Ökologizmus –a 21. század hite?

Glied ViktorPTE BTK

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Program

Politikai Tanulmányok Tanszék

2010. március 10.

A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988

IGÉNY – SZÜKSÉGLET

needs

1. Tűzhasználat (energia)2. Nyelvhasználat (társadalom)3. Mezőgazdaság (felesleg,

népességnövekedés)4. Civilizációk (eltérő fejlődési pályák)5. Európai hódítások (tőke, kereskedelem)6. Ipari (technikai) forradalom (200 év)

Környezeti problémákA Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák)

(Nyulak szigete – hol az egyensúly?)Klímaváltozás, szélsőséges időjárási jelenségek, tengervízszint-emelkedés, sivatagosodás, ariditás, talajerózió, biodiverzitás csökkenése, hulladékproblémák, levegőszennyezés, vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése, energiaválság, demográfiai robbanás, migráció, környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok, negatív externáliák (közvetett károkozás)

Az ökologizmus kezdeteiAz ember és természet viszonyának újragondolása

Előzmények: Nyugat-Európa, USA, a posztmateriális társadalom, a ’68-as mozgalmak Rachel Carson: Néma tavasz (1962)Helsinki tanácskozások (1973-75), Stockholm (1972)TINA – hetvenes évekGlobalizáció – kilencvenes évek, fogyasztói társadalom3-as jelszó: liberalizáció, privatizáció, deregularizáció(hogyan tovább?), rendszerszemléletKlímapolitika

Fogalmak: globális rezsim, kollektív cselekvés, érdekek, jóléti társadalom, globális kormányzás

Fő dilemmákÉszak-Dél ellentét (globális svéd asztal) Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám térnyeréseVersenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság –hol van/van-e az egyensúlyi helyzet?Rendszerszemlélet – ki dolgozza ki a válaszokat (civilek vagy/ és a politika/gazdaság)A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon)Zöld piac és zöld marketing

Ökológiai lábnyom

Rees – Wackernagel – 70-es évekhttp://www.myfootprint.org/

Fenntartható fejlődésFejlődési periódusok, evolúciós folyamat

Milyen tényezők befolyásolják? Külső és belsőegyarántFöldrajzi helyzet, környezeti adottságok, demográfiai tendenciák, gazdasági lehetőségek, vallás, információhoz jutás lehetősége,politikai kultúra, közigazgatásHDI adatok, a GDP nem fejezi ki a társadalmi problémákat – 1998 óta számolják

Fenntartható fejlődésRómai Klub – 1968; A növekedés határai –demográfia és korlátozás nélküli fejlődés nincs (1972)Nemzetközi tőke jellege, harmadik világ, adósságspirál, Új baloldal megjelenése1970. április 22. Föld Napja; 1972. június 5. Környezetvédelmi Világnap

Fogalom eredete:Meadow házaspár, Lester Brown (1981), Brundtland-bizottság (ENSZ) – (1984-1987)

Konferenciák1972. Stockholm

A környezetvédelem hangsúlyt kap, ki a felelős a károkért és mennyiben? Létrejött a UNEP

1992. Rio de Janeiro (Föld-csúcs)Eredmények: Rio-i Nyilatkozat (27 alapelv)Környezetvédelem, szegénység felszámolása, környezeti

hatástanulmányok készítésének kötelezettsége, környezeti információhoz jutás lehetőségei – Aarhusi Konvenció (1998.)

Feladatok a 21. századra (Agenda 21) (négy rész: 1. környezet és fejlődés 2. környezet egyes elemei 3. gazdasági-társadalmi vonzatok 4. végrehajtás és megvalósítás eszközei

Éghajlatváltozási KeretegyezményEgyezmény a biológiai sokféleségről

Rio + 5 – New York – részletek megtárgyalása

Konferenciák 2.

2002. JohannesburgNyilatkozat a Fenntartható FejlődésrőlVégrehajtási Terv

Stratégiák, Akciótervek

Göteborg 2001. – EU-csúcs

A Brundtland-bizottság 1984-1987

A fenntartható fejlődés fogalmának kidolgozása: a környezet és fejlődés fogalmának összekapcsolása.„Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövőgenerációk szükségleteinek kielégítését és a környezetet legalább a jelenlegi szinten megőrzi, az erőforrásokat nem éli fel.”

Fenntartható fejlődésAlappillérei: környezeti, gazdasági, társadalmiMit vizsgáltak? Demográfia, energia, környezetvédelem, ipar,

mezőgazdaság, településhálózat és –fejlesztés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, környezetgazdálkodás, nemzetközi jog

Mire van szükség? Politikai rendszer (hatékony áll. polgári részvétel); gazdasági rendszer (műszaki ismeretek); szociális rendszer; technológiai rendszer; nemzetközi rendszer (ker. és pénzügyi eljárások); adminisztratív rendszer

Rendszerszemlélet: oktatási rendszerek, technikai és tudás transzfer, innováció, ok-okozati rendszer

Modellek: Forrester és Meadows, Measrovic-Pestel, Bariloche, Moira, Tinbergen, Gábor – Colombo, Leontief, László Ervin

Kérdések, dilemmák1. Mi a növekedés definíciója?2. Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség

változásra?)3. Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok)4. Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim?5. Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat?6. Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális

háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)?7. Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek?8. Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe?9. Miként tekintsünk a migrációra?10. Korlátozás, vagy alkalmazkodás?11. Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség)12. Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés?13. Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?

Die Grünen/Bündnis 90Előzmények: 60-as évek, ideológiai háttér, 1968 (posztmodern, anarchista gyökerek)

Schilly, Trampert, Beckmann, FischerGyűjtőmozgalmak: ökológiai és környezetvédelmi szervezetek, pacifisták, atomenergia-

ellenesek, feministák, ökolibertariánus, emberi jogi csoportok, ökoszocialisták, kisebbségi szervezetek, újbaloldal

Főbb kérdések: modernizáció jellege, fenntartható fejlődés, újraelosztási rendszer jellege, decentralizáció lehetőségei, pacifizmus, társadalmi egyenlőtlenség, versenyképesség, vagy felzárkóztatás, emberi jogok kérdésköre, részvételi demokrácia jellege, jóléti állam szerepe1973. Az első zöld pártok Európában

Die Grünen: „lesütött szem”1960-70-es évek: tartományi csoportok, mozgalmak1980. Karlsruhe – megalakul a Die Grünen1970-1985 – rendszerellenes1990. A nagy bukás: „mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk” –

reformok a párton belül1984-1998 – megpróbál alternatíva lenni1984-1991 – hatalmas reformok a párton belül (Fundi-Real ellentét)1998. vörös-zöld koalíció2009. 12,4%-ot kapnak

MagyarországÖkológiai szervezetek története

Előzmények, a Bős-Nagymaros-ügyKádár-rendszer (második nyilvánosság)1990. választások1993, 1997. Demokratikus Charta, SZDSZÚj típusú szervezetek létrejötte (pl. Greenpeace, Indymedia, Global Project) – rekrutációs lehetőségekVédegylet és Élőlánc, ZDSZ és MZP feltűnése – német hasonlóságokLMP (Lehet Más a Politika)

Meghatározó tényezők:Gazdasági fejlettség, törésvonalak, földrajzi tényezők, civil szervezeti háló,

politikai rendszer jellegzetességei (pártrendszer, küszöb, finanszírozás, választási rendszer, politikai kultúra), népsűrűség, urbanizáltság foka, gazdasági holdudvarok

Klímatárgyalások

„Kiotó halott, a keretegyezmény tovább él”

Mi okozza a globális felmelegedést?Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, CFC, HFC), vízpáraLégkör felépítéseKutatások: Fourier, Arhenius, MilankovicsIdőjárás és éghajlat, Golf-áramlat, El Nino-jelenség, éghajlati kapuk: 1976, 1998„tünetei”: szélsőséges időjárási jelenségek, hurrikánok, árvizek, sarkvidékek, tengerszint-emelkedés, járványok, betegségek terjedése, dezertifikáció, ariditás, flóra átalakulása, biodiverzitás csökkenésIPCC jelentések 1988-at követően (2-3 fokos átlaghőmérséklet növekedés)Forgatókönyvek: Golf-áramlat összeomlása, esőerdők összeomlása (transpiráció felgyorsulása), vízkonfliktusok, tömeges migráció, GDP csökkenés

Úton Kiotóig (1985-1997)

Eltérő érdekek, geopolitikai játszmák (É-D ellentét, EU-USA, USA-G77)

Előzmények (ózonegyezmények, Toronto, Villach, Rio de Janeiro)

EU-s álláspontok háttere – egységes klímapolitika? Érdekek egyeztetése, karbon-költségvetés

A klímatárgyalások négy szakasza (1992-1997) (1997-2001) (2001-2005) (2005-)

Kiotó – sikerek és kudarcok

A Kiotóig vezető út (USA, EU, Oroszország, G77)

Globális Klíma Koalíció – 50 legnagyobb szén-, olaj- és vegyipari cég, 60 millió dolláros alap (1989-2000)

Mi a megoldás? Rugalmas mechanizmusok, alternatív megoldások? Mérnöki/technikai megoldások (Lovelock)

Harc a ratifikációért (1997-2004)

Érvek és ellenérvek rendszere (Kiotó a nagyhatalmi érdekek

fogságában) – világpolitikai események hatása

Egyesült Államok (A fejlődők nélkül nincs engedmény)

Kína, G77 (felelősségvállalás csak korlátozottan)

EU (mediátor szerepben – a hitelesség megteremtése)

Oroszország (kivárás és félsiker)

Japán, Kanada (rugalmassági mechanizmusok – egyre

közelebb az egyezményhez)

Ausztrália (Kína és India nélkül nincs értelme)

Klímatárgyalások (COP)

1992 Rio – Éghajlatváltozási keretegyezmény1995 Berlin – állandó titkárság (kibocsátási limitek

meghatározása)1997 Kiotó – 159 ország, 2200 delegáltKvóták: EU: 8%, USA 7%, Kanada, Japán 6%, Németo. 21%,

Portugália 26%,1999 Buenos Aires, Bonn – lépnek a multik, felelősségvállalás2001 Hága – orosz kérés (700 millió tonna felesleg)2001 Marrakesh – EU ratifikáció, hogyan mérjék az emissziót?2002 Új-Delhi – új „Manhattan” tervre lenne szükség2003 Moszkva – Putyin közelít2005. február 16. - életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv2006 Nairobi, 2007 Bali – mi lesz 2012 után?

Rugalmassági mechanizmusok –csak kiskapukkal lehetséges?

Emissziókereskedelem(ETS, Chicago) – „játék” a kvóták körül, magyar helyzet, kvótakiosztás

Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM)

Közös megvalósítás (JI); Buborékmechanizmus

Nyelők létesítése

CDM beruházások világszerte

Megvalósulás helye szerint

Beruházó országok

A Stern-jelentés (2006)(az éghajlatváltozás közgazdaságtana)

Új közgazdasági modell Európának?1. Klímaváltozás hatásai2. Energiahatékony makrogazdasági

modellek3. Szakpolitikai részletek és a várható

költségek

A továbblépés lehetőségei / alterglob javaslatok

Rendszerszemlélet/rendszerelmélet Új kutatási irányok (szakpolitikák összehangolása)Jóléti társadalom kritikájaVállalati felelősségvállalásGlobális kormányzás lehetőségei – globális rezsim, kollektív cselekvésKifutunk az időből…(Bali 2007 – újabb kudarcok)Heiligendamn 2007, Hokkaido 2008: előrelépés (2050, 50%), Koppenhága (2009)