Liszt

Ferenc

LISZT FERENC (németül Franz Liszt)

(Doborján, 1811. október 22. –

Bayreuth, 1886.július 31.)

a 19. század egyik legjelentősebb

romantikus zeneszerzője, minden idők

egyik legnagyobb zongoraművésze.

Liszt Ferenc szülőháza Doborjánban

Liszt Ferenc háza Bayreuthban

Apja, LISZT ÁDÁM, Esterházy herceg uradalmi

hivatalnoka, korán felismerte fiának

kivételes zenei tehetségét, és minden

lehetőséget megragadott kibontakoztatására.

Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság

előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban,

majd hamarosan műpártoló főurak

támogatásával Bécsben folytathatta

tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként.

Liszt Ádám

Carl Czerny

Antonio Salieri

1822. december 1-jén mutatkozott be

az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést

keltő első bécsi koncertjén az akkor

11 éves művészre még Beethoven is

felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban

első műve, variációi ugyanarra a

Diabelli-témára(keringőre), amelyekre

Beethoven híres zongoraművét írta.

Ludwig van Beethoven

Az ifjú Liszt bécsi szereplését

követően négy nagysikerű pesti,

illetve budai koncertje után

1823 őszén atyjával

Franciaországba utazott, és az

európai művészeti élet központjába,

Párizsba költözött.

A párizsi operaház

A budapesti operaház

Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője gátolta

meg, így Bécsben maradt ahol zeneelméletet és ellenpontot tanult magánúton,

közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb

meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába.

A Párizsi konzervatórium a 19.században Bécsi színház

Műsorán többnyire a népszerű operákra írt

ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia

fővárosban telepedett le. Itt ismerkedett meg Chopinnal, akitől

eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a

zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el.

Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig.

Frédéric ChopinHector Berlioz

1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta.

Ugyanilyen bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-emlékmű létrehozásához.

Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne von Wittgenstein

hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában.

Pesti árvíz 1838 Beethoven emlékmű Bonnban

A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a

pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a

magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.

Weimar

Liszt rendkívül termékeny

zeneszerző volt.

Műveinek nagy részét

zongorára komponálta, ezek

zömének eljátszásához

rendkívüli technikai tudás

szükséges. Alkotásainak

viszonylagos ismeretlensége

azzal magyarázható, hogy Liszt

rengeteg darabot komponált:

mintegy 400 eredeti művének

többsége virtuóz zongoramű,

szimfónia, szimfonikus

költemény, mise.

Liszt Ferenc h-moll szvit eredeti kottája

Liszt Ferenc: Magyar király dal eredeti kottája

Összesen kb. 1400 művet

komponált, beleszámolva eredeti

műveit,átiratait. Minden idők egyik

legtermékenyebb zeneszerzője.

A programzene lelkes támogatója

volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott,

és a legbonyolultabb zenekari

művekkel is megbirkózott, mint

például Beethoven szimfóniái.

A bécsi filharmonikus zenekar

Művei a világ minden részén

szerepelnek a koncertprogramokban.

Zenei munkássága mellett Liszt

rengeteg esszét írt különböző

témákról, mint zeneszerzők társadalmi

helyzete, műelemzések stb.A Békés megyei szimfonikus zenekar

1886 elején Rómából Firenzébe és

Velencébe ment, ahonnan január 30-án

utazott Budapestre, ahol még aznap

este az új operaházba sietett, hogy

meghallgassa Mihalovich Ödön egyik

operáját.

Február 2-án kezdte el az oktatást a

Zeneakadémián. A zongoraórák Liszt

lakosztályában történtek, ahol ingyen

tanította diákjait. Számos weimari diákja

is utána jött Budapestre.

Mihalovich Ödön

Február 20-án Liszt megfázott, és több napig ágyban kellett maradnia.

A Zeneakadémián március 6-án tartotta meg utolsó óráját. Március 10-én

rendezték a Zeneakadémián a búcsúhangversenyét, majd március 11-én

elment Thomán István koncertjére.

A koncert után a pályaudvarra indult, ahol számos barátja várta.

A pályaudvar éttermében búcsúvacsorát rendeztek Liszt tiszteletére.

Thomán István Egy képeslap az idős Lisztről

1886. március 11-én 23 órakor Liszt végleg elhagyta Budapestet. Áprilisban, Londonban, a windsori kastélyban fogadta

Viktória brit királynő. Május közepén Weimarba utazott, ahol ismét sokat betegeskedett: vízkór miatt állandóan fájt a lába, a szemén kialakuló hályog miatt

alig látott, ezért utóbb már csak diktáltak és felolvastak neki. Emiatt Halléba utazott orvosi vizsgálatra.

A windsori kastély

Júliusban részt vett Bayreuthban

unokája, Daniela von Bülow és

Henry Thode műtörténész

esküvőjén, majd Colpachba

utazott, Munkácsyhoz.

Liszt 1886. július 21-én szerdán,

délután fél négykor érkezett meg

Bayreuthba, megfázva, lázasan

és erősen köhögve.

Az elkövetkező napokban egyre

betegebb lett, ennek ellenére

nem feküdt ágyba, előadásokra

járt és számos látogatót fogadott.

Liszt Ferenc utolsó képe,

melyet Munkácsy festett

Július 28-án egy orvos megállapította, hogy Lisztnek tüdőgyulladása van, ezért ágyban kell maradnia, valamint teljes nyugalomra van

szüksége. Lánya, Cosima, megtiltotta a tanítványoknak, hogy szobájában látogassák. Július 31-én, szombaton a mester állapota sokat romlott és öntudatlan volt. Lánya egész nap mellette volt, este

azonban a Wahnfried-villába ment egy estélyre, de kilenc órakor visszatért az apja ágyához. Liszt Ferenc 23 óra 30 perckor meghalt.

Lisztet szobájában ravatalozták fel, majd a bayreuthi temetőben temették el. A város később mauzóleumot építetett a sír fölé.

A Wahnfried-villaLiszt mauzóleuma a bayreuthi temetőben

2011 Liszt éve

Liszt Ferenc 2011-ben lenne 200 éves.

Tiszteletére "Liszt Ferenc - Egy európai Türingiában"

mottóval 200 koncertet, versenyt, kiállítást és

installációt rendeznek világszerte.

Liszt Ferenc 11 évet töltött

Türingiában, ahol kiemelkedő

zongoraművészként, karmesterként,

zeneszerzőként, de tanárként és

zeneszervezőként is tevékenykedett

és uralta az ottani zenei életet.

Erfurt Türingia legnagyobb városa.

Tevékenységének központja Weimar

volt: több évtizedes koncertezés után

itt talált végre elegendő nyugalmat

ahhoz, hogy zenekari

hangversenyeket is írjon.

Weimar címere

Goethe és Beethoven

örökéhez méltón az 1850-es

években európai színvonalú

zenei központtá virágoztatta

Weimart.

Goethe

Beethoven

A weimari Liszt-ház 2011.03.21-én

átfogó renoválás után újra

megnyílik a nagyközönség előtt.

Liszt lakóháza Weimarban

A mester és tanítványai más türingiai városokra is nagy hatást

gyakoroltak, ilyenek például

Eisenach, Sondershausen, Jéna, Erfurt és Meiningen.

Az erfurti dómban bemutatásra

kerülő Liszt oratórium,

a Szent Erzsébet legendája így

összekapcsolja a

rendezvénysorozatot Wartburggal

és a 2007-es Erzsébet-évvel is.

Erfurti Dóm

Kis Erzsébet 1211-ben Magyarországról érkezett a Wartburg várába,

és most, 800 évvel később őt ünnepeljük magyar "honfitársa",

Liszt műve nyomán Türingia katolikus központjában.

Wartburg vára

A 2011-es türingiai rendezvények csúcspontja a

"Liszt Ferenc – Egy európai Weimarban"

című kiállítás, amely

2011. június 24. és október 30. között lesz látható a

weimari Schiller-múzeumban és a Kastélymúzeumban.

Weimar

2011. június 18. és július 9. között a Liszt-városok szeretettel várják az

érdeklődőket az "Überlisztet" türingiai fesztiválra, amely Weimarban,

Mieningenben, Sondershausenben, Eisenachban és Erfurtban kerül

megrendezésre.

Mieningen

A nagy művészhez a vezetett

városnéző túrákon is közelebb

kerülhetünk: "Liszt nyomában"

címmel például Weimarban

sétálhatunk többek között olyan

fontos helyszíneket is érintve, mint

a nemzeti színház, a

Liszt-múzeum vagy a

Liszt Ferenc Zenei Főiskola.

A weimari színház épülete

Marie, a szobalány a sondershauseni zenetörténetbe

vezeti be a látogatókat: anekdotákat és történeteket

mesél olyan hírességekről, mint Liszt vagy Reger.

Sondershausen

Reger

Liszt Ferenc komponáló íróasztala

diófából készült, pont mint a

zongorája.

Weimar - Liszt díszpolgári oklevele.

Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja.

A legtöbb életrajzi mű azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy

magyar nemzetiségű volt-e? Sőt, olyan tanulmányokkal is

találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt valójában szlovák

nemzetiségű volt. A zeneszerző nemzetiségének hovatartozása

csak 1918. után lett vita tárgya, 1918. előtt Lina Ramann

három kötetes életrajza teljesen elfogadottnak számított.

Ramann állítása szerint: Liszt „Apja magyar volt, anyja osztrák”.

Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békeszerződés után vált igazán

viták tárgyává. Ekkor lett Doborján Ausztria része, nem sokkal ezután került Liszt szülőházára a német nyelvű emléktábla is. Ezt követően,

1931-ben, Peter Raabe megjelentetett egy kétkötetes Liszt életrajzot Liszt Ferenc címmel, amelyben kijelentette, hogy a

zeneszerző német eredete nem bizonyított. Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette.

Doborján (Raiding) napjainkban

Trianoni békeszerződéssel Doborjánt

Ausztriához (Burgerlandhoz) csatolták.

Készítették:Kiss Dániel

Vereckei Szabolcs

2011. március 24.