Élő bolygó jelentés 2014 - greenfo€¦ · wwf Élő bolygó jelentés 2014, 10 Összefoglaló...
TRANSCRIPT
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 1
Élő BolygóJelentés 2014Összefoglaló
NI T
2014
REPORT
2014
JELENTÉSHU
A JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK:
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 2 Összefoglaló 3
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG GYORS ÜTEMBEN CSÖKKEN, MIKÖZBEN A TERMÉSZETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEINK FENNTARTHATATLANOK, ÉS EGYRE NÖVEKEDNEK. VILÁGSZERTE A FAJOK POPULÁCIÓINAK MÉRETE ÁTLGOSAN
HOGY MÁR ÁTLÉPTÜK A „GLOBÁLIS KORLÁTOKAT”, EZ PEDIG VÁRATLAN, ÉS AKÁR VISSZAFORDÍTHATATLAN KÖRNYEZETI
A TÁPANYAGKÖRFORGÁSTÓL, VAGY AZ ERÓZIÓ ELLENI VÉDELEMTŐL. A LEGSZEGÉNYEBB TÁRSADALMI RÉTEGEK TOVÁBBRA IS A LEGSEBEZHETŐBBEK, DE AZ ÉLELMEZÉS, A VÍZ, ÉS AZ ENERGIABIZTONSÁG KÉRDÉSEI – EGYMÁSSAL
ÖSSZEFÜGGÉSBEN – VALAMENNYIÜNKET ÉRINTENEK. A WWF MEGOLDÁSOKAT KÍNÁL: HOGYAN VÉDJÜK MEG TERMÉSZETI TŐKÉNKET, TERMELJÜNK HATÉKONYABBAN, FOGYASSZUNK BÖLCSEBBEN, IRÁNYÍTSUK ÁT A PÉNZÜGYI MOZGÁSOKAT A
TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN, VALAMINT HOGYAN BIZTOSÍTSUK AZ ERŐFORRÁSOK EGYENLŐBB ELOSZTÁSÁT. MEGVÁLTOZTATNI HALADÁSUNK IRÁNYÁT ÉS ALTERNATÍV
UTAKAT TALÁLNI NEM LESZ KÖNNYŰ. DE KÉPESEK VAGYUNK RÁ.
TERMŐFÖLD, AZ ERDŐK; VALAMINT AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOKTÓL, PÉLDÁUL A MEGPORZÁSTÓL, VÁLTOZÁSOKHOZ VEZETHET. AZ EMBERI JÓLÉT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKTÓL FÜGG, MINT A VÍZ, A
52 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT 1970 ÓTA. 1,5 FÖLDRE LENNE SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY AZ FEDEZZE AZ EMBERISÉG FOGYASZTÁSÁT. EZ AZT JELENTI, HOGY FELÉLJÜK TERMÉSZETI TŐKÉNKET, MEGNEHEZÍTVE A JÖVŐ GENERÁCIÓK
SZÜKSÉGLETEINEK ELLÁTÁSÁT. A BŐVÜLŐ NÉPESSÉG ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE EGYÜTT
ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÁLTALÁBAN NAGYOBB. A KIHÍVÁS AZ, HOGY AZ EMBERISÉG ÚGY LEGYEN KÉPES FEJLŐDNI, HOGY KÖZBEN FENNTARTHATÓAN ALACSONY SZINTEN TARTSA AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT. LEHETSÉGES,
MEGSOKSZOROZZA AZ EMBERISÉG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA NEHEZEDŐ TERHELÉSÉT. A FEJLETTEBB
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 4 Összefoglaló 5
ELŐSZÓEgy csónakban evezünk
Az Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása nem éppen bátortalanoknak való olvasmány. Az egyik lényegi megállapítás, amelyre rávilágít: az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak több mint 10.000 reprezentatív populációját (csoportját) felmérő élő bolygó index (Living Planet Index – LPI) értéke 52 százalékkal csökkent 1970 óta. Vagyis kevesebb, mint két emberöltő alatt a gerinces fajok populációinak mérete a felére csökkent. Ezek az élőlények alkotják az ökoszisztémák szövetét, amelyek fenntartják az életet a Földön, és egyúttal barométerei annak, amit saját bolygónkkal, egyetlen otthonunkkal teszünk. Nem vesszük tudomásul, ami történik, pedig mi is veszélyben vagyunk.
Úgy használjuk a természet ajándékait, mintha nem csupán egyetlen Föld állna rendelkezésünkre. Többet veszünk ki az életközösségekből és természeti folyamatokból, mint amennyi újratermelődik, ezáltal kockára tesszük jövőnket. Lám, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés kéz a kézben jár. Nem csupán arról van szó, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a természetes élőhelyeket, de legalább ennyire arról is, hogy megvédjük az emberiség jövőjét – jólétünket, gazdaságunkat, biztos hozzáférést az élelemhez, és társadalmi stabilitást – ténylegesen ezek jelentik túlélésünket.
Egy olyan világban, ahol ennyire sok ember él szegénységben, úgy tűnhet, hogy a természet védelme luxus. De épp ellenkezőleg. A világ legszegényebbjei közül sokaknak a természet megóvása jelentheti a mentőövet. Mindazonáltal nagyon fontos megérteni, hogy ebben a helyzetben mindannyian egy csónakban evezünk. Mindenkinek szüksége van élelemre, ivóvízre, és tiszta levegőre – éljen bárhol is a világon.
A helyzet olyannyira aggasztónak látszik, hogy nehéznek tűnhet pozitív érzésekkel tekinteni a jövőbe. Valóban nehéz, de nem lehetetlen – ez csak rajtunk áll. Mi okoztuk a problémát, találhatunk rá megoldást is. Most ezen kell dolgoznunk, biztosítani a következő generációnak, hogy megragadhassa végre a lehetőséget, ami eddig kicsúszott a markunkból; lezárva történelmünknek ezt a pusztításról szóló fejezetét, és felépítve egy olyan jövőt, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek, és boldogulhatnak.
Közös otthonunk összekapcsol minket egymással – és így együtt lehetőségünk van megtalálni és alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják egyetlen bolygónk, a Föld jövőjét.
Marco Lambertini – Igazgató WWF International
FAJOK ÉS TEREK EMBEREK ÉS HELYEKA társadalmunk és gazdaságunk a bolygótól függ
A fenntartható fejlődés több mint negyedszázada van a figyelem középpontjában. Komoly viták szólnak a fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Mégis, úgy tűnik, hogy a gazdasági összetevőnek szentelt hangsúly a környezeti rovására ment. A társadalmi és gazdasági eredményeinket tesszük kockára, mert nem vagyunk képesek felbecsülni alapvető függőségünket az ökológiai rendszerektől. A gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság ugyanis csak egy egészséges bolygón képzelhető el.
Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot. Ez az ellenkező irányban nem működik. Ennek ellenére az emberiség – ami maga is a természet teremtménye, ma pedig a fő erő, ami a természetet formálja – nem csak az egészségét, a jólétét és boldogulását teszi kockára, hanem a szó legszorosabb értelmében a jövőjét. Az Élő Bolygó Jelentés 2014 bemutatja mindazon terhek hatását, amit a Föld vállára teszünk, és felfedi a társadalmi vonatkozásokat. Meg kell értenünk döntéseink és lépéseink jelentőségét, mert csak így lehetséges, hogy ez az élő bolygó mindenkit képes legyen eltartani most, és jövőben.
© W
WF-C
anon / Matthew
Lee
1. ábra: Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot
ÖKOSZISZTÉMA
TÁRSADALOMTÁRSADALOM
GAZDASÁG
Élő Bolygó Jelentés 2014E kiadvány a tizedik WWF Élő Bolygó Jelentés – a Föld, az élővilág, és ökoszisztémák állapotának illetve az emberiség hatásának és jövőjének kétévente megjelenő értékelése – összefoglalója.
A teljes jelentés angol nyelven letölthető awwf.panda.org/lprweboldalról.
MEG KELL RAGADNUNK A LEHETŐSÉGET, HOGY LEZÁRJUK TÖRTÉNELMÜNKNEK EZT A PUSZTÍTÁSRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT, ÉS FELÉPÍTSÜNK EGY OLYAN JÖVŐT, AHOL AZ EMBEREK A TERMÉSZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLNEK ÉS BOLDOGULNAK
© naturepl.com
/ Andy R
ouse / WW
F-Canon
AZ ÉLŐ BOLYGÓ~Körülbelül mindössze 880 hegyi gorilla maradt a vadonban – közülük nagyjából 200 él a Virunga Nemzeti Parkban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Bár továbbra is súlyosan veszélyeztetett, a hegyi gorilla az egyetlen főemlős-faj, aminek nő az egyedszáma, köszönhetően a természetvédelmi erőfeszítéseknek.
A hegyi gorilla csak egyike a 218 emlős-, 607 madár-, 109 hüllő- és 78 kétéltű-fajnak, valamint a 2000 féle növénynek, amik a Virunga területén élnek. Mégis, a park területének 85 százalékára kőolaj-kitermelési koncessziókat osztottak ki, veszélybe sodorva az egész terület jövőjét. Az olajfúrás az élőhelyek leromlásához vezet, melynek következtében a terület elveszítheti védett és világörökségi státuszát is, ami által jóval sebezhetőbbé válna az itteni vadvilág.
Világviszonylatban az élőhelyek eltűnése és leromlása, a vadászat, valamint az éghajlatváltozás a fő veszélyek az élővilág sokféleségére. Többek között e három tényező miatt csökkent az élő bolygó index 52 százalékkal 1970 óta – vagyis tűnt el az emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajok egyedeinek fele kevesebb, mint fél évszázad alatt.
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 8 Összefoglaló 9
AZ ÉLŐ BOLYGÓ INDEXA gerinces fajok populációi felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben
A földi élővilág rosszabb állapotban van, mint valaha. Az élő bolygó index (LPI), ami több ezer gerinces faj populációját vizsgálja, 52 százaléknyi csökkenést mutat 1970 és 2010 között (2. ábra). Más szóval az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a bolygón – átlagosan – fele annak, amennyi 40 évvel ezelőtt volt. Ez a változás jóval nagyobb, mint amennyit korábban jeleztek. A változás oka az újszerű módszertan, ami átfogóbb módon próbálja vizsgálni a globális élővilágot.
Az élővilág sokfélesége a mérsékelt és a trópusi övezetekben egyaránt csökken, de a csökkenés mértéke a trópusokon sokkal nagyobb. A vizsgált 1606 faj 6569 populációja a mérsékelt övi indexben 36 százalékkal csökkent 1970 és 2010 között. Ehhez képest ugyanennyi idő alatt a trópusi index 1638 fajának 3811 populációja 56 százaléknyi csökkenést mutatott. A legdrámaibb helyzet Latin-Amerikában figyelhető meg, ahol 83 százalékos visszaesés. Az élőhelyek eltűnése, leromlása és kifosztása – a vadászat és a halászat által – a hanyatlás legfőbb okai. Az éghajlatváltozás a másik alapvető veszély, ami a jövőben valószínűleg csak fokozódni fog.
2. ábra: Élő Bolygó Index (LPI)A globális LPI 52 százalékos csökkenést mutat 1970 és 2010 között. Ez arra enged következtetni, hogy a gerinces fajok populációi átlagosan megfeleződtek az elmúlt 40 évben. A megállapítás 3038 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj 10380 populációjának adatain alapszik. A fehér vonal az index értékét jelzi, a színezett terület a 95 százalékos konfidencia-intervallumot fedi le. (WWF, ZSL, 2014).
0
1
2
1970 1980 1990 2000 2010Év
Inde
x (1
970
= 1
)
Jelmagyarázat
Globális élő bolygó index
Konfidencia-intervallum
Tengeri LPI A tengeri fajok populációinak mérete 39%-kal csökkent 1970 és 2010 között. 1970-től az 1980-as évek közepéig terjedő időszakban volt tapasztalható a legmeredekebb csökkenés, számuk ezt követően némileg állandósult, majd újabb csökkenés következett. A legrosszabb helyzet a trópusi vizekben és a déli óceánokban élő fajoknál tapasztalható, többek között a tengeri teknősöknél, számos cápafajnál és az olyan nagy területeken vándorló tengeri madaraknál, mint a vándoralbatrosz.
Édesvízi LPIAz édesvízi fajok élő bolygó indexe átlagosan 76%-os csökkenést mutat. A fő fenyegetést az édesvízi fajok számára az élőhelyek megszűnése vagy feldarabolódása, a szennyezés és az invazív fajok jelentik. A vízszint, valamint a vízrendszerek közötti kapcsolat megváltoztatása – például az öntözés vagy a gátak létrehozásával – ugyancsak jelentős hatással vannak az édesvízi élőhelyekre.
Szárazföldi LPI1970 és 2010 között a szárazföldi fajok populációi 39%-kal csökkentek és a trend azt mutatja, hogy nem várható lassulás. Az élőhelyek emberi igények miatti csökkentése – főleg mezőgazdasági, városfejlesztési és energiatermelési célok érdekében – tetézve a vadászattal, folyamatosan komoly fenyegetést jelent.
-39%
-76%
-39%
A SZÁRAZFÖLDI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT
AZ ÉDESVÍZI FAJOK LPI-JE 76 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT
A TENGERI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 10 Összefoglaló 11
A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés megnöveli az adott terület átlagos hozamát, különösen a szántóföldeken, így a Föld teljes biokapacitása 9,9-ről 12 milliárd globális hektárra (gha) nőtt 1961 és 2010 között. Azonban ugyanezen idő alatt az emberiség lélekszáma 3,1 milliárdról közel 7 milliárdra növekedett, lecsökkentve így az elérhető biokapacitás egy főre eső értékét 3,2-ről 1,7 globális hektárra. Mindeközben az ökológiai lábnyom 2,5-ről 2,7 globális hektárra nőtt fejenként. Vagyis miközben a biológiai kapacitás globálisan növekedett ugyan, végül mégis kevesebb jut nekünk, mint korábban. A Föld népességét 2050-re 9,6 milliárdra, 2100-ra 11 milliárdra becsülik, az elérhető biokapacitás mennyisége így mindannyiunk számára összezsugorodik – ráadásul egyre nehezebb a fenntartani a biokapacitás növekedését, legfőképpen a talajerózió, a vízhiány és az egyre növekvő energiaköltségek tükrében.
AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Többet használunk, mint amennyit a Földünk biztosítani tud
Több mint 40 éve már, hogy az emberi fogyasztás meghaladja azt, amit a bolygónk képes újratermelni. A Föld másfélszeresének a regenerálódási képességére lenne szükség ahhoz, hogy biztosítani tudja az Emberiség által elfogyasztott erőforrásokat. A túlfogyasztás azért lehetséges, mert gyorsabban vágjuk ki a fákat, mint ahogy azok kifejletté válnának, többet halászunk, mint amit az óceán képes újratermelni és több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amit az erdők és az óceánok képesek megkötni. Mindezek következménye az, hogy a természeti erőforrások csökkennek, a hulladék gyorsabban halmozódik fel, mint ahogy lebomlana, a szén-dioxid koncentrációja a légkörben pedig növekszik.
Az ökológiai lábnyom mindazoknak a természeti erőforrásoknak, illetve az ezekhez szükséges területek az összessége, amire az emberiségnek szüksége van. Magában foglalja mindazokat a biológiailag termékeny területeket (biokapacitást), amit hasznosítunk, például szántókat, legelőket, beépített területeket, tengeri halászterületeket és erdőket. Ugyancsak magába foglalja azokat az erdőterületeket is, amelyek az óceánok által már megkötni nem tudott szén-dioxid kibocsátást képesek elnyelni. Mind a biológiai kapacitást, mind az ökológiai lábnyomot közös mértékegységgel, a globális hektárral (gha) mérjük.
Több mint egy évszázada az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős részét a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid teszi ki, sőt jelentősége egyre nő. Míg 1961-ben a szén-dioxid a teljes lábnyom 36 százalékát ki, addig 2010-re ez az érték 53 százalékra nőtt.
0
1
2
1961 1970 1980 1990 2000 2010
Öko
lógi
ai lá
bnyo
m
(szü
kség
es F
ölde
k sz
áma)
Év
Halászati területek
Szántóföldek
Beépített területek
Legeltetés
Erdészet
Szén-dioxid
Jelmagyarázat
3. ábra: Az ökológiai lábnyom összetevői: A szén-dioxid a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki. (Global Footprint Network, 2014).
1961 1970 1980 1990 2000 2010
Inde
x (v
álto
zás
1961
-től
, 196
1 =
10
0%
)(s
züks
éges
Föl
dek
szám
a)
Év
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
Népesség:1961: 3,09 milliárd2010: 6,9 milliárd gha
Biokapacitás:1961: 9,9 milliárd gha2010: 12 milliárd gha
Ökológiai lábnyom:1961: 7,6 milliárd gha2010: 18,1 milliárd gha
Jelmagyarázat
Biokapacitás
Ökológiai lábnyom
Népesség
4. ábra: Növekvő globális lábnyom: Az ökológiai lábnyom – ami annak a területnek a mértéke, ami az emberiség eltartásához szükséges – gyorsabban növekedett, mint a globális biokapacitás, azaz a rendelkezésre álló erőforrások összessége. A Föld termelőképességének növekedése nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a világ növekvő népességének szükségleteit. (Global Footprint Network, 2014).
1 GLOBÁLIS HEKTÁR (GHA) EGY BIOLÓGIAILAG TERMÉKENY HEKTÁRT JELENT A FÖLD ÁTLAGOS TERMÉKENYSÉGÉVEL
2010-BEN A GLOBÁLIS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 18,1 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, EZ 2,6 GHA FEJENKÉNT. EZZEL SZEMBEN A FÖLD TELJES BIOLÓGIAI KAPACITÁSA 12 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, AZAZ FEJENKÉNT 1,7 GHA
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 12 Összefoglaló 13
0
2
4
6
8
10
12
Egy
főre
jutó
öko
lógi
ai lá
bnyo
m (g
lobá
lis h
ektá
r)
Ország
Kuv
ait
Kat
arE
gyes
ült A
rab
Em
írség
ekD
ánia
Bel
gium
Trin
idad
és
Toba
goS
zing
apúr
Am
erik
ai E
gyes
ült Á
llam
okB
ahre
inS
védo
rszá
gK
anad
aH
olla
ndia
Aus
ztrá
liaÍro
rszá
gFi
nnor
szág
Uru
guay
Aus
ztria
Svá
jcC
seho
rszá
gÉ
szto
rszá
gO
mán
Mon
gólia
Fran
ciao
rszá
gS
zlov
énia
Ném
etor
szág
Ola
szor
szág
Por
tugá
liaE
gyes
ült K
irály
ság
Kaz
ahsz
tán
Gör
ögor
szág
Kor
eai K
öztá
rsas
ágM
aurit
ius
Sza
úd-A
rábi
aIz
rael
Cip
rus
Litv
ánia
Leng
yelo
rszá
gFe
héro
rosz
orsz
ágO
rosz
orsz
ágS
pany
olor
szág
Par
agua
yJa
pán
Türk
men
iszt
ánLe
ttors
zág
Szl
ovák
iaLi
bano
nLí
bia
Hor
váto
rszá
gM
exik
óVe
nezu
ela
Új-Z
élan
dB
ulgá
riaB
razí
liaM
aced
ónia
Mal
ajzi
aC
hile
Irán
Mag
yaro
rszá
gA
rgen
tína
Bot
swan
aP
ápua
Új-G
uine
aVi
lágá
tlag
Ukr
ajna
Törö
kors
zág
Dél
-Afri
kaG
abon
Bos
znia
-Her
cego
vina
Sze
rbia
Bol
ívia
Cos
ta R
ica
Rom
ánia
Mau
ritán
iaN
iger
Thai
föld
Pan
ama
Kín
aJa
mai
caE
l Sal
vado
rJo
rdán
iaM
ianm
arE
cuad
orTu
nézi
aK
olum
bia
Mal
iE
gyip
tom
Alb
ánia
Csá
dG
uate
mal
aG
hána
Üzb
egis
ztán
Alg
éria
Szv
ázifö
ldB
issa
u-G
uine
aG
ambi
aK
uba
Gui
nea
Hon
dura
sS
zíria
Viet
nam
Mol
dova
Aze
rbaj
dzsá
nÖ
rmén
yors
zág
Irak
Per
uB
urki
na F
aso
Mar
okkó
Nic
arag
uaS
zudá
nD
omin
ikai
Köz
társ
aság
Ben
inK
irgiz
iszt
ánIn
doné
zia
Zim
babw
eS
zene
gál
Uga
nda
Nig
éria
Laos
zÉ
szak
-Kor
eaS
ri La
nka
Kam
erun
Köz
ép-a
frika
i Köz
társ
aság
Tanz
ánia
Grú
zia
Libé
riaS
zom
ália
Kam
bodz
saE
tiópi
aM
adag
aszk
árS
ierr
a Le
one
Fülö
p-sz
iget
ekLe
soth
oA
ngol
aTo
goE
lefá
ntcs
ontp
art
Ken
yaIn
dia
Kon
góB
urun
diJe
men
Zam
bia
Rua
nda
Moz
ambi
kTá
dzsi
kisz
tán
Nep
álM
alaw
iK
ongó
i Dem
okra
tikus
Köz
társ
aság
Ban
glad
esP
akis
ztán
Afg
anis
ztán
Hai
tiE
ritre
aP
ales
ztin
terü
lete
kK
elet
-Tim
or
0
2
4
6
8
10
12
Egy
főre
jutó
öko
lógi
ai lá
bnyo
m (g
lobá
lis h
ektá
r)
Ország
Kuv
ait
Kat
arE
gyes
ült A
rab
Em
írség
ekD
ánia
Bel
gium
Trin
idad
és
Toba
goS
zing
apúr
Am
erik
ai E
gyes
ült Á
llam
okB
ahre
inS
védo
rszá
gK
anad
aH
olla
ndia
Aus
ztrá
liaÍro
rszá
gFi
nnor
szág
Uru
guay
Aus
ztria
Svá
jcC
seho
rszá
gÉ
szto
rszá
gO
mán
Mon
gólia
Fran
ciao
rszá
gS
zlov
énia
Ném
etor
szág
Ola
szor
szág
Por
tugá
liaE
gyes
ült K
irály
ság
Kaz
ahsz
tán
Gör
ögor
szág
Kor
eai K
öztá
rsas
ágM
aurit
ius
Sza
úd-A
rábi
aIz
rael
Cip
rus
Litv
ánia
Leng
yelo
rszá
gFe
héro
rosz
orsz
ágO
rosz
orsz
ágS
pany
olor
szág
Par
agua
yJa
pán
Türk
men
iszt
ánLe
ttors
zág
Szl
ovák
iaLi
bano
nLí
bia
Hor
váto
rszá
gM
exik
óVe
nezu
ela
Új-Z
élan
dB
ulgá
riaB
razí
liaM
aced
ónia
Mal
ajzi
aC
hile
Irán
Mag
yaro
rszá
gA
rgen
tína
Bot
swan
aP
ápua
Új-G
uine
aVi
lágá
tlag
Ukr
ajna
Törö
kors
zág
Dél
-Afri
kaG
abon
Bos
znia
-Her
cego
vina
Sze
rbia
Bol
ívia
Cos
ta R
ica
Rom
ánia
Mau
ritán
iaN
iger
Thai
föld
Pan
ama
Kín
aJa
mai
caE
l Sal
vado
rJo
rdán
iaM
ianm
arE
cuad
orTu
nézi
aK
olum
bia
Mal
iE
gyip
tom
Alb
ánia
Csá
dG
uate
mal
aG
hána
Üzb
egis
ztán
Alg
éria
Szv
ázifö
ldB
issa
u-G
uine
aG
ambi
aK
uba
Gui
nea
Hon
dura
sS
zíria
Viet
nam
Mol
dova
Aze
rbaj
dzsá
nÖ
rmén
yors
zág
Irak
Per
uB
urki
na F
aso
Mar
okkó
Nic
arag
uaS
zudá
nD
omin
ikai
Köz
társ
aság
Ben
inK
irgiz
iszt
ánIn
doné
zia
Zim
babw
eS
zene
gál
Uga
nda
Nig
éria
Laos
zÉ
szak
-Kor
eaS
ri La
nka
Kam
erun
Köz
ép-a
frika
i Köz
társ
aság
Tanz
ánia
Grú
zia
Libé
riaS
zom
ália
Kam
bodz
saE
tiópi
aM
adag
aszk
árS
ierr
a Le
one
Fülö
p-sz
iget
ekLe
soth
oA
ngol
aTo
goE
lefá
ntcs
ontp
art
Ken
yaIn
dia
Kon
góB
urun
diJe
men
Zam
bia
Rua
nda
Moz
ambi
kTá
dzsi
kisz
tán
Nep
álM
alaw
iK
ongó
i Dem
okra
tikus
Köz
társ
aság
Ban
glad
esP
akis
ztán
Afg
anis
ztán
Hai
tiE
ritre
aP
ales
ztin
terü
lete
kK
elet
-Tim
or
A világ egy főre jutó átlagos biokapacitása 1,7 globális hektár volt 2010-ben.
5. ábra: Egy lakosra jutó ökológiai lábnyom országonként, 2010: Az összehasonlítás minden olyan országot tartalmaz, melynek legalább egymillió lakosa van, és amelyhez rendelkezésre állnak adatok. (Global Footprint Network, 2014).
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ORSZÁGONKÉNT
Az egyes országok ökológiai lábnyomának mérete és megoszlása függ a termékektől és szolgáltatásoktól, amit a helyi lakosok elfogyasztanak és igénybe vesznek, illetve az erőforrásoktól – mint a fosszilis tüzelőanyagok – amiket ezek előállításához felhasználnak. Nem meglepő módon a 25 legnagyobb egy főre jutó lábnyommal rendelkező ország nagy része fejlett, gazdag ország. Majdnem mindegyik esetében a szén-dioxid-kibocsátás a lábnyom legfőbb összetevője.
A globális túlfogyasztáshoz való hozzájárulás mértéke nagy különbségeket mutat. Ha például mind úgy élnénk, mint egy átlagos katari polgár, akkor 4,8 bolygóra lenne szükségünk. Ha mind az Egyesült Államok átlagos lakói lennénk, akkor 3,9 Föld lenne elég számunkra. Ha mindenki magyar vagy Dél-koreai lenne, akkor 2-2,5 bolygó kellene. Ellenben, ha a Föld minden lakosa annyit fogyasztana, mint egy átlagos ember Peruban, akkor a nem használnánk túl bolygónk erőforrásait.
Jelmagyarázat
Beépített területek
Halászati területek
Erdészet
Legeltetés
Szántóföldek
Szén-dioxid
A világ átlagos biokapacitása
A SZÉN-DIOXID-LÁBNYOM A TELJES ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM TÖBB MINT FELÉT KÉPEZI A VIZSGÁLT ORSZÁGOK NEGYEDÉBEN
© B
rent Stirton / R
eportage for Getty Im
ages / WW
F-Canon
HELYI SZÜKSÉGLETEK, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK~A heti piacon Vitshumbi-ban az emberek friss zöldséget és az Edward-tóból frissen fogott halat vesznek. A tó környezetében a Nagy-britanniai Soco International PLC vállalat kőolajat keresett. A WWF által vezetett nemzetközi kampány hatására a vállalat idén úgy döntött, hogy befejezi tevékenységét a Virunga Nemzeti Parkban.
Kevés ország gazdagabb biokapacitásban és természeti erőforrásokban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság. Mégis, lakóinak ökológiai lábnyoma a legalacsonyabbak között van a világon, és az ország a leghátsók között szerepel az ENSZ emberi fejlettségi index rangsorában.
A kőolaj-kitermelés a Virungában – azért, hogy a gazdag országok fenntarthatatlan életstílusát táplálja – talán jelentett volna némi rövid távú bevételt, keveseknek. De valószínűtlen, hogy valódi fejlődést hozott volna. A Niger-deltában a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók romlottak, mióta olajt találtak. Hosszabb távon a kongói emberek egyetlen esélye szükségleteik kielégítésére és kilátásaik javítására az, ha bölcsen és fenntartható módon gazdálkodnak országuk természeti tőkéjével.
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 16 Összefoglaló 17
1961 1970 1980 1990 2000 2010
Öko
lógi
ai lá
bnyo
m (
gha
/ fő
)
Év
0
1
2
3
4
5
6
7
Alacsony jövedelmű
Jelmagyarázat
Magas jövedelmű
Közepes jövedelmű
Világ biokapacitása
EGYENLŐTLEN IGÉNYEK EGYENLŐTLEN KÖVETKEZMÉNYEKA szegény országok ökológiai lábnyoma a legkisebb, mégis őket sújtja leginkább az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése
A legtöbb magas jövedelmű országban az egy főre jutó ökológiai lábnyom mértéke fél évszázada meghaladja a fejenként rendelkezésre álló biokapacitás mértékét, miközben nagyban függtek és függnek a fejlődő országok természeti erőforrásaitól. Ugyanebben az időszakban a szegényebb országok eleve alacsony egy főre jutó lábnyoma alig emelkedett.
6. ábra: Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokban (Világbank beosztása és adatai) 1961 és 2010 között A zöld vonal a világ átlagos egy főre jutó biokapacitását jelzi. (Global Footprint Network, 2014).
7. ábra: Élő bolygó index a különböző jövedelmi kategóriájú országokban (Világbank beosztása), 1970-2010. (ZSL, WWF, 2014).
0
1
2
Inde
x (1
970
= 1
)
1970 1980 1990 2000 2010Év
Jelmagyarázat
Magas jövedelmű
Közepes jövedelmű
Alacsony jövedelmű
Az élő bolygó indexek összehasonlítása az eltérő jövedelmű országokban számottevő különbségeket jelez. Ameddig a magas jövedelmű fejlett országok esetében növekedés tapasztalható a biodiverzitásban (10 százalék), addig a közepes jövedelmű országok esetében csökkenés mutatkozik (18 százalék), az alacsony jövedelműek esetében pedig a csökkenés egészen drámai mértékű (58 százalék). Az adatok részben félrevezetőek, mivel nem mutatják meg mindazt a csökkenést a biológiai sokféleségben, ami Európában vagy Észak-Amerikában már jóval 1970 előtt végbement. Ettől eltekintve azonban jól látható, hogy a fejlett országok az erőforrások importján keresztül „szervezik ki” ökológiai lábnyomukat a fejlődő világba.
AZ ALACSONY JÖVEDELMŰ ORSZÁGOK KILÁTÁSAI – A KÖRNYEZETÉ ÉS AZ EMBEREKÉ EGYARÁNT – KATASZTROFÁLISAK
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 18 Összefoglaló 19
ÚT A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZEgyetlen országnak sem sikerült még párosítania a magas életszínvonalat a fenntartható méretű lábnyommal – azonban néhány jó úton halad
A – globális értelemben is – fenntartható fejlődés feltétele egy országban, hogy az adott területen az egy főre jutó ökológiai lábnyom kisebb legyen, mint a Földön fejenként rendelkezésre álló biológiai kapacitás, és ezzel együtt sikerüljön elérni egy elfogadható életszínvonalat. Az előbbi értelmében az egy főre jutó lábnyomnak 1,7 globális hektárnál alacsonyabbnak kell lennie – ez a maximum érték, melyet világszerte betartva elkerülhető a globális túlfogyasztás. Az életszínvonalat az ENSZ által létrehozott egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI) segítségével mérhetjük, amely szerint a 0,71 vagy az afeletti értékek már elfogadhatóak. Jelenleg egyetlen ország sincs, ami a két kritériumot egyszerre teljesíti.
Minimum globálisfenntartható fejlődési zóna
Mag
asfe
jletts
ég
Nag
yon
mag
asfe
jletts
ég
Köz
epes
fejle
ttség
Alacsony fejlettség
2
4
6
8
10
Egy
főre
jutó
öko
lógi
ai lá
bnyo
m (g
ha)
0 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0
ENSZ egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI)
8. ábra: Az ökológiai lábnyom és az egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index viszonya A pontok az egyes országok jelölik. A színek a földrajzi helyzetet, a nagyság a lakosságszámot reprezentálja. Még egyetlen ország sincs a globális fenntarthatóság zónájában az ábra jobb alsó sarkában.
A MAGAS TÁRSADALMI FEJLETTSÉG ELÉRÉSÉNEK ÁRA A GAZDAG ORSZÁGOKBAN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE VOLT. E KAPCSOLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGFORDÍTÁSA ALAPVETŐ GLOBÁLIS KIHÍVÁS
Mag
asfe
jletts
ég
Köz
epes
fejle
ttség
Alacsony fejlettség
Nagyonmagas fejlettség
Minimum globálisfenntartható fejlődési zóna
KínaTörökország
USA
Németország
Brazília
Egy
főre
jutó
öko
lógi
ai lá
bnyo
m (g
ha)
ENSZ emberi fejlődési index (HDI)
0
2
4
6
8
10
1.00.0 0.2 0.4 0.6 0.8
9. ábra: Az ökológiai lábnyom az emberi fejlődési index tükrében Időbeni trendek (1980-2010) néhány ország esetében. A szaggatott vonalak az emberi fejlődési index küszöbértékeit jelzik az alacsony, a közepes, a magas és a nagyon magas szint között. (Global Footprint Network, 2014; UNDP, 2013). Mivel az egyenlőtlenség-korrigálást csak 2010-ben vezették be, így az ábra ezt nem tartalmazza.
Bár néhány ország jó irányba tart, a fejlődés útja országról országra változik. Egyes országok képesek voltak a lábnyomuk viszonylag kismértékű növelése mellett jelentős társadalmi fejlődésre, mások pedig a magas szintű fejlődéssel együtt voltak képesek csökkenteni ökológiai lábnyomukat. (9. ábra)
Jelmagyarázat
Afrika
Közel-Kelet/ Közép-Ázsia
Ázsia és Óceánia
Dél-Amerika
Közép-Amerika/ Karib-térség
Észak-Amerika
Európai Unió
Európa többi része
Jelmagyarázat
Közel-Kelet/ Közép-ÁzsiaÁzsia és Óceánia
Dél-Amerika
Észak-Amerika
Európai Unió
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 20 Összefoglaló 21
BOLYGÓNK KORLÁTAIA Föld és az élet biztonsági zónája
Az elmúlt 10000 évben az emberiség számára jelentős előnyöket jelentettek a holocénként vagy jelenkorként ismert földtörténeti időszak rendkívül kiszámítható és stabil környezeti feltételei, amelyek lehetővé tették a letelepedett emberi közösségek fejlődését és átalakulását a mai modern társadalmakká. Azonban a világ új korszakhoz érkezett – ez az „antropocén”, vagyis az ember kora – melyben az emberi tevékenység kapta a vezető szerepet a bolygón. Tekintettel a változás mértékére és nagyságrendjére, többé nem zárhatjuk ki olyan kritikus fordulópontok elérésének lehetőségét, melyek az életkörülmények váratlan és visszafordíthatatlan változását okozhatják a Földön.
10. ábra: Bolygónk korlátai A bolygó korlátainak meghatározása hozzásegít minket ahhoz, hogy egy „biztonságos zónát” találjunk az emberiségnek, amin belül a legjobb eséllyel fejlődhetünk tovább (Stockholm Resilience Centre, 2009).
(Biokémiai
ciklus
ok hat
ára)
Vegyiszennyezés
ÉghajlatváltozásÓceánok
savasodása
Sztratoszférikusózonmennyiség
csökkenése
Nitrogén-ciklus
Foszfor-ciklus
Globális édesvíz-felhasználás
Földhasználat-változás
Biodiverzitáscsökkenése
Légköriaeroszol-
kibocsátás
Jelmagyarázat
2009-es helyzet
Biztonságos zóna
A planetáris határokról szóló koncepció kérdéseket vet fel a bolygónk erőforrásaira alapozott fejlődéssel és a méltányos elosztással kapcsolatban. Közvetlenül a „környezeti plafon” felett ott fenyeget az elfogadhatatlan környezeti stressz, a „társadalmi padló” alatt pedig az elfogadhatatlan mértékű emberi nélkülözés húzódik.
VÍZÉLELEM
EGÉSZSÉG
NEMEK KÖZTIEGYENLŐSÉG
TÁRSADALMIEGYENLŐSÉG
ENERGIA MUNKA-LEHETŐSÉGEK
RUGALMASSÁG
OKTATÁS
JÖVEDELEMAZ EMBERISÉG BIZTONSÁGOS ZÓNÁJA
KÖRNYEZETI PLAFON
SOCIAL FOUNDATION
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
FÖLDHASZN
ÁLAT-VÁLTOZÁS
CSÖK
KENÉ
SE CS
ÖKKE
NÉSE
BIODIV
ERZIT
ÁSBIO
DIVER
ZITÁS
KIBOCSÁTÁS
ÉS FOSZFOR-CIKLUS
ÓCEÁNOK SAVA
SODÁ
SA
VEGYI SZENNYEZÉS
ÉDESVÍZ-FELHASZNÁLÁS
GLOBÁLIS
LÉGKÖRI AEROSZOL-
NITROGÉN-
FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
ÓZONMENNYISÉG
CSÖKKENÉSE
VÉLEMÉNY-ALKOTÁS
A „planetáris határok” diagram bemutatja azokat a környezeti folyamatokat, amelyek a Földi környezet stabilitását biztosítják. A tudomány legfrissebb állása szerint valamennyi folyamat esetében meghatározható egy végső határérték. Ezeket a határokat átlépve veszélyzónába jutunk, amely hirtelen és visszafordíthatatlan negatív változásokat eredményezhet.
Annak ellenére, hogy a konkrét fordulópontokat lehetetlen biztosan előre jelezni, úgy tűnik, három planetáris határt máris áthágtunk: a biodiverzitásban okozott veszteség, a klímaváltozás valamint a nitrogénciklus módosulása már látványos hatással van az emberiség jólétére, élelmiszer-, víz- és energiaellátására.
A planetáris határok elméletéből az következik, hogy az általunk eddig ismert világ fennmaradása – melyből mindeddig profitálunk – most a mi cselekedeteinken múlik.
11. ábra: Az „Oxfam-fánk” – az emberiség számára biztonságos zóna Biztonságos, mert benne maradva elkerülhetőek a radikális környezeti változások és működő, mivel benne elérhető a társadalmi és egyéni jólét elvárható foka (Rawsworth, 2012).
FÉNYLŐ SZIKRÁK~Az energia előállításának nem feltétlenül kell rombolóan hatnia környezetünkre. A képen dolgozó hegesztő egy olyan közösségi vízenergia-programban vesz részt Mutwanga-ban, ami a Virunga Nemzeti Parkból érkező vízre épül. A Kongói Vadvédelmi Hivatal által indított beruházás 25000 embernek biztosít elektromos áramot, emellett iskolákat, egy kórházat és egy árvaházat is ellát majd árammal, valamint munkahelyeket és üzleti lehetőségek teremt. Ugyanakkor a környező lakosságot arra ösztönzi, hogy vigyázzanak a park erdős és mocsaras területeire, melyek a vízellátást biztosítják. Ellentétben a rengeteg rosszul elhelyezett és felelőtlenül megtervezett vízenergia-beruházással, ez a projekt minimális befolyással lesz az ökoszisztémára.
A világszerte zajló, hasonló programok bizonyítják, hogy kéz a kézben együtt tud működni a fejlődés és a természetvédelem, valamint hogy környezetünk értékeinek megőrzése valódi társadalmi és gazdasági fejlődéshez vezethet.
© B
rent Stirton / R
eportage by Getty Im
ages / WW
F-Canon
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 24 Összefoglaló 25
Saját érdekükben megéri megvédeni Földünket és az élet lélegzetelállító szövevényét, melyhez mindannyian tartozunk. A csodákra való fogékonyság és a természet iránt érzett mély tisztelet sok kultúrában és vallásban nagy szerepet kap. Sokan ösztönösen hisznek a jól ismert mondásban: „nem őseinktől örököltük a Földet, hanem gyermekeinktől vesszük kölcsön”. Mégsem tűnik úgy, hogy jó gondviselői lennénk egyetlen bolygónknak. Azok a módszerek, ahogy ma kielégítjük szükségleteinket, veszélyezteti a jövő generációinak lehetőségeit, hogy ők is kielégítsék sajátjaikat. Ez szöges ellentétben áll a fenntartható fejlődés eszméjével.
A tengeri ökoszisztémák 660 millió munkahely alapját képezik a világban
660 MILLIÓ
A halászat biztosítja az emberiség húsfogyasztásnak 15%-át
2008-ban a környezeti károk együttes becsült értéke 6,6 trillió dollár volt, a világ GDP-jének 11%-
Az iparosodott országokban az édesvíz-felhasználás 45%-az erőművekhez kötődik
15% 45% 768 MILLIÓ 63-BÓL 39
2030-ra várhatóan 40%-kal több édesvízre lesz szükség, mint ami ma rendelkezésre áll
2013: 7,2 MILLIÁRD2050: 9,6 MILLIÁRD
A környezeti változások mindannyiunkat érintenek
AMIÉRT ÉRDEMES LENNE ODAFIGYELNÜNK
EGYHARMADA világ nagyvárosainak egyharmada függ a természetes ivóvízforrásoktól
2011: 3,6 MILLIÁRD2050: 5,3 MILLIÁRD
6,6 TRILLIÓ DOLLÁR >40%2 MILLIÁRD 70% + 30%Ma már városokban él a világ lakosságának többsége
A vízfogyasztás 70%-a és az energiafogyasztás 30%-a az élelmiszer termelésére megy el
Az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztémák menedéket, megélhetést, energiát és élelmet nyújtanak több mint 2 milliárd embernek
Az emberiség jóléte és boldogulása – valójában a fenn-maradásunk – a jól működő ökoszisztémákon és a belőlük nyert ún. ökoszisztéma szolgáltatásokon múlik, legyen szó tiszta vízről, megfelelő éghajlatról, élelemről, tüzelőanyagokról, textilről vagy a termékeny talajról. Az elmúlt években komoly eredményeket értünk el abban, hogy maghatározzuk e szolgáltatások pénzben mérhető értékét. A számítások gazdasági értelemben is indokolttá eszik a természet védelmét és a fenntartható életmódot – bár hozzá kell tenni, hogy minden ilyen szolgáltatás értékelése „a végtelen durva alábecslése”, hiszen nélkülük egyáltalán nem lehetne élet a Földön.
A világ 63 legnépesebb városi zónája közül 39-et veszélyeztet valamilyen környezeti kockázat – pl. árvíz, aszály vagy ciklonok
768 millió embernek nem jut megfelelő minőségű ivóvíz
A világ népessége gyors ütemben gyarapszik
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 26 Összefoglaló 27
ÉLELEM, VÍZ ÉS ENERGIAA szükségleteink az élővilág egészségével összefüggnek
Mivel a Föld népessége várhatóan 2 milliárd fővel fog növekedni 2050-ig, a kihívás, hogy mindenkinek jusson élelem, víz és energia, egyre rémisztőbbnek hat. Napjainkban csaknem 1 milliárd ember éhezik, 768 millió él tiszta víz nélkül, és 1,4 milliárd ember nem jut megfelelő áramellátáshoz. A klímaváltozás, az élővilág pusztulása és a természetes források kimerülése tovább súlyosbítja a helyzetet. a legszegényebbek társadalmi rétegek továbbra is a legsebezhetőbbek, de az élelmezés, a víz, és az energiabiztonság kérdései – egymással összefüggésben – valamennyiünket érintenek.
Az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága, valamint az ökoszisztémák egészsége szorosan összefüggnek. Ez az összefüggés azt jelenti, hogy az erőfeszítés, hogy az egyiket biztosítsuk, könnyen kibillentheti az egyensúlyból a másikat – a föld termőképességének növelése például megnövekedett víz-és energia szükséglethez vezet, ami hatással van a biológiai sokféleségre és számos ökoszisztéma szolgáltatásra.
Azok a módszerek, ahogyan előteremtjük a szükségleteinket, befolyással van az ökoszisztémák állapotára, és az ugyanígy befolyással van a képességeinkre, hogy megteremtsük, amire szükségünk van. Ez ugyanúgy vonatkozik a legszegényebb vidéki közösségekre – akik megélhetése sokszor közvetlenül a természettől függ – és a legnagyobb városokra is, amelyek egyre jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak, például az árvizeknek vagy a légszennyezésnek.
A természet védelme, és az erőforrások felelősségteljes használata az előfeltétele az emberi fejlődésnek és jólétnek, illetve a környezeti kihívásokkal szemben erős, egészséges közösségeknek.
12. ábra: A kölcsönös összefüggések az élővilág illetve az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága között Ahogy mi élelmet termelünk, vizet használunk vagy energiát állítunk elő, az mind hatással van arra az élővilágra, ami mindezt nyújtja nekünk.
A ÉLELMISZEREK TERMELÉSÉHEZ NAGY MENNYISÉGŰ ENERGIA
SZÜKSÉGES
VÍZÉLELEM
AZ ENERGIATERMELÉSHEZ
VÍZRE VAN SZÜKSÉGA VÍZ TÁROLÁSÁHOZ,
TISZTÍTÁSÁHOZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ ENERGIÁRA
VAN SZÜKSÉG
A TERMÉNYEKBŐL ENERGIÁT LEHET
ELŐÁLLÍTANI
AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ
VÍZRE VAN SZÜKSÉG
A VÍZ MENNYISÉGÉT BEFOLYÁSOLJA A MEZŐGAZDASÁG
ENERGIA
NAPJAINKBAN CSAKNEM EGYMILLIÁRD EMBER ÉHEZIK, 786 MILLIÓNAK NEM JUT ELEGENDŐ ÉS TISZTA IVÓVÍZ ÉS 1,4 MILLIÁRD EMBER ÉL ELEKTROMOSSÁG NÉLKÜL
AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK AZ EMBERISIÉG FIZIKAI, SZELLEMI ÉS TÁRSADALMI JÓLÉTÉNEK
ALAPJAI. ÉS AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK LÉTALAPJA AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 28 Összefoglaló 29
EGY-BOLYGÓS MEGOLDÁSOKHozhatók jobb döntések és vannak gyakorlati megoldások
A WWF „egy-bolygós terve” jobb megoldásokat vázol fel a természeti erőforrások kezelésére, használatára és megosztására, úgy, hogy nem lépjük túl Földünk korlátait. Csak így biztosítható a biztonságos élelmiszer-, víz- és energiaellátás mindannyiunk számára.
13. ábra: Egy-bolygós nézőpont (WWF, 2012).
ÉLMISZER-, VÍZ- ÉS ENERGIABIZTONSÁG
MÉLTÁNY-OSABBERŐFORRÁS-ELOSZTÁS
FELELŐSÉGTELJESBBFOGYASZTÁS
A TERMÉSZETITŐKE MEGŐRZÉSE
A TERMELÉS JAVÍTÁSA
AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGÉNEK
MEGŐRZÉSE
AZ ÖKO-SZISZTÉMÁK ÉPSÉGE
MÉLTÁNY-OSABB
ERŐFORRÁS-ELOSZTÁS
JOBB DÖNTÉSEK
EGY-BOLYGÓSNÉZŐPONTBÓL
MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁS-ELOSZTÁSaz elérhető erőforrások megosztása, igazságos és megfontolt döntések, a siker mérése a GDP-n túl
A PÉNZÜGYI RENDSZEREK MEGVÁLTOZATÁSAa természet értékének figyelembe vétele, a környezeti és szociális költségek megfelelő elszámolása, a természetvédelem és a fenntartható kezdeményezések megfelelő támogatása
FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁSkisebb lábnyomú életvitellel, kevesebb energiafogyasztással és fenntarthatóbb étrenddel
A TERMELÉS JAVÍTÁSA a szükséges nyersanyagok és a hulladékok mennyiségének csökkentése, az erőforrások fenntartható kezelése, a megújuló erőforrások használatának bővítése
A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE a károsodott ökoszisztémák helyre állítása, a legfontosabb élőhelyek fogyatkozásának megállítása, a védett területek jelentős növelése
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 30 Összefoglaló 31
Ausztrália: A hatékonyabb cukornád termelési
módszereknek hála, a Nagy-korallzátonyt ma már jóval
kevesebb tengerbe kerülő vegyszer veszélyezteti.
Dél-Afrika: A területhasználat bölcs tervezésével sikerült helyreállítani egy jelentős vizes élőhelyet, és lehetővé tenni, hogy egy világörökségi helyszín és egy faültetvény jól megférjen egymás mellett.
Dánia: Dánia teljes áramfogyasztásának 57,4%-át a szélenergia biztosította 2013 decemberében – több évtizednyi fejlesztés és támogató hozzáállás eredményeképp.
Ruanda/Uganda: Egy ökoturizmussal
kapcsolatos kezdeményezés úgy
javított a helyi közösségek életkörülményein, hogy
közben hozzájárult kritikusan veszélyeztetett
hegyi gorillák számának növekedéséhez.
AZ EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONT A GYAKORLATBAN
Föld Órája: Évről évre több város mutatja meg, hogy elkötelezett a kisebb ökológiai lábnyom
és a fenntartható jövő mellett.
A bemutatott történetekről bővebben itt: wwf.panda.org/lpr
Chile: A természetvédelemi szakemberek a helyi őslakos közösségekkel, halászati iparral, pénzügyi és kereskedelmi szektorral valamint a döntéshozókkal együttműködve dolgoznak azon, hogy megvédjék a világ egyik legfontosabb tengeri ökoszisztémáját.
Belize: Egy új tengerpart-kezelési terv figyelembe veszi a helyi ökoszisztémák, így a korallzátonyok vagy mangrove erdők hatalmas értékét a turizmus, a halászat vagy a partvidék védelme szempontjából.
LÉPÉS A JÖVŐBE~A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága világviszonylatban az egyik legfiatalabb és leggyorsabban növekvő. Vajon milyen jövő vár ezekre a gyerekekre Vitshumbi-ban, az Edward-tó déli partján fekvő halászfaluban?
A Virunga Nemzeti Park az ő örökségük – és egyben a lehetőségük. A WWF nemrégiben készült tanulmánya alapján – stabil helyzetben, amennyiben a parkot megfelelően védik – a terület gazdasági értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt évente. A gazdaság felelősségteljes fejlesztése – például a turizmus terén – 45000 munkahelyet hozhat létre.
© B
rent Stirton / R
eportage by Getty Im
ages / WW
F-Canon
WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 34 Összefoglaló 35
A BIZONYTALAN JÖVŐAzok a mutatók, melyek jelzik, hogy rossz úton haladunk, egyúttal egy jobb irányt is mutathatnak
Nem sorsszerű, hogy még tovább csökkenjen az élő bolygó index, hogy még tovább súlyosbodjon az ökológiai túlfogyasztás állapota. A jelenlegi helyzet olyan döntések millióinak eredménye, amelyeket a természetvédelem fontosságára kevéssé odafigyelve vagy odafigyelés nélkül hoztak meg. Ide vezet a nem megfelelő kormányzás helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, amikor csak a gazdasági növekedésre és egy szűk kör érdekeire fókuszáló beszűkült gondolkodásmód, a rövidtávú profitra koncentráló üzleti modellek alapján születnek a döntések, amelyek nem számolnak a tevékenységek negatív következményeivel és a hosszú távú költségekkel. Ugyancsak ide vezetnek a rossz hatásfokú, elavult, és a természetet szükségtelenül romboló módok az energiatermelésben, a halászatban, az élelmiszertermelésben, az áruk és emberek szállításának terén. Ezek reménytelen stratégiák a fennmaradásra. A Föld kifosztása keveseket tesz boldogabbá és egészségesebbé.
Minden esetben létezik jobb megoldás, azonban nem lesz könnyű változtatni a szokásainkon és alternatív megoldásokat találni. Ugyanakkor nincs más választásunk.
2012-ben a Rio+20 konferencián a világ kormányai kifejezték elkötelezettségüket egy „gazdaságilag, szociálisan, és környezeti szempontból fenntartható jövőért Földünkön, a mai és az utánunk következő generációk érdekében”. Ez a közös hitünk, a cél, amelyre törekednünk kell. Ez a cél tükröződik a „fenntartható fejlődési zóna” modellben, amely leír egy jelenleg még nem létező világot, ahol mindenki élvezheti az emberi fejlődés magas szintjét olyan ökológiai lábnyommal, amely a Föld eltartóképességének határán belül van. Ez lényegében az Oxfam fánk modell által leírt tér, a biztonságos terület, amely a bolygónk lehetőségeinek határain belül marad.
A WWF egy-bolygós nézőpontja (13. ábra) a megvalósításra ad ötletet egy sor gyakorlati intézkedéssel: a befektetéseket egy olyan irányba kell terelni, hogy ne legyenek további környezeti problémák okozói. Sőt, segítsék a fennálló problémák megoldásait, annak érdekében, hogy tisztességes, előrelátó és ökológiailag megalapozott döntéseket tudjunk hozni arról, hogyan kezeljük a még rendelkezésünkre álló természeti erőforrásainkat, hogyan védjük meg és állítsuk helyre a fontos ökoszisztémákat és élőhelyeket, illetve hogyan termeljünk jobban és fogyasszunk bölcsebben.
WWF irodák*Amerikai Egyesült Államok
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Belgium
Belize
Bhután
Bolívia
Brazília
Bulgária
Chile
Dánia
Dél-Afrika
Ecuador
Egyesült Arab Emírségek
Egyesült Királyság
Fidzsi-szigetek
Finnország
Francia-Guyana
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grúzia
Guatemala
Guyana
Hollandia
Honduras
Hong Kong
India
Indonézia
Japán
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Kenya
Kína
Kolumbia
Kongói Demokratikus
Köztársaság
Koreai Köztársaság
Közép-afrikai Köztársaság
Kuba
Laosz
Lengyelország
Madagaszkár
MagyarországMalajzia
Mauritánia
Mexikó
Mianmar
Mongólia
Mozambik
Namíbia
Németország
Nepál
Norvégia
Olaszország
Oroszország
Örményország
Pakisztán
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Románia
Salamon-szigetek
Spanyolország
Suriname
Svájc
Svédország
Szenegál
Szingapúr
Tanzánia
Thaiföld
Törökország
Tunézia
Uganda
Új-Zéland
Vietnám
Zambia
Zimbabwe
Az angol változatot kiadta 2014 szeptemberében a Világ Természeti Alap (korábbi nevén Természetvédelmi Világalap), Gland, Svájc („WWF”). A kiadvány egészének vagy részeinek másolása az alábbi szabályok szerint történhet a feltüntetve a szerzőt.
Javasolt hivatkozás:WWF. 2014. Living Planet Report 2014: People and places, species and spaces. [McLellan, R., Iyengar, L., Jeffries, B. and N. Oerlemans (Eds)]. WWF, Gland, Switzerland.
A magyar kiadást lektorálta:Dr. Gálhidy László
A szöveg és az ábrák a WWF szellemi termékei.
A kiadvány sokszorosítása (kivéve a képeket) oktatási vagy egyéb nem kereskedelmi célú felhasználása a WWF értesítésével és a fentiek betartásával megengedett. A kiadvány viszonteladás vagy egyéb kereskedelmi célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A képek bármilyen célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges.
A jelentésben szereplő földrajzi egységek elnevezése, illetve a feltüntetett határvonalak nem jelentik a WWF véleménynyilvánítását bármely ország vagy terület jogi helyzetére vagy határaira vonatkozóan.
Tördelés: adrab.hu
Borítókép: © European Space Agency
WWF partnerekFundación Vida Silvestre (Argentína)
Pasaules Dabas Fonds (Lettország)
Nigerian Conservation Foundation (Nigéria)
*A hivatkozások teljes listája valamint az e kiadványban megjelenő adatok forrásai megtalálhatóak a teljes Élő Bolygó Jelentés 2014-ben.
A WWF A VILÁGBAN
TUDJUK, HOVA AKARUNK ELJUTNI TUDJUK, HOGY JUTUNK ODA
MÉR CSAK ELL KELL INDULNUNK
100%RECYCLED
© N
AS
A
ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014, ÖSSZEFOGLALÓWWF.HU
HU
ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014
© 1986 Panda symbol WWF – World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund)® “WWF” is a WWF Registered Trademark. WWF, Avenue du Mont-Blanc, 1196 Gland, Switzerland – Tel. +41 22 364 9111; Fax. +41 22 364 0332. For contact details and further information, visit our international website at panda.org
Why we are here
panda.org/lpr
To stop the degradation of the planet’s natural environment andto build a future in which humans live in harmony with nature.
FAJOK Az élő bolygó index alapján a gerinces fajok populációi 1970 óta a felére csökkentek.HELYEK
Az erdőktől a folyókon át a korallzátonyokig, a természetes ökoszisztémák az alapjai az egészséges közösségeknek.
TEREKAz emberiség jelenlegi másfél Földnyi fogyasztása mellett az ökoszisztémákra nehezedő nyomás folyamatosan nő.
EMBEREK Szükségleteink, jólétünk és túlélésünk a természettől függ.
Miért vagyunk?Hogy megállítsuk a bolygó természeti környezetének pusztulását és olyan jövőt építsünk, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek.
wwf.hu