latex kezdolepesek
TRANSCRIPT
Debreceni Egyetem ◦ Informatikai Kar
Bujdosó Gyöngyi
LATEX kezdőlépések
Segédkönyv a LATEX tanulásához
Szintaktikák és mintalapok
Debrecen, 2008
Tartalomjegyzék
1. Dokumentumosztályok. . . 31.1. Osztályok (∗.cls) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.1.1. A LATEX standard dokumentumosztályai . . . . . . . . . . 31.1.2. Az AMS-LATEX standard dokumentumosztályai . . . . . . 31.1.3. Opciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.2. Gyakran használt csomagok (∗.dtx) . . . . . . . . . . . . . . . . . 41.3. Mintafájl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2. Bekezdésformázás 52.1. A bekezdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52.2. Bekezdések kiemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2.2.1. center . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52.2.2. quote . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52.2.3. quotation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62.2.4. verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2.3. Szótárak, lexikonok szedése – description . . . . . . . . . . . . . . 62.4. Felsorolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2.4.1. Azonos értékű fogalmak (itemize) . . . . . . . . . . . . . . 62.4.2. Különböző értékű fogalmak (enumerate) . . . . . . . . . . 72.4.3. Listaelemet jelölő jel megváltoztatása . . . . . . . . . . . 7
3. Betűtípusok és betűméretek 93.1. Betűtípusok megadása a LATEX-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . 93.2. Szövegközi kiemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93.3. Betűméretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103.4. Egy kis szörnyű minta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
4. Méretek, számlálók 114.1. Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114.2. Méretek megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
4.2.1. Beépített méretek átállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 114.2.2. Helykihagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124.2.3. Egyéb méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
4.3. Számlálók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
5. Lábjegyzetek 145.1. Lábjegyzet megadása és számozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 145.2. Kiíratási formák megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155.3. A footnote csomag és opciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
6. Dobozok 16
1
TARTALOMJEGYZÉK 2
7. Táblázatok 187.1. Tabulátorok – a tabbing környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187.2. Táblázatok – a tabular környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
8. Hivatkozások 208.1. Kereszthivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208.2. Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218.3. Minta hivatkozásokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
8.3.1. Baker és Archinard . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
1. fejezet
Dokumentumosztályok,stílusok, csomagok
1.1. Osztályok (∗.cls)\documentclass[opciók]{osztály}
1.1.1. A LATEX standard dokumentumosztályaiarticle (cikk), book (könyv), report (beszámolók, diplomamunka), letter(levél), slides (fólia), proc (konferenciakiadvány), minimal; ltxdoc, ltxguide,ltnews (LATEX fálj dokumentálásához való osztályok).
1.1.2. Az AMS-LATEX standard dokumentumosztályaiamsart (cikk), amsbook (könyv), amsproc (konferenciakiadvány); amsdtx,amsldoc (LATEX fálj dokumentálásához való osztályok).
1.1.3. Opciók• 10pt, 11pt, 12pt – alap betűfokozat megadása
• a4paper, a5paper, b5paper, letterpaper (215, 9×279, 4 mm), legalpaper(215, 9× 355, 6 mm), executivepaper (184, 15× 266, 7 mm)
• onecolumn – egy oszlopos, twocolumn – két oszlopos szedésű lesz az egészdokumentum.
– \columnsep=10pt
– \columnseprule=0pt
• oneside (alapért.: article, report), twoside (alapért.: book) – a páros éspáratlan oldalak azonosak, illetve különbözőek.
• openright, openany (csak book) – a fejezetek mindig páratlan, illetve azaktuálisan következő oldalon kezdődnek.
• titlepage (alapért.: book, report), notitlepage (alapért.: article) – készít,illetve nem készít külön címlapoldalt.
• landscape – lap vízszintes orientációjú lesz.
3
FEJEZET 1. DOKUMENTUMOSZTÁLYOK. . . 4
• draft, final – nyomtat, illetve nem nyomtat fekete négyzeteket a túlcsorgá-soknál.
• leqno – a kiemelt képletek jele bal oldalon lesz.
• fleqn – a kiemelt képletek nem középre, hanem balra lesznek illesztve. Abal margó megnövelve a \mathindent beállított értékével.
– \mathindent=25pt
1.2. Gyakran használt csomagok (∗.dtx)\usepackage[opciók]{csomagnév}
• inputenc
– latin1– latin2 – \usepackage[latin2]{inputenc} beírásának eredménye-
képpen Windows alatt gépelve forrásszövegünkbe beírhatjuk a ma-gyar ékezetes karaktereket, azaz nem szükséges használni a \’o, \H ostb. formákat.
– pc852– applemac
• fontenc – \usepackage[T1]{fontenc} eredménye pl. a magyar „külső és»belső idézőjel« megjelenítése”.
• makeidx
• amslatex
• babel
– magyar – \usepackage[magyar]{babel} átállítja például a „Chap-ter 1” kiírást „1. fejezet” alakúra, és beállítja a magyar elválasztást
– deuch– francais– english– portuges– . . .
1.3. MintafájlMagyar nyelvű szövegek szedése esetén egy LATEX-fájlnak minimálisan a következősorokat kell tartalmaznia (a % jel utáni részek megjegyzések):
\documentclass{book} % dokumentum alapstílusa\usepackage[latin2]{inputenc} % ékezetek\usepackage[T1]{fontenc} % nemzeti karakterek, írásjelek\usepackage[magyar]{babel} % magyar elválasztás és generált szöveg
\begin{document}
Egy kis dokumentum szövege.
\end{document}
2. fejezet
Bekezdésformázás
2.1. A bekezdésHa magyar nyelvű szöveget szedünk, érdemes betartani a bekezdések formázá-sának magyar tipográfiai szabályait. Feltétlenül érdemes betartani a főszövegbekezdéseinek szedésére vonatkozóan a következőket:
• a bekezdések között ne legyen plussz helykihagyás,
• a főszöveg alap bekezdésének első sora be legyen húzva, és a behúzásmértéke a dokumentumon belül ne változzon,
• a sortávolság a betűkhöz és a sorhosszhoz megfelelően legyen beállítva,
• a sorok a bekezdésen belül kétoldali kizárással legyenek szedve,
• a kiemelésre használható formák közül a megfelelőt válasszuk,
• a listákat a standardnak megfelelően szedjük,
• és érdemes odafigyelni a kimeneti sorokra is.
2.2. Bekezdések kiemeléseA LATEX-nek viszonylag sok és kényelmes környezete létezik bekezdések kiemelé-sére. Ezek közül nézzük meg most azokat, amelyek függetlenek a dokumentum-osztálytól – azaz mindegyikükkel alkalmazható.
2.2.1. centerAz ebbe a környezetbe írt szöveg a szedéstükör
vízszintes közepére kerül.Többsoros szöveg elhelyezésére szolgál.
2.2.2. quoteEz egy mintaszöveg annak bemutatására, hogy a főszöveg normál bekezdésemilyen hosszúságú sorokkal szedődik.
Közvetlenül a cím után szedett bekezdés első sora ezzel a dokumentumosz-tállyal (book) dolgozva behúzás nélkül, de a további bekezdések első sora itt isbehúzással szedődik alapértelmezésben.
5
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 6
Bizonyos szövegeket szeretnénk szűkített margókkal – azaz kétoldalibehúzással – kiemelni. Erre szolgál ez a környezet.
Több bekezdést írhatunk itt is, a megjelenítésben a bekezdések elsősora nem lesz behúzva.
2.2.3. quotationEz a környezet szolgál például egy több sorból álló idézet, vagy
több idézet megjelenítéséreEz hasonlít az előzőhöz, de itt a bekezdések első sora behúzással
szedődik, és a bekezdések között nincs helykihagyás.
2.2.4. verseVersek szedésénél a verse környezetet használhatjuk, amelyben egy-
egy verssor a \\ dupla, ún. újsor jelig tart.A sorok formázása ennek megfelelően történik,szintén kétoldali behúzással.
Üres sor a versszak végét jelzi.Így tehát ez már egy új versszak.
2.3. Szótárak, lexikonok szedése – descriptionElőfordulhat, hogy szükségünk van egy szövegrész szótárszerű szedésére is, ilyenpéldául az, amikor fogalmakat sorolunk fel magyarázattal együtt:
center Több sornyi szöveg szedéstükrön belüli horizontális középrehelyezéséreszolgáló LATEX környezet.
quote Több darab, egy bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással való kieme-lésére is szolgáló, rövidített sorokat szedő LATEX környezet.
quotation Egy darab, több bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással valókiemelésére is szolgáló, rövidített sorokkat szedő LATEX környezet.
verse Versek írására szolgáló, rövidített sorokat szedő, több bekezdésre kihatóLATEX környezet.
2.4. FelsorolásokFőszövegben gyakran használunk felsorolásokat. Ennek két fajtáját különböz-tethetjük meg a felsorolt fogalmak egymáshoz való viszonyától függően:
2.4.1. Azonos értékű fogalmak (itemize)Itt a fogalmaknak nincsen sorrendjük egymáshoz képest, így nem szükséges őketszámozott listába sorolni, a listaelemek azonos jellel vannak ellátva. (Ezt néholjelöletlen listának is nevezik.)
• A magyarban a listaelemek jelölésére leggyakrabban használt jelek a gon-dolatjel (–), a középpont (•) és a csillag (∗).
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 7
– Az amerikai standard ettől eltérő,
∗ nagyobb középpontot és nagyobb csillagot alkalmaz,∗ és a jelek függőleges helyzete is eltér a magyarban szokásostól.
– Ráadásul a középpontot részesíti előnyben – ellentétben a magyarral,ami a gondolatjelet.
• Ezen a listán is jól látszik a környezetek egymásbaágyazása.
2.4.2. Különböző értékű fogalmak (enumerate)Amikor a felsorolt fogalmaknak értéke az azonos szinteken szereplőknek is külőn-böző, a listaelemeket különböző jellel látjuk el. Ezt alkalmazzuk akkor is, amikoregyes listaelemekre később hivatkozunk. (Ezt néhol jelölt listának is nevezik.)
Az elemeket jelölő jel lehet arab szám, római szám, kisbetű, nagybetű, illetvegörög betű.
1. A magyar standard szerinti alapszabályok:
(a) A sorrend: I. 1. A) a) α)
(b) Ügyeljünk arra, hogy
i. a számok után mindig pont,ii. a betűk után mindig kerek zárójelet használunk.
(c) A kurziválás:
i. számok esetében:A. ha az alapszöveg antikva, akkor a szám is antikva,B. ha az alapszöveg kurzív, akkor a számok is kurzívak,
ii. betűk esetében:A. ha a szöveg antikva, a betű (az őt követő zárójellel együtt)
kurzív,B. ha a szöveg kurzív, a betű (az őt követő zárójellel együtt)
antikva.
2. Az angolszász standard a mienktől, jól láthatóan, ebben is eltér.
2.4.3. Listaelemet jelölő jel megváltoztatásaEgyenként
Ha azonban szeretnénk a standardtól eltérő jeleket alkalmazni, módunk van ajelek egyenkénti megváltoztatására az egyes \item parancsok után [] jelek közzéírtan, pl. \item[--] módon.
Egyöntetűen
Az itemize környezetben a jelek szintenkénti átdefiniálásával lehet a legegysze-rűbben megadni az általunk használni kívánt jeleket. A LATEX átdefiniáló pa-rancs a \renewcommand{}{}, ahol az első zárójelpárba az átdefiniálandó parancsnevét, a másodikba pedig az új parancsot kell írnunk.
– Ezekben a környezetben például már az átírt címkék jelennek meg.
◦ Az első szint jelét a \renewcommand{\labelitemi}{--} paranccsal,
(más) a második szint jelét a \renewcommand{\labelitemii}{$\circ$}paranccsal,
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS 8
◦ a harmadikét pl. a \renewcommand{\labelitemiii}{$\cdot$} pa-ranccsal,
◦ a negyedikét pedig a\renewcommand{\labelitemiv}{$\Rightarrow$} paranccsal.
Hasonló módszer alkalmazható az enumerate környezetben is. Itt a szintjelölésének megjelenéséért több parancs is felelős.
1. Az n-edik jel milyenségét (pl. 1 vagy A vagy a stb.) a \theenumin parancshatározza meg. Átdefiniálásuk pl. a következőképpen történhet:
a) \renewcommand{\theenumi}{\arabic{enumi}} illetve
⇒ \renewcommand{\theenumii}{\alph{enumii}} illetve
b) \renewcommand{\theenumiii}{\roman{enumiii}} illetve
c) \renewcommand{\theenumiv}{\Alph{enumiv}}
2. Az n-edik jel megjelenési formáját az eléje és utána írandó jelekkel együttpedig a \labelenumin parancs határozza meg. Például:
a) \renewcommand{\labelenumi}{\theenumi.} vagy
b) \renewcommand{\labelenumii}{\em\theenumii)} vagy például
b/i \renewcommand{\labelenumiii}{\em\theenumii/\theenumiii}illetve
b/ii \renewcommand{\labelenumiv}{(\theenumiv)}
3. fejezet
Betűtípusok és betűméretek
A szövegek szedésénél sokszor szükségünk van egyes szövegrészek, fejezetcímek,szavak, kifejezések más betűcsaláddal vagy csak más betűtípussal (más névenbetűváltozattal) való szedésére, illetve egyes szövegrészek (pl. címek) nagyobbbetűmérettel (más néven betűfokozattal) történő megjelenítésére. A LATEX-ben abetűcsaládok, betűváltozatok és betűfokozatok váltására több parancs is létezik,melyeket most röviden áttekintünk.
3.1. Betűtípusok megadása a LATEX-benA különböző betűváltozatok megadására több parancs is szolgál a LATEX-ben:
Alakjuk szerint lehet\textup{(Minta)} (Minta): álló (antikva),\textit{(Minta)} (Minta): dőlt (kurzív),\textsl{(Minta)} (Minta): döntött,\textsc{(Minta)} (Minta): roman kiskapitális (kapitälchen).
Vastagságuk szerint lehet\textmd{(Minta)} (Minta): normál,\textbf{(Minta)} (Minta): félkövér.
Betűcsalád szerint pedig lehet\textrm{(Minta)} (Minta): roman (és egyben antikva),\textsf{(Minta)} (Minta): betűtalp nélküli, groteszk, sans serif (és egy-ben antikva),\texttt{(Minta)} (Minta): írógép típus (és egyben antikva).
Néhányuk kombinálható is, például:
\textit{\textbf{Anna Bella}} eredménye: Anna Bella\textbf{\textsf{Anna Bella}} eredménye: Anna Bella\textsl{\textsf{Anna Bella}} eredménye: Anna Bella\textsl{\textbf{Anna Bella}} eredménye: Anna Bella
3.2. Szövegközi kiemelésSzövegközi kiemelésre leginkább javasolt az antikva–kurzív váltás. Ez azt jelenti,hogy az antikva betűkkel írt szövegben a legjobb a kiemelt szavakat, kifejezéseketkurzívval szedni, míg kurzív környezetben antikvával. Ezt a LATEX egy igenkellemes parancsa oldja meg: az \emph{ }.
Egy példa az \emph{ } hatására:
9
FEJEZET 3. BETŰTÍPUSOK ÉS BETŰMÉRETEK 10
{\rm Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen\emph{kurzívval} szedett!}
Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen kurzívval szedett!
{\it Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen\emph{antikvával} szedett!\/}
Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen antikvával szedett!
3.3. BetűméretekA LATEX tíz betűméretet átállító paranccsal rendelkezik. Ezek a következők:\tiny (a legkisebb méret α), \scriptsize (az indexek mérete α), \footnotesize (lábjegyzetmérete α), \small (kisebb méret α), \normalsize (normál méret α), \large (na-
gyobb α), \Large (nagy α), \LARGE (nagy α), \huge (nagy α),
\Huge (nagy α). Érvényes átváltásig, illetve a csoport bezárásáig.
Látható, hogy a parancsok nemcsak a szöveg karaktereinek méretét, hanema matematikai mód karaktereinek méretét is megváltoztatják.
3.4. Egy kis szörnyű minta
Felhívás!A Magyar TEXesek Szövetsége (továbbiakban MTSz) felhívja kedves tagjai
figyelmét a szövetség következő előadására:
Betűk a TEX-benIdeje: Debrecen, 2001. március 17.
Helye: A Debreceni EgyetemMatematikai és Informatikai Intézetének M 214-es terme.
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el tájékoztatónkat, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, pszichiáterét!
Az előadásra mindenkit szeretettel várunk. Az önkéntes előadók jelentkezési határideje 2001.március 16.
Tisztelettel:A szervezők
4. fejezet
Méretek, számlálók
A LATEX a plainTEX-ben használtaktól eltérő parancsokat kínál a méretek, vala-mint a számlálók megadására, értékének módosítására. Most áttekintjük ezeket.
4.1. MértékegységekA TEX többfajta mértékegységet ismer. Ezek két, megkülönböztetendő cso-portba sorolhatók:
Abszolút mértékegységek:. mm, cm, pt, bp, cc, pc, dd, in, spmm milliméter cm centiméterpt pont (point) pc picadd didot point cc ciceróin hüvelyk (inch) sp osztott pont (scaled point)bp nagy pont (big point)
A mértékegységek átváltásai:pt pc in cm bp dd cc sp
1 pt = 1 0,08333 0,01384 0,035146 0,99626 0,93458 0,07788 65 5361 pc = 12 1 0,16608 0,42175 11,9552 11,215 0,93456 786 4321 in = 72,27 6,0225 1 2,54 72 67,542 5,6284 4 736 2871 cm = 28,4528 2,371 0,3937 1 28,348 23 147,7 2,216 1 864 6801 cc = 12,84 1,07 0,1777 0,4513 12,792 12 1 841489
Néhány példa a megadásra:6 cm 20pt0.31246in + 5,34 pc.31246in - 5,34 pc
Relatív mértékegységek:. ex, em
1 em az aktuális betűkészlet ”M” betűjének a szélessége,1 ex az aktuális betűkészlet ”x” betűjének a magassága.
A magukban hordozott méret attól függ, hogy mekkora az aktuális betűkészlet
”x” illetve ”M” betűje.
4.2. Méretek megadása
4.2.1. Beépített méretek átállításaMindennek meg van adva az alapértelmezett mérete, mint például a szövegtükörszélességének vagy magasságának. A már létező méretek átállítása az alábbi
11
FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK 12
módon történhet:
\textwidth = 16cm\textheight = 23cm
vagy például
\setlength{textwidth}{16cm}\addtolength{textwidth}{-2cm}\settowidth{\parindent}{behúzás}
4.2.2. HelykihagyásFüggőleges helykihagyás
\vspace{2cm}\vspace*{2cm}
Vízszintes helykihagyás
\hspace{2cm}\hspace*{2cm}
4.2.3. Egyéb méretekA LATEX által előre definiált, valamint az általunk létrehozott méretek megvál-toztatására a következő parancsok szolgálnak:
Új méret megadására a \newlength{\parancsnév} parancs szolgál.
Méret megváltoztatására a \setlength{\parancsnév}{méret} szolgál.
Méret relatív megváltoztatására az \addtolength{\parancsnév}{hozzáa-dandó méret} parancs szolgál.
Helykihagyásra a \hspace{méret}, \hspace*{méret}, \vspace{méret},\vspace*{méret} és \addvspace*{méret} parancsok szolgálnak.
FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK 13
4.3. SzámlálókÚj számláló megadására a \newcounter{számlálónév}[ős] szolgál.
Pl. \newcounter{minta},vagy \newcounter{minta}[chapter].Ős számláló megadása esetén az újonnan létrehozott számláló értéke azős számláló értékének változásakor automatikusan lenullázódik. Példáula book dokumentumosztály használata esetén a section és a subsectionszámlálók a következőképpen vannak létrehozva:\newcounter{section}[chapter] és \newcounter{subsection}[section]
Értékének megadására a \setcounter{számlálónév}{érték} szolgál.Pl. \setcounter{minta}{1}
Értékének relatív megváltoztatására az\addtocounter{számlálónév}{érték} szolgál.Pl. az \addtocounter{minta}{3} eredménye 4 lesz.
Értékének növelése 1-gyel a \stepcounter{számlálónév} paranccsal is tör-ténhet.
Értékének növelése 1-gyel történhet a \refstepcounter{számlálónév} pa-ranccsal is, ami hivatkozásra (lásd később) is alkalmassá teszi a számlálóitteni értékét.
Értékátadás: \setcounter{számláló 1}{\value{számláló 2}.Pl. \setcounter{minta}{\value{page}} eredményeként a minta szám-láló értéke meg fog egyezni az aktuális oldalszámmal.
Kiíratási formák pl. a már létrehozott minta számlálónál:
Formátummal az alábbiak lehetségesek:\arabic{minta}: 1, 2,. . .\Roman{minta}: I, II,. . .\roman{minta}: i, ii,. . .\Alph{minta}: A, B,. . .\alph{minta}: a, b,. . .\fnsymbol{minta}, ∗, †,. . .
Létezők kiíratása a \theszámláló módon, pl. \theminta, \thepage.
Új kiírató parancs definiálása Pl.\newcounter{mintacounter}[chapter]\setcounter{mintacounter}{1}\renewcommand{\themintacounter}
{\thechapter.--\roman{mintacounter}}Eredményei: 4.–i 4.–ii 4.–iii
Létezők megváltoztatása pl.\renewcommand{\thepage}{--~\Roman{page}.~--}Eredménye: – XIII. –
5. fejezet
Lábjegyzetek
A LATEX alapértelmezésben több lábjegyzetet formázó lehetőséggel rendelkezik,mint a plainTEX. Ezeket fogjuk most röviden áttekinteni.
5.1. Lábjegyzet megadása és számozásaA legegyszerűbb eset1 a \footnote{szöveg} parancs használatára az, amikor aparancs után kapcsos zárójelek között egyszerűen megadjuk a lábjegyzet szöve-gét. Vigyázzunk a szóközökre és a jel elhelyezésére!2
Ha a dokumentumban átlagban kevesebb, mint 1,5 ∗ lábjegyzet szerepel,érdemesebb a lábjegyzeteket jellel† ellátni. Ezt úgy érhetjük el, hogy a foot-note számláló kiíratását a már jól ismert módon átváltoztatjuk \fnsymbol-ra:\renewcommand{\thefootnote}{\fnsymbol{footnote}}. A magyar standard sze-rint ilyenkor a lábjegyzetek számozása minden oldalon eggyel (∗-gal) kezdődik.
Ha az automatikus számozástól eltérő számot szeretnénk megjeleníteni, ak-kor azt \footnote[új szám]{szöveg} módon írva tehetjük meg.35 Majd isméta legegyszerűbb formátiii) használva folytatódik az eredeti számozás.
Dobozokból iv) nem tudunk kiíratni lábjegyzetet. Ha ez mégis szükséges,cselhez kell folyamodnunk: a dobozban el kell helyezni a lábjegyzet jelét a\footnotemark[szám] paranccsal, majd dobozon kívül meg kell adnunk a láb-jegyzet szövegét a \footnotetext[szám]{szöveg} paranccsal. Ilyenkor sajnosaz automatikus számozás felfüggesztődik, így léptetnünk is kell a számlálótv).Ha a footnote számláló aktuális értékét akarjuk kiíratni, akkor a szögletes zá-rójelek között konkrét szám beírása helyett használjuk a \value{footnote}értékkiírató parancsot!
1Mivel itt a book stílust használjuk, a lábjegyzetek számokkal vannak jelölve. A számok ésa lábjegyzet szövegének megjelenési formáját a stílusfájlok állítják be.
2A lábjegyzet jele előtt nem szabad szóközt hagyni!∗A magyar standard szerint. (Itt le is nulláztam a számlálót.)†A magyarban ekkor a ∗, ∗∗, stb. forma a szokásos, sajnos az \fnsymbol nem ezt produkálja.
Az \fnsymbol-ban ráadásul csak 9 jel van.35Ilyenkor az automatikus számozás felfüggesztődik.
iii)Itt újra a \footnote{szöveg} forma szerepel, csak a számláló kiíratását definiáltam át.iv)Ez például egy \fbox-hoz tartozik.v)Az ismert módon, a \stepcounter{számláló} paranccsal.
14
FEJEZET 5. LÁBJEGYZETEK 15
A minipage környezet az általa tartal-mazott lábjegyzeteketa saját területealján jeleníti meg.
aKisbetűvel íródik, és értéke eggyel kez-dődik. Számlálója az mpfootnote.
Itt is lehetd alkalmazni a különbözőa,már ismert formákata.
dHa akarjuk. . .aSzámban és formában is.
5.2. Kiíratási formák megváltoztatásaHa meg akarjuk változtatni az alap kiíratási stílusokat, többek között az alábbilehetőségeket használhatjuk.
A lábjegyzetek közötti távolságot a \footnotesep parancs határozza meg.Értékének megváltoztatása a \setlength{}{} és \addtolength{}{} paran-csokkal történhet.
A vonalat a \footnoterule parancs jeleníti meg. Megváltoztatására példa:\renewcommand{\footnoterule}{\kern-3pt\noindent \rule{.5\textwidth}{.4pt}\vspace{2,6pt}}. Ez már ugyanolyan helykihagyásokkal6, de hosszabb vonallalválasztja el a lábjegyzetet a szövegtörzstől.
A szövegtörzstől való távolságot a \skip\footins határozza meg. Átállításapl. \addtolength{\skip\footins}{1mm} módon történhet.
5.3. A footnote csomag és opcióiBetöltése tehát a \usepackage[opció]{footnote} módon történhet. Használ-ható opciói:
perpage Oldalanként újrakezdi a lábjegyzetek számozását (mint a footnpag cso-mag alkalmazása esetén).
para A lábjegyzetek nem különálló bekezdésekben, hanem egyetlen bekezdésbenjelennek meg (mint az fnpara csomag használata esetén).
symbol Az alkalmazott jelek az \fnsymbol jelei lesznek.
marginal A \footnotemargin7 parancs felelős a lap alján megjelenő lábjegyze-tek jeleinek margótól mért távolságáért. A jelek balra igazítva jelennekmeg.
flushmargin Ua., csak a lábjegyzetek jelei jobbra igazítva jelennek meg.
norule A lábjegyzeteket a szövegtörzstől elválasztó vonal nem jelenik meg.
6A \noindent parancsot ne hagyjuk ki!7Átállítása a hosszakat átállító parancsokkal történhet. Lásd például a \footnotesep pa-
rancsnál.
6. fejezet
Dobozok
A \hbox helyett használhatjuk a LATEX-ben az \mbox{...}-ot1. Ha meghatáro-zott hosszúságú vízszintes dobozt akarunk létrehozni, használjuk a\makebox[szélesség][l|r]{...} parancsot , amely alapértelmezésben– azaz ha sem [l] sem [r] paramétert nem adunk meg – középre illeszt.
Bekeretezett dobozokat készítenek az \fbox és \framebox parancsok ,melyek használata és szintaktikája megegyezik az előző parancsokéval. Paraméterei:\fboxrule, \fboxsep.
Ha egy bekezdést akarunk dobozba helyezni, használjuk a jó\parbox[t|b|c][magasság][t|b|c|s]{szélesség}{...}parancsot, amely majdnem tökéletesen működik. Ezegy olyan doboz, amely alapértelmezésben középrehelyezett ([c]), de ezt a [t], illetve [b] beállításokkalmeg tudjuk változtatni. A [magasság]2 után a szövegdobozban elfoglalt helyzetét adjuk meg: [t]: tetejéhez,[b]: aljához, [c]: közepéhez, [s]3: egyenletesen elosztva.A szélesség a doboz vízszintes méretét határozza meg.Ebbe azonban csak egyetlen bekezdést írhatunk.
Ezt pedig
oda lehet tenni, ahová csak kedvünk tartja, és ha akarjuk, az \fbox paranccsalbe is keretezhetjük.
Ha ennél többet akarunk, azaz egy teljesen különálló kis lapot kívánunk létre-hozni az adott lapon belül, a minipage környezetet használhatjuk,amelynek szintaktikájaa a következő:
\begin{minipage}[t|b|c][magasság][t|b|c|s]{szélesség}A doboz tartalma.
\end{minipage}Ebben létrehozhatunk több bekezdést is, nem csak egyet. Itt
a lábjegyzetek is a lapocskához fognak tartozni.
aParaméterek megadása: lásd a \parbox parancsnál.
Lehetőség van szövegek egyszerű módon való felemelésére és lesüllyesztéséreis. Ezeket a mozgatásokat a \raisebox{dimenzió}{...} paranccsal érhetjük el,ahol pozitív dimenzió megadása esetén emelést, negatív megadása esetén pedigsüllyesztést végzünk.
1Ez ugyanolyan tulajdonságú, mint a \hbox.2Magasság megadása esetén kötelező megadni a külső helyzetet, míg a szöveg belső elhe-
lyezésére alapértelmezett a [t].3Az [s] sajnos csak a minipage környezetnél működik, hatása ott is csak lábjegyzet létezése
esetén látható.
16
FEJEZET 6. DOBOZOK 17
Érdekes parancs még a \rule[emelés]{szélesség}{magasság} is.Ebbe a témakörbe taroznak még a dobozdefiniálások is, amelyekhez a következő
parancsokat használhatjuk:\newsavebox{\elso}\savebox{\elso}[szélesség]{...}.... . . \usebox{\elso}. . .
7. fejezet
Táblázatok
Tabulált táblázatokat a tabbing környezeten belül, szokványos táblázatokat atabular környezeten belül, mátrixokat az array környezeten belül hozhatunk létre.
7.1. Tabulátorok – a tabbing környezetAz adott környezet illesztési pozícióit a \= paranccsal, az illesztési helyeket a\> paranccsal adhatjuk meg. Ha formátumsort akarunk használni, azt a \killparanccsal jelölhetjük ki (ekkor ez a sor nem jelenik meg).
Egy egyszerű példa a tabbing környezet használatára:
\begin{tabbing}\emph{Megoldások.}
\= 1. \= Ezen környezeten belül ... pl.\\\> \> a következ\H o módon: \verb-v\a’ersz\a’\i v\a’o- (= vérszívó).\\\> 2. \> Meg kell nézni a\\\> \> \LaTeX\ kezd\H oknek és haladóknak cím\H u könyv 221. oldalát.
\end{tabbing}
Sajnos azonban e környezeten belül speciális szerepe van a \’ és \‘ paran-csoknak is, így hivatalosan ezek egyike sem használható ékezetesítésre, ennekkövetkeztében azonban az áéí stb. formák sem. Ez utóbbi ugyan az alábbipéldával megcáfolódik, de arra az esetre, ha mégis előbukkanna ez a probléma,most megnézzük a megoldásokat.
Megoldások. 1. Ezen környezeten belül a \a ékezetesítő parancs használható pl.a következő módon: v\a’ersz\a’\i v\a’o (= vérszívó).
2. Meg kell nézni aLATEX kezdőknek és haladóknak című könyv 221. oldalát.
Kovács Katalin Fizika 10:00 C 345László Matematika 9:00, 14:50 K 321Norbert Kémia 15:50 M 125
Kispatakfalvi Zita Földrajz tegnapelőtt felmondott
7.2. Táblázatok – a tabular környezetEz a környezet alkalmas a klasszikus értelemben vett táblázat elkészítésére. Akörnyezetnek két formája létezik:
\begin{tabular}[vert. poz.: t|b]{oszlopok formátuma}
18
FEJEZET 7. TÁBLÁZATOK 19
\begin{tabular*}{szélesség}[vert. poz.: t|b]{oszlopok formátuma}
A szélesség a táblázat szélessége lesz, azaz az utóbbi forma adott szélességűtáblázat létrehozását teszi lehetővé.
Az oszlopok formátumának megadásánál használhatjuk például a következőket:l, r, c, |,p{szélesség}, (= \parbox[t]{szélesség}@{a szomszédos oszlopok közé beszúrandó szöveg},*{n}{oszlop(ok) form.},
A környezetben használható parancsok:\\, &, \hline\cline{első oszlop–utolsó oszlop},\multicolumn{n}{oszlopform.}{szöveg},
TáblázatNév évf. összeg MegjegyzésKiss Anita V. 12 000 Ft A múlt év végén teljesített min-
den rábízott feladatot, és mégegy kicsit többet is.
Kovács Koloska III. 3 000 Ft Nem teljesített semmit.Összesen: 15000 Ft
És akkor ez itt a legvége a szövegünknek.
8. fejezet
Hivatkozások
A LATEX-nek, minden kiegészítő csomag nélkül is számos lehetősége van hi-vatkozások, kereszthivatkozások alkalmazására.
A hivatkozások olyan parancsok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogya LATEX által automatikusan generált számokat ne explicit formában kelljen aszövegünkben beírni, hanem azok a hivatkozott számokkal együtt változzanak.
Ezek közül a parancsok közül nézünk most meg néhányat.
8.1. KereszthivatkozásRögtön a fejezet elején, a fejezet címének megadása után elhelyeztünk egycímkét, amely ennek a fejezetnek a számát fogja eltárolni:
\label{hiv},de ezt helyettesítettük egy kicsit bonyolultabb címkével:
\label{fej:hiv},ami lehetőséget ad a címkék egységesebb módon való kezelésére.
A \label{hiv} vagy \label{fej:hiv} módon megadott címke elhelyezéseesetén módunkban áll két dologra is hivatkozni :1. Hivatkozhatunk a címkével megjelölt, számlálóval rendelkező résznek a címkemegadásánál élő számára (pl. 6), illetve összetett számára (pl. 1.6) a
\ref{hiv} vagy \ref{fej:hiv}
parancs beírásával.2. Hivatkozhatunk arra az oldalszámra, amelyre a címke került a
\pageref{hiv} vagy \pageref{fej:hiv}
formában paraméterezett parancs beírásával.Példa:
Mint azt a Hivatkozások (8. fejezet, 20. oldal) című fejezetben láthatjuk,a LATEX több lehetőséget is felkínál hivatkozások beillesztésére. A kereszthi-vatkozások (8.1. alfejezet, 20. oldal) területén is kellemes környezetet biztosít.
Megoldás:...\chapter{Hivatkozások} \label{fej:hiv}
...
20
FEJEZET 8. HIVATKOZÁSOK 21
Mint azt a Hivatkoz\’asok(\ref{fej:hiv}{.}~fejezet, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal)cím\H u fejezetbenláthatjuk, a \LaTeX\ több lehet\H oséget is felkínálhivatkozások beillesztésére.A kereszthivatkozások\label{alfej:kereszt}(\ref{alfej:kereszt}{.}~alfejezet, \pageref{alfej:kereszt}{.}~oldal)területén is kellemes környezetet biztosít.
A fenti módszerrel megjelölhetünk bármilyen számlálóval ellátott szöveg-részt. A számláló lehet általunk létrehozott is.
Példa:A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre – bemutatván, hogy
az oldalszámok a helyesek maradnak (8. Hivatkozások, 20. oldal).
Megoldás:
A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre --bemutatván, hogy az oldalszámok a helyesek maradnak(\ref{fej:hiv}{.}~Hivatkozások, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal).
8.2. IrodalomjegyzékHa csak egyszerű módon akarunk irodalomjegyzéket/felhasznált irodalom listátlétrehozni, használhatjuk a LATEX
\begin{thebibliography}{hivatk. jel minta}listaelemek\end{thebibliography}
környezetét. Ebben az esetben a szöveg többi részében hivatkozhatunk is ezekrea listaelemekre. Ehhez aznoban az kell, hogy a listaelemeket a következő módonadjuk meg:
\bibitem[kiírandó szám/jel]{hivatkozási címke} a mű adataiEzt akkor használjuk, ha valamilyen különlegesebb számozást akarunk létre-hozni. Ha nem írunk szögletes zárójelet, a listaelemek arab számmal folyam-atosan számozódnak:
\bibitem{hivatkozási címke} a mű adataiA szövegen belül az irodalomjegyzékbeli elemekre a\cite{hivatkozási címke lista}
paranccsal hivatkozhatunk, amely kiírja az automatikusan létrejött vagy az ál-talunk megadott számo(ka)t vagy jel(ek)et. A hivatkozási címke lista elemeitvesszővel választjuk el.
Ha valamilyen egyéb információt is akarunk hozzáfűzni a szövegbeli hivatkozáshoz,azt szögletes zárójelek között,
\cite[plusz info]{hivatkozási címke lista}módon tehetjük meg. Ilyen lehet például, hogy „7. oldal”.
FEJEZET 8. HIVATKOZÁSOK 22
8.3. Minta hivatkozásokra
\subsection{Baker és Archinard}\label{Baker&Arch}Baker az alábbiak szerint cáfolt:\begin{enumerate}\item Megszámlálhatóan végtelen halmazokra az állítás nem igaz, ugyanis\begin{enumerate}\item nem igaz diszkrét függvényekre,\item nem igaz végtelen halmazokra.\label{vegtelen}\end{enumerate}\end{enumerate}Baker 1968-ban kimondott tételére (\cite[28. oldal, 2. tétel]{baker})Archinard adta meg a cáfolatot 1974-ben (\cite{arch}).Baker a \ref{Baker&Arch} alfejezet \ref{vegtelen} alpontjaalapján kezdte bizonyítását.
\begin{thebibliography}{10}\bibitem{arch}
G. Archinard, \emph{Extensions cubiques cycliques de $\Q$dont l’anneaux des entiers est monog\‘ene},\emph{Enseignement Math.} \textbf{20} (1974), 179--203.
\bibitem{baker}A. Baker, \emph{Contributions to the theory of Diophantineequations}, \emph{Philos. Trans. Roy. Soc. London}\textbf{263} (1968), 173--208.
\end{thebibliography}
8.3.1. Baker és ArchinardBaker az alábbiak szerint cáfolt:
1. Megszámlálhatóan végtelen halmazokra az állítás nem igaz, ugyanis
a) nem igaz diszkrét függvényekre,
b) nem igaz végtelen halmazokra.
Baker 1968-ban kimondott tételére ([2, 28. oldal, 2. tétel]) Archinard adta mega cáfolatot 1974-ben ([1]). Baker a 8.3.1 alfejezet 1b alpontja alapján kezdtebizonyítását.
Irodalomjegyzék
[1] G. Archinard, Extensions cubiques cycliques de Q dont l’anneaux des en-tiers est monogène, Enseignement Math. 20 (1974), 179–203.
[2] A. Baker, Contributions to the theory of Diophantine equations, Philos.Trans. Roy. Soc. London 263 (1968), 173–208.