Logisztikai rendszerek II.Logisztikai rendszerek II.

Sasvári JánosSasvári János

7. A magasraktározási rendszerek7. A magasraktározási rendszerek

A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak értelmezése, a magasraktárak csoportosításacsoportosítása

• • A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezéseértelmezése

––állványos tárolási rendszerállványos tárolási rendszer––elkülönített magas tárolótérelkülönített magas tárolótér––felrakógépes, vagy felrakótargoncás felrakógépes, vagy felrakótargoncás

kiszolgáláskiszolgálás

••Elterjedésük okai Elterjedésük okai

––korszerű elosztási rendszerek korszerű elosztási rendszerek megvalósítása megvalósítása

––a termelési folyamatok automatizálása a termelési folyamatok automatizálása

– – a nagy be- és kitárolási teljesítőképességa nagy be- és kitárolási teljesítőképesség

––a területkihasználásra való törekvésa területkihasználásra való törekvés

••Alkotó elemeik Alkotó elemeik

––a tárolótéra tárolótér

––az árugyűjtő és elosztótéraz árugyűjtő és elosztótér

––az állványok az állványok

––a felrakógépek, vagy felrakótargoncáka felrakógépek, vagy felrakótargoncák

––az árugyűjtő és elosztórendszeraz árugyűjtő és elosztórendszer

• • Magasraktárak csoportosítása Magasraktárak csoportosítása

––rendeltetésük alapjánrendeltetésük alapjánteljes egységrakomány tárolására alkalmasteljes egységrakomány tárolására alkalmaskomissiózókomissiózókombinált kombinált – –tárolótér építészeti kialakítása tárolótér építészeti kialakítása

szempontjából szempontjából csarnokraktárcsarnokraktárállványtartós (önhordó)állványtartós (önhordó) – – automatizáltsági szint szerint automatizáltsági szint szerint gépesített gépesített részlegesen automatizált részlegesen automatizált teljesen teljesen automatizált teljesen teljesen automatizált

• • Állványtartós (önhordó) Állványtartós (önhordó) magasraktár magasraktár

Magasraktárak létesítésének előnyeiMagasraktárak létesítésének előnyei

alkalmazási területeialkalmazási területei

• • Kis területen nagy tárolási kapacitásKis területen nagy tárolási kapacitás

• • Gyors be- és kitárolásGyors be- és kitárolás

• • Viszonylag könnyen automatizálható a Viszonylag könnyen automatizálható a belső folyamat belső folyamat

• • Egyszerű a készletnyilvántartás és kezelésEgyszerű a készletnyilvántartás és kezelés

• • Az előnyök a következő területeken Az előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban érvényesülnek elsősorban

– –magas szervezettségi színvonalú magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi, vagy disztribúciós termelési-üzemi, vagy disztribúciós folyamatrendszert szolgál ki folyamatrendszert szolgál ki

– –a tárolandó árukészlet homogén a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba egységrakományokba

(tárolási egységbe) összefogható (tárolási egységbe) összefogható készletekből áll készletekből áll

– –nagy az áruforgalom nagy az áruforgalom – –magasak a telekárak, vagy a magasak a telekárak, vagy a

telekhasználati díjaktelekhasználati díjak

A magasraktárak működéseA magasraktárak működése

8. A raktárak alapterülete 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elveimeghatározásának elvei

A jellemző árufajták készletnagyságánakA jellemző árufajták készletnagyságának

meghatározása ABC elemzésselmeghatározása ABC elemzéssel

• • AA csoport jellemzői nagy pontossággal csoport jellemzői nagy pontossággal határozandók meghatározandók meg

• • BB és és CC csoport jellemzői közelítőő csoport jellemzői közelítőő eljárásokkal eljárásokkal

• • A további vizsgálatok az A csoportra A további vizsgálatok az A csoportra

A hasznos tárolóterület nagyságának A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása rakodólapos meghatározása rakodólapos egységrakományokat tároló raktárak egységrakományokat tároló raktárak

esetében (állvány nélküli tárolás) esetében (állvány nélküli tárolás)

• • A hasznos tárolóterület értelmezése A hasznos tárolóterület értelmezése • • A jellemző (A kategóriájú) árufajtákból A jellemző (A kategóriájú) árufajtákból

egyidejűleg tárolandó árumennyiség: egyidejűleg tárolandó árumennyiség:

ii

i

QN db

q

• • A jellemző (A kategóriájú) árufajták tárolásához A jellemző (A kategóriájú) árufajták tárolásához szükséges tárolóterület:szükséges tárolóterület:

-az árufajtánként tárolandó egységrakományok -az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma száma

-az oszloponként egymásra helyezhető -az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma az i-edik árufajta egységrakományok száma az i-edik árufajta esetébenesetében

-az egységrakomány alapterülete i-edik árufajta -az egységrakomány alapterülete i-edik árufajta esetében, m2esetében, m2

n - a jellemző árufajták száman - a jellemző árufajták száma

2i ij ein

i

NA a m

z

iN

iz

eia

• • A B és C kategóriájú áruk mennyiségének A B és C kategóriájú áruk mennyiségének figyelembe vételefigyelembe vétele

– –egységrakományok mennyisége szerint pontos egységrakományok mennyisége szerint pontos számításszámítás

– – az egységrakományok mennyiségi aránya az egységrakományok mennyiségi aránya alapján való %-os területnövelésalapján való %-os területnövelés

• • A teljes hasznos terület az utóbbi esetben:A teljes hasznos terület az utóbbi esetben:

- a teljes készlet és az A csoporthoz tartozó - a teljes készlet és az A csoporthoz tartozó árufajták készletének hányadosaárufajták készletének hányadosa

21 jA A m

A kiegészítő terület nagyságának A kiegészítő terület nagyságának

meghatározásameghatározása

• • A fő- és a mellékközlekedő utak A fő- és a mellékközlekedő utak területszükséglete:területszükséglete:

22 közl kez am igA A A A A m

21közlA A m

• • Az áru átvételének, osztályozásának, Az áru átvételének, osztályozásának, kiadásának céljára kijelölendő terület kiadásának céljára kijelölendő terület

– – függ az árukezelés napi volumenétőlfügg az árukezelés napi volumenétől

– – az elvégzendő műveletek mennyiségétőlaz elvégzendő műveletek mennyiségétől

• • Az anyagmozgató- és tárolóeszközök Az anyagmozgató- és tárolóeszközök tárolásához szükséges terület tárolásához szükséges terület

• • Az igazgatási és a szociális helyiségek Az igazgatási és a szociális helyiségek területszükségleteterületszükséglete

A teljes raktárterület és az A teljes raktárterület és az

alapméretekalapméretek • • A teljes raktárterület: A teljes raktárterület:

• • A raktárterület kihasználhatósági tényezője:A raktárterület kihasználhatósági tényezője:

• • A közelítő területszükséglet a kihasználási A közelítő területszükséglet a kihasználási tényező és a hasznos alapterület ismeretében is tényező és a hasznos alapterület ismeretében is számíthatószámítható

21 2A A A m

1 100 %t

A

A

• • Az alapméret Az alapméret meghatározása meghatározása

– – az egy- és többszintes az egy- és többszintes raktárak problémája raktárak problémája

– –a különböző geometriai a különböző geometriai alak problémája alak problémája

– – az anyagmozgatási az anyagmozgatási távolságok alakulása a távolságok alakulása a manipulációs helységek manipulációs helységek elhelyezésével elhelyezésével összefüggésbenösszefüggésben

– –a célszerű alapméret pl.:a célszerű alapméret pl.:

a/b=1,4…1,8

A vállalati (telephelyen belüli) A vállalati (telephelyen belüli) anyagmozgatás feladataianyagmozgatás feladatai

A telephelyen belüli helyváltoztatás, A telephelyen belüli helyváltoztatás, anyagmozgatás magába foglalja:anyagmozgatás magába foglalja:

• • a munkahelyek, üzemrészek, üzemek a munkahelyek, üzemrészek, üzemek közöttiközötti

- vízszintes irányú,- vízszintes irányú,

- függőleges irányú mozgásokat;- függőleges irányú mozgásokat;

• • a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási tevékenységeket: tevékenységeket:

- az anyagmozgató, rakodó gépekre való - az anyagmozgató, rakodó gépekre való fel- és lerakás,fel- és lerakás,

- az átrakás, felhalmozás, szétterítés - az átrakás, felhalmozás, szétterítés műveleteit,műveleteit,

• • kiszolgálást (a megmunkálandó kiszolgálást (a megmunkálandó munkadarabok feladása és levétele munkadarabok feladása és levétele megmunkálás helyére/ről/, a megmunkálás helyére/ről/, a nyersanyagok beöntése, adagolása, aznyersanyagok beöntése, adagolása, az

az elkészült termékek ellenőrzési helyre az elkészült termékek ellenőrzési helyre helyezése, illetve onnan való levétele helyezése, illetve onnan való levétele stb.),stb.),

• • a javításhoz szükséges anyagokkal, a javításhoz szükséges anyagokkal, alkatrészekkel való ellátását, és alkatrészekkel való ellátását, és

• • a hulladék anyagok (selejt, forgács) a hulladék anyagok (selejt, forgács) eltávolítását. eltávolítását.

A feladatok elvégzésére A feladatok elvégzésére használható gépek használható gépek

• • vonóelemes folyamatos működésű vonóelemes folyamatos működésű szállítógépek (pl. hevederes szállítógépek (pl. hevederes szállítószalagok);szállítószalagok);

• • vonóelem nélküli folyamatos működésű vonóelem nélküli folyamatos működésű szállítógépek (pl. görgőspályák);szállítógépek (pl. görgőspályák);

• • szakaszos működésű anyagmozgató szakaszos működésű anyagmozgató gépek (gépi hajtású targoncák, daruk, gépek (gépi hajtású targoncák, daruk, függősínpályák); függősínpályák);

Az anyagmozgatási folyamatok és Az anyagmozgatási folyamatok és rendszerek tervezése rendszerek tervezése

• • a mozgatás tárgyát (anyagokat, a mozgatás tárgyát (anyagokat, termékeket) a mozgatás szempontjából termékeket) a mozgatás szempontjából optimális formába kell hozni (pl. optimális formába kell hozni (pl. egységrakomány-képzéssel, egységrakomány-képzéssel, csomagolással);csomagolással);

• • meg kell határozni a mozgatás optimális meg kell határozni a mozgatás optimális útvonalát, távolságát, az időegység alatt útvonalát, távolságát, az időegység alatt mozgatandó anyag mennyiségét (azmozgatandó anyag mennyiségét (az

anyagáramlás intenzitását), az időbeli anyagáramlás intenzitását), az időbeli kötöttségeket; kötöttségeket;

• • meg kell választani az alkalmazandó meg kell választani az alkalmazandó anyagmozgató gépeket, eszközöket, anyagmozgató gépeket, eszközöket, valamint meg kell határozni ezek valamint meg kell határozni ezek szükséges mennyiségét; szükséges mennyiségét;

• • meg kell határozni a szükséges dolgozói meg kell határozni a szükséges dolgozói létszámot; létszámot;

• • meg kell tervezni az anyagmozgató meg kell tervezni az anyagmozgató rendszer optimális működési rendjét.rendszer optimális működési rendjét.

Az anyagmozgató rendszerek tervezésének Az anyagmozgató rendszerek tervezésének főbb lépéseifőbb lépései

VonaldiagramVonaldiagram

Gantt-diagramGantt-diagram

OszlopdiagramOszlopdiagram

KördiagramKördiagram

Műveleti sorrendek grafikonjaMűveleti sorrendek grafikonja

Hely-idő diagramHely-idő diagram

Termelési folyamatábra Termelési folyamatábra (példa)(példa)

Elvi anyagfolyam ábraElvi anyagfolyam ábra

Helyszínrajzba rajzolt egyszerű Helyszínrajzba rajzolt egyszerű

anyagfolyamábraanyagfolyamábra

Az anyagáramlás intenzitását is feltüntető Az anyagáramlás intenzitását is feltüntető folyamatábrafolyamatábra

Sankey-diagramSankey-diagram

Üzemek, üzemrészek, épületek Üzemek, üzemrészek, épületek

elrendezésének tervezéseelrendezésének tervezése

A termelési logisztika egyik feladata a A termelési logisztika egyik feladata a termelési részfolyamatokban érintett termelési részfolyamatokban érintett elemek, objektumok (üzemrészek, elemek, objektumok (üzemrészek, épületek) egymáshoz viszonyított épületek) egymáshoz viszonyított optimális térbeli elrendezése, optimális térbeli elrendezése, összerendezése.összerendezése.

A hazai és nemzetközi szakirodalom az A hazai és nemzetközi szakirodalom az angol layoutkifejezést is használja e angol layoutkifejezést is használja e fogalom meghatározására.fogalom meghatározására.

-Az objektumok elrendezése befolyásolja:-Az objektumok elrendezése befolyásolja:

• • az anyagmozgatási útvonalak hosszát és az az anyagmozgatási útvonalak hosszát és az anyagmozgatás időszükségletét;anyagmozgatás időszükségletét;

• • a műhelyek és a raktárak területszükségletét;a műhelyek és a raktárak területszükségletét;

• • a műveletek közötti várakozási időket és ezen a műveletek közötti várakozási időket és ezen keresztül a termelési átfutási időket;keresztül a termelési átfutási időket;

• • a termék önköltségét.a termék önköltségét.

A progresszív módszer főbb lépéseiA progresszív módszer főbb lépései

Termelőberendezések, munkahelyekTermelőberendezések, munkahelyeküzemeken belüli elrendezésének tervezéseüzemeken belüli elrendezésének tervezése

A termelőberendezések térbeli elrendezését elsősorban aA termelőberendezések térbeli elrendezését elsősorban a munkadarabok megmunkálási sorrendje befolyásolja.munkadarabok megmunkálási sorrendje befolyásolja.

A termelési folyamat műhelyszerű szervezése esetében,A termelési folyamat műhelyszerű szervezése esetében, amikor a termelőberendezéseket funkciók (pl. darabolás,amikor a termelőberendezéseket funkciók (pl. darabolás, marás, esztergályozás) szerint csoportosítják, az egyes marás, esztergályozás) szerint csoportosítják, az egyes

munkadarabokat rendszerint hosszabb útvonalon munkadarabokat rendszerint hosszabb útvonalon továbbítják.továbbítják.

A termelőberendezések műveleti sorrend szerint A termelőberendezések műveleti sorrend szerint elrendezésekor a sorozatgyártás sok esetben nagy elrendezésekor a sorozatgyártás sok esetben nagy teljesítőképességű, specializált termelőberendezések teljesítőképességű, specializált termelőberendezések üzembeállítását indokolja.üzembeállítását indokolja.

Mindegyik gép mindig szigorúan ugyanazt a munkátMindegyik gép mindig szigorúan ugyanazt a munkát végzi, és egymást követően, a műveleti sorrendnek végzi, és egymást követően, a műveleti sorrendnek

megfelelően vannak elhelyezve.megfelelően vannak elhelyezve.

Az üzemi belső elrendezési tervek Az üzemi belső elrendezési tervek készítését befolyásoló tényezők:készítését befolyásoló tényezők:

• • a technológiai kötöttségek; a technológiai kötöttségek; • • az elrendezendő objektumok (munkahelyek, az elrendezendő objektumok (munkahelyek,

termelő berendezések stb.) területigénye; termelő berendezések stb.) területigénye; • • az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; • • a kommunális (víz-, csatorna-, energia- stb.) a kommunális (víz-, csatorna-, energia- stb.)

csatlakozási lehetőségek;csatlakozási lehetőségek; • • a meglevő (vagy új) épület adottságai a meglevő (vagy új) épület adottságai

(oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok (oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok kialakítása stb.) ;kialakítása stb.) ;

• • különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai, stb.) előírások, szabványok. ergonómiai, stb.) előírások, szabványok.

Az elrendezési terv készítésének fontosabb Az elrendezési terv készítésének fontosabb

tervezési szakaszai:tervezési szakaszai:

1. a térbeli elrendezés alaptípusának 1. a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása; meghatározása;

2. az elvi elrendezési terv elkészítése; 2. az elvi elrendezési terv elkészítése;

3. a végleges elrendezési terv elkészítése. 3. a végleges elrendezési terv elkészítése.

A térbeli elrendezés alaptípusai:A térbeli elrendezés alaptípusai:

• • egyedi gépfelállítás;egyedi gépfelállítás;

• • vonalas (soros) gépfelállítás; vonalas (soros) gépfelállítás;

• • csoportos (fészekszerű)csoportos (fészekszerű)

gépfelállítás és;gépfelállítás és;

• • műhelyszerű gépfelállítás; műhelyszerű gépfelállítás;

A háromszög A háromszög módszermódszer

főbb lépéseifőbb lépései

Az anyagmozgató rendszerek Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója:alapfunkciója:

A térbeli különbségek áthidalása, az A térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel - és leadóhelyek meghatározott fel - és leadóhelyek (források és nyelők, kezdő- és végpontok) (források és nyelők, kezdő- és végpontok) között, emellett azonban egyéb, pl. között, emellett azonban egyéb, pl. gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciókat gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciókat is elláthatnak. is elláthatnak.

Az anyagmozgató rendszerek főbb Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai:csoportjai:

• • termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló

anyagmozgató rendszerek; anyagmozgató rendszerek;

• • raktári anyagmozgató rendszerek; raktári anyagmozgató rendszerek;

• • rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodóhelyi anyagmozgató (röviden

rakodási) rendszerek és; rakodási) rendszerek és;

• • egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rendszerek. anyagmozgató rendszerek.

A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek főbb feladatai:anyagmozgató rendszerek főbb feladatai:

• • a termelő részlegeken (műhelyeken) a termelő részlegeken (műhelyeken)

belüli, munkahelyek közötti belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás; anyagmozgatás;

• • a munkahelyi anyagmozgatás, a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb.). stb.).

• • a termelő részlegek (üzemrészek) közötti a termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épületek közötti) (rendszerint épületek közötti) anyagmozgatás; anyagmozgatás;

A raktári anyagmozgató rendszerek A raktári anyagmozgató rendszerek funkciójuk szerint funkciójuk szerint

két fő csoportba sorolhatók:két fő csoportba sorolhatók:

• • az áruelőkészítő (fogadó és az áruelőkészítő (fogadó és kiadó) téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk kiadó) téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk

fogadásával és betárolásra való előkészítésével, illetve az fogadásával és betárolásra való előkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás (rakodás).anyagmozgatás (rakodás).

• • a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási egységek be és kitárolása, igény esetén a tárolótéren belüli egységek be és kitárolása, igény esetén a tárolótéren belüli komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos anyagmozgatás; anyagmozgatás;

A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknekrendszereknek

alkalmasnak kell lenniük:alkalmasnak kell lenniük: • • a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási

helyein a különböző nyomtávú (normál és széles, helyein a különböző nyomtávú (normál és széles, illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti járművek közötti átrakásra; járművek közötti átrakásra;

• • a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. kombiterminálokon) felmerülő rakodási feladatok kombiterminálokon) felmerülő rakodási feladatok (pl. nagykonténerek, csereszekrények, (pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsik rakodása) megoldására. félpótkocsik rakodása) megoldására.

• • a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különböző közlekedési alágazatok (a helyein a különböző közlekedési alágazatok (a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) szállítójárművei közötti átrakásra; szállítójárművei közötti átrakásra;

Az anyagmozgató rendszerek al, Az anyagmozgató rendszerek al, illetve részrendszerei: illetve részrendszerei:

• • az eszköz-gép alrendszer; az eszköz-gép alrendszer; • • a szállítópálya alrendszer; a szállítópálya alrendszer; • • az információs és irányításiaz információs és irányítási részrendszer;részrendszer; • • az „ember alrendszer”; az „ember alrendszer”;

Az anyagmozgató rendszerek elemei Az anyagmozgató rendszerek elemei funkciójukat tekintve:funkciójukat tekintve:

• • feladóelem, ha nincs a rendszerben egy további feladóelem, ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át; át;

• • szállítóelemek, a rendszerben lévő másik két szállítóelemek, a rendszerben lévő másik két elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik össze; össze;

• • leadóelemnek akkor nevezhetjük az leadóelemnek akkor nevezhetjük az anyagmozgató rendszer valamely elemét, ha nem anyagmozgató rendszer valamely elemét, ha nem található a rendszerben további olyan elem, található a rendszerben további olyan elem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.; amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.;

• • az összetett funkciójú elemek egyszerre két az összetett funkciójú elemek egyszerre két elem , vagy mindhárom elem szerepét is elem , vagy mindhárom elem szerepét is betölthetik.;betölthetik.;

Az anyagmozgató rendszerek működési Az anyagmozgató rendszerek működési jellegük szerint:jellegük szerint:

• • a folyamatos működésű anyagmozgató a folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek megszakítás nélküli, illetve ütemes rendszerek megszakítás nélküli, illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel a fel- és anyagáramot hoznak létre a fel a fel- és leadóelemek között; leadóelemek között;

• • a szakaszos működésű anyagmozgató a szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek szállítóelemei különböző méretű rendszerek szállítóelemei különböző méretű egységekbe összefogottan ciklikusan, egységekbe összefogottan ciklikusan, megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a fel- és leadóhelyek között; fel- és leadóhelyek között;

• • a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú alrendszerekből állnak; alrendszerekből állnak;

A szakaszos működésű anyagmozgató A szakaszos működésű anyagmozgató gépek megszakításos anyagáramlást gépek megszakításos anyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban hoznak létre, munkaciklusokban működnek. működnek.

A folyamatos működésű anyagmozgató A folyamatos működésű anyagmozgató gépek az anyagot mindig azonos irányban gépek az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is működnek, amikor továbbítják, és akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak. az anyag feladásában szünetek vannak.

Az anyagmozgató rendszerek Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége az időegység alatt teljesítőképessége az időegység alatt mozgatható maximális mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető ( , , anyagmennyiséggel jellemezhető ( , ,

) )

I - az anyagáramlás intenzitása, , I - az anyagáramlás intenzitása, , Q - anyagmozgató rendszer óránkénti Q - anyagmozgató rendszer óránkénti

teljesítőképessége, , teljesítőképessége, ,

h

t

h

m3

h

db

9,0...8,0Q

I

h

t

h

db

h

db

h

t

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a rendszerben rendszerben levő egyes elemek rendszerben rendszerben levő egyes elemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ

• • A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló rendszerek A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló rendszerek

• • Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekből álló Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekből álló anyagmozgató rendszerek anyagmozgató rendszerek

nR QQQQ ,...2,1min

N

iiR QQ

1

Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége:teljesítőképessége:

• • a/ Ömlesztett anyagok mozgatásakor a/ Ömlesztett anyagok mozgatásakor 1. Megszakítás nélküli anyagáramlás esetén 1. Megszakítás nélküli anyagáramlás esetén - - az anyagáram keresztmetszetének területe,az anyagáram keresztmetszetének területe, - - a mozgatási sebesség,a mozgatási sebesség, - - a mozgatott anyag fajlagos tömege,a mozgatott anyag fajlagos tömege, 2. Adagokra bontott szállítás esetén 2. Adagokra bontott szállítás esetén - egy adag (szállítóelem) térfogata, - egy adag (szállítóelem) térfogata, - az egyes szállítóelemek közötti távolság, - az egyes szállítóelemek közötti távolság,

pvAQ 3600h

t

A 2m

v s

m

p 3m

t

i

pvVQ

03600

h

t

0V3dm

i m

• • b/ darabáruk mozgatásakorb/ darabáruk mozgatásakor 1. Ha szállítógépnek összefüggő, egyenletes1. Ha szállítógépnek összefüggő, egyenletes szállítóeleme van szállítóeleme van

- a mozgatási egységek közötti átlagos távolság, - a mozgatási egységek közötti átlagos távolság, 2. Ha a szállítógépnek nincs összefüggő2. Ha a szállítógépnek nincs összefüggő szállítófelületeszállítófelülete

- az egy szállítóelemen elhelyezhető mozgatási - az egy szállítóelemen elhelyezhető mozgatási egységek számaegységek száma

c

vQ

3600

h

db

cm

i

zvQ 13600

h

db

1z

Szakaszos működésű anyagmozgató gépekSzakaszos működésű anyagmozgató gépek óránkénti teljesítőképességeóránkénti teljesítőképessége

- az egy mozgatási ciklusban mozgatott - az egy mozgatási ciklusban mozgatott anyagmennyiség, db, egységrakomány anyagmennyiség, db, egységrakomány

- a mozgatási ciklusidő, - a mozgatási ciklusidő,

- a rakományfelvétel időigénye - a rakományfelvétel időigénye - a rakott menet időigénye - a rakott menet időigénye - a rakomány lehelyezési időigénye - a rakomány lehelyezési időigénye - az üres menet időigénye - az üres menet időigénye - a kiegészítő tevékenységek időigénye - a kiegészítő tevékenységek időigénye

ct

qQ

60

h

db

q

ctkiegümlehrmfelvc tttttt

felvt

rmt

leht

ümt

kiegt

Az anyagmozgató rendszerek tervezhető Az anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítménye teljesítménye

- a rendszer óránkénti teljesítőképessége - a rendszer óránkénti teljesítőképessége (kapacitása), , (kapacitása), ,

- a rendszer várható üzemideje a vizsgált - a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban, h/vizsgált időszak időszakban, h/vizsgált időszak

- a rendszer a rendszer óránkénti teljesítőké- - a rendszer a rendszer óránkénti teljesítőké- pességének várható átlagos kihasználásapességének várható átlagos kihasználása

a rendelkezésre álló naptári időalap és a a rendelkezésre álló naptári időalap és a állásidők különbségeként számíthatóállásidők különbségeként számítható

ÜT TQQ

Q

h

t

h

db

ÜT

ÜT NT ÁT

Az anyagmozgató rendszerek állásidőinek Az anyagmozgató rendszerek állásidőinek összetevőiösszetevői

Hordozóelemes szállítógépekHordozóelemes szállítógépek

Hajtott és gravitációs szállítópályákHajtott és gravitációs szállítópályák

Gépi hajtású targoncákGépi hajtású targoncák

A szállítótargoncákA szállítótargoncák főbb előnyeik:főbb előnyeik: • • univerzális anyagmozgató gépek;univerzális anyagmozgató gépek; • • pótkocsik vontatására is alkalmasak;pótkocsik vontatására is alkalmasak; • • nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül), nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül),

különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók;különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók; • • viszonylag nagy a szállítási sebességük;viszonylag nagy a szállítási sebességük;főbb hátrányaik:főbb hátrányaik: • • rakodásukhoz külső segítségre van szükség;rakodásukhoz külső segítségre van szükség; • • az akkumulátoros targoncák:az akkumulátoros targoncák: - általában csak zárt térben, jó útviszonyos között- általában csak zárt térben, jó útviszonyos között használhatók;használhatók; - az akkumulátort gyakran kell tölteni.- az akkumulátort gyakran kell tölteni. • • a belsőégésű motoros targoncák:a belsőégésű motoros targoncák: - zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók;- zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók; - zajosak- zajosak

Az emelőtargoncákAz emelőtargoncák

főbb előnyeik:főbb előnyeik: • • a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek; a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek; • • könnyen átépíthetők; könnyen átépíthetők; • • rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori anyagmozgatási feladatokhoz; anyagmozgatási feladatokhoz; • • számos változatuk, árumegfogó szerkezetük számos változatuk, árumegfogó szerkezetük

sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási megoldására ki lehet választani a megoldására ki lehet választani a legmegfelelőbbet. legmegfelelőbbet.

főbb hátrányaik: főbb hátrányaik: • • a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz

szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos területek nagyságát. területek nagyságát.

A csomagolásA csomagolás

A csomagolás alapvető feladata, A csomagolás alapvető feladata, hogy a termék a továbbítási folyamat hogy a termék a továbbítási folyamat keretében lehetőleg, használati keretében lehetőleg, használati értékének csökkenése nélkül, újszerű értékének csökkenése nélkül, újszerű állapotban és a leggazdaságosabb állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz. felhasználóhoz.

A csomagolás alapelve:A csomagolás alapelve:

• • a csomagolás soha nem lehet öncél; a csomagolás soha nem lehet öncél;

• • a csomagolási ráfordításnak haszon a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell formájában valahol meg kell térülnie.térülnie.

A csomagolás feladatai:A csomagolás feladatai:

• • az áruvédelem;az áruvédelem;

• • a kezelési, szállítási egységek a kezelési, szállítási egységek észszerű kialakítása; észszerű kialakítása;

• • célszerű tárolási egység képzése; célszerű tárolási egység képzése;

• • célszerű eladási (fogyasztói) célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása. egységek kialakítása.

A csomagolás, mint az áruvédelem A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze eszköze

A csomagolás, mint kezelési, szállítási A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység egység

A csomagolás, mint tárolási egység A csomagolás, mint tárolási egység A csomagolás, mint eladási egység A csomagolás, mint eladási egység A csomagolás, mint reklámhordozó A csomagolás, mint reklámhordozó A csomagolás járulékos szolgáltatásai A csomagolás járulékos szolgáltatásai A csomagolás szerepe az értékesítés A csomagolás szerepe az értékesítés

korszerűsítésében korszerűsítésében

A csomagolási rendszereket érő A csomagolási rendszereket érő igénybevételek:igénybevételek:

• • halmazterhelés;halmazterhelés;

• • tartós rázás;tartós rázás;

• • ütési, ütközési igénybevételek;ütési, ütközési igénybevételek;

• • a klíma igénybevételek.a klíma igénybevételek.

Főbb csomagolási fajták:Főbb csomagolási fajták:

• • Fogyasztói csomagolás: Fogyasztói csomagolás:

A terméket a fogyasztóig kísérő (önmagában A terméket a fogyasztóig kísérő (önmagában rendszerint szállításra nem alkalmas) rendszerint szállításra nem alkalmas) csomagolás. Elsősorban az értékesítés és a csomagolás. Elsősorban az értékesítés és a fogyasztás területén van szerepe.fogyasztás területén van szerepe.

• • Gyűjtőcsomagolás: Gyűjtőcsomagolás:

A nyilvántartást, árukezelést, raktározást, A nyilvántartást, árukezelést, raktározást, szállítást megkönnyítő meghatározott szállítást megkönnyítő meghatározott mennyiségű csomagolt, vagy csomagolatlanmennyiségű csomagolt, vagy csomagolatlan

terméket nagyobb egységbe összefogó terméket nagyobb egységbe összefogó csomagolás.csomagolás.

• • Szállítási csomagolás: Szállítási csomagolás:

A külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a A külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termék esetleges káros hatásaival szemben a termék esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egységbe fogást, környezetet védő, továbbá az egységbe fogást, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, általában összetett csomagolás.általában összetett csomagolás.

A veszélyes áruk logisztikájaA veszélyes áruk logisztikája

A veszélyes áruk szállítására világszerte A veszélyes áruk szállítására világszerte törvényi szabályozás van, amelyek törvényi szabályozás van, amelyek legfontosabb része csomagolásra legfontosabb része csomagolásra vonatkozik. vonatkozik.

Ennek megfelelően veszélyes árukhoz Ennek megfelelően veszélyes árukhoz alkalmazott csomagolásokat típusvizsgálat alkalmazott csomagolásokat típusvizsgálat alapján a megfelelő hatóságokkal alapján a megfelelő hatóságokkal engedélyeztetni kell.engedélyeztetni kell.