Élelmiszeripari és földmérési szakközép- és...

Élelmiszeripari és Földmérési Szakközép- és Szakmunkásképző

Iskola

Szombathely, Szent László király utca 10 szám

Tel/fax: (94)-513-500

PEDAGÓGIAI PROGRAM

(helyi tanterv)

Készítette: az iskola tantestülete

Pedagógiai program melléklete

Helyi tentervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei

A kerettanterv meghatározó alap a helyi tantervek és a tantárgyi programok számára. A helyi

tanterv az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve. A közoktatási törvény

előírásainak megfelelően az intézményünk nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai

program részeként, elsősorban tartalmazza: az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható

tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat: azok óraszámait; fő témaköreit és követelményeit a

magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai

követelményeit; a differenciálás módjait; az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre

vonatkozó döntéseket. Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyi programjai. A helyi

tantervet iskolánk pedagógusai a kész tantervek, tantárgyi programok átvétele, adaptálása útján,

illetve önállóan állítják össze.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a

szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak

azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek,

amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen

kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz,

az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és

kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely

az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi

műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói

tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a

vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben

és stílusban;

- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi,

tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek,

magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására,

értelmezésére;

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és

rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai,

értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni,

véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére,

összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére,

értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében

tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó

ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását,

problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és

az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet,

a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az

ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó

képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a

középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat,

összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint

magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a

nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök/képességek Követelmények

Szövegértés

Információk feldolgozása és megítélése Nyomtatott és elektronikus közlések információinak

célirányos és kritikus használata.

Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése A szövegértési képesség bizonyítása

különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek

értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű

olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a

témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is

magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási

és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre

törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,

megfelelő helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak értelmezése.

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd

és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits

Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése,

kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti

Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos,

Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László,

Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a

fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének

értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és

egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách

Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet,

műköltészet, folklór.

Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus

egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző

korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

A magyar irodalom és a társművészetek kapcsolatának tanítása, felkészítés a középszintű

érettségire

I. osztály

Az ókori görög irodalom: a görög építészet jellemzői, jelentős alkotásai

A Parthenon, Istenek és gigászok harca , Részletek a pergamoni oltár frieséről, Az epidauruszi

színház.

A görög szobrászat: A milói Vénusz, Müron: Diszkozvető, Szophoklész márványszobra

Vázaképek: a görög mitológia történetei vázaképeken

Film: Odüsszeia

A középkor irodalma: Építészet: román stílus, Jáki templom, Maria Laach bencés kolostor

temploma,

Gótikus stílus: reemsi dóm, a párizsi Notre Dame, a soproni

ferences kolostor káptalanterme,

Szobrászat: Szent László-herma, Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent György, Notre

Dame kapurészlete

Festészet: Báti Mester: Alexandriai Szent Katalin megtérése

Zene: Gregorián énekek lemezről, Részletek a Carl Orff.: Carmina Burana

Reneszansz:

Építészet: Pitti palota, Strozzi-palota, Szent Péter bazilika egyes részei,

Szobrászat: Michelangelo: Dávid, Piéta

Festészet: Leonardo da Vinci: Mona Lisa, Botticelli: Vénusz születése, Michelangelo: Sixtus

kápolna

Zene: Palestrina, Bakfark Bálint

Film: Zeffirelli: Romeo és Julia

Barokk:

Építészet: szombathelyi Székesegyház, püspöki palota, szentgotthárdi templom, fertődi

Esterházy kastély, keszthelyi Festetich kastély

Szobrászat: Bernini: Szent Teréz látomása

Festészet: Caravaggi, Rembrandt, Rubens, Velazquez, El Greco

Mányoki Ádám

Zene:Bach, Vivaldi, Handel valamelyik műve

II. osztály:

A felvilágosodás korszaka:

Klasszicizmus:

Építészet: Magyar Nemzeti Múzeum, Esztergomi Főszékesegyház,

Szobrászat: Ferenczy: Pásztorleányka, Canova: Ámor és Psziché

Festészet: Dávid: Horatiusok esküje

Zene: Haydn, Mozart, Beethoven műveiből

Szentimentalizmus:

Festészet: Fragonard: A hinta

Romantika::

Építészet: Budapesti Operaház neoreneszánsz, Halászbástya neoromán, Parlament neogótikus

Szobrászat: Izsó Miklós: Busuló juhász, Strobl Alajos: Anyánk

Festészet: Delacroix: A szabadság…., Géricault: A Medúza tutaja, Madarász Viktor: Hunyadi

László a ravatalon,

Zene: Erkel: Hunyadi László, Himnusz, Chopin, Verdi,

Film: Victor Hugo: Nyomorultak, Katona: Bánk bán operaváltozata, Jókai: Az arany ember

III. osztály

Realizmus:

Festészet: Corot: Coubroni emlék Paál László: Erdei út, Courbet: Kőtörők, Munkácsy:

Siralomház,, Szinyei: Majális,

Film: Móricz: Úri muri, Kosztolányi: Édes Anna, Mikszáth: Noszty fiú esete Tóth Marival,

Beszterce ostroma

A realizmustól a naturalizmusig:

Impresszionista festészet: Monet képei , Ferenczy Károly, Manet, Renoir, Degas, Van Gogh

Szobrászat: Rodin szobrai,

Zene: Debussy, Liszt, Muszorgszkij, Csajkovszkij,

IV. osztály

Avantgarde stílusok:

Építészet: szecesszió: Lechner Ödön, Gaudi,

Bauhaus: Moholy-Nagy László, Makovecz Imre,

Festészet: Matiss, Picasso, Salvador Dali, Kassák Lajos, Derkovits Gyula,

Szobrászat: Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós, Varga Imre, Kovács Margit , Kisfaludy

Strobl Zsigmond

Zene: Kodály, Bartók , Sosztakovics, Webber, Bernstein,

Film: Hair, Schindler listája, Bacsó Péter: Tanú, Örkény: Tóték, Déry: Szerelem,

Szabó István: Mephisto, Redl ezredes, A napfény íze,

Koltay: Csocsó, Valami Amerika,

/A társművészeti anyagrész beépül az adott fejezeteket bevezető irodalmi óra anyagába./

TÖRTÉNELEM TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és

jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló

feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit

értelmezze;

- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben

részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési

szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a

készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához

szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a

művelődés- és mentalitástörténetnek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,

kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi

ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó

vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket

meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb

rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb

fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a

történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.


KÖZÉPSZINT

Témakörök/Kompetenciák Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk

gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból,

diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb

eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint

legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása A tanultak okok és következmények szerinti

rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye

van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének

felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és

következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény

alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai,

következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdaság,

gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.

megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond

idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus A francia polgári forradalom

politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

kora A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

kibontakozása Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.

Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.

rendszerváltozásig.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A "harmadik világ".

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

A történelem és a társművészetek kapcsolatának tanítása, felkészítés a középszintű érettségire

I osztály

l. Ókor: Mezopotámia: Építészet: Úr, Uruk városkép ismertetése

zikkurat

Szobrászat: a despotikus uralom és a víz fontosságának

Megjelenítése: Lagas enszijének kőszobra,

Hammurapi törvényoszlopáról részletek

Egyiptom: Építészet:Dzsószer fáraó piramisa:

Szakkarában

Gizai szfinx

Luxor temploma

Szobrászat: Az egyiptomi írnok

Abu-Szimbeli templom /szoborcsoport/

Hellasz: Építészet: Knószoszi kir. Palota

Mükénéi kir. Palota – oroszlános kapu

Athén: Akropolisz épületegyüttese: fontos

Építészeti elemek és arányok

Pharoszi világítótorony

Festészet: Vörös és fekete alakos amphorák

Szobrászat: portrészobrászat: Szolón, Hérodotosz,

Themisztoklész ábrázolása

Egész alakos ábrázolás: Pheidiász, Praxitelész,

Müron l-l alkotása

Római birodalom: Építészet: Vesta-szentély, Colosseum, Pantheon

/Róma/

Hadriánusz fala Britanniában

Aquincum: fürdő, fórum

Mozaik-művészet: Savaria helytartósági palota

Padlózata

Szobrászat: portrészobrászat: Pompeius, Caesar,

Marcus Aurelius márványportré

Augustus békeoltára

2. Korai köztépkor: Nagy Theodorik császár síremléke: Ravenna

Ötvösművészet emlékeiből: Nagy Károly koronája,

Lothar-kereszt

Szent Katalin kolostora a Sínai hegyen

Konstantinápoly: Hagia Sophia

3. Magyar történelem: X-XI. sz.: ötvösművészet emlékei: Koronázási

jelvények és a Nagyszentmiklósi

kincsek

II osztály:

Az érett középkor Európában:

a./ A román stílusjegyek és emlékei:

Európában: Mainzi dóm, Wormsi dóm

Magyarországon: Ják, Csempeszkopács, Lébény, Tihanyi apátság altemplom,

Első esztergomi bazilika,

Pécsváradi apátság, Szepesvár

A jáki templom apostolszobrai

Kálti Márk: Képes krónika- illusztrációk

Miniatúrafestészet

A gótikus stílusjegyek és emlékei:

Európában: Párizsi Notre Dame, reimsi katedrális, kölni dóm,

Kassai Szent Erzsébet templom, Budavári Nagyboldogasszony

Templom, Bécs: Stephanskirche

Magyarországon: Diósgyőri vár, Visegrádi kir. Palota

Szent László hermája /győri székesegyház/

Sümegi vár öregtornya

Szobrászat: Kolozsvári testvérek: Szent György szobra, /Prága/

Budai kir. Palota

Ötvösművészet: Mátyás kir. Kálváriája, Esztergom

Festészet: Lőcsei szárnyasoltár – részletek

Velemér római kat. Templom freskói

A reneszánsz stílusjegyei és emlékei Európában:

Építészet: Firenzei városháza

Szent Péter bazilika, Vatikán

A firenzei dóm

Magyarországi stílusjegyek:

Visegrádi kir. Palota részletei és díszkút

Sárospataki vár Perényi szárnya

Esztergomi Bakócz-kápolna

Sopronkeresztúr: Nádasdy várkastély /Ausztria/

Erdély emlékei: Bethlenszentmiklósi Bethlen-kastély

Szobrászat:

Európában: Michelangelo_ Piéta, Mózes

Verrocchio: Colleoni velencei lovas

Magyarországon: Relief: Báthory Madonna /Szépművészeti Múzeum/

Festészet: Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora

Magyarországon: A Corvin-Graduale címlapja

A barokk stílusjegyek és emlékek:

Európában: Építészet: Bécs: Hofburg

Károly templom

Versailles: Kir. – palota

Magyarországon: Szombathely: Hefele Menyhért, A. Maulbertsch, S. Dorfmeister

Prokof munkássága

Festészet: Sárvári Nádasdy vár freskói

Szombathely: püspökség freskói

III osztály

Klasszicizmus stílusjegyei és emlékei

Európában: David: Marat halála /olajkép/

Párizs: Pantheon

Magyarországon: Nemzeti Múzeum

Debrecen Református Kollégium

Református Nagytemplom

Szekszárd: Megyeháza

Festészet: Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

Borsos József: Lányok bál után

XIX Sz. 2. fele: romantika, realizjmus:

Építészet,képzőművészet: Izsó Miklós: Búsuló juhász

Fadrusz János: Mátyás király

Zala György: Millenniumi Emlékmű /részletei/

Hausmann Alajos: Magyar Nemzeti Galéria

Néprajzi Múzeum

Székely Bertalan: II. Lajos holttestének meg-

Találása

Szinyei M. Pál: Majális

XIX. sz. vége: magyar szecesszió:

Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum,

Szombathely: Takarékpénztár épülete /Centrum Áruház/

Rippl Rónai: Öreg hölgy ibolyával

Nagybányai művésztelep művészeinek néhány alkotása, „nyolcak” művészcsoport néhány

alkotása

IV osztály

Modern építészet új anyagai és formái

Bauhaus csoport, /Walter Gropiusz/ Courbusier művei,

Derkovics Gyula festményei

MATEMATIKA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli.


A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és

feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni,

áttekinthető formában leírni;

- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos

becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy

függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s

ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon

alkalmazni;

- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy

gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó

stratégiákat alkalmazni;

- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép)

célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a

matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a

grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás

lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az

eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen

ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb

alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő

"szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem

követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az

analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak

szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.


KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző

területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Fogalmak, tételek, Bizonyítások a

matematikábanSzükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós

számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó,

legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök,

logaritmusDefiníciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális

kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és

trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények grafikonjai,

függvénytranszformációkA függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények,

fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus

függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c),

c f(x), f(c x x)

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása

egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

HáromszögekTételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra -

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Sokszögek Szabályos sokszögek.

Kör A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a

hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás,

skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztikaStatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram,

oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),

leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

IDEGEN NYELV TANTÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak

megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív,

személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a

vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon

fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről

és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon

nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus

anyagokban.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri:

olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív

készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű

szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát

mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési

készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács

skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb

információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű

szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka).

A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e

egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az

érdeklődési körébe tartoznak.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni

különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen

nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket

is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban

folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget

létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat,

szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

KÖZÉPSZINT

Témákörök/Konpetenciák Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg

értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges

információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és

részletinformációk) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,

részletes értés).

BeszédkészségKommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű,

hétköznapi helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott

ismerős témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori

szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése,

vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,

szelektív, részletes értés).

ÍráskészségKommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben

általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,

hétköznapi témákról.

Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák

alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és

nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi

eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technikaPéldául: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai

eszközök szerepe a mindennapi életben.

FIZIKA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök

működésével összekapcsolni;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során

egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal

meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti

tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias

belső látásmóddal és arányérzékkel;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az

ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által

közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat

áttekinteni, felismerni;

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő

matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során

egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e

alkalmazásukat;

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és

elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására,

grafikonelemzésre;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias

belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező,

alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket

szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett

fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák

megértésére és elemzésére.

-


KÖZÉPSZINT


1. Mechanika

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a

mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai

jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

egyensúly Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok állapotjelzői Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

között p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

kölcsönhatások A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok

energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű

esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika. A Föld mágnessége, az iránytű használata.

Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses

indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz

törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép

működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis

alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-

elv szerepe.

Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele.

jelenségek Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia

ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció,

atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás

más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a

sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm,

Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie

család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos

legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése",

a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron,

belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia

felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő

nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika

és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait

kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag

általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján

történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó


- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb

összefüggéseit;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek

tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek,

vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó


- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket,

rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos

alapismeretekkel;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és

vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal

megadni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb

összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát,

veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát,

az európai normák érvényesülését;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.


KÖZÉPSZINT


1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

ionok Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos

rendszer alapján.

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az

ammónium- és az oxóniumion szerkezete.

A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák

szerkezeti képlete.

Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete

közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek

száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.

Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb

esetekben.

Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány,

reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer,

redukálószer stb.).

A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus,

redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése

egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet,

oxidációsszám-változás).

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos

energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).

Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező

termékek ismeretében.

Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások

megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános

kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az

általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert

elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai

alapján.

sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti

értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek

alkalmazása.

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.

A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb

tulajdonságaik jellemzése.

A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek, szervetlen vegyületek

laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell

felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani

hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környézetvédelem.


megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma.

csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

A főbb vegyületcsoportok általános képlete.

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

Szerkezeti képlet írása.

Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.

A konstitúciós izomerek felismerése.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak

molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a

funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.

Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása,

élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok

legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.


megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti

összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő

összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb

feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok

százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és

százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő

alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.

Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve

hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat

alkalmazása.

BIOLÓGIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek

korlátait, problémáit;

- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes

hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés

és az egészséges életmód szabályait;

- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási

módjait;

- képes-e véleményét - különösen az etikailag is fontos kérdésekben - kifejteni, alátámasztani,

ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és

mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a

középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb

területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az

emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért

lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

KÖZÉPSZINT


1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer

fogalma.

A szerveződési szint fogalma.

Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai

jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes

előfordulásai.

Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai

szerepe.

Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.

Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend.

A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere folyamatai:

Felépítés és lebontás kapcsolata Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata

(fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.

Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.

A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.

Az erjedés lényege, felhasználása.

Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre.

3 Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek:

Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Önálló sejtek:

Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.

Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Gombák, növények, állatok elkülönülése Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés

típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós

"újítások" a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek,

rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak,

emlősök).

Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás

szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.

Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az

embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

4. Az emberi szervezet

Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.

Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.

Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás A táplálkozás jelentősége, folyamatai.

Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.

A fog részei, a szájápolás higiéniája.

A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.

Az éhség-, szomjúságérzet.

A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.

Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.

Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.

A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.

A gége részei, a hangszalagok szerepe.

A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.

A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük,

kezelésük.

Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.

Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.

A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások.

Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger,

típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus

felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói.

Az agy főbb részei.

A bőr és a belső szervek receptorai.

Az érzékszervek működésének általános elvei.

A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.

A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.

A külső-, közép- és belső fül része, működései.

A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.

A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.

Az akaratlagos mozgások szerveződése.

A motiváció szerepe.

A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.

A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás

következményei.

Az emberi magatartás biológiai- Az öröklött és tanult magatartásformák

pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az

érzelmek kapcsolata.

A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.

Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.

Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.

Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus

megnyilvánulásai.

Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.

Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége.

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös

jellegzetességei.

Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.

működések A neurohormonális rendszer.

Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása.

A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális

fogamzásgátlás biológiai alapjai.

A cukorbetegség.

Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei.

A gyulladás.

Az immunizálás, a kötelező védőoltások.

Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.

Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség

Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.

A láz és a lázcsillapítás módjai.

Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.

Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a

megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.

Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.

Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.

Az emberi élet vége.

A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.

A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a

(mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció A populáció fogalma.

Növekedési modellek, korfák.

A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.

Tűrőképességi görbék és indikáció.

A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás

fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés

és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.

Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.

Egy tó feltöltődésének folyamata.

A gyomnövény fogalma.

Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.

Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi

beavatkozások.

Globális és helyi problémák.

Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.

Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

A védett területek típusai.

Hazánk nemzeti parkjai.

A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.

A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása,

tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve

javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a

kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.

A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója,

valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.

A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük

vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.

A génműködés szabályozásának fogalma.

A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.

Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus

fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai.

A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.

A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.

Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a

mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció

darwini modellje.

A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.

Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok

Az evolúció közvetlen bizonyítékai.

A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.

Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.

Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke.

A Human Genom Program célja.

A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma.

Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;

- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-

gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat,

tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető

következtetéseket azokból;

- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában

számot adni szóban és írásban;

- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények

értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti

kapcsolatokat;

- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek

és folyamatok értelmezésében;

- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és

használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e

azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő

problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában

számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli

feladatok megoldására;

- képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok,

folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek

szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.


KÖZÉPSZINT


1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű

összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti

kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási

lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a

gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezete.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás

különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői.

A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a

világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi

összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és

szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági

eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági

adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző

földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus

tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő

jelentőségű országcsoportok és országok.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája



A tantárgy célja

Az Informatikai alapismeretek elnevezésű szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga

részletes vizsgakövetelményei, a műszaki szakterület szoftver irányultságú informatika

szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségi vizsgán

a szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A részletes követelmények az előírt

kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes intézmények helyi tanterveiben

megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.

Az Informatikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy. Részletes követelményei az

informatika szakmacsoport kerettantervének témaköreire épülnek, de figyelembe veszi a

műszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. Mivel informatikai témakörben a tanulók

választhatják a közismereti informatikát is, ezért az "Informatikai alapismeretek" nem

tartalmazza az ott számon kért ismeretek nagy részét.

Az Informatikai alapismeretek tantárgy az informatikai szakterület OKJ szakmái közül az

alapfokú (számítógép kezelő-használó) és a középfokú (számítástechnikai szoftverüzemeltető)

vizsgákkal mutat rokonságot.)

A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt a kompetenciaelv alapján

készültek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.

Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje a jellemző, emelt szinten előtérbe

kerül az alkalmazási és integrálási képesség is.

A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettséginek azt

a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása

megtörténjék, így elősegítse a tanulóknak az informatikai szakterületen belül a szakma

kiválasztását, és előkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten az

informatikai szakmai alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon

számot a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett

szoftvertechnológiai ismereteinek tartalmáról és mértékéről.

Az emelt szintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon

célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsőfokú szakképző intézményekben történő

továbbtanulást. Ezen túlmenően figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az

adott intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban - szükségessé

válhat az emelt szintű vizsga letétele.

Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt

megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,

kifejezőkészséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el. Emelt

szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok

nehézségi fokának erősödése a jellemző.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- Képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni.

- Tudja-e a hálózat erőforrásait - jogosultságának megfelelően - használni. (Belépés, jelszó

változtatás, program indítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve

módosítása).

- Ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat,

eszközök, módszerek, eljárások alapjait.

- [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására

szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater -

hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.]

- Képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket.

- Ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket.

- Képes-e egy fejlesztői környezetben egyszerű programot készíteni, abban hibát keresni,

tesztelést végezni.

- Tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelő programot.

- Tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt

formátumban megjeleníteni.

- Képes-e a dokumentumok és a táblázatok emelt szintű használatára.

- Képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú

dokumentumokat előállítani.

- Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerű feladatot algoritmizálni.

- Képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan

megvalósítani.

- Ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait.

- Ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- Tudja-e megfelelő gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztői

lehetőségeit.

- Képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni.

- Képes-e egy egyszerű feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan

megvalósítani.

- Ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának főbb szempontjait.

- Képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerű feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és

azt megvalósítani.

- Ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni.

- Tud-e egy objektumorientált fejlesztői környezetet használni.

A tantárgy általános követelményei

Témakörök Követelmények középszinten elmények kiegészítése emelt szinten

Tartalmi szint Viselkedési szint Feltételek Teljesítési szint ési szint Feltételek Teljesítési szint

1. Hardver alapismeretek

A számítógépek felépítése

Ismerje a Neumann-elvű

számítógépek elvi

felépítését és a tárolt

program elvét.

Funkcionális egységek

Tudja ismertetni az

alapvető hardverelemek

funkcióit.

Tudja felsorolni egy

számítógép-konfiguráció

összeállításához szükséges

eszközöket, szerszámokat,

szabályokat.

A rendelkezésre álló

eszközök közül történő

kiválasztással

Írásban és/vagy szóban

Tudja

ismertetni

a nagy

kapacitású

tárolóeszkö

zök

működése

között

meglevő

különbsége

ket.

Az IDE és az SCSI

eszközök előnyeinek és

hátrányainak ismeretében


2. Szoftver alapismeretek

A számítógép előkészítése

Tudjon partíciókat

létrehozni és

megformázni. Ismerje a

tanult operációs

rendszerhez alkalmazható

fájlrendszer(eke)t.

A gyakorlatban

Ismerje az

alkalmazot

t

fájlrendsze

r

alkalmazás

szintű

jellemzőit,


előnyeit,

hátrányait,

tudja

választását

megindoko

lni.

Programok telepítése

Ismerje egy operációs

rendszer telepítését.

Tudja installálni a

szokásos felhasználói

programokat.

Írásban, vagy szóban

A gyakorlatban

Ismerje

egy

számítógép

re két

operációs

rendszer

telepítésén

ek módját.

Az esetleg szükséges

segédprogram

használatával.

Írásban vagy szóban

Operációs rendszer

használata

Ismerje a tanult operációs

rendszer állományait, a

betöltési folyamatot, a

memóriakezelést.


A gyakorlatban

Két

telepített

operációs

rendszer

esetén

legyen

képes

bármelyike

t elindítani.

A használni kívánt

programok ismeretében.A gyakorlatban

Tudjon

könyvtárszerkezetet

kialakítani, másolni,

törölni, átnevezni.

Jogosultságok szerint A gyakorlatban

Állományok kezeléseIsmerje és tudja

alkalmazni azA gyakorlatban

állománykezelő

parancsokat.

Ismerje az állomány-

attribútumokat, tudja

azokat megváltoztatni.

Segédprogramok

telepítése, használata

Legyen képes állományok

tömörítésére. Ismerje a

tömörítési fajtákat.

Kereskedelmi vagy szabad

szoftver felhasználásávalA gyakorlatban

Értékelje a

veszteséges

és a

veszteség

nélküli

tömörítések

tulajdonsága

it.


Alkalmazzon víruskereső

programot. Tudjon

lemezkarbantartást;

állomány

töredezettségmentesítést

végezni.

Legyen képes valamilyen

külső tároló eszközre

biztonsági másolatot

készíteni.

Operációs rendszer

segédprogramjával

Tudja meghatározni a

lemezkarbantartás javasolt

időintervallumát.

A lemezkarbantartás

szükségességének és

fontosságának

ismeretében.


3. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő

program kezelése

Legyen képes a program

emelt szintű használatára.

Tudjon szöveges

állományt előírt helyről

beolvasni, menteni;

konvertálni.

Rutinszerűen alkalmazza a

formázásokat. Tudjon a

szövegbe objektumokat

csatolni vagy beilleszteni.

Tudjon generálni

tartalomjegyzéket.

Használja a helyesírás-

ellenőrzőt, az automatikus

elválasztást.

Tudjon élőfejet és élőlábat

készíteni.

Ismerje a stílus fogalmát,

jelentőségét.

Tudjon körlevelet

készíteni különböző

forrásból származó

adatok- és

törzsdokumentum

felhasználásával.

Alkalmazza a

képletszerkesztőt.

Ismerje valamely képfájl

tartalmának módosítási

lehetőségeit.

A gyakorlatban

Tudjon saját stílust

definiálni.

A tanult program

lehetőségeit

használva a

körlevél

adatbázisából

legyen képes

különböző méretű

borítékokra és

szabványos

címkékre

nyomtatni.

Tudjon űrlapot

készíteni.

Tudjon HTML

formátumban

mentést készíteni.

Alkalmazzon

képfeldolgozó

programot a

szövegbe

illesztendő képek

módosításához

Alkalmazza az

elemi ábrák

rajzolási funkcióit.

A gyakorlatban

Grafikus információk

kezelése

Ismerje valamely képfájl

tartalmának módosításiA gyakorlatban

lehetőségeit.

Weblapok kezeléseIsmerje a weblapkészítés

alapjait.

Szövegszerkesztő és

célprogramA gyakorlatban

4. Táblázatkezelés

Táblázatkezelő program

kezelése

Legyen képes a program

emelt szintű használatára.

Legyen képes a

munkakörnyezet

megfelelő beállítására.

Ismerje a különböző

adattípusokat.

A gyakorlatban

Legyen képes

bonyolultabb

(egymásba

ágyazott, több-

paraméteres,

különböző

kategóriájú)

függvényekkel

is dolgozni.

A gyakorlatban

Legyen képes egyszerű

gyakorlati feladatok

kapcsán konstansokkal,

hivatkozásokkal,

függvényekkel dolgozni.

Ismerje a szűrők

használatát. Az elkészült

táblázatokon tudjon

formázási előírásokat

megvalósítani. Legyen

képes diagramok

készítésére. Az elkészült

táblázatokat, diagramokat

tudja kinyomtatni.

Tudjon HTML

formátumban

mentést készíteni.

5. Informatikai alapismeretek

Számábrázolás,

számrendszerek

Ismerje a bináris,

decimális, hexadecimális,

oktális, binárisan kódolt

decimális

számábrázolást.


A gyakorlatban

Tudja

ismertetni a

számítógépe

s

számábrázol

ásból adódó

hibákat.


Segédeszköz használata

nélkül legyen képes 8

bites bináris számok oda-

vissza alakítására bináris,

decimális, hexadecimális

számok esetében. A gyakorlatban

Tudjon aritmetikai és

logikai műveleteket

végrehajtani kettes

számrendszerben.

Ismerje a fix- és

lebegőpontos ábrázolást.

Legyen képes egy

megadott számot az előírt

módon ábrázolni.

A gyakorlatban

Kódolás

Ismerje a kód-, kódolás

fogalmát. Ismerjen

numerikus és

alfanumerikus kódokat.


Ismerjen

legalább

kétféle

hibafelismer

ő és/vagy

javító kódot.

Mutassa be

egy bit


A gyakorlatban

hibajavítását

.

6. Hálózati ismeretek

LAN

Legyen képes a helyi

hálózat erőforrásait

használni. Ismerje a

biztonsági hierarchiát.

Tudja a felhasználói

környezetet beállítani.

Ismerje fel a hibát a

hálózat működésében.

Ismerje az IP címzés

jellegzetességeit.

Ismerje a lokális hálózatok

építőelemeit,

a leggyakrabban használt

fizikai közegeket,

tulajdonságaikat.

Tudja ismertetni legalább

három szokásos aktív

eszköz funkcióját.

Tudja a különböző

topológiákat ismertetni.

Tudja ismertetni az

ISO/OSI és a TCP/IP

modellek, illetve

protokollok sajátosságait.

Ismerje a levelezés

lehetőségeit és veszélyeit

A rendelkezésre álló,

kizárólag oktatási célra

szolgáló hálózat

segítségével

A rendelkezésre álló

eszközök közül történő

kiválasztással

A rendelkezésre álló ábrák

segítségével

A gyakorlatban


Szóban

írásban és/vagy szóban

A gyakorlatban

Ismerje,

hogy

milyen

eszközöket

, klienseket

és

protokollo

kat kell

installálni a

használt

operációs

rendszer

alatt, hogy

pont-pont,

illetve

kliens-

szerver,

valamint

modemes

kapcsolatot

meg

lehessen

valósítani.

Ismerje a

kliens

oldali

operációs

rendszerek

A gyakorlatban

A gyakorlatban

komponens

einek

frissítését a

javító

csomagok

használatát

.

7. Programozási alapismeretek

A feladatmegoldás

lépései, módszerei

Ismerje a megoldás

lépéseit (feladat

meghatározása,

specifikáció, algoritmus-

készítés, kódolás,

tesztelés, hibakeresés, -

javítás,

hatékonyságvizsgálat,

dokumentálás). Változók

és típusaik, kiinduló- és

végpont meghatározása.

Ismerje az elemi

adattípusokat. Ismerje a

tömböt, a karakterláncot,

valamint a verem-, a sor-,

és a listastruktúrákat.

Algoritmusok

Ismerje az algoritmusleíró

eszközöket (mondatszerű

leírás, folyamatábra,

struktogram).


Szövegesen

megfogalmaz

ott feladat

megoldását

legyen képes

egy


algoritmus-

leíró eszköz

segítségével

megjeleníteni.

Példaprogram

ot tudjon

elemezni.

Szóban

Programnyelv

Tudjon egyszerű

programot létrehozni a

tanult nyelv fejlesztői

környezetében. Ismerje a

nyelv elemeit, szerkezetét.

Tudjon forráskódot

létrehozni. Ismerje a

fordítás és szerkesztés

folyamatát, tudja a

gyakorlatban alkalmazni.

A gyakorlatban

Értse a rekord,

sor, lista

adatszerkezetek

et.

Értse az

állományok

definiálását.

Értse a külső

programmodul

ok beépítését.

A gyakorlatban

Programozási ismeretek

Deklaráció, értékadás,

változók, konstansok.

Alkalmazza az elemi

adattípusokat.

Alkalmazza a vezérlési

szerkezeteket.

Tudjon egy egyszerű

probléma megoldására

programot készíteni.

A kapott eredményt tudja

megjeleníteni az

elsődleges output

eszközön.

Tudjon típusos és

Elméletben

A gyakorlatban

Írásban és/vagy szóban és /vagy

gyakorlatban

Legyen

képes

külső

programm

odulok

beépítésére

.

A gyakorlatban

szöveges állományokat

kezelni.

A programkönyvtár

fontosabb eljárásait és

függvényeit tudja

alkalmazni.

Programozási tételek

Ismerje a programozási

tételeket. Tudja ismertetni

ezek célját, alkalmazási

körét.

- összegzés tétele

- eldöntés tétele

- kiválasztás tétele

- keresés tételei

- megszámlálás tétele

-- szélsőérték kiválasztás

tételei

- kiválogatás tétele

- metszetképzés tétele

- egyesítés tétele

- összefuttatás tétele

- buborékos rendezés

- rendezés minimum

kiválasztással

- rendezés közvetlen

elemkiválasztással.


Adott

feladatra

tudja

alkalmazni a

programozás

i tételeket.

Ismerjen

rekurziót

bemutató

algoritmust.

Egyszerű program

segítségévelA gyakorlatban

Hibakeresés, tesztelés,

hatékonyság és

helyfoglalás

Tudja felsorolni a

tesztelési és hibakeresési

módszereket.

Ismertesse a

hatékonyságvizsgálatok,


és a helyfoglalás

csökkentésének

szempontjait.

Tudjon ismertetni egy

dinamikus tesztelési

módszert. Ismerje

előnyeit, hátrányait.

Ismerje a töréspontok

elhelyezése és a

lépésenkénti végrehajtást,

mint hibakeresési eszközt.

A gyakorlatban

Az objektumorientált

programozás alapjai

Ismerje a modern vizuális

programozás alapjait, a

vizuális objektumok

fogalmát.

A gyakorlatban

Ismerje az

objektumor

ientált

programoz

ás elvét, az

objektum

fogalmát,

szerkezetét

.

Ismerje az

objektumo

khoz

kapcsolódó

metódusok

at.

Ismerje az

objektumo

k általános

felépítését,

elvét,

tartalmát,

Szóban

A gyakorlatban

az

öröklődés

fogalmát.

Tudja

elemezni

az

objektumo

k

viselkedésé

t és

hierarchiáj

át.

Ismerje az

esemény

vezérlést

8. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés

alapfogalmai

Ismerje az adatbázis

fogalmát, típusait, az

adattábla, rekord, mező,

kulcs fogalmakat.


Adatbázis-kezelő

használata

Használói szinten tudjon

alapvető adatbázis-kezelő

műveleteket

megvalósítani.

Tudjon kimutatásokat

készíteni képernyőre és

nyomtatott formában.

Ismerje az adattábla

szűrését.

A gyakorlatban

Az adatbázis-készítés

lépései

Legyen képes egy

adatbázis-kezelő szoftver

segítségével egy egyszerű

adatbázist létrehozni.

Ismerje az adattípusokat,

tudjon egyszerű adatbázist

definiálni.

A gyakorlatban

Legyen képes egy

relációs adatmodell

megalkotására

kapcsolatok

kezelésének módját.

Írásban

Adatbázis-elmélet

Ismerje az

adatbázis

megalkotására

használatos

normál

formákat (INF,

2NF, 3NF)

Ismerje a táblák

közötti

kapcsolatokat

(1:1, 1:N, N:M)

szóban

Az SQL nyelv használata

Ismerje az SQL

szintaktikáját, adattípusait,

műveleteit. Ismerje az

adatdefiníciós-adatkezelő-

és adatfelügyeleti

utasításokat. Legyen képes

adatbázist létrehozni és

lekérdezni.

A tanult adatbázis-kezelő

segítségévelA gyakorlatban

Értse az

adatbázis-

lekérdezési

feladatok

programoz

ását

szóban

SZAKISKOLÁK

Célok és feladatok

A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozónevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás is folyhat. A szakképzésiévfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzésikövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és aszakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkorvégezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik.

A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerűtanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania aszemélyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájánakgazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, azemberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény amunkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségiés az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére.

A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne atársadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanemtovábbi tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociálishátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését.

A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeresszakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeikmegfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Ahatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai ésmás munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmánbelül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kellkapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egészéleten át tartó tanulás folyamán.

A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődőismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretekbefogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorbankonkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik ésfejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi ésinformatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez.

A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorbana szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére,képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételétfeltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget

megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulókszakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat.

A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkednia termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájukeredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.

A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az újismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányokpótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre,valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni aszakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, dedifferenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitásmellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.

A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számáralehetőséget kell biztosítani – az átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre agimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe.

A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamintszocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekretehetnek szert.

Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhata szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgárajelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolaizáróvizsgára és az alapműveltségi vizsgára is.

A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgáttehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknekmegfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatjáktanulmányaikat.

A szakiskolai kerettanterv szerkezete

Közismereti tantárgyak

A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulásimotiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, azalapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése atizedik évfolyam feladata.

A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális készségeknek,képességeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe valóbelépéshez feltétlenül szükségesek. A kilencedik-tizedik évfolyam kerettanterveinekcélja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat.

A szakiskolák 9–12. évfolyamára két-két óratervi változat készült. Az „A” változatalapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyeka szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A „B” változat a megalapozottismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségénektovábbfejlesztésére készült.

A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznekalapműveltségi vizsgával– amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte –, alapműveltségivizsgára való felkészítés is folyik.

Pályaorientáció, szakmai alapozás

A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztásidöntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése,érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatosinformációk, tapasztalatok átadása.

A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Azoktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagytanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetika kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások,külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak atanulók eredményes iskolai szocializációjához.

A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportoktevékenységformáit és szakmai lehetőségeit.

A pályaorientáció az „A” változat esetében önálló tantárgyként jelenik meg 74órás időkeretben, míg a „B” változatban a szakmai alapozás programjába integrálvaoktatható.

A szakiskolákban a szakmai alapozás keretében a különböző szakmacsoportokáltalános szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességekfejlesztése folyik. A szakmai alapozás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozottpályaválasztási döntés megerősítése. A szakmai alapozás tevékenységorientált. Ezt aprogramban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. Aprogram nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódikaz elméleti szakmai alapozás, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihezszervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a szakmaialapozás manuális tevékenységgel összefüggő része megszervezhető tanműhelyben,tankertben, tanirodában is.

A szakmai alapozás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti ésgyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmaialapozás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellettmegismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasználtanyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek azOrszágos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására.

Szakmai alapozás időkeretei, arányai

A helyi pedagógiai programokban a szakiskolák meghatározhatják, hogykívánnak-e pályaorientációt és szakmai alapozást folytatni. Ha pedagógiai programjukbanem építenek be pályaorientációt, szakmai alapozást, akkor megnövelhető a szabadontervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor akerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiaiprogramjukat.

A pályaorientáció és szakmai alapozás tartalmát, követelményeit a szakképzőiskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével:

a) az OKJ szakképesítések központi programjai,b) a pályaorientáció, a szakmai alapozás kerettantervi programjai, illetve ezek

követelményei.

„B”

9. évfolyam összóraszáma: 185 óra10. évfolyam összóraszáma: 259 óra

Éves óraszámok évfolyamonkéntÉvfolyamok9. 10.

Elmélet 74–185 74–148Gyakorlat 0–111 111–185Szakmai alapozás összesen 185 259

Szakképzési évfolyamok

A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételekszerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés az alapműveltségi vizsga bevezetéséig.

A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméletioktatás mellett továbbra is biztosít 222 órás időkeretet a készségfejlesztő, általánosanművelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magábanfoglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, azanyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmáhozilleszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

9-10. évfolyam

Célok és feladatokA szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és

beszédtanítás - s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan azönbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját,mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolnikell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe.Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt aforrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra,a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében.

Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértési és önmeghatározást elősegítőlehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és akommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elősegítéseérdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak.

A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annakfunkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kellegyüttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesenösszekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságoséletproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmibeilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusokkezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére,mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő abeszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásosműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésénekfeloldásának képessége.

Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvánoskommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmasalkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, azodafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályokmegtartását.

A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért errekívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatosfejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikustömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainaktudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása.

Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, azértelmező, a kritikai és kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s aszövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik aszöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is.

A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívülmaradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmielbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódikaz igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, amondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt éscélszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusokmegalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban(elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegekmegalkotásának képességére, szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázatstb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés.

A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikákmegismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, determészetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is.Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozásitechnikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korábantermészetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Különfigyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetőkönyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyesgyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről.

Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. Anyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését,analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban azalá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtaniismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszerű kapcsolni. A hangtant azolvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapulóhelyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illet a szövegalkotásfejlesztéséhez.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepérőlszerzett kapcsolatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmimű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetvesajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása éselemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek,illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnakhozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzetikultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat azirodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig kettenalkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezésiszabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai.

A szakiskolai irodalomtanítás nem csak műveltségközvetítésre törekszik, hanembetekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentősalkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékeljeaz idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji ésstiláris vonások fölismerésére.

A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el azítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és aszépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jóalkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsítettértékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtételegyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteibenmegnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következményekmérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepetkap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében.

9. évfolyamBelépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartásA beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása.Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmiművekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal valóújrafogalmazása, a megértés visszaigazolása.A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása.A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartásiformák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásánakgyakorlása.

SzövegértésA szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktívcikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés).Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történő összekapcsolása.Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése.Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése,megfogalmazása.Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzőáltalánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása.Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése.

SzövegalkotásRendezett, tagolt, olvasható írásmód.Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerűtelevíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményénekelbeszélése.A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbétételének gyakorlása.Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok.Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása.Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, például a művek szereplőinekjellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással,befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészekbeírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nemmondott gondolatainak megfogalmazása.Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbbvonásainak vázlatos leírása.

Tanulási képességLényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből.Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezéselőkészítésére vagy alátámasztására.Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal.Vázlatkészítés minta alapján.Vázlat szöveggé bővítése.Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel.Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépeskeresőprogramokról.

AnyanyelvismeretÉlőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékánakés az alkalomnak megfelelő – használatára.Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra.Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése,értelmezése.Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajárólszerzett ismeretek felhasználása.Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása,a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben.A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktaniismeretek felhasználásával.

Az irodalom és az olvasó kapcsolataAz irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezésepéldákkal.Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáivalrokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével.Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója.

Irodalmi kifejezésformákA szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és abeszédhelyzet (látókör) felismerése.Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása.A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.

A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtételgyakorlása.A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaikbemutatása (pl. népszerű közönségfilmben).Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése.Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejénekmegkülönböztetése a tanult művek esetében.Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenységTapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról.A művekben megjelenő emberi szerepek csoportnormák és értékek fölismerése ésazonosítása.Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérőmagatartásválaszok fölismerése és jellemzése.„Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészénekértékrendje ellen.Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témaköröknem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák éstevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyesirodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotásitevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következőfejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni.

IRODALOM

TémakörökTartalmak

Csináljunk újságothozott anyagból!

Szövegek témájának és műfajának azonosítása – szövegértésigyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikusösszekapcsolása.

Indítékok éskövetkezmények

Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századinovellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

Sikerek, kudarcok,életutak – történeteka képernyőn, azéletben és azirodalomban

A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek.Emberek és szereplőtípusok.Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban.Regény és teleregény.Mitől lesz érdekes a történetmondás?

Kedvencek, különcökés kedvtelések

Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház,sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban ésaz irodalomban.

Beilleszkedés éskívülmaradás

Iskolai történetek novellában, filmben és regényben(regényrészletekben). Versek a magányról.

Nevetés és irodalom Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek

Klasszikusok filmen Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérőelemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?

MAGYAR NYELV


Kétszemélyes éskisközösségikommunikáció

Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és anem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki,mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapiszövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és ameghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetésillemtana.

Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, abeszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és abeszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás ahallottakról.

Írás A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféleírásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő ésbetűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nemverbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírásiszabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírásiszabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, aszavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, aszóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írásalapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése.

Szövegelemzés ésszövegalkotás

A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és amagánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése,anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás ésaz előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésbenmeghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretekismétlése, kibővítése.

Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartóolvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező(interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

FogalmakFikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek

és hőstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélőinézőpont, elbeszélői; látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus,helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés;megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia,szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport.

MemoriterTeljes művek és részletek szöveghű felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy

drámarészlet).

A továbbhaladás feltételeiA kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint

mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Azanyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségű és hosszúságú (mintegyötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb.15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyokfelismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírásúfogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában),vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés,illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása,a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetőismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról.

10. évfolyam


A meggyőzésművészete

Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában ésszépirodalomban.

Szerelem Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy ésvalóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete – avagyamit a formák fejeznek ki.

Konfliktusok Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. Örökségünk Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Az emberek titkai Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és

személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. Erőszak éskiszolgáltatottság

Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír,egy krimi és az Édes Anna összevetése).

Mire jó az irodalom?Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, „hasznáról”.

MAGYAR NYELV


Kisközösségi éstömegkommunikáció

Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványoskifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések,szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése aszövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata éseszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képiüzenethordozók és hatásuk.

Beszéd és beszédértés A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, amozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját ésszépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művekhallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.

Írás Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, asorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: atulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribbrövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; apárbeszéd és az idézés módja.

Szövegelemzés ésszövegalkotás

Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, ahozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, ajellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszéléskombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéletiszövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz ahirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, azinterjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, akritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem(tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szövegnyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szövegértelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.

Olvasás A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (amondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondatmegkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). Aszórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, amanipuláció felismerése.

Fogalmak

Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézésírásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, főmondat, mellékmondat, , mondatrész,szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok.Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás),áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek,alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás,hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek.

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagydrámarészlet).Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

Szerzők és művek a 9–10. évfolyamra

A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásbanelsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, ahumoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közelálló szituációkat megjelenítő művek. A19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetvehelyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnáljóval többször dolgozhatunk föl műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nemszépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista hűen nem tükrözheti, viszont későbbelkészülő ajánlólisták kibonthatják majd.

Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi,Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, CsalogZsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy,a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet atémakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy KassákEgy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijábólés/vagy az Iskola a határon című regényből, illetve A helység kalapácsából és/vagy RejtőJenő valamelyik regényéből). Néhány a témakörökbe beleillő 20. századi magyar vers (pl.Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, SzabóLőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse).Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, BerzsenyiDániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részletKölcsey Ferenc Parainesiséből; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egynovellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egyregénye, illetve részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintéseszínházban, filmen, videón vagy részletek olvasása.

A továbbhaladás feltételei

A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmesfelolvasás és előadás(felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírásiesetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete amagyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művekjelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novellaés hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetőszöveg alapján.

MATEMATIKA

9–10. évfolyam

Célok és feladatokA matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók

korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásáhozszükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak aszakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét amindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük.

A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeités lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása ésalapkészségeik fejlesztése.

Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltánakmegítélésére.

A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikaiérzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését,ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltöttszerepét.

Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságosszituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése.

A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányokfolytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére.


Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazásaA matematikai szemlélet fejlesztése

A szakiskolában tanulóknál elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmakmegerősítésére kerül sor.

Az alapműveletek körében a biztos műveletfogalom és a számolási készségfejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különbözőfejezeteiben előforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata ésegyéb modern technikai eszközök megismerése.

A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy amatematika elemi fogalmait alkalmazzuk a feladatokban.

A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük afüggvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez isnélkülözhetetlen. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík- éstérgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjábólfontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A„ha...akkor...” típusú következtetések helyes használata az élet számos területénhasznos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásbanA mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülő problémák

megoldásához elengedhetetlen a szövegértő és szövegelemző képesség fejlesztése. Atöbbféle megoldás keresése, megtalálása a logikus gondolkodást is fejleszti. A kerület,terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása mástárgyakban is nélkülözhetetlen.

Egyszerű feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetségesesemények, továbbá a valószínűség szemléletes fogalmát.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazásaFontos, hogy a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz

vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el őket sejtések ésszabályszerűségek megfogalmazásához a matematikában.

A különböző témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyosfeltételeknek eleget tévő elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. Afeladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerű gráfok segítik a feladatok megértésétés megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellekalkalmazásának fontosságára.

Helyes tanulási szokások fejlesztéseA gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók.

El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanakel, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenőrizzék.

Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldástmeg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére azanyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás,a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. Atankönyvek, feladatgyűjtemények, képletgyűjtemények, statisztikai zsebkönyvhasználatára meg kell tanítanunk diákjainkat.

A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagymatematikusok életéről szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban.

9. évfolyam

Gondolkodási módszerek

Fejlesztési feladatok,tevékenységek

Tartalom A továbbhaladás feltételei

Kombinatorikus gondolkodásfejlesztése.

Egyszerű kombinatorikaifeladatok

Számtan, algebra



A számfogalom mélyítése, aszaknyelv használata.

A természetes szám, az egészszám és a racionális számfogalma, ellentett, abszolútérték, reciprok, tört, tizedestört. Ábrázolás aszámegyenesen.

A tízes számrendszer biztosismerete, a számok írása,olvasása, ábrázolása,összehasonlítása.

Műveletfogalom mélyítése,kiterjesztése, a szaknyelvmegértése. A négy alapművelet azsebszámológépen.

Alapműveletek egészszámokkal és tizedes törtekkel.

A négy alapművelet és a műveletisorrend ismerete és alkalmazásavéges tizedes törtekkel.

A szöveg értelmezése, megértése,a következtetési képességfejlesztése.A gyakorlati életben felmerülő ésa matematikát felhasználótantárgyakban felmerülőfeladatok.Az eredmények realitásánakvizsgálata.

Arány, aránypár, arányososztás. Az egyenes és afordított arányosság fogalma.Arányossági feladatok.Százalékszámítás.

A szakmában, a mindennapiéletben előforduló, konkrétarányossági és százalékszámításifeladatok megoldása.

Az alapvető műveletek azsebszámológépen.

Hatványozás pozitív egészkitevőre. Azonosságok.Négyzetgyökvonászsebszámológép vagy táblázatsegítségével.

Azonosságok alkalmazása a 10pozitív egész kitevős hatványaira.

A mérlegelv tudatos alkalmazása.Értő, elemző olvasás, azösszefüggések felismerése,modellezése.

Elsőfokú egyenletek,egyenlőtlenségek, képletekrendezése.Egyszerű szöveges feladatokegyenlettel vagykövetkeztetéssel

Néhány lépésben megoldhatóegyszerű elsőfokú egyenletek, amegoldás ellenőrzése. Elsősorbana szakmához kapcsolódószöveges feladatok megoldása.

Függvények, sorozatok



Tájékozottság a koordináta-rendszerben.

A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, pontokábrázolása, grafikonokkészítése, jellemzése.

A pont ábrázolása és akoordináták leolvasásakészségszinten.

Táblázat és grafikon készítésekonkrét függvényekhez.

A függvény szemléletesfogalma, megadási módjai.Képlettel megadott függvényábrázolása, jellemzése agrafikon alapján.

Változó mennyiségek közöttikapcsolatok, szabályokfelismerése, megfogalmazásaképlettel.

Az egyenes és a fordítottarányosság grafikonja. axx ;

xax ábrázolása

konkrét pozitív „a” esetén.

Geometria



A gyakorlati élethez, atermészettudományi és szakmaitárgyakhoz kapcsolódó mérésekvégzése, mértékegységekátváltása.

A hosszúság, terület, térfogat,tömeg, idő mértékegységei,átváltásuk.Szögmérés (ívmérték is),szögfajták.

A szabványos mértékegységekismerete, átváltásuk.

A rendszerező képesség és akommunikációs képességfejlesztése.Geometriai alakzatokfelismerése, tulajdonságaikvizsgálata.

A háromszögek, négyszögekbelső szögeinek összege.A háromszög külső szögénekfogalma, a külső szögekösszege.

A szögösszegek alkalmazásaegyszerű feladatokban.

Képesség a tanult kerület-,terület-, felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazására.

Speciális háromszögek, aháromszögek osztályozásaszögek szerint, kerületük,

A háromszögek kerülete, területe.



területük.Pitagorasz tételénekalkalmazása a hiányzó adatkiszámítására.

Pitagorasz tételének ismerete.

Az eredmények reális voltának éspontosságának vizsgálata.

A speciális négyszögektulajdonságai, kerületük,területük.A kör kerülete és területe.

Speciális négyszögektulajdonságai, kerületük,területük.

A kocka, a téglatest, egyeneshasáb és a forgáshenger hálója,felszíne és térfogata.

A kocka, a téglatest, az egyeneshasáb és az egyenes körhengerfelszíne és térfogata egyszerűgyakorlati feladatokban.

Valószínűség, statisztika



Adatok elemzése, értelmezése. Adatok gyűjtése,rendszerezése. Táblázatok ésgrafikonok olvasása,értelmezése és készítése.

Grafikonok olvasása, készítése.

Tapasztalatszerzés eseményekmegfigyelésében, a relatívgyakoriság meghatározásában.

Az átlag kiszámítása néhányelem esetén.Valószínűségi kísérletek,gyakoriság, relatív gyakoriság.

Az átlag kiszámítása néhányelem esetén.

10. évfolyam

Gondolkodási módszerek



Konkrét halmazok éshalmazműveletek segítségével ahalmazszemlélet fejlesztése.

A megismert számhalmazok.Véges és végtelen halmazok.Ponthalmazok.Halmazműveletek: unió,metszet, részhalmaz.

Szemléltetés halmazábrán,számegyenesen,koordinátarendszerben.

Gyakorlottság az összes esetrendszerezett felsorolásában,áttekintésében.

Kombinatorikai feladatok: azösszes eset áttekintése,sorbarendezése és kiválasztásanéhány elem esetén.

Néhány elem összes lehetségessorrendjének előállítása.

Számtan, algebra



A hatványozás fogalmánakcélszerű kiterjesztése,permanencia elv.

A nulla és a negatív egészkitevős hatvány fogalma.A számok normálalakja.

A számok normálalakjánakbiztos ismerete.

A zárójelek szerepe, felbontása, aszaknyelv értő használata.

Algebrai egész kifejezésekazonos átalakításai. Nevezetesazonosságok, két tag négyzete,két tag négyzeténekkülönbsége, szorzattáalakítások. Egyszerű gyakorlatifeladatok.

Függvényszemlélet azalgebrában, a számolási készségfejlesztése.

Egyszerűbb esetekben ahelyettesítési értékkiszámítása.

Helyettesítési értékekkiszámítása.

Az egyenletek ellenőrzésével azönellenőrző képesség fejlesztése.

Elsőfokú egyenletek, elsőfokúkétismeretlenesegyenletrendszerek.

Elsőfokú egyenletek biztosmegoldása.

Értő, elemző szövegolvasás ésgyakorlottság a szövegesfeladatok megoldásában.

A mindennapi gyakorlatbanelőforduló szöveges feladatokmegoldása.

A gyakorlati életben fellépőkamatszámítási feladatok.

Kamatos kamat számítása.

Függvények, sorozatok





A függvények jellemzőinekfelismerése a grafikonon.

Lineáris függvény, a pozitívegészeken értelmezett lineárisfüggvény.Az y = ax + b egyenletű egyenesábrázolása, konkrét a és besetén. Két egyenesmetszéspontja.Az x→x2 függvény ábrázolásaés jellemzése a grafikon alapján.Az abszolútérték függvény.

Lineáris függvények ábrázolásakonkrét esetekben.

A feladatok különböző megoldásilehetőségeinek felismerése.

Egyenletek, egyenlőtlenségekmegoldása grafikusan.

Összefüggések felismerésével afüggvényszemlélet fejlesztése.

A szögfüggvények fogalma(hegyesszög esetén).

A hegyesszögekszögfüggvényeinek felismerése.

Geometria



Tájékozottság a megismertsíkidomok tulajdonságaiban.

A háromszögekkel,négyszögekkel, sokszögekkel,körrel kapcsolatos fogalmakrendszerezése és kiegészítése,egyszerű szerkesztések.

Gyakorlottság a körző és vonalzóhasználatában.

Középpontosan hasonlósíkidomok, a tulajdonságokalkalmazása.

A hasonlósági transzformáció,a háromszögekhasonlóságainak alapesetei.A hasonlóság alkalmazásagyakorlati számítási ésszerkesztési feladatokban.

A hasonlóság gyakorlatialkalmazásai.

A szabályszerűségek felismerése,megfogalmazása, akommunikációs készségfejlesztése.

Körív hossza, körcikk területe.

Gyakorlati jellegű feladatok,felszín- és térfogatszámításra.

A gúla, a forgáskúp és a gömbfelszíne és térfogata.

A felszín és térfogat kiszámításimódjának biztos ismerete.

Síkbeli és térbeli tájékozódás, azeredmények helyes kerekítése.

A szögfüggvényekalkalmazása kerület-, terület-,felszín- és térfogatszámításifeladatokban.

Valószínűség, statisztika



A valószínűség becslése éskiszámítása konkrét, egyszerűesetekben (számítógéppel is).

A valószínűség szemléletesfogalma.Statisztikai adatok ésábrázolásuk (kördiagram,oszlopdiagram).Adathalmazok elemzése (átlag,módusz, medián).

Az átlag kiszámítása kisméretűadathalmazok esetén.

9–10. évfolyam

A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbitanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére adiákok eljussanak az A2–B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynekkövetelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegennyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak.

A szakiskola 9–10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulóksajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1–A2 nyelvi szint eléréséttekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggelérkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1nyelvi szint teljesítését is.

Fejlesztési követelményekFejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki

együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki atanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információtmegérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival acélnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény atanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.)is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.

Témalista (ajánlás) Én és a családom. Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. Barátok és barátnők jellemzése. Időjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron. Milyen szakmát szeretnél tanulni? Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. Alapvető szolgáltatások (vásárlás, posta, benzinkút, étterem) igénybevétele

9–10. évfolyam

TartalomA kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol,

német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza.

Kommunikációs szándékokTársadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatkozás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánság és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; csodálkozás; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás; egyetértés, egyet nem értés; tetszés, nem tetszés; kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás;

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

Fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.


Hallott szöveg értéseA tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; egyszerű szöveg lényegét megérteni; egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni.

BeszédkészségA tanuló legyen képes köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat

megfogalmazni; megértési problémák esetén segítséget kérni; környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni.

Olvasott szöveg értéseA tanuló legyen képes ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat.

ÍráskészségA tanuló legyen képes

ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésrekerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

9–10. évfolyam


A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek,sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásánaktörténelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat atársadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem éstársadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései irántiérdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikusközéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élőnemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez ésmegértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozottdemokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.

Fejlesztési követelményekA történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a

tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önállóképességfejlesztő órákon történik.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességekTudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai

táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból.Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képiinformációból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük.Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban.

A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetveaz ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük ajelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízióstb.) származó információkat kritikusan szemlélni.

Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és aváltozásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy azemberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik.

Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellettazok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy aszemélyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzethogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egyidőben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és„rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi véleménymegkülönböztetésére.

KifejezőképességekTudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján

(irodalmi művek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázniegyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket.

Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni.

Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait.Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló

véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni.Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni.Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek?

Tájékozódás az időbenTudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai

történelem korszakaiközött. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat.

Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben valótájékozódás céljából.

Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat.

Tájékozódás a térbenTudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeitösszehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken atantervben szereplő topográfiai helyeket.

9. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességekEgyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása.Atársadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetésekmegfogalmazása.Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi eseményekés személyek megítélése miként változott az idők folyamán.Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján.

Kifejezőképességek:Egyszerű történelmi események elbeszélése.Különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban.Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.Kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása.Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása.Vázlat készítése tanári segédlettel.Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel.

Tájékozódás az időbenA nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete.Egyszerű kronológiai táblázatok használata.

Tájékozódás a térbenEgyszerű események leolvasása a térképről.

Témakörök Tartalmak

A nemzeti múlt

kiemelkedő eseményei,

sorsfordulóiA honfoglalás és amagyar államalapítás

Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A kereszténykirályság. Géza és Szent István.

Fogalmak:törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán,legenda,nádor, Szent Korona, székelyek.

Személyek:Árpád, Géza, Szent István, Szent László.

Helynevek:Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl.

Évszámok:

895, 1000

A középkori magyarkirályság virágkora

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. HunyadiMátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak:főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina.

Személyek:

Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.

Helynevek:Buda, Nándorfehérvár.

Évszámok: 1456Az önálló magyarkirályság hanyatlásaés bukása, afüggetlenségi harcok

A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az ErdélyiFejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

Fogalmak:török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztásErdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása.

Személyek:Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc

Helynevek:Mohács, Eger.

Évszámok:1526, 1541, 1703, 1711

A polgári átalakuláskora

A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei éskövetkezményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidékiélet. A XIX. század uralkodó eszméi.

Az imperializmuskora

Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek

Fogalmak:kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus,liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központihatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium

Személyek:Watt

Helynevek: Anglia, Franciaország, USA A modernMagyarországmegszületése a XIX.század folyamán.

A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. Areformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése.

A polgárosodáskezdeteiMagyarországon

Fogalmak:reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás,Akadémia

Személyek:Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,Liszt Ferenc

Helynevek: Évszámok:

Az 1848–1849-esforradalom ésszabadságharc

Az 1848-as márciusi forradalom főbb eseményei és a szabadságharceseményei.

Fogalmak:12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,választójog, állami függetlenség

Személyek:Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr

Helynevek:Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad

Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6. A polgárosodáskibontakozásaMagyarországon

Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségiviszonyok.

Fogalmak:kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák–MagyarMonarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok

Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József Évszámok:1849. október 6., 1867

Helynevek:Pest, Buda, Óbuda

Társadalmi,művelődési éskulturális viszonyok aszázadfordulónEurópában éshazánkban.A „boldog békeidők”

A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása.A „modern idők” az életforma változásai.

A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői. Életviszonyoka századfordulón hazánkban.

Fogalmak:millennium, asszimiláció, kivándorlás szociáldemokrácia

Személyek:Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos

Állampolgáriismeretek

Az alapvető emberi jogok.Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek

Fogalmak: Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog,közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament,önkormányzat

10. évfolyam


Ismeretszerzési és feldolgozási képességekKépi információk gyűjtése, értelmezése.Különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással.Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek,emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével.A fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával.Feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával.

KifejezőképességekEgyszerű beszámoló, rövid kiselőadás tartása.A konkrét korokhoz kötődő történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése.Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés).Különböző típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása.

Tájékozódás az időbenEgyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése.

Tájékozódás a térbenKülönböző korszakok térképeinek összehasonlítása.Egy-egy régió bemutatása térképeken.


Az első világháborúdemokráciák ésdiktatúrák a kétvilágháború között

Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környékibékerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. Anagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabbjellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai EgyesültÁllamok. Fogalmak:forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, nagy

gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet,egypártrendszer, GULÁG.

Személyek:Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt

Helynevek:Versailles, Szovjetunió

Évszámok:1917, 1919–1920, 1929–1933

A másodikvilágháború okai éskövetkezményei

A második világháború okai, indítékai.A világháborús szövetségi rendszerek.Békekötések és következményeik.A megosztott világ.A kommunista diktatúrák bukása

Fogalmak:Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös,atombomba, hidegháború

Személyek: Churchill

Helynevek:Sztálingrád, Normandia, Hirosima

Évszámok:1939–1945. 1990

A jelenkor és aglobális problémák

A környezet védelme.Az Észak–Dél-probléma.Terrorizmus.Városiasodás.

Fogalmak:globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció,terrorizmus

Az első világháborúsvereségkövetkezményeihazánkban

Forradalom és ellenforradalom.A trianoni békeszerződés és következményei.

Fogalmak:Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerződés,határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció

Személyek:Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István

Helynevek:Trianon, Magyarország új határai

Évszámok:1918, 1919, 1920

Hazánk és a másodikvilágháború

A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország német megszállása

Fogalmak:Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás

Személyek:Teleki Pál

Helynevek:Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék

Évszámok: 1941, 1944. március 19., 1944. október 15. A másodikvilágháborúkövetkezményeihazánkban

Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. Apárizsi békeszerződés.

Fogalmak: Koalíció, beszolgáltatásÉvszám. 1945–47

Az 1956-osforradalom ésszabadságharc okai éskövetkezményei

A pártállam. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom ésszabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás.

Fogalmak:Pártállam, függetlenség, munkástanács

Személyek:Rákosi Mátyás, Nagy Imre

Évszámok: 1956. október 23.–november 4. A Kádár-korszak A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az

eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményeiés menete. Fogalmak:Rendszerváltozás.

Személyek:Kádár János, Antall József, Göncz Árpád

Évszámok: 1989–1990

Társadalmiismeretek.A család, a helyi

A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok alakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat.

társadalomFogalmak:felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmicsoportok, beilleszkedési zavarok

Társadalmi éspolitikai tagoltságMagyarországon

Nemzeti, nemzetiségi csoportok.A cigányok Magyarországon.Egyházak és vallási közösségek.Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák.

Fogalmak: pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság,egyházi tagoltság, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyűlölet

A helyi társadalom ésdemokrácia

Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. Aképviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyiközigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségiönkormányzatok.

Állampolgáriismeretek,a választási rendszer

Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon.A választójog gyakorlásának technikája.

Fogalmak:állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás

Az állampolgárijogok és kötelességek

A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Azélethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jogalapjogként való ismerete. A gyermekek jogai. Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok

A demokratikuskormányzatirendszerek

Az országgyűlés.A törvényhozás és a törvények végrehajtása.Az ellenzék és kormánypárt.A köztársasági elnök.A miniszterelnök és a minisztériumok.

Fogalmak: törvény, parlament, kormány Azigazságszolgáltatás

A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek.

Fogalmak:polgári per, büntető per, bíróság ügyészség, védelem

A belső rend védelmeA honvédelem

A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonságvédelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság, honvédelmi éshadkötelezettség.

Művelődés,egészségügy ésszociálpolitikahazánkban

A műveltség társadalmi szerepe.A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás.Az iskolán kívüli művelődés.A társadalombiztosítás.Az egészségügyi ellátás.A szociálpolitika.

Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és aművelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás

A munka világa A munkaviszony fogalma.A munkáltató és munkavállaló kapcsolata.A munkaszerződés. A kollektív szerződés. A vállalkozás formái.

Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló,érdekvédelem

Hazánk és Európa Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az EurópaiUnió. A határon túl élő magyarság. Fogalmak: Európai Unió, NATO Útlevél, vízum, nagykövetség


Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján.Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozásáratanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával.Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egytémáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadotttémából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit.

INFORMATIKA

9–10. évfolyam


Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításáhozszükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni ésalkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogiés etikai szabályait.

A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – akönyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.

Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, éspraktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű(számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapiéletre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annakmegmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése atársadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni ésdolgozni kell

A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, atanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismerteszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővéteszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeikfejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is,hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatikatárgyból alapvizsgát tudjanak tenni.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókbankialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.

Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerűprobléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajtakommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail).

A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései:a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök

lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése;önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló

eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatokegyéni feldolgozására;

együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldásamegköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;

alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy újproduktum lesz;

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatikarohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világbanotthon kell éreznie magát a tanulónak;

informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy atantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikaieszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás);

az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikuskialakítása;

az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban azinformációszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései:felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés

kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,feldolgozására és a folyamat értékelésére;

a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtáriinformációs rendszer lehetőségeinek felhasználásával;

a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerekkifejlesztése;

az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartáskialakítása;

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez,iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükségesinformációszerzésbe és -feldolgozásba;

a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetéskövetelményének elfogadtatása;

a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni ésbennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése.


A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel abalesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokatpontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiaikérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa

el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat azinformatikai eszközök és információhordozók használatában.

Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözőformákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás,ismeretszerzés alapjait.

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni azoperációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- ésadatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait.Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képesmegvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel,adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatottválaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi ésetikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikaikultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).

Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban,milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.

Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbbszolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználatszabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetődokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerűszótárat, lexikont használni.

Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyiközkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapulóinformatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

9. évfolyam


Az informatika alapjaiA személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése;a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata,tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépekfelépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; azinformáció és adat megkülönböztetése.

Operációs rendszer használataFloppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás,létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása,mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkereséseadott háttértáron. Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésükellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományokkibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése.

Kommunikáció hálózatonAz intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának,

azonosító megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egylevelezőprogram készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljánakmegismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, azegyszerű kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentésesaját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresésifeladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása,feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasútiinformáció, érdeklődési körbe tartozó oldalak). (Keresés az iskola irányultságánakmegfelelő ismeretek problémáinak megoldásához.)

KönyvtárhasználatTájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Azalapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása.Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumokkeresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint.

TÉMAKÖRÖKTARTALMAK

Az informatikaalapjai

A számítógép fő részei. Neumann- elvű számítógépek. Számítástechnikaieszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató.Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Információ, kód, adatmennyiség.Adatátvitel, kommunikáció.

Az operációs rendszerhasználata

Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezetkialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása,átnevezése, nyomtatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása,terjedésük megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerűtömörítési módok. Tömörített állományok kicsomagolása. Kiválasztottkönyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata.

Kommunikációhálózaton

Iskolai szolgáltatások és számítógépek használatának rendje. Iskolaiazonosító használata. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail címlétrehozása, használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak

használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek önálló felkeresése.Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus éskulcsszavas kereső használata webhely kereséshez.

Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: a könyvtár terei, állományrészei, raktári rend.Dokumentumtípusok: nyomtatott, audiovizuális, számítógéppel olvashatódokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, katalógusok.


Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjonelvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket.Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtártér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos ésszámítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.

10. évfolyam


Dokumentumkészítés számítógéppelSzövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretekstabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. Avágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentummentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása.Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján,illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszakileírás). Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése.

TáblázatkezelésA táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használatapéldákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel,mozgatás, másolás, törlés). A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése,alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése.Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Afüggvényhivatkozások másolása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémáhozigazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatokönálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatokkészítése. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.

Adatbázisban keresésKeresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmaiirányultságnak megfelelő adatbázisokban.

KönyvtárhasználatA lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése akönyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az interneten. A hagyományosés elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata.

TÉMAKÖRÖKTARTALMAK

Dokumentumkészítésszámítógéppel

Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrákrajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele adokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlettszolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, azoldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. Hasábok kialakítása. A szövegátrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumokkészítése. Típusdokumentumok.

Táblázatkezelés Adatok táblázatos formába rendezése és feldolgozása.. Cella, sor, oszlop,hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítésiformák. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények ésdiagramok között. Diagramtípusok. Problémamegoldás táblázatkezelővel.

Adatbázisban keresés Keresési és lekérdezési feladatok meglévő adatbázisban.Könyvtárhasználat Könyvtártípusok: közkönyvtár, szakkönyvtár. A közhasznú tájékozódás

forrásai, eszközei.


A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni ésmegszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokatszámítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, ésösszefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályaités etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban.Ismerje a könyvtártípusokat.

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

9-10. évfolyam


A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti éstársadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti,hogy megismerjék az ember életteréül szolgálóFöldet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azokkölcsönhatásait.

Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, atársadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint.Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és akölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét.

A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természetfolyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy atársadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani ésszintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földirendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerésenyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás.

Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, akülönböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei irántitisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításávalfelismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Megismertesse az egyre növekvőtársadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait,teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életbenjelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát,növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országukproblémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülőgazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélőmunkavégzést.

A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az embertermészeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdaságitevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű

korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezetimagatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogástkívánja.

A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulókpályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyságfejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy aziskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeikgyakorlása során.

Fejlesztési követelményekA tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi

képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbbösszefüggéseit. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörökáttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természetifeltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben.Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintűkövetkezményeit.

A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni atermészeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket amindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük azigény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezetiismereteiket.

A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudjákelemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kelltörekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak és szintetizálják korábbi ismereteiket,biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt.Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhetőadatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenekkülönböző földrajzi adatsorok és mutató-számok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatívés a gondolkodási képességeket pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémákfelismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotássorán. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikusés különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok,statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek).Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel avitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az emberiségés a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.

Belépő tevékenységek

Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozótematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése.A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen.Egyszerű térképi ábrázolások készítése.Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken ésműholdfelvételeken.Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különbözőstatisztikai mutatók, tematikus térképek alapján.

A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramokösszehasonlító elemzése.

A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusúábrák és modellek segítségével.Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek ésfolyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellekalapján.

Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl.keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján.Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, atájakhoz.Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok,statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján.

Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése, a földtörténet fő eseményeivelkapcsolatban.Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról.Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása.Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása.Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel ésa népesedéssel kapcsolatban.Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok.Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése.

Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témákhoz kapcsolódóan.Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepénekváltozásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről.Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy régiókban lezajlott gazdaságifejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával.Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése regionális és globális környezetiproblémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenységkövetkeztében károsodott tájak, térségek helyreállításáról.Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a globalizálódó világ jellemző vonásairól.

Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adotttémakörökhöz kapcsolódóan.Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, akörnyezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről.Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő- ésszakirodalom felhasználásával.Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális és hazai cégek termékeiből.Tanulói kiselőadás az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportosinformációgyűjtés alapján.A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása.Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatokterjeszkedéséről. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeirőlcikkek alapján.

Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságokérdekellentéteiről.


Térképi ismeretek A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.

Kozmikuskörnyezetünk

A NaprendszerA Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben.

A Föld mint égitestA Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás.A helyi és a zónaidő számítása.

Az űrkutatás a Föld szolgálatábanAz űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és agazdaságban.

A geoszférák földrajza

Tájékozódás a földtörténeti időben

A kőzetburok földrajzaFöldünk gömbhéjas szerkezete.A kőzetburok felépítése.A lemeztektonika alapjai.A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel.A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei ésrészfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés.Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.

A légkör földrajzaA légkör anyagi összetétele, szerkezete.Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik.A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások.Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok.Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre.Az általános légkörzés.

A vízburok földrajzaA vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai.Az a világtenger természeti erőforrásai.A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk.A vízgazdálkodás.

A talaj földrajzaA talaj kialakulása, szerkezete.A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása.

A Föld felszínformáiA belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében.A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk.

A földi szférák környezeti problémáiAz éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, agazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetességA szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatokjellemzői.

A földrajzi övezetességA vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere.A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk.Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattólfüggő övezetessége.A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre.

Népesség- éstelepülésföldrajz

A Föld népességeA népességszám változásai.A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei.A népesség térbeli mozgásai.

Települések a FöldönA települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők.A településtípusok és jellemzőik.A városodás és a városiasodás.

A világ változótársadalmi-gazdaságiképe

A gazdasági élet szerkezetének átalakulásaA gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségénekátértékelődése.A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai.

A világgazdaság jellemző folyamataiA globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és anemzetgazdaság kapcsolata.A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása.A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetekszerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában.A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe.A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai.

A működőtőke és a pénz világaA nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában.

A világgazdaságbankülönböző szerepet

A világgazdasági pólusokA gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük

betöltő régiók,országcsoportokés országok

változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.

A fejlődő országokÁltalános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepüka világgazdaságban.

MagyarországHazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdaságifolyamatokban.Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai.A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunkjellemzői.

A globális környezetiproblémák földrajzivonatkozásai

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzikövetkezményeiA demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- ésenergiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei.

A környezeti válság kialakulásaA különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai.A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései.A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak

A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontokszerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.

Új topográfiai fogalmakAfrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok,Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea,Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld,Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó;Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó,Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong,Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó,Watt-tenger;Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár.

A továbbhaladás feltételeiA tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes

egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét,felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyesszférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákatveszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázzameg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közöttialapvető összefüggéseket.

A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa beszerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeibenmegfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenképes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdaságirendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudjabemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből aglobális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési ésfogyasztási igények környezeti hatásait.

BIOLÓGIA

9–10. évfolyam


Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlatikészségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezekegységében valósul meg.

Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretekkiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva atanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. Arendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miérttörténik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjéksaját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait.

Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódvanyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges,hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését,és lehetővé teszi ezek befolyásolását.

A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzésigényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többitantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének ésalkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamánképessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekbengondolkodjanak.

Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományosmegismerési módszereket használni.

A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletekszervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzésélményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti azegyüttműködésre vonatkozó készségek kialakulását.

A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet ésbiológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókatazáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja abiológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek azélővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie ajövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre.Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember isrésze.

Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és

biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot.

Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését.Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat

tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életénekesélyeit.

A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja,hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történőbeilleszkedést.

Fejlesztési követelményekIsmertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló

és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű –anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit.Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és

mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhozhasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinakmegoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait,képességeit, készségeit.

Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, azember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait.

Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetőjellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi életperiodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatokvisszafordíthatatlanságáról.

Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainakjellegzetes növényeiről, állatairól.

Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni abiológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit.

Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelenjellemzők, tényezők elkülönítésére.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni anyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségénekmegfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő kiadványok és elektronikus médiumok biológiávalkapcsolatos információit.

Keltsük fel az érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé abiológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat,kísérleteket önállóan elvégezni.

A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők mikéntváltoznak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyertadatokat.

Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapjána biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében.Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére.Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit

szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyeshasználatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni,értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrákinformációtartalmát.

Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természetiszépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében.

Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igényefizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezeténekmegőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet-és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében aszennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében.

Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országoktudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentősszerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

Belépő tevékenységformákAz élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével.Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése,megfogalmazása.Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése.A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok éskülönbségek megértése.Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése.A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete.A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartásaebben a témakörben.Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező,környezetpusztító magatartás ellen.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzoksegítségével.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenységkövetkezményeinek az ismertetése.A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok,könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata.Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszerlényegének ismerete.Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőségesmértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit azevolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatoskörnyezetkímélő magatartása hozhat megoldást.A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintűéletfolyamatok közötti kapcsolat belátása.Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések köztikapcsolatok felfedezése.A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával.Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességénekbelátása.Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzésételősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikaiszempontból.Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra.Az öröklődés lényegének ismerete.Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása.Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati

megvalósíthatóságának megismerése.Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása,értékelése.


Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága

Vírusok, prokariótákés egysejtűeukarióták

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A baktériumokfelépítése és jelentőségük. A kórokozó eukarióta egysejtűek ésjelentőségük.

Az állatok teste éséletműködései

Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül.Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói.Az állatok kültakarójának típusai, funkciója.A különböző szerveződésű állatok mozgása.Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, a heterotróf anyagcserelényege.Néhány eltérő szerveződésű állat légzése.Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállításirendszerek legfontosabb közös jellemzői.A kiválasztás szerepe.Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása.Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül.Az állatok életműködéseinek szabályozása.Az állatok érzékszervei, kommunikációja.Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezeténekösszefüggése.Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.

A növények teste éséletműködései

A növényi test szerveződése.A növényi szövetek típusai, funkciói.A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotrófanyagcsere lényege.A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai.A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermőkvirága.Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései.Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.

A gombák teste éséletműködései

A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai.A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.

Az életközösségek általános jellemzői

Az élettelenkörnyezeti tényezőkés ezek változásai

A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői.A víz- levegő- és talajvédelem.Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai.Az élőlények tűrőképessége.

Az élő környezetitényezők

Populációk közötti kölcsönhatások.Táplálkozási hálózatok.

Az életközösségekanyag- ésenergiaforgalma

Termelők, fogyasztók, lebontók.Létfontosságú anyagok körforgása a természetben.Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése.

A természetes ésmesterségeséletközösségek

A természetes életközösségek.

Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása azéletközösségekre.Környezetrombolás és környezetvédelem.

Az élővilág törzsfejlődése

Az evolúció alapjai ésbizonyítékai

Az evolúció fogalma.A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai.

Az evolúció lehetségesfolyamata

Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései.A növény- és állatvilág őseinek kialakulása.A szárazföldi növények megjelenése.Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.

Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása.

A Homo nemzetség evolúciója.A nagyrasszok kialakulása.

A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. Abioszféra jövője.

A sejtek felépítése és működése

A sejtek felépítéseés anyagcseréje

A biogén elemek és a víz.A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabbtulajdonságai.A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója.Az enzimek.A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége.

A szaporodás ésöröklődés sejttanialapjai

A sejtciklus.Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma.A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége.A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.

Az ember életműködései és az életműködések szabályozása

A bőr és a mozgás A bőr felépítése és funkciói.A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz.Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez.A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapostestmozgás jelentősége.

A táplálkozás Az emésztés lényege.A bélcsatorna szakaszai és működésük.A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészségestáplálkozás.

A légzés A légzőkészülék felépítése és működése.A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A keringési rendszer A vér összetétele.Az ember keringési szervrendszerének részei és működése.A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése.

A kiválasztás A kiválasztószervek. A vese működésének lényege.A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az idegrendszer Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése,az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: akörnyéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei ésezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyiismeretek.

Az immunitás Az immunrendszer szerepe.A védőoltások.A vércsoportok.Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonálisszabályozás

A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer.A legfontosabb belső-elválasztású mirigyek és hormonjaik.Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.

Az érzékelés A szem felépítése és működése.A hallószerv felépítése és működése.A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek.

Az emberszaporodásaés egyedfejlődése

Az ivarsejtek.A hím ivarszervek felépítése és működése.A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus.A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés.Az emberi szexualitás.A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük.Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.

Az öröklődés alapjai

Egy gén általmeghatározotttulajdonságöröklődése. A génekés a környezet hatásaa tulajdonságokkialakulására

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma.A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában.A domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői.Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése.

Több tulajdonságegyidejű öröklődése.

Az emberi ivar kialakulása.A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése.

A genetikai ismeretekgyakorlativonatkozásai

A genetikai kutatások jelentősége . A genetikai eredmények és kutatásoketikai kérdései.

Általánosegészségügyiismeretek

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosiellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztetőtényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Azutódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.


A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlényekéletműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés isbiztosíthat.

Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényegestulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét.

Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és akörnyezet között.

Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és akörnyezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.

Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőitvázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.

Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyébinformációhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez.

Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be azegészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait.

Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget

elősegítő magatartás elsajátítására.Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az

örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.

KÉMIA

Célok és feladatokA szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé,

a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának azáltalános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.

A szakközépiskola 9–10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon továbbépítjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudássalegyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjüka más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét,világképét és képességeit.

A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényükis van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és azáltalános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását isértelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajlóbonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példákteszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, aközvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagoktulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit(alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.

Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,esetenként értelmeznek is kísérleteket.

A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint aszerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni abonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik agyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra.

A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlenvetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak,amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártásfolyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat.

A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végéreszínvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket atevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével.

A 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezetigondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erősa kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egybenlehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizikatárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákokvilágképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.

A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletetsajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagokés a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikereskémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi azalaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokútanulmányok folytatását.


Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességekSzerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikushasználatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyiaudiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmánymegírására.

A kísérletek sokaságának megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteketleírás alapján elvégezni.

A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot.Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulákszerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.

Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikaifejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy atársadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenektudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdaságiellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapiéletükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást azegyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitelminél több eleme.

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyestapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy azegészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket éséletmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyenezekről a kérdésekről saját véleményük.

Tájékozottság az anyagrólAz anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatásikészségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményekéntismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagokrészecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait,esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes ésmesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről,értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével,ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyébtudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszútávú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatároljákmagukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztetőanyagok hatásait.

Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat.Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.

Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségekAz idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mintmindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbelilefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiaifolyamatok megfordíthatók.

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségekLegyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiairészecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendieltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődésérőlA diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskékés a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniükkell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgálkülönböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniükannak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. Afelhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűntgenerációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának

szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódólegnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

Belépő tevékenységekAz általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek,

képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyekkapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikusmédiából.A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információkösszehasonlítása.A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása ésértékelése.Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.A verbális és a képi információk egymásba alakítása.A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása afenti tevékenységekben.Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadástartása az ismeretekről.A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egyrészének önálló magyarázata.A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, azatomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban.Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára,tulajdonságából a szerkezetére.Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- ésmásodrendű kötések alapján.Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekbőlkövetkeztetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainakmegfelelő kezelése.A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükségeslényeges tulajdonságok ismerete.A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek

alkalmazása.A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése ésbesorolása a megfelelő vegyületcsaládba.A nevezéktani szabályok használata.A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.Molekulamodell készítése.A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportrajellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése.Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiaireakciókban.Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagokmegismerése.Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználásilehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiaiszaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuáliseszközök alkalmazásával.A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémákokainak, következményeinek feltárása.


Tájékozódás arészecskék világában

Atomszerkezet:Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak,alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyérték-elektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet:Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározófőbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosságfeltételei. Anyagi halmazok:Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendűkötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrács típusok,szerkezetük és fizikai tulajdonságaikkapcsolata. Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel,koncentráció (mol/dm3).

A kémiai reakciók arészecskék

ismeretében

Termokémia:Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.

Reakciósebesség és egyensúly:A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,

katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók:A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak ésbázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás,pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók:Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- ésredukálószer. Galvánelemek:A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- ésanódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. Agalvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek,ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis:Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatokesetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl.alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.).

Szénhidrogénkincsünk, mintenergiahordozó

Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgázösszetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj,kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különöstekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben,talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek csoportosítása. Atelített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet,szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria,elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciójahalogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabbhalogénezett szénhidrogének.

Legfontosabbműanyagaink

Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició,polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén,polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagoktulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon,vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk.

Szerves vegyületek akamrától alaboratóriumig

Funkciós csoport.Alkohol – alkoholok:Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Azalkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben azaldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak:A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav(részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav,borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek:A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük,főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek:A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak(palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajoktulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatásmechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok:

Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, agyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. Afotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen),biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, acellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék:A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, azaminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése,szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjéktulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjékbiológiai szerepe.

A biológia határán Nukleinsavak:A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása,bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.

A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szervesvegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,hozzászokás, függőség.

Környezeti szerveskémia

Ólomtartalmú üzemanyagok.Katalizátor a gépjárművekben.Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok.A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban.Az ózonpajzs vékonyodása.Szennyvíz.Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer,festék).A hulladékégetés problémái.Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.

Továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje azanyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét.Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használatasegítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból kelet-kező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét éstulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje azanyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni.Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására.Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiaiismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületekalaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg

köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezetiés élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerjehatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használjaszakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell aszervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.

FIZIKA

9–10. évfolyam


A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvetőfizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségekmegértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.

A kitűzött célokataz általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésévelérhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségiszintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.

A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből,kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegiösszefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azokalkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezekvalóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természettörvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletilegellenőrizhetők.

A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy atermészettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, ésszoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése,hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téveezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiségcéljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünkmegóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott emberfelelőssége és kötelessége.


Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességekVáljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezetjelenségeinek megértése.

Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes

használatában.Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok

tört részeinek és többszöröseinek használatában.Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és

táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű

természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudjaösszevetni a tanultakkal.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők,tényezők megkülönböztetésében.

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő

használatával megfogalmazni, leírni.Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész

grafikonok adatait leolvasni, értelmezni.Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit

felismerni.A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai

ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időbenTudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a

természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat,hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyagrészecsketermészetéről.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizikavizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamataitéppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezőváltozásait.

Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek

helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A tanuló tudja, a fizikai törvények a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyaitfogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A

tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a

matematika szerepét a fizikában.A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet

megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nempusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapítotttörvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.

Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra másterületeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiáhozvagy a művészetekhez.


Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbélényeges tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghozkapcsolódó egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. Atapasztalatok közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult

fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életbenhasznált fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése amindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók(szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok)használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató ésszimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata atananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.


Mechanika

Mozgások

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikonkészítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.

Az egyenes vonalú

egyenletesen változó

mozgás, szabadesés

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: aszabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebességváltozásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulásfogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Azegyenletesen változó mozgás grafikus leírása.

Az egyenleteskörmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Azegyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mintvektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mintvektormennyiség.

A dinamika alapjai

Mozgásállapot-

változás és erő

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. Atehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II.törvénye. Hatás–ellenhatás törvénye.

Erőfajták Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.

Erők együttes hatása A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriálisösszegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele.

A lendület-megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák,mindennapi jelenségek).

Az egyenleteskörmozgás dinamikaivizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetálisgyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Munka, energia

A munka értelmezéseés kiszámítása

A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel.

A teljesítmény éshatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

Rezgések, hullámok

Rezgések A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek(amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés energiája.

Hullámok Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámokvisszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámokkialakulása.

A hanghullámtulajdonságai

Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük.

Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektromosalapjelenségek

Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetők,szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrétesetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültségfogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).

Egyenáramok

Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása,fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.

Elektromos energiaés teljesítmény

Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye.

Elektromágneses indukció,

Elektromágneses hullámok

A mágneses térA mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma.Áramok mágneses tere.

Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térbenMozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált

feszültség, Lenz-törvény.

Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáramfogalma és jellemzése.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.

Elektromágneses

hullámok

Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás,hasonlóságok és különbségek.Gyakorlati alkalmazások.Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások.

Fénytan

Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. Afényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törésés teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása,optikai eszközök.

Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás,interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

Termodinamika

Gázokállapotváltozásai

Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–Lussac törvények. Kelvin-félehőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázokrészecskemodellje.

A hőtan főtételei A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II.főtétele (a folyamatok iránya).

Halmazállapot-változások

Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás jellemzése.Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.

A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.

Modern fizika

Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Azatomok mérete.

A fény kettős természete A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. Afényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete.Gyakorlati alkalmazások.

Az elektronok kettőstermészete

Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Azelektron mint hullám: elektroninterferencia.

Az atom szerkezete Az atom belső szerkezetére utaló kísérletitapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Azelektronburok héj-szerkezete

Az atommag szerkezete A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatásjellemzése.

A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktívsugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. Atermészetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlatialkalmazásai.

Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba,atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyeiés kockázata.

Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. Ahidrogénbomba.

Egyetemes tömegvonzás A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói,azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. ANewton-féle gravitációs törvény. A mesterségeségitestek mozgása.

Csillagfejlődés A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.


A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és amodern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerűtermészettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természetegységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség

indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és azalkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.

A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbbterületei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat).

Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állításközött. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e.

Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtanijelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok.

Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelméletkialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait Ismerje azatommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktívsugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió).Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásánakelőnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel akörnyezeti hatásokra.

Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak ésvéglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak.

Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra,gondolkodás egyéb területei között.

Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésérehasználni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások,elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkelszemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást.

Élelmiszeripari és földmérési szakközép- és...

Documents