kÖzmŰvelŐdÉsi stratÉgia

KÖZMŰVELŐDÉSIKÖZMŰVELŐDÉSI

STRATÉGIASTRATÉGIA

Óváry István főosztályvezetőÓváry István főosztályvezető

Közművelődés =

„a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg"

Stratégia = „jövőbeli cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolás”

1997. évi CXL. tv. 1. sz. mell.

q)

Magyar értelmező kéziszótár

Támogatási rendszerünk EU konform átalakításáról szóló 2307/1998. (XII. 30.) 2307/1998. (XII. 30.) KormányhatározatKormányhatározat 1.b) pontjában olvasható a következő:

„ … a fejlesztési támogatások koncepciója alapján, a gazdaságpolitikai stratégiába és az elfogadott makrogazdasági sarok-számokhoz illeszkedve Átfogó Fejlesztési Tervet (ÁFT) kell kidolgozni, amely figyelembe veszi az EU csatlakozási fel-készülés stratégiai szempontjait, alapját képezi a Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT), és felöleli azokat a támogatásokat is, amelyek a csatlakozást követően sem válnak az EU által társfinanszírozható rendszer részévé.”

ÁFÁFTT1949. évi XX. törvény

70/F.§

1997. évi CXL. törvény

NKÖM közművelődési pályázatai

„A Közművelődési Főosztály szakigazgatási tevékenységének alapelvei, kiemelt céljai, feladatai a kormányprogram és az 1997. évi CXL. törvény megvalósításában”

1.

2.

3.

4.

a Magyar Köztársaság

Alkotmányáról

a kulturális javak védelméről és a

muzeális intézményekről, a

nyilvános könyvtári ellátásról és a

közművelődésről

(B. dr. Gelencsér Katalin főosztályvezető; Szín 4/5 ; dr. Hámori József = MNE XV. Vándorgyűlés, 1998. október,

Szombathely)

Cél:

Feladatok, fejlesztési irányok:

1. A közművelődés kiterjesztése, egyre több állampolgár művelődésének elősegítése.

2. Az egyéni és közösségi művelődés feltételeinek (személyi, tárgyi, anyagi) folyamatos javítása.3. A közművelődési intézmények, közösségi színterek folyamatos (mennyiségi, minőségi) növelése.

a közművelődés általánossá tétele

4. A közművelődési szervezetek, az ismeretszerző és az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének folyamatos működésének támogatása.

5. Az egyetemes a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése.

6. A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése.7. A települések környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.8. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.

9. Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák fejlesztése.

10. Az ünnepek kultúrájának gondozása.

11. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek folyamatos biztosítása.

Az ÁFT számára megfogalmazott közművelődés-fejlesztési programok:

A közművelődési intézmények revitalizációja, fejlesztése.

1.

2.

3.

4.

A humán erőforrást fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítése.

A közművelődés módszereinek, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése.

A közművelődési terület telematikai fejlesztése.

NFTNFT

Stratégiakészítés ütemterve, módja:

1. Nyilvános vita: (2000. novemberétől)

• MMHIR-en (Fórum rovatban)

• szakperiodikáinkban(pl.: Közművelődési Tájékoztató, Megyei Hírmondó, Közművelődési Információk, Hírlevél, Szín, )

2. Problémafa felállítása szakmai csoportokban(februártól)

3. A problémafák egybeszerkesztése (június)

4. A probléma- és célfa szakmai véleményezése(szeptemberig)

5. A probléma- és célfa összegzése (szeptember)

6. Javaslattétel az NFT közművelődési programjaira(szeptember)

gond gond gond gond

nehézség

gond

nehézség nehézség

probléma probléma

főprobléma

főcél

célkitűzés

gond

gond gond gond gond

gond

gond gond

gond

gond

gond

gond

gond

nehézség

célkitűzéscélkitűzés

cél cél

részcél

részcél

részcél

cél

részcél részcél részcél



részcél

a megszüntetett megyei művelődési központokszakmai tanácsadó, szolgáltató tevékenysége, segít-ségnyújtása nagyon hiányzik a kistelepüléseken

a kötelező közművelődési feladatellátás mennyiségi,minőségi mutatóinak normatívája hiányzik

a közművelődési feladatellátás színvonala régiónkét,megyénként, kistérségenként, településenkéntnagyon változó képet mutat

a közművelődési szolgáltatások, az elért eredményekhelyett a hiányosságokat kommunikálja a közműve-lődés szervezeteinek nagyobbik hányada

a közművelődési intézmények zömében gyenge amarketing munka

az Internet nyújtotta lehetőséggel alig él aközművelődési terület

nem használja ki kellő mértékben a közművelődés amédia adta lehetőségeket

kevés a PR-tevékenység a közművelődésiintézmények jó részében

a megkövetelt önrész vállalási kötelezettség miattsokszor a leginkább segítségre szorulók nemtudnak pályázni

a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszorbürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik

az utófinanszírozás megoldhatatlan problémátjelent számos pályázó számára

a rendszeresen kevesebb az elnyert támogatás aszükségesnél, ezért csak részben valósíthatók mega pályázatok

sokszor megkérdőjelezhető a pályázatok hitelessége,kialakult klientúrája van már egyes pályázatoknak

egyre kevesebb a közművelődési feladatellátástsegítő pályázat, s nagyon kis keretekre hirdetődnekmeg


az NKA egyes szakkollégiumai nem fogadókészekaz amatőrművészeti pályázatok tekintetében

a támogatásokra leginkább rászorulók- szegénységük okán - nem tudnak tájékozódni sema pályázati lehetőségek felől

az első félévi programokhoz nem lehet pályázatitámogatást szerezni, mert a kiírások zömmel tavasz-szal jelennek meg, a pénz pedig csak őszre érkezik

fedezethiányra hivatkozva gyakran élnek afenntartók a létszámcsökkentés, a részfoglalkoztatás,feladatkör-összevonás eszközével

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincskellő anyagi fedezet

a közművelődési intézmények, közösségi színterekegy részének berendezése hiányos, elhasználódott,erősen kopott, nem otthonos

a közművelődési intézmények, közösségi színterekegy részének állaga nagyon leromlott, funkciótlanterekkel rendelkeznek, építészetileg korszerűtlenek

számos településen nincs a közművelődéshezadottság (létesítmény, berendezés, eszköz,szakember, pénz)

a közművelődési koncepciók, stratégiák tudományostársadalom-kutatással nem megalapozottak


a közművelődési intézmények jó részébe mozgáskor-látozott személy nem tud részt venni a szolgáltatá-sokban

szükség lenne minőségbiztosításra aközművelődés terén is

a közművelődési intézmények, közösségi színterekegy részének technikai eszközfelszereltsége hiányos,elavult

a közművelődés területén tevékenykedő civilszervezetek tőkeereje gyenge


a közművelődés tudományos kutatása szinteteljesen megszűnt

bizonytalan a közművelődési szolgáltatásokfolyamatos igénybevehetősége

a mecenatúra és a szponzoráció messze elmaradaz EU átlagszinttől

a fizetőképes kereslet csökken a közművelődésiszolgáltatások terén


a kis önkormányzatoknál nem teremtődik meg akellő anyagi fedezet a kötelező közművelődésifeladatellátásra

a közművelődési intézmények működtetéséhezszükséges biztosítások (ingatlan, lopás, baleset,felelősség stb.) megkötésére sincs pénz

az állam az önkormányzatok kötelező feladatávátette a közművelődés elősegítését, de nem biztosíthozzá elegendő normatív támogatást

nagyarányú a fluktuáció a közművelődési szakmábandolgozók terén


a szegények kiszorulnak a közművelődésből, ígytovább csökkennek életesélyeik

a közművelődési intézmények zömében gyenge amarketing munka

a fenntartói feladat-meghatározás gyakran nincsösszhangban a biztosított támogatással

a közművelődés fogalma nem egyértelmű,a Szolgáltatások Jegyzéke nem is tartalmazza aközművelődés, mint szolgáltatás fogalmát

nem eléggé ismert, elismert a közművelődés,nincs presztizse a közművelődési szakmának

a területfejlesztési tervek rendre nem számolnaka közművelődés nyújtotta lehetőségekkel

alacsony fokú a közművelődés érdekérvényesítőképessége

a felsőoktatás nyújtotta közművelődési képzéstartalmát nem ismeri el a társadalom, mintspeciális tudást

a kulturális örökség védelme terén nem kap eléghangsúlyt a közművelődés


hiányzik a közművelődés terén egy rögzített szakmaikövetelményrendszer, szaketikai kódex

alacsony a közművelődésben dolgozók átlagbére,átlagjövedelme

a közművelődési feladatellátás terén gyakori az ún. „kézi irányítás” a fenntartók részéről

szükség lenne a közművelődési intézmény építésiszabványára

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődésifeladatellátás jogi szabályozottsága

egyes hatályos közművelődési jogszabályokközött ellentmondás van

minden szinten szükség lenne helyzetelemzésenalapuló közművelődési stratégiára

hiányoznak a kötelező önkormányzati közművelődésifeladatellátás normatívái

a támogatások hatékonyságvizsgálata rendre elmarad


a közművelődési-közgyűjteményi normatív államitámogatást az önkormányzatok adott esetbenjogosultak más célra is elkölteni

a közművelődésre vonatkozó jogszabályok be nemtartása esetén rendre elmarad a szankcionálás

az összevont közművelődési-közgyűjteményi norma-tíva miatt nem lehet számon kérni a közművelődésrefordított kereteket

a megyei közművelődési tanácsadás, szolgáltatáseltérő színvonalú, egyes megyékben kevés akínálható segítség


a települési közművelődési szolgáltatásokelérhetőségében nem érvényesül az esélyegyenlőségelve

hiányzik az ágazati irányítás mechanizmusából adecentralizálás, a régiós feladatellátás

a közművelődési szakfelügyelet javaslatait nemfogadják meg

a közművelődéssel kapcsolatos fenntartói döntésekis gyakran túlpolitizáltak és személyfüggők


gyakran szakmaiatlan, önkényes a fenntartóifeladat-meghatározás a közművelődési intézményekmunkaterve terén

egymással gyakran elégedetlenek a közművelődésiintézmények és fenntartóik

szakmailag indokolatlan a legtöbb intézmény-összevonás, illetve szétválasztás


a költségvetési szervként működő közművelődésiintézményekben dolgozók számára szükséges lenneegy érdekeltségi rendszer bevezetése

a közművelődési tevékenységről számot adóstatisztikai jelentőlap kitölthető rovatai nem fedikle a létező valóságot

a közművelődési dolgozók egy része járatlanpl. a pályázatírás, ez elektronikus levelezés terén

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik aközművelődésben dolgozó kollégák egy részét

nem él eléggé a közművelődési szakma a rendelke-zésére álló, szakmai információk közvetítéséreszolgáló csatornák adta lehetőségekkel

a közművelődési dolgozók jó részének idegen-nyelvés informatikai ismerete hiányos

a felsőfokú közművelődési szakemberképzés nem ada közművelődési feladatellátásban azonnalhasználható tudást

kevés az akkreditált képzés a közművelődésbendolgozók számára


a közművelődési felsőfokú oktatás és OKJ-s szakkép-zés elüzletiesedett, tömegessé vált, ezért esett aszakmai színvonala, ez felhígulást eredményezett

egyes kollégák még mindig egyedi rendezvényekbengondolkodnak s nem településfejlesztésbe ágyazott,életmód-alakító művelődési folyamatépítésben

túl nagy időintervallum a hét év a kötelezőtovábbképzés terén

csak a felnőttek egyharmada, a fiatalok fele kerülkapcsolatba a közművelődési intézményekkel,közösségi színterekkel


a munkanélküliek képzésébe csak kis mértékbentudtak bekapcsolódni a közművelődési intézmények

egyes településeken népességcsoportok maradnakki a közművelődési feladatellátásból

a helyi közművelődési feladat-meghatározásgyakran nem a tényleges szükséglet, igény menténfogalmazódik meg

az elvégzett munkához, az elért eredményekhezképest hiányos a tevékenység dokumentációja


a közművelődést végző szervezetek együttműködésenem minden településen valósul meg

a szakmai, módszertani, elemző tevékenység nagyongyenge, hiányzik a közművelődés terén

szegényesek a közművelődés nemzetközi kapcsolatai

nincsenek kidolgozott eredményességi mutatói aközművelődési szolgáltatásoknak


a közművelődés tudományosan nem kellőenmegalapozott

kevés az innováció a közművelődés terén

a létező Közművelődési Tanácsok egy része nemvégez érdemi munkát

a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyreszámosabbak, de nem élnek maradéktalanullehetőségeikkel

sok a civil szervezetek széthúzásából adódóprobléma

a települések zömében még nem alakult meg aKözművelődési Tanács

a közművelődési intézmények tekintetébengyakran nem találják meg a fenntartók az optimálisarányt a működés- és a feladatfinanszírozás terén

sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelődésiintézmények fenntartói, a közművelődési feladatellátástszervezők, irányítók körében

az önkormányzatok közművelődési rendeleteitöbbségükben nem a helyi, valós helyzetrefogalmazódtak

a közművelődési feladatellátás létező segítség-nyújtási formáit (pályázatok, szaktanácsadás)gyakran éppen a rászorulók nem veszik igénybe


a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése,általánossá tétele még nem valósult meg



a közművelődés társadalmilag szükséges mértékérenincs kellő anyagi fedezet

a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyreszámosabbak, de nem élnek maradéktalanullehetőségeikkel

a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése,általánossá tétele még nem valósult meg

sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelő-dési intézmények fenntartói, a közművelődési fela-datellátást szervezők, irányítók körében

a közművelődés lehetőségének teljes körűa közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele mégkiterjesztése, általánossá tétele még

nem valósult megnem valósult meg

mindenki számára igénye és a társadalommindenki számára igénye és a társadalomszükséglete szerint elérhető közművelődésiszükséglete szerint elérhető közművelődési

lehetőség biztosításalehetőség biztosítása

magas társadalmi megbecsültséget, elismertségetélvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői,irányítói

mindenki számára igénye és a társadalom szükségleteszerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása

a megfogalmazott fő cél megvalósulását szolgáló,egyértelmű, összehangolt jogszabályrendszersegítse a közművelődési feladatellátást

szakmailag felkészült, tájékozott emberekirányítsák, szervezzék a közművelődést

anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődéstársadalmilag szükséges mértékű kibontakozását

az egyéni igények és a társadalmi szükségletek sze-rinti közművelődési tevékenységhez álljon rendelke-zésre minden településen elegendő számú, felkészült,segítő szakember

anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődéstársadalmilag szükséges mértékű kibontakozását

anyagi fedezethiány miatt ne maradjon el egyetlentársadalmilag szükséges és az egyéni igények,érdekek mentén szerveződő közművelődésitevékenység sem

többszintű és színvonalas szakmai tanácsadás ésszolgáltatás segítse a közművelődési folyamatokat

a közművelődéshez minden településen legyen azigényeknek és a szükségletnek megfelelő mértékűés színvonalú közösségi színtér, közművelődésiintézmény

a közművelődési folyamatok irányítói, aközművelődési tevékenységek szervezőirészesüljenek nagy társadalmi elismertségben

magas társadalmi megbecsültséget, elismertségetélvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői,irányítói

a közművelődési tevékenység alanyait széleskörűtársadalmi megbecsültség övezze

a jelenleginél rendszeresebb, színvonalasabblegyen a kötelező szakmai továbbképzése aközművelődésben tevékenykedőknek

szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák,szervezzék a közművelődést

el kell érni a közművelődés irányításában résztvevőkszakmai tájékozottságát

a közművelődést szervezők felsőfokú alap képzésetudományos minőségű legyen

a közművelődésben dolgozók munkájának anyagielismertsége álljon arányban a társadalmimegbecsültségükkel

a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődéstevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmielismertségben

a közművelődésben dolgozók munkájának erkölcsielismertsége emelkedjen

A „mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása”, mint fő cél elérésének stratégiája:

Motivációs kampányt kell megszervezni egy közművelődés-barát társadalmi környezet megteremtéséért.

1.

A kampány részeként, jelentős hírverés mellett, központi támogatottságú, a közművelődés következő funkcióit beteljesítő, programokat kell indítani:

• helyi társadalmat (integráltságot, kooperációt, elégedettséget) formáló, innovációra serkentő, szocio-kulturális animáló,• lokális kötödést, identitástudatot, lokálpatriotizmust erősítő,

• tradíciókat őrző, hagyományőrzést szolgáló, a helyi művelődési szokásokat gondozó,

• civilizáló, tudáspótló, műveltség-, világnézet-, vélemény- és magatartásformáló,

• értékteremtő, értékközvetítő (egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra), művészetbefogadást segítő,

• szomszédsági kapcsolatokat ápoló, csoportszervező-közösségformáló,

• a fenntartható gazdasági növekedést segítő, a települések népességmegtartó képességét fejlesztő,

• információáramlást, kommunikációt segítő, társadalmi nyilvánosságot formáló, közélet-alakító,

• felelősségérzetet erősítő, igényességre, lényeglátásra, problémamegoldó-, ítélő-, döntésképességre nevelő,

• ízlés-, erkölcsnevelő,

• a világban való eligazodást, világértést segítő,

• kapcsolatépítő-képességet fejlesztő,

• szocializációt szolgáló, humán-erőforrást fejlesztő, az élethosszig tartó tanulást biztosító,

• művelődési szükségleteket-érdekeket-érdeklődést feltáró, felkeltő, egyeztető, kielégítő,

• önmegvalósítást, öntevékenységet elősegítő, kreatívitást fejlesztő, tehetséggondozó,

• empátiára, nyitottságra, együttműködésre, előítélet mentes gondolkodásra nevelő,

• rekreációt segítő, szabadidős szokásokat alakító.

• életmódformáló, életvitel-alakító, létkultúrát fejlesztő, életminőséget, életesélyt javító,

• közösségi élet normáit alakító, társadalmi integrációt szolgáló,

(programokat kell indítani)

• a személyiség belső harmóniáját, egyensúlyát kibontakoztató,

Ilyen program lehet például:

A nem hivatásos művészeknek, íróknak műfajonként, rendszeres időközönként, felmenő rendszerű, országos figyelemre ajánlott, társadalmi elismerést nyújtó, értékelő-minősítő fesztiválokat-versenyeket kell szervezni.

A helyi társadalmat aktivizáló, angol közösségfejlesztők által kidolgozott közösségfelmérések támogatása.

A több mint tíz éves európai és a kétszeri hazai tapasztalatra építve, évente országos kampányt kell szervezni „A felnőtt tanulók és a művelődés hete, a tanulás ünnepe” címmel. Honosítani kell az angol „Beruházók a népességbe” elnevezésű szervezetfejlesztési stratégiát. A Learndirect kezdeményezés hazai elterjesztése.

Az OECD-kutatás magyar adatai és az EU „Memorandum az élethosszig tartó tanulásról” című dokumentum alapján nemzeti alapkészség-fejlesztési programot kell kidolgozni, végrehajtani.

Az UNESCO által is ajánlott, település-, kistérség-fejlesztési feladatokat ellátó közösségfejlesztő körök működését támogatni kell.

Felül kell vizsgálni a települések közművelődési intézmény, közösségi színtér ellátottságát, s pótolni kell a hiányosságokat.

2.

Érdekeltségnövelőjelleggel azeddigieknéljelentősebbállami segítségnyújtást kell adni a közművelődési intézmények, közösségi színterek berendezettségének, technikai felszereltségének, szakember-ellátottságának, működtetésének javításához.

3.

Felül kell vizsgálni a közművelődésre kiható jogszabályokat, s a kijelölt fő cél megvalósíthatósága érdekében kezdeményezni kell a szükséges módosításokat, kiegészítéseket, deregulációt.

4.

A kezdeményezett jogszabály-módosítások, kiegészítések irányultsága a következő kell legyen:

a közművelődési feladatellátás a közoktatással egyenrangú kötelezettsége legyen a települési önkormányzatoknak,

a szakmai képzés magasabb tudományos szinten folyjon, a vizsgakövetelmények szigorodjanak,

a közművelődésben dolgozókkal szemben támasztott képesítési elvárások emelkedjenek,

szakmai normatívák határozzák meg a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel, a közművelődési tanácsadással, szolgáltatással szemben támasztható személyi, tárgyi, anyagi, tevékenységi követelményeket, meg kell határozni az önkormányzatok számára a közművelődésre elszámolható kiadások körét,

a támogatások előfinanszírozó jelleggel adassanak,

a művelődésszervezés három európai modellje - a központosított, a pluralista, a társadalomvezérelt - közül az utóbbi jusson érvényre,

az államilag elismert szakképesítések mellett hivatalosan elfogadhatóvá kell tenni a készségfejlesztő-tanfolyamok ún. kompetencia-bizonyítványait is,

a különböző szintű területfejlesztési tervekben jusson érvényre a közművelődés jelen, országos szektorfejlesztési stratégiája,

a társadalom hátrányos helyzetű rétegei kiemelt támogatást kapjanak a felnőttképzésben való részvételükhöz,

meg kell teremteni a távoktatásos felnőttképzés szabályozottságát,

a hallgatói kölcsön rendszert ki kell terjeszteni az iskolán kívüli felnőttképzés területére.

Ki kell dolgozni és érvényre kell juttatni egy, a közművelődésben dolgozóktól elvárható, szaketikai kódexet és eredménymérési módszert, munka-hatékonysági mutatókat is rögzítő szakmai követelményrendszert.

5.

Segíteni kell a minőségbiztosítás elterjedését a közművelődési szolgáltatások terén.

Művelődési igény, ismeret-, intelligenciaszint mérést, ízlés-, időmérleg-vizsgálatot, életmód-, érték-, érdekkutatást, művelődésszociológiai felmérést stb-t tartalmazó közművelődés-kutatási programot kell összeállítani és megvalósítani, s az eredmény alapján országos helyzetelemzést kell adni.

6.

7.

Elő kell segíteni a Közművelődési Tanácsok kistérségi, megyei, regionális és országos kapcsolatfelvételét, együtt gondolkodását.

8.

Támogatási programot kell indítani a közművelődési intézmények, közösségi színterek mozgáskorlátozottak általi igénybevehetőségének megteremtése érdekében.

Az elvégzett közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap tartalmát, az adatgyűjtés, a feldolgozás és a közismertté tétel módját meg kell újítani a teljességre törekvés, az adatok használhatósága érdekében.

9.

10.

kÖzmŰvelŐdÉsi stratÉgia

Documents