Magyarok Magyarok az az

űrkutatásbanűrkutatásban

A kezdetekA kezdetekMár 1946 előtt is dolgoztak olyan magyar, Már 1946 előtt is dolgoztak olyan magyar,

illetve magyar származású tudósok, akik illetve magyar származású tudósok, akik nemzetközi hírnévre tettek szert a világűrrel nemzetközi hírnévre tettek szert a világűrrel

kapcsolatos kutatásokban.kapcsolatos kutatásokban.Az Az InterkozmoszInterkozmosz együttműködés keretében lehetővé együttműködés keretében lehetővé

vált, hogy a tagországok egy-egy képviselője is vált, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. eljusson a világűrbe. Négy magyar jelölt közül Négy magyar jelölt közül ketten - Farkas Bertalan és Magyari Bélaketten - Farkas Bertalan és Magyari Béla - a - a

Gagarin Űrhajós Kiképző KözpontbanGagarin Űrhajós Kiképző Központban végezték végezték a felkészülést szovjet kollégáikkal együtt. a felkészülést szovjet kollégáikkal együtt. Elek Elek László és Buczkó ImreLászló és Buczkó Imre tartalékos maradt. tartalékos maradt.

Végül a tervezetthez képest egy évvel később, Végül a tervezetthez képest egy évvel később, 1980. 1980. május 26-án, a Szojuz 36 fedélzetén indult a május 26-án, a Szojuz 36 fedélzetén indult a

világűrbe Farkas Bertalan, az első és világűrbe Farkas Bertalan, az első és mindmáig egyetlen magyar űrhajósmindmáig egyetlen magyar űrhajós, Valerij , Valerij

Kubászov parancsnokságával.Kubászov parancsnokságával.

Pár név, akit meg kell Pár név, akit meg kell említenünk ha a említenünk ha a

magyar űrkutatásról magyar űrkutatásról szólunkszólunk

Bay ZoltánBay Zoltán  1938-ban megszervezte a BME-n az 1938-ban megszervezte a BME-n az

Atomfizika tanszéket a Tungsram Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. 1946.02.6.-n sikeres támogatásával. 1946.02.6.-n sikeres

Holdradar kisérletet hajt végre. A Holdradar kisérletet hajt végre. A radarcsillagászat történetirói Bayt e radarcsillagászat történetirói Bayt e tudományág szülőatyjának tartják tudományág szülőatyjának tartják

és nevezik. 1946 elején és nevezik. 1946 elején Napvisszhang-kisérleteket Napvisszhang-kisérleteket végez. 1948-ban elhagyta végez. 1948-ban elhagyta

Magyarországot és 1948-55 közt a Magyarországot és 1948-55 közt a George Washington Egyetem George Washington Egyetem

professzora. Neumann Jánossal folytat professzora. Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számitógépek eszmecserét a számitógépek

fejlesztéséről. 1955-72 között az fejlesztéséről. 1955-72 között az Egyesült Államok Nemzeti Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának Szabványügyi Hivatalának

munkatársa.munkatársa.

Fonó AlbertFonó Albert  

A tolósugárhajtóművek A tolósugárhajtóművek és a sugárhajtás terén és a sugárhajtás terén

végzett értékes végzett értékes munkát. A róla munkát. A róla

elnevezett érmet a elnevezett érmet a Magyar Asztronautikai Magyar Asztronautikai

Társaság az Társaság az asztronautika asztronautika

területén végzett területén végzett kiemelkedő kiemelkedő

munkásságot munkásságot végzetteknek adja.végzetteknek adja.

Oberth HermannOberth Hermann  A Nagyszebenben született A Nagyszebenben született

Oberth Hermann volt az Oberth Hermann volt az egyetlen az űrkutatás egyetlen az űrkutatás úttörői közül, akinek úttörői közül, akinek

megadatott, hogy álmai megadatott, hogy álmai megvalósulását lássa. A mai megvalósulását lássa. A mai

rakétatechnika elméletét rakétatechnika elméletét Oberth dolgozta ki, igaz tőle Oberth dolgozta ki, igaz tőle

függetlenül az orosz függetlenül az orosz Ciolkovszkij és az amerikai Ciolkovszkij és az amerikai

Goddard is hasonló Goddard is hasonló eredményekre jutott.  eredményekre jutott. 

Mivel nem vagyunkMivel nem vagyunkszuperhatalom, a nemzetköziszuperhatalom, a nemzetközisajtó nem a magyar űrrakétáksajtó nem a magyar űrrakéták

kilövéseitől hangos, de mi,kilövéseitől hangos, de mi,magyarok is hozzájárultunk az űrmagyarok is hozzájárultunk az űr

meghódításához. Ameghódításához. Akövetkezőkben tíz olyan magyarkövetkezőkben tíz olyan magyarszemélyt és találmányt mutatokszemélyt és találmányt mutatokbe, akik/amik nélkül az űrkutatás be, akik/amik nélkül az űrkutatás

nem tartana ott, ahol jelenleg.nem tartana ott, ahol jelenleg. (Közülük párat már említettem)(Közülük párat már említettem)

„„Top 10”Top 10”► 1. Farkas Bertalan1. Farkas Bertalan► 2. Masat–12. Masat–1► 3. Pille3. Pille► 4. Holdjáró4. Holdjáró► 5. 5. RosettaRosetta üstökösszondaüstökösszonda► 6. 6. SzebehelySzebehely Viktor Viktor► 7. 7. SAS-berendezésSAS-berendezés► 8. Kármán Tódor8. Kármán Tódor► 9. Charles Simonyi9. Charles Simonyi► 10. A magyar Fantasztikus Négyes10. A magyar Fantasztikus Négyes

Amikor a magyar űrszereplés kerül szóba, talán mindannyiunknak Farkas Bertalan jut először eszünkbe. Az első magyar űrhajós az Interkozmosz-program keretében 1980-ban jutott fel a világűrbe, pontosabban a Szaljut–6 űrállomásra, ahol egy kicsit több mint egy

hetet töltött. Az űrállomáson számos orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai és

távérzékelési kísérletet hajtott végre, hazatérvén pedig a

Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa

kitüntetésben részesült. Hála Farkas Bertalannak, hazánk az előkelő hetedik

helyet szerezte meg az űrbe lépő nemzetek sorában.

2012 februárjában a Masat-1-től volt hangos a magyar sajtó. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetemen fejlesztett műhold a maga egy kilójával és 10x10x10

centiméteres méretével igen kicsinek számít a műholdak között, ám tudjuk

(mondják), hogy nem a méret a lényeg. A hallgatók kezdeményezését két tanszék

valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel, így születhetett meg az aprócska szerkezet és a körülötte

kialakult együttműködés, amely példa nélküli Magyarországon. A Masat–1

jelenleg is büszkén kering bolygónk körül.

A Földtől eltávolodva az emberek sokkal jobban ki vannak téve a kozmikus sugárzás káros hatásainak, mint a bolygónk felszínén. Az

űrhajózás kezdeti korszakában azonban, ha meg szerették volna tudni, mennyi sugárzás éri az

űrhajósokat, meg kellett várni a földet érést, és csak itthon tudták kielemezni a mérési

eredményeket. Ez Farkas Bertalan űrrepülésével megváltozott: magával vitte a Szaljut–6-ra a

Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) által kifejlesztett Pille dózismérő berendezést,

amellyel egyedülálló módon még a repülés folyamán kiértékelhető az űrhajóst ért

sugárterhelés. Azóta több Pille feljutott a világűrbe, sikerességét mutatja, hogy egy újabb változatával Charles Simonyi is

méréseket végzett 2007-ben.

Pavlics Ferenc gépészmérnök 1956-ban hagyta el az országot, és Amerikában

telepedett le. Évtizedeken át a General Motors mérnökeként az autóiparban, később

pedig alvállalkozóként a NASA-nak dolgozott. Ő volt annak a holdjárónak a

főkonstruktőre, amellyel három Apollo-küldetés során is a Holdon közlekedtek. A

holdjáró kerekének kialakítása az ő szabadalma. Később Pavlics több marsrover

tervezésénél tanácsadóként működött közre.

2004-ben elindult az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája a

Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik

meg. Ezután üstökös körüli pályára áll, majd pedig a Philae-nek elnevezett leszállóegysége leereszkedik az üstökös magjára, ahol felszíni

megfigyeléseket végez. A leszállóegység fejlesztése jelentős magyar hozzájárulással történt: a KFKI és a Műegyetem tudósai

többek között a fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógép, valamint az energiaellátó és -elosztó rendszer tervezésében vettek részt. A Föld

közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-űrszonda, hogy bolygónk

gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanőver révén

felgyorsult űreszköz látványos felvételeket készített.

Szebehely Viktor személyében ismét egy olyan magyart ismerhetünk meg, aki az

Egyesült Államokban tudott kiteljesedni. Nélküle a holdra szállások

története is máshogy alakult volna, ugyanis az égimechanika szakértőjeként kulcsszerepet játszott az Apollo-

program sikerességében. Ő számolta ki a holdutazások űrbéli pályáját, munkássága

a mai napig rendkívül fontos az űrszondák és űrhajók pályájának

megtervezésében, illetve kiszámolásában.

Az ELTE Űrkutató Csoportja vezetésével kifejlesztett első SAS berendezés 1989-ben

az orosz Interkozmosz–24 műhold fedélzetén állt Föld körüli pályára. Feladata

a műholdakon mérhető whistlerek (a villámok által keltett elektromágneses jelek)

terjedési jellemzőinek és a jelalak finomszerkezetének vizsgálata volt. Később

felmerült, hogy hasonló módon szeizmikus aktivitás is észlelhető lenne, így megcsillant

a remény a földrengések előrejelezhetőségére. Az erre megépített

SAS–2 berendezés a Kompasz-műhold fedélzetén jutott a világűrbe, de a műhold a sikeres startja ellenére sajnos nem reagált a

földi parancsokra.

Kármán Tódor munkásságát hosszú oldalakon keresztül tudnánk ecsetelni, de

talán az is eleget mond róla, hogy egyszerre volt gépészmérnök, fizikus és

alkalmazott matematikus is. Nevéhez fűződik a modern repüléstechnika

(szuperkritikus repülés) elméleti alapjának kifejlesztése, valamint az amerikai

rakétakutatás és űrrepülés megindítása. Kármán alapította meg az amerikai Jet Propulsion Laboratoryt,

amelynek ő volt az első igazgatója. Mára a JPL a NASA egyik legjelentősebb

űrközpontjává nőtte ki magát.

Bár életének jelentős részét külföldön töltötte, Simonyi Károly soha nem

feledkezett meg magyarságáról, így a második magyar űrhajósként kiérdemelte

helyét a „top 10”-es listán. A Microsoft szoftverfejlesztőjeként meggazdagodott Simonyi Farkas Bertalannal ellentétben saját

pénzéből jutott fel az űrbe, méghozzá kétszer. 2007-ben és 2009-ben látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, ezzel ő lett az ötödik és egyben a hetedik űrturista is.

Az űrállomáson többször kapcsolatba lépett magyar rádióamatőrökkel, valamint

magyar irodalmi művekből idézett.

Számos magyar névvel ellátott holdkráter és kisbolygó található a Naprendszerben, de csak négy olyan

magyar személy létezik, akiről mindkettőt elneveztek: Hell Miksa, Bolyai János, Fényi Gyula és Izsák

Imre Gyula. A duplán is halhatatlanságot szerzett magyar négyes

méltán képviseli a magyarságot az űrben.

Vége (: