kutatási módszerek
DESCRIPTION
Kutatási módszerek. Az előadás célja. A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása. A kutatási folyamat. A kutatás detektív munkát igényel Kezdjük a problémával Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó kérdést: Mi? Ki? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Kutatási módszerek
Az előadás célja
A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése
Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása
A kutatási folyamat A kutatás detektív munkát igényel Kezdjük a problémával Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó
kérdést: Mi? Ki? Hol? Mikor? Hogyan? Miért?
A kutatási folyamat Határozzuk meg a kutatás témáját Válasszunk egy megfelelő kutatási módszert:
Minőségi: adatgyűjtés interjúval Mennyiségi: felmérés készítése kérdőívvel
Mintavétel: Talán elég egy kisebb csoportot megkérdezni Vagy egy nagyobb lélegzetvételű tanulmány
szükséges, hogy a rögzített vélemények az átlag lakosságot képviseljék
Az előadás célja
A minőségi és mennyiségi módszerek közötti különbség nem mindig egyértelmű
Bizonyos technikákkal (pl. interjúkkal) minőségi vagy mennyiségi módon lehet adatot gyűjteni
Adatgyűjtés: Az adatgyűjtés négy módja:
interjúk kérdőívek tesztek/mérések megfigyelés
Információt archívumokból és adatbankokból is lehet gyűjteni
pontosabb, mivel az adat már létezik, s nem a kutatónak kell „létrehoznia”
Interjúk Gyakran használjuk piac-, illetve közvélemény-kutatáshoz mennyiségi
adatok gyűjtésére Az interjút készítő személy egy sor pontosan megfogalmazott kérdést
tesz fel … („Mikor utazott utoljára vonaton?”) … s a kérdéseire tényszerű válaszokat vár („Múlt csütörtökön”) illetve kevésbé pontosakat („Hát, azt hiszem egy pár hónappal ezelőtt”) Ha várható, hogy a válasz pontatlan lesz, 4-5 alternatív választ kell
felajánlani, melyekhez a választ igazíthatjuk Minden egyes alternatív válasz mellé számkódot kell rendelni, így az
egész interjút számok formájában lehet rögzíteni Az interjúkat telefonon, illetve személyesen is el lehet készíteni Az interjúk időpontját rendszerint előzetesen egyeztetni kell (levélben
vagy előzetes szóbeli megállapodással), kivéve, ha nagyon rövid (3-4 kérdés)
A párbeszéd szociális folyamat - a válaszokat befolyásolhatják a levont következtetések
Olyan tényezők, mint nem, társadalmi réteg, kor és kézzel fogható indítékok befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatokat
A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy:
kerüli saját véleményinek kifejtését, elfogulatlanul fogalmazza meg a kérdéseket, bármilyen választ ugyanúgy elfogad
Tesztek és mérések Felhasználható annak meghatározására, hogy egy
adott személy hogyan gondolkodik és miről Rendszerint: egy sor eldöntendő kérdés formájában Az egyének által adott válaszok mintáját össze lehet
hasonlítani az előzőekben megkérdezettek válaszainak mintájával, s eldönthetjük, hogy azok (statisztikai szempontból) normálisak-e, vagy nem.
Tesztek és mérések A személyiségi teszteket objektívnek tartják:
nem sejtetik, hogy mely válaszok jók vagy rosszak adott egyén által különböző időpontokban nyert eredmények
meglehetősen állandóak egy kívánt eredményt a megkérdezett nehezen tud
„szimulálni” a tesztelő személy feltételezhetően minimális hatással van
az eredményre
Tesztek és mérések A teszteket oktatási közegben is alkalmazzák, hogy
azonosítsák:
a tanulási stílust a természetes „csoport szerepet” mérhessék az olvasási, illetve matematikai készséget
ezeket rendszerint diagnosztikai célokra használják, illetve a tanárok döntéshozatalának elősegítésére
Kérdőívek Széles körben alkalmazzák problémák,
vélemények és preferenciák nagyobb lélegzetvételű vizsgálatában
A kérdőív készítésekor a legfőbb döntés
meghozása a kérdések típusainak és a formátum megválasztásának megtervezésekor szükséges
Információ kategóriák: Jellegzetes tulajdonságok: személyes vagy
gazdasági-társadalmi jellemzők (nem, kor, családi állapot, foglalkozás)
Viselkedés: mit tesz, mit tett, illetve mit fog tenni a személy/szervezet
Állásfoglalás: hogyan viszonyulnak az emberek egy adott témához
Meggyőződés: igaznak vagy hamisnak tartanak-e egy adott dolgot
Kérdéstípusok „tényekre” és „véleményre” irányuló kérdések „nyitott” és „zárt” (felelet választós) kérdések a nyitott kérdések bizonyos szerkezeti formát adnak
a válaszhoz (“Mondjon három olyan dolgot, fontossági sorrendben, amit nagyon szeret a vállalatban, amelynél dolgozik.”)
a zárt kérdések kevésbe korlátozóak, mint az eldöntendő kérdések (pl. Likert skála)
a zárt kérdésekhez bizonyos fokú ítélőképességre van szükség: (pl. Sorrendbe állítás, melynek során a válaszoló személynek meg kell adnia a fontossági sorrendet, illetve értékelnie kell bizonyos tulajdonságokat vagy állításokat)
Példa a Likert skálára
Ez a vállalat jó munkaadó:
Teljesen egyetértek 1 Egyetértek 2 Nem tudom 3 Nem értek egyet 4 Egyáltalán nem értek egyet 5
Zárt kérdések Zárt: előre felvázolva, felsorolva az összes
lehetséges választ – a válaszadónak egyet kell választania ezek közül
Példa: amikor egy adott személy iskolai végzettségére kérdezünk rá, megkérjük, hogy válaszon a következő listáról: Középiskolai Felsőfokú Szakképesítés
Zárt kérdések: Lehetnek előrekódoltak A válaszok könnyen számítógépre vihetők
(időt és pénzt takarít meg) Kevesebb időt igényel a válaszadótólDE A válaszadó kénytelen a megadott válaszok
közül választani Visszakérdezhet, magyarázatot kérve
Nyitott kérdések: Olyan választ adhat a válaszadó, amilyet akar Példa: „mit szeret csinálni a szabadidejében?”
(sziklamászástól a hímzésig a válaszadó bármilyen tevékenységet megadhat)
A válaszadóknak lehetőségük van jobban kidolgozni válaszaikat, mint a kérdőívek esetében
Hasznos a kutatás elején egy nagyobb felmérés kialakításakor
DE Többet kell rajta gondolkodni Kétértelmű, tág és nehezen kategorizálható válaszokat
eredményezhet Időigényes a kódolása és elemzése (drága)
A tanulmány típusa határozza meg a kérdés típusát Azonban:
Zárt kérdéseket kell használni olyankor, amikor világos, alternatív válaszok állnak a rendelkezésünkre,melyek száma behatárolt.
Nyitott kérdéseket kell alkalmazni, amikor a téma komplex, ha a különböző vonatkozások nem ismertek, illetve amikor egy adott folyamatot térképezünk fel.
A legtöbb kérdőívben és interjúban mindkét típus szerepel.
Amikor nagyobb csoportot kívánunk tanulmányozni kérdőívekkel, jobb főleg zárt kérdéseket használni.
Megfontolandó alapelvek a kérdőív készítésekor:
A kérdések legyenek egyértelműek. Kerüljük a zsargont vagy a szaknyelvet. Kerüljük a személyeskedő kérdéseket. Ne kérdezzünk két dolgot egy kérdéssel. Kerüljük a „rávezető” kérdéseket, melyek
közvetve sejtetik a helyes választ
A kérdőív tervezése Mellékeljünk egy rövid kísérő levelet, mely
elmagyarázza a kutatás célját és hogy miért/hogyan esett a választás a válaszadóra.
Kezdjük a kérdőívet egy rövid ismertetővel, mely utasításokat tartalmaz a kitöltést illetően.
A kérdések típusát időközönként változtassuk, de a hasonló típusúakat egy blokkba tömörítsük.
Kezdjük egyszerűbb, tényszerű kérdésekkel, majd haladjunk a véleményekre, illetve értékekre vonatkozó kérdések felé.
A betűtípus változtatásával különböztessük meg az utasításokat a kérdésektől.
A kérdőív tervezése A kérdőívet „teszteljük” egy kisebb csoporton,
s csak ezután használjuk „élesben”: ellenőrizzük, hogy az egyes elemek könnyen
érthetőek-e, s hogy nincsenek-e egyértelmű problémák a hosszúságot, kérdések sorrendjét illetően, és hogy vannak-e benne érzékeny területek, stb.
bizonyosodjunk meg róla, hogy a kérdőívvel gyűjtött adatok elemezhetők-e … és az eredménynek van-e értelme
Felmérések A felmérések nagy számban tartalmaznak
kérdőíveket és interjúkat.
A felmérések fő célja az, hogy egy adott
csoportról (tól) vagy populációról (tól) információt gyűjtsünk.
Felmérések
Ez a populáció tartalmazhatja:
egy megye teljes népességét, az összes Nyíregyházán élő,30-40 év közötti
nőt, a Flextonics-nak dolgozó összes vezetőt, az összes olyan megyei munkanélkülit, aki a
múlt évben részt vett valamilyen képzési programon.
Felmérések Ha a populáció kicsi, a kérdőívet mindenkinek el lehet
küldeni: Ez a 100%-os mintavétel, vagy összeírás (cenzus).
Strukturált interjúk: a megkérdezettek számát behatárolja a rendelkezésre álló idő
Minőségi kérdőívek: a méretet behatárolja kódolás és elemzés megvalósíthatósága
Mennyiségi kérdőívek: ‘határ a csillagos ég’
De nem mindig szükséges mindenkit felkeresni egy populáción belül azért, hogy megtudjuk a véleményüket.
A mintavétel módszerei A mintavétel fő célja az, hogy létrehozzunk
egy olyan csoportot a populációból, amely teljes mértékben képviseli a vizsgálni kívánt fő területet.
Ilyenkor statisztikailag arra lehet következtetni, hogy a mintában megfigyelt eredmények a populáció szintjén ugyanígy megjelennek.
A véletlenszerű mintavétel Ez a mintavétel legegyszerűbb módja A populáció minden „egységének” egyforma
esélye van a kiválasztásra Ezt a következőképpen lehet elvégezni:
táblázatba foglalt, véletlenszerűen generált számokat használunk,
egy dolgozói listáról minden ötödik nevet választjuk ki,
a telefonkönyv miden páros oldalán lévő első nevet választjuk ki.
Réteges mintavétel Ha a populáció főbb jellemzői közül valamelyek
ismertek - választhatjuk a „rövidebb utat”: Válasszunk ki csoportokat vagy rétegeket a
céljainkhoz, illetve az összehasonlításhoz. Ezen rétegeken belül véletlenszerűen választhatjuk ki
az egyes személyeket. Azonban, ha eltúlozzuk a rétegezési folyamatot,
végül olyan kis csoportokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek már talán semmilyen populációt nem képviselnek.
Példa a réteges mintavételre: Hasonlítsuk össze egy adott egyetem tanárainak és
hallgatóinak az oktatásról alkotott véleményét:
legyen 1000 tanárunk és 5000 hallgatónk vegyük az oktatók 20%-át, illetve a diákok 10%-át ez 200 és 500 fős mintacsoportokat jelent (mindkettő
meglehetősen nagy számnak tekinthető)
A mintát tovább lehet bontani tanszékekre, vagy nemekre, feltéve, ha kölcsönösen tartalmaznak egymást kizáró kategóriákat.
A minta mérete és pontossága A kérdés, melyet mindenki feltesz:
„mekkora mintára van szükség?” A jó hír: a kérdésre létezik válasz! A rossz hír: a válasz attól függ, hogy mennyit tudunk
a populációról, melyet meg kívánunk vizsgálni; a feltett kérdésektől is nagyban függhet
A következő képletet kell alkalmazni:
N = P(100 – P)
E2
Normális megközelítés: a minta meghatározása méretének azonosítása olyan minta kiválasztása, mely:
belefér a költségvetésbe, elegendő választ ad ahhoz, hogy valóságos, a
populációt képviselő képet adjon (a potenciális kliens részére)
rendszerint legalább 30 választ vár minden egyes kategóriában
A minta méretét befolyásoló tényezők: A teljes minta nem biztos, hogy elemezhető. a véletlenszerűen kiválasztott minta lehet,
hogy nem igazán véletlenszerű, a válaszok hiánya pedig meglehetősen torz képet eredményezhet.
Erre a problémára nincsen statisztikai megoldás csak: növelni kell a minta méretét, hogy nagyobb legyen
a pontosság esélye újabb felmérést kell végezni azok körében, akik
előzőleg nem válaszoltak.
Adatelemzés
Főként a következőket keresi:
Százalékos arányok A minta különböző csoportjainak és
válaszainak kapcsolatai: Hozzáállás Viselkedés Problémák Szükségletek
Turisztikai látványosság: példa A turisztikai látványosságot látogatók
lebontva:
Nemre Korra:
21 év alattiak 22 – 35 36 – 50 50 év felettiek
Honnan utaztak ide? Gyerekkel vagy anélkül?
Turisztikai látványosság: példaCsoportonként a következőket lehet megnézni:
mit találtak a legérdekesebbnek mennyi időt töltöttek el mennyi ideig voltak a földrajzi területen hol hallottak a látványosságról nyaralás részeként jöttek ide, vagy kirándulnak,
vikkendeznek milyen dolgok érdekelnék még őket (pl. kávézó,
szuvenír bolt, étterem, aktív pihenési lehetőségek, múzeumok, stb.)
mennyit lennének hajlandók fizetni érte
Kisvállalkozásokat támogató projektProbléma: Megoldás:Támogatás hiánya Pénzügyi csomagok
Bankok informálása a KKV-at illetően
Az elérhető támogatás alacsonyfokú kihasználtsága
Ismeret hiányaTámogatás rossz minőséget
Támogatási szolgáltatás marketingjeTámogatási szolgáltatások javítása/megváltoztatása
Helyi KKV-k gyenge teljesítménye:Keleti piacok elvesztéseNem megfelelő termékek /szolgáltatásokGyenge marketing képességek
Marketing tanácsadás a következők létrehozása érdekében:
Új piacokMarketing kampányok
Kutatás a fogyasztói igények megértése érdekében
Turizmus fejlesztése a Tisza folyónFogyasztói szükségletek MegoldásA potenciális kuncsaftok kora:
21év alatt21 – 35
Vízi sportokKerékpárutakEgyszerű szállodákKempingek
A potenciális ügyfelek kora:
50 év felett
Rövid turista utakKávézók/éttermekMúzeumokKényelmes szállodákFestő tanfolyamok