magyar Építőművészet 1943/12

5/7/2018 Magyar Építőművészet 1943/12. - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/magyar-epitomuveszet-194312 1/27

Gyor s•. klr. v6ros f.114d6 ..enek

,ovid tortenate • GySr v..tr.'i fellS.

des. a iovoben • Gy.r mOeml6ke1 •

Ar6g1 gyar. kalyh6slpar _Ma ....

Karoly· MagyarWallon- 6sCN

gy6r Il. T . NyugdqJnt.:z."nek ........ .

1943 DECEMBER

haza Gyor8tt• Gylr nddo".'roll

r6m. kafh. templom • Gy. u.k~

varo. .ss Ors.alo. Gye""ekv6cRI

LIsa Iparos-tanuleS otthona



T A R .T A l. a M' .

MeoleIenlk1!91)1 6bl;t mal form6j6 ..

ben 9S szerkes:d,6s6ben Ifi j iJ'alaku!t

1 94 1·b en . F 'e fe f6 s sz er lte sz t6 6 8 kll:ld6.:

"lt6z lray lt is:zI6., .E1l5fJlet6'9~ 'r::~

fo ss ,l!; e vre 2'8 P, " 1 6 I 1 ' r , 8 14 p ., eoye:s:

sz4m era 3,.50 P az AJlalinos ep:Dlet-

szerkezetek e, m aH6kl,e tte l 8 l1yO tt.

Szer,k'8s:zHls6g 6s klad6hlvatal ::'

Budapestr XUt, DrAva-:utcl i I 11. 5Z.

1,ala#0,1' lI : 493-789. iMagielanlk havante,

V~h,osrendeze~!Gyllr sz.kir. d.rosfejl5desem'l'k

r6,vid forfeneta - dr, Sz,abady

B61agimmizl l l l l l11i hittani,r.

Gy.ljr VaJ'OIS fejl5de$E l a jovfS ben -

Weichirll,g!er Kiliroly ,6pUes,ztanar .

Gy5.r1 S :z e nt Im r e . t emplom

MuemI16,ko,k:

G y6 r m uem lekei - Cs ,iliny l Karo ly

e'gyetemi tanar.

Bel s abe r end ez e s :Regl 'gy6ri Mlyif'hls1par as Maglil,er

Ka,roly - dr. ,Janey Feren,c.,

'prhel.~;sek:

Mag,yarWaggonM ~s G4,pgytr

R. T . Nyug.dUi 1 1M,zet:enek Mrha~a

Gy6roft.

TeNezi5 Urbancsolk Tlbor ep~M

MSl. Glial' Mdorvarosl: r, kath,

t amplom, T,e:rvei6 KorinendyNandor oM. epitesz.

Gy6r :u. klr, varas; e's Q,rs'Zi1gos

GyermekV~d6 l.lga Szant l ,as~I,6

Iparos4anul6 ot thona . Te' rvez5

L.akatos: Kallman ok.l. epiteszM

mern6.k.

Bevez,etoGyor v a · r o S i , a abben ,a z e"ben onne.pelte 2.00, avfordiuI6jal a n n a k ,

hog,y a sl;a ,b ad kiralyl varos rangjat elnyerle. A var,os lhme:pilesehe.z

kMu'Iunk szerelilY k e re t e:k 'kO l6 t t hon6jarulni azaal , hogy meg ebb en

az evben klvonatesan besziunlolunk olvas61nknak '(I, v~ros mult: j l I r61

a s j elen i6 n$I, . v,alrosrendi9zles:er,51 's ep.lteszeteri5L,

Gy6( v~ros,a mindelilkor le~lent'keny sz,erepet vnt az orszag szer-

vezeteben. Mint telepedesi hel:,' m~,g a magYeJf 10rtenelemben is

komoly re:ndelteb1!ssel blrt, Minden,kor a kornyezettlnek, vedelmere

volt hlvatsa, Er6d "Volt.. .Bastya.ivedtek. 8. komye,zo ta l ku'ltl:iraja~, a

bastya in bE dal ped lg l a kulblra, emelesere e s 1ovaJobfejjlesz1eslire

rnutatott r~gyog6 pdldilkat, Ezt a hlvatasita v,~ros rna I: S te lJesitj .

Az orsza.g vedelmet rna mar'nem bais'hta,'klatjak el, hanem a kor-

szerOvt3 fejlodlot1 Ipartelep,si. E ze,k az iparb ilepek ad oak. elet!,ijl _ 9 a . z M

,dasagi e rG ! , I§s ,h : ilndOIetet ana , h ogy nfig ikultur,6 .11s h ivatc\sA± is

tellesfteni tudja a varos . H ogy e:zt:a hJvatasat mi I ) , ; e l n mag,as s z in . .

venalen teljesiU. azt az Itt bemIJ1atottkepek, Hletve c ikke, k ka ra teben

i s tapa.sz :ta,lhatju lk .

tHacsak egyk.e\lleset is foglalkozunk 'Gy6r varos'vall, akker is at. koll e re ,z zulk ,. hogy aemesaka multban as a Ielenben taljesltette

ez a, varos Sil'l 'lasya.r-k,!,d:Uil'av6dalmat as s:z:fnvonalarnak 'emeh'jset~hanem a j6v6benis ta lj'e sUeni fo g ja . v. I" L.



Killl!:~kOJI dcmto rmua g~(Srf mllzeumban,

Gyc5r sz. kir. vdros f e i l c 5 d e s e n e k rovid torteneteAz orszAg videkl varosal kO.zott Gy l> r

a legdrosiasabbak kazlHt foglal he -Iyet. H a p atina s oregseget t ekin tJ i lk ,job ban ki kellene utk15zf)ie arculatantisztes kor6nak. Mert Gy5r ugyanKrisztus el5tt 1400 ewel Is lakottheJy volt, megsem klmi a sZ9mlel5-ben azt a hitet, hogy rnultjat av -ezre.dekkel rnert, Varosk'epen meg-talAljuk a mult jeJlegzetes nyornalt,de ezek harmonlkusan beleslmulnakaz uj varostejl5des kibontakoz6 vena-salha, Afejleszt5 alet lilkteteset

erezzuk ralta, Ma 54 negyzetkilo-mater kiterjedesu, 9464 kat. holdhataru Y a r O S , ho i 5530 Mzban kereksiamban 60.000 lelek keresl a magaboldogsilgal. Foldrajzrlag kedvez6fekvese, tanulsligos munJanak eli)hagyom{ lOya , sokretegil kuJturajanak

G y(S r a X VI. utza.d k6zepo!l.

mozgat6 erci alland6an dol,;Joztakbenne, ezek alakitottak aU&' , ami lett.Mar a k 5 k 0 r S z a k vegafol + ( 1 1. . •

lunk leletet < !Z emberittleMrOI. Ab ron z k 0 r s z a k ba n gyernepes-segu teleperosojik, Krlsztus .elott1400.Avvel lakott hely, ahol at ide-telepill5 j II y r napesseg faldb.evajt,putrlszeril Jakasai ban megindult atarsadalml alet es a rntlva lodes,melye t a K . e.VI. szazadban s z kit abevandorlas szinesit. KetszAz e vmulva .a kemenyok lU k e I t a m~p

ragad)a magahoz az uralmat, hogya nevtelenseg. homalyab61 klszaba-dftsa e s a vlla~birodalmat ala~lt{jr 6 m a i a k reSlere eloiC.elzitse aRabona (Raba) part jan Arra-bon at, mely AU.9ustuS esaszaridejepen, a KrisztLis szCrletese utan

8~ban, megszerv f izet t Pannonla pro-vincia egyik !egesza.k:bb., de szeranykls helysege lett, A Dunajobbpart jan hCzoj6 r6:nai ercjvonalbael!o, kedllazo strata.gi3i helyzettl nely-seget T r a l a nus C S" iis 2 Ii rk a -tonal lirhellye eplnettek i as k ivAJ6 muutak segitsegevelbelekapcsolta a blrodalorn v ark er In -gesabe. A romsnfzalodas meggya-rapitotta as helyhez rogzltette Arra-

bona lak6it e 3 kultutlgenys inek foko-zasa.val a kezdetJeges telepules ko r-

vonalait val6sagos varosksppe I tol-totte ki. A mai KapcalandornbQnmeg je lenikaz els f erodftmeny astoveb en a mal Salvaros teril letena regl putrik ass()\lsnyna·zak helyettkMpL i le t i}1< . so rakoz r rak E)gymas melle.A btrcdalom sokfaiu alattval61b61



toborzott legi6k katonatval e'9yUttpolgar! eleme~ Is Eirkeznek a varcsbaas mint a r6mai muvelts'eg as k6z.gazdas<lgl alet uttor5J meglelollk ,esmegalapozzak Arrabona Jovend5 alet-iranyflt. A romai leletek tekintelyesazarna, a harom nagy temeto merad-v~nyaj bizonyrtja.k, hogy a IV . .s-zazac;-ban 'lage,tBr5 rornal uralorn jal(lnte-ke"ny as nagy ha, tOkorben lsrnartvarossa tejlesztette Arrabonat, me-Iyet a 371-ben bekovetkszett katonatkiuriMs utan a nepvlmdorla,s huHblaa beozonl5 g6t, vandal as szarmata

t6megelt egy-egy t6redekavel arasz-tott el. Aroma.! elvonulast !loveto,a germanok as hunok navehez'fuzod5',hareos korszaka maga a.tfut6 e •",ber-esoportlalva! nem Ielleszthette a va-rost, nielyben a romal elet tartosemlak~i lassan porladnl kezC:hlk.A scyrrek, herulok, lonqebardok nyo-mahan megjeleno a v a r 0 k me.g-

te.le,pedese ugyan (ijfaJ szetet kez-

dett, de a vandorl6 etetel el6 nap

CS 'BKB regi teiepiHes s z(Ik h ata ra ttllita kies jelleg,zetes foldsancaival

eros.ftette meg. AZBvar korhHfanblrtoklasnak Nag y K ij, r 0 (y f ra n k

k 1 r a I 'y vetett vege t t 797-ben'. Ame,gh6dolt keleti h ep felvette a ke-resztenyseget es csendben elt aromi:lu kultura pusztulo em h3kei kb-,lott, de rnaradandct nern ,alketQtt.A n,agy h6dito blrodafmanak szerie-

hullasa utan - 655 koriH - S z IIa -

277

S Z O L O S VAGY SZABADI

SZT JANOS R[NI:)U LOVAGOK FOLDJ£

'\

topluk Na,gy-Moraviiijabaaz egykor viragz6 Arrabona -

G y i ' : 5 r nevvel ~ mint jelentelite-leris~g fele lndul6 varcs illeszkedettbele. Ebben a helyzetben taittltaka honfogla16 magyarok , klk a ban-hidai danto IUtli6zet utan a megmeglavo romli (it'Dn hamarele'rt~k

11 varost, melyet az avarokkal - azokteljes feiszfv6dasaig - ko,zos~n lak-tak.

Gy5r fejlf !d(J$ere szerencset [alentetta magyar uralorn, A Duna-ag ;: a

Raba, Raboa, Marcal, Pandsa vizetCiI

ontozott, mocsaras v ldek a meg-szall6 magyar nemietse'gek"telva.-laszto silvba esett. A szelesen el-n'yuI6, gazdatlan foldter(Het a fale-delml, majd kiral)!! csalad blrtoMbaker lilt. Ennek kcrszonheti GYor, mintkedvezo helyladotfsagokkal rsndsl-kezt! nag yob'b, lakott hely, nogySzent Istvan ~.inily az uj, ksresztenyorszag szervezesekcr tontos szerep-hez [uttatta: a haJdoklii var"os, kinllyltrradalm: Kozappont, megye l as pus-p6kiszekhaly lett, fejlodeset ez

ItanyitJa. BirtokQsa a kiralyes aBoldogasszony szekesegyha.za. Ana,gYOjbbik reszt a klraly ke:zeltet t .evarj.spani ivai, a kisebbik reszt azegyhi lz kepviseloje, a puspok. Avaroskepen csak annylt va:ltoztatott az

, L i j Ilel!{zet, hogy a var Ilyugatl tama-daaok e,;;het8segelre keszOlve t Ojf'8

Je!entoseghez jutott a s az egYhAzi

~yllr klll:6pkori 16rkepe,

alef sZ .e rvez6seveJ kapcsolatbal11aszekasegyhazon, az egyetlen, Szent

IstvAn 'el'36 vertanur61 el'n8vezett Iple-banlatamplomen kivu I neMny klSihS.z

epltesavel is megindult Gy6r a varo-stessa fe'lodes utjan.A blrtokmeg-oszlas aredetl, egyszerllbb kepe SzentIstvan ut6Qainak uralkodasa alattme,gvRltoz-btt. A kiraly,ok a magukterii1et9b6~ egyes reszeket eladoma-nyoztai<. Az egyhAz raszet lu j egyMziintazmanyek lateslMse u:j egyhazl

to IcleSlfrak k:6.zott esztotta szst ,I!. Endre kiraly koraban Ig y v(\zol-hatluk fo r Gy6.r helyrajzl keplH. Azegykori Arrabona megeriSsltett kate-nili lSrhelye lett a YarOS magva .•Enrnek kat rleSZe van: 1. abe I s 5v a r (arx), tnelyinkabb csak apusp6ktoronyvarra kiepiteft laMhelyebol allI ! : s k8zvetlen ki)'rnyek9vel egyOtt apuspoks~gfoldesuri tulajdona. 2"a k u Is tS II € I r (castrum), melyjoraszt azcncs a mal Kaptalandomb-

bal, me1ynek deli as derkeletl hatar-

vonalat at itt foly6 Raba Is blztosl-totta, ennek tulaldoncsa a klraly.A var alatt hUz6d6, nshiny hesszabbutcab61 alakul] helysag a v a r a I j a.E 'z a mal Be'lvaros k6zepsQ rasz~velazonosithat6, muveltepb lakossaggal

benepesitett es a kaptalan foldes-urasaga ala tarto,z;6 kozseg, melykUls5 megjeleneseben meg6rz6tt megvalamlt lit romal korsza~ varostaslr elle g eb O l. A mal Baross-Ijt kozepe t 6 i



Gylir a XV II I. s z4 za db a n.

a varos m al ha ta nlig a kiraly kUlsO'blrtokteste, Enn.ek a rna! Kalvaria-utca v'egeig terJedoresze vol t r. i-

r a I y f 0 Ide" melynek balsa reszetK e r t e ss z er n e k is nev_9ztek. Ezut6bbi az iderogzitett vasarterhezcsatlakozva nemilegeg.ybekapcsolta

a K iraly fo ld en a la ku lt kOlon k6zsegetKaphI lan- 'Gya rrsl, A mal K6 Iv!:-ia-d om b ko rn ye Mn kisebb helyseg ala-kult: S_zent Adalbert-falva,Imely a gyBrhegyi" maskep szent-adalbertl pr,epostsages tarsaskap-talan faluja kill6n k6zsegl blrovales pleblinii\.val. EnnekikOtvetlen szorn-sZ"edsagaban alakult meg 1209-bena [o h ann it a lovagok er6d-szefO kolostora, melyhez a »J a n 0$-pap 0 r s zag a«-nak nevezeU , .aPandsa, Barati es Kismegyei r k6zt

levB t eruleten kUlon k!6zseg tartozott.A kiral y f - bi rtokreszbol k i hasad t, -a mal nadorvarosl tersegen a vasutlpf t iyaudVat t61 a kozk6rhiiz korny~keriat Kismegyer fele halM6 savon ~a. H e de r va r y ak f 0 I d j e szln-tenkOlon kozseg volt a ~o:maseklelk! gondviseUise alatt. A. rna]

G y li r s z a bad h e 9 yet akkor megSzent Mihalynak vagy Sz5 '116snekneveztsk ~s a kinilyi szol6rnOivesek,a vinceHerek nepesiteitek be. KUlionkoZigazgatasi egyseg volt a budaiiors.zagutt61 job bra (a szeszgya.rt61a mal Wennesz Jeno-iJt derek6.ig)fekv6 S zen t g, erne d b k· fa I vaa kaptalan blrtokaban, A Raba.esRtlbca k{;)zott Abda fele nyul6 hatar-resz, a mal tJJVsros (kiiptalani blrtok)n ep te le n v olt a fa ba ll1 9,azdag S z i·

YAROS R · E NDEZis

ge t t e r ~gytltt. A Duna bal part-jan K I s TH 6 ~s T e o k as gyer-telepulesu. plisp&kl btrtokok, a deUbb

rbzen Felfalues Malom kl-rAlyi k5lsegek al'lottak. (kes6bb R6v·falu a s Patahaza), lenyegebeln eza t,B bb e-k ev es bb e, b en eo 9s ite U te ru -let volt Gyorkialakullisa.nak t_erepemlndlvegig. A tatarJarassal egy lde jOosztrak megszallas, ma./d maga azIdeer5 sargavihar elpusztltotta azepulatek jelentekenyreszet. de avAros maga gyorsan Itljrael edt, s6tt 3 ll §nkebb ke reskede 'l rn l k5zeppo ntta,harrnlncadcs hely rangJara emelkedvevarta tovabol feJllidaset.. Egyel15recsak a sl_en'Vedhek jalentkeztek,II. Ottokar cseh kiralyorszagpusztit6hadjaratai idejen. Gyl5r ezekben szer-zett erderneinek kO$zonhette, hogyV.I,stvan klralyf271-henv a . r a s i s·z a bad a 10m I a vel e tadott nekl, Ez (lj korszakof jelentGy5r haIyrajzi. fejl5deseben lis koz~jo,gl helyzetenek alaklUlasaban.. AkJra ly a sajat f6ldj§nek polgaralt 60svendegeit attelepitette a var blzton-sagosabb teruletere. c z az i n t 6 o ' z -ked es a varci 's egysegesebb as ossze-fOgg6bb benepesedasenek u i irA~nyat jelolte meg •. A k5ziogi kedvez-meny k5vetkezteben t it r n 0 ,kiva·ros s a lett Gy6r arumegaIHt6 jo-ganal fQgv:a jelentolebb szerepstJatszott a Kelat as Nyugat kereske-delmenekkOIVEititl!iseben, Ipara Is

eJ(lnkOlt. A varosfeJlodes. taren azelohaladast nem mondhatjuk nagynak.egesz ZSigmondkoraig.. Ut6danakol:vegye, Er .zs .eb,e t idemeneklilesevel

FoloKozelka

Oszt6nzestadott arra , hogy var~falakkal 'ISs b!llstyatornyokkal meg-9r5sltett varni alakul/on. Az 0/ er6dl

hamar klallotta a vitazi pr6bat. Hu-n_yadi Janos sem tudta bevennl.Am roviddei utobb 8000 aranyertIII. Frlgy,es nemet esaszar kez6bekerOlt.Ezzel as ernlatt vesze t t 1 9 1szabad 6s klralyi ,vArosJellsge 400esztenddre, 1447-ben. ugyanlS a re ~gade! b&ke U!!H'8n visszaadta azor.szagnak, decsak a 3000 aranylefizeiilse elleneben, Ezt a nagyosszeget Agoston gy8ri pUspo"kl§skanonokjal fize .ttek meg !!is meg-8 ze re zte k fe ta tte a f5 1d es uri jo gh a .t6 ·sagot Gyo r etta I k sz dv e kl .val tsagosmez8varo$ leU.A varos alakul :asaban OJ mozzanata rnohacsl s_terencset ienSe9 utanmutatkozlk, Az 1529·ikl torok at -vonulaskor »egettvaros«~salett.Gyornek helyra,jzi kepe lelllyeges.enm6dosult. A. klilon .kozigatgatasukOlsegek konnyen ,gyol6 hazal szintenyomtalanul elpusztul tak as lakossa-guka vadettebb bels6 terulatre me-nekult , A z igy ' ml9gduzzasztott la-

kossagu Kaptalan·Gy6r t6ttene;lmiszerepe is megvaltozott. Eddig aNyugat eJlell Igyekezetf ved'eni atorszaqo], most a kelef ta,madasokidejan a NJugat vede. lmerl9 kenet tvallalkoznia Buda, Tata, Slakes.fehervAreleste es G y8r m egye delireszenek ke n yszerCi beh6dol€lsa utan,Gy6r kiralyl vegvar leU as olasz-rendszenl erodftesevel a torok ter-Jeszkedese miatt hazatlanna va lt rna -gyalrs~gegYlk mened6okhelye. A va-

278



ros a ma,ga egeszQben az er6s var-falak v~.deJme .ala k~ru1f as megl-ujult. A falak iranya" a btistyllk askapuk elhelyez9se az utcak vonalat,a hazak szelessegat as ma.gassagatis befolyasolta az Cljraepulf varesban,mely it katonel m6rnokl jk terve $2(1-

rint a tornyos piispokvaron, a g6tiku'skettornYlI szekesegyhazon es· a malme'g'yehaz kornyeKl1i'n all6 Szent Ist-lian-iemplotnon kivU! semmlt semtudott: atmentsnl a reg l Gyorbol.Az 1561-15,71-lg tart6 eto,dltesektolke zd ve kM sz az evig a ka tonal e rde k

inlnyitotta a varos alakulasat, mely81 2 lhazhelyre osztvacsaknem ug'yan-ennyl epuletben 5-6000 1~lekn.al tob-bet nem tudott betogadni.A vares k,oz,eppontia a plae, a mal

Szechenyi-tllr lett. A vaTfalakkal par-huzamos, ~oveze.tlen ,~s sates utca-kat a XVI. szazadban meg egyszerO

ki s polgarl la kn h az ak s ze g ,S ly az te k.Az 1594-t61 1598-lg tartil toro,k u:ra-10m nem vAltozfatott eZen a kapen,dt: ! a XVII. s zaz ad els o fa le ben -fellen-

du llS ga z da s ag 'i alai kszdta cslnosl-tan! a varost. A visszatero kancno-kok, meggazdagodott t6zserek, vila-gotjart keresKed6k, nemes urak, ka-tonatisztek, keresettebb lparosok ba-rokk haza! kozottuj ternplomek(ferences as [ezsuita), iskolak, lspl-tak , katcnal ~pClletek (elelmezasi,eprtkezt!s i htvatal, t f izeraegil szsrtar)sokat emelteka 'v~roskejJen. A bas-tyafalakon kfvUl kezd bontakozn] az(i) jvaros, hoi 1615-i9 m a r 92 (jj haz

Fo lo Koze lk .a

ecpult,6zlget es Rf§vfalu is n ep as ed n ikezd. Avarosball1 emalat:es hazak-a,s a szaporode katonai kva:rt6lyok

jelzlk, hogya varos novekvo lakossa-ganak tf.i;bb helyre volna sz i lksege.Am ennek a termaszetes a s _logosigenynek kieh~gi t ese t akadaivoztaegyel6re a varvedelml erclak; AvihlgQsvarl (Manfc5csanak foI6tt), 'ta-rtsznyavart (Kia-Magyer), andrasvar!

eloreto:lt 8rhalyek nem tudtak eges"zenbiztositani a vegvara t , azsrt a n~gyobtihelyorseg befoga,dasa erdekeb! ' lne16bb Clj bAs tya (u] vagy ))16tanrtol{-

bastya a mar Ojvilag-M'ren) epitese-vel b5vlte1tek a varat, maJda XViiI.s4fiz 'B.d masodlk feleben Vaub1n erES·dftesi modja szerlnt kOlso ero. : l lmOvek!3pitese,vel Is er6sHet t ek. A var meg-vi!dte lak6it az e l le l '1 lseg tama-dasAt61 ,d.e a varosfejl.oHst hUraltatia. OJkoze·piJ le-tek emelkedtek, a szep em s-letes, s5t ketemaletes hazakszamagy'afapodott, de a lako,ssag szaporu-latanak elhelyezesere csak a var-

fa lakon klvul nyilt be~pi,theto ters6g.A XVII. szazad vegan LJjv'arosban mar

4S 8 polgari hazban laktak, Sziget,Revfalu Iakossaqa csak mersekeltengyarapodott, a Majorok (rna Nador-vares) egyaHire esak kertek As nya-

rali5k szarnara I 'etoglalt" szamttasbavehetlS epftkezesi lehetfisilg. 'A sze-

~91Q varQ~ utcal ren~ezod tek, de1215 ad6kBtele:s haztartasaean 7290alland6, takes e lt 1720-ban. Ha aklvaltsagosszemelyeket (papok, szer-zetesek, nemesekl, a 240(1 ,tqnyl

herylSrseget, az Itt tamM S O D dJ!ko th o zz A sz a1 'lit[ uK , 1 0'. 00 0 lakos nape"sUi be rG yort (a kalonall6 S~igetas Revfa.lu:nelkiil), mIg a XVIII. sla:zad-ban meglndul6 majoroki epltkezAsesGy5rslabadhegy ( j j ranepesedase folnem teirja a benepesites uj lehet6se-geinek kapuit. 1787-ben kb. 13.000lakes varta a. iobb id6ket.A gy6rl va r elvesztette' regl ~trate-g la l jeh ;m t6 seg ,at, d e ·at 1743--banszabad kiralyi - '1aros i i ,e l1eget nyert

varas meg nemtud me,gsz'abadulnia v arfa ,lak fog sag atol. N apo leon 180 9.

alll tamadasakor meg egyszer kl-probalta a varfalak erelet. A vara p'r6bat nem Alita ki. A vili1gh6dit6csaszar mOszak l katonlai robban-tasaikkal magbolygattak az 910rege-

deU varat as a varosfejl5de:st aka-dAlyoz6 varfalak koriat;jat nagy melyenattortek. Az anyaglakban megkotott!Jaros nsrn tudott a tnegnyilb szabad-

saggal elml. A hadisarc"any.a!gi szcl-g a lt( !ta so k, a ze pu lle te ,k be n e se tt k ,f ir okosszeget 4 ,937 .468 trt 44 krajcarrabe.csllitek. Mikor 1809 november- n-enaz :.Itols6 fran cia katona is elhagytaa varcst, egeft Mzak, Oszkos falak,

leromDolt epiUetek jeleztiik a gy8rlpolgarok koltseges C1j fetadatait.A varfalak lebontl1saval varnia kel-lett 1817-lg a rosszb61 -j6t remt§l{5varoShak .:

Gy6r sz. kir. varos blzottsaqot alakl-

tott a falak lebcntasa utan, az G Jvarosl i :ep felvazola·sara. A blzottsaga bontasl terv fokozatos viigrre,haj-

G y 6 r 1 7 80 -b an ,



Gy6r 181S-ban·

tasat hatarozta el, de kljelolte azslokaszlte; f61dmunkakat as a yaros·fejlesztes Iranyat. A ve'zet6 elv azvolt, hogy a regi balvaresl utcakatmeg nyujtjak as ujakat nyitnak sakk·tabla-re ndszerben, A te rvkes zlt6k

ugyeltek arra, hogy a lakott resszel

szornazedos , epltkezesre felszabadi-tott terOletet 161 kihasznaljAk es azaj reszeket a regi varosba szervesenbeletllesszsk. Az epitkez6st el6szi)r

az Ojkapu-, Ojvilag-utca as a sokAlgSzedres-nek (ma B!l ttflyany-ter) neve-zett ter fel6 iranyltottak. Az igy kelet-kezett varosraszt az uralkod{jr61 Fe~rencvaros nak nevezt6k el l8l0-banas benne az epltesm6dot az elank

dunal gabonakereskedelemhez alkal-maztak, 1S3a-ben a RAba teU!1 iktat-tak be UI vilrosreszt, a Ferdinand-varost. Ebben a tersegben a tovabblfejlodesnek atjat allottak, a nagy

vQsarter es az epftkezesre atkal-matlan talalvlszonyok, Ezert az eprt-keze; kedvet a »majorokl: terulatre

kellett terelni. Itt a papal orszagOtmenten, a Kalvaria· es Zoldfa-utcamar kialakult, de 8. veszprernl orszag-ut taJa meg puszta volt, Itt nyitottakteMt meg a Hossm-utcat (rna Wen-nesz Jen5-utca). A harem utea

ugyan meg nem fUz6dott egymi!lshoz,mert a XIX. szazed vagaig szetestarben szan~6toldek terpeszkedtekkoztUk, de egyseges uj nevet adtaka h9zagos varosreaznek as Iistvan

foherceg nador latogatasanak emle-kere Nadorvarossa kere'szieltek.

Ezt a vArosb5-vlt5 munkat a XIX. sz.kozepaig csak lehetsages keretnek

kall mondanunk, mart a k'i1elolt utca-vonalat nem szeg,elyeztek mindenOtt

lak6hazak ba lakossag szama a

VAR05RENDEZis

22,000-t oem haladta meg, bar Gyl:5r

sem k6zgazdasagi, sem kulturallsjelentosageb61 nem veszltett: keres-

kedelmi alete emelkedest mutat, isko-lal a vlragz.as orvendetes kepat tar·jak elenk. A varoskap is szebb.Bar a belvares barokk hangulata

meg uralkod6, az atalakltott as U JI'tazakon mar megjelenik az empirehideg fensege as a bredsrmayar pol-gari nyugalma. A varos idegen-forgalma emelkedik, alland6 koszfln-hazat epHenek, szaHodai es kave-haza! gyarapodnak, a jardAk Javulnakes az ejj 3 1 1 varosvihigitas k8rdesetis megoldjAk Argand·lampakkal -tarsadatmt akci6 segitsegavel. A ra-

koncatlankcdo foly6kt61 megszagg,a-tott Yarest rrilr harorn fahid igyekszikegllbekapcsolni. de a varoslii1-ellata-sar61 meg csak nehany kozkat es a»vlzes talyigas«-ok gondoskodnak.

Avizhiany szamliljilra kell

lrnunk,hogy gyakoriak a lokallzathatetlenHiz,esetek, Igaz. hogyennek j6 hatasa

Is mutatkozett:a varos n1egszer-vezte a lCizl5rseget, meghonodosotta tiIzbiztosltas es cslnosodtak azujraapOI(S, lmmar ))slnd6l6s« teteju

hazak a varosban, hova az idegeneketnemesak tengelyes kozlekedesi esz-

kazok hozhattak, hanem 1847-t61kezdve a dunai g6zhaJ6k Is,A szabadsaqharc utan a gyakorlatielet szuk3egletemek szavara hallgat6GylSr feJI6deseben nem akadt meg,sCStkereskede lm l eletet mag elenkebb.etatte' a vasut, mely 1855 december

24~an futtatta be elso gozkocsiiata N ad orv aros t a s Ferdinandvarostelvalasztc tersegbe. A kereskedelemas avele kapcsolatos hltelelet mindig

tobb embert foglalkoztatott. Az allaml

Folo Kozelka.

adrnlnlsztraclo Is tEljHSd6tt. A blr6-sagi a s k6zhat6sagi szervezet ujintazmenyel gyarapltottak a lakossagot

as emeltek annaklgenyeit. Gyorh,hepltkezase tellendult, a varoslas-sag er6sebben kihangsulyoz6dott

A varos fejl5desenek utemat megis

gyaripara gyorsitotta meg az orszagalkotrnanyos eletenek vlsszaal lltasa

utan, A feJI6das igyekezett betel-tenl az eddig meghagyott hezaglOkat,

de OJ utat is vagott, A vasu t as abseplte t t lak6teriJ let ktizotta XIX.szazad rnasodlk fel€ben megkezd5-

dott a mal Szent lstvan-ut (azel6ttVilmos csaszar-lit) klalakulase, de{Heme lassu volt. A szazad utols6

tizedeig csek a magszO nt Meller-01a]9yar (1877) ,. nahan y tetszetds

1!<.UlsejUi,yugodt vcnatu patriclus ha_z

dlszltette eszaki szEigelyat, de a delioldalan a kir. torvenyszek, Qgyaszseg,

kir. Jilrasbir6sag as foghaz komolyhajlaka (1885-86) mar beekel6dotta hosszan eJnyul6 vasarter stvarur9ssegebe. A v as utv on ata k kiepr-tese kanyszeritette az illetekeseketa MAV-piliyaudvar atepltesere as

klb6vftesere. Ezzel egyut1jarte varos-resz feJl6dase. Varosi bsrhazak epi.i l-tek, itt arneltek a klir. fabia, az f11llami"realiskola apiiletet {is a mlilaneurTiemlakere a haromtornyos, ketemele-tes, ujbarokk-stilusu varcshazat. Aterjeszkedd varos kat fc5tengelyenek,a Baross-utnak as a Vilm'os csaszar-

. utnak talalko,zasi1nal jagecesedett ki

a YarOS kOi.eppontja as ez a kori.il-

many buzditotta ennek a k6rnyekneka telektulajdonosa.lt a tovabbl t ' ipft-kez9sre, A Isndulet atcsapott anadorvarcs: (ires tersegre is. A maga-nosan al16 )luj kaszarnya« mogott

280



megepul1 a. )sancl dlllo«-ben az. ujk6rhaz. A lehe.t5seg szerlnt [obbankihaS7naitak az ujvatositerUletet isa i li)vekv6 n:e.pesseg befog:adasara.Egy tavolabbl klrtuidul:6he ty (Kis-kCit), 2 parkosltott tar (a »setatar({6 : $ a ))v(uosha~ztth«) as vashida.kjeleztek a haladas] a 28.000 Iakosuvaro~ban,. rnalynek leg'3zesiZvl!a'gi·lAsa (1868), vfzve-z'eteke (1883), resz-ben aszf<:!ltos utcai voltak es a . XIX.szazad vegere 'm'S'gszabadult a vizeksza.pAlyp.Zaiiia fQlytan az i$n ' l6U6d6a.rvizek veszedalrnetdl,

A vares te'lles klbontakczasaa XX.szaiadra maradt. Az 1904. avlXXXVII.t-e.al apjan 1905. januar1 - £ 1 1 1 magahoz kapcsolta GyBrs'zigetas Revfalu k6zsag.eket. A varos belsote.rul.ete azzal 500 holddal nagyob-bodott, kb.2800 epGleiehez megSOO-at szeraett as lakeinak sz·amatkerekszamban 40.000-re emelte. Akiitk6zsag k6zul Gyorszlget votthapas$ab, varosi.asabb, a gyai'ipa.'rtekintet9ben hlentekenyebb .as meg-k6zelfthetBbb, mart egy vashld asegygya!ogj:ar6 fahid k6totte osszea varossal. B ar R avfaJu k01S6Jeban

as eletehan faluslas volt, m~gsem[dtt ures. kati.el: sok beepitheffi. teru-leten I<.lvulernelkedf hlru·gyum6Ies.o~seiben egy oj ki.llkere,skedeliiliagbiztatO igeretet hozta. SZ.igMa vanll.s kezeleseben hamerosan et-ves,zte.tte·s;i:ige.tjelle;g et, me rta Ra.bcatPinnyed f.el.euj m:ederbe vezeHek, vas-hidjii.t atemelt~k es a feltoltott foly6-medert cstnos ligafte valtoztatvabele-kapesoltak a varosba. Revfaluva:1nern ,s ike rU lt az ath id'alas{ i lyen sJinanmegoldani:a Duna;nak helyen kal-

lett maradnta , A primltlv a s tiiJenhasznalhatatlan hajohld h'elYett epi-tetfgyalogJar6 tahlddal ho'ztak k o -'zelebb a varoshoz uJpolgar·ait.A vares tevabbfejJ8dese aze[s'5vilaghabofu el6ttes alatt (1914-1918)

Gy6t 185O-ben. .

sem aHott meg. Az tparoscdas toly-tat6das6valegyuttj&,6 nepesedes esa munkaer6 osztatlarrabb klhaszna-lasaraigyekvas a gyarak kozeJebemunkaslak6telepeket klVant. Ennekkoszonh e:ti lateta Veszpn3mi~utl mu n-kashazaksora, a BudaHlt mellettepOlt" Munkas-utea,' a FeMrvarHHmelle helyezett Graab-g,Yari telep,maidaz: agyogyari nagy lak6telep.meW a Budai-Cit as a' FeMrvari-otkoze az 1 1 j lparesatorna k5zelsegehen

V I. k:eruletk6rit HI.eszkedett bele avarosba. Dea varos mas rasze1n

IS mutatkotik fEijl6das: OJ u tcak nyll-nak (Munkacsj-utcaa Ferdinandva-rosban ,.Aft! la-,e'saba-, B uda- , Fecsk.e-utcak NadoT,varosban), a regiek. re-szeln ( ( j Mzak lelennek me.g, fald·satntes I;lazak emeletesre, ernslatesektobbemelete.sre n6.nek, C iJ k.ozhpUlelekjel.zik a'z ige·nyek. no¥ekedeset, A la-kossag slatisztikai .graflkorija a 60.000letek:jeJzesevel rnutatra az ugrasszl;!ruvarosb6vUlasre.

A hltborul -k6veto politikai as ga.zda-sag'! o.sszeomlas ertheti5 'Valsagotfdi'iz.ett ela: a . vamsfej ll :Sdesben. .AziizemOket megszl1nleto' lIagy [elsn-

teke.nyen esokkent6 gyarakalk.alma-zottjal'as munkasa] G.y6r eJhagyas,ij,rakenyszerGiltek.. Sokan a szoclalls~6r~anye ksegltsegelle lvideki Mzaik-ban visszaternek a foldmivelt~shez .•A varos lakQinak: s zama jelentak.enyesakkenBst mutat, de az epiiletekszama ernelksdlk. Ai. u J hazak. el-helyezesere a megnagyobbltott k6r-ha:~ videket,altalAoan a nadorvarosiHirsege't as az uj vashlddal megkoze.lebb hezott Revfalut hastnalt;i;kkl, Nador'va.ro s vi llan eg'yeddel, Stere·nysbb csaJMi hazakkal beepftett OJutcakkal bOIlUlt,de a jelentket6lakas-insag er:ryhltasare spillt hatalmasvarosj berhi\zakeges~ scravat istalaJko.zunk itt. SzembetCin6 Ravfalugyors fejl·Jdese ~ haboru ulan. E18-

S'ZO~ kis csaladi hazakb61 all6ujutd.k nyllnak a mar benapesult s.ze-lek.en, maid a regi uteak rende.z8dnekes varostasodnak a magan ber·;palotak epn~se,kovetkezteben. A reg!varosraszben C i j tunei, hogy a nagygabona~,. maid 'allatvasarter is kl-szorul a varos .sziveb61, helyuketparkok foglalja,k el, iilet8leg. mO.darnutca, Az Andrassy- as ArpAd-uta·kOres telkel is be:epi:llnek. A varosbenepesltett reszel mlnc::llg klhelebbcsat lakoznak egymashoz, de ' egy-l ii ta[ eredmenyes'9n kosznaka szcrn-

s'zedosfalvak fele is. A megnBveke-dstt vArost. a slazad eleje6ta villanyIs vilagitja, a esaior.nazas· kardese_.,is megold6dlk,a varesl vltlamos-vasal ugy.e .lekerDI a Raplrendr'6l.de C I megindul6 a.uf.6busz-jaratokmegval6sftjak akiHh:oH. ce lt.. .

A trlanenl me,gkBtotts~g evei aiaUGyllr feJl6dot t . Ep:tHeteinekszama5530 koriH jar es lakos"saga rna,mint lattuk,alerte, s3! magha'ladtaa reglt Ez a szOrke mondat tejtl

a v~rosban szurmyade eraes el6re~t o r o enS targyilagos dl'esaretat.Ez avaros c n e m rornbclta ke.gyetlenul aregit, hogy a romokon Ilj vi'lijgotteremthessen, de nern is raqaszko-dott hotza a klbontakoz6 eletlehet(j-segek rovasara. A regi as C i l varos-alaku las a harmon Ikusklegye:n Uti5'dess.zin,tjen mozgaUa mindig a vArosreganeral6 as fejle.sdoeroit.. Ezmagyarazza, hogy a varoskepen beka~sen megfBr a mult a [elannal asegys~agbe olvadva simul a rnulthoza diadalmas jovl5be klvankaz6 jelen,A var·osfejIBdesbe:n talan vannakhlbak, lehetnek klnalk.oz6 [obb lehetlS-segeka szab€llyosabb, eletreval6bb,gyakorlatiasabb a s siebb varosalaku-tasra, de ezekr61 a . varos mage sem

feledkez.ett meg. Ennek kardese azon-ban rnarnern a hisl6rikusta tartozik ..

DR. SZABADY BELA

1 ' 010 Kozel ka.



A Oyor! ",a.rosrende%~81p lilylizaton elsa dljat nyert terv. Welchlnger Gi6rgy okl. 6plt6szmlirn6k

G y o r VarOS f e i l o d e s e a i o v d b e nGyilr vares varosrendezesl szem-pontb61 nagy fejlCSdesel6tt All. Gee-gratiai helyzete, feilodo ipara, elenkkereskedelm.e, klterjedt gyAripara pre-desztinAljak arra, hogy a varos er6-telles kiepitese meginduljon, sot meg-allaplthatiuk, hogy mar meg is indult.Egy ilyen nagy torteneti rnulttal bir6vares rendezese kettos feladatb61 all:Az els5 feladat a belsd regi varos-resz esztetikai, higieniai es fergalmiszempontb61val6 szabalyozasa. Hang-

s~ly itt a Varosmag korhO rsstaurala-son van - az utcak, terek, arra ar-demes hazak - udvarok tartanetihangulatftnak visszaallitasan- eset-leg kiegeszifesan. Egaszsegugyi esforgalmi problernak itt rnasodrenduek.

YAROSRENDEZES

Ez a szanalas Gyorben rn a kulonos~naktuahssa valt, Az minyelveket avaros vezetdseqe a kultuszminisz-tsrlum kikuldottelve! mag ez av elelenmegallapitottflk. A szanalandc teruleta regi varfal altai hatarolt varosrssz,de restaurftland6k az egyeb szor-vanyosan elofordul6 regi emlskelnk.lIyenek: a klllvllrla, a hozzatartozostaclokkal - a revfalusl Torkos-haz,a Kossuth Lajos-u. nehany j6 bieder-meyer haza as a varfalon kivul eso

templomok legtobb)e.Mindaneksldtt a muemlekjelleguepu-letekrdl kataszter allitanl;l6 ossze.A tenacskozasck eredrnenyekeppenmeqallapltcttuk, hogy a regi gyorivarfal altai hatarolt teruleten a tor-

. .tenelmi hangulatot araszt6 apuleteketszakszeruen restauraljak. Ennek ar-dekeben az ut61ag eprtett tetotolda-sokat lebontjuk, a nem korhtl teto-h6jazatokat cserepfedessel fogjuk p6-tolnl. Klvanatosnak mutatkozik azajt6knak as ablakoknak a hazak stl-lusahoz megfelelo klcserelese, Azujonnan alkalmazott lalektelen. frdes-

k61t homlokzatokat m6dositjuk ugy,hogy azok sima vakolatuak as szl-nezett rneszelestlek legyenek. Az

osszesindokolatlan a s feltOnest keltoplakattAblak es rekhimtablak eltunte-

tenddk as helyukbe szereny, falraerositett barokk, empire es bieder-meyer archltekturanak megfelelo fe!-iratok alkalmazand6k. Arnennylre le-

282



hetaeges, if ! bimt6 r'noQBrniziilt portal-nylhisok ra,gi boltlves nyillisokkavisszdpitend6k. Az esti vilagita,s avaros tortenelmi hanqulatanak meg-i'eielcS formaban oldand6 m(1g. Azlndokolatlan e 5 t6rtenelml If'fIili~t za-vare tolda1ek epftkl!n:6sek lehQntan-d6k. Igy els6sorbarl gondolunk aPOspok varfalnak kiszab<\ditasara -mar amennyire rna meg lehetseges- as a vinal hcsszaban e'gy seta:'.utakk,al 'ellatott parksBlv Iet.esitese:re.

A ]ovlSliJen a regl varfal &Ital i1atlHOltbefso teri.ireten csak elyan uj epi.ile-

teke.melheUik, amelyek a kornyezetbe,stilusukkal baletllaszkednek. Ennekeleresere kOlon epitesOgyi szabalyzatvolna kidoJgozal1ldo.'Ugyanitt ta rto zo m m eg em lite ni azt,hog,y suly fektete'nd6az egyes, tor-teneti terek kialakiMsara" Igy il:ibbekki;itott a Szechenyi-i:eren a n :,g l t oro kkut flmykepek alapjan vlssziutllfta.ndo,vclna, Ez e, tar az itt elhelyezke,donahany ertekes epulelevel a vArasegyik legszebb, leptl!!kben Is leg-hangulatosabb tare lesz akkor, heazt a par , j6 ararlyokkal biro, deJelektelenul))modernizal'bc epi.iletet isvisszaallltju!k a reg! allapetaba. Kar,nogy' a teret nem !kovel burkoltak,S:z6 van a,rrol, hog), a YarOSa bel-varesban egy par ~j szobrot as kutatkivan fela'ill 'tani. lllaszksdjsnek ezeka kutak mindenkor Aelye,s lept:t¥:kkel

a kor ny , et etOkt: u) z. L e g yenek, Eipl!l.us·ak;mesi§ljenek a v~ros multjar61, mertez nsrncsak eszte-tikal j hanem szel-

lemi tartalmat ls act Gyor oa.glY flsgazdag tortenelmi mLlltja e!lt meg-

'erdemli.A varos maslk fanlos rProblitmaje.a modern varcsresznek kifejlesz,tese.

Szlgoruszabalyzat dolgozand6 ki atomor beep-ites, de harmonikusabbme!ijJ<elenasO utcak(ipek b'i.ztositasara.

Ennek egyik elofeltetele az egyenlop.arka.nyrn agassag'meg kovete lase. AI-tatiihan az 'spHesilgyilsza.b€ilyzatokcsak a maxlmalis parkiulyiTiagassagofrO!lzrtik, klvlmatos volna a,zoniball

megadn! a mlnlmumot Is" mert a,kipeldAul 1 1 kMemeletes h6zak 0Ve,Zt3-Mben fplds.zintes - hAza t eplt,indo-kolatlanul pazarolja a teruletlj)t e .s

a kozmav~k, terheit nl)veli. Hogy a

meglevo aUapotokon Is lavltsunk,az egyenl5 parkanymagassag blzto-sitasa,ra a f6ld$zintes Mazak tl. llaJdo-nosalt adokedvezme-nnyel kellene rna-gasabb hazak epltesere sarkentenl,KUlon l'lagyvonaIu va.rosrendezesUerv

alapja.n volna krv~natos az egYflsnagy '1allalatokat, gYBnkat arra buz-dltanl, - ha !tell esetleg kenyszeritenl

- hogy dolgoz6 mwnkAsaik resiMelak6tefepekef I~tesitsenek, arra alkal-mas ki'jelol1 terutateken. Nagyonkr-vanatosnak mutatkcztk az am(lgyisaktuatis:sA vAt6, a hajoallomasnalmegep i t endo hidk(\z b eik ta ta s'liv al aWaggongyaralkalmazottai reszerelRevfaluban vagy Patahalan munkas-lak6:telepeket Ibtesltenl. A t,e riHe tszabad a s e,glls .zs.eges.V'ann-ak azutan Gycr korszeru kl-feJlesztes6nek m6g sp.eciillis kove-telmenyei is. Igy nagyon hian'yoljukazt, hogy a varoson lithalad6 becs-budapestl orsz,6gutat nem ugy vezet-

1ek, hogy az azon athaladek a va:rosr61kellemes benyomastkapjanak.A vares bels;, ; terOleten ~p i t e t t felsomereviteses hidak ig,an kellemetlenulzavarjak a varos k{ipet. Ha majd8.Z any-ag'lak megengedik, uigy ezekatepiteni:!ok, N e m olkoz naQY k6t1tseg-kufonbCizetel szen hidaknak eS'ztefi-kallag sokkal kedvez6bb alutmsrsvl-teaes hidakkal val6 potlasa olyanok-kal, ameJyeknek nsrncsak gyakorlati,de epit6m(jv~szeti erteki.ik is van.Egy ki5vel vagy tl~gllaval burkolt bol-tozatos hlddalmlly szep as harmo-

nikus lezaraat adhatnank az Elif-,mozg6 melletti varfal veg:z6d(lsenek.Teljesen etthet'eilen, hogy Gyor, a

sek foly6 varos;a ugy epi.ilt, hogyegyetlel1 monutrlentfills eplHe te Semhelye~kedik al fglY'6parto[n, klveve. az

uJ,sleminariumot,amely viszo'nt aDunapart azon pontjal1 apllllt, ahol

IDunapanon epltend6 V1isarcsarnok kllrn,y6k,t\nek rendezese.

ne rn le tt volna szabad ep1tke1':ni.. DeafolY6knak parti kikepzese is oly

slv4r, rnlntha csak arra torekedtekvolna, hogy a foly6ri:l tekint6t az

abban val6 elvezeteben megakada-lyozzAk. I~ppen ezert egyik fotorek-v9·silnk, az legyem, nagy ne csakeltOntessu!k e -t ek e-t a hlbitkat, hanema vr,delUietek ielenleU~tmeg lelente-ke'!1ye!1ki is hasznaljuk, A viz tOkre

(l'gy elvezhe1a maradeida lanl l J l , n ateJtinte1unk azsgesz feWle'tet \le9i9-surolhatja., !En'e.j6 pelda a budapest]Horthy Mikl6s-nrd b ud al h Td fC :je ne k

k'lkepzese, ahol mc1relhagytltk azotremba tamfalakat,Mar re,g ki Itallaft vclna helyezni aGyor-Sopron-Ebenfurtl Vasut raba-

parti rakod6j'at, hogy ne-Iyebe parksavke,ri.Hnessen.Hatra van meg GyElr zold feHJJetelnekproblllmaja. A Yaros, boseges vlz-telOletek birtokaban tallim nem .azn-rulne oly n,agymeretC i z6ldfeluletekre ,

mint egy mas varos. magis klvanatosvolna, f61eg az ujabb~n eprtett varas-reszekben nagyobb zoldterilletekblztesltesa.K(lJ5nQs, de

t eny ,hogy az osszes

dunantl)lI szep vaTQsoka t sok szepkirandul6hely kornyezi. lIyenek Gyor-ben egyaltalab~n nlncsenek, sot amivolt, az egyetlen Kiskt1t, elhanya-

golt.saga miatt telj.e.sen eJveszitettenepszerCisle,get. Azt hlszem, hogy avarosemrnans ketal.essegs] k6z,e,

tartozikaz is. hogy ne 'csak belteril-le t e lnak rendezesevel foglalkozzek,hanem a killso teri.il.eteknek. esetiega k orn ye zc .s falvakinak rendel:&si ker-deseit is tegye magMva. azokel afa.tvaklitj amelyek Gy6rbOi szlvliakmagukba az aleterlSt. Ezeken a tel il-

leteken as a sokszcr romantlkusanalakuI6vlz.partok,on vclna ~ehetseges afentI hianyok potlasa.Gycr YarOS nagy feJ~6d~s elott all,de ,ez c$ilk Q , g y [es~ ~sls;:,:erCl. haazl er8s keztel, nagy, egyseg&s t E n vszerlnt irai1iyftjak; ..

WEICHINGEFt KAROLY



Gyor rnf iernleke!

Gy5r legi felvetel i kepet szernlelve erez.zOk, hogy Itt egy

nagy tort8ne-tl multo varos terUl el el5ttUnk. Ennek a

varosnek m{Neszti;'irtenetl jelentosege novekedett akkor,

amidon a lTiegszalias altai nem egy jeJentekeny vAro-

sunkat elvssztattuk.

Gyor terOleten szamos regeszeti lelet kerult alts, blzo-

nyitvan, hogy mar az (j-skorban is lakatt hely volt. A ben-

ces gimnazium mnzeuma sok klh raz- a s bronzkorl

leletet 5riz. A varos legraglbb neve A r r abo n a a

kelta korbel szarmazik. E nav maradvanya a varos

nemet Raab neve as a RAba foly6 megnevezese. Itt

a harem foly6 - Duna, Raba, RAbca - osszefolyasa

letelep Olesre csabltott. Nem csoda, ha a romaJak Is

felismertak a hely jelent5seget. Ok megtartottak a kelta

eredeta Arrabona nevet. Ktisztus utan 50-ben mar a

r6ma"! blrcdalomhcz tartozott as uralrnuk 380-rgterJedt.

A kiemelkedo dombokat : a mal kalvariiites a k6.ptalan-

dombot szaHtak meg. Ez ut6bbin erodot is emeltek.

Emlekuket nehany sirko IS lsrzl. Szap paldAjat.16thatjuk

a bencss gimnaziumban.

A nep_vandorlas koraban nllpek jonnek-mennek. Leg-

jel-enMkenyebb volt a hun, majd az avar uralcm, Az

avarok gyilrualakQ sancokkal ero1?itettek meg. Ebb61

maradt ferma mal G y i5 r megnevezes.; Reglokmanyok

Geurew. Girew, Geur nevsn emlltik. A varcs latin neve

daurlnurn, Jaulrum, Geurum is rokon hangzasu.

800 utan, egy Ideig a frank fennhat6sagalatt allo morva-

szlav terUletekhaz tartezott, majd a magyarok birtokaba

keruH. Honfoglal6 aseink szivesen telepedtek Ie azokon

a helyeken, ahol a r6maiak sitek. Stent I;;;tvan az altata

alapitott tlz puspokseg egyikenek szekhelyeve tette es

egyuttal varispans-ag f5helye volt. A tatarok 1242-ben

elpusztltettak, de csakhamar ulraepult. A ki9s6bbi egy-

sages va.ros,az Arpadok korahan, tobb telepb61 al lott·

Lak6i a klr!ity, a puspiikseg as a kaptalan szolgal6 nepel

voltak, as a »vendegek« (has pesek) vagyis a polgarok

V. Istvan 1271·ben kivaltsag_okkal ruhazta fel a varost;

Ennek nyornan alakult ki a mal belvaros. Erzsebet

kiralyhe megerositette a varcs teruletet, rnelynek magva

a varszeru kaptalandomb volt,

Janos klraly 1529-ben segltsaglil hlvta Szulejman szul-

tanto A toroksereg Buda.r61 a Duna mentsn haladt

Ausztrla fele. A gylSri var akkor nem volt valami j6 \ar-

ban. Lamberg Kristof parancsnok az agyukat as egyeb

hadiszereket Becsbe vitette as a varat fe1gyujJtatta.

A tiiz nemcsak a varat, hanem a varos j6rasziit fs elharn-

vasztotta. Ett51 kezdve a torokok Gy6rt Jan ik k a I a -nak - ageft varosnak - neveztsk.

1537-ben Ojb61 megerosrtik el5bba kaptalandombot.

a2utan az egesz belvarost, Az er5dftesi munkat Benigno

Ferenc vezette, akl1566-ban kesziilt eli 1594-ben a toro-

kok magis elfoglal1Ak, de mar oagy ev mulvaa magyar

. sereg, Palffy as Schwarzenberg vezarlete alatt, meg-

lepei9sszeruen vJsszafoglalta.

A XVII. szazadban tebb eptiletet srneltek, ezek kezt a

Fefll6 kllp: B6Stya-utca.K~z6pall k~p: R6g1 varos_h4:ra.

Ala6 k'P: Ap't Ilr hba.

284



legklval6bb a jezsultak - ma a bencasek - kolostora as

temploma. Ebb en az Id5ben . a s akovetke.z6 XVIII.

5za<:adban alakul ki a varcs barok je llege . 1743-ba.n

M<ir ia Terezla a szabad kiralyi varosok soraba emelle.

Ennek k;ti tszAdves fordul6jat nemreg unnepelte a yaros.

A szabadsagharc. esemanyeib51 is klvette Gy6r a maga

re$zet. A XIX •.sz.azad masodik feleben nagy lendOlet1el

fejl6dott a varos. Az Itt vazolt viszontagsiigos mult a

vares eprtmenyelben Is visszatukrozlidik.

A mOemMkek gazdag csoportjiiban templomok, koz.. a smaganepOletek,nagyszamu lak6epUiet erdekespaldai

sorakoznak egymAs melle.

A mal pOspl)kvara r6ma.i castrurn hel.yen splitt. Leg-

jelentekenyebb epulete, a sz eke se 9 y h a Z ., amaly

az id6k folyaman sok atalakftason ment keres,zWi. Az

tOaS-ban elapttott Szant Isban- k:Jri te;nplomszinte

nyomtalanuf eltUnt. Helyen 1200 taja" ep(i.Uaz ( i . j nagy-

mereta, ke1tornyu. roman stilus 0 s.zekasegyhaz, a mal

barokjeJlegClepalet magJa. AlapraJ%an~mileg rokon apeesi szekasogyhliz6val. A haromhajos tempJomot

keleten harem, egyvonal.on elhe[yezke.d5 apszts z.lirja te .

Kiilonossege a harmas apsrlsnak, hogy azok kozel

egyenl6 magassaguak, ami a hai6kban is ervenyesul,

tehiit a temptom nem bazilikalis, hanem lnkabb csamok-

elrendezesu volt. E zt aformlilat mai napig megarizte .

.Adat van arra, hogy a Pok-nemzetsegb61. val6 Omode

,pOspok IdeJeben (1254-63) is dolgo.ztak ra.jta. Tala.n

ekkor boltoztak be a templom haj6it.

A esaestvessttlus koraben a szekese·gYhaz Mnyeges- ; 'n

atalakult. Eloszer a templom de B oldalan, a Kont-nemlat-

segb51 szarmu6 Hederv.6tY Janos puspok (1386-1416)

sze,parliny" k;ipolnatepitett 1404-ben, a Szen.t Haromsagtiszteletere; E kapolna oltaran 6rzik a magyar btvosseg

egyik legklval6bb alkotAsAt - az 1400 utan U·szillt es

SZentLaszl6 feJarekiyejat magliba. f091al6 hermat.

A kapoInaeplteszeti formal a fenti adatnal liemileg

kes6bbi idore utafnak. Nagy:ucsei Duezy Orbt§n piispok

(1481-86) Idel~ben 6pultek a g6tikus, bcrdas boltozatok

ofdalnyomasanak faJfogasara az eros en kiugr6 tam-

pillerek •.E boltozatok boJtvAllait JOIlatnl a padhisterben.

Ekkor keszultek a kesksny roman stllusuablakok helyett

a tagas, csacslves ablakok. AZepuJeten .koriHfut6 laba-

zatot 1499-ben fejezt6k be .

A. templom 1529-ben le.egett, a te,mplom' tcrnyat Is el-

pusltuJtak. A torokok alatt (1594-98) foglyokat or iztekbenne, eszakJ haj6jeiban pedJg agyukat allftol:tak tel a

varved'elmere. Csak 1600 utan haslnalhattak Ismet. egy-

hAzI celra, A legs,zi lksegesebb Javitasokat~ethesi Pethe

Marton (1598-1603) as Napraghi Demeter puspok

(1607-19) vegeztetle el, majd ifjabb Draskovich Gyorgy

puspok (1639-45) Giovanni Rana epit8mesterrel at6p[-

tette, A bedim g6tikus boltozat helyett ekkor apuIl,

alaesonyabban, a f o - as mell6khaj6kban, az egesz teret

. 6sszefog6 dongabolto.zat; az es.zaki oldalon az '(jjabb

sekrestye 6s az elpusztult ket torony he ly eU , a nyugati

homlok.zat kozapen emetkedo torony..Ekkor alakithattak

at a karesu, g6tikus pilfereket a mal negyszogO formara.

F eie S U p : Bencea t emp!om.Ala6 k6p: F,lgy!ida.

285



E rnunkalateket SZ I§cheny l Gyorgy puspok (1658-85)

'1660~ban feJezte be.

A m al muveszl balso o 'r 6f Z i ch y Ferenc puspok (1743-83)

aldozatkes.zsagan.ek k os .z on h ei5 ., . 1 7 72 ~b en blzta meg a

puspok Hefe le t a be ls 5 i Jj jl u: ll ak r ta s a val . A Mrom hajo

boltozatalt Maulbertsch Antal - az osztrak Tlepolo-«

s zin ga zd ag fa lfe stm im y ei dlszltlk (1772-81). Ebben az

id5ben keszOltek a s2:ekesegyhaz gazdagoltarai Is.

A rokok6 bQtor.zato kanonok: sekrestyeben 6rzl'k a szekes-egyhazgazdag klncstarat, melynek egyik fodarabja a

nemetjarfalvi, k656901 hatalrnas urmutatc,

A Szecheny! Gy6rgy alte.1emelt tornyol, 1803-1804·ben.

Talhsrr J6zst:!t 1I11amapHesz tervel szertnt iJ j jaepl1ettek,

A tem pJom sz :e les , empire J en eg .(i h om lc kra ta 1 82 3.b an

kesz/llt. Aszekesegyhllzat 1912-14. kozt vezeMsam

alatt rOlst!juraltak.

Gy6rOtt a XIV. szlizadb61, hazankban paratlanul all6

muemJt !k .e t tsmeruns: azegyko r i var, a mai puspoki

palota menekiilo folyos6Jaez, mely a vararokhoz vezeteU.

A lepc:sozetes folyos6 egy helyen tagasabb, kereszt-

bcttozatos heJyl~egge bOl/ill. Bizonyara ktncstarul

szo lga l t . A plnce IObbi heJyis6geil:en egy-ket ajt6 es avar tcrnyos kapuzata 8. csucslves stilus tcrrnatt (jrzi.

Az. emalatas varkapolna D6czy Orban puspok idejeben,

1487-ben apOlt.

Figyelemremelt6 apalota s tuccos es szobcrdtszes

Je:pcs5 hata . M ind en fordul6n;lJ pinos putt6kb61 alakl-

tott, ftnom, k6b1H faragotl szoborcsopor t kotl Ie figyel~

munket. Az Ismeretlen mestorvilZ.latkonyve a bscst

Barok-muzeumban lathal6, benne ket puttocsoportunk

rajza is megvan, 1750 fajar61.

~ reneaz anez m iJv es zet kon!ib6IvarO$unkban semniifMe

ernlek sem maradt fenn, Csak a Mso reneszansz nehany

emleke 9.1egy~ket haz arkados udveranak alakjflban •.

(Megyehaz~u •.6, egykor nemes Jfjak konviktusa 16B4-~61,

Msobb nep isko la ., s zep L ou is XVI . homlokzat ta l ta

Magyar Ispltakett6s udvara, a Rak6czi Ferenc-utcab:an,

1666-b61 es m eg neh ah y had A le.grlgibb evsz6 .mma l

[elzatt ha,zat az Apaca-utcaba n - 9. szam alatt ._ talalj uk,

A aart erkelyen ez a faJirat olvaahatc: Joannes Feiervart

1657.

A XVII.s.zi:had legelso, nagyszabfJs6 emleke a mai

bences - egykorjez$uifa - Szent . lghac-temi=lom e.s

ke los to rv a S zech eny i-fe ren . Ag y5ri sdrmaztlsu Oal los

Mikl6s gyOripi ispOk 1627-ben tetepitetta Ie a jezsui. takat.

Az egysze rQ homloklatu templom alapkl:lvbt Oraskovich

Gyorgy pi. ispok tette le 1635-ben. EpItesenek befejezeset

jelz! a templom f5bejaratafole illasztatt kctapon, az

1641~es 6v s zam . Alaprajza a r6mai Gesu-templom

peldAjat kovetl. A 3-3 oldalkapolna stucco-dfsze lis

oltaral a X.VII. szazadma.sodik. feh~ben keszi,iltek. Hosz-

szabb szu net utan, 1738-t61 , folyatjak a tem pJom foh al6 -

Janak dlszltetet. Legnagyobb j6tev6je Acddy Adtm

egykorigy6ri kanonok, ke.s8bb veszprern l pCispok volt,

ak i to .bb m int S O.O OOorln te t a ld ozott e rre a cer ra . . A rend

mCiveszi tan6..csad6ja a tlroll Michelangelo Unterberger

(1695-171)8) vo lt, a f6o lta rk6p as a m ennyezetfes tm e-

nyak alkot6Umak. Troger Palnak pAlyatarsa, A szentely

baltvallaina nagy evangelistaegy.ik9, Szent Lukacs a

F.els6 k6p:K.armaHta templom.AI56 Mp A S~6ka8egYhat homlok~lIta.

286



mOvaszt orokrti meg (1144). A fooltar Jacob Jager as

Joseph ROssler osztr$k mesterek mOve, a gazdag

faragasu rokok6 Bzaszak vlszont Bir6 Marton vsszprem!

puspok adomanytsb61, Donner egyik pozsonyi tanltva-

nyanak Gode Laiosnak a muve (1749). A templom

belsejenek muveszl osszhangjid a harokk faragasli

szap padsorok egeszitik ki.

A c_satlakoz6 e_gyszeru homlokzata rendhaz egyetlen

disze a gr6f Szechenyi Gyorg¥ gyiJri pOspok, maJd kalo-

csal iirsek, clmersvel ekes kapuzat 16S7-bol. Belsejeben

IlZ ebedlc5terem gazdag stukk6s mennyezete 1654-ben

keszult: a csatlakoz6 boltozatos talal6helyiseg mennye-

zetan a Mad::mna, a nyar alleg6riaja, Jezus Jakob k6tja-

ntil as 8Z orangyal donibormiivu abnlzotasat lati~k.

A lepcsc5haz erotelJes stukkodfsze 1697-ben kesziil t.

Az Erz-sebetcteren e.nelke_d5centralls Karmelita-temp-

10m a_r6mai anyatemplom mlntajara epalt Atbanasius

karmelita testv8r, p:llgari neven Martin Witner (1666-

1732), tarvai szerlnt, A tervrajzot 1722-bol a rendMz rna is

ISrzi. AI. oldalkapolnak o:tarkepeit a napolyi siOletesu

Martino Altomonte (1657-1745) festette. A ternplom-

hoz csatlakozc bels6 a s kulso sekrastye szep, intarzlas

butoral is a XVIII. szazad alkolasal •.

Arnar emlitett Magyar lsp tat SzechenYI Gy5rgy alapf-

totta l666-ban. A csatlakoz6 kis, egy1ornyostemplomot

173S-ben kezdt9k el. Kapuzata a karrnel'ta tsmplomehoz

hasonl6, Haberle Cecilia, Haberle Wolfgang, klni.lyi

6pitkazesi elnok, ozvegy.anek ]6vo[fab61 apitik a Namet

[spitat 1746-ban. de csak 176B-banfeJezik be. Egytornyos_

hemlokzatan, barokk fiilktben, a Madonna 1i15 szobra

van elhelyezve.

Elzel egyid6ben epur az orsollta apacak ternploma az.

Apaca-utcaban. EgyhaJos balseJet Dortmeister Istvan

(17l9~97), rna mar erdsen atfastett fal festmenyei dlaz!-tik. Ojva-rosban, a racok varcs raszeben, a mal Balint

Mihiily-uteilbim, emelkedik a racok gor6gkereti kis

tamclorna (1727). A temlom belseje meg megarizte

gazdag • XV III. szazad! Jell egat. Ebben a v a ro s r as zb en

a Kossuth Lajos-utea elejen apart, hazakl61 korulveve.

a teremszeru, karzatosag. ev, templorn, A copf stJIusu

epulet 1784-85. kozt letesOlt. Keg.yszerei kozt finom

XVII. slazed!, gyIJri OtvOsmOve.ketta:lalunk.

Lehetetlen feladatra vallalkoznek, egy dkk kereteben.

ha Gyor terulElten emelkedo regi lak6hilzakat mind resz-

Istesen lsrnartatnl ohaJlanam. Teny az, hogya temple-

mok mellett ezek adjak meg a. varos barokk jellegat.

Ebben it teklntetben minden mas magyar varosnalgazdagabb. Ezek az epOletek. kii lonosen salatcs erk6ly-

alakHasukkal Igazl gy8ri JeHeget.·kepvisernek.

A SzechenyHeren a bences ternplcmmal szemben erne1-

kado Apilhir-h;iz, muveszi szempontb61 Gyor legjelen-

takenyebb splllste. A pannonhalmi apatnak1630 ota

Gyorott is volt megs:zaIl6ha,za. A mostani epO!et Jobb-

oldali reszet HI.nmelreich GyorgyapAt va~arolta Beccaria

Virgillol . A regl varcsnaza fele nezOerkelyen az 1638-as

avszam otveshato, De az spiilal javaresze a XVIII.

azazad alkotase, Pompas kozeperkelyetol job bra as

balra, egy-egy fl ilkeben, Szent Benedek as Szent lstvan

mozgalrnas szobra all. Az emaletl erkeryestarem (egy-

F&lso kl!p: Bencb templomkapula.

AIs6 kep: Pilsp5kl palata 16pca6h6~.

287



koreb6dl~) mennyezet:e stukk6dfsszel keretelt festma-

nyekkel ekeskedik.

Aszomszedos emeletes 6pulet - a Rak6czl~utoaban -

a r6g'i varosh8.za. ~pneszeti formal, kOlOn6sen az ablak-

keretek alakifasa, rokon az Apatur-haz6val. BlzonyAra

egyazon rnesteralkotase, Oszlopos kapuzata fbJott sz6p,

barokk strlus", kovacsoltvas erk61yracs Ittthat6, az orom-

zatot pedig Gy5r YarOS clrnerss kartusa d(szlt i.

Az Apatllr-hazt61 balra, a Sdcheny:i-ter 9S a keskeny

Apatur-utca sarkan k6temeletes, arany.lag egys.zerCl, de

nemes aranyu haz kati Ie flgyelmunket. KereksaFok-

erkelye stlnte v6delmi·jel legCl. A gyorlek tevesen torok-

haznak nevezik. A sarkan al16 va.stusk6{a becsi Stock

1m Eisen p6ldAJara) az lttenl fUs·zerkereskedes eeger~

volt. A hazat 1697-be.nGindl Orban varosbir6 6pltte~te.

A baro.kkepi1eszeti emlekek javaresze termeslB.tesen a .

Bel varosban rnaradt Ienn, Sz.eml'enket tahat itt folytatJuk.

16ny az, hogy a XVIII. szazadban rendklvUl eMmk.apitesi

tevl§kenysag szinhelye Gylh. Abaro ••k hazak,egesi sorat

tanulmanyozhatjuk a varos regl utcaln e s kl)zl)ttuk nem

egyj6 arlmyaival 9S mClveszI dlszavel rna is kivalik.lde~

sorozhatjuk 8megyehazzal szembenemelked6, es atla-

S.IOS kapuvallikesked5, emeletes nagyterJedelmCl J6zsa-

Mz·a t . Bar a haz mar 170a-ban. fennaHott~ mal fotma-

lnkabb kl~ss.ziclzAI6, Louis XVI. fol'makat mutatnak. Hom

lokzatan, egy fUlk~ben aIJ6 szcborcsoport a gyermek

Jezust abrcizolJa, amtnt Sz(iz Marfa as Szent J6zsS.f

k9!erif~g~;-vezetlk, A lepcsohazba vez.eto kapuzal

keret6t is atlaszok hordjak. A haz orernzatat k6cime.r·

as puttoalakok elimkitik.

Viss1:aUirve a Sza.chenyi-terre, Itt a JoClraly-ulcanak a

terre nazts sarkAn ii116,egykor flluri, emeletes haz 1770

utan nyefte mal alakJlIt. Kirtdy-utcal kapuzalan Mt

harma hordla a putt6kkal diszftett, szep va.sracsoserkl§lyt. A nics kozepenket kardot amelO griff k6z5U

EszterhAty Gabor gr6f - CGE - rnonogr.ammiat hit;,

hatjuk, Azeme.letl fii lkaben elhelyezett Marla koronliz4sa

csopert II tulajdoriOS muvaszetszeretefet hlrdeti, A KI~

n\ly- as a parhuziinios KazlnczY-ut'ca az Erzs6beHerre

vezet, A ter !f:igjelente.kenyebbepi.iletavel, . 1 i I KarnieHta-

templommal mar fo,glal~oztunk •. A tar derekszogben

csatlakoz6oldala.n azorrban kethaz. kllionosen f1gyelemre-

m€ilt6. Az egyik a Klrtlly-utca 6s a reg! Jacobus-Gasse-

rna Szer.-utca - ko.z.c;ttegyemeietes, stukk6 jlszO epi.ilet.

Legreglbb reszet Altabak Janos kanonok eplt1et:te 1604~

ben: 1750 6taaz Ott-csalad btrtokolta, Homlokza.tanak

barok stukkodlsae a XVlIl. szazad elso feleben kesczOI-hetett, Me.llette a 13. sz, h,iz szinten a regi idOk mCiveszJ

emlske, Oszlopos. kapuzata, copfst!lusu, v:asracsos

erk~lye €is maga!! atllkaval emelt homlokzata ki ilonosen

flgyelemtemalt6. Ralta a rokok6 dlsziles a copfstllus

nyugodtal;lb elemelvel vegyOI.

A Megyehb-utca 6·.szamu epilletr51 arkados udvau\vaJ

kapcselatban mar sz6lottunk. A mostanl kath, fiCilskola

opOleteegykor ralztskole volt. Itt.tElnitotta II ralzot

Revay Mikl6s. A haz Izliis6"s hornlokzata 1nO-ban

kasz.ult esa copfstllus [elss kepvisel5je.

A XVIII. szAzadban, amlnt az itt 1el50roll peldAk is blzo-

nyitjak, hatalmas epftes! tevekenyseg faly! Gy6rOtt..

Felel i k6p: P~l apoatol a benCH templom f~on!l.rlii1.K5~i!pa'5 k.p: Stoborcaoport a .JolliaI14; homlokza.ttn.Ala6 k6p: .Pottocaoporta pllap<lkl pilJota 1.~pcEi6Mz6!:1an.

288



A tovabbl Mk~s alkotOmunkcit azenban a francia habo-

ruk, de ki.il l;ino·s~naz 1809-ikl esernenyek megzavartAk.

Pedig eppen ebban az id6ben alakul ki, Napoleon ural-

kodasa alatt, Franciaorszcigban a r6mai milveszet

feh.'Jjf.tasat celz6 emplrestrlus. De azertennek a' stl-

luanak Is van egy-kat kapviseJ8le varosunkban. Arnlnt

hittuk, l823-ban kaszalt el a szekesegyhAz egyszerCl,

nyugati homlokzata BS a lebontott regi varos] szinhazMromnyllasos. pj llersavokkal tagozott, kedves homlok-

zata is ennek a stllusnak volt liZ emleke.

A XIX. szazad otvenes eveibeh, a tudatos stHusfel-

Cljifasok kezdet8n egy Ideig az U. n. romantikus slllus

divatozott. Ebben a roman stilus elemeit g6tikus as

arab motivurnok.kal elegyitettek. F6kepvisel6je ennek

az iranyzatr.lak Gy(!rott Fruhmann Antal, aki 1839-69

k6zt a regi ralzlskola tanara volt. A Kazinczy-utca 8.

szamu haz katemelete·s homlokzataennek a.sUlusnak

a jegyet viseli ma_gan.

Nern volna a Gy8r m!lemlekeir61 nyuJtand6 kep telJes.

ha az itteni nahAny kiva:16szobormilrol meg nsm.ernle-

keznenk, A legkon!ibbi kozottUk a SZBchenyr teren, aBences tamplom kapujaval .szemben, emelkedo Maria-

oszlop. Az emlekmClvet gr6f Kolonich Lip6t gy6ri

puspok 16S6-ban all[ttatta, Budavar vis!lzafoglalasanak

ernlakare, a bacsLijhelyi Marla-oszlop mintajara. Mlnd-

kelt6 ugyanazon mester alkotasa, Formaln a kas6 rene-

szansz .as a kora barokk hatasa keveredlk. A dfszes

talapzatot k5balusztrad veszi kOrill. Sark,ain egykor

szenlek szobrai allottak. A kiemelked6 talapzat nagy

sarkan Szent Istvan, Keresztel6 Szent Janos, Piiduai

Szent Antal as Ausztria vad8szentje, Szent Lip6t

herceg monumentalts l,elfogasu qlakja a l l . A magas osz-

lopol Szuz Maria, Magyarorszag vedasszonyanak neme-

sentormalt alalqa keronazza, jobbjan a gyer.mek Jezus.MuvBszl szempontbol a barokk-korszak legJalentekenyebb

ernh~ke ,8 killvarla dornbormtlves jelenetevel ekes, flnom

aranyu frigylada.swbor. Ez az alkotas hadnk barokk

szobraszat] eml.ne! kozt Is a legelso helyre tarthat

iganyt. Tetejen klH lebeg8 angyal smell az lstsn bara-

nyaval koronazott frigyladat. FellratllOak tanusaqa

szerint III. Karoly magyar kiraly rendeletere kesztilt

1731-ben, az oltarl szentsegen 1729-ben esettserelem

kiengesztelesera. Azellltt a Becsben elo, olasz szar-

mazasu Giovanni Giuliani (1663-1744) milvanek tartot-

t'lik, de mlutan kiderilll, hogy az angyalok labainal,

a felhtfcsom61'1 STERF egykorCi felirat olvashato, talan

eza nehany beta Schlstterer Jakab, becslakademiai szob-riisz (1700-1714) neve"nek rCMdltettalakJ;\t rejtl maga'ban.

A karmelltak temploma mellett, a:z lBSt-ben emelt kis,

nyftott kApoln4ban helyez1ek el a BoJdogsagos Szuz

(Hab-Miiriiinak nevezeU), k6b61 faragott, rokok6 len-

duleta. XVIII. szazadi, gyonyoru szobriit. Az arvlz

emlekere emelt.alkotaa mar 1754-ben fennallott, Hosszu

idelg amal setateren emelkedett,on nan kerOIt mal helyers.

Mindezekaz emlekek - meg sok massal egyetemben-

egy fokozatosan klalakul6 vares terein as utealn helyez-

kednek el as egyiittesen adjak azt a varoskepet, amelye1

meg ma is batran barokk-Jellegllnek mondhatunk.

e s A . N Y I K A R O L Y

Fels6 k6p: S~ent MArl l evangellata. a Ben!:~8 lamplornban.K'6zllp56 k6p: Szent la iv .6 n v t! rt an u vliatkoz,b!l. Mennyeletk'p 8

8z6kesegyh6zban.AlsO ~ep: S~ent Gyorgy olhllr kApolnlij1ll III _Bence!! templomblln.

289



A regi gyori kolyhdsipcr

e s Magner Karoly

Barokk korl iparmOvl§szetiink elso vonalbell emlekel kOza

tartoznak az egri IIceum kalyhai. Muveszettarteneti Ire-

dalmunk artekaknek megfele15en sokat foglalkozott velUk

as keresta tervezc5jUket, kl lszltojQket. Szmrecsanvl Mikl6s

Eger muvaszetenek nagyardemCi kutat6ja derltett vilagot

az ed::lig hollcsiaknak tartott kalyhak eredetere, Megtalalt!l

a kalyhak szamlait. Gr6f Esderhazy Karoly egrl pOsp5k

42 k<1lyhat rendelt es darabjMrt 26 forintot fizetett Magner

Karoly gy6ri kalyhasmesternek. A kalyhAk ralzat az egri

Hceum ep(t6je, Fellne.r Jakab kesz.itette a s azokat Magner

Karoly ket reszletben, 1775-ben as 1718-ban szallltotta,

reszlnt hal6n. reszint tengelyen Egerbe. A valtozatos

raizu. feher vagy z51d mazzal bevont kalyhak a rokok6

valtozato$ torrnanyelven sznlnak hozzank as j099al tel-

keltlkerdeklodesunket a tervezo mCivesz mellett a keszlUI

Iparmilvesz a s azon ker9sztiil a gyori kAlyhasipar trant.

A gyi5rl kAlyMslpar elsl) emlakait a Dunakapu bontasakor

tala.ltAk. MatyAs kiraly korabeli k~lyhacsempe:k kerOltek

akkor e15. A z51dmazas csempek ka,lyhasiparosaink

magasren:::lG teljes!tmenyar61 beszeltek, Kulonosen az

egyik, amely pornpas abrazolasban e!W lovasalakot tsrzo!t

mag.· sz61 kltun6 technikajukr61 as fejlet1 11'Iesiikrc5l. Ami-

kor a MoMes el8tti evekben a gy6ri szskeskaptalan nagyvend~gfogad6jat megepltette. gy6ri kAlyhasok dolgo2'nak

Itt as 6k keszrtika s%ekeskaptalan fiirdl lhAzanak bere nde-

zesst is.

Regl frasaink, els5sorban a . szekaskaptatan szarradlls-

konyvel', sokat beszalnek kfllyhAsmestereinkr51, akiknek

nevet ts megorlztek as fgy tudjuk azt, ho~y egy1111-egyig

becsQletes magyar emberek voltak. Amikor a rnnhacsl vesz

utan a katonasag nycmaben a regement alatt val6 iparosok

Is megtelepectnek varosunkban, terrneszetesen a kt.lyhfls-

jparosok egysege Is megbomUk·es a gy6rl fazekasok koze.

- ezekhez tartoznak a kAlyhasmesterek, - m~metek is tele-

pednek. Csak a XVII. szazadban tomorulnek a fazakasok-

kal cehbe. 1634-ben a pczaonyl fazekasok cehleveUit irjaat szamukra a szekeskaptalan. amelyet piispokeink Isms-

telten megeriSs[tettek.

A varfalak koze szorult varosban nsm volt szarnukra eleg-

seges hely as nem tudtak megfelel6 anyagot sem talalnl.

A fOldesOr-szekeskaptalan Ojvarosban jeloll ki muhelyeik

szllmara helyet, ahol rnunkajukhoz alkalmas anyagot is

tali ll tak.ltt a tarok ti imadiisokt61 vedstt helyen rendezkedek

be, de nyugalmas as bakes munkahoz szuksages id6k

szamukra csak a Riik6czi-szabads_6.1harc utan kovetl.eztek

Fels6 .k6p: ~arokk halyh8 .8 PO.p~kYilrbBn.AI.6 k6p~ Roko'(6 k4lyha.

290



be. A fazekas-cehbena fazekaeck mellett ekkor emel-

kednek fel a k.lIyhasme.sterek Is,aklk a torok id8k utan

ujjaapul5 magyar oUhonoknak pompas, mllv9sz1 kNlt_elLl

kal.ynakat kesi:Jtettek.

Ojvaros, ez a \lar()sresz, melyeta torokeJ1H menek.O[ok

teJepJtettek De, ebben az idaben emelkedik ana a sztn-

vonatra, arnellyel melt6 rssze I!tt a fejl6dij e s szepul6

Gy6rnek. LeginMbb Iparosok IakMk, akik mCihelyelkkel95 raktaraikkal ne rn far teR el a varf.alak. koze szorltott varos -

ban. KlIIonosenazepftiliparosek laknak ltt, me.ga vargak,

s:iOcsok. szab6k, kalaposok as a fazekasok, akiknek emleket

meg rna Is O-rzlk.a »f.azekas verrnek« esa mult szazadban

eltOnt »Fazekasok utcaja«, A XVU-XVIIi. szazad] Gy5r

taradhatanan to ' r t6net ir6 ja , SzabadyBela dr, , egy tanuJ-

many ab an s zln es kepet' ra:izola XVlIJ .sza:zadi Ojvaro$r61

as ebben m'iilt6 keretek kole helyezi a szap eredmehnyel

dol.g~oz6 fazeka:S,lpart.

Ugyancsak Sza.b<; ldy BeJa dr, kutatasal derltettek f6ny1 a

tMkival6'bb 9,y5r . i keJyhaeplt6 fazekasmester: Ma.gner

Karolyszemelyere. Rea a figyelmet az 9_gr l llceum ka l1 'ha i

esazaz.okr61 k o t C i t t 5zerzeldes tereltek. Magner, neve utanitel,ve ne ,m et sza rm aza su vo lt, aki ezonhan agy6rI fazekas

ceh kebaleben ernalksdett a gy6rj ktHyhasok eh~re. A pus-

pokvarat a katonasa~t61 viss,z.allalt6 as lIjra berendez6

grot Zicny Ferenc O f brzt.a meg a Puspi;ikvari kAlyhak Mszf:-

Maevel . Magner nemes (zMset, muvaszeMt d_icsari az

eg1' lk pCispokvai- i sza lenban all6 hatalmas barokk kalyha.

Ezze! egyid6ben keszHteti Y'ele-Zichy ,puspok kedvas

"yaraI6f1elyenek, a fert.onikosi kastel1'nak kalyhait is.

Blzonyosan Gy5rott. terel6ciott grof Eszterha:zyKaroly egr~.

puspi:ik ftgyelme Magnerra •. A nagy mecenas min.t p.apa

foldes'ura g.yakran megfordulha.tot:t utazasal seran a gy6ri

pusp5kYarban, ahol Mag ner kalyhal ontottak a meleget,

Itt rendelhette meg az als·5 szallrtmanyt, amelye-f a mesterkat leg~nnyel maga kisert Egerbe as szemeJyesen 38 napon

a t d o l, go z.o tt azok felallitasanal. HQgy a r ea blzo tt f ala da Ic't

J61oldotta rneq, bizonyltj.a a masodik rendales. A Fellner

Jakab tervel szerlnt keszult kalyhak mar .a rokokonak a

IHa,sszioizmu,s hila hajl6 strlus]e_gyeit mutatjak .. A barokk

kafyha:k sulyos pompalM, higg~d1.von,alak nemes egysze-

rOsege valtctte fel. E zt az u J sfllust mutatjf.l a puspokvar

masjk Magner kalyhaja.

A slilusban egymast6-leJeseneltero kat .puspokvari kalyha

ko.z.olt M<\gner munka.-selete telteJ.A nagyu-ri megrende.15k

vagyonanak gya:rapodaSi}tsegltettek el5, szorgalma a s

mliveszi izMss.el parosult tudasa pofgarfarsai megbecsii-

[e.s,Q.tszereztek meg szamara. De koranelvttte a ka. lyh-as-be·tegseg, a »hektlka«, (jtvennyolc e:sztendos volt, arnlkor

1790-,ben sltavozott az ~loksorab61. Mlihelye az1920~as

91/eklg fennallott, mert I.eanyainak tssaarmazo i kezen tovabb

viragzoU. Magner volt az, akl IparmCiveszi szfnvonalra

emeltea. M,I'yhAslpari Gy6r6tt es azzel :tobb neJTizedak

szamara paldat adott, peld.Ua munkara esa mCivaszl szap

SZeretetete.

DR. JENEYFERENC

Fers6 Mp = EmpIre k41yM iii PllspOkY6.rlllliJ1.Ala6 k~p = !<oI.1yha iii XIX. s~-ti,zlld K(UIIPttbl:H,

291



Magyar Waggon- es Gepgy6r R.T. Nyugdijintezetenek berhaza

Tervez!S: URBANCSOK TIBOR

Folo BorlOI.

A hflboru k/: ivetkezteben a gyar rena-kJv~1ifejl5des nek indult, ehhez kepestmind a munkasok, mind II tisztvlsel6k

ietszflmaban olyan emelkedes kO'let-kazett be, amlt lakassala vl1ros nemtudoU ell6tnl. A gy6r vezetasege

ellSrelM6 gondoskodassal meg az1940. evben megindltotta a tlszt-

vllel61 is munk4slakas 'pltasi

II ~ ' ~ - 8 ' ~ ",-.~.I~I I "

I: , 11

~'=}-_7~ //

'~l"~~~._,/ \ . . . . . . . .

(-"-------.~

292



akcl6jAt. Ennek a programmnak egylk lelen-t6s felezeta volt a n'{ugd1r1ntezetl berh;izfeMprtese. Ez a harom utcar6 n6z6 epGlet-csoport 100 kOlonboz6 ,aliasCi. jovedelmll e~ennek meqfelp.laleg kDlonb676' Igenyu, azorsz<ig kQlonb6z6 reszer61 Gv6rbe hely.ezetttlsztvtseld reSt. , nyujt a mal ker mIndenigenyw ' klei"qrt6 o"ilont.A varcs az Aroad. Munk'acsy-esAndrassy-utca

altai hatarolt 960 negyszogol terUletO, kozpontlfekvesu ingatlanilt adtaat meltan'{G$ aron azepitkezes cellars. Az volt a kikotes.e, hogya felepitend1S berhaz a Munk8csy-utcllbanlegalabb nagy-, a rnellekutcakban le,g8labbharcmemeletesre apOllon. A ket utcasaroklegal6.bb Isa f61dszlnten 8 m hosszu atfog6valletompitand6 a forgalml szempontokra tekin-teUel. E z ,8 rendelkezas annal inkabb Indokolt,mivel a Munkacsy-utca 8ut6forgalmanak "'al,6-ban nemzetkozl felent6s~ge van.A 9yar vezet6sege azt klvanta , hogy az egy-szobas garszonlakasokt61 a harornszobe-hallesluxuslakasoklg az apUletben rnlndenfalta lakask9pvlsel.ve legyen. Ez,enkivul m f l i, g egy trzszob~s

penzl6 I~tesltes~t is megklvanta a gyM Atutaz6latogatOi raszere.Az epOletben 18 drb haromstoba-hallos.34 drb katszoba-hallos, 16 drb .egyszoba-hallos, 4 drb egyszobas hAI6fUlkes, 23 drbegyszobas garszon as 4 drb foidszintl ilzlet-helylseg nyert elhelyezest, azonkrvOI a IV .emeleten a tizslob!s penzl6. Az alagsorbanegy kiltl as egy gapl berende,zesii mos6-konyha, ruhaszarl16, vasalo- as marigorl6-heiylsag" 2 gapkocsi- es' kerekparszfn, k5zpontif fltas kazanhBza. szen{aroI6, valamlrit 5 drb80 szemalyes 6-...:6hely as minden lakashazegy-egy plncehelyiseg nyert elhelyezest.A hazfelugyel6i lakasok kiilonall6 6puletbennyettek elhelyezast az udvar kozepen. A ber-

haz gap! barendezese tellesen modern. Koz-ponti futE!ssel as melegvizszolgaltatassal vanellatva, alonklvOI' szCiksag volt vlznyomas-fokoz6ra, k5zpontl radi6anterimlkra as er6si~t5kre. A hazl telefonberendezes olym6donkesztl lt, hogy a kapubejaratokb61 a lakasokba.a lakasokb61 a hazfelllgyel6khOz, a gara-zsokba as a mos6kolWhakhoz, tovabba aportasfQlkekben lev6 nyilvanostela.fon6I1oma-sokhoz blztosit osszekOttetest.A calszerGen beosztott, 161meratezett lakasokbemutatasa celjAb61 koz6ljilk a foldszinti asegy altalanos ameleti .alapralzot. Az egyeslakasok, a kozleked6- as kozas helylsegekkapcsclata teljesen korszerf a s sokszor rerid-klvul szellemes megoldasokat nyujt. Az aplt-

kazes at aplt6anyagok me.gvalasztasaban, aziparosmunkak reszletraJzaiban - m]'l1d nagyegeszeben. mind kis reszlelelbe.n - rnlnta-szerflen keszillt, ami rendklvul orvendetes,mert salnos vidaki epitkezaseinkkel kapcsolat-ban rltkan talalkozunk !lyennel, aokszcr megakkor sem, ha az epltkezest nagy t(!kMelrendelkez6 iparvallalatok kltszltik.

!';elal!k6,,: Udvsrl "omlokl~I'Kaillp.6 kllp: Udvarl .arok.Ala" kElp,: HAzmuterhlk.

2~3



liomlok~atr rGRIM' Foto BotHl

i , fTKEZE:IEIK 294



Foto Borso, ..

l- I - F - I -

~ + ~~-- !f - . .. I . . ! l l . : _, _I . 8

l-I~

- F -- I

,~ ~

I_' I-

_I

l- II

"

I

I ~

1I:l0l I.J!Y. • _ i~1 ' i I I ~ . . . . . . . . j I - " , - t . R ~ i L ! ~ .. J l ' , ; ; . f l• , . ~ J t-

,~,;, .

-!

I It - : T i rT _ _

-'1-- I

;

. _ - - - - ~ ~ J r . r,~_I-A.I-- I

I 1

l,: - I

Ii..[ I-

.

Aillprs!z.1, aloba.2. hili,

3 . Ii6 1 0 1 0 1 l 1 e .4.illl5szobs.5. ko"yhll' . ,

16. c:.sel~dBzoba.7, kamra.

·B.W. C.

9. mfdoSS1rba.to . flizl5fill ke.

11. Qnrdorobe.

295 IiT K_E Z.E 5 EK



Gy6r nadorvaros.i rom. ka th . templomTerve~i :i Kormendy Nl!indor.

• P fT.K EZI ..sI_K

I

A ternplem 6s a hozzatar lozo ph~b'nl~fplt .

ker.!le moat n,yert ·belejeulat. Az clpO:letek

tomeo'e 6s 16relrendedse Igen el6n~l.\sen

iIlenkedlk b"le' II filla .'plthO. szabedonl!i1l6

I!llregll v;irosihzb",. At u!eekeresztezodh

hatbaban lim6 b6vtU. A pl~b4nldplit'l!

homtokzata ,69 II templombej<\ ral e lhely&-

z~se ,II t6r minden r6,sz6r6! hetjtsosan 61'116·

nyesUI.

A templom belsele e!!yszer(l 81kokra. bontottbazl1lku svl lt .g lt4s0 $1kmennnzet(l ' !! if. Asza-

renes6s k61;zel melJjllkotott 6, miegtervezelt

betslS h~r monumenhl . l le hat-6861 a 1i6pzi!jmOv,"

slell dlazrt<i'sek.I!llnos nem fokoUt.k. A azen-

1<ilyeT6 helyaz:ett azobormll i6pl6i<e nam egY'e~lk

.a z t!iplfl!uell 16phlkki ! l . A falfeslmt!inyek !(U

ttlml.\ttek 6s I Il I z il lo s !l k , O g y hogy azlllkM

6s nyomolt ; ! ; v411k II: tule. ldonk6pen nagy·

m6retO belsi5 t 'rsolg.

E z a.l 6pQlet p 6 1 d' 4u ls zo lg 6 J a rr a, 'h og y II ter-

ve~66plt6sz munk4Ja az epOlet feI6plt6st\ve'l

Rem sr veget. Flgyelm6t, Idei6l , munkaereJet ,

!ov4bbra Is Borba k en 4 IU ta nlil 4s er41yes

I~6nylt(j k6ttel k.el l megad" III az ala)! hang ot

015u Ir<iRyltsBi B belso Mr dIszl1l\s4n4I.

A nOborm·Ovek k6ult6le, OhmannB41a.

valamlnl II falfe$tm4nyeket Mazll5 Szanyl

lelv' n m a V6 sze tOk Ieglav 4t adfi! k. A l 6 p 1 -

testet, II fest6szet 'h II slobrll.szat egylltte9

munka!4b61 aZOnbll lt l hlhyo(Juk at <iplliisz

karm al tert p61c6J6t

296



I G y 6r I It l1 lb . kir:. ,..'roll b Ors%iigo8 G~ermllkdda: lIljIl1I Szent Uszl6 Iparos·la:nuI6 ctthona.

297 iphKIZ~SEK



G y C S I I ' S Z . k , var,oses O 'u26gos ,G ye . mekve d a L L i g C l . i .paro.s.·1ClII'IU 1 6 o uho no

T!!r . . .ez~ : : L .AKATOS . . I<AI l. IM.AN\

A m egll§ v5 6 p'O Iefe t, meny , ko rA b ba !1 b 8rd Is ,z rnOg y!r c elja j: 1 s z ol9 "lIa , GylSl" SZ. ~ Ir . \ la ro s 's az Orszag{ l '$ GyermekvM6 'Uga 1941. avb en ve tlie m eg tanencotth cn ceIja lra.,AzatalakfUts t e rve i t u:gyk.ellett elkeszlteni, hogy az adott k,or:1lImenyek kazott, az 81l iyaglhlbiyra k.lj,foll.OS-fekinte·tte.l , 8. "eg-to bb s ze rk"e ze tl e le m, nevezetsSf!l 'n M falak. fod em ek" f6 lepcs ok. fed ills :zek, V 'a lam int fades, k ev es a ta la ki1 l1 ss al m e gma ra d~Ia na k, 1 I1 etv ie fel rnasznAlha.t6kl ,egyene'k. Az e pO le te t a fi5 16 pcs i.iM z k Ot elkQfQnftet t csopottraosz fla : a d eln yv ga ti s zC § rn yo nvannak ,8 hAI6terme.k.a z :uh an yoz 6kka I a s llIos d6 kka :l. az ,eszaknyuga1ls .zanwon az ebedl6a konyha,L i zemmel . a k6nyv~ta r as olvaso; valarnlnt az lgazgat6 i ,laMs, mrelyelkl(JilonIteU IbejA.ratot iskapott.A hi l l6termek kQ d egy -egy el6terrel ellatott felOgyel6tal ' !ar i s zo ba is ke ri.H t. A flappallkban, fQ l y osQkones e li5C sa rlilo ko k-ban, m osd6bafl" filrd6szobaban. betagszoba.ban. elkiilonit13ben, va larn ln t a

feHlgye.16tanar lszebakban melegvfzfCith

lis melegyrzsz_o.lgal t :at , is , van,Az epliilletben 134 tan one s za mA ta v an f. iir i5 he ly .Az Dsszes atal·akitasi: kolts:l!g kb . 220•.000.,~ P voU . a berendazes k6,ltseg,e kb. 80.000.- P.

E m ! J ! t e 1 ! a.iapraj,l.

jphKEZisEK 2'98



B $ I . & o T k.z l& t a g~6rl Iparol!-lanuI6: otthonb6L.,FoloBor.sO$

»Kassa« kit-zzar szott brTokat a xvu .szflz.adb6l, felvideki magyar himzesekmotlv umalnakfel haszni;i.liisava I. Ter-vede as kesziti -SZABO 't,VA eziis't-kosaorus takacs master textil r rH l he Iv e .Budapest. gr6f Telekl pal~utc.a 14.Ennek ataxtilmCihalynek igen dicse-retes tulajdonsaQa, hogy az orszagk u IOhbozo r~szein vegzett rnunkala-

l_a i aoran a kornyek JeHegzetl)ssegeHgyiu jt i os-ste es - azok telha:sz-nalasa.val keszititextiliait.

SZABO ~VA taxtHmiihelyeilen kl!-$zult a Richard.sGy5rl Posrlc5gYikR.T.kuItu~hazanak bere-ndezese ts,

Te.rvpdlycb:atl hirdefmeny

Az Orsz:igoll Tlirsadalombrztoslt6 InWfttBu<1apes t en , n .. l Iikola'u. 44--'46. ·,s_t. talk.""

i iprtand' ii berh.i! :lak e~zIllel 1erv-alnak beal:er-zesMe n1ill'8,1108 lervp6.!y4nltot Itlr-IIeL .

A tl!rvpa'lyazal nlivalAlr.~o$~1I azon resU-v~hel. minden magyar 11.0MB ei' rte iizni t¥r .ni lk ,

akl a MernOki K"rmara lagja vagy ski a JOZ8e'Mtiegyetemen, lIieiilieg II J.6~seiNAdor Mail:z:tikl'.$ Ga.zda,$ag1u(l.omi\nyi El lye t emen okleveletszerzett.

Api!.lyalalra vonat~ozQ h lrd eU a, la -rve ze aiprbgtamn"i 68 mellekllitei 8Z Orszii,go8 ·TIt, . . .

d;(lombldosftll Intli.zet mCiszakl osztAlyAn.

VIII., Fio,rmel-Il't la/b. I. em . 2. SZ,., 1948 ncram-ba r 10 -1 '61 kQZdve h6tk6>;napgkon 9-12 O rakOlllU dl]mentesen IiIVehel6k.

B ,e-o }'u J I IIn d 6 ke'p !l r a-Ien k lin t· .8kilvstk.ez6k.: .

I. I. : 2 0 0 - _ 1 1 1 1 1 ron!r e ta ri n yO hv e k :a:) eg)' slap raJZ 81 alag Sor.r6t.b). e : g , II.I&pc$JzlI '6h;18i:inJr:i5I,

elegy-egy alal:lr8J~lIz ell_~r6 e1iiilletlikr6l,d) 811nyf melsut,lImenn)!,la lerY m""rt6.~hei

s.zuk..egtt,.-



A SZENT MARGITSZIGET LEIRAS') \

Vi .s szaterUnk. a nJuga t! kolos-to r ..ke:rlbe ' lis'stemu,gyre,ves$.zi.ik az,paeatemplqm tekl ll ltely,EI 's vas-tagsagQ ' t o l ' , O nY1 : l l l f I , n a k mar.adi~v .i ny a lt . A , n 6 ll yz e ta la p r aj zl ll , te-r o n y . '6~akn~u,gati, sarkahoz6pitett 4p'tl'letres~a;to.rorilY els5e m . e [ e t e r t 8 1 hil( j)ulo i k i . H s / 5 cs,lg8-

j6pcslS a.lapjanak m arad va:~nya . Valda, E l ' . z a torany 5 eme ~

la·t magas v olt, am ~ W'l1 ek aliso: k e t emelete nl l igyszogu, a f el s. a;

3 emela t e nyo~.lcsZ09U volt, se rr e kQv ! etk e~E lUa . ~rQ , ny s is a k.A tornyot \ ra I6 :s . z ;JnO!eg fe lrob-

ba r n t o h a l i . ; , me.r t ,~ tor'9ny: al .ap-!f ah i na k fQ l T !ja it 61 . balrB",a. f.a'benla ·th at6 , n ag y (12,0 mbsas) 6pO -

le1'rsszf egydarabban talaltak.I .tt meg . IE z e z e:pi.i I :\3trssz,...alahaa tmony 3-4. v,agy4-5.emele-t ( , t ossz .ek6 topark" iny tag egyI r '9s:zeVGlt s rajta t i ' le:gma [Isfr:ancia elo i{lapre vaH6 6 s a

X III. s~azad v~gere jeIle[~zi5

birnb6s le·\i~lhe<t. haljiooU6•h:!v~lsQr-di$zl t ! l1~r!J1 'lathat6. Amblk y:~kmermiiVe.s dIszItesl' l

e :pQle ·tre s'z 'a t or~nys is~k aJattelhelyezett p~rkan)lta.gna:k ale g lJ l. t6 bbi a s at c\ so k alkalmavalosszeal l i tot t egy,lk 1i '9SZe.

Altoro.nymar,aclv~nytol b~lraa z ,6szal<ik-olostprkerte·nk.e·r. eS 'z tO I kil'm eg yl1 nL k a te .mplom·

t6 leszakr~ 1 ~ V ' l 1 i park.setb.nyraas lnnen :Indulljrnk a t'e I;l'I'P'(om ~peIs{e:fe ,m:Ejgte.Kinte.

'slb·e. HI ~ana.: tem~ l om· Ia:gdf.

s'Ztes'filbb kapuJ~h 'ak. Imaradvi·nya; e . z . ; a k<~p t l k€lt l )He, QSs2 ; .ea templomot a kO·hina:glga. t . Ak apU lt6 J b alr a lithat6 tampiUer.m a'radv anv ok 1<.6 ;(01iiZ els6 6s ah l lirma .d ilk a templ.om el$6 e p l r ·'Mslk,otab~I ,-1 v. Belaidejeb61vaJ6k,~arnig a mas(ldiiJt{'1leyy's,alk as 6to~Ik--ta,tn,pflh~c.rJ' a xv. .I .S%. veg 'e ! ' ~ ' jj a~p j~4sa lka .lmav:a ! ,k ij't iO itl§lk e a f aJ ak :b a. ,A k a.p unbeju tunk a sze l1 te11ybe, amel.y.nek liszaki a · s d.elifala.' t e ldnte .IY ,! i! ·sm ') ,g . aSS '~_gbana; ma l n ! lp ig

megmarad,t . A s .zente l yzar6dasfel i§k6zel,ed·Qllk es a Uszl6 f5·h,erccegemlekKapolnQjahoz. ve-zet6n6gy le~pc$~fGk~Ijili:ban j6:1Ri.ye.het5a l o' ld ) )61 'ang ,kie'mel-

ked 6 ,e ' lseiknrsta:kb;el ie:g:y,eness~ant~l~cf i r~d;~s" ·a.lapfa.l'~'. A

sienJtiI[y1 a' XV. sd:zad v6g6nn yu. ga ·t f el a megh os s zabbUoUak

's,att61 109va ~ ny olcszo g :a t-szQg l§ve. l sokszogUen ia:r6I!lotlt.Az emnilk.k~:polnij; eglt~se aUI'1I'I-mhaJa.zutan a szen t. l! lyd . r 6d4sbefejez6falat a ; . hoz:zatClrto'zlO

tampiT lermaradvanY0 l tka legye·(te lT \: be 'n · sU iln :te t1 r6k. ,A · .s zen ta lyoild alfa . la inak m eg l~v 6 rom la lnjol lafha: t6k~z e l s . & , epites , kQ r~szakb61 v 2 1 1 '6 , de .k i9s5bb Ie..~a rilig oH , a fa Ia li.M I all'g klilIl6htiromn.egyeo f~l[05llopok ala:p~zataiJilalt nlarac:!'lanyai (a szen-

/

te Iy · e. sz aki kapu:jitMI.lobblralevlioszI9pal~apjai!lali; epf tes lenelfe l. ha sz ria lt r6 m aiiftko'ri faragot tk 6 k iJ ll:ln oa er n f~ jtG I'I6 ) k eS "6 b'b am egem elt pad10zat ala kerulte'k.

b maig maradpat tak; A stefl'"ttily el6bb emmett dr~~kapuja~va l s zamben van Jl. tem'plo'misekrestye egysz .edl , a s ' a fa lmegelT6s i tesekQCf l&lha:t6an (teg~

laepl tess,el ) kieges ·z i t eU aj·taja. A mo~eni1 ,",lics'os ajMn(!ez,arv.a,) tiJl ki s bel>~p'o van,ahonnarn 1 o ; p b . r . a . lap.caD Ve,zetettvalaha a kolpstoJ.·emeJet~re,a·bell ip6n 'tal pad1g 'a ~sE!krestyevan. A. sekr.es~ye;'a.: .k1eIQ;stQrker -e .ng6- fo IYQ§;61a · k o N ! ·Ilip"itett·tip iile ffom !il d@iU trald us an ak9155 he:ly ise:ge. , :am ely ne,k be~jarata azonban csak ertY volt;a bel~p6n . k e r e s : z : t Cn , . a.tem"plomfe le . E gy .e tle n fQ llko riv e$ .. z:6. r6~d , a ! 3 u (rna m a r k ie g .e s .z fte tt ) ,ablaikaa. DI)'n'a:. fete nyIlt. MaItt.taroljaKa re.g.u1i6bbi asatasak·a lk a lm i ll. v al e I5 I1 .e lr ,(l. lt faragcrt lk ov ek et ·~ s & ;z ,Qb oJma -r ,a div an y: o~

ka t (legjefEi.rit(j_8:ebb e g : y 1300

kQr iU Msz;.Qlt,1·'8.0 rn -Mermagas .fe jn 61 kQ ll a.p ae as zO bQ f t o r , s -d6ke) .Vlsszat!§ru~nk a : h~mpi,om s ' z 9 i n -

t41yebe es balta ,kilepilnk at e rnplom lJaj~ta.b~. A templom·hajo (30X1'2 rn) v:alamllleJ szll-

J es:eh.bIm' l~ fa : ~ 'z 'e 'n1~~y.A 'sze n~ti§ly ~eUe;ltl. bes,z ;oge lJesekbeneredeme:g e.g ,y -~gY:Qr tar allott.ameIYnek'aI8.pra. l l1I1aradv6ny~dk-

• ban m .e g m a Is h ith at6k. Mel-le ttu k a jt6 k. kapulw(lasok.m.a-radvanyai: a z . . eszak i oldalonax eszeSt ! kolostorkertbe, a d 'iln

, a kolo.star .k~_"eng,6'folyos.6jal' .vezeto atj:iriik Y~ )I lfla k ,. T6U ikba . l, ra , • iIle-t....e jobbr~ aa;z alaI)·e: :pUesi korszakq61, !iiat6· t~-masz,t6plllei'e~ i lyol iul: i 1!6;1sza-nak. Tovablli,.balrs,illetve:jobbraa fil1 la k melleH hilialrni!ls p11l6·r e 1 k maradv6 !1 l ya i V'anllak,. me-Iyo,k,a masoi;l!ik~pitesi korszak

6 ta a ,z emele ti arat6rl!umot tar-to1ta~. Hasornld.keppecl) edits :Z lo lg 6 Jta a hajo k9:zepe'll alloh.Arom o :S~~o 'P i s. a::meJyekneK

marai l l¥anyaia XV. s~azad v6~9 e r e j ·e.IJe:m~5'\ r .r m i 'l o k a t ~isel~nek. Ar: osz t oppk , on tt:iI kls~t t \maszJ6pi . I I .~retas:e.1 bi l rn,oga-

to rt fal V~Hll. amel ·ybe ajt6t epI -'tettek. EZ'clzal t6a t~mplomhaj6l.eghatuls6;, z~rt r~s~'hez v:eZ'iJ~

t e t1: ,ahonnan at lehelett jUltn'l

a toro l lf y le .ga lso n~~:z~,bel!'llevalaccsony kis heIYI.se:g,be; ell

h f'tta R iska! L ea»S -zent M arg1 lt.~!>$.zOnY h l = i l y e n E ! ; k ' , mely helytSze 'n t Margi t a.Ss2::0:I)Y i ga ;, s z; e..p.en m:e!;rekesfW~n Urunk'

d e · . Z , " , S i n a k f~st,ul.et~~eI6:ss z e n -teknek kt1p8v 1el.«

(Fol~tQlIlIlI&.¥etkezG 8z6mbsn)

magyar Építőművészet 1943/12

Documents