kÉzikÖnyv - gov.hu...kézikönyv a 3. osztályos hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet...

KÉZIKÖNYV a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG

olvasókönyv és munkafüzet használatához

Burai Lászlóné – dr. Faragó Attiláné

hetszinvirag.indd 1 6/10/14 8:51 AM

SzerzőkBURAI LÁSZLÓNÉ – DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ

KorrektorKUTAS ÉVA

AP–030131ISBN 978-963-464-715-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 7,73 A/5 ívTömeg: 160 g


Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához

3

Ezzel a kézikönyvvel az apáczai Kiadó azokat a pe-dagógusokat szeretné segíteni, akik a Hétszínvirág ol-vasókönyvből és munkafüzetből tanítanak. E taneszkö-zök megújultak. szerkezeti felépítésük alapvetően nem változott, de tartalmuk korszerűsödött, és megfelel a 17/2004. OM számú, az apáczai Kerettantervcsaládról szóló rendeletnek.

a taneszközök felépítésének bemutatásával, az anya-nyelvi nevelés feladatainak meghatározásával, a tanterv fejlesztési követelményeinek felsorolásával, a különbö-ző óratípusok felépítési javaslataival szeretnénk egy kis elméleti, módszertani segítséget nyújtani kollégáinknak az éves és a mindennapi felkészüléshez.

az óraleírásokat ötletadónak szántuk. Megvalósítá-suk során természetesen mindenki a saját egyéniségé-nek és osztálya összetételének, adottságainak megfele-lően megváltoztathatja azokat.

az Ötlettárban beszédművelő gyakorlatokkal, olva-sásgyakorlási módokkal, szólás- és közmondásgyűjte-ménnyel, a tanórákon felhasználható, illetve a tanulók-nak ajánlható bibliográfiával, az olvasóvá nevelés néhány eszközével, a 2. osztályos kézikönyvben megkezdett írói

arcképcsarnok folytatásaként az olvasókönyvben sze-replő írók, költők képével, rövid életrajzával találkoz-hatnak. a felsoroltak a tanulók motiválásához, az órák színesebbé tételéhez, a sokoldalú szemléltetéshez járul-nak hozzá.

a kézikönyv végén található tanmenetjavaslat neve is mutatja, hogy csak egyfajta ajánlás a 3. osztályos tan-anyag feldolgozására. tehát nem kötelező előírás, rugal-masan lehet használni az adott tanulócsoport ismere-tében. a témák megkezdése előtt ajánlatos áttekinteni, eldönteni, hogy mely szövegeket kívánjuk feldolgozni, melyikre hány órát szánunk, illetve milyen legyen a gya-korlóórák aránya. a tervezéskor figyelmükbe ajánljuk az Eszterlánc és a szövegértést fejlesztő gyakorlatok c. kiadványokat, amelyek a képességfejlesztésben nyújta-nak segítséget és differenciáltan is alkalmazhatók.

Bízunk abban, hogy az átdolgozott kézikönyv min-den kollégánknak hasznos segítséget nyújt mindennapi munkájához

2008. júliusa szerzők és a szerkesztő

Előszó



4

az anyanyelvtanítás fontosságát át kell éreznie minden magyar pedagógusnak. Feszültségekkel, ellentmondá-sokkal teli világunkban sok negatív hatás is éri a tanu-lókat, ezért az olvasás nyújtotta minden lehetőséget ki kell használni a jellemnevelésben. Csak ez a szemlélet-mód vezethet az eredményes személyiségformáláshoz, amelynek során a tanulók az olvasást szerető, értő em-berekké válnak.

az általános iskola első két évfolyamában a család-ból és az óvodából hozott ismeretek tervszerű tovább-fejlesztése, bővítése, rendszerezése valósul meg. Ezt a folyamatot a harmadik osztályban is tovább kell építe-ni, szélesíteni. Első osztálytól fontos szerepet szánunk a beszédfejlesztésnek, amely minden olvasásórát át- meg átsző.

a különböző képességek fejlesztéséhez és a nevelé-si feladatok megvalósításához az olvasástanítás számos lehetőséget teremt. az olvasási tudás segítségével az elemzés során feltárjuk a szövegek szépségét, igazságát, az ítélőképesség fejlesztésével pedig a tanulságok meg-értésére, elfogadására nevelünk. a szemelvények gazda-gon tárják a tanulók elé a példákat egymás segítésére, megbecsülésére, illemtudó viselkedésre, a természet, a környezet védelmére, szeretetére, történelmi elődeink helytállására, önfeláldozására, hazaszeretetére, népkul-túránk gyöngyszemeinek megismerésére. az ezernyi

szépséget megrajzoló irodalmi alkotások a jellemfor-málás legjobb segítőtársai.

az önálló tanulásra való szoktatás súlyponti kérdés harmadik osztályban. a memoritereken kívül fokoza-tosan próbálkozni kell az önálló tartalmi felidézéssel is, nemcsak mesék, elbeszélések, hanem ismeretközlő szö-vegek esetében is. Mindenkor hasznos segítséget nyújt a közösen, majd később önállóan alkotott vázlat. az alkalmankénti önálló szövegfeldolgozás is a tankönyv önálló használatára nevel. a fokozatosság alapelve az önállóságra nevelésben is nagyon fontos.

a tanulók önállósága akkor igazán értékes, ha mun-kaszeretettel és tudatos fegyelemmel párosul. Nagyon fontos, hogy az otthonra adott írásbeli feladatok mellett a szóbelieket is rendszeresen, következetesen számon kérjük, ellenőrizzük.

Elengedhetetlen a folyamatos értékelés, amely az ol-vasástanulás minden területére terjedjen ki. az értékelés során először mindig a pozitívumokat emeljük ki, majd mutassunk rá arra, ami javítandó vagy hibás! Minden esetben tapintatosan járjunk el! az önismeret fejlesztése érdekében gyakran végeztessünk a tanulókkal önérté-kelést is! a tervszerű, folyamatos ellenőrzéssel, értéke-léssel biztosítjuk leginkább a fejlődés egyenletességét.

„Mindennemzetnekfőkincseanyelve, bármitelveszthet,visszaszerezheti, dehanyelvételveszti, Istenseadjavisszatöbbé.”

(GárdonyiGéza)

Az olvAsástAnítás fElAdAtAi



5

Alapelvek, célok az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv

és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. a fej-lesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul.

az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsa-játíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. a tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a külön-féle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez.

a kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdése-kor – általában – birtokolják és használják anyanyelvü-ket. az első iskolai években mégsem az elméleti rend-szerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási le-hetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gya-korlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira – mint szilárd alapra – épülhet majd rá a továbbiakban a nyel-vi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata.

az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerette-tése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítá-sa. az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsoló-dó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

a különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kap-csolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket terem-tenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesz-téséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség,szóbeliszövegalkotásésmegértés: meg-

alapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasás-technika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. a szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Le-hetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsola-tos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a ma-gyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az ol-vasás megszerettetésére.

Azönállótanulásképességénekfejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.

Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szöveg-alkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stí-lus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különfé-le szövegformákban.

Ismeretekszerzéseazanyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi ki-fejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés.

Az APáCzAi KErEttAntErvCsAlád tArtAlmA és KövEtElményrEndszErE



6

Témakörök A változat 8 óra/hét B változat 7,5 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 óra 13 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás.Olvasásgyakorlás.Azönállótanulásképességénekfejlesztése.

35 óra66 óra18 óra

30 óra63 óra16 óra

3. Írás, íráshasználat Azírástechnikafejlesztése.Azíráseszközihasználatánakgyakorlása.

14 óra16 óra

14 óra15 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazásialapismeretek.Szövegalkotásigyakorlatok.

12 óra20 óra

12 óra20 óra

5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtaniésnyelvhelyességiismeretektudatosításaésalkalmazása.Helyesírásiszabályismeretésalkalmazás.

6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során

ÖssZEsEN

30 óra56 óra

14 óra

296 óra 277,5 óra

14 óra

26 óra54,5 óra26 óra54,5 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: A B változat olvasás: 3,5/4* 3/3,5*

(a * félévenként váltó óraszámot jelöl.)

Fejlesztési feladatok– a beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és

kifejezőerejének egymással összefüggő fej lesztése. – az olvasás és az írás készségeinek eszköz szintre

emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjel-legű gyakorlás ösztönzése.

– a szövegelemzésben való jártasság elmé lyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi érté-kek iránti fogékonyság erősítése.

– az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nem-zeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.

– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása.– az önkifejezés iránti igény erősítése, külön féle for-

máinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósítá-sának támogatása.

– a tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzés-ben; az információszerzésben és -felhasználásban.



7

277,5 óra

14 óra

26 óra54,5 óra26 óra54,5 óra

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

a beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. a tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelem szerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás.

Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés, ele mi ismeretek az irodalom ról Szövegfeldolgozás.Prózai művek, versek, nép-költészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepe-ket, jelképeket, a természetet és a társadalom életét bemu tató írások. Hétköznapi szövegek. – Emberismeret – Népköltészet és műkölté szet

Dramatikus játékok – Műélvezet, átélés, bele -feledkezés.

a segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről. Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása. a szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szöveg-értés, -értelmezés gyakorlása. az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés. a szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrá-ciós és memóriafejlesztő gyakorlatok. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása rit-mus- és mozgásváltással. a produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.



8

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

Olvasásgyakorlás.Azönállótanulásképességénekfejlesztése.

– Könyv- és könyvtárismeret– Gyakorlatok a könyvtárban– Prózai szöveg- és verstanulási technikák

Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre. Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek. a szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával. a nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. tájékozódás a szövegben. a szövegből kiemelt tények, informá-ciók felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz.Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl.: kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal. a könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint.Könyvek adatainak ismertetése. szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák,sorolók,találóskérdések,népdalok;VörösmartyMihály:Szózat(legalábbaz1–2.vsz.);PetőfiSándor:Afüstbementterv;WeöresSándor:Éren-nádon;GárdonyiGéza:ÉjjelaTiszán;JózsefAttila:Betlehemikirályok;5-8sorosprózaiszövegektörténelmiolvasmányokból.

A továbbfejlesztés alapjai– a tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondola-

tait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira.

– az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tar-talmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

– Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tu-lajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. az olvas-mányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni.

– tanítója segítségével felismeri az olvasottak lénye-gét. a szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz.

– Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordu-latokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.

– Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő té-májú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás út-ján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú szövegelemző feladatokat.

– Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írás-jelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédé-hez közelítő.

– szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritere-ket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal.

– Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt.

– Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismer-tet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekes-nek talált ismeretterjesztő filmet.

– szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. a közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi.

– a könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvé-gez, tapasztalatairól beszámol.



9

A Hétszínvirág olvasókönyvFelépítéseaz olvasókönyv hét fejezetből áll, mindegyik elején a fejezet tartalmára utaló mottóval. a sokoldalú ké pes-ségfejlesztést szolgálják a benne található szép iro dalmi, ismeretközlő és mindennapi szö ve gek. az ol vasmányok tartalmilag logikusan kap csolódnak egymáshoz. ter je-de lemben és ne héz ségben a fokozatosság elvét követik. a próza és a vers megfelelő arányban fordul elő, főként magyar szerzőktől. a szövegelemzés műveletei, a kü-lön böző típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól gya ko rol tathatók, az olvasás technikája fejleszthető az olvasmányok feldolgozása során. Ehhez részben se gít-séget nyújtanak az olvasmányok utáni Kérdések, fela-datok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a munkafüzet feladatait.

több helyen Illemtanoda címmel alapvető illem-szabályok segítik a tanulókat a helyes vi selkedési szo ká-sok megtanulásában. a Könyvajánló olyan iro dalmi műveket javasol elolvasásra, ame lyek ből rész letek olvashatók a könyvben, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő ol vas nivalót kínál. Hallottad-e, Tudod-e, mit jelent? címmel kiegészítő ismeretek szerepelnek bizonyos olvasmányok után.

az illusztrációk, a művészi reprodukciók, a fény képek a szemléletességet és a mondanivaló ki emelését szolgál-ják, többnyire feladatokon ke resz tül.

Fejezetei„Gyertek elő irka, táska…”Ráhangolja a tanulókat az iskolai életre. Bemutatja a múltat és a jelent. Fejleszti a közösségi érzést.

„Volt egyszer, hol nem volt…”Megismerteti a népművészet műfajait, a mesefajtákat, azok jellemzőit. Lehetőséget ad a nép- és műköltészeti alkotások összehasonlítására. szórakoztatva nevel.

„Együtt lenni jó”az érzelmi nevelésre fekteti a hangsúlyt. a szeretet, a megbecsülés, az összetartozás, egymás segítésének fontossága jelenik meg szövegeiben, amelyeknek fő témaköre a család.

„Száll a madár, ágrul ágra…”Célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti identitástudat kialakítása és a történelem iránti érdeklődés felkeltése népünk múltjának megismerésén keresztül, mondafüzér segítségével.

„Éren-nádon…”Főként ismeretterjesztő művekkel a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevel.

„Én szeretek minden ünnepet”Hagyományápolásra, a nemzeti és családi ünnepek fontosságára hívja fel a figyelmet.

„Jó a játék kinn a téren”a szabadidő tartalmas eltöltésére ad ötleteket. Be-pillanthatnak a tanulók más népek gyermekeinek életébe, és olvasnivalót is kínál a nyári szünidőre.

A Hétszínvirág munkafüzetaz olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt

segítséget a könyvhöz szervesen hozzá tartozó munkafü-zet. a tanmenetben feldolgozásra javasolt olvasmányok legtöbbjéhez készült feladatsor, valamint mintát ad gyakorlóóra tervezéséhez is. a fejezeteket összefoglaló oldalakkal zárja. a feladatok megoldhatók fron tális, egyéni, páros és csoportmunkával is. a mun kafüzet feladatai a kompetenciaalapú fejlesztést szolgálják:

– az analizáló-szintetizáló képességet a szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet megfogalmazása, történettérkép készítése

– a megfigyelőképességet a szereplők, helyszín, idő megállapítása; a szereplők tulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlődésük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel

– a lényegkiemelőképességet a főbb események meg-fogalmazása; a vázlat; a mondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézése, kérdések megválaszolása; mon-datok kiegészítése, -befejezése

– a logikus gondolkodás képességét az ok-okozati összefüggések megkeresése; az előzmény-következmény feltárása; az események sorba rendezése; következtetések levonása; igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények

– a problémamegoldó képességet a szövegbeli hely-zetek levetítése az olvasóra; történetek továbbgondolása; a cselekmény egy ponton való megváltoztatása

– a kommunikációs képességet a vitákban, be szél-getésekben való részvétel, kérdések meg fogalmazása; szituációs és dramatikus játékok

A 3. osztályos tAnEszKözöKről



10

– a rendszerezőképességet az egyes szövegek és az egyes fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások; ötsoros írása az adott olvasmányhoz

– az ismeretszerző képességet adott szövegek ön-álló megismerése, a kapcsolódó feladatsor önálló megoldása

– az asszociációs képességet a különböző szempontú el képzelések (helyszín, szereplők, körülmények); tör-ténetmondás más szereplő nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze

Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szö vegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvrőlKiegészítő szerepet tölt be a Hétszínvirág olvasókönyv mellett. a mű szerkezete logikusan illeszkedik a tan-könyv témáihoz, és megfelel a tantervi követelmé-nyeknek. alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére, egyéni érdeklődésük kielégítésére. a legkülönbözőbb fejlettségi szinten álló tanulók is találnak maguknak olvasni, és feldolgoznivalót. Igényes és hiteles szövegek, főként magyar írók művei szerepelnek benne.

E taneszköz egyben a munkafüzet funkcióját is betölti, mert a szövegek után közvetlenül megtalálhatók a feldolgozást segítő feladatok. a könyv eredetileg az önálló szövegfeldolgozás fejlesztésére készült, de az átdolgozás során kiegészült az olvasástechnika fejlesztését is szorgalmazó feladatokkal. Jól elkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásának algoritmusa. Ezzel is az önálló tanulásra készíti fel a tanulókat.

Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványrólRövid terjedelmű szövegei alkalmassá teszik a szövegértő képesség differenciált fejlesztésére, a tanulás technikájának megismerésére. az olvasókönyvektől eltérően csak ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket tartalmaz. Főként önálló munkáltatásra készült, de az újonnan belépő feladattípusok magyarázata, illetve eleinte közös megoldása ajánlott.

Interaktív tananyag digitális tábláhozReméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhető lesz az interaktív tábla. Ennek nagy előnye, hogy a tanulók is gyorsan és könnyen el tudják sajátítani a kezelését, működtetését. annak érdekében, hogy kollégáink ezt a hasznos eszközt minél hamarabb használni tudják, a kiadó elkészített a HÉtsZÍNvIRÁG olvasókönyvhöz is egy interaktív CD-t, amelyen harminc tankönyvi szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy részükhöz megoldás is társul, tehát ellenőrizhető az elvégzett munka. ahol nem jelennek meg a kis piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében van az ellenőrző szerep. Mivel az irodalmi műveknek annyi olvasata van, ahányan olvassák, ezért többféle jó feladatmegoldás is lehet. Bízunk abban, hogy ezek mintájára a kollégák is kedvet kapnak feladatok készítéséhez.

a CD-n a feladatsorokon kívül egyes olvasmányok részletei is olvashatók és kivetíthetők. Ezeken is tudnak munkálkodni a tanulók, tanítói segédlettel. Emellett jónéhány vers, verses mese meg is hallgatható a CD-ről, művészi tolmácsolásban.

A szövegelemzés műveleteiről általában1. A szövegtartalom befogadásának előkészítéseMélységét és milyenségét a feldolgozandó tananyag szabja meg. sok új ismeretet tartalmazó szöveg hosszabb és tematikusabb előkészítést igényel. Ha gyűjtő-, kutatómunkával bíztuk meg a tanulókat, kezdjük ennek meghallgatásával a munkát!

szépirodalmi művek megközelítésében a társmű-vészeti alkotások bemutatása is segíthet.

Esetenként kulcsszavak, fogalmak tisztázása is szük-séges (ez nem jelent rendszeres előzetes szó ma gya-rázatot).

szükség esetén, nehezebb műveknél, technikai elő-készítést is végezhetünk.

Itt szerepelhet az óra célkitűzése is.

2. A cím értelmezéseabban az esetben végezzük itt, ha előfeltevéseket teszünk a szöveg tartalmával kapcsolatosan.

Ez sokkal mélyebben előkészítheti a szöveget, mint az előzetes szómagyarázat.

Egyébként a későbbiekben a feldolgozás során ér-telmezzük a címet. vizsgálata vagy új cím meg fo gal-mazása megvilágítja a tanulók előtt a címadás funkcióját, előkészíti az írásbeli szövegalkotás egyik részműveletét.



11

3. A szöveg megismerésea tanulók a szövegekkel többféle módon ismerkedhet-nek meg:

– bemutató olvasással (tanítói, esetleg jól olvasó ta-nulói)

– önálló néma olvasással.

a tanítói bemutatást indokolja a nehezebb szö veg tar-talom, terjedelem vagy a mű érzelmi, esztétikai ha-tásának érzékeltetése. (pl. A csaló, A szánkó…) a ver-set mindig a nevelőnek kell bemutatnia. a tanítónak nincs joga elvenni azt a plusz érzelmet, értelmet a gyermekektől, amellyel felnőtt létére felkészültsége, tehetsége folytán rendelkezik. a szépirodalmi művek értelmi-érzelmi hatása utólag semmi mással nem pó-tol ható. az így szerzett első benyomások meghatározó olvasási élmények. a tanulóknak első alkalommal egy egész szöveget kell megismerniük. Ez azonban nem jelenti az azonnali teljes megértést, ezt a szövegelemzés biztosítja.

a néma olvasás célja az önálló megismerés, megértés. Ez a képesség csak valóságos értelmező tevékenységgel fejleszthető, amely gyakorlással alakul ki. Mindenkor arra törekszünk, hogy a tanulók önálló megismeréssel jussanak el a globális felfogásig, mert az eredeti élmények fokozzák az olvasási kedvet.

4. Beszélgetés az olvasottakróla szövegmegismerés után először spontán módon reagálhatnak a tanulók a hallottakra vagy olvasottakra. Ezek a megnyilatkozások jól hasznosíthatók a beszédfejlesztésben. az irodalmi szövegek olvasása után érzelmileg gazdag és őszinte beszélgetés alakulhat ki, amelyben megmutatkozik a tanulók személyisége; viszonyuk, állásfoglalásuk társaik véleménye alapján tovább mélyül, finomodik. a tanító is mondja el saját gondolatait, érzéseit, amely sok szempontból minta lehet a gyerek számára. (pl.Apaca,Aszázadikkönyv,Batyu…)

Előzetes megfigyelési szemponthoz akkor kötjük a tanulók megnyilatkozásait, ha mindjárt a lényegre, a mondanivalóra akarjuk a figyelmüket ráirányítani.

5. Szövegtagolásaz olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb művelete a gondolategységek elemzése, mert a részek fel dol go zá-sá val jutnak el a tanulók a szöveg teljes tartalmának, mon danivalójának megértéséhez. Ez a tanítótól alapos felkészülést igényel.

a szövegelemzés műveletei: szövegtagolás, -ér tel me-zés, összefüggések keresése, információk, tények, ada-tok kiemelése, kérdések megfogalmazása, nyelvi esz-közök megfigyelése, véleményalkotás, állásfoglalás.

a vázlatkészítés fejleszti a tanulók lényeglátását. a szövegtagolás és lényegkiemelés műveletének rend-szeres tréningje teremt alapot az önálló vázlatkészítés-hez. a vázlatpontok egyre tömörebb megfogalmazása el vezet a jegyzetkészítéshez, amely az önálló tanulás alapja. világos szerkezetű műveket válasszunk váz-latkészítésre!

amennyiben a mű szerkezete egyszerű, egy ese-ménymozzanatból áll vagy kevés információt tartalmaz, akkor globális úton dolgozzuk fel! Ebben az esetben többször áttekintjük a teljes szöveget, de mindig más és más szempont szerint (pl. szereplők, helyszín, idő; esemény; szereplők jelleme; nyelvi, stilisztikai eszkö-zök…).

6. Szintetizálástartalmi összefoglalást, a mű alapgondolatának meg-fogalmazását jelenti. Emeljük ki a legfontosabb ese-mé nyeket logikai rendben, illetve a tanulók mondják el véleményüket, fogalmazzák meg a tanulságot, a mű „üzenetét”! amennyiben lehetőség kínálkozik rá, aktualizáljuk az olvasottakat!

végeztessünk utólagos rögzítő olvasást új szempont szerint! Időt takarítunk meg, ha válogató olvasással emeljük ki a lényeges gondolatokat.

Szövegelemző modellek

Napjainkban három alapformája él:

1. Részenkénti szövegfeldolgozása) Hagyományos

– azokat a szövegeket, amelyek szerkezeti egységei jól elkülönülnek egymástól

– az egész szövegből indulunk ki, de kisebb egy-ségenként dolgozzuk fel

– részegységek elemzését részcélkitűzés indítja el, amely nek szempontja jól megfogalmazott és meg egyez-hető legyen; részösszefoglalás zárja le

– alaposan végiggondolt tanítói kérdések alapján értelmezzük a szöveget, de beleszőjük a tanulók számára ismeretlen kifejezések és a mélyebb gondolati tartalmak magyarázatát

– gondos, sokoldalú szintetizálást igényel; újra ol va-sás kor alkalmazzunk változatos olvasási módokat

b) Szakaszos – komplex eljárás a szövegek értelmezésére, amellyel

irányítjuk az olvasás és a gondolkodás folyamatát– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyeknél vá-

lasztási lehetőség nyílik adott szakaszok végén a történet többféle folytatására



12

– arra késztetjük a tanulókat, hogy a már olvasottak birtokában következtessenek a várható fordulatokra, fogalmazzanak meg előfeltevéseket

– a „jóslatokat” mindig vessék össze az olvasottakkal– elvégeztetjük az ily módon megismert szöveggel

kapcsolatos sokrétű elemző feladatokat– fontos a szöveg újbóli összefüggő felolvasása

2. Globális szövegfeldolgozás– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyek nem ta go-

lódnak részekre– egyetlen eseménymozzanatból állnak– az élmény egysége, pillanatnyisága hat– a költeményeket mindig ezzel a modellel e le mez zük– a szöveget többször áttekintjük más-más szem-

pontok alapján, és fokozatosan haladunk a szöveg egyre mélyebb rétegei felé

– gyengébbek nehezen tájékozódnak az egész szö veg-ben, ezért gyakran alkalmazzunk differenciálást

3. A drámapedagógia módszereinek alkalmazásasajátos eszköz a tanítás-tanulás folyamatában és a személyiség fejlesztésében.

a szövegtartalom élményszerű átélésével támogatjuk a megértést.

Új szemléletmódot kíván, ahol a középpontban nem a tananyag és a tanító, hanem a gyermek áll.a szövegfeldolgozásban három fajtáját alkalmazzuk:

– irodalmi művekre épülő szerepjátékok– a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok– szabályjátékok

Szövegfeldolgozás RJR-modellelRJR: Ráhangolódás – Jelentésteremtés – ReflektálásEzzel az eljárással a tanulók kritikai, elemző munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. Leghatékonyabb csoportmunka alkalmazásával.

– a ráhangolódás szakaszában a tanulók a feladatok segítségével mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható.

– a jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. az új információk a megértési folyamat során beépülnek a rendszerbe.

– Reflektáláskor megszilárdulnak az újonnan tanult ismeretek, a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat.

a folyamat során a tanulók aktív részvételével gon-dolkodásmódjuk rugalmassá válik, megtanulják a ha-tékony együttműködést.

Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoza tananyag feldolgozása során különböző óratípusokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen feladatokat kívánunk megvalósítani:

a) Új ismeretet feldolgozó óraB) GyakorlóóraC) Rendszerező, összefoglaló óra

A) Új ismeretet feldolgozó óraEzeken az órákon szövegelemzést végzünk, melynek feladatai:

– a szövegből tanulás előkészítése,– az önálló ismeretszerzés, önművelés alapozása,– a művek értelmezése,– olvasóvá nevelés.

1. Ismerettartalmú szövegek elemzéseLényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő. Középpontjában az információ és annak gyors kieme- lése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktáro-zása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van:

– globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl.Hajoljatokleaföldig,Acsalafintakakukk,ABalaton)

– részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat: terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg esetén (pl.Amirőlatűzmesél,Miértszínesekavirágok?Énekesmadarak,Erdő–mezőállatai,Anagyvarázslóésteremtményei)

az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő feladatokra térünk ki:a) A szövegbefogadás előkészítése

1. a gyermek személyes élményeinek felelevenítése2. az ismeretek kötése a meglévő struktúrához.

Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem javasolt.

b) Ismerkedés a szöveggela néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással.

c) A szöveg tagolásaaz ismerettartalmú szövegeket általában bekezdésen- ként dolgozzuk fel. Előfordul azonban, hogy több bekez-dés is ugyanahhoz a szemponthoz kapcsolódik, illetve egy-egy szemponthoz a szöveg többszöri áttekintésével több helyről kell az adatokat összegyűjteni.

a tagolás a szöveg megtanulásában, elmondásában segíti a tanulókat, és a leíró fogalmazások alkotásához is mintát nyújt.



13

d) Tények, ismeretek, fogalmak vizsgálataKözpontjában a kulcsszavak megkeresése, jelentésük tisztázása, pontosítása áll. arra szoktassuk tanulóinkat, hogy a szöveget olvasva addig ne menjenek tovább, amíg egy ismeretlen szó, fogalom útját állja a megértésnek! Használják a szótárakat, lexikonokat! a sokat olvasó tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a témával kapcsolatos többletismeretekről beszámoljanak.

e) Az összefüggések feltárása és megfogalmazásaEnnek kapcsán vizsgáljuk:

– a tények, adatok közti kapcsolatot (pl.Afüstifecske,Erdő–mezőállatai,Amirőlatűzmesél…)

– az ok-okozati összefüggéseket (A levegő, Parányibölcsőlakók…)

– az új ismeretek rendszerbe illesztését– a lényeges információk elválasztását a lé nyeg te-

lentől.

az összefüggések feltárásához segítséget nyújtanak a munkafüzet feladatai:

– bekezdések vizsgálata, tételmondat kiemelése– vázlatkészítés– lényegre utaló kérdések– adatgyűjtés– adatok összehasonlítása, táblázatba foglalása– igaz-hamis állítások– szövegkiegészítés– mondatbefejezés– képek, ábrák értelmezése– jegyzetkészítés, beszámoló

az ismeretfeldolgozásnak kötött az algoritmusa. Például egy állatról:

1. Helye az állatvilágban – közös tulajdonságok – a fajra, fajtára jellemző tulajdonságok

2. Külső testi tulajdonságok– méretek, nagyság, súly– testtájak

3. Élő- és lakhelye4. Életmódja5. táplálkozása6. szaporodása7. Haszna, kára8. védettsége9. Érdekességek

f) Nyelvezet és stílus vizsgálata– tömörség, szakszerűség, pontosság,– leíró jellegű

2. Szépirodalmi szövegek elemzéseEz a feladat összetettebb, mint az ismerettartalmú szövegek feldolgozása. ahány irodalmi alkotást vizs-gálunk, szinte annyi elemzési szempontrendszert hasz-nálhatunk:

– a cím vizsgálata– a legjelentősebb események, helyszín, időrend, a

főbb szereplők bemutatása, jellemük vizsgálata– a mű témája, mondanivalója, üzenete– szerkezete– a szöveghangulat nyelvi-stilisztikai eszközeinek

megkeresése, esztétikai értékek– illusztráció készítése, kép vagy zene kiválasztása az

irodalmi műhöz

Elemzés közben kerülni kell a szempontok halmozását. Értékesebb fejlesztőmunkát végzünk, ha egy-egy mű vizsgálatakor a legjellemzőbb értékeket, jegyeket vétetjük észre. a szépirodalmi szövegek elemzésével műélvezetre is nevelünk.

A történelmi olvasmányok feldolgozásaFontos szerepük van a hazaszeretet erősítésében, a magyarságtudat kialakításában.

a szövegek különböző műfajúak (mondák, elbeszélé-sek, ismeretterjesztő szövegek, versek). Ez meghatároz-za a feldolgozás módját. Mégis vannak közös vonások. Fontos tudnunk, hogy nem történelmet tanítunk, ha-nem fő feladatunk a szemléletformálás. Cél: felkelteni a tanulók érdeklődését hazánk múltja iránt, fejleszteni tér- és időszemléletüket.

Egy-egy korról érdemes előkészítő órát tartani, elhe-lyezni a kort az időszalagon, felidézni az előzményeket, kiemelni a kor fontos eseményeit, nagy alakjait. Közös tanítói-tanulói tevékenységre, gyűjtőmunkára épül-jön. (könyvek, rajzok, film, zene, internet, tablók…) a szövegfeldolgozások során sokszor lapozzunk az idő- szalaghoz!

3. Versek elemzésea verselemzéssel a tanulók képi látásmódját fejlesztjük, a hangulati, képi, érzelmi élmények befogadását segít-jük. az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szö veg- t artalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egy-sé géhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont alaposabb vizsgálatával többre jutunk. a középpontban mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanulóra a vers! Néhány szempont az elemzéshez:

– a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok, vélemények

– a cím, a téma vizsgálata



14

– a hangulati jellemzők– képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat,

költői jelző)– rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése– a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal– hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben.

B) Gyakorlóóraa gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-, készség- és képességfejlesztés indokolja:

– az olvasástechnika fejlesztése– tartalmi megértés elmélyítése– beszédfejlesztés– nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása.

a gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott ta-nulócsoport igényeihez igazítjuk.

az olvasási készséget fejlesztő gyakorlatokat úgy válogassuk meg, hogy az olvasás helyessége, értelmes-sége és üteme harmonikusan fejlődjön! Ennek érdeké-ben emeljük ki az olvasástechnikailag nehezebb ré-szeket, a hosszú mondatszakaszokat, a különböző mon -datfajtákat, párbeszédeket. a gyakorlás célját min dig tudatosítsuk a tanulókban, és az egyhangúság elkerülé-sére válogassunk a sokféle gyakorlási mód kö zül!

a tartalmi feladatok megoldásában fokozatosan egyre nagyobb önállóságra kell nevelni tanulóinkat. a szövegtartalom elmélyítését változatos feladatokkal old juk meg! Ezekkel a feladatokkal segítsük a be-szédfejlesztést is! a gyakorlóórákon térjünk vissza az olvasmányok erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékeinek alaposabb vizsgálatára!

törekedjünk a differenciált fejlesztésre! Mindig ta pin-tatosan járjunk el, senki ne érezzen elkülönülést, meg-szégyenítést! amíg a segítséget igénylőkkel közvetlenül foglalkozunk, addig a gyorsabban haladóknak adjunk önálló feladatokat! Felhasználhatjuk ehhez az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvet és a Szövegértést fejlesztő gya-korlatokat is.

C) Összefoglaló, rendszerező óraaz egyes témák végén újra áttekintjük az ol vas má-nyokat:

– vizsgáljuk a mottó és a szövegek kapcsolatát. – Csoportosítjuk az olvasmányokat megadott és

sza badon választott szempontok szerint (téma, műfaj, mondanivaló…).

– sort kerítünk szóbeli beszámolókra.– Lehetőség szerint aktualizáljuk az olvasottakat.– Rendszerezzük a gyerekek által gyűjtött anyagokat. – Ne hanyagoljuk el az olvasástechnika fejlesztését

sem, főként válogató olvasást alkalmazzunk (tartalmi, esztétikai…).

Gördülékenyebb lesz az óra, ha a tanulók egy-egy feladatra előzetesen felkészülnek párokban vagy csoportokban. Használjuk fel ehhez a munkához a munkafüzetet és az olvasófüzetet is!

Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákonaz ellenőrzés fontos, állandóan jelen lévő mozzanata a tanítási órának és az olvasástanulás minden rész-feladatára kiterjed. Ennek során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel, kedv vel, szorgalommal vesznek részt a munkában. a folyamatos ellenőrzés mellett a gyermek érzi a törő-dést, s ez előreviszi a fejlődésben. az ellenőrzésnek egyik formája a tanultakról való beszámolás, a számonkérés, amely a rendszeres tanulásnak az ösztönzője. Kiterjed a beszédkészségre, az olvasástechnikára, az írásbeli feladatmegoldásra, verstanulásra. Előre elkészített fel-a datlapokon az egész osztályt számon kérhetjük egy-szerre.

a tanítói ellenőrzés mellett nagyon fontos, hogy helyt kapjon a mindennapi munkában a tanulók önellenőrzése.

az ellenőrzés mellett az értékelésnek is jelen kell lennie. Ez az elért teljesítményre vonatkozzon, és ad-jon útmutatást a továbbiakra! a tanulók minden meg-nyilvánulására reagálni kell, dicsérettel, biztatással erősítsük önbizalmukat!

az értékelés során a tanuló teljesítményét mérjük a követelményekhez. Mivel az olvasás összetett tevékenység, ennek az értékelésben is tükröződnie kell:

– tartalmazza az olvasás technikájának, – a tartalom felidézésének, – a szövegértést igazoló feladatok megoldásának, – a versmondásnak, – esetenként az órai munkának, a könyvajánlásnak,

olvasónaplónak, gyűjtőmunkának a minősítését!

Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne fe led-kez zünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő fejlesztése céljából! a rendszeres ellenőrzés, értékelés a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára nevelés egyik fontos eszköze.

A házi feladatokróla jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a ta nu-lóknak:

– kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és mértéktartóak,

– egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s tel je sít é-süket mindig kérjük számon,

– beszéljük meg a tanulás ésszerű módját,



15

– a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai fe la da-tok aránya megfelelő legyen.

– az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen ad-junk memoritert, amit mindig értékeljünk,

– éljünk a differenciálás lehetőségével!

A memoriterek tanulásárólKutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers, szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő után kerül a tartós memóriába. Ennek értelmében a tanulók a megtanulandó verset vagy szöveget naponta többször olvassák el, később mondják el az elejétől a végéig! Ezt gyakorolják addig, amíg meg nem jegyzik.

segíthetjük az emlékezetbe vésést apró „trükkökkel”. Először a verssorok első sorának kezdőbetűit felírjuk a táblára, majd a soronkénti szavak számát vonalas emlékeztetővel jelöljük. Később a segítséget elvonjuk. Pl.: E__________________________ ElsuhogottazafüttyösS________________________, Sárgarigóisdélre,S______________________ SárgulazárvadiófaZ____________________. Zöldterebélye…

De felhasználhatjuk ezt az emlékezetből írásnál is, mert e nehéz feladatnál mankót ad a tanulóknak. Kezdetben jelölhetjük a sorok belsejében esetlegesen előforduló nagy kezdőbetűket, a helyesírási gon dot jelentő betűket, betűkapcsolatokat, amelyet ter mé sze-tesen differenciáltan alkalmazhatunk.

a tanulók memóriáját nemcsak a versekkel, ha-nem a prózai szövegekből kiemelt rövid terjedelmű szövegrészletek rendszeres tanulásával is fejleszthetjük. Pl.: A golyóstoll 2–4. bekezdése, A századik könyv végefe-lé Fekete kötésű… „Okos könyv” és az utolsó két be-kezdés, a nemzeti jelképeink, a gyógynövénygyűjtésszabályai…

a tartós vers és szövegtudás csak akkor jelenik meg az emlékezetben, ha a felmondás után is többször átismételjük a megtanultakat. Később jól felhasználha-tók a memoriterek a tanórák előkészítő részében a beszédművelési gyakorlatok anyagaként is.

az olvasási tevékenység összetettsége miatt sok időt, türelmet, kitartást igényel, de ha sikerül megszerettetni a tanulókkal, lemérhetjük pozitív hatását az érzelmek gazdagodásán, az értelmi erők és a személyiség fejlődésén.

Feladattípusok az óra egyes mozzanataihozAz előző órai olvasmány felidézése, számonkérés

– tartalomelmondás, mesélés támszavak se gít sé - gé vel

– válaszadás kérdésekre szóban vagy felolvasással– Hiányos szöveg kiegészítése– Házi feladatul adott olvasástechnikai feladatok

számonkérése– Beszámolás kutatómunkáról (pl. írók, költők élet-

rajzi adatai, gyermekeknek szóló művei; állatok be mu-tatása szempontok alapján…)

– Olvasmányok felismerése kiemelt mondatok, szö-vegrészek alapján

– válogató olvasás (helyszínekre, időre, a legfontosabb ese ményekre, a szereplők tulajdonságaira vonatkozó ré szek)

– Játékos feladatok, betűrejtvények (pl. az író, sze-replők, tárgyak kitalálása…)

– Mondatalkotások az előző órán szókincsbővítéskor megismert szavakkal

– versmondás

A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati)

– adott témáról kérdések, már olvasottak felidézése, szógyűjtések, mondatalkotások

– Beszélgetés, élmények felidézése– Előre megbeszélt kis jelenet megfigyelése– Beszámolók gyűjtőmunkáról– Írók, költők felismerése korábban olvasott műveik

részletei alapján– Rövid szövegek előzetes olvasása a témához– tanítói információk– Beszélgetés a szöveg címéről, következtetés a tar-

ta lomra– szó és kifejezés értelmezése szótárak, lexikonok

segítségével– Közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése

megadott témához– Mondatbővítés, mondatpiramis– az olvasmányból kiemelt szavak és kifejezések gya-

korlása– artikulációs, helyesejtési és hangsúlygyakorlatok a

szöveg szóanyagával– Nyelvgyötrők– Érzékelő és asszociációs gyakorlatok, improvizációs

játékok– Magnóbejátszás (szöveg, vers …)– Zenehallgatás– Képek, reprodukciók nézegetése– videofilm– Betű- és keresztrejtvények, találós kérdések– Képkirakás



16

– Kakukktojás (pl. az olvasmány szereplője)– szereplők kitalálása barkochbával

Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése– a szöveg műfajának megnevezése– a mese és a valóság megkülönböztetése– Helyszín, idő és azok változásainak megfigyelése– Helyszín, szereplők elképzelése, bemutatása– Események kiemelése kérdések segítségével– tanulói kérdésfeltevések– a lényeg megfogalmazása tömören– a lényeg kiválasztása mondathalmazokból– Összefüggések felismerése, következtetések le vo ná sa– az események fordulópontjai– Előzmény, következmény megfogalmazása, az ese-

mények továbbgondolása– Információk, adatok gyűjtése a szövegből– szómagyarázatok: kép, tárgy bemutatása, cse le ked-

tetés, szövegkörnyezet vizsgálatával– Új szavak beépítése a szókincsbe mondatba illesz-

téssel, mondatalkotással– Események időrendbe állítása– szövegtagolás segítséggel, később önállóan– Címadás a részeknek– vázlatkészítés:

– összekevert vázlatmondatok rendezése– képek és vázlatmondatok egyeztetése– vázlat megfogalmazása képsor segítségével– hiányos vázlat kiegészítése– vázlatírás támszavak segítségével, esetleg ön ál ló an

– Állítások igazságtartalmának eldöntése– Mondatok kiegészítése, befejezése kötőszavak után– Közmondások, szólások értelmezése, konkrét élet-

hely zetekhez kapcsolása– választás címvariációk közül, új cím adása– Kötetlen beszélgetés a szöveg tartalmával kap cso-

latban– a szöveg nyújtotta nevelési lehetőségek kiaknázása,

aktualizálás– vita, véleménynyilvánítás– szereplők jellemének vizsgálata:

– tulajdonságok szereplőkhöz rendelése– következtetés a szereplők tulajdonságaira tetteikből– szereplőkre illő tulajdonságok kiválasztása szó-

halmazból– követésre méltó tulajdonságok kiemelése

– Illusztrációk, reprodukciók vizsgálata– Időszalag, térkép, földgömb használata– Legvidámabb, legszomorúbb, legizgalmasabb, leg-

érdekesebb részek megkeresése– a szöveg nyelvezetének vizsgálata– Mimetikus játék, dramatizálás, élőkép, szo bor -

cso port

– a vers képekre bontása – Költői kifejezőeszközök megfigyelése (rím, ritmus,

refrén, költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés…) – a szöveg és vers hangulatának megfigyelése

Szintetizálás – Események sorba rendezése – Lényegkiemelés:

kérdések segítségévelszövegkiegészítésselmondat befejezése igaz-hamis állításokkala lényeges gondolatok újraolvasásával

– a mű lényegének megfogalmazása egy mondattal néhány mondattal– tartalomfelidézés kulcsszavak segítségével– Rövid tartalom elmondása vázlat segítségével– Körmese– a mű üzenetének megfogalmazása– tanulság levonása– a mondanivaló kifejezése közmondással– a szöveg újraolvasása új szemponttal

Házi feladat– Olvasásgyakorlás olvasástechnikai szempont meg-

adá sával (hangok időtartama, mondatok tagolása…)– tartalomelmondás tömören, részletezően; más sze-

replő nevében– a munkafüzet feladatai– az olvasmány lényegének leírása 3-4 mondatban– válogató másolás– adott versszak, bekezdés lemásolása– Eseménymozzanatok lerajzolása– Illusztráció készítése– Memoriter– Gyűjtő- vagy kutatómunka megadott szempontok

alapján

Gyakorlás– szövegreprodukálás– szereplők felidézése mondatok, szövegrészletek

alapján– szövegátalakítás (pl. hírré, más szereplő nevében)– Különböző műfajú szövegek összehasonlítása– Mondatalkotás támszavak segítségével– Mondatbővítés kérdések alapján– Összekevert mondatok sorba rendezése– Igaz-hamis állítások eseményekre, szereplőkre

vonatkoztatva– Körmese– tudósítás írása az olvasott eseményről– Események megelevenítése mozdulatokkal, mi mi-

kával



17

– tulajdonságok rangsorolása– a szereplők kapcsolatának vizsgálata– szereplők közti párbeszéd improvizálása páros

munkában– szókapcsolatok, mondatok gyűjtése különböző

szempontok szerint– szereplők mondatainak bejelölése néma olvasással– szerepek szerinti olvasás– Olvasásgyakorlás technikai szempontok fi gye lem-

bevételével

– szereplőket bemutató mondatok felolvasása– szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes

jelentésű szavak gyűjtésével, szócsaládok alkotása– szógyűjtések nyelvtani szempontok szerint (igék,

főnevek…)– Kiemelt szavak megkeresése a szövegben, a meg-

felelő mondat felolvasása

Óravázlatok

az alábbi óravázlatokat segítő szándékkal közöljük. Ezeket gondolatindításként tettük a kézikönyvbe. természetesen minden tanító a saját elképzelése, osztályának ismerete alapján alakíthatja vagy választ-hatja a szövegfeldolgozás és gyakorlás más útjait, módjait és a munkaformákat is aszerint, hogy mit ítél hatékonynak a képességfejlesztés érdekében.

a vázlatokban sok esetben az egyes csoportok feladatai a munkafüzetből valók. Ezzel a tanítók mun ká-ját szeretnénk megkönnyíteni. azt megmutatni, hogyan lehet a kész feladatsorokat a csoportmunka során felhasználni, s az órára való felkészülést lerövidíteni. a csoportok az elvégzett munkáról mindig számoljanak be egymásnak. Mivel a csoportok nem oldanak meg minden feladatot, de a megoldásokat hallják a többiektől, ezért célszerű házi feladatként differenciáltan elvégeztetni belőlük. Ezzel a tanultak rögzítését is segítjük.

Tananyag: Nemakartam (6–7. óra)Feladatok: szövegfeldolgozás szakaszosan, jóslás

alkalmazásával asszociációs készség fejlesztése Logikus gondolkodásra nevelés Ok-okozati összefüggések felismerése az érzelmi intelligencia fejlesztése Erkölcsi ítéletalkotás

I. RÁHANGOLÓDÁS1. cs. Ötletbörze – tartalmi előkészítés Mf. 8./1. a

Írjátok le, ami a tolvaj szóról eszetekbe jut!2. cs. Mf. 8./1. aválogassátok ki a szavak közül azokat, amelyek

kapcsolódnak a becsületes szóhoz! tisztességes lelkiismeretes meggondolatlan óvatos ellenszenves rokonszenves értékes nyugtalan önző sikeres jellemes jóhiszemű

3. cs. a) technikai előkészítésGyakoroljátok az alábbi szókapcsolatok folyamatos olvasását!

homlokán izzadságcseppek gyöngyöződnekkipirult arccal visszaül a helyérea füzetébe temetkezikkönnyek öntik el a szemétmintha villám csapott volna belénem tud tovább gondolkodniminden összekuszálódott a fejébennem tud egy hangot sem kiejtenizakatoló szívvel nyomja le a kilincsetvisszafojtott lélegzettel hallgatózik

b) találjatok ki egy esetet, amelyhez illenek ezek a kifejezések!

4. cs. a) szerencsekerék Fejtsd meg a rejtvényt! Először egyjegyű mássalhangzó-kat kérj, azután jöhetnek a magánhangzók!

_._ _ _ _ _ _ _ _ _ ! (NEM aKaRtaM!) b) Jósold meg a feladatokból megismert szavak, kifejezések segítségével, hogy vajon miről fog szólni a történet!

II. JELENTÉSTEREMTÉS

a) Bemutató olvasás – megszakításos technikával(atanulókcsakazéppenesedékesrésztfigyeljék,azalattavagymellettelévőszövegettakarjákleírólappal)

Ismerkedj meg a szöveggel! Felelj a Mf. 8./2. feladat kérdéseire, majd jósold meg, hogyan folytatódik a történet! Minden rész után így dolgozz!



18

1. rész (Ok. 9. o. 1. hasáb 4. bekezdés végéig)2. rész (10. o. 2. hasáb 4. sor)3. rész ((utolsó 3 bek.)

b) szövegelemzés csoportmunkában1. cs. KerettörténetPótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket a

történetben! (a kerettörténet a táblára írva, a hiányzók

papírcsíkon,táblaragaccsalellátva)

a történet __________________________ játszódik. Ide jár a történet főszereplője ______________, aki ______________. a történet másik szereplője __________________, aki__________________________________________ .a bonyodalom akkor kezdődik, amikor ______________________________________________________.Ezt követően___________________________________________________________________________.a probléma akkor oldódik meg, amikor ___________ ______________________________________________________________________________________.a történet azzal fejeződik be, hogy _______________________________________________________________________________________________________.

egyiskolábanErikakissémeggondolatlanatanítónénia tanáribaküldia lánytazott felejtettkönyvértErikaelveszazegyikasztalrólegyszázforintostegyre idegesebb lesz, rosszul érzi magát, feltámad alelkiismerete,majdkikéredzkedikazosztálybólvisszahelyeziapénztazasztalraErikakalapálószívvelvisszasietazosztályba

2. cs. Lelkiállapotok változása a történet folyamán Mf. 9./4. a, b3. cs. Ötsoros Mf. 9./5.4. cs. Döntéshelyzetek és a történet végének to vább-gondolása Mf. 9./6.

III. REFLEKTÁLÁSKilépőkártya – név nélkül – egyéni munka (tanítóireagálásakövetkezőórán)Fogalmazd meg röviden, amit megtanultál ebből a történetből! vagy

Ha nem értettél valamit, írd le a kérdésedet! vagyÍrd le, ha van személyes mondanivalód a történet

kapcsán!

Iv. Hf.: – Fejezd be másként a történetet!– Mf. 9./7., 8.– Gyakorold a legizgalmasabb rész olvasását!

Tananyag: Gyakorlás (18. óra)Feladatok: a szövegértő képesség fejlesztése Megfigyelőképesség, kreativitás, elvont

gondolkodás fejl.

1. Beszédművelési gyakorlatoka) Hibakereső

kölcsönkenyér szabadságkolcsönkenyér szabadságköltsönkenyér szabatságkölcsönkenyér szabadságkölcsönkényer zsabadságkölcsönkenyér szabacság

b) Mondatpiramisversenyre hívta.

a nyúl versenyre hívta. a nyúl versenyre hívta a teknőst.

a nyúl futóversenyre hívta a teknőst.a hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a teknőst.

a hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a lomha tek nőst.

Célkitűzés: az olvasott állatmesékkel kapcsolatos feladatokat oldunk meg.

2. CsoportmunkaI. cs. Mf. 16./1. a, bII. cs. Mf. 16./2. a,bIII.cs. Mf. 16./3. a, b, cIv. cs. Mf. 16./4. a, b

3. az olvasottak aktualizálásaa) Olvassátok fel a társaddal egymásnak az eddig

olvasott állatmesék tanulságait!b) Mondjatok olyan eseteket, amelyekre igazak a Mf.

4. feladatának a közmondásai!

4. Gyűjtsétek össze csoportonként az állatmesék jel lem-zőit a táblázat szerint! Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat!

Kik az állatmesék szereplői? állatok

Hogyan viselkednek?

minthaembereklennének(beszélnek,gondolkodnak,cselekszenek)

Mivel szolgálnak e mesék az olvasó számára? tanulsággal



19

5. Hf.: Keressetek otthon vagy a könyvtárban állat me-séket!

– Készüljetek fel a könyvek bemutatására!

Tananyag: Gyakorlás (22. óra)Feladatok: az olvasási készség fejlesztése. Gondolkodási képesség fejl. a tündérmese ismérveinek rögzítése.

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! (tündérmese) (egyénimunka)

. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1. a varjú ezt adta cserébe a szabadulásért. (toll)2. Ez ragadt a mérőhöz. (ezüst)3. Ezzé változott a királyfi. (tulipánná)4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió)5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy)6. a királyfi először rajta segített. (varjú)7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő)8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád)9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macska)10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely)

Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük össze az olvasottak alapján.

2. CsoportmunkaI. csop. a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek megf elelően!

szorgalmasan halászott az odaragadt ezüstpénzbőlegyre fényesebb lettfaggatni kezdteajándékba vitte meg akarta tréfálnihétrét görnyedt

vagyonukat pénzzé tettékaz egyik fiát átküldte a kiéhezett, dühös macskákbekente szurokkal elverték és kizavarták

b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok segítségével tömören a tartalmát!

II. cs.a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is!

–Szaladjgyorsan,kérdelamérőtabácsikádtól__–Bárcsakvisszadobnavalakiafolyóba__–Jaj,összekarmolnakamacskák__–Fogjátokezeketadiófaágakat,vigyétekhazaagye-

rekeiteknek__–Átváltoztatlaktulipánná,akkorbiztosannemismer

rádakirálylány__–Miértolyankeményekezekadiók?__

b) Olvasd fel helyes hanglejtéssel a mondatokat!

III. cs.Ki adhatta fel a következő apróhirdetéseket?„Macskátvásárolokmindenmennyiségben.”_________________________________„Keressük elveszett diófaágainkat. Magas jutalom abecsületesmegtalálónak.”__________________„Várom a világ legszebb lányának jelentkezését házas-ságkötéscéljából.”____________________

Iv. cs.Kösd össze a mesecímeket a hozzájuk illő köz mon dá-sokkal! Indokold a párosítást!

aZ IRIGY tEstvÉR Ki a kicsit nem becsüli, az asokatnemérdemli.

a tuLIPÁNNÁ vÁLtOZOtt Mindenkiamagasze-KIRÁLYFI rencséjénekakovácsa.

Az ígéret szép szó, hamegtartják,úgyjó.

a NÉGY MuZsIKus Jótetthelyébejótvárj!

3. a lányok húzzák alá az olvasott mesék kezdő, a fiúk pedig a befejező mondatait! Mit figyeltetek meg? Mondjatok ti is hasonlókat!

4. alkossatok két csoportot! Olvassátok fel szerepek szerint a mesét! Felolvasásotok fejezze ki a szereplők érzéseit, indulatait!



20

5. Pótold a mondatok hiányzó szavait a tanultak szerint!a tündérmesékben __________________, ________________________________,_______________________________ fordulnak elő. szereplői:______________________________________________________________________________________________.a jó mindig ____________, a rossz pedig ___________________________________.

6. Hf.: Keressetek A tulipánná változott királyfi c. szövegben mesei szófordulatokat! Írjatok le néhányat a füzetbe is!

Tananyag:Gyakorlás (29. óra)Feladatok: a nyelvi kifejezőkészség gyakorlása.a mesék szerepek szerinti eljátszása. szituációs játékok.

1. Oldd meg a Mf. 25./1. feladatát önállóan!

Célkitűzés: Ma megbeszéljük, hogy miért nevezzük ezeket a meséket reális mesének.

2. a) Kösd össze a szólásokat a jelentésükkel a Mf. 25./2. a feladatában! a pároddal dolgozz!

b) Ezután párosítsátok a szólásokat a mesékkel! Mf. 25./2. b f.

3. CsoportmunkaI. cs. válogató olvasás Mf. 26./4. aII. cs. Dramatizálás Mf. 26./4. bIII. cs. Kreatív olvasás Mf. 26./4. cMit gondolhatott az inas, amikor a király útjára

bocsátotta az ajándékokkal?

4. válasszatok a mesék és szereplőik közül! Gyakoroljá-tok a kérdésfeltevést párokban!

Egyikőtök kérdezzen, a másik feleljen rá! Írjatok le 2-2 kérdést a füzetetekbe is!

a) Matyi – Döbrögib) királyfi – okos lány – inasc) tilinkó – bíró – gazdag ember

5. Hasonlítsátok össze a meseszereplőket a Mf. 26./3. a, b feladata alapján! Miért lehetnek az olvasottak reális mesék?

6. Hf.: Gyűjts találós kérdéseket, szólásokat, köz mon-dásokat! Írj le néhányat!

Tananyag: Azöregemberésapokróc (32. óra)Feladatok: Ok-okozati összefüggések felismerése az idősek tisztelete, megbecsülése Következtetés tulajdonságokra a szereplők

tetteiből

1. technikai és tartalmi előkészítésOlvasd fel a szövegrészletet kifejezően, helyes ta go-lással!„…nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, esős napokon a kályha mellett üldögélt. sehogy sem tudtam felérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Ha egyszer elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva beszélt.”

Kiről szól a részlet? Melyik olvasmányból való? (nagyapóról, a Nagyapó c. olvasmányból)

Miért irigyelte az unokája nagyapót?Hogyan vezette rá az édesapja a nagyapóval szembeni

helyes gondolkodásra?

2. Célkitűzés: Egy olyan magyar népmesét olvasunk, amely szintén

az idősek tiszteletére, megbecsülésére figyelmeztet.

3. Előfeltevés a címrőlMire következtetsz a címből és a tankönyv

illusztrációjából, miről szólhat a szöveg?

4. a tanító mintaszerű felolvasása – a tanulók spontán véleménye

5. Elsődleges megértés ellenőrzéseMiért akarta elzavarni a házaspár az öreget a háztól?Hogyan leckéztette meg a fiú a szüleit?

6. Részenkénti szövegfeldolgozása) Olvasd el némán az első részt! (Egyszervolt…visszanejöjjön!)Részcélkitűzés: Hogyan viselkedett a házaspár a nagyapával?

– Magyarázd meg a fösvény szó jelentését!(szómagyarázat a könyvben vagy a Szóbúvár gyer-

meklexikon 71. o.)Írd le a füzetedbe a gyűjtött szinonimákat! – Kik a mese szereplői?– sorold fel a helyszíneket!– Miért haragudott meg a fiatalasszony az apósára?– Ki azapós?



21

– Mire kényszerítette az asszony az urát is?– Miért szánta rá magát nehezen a fiatalember a tett re?– Miért vásároltak pokrócot a szülők a vásárban?– Miért a kisfiúra bízták nagyapó elküldését?

Részösszefoglalás: a fösvény házaspár el akarta zavarni az idős, tehetetlen nagyapót.

b) Olvassátok el szerepek szerint (tanítói segítséggel) a második részt! (Úgyistett…majdmagaiselmehet.)

Részcélkitűzés: – Hogyan végezte el a fiú a rábízott feladatot?– Hogyan indította útnak a kisfiú nagyapót?– Mit érezhetett az idős ember? Miért?– Mutasd be a testtartását, arckifejezését!– Miért lepődtek meg a szülők, amikor este hazaértek?– Miért tartotta meg az egyik pokrócot a fiú?

Részösszefoglalás: a fiú az egyik pokróccal elküldte nagyapót, a másikat

pedig a szüleinek szánta.

c) Négy jól olvasó tanuló olvassa fel az utolsó részt be kezdésenként! (Akkor összenézett… ha meg nemhaltak.)

Részcélkitűzés: – Hogyan tette jóvá a házaspár meg gon do latlan tettét?– Miért szégyellte el magát a házaspár?– Hogyan bántak ezután az öregemberrel?– Mire nevelték a szülők a fiukat?

Részösszefoglalás: Bocsánatot kértek a nagyapától, és szeretetben éltek tovább.

7. a) a szereplők tulajdonságainak csoportosításaGyűjtsd össze a szereplők tulajdonságait úgy, hogy a

cselekedeteikből következtess azokra! Minden esetben indokolj!

ÖREGAPÓ HÁZASPÁR KISFIÚ

öreg szívtelen szófogadógyámoltalan gonosz tanulékonyreszketeg gyáva ügyetlen fösvényelkeseredett meggondolatlan tiszteletlen bűnbánó elnéző

b) Páros munka: Beszéld meg a társaddal, miért és hogyan változott meg a házaspár viselkedése a mese végére! te hogyan bánsz az idősekkel? Néhány pár számoljon be!

8. szintetizálása) alkossatok csoportokat! Mutassátok be élőképekben a mese legfontosabb mozzanatait!

I. a gyámoltalan öregemberre megharagszanak a gyerekei.

II. a fiú útjára bocsátja nagyapót.III. a házaspár megbánja tettét és visszahozza az

öreget.Iv. szeretetben él a család.

b) Magyarázd meg, mit jelentenek a közmondások! Miért illenek a meséhez?

Nenyomorítsdszüleidet,úgyszeretnekmajdtégedet.Könnyűsebetejteni,nehézmeggyógyítani.

9. Házi feladata) Olvasásgyakorlás az érzelmek kifejezésévelb) Rendezzétek sorba az igéket, és foglaljátok tömör mondatokba!

rátette, megharagudott, kivezette, bocsánatot kért,reszketett,szégyenkezett,sírt

Tananyag: Gyakorlás:mesefajták (33. óra)Feladatok: a mese tartalmi, formai jegyei, mesefajták Drámajáték Olvasásgyakorlás

1. szerencsekeréktaláld ki, hogy mire gondoltam!

_ _ _ _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _HOL vOLt, HOL NEM vOLt…

Mi jut eszedbe róla?Milyen mesefajtákról tanultál?

2. Célkitűzés: Ma játékos és gondolkodtató feladatokkal erősítjük meg, amit a mesefajtákról tanultunk. Cso port-munkában dolgozunk.

3. tárgyakról mesék felidézése

lapos tányér, lúdtoll, fűzfaág, tulipán, kulcs

4. Új címek és mesék párosítása (egy-egyfénymásoltképamesékből)



22

az igazságosztó szegénylegényKulcsocska, ládika, egerecskeEz ám a vendéglátás!Ez történt Bolondfalvána világszép leány esete

5. CsoportmunkaA)Megitatjákafűzfát

a) Kik a szereplők? Hol játszódik a mese?Olvassátok fel a mese kezdő és befejező mondatát!Miért volt tréfás ez a mese?Gyűjtsétek össze, hogy milyen butaságokat követtek

el a szereplők!b) szinonimagyűjtés – Buta (szólás, közmondás is lehet)

B)LudasMatyi

a) Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatát!b) Dobj a kíváncsi kockával!

szereplőkHelyszínekIdőpontokBonyodalomMegoldás (hármas meseszám)a szereplők tulajdonságai

C)Ateknősésanyúl

Fejtsd meg a tulajdonságokat! Nevezd meg, melyik szereplőre illenek! Indokold

meg a cselekedeteikkel!

d_cs_kv_, _nt_lt, _lsz_nt, sz_v_s, r_m_lt, _l_g_d_tta teknős

… volt, mert vállalta a versenyfutást a nyúllal. (elszánt)… volt, mert lankadatlanul tartott a cél felé.(szívós)elégedett volt, mert… (kitartásával ő nyerte meg a

versenyt) a nyúl

dicsekvő volt, mert… (aleggyorsabbfutónaktartottamagát)

volt, mert legyőzhetetlennek gondolta magát. (öntelt)

rémült volt, mert … (látta maga előtt célba érni ateknőst)

D)AtulipánnáváltozottkirályfiOlvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!Kik a szereplők? Hol játszódik a mese?sorold fel, milyen csodák történtek a mesében!Milyen meseszámmal találkoztál? Hol?

Memóriajáték (képekvagyszókártyáklefordítvaapadonatanulókelőtt)

Keresd meg a párokat a memóriajáték szabályainak megfelelően!

pikkely haltoll varjúkét hajszál öregembertulipán királyfielbújás királykisasszony

E)Csalimese

Kik a szereplők? Hol játszódik?Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!Milyen eseményről szól?Miért nevezzük csalimesének?Miért kerülhetett a végére a versike?

Rímkiegészítésaversben

Egyszer egy ember szántani ment, Közben a fia egy kulcsot (lelt). szeretett volna egy ládát is találni, Ezért ment tovább is szántani,(szántani).

Gyorsan meglett az áhított (ládika), És belepasszolt a meglévő kulcsocska, Benne lapult egy aprócska(egérke), Rövid farka miatt véget ért a mesécske.

6. Olvasásgyakorlás csoportonként a mesék kijelölt részeiből

7. szókincsfejlesztés és mondatalkotás (1-1szómindencsoportnál)

Foglald mondatba a szavakat, kifejezéseket az olvasott mesék szerint, majd úgy, ahogy a mindennapokban használjuk!

megalkusznak, fölkopott az álla, megszánta, kurta,indítványozta

8. Közmondások és mesék párosítása (1-1közmondásmindencsoportnál,azóraelejénatábláratettképekaláhelyezikőket)



23

Kölcsönkenyér visszajár. LudasMatyia türelem rózsát terem. AteknősésanyúlEgy bolond százat csinál. MegitatjákafűzfátJótett helyébe jót várj! AtulipánnáváltozottkirályfiNesze semmi, fogd meg jól! Csalimese

9. a mesék párosítása az egyes tartalmi jegyekkel (ugyan-úgyoldjákmeg,mintazelőzőt)

szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Cselekedeteik tanulságosak.

varázserejű tárgyak, valószerűtlen lények, csodák jellemzik.

Rövid, tréfás mese, gyors és váratlan befejezéssel.Humoros eseményekkel csúfolja ki az emberi

butaságot.Eseményei a valóságban is megtörténhetnek.

10. Dramatikus játékPárbeszéd rögtönzése: AszegényemberszaladCsen-

gerbeemberekettoborozniafűzfamegitatásáhozMese folytatása: Mi lett Ludas Matyi és Döbrögi to-

vábbisorsa?Mimetikus játék:AharmadikelbújásospróbaDramatizálás:AteknősésanyúlbeszélgetéseprózábanMesemondás:Csalimeseaszegényembernevében

Tananyag: Pinokkió (38. óra)Feladatok: Meseregény részletének feldolgozása tanulj meg lemondani mások javára! Következtetések, tömörítés. Kifejezőkészség fejlesztése

1. a) a szövegbefogadás előkészítése – beszélgetés (Ha lehet, a tanulók üljenek körbe, hogy lássák

egymás arcát!)Általában mikor szoktál ajándékot kapni?Miért?Kitől szoktad kérni, ha nagyon szeretnél valamit?Mikor fordult elő, hogy különösebb alkalom nélkül is

kaptál valamit?Mikor fordult elő, hogy nem kaptad meg azt, amit

nagyon szerettél volna?Miért kell olykor lemondanunk dolgokról?Mikor mondtál le valaki más javára arról, amire

nagyon vágytál?Milyen érzés ez?Mikor mondott le valaki más a te javadra valamiről?Hogyan háláltad meg?

b) Célkitűzés: Egy olyan történettel ismerkedünk meg, amely a más javára történő lemondásnak szép példája. Carlo Collodi Pinokkió meseregényéből olvasunk

egy részletet. a regény főszereplője egy fabábu, akit a szegény asztalosmester faragott, s később életre kelt. az ő kalandjait meséli el a regény, melyet érdemes elolvasnotok.

2. tanítói bemutatás – spontán véleménynyilvánítás

3. Elsődleges megértés vizsgálataMiért szeretett volna új lábat Pinokkió?Hogyan szerzett neki könyvet Dzsepettó?

4. szövegfeldolgozás globális eljárássala)Aszövegújraolvasásajólolvasótanulókkal

Megfigyelési szempont: Kik a szereplők? Hol és mikor játszódik az esemény?

Képzeld el a szereplőket! Mondd el, milyennek látod Pinokkiót és édesapját! (külső tulajdonságok)

Képzeld magad a fabábu helyébe, próbáld utánozni a mozgását!

Mondd el, milyennek képzeled el a lakásukat!Következtess a történet idejére! Igazold a szövegből

vett mondattal!

b) Események felidézése – válaszok felolvasással a szö-vegből

Miért volt büntetésben Pinokkió?Hogyan büntette meg az apja?Miért csinált mégis új lábat a csemetéjének?Hogyan dolgozott?Hogyan akarta meghálálni a bábu az új lábakat?Hogyan öltöztette fel az asztalos Pinokkiót?Mire tanította az apja, amikor magában gyö nyör -

kö dött?Miért nem mehetett mégsem iskolába?Hogyan szerzett ábécéskönyvet az asztalosmester? Miért volt áldozat a kabát eladása?

c)Következtessamondatokbólaszereplőktulajdonságai-ra,illetvemagyarázdatulajdonságokataszereplőkcse-lekedeteivel!

Pinokkió táncolt, cigánykerekezett, bukfencezett: ___________(jókedvű,vidám,boldog…)Megígérte, hogy iskolába fog járni: _______________(hálás)komisz: ____________________________________nyafka: _____________________________________

DzsepettóMunkához látott, és két új lábat faragott:___________(szorgos,dolgos…)



24

Nem tudott a bábunak ruhát venni: _______________(szegény,nincstelen)gondoskodó: _________________________________áldozatkész: _________________________________

d)Keresdmegazismerősközmondástazolvasmányban!(Nem a ruha teszi az embert)Magyarázdmeg!

e) Húzd alá a szövegben a mindennapi kifejezések íróimegfelelőjét!

Haragudott a bábura akaratosságáért.(„Megbüntettekomiszságáért.”)Mérges arccal nézett rá, de sajnálta is.(„Fölöttébbzordképetvágott,deközbencsupakönny

voltaszeme.”)Felvette rossz kabátját. („Belebújtócskazekéjébe.”)

f)Olvasdfelazillusztrációhoztartozószövegrészt!Mutasd be, hogyan örült a bábu az új lábnak, majd akönyvnek!

g) Hogyan folytatnád tovább Pinokkió történetét? Mf.33./4.b

5. szintetizálásFogalmazd meg hat mondatban a meserészlet

lényegét! Mf. 33./2.Olvasd fel a meserészlet legszomorúbb és legvidá-

mabb részletét!

6. Házi feladata) Párbeszédek kifejező olvasásának gyakorlásab) Mf. 33./3., 6.

Tananyag: Amígarögtönbőlrögtönlesz (41. óra)Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása Lényegkiemelés, az események sorrendje,

logikus gondolkodás fejl. szókincsbővítés

1. Juteszembe… asszociációs játék – a tanulók körben állnak, és mindenki elmondja a gondolatát az alábbi példa alapján:

a sEGÍtÉs-ről nekem az jut az eszembe, hogy az osztályban Endre mindig segít Rékának, ha ő lemarad valamiben.

2. Csoportmunka1. cs. Rejtvényfejtés a) Írd be a táblázat megfelelő soraiba az alábbi te vé keny-ségeket!

portörlés, rendrakás, vásárlás, mosogatás, terítés, törölgetés

A B C D E F G H I J123 S45 T6 K

b) Írd át a fenti táblázat megfelelő betűit az alsóba!1E 2B 3E 4a 5E 6C

Megfejtés: RÖGtÖN

2. cs. Ötletbörze: RÖGtÖN3. cs. Ravaszdi fejtörő – sEsEsÜsE Mit jelenthet ez a furcsa szó?4. cs. Barkochba – vÁsÁRLÁs – tanító segítségével találják ki

3. Jóslás a szövegtartalomra vonatkozóan – közösen az előző feladatok alapján

4. szakaszos feldolgozás bemutató olvasással

1. Holvolt…egyóramúlva.Kiről szól a történet? Milyen fiú lehet?Miért kellett többször is szólítani?szerinted mit felelt a hívásra?

2.–Rögtön!…éhesvagyok.sorold fel a történetből megismert szereplőket!Melyikük beszéli el a történetet? Olvass fel egy bizonyító mondatot!Mikor játszódhat a történet? Miből gondolod?Miért akarta apa ráncba szedni Öcsit? szerinted hogyan?Miért úszta meg Öcsi a dorgálást?Kit avattak még be a tervükbe?szerinted mit felelt anyu Öcsi kérésére?

3. – Rögtön-…-Kriszti…Olvasd fel azokat a kifejezéseket, amelyekből kiderül, hogy Öcsi nagyon éhes!Milyen megoldást talál ki?szerinted Kriszti mit válaszolhatott neki? Miért?

4. –Rögtön.…elmészkenyérért?Miért sajnálták egyre jobban Öcsit?Miért nem adtak neki mégsem uzsonnát?Öcsi miért nem mutatta, hogy már rájött a titkukra?Mire kérte anyu Krisztit?vajon Kriszti hogyan reagált a kérésre?



25

5. Mondanomsemkell…senkineksemsürgőssemmi?Miért húzta az időt Kriszti?Hogyan vált világossá Öcsi számára, hogy meg akarják leckéztetni?Mit gondolsz, hogyan fejeződik be a történet?

6. Öcsinekegykicsit…leszarögtön. vajon mit tanult meg Öcsi az esetből?

5. Csoportmunka1. cs. a) Események sorrendjének megállapítása kö-rülírással

(6 képben megrajzolva az eseménysor. Lefordítva a csoport előtt a padon. Mindenki húz egy képet, és elmondja, mi történik a képen. Ez alapján a tanulók sorba állítják a képeket a történet szerint.)

b) Írói kifejezések párosítása köznyelvi megfelelőjével – kis parafatáblán

elengedi a füle mellett - meg sem halljabecsületre kell tanítani - ráncba kell szednimajd meghal az éhségtől - gyomrát az éhség kaparjanem tett szemrehányást - megértően viselkedettértelmetlenül bámult - buta képet vágott

2. cs. szereplők – cselekvések – tulajdonságok párosítása – táblánáltáblázat megrajzolva, a szavak szókártyán

szereplők cselekvések tulajdonságok

apa kiáltott indulatosel akarta küldeni értetlen

anya súgott valamit találékonymeg akarta leckéztetni titokzatos

rendezkedett türelmesvirágot öntözött együttérző

csodálkozott megfontolt

megkérte bölcsÖcsi nem fogadott szót lusta

türelmetlenkedett elkeseredettmérgelődött türelmetlenrájött dühösfölkapta szófogadatlan

Kriszti készülődött nyájasfésülködött együttműködő

3. cs. a) szándékok kibontása szituációs játékkalMiben állapodhattak meg a szülők és Kriszti?Miért akarták megleckéztetni Öcsit?

b) Keretezd be azt a mondatot a szövegben, amelyből kiderül, hogy Öcsi megértette a leckét!

4

kÉzikÖnyv - gov.hu...kézikönyv a 3. osztályos hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet...

Documents