KÖRNYEZET- ÉS MUNKAVÉDELEMFaipari mérnök BSc

Környezetvédelem: ALPÁR TIBOR L. •Munkavédelem: NÉMETH SZABOLCS

A tantárgy tematikája1. Ökológiai alapok 2. A környezetvédelem jogi alapjai 3. A légkör szerkezete és szennyező anyagai 4. A légszennyeződés folyamatai (emisszió, transzmisszió, immisszió) 5. A faipar szilárd, gáz és gőzalakú lég- és vízszennyező anyagai 6. A faipar víz- és levegőtisztaság védelme 7. Meghívott előadó (Kronospan-MOFA Kft.) 8. Zárthelyi dolgozat 9. Munkavédelem általánosságai, jogi rendszere 10. Munkavédelem fontos területei 11. A faipar munkavédelmi szempontjai 12. A faipar munkavédelmi szempontjai 13. Zárthelyi dolgozat

Néhány szakirodalom

www.ktm.hu en.wikipedia.org/wiki/Ecology www.sciencedaily.com

Moser Miklós, Pálmai György

A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó 2006

Schöberl Miklós Levegőtisztaságvédelem MÉM 1986Kósi Kálmán, Valkó Zoltán

Környezetmenedzsment Typotex BMGE 2007

Dr. Schöberl Miklós Faipari kézikönyv II 8.3 fejezet FTA 2002Dr. Schöberl Miklós Faipari kézikönyv III 13.1

fejezetFTA 2003

A tantárgyi feladatok, követelmények

2 db zárthelyi dolgozat (környezetvédelem + munkavédelem) - az utolsó órán

Pótlási lehetőség: vizsgaidőszak első hetének péntekéig.

1 db leadandó esszé

téma megadásának határideje: szeptember 26.,

beadási határidő: december 5.

Vizsga - megajánlott jegy, ha ZH min. közepes, leadandó min. jó.

Garantált jeles megajánlott jegy: ha ZH min. közepes, leadandó min. közepes, és kiselőadásban prezentálja a témáját december 5-i órán.

Ökológiai, környezetvédelmi alapok

ALAPFOGALMAK

KörnyezetKörnyezet: a világnak azon része, amelyben az ember él és tevékenységeit végzi.

Környezetünk elemeiFöld

Alapkőzet Ásványok Barlangok Termőföld Domborzat

Víz Felszín alatti vizek Felszíni vizek

Levegő Alsó légkör Felső légkör

Élővilág Növényvilág

Erdők Gyepek Nádasok Mezőgazdasági növények

Állatvilág Vadonélő védett állatok Vadonélő nem védett állatok Védett háziállatok Nem védett háziállatok

Mikroorganizmusok

Táj Védett természetes Nem védett kultúrtáj

Települési környezet Települések Ipartelepek Mezőgazdasági területek Közlekedési utak

Bio-, lito-, hidro- és atmoszféraA környezet magába foglalja a bioszférát, amely az élővilág élettere, a litoszférának, azaz a földkéregnek, a hidroszférának, vagyis a vizeknek és a légkörnek (atmoszféra) azt a részét jelenti, amelyet az élő szervezetek benépesítenek.

StratoszféraMa már ide kell érteni a sztratoszférát, ahol az űreszközök közlekednek és űrszemétté válnak, sőt hamarosan akár a Holdat, vagy a Naprendszer ember vagy eszközei által elérhető részeit is.

Állandó körforgásA bioszférában a változások körforgása zajlik, amelyet ásványi anyagokat létrehozó - mineralogén - és életet létrehozó - biogén - folyamatok alkotnak.

ÖkológiaÖkológia: az egyedek feletti biológiai rendszerekben tapasztalható jelenségek okaival foglalkozó tudomány, vagyis, hogy az élőlények és az élettelen környezet együttes rendszere mely feltételek mellett tartható fenn a bioszférában.

ÖkoszisztémaÖkoszisztéma: adott élőhely (biotóp) szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élőszervezeteiből álló életközösség (biocönózis) egysége - pl. egy-egy tó, erdő.

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FOLYAMATA

Környezetszennyezés folyamataKörnyezetvédelmi problémák oka: a természet egyensúlyát megbontó ökológiailag rossz emberi tevékenység. Környezetszennyezés: olyan emberi tevékenység, amely a természetes környezeti elemek tulajdonságait hátrányosan módosítja, így az emberi életkörülményeket rontja.

A szennyezés “missziói”A szennyezés folyamata a szennyező források kibocsátásaiból (emisszió) indul, terjedés (transzmisszió) révén jut az emberbe és javaiba való behatolás (immisszió) helyére, ahol a felhalmozódó szennyezettség (kontamináció) a mértéke.

Emisszió

Transzmisszió

Immisszió

Szennyező források és kibocsátásaik

Eredet szerint: ipari, mezőgazdasági, közlekedési, települési, stb.

Jellege szerint: lokális vagy mobilis, pontszerű vagy kiterjedt

Időben: időszakos vagy folyamatos, egyenletes vagy időben változó

Egyéb: szerves vagy szervetlen, mérgező vagy nem, stb.

Hatástényezők szerint

Törvény szerint a hatástényezők alapján:

Veszélyes anyagok és technológiák

Hulladékok

Zaj és rezgés

Sugárzások

Terhelés, szennyezés, károsítás

Környezetterhelés: Valamely anyag vagy energia kibocsátása a környezetbe.

Környezetszennyezés: A környezet valamely elemének a kibocsátási határérték feletti terhelése.

Környezetkárosítás: Amikor a szennyezés a környezet egy elemének tulajdonságait oly mértékben megváltoztatja, hogy azok korábbi, természetes állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható vissza

Emisszió

Introvert emisszió: a forrás (pl. üzem) belsejében dolgozó, rendszeresen ott tartózkodó emberekre, tárgyakra hat. - Ezek elleni védekezés rendszerint egyszerűbb.

pl.: felületkezelőben az oldószerek

Extrovert emisszió: a létesítményen kívüli területeken lévő emberekre, növény- és állatvilágra, tárgyakra hat. - Nehezebb a védekezés, terhelés és a felelősség meghatározása.

pl.: üzem zaja, füstgázok

Transzmisszió

A kibocsátott szennyezés a terjedés során rendszerint hígul, hatása csökken.

Előfordul azonban, hogy átalakulnak (pl. UV sugárzás hatására), így hatásuk erősödhet.

A hígulást befolyásolják:

közeg (fizikai, kémiai, biológiai), távolság, domborzat, légmozgások, (tenger)áramlatok, stb.

ImmisszióAz immisszió egy meghatározott helyen fellépő szennyezettség mértéke (pl. zajszint, VOC koncentráció a levegőben, stb.). Sok szennyezőanyag hatása nem azonnal jelentkezik, hanem a szervezetben (emberi, növényi ➙ emberi) felhalmozódva károsít (kontamináció).

pl.: sugárzások (radioaktív, UV), nehézfémek, stresszorok, stb.

1999-ben egy fuvaros szállított sugárszennyezett, Csernobil környékéről származott bőrt “galvániszapként” a kunszentmártoni Pannónia szőrmegyárból az almásfüzitői veszélyes-hulladék-lerakóba. Azóta hatféle gyógyíthatatlan betegségét – köztük tüdődaganatát, fehérvérűségét, non-Hodgkin limfómáját – diagnosztizálták, amelyeket orvos szakértők szerint sugárfertőzés okozhatott.

London 1952. decemberNövekvő kibocsátás: kb. egymillió széntüzelésű kályha, növrkvő gépkocsihasználat, növekvő ipari kibocsátás. Időjárási körülmények: anticiklon, 100% közeli páratartalom, szélcsend, fagypont körüli hőmérséklet. Eredmény:

kéndioxid, kátrány, korom a levegőben, 10-50 m-es látótávolság, állatok pusztulása, 100 000+ emberi megbetegedés, 4000 halott dec. 5-9. között.

települési kibocsátás, terjedés, imisszió

KörnyezetkárosításMűvi környezetben okozott károk (pl. savas eső, háború) elháríthatók, kisebb, nagyobb költséggel rendszerint helyreállíthatók.

KörnyezetkárosításDrezda Boldogasszony templom:

Épült: 1726-1743. Lebombázták a szövetségesek: 1945. 02. 13. Újjáépítés: 2005. - 180 millió Euró

KörnyezetkárosításTermészeti károk sokszor nem visszafordíthatók (pl. növény vagy állatfajok kihalása).

Erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) - Tasmánia, Ausztrália, Új-Guinea. Utolsó példánya 1936-ban pusztult el egy tasmániai állatkertben.

Természeti erőkUgyanakkor a természetnek létezik egy spontán önszabályozása, ám ez lassú, jelenleg lényegesen lassabb, mint az emberi tevékenység romboló hatása.

Pripjaty - Csernobil után 24 évvel

Fejlődés és környezetkárosítás

egyre gyorsuló ipari fejlődés

növekvő urbanizáció

növekvő erőforrásigény

növekvő szennyezőanyag kibocsátás

növekvő hulladékmennyiség

természeti erőforrások kizsarolása

KÖRNYEZETVÉDELEM CÉLJA, ESZKÖZEI

Környezetvédelem

Célja: megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, anyagi és szellemi javainak védelme. A környezetvédelem minden olyan intézkedés összefüggő rendszere, amellyel a célját biztosítjuk:

károkat megelőző védelem, okozott károk megszüntetése, környezetünk fejlesztése, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás.

TermészetvédelemA környezetvédelem része, a természetes környezet értékes részeit védi, az emberi tevékenységeket korlátozza, adott esetben kizárja, törekszik az eredeti állapot fenntartására, visszaállítására.

pl. nemzeti parkok, természetvédelmi területek

Védi: vizeket, növény- és állatvilágot, tiszta levegőt, természetes ökológiai állapotot

A Börzsönyben EU-s forrásból idén fejezték be a Bajdázó-tó rehabilitációját. A 36 millió forintos műszaki beruházás részeként a vízszabályozó műveket és a gátat is felújították. A vizes élőhelyek felújításakor a szakemberek egy gazdagabb biodiverzitás befogadására készítették fel a tavat, ami után a befejezés már a természetre vár: azaz, hogy veszélyeztett fajokkal népesítse be a felújított környezetet.

Mesterséges környezet védelmeRésze a környezetvédelemnek, az emberi tevékenységeket úgy szervezi meg, hogy az az embert és a természetes és mesterséges környezetét ne károsítsa.

Ide tartozik: műemlékvédelem, autópályák menti zajvédelem, ipari emissziók szabályozása, csökkentése, stb.

Agrában a Taj Mahal fehér márványának védelme: - az állam betiltott minden emissziót produkáló ipari tevékenységet, - adó és egyéb kedvezményekkel támogatja a hagyományos kézműipart (márvány kő berakás, bőrművesek, ékszer készítés, stb.) - a tömegközlekedési eszközök mind PB üzeműek.

Környezetvédelem

A környezetvédelem révén

mit,

mitől és

hogyan

kell megvédeni?

Mit?Az embert és környezetét, a természetest és a művit.

Mitől?Környezeti ártalmaktól

Környezeti ártalmakKülönféle forrású ártalmaktól:

zaj, hulladék, káros sugárzás, fény (túl sok / túl kevés), erózió, hő (túl sok / túl kevés), élőlények kipusztulása, idegi túlterhelés, természeti kincsek kizsákmányolása, stb.

Világ legnagyobb külszíni gyémántbányája (525 m x ∅1200 m)

Erózió

Delhi

Delhi utcán heverő szemetének 59%-át hasznosítják újra a turkálók.

Mirnij, Kelet-Szibéria

Környezeti ártalmak

Kémiai ártalmak Szöveti izgató hatásúak Zaj és vibrációs hatások Sugárhatások Termőterületek károsodása Idegi megterhelés

KémiaiKémiai: ipari, mezőgazdasági, háztartási károsítók, hulladékok.

Némelyik feldúsul a szervezetben. DDT a diklór-difenil-triklóretán

Élelmiszer adalékok: festékek, aromák, tartósítószerek: az “E” vitaminok vannak köztük: veszélyesek, irritatívak, bél- vagy bőrpanaszokat okozók, allergének, mutagének és karcinogének.

Rákkeltő pl.: E131 patent blue, E142 green S, E210 benzoe sav, E211 nátrium benzoát, E239 hexamin, E123 amaranth, E951 aszpartam (aminosweet)

DDT - RovarirtóElsőként – 1874-ben – Othmar Zeidler hozta létre. Rovarölő tulajdonságát 1934-ben Paul Herman Müller fedezte föl, s 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott érte. Rachel Carson könyve, a Néma tavasz 1962-ben elmagyarázta a DDT-t övező ökotoxikológiai problémákat: felhalmozódik a zsírszövetekben. (NRKÜ: valószínűleg rákkeltő minősítés) 1970-es években betiltották több országban. Számos helyen azonban ma is használják és az élelmiszerkereskedelem révén mindenhova eljut a szennyeződés. Emberi zsírszövetben: Zaire, Costa Rica 60ppm, India, Pakisztán is csak 10ppm Táplálékláncokon át eljutva, már fókákban is kimutatható.

Aszpartam - lassú, édes halálAszpartam- alkotói:

10% metanol: metilalkohol, idegméreg a szervezetben formaldehiddé alakul - rendszeres fogyasztással feldúsul - karcinogén megengedett mennyiség: 7,8 mg/nap - 1 liter diétás üdítő 600 mg aszpartam = 60 mg metanol

40% fenil-alanin: fehérje, lebontó enzim nélkül (fenilketonúria betegség) súlyos idegrendszeri károsodást okoz!

átalakulása során növeli a dopamin és noradrenalin szintjét nagy mennyiségben idegméreg

50% aszparginsav: fehérje, az agyban idegi izgalmat kiváltó ingerületátvivő anyag frissítőként ajánlott Reergin tablettában 133 mg - napi 2 tabletta már alvászavart okoz (max. 5 db/nap) aszpartamból napi 40 mg/testsúly kg engedélyezett (60 kg: 2400 mg - 1200 mg aszparginsav) 1 liter diétás üdítő 600 mg aszpartam = 300 mg aszparginsav = 2,25 Reergin!

Kinek éri meg: a diéta-biznisz igen jövedelmező!

Szöveti izgató hatások

Számos használati vegyszer válthat ki bőr vagy nyálkahártya irritációt (különösen csecsemőknél veszélyes):

mosóporok alkotói, felületkezelő anyagok alkotói, tisztítószerek, gyógyszerek, olajok, zsírok, fa, és egyéb növényi porok.

Zaj és vibrációs hatásokForrások:

ipari létesítményekben (ibtrovert) és a környezetükben (extrovert) közlekedésben - pl. autópályák mentén diszkók, koncertek

itt nem csak a hangnyomás okozhat halláskárosodást, hanem a mély (akár infra) hangok okozta testvibráció

gépek okozta vibrációEgésztest-vibráció: ha a személy egész testével rezgő-rázkódó felületen ül vagy áll. A károsodó célszerv a gerincoszlop, az eredmény: degeneratív elváltozások. A 3-6 Hz közötti rezgések elsősorban a mellkas-has rendszert, a 20-30 Hz közötti rezgések a fej-nyak, váll rendszert érintik. A 60-90 Hz tartományban találjuk a szemgolyó rezonancia pontját, míg az állkapocs-koponya rendszer a 100-200 Hz közötti rezgésekre "érzékeny". Az 1 Hz alatti rezgések hatása eltérő, ezek elsősorban kinetózist (szédülés + hányás) okoznak.

SugárhatásokAtombomba kísérletek

csak a nevadai sivatagban >1000 robbantás Nukleáris holokauszt

1945. augusztus 6. Hirosima: 140 000, 1945. augusztus 9. Nagaszaki: 80 000.

Atomerőmű katasztrófák 1979. Three Mile Islan, 1986. Csernobil 2011. Fukushima

Napkitörések, kozmikus sugárzás UV sugárzás

Mind felhalmozódik a szervezetben (UV is!)

NTS 1945-1992

Termőterületek károsodása

talajerózió,

külszíni bányászat,

kipusztulások (naponta 100 faj!),

korróziós károk, stb.

városok, úthálózatok, vízi erőművek, stb.

Víztározó és erőmű Kínában 2011

Kína Három Torok nevű gátja mögött 600 km hosszú víztározó, 185 méteres gát, 39,3 km3 víz, 632 km2 elborított terület 32 turbina, 22 500 MW kapacitás, termelés 100 000 GWh/év 1,13 millió embert kell kitelepíteni 3-4 000 szibériai daru telelési területe semmisül meg Kihalt a bajdzsi, a jangcei folyami delfin 2500 helyszínen számítanak eróziós gondokra 1300 archeológiai helyszín kerül víz alá

Idegi megterhelésStresszorok, káros pszichés ingerek.

Stresszoroknak a szervezetre ható külső erőket, körülményeket, vagyis azokat az ingereket nevezzük, amelyek a stresszválaszt létrehozzák. befolyásolhatatlanok, váratlanok, veszteség, nehézség, változás, kudarc meghaladja aktuális megküzdő képességünket

Tartós stressz hatásai, pl.: depresszió, pánikroham koronária betegségek, szív-, agyinfarktus, asztma, rák, gyomor-, nyombél fekély, máj-, hasnyálmirigy- stb. rák, menstruációs zavarok, terméketlenség

ŰrszemétŰrszemétnek nevezzük mindazon emberi eredetű, a Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot.”

Kessler-szindróma - 1978 Űrszemetek összeütközése: a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat hoznak létre.

Hol, mennyi?

Műholdak pályái magasság alapján: LEO - kisebb, mint 2000 km MEO 2000-35786 km HEO 35786 km és felette

Űrszemetek: 200-2000 km között:kb. 200 ezer darab 2000 km felett: kb. 300 ezer darab

Trendek

Veszélye

Mekkorák?Nagyság szerint

10 cm-nél nagyobb darabok - kb. 20 ezer darab 10 cm-nél kisebb darabok - számuk több százezer darabra tehető

Tömeg szerint 1-3 tonna között: kb. 2000 darab 3-6 tonna között: kb. 300 darab 6-14 tonna között: kb. 60 darab

10 cm-nél nagyobb darabok száma kb. 6-7 ezer tonna

Hulladékgazdálkodás az űrben

ESA

Hulladékgazdálkodás az űrben

NASA

Hulladékgazdálkodás az űrben

Swiss CleanSpace One

Hulladékgazdálkodás az űrben

JAXA - Japan

Hogyan?Környezeti ártalmak elhárítására alkalmas műszaki megoldásokkal, jogi szabályozásokkal.

1. Káros emissziók csökkentése, elkerülése

Legoptimálisabb megoldás

Aktív módszer: a folyamatokban kevesebb/semennyi káros anyag ne keletkezzen - ún. tiszta/tisztább technológiák (clean/cleaner technologies))

megfelelő alapanyagok és feldolgozó eljárások

Passzív módszer: káros emissziók kilépésének megakadályozása - ún. csővégi technológia (end-of-pipe technologies)

szűrőberendezések, zárt rendszerek

2. Terjedés, átalakulás gátlásaCsak helyi és ideiglenes megoldás!

A káros emissziók továbbjutását és/vagy konverzióját akadályozzák meg a köztes közegekben.

magas kémények, zajvédő falak, monitoring/észlelő rendszerek

3. Közvetlen védőeszközökCsak kényszermegoldás! Az immisszió helyén alkalmazott védőeszközök.

gázálarc, vésőmaszk, gumikesztyű, füldugasz, korrózió elleni védő felületkezelés

Mi az akadálya az elkerülésnek?

Gazdasági érdekeltség hiánya.

Egyes (öröklött) környezeti ártalomforrások (pl. régi szemétlerakók) megszüntetésének objektív gazdasági akadályai.

Egyes ártalomforrások objektív műszaki-tudományos akadálya.

Környezettudatos szemlélet, morál hiánya.

Jogalkotási hibák, hiányosságok.

Jogi és igazgatási alapelvek

Hazai jogalkotás

Legrégebbiek a vizek védelmére vonatkozó szabályozások

1973: rendelet a levegő tisztaságának védelméről

1995. évi LII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

Nemzetközi mérföldkövek

Stockholm 1972: Emberi környezet

Közös jövőnk 1987 (Brundtland jelentés)

Rio 1992: Környezet és fejlődés (UNCED, ”Earth Summit”- “Föld Csúcs”)

Agenda 21: terv a fenntartható fejlődésről

Johannesburg 2002: Fenntartható fejlődés (WSSD)

AlapelvekElővigyázatosság elve Fenntartható fejlődés elve

Helyettesítés elve Tervszerű átalakítás elve Együttműködés elve Szennyező fizet elve Tájékozódás, tájékoztatás, és nyilvánosság elve Társadalmi részvétel joga és kötelezettsége

Az elővigyázatosság és megelőzés elve

Megelőzés: ártalmak keletkezésének megelőzése, ill. a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépés.

Elővigyázatosság: már a károsodás veszélyéhez vezető tevékenységek kialakítása során kerülni kell a megelőzés alkalmazását megkövetelő helyzeteket is.

pl. hulladékkeletkezés csökkentése, erőforrások takarékos használata

Fenntartható fejlesztés

Arra kell törekedni, hogy a környezet és a más célú célú tevékenységek ne egymást akadályozva, hanem a fejlődés új útjait közösen keresve működjenek. (Rio 1992: Agenda 21)

A környezetvédelmi jogalkotás intézményeit ne külön, hanem más területekbe integráltan, de legalábbis azokkal együtt fejlesszék.

A helyettesítés elve: lehetőség szerint az alternatív megoldások közül mindig a kevésbé terhelőt kell választani, és a már létező terhelések esetén is a fel kell váltani a károsabb technológiát, anyagot, energiát, terméket valami kevésbé károsítóval.

Tervszerű átalakítás

A környezetvédelem tervszerű átalakításának elve meg kell hogy jelenjen országos, regionális és helyi önkormányzati szinten is a megfelelő környezetpolitikában, stratégiában, a jogalkotásban.

Eszközei: a Nemzeti Környezetvédelmi Program vagy az önkörmányzati környezetvédelmi programok.

Együttműködés elve

A környezetvédelmi elvek, jogok és kötelezettségek csak akkor tudnak hatékonyan érvényesülni, ha az érintett szereplők egymásra tekintettel, együttműködve munkálkodnak.

A környezetkárosító felelőssége

Tulajdonképpen a szennyező fizet elv kiterjesztése a jogi felelősség komplex rendszerére.

Ide tartozik:

helytállási kötelezettség, előírások betartása, bírság fizetése, kártérítés, büntetőjogi felelősség érvényesítése, tevékenység korlástozása, védelmi intézkedésre kötelezés.

Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elve

Mindenkinek joga van a környezet állapotának, az egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

A vonatkozó adatokat a megfelelő szervek (állam, önkormányzatok, piaci résztvevők, stb.) kötelesek nyilvánossá tenni.

Erdővel, fával a holnapért - 15000 gyereket érint az Erdőmérnöki Kar uniós támogatással indított, környezettudatosságra nevelő programja

Társadalmi részvétel joga, kötelezettsége

Egyre erősödő jogállamisági elvárás, hiszen a társadalom és az egyénei is egyfelől okozói a károsításoknak, és egyszersmind elszenvedői is.

Ezért közösnek kell lennie a felelősségnek, a részvételnek a döntéshozatalnban, a megvalósításban, ellenőrzésben.

JOGSZABÁLYI ELVEK

KV területek csoportosítása

Levegőtisztaság védelme Vízminőség védelme Talajvédelem

Zajártalmaak elleni védekezés

Hulladékok kezelése

DíjakKörnyezetterhelési díjak - 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott anyagok minden egysége után kizetik, ami a levegőbe, vízbe, talajba jut. Igénybevételi járulékok - pl. vízkészletjárulék Termékdíjak - az 1995. évi LVI. törvény szerinti anyagok (kenőolaj, gumiabroncs, akkumulátor, hűtők, reklámhordozó papír, elektromos/elektronikai eszközök, csomagoló anyagok) belföldi gyártója, első forgalomba hozója vagy importőre fizeti. Betétdíjak - pl. egyes üvegekre (műanyagpalackokra, izzókra - DE, AT...) Környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét képezik. Az előírás megszegője, határérték túllépője bírságot fizet.

KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY

Alapfogalmakkörnyezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; természeti erőforrás: a – mesterséges környezet kivételével – társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

Alapfogalmakkörnyezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása; környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota; környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység;

Alapfogalmak- környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;

- környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;

- környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;

Alapfogalmakkörnyezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást szennyezettségi határérték a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;

Alapfogalmak

fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;

elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés

Alapfogalmak

megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;

környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Környezeti elemek egységes védelme

Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.

A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.

A föld védelme

A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

A föld védelme

Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt – külön jogszabály rendelkezése szerint – gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról.

A víz védelmeA víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni. A víz – mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás – kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlet típusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.

A víz védelme

A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.

A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások – esetén gondoskodni kell arról, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vízi és víz közeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.

A víz védelme

Az alábbi vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni:

ivóvízellátást biztosító,

az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,

a természet védelme szempontjából jelentős,

az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt

A víz védelme

A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.

A levegő védelmeA levegő védelme kiterjed a légkör egészségére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az élővilág védelmeAz élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki. Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.

Az épített környezet védelmeAz épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre

A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.

Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

Az épített környezet védelmeA kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezetrendeltetésével össze nem férő tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem folytatható. A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, és értékelni, a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben – vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetőleg programban – kell rögzíteni.

Veszélyes anyagok és technológiákA veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet. A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor – beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat – továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

Veszélyes anyagok és technológiák

A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.

A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt – külön jogszabályi rendelkezés hányában – környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.

HulladékokA hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is – amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Zaj és rezgés

A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:

a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését; a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását; a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

Sugárzások

A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.

A települési környezetvédelmi program kötelező elemei

a települési környezet tisztasága,

a csapadékvíz-elvezetés,

a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás,

kommunális hulladékkezelés,

a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és égszennyezés elleni védelem,

A települési környezetvédelmi program kötelező elemei

a helyi közlekedésszervezés,

az ivóvízellátás,

az energiagazdálkodás,

a zöldterület-gazdálkodás,

a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének,

településre vonatkozó feladatait és előírásait.

A környezet használati díjakA környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak: környezetterhelési díjak, igénybevételi járulékok, termékdíjak, betétdíjak (a továbbiakban együtt: díjak) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére. A befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezet-igénybevettség mérséklésére legyen fordítható.

Környezetterhelési díj

A környezethasználó a környezetterhelésért – meghatározott esetekben környezetterhelési díjat köteles fizetni. A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.

Igénybevételi járulék

A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet.

TermékdíjA környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni. A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.

Betétdíj

Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítani.

A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni.

A jogi felelősség általános alapja

Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi, vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik. A jogsértő tevékenység folytatója köteles az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni, az általa okozott károkért helytállni; a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodáson értjük a hulladék anyagok begyűjtését, szállítását, feldolgozását, újrahasznosítását vagy lerakását, és a felügyeletét (monitoring). Az emberi tevékenység során keletkezett hulladék anyagokra vonatkozik, és céljai

az egészségre, környezetre vagy esztétikumra gyakorolt hatásainak csökkentése. nyersanyag forrás

Vonatkozik: szilárd, folyékony, gáznemű vagy radioaktív anyagokra.

ÚjrahasznosításAz újrahasznosítás olyan eljárásokat jelent, amelyek a használt anyagokból új termékeket hoznak létre, ezáltal csökkentve

a hulladék mennyiségét,

a friss nyersanyagok felhasználását,

energia felhasználást,

levegő-, talaj- és vízszennyezést.

Elvek

Csökkenteni (Reduce) - kerülni kell a hulladék keletkezését Újra használni (Reuse) - eredeti vagy módosított formában, pl. padlóburkolatok Újra hasznosítani (Recycle) - más formában vagy kapcsolódó anyagban, pl. raklap forgácsolás után forgácslappá Visszanyerés (Recovery) - energia visszanyerése elégetés által (hamvasztás, elgázosítás, pirolízis) Ártalmatlanítás (Disposal) - megfelelő módon ártalmatlanítani, pl. elégetés magas hőmérsékleten energia nyerés nélkül, lerakás hulladéklerakóban

HG elvekHulladék hierarchia: A "3 R" elve (reduce, reuse és recycle) alapján az elsődleges cél a hulladékok minimalizálása. A hulladék hierarchia az alapja a legtöbb hulladék minimalizálási stratégiának.

Kiterjesztett gyártói felelősség: (Extended Producer Responsibility) olyan stratégia, amely a termékek teljes életciklusa során felmerülő valamennyi költséget (beleértve az élete végén jelentkező ártalmatlanítási költségeket is) integrálja a termék piaci árában. Ez azt jelenti, hogy a termékeket gyártó, importáló/exportáló cégeknek felelősséget kell vállalniuk a termékeikért nem csak a gyártás, de az egész hasznos életük során is.

A szennyező fizet elve: e szerint a szennyezést okozó fizet a környezetnek okozott hatásokért. A HG szerint ez azt jelenti, hogy a hulladékot termelőnek kell megfizetnie a szükséges ártalmatlanítási költségeket.

Hulladék hierarchiamegelőzés

minimalizálás

újra felhasználás

újra hasznosítás

energia nyerése

lerakás

legelőnyösebb lehetőség

legelőnytelenebb lehetőség

HG módszerek

Talajfeltöltés

Hamvasztás

Újrahasznosítás

Biológiai újrafeldolgozás

Energetikai hasznosítás

Megelőzés és csökkentés

TalajfeltöltésA hulladék eltemetését jelenti, amely a legelterjedtebb a legtöbb országban. Gyakori megoldás elhagyott külszíni bányákat használni. A helyesen megtervezett és jól kezelt lerakó hely higiénikus és viszonylag olcsó lehet.

Veszélyek - megoldások: szél fútta szemét - tömörítéssel növelhető a sűrűsége és a stabilitása, élősködők (egér, patkány) - lefedéssel megelőzhető, kioldódó káros anyagok - csökkentése agyag vagy műanyag szigeteléssel, gáz képződés a szerves anyagok bomlásából (CH4, CO2): szag, növényzet elhalás, üvegház hatást fokozzák - gáz lefejtő rendszerrel a gázt vagy elégetik, vagy generátort üzemeltetnek vele.

Modern talajfeltöltés

Talajfeltöltés és gázkinyerés

HamvasztásÁltalában energia nyerés nélküli elégetés. Magas hőmérséklet esetén hőkezelésnek is nevezik. Az eredménye lehet hő, gáz, gőz és hamu. Kis vagy nagyüzemi megoldások, a hulladék típusa lehet szilárd, folyadék vagy gáznemű. Elfogadott megoldás veszélyes hulladékok megsemmisítésére (> 900 °C). A hamvasztás gyakori olyan országokban, ahol a termőföd kevés (pl. Japán). A keletkezett hő használható energia termelésre (hő, gőz+elektromos energia). Az egyetlen szennyező forrás a kémény.

ÚjrahasznosításEgy típusú anyagok egyszerűen:

műanyagok: PVC, PP, PE, PET...

faanyagok: csomagoló, használt, ipari melléktermék...

fémek: vas, réz, alumínium...

papír: csomagoló, irodai...

Kompozitok: bonyolult tisztítási, szétválasztási technológiákat igényelnek (pl. bútorok, számítógépek ....)

Biológiai újrafeldolgozás

Elve a szerves anyagok bomlási folyamatainak felgyorsítása, kontrollálása. Szerves anyagok (növényi hulladékok, étel maradékok, papír) újrahasznosítható biológiai komposztálással és lebontó eljárásokkal, és így szerves alapanyagok nyerhetők. Ez hasznosulhat, mint mulcs vagy komposzt. Továbbá a feldolgozás során keletkező metán elektromos energia termelésre használható.

Energetikai hasznosításA hulladékok energiatartalma kinyerhető

közvetlenül tüzelőanyagként való hasznosítással közvetve, átalakítva más üzemanyaggá.

Közvetlen tüzelőanyagként kazánokban gőzt és elektromos energiát termelhetünk turbinával. Pirolízissel/elgázosítással magas hőmérsékleten, de alacsony O2 tartalom mellett a szilárd hulladékok szilárd, folyékony vagy gáz anyagokká alakíthatók.

A folyékony és gáznemű termék közvetlenül is elégethető vagy finomítható más termékké (etanol, műanyagok). A szilárd (szén) elégezhető vagy tovább finomítható pl. aktív szénné. Elgázosítással vagy plazmatikus elgázosítással a szerves anyagok közvetlenül szintetikus gázzá alakíthatók - elektromos áram és gőz együtt-generálás.

Megelőzés és csökkentés

A HG egy fontos módszere a hulladék keletkezésének elkerülése, csökkentése. Módszerek:

használt cikkek vásárlása, elromlott dolgok megjavítása újak helyett újra tölthető és használható termékek tervezése (pl. papírzacskó műanyag helyett), fogyasztók bátorítása, hogy kerüljék az egyszer használatos termékeket, kisebb anyagszükségletű termékek tervezése (pl. vékonyabb falú dobozok, palackok).

GYAKORLATI PÉLDÁK

Probléma felvetésA kiömlött olaj filmet képez a víz felszínén.

Teendők kisebb mennyiségű kiömlött olajjal, hogy megakadályozzuk élővízbe kerülését

Vízfelszíni olaj

Gyorsan szétterül, vékony filmszerű réteget alkot, majd a 0,1-1,0 mm vastag olajfedettség alakul ki.

Fizikai úton gátolja a légzést, elzárja a vizeket a fénytől, az alacsonyabb rendű szervezeteken bevonatokat képez.

Az élő szervezetekre kifejtett káros hatás a vízben már néhány tized,- század mg/l koncentrációjában is bekövetkezhet.

ElhárításSzétterjedésgátlóval (pl. merülő fal, helyi anyagokbó kötözött fűzérek - nád, rőzse, szalma) meg kell akadályozni

az olaj további terjedését, szárazulaton való szennyezés esetén meg kell oldani esővíz elvezetőbe vagy csatornarendszerbe, természetes vízbe kerülését.

T-típusú merülőfal: legfeljebb 200 m szélességű vízfolyásokon, alkalmazható olaj terelésére, kb. 0,7 m/s vízsebességig. Nagyobb vízfolyásokon többlépcsős elrendezésben alkalmazhatók 40—50 m-es hosszúságú, lépcsőzetes elrendezésével.

T-típusú merülőfal

Olaj eltávolítás

A terelt olajat gépi eszközökkel szedik le a vízfelszínről. Bukógyűrűs vagy bukóéles olaj-víz keveréket leszedő egységek:

a vízen úszó leszedő egység bukóélén vagy bukógyűrűjén belüli teret szivattyúval megszívják szintkülönbséget hozva létre, a víz felső rétege (és vele együtt a felszínen úszó olaj) ezen az élen átbukik, a szivattyú a becsorgott víz-olaj keveréket kiszívja.

Forgódobos olajleszedők: vízszintes tengely körül forgó dob, ahol a működő felületet ennek palástja képezi. Felhordószalagos olajleszedők: szalag vagy műanyag hab választja le a felszínről az olajat.

Olaj eltávolításOlajcsapda: a vízfelszín olaj-víz rétegét leválasztja, a leválasztott víz-olaj réteget átvezeti egy szeparáló kényszer-pályán, ahol az olajat a berendezés különválasztja, a vizet pedig visszavezeti a vízáramba a leválasztott olajat összegyűjti és szivattyú segítségével eltávolítja.

Elhelyezés

A leszedett olaj elhelyezése általában az egyik legnehezebb feladat az elhárításban, mert az olajjal szennyezett uszadék mennyisége elérheti, sőt meg is haladhatja a teljes leszedett olajmennyiséget. Szennyezett partszakaszok megtisztítása is elengedhetetlen járulékos művelet, különböző fizikai és kémiai módszerekkel.

Fizikai módszerek: nagy- és kisnyomású vízsugárral, gőzfúvással, homokfúvatással, égetéssel, adszorbens anyagok használatával. Kémiai módszerek: különböző diszpergálószerek alkalmazásán alapulnak.

Speciális védőfelszerelésAz Mvt. nem fogalmaz meg részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Így előírja, hogy

a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni, használatukat meg kell követelni [Mvt. 42. § b) pont].

Zárt munkavédelmi cipő, zárt munkaruha, gumikesztyű.

SzárazföldönA kiömlött olajat homokkal vagy más felitatóanyaggal fel kell itatni és el kell távolítani,

veszélyes anyag tároló edénybe kell gyűjteni, és a kijelölt veszélyes anyag tárolóba kell elhelyezni.

Gondoskodni kell a semlegesítéséről.

BP - Mexikói öböl2010 április 20-án a BP Mexikói öböl-beli olajfúró tornyánál robbanás történt, amely közvetlenül 9 életet követelt. A torony elsüllyed, és a tengerfenéki kőolaj forrásbó 87 napon át ömlött a tengerbe az olaj, összesen 780 000 m3 (4,9 millió hordó), mielőtt lezárták volna.

Globális hatásA kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-öböl tengeri áramlásait.

Amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.

A kiömlött olaj a (2)-vel jelölt hurok áramlása révén lejutott Kubától északra, és ott egy örvény képződött miatta, (1)-el jelölve.

A modellek azt mutatják, hogy emiatt a hurokáramlás le fog szakadni a Golf-áramlatról és az olaj nagy részét magában tartva körkörös áramlást alakít ki:

Probléma felvetés

Fáradt olaj tárolása, kezelése A fáradt olajjal való tartós érintkezés bőrrákot okozhat.

A betegség megelőzése: zárt munkavédelmi cipő, zárt munkaruha, gumikesztyű viselése ajánlott!

A fáradt olaj elhelyezésének tilalmai

A dupla falú, nagy sűrűségű polietilénből készült hordókban való tárolás helyes.

A fáradtolajat külön kell gyűjteni.

Mérsékelten tűzveszélyes ("D") tűzveszélyességi osztályba tartozik.

Hulladékolaj: bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok, illetve sebességváltó-olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok.

Ártalmatlanítás: regenerálás, égetés, lerakás

Ártalmatlanítás: a hulladékolajok környezeti veszélyességének csökkentésére, továbbá kémiai, illetve biológiai lebontására használt kezelés. Hasznosítás: a Hgt. 4. számú mellékletében felsorolt műveletek közül az R1, R9, R12 (beleértve a tisztítást az R1 és az R9 művelet elvégzése céljából), R13 (tárolás a kezelés helyén az R1 és az R9 művelet elvégzése előtt), de elsőbbséget élveznek az alábbiak:

R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 12 – Fokozottan tűzveszélyes R 13- Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

RegenerálásBármely tevékenység, amellyel a hulladékolaj megtisztításával, különösen a benne lévő szennyező anyagok, oxidációs termékek, adalékanyagok és bomlástermékeik eltávolításával alapolajat, belőle olajterméket állítanak elő. A hulladékolajok regenerálása során biztosítani kell, hogy

ne okozzon szennyezést a környezetben, a regenerálás során visszamaradó, a környezetre veszélyt jelentő anyagok mennyisége a lehető legkisebb legyen, eltávolítsák mindazokat a szennyező anyagokat, amelyek a regenerált olaj termékként történő felhasználását megakadályozzák.

A visszamaradó anyagok ártalmatlanítását külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni. A regenerálás során nyert alapolaj

nem lehet veszélyes hulladék, nem tartalmazhat PCB-t és PCT-t 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban

Égetés

A hulladékolaj energiahordozóként történő hasznosítása, a képződő hő felhasználásával. Akkor alkalmazzuk, ha a hulladékolajokat nincs lehetőség regenerálással hasznosítani. Égetésük során a mindenkor hatályos, a hulladékok égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi jogszabály előírásait kell megtartani. A hulladékolaj elégetése során keletkező visszamaradó anyagokat külön jogszabály rendelkezéseiben előírtak szerint kell ártalmatlanítani.

LerakásA 4/2001 (II.23) KöM rendelet szerint kezelési utasítás készítése a fáradt olajra: Tilos a hulladékolajoknak a talajra és talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető. A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás, begyűjtés és szállítás során a hulladékolaj nem keverhető össze poliklórozott bifenilekkel, illetve más veszélyes hulladékokkal. A keletkezett hulladékolajat a meghatározott gyűjtőhelyre kell szállítani, ahol gondoskodnak a megsemmisítéséről.