kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében vinczéné görgényi ...
DESCRIPTION
2013. Június 13-14 . Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes Colas Hungária Zrt . Technológiai Igazgatóság. TARTALOM. Aszfaltkeverékekbe használható zúzottkövek, követelmények Tapadás Bitumenfelvétel – porozitás Hőlökésállóság - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében
VINCZÉNÉ GÖRGÉNYI ÁGNESCOLAS HUNGÁRIA ZRT. TECHNOLÓGIAI
IGAZGATÓSÁG
.
2013. Június 13-14.
2
TARTALOM
.
• Aszfaltkeverékekbe használható zúzottkövek, követelmények• Tapadás• Bitumenfelvétel – porozitás• Hőlökésállóság• Metilénkék vizsgálat• PSV – csúszásellenállás• Finomszemtartalom
3
Aszfaltok ásványi vázaAszfaltok összetétele:- Kötőanyag → bitumen - Töltőanyag → mészkőliszt- Zúzalék, különböző frakciókból összeállítva →
Ásványi anyagokra vonatkozó szabályozások:MSZ EN 13043 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz
ÚT 2-3.601-1:2008 (e-ÚT 05.01.12) → MSZ EN 13043 Nemzeti Alkalmazási Dokumentuma
.
legfeljebb 10 %
legalább 90 %
4
ÁSVÁNYI ANYAG KÖVETELMÉNYEK ASZFALTOKRA
• Szemszerkezet• Lemezesség• Metilénkék → ha a finomszemtartalom 3-10
tömeg % között van el kell végezni a vizsgálatot és az MBF értéket meg kell adni
• Kőzetfizika: Los Angeles aprózódásMagnézium szulfátos kristályosítás
• Egyéb követelmény: PSV – Fokozott igénybevételi kategóriájú aszfalt kopórétegek esetén
.
5
K+F jellegű vizsgálatok
» Tapadás MSZ EN 12697-11» Bitumenfelvétel MSZ EN 12697-5 B melléklet» Hőlökésállóság MSZ EN 1367-5» Aprózódás hő és mechanikai hatásokra» Sajátfiller hatása az aszfaltok mechanikai
tulajdonságaira
.
6
TAPADÁS vizsgálat
A kőzet és bitumenfilm közötti tapadás jelentősége- A víz szerepe a tapadásban- Zúzottkő felületének tisztasága- Bitumenek adalékolása tapadásjavítószerekkel
Vizsgálat: MSZ EN 13043 B1 táblázat (üzemi gyártásellenőrzés) szerint →
1 vizsgálat/évVizsgálati módszer: EN 12697-11 → többfajta eljárás
A módszer: forgatásos eljárás B módszer: statikus eljárás
Svéd módszer: nem EN szabvány, 24 órás 60oC-os hőntartás
.
7
TAPADÁS vizsgálat
.
8
Vizsgálati eredményekVizsgálati módszer Svéd MSZ EN 12697-11
statikus forgatásosBitumen MOL 50/70Zúzottkő Bevontság mértéke, %
Üledékes
Iszkaszentgyörgy 70 79 90Tatabánya 70 93 80Gánt 30 90 65Kádárta 30 89 80
EruptívTarcal 95 100 90Komló 75 100 80
ÁTLAG 62 90 81
.
9
TAPADÁS vizsgálat
- ÚTLAB Műszaki Szabályozási Bizottság: Kőzet albizottság döntése: vizsgálat MSZ EN 12697-11 forgatásos módszerrel történjen- ÚTLAB körvizsgálat tapadásra 2011-ben.
Nem volt sikeres, mert minden labor másképp értelmezte a bevontság mértékét !
- 2012-ben megjelent a vizsgálati szabvány új változataA továbbiakban a jártassági vizsgálat módszere a következő lesz:• évente a laborosok részére képzés, minták közös értékelése, • egyeztetés (febr.-márc. elején) a szabvány grafikus ábrái alapján• értékelés víz alatt 150 v.200 mm átmérőjű Petri csészében• a résztvevő laborok bizonyítványt fognak kapni a részvételről
.
10
BITUMENFELVÉTEL -porozitásAszfaltkeverék előállításnál lényeges jellemző →
nagy porozitású zúzottkövek bitumen felvevő képessége nagy → aszfaltkeveréket magas bitumentartalommal kell készíteni → előállítási költséget megnöveli
A bitumenben lévő olajos részek a pórusokba diffundálnak, ami a bitumen gyors keményedését, ridegedését idézi elő. Ez a jelenség az aszfaltkeverékek korai öregedéséhez, az aszfaltrétegek nem kívánatos téli repedésérzékenységéhez vezethet
.
11
Viszgálat: MSZ EN 12697-5 B melléklet
.
8/11 szemnagyságú ásványi anyagok, származásuk aszfaltkeverőtelepMOL 50/70 bitumen: bitumenfilm kialakításáraTérfogatmérések piknométeres módszerrel
12
Vizsgálati eredmények
.
üledékes eruptív
Ásványi anyag kategóriák MSZ EN 12697-5 szerintporozitás < 0,5 %, ásványi anyag (a kőanyag) nem porózusporozitás 0,5 – 1,5 % között van nem bitumen felvevő porozitás 1,5 % az ásványi anyag bitumen felvevő
13
HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG – MSZ EN 1367-5A vizsgálati módszer azt modellezi, hogy az
aszfaltkeverékek gyártásakor az ásványi anyagok melegítése és szárítása során milyen igénybevételek érhetik az ásvány anyagokat
Vizsgálat• a vízzel telített ásványi anyag hőlökése 700 oC-on 3
perc időtartamig • az 5 mm-es szitán átesett rész növekedése a hőlökés
vizsgálat után • Hőlökés számítása → szilárdság csökkenés hőlökés
hatására VLA = LA2-LA1
MSZ EN termékszabvány → nincsen követelmény.
14
HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG - berendezések
.
15
Vizsgálati eredmények
.
Gánt
Kádárta
Tatab
ányaIsz
ka
Bükkösd
Recsk
Tállya Szo
bKomló
Nógrádkö...Uzsa
0
2
4
6
8
10
12
14
16
Zúzottkövek hőlökésállóság vizsgálata
Hőlö
kés/
5 m
m-e
s szit
án á
tese
tt ré
sz, %
Üledékes Eruptív
Vizsgált frakció: NZ 11/22
Jósági sorrend
16
Vizsgálati eredmények - LASzármazási hely LA1 LA2
Üledékes
Bükkösd 23 26Tatabánya 21 29Gánt 19 34Kádárta 17 28Iszkaszentgyörgy 17 22
Eruptív
Tállya 16 22Nógrádkövesd 16 18Recsk 15 26Szob 15 19Uzsa 12 14Komló 11 14
.
Aszfalt réteg Igénybevételi kategóriaNormál, N Fokozott, F
Kopó 25 20Kötő 30 25Alap 40 25
Követelmények
17
Káros finomszemek: METILÉNKÉK
.
MSZ EN 933-9
18
Vizsgálati eredmények
.
NZ 0/4 zúzott homok
NZ 0/2 zúzott homok
MSZ ENfrancia
19
PSV érték – MSZ EN 1097-8 Kopóréteg csúszásellenállása → forgalombiztonságKövetelmény: Kopóréteg F kategória → PSV 50
.
20
PSV érték
.
• Referencia kő probléma• e-ÚT 05.01.12 (ÚT 2-3.601-1) útügyi műszaki előírás javítási
előlappal megjelent 2013. május 15-én
A 12. oldal 4.3.4.1. fejezet az alábbiak szerint egészül ki: Az MSZ EN 1097-8 szerint végzett vizsgálat során alkalmazott etalon kőzet uzsai bazalt. Az etalonkőzetként használt uzsai bazalt alkalmazása esetén a PSV érték meghatározását a
PSV = S + (51,0) – U képlettel kell végezni,- aholS – a vizsgált kőanyag átlagos csúszósurlódási értéke, U – az etalonként vizsgált uzsai bazalt próbatest átlagos csúszósurlódási értéke
21
ZÚZOTT HOMOK - finomrész
.
22
ZÚZOTT HOMOK - finomrész
.
• Az aszfaltkeverék gyártás során a zúzott homokból származó finomrészt általában elszívják és ezt részben vagy teljes mértékben mészkőliszttel pótolják azért, hogy az aszfaltkeverék habarcs részével megfelelő stabilitást lehessen elérni.
• A magyar előírások szerint a zúzott homokból származó finomrészt (saját filler) csak a képződés arányában lehet a aszfaltkeverékekhez visszaadagolni.
• Ez a megoldás nagyon gazdaságtalan, mert a zúzott homok először leszállításra kerül az aszfaltkeverő telepre. Itt az aszfaltkeverék ásványi vázát alkotó többi ásványi anyaggal együtt felmelegítésre kerül, majd elszívják a finom részt, porsilókban tárolják és azt a finomrészt, amit nem tudnak visszaadagolni az aszfaltkeverékbe, el kell szállítani az aszfaltkeverő telepről, majd megfelelően deponálni kell.
• A finom rész ilyen módon történő kezelése igen sok pénzbe kerül. • Az ásványi anyagot előállító bánya és az aszfaltkeverő telep közös érdeke
az, hogy a finom rész minél nagyobb arányban felhasználásra kerüljön az aszfaltkeverékekben