapott

o tapasztalható hibáinak kiküszöbölésére három, vagy több fegyelmező intézkedés

hatására sem törekedett

o igazolatlanul mulasztott 4-15 óra (a mulasztásokkal kapcsolatos eljárási rend

szerint)

Rossz

o ha a tanulóközösséggel szembehelyezkedik,

o a közösséget negatívan befolyásolja

o tetteit felelőtlenség jellemzi,

o a házirend előírásait tudatosan és sorozatosan megsértette

o zavarja a tanítási órát

o emberi magatartásában kirívó hiányosságok mutatkoznak

o a tanévben fegyelmi büntetésben részesült

148


o tizenötnél több igazolatlan órája van

o

l)A tanulói hiányzás igazolásának rendje

• Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell.

• A késést vagy mulasztást az osztálynaplóba - egyéb foglalkozások esetén a

foglalkozási naplóba - az órát, a foglalkozást tartó tanárnak be kell jegyezni.

• A mulasztások igazoltatása az osztályfőnök feladata.

• Az osztályfőnök a tanév elején köteles a tanulókkal, az első szülői értekezlet során a

szülőkkel közölni a hiányzások igazolásának módját.

• Az igazolást a mulasztást követő napon kell bemutatni az osztályfőnöknek. Az ezen

túlmenően bemutatott igazolás már nem fogadható el, a mulasztást igazolatlannak kell

tekinteni.

• Az ellenőrző könyvön kívüli igazolásokat a 9-12. évfolyamon a szülőnek alá kell írni,

az osztályfőnöknek a tanév végéig meg kell őrizni.

m)Igazolások:

• szülői: a szülő rendkívüli esetben adhat igazolást, ha a hiányzást előre nem látható

méltánylást érdemlő ok idézte elő.

• Orvosi

• egyéb:

o igazgatói engedély

o közlekedési vállalat igazolása

o állampolgári kötelezettség teljesítése (pl. bírósági, rendőrségi idézés stb.)

A tanuló betegségen kívüli távolmaradásának engedélyezését a szülő az ellenőrző könyv útján

vagy levélben kérheti, és igazgató, vagy osztályfőnök engedélyezi.

Az engedélyt

• egy tanítási óráról a szaktanár adhatja

• 1-3 tanítási napra az osztályfőnök adhatja

149


• 3-nál több tanítási napra az igazgató, tagintézményvezető adhatja

• 3 nem összefüggő tanítási napra a szülő adhatja

Ha tanulóra vonatkozóan teljesül az alábbiak közül

• igazolt és igazolatlan mulasztása a 9-12. évfolyamon együttesen meghaladja a 250 órát

• igazolt és igazolatlan mulasztása a szakképző évfolyamokon együttesen meghaladja az

elméleti tanítási órák 20%-át

• igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból együttesen meghaladja a

tanítási órák 30%-át

• ha legalább egy állítás érvényesül, akkor az 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 20. §

-ában rögzített feltételek fennállása esetén a nevelőtestület félévkor osztályozó

vizsgára, a tanév végén osztályozó vizsgára vagy az évfolyam megismétlésére

kötelezheti.

Szakképző évfolyamokon, ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való mulasztása egy

tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, és azok között igazolatlan mulasztás

is van, akkor tanulmányait csak tanévismétléssel folytathatja. Ha a 20%-ot meghaladó

hiányzás teljes mértékben igazolt, akkor a nevelőtestület az 1993. évi LXXVI. Tv. 24. § (4)

bekezdésében rögzítettek mérlegelésével engedélyezheti a mulasztásnak a következő tanév

kezdetéig történő pótlását.

150


n)Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos eljárás:

Magatartás B ü n t e t é s Eljárás

Példás Nem mulasztott igazolatlanul a félév során1 igazolatlan óra:szóbeli figyelmeztetés, ha figyelmetlenség miatt történt (pl. elalvás miatt)

-

Jó 1-3 igazolatlan óra :

írásbeli fegyelmező intézkedés (osztályfőnöki figyelmeztetés vagy intés)

Szülői tájékoztatás

Jó/változó

egyéb magatartástólfüggően

4-8 igazolatlan óra:osztályfőnöki intés írásban

Szülő behívatása

Változó/ rosszegyéb magatartástólfüggően

9-15 igazolatlan óra:igazgatói intés írásban

Szülő ismételt behívásaJegyző értesítése írásban

Rosszkötelezettségeit nem teljesíti

30-nál több igazolatlan óra

Tanulói jogviszony megszüntetése,ha a tanuló nem tanköteles.

151


o) A tanulók szorgalmát minősítő osztályzatok elbírálásának szempontjai

Példás

o tanulmányi munkafegyelme kifogástalan, kötelességeit adottságainak,

képességeinek megfelelően teljesíti

o a tanórákon nem jelenik meg készületlenül, kötelező jellegű írásbeli házi

feladatait rendszeresen elkészíti

o képességeinek megfelelően bekapcsolódik a szakköri munkába, indul tanulmányi

versenyeken vagy egyéb, a tanulmányi munkához kapcsolódó többletfeladatot

vállal

o tanítási órákon aktívan segíti a tanár munkáját

o társai tanulmányi munkáját segíti

o feladatait önállóan és megbízhatóan elvégzi

Jó

o tanulmányi munkafegyelme kissé ingadozó, tanulmányi eredménye egy-két

tantárgy esetében nem a képességeinek megfelelő

o a tanítási órákra általában felkészül, kötelező jellegű írásbeli házi feladatait

elkészíti

o az órákon aktivitása megfelelő

o tanulmányi versenyekbe igyekszik bekapcsolódni

Változó

o tanulmányi munkafegyelme ingadozó, eredményei általában elmaradnak az

adottságai és körülményei által nyújtott lehetőségektől

o iskolai kötelezettségeiből adódó feladatait hiányosan végzi

Hanyag

o rendszeresen készületlenül jelenik meg a tanítási órákon

o kötelezettségeit nem teljesíti

o képességeit nem fejleszti

152


o egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap

o a tanítási órákat figyelmetlenségével, készületlenségével hátráltatja

o a munkavégzésben megbízhatatlan

p)Az írásbeli munkák külső alakjának értékelési szempontjai a szakközépiskolai osztályokban

Minősítés: a, b, c, d, x

1./ Betűforma, betűvezetés

2./ Formai szabályok

3./ Javítások: nincs átjavítás, zárójelezés

javítás áthúzással!

4./ Tisztaság

"a" külalak: betűforma, betűvezetés egységes,

nem torz betűk

formai előírásokat megtartja

javítás szabályos /kevés van/

a füzet, dolgozat tiszta

"b" külalak: betűforma, tisztaság megfelel az "a"-nak,

de formai vezetésben hibázik /kisebb

differencia/

"c" külalak: ha 1. nem megfelelő /csúnyán ír/

3., 4. az "a"-nak megfelelő, 2. nem eléggé

megfelelő

"d" külalak: 3.,4. nem megfelelő

"x" külalak: 3. szabálytalan

4. nem megfelelő

q).Minősítés az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlaton(Mellékletben található a szakmacsoportok szerint)

153


F.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges

módszerek

A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók

fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának,

fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk.

A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése

során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A teszt nem képezi a tanterv tartalmát, a cél,

hogy a felmérés megvalósuljon és nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A felmérés

jó arra, hogy kimutassa a tanulók fizikai állapotát.

A próbarendszer nem igényel nagy eszközigényt.

A próbarendszer 2000-ben készült, amióta megkaptuk, alkalmazzuk. A tanulók szívesen

vesznek részt a felméréseken. A teszteket évente kétszer a tanév elején és végén végeztetjük.

A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben végezzük, ezért az állóképességi futás az

utolsó, a tanulók mindig elegendő pihenési időt kapnak a tesztek között. A tanulók

folyamatosan motiváljuk, hogy a teszteket miért csináljuk és hogyan értelmezzék az

eredményeiket.

Valamennyi tanulónak azonos végrehajtási körülményeket biztosítunk. A tesztek eredményeit

minden tanuló számára személyre szólóan adjuk meg.

1.A Hungarofit felmérés gyakorlati haszna:

• általános fizikai teherbíró-képesség kimutatása,

• biztosítja a jelenlegi fizikai állapottal való szembesülést,

• felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális

képességeket,

• objektíven tükrözi a programcsomag egyénre történő hatását és változását,

• összehasonlítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különféle sportágakat

űző egyének teljesítményéhez

154


• motiválni lehet a tanulókat a test-kulturális alapismeretekre, a tudatos testedzésre, a

rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörös

megtérülésére

2.A testnevelő fontos feladata:

• egységes minőség-ellenőrzés: tanév elején és a tanév végén felmérés, a fizikai

állapot minősítése a pontértékek alapján

• a leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges

hiányosságot differenciált módón történő felszámolása

• folyamatos visszacsatolás: a tanulók aktív közreműködésével

3.Az adatok nyilvántartása:

• az adatlapokat a tanár kezeli

• az osztályonkénti adatlapokat is a tanár kezeli és összesíti

• a tanév végén a mért adatokat leadjuk az iskola egészségügynek is

4.Az előző időszak tapasztalatai:

• a tanulók szívesen vesznek részt a felméréseken, verseny alakul ki közöttük

• a felmérő tesztek teljesítményszintjei a tornatermi előtérben állandóan figyelemmel

kísérhetők

• amennyiben közlöm az izomcsoportok erősítésének a hasznát nagyobb intenzitással

dolgoznak

• a fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás karhajlítás- és nyújtásban, a hason

fekvésből törzsemelés és leengedésben valamint hanyatt fekvésből felülés

térdérintéssel felméréseknél jó eredmények születnek

• a helyből távolugrás felmérés a leggyengébb

• az aerob futást (2000 m) lehet javítani a tanterv által előírt futó állóképesség javító

terhelésekkel.

A következő időszakban is szívesen alkalmazzuk a Hungarofit felmérést, mert a tanulók

szeretik ill. mérései hasznosak.

155


IV.Szakmai program

156


A.Erdei Ferenc Tagintézményben (gazdasági szolgáltató szakterület, pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma)

OKJ szám: 52 343204 (régi)OKJ szám:52 344 03 0000 00 00 (új)


évfolyam10.

évfolyam11.

évfolyam12.

évfolyam1/13.régi

1/13.új

Magyar irodalom 3 3 3 3Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1Történelem* 2 2 3 1/2 4 2/2Társadalomismeret és jelenismeret - - 1 -Idegen nyelv 4+ 4+ 4+ 4+Matematika* 4 4 4+1/2 4+1/2Művészetek: Ének-zeneRajz és vizuális kultúra

-1

-1

- -- -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés, sport 2 2 2 2Fizika 2 2 - -Földünk és környezetünk 2 2 - -Biológia 2 2 - -Kémia 2 2 - -Informatika - - 3+ 3+Szakmai orientáció

Elmélet 2 2 - -Gyakorlat 3+ 3+ - -

Szakmacso-portos alapozó okt.

Elméleti gazdaságtan - - 3 2/2 3 2/2Üzleti gazdaságtan - - 4 4Üzleti gazd.gyakorlat - - 2+ 2+

Számvitel 6 1+ 6 2+Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 3 1+ 5,5 1+Pénzügy 6 1+ 6 2+Marketing 1 -Európai Uniós ismeretek 2 2Gépkönyvelés 2+ 1 2+Taniroda 2+ 2+Statisztika 2 2Üzleti levelezés 2 2Alkalmazott számítástechnika 2+ -Munkaerőgazdálkodás 2,5 -

Össz (a tanulók minimális óraszáma) 31 31 32 32 33,5 33,5Csoportontás (+) 8 8 14 14 9 9Tanórán kívüli foglalkozás 2 2 - - 0 0Tömegsport 1 1 - -Mindösszesen 42,5 42,5 8 51 42,5 42,5

157


(gazdasági szolgáltató szakterület, kereskedő szakma)OKJ szám:52 341 05 0000 00 00


évfolyam10.

évfolyam11.

évfolyam12.

évfolyam1/13. 2/14.

Magyar irodalom 3 3 3 3Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1Történelem* 2 2 3 1/2 3 2/2Társadalomismeret és jelenismeret - - 1 1Idegen nyelv 4+ 4+ 4+ 4+Matematika* 4 4 4+1/2 4+1/2Művészetek: Ének-zeneRajz és vizuális kultúra 1 1

- -- -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés, sport 2 2 2 2Fizika 2 2 - -Földünk és környezetünk 2 2 - -Biológia 2 2 - -Kémia 2 2 - -Informatika - - 3+ 3+Szakmai orientáció



Közgazda-ságtan* - - 3 2/2 3 2/2Marketing - - 3 3Alapozó gyakorlat - - 2+ 2+

Áruforgalmi ismeretek és tervezése 7,5 5Vállalkozási ismeretek 2 4Szakmai idegen nyelv 4+ 3+Szakmai idegen nyelv 2. 2 2Áruismeret 6 4Jogszabályok alkalmazása 1 -Üzleti levelezés 1 -Pénzforgalmi és nyilvántartási ismeretek

2+ -

Kereskedelmi gyakorlat és taniroda 7+ 3 4+Marketing - 5Számítástechnika 1+ -Vezetési ismeretek - 1Európai Uniós ismeretek - 1Bolthálózat szervezés - 2Össz (a tanulók minimális óraszáma) 31 31 31 31 33,5 34Csoportontás (+) 8 8 14 14 14 7Tanórán kívüli foglalkozás 2 2 - - 0 0Tömegsport 1 1 - -Mindösszesen 42,5 42,5 51 51 47,5 41

158


(gazdasági szolgáltató szakterület, marketing- és reklámügyintéző szakma)OKJ szám:52 342 01 0000 00 00


évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

1/13.

Magyar irodalom 3 3 3 3Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1Történelem* 2 2 3 1/2 3 2/2Társadalomismeret és jelenismeret - - 1 1Idegen nyelv 4+ 4+ 4+ 4+Matematika* 4 4 4+1/2 4+1/2Művészetek: Ének-zeneRajz és vizuális kultúra

-1

-1

- -- -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés, sport 2 2 2 2Fizika 2 2 - -Földünk és környezetünk 2 2 - -Biológia 2 2 - -Kémia 2 2 - -Informatika - - 3+ 3+Szakmai orientáció



Közgazda-ságtan* - - 3 2/2 3 2/2Marketing - - 3 3Alapozó gyakorlat - - 2+ 2+

Üzleti adminisztráció 2+Alkalmazott számítástechnika 2+Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció

2

Szakmai kommunikáció idegen nyelven

4+

Marketing- és PR alapismeretek 4 1+Sajtókapcsolatok, rendezvényszervezés 4 2+Marketing-kommunikáció 7 2+Vállalkozások alapítása 2 2+Össz (a tanulók minimális óraszáma) 31 31 31 31 34Csoportontás (+) 8 8 14 14 15Tanórán kívüli foglalkozás 2 2 - - 0Tömegsport 1 1 - - 49Mindösszesen 42,5 42,5 51 51

159


1.Az iskolában folyó szakképzés alapelvei:

9 – 10. évfolyam:

a Nemzeti Alaptantervre, a kerettantervre épülő általános

képzés, szakmai orientáció, az átjárhatóság megtartása

11-12. évfolyam:

az érettségi vizsgára való felkészítés, kereskedelmi a

közgazdasági alapműveltség megszerzése a szakmacsoportos

alapozó oktatással

A 9 – 12. évfolyamon folyó szakmai előkészítő oktatás nem a szakmai képzés, hanem

pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés

kiválasztására szolgál.

13 – 14. évfolyam:

szakképző évfolyam, ahol a munkahelyen hasznosítható szakmai

tudás megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a

tanulók képesek megfelelni szakterületükön a változó, növekvő

szakmai követelményeknek.

2.Az iskolában folyó szakképzés célja:

Az iskolában oktatott valamennyi szakmára érvényes célok:

Általános (kereskedelem, közgazdaság, mezőgazdaság, építészet, gépészet,

könnyűipar, faipar, elektrotechnika-elektronika ) és speciális (a szakmacsoportokon

belüli szakmák) szaktudás átadása, biztosítása a szakma műveléséhez, a szakmai

munkatevékenység elvégzéséhez.

Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható

munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra nevelés.

A folyamatos önművelés igényének fejlesztése, az állandóan változó gazdasági

szabályokhoz való alkalmazkodási készség kialakítása.

160


3.Az egyes szakmákra vonatkozó képzési célok:

Kereskedő:

A kereskedő képzés célja olyan korszerű kereskedő ismeretekkel és gyakorlattal

rendelkező szakemberek képzése, akik

• képesek vállalkozások létrehozására, működtetésére

• marketing tevékenység végzésére

• kereskedelmi egységek szabályszerű üzemeltetésére

• bolthálózati arculat kialakítására

• ismerik a kereskedelmi egységek szabályszerű működtetésének alapvető jogi

hátterét

• élelmiszer, ruházati, bútor, lakástextil forgalmazási áruismerettel és gyakorlattal

rendelkeznek

• képesek a korszerű irodatechnikai eszközöket és kereskedelmi gépeket működtetni

• jól kommunikálnak a vevőkkel

Pénzügyi számviteli ügyintéző (vállalkozási szakon)

A vállalkozások működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok

elvégzése, a gazdasági események kontírozása, a főkönyvi és analitikus

nyilvántartások vezetése, könyvviteli feladások készítése, az egyszeres és kettős

könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátása. A vállalkozás valamennyi

pénzmozgással összefüggő nyilvántartásának vezetése, egyes pénzügyi műveletek

lebonyolítása, a pénzügyi elemzésekhez szükséges egyszerűbb számítások elvégzése.

Marketing-és reklámügyintéző A marketing- és reklámügyintéző képzés célja olyan korszerű marketing ismeretekkel

és gyakorlattal rendelkező szakemberek képzése, akik képesek

• marketingstratégia kidolgozására

• egységes vállalati/márka-arculat kidolgozásában közreműködni

• reklamációs eseteket kezelni

• ATL kampányt koordinálni

161


• POS anyagokat fejleszteni

• promóciót szervezni

• PR tevékenységet koordinálni

• közreműködni rendezvények –kongresszusok, konferenciák, árubemutatók,

kiállítások, vetélkedők, sportesemények, kirándulások, túrák, bálok, kiállítások,

bemutatók, dedikálások, jótékonysági események, üzemlátogatások, jubileumi

ünnepségek- megszervezésében

• segíteni a marketing és reklámmenedzser munkáját

• irodai, ügyviteli adminisztrációs feladatokat végezni.

4.A különböző szakmákat a központi programok alapján oktatjuk.

A mindenkor érvényes OKJ szerint rugalmasan változik a szakképzés tartalma és

időtartama.

A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a szakképzés 2

év.

A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatásban tanulóknak a beszámíthatóság

miatt 1 év a képzés időtartama.

162


B.Galamb József Tagintézményben:A különböző szakmai programok a központi programok alapján készültek. Az

óraterveket úgy alakítottuk ki, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja kedvezően

megvalósuljon. Ennek biztosítása érdekében mezőgazdasági és informatikai

szakmacsoportban általában ugyanaz a tanár tanítja a szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati

részét.

Egy-egy szakképzés szakmai programja az alábbi részeket tartalmazza:

• Általános irányelvek a szakképzés megszervezésében

• A szakképzés szakmai és irányítási vizsgáztatási követelményei

• Tantárgyankénti bontásban

o A tantárgy tanításának célja

o Követelmények a program elvégzése után

o Tananyag (témakörök, a téma anyagának részletezése, óraszámok)

o A képzés tárgyi feltételei

o Az ajánlott módszer

o Az ellenőrzés, értékelés

o A vizsgáztatás feltételei

o A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal

Az egyes szakképesítésekhez kidolgozott részletes szakmai program a pedagógiai

program mellékletét képezi.

163


1.Szakiskolai oktatás

Szakiskolai Fejlesztési Program II.

Szakiskolai oktatásunk fejlesztését szolgálja, hogy sikeresen pályáztunk a Szakiskolai

Fejlesztési Program II-re, 2006. szeptemberétől szakiskolai osztályainkban e szerint

folyik a képzés. A Program célja, hogy

•korszerűsítse a pedagógusok ismereteit, javítsa a szakképzés minőségét, növelje a

végzettek elhelyezkedési esélyeit és ezeken keresztül erősítse a képzés és a

képzésben részt vevők szakmai és társadalmi presztízsét.

•a tanulóknak adjon megbízható alapot a sikeres szakmai életúthoz az

elengedhetetlen ismeretek: az idegen nyelvi, valamint az informatikai

kompetenciák bővítéséhez.

A Program a szakiskolai tevékenységünk teljes körére kiterjed 2006-2011-ig, de a

képzéshez kapcsolódóan elsődlegesen az alábbi területekre irányul:

•a közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítására

•a hátrányos helyzetűek reintegrációjára

•a szakiskolai mérés-értékelésre

•a szakiskolai önfejlesztésre

•a szakiskolai minőségfejlesztésre

A Program során olyan képzést kívánunk megvalósítani, amely rugalmasan képes

reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mind a szakképzésben

tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a

szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz.

A képzés során olyan méréseket-értékeléseket végzünk, amelynek célja, hogy feltárjuk

a tanulók ismeretanyagában, jártasságaiban fellelhető hiányosságokat. Erre fejlesztést

dolgozunk ki, amely a szakma tanulásához, a munkaerőpiaci helytálláshoz szükséges

készségek fejlesztését szolgálja.

Célunk, hogy ez a mérési-értékelési rendszer megfeleljen az országos és a helyi

elvárásoknak egyaránt, valamint a pedagógusok képesek legyenek a folyamatos

mérések alapján tevékenységüket értékelni és fejleszteni.

164


A Program során az iskolánk az önfejlesztés keretében olyan ismeretekkel

gazdagodik, hogy képes lesz – a tantestülettel, a képzésben közreműködő gazdálkodó

szervezetekkel, a végzett tanulókat foglalkoztató munkáltatókkal együttműködve –

kidolgozni és folyamatosan fejleszteni az iskola munkaerőpiaci igényeknek megfelelő

pedagógiai és szakmai programját, illetve helyi tantervét.

Iskolánk bevezeti a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszert (CQAF),

amelynek fontos területe az önértékelés során kapott eredmények felhasználása.

Közismereti oktatás és szakmai alapozás (9-10. évfolyam) „A”

A közismereti tantárgyak oktatása során elsősorban a szakiskolai tanulók

alapismeretinek a hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges

készségek fejlesztését tartjuk a legfontosabb feladatunknak. Csökkenteni akarjuk a

lemorzsolódás arányát, valamint olyan képzést igyekszünk megvalósítani, hogy az

iskolánkból kikerülő fiatalok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlati

kompetenciákkal rendelkezzenek.

Az oktatás folyamán mind a közismereti, mind a szakmacsoportos képzésben a

tevékenységközpontúságra törekszünk. Emellett fontos feladatuknak tartjuk a

hatékonyságot, az eredményességet növelő programok bevezetését és kipróbálását, a

képzés tárgyi feltételeinek javítását, a tanárok módszertani ismereteinek fejlesztését, a

levált megoldások megismertetését, elterjesztését.

A hátrányos helyzetűek reintegrációja („C” komponens)

(Felzárkóztató oktatás)

A „C” komponens fő célkitűzése, hogy hatékonyan elősegítse a szakiskolában tanuló,

hátrányos helyzetű, tankötelezett kort betöltött, végzettséggel nem rendelkező fiatalok

bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Olyan szakképzéshez juttassa őket, ami

javítja foglalkoztatási esélyeiket.

A képzés várható eredményei, hogy kialakításra kerül a szakképzés megkezdéséhez

szükséges bemeneti kompetencia-rendszer, és a projektmódszer szerinti képzés

elterjed, csökken a lemorzsolódás, a szakképzésbe visszakerülők száma pedig nő. A

programhoz kapcsolódó pedagógiai-módszertani tudást széles körben terjeszteni

kívánjuk a pedagógusaink körében.

165


A szakképzést előkészítő, - felzárkóztató évfolyamon – kompetencia alapú oktatás

folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és

szakmai alapozás történik. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében beillesztjük

a gyakorlati tevékenységekbe, vagyis ezek fejlesztése pedagógiailag tervszerűen

kidolgozott projektek elvégeztetése útján történik.

A tanulási kudarcok csökkentését a differenciált oktatásszervezés, a projektoktatás, a

kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja.

A rendszerelvű képzés moduláris oktatás szervezéssel valósul meg. A kompetencia

alapú tananyagtartalom és a projektoktatás gyakorlatorientált fejlesztést tesz lehetővé.

A tananyag moduláris felépítése rugalmas programszerkezet kiépítését teszi lehetővé

és a tanuló számára biztosítja az egyéni érdeklődésének, igényeinek, törekvéseinek a

lehetőségek szerinti kibontakoztatását.

2.Óratervek

166


MOK. Galamb József Tagintézmény

Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus: 54 621 01 0000 00 00Készült az FVM-4149/2008 közleményben kiadott központi program alapján

Szakmai Program óratervi táblázatai

Kötelező szakmai órakeret: ElméletElmélet igényes

gyakorlatGyakorlat Össz: Évf.

383/1.0/2626-06 Vállalkozási ismeretek 108 0 0 108 1/13.383/1.0/2633-06 Áruforgalmazási ismeretek 144 0 0 144 1/13.383/4.0/2633-06 Mezőgazdasági alapismeretek 72 0 175 247 1/13.383/6.0/2633-06 Agrár-közgazdaságtan 108 0 0 108 1/13.383/1.0/2635-06 Ügyvitel, irodatechnikai ismeretek 127 238 0 365 1/13.383/2.0/2626-06 Vállalkozási gyakorlatok 0 91 0 91 2/14.383/3.0/2626-06 Vezetési és szervezési ismeretek 64 28 0 92 2/14.

383/2.0/2633-06 Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás 64 0 105 169 2/14.

383/3.0/2633-06 Kereskedelmi ismertek 48 77 0 125 2/14.383/5.0/2633-06 Kertészeti alapismeretek 29 0 28 57 2/14.383/7.0/2633-06 A termelési ágak gazdaságtana 40 49 0 89 2/14.

383/8.0/2633-06 Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek 32 0 0 32 2/14.

383/1.0/2634-06 Marketing ismeretek 128 81 0 209 2/14. Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind Össz: 1032 564 308 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 1032 564 784 2380

167



Autószerelő: 51 525 01 1000 00 00Készült a GKM/10842/2008 közleményben kiadott központi program alapján




240/1.0/0619-06 Járműazonosítási ismeretek 36 0 0 36 1/13.

240/1.0/0673-06 Munka- és baleset- és tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 36 0 0 36 1/13.

240/2.0/0673-06 Műszaki dokumentációs ismeretek 0 0 36 36 1/13.

240/3.0/0673-06 Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek 36 0 0 36 1/13.

240/1.0/0674-06 Karbantartási műveletek 36 18 0 54 1/13.

240/2.0/0674-06 Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-műveletek 18 36 0 54 1/13.

240/1.0/0675-06 Motorjavítási ismeretek 36 36 0 72 1/13.240/2.0/0675-06 Erőátvitel javítási ismeretek 54 36 0 90 1/13.240/3.0/0675-06 Futómű javítási ismeretek 36 36 0 72 1/13.240/4.0/0675-06 Fékberendezések javítási ismeretei 36 36 0 72 1/13.240/5.0/0675-06 Kormányberendezések javítási ismeretei 36 36 0 72 1/13.

240/6.0/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei 36 36 0 72 1/13.

240/7.0/0675-06 Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei 36 36 0 72 1/13.240/1.0/0864-06 Autóápolás 0 0 36 36 1/13.240/2.0/0864-06 Autó-karbantartás 36 0 0 36 1/13.240/1.0/0865-06 Járműátvétel bontásra 18 0 0 18 1/13.

240/1.0/0866-06 Autómosó berendezések felépítése és működése 36 18 0 54 1/13.

240/2.0/0619-06 Környezetvédelmi mérések 64 80 0 144 2/14.240/2.0/0865-06 Járműbontás 32 48 0 80 2/14.240/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 128 0 0 128 2/14.240/1.0/1208-06 Munkafelvétel 32 96 0 128 2/14.240/2.0/1208-06 Járműjavítás gyakorlata 0 96 0 96 2/14.240/3.0/1208-06 Járműtisztítás 64 0 32 96 2/14.240/4.0/1208-06 Járműjavítás elmélete 144 0 0 144 2/14. Osztályfőnöki 34 0 0 34 mind Géprajz 36 0 0 36 1/13. Anyagismeret 36 0 0 36 1/13. Gépjármű villamossági ismeretek 64 0 0 64 2/14. Össz: 1156 644 104 1904 Szabad sáv, 7óra/hét ű 0 476 476 Szabad sávval összesen: 1156 644 580 2380 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1800

168



Mezőgazdasági gépésztechnikus: 54 525 02 0010 54 02Készült az FVM-4149/2008 közleményben kiadott központi program alapján


1. oldal



131/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 36 36 0 72 1/13.

131/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk 36 0 0 36 1/13.131/2.0/0111-06 Geometriai mérés 36 0 0 36 1/13.131/3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 42 14 42 98 1/13.131/1.0/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai 84 0 0 84 1/13.131/2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése 0 0 76 76 1/13.131/2.0/0221-06 Szerelési gyakorlatok 0 0 90 90 1/13.131/1.0/0222-06 Vállalkozás ismeretek alapjai 20 0 0 20 1/13.131/2.0/0222-06 A vállalkozás környezete 20 0 0 20 1/13.131/1.0/0242-06 Járművezetési ismeretek 54 36 20 110 1/13.131/2.0/0242-06 Motortan 42 0 13 55 1/13.131/6.0/0242-06 Járművek fékberendezése 23 0 5 28 1/13.131/8.0/0242-06 Alváz és felépítmény 0 0 6 6 1/13.131/9.0/0242-06 Vonó-, függesztő- és emelőberendezések 5 0 6 11 1/13.131/10.0/0242-06 Talajművelés gépei 12 0 14 26 1/13.131/12.0/0242-06 Növényápolás gépei 10 0 7 17 1/13.131/13.0/0242-06 Anyagmozgatás gépei 10 0 7 17 1/13.131/14.0/0242-06 Erőgépek és gépcsoportok üzemeltetése 16 0 0 16 1/13.131/2.0/0296-06 Tápanyagvisszapótlás gépei 6 0 6 12 1/13.131/3.0/0296-06 Talajművelés gépei 6 0 11 17 1/13.131/3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 4 0 8 12 2/14.131/1.0/0221-06 Gépelemek szerelési ismeretei 103 5 0 108 2/14.131/3.0/0222-06 A vállakozás működése 32 36 0 68 2/14.131/3.0/0242-06 Mechanikus energiaátvitel 20 0 11 31 2/14.131/4.0/0242-06 Járművek elektromos berendezései 20 0 7 27 2/14.131/5.0/0242-06 Hidraulikus energiaátvitel 20 0 7 27 2/14.

131/7.0/0242-06 Járművek járószerkezete és kormányberendezése 20 0 7 27 2/14.

131/11.0/0242-06 Tápanyag-visszapótlás gépei 4 0 6 10 2/14.131/15.0/0242-06 Üzemeltetési számítások 24 0 0 24 2/14.131/16.0/0242-06 Erő- és munkagépek karbantartása 6 0 22 28 2/14.131/17.0/0242-06 Erő- és munkagépek javítása 48 0 21 69 2/14.

169


2. oldal



131/18.0/0242-06 Vezetés és szervezés elméleti alapjai 16 0 0 16 2/14.131/1.0/0296-06 Mezőgazdasági termelés elméleti alapjai 96 32 0 128 2/14.131/4.0/0296-06 Vetés, ültetés, palántázás gépei 16 12 0 28 2/14.131/5.0/0296-06 Növényvédelem gépei 6 5 0 11 2/14.131/6.0/0296-06 Öntözés gépei 6 6 0 12 2/14.131/7.0/0296-06 Szálastakarmányok betakarításának gépei 24 0 12 36 2/14.131/8.0/0296-06 Gabona-betakarítás gépei 41 3 20 64 2/14.131/9.0/0296-06 Szemestermények utókezelésének gépei 12 6 0 18 2/14.131/10.0/0296-06 Burgonya betakarításának gépei 16 0 6 22 2/14.131/11.0/0296-06 Cukorrépa betakarításának gépei 16 0 6 22 2/14.

131/12.0/0296-06 Zöldség és gyümölcs betakarítás, feldolgozás gépei 14 0 5 19 2/14.

131/13.0/0296-06 Az anyagmozgatás gépei 9 0 6 15 2/14.131/14.0/0296-06 Az állattartás épületei és gépei 36 0 12 48 2/14.131/15.0/0296-06 Beállítási és üzemeltetési számítások 24 0 0 24 2/14.131/16.0/0296-06 Mezőgazdasági gépek üzemfenntartása 26 0 21 47 2/14.131/17.0/0296-06 Mezőgazdasági munkák szervezése 16 0 0 16 2/14. Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind CAD ismeretek 32 0 0 32 2/14. Össz: 1233 191 480 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 1233 191 956 2380 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1424

170



Számítógéprendszer-karbantartó: 54 481 03 0010 54 05Készült a MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008. közleményben kiadott központi

program alapjánSzakmai Program óratervi táblázatai



166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 108 136 0 244 1/13.

166/1.0/1164-06 Számítógépes rendszerek hardverismerete 108 108 0 216 1/13.

166/1.0/1168-06 Hardvertechnológia 72 72 0 144 1/13.166/2.0/1168-06 Szoftverismeretek I. 126 90 0 216 1/13.166/1.0/1175-06 Szoftverismeretek II. 90 90 0 180 1/13.166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 32 32 0 64 2/14.166/2.0/1142-06 Munkatervezés és -szervezés 32 0 0 32 2/14.166/1.0/1143-06 Projektirányítás 32 32 0 64 2/14.166/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment 16 16 0 32 2/14.166/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment 16 16 0 32 2/14.166/2.0/1164-06 Számítógépes rendszermenedzsment I. 144 144 0 288 2/14.166/2.0/1175-06 Számítógépes rendszermenedzsment II. 64 0 0 64 2/14.166/3.0/1175-06 Szoftver telepítési ismeretek 0 128 0 128 2/14.166/4.0/1175-06 Számítógépes rendszerek mendzsmentje 0 64 0 64 2/14. Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind Testnevelés 68 0 0 68 mind Szakmai angol 68 0 0 68 mind Össz: 976 928 0 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 976 928 476 2380

171



Webmester: 54 481 03 0010 54 07Készült a MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008. közleményben kiadott központi

program alapjánSzakmai Program óratervi táblázatai



166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 108 136 0 244 1/13.166/1.0/1167-06 Web technológia I. 100 100 0 200 1/13.166/2.0/1167-06 Web technológia II. 72 72 0 144 1/13.166/1.0/1168-06 Hardvertechnológia 90 90 0 180 1/13.166/2.0/1168-06 Szoftverismeretek 108 108 0 216 1/13.166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 32 32 0 64 2/14.166/2.0/1142-06 Munkatervezés és -szervezés 32 0 0 32 2/14.166/1.0/1143-06 Projektirányítás 32 32 0 64 2/14.166/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment 16 16 0 32 2/14.166/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment 16 16 0 32 2/14.166/2.0/1167-06 Web technológia II. 120 252 0 372 2/14.166/3.0/1167-06 Web szolgáltatás 96 96 0 192 2/14.166/1.0/1168-06 Hardvertechnológia 32 32 0 64 2/14. Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind Testnevelés 68 0 0 68 mind Szakmai angol 68 0 0 68 mind Össz: 922 982 0 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 922 982 476 2380

172



Ács, állványozó: 33 582 01 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján




184/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 18 180 0 198 1/11.184/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 18 0 0 18 1/11.184/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 36 0 0 36 1/11.

184/1.0/0460-06 Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai 90 0 0 90 1/11.

184/2.0/0460-06 Zsaluszerkezetek elkészítése 0 0 162 162 1/11.184/3.0/0460-06 Zsaluszerkezetek bontása 0 0 36 36 1/11.

184/1.0/0461-06 Zsaluzat-rendszerek készítésének technológiai folyamamata 90 0 0 90 1/11.

184/2.0/0461-06 Zsaluzat-rendszerek készítése 0 0 162 162 1/11.184/3.1/0461-06 Zsaluzat-rendszerek karbantartása 0 0 36 36 1/11.184/1.0/0462-06 Hagyományos állványzatok 72 0 0 72 1/11.184/2.0/0462-06 Hagyományos állványzatok építése 0 0 216 216 2/12.

184/3.0/0462-06 Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása 18 0 54 72 2/12.

184/1.0/0463-06 Cső- és keretesállványzatok szerelési technológiája 126 0 0 126 2/12.

184/2.0/0463-06 Cső- és keretesállványzatok szerelése 0 0 234 234 2/12.

184/3.0/0463-06 Cső- és keretesállványzatok bontása 0 0 36 36 2/12.

184/1.0/0464-06 Maradó faszerkezetek építési technológiája 108 0 0 108 2/12.

184/2.0/0464-06 Egyéb maradó faszerkezetek építési technológiája 36 0 0 36 2/12.

184/4.0/0464-06 Faipari gépek, eszközök 36 0 0 36 2/12.

184/5.0/0464-06 Tűzvédelem 18 0 0 18 2/12.184/4.0/0462-06 Tárolási előírások 16 0 0 16 3/13.184/3.0/0464-06 Maradó faszerkezetek elkészítése 0 0 608 608 3/13.184/6.0/0464-06 Maradó faszerkezetek építése 80 0 0 80 3/13.184/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 32 80 0 112 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Szakmai számítások 0 32 0 32 3/13. Össz: 1074 292 1544 2910 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1074 292 2272 3638 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1366

173



Burkoló: 33 582 03 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján




187/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 18 18 54 90 1/11.187/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 18 0 0 18 1/11.187/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 36 0 0 36 1/11.

187/1.0/0472-06 Hagyományos és ragasztott hidegburkolat készítése 36 0 288 324 1/11.

187/2.0/0472-06 Térburkolás készítése 36 0 90 126 1/11.187/3.0/0472-06 Burkolatjavítás 0 0 36 36 1/11.187/4.0/0472-06 Burkolati terv készítése 54 0 0 54 1/11.187/5.0/0472-06 Építőipari gépek berendezések 0 0 18 18 1/11.187/4.0/0473-06 Gépek, szerszámok, berendezések 18 0 0 18 1/11.187/1.0/0475-06 Burkolást megelőző munkák I. 162 0 18 180 1/11.187/1.0/0473-06 Padlóburkolási feladatok 0 90 36 126 2/12.187/2.0/0473-06 Álmenyezetkészítési feladatok 0 90 36 126 2/12.187/3.0/0473-06 Szerelt homlokzatburkolási feladatok 54 0 144 198 2/12.

187/5.0/0473-06 Padlóburkolási, álmenyezetkészítési, homlokzatburkolási feladatok 36 0 0 36 2/12.

187/1.0/0474-06 Parkettázás előkészítése 126 0 0 126 2/12.

187/2.0/0474-06 Hagyományos és korszerű parkettázási munkák I. 0 0 126 126 2/12.

187/1.0/0475-06 Burkolást megelőző munkák II. 0 0 162 162 2/12.

187/2.0/0474-06 Hagyományos és korszerű parkettázási munkák II. 0 0 128 128 3/13.

187/1.0/0468-06 Burkolati elemek előkészítése 32 0 48 80 3/13.187/2.0/0468-06 Speciális burkolatok készítési folyamata 64 0 128 192 3/13.187/3.0/0468-06 Álpadló építése 48 0 128 176 3/13.187/3.0/0474-06 Felületkezelés 16 0 64 80 3/13.187/4.0/0474-06 Parketta javítása 16 0 0 16 3/13.187/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 32 80 16 128 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Szakmai számítások 0 32 0 32 3/13. Össz: 1082 310 1520 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 ű 728 728 Szabad sávval összesen: 1082 310 2248 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1392

174



Festő-mázoló-tapétázó: 33 582 04 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján




196/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 72 0 162 234 1/11.196/1.0/0875-06 Anyagismeret I. 54 0 0 54 1/11.196/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 54 0 0 54 1/11.196/2.0/0875-06 Szakrajz 72 18 0 90 1/11.196/3.0/0875-06 Falfelületek előkészítése 18 0 144 162 1/11.196/4.0/0875-06 Falfelületek festése 54 0 216 270 1/11.196/5.0/0875-06 Homlokzat festése 0 0 36 36 1/11.196/1.0/0878-06 Anyagismeret II. 72 0 0 72 2/12.196/1.0/0881-06 Tapéták, ragasztók I. 36 0 0 36 2/12.196/2.0/0878-06 Mázolási munkák 72 0 234 306 2/12.196/2.0/0881-06 Tapétázási munkák előkészítése 36 0 0 36 2/12.196/3.0/0878-06 Felújítási munkák 72 0 216 288 2/12.196/6.0/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő munkák 54 0 108 162 2/12.196/1.0/0882-06 Plakátragasztás 48 0 80 128 3/13.196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 32 96 0 128 3/13.196/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 0 0 96 96 3/13.196/3.0/0881-06 Tapétázási munkák 96 0 352 448 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Szakmai számítások 0 32 0 32 3/13. Össz: 1122 146 1644 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1122 146 2372 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1268

175



Gépi forgácsoló: 31 521 09 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján




110/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 72 0 36 108 1/11.

110/1.0/0225-06 Anyagok 90 36 0 126 1/11.110/2.0/0225-06 Geometriai mérések 36 108 0 144 1/11.

110/1.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet 162 0 0 162 1/11.

110/2.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat 0 0 360 360 1/11.

110/1.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok I. 54 0 90 144 2/12.110/3.0/0264-06 Esztergálási feladatok I. 36 0 108 144 2/12.110/5.0/0264-06 CNC forgácsolás I. 72 0 162 234 2/12.110/7.0/0264-06 Fúrás I. 0 36 0 36 2/12.110/9.0/0264-06 Darabolás I. 0 36 0 36 2/12.110/11.0/0264-06 Marás I. 72 0 126 198 2/12.110/13.0/0264-06 Köszörülés I. 36 0 36 72 2/12.110/16.0/0264-06 Szerszámélezés 0 0 36 36 2/12.110/2.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok II. 48 0 96 144 3/13.110/4.0/0264-06 Esztergálási feladatok II. 32 0 80 112 3/13.110/6.0/0264-06 CNC forgácsolás II. 64 0 144 208 3/13.110/8.0/0264-06 Fúrás II. 0 32 0 32 3/13.110/10.0/0264-06 Darabolás II. 0 32 0 32 3/13.110/12.0/0264-06 Marás II. 32 0 96 128 3/13.110/14.0/0264-06 Köszörülés II. 32 0 80 112 3/13.110/15.0/0264-06 Gyalulás, vésés 0 0 32 32 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai számítások 36 0 0 36 1/11. Vállalkozási ismeretek 36 0 0 36 2/12. Informatika 0 32 0 32 3/13. Össz: 1118 312 1482 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1118 312 2210 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1430

176



Karoszérialakatos: 31 525 03 1000 00 00Készült az GKM/10842/2008 közleményben kiadott központi program alapján




245/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk 36 0 0 36 1/11.245/2.0/0111-06 Geometriai mérés 36 0 54 90 1/11.245/3.0/0111-06 Fémek kézi és kisgépes alakítása 72 0 144 216 1/11.245/1.0/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai 108 0 0 108 1/11.245/2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése 0 0 180 180 1/11.245/3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 36 0 18 54 1/11.245/1.0/0594-06 Szakmai ismeretek 36 0 0 36 1/11.245/2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I. 72 0 0 72 1/11.245/8.0/0594-06 Karosszéria javítási gyakorlatok 0 0 72 72 2/12.245/11.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II. 0 0 36 36 1/11.

245/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok I. 64 32 32 128 2/12.

245/3.0/0594-06 Karosszéria javítási ismeretek 80 0 0 80 2/12.245/4.0/0594-06 Kézi forgácsolási ismeretek 32 0 0 32 2/12.245/5.0/0594-06 Karoszérialakatos hegesztési ismeretek 16 0 0 16 2/12.

245/6.0/0594-06Környezetvédelmi ismeretek (4 óra megtartva a 245/1.0/0110-06-os tananyagegységen belől)

0 0 0 0 2/12.

245/7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I. 0 0 96 96 2/12.245/8.0/0594-06 Karosszéria javítási gyakorlatok 0 0 96 96 2/12.245/9.0/0594-06 Kézi forgácsolási gyakorlatok 0 0 16 16 2/12.

245/10.0/0594-06 Karoszérialakatos hegesztési gyakorlatok 0 0 80 80 2/12.

245/12.0/0594-06 Szerelési ismeretek II. 48 0 0 48 2/12.245/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 80 64 144 2/12. Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind Testnevelés 68 0 0 68 mind Szakmai számítások 36 0 0 36 1/11. Szakrajz 32 0 0 32 Anyagismeret 32 0 0 32 2/12. Össz: 952 32 888 1872 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 952 32 1364 2348 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 984

177


MOK Galamb József Tagintézmény

Kőműves: 31 582 15 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján


1. oldal



204/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 54 0 72 126 1/11.

204/2.0/0459-06Balesetmentes munkavégzés feltételei 0 54 0 54 1/11.

204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 54 0 0 54 1/11.204/1.0/0462-06 Hagyományos állványzatok 36 0 0 36 1/11.204/2.0/0462-06 Hagyományos állványzatok építése 0 0 126 126 1/11.204/1.0/0486-06 Falazás előkészítés 0 0 36 36 1/11.204/2.0/0486-06 Szerkezetkészítés 0 0 216 216 1/11.204/5.0/0486-06 Rabicolás, felületburkolás 0 0 72 72 1/11.204/6.0/0486-06 Anyag és technológiai ismeret 144 0 0 144 1/11.204/6.0/0487-06 Gépek organizációja 0 36 0 36 1/11.

204/1.0/0460-06 Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai 72 0 0 72 2/12.

204/2.0/0460-06 Zsaluszerkezetek elkészítése 0 0 72 72 2/12.204/3.0/0460-06 Zsaluszerkezetek bontása 0 0 36 36 2/12.

204/3.0/0462-06 Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása 18 0 18

362/12.

204/1.0/0476-06 Épületszigetelés 36 0 18 54 2/12.204/2.0/0476-06 Vízszigetelés 0 36 72 108 2/12.204/3.0/0476-06 Hő, -hangszigetelés 54 0 36 90 2/12.204/3.0/0486-06 Építési segédszerkezet építése 0 0 18 18 2/12.204/4.0/0486-06 Vakolási munka 0 0 144 144 2/12.204/9.0/0486-06 Gépek 18 0 0 18 2/12.204/1.0/0487-06 Betontechnológia 0 0 72 72 2/12.204/2.0/0487-06 Építési segédszerkezet 0 0 90 90 2/12.204/3.0/0487-06 Szerkezetkészítés 18 0 54 72 2/12.204/4.0/0487-06 Minőség-ellenőrzés 18 0 0 18 2/12.204/4.0/0462-06 Tárolási előírások 16 0 16 3/13.204/1.0/0482-06 Betontechnológia 64 0 0 64 3/13.204/2.0/0482-06 Hagyományos betonozás 0 0 128 128 3/13.204/3.0/0482-06 Betonvédelem 0 0 32 32 3/13.204/7.0/0486-06 Minőség-ellenőrzés 0 0 16 16 3/13.204/8.0/0486-06 Szoftverek 16 0 0 16 3/13.

178


2. oldal



204/5.0/0487-06 Számítógépkezelés 0 32 0 32 3/13.204/7.0/0487-06 Anyagszállítás, -nyilvántartás 32 0 0 32 3/13.204/1.0/0698-06 Kitűzési feladatok 0 0 32 32 3/13.204/2.0/0698-06 Speciális kőműves munka 48 0 192 240 3/13.204/3.0/0698-06 Utómunkálatok 64 0 48 112 3/13.204/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 64 0 16 80 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Szakmai számítások 32 0 0 32 3/13. Össz: 1138 158 1616 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1138 158 2344 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1296

179

MOK. Galamb József TagintézményMezőgazdasági gépszerelő, gépjavító: 31 521 01 0010 31 03

Készült az FVM-4149/2008 közleményben kiadott központi program alapjánSzakmai Program óratervi táblázatai



381/1.0/2276-06 Általános agrárgépészeti technológiai feladatok I. (anyagismeret) 72 0 90 162 1/11.

381/1.0/2276-06 Általános agrárgépészeti technológiai feladatok II. (szakrajz) 0 36 90 126 1/11.

381/3.0/2277-06 Alkatrész javítástechnológiai eljárások 72 0 180 252 1/11.381/4.0/2277-06 Javított gépek üzembe helyezése 0 0 18 18 1/11.

381/5.0/2277-06 Erőgép szerkezettan és szerelési ismeretek gyakorlat 0 0 80 80 1/11.

381/6.0/2277-06 Munkagép szerkezettan és szerelési ismeretek gyakorlat 0 0 64 64 1/11.

381/7.0/2277-06 Majorgép szerkezettan és szerelési ismeretek gyakorlat 0 0 18 18 1/11.

381/8.0/2277-06 Erőgép szerkezettan és szerelési ismeretek elmélet 54 0 0 54 1/11.

381/9.0/2277-06 Munkagép szerkezettan és szerelési ismeretek elmélet 36 0 0 36 1/11.

381/10.0/2277-06 Majorgép szerkezettan és szerelési ismeretek elmélet 18 0 18 1/11.

381/1.0/2280-06 Járművezetési ismeretek 36 18 0 54 1/11.381/8.0/2280-06 Mezőgazdasági termelés elméleti alapjai 72 0 0 72 1/11.

381/2.0/2276-06 Agrárgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 16 0 0 16 2/12.

381/3.0/2276-06 Vállalkozási ismeretek 16 0 0 16 2/12.381/1.0/2277-06 Műszaki állapotváltozások 0 0 16 16 2/12.

381/2.0/2277-06 Mezőgazdasági gépek diagnosztikai vizsgálatai 32 0 32 64 2/12.

381/1.0/2280-06 Járművezetési ismeretek 32 0 32 64 2/12.

381/2.0/2280-06 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése elmélet 32 32 0 64 2/12.

381/3.0/2280-06 Mezőgazdasági gépek üzemeltetése gyakorlat 0 0 192 192 2/12.

381/4.0/2280-06 Erőgépek javítása 0 0 128 128 2/12.381/5.0/2280-06 Munkagépek, majori gépek javítása 0 0 32 32 2/12.381/6.0/2280-06 Mezőgazdasági gépek javítása 48 0 0 48 381/7.0/2280-06 Mezőgazdasági gépek karbantartása 0 0 48 48

381/9.0/2280-06 Munkagép szerkezettan és szerelési ismeretek 64 0 0 64 2/12.

Osztályfőnöki 34 0 0 34 mind Testnevelés 68 0 0 68 mind Anyagismeret 32 0 0 32 2/12. Szakrajz 32 0 0 32 2/12. Szakmai számítások 0 32 0 32 2/12. Össz: 766 118 1020 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 766 118 1496 2380 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 884


Szerszámkészítő: 33 521 08 1000 00 00Készült az MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján




136/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok I. 72 72 0 144 1/11.

136/1.0/0225-06 Anyagok 108 36 0 144 1/11.136/2.0/0225-06 Geometriai mérések 72 72 0 144 1/11.

136/1.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet 180 0 0 180 1/11.

136/2.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat 0 0 288 288 1/11.

136/1.0/0226-06 Szakmai ismeretek I. 162 0 0 162 2/12.136/2.0/0226-06 Szakmai ismeretek II. 144 54 0 198 2/12.136/3.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok I. 0 0 270 270 2/12.136/4.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok II. 0 126 144 270 2/12.136/2.0/0226-06 Szakmai ismeretek II. 112 0 0 112 3/13.136/3.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok I. 0 0 304 304 3/13.136/1.0/0223-06 Szerszámvizsgálati ismeretek 128 0 64 192 3/13.136/2.0/0223-06 Szerszámműködtetési ismeretek 128 0 64 192 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai számítások 36 0 0 36 1/11. Vállalkozási ismeretek 36 0 0 36 2/12. Informatika 0 32 0 32 3/13. Össz: 1386 392 1134 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1386 392 1862 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1778



Villanyszerelő: 33 522 04 1000 00 00Készült a 14430-1/2008(VIII.28.)-án kiadott központi program alapján




161/1.0/0900-06 Informatikai alaptevékenységek 72 0 144 216 1/11.161/2.0/0900-06 Technológiai alapműveletek 0 72 216 288 1/11.

161/1.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I. 72 162 162 396 1/11.

161/1.0/0896-06 Előkészítés 0 0 396 396 2/12.161/2.0/0896-06 Munkahely- és környezet védelme 108 0 0 108 2/12.161/5.0/0899-06 Villamos gépek 240 0 72 312 2/12.

161/2.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II. 84 0 0 84 2/12.

161/3.0/0900-06 Munkaszervezés/tervezés 0 0 160 160 3/13.161/3.0/0896-06 Dokumentáció 144 0 48 192 3/13.

161/3.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III. 0 0 128 128 3/13.

161/4.0/0899-06 Villámvédelem 16 0 16 32 3/13.161/6.0/0899-06 Szabadvezeték és kábelhálózatok 0 0 128 128 3/13.161/7.0/0899-06 Villamos mérések 0 96 0 96 3/13.161/8.0/0899-06 Munkavédelem 64 0 0 64 3/13.196/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok 0 32 0 32 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Össz: 1080 362 1470 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1080 362 2198 3640 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1442

182



Dísznövénykertész: 33 622 01 1000 00 00Készült az FVM-4149/2008 közleményben kiadott központi program alapján




391/1.0/2220-06 Növénytan 36 0 0 36 1/11.391/2.0/2220-06 Termesztési ismeretek 72 0 0 72 1/11.391/3.0/2220-06 Termesztési ismeretek gyakorlat 0 0 54 54 1/11.391/4.0/2220-06 Műszaki ismeretek (Alapismeretek) 72 0 0 72 1/11.

391/5.0/2220-06 Műszaki ismeretek (Alapismeretek) gyakorlat 0 0 126 126 1/11.

391/1.0/2221-06 Munkavállalói ismeretek 36 0 0 36 1/11.391/1.0/2223-06 Szabadföldi dísznövények 180 0 0 180 1/11.391/2.0/2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 0 0 324 324 1/11.391/1.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 108 0 0 108 2/12.

391/2.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat 0 0 126 126 2/12.

391/3.0/2219-06 Informatika 0 72 0 72 2/12.391/1.0/2224-06 Fásszárú dísznövények 180 0 0 180 2/12.391/2.0/2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 0 0 252 252 2/12.

391/3.0/2224-06 Műszaki ismeretek (Dísznövénytermesztés) 72 0 0 72 2/12.

391/4.0/2224-06 Műszaki ismeret (Dísznövénytermesztés) gyakorlat 0 0 90 90 2/12.

391/1.0/2225-06 Növényházi dísznövények 192 0 0 192 3/13.391/2.0/2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés 0 0 224 224 3/13.391/1.0/2226-06 Mikroszaporítás 160 0 0 160 3/13.391/2.0/2226-06 Mikroszaporítás gyakorlat 0 0 224 224 3/13. Osztályfőnöki 104 0 0 104 mind Testnevelés 104 0 0 104 mind Szakmai idegen nyelv 36 0 0 36 1/11. Európai Uniós ismeretek 36 0 0 36 2/12. Virágkötési ismeretek 0 32 0 32 3/13. Össz: 1388 104 1420 2912 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 728 728 Szabad sávval összesen: 1388 104 2148 3640

183


MOK. Galamb József TagintézményZöldségtermesztő: 31 622 01 0010 31 04

Készült az FVM-4149/2008 közleményben kiadott központi program alapjánSzakmai Program óratervi táblázatai



399/1.0/2220-06 Növénytan 36 0 0 36 1/11.399/2.0/2220-06 Termesztési ismeretek 72 0 0 72 1/11.399/3.0/2220-06 Termesztési ismeretek gyakorlat 0 0 54 54 1/11.399/4.0/2220-06 Műszaki ismeretek (alapismeretek) 72 0 0 72 1/11.

399/5.0/2220-06 Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat 0 0 126 126 1/11.

399/1.0/2221-06 Munkavállalói ismeretek 36 0 0 36 1/11.399/1.0/2230-06 Zöldségtermesztés I. 180 0 0 180 1/11.399/3.0/2230-06 Zöldségtermesztés I. gyakorlat 0 0 324 324 1/11.399/1.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 96 0 0 96 2/12.

399/2.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat 0 0 112 112 2/12.

399/3.0/2219-06 Informatika 0 32 0 32 2/12.399/2.0/2230-06 Zöldségtermesztés II. 160 0 0 160 2/12.399/4.0/2230-06 Zöldségtermesztés II. gyakorlat 0 0 224 224 2/12.399/5.0/2230-06 Műszaki ismeretek (zöldségtermesztés) 64 0 0 64 2/12.

399/6.0/2230-06 Műszaki ismeretek (zöldségtermesztés) gyakorlat 0 0 112 112 2/12.

Osztályfőnöki 68 0 0 68 mind Testnevelés 136 0 0 136 mind Össz: 920 32 952 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 920 32 1428 2380 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 952

184



Élelmiszer- és vegyi áru-eladó: 31 341 01 0010 31 02Készült az 5691-1/2009. (IV. 15.) közleményben kiadott központi program alapján




309/1.0/0004-06 Általános áruismeret 36 0 0 36 1/11.309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. 86 22 0 108 1/11.309/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I. 0 72 36 108 1/11.309/6.0/0004-06 Kommunikáció idegen nyelven 108 0 0 108 1/11.309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I. 36 54 90 180 1/11.

309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 0 0 72 72 1/11.

309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 90 0 0 90 1/11.

309/6.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 0 0 144 144 1/11.

309/3.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. 64 64 0 128 2/12.309/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II. 0 0 64 64 2/12.309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 0 32 0 32 2/12.309/3.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II. 0 0 96 96 2/12.

309/4.0/0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 0 32 32 64 2/12.

309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 0 0 64 64 2/12.

309/3.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven 48 48 0 96 2/12.

309/5.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 80 0 0 80 2/12.

309/7.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 0 0 96 96 2/12.

Osztályfőnöki 34 0 0 34 mind Testnevelés 68 0 0 68 mind

Vállakozások alapítása, irányítása, megszüntetése 150 86 0 236 mind

Össz: 800 410 694 1904 Szabad sáv, 7óra/hét 0 0 476 476 Szabad sávval összesen: 800 410 1170 2380 Iskolai órák mindösszesen (D+E): 1210

185


V.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell

nevelni és szabadságban kell elbocsátani.”

(Steiner, Rudolf)

Záró rendelkezések

Az intézmény nevelőtestülete elfogadta: a 2009. ………………én megtartott nevelőtestületi

értekezleten.

Felülvizsgálata: a hatálybalépést követően 3 év múlva, 2012. augusztus 31-ig, illetve ha a

jogszabályok úgy rendelkeznek

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Ez a program 2007. szeptember 1-jén a fenntartó illetve a fenntartó által felkért szakértő jóváhagyása után lép hatályba.

2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

2. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

3. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása

186


A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerülhet sor akkor, ha:

• jogszabályi változások szükségessé teszik

• a nevelőtestület több mint 50 %-a kezdeményezi

• az iskola igazgatója kezdeményezi

• a kibővített iskolavezetés több mint 50 %-a kezdeményezi

A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület 2/3-ának igenlő szavazata

szükséges. Az ezt követő legitimitációs eljárás és a képviselőtestület által történő

módosítás, elfogadás esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét

képezi.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

• az iskola fenntartójánál;• az iskola irattárában;• az iskola könyvtárában;• az iskola nevelői szobájában;• az iskola igazgatójánál;• az iskola tagintézményvezetőinél.• megtekinthető az iskola honlapján

3) Az érvényes pedagógiai programot megkapja:

• Az iskolaszék elnöke

• A szülői szervezet elnöke

• Az IDB titkára

187


VI.JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt:

............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt:................................................................az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt:................................................

az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:................................................. igazgató

A Makói Oktatási Központ pedagógiai programját a Csongrád Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt:................................................. fenntartó

188

makói oktatási központ, szakképző iskola és …makói oktatási központ, szakképző iskola...

Documents