Idegrendszer 2.

Központi idegrendszer általános jellemzése

Gerincvelő

Központi idegrendszer általános jellemzése

Központi idegrendszer kialakulása

• Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul ki.

• Ebből velőcső képződik (csőidegrendszer).– Feji végéből jön létre az agy, amely három agyhólyag-

ból alakul ki• Az előagyhólyagból elkülönül:

– A páros végagyhólyag > nagyagyféltekék (nagyagy+köztiagy)• A páratlan középagyhólyag > középagy• Az utóagyhólyagból elkülönül:

– Kisagy– Agytörzs (nyúltagy, híd)

– A többi részéből a gerincvelő fejlődik

Központi idegrendszer burkai

A velőcső ürege a fejlődés során megmarad egységes üregnek, amelyből az összefüggő rendszert alkotó üregek jönnek létre:

• Agykamrák– Oldalkamrák (1. és 2. kamra) a nagyagyféltekékben

– 3. agykamra a köztiagyban

– 4. agykamra az agytörzs és a kisagy között

• Gerinccsatorna

A kamrarendszerben és a csatornában a közös agygerincfolyadék (liquor cerebrospinalis) kering.

Az egységes központi idegrendszer

A gerincvelő burkai

•Kívül: kemény agyhártya (dura mater)

•Középen: pókhálóhártya (arachnoidea)

•Belül: lágy agyhártya (pia mater)

A központi idegrendszer tagolása

• Gerincvelő (kb. 2%)– Belül: szürkeállomány a neuronok sejttesteiből

– Kívül: fehérállomány velőshüvelyű idegrostokból.

• Agy (kb. 98%)– Belül: fehérállomány: velőshüvelyű idegrostok

– Kívül: szürkeállomány: neuronok sejttestei

Gerincvelő (medulla spinalis)

Gerincvelő általános jellemzése

• Kisujjnyi vastagságú

• Hengeres alakú

• Szürkesárga színű

• Elhelyezkedése:

Öreglyuktól (foramen magnum) a 2. lumbaliscsigolyáig

• Az elülső és hátulsó felszínén egy-egy hosszanti barázda fut végig.

A gerincvelő elhelyezkedése

A gerincvelő elhelyezkedése a csigolyalyukakban

A gerincvelő elhelyezkedése

• A gerincvelő belül alapvetően nem szelvényezett• Kívülről a gerincvelői idegek szelvényezetten

lépnek ki a csigolyák között.• Egy-egy gerincvelői ideg több (10-15 db)

gyökérrel ered, ezek egységét nevezik gerincvelői egységnek

• Ahol a végtagok idegei kilépnek a gerincvelő megvastagodik:– Nyaki duzzanat (intumescentia cervicalis): karfonatok

lépnek ki– Ágyéki duzzanat (intumescentia lumbalis): lábfonatok

lépnek ki

Gerincvelő általános jellemzése

Gerincvelő különböző nézetekben

Gerincvelő részei

A gerincvelő végi része

A lófarok (cauda equina)

A gerincvelő vége

A gerincvelő szegmentumai

• Nyaki (cervicalis) szakasz – 8 szegmentum

• Törzsi (thoracalis) szakasz – 12 szegmentum

• Ágyéki (lumbalis) szakasz – 5 szegmentum

• Keresztcsonti (sacralis) szakasz – 5 szegm.

• Farokcsonti (coccygealis) szakasz – 1 szegm.

A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése

Szürkeállomány: belül

Részei:

• Elülső szarv (cornu anterius): vastagabb

• Hátulsó szarv (cornu posterius): vékonyabb

• Oldalsó szarv (cornu laterale): hiányzik a nyaki és az ágyéki szakasz alsó részén

• Clarke-oszlop: a törzsi szakasz alján és az ágyéki szakasz egész hosszában a hátsó szarvak tövében

Gerincvelő keresztmetszete

A gerincvelő szürkeállományának jellemzése

• Az idegek és a szinapszisok alkotják

• Az idegek alakja és nagysága szerint 10 zónára osztható

• A hátsó szarv nem ér teljesen a gerincvelő széléig, ez a Lissauer-zóna

• Első szarv: mozgató neuronokat tartalmaz

• Hátsó szarv: érző neuronokat tartalmaz

• Oldalsó szarv: vegetatív neuronokat tartalmaz

A szürkeállomány sejtcsoportjai

• Radicularis idegsejtek– Mozgató ingerületet szállítanak

– Oldalsó szarv vegetatív működésű motoros sejtjei

• Funicularis idegsejtekNeuritjük (axonjuk) a fehérállományban le- és felszálló pályákat hoz létre. Főként a hátsó szarvban vannak.

• Interneuronalis sejtekAxonjuk nem lép ki a szürkeállományból, ott kapcsolódik át egy másik neuronra

A szürkeállomány közepén húzódik a

központi csatorna (canalis centralis)

• Ez a gerincvelő ürege

• Az agykamrák folytatása

• A velőcső üregének maradványa

• Benne agyfolyadék (liquor) áramlik

A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése

A gerincvelő keresztmetszete

A gerincvelő keresztmet-

szetei

A gerincvelő fehérállománya

A szürkeállomány szarvai és a hozzájuk csatlakozó idegek részekre tagolják:

• Elülső köteg (funiculus anterior)

• Hátulsó köteg (funiculus posterior)

• Oldalsó kötegek (funiculus lateralis) 2 db

A gerincvelő pályái

• A hátulsó köteg pályái– Goll-pálya (fasciculus gracilis) - középen– Burdach-pálya (fasciculus cuneatus) - oldalt

• Az oldalsó köteg pályái– Flechsig-pálya (tractus spinocerebelaris dorsalis) – a

gerincvelő szélén hátul– Gowers-pálya (tractus spinocerebellaris ventralis) – a

gerincvelő szélén elöl– Keresztezett piramispálya (tractus corticospinalis

cruciatus) – a hátsó szarv előtti területen

Oldalsó köteg pályái folytatás• Monakow-pálya (tractus rubruspinalis) - a

piramispályától a hasi oldal felé helyezkedik el• Edinger-pálya (tractus spinothalamicus) - az előző

pálya előtt helyezkedik el• Tractus reticulospinalis – az Edinger-pálya és a az

elülső szarv között helyezkedik el• Tractus spinocervicothalamicus – a Gowers-pálya

mellett

A gerincvelő pályái 2.

Oldalsó köteg pályái folytatás• Tractus spinocuneocerebellaris• Tractus spinorostralis – az előzővel együtt a

Flechig- és Gowers-pályákat a test felső részéhez csatlakozó rostokkal egészíti ki

• Tractus spinoreticularis• Tractus spinomesencephalicus – az előzővel

együtt a gerincvelő formatio reticularisahozmennek

A gerincvelő pályái 3.

Az elülső köteg pályái a mély hasadék (fissura centralis) két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el.

• Keresztezetlen piramispálya (tractuscorticospinalis directus) – közvetlenül a fissuraoldalán haladnak, rostjaik folyamatosan kereszteződnek a fehér állományban

• Tractus tectospinalis – az előző pályától oldalra• Fasciculus longitudinalis medialis• Tractus vestibulospinalis• Tractus olivospinalis• Tractus reticulospinalis

A gerincvelő pályái 4.

Gerincvelő tractusai

Gerincvelői reflexek

• Az érző (afferens) rostok a gerincvelőideg hátsó gyökerén vagy az agyidegeken keresztül jutnak be a központi idegrendszerbe.

• A végrehajtó (efferens) rostok a mellső gyökéren, illetve a megfelelő agyidegeken lépnek ki a központi idegrendszerből.

• A gerincvelőbe belépő és az onnan kilépő rostok elkülönülését a Bell-Magendi-szabályfejezi ki.

Gerincvelő idegek ki- és belépési helyei

A reflexek csoportosítása az átkapcsolódások száma szerint:

• Monoszinaptikus reflexek. 1 átkapcsolódás van bennük.

• Poliszinaptikus reflexek. 1-nél több összekötő idegsejt (interneuron) van bennük. A szinapszisok száma 2 és több száz között változik.

Gerincvelői reflexek

Gerincvelői reflexek

A gerincvelő hosszú pályái

Monoszinaptikus reflexek

• Izomeredetű (propioceptív vagy myotaticus) nyújtási reflex pl. a patella reflex– A vázizmot megnyújtjuk

– Ezt az izomorsó érzékeli

– A gerincvelőbe bevezető érző neuron közvetlenül egy motoros neuronnal áll kapcsolatban

– A motoros neuron kiváltja az összehúzódást

Gerincvelői reflexek 2.

Izomeredetű reflex

Az izomeredetű reflex következményei:

• Reciprok beidegződés: az izomorsóból eredő impulzusok az antagonista izmokhoz vezető motoros neuronokban gátlást hoznak létre.

• Autogén gátlás (inverz nyújtási reflex): az izom nyújtása csak egy erősségig fokozható, utána megszűnik.

• Izomtónus: a harántcsíkolt izmok folyamatosan kissé összehúzott állapotban vannak.

Gerincvelői reflexek 3.

Poliszinaptikus reflexek• Nociceptív vagy flexorreflex. A bőr, a bőr alatti

kötőszövet, az izmok fájdalmas ingerlékenysége indukálja

• A hajlítóizmok összehúzódnak• A feszítőizmok gátlódnak• Az ingerelt testrész eltávolodik az ingerforrástól• Az ellenoldali végtag megfeszül ez a keresztezett

flexorválasz.

Gerincvelői reflexek 4.

Bőreredetű reflex

31 pár

• 8 nyaki

• 12 háti

• 5 ágyéki

• 5 keresztcsonti

• 1 farok

A nyaki tájék kivételével érző és mozgatórostokat, valamint vegetatív rostokat is tartalmaznak

Gerincvelői idegek

A gerincvelői ideg

A gerincvelői

idegek

Gerincvelői idegek

Lefutásukra jellemző:

• Szelvényezettség

• Kétoldali szimmetria

• Végrehajtó rendszerben utolsó átkapcsolás a gerincvelő mozgató szarvában

Gerincvelői idegek

Gerincvelői idegek felépítése