Öko lábnyomok és urbanisztika, történelmi háttér, kérdések ......© prof. guy turchany 1...

© Prof. Guy Turchany 1

ÖKO lábnyomok és urbanisztika,ÖKO lábnyomok és urbanisztika,történelmi háttér, kérdések és megoldások.történelmi háttér, kérdések és megoldások.

Vagy új irányba megyünk, abba amit a Föld Charta felhívására Vagy új irányba megyünk, abba amit a Föld Charta felhívására „fenntartható életvitelnek” nevezünk és amit az Andok „jó életnek” „fenntartható életvitelnek” nevezünk és amit az Andok „jó életnek” neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi lét neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi lét

lehetetlenné válik bolygónk egy meghatározó részén.lehetetlenné válik bolygónk egy meghatározó részén.


1

5

4

3

2

Kenyeret és cirkuszt! Kenyeret és cirkuszt! (a népnek). Pax Romana. Róma békéje. Philosophia est ancilla theologiae. A

filozófia a teológia szolgálóleánya.

orosz baba, vagy Matryoshka orosz baba, vagy Matryoshka «hogy mi folyik a nemzetközi klímaügyi fronton. Képzelj el egy három babából álló játékot. A legkülső baba a globális

klímaváltozás kockázata.» Prof. Dr Czelnai Rudolf akadémikus.


A lényegi kérdés ?A lényegi kérdés ?

A sorrend !A sorrend !

55 Társadalom – a közös mérce -Társadalom – a közös mérce -

44 Ökológiai rendszerek – az ember és a Ökológiai rendszerek – az ember és a végtelenvégtelen

33 Kultúra és civilizáció a város és Kultúra és civilizáció a város és vidékkapcsolatban (központ – periféria) vidékkapcsolatban (központ – periféria) történelmi alakulásának tükrében.történelmi alakulásának tükrében.

22 Civilizáció – nagy kérdései ? Gazdaság kinek Civilizáció – nagy kérdései ? Gazdaság kinek a szolgálatában ? Szociális berendezkedés ? a szolgálatában ? Szociális berendezkedés ? Erőforrás - gazdálkodás ? Urbanizmus ? Erőforrás - gazdálkodás ? Urbanizmus ? Környezetvédelem ? Stb...Környezetvédelem ? Stb...

11 Burkolat – amely a valóságot hívatott Burkolat – amely a valóságot hívatott álcázni (politika, álcázni (politika, népességnövekedés és népességnövekedés és annak félrevezető értelmezése annak félrevezető értelmezése klíma, klíma, energia, terrorista fenyegetettség, energia, terrorista fenyegetettség, bevándorlás, bevándorlás, különféle statisztikák és különféle statisztikák és menedzsment rendszerek, zöld akármik...menedzsment rendszerek, zöld akármik...


5 Társadalom – a közös mérce -5 Társadalom – a közös mérce -

Kérdések és válaszok ? Mindig többet ?Kérdések és válaszok ? Mindig többet ?

Fogyasztói társadalom = individualizmus + materializmus

A

Megoldás = perszonalizmus + személy, szabad és felelős a közösségért


4 Ökológiai rendszerek – az ember és a végtelen4 Ökológiai rendszerek – az ember és a végtelen

A RENDSZER ELMÉLET JELLEMZŐI A rendeltetés és funkciói viselkedésmódja. A határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, információ-, és más csere, struktúrája, állapottere, teljesítőképessége, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások, elemek, alrendszerek és részrendszerek együttműködése, viszonylatainak tanulmányozása.


A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. 20. századi anti-dialektikus idealista filozófiai irányzat, amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmusnál a döntő szerep az okságé (kauzalitás) és a célszerűségé (teleonomia). Irányzatok :

Holisztik – Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában.Holisztik – Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában.

Az urbanisztika és a területfejlesztés is egy holisztikus megközelítés tehát nem véletlen, hogy gyakran használnak vele kapcsolatban biológiai metaforákat.

A területfejlesztésről való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetűnek kell lennie: egy várostervezőnek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, műszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sőt antropológiai megfontolásokat szem előtt tartania.



3 Kultúra és civilizáció a város és vidékkapcsolatban (központ – periféria) történelmi alakulásának tükrében.

VÁROS – VIDÉK KAPCSOLAT ORGANIKUS FEJLŐDÉSEVÁROS – VIDÉK KAPCSOLAT ORGANIKUS FEJLŐDÉSE

A város történelmileg organikusan fejlődött és mindig rendelkezett egy háttér régióval, mely gondoskodott energia, alapanyag ellátásáról és a városban keletkező hulladék kezeléséről.

A kifejezés latin eredete a civitas az ókorban egy szabad emberekből álló független település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét

Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelem, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés /urbanisztika / mobilitás...) a közgazdaság-tudomány és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít.

De a város lehet a központ és a periféria ellentétei között feszültségek jelképe is. (Ankor)


LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA ?LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA ?

Az urbanizáció egy történelmi folyamat amely párhuzamos a társadalom átalakulásával a népesség áramlásával a periféria (vidék) felől a központ (városok) irányába. Az urbanizáció főleg a már meglévő és kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag vagy éppen vallásilag attraktív városok felé indul.

Néhány gombaváros kikötők, természeti erőforrások, vagy éppen ipari gócpontok köré szerveződtek.

Az urbanizációt mindig egy exponenciális növekedés és zónabesorolás jellemzi a XIX. század óta, melyet a társadalom, mind a politikai és értelmiségi elit, mind egy fátum él meg.

A II. világháborút követően a termelési eszközök és a széles tömegek lakáskérdésének megoldását jelölte meg legfontosabb feladatának. Nagy jelentőségű célkitűzéssé vált a lakáskörülmények javítása, a „kisemberek" kulturált és egészséges lakáshoz juttatása. A tömegek számára építendő kislakások kérdése világszerte előtérbe került.

Az urbanizációs folyamat fő hajtóereje, a vidéki lakosság migrációja a városok felé amelyet a központ vezető szerepe csak felgyorsít (Abidjan Elefántcsontpart).

© Prof. Guy Turchany 10Barcelona, Delémont

LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA ?LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA ?

A proléma ? John Beddington professzor :

„A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét.

Az emelkedő életszínvonal egyben azt is jelenti, hogy a tehetősebb emberek egyre több kényelmi szolgáltatást vesznek igénybe, amelyekhez szintén energiára van szükség.”

„Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés” – nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról. „A népességszaporulattal kapcsolatban van némi vita ugyan, az azonban tény, hogy egyre többen vagyunk a bolygón, ezért az élelmiszer-ellátás komoly problémákat okozhat.

„Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló” – fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. „A világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett problémával szembenéznie!”



FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK.FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK.

A területi szerkezeti és szervezeti feszültségek és ellentmondások :a tendencia a zöldövezetekben való letelepedésre fokozódik, ami ellenáll a városnegyedben lévő munkaerőpiac jobb kihasználásának és újabb zónabesorolást hoz magával,

a mobilitás igénye ezzel növekszik a lakóhely és a munkaerőpiac között,

az időszak az ingatlanbefektetések és döntések között igen rövid ahhoz, hogy egy minőségi és fenntartható társadalmi részvételt lehessen biztosítani a kultúra és az infrastruktúra harmonizációjára,

a bevándorlási nyomás növekedése, társadalmi feszültségekhez vezet,

növekedő igények lakófelület / személy, valamint munkafelület per dolgozó,

emelkedő komfort igények, térklíma és meleg víz,

egyre nagyobb hulladékmennyiség és emelkedő energiaigények

a háztartási gépek és elektronikai eszközök állandó emelkedése,

magas befektetési hozamok és gyors megtérülés,

CO2

kibocsájtásmentes és világos épületek és persze zajmentes

biztonságos környezet,

érintetlen természetes környezet és így tovább.



Alaptételek fenntartható városnegyedek fejlesztéséhez.Alaptételek fenntartható városnegyedek fejlesztéséhez.

A társadalmi, környezeti és gazdasági igények együttes kezelése alapfontosságú egy modern várostervezésben, mert csak így biztosíthatjuk a jövő nemzedékek városi életminőségét. Ennek megvalósításához a alábbi alaptételek vezetnek :

a fenntartható városnegyed alapja, hogy a helyi társadalom azonosuljon vele és a közeli környezetével,

a városnegyed fenntarthatósága nem a gazdasági teljesítménytől, hanem a gazdaság és életminőség egyensúlyától függ,

az épületek, terek, szabadterek és a kereskedelmi ajánlatok amelyek meghatározói az életminőségnek,

a mobilitás nem csak olaj, hanem ugyan akkor homok is a város gépezetében.

A fenntartható városnegyed az az egység ahol még meglehet szervezni a társadalmi részvételt mert ott élnek, dolgoznak és szórakozna, de megvalósítását nehezíti, hogy cselekvésre nem egy független politikai tér hanem a város része. és így tervei, szükségletei és lehetőségei ez utóbbinak alávetettek.

És végül de nem utolsósorban a fenntarthatóság még inkább csak elméleti koncepció.



Szociális kontextus (egészségügy, bűnözés, iskolák, kórházak...)

25

Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák...) 17

A politikai helyzet (a korlátozás, amely a szabadságon, a cenzúrát, …)

20

Fenntartható Fejlődés (Agenta 21, stratégia, politika, megvalósítás...)

20

Kikapcsolódási és kulturális kínálat 31

Emberi léptékűség 10

Jó társadalmi szomszédság 12

Nyugalom, csend, békesség 15

Jó tömegközlekedés 14


Városok és régiók ahol jó élni.Városok és régiók ahol jó élni.

A városok életminőségének nemzetközi skálája :

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRATÁRSADALOM ÉS KULTÚRA


KÖRNYEZETKÖRNYEZET (természet, víz, levegő minőség, zaj, rezgés...

GAZDASÁGGAZDASÁG

Általánosságában jó környezet 21

Sértetlen és tiszta természeti környezet

18

Tiszta környezeti elemek (víz, levegő...) 17

A természet közelsége 14

Mérsékelt forgalom 14

Nyugalom (zaj, rezgés...) 15

Természeti és épített környezet (történelmi egység, harmonikus fejlődés...)

18

Gazdasági keretek és tevékenység 51

Szolgáltatások minősége 21

Megélhetési költségek 21

Üzleti tevékenységek közelsége 17

Jó infrastruktúra 25



VÁROS, URBANISZTIKA ÉS MOBILITÁS. VÁROS, URBANISZTIKA ÉS MOBILITÁS.

A mobilitás egy szükséglet vagy csak egy igény ?A mobilitás egy szükséglet vagy csak egy igény ?A mobilitási igények csökkenthetőek, részben magának a mobilitásnak a

menedzselésével, részben a környezettudatosság növelésével, illetve olyan szabályozó rendszerek (adó, díjak és illetékek...) bevezetésével.

Rövid távú ingázó Az urbanizációs és a szuburbanizációs folyamatok hatása a helyi mobilitás problémáira, a kertváros fenntarthatóságának megkérdőjelezéséhez vezet.

Hosszú távú business és turisztikaA túl erős és túl hirtelen érkező

külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat (Manuel Castels)

A fenntarthatóság követelménye a mobilitás lehetőségeinek a szűkítését jelenti.

A helyi és a régión belüli tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése.


16

A mai mobilitás társadalmi költségei,A mai mobilitás társadalmi költségei, a svájci példa. 2005-ben a svájci állam közlekedési kiadásai 82 milliárd € a svájci adófizetők számlájára (11 000 € per adózó/év), ebből a közúti közlekedésre 70.5 és a vasúti közlekedésre 11.4 milliárd €. Ebből :

Közlekedési eszközök 53.6 milliárd €

Infrastruktúra (NLFA) 11.7 milliárd €

Baleset és baleset-elhárítás 10 milliárd €

Környezeti károk 6.5 milliárd €

A fentiekből a közút ön költség fedezet 92 % a vasúté 93 %

A személyszállítási költségek közúton személygépkocsiba 54 cts, tömegközlekedés 59 cts. vasút 40 cts.

Teherszállítás közút 57 cts vasút 24 cts.

Egy összehasonlítás amely önmagáról tanúskodik :

Magyarország (HVG2009/5/30) : Az eddiginél nagyobb arányban fizettetné meg az állam az utasokat (tarifaemelés, járatcsökkentés) ugyan akkor,

Svájcban : hogy elősegítse az áruszállítás áthelyezését a vasútra (alkotmányos kötelezettség, a vasúti támogatást 24-ről 90 €-ra emelte konténerenként



2 Civilizáció – nagy kérdései ?


DATAR 1968

Direction de l’Aménagement du Territoire et á l’Action Régionale

Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága.

Területfejlesztési modellekTerületfejlesztési modellek



Az európai térség mind a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője a városok jelentősége alapján. A tanulmány főbb elemei :

népesség

népességi változások

gazdasági jelentőség

kulturális jelentőség

kutatás fejlesztés

városok nagysága és hatásköre

gazdasági vonzáskör

az európai régiók összefüggései, folytonosságai és szakadásai GDP/fő

népesség és GDP áralmatok

általános besorolás

a gazdaság tendenciái

a régiók elérhetősége

híradástechnikai teljesítmény

potenciális jövőkép




DATAR2003

Gazdasági jelentőség


BEVEZETÉS – SZAVAK ÉS ÉRTELMÜKBEVEZETÉS – SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK1Burkolat – amely a valóságot hívatott álcázni

IndikátorokIndikátorokMiért használunk indikátorokat ?


BEVEZETÉS – SZAVAK ÉS ÉRTELMÜKBEVEZETÉS – SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK

Fenntartható fejlődés értékelése ?

1Burkolat – amely a valóságot hívatott álcázni


Célok megfogalmazása és ellenőrzése ?



Ellenőrzési lehetőségek és buktatóik ?



Ökológiai lábnyom

« Párizs ökológiai lábnyoma körülbelül 2 838 000 globális hektár (GHA), vagyis 313-szor több, mint viszonylag kis biokapacitása, (41000 GHA, és ez 20 GHA személyenként összehasonlítva Franciaországgal amelynek 3 GHA)! »



Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban? (A Prédikátor Salomon könyve 6/11)

Köszönöm igen tisztelt figyelmüket

VégszóVégszó

Öko lábnyomok és urbanisztika, történelmi háttér, kérdések ......© prof. guy turchany 1...

Documents