Magyar sajtótörténet

Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a

kezdetektől napjainkig

A magyar sajtótörténet kronológiája

2. rész

XIX. század első felének magyar sajtója

1800-1830

• Hazai Tudósítások1806-1840, Pest• Hazai és Külföldi Tudósítások (a Hazai Tudósítások

folyatatása 1808-tól)• Erdélyi Múzeum 1814-1818, Kolozsvár• Tudományos Gyűjtemény 1817-1841, Pest• Aurora 1821-1837, Pest (évkönyv, évente egy, majd

két alkalommal jelent meg)• Élet és Literatura 1826-1833 Pest (megszakításokkal)• Erdélyi Híradó 1827-1848, Kolozsvár• Koszorú 1828-1841, Pest

1830-1848

• Regélő 1833-1841 Pest• Tudománytár 1834-1844 Pest • Atheneum 1837-1843, Pest• Figyelmező 1837-1841 (az Atheneum kritikai

melléklapja)• Honderű 1843-1848, Pest• Pesti Divatlap 1844-1848, Pest (a Regélő

jogutódja)• Életképek 1844-1848, Pest

Hazai Tudósítások• 1806-1840, Pest• Az első magyar nyelvű hírlap,

hetente két szám jelent meg belőle (szerda, szombat)

• A lap célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás

• Kultsár István irodalomszervező és színigazgató szerkesztette

• Irodalmi szalonjának közismert vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult itt Berzsenyi Dániel is

• 1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra

• 1817-től szórakoztató melléklete Hasznos Mulatságok címmel jelent meg

Erdélyi Múzeum• 1814-18, Kolozsvár• Irodalmi és tudományos

folyóirat• Szerkesztője Döbrentei Gábor• A lap munkatársai közé

tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál

• A rendszertelenül megjelenő Erdélyi Múzeum mindössze 10 számot élt meg

• Az újság által meghirdetett drámapályázatra írta Katona József a Bánk bánt

Tudományos Gyűjtemény• 1817-1841, Pest• Havonta megjelenő irodalmi,

történeti, kritikai tudományos folyóirat

• Szemere Pál és Döbrentei Gábor szerkesztésében ifj. Trattner János adta ki a lapot

• Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József vette át a lap szellemi irányítását

• 1827-32 közt Vörösmarty a szerkesztette

• 1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú

• A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyi bírálata

Élet és Literatura• 1826-1833, Pest• A Kölcsey és Szemere által

szerkesztett lap az első magyar esztétikai folyóirat (1827-ben Muzárionra változtatták a nevét)

• Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása

• Ebben a lapban jelentette meg Kölcsey a Nemzeti hagyományok című értekezését és Körner Zrínyiéről szóló kritikáját

Erdélyi Híradó

• 1827-1848, Kolozsvár• Politikai és közéleti lap• 1842-ben Kemény Zsigmond

és Kovács Lajos szerkesztette a liberális nemesi reformmozgalom szócsövének számító újságot

• 1848 júniusától novemberig Kolozsvári Híradó címen jelent meg

Koszorú• 1828-1841, Pest• A Tudományos Gyűjtemény

1827-től megjelent irodalmi melléklapja

• Vörösmarty Mihály szerkesztette (1828-32 közt)

• Újabb változata 1863-65 közt jelent meg, ekkor a Szépirodalmi Figyelő folytatása

• Irodalmi és kritikai hetilap• Arany János szerkesztette, a

kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne

• Arany János itt jelentette meg Daliás idők című művét

Atheneum• 1837-43, Pest• Liberális szellemű irodalmi

folyóirat• Bajza József, Toldy Ferenc és

Vörösmarty Mihály szerkesztette

• Hetente két alkalommal jelent meg, több mint 1000 előfizetővel rendelkezett

• A szerzők sorába tartozott Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely

• 1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven)

• Kritikai melléklapja 1837-40 közt a Figyelmező

Életképek• 1844-1848, Pest• Polgári-liberális szellemű divatlap,

a reformkor egyik jelentős orgánuma

• Frankenburg Adolf szerkesztette• A kor legjobb íróitól közöl írásokat,

a képeket Barabás Miklós készítette

• 1847-től az újság munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is, a lap szerkesztését Jókai Mór vette át

• 1848 áprilisától Petőfi neve is a szerkesztők közt szerepelt

• A Nemzeti Színház hivatalos lapja• A forradalom után a radikális

márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel jelent meg)