Kulcsár GáborVÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság

ELTE TTK geográfus szak

2008. Március 28.

Területi programozás és monitoring

5. Szakpolitikai monitoring és értékelés

Probléma-felismerés

Stratégia-alkotás, tervezés

Programkidolgozás

Végrehajtás

Monitoring

ÉrtékelésKorrekciók

Probléma-felismerés

Stratégia-alkotás, tervezés

Stratégia-alkotás, tervezés

Programkidolgozás

Program kidolgozás

Végrehajtás

Monitoring

Végrehajtás

Monitoring

ÉrtékelésKorrekciók

ÉrtékelésKorrekciók

Probléma-felismerés

Szakpolitika

ProjektProgram

A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

Szakpolitikai tervezés és monitoring az Európai Unióban

Strukturális Alapok általános rendelet 1083/2006 EK rendelet 3.

25-31. cikk kohézió stratégiai megközelítése:iránymutatások CSG – NSRK, kohéziós monitoring célja:Összefoglaló jelentés a Közösségi hozzájárulásról a kohéziós célokhoz (versenyképesség és munkahely-teremtés) és jó gyakorlat (best practise). Összegezve jelentés az Európai Tanács számára (Cohesion Report)

Kohéziós Jelentések2005. Bizottsági közlemény: Harmadik helyzetjelentés a kohézióról: A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió új partnersége felé

Részei:- Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek az EU-n belül- Az EU kohéziós politikája és a lisszaboni stratégia 2000–2006- Kohéziós politika jövője: növekedési és munkahely-teremtési

feladatok

Megállapításai:- Jelentős különbségek GDP/fő (41% Letto.-215% Luxemburg)- Foglalkoztatási arány alacsony- Termelékenységi különbségek

Szemlélete• Jelen helyzet (2002) és trendek – helyzetértékelés és változások• Tagállamok és NUTS II. régiók közötti vizsgálatok• Összevetés a Lisszaboni célokkal• Az adott probléma az EU lakosságának mekkora részét érinti?• Ok-okozati viszonyok kimutatása történik pl. termelékenység• Egyes tagországokban meglévő egyenlőtlenségek elemzése• Város-vidék közötti kapcsolatok elemzése

Eszközei: • Adatok elemzése (GDP/fő, foglalkoztatás, termelékenység, K+F)

két időpontra nézve a trendek miatt• Térképi megjelenítése a területi különbségeknek• Grafikonokon mutatják be a tagállamok közötti és tagállamokon

belüli különbségeket

Következtetések levonása!!

Oksági kapcsolatok kereséseStatikus és dinamikus adatok összevetése! - interdepencia

Közösségi Stratégiai Iránymutatások - CSG

Európai Területfejlesztési Perspektíva - ESDP

1999. Potsdamban elfogadott dokumentum célja. az EU kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének elősegítése

Az EU céljai: • társadalmi-gazdasági kohézió• Természeti erőforrások és kulturális örökség• EU versenyképessége és a foglalkoztatás javítása

Tartalma:• Helyzetértékelés – egyenlőtlenségek• Közösségi politikák hatásai• Szakpolitikai célok tematikusan• Elvek alkalmazása -integrált fejlesztés, határontúli együttműk.

Adattáblák és grafikonok

Térkép

Term

észeti viszonyok

EgyenlőtlenségekTartalma:• EU-USA-Japán-MERCOSUR összehasonlítás (nép. GDP,

lakosság, import-export/fő és természetföldrajzi helyzet, kultúra)• Demográfia (népességvált., migráció és korszerkezet)• Gazdaság (GDP, foglalkoztatás, termelékenység, beruházás,

kereskedelmi egyenleg, munkanélk., városok-vidék különbségei, KKV, K+F, IKT)

• Környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, zöldterületek, hulladék, természeti katasztrófák)

Eszközei:• Idősorokból trendek• Térségek közötti különbségek az átlaghoz képest

Trendek és korösszetétel

Tagállami területi egyenlőtlenségek

Közösségi politikákTerületi hatású Közösségi politika – térszerkezetre hatást gyakorol(megváltozik a területfelhasználás és a táj)Közösségi politikák céljai nem területi célok, de területi hatások:• Pénzügyi (jövedelemtám., strukturális intézkedések, kutatások)• Szabályozási (piaci liberalizáció, versenyszabályok stb.)• Tervezési jellegű (TEN hálózat, energiahálózat)

1. Közösségi versenypolitika2. Transzeurópai hálózatok (TEN)3. Közös agrárpolitika (KAP)4. Strukturális Alapok5. Környezetvédelmi politika6. K+F, technológiai fejlesztés7. Hiteltevékenység és EBRD szerepe

TEN

Közösségi területfejlesztési kérdések1. Városhálózat (konurbációk, kapuvárosok, ritkán lakott területek)2. Városok terjeszkedése, szegregáció és szuburbanizáció, környezet)3. Vidéki térségek fejlődése (távoli területek, klíma, mezőgazdaság)4. Közlekedési hálózatok (zsúfoltság és elérhetőség)5. Innováció és tudás (IKT és xDSL)6. Természeti és kulturális örökség (NATURA2000, kultúrtájak)

Közösségi területfejlesztési célok

Iránymutatások a fenti témákban és választási lehetőségek a tagállami politikák számára.

Elérh

etőség

Terü

let-felh

asználás

IKT penetráció és együttműködési ábra

Relevancia táblaCélja adott téma adott helyen történő értelmezhetőségének bemutatása

cím alcím

Szakpolitikai értékelés

1. Célalapú értékelés: nem szándékolt eredmények hiánya2. Hatások értékelése: pozitív és negatív hatások (nettó)A hatáselemzés módszere: véletlenszerű csoportok képzése

cím alcím

Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: regressziós folytonosság módszere

cím alcím

Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: egyedi csoport követése

cím alcím

Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: összehasonlító párok képzése

cím alcím

Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: megszakított idősorok

Szakpolitikai monitoring Magyarországon

Előzményei: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésrőlOrszágos Területfejlesztési Koncepció elfogadása – 1998

A hosszú és középtávra érvényes jövőképet, célokat és irányelveket rögzíti, amelyek időszakos felülvizsgálata és korrekciója szükséges.

Jelentés a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről (2001)

2005-ben Jelentés az OTK-ban foglaltak teljesülését is vizsgálta, majd létrejött az új OTK (2005). Felülvizsgálata négy év múlva!

OTK tartalma

1. Koncepciót meghatározó tényezők (külső-belső)2. Jövőkép kialakítása a tényezők függvényében3. Távalti stratégiai célok meghatározása hosszú távra (10-15 év)4. Célok elérése érdekében teendő középtávú feladatok a

területfejlesztés és az ágazati politikák számára5. A megvalósítás feltételrendszere (jogszabályok, tervezés,

pénzügyi eszközök, intézmények és információs rendszerek)

Jelentés 2001 és 2005Vizsgált témakörök:1. Területi társadalmi-gazdasági, környezeti folyamatok

Gazdaság (makrogazdasági keretek, gazd. teljesítmény, szervezetrendszer, külföldi tőke, ágazatok – ipar, mg., információs gazd., kiskereskedelem, üzleti szolgáltatások, turizmus)

Társadalom (humán erőforrások – demográfia, egészségi állapot, tudásbázis; életkörülmények – foglalkoztatás, mn., jövedelem, települési komfort, bűnözés; társadalmi szolgáltatások – eü., szoc. ellátás, oktatás-művelődés)

Környezet (levegő, víz, talaj, hulladék, környezetbiztonság, termvéd.Műszaki infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, ivóvíz-szennyvízkezelés,

energiaellátás)

2. A területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere

Eszközrendszer (szabályozó joganyag, területi tervezés, pénzügyi eszközök, területi információs rendszerek, spec. területfejlesztési eszközök – vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai kp.)

Intézményrendszer (OTT, RFT és RFÜ, Térségi Fejlesztési Tanácsok, megyei fejlesztési tanácsok, kistérségi rendszer)

Jelentések elkészítésének módszereiTerületi folyamatok esetében:• Egyes témakörök tekintetében jelentkező változások bemutatása

két időpont között (1990-1998 és 1999-2002) adatokkal azon a területi szinten, ahol szerveződik (régió, megye vagy kistérség) – területi folyamatok azonosítása

• Változás a két időpont között (dinamikus) és a legfrissebb állapot (statikus) bemutatása – eredmények interpretációja

• A változást kiváltó okok és tényezők keresése - magyarázatok• Következtetések levonása – javaslatok tétele a döntéshozók felé

Eszközrendszer esetében:• Felhasznált eszközök mennyiségi, minőségi elemzése célok szerint• Összevetése a jelenlegi helyzettel• Eszköz szerepének azonosítása

Elvek a készítés során:

1. Csak megbízható forrásból származó információkkal dolgozzunk!2. A reprezentatív felmérések eredményeinek adaptációja csak az

okok keresése során használatos!3. Vizsgált témához keresünk leíró indikátorokat és nem fordítva!4. Az indikátorok adatokból jönnek létre, ahol a kialakítás pl.

fajlagos vagy naturális mutató meghatározhatja a végeredményt!5. Törekedjünk a minimális számú indikátor és az egyszerű

módszerek alkalmazására!

Intézményrendszer esetében:1. Intézmények és intézményrendszer bemutatása (leíró értékelés)2. Intézményrendszer szerepének és működésének bemutatása3. Intézményrendszer továbbfejlesztési javaslatai

Jelentések elkészítésének menete:1. Vizsgálandó releváns témakörök kijelölése (tematika)2. Leíró indikátorok és a szükséges adatigény meghatározása3. Adatok beszerzése adott időszakra, területre vonatkozóan (TeIR)4. Elemzések elvégzése, magyarázatok adása5. Összevont értékelés előállítása a döntéshozó számára

Outputok:• Területi folyamatok bemutatása• Az ország társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségeinek

bemutatása az okok (beavatkozási területek) megjelölésével• Beavatkozási eszközök hatékonyságának és hatásosságának

javítása• Jelentéstervezet előállítása (formai és tartalmi követelmények)

Főbb regionális mutatókKözép-

Magyarország

Közép-Dunánt

úl

Nyugat-Dunánt

úl

Dél-Dunánt

úl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Magyarország

A csatlakozó országok

Kibővült Európai

Unió (EU25)

Népesség, 2001 Népesség, 1000 fő 2.830 1.121 1.003 996 1.300 1.561 1.377 10.188 74.745 454.349

Népsűrűség, lakos/km2

409,1 99,5 89,7 70,3 96,8 87,9 75,2 109,5 101,7 114,2

GDP Éves átlagos GDP növekedés (%-os változás 1995-2001)

5,2 4,6 4,3 2,6 2,3 3,0 1,6 4,0 4,8 2,6

GDP/fő PPS, 2001

EU15=100 81,3 48,0 53,6 38,7 33,7 34,2 36,9 51,5 46,1 91,1

EU25=100 89,2 52,7 58,8 42,5 37,0 37,5 40,5 56,5 50,5 100,0

Szektoronkénti foglalkoztatás %, 2002

Mezőgazdaság 1,8 5,7 5,5 9,8 4,3 7,5 14,2 6,0 13,2 5,4

Ipar 26,3 44,6 42,0 33,8 39,9 33,8 33,0 34,2 32,1 28,8

Szolgáltatások 71,9 49,6 52,5 56,3 55,8 58,8 52,8 59,8 54,7 65,8

Foglalkoztatottsági ráta, 2002(15-64 évesek aránya a teljes népességen belül)

Teljes 61,3 60,6 64,1 51,9 50,1 49,5 54,7 56,6 55,9 62,8

Nők 54,6 54,0 56,5 46,1 44,3 42,8 47,5 50,0 50,1 54,6

Férfiak 68,8 67,3 71,5 58,0 56,1 56,2 62,1 63,5 61,9 71,1

Munkanélküliségi ráta (%), 2002

Teljes (%) 4,0 5,0 4,1 7,9 8,9 7,9 6,3 5,9 14,9 9,0

Tartós munkanélküliek aránya (%)

51,1 39,6 38,6 44,9 45,9 42,2 35,5 43,6 54,5 44,3

Nők 3,9 4,7 4,2 7,1 7,6 7,0 6,5 5,4 15,6 10,0

Férfiak 8,8 10,3 8,8 15,9 19,4 14,9 13,9 12,4 32,4 18,1

Korösszetétel a teljes lakosság %-ában, 2000

>15 évesek 15,5 17,4 16,3 17,1 18,2 19,4 17,1 17,1 18,3 17,1

15-64 évesek 69,3 69,5 68,9 68,3 67,0 67,1 67,5 68,3 68,7 67,2

65+ 15,2 13,2 14,8 14,7 14,8 13,5 15,5 14,6 12,9 15,7

A 25-64 évesek iskolai végzettsége a teljes népesség %-ában, 2002

Alacsony 20,7 28,9 26,9 32,7 32,4 34,3 32,4 28,4 18,9 32,6

Közepes 57,8 59,2 60,8 56,5 56,3 54,2 57,0 57,3 66,3 46,7

Magas 21,5 12,0 12,2 10,8 11,3 11,5 10,5 14,3 14,8 20,6

OTK felülvizsgálata1. Az OTK átfogó céljainak teljesülése (területi egyenlőtlenségek

mérséklése, Bp. központúság oldása, innováció térbeli terjedésének ösztönzése, nemzetközi integráció elősegítése)

2. A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások érvényesülése (környezetvédelem, humán infrastruktúra, ipar, agrárgazdaság, turizmus, műszaki infrastruktúra – közlekedés, vízgazdálkodás, energetika)

3. A területfejlesztési politika középtávú céljainak teljesülése – fejlettségbeli különbségek csökkentése, válságtérségek szerkezetátalakítása, települések közötti különbségek csökkentése, egypólusú térszerkezet oldása, eszköz és intézményrendszer továbbfejlesztése)

A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002

J elmagyarázat

gazdasági térségtípusok:leszakadófejletlen, felzárkózóközepesen fejlett, stagnálóközepesen fejlett, felzárkózófejlett, stagnálódinamikusan fejlõdõ

Országos területrendezési terv – 2003. évi XXVI. Törvény - keretszabályozás

Tartalmazza: - az ország szerkezeti tervét- az országos térségi övezeteket és- a fentiekre vonatkozó szabályokattovábbi szabályozás alá eső térkategóriák:- országos ökológiai hálózat övezetéről, - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről

- felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

Térségi térfelhasználási kategóriák:- országos ökológiai hálózat,- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és erdőterület,- komplex tájrehabilitációt igénylő terület,- országos jelentőségű tájképvédelmi terület,- kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,- kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,- felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe,- ásványi nyersanyag gazdálkodási terület,- együtt tervezendő térségek.

Szabályok megállapítása az infrastruktúra elemekre vonatkozóan

2006. decemberében kezdődött a módosítási eljárás!

Köszönöm a figyelmet!

gkulcsar@vati.hu