lászló miklós - oktatáskutató és fejlesztő...
TRANSCRIPT
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kutatássorozatról
• 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média
kapcsolata
• 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak
diák, tanári ill. szülői interjúk
2000 fős survey diákok két
almintáján
adatbázisok
másodelemzése
fókuszcsoportok
MÓDSZERTAN
nemzetközi kitekintés tartalomelemzés
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Dobogókő, 1998.
Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió
Lövedékelmélet
Médiahatás és tömegkultúra-kritikaDomináns paradigmák
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Dobogókő, 2000.
Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió
Kultivációs elmélet
Médiahatás és tömegkultúra-kritikaDomináns paradigmák
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Balatonalmádi, 2005.
Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció
Korlátozott hatás, befogadás vizsgálatok megjelenéseDomináns paradigmák
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A tévézés jellemzői
A felnőtteknél kevesebb időt fordítanak tévézésre
Jellemző a háttér-tévézés és a párhuzamos cselekvés
A televízió folyamatosan jelen van, természetes közeg
Kedveltek a kereskedelmi adók és a felnőtt műsorok
Szülői kontroll gyakorlatilag nincs
Hatás – kutatás
„paradigmája”
Befogadás
vizsgálatok
Kommunikációs
tartalom
Inger, stimulus,
kontextusáról
leválasztott szöveg, jel
Szöveg, képi narratíva
(saját kontextusában)
Kommunikációs
folyamat
Inger – válasz,
egyirányú (szöveg ®
néző), küldő által
irányított
Szöveg – néző
interakció, szöveg –
befogadó közötti
„jelentés-alku”
Közönség Passzív, izolált Aktív, társas
Kutatás
módszertanaKísérlet, survey Kvalitatív kutatás
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A VILÁG A VILÁG A MÉDIÁBAN
Technikai fejlődés Idill, harmónia
Folyamatos rohanás, verseny Politika, verseny, harc
Fogyasztás Fogyasztás
Erőszak Erőszak
Pénzközpontúság Pénzközpontúság
Konformizmus Sztárok, szerepmodellek
Média központúság -
Következtetések
VAN ALTERNATÍVA
KOCKÁZATOK KEZELÉSE (PL. EGYES REKLÁMOK TILTÁSA)
REFLEXIÓS KÉPESSÉGEK ERŐSÍTÉSE, MÉDIAOKTATÁS
MŰSOROK ÉRTÉK ALTERNATÍVÁKKAL
A világ, ahogy mi látjuk, és ahogy a média láttatja
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Balatonalmádi, 2007.
Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció
Posztmodern médiakörnyezet megjelenése,
Befogadás vizsgálatokDomináns paradigmák
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Szülők
A médiaértéshez szükséges képességek fejlesztése
Média Iskola
Az új Alma Mater: Pozitív példák a médiaértés fejlesztéséről
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Balatonalmádi, 2009.
Biztonság egyre fontosabb téma
Eszközellátottság 100%-hoz közeli
Posztmodern médiakörnyezet megjelenése,
Befogadás vizsgálatokDomináns paradigmák
Fókuszpontok az előadásokban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Konferencia Balatonalmádi, 2011.
Biztonság
Okostelefonok
Posztmodern médiakörnyezet megjelenése,
Befogadás vizsgálatok, közönségkutatás
Fókuszpontok az előadásokban
Domináns paradigmák
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
EGYÜTT
SZÜLŐK
EGYEDÜL
TARTALOM
EGYÜTT/EGYEDÜL
KORTÁRS KÖZÖSSÉGEK ,
ISKOLA
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Összegzés#2 Hatás
Befogadás
(inkább passzív)
Használati stratégiák
(inkább aktív)
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Tévé-
nézés 2009-ben még éppen csak,
de a tévénézés volt a
favorit a fiatalok körében,
2011-ben már
egyértelműen a netezésre
fordítottak több időt és ez
a tendencia tovább
erősödött 2013-ra.
Adatok forrása:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Egyes csatornák
hasznosságának és
érdekességének megítélése TV2 és RTL Klub:
Mindkét szempontból
pozitívabb értékelést
adtak az általános
iskolások, mint a
középiskolások.
Továbbá minél
alacsonyabban
iskolázottak a szülők,
illetve minél kisebb
településen laknak a
tinédzserek, annál
hasznosabbnak és
érdekesebbnek találják
ezeket az adókat.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az internetezés kezdete
Az általános
iskolások 68%-a 10
éves kora előtt már
internetezett, a
középiskolásoknak
viszont csak 23%-a.
említés, db említés, %említés,
releváns %
2 2 0 0
3 8 0 0
4 21 1 1
5 41 2 2
6 114 5 7
7 172 7 10
8 225 10 13
9 179 8 10
10 399 17 23
11 162 7 9
12 206 9 12
13 119 5 7
14 52 2 3
15 27 1 2
16 5 0 0
17 1 0 0
nem tudja, nem emlékszik 598 26 -
Total 2331 100 100
Hány évesen használtad először az internetet?
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Mobilkészülékek
• A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját.
• Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják.
• Tíz készülékből hét okostelefon.
• Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is.
említés, db említés, %
3 8 0,3
4 6 0,3
5 29 1
6 101 4
7 165 7
8 298 13
9 287 13
10 566 25
11 252 11
12 310 14
13 135 6
14 101 4
15 31 1
16 3 0,1
17 2 0,1
Total 2294 100
Hány éves voltál, amikor megkaptad az
első mobiltelefonodat?
említés, db említés, %
1 139 6
2 331 14
3 573 25
4 425 19
5 355 16
6 192 8
7 103 5
8 48 2
9 vagy több 131 6
Total 2297 100
Hányadik az a mobiltelefonod, amit most
használsz?
A 8-14 év közötti
gyerekek 59%-a
rendelkezik saját
mobiltelefonnal, ez
az arány változatlan
2008-hoz képest. Az
idősebb, 12-14 éves
gyerekek körében a
penetráció 75%-os,
valamint az
átlagosnál
magasabb, 65%-os
Budapesten. A
készülékek 11%-a
okostelefon, 20%-a
egyszerű
„alaptelefon”, amely
nem képes
multimédia tartalmak
lejátszására vagy
fényképezésre.
(Forrás: Ipsos)
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
74% mobiltelefonján
keresztül (is) használja a
közösségi oldalakat.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A világ az a hely, ahol a dolog
nem az, ahogy van, hanem
ahogy hat. A világban az embert
nem valódi élete, hanem
színészi teljesítménye szerint
ítélik meg.
Hamvas Béla: Patmosz
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Facebook-használók
Magyarországon
A 13-17 éves magyar Facebook-felhasználók 2/3-a mobileszközről (vagy
mobileszközről is) szokta használni az oldalt.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos,
vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat
osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit
nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente
több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják
meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat.
Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de
valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban
mások követése.
A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt
ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások
élete, gondolatai, fotói iránt – legalább hetente néhányszor
nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Facebook sztárok és
csodálóik
A Facebook sztárok jellemzően offline és online is
aktívak (nem csak a közösségi oldalakon).
A Facebook sztárok példaképei gyakran
médiaszereplők. A csodálók a „hús-vér” emberekre
szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják
követendő személynek ismerőseiket.
A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a
barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása
alatt állnak.
A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja,
hogy örökre külföldre költözzön.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A szép élet projektje –
a bizonytalanság és kiábrándulás
problematikus következményeivel
együtt – olyan dinamikus motivációs
együttessé áll össze, amelyből
új kollektív struktúrák
képződnek.
Gerhard Schulze
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Mennyire hiszed el az alábbiaktól
származó híreket, információkat:
szinte
sose
hiszem el
többnyire
nem
hiszem el
többnyire
elhiszem
szinte
mindig
elhiszem
szinte
sose
hiszem el
többnyire
nem
hiszem el
többnyire
elhiszem
szinte
mindig
elhiszem
amit a szüleimtől hallok 2 2 36 61 2 4 37 58
amelyeket az iskolai oktatás során a
tanáraimtól hallok3 5 57 36 3 10 59 29
amit a Wikipedián olvasok 6 13 48 33 7 13 45 36
amit a közszolgálati televíziókban hallok
(pl. Magyar Televízió, Magyar Rádió)7 17 49 26 11 17 48 24
amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl.
mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió)9 19 48 24 12 17 51 21
amit a barátaimtól hallok 2 11 72 15 3 16 64 18
amit a kereskedelmi rádiókban hallok 13 25 49 13 14 25 46 16
amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2,
RTL Klub) látok16 27 46 11 12 28 42 18
amit az interneten olvasok (látok, hallok)
általában6 39 50 6 9 38 46 8
amit az ismerőseim megosztanak a
Facebook-on (vagy más hasonló
oldalakon)
12 44 40 5 13 46 35 6
amit a reklámokban hallok 46 36 15 3 40 37 18 5
Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat, annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen
tanórán a tartalmak hitelességéről: (%)
tanultak róla nem tanultak róla
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
szinte mindig
elhiszem
többnyire
elhiszem
többnyire nem
hiszem el
szinte sose
hiszem el
2009 33 49 12 6
2011 35 49 9 6
2013* 30 58 9 3
2013: Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket,
információkat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat,
amiket…
amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok/amit a tanáraid
mondanak
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
szinte sose
hiszem el
többnyire nem
hiszem el
többnyire
elhiszem
szinte mindig
elhiszem
tanultak róla 2 8 59 31
nem tanultak róla 5 16 50 29
Mennyire hiszi el azokat a híreket, információkat, amelyeket az iskolai oktatás során a
tanáraitól hall annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán az
internetről és a médiáról általában?
Azok a diákok, akik tanultak már a médiáról és/vagy az internetről az
iskolában jobban hisznek oktatóiknak, mint akik még nem tanultak ilyen
témákról.
Elgondolkodtató, hogy ennek mi az oka?
Azért mert a tanárok ilyen dolgokat mondanak (pl. a valós életben is jól
hasznosítható) hitelesebbé válnak, vagy mert azok a tanárok tanítanak ilyet,
akik foglalkoznak a gyerekekkel, és ezáltal nekik jobban hisznek…