Kulturális gazdaság

(Economia culturală)

A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme.

A kulturális gazdaság földrajzi elhelyezkedését erős városi koncentráció jellemzi, ezért a városok gazdasági versenyében, fejlesztési programjaiban kitüntetett szerepet kapott.

A fejlett gazdaságú országokban a városok és régiók hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem kulturális (beleértve ebbe oktatási és kutatási) funkciók fejlesztésével ellensúlyozták.

Nagyvárosok lakosságának változása 1990-2002

(1990-ben 100.000-nél több lakos, százalék) Bukarest -- 1, 36Resica -- 26,09Brassó -- 18,97Szeben -- 15,09Szatmárnémeti -- 13,61Arad -- 10,22Marosvásárhely -- 8,13Temesvár -- 7,37Nagyvárad -- 6,82Kolozsvár -- 6,57Nagybánya -- 4,5

Közepes városok lakosságának változása 1990-2002(1990-ben 50.000-nél több lakos, százalékban)

• Medgyes -- 24,15• Vajdahunyad -- 19,63• Petrozsény -- 14, 14• Lugos -- 13,47• Sepsiszentgyörgy -- 12,1• Gyulafehérvár -- 9,53• Déva -- 9,17• Torda -- 9,08• Zilah + 0,55• Beszterce + 3,02

Közepes és kisvárosok lakosságának változása 1990-2002(1990-ben 50.000-nél kevesebb lakos, százalék)• Szalonta -- 20,12• Nagykároly -- 18,35• Gyergyószentmiklós -- 14,33• Csíkszereda -- 13,32• Székelyudvarhely -- 13,02• Székelykeresztúr -- 13,01• Fogaras -- 12,85• Kézdivásárhely -- 12,18• Segesvár -- 11,06 • Nagyenyed -- 9,21• Szászrégen -- 4,82• Máramarossziget -- 4,42• Dicsőszentmárton -- 3,88• Dés -- 3,24• Szováta + 14,38

 

Pittsburg: a vas és az acél városa

1960-1980: az ipari foglalkoztatottak száma felére csökkent1980-as évek eleje: Pitssburgh Cultural Trust: 14 jelentős kulturális

központ létrehozása a városközpontban1990-es évtized vége: Pittsburg az USA kulturális-művészeti turizmusának

negyedik legnagyobb célpontja.

Ruhr- vidék : bochumi Egyetem

Tudásalapú gazdaság megerősödése:

-- egyre nagyobb az iparban az innováció, a kutatás és szaktudás felhasználása

-- a termékek egy részének a fogyasztása nem hasznossági, hanem kulturális szempontból történik

-- a szolgáltatások egy részének nem gyakorlati, hanem kulturális-szimbolikus jelentősége van

A kulturális termékek és szolgáltatások a

világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő

gazdasági elemét jelentik, tehát

1. A városi gazdaság részeként is kell vizsgálni

2. A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénz és tőkeforgalmi szerepét is bele kell foglalni

3. A kultúrafejlesztés hagyományos céljai mellett a gazdasági versenyképességi, tőkevonzási, profitszerzési célokat is figyelembe kell venni

4. Mindezek ismeretében lehet PR tevékenységeket tervezni, folytatni

Kulturális gazdaság

Kiindulópont: a kultúra meghatározásai

A kultúra nem szabványos közgazdasági jelenség, magyarázata multidiszciplináris feladat.

1. Hagyományos kulturális szolgáltatásokOktatástól a közművelődésen, művészeti szolgáltatásokon át a

turizmusig

2. Kulturális termékipar – olyan termékeket állít elő, amelyeknek szimbolikus, kulturális értéke nagyobb, mint a hasznosságuk.

A fejlett országok háztartásaiban egyre több a családfenntartás, megtakarítások mellett a szabadon elkölthető jövedelem, ezért a szimbolikus fogyasztás egyre elterjedtebb.

Mivel a divatjószágok gyorsan cserélődnek, tömeges fogyasztásuk a tervezésben, gyártásban, forgalmazásban gazdasági szektorokat éltet.

• A gazdasági működéseket elemző elméletek egyre jobban figyelnek a (mai) gazdaságon kívüli emberi tulajdonságokra:

• A bizalomra, amelyet az informatikai üzleti világ ismét felértékelt (nem jut idő az üzleti partner ellenőrzésére)

• A hiúságra/státusérzékenységre, amely a divatjószágok fogyasztását, a szimbolikus fogyasztást mozgatja

Kulturális gazdasághoz tartozó szolgáltatások, iparágak

Nehéz a meghatározás, sok a határesetA kulturális szolgáltatások egy része eleve a

piaci szférában jött létre (pl. újságkiadás)Más része részben piaci jellegű vagy

piacosodó (felsőoktatás)Vannak nem piaci jellegű közszolgáltatások,

amelyeknek jelentős a foglalkoztatási vagy beruházási vonzata (pl. közoktatás)

A kulturális gazdaság kétségtelenül része a formálódó tudástársadalomnak, ám különbözik a tudásalapú vagy csúcstechnológiai ipartól:

• 1. Nem írható le kielégítő módon a piacgazdaság hagyományos fogalmaival (érték-ár-nyereség...)

• 2. Viszonylag munkaintenzív, a változatosság piacszervező erő, és kis és középvállalatok is érvényersülhetnek.

Kulturális gazdaságra jellemző

--helyspecifikus jellege (a helyszín sajátosságai fokozzák a versenyképességet)

-- erős imázsépítés (termékeit inkább szimbolikus, mint használati tulajdonságai szerint értékesíti)

Nagyváros-koncentráltság: ,,Fehérneműt bárhol lehet eladni, kultúrát

nem.”

A globális versenynek kitett vállalatok az interaktív tanulás érdekében agglomerálódnak, nagyvárosokba tömörülnek, kihasználják

-- az üzleti szolgáltatások sűrűségét,

-- a munkaerőforrások széles választékát.

Kreativitás, innováció

Kreativitás: új eljárások, új formák, új jelentések elképzelése.

Innováció: kreativitás technikává átfordítása.

Mindez erős társadalmi beágyazottságot feltételez: a terméket nem gyártani és eladni, hanem a társadalom számára KOMMUNIKÁLNI kell (jelentések megértése, szimbólumok működtetése).

Ezért:

a PR nélkülözhetetlen.

Termék/szolgáltatás előállítása/megvalósulásaa kulturális gazdaságban társadalomhoz kötött(ellentétben pl. a vegyiparral).

Szükség van különlegesen képzett, vagy hagyományőrző termelői közösségekre (régi nagyvárosok művészeti-kulturális hagyományai, egyetemek innovációs hagyományai).

A kulturális termékek divatfüggése, gyakori változtatási szükségessége az innovációt tartós tevékenységként feltételezi, a sokféle kölcsönkapcsolatban mindennapossá válnak az apró innovációs lépések.

Információós és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhertően a gazdasági siker kulcsává vált

az információ• előállítása• gyűjtése• feldolgozása • tárolása • továbbítása• elemzése

Példa: Párizs

• A kulturális termékipar negyrésze a hagyományokból táplálkozik, a régi kézműiparból nőtt ki, s részben még ma is a régi kisiparos körzetekben működik.

• Tevékenységek koncentrációja: könyvkiadás – VI. Kerület, divat, szőrme és ékszeripar – II. Kerület

• Kulturális termékipar 100.000 főt foglalkoztat, nagyszámú, szorosan együttműködő kisvállaltokban, legtöbb ezek közül folyóirat-kiadó meg parfüm/kozmetikum gyártó.

• LVMH (a világ legnagyobb luxuscikk-gyártója, évi forgalom kb. 11 milliárd USD)

-- Givenchy, Kenzo, Christian Dior (parfüm)

-- Dom Perignom (pezsgő)

-- Louis Vuitton (excluzív bőráruk)

-- Henessy (konyak)

-- IWC Schaffhausen (óra)

Példa

kulturális gazdaságra:

Budapest

• www.budapest.hu• www.fesztivalvaros.hu• www.millenaris.hu• www.sziget.hu• www.trafo.hu

• www.ernstmuzeum.hu• www.ludwigmuseum.hu

• www.szinhaz.hu/merlin