1

P.O. Box 569, Baumgärtlistrasse 17Phone (41) 43 810 49 22 • Telefax (41) 43 810 49 25E-mail: ipi@ipipotash.org • Website: www.ipipotash.org

International Potash Institute,Coordinator Central EuropeCH-8810 Horgen, Switzerland

IPI – Research Topics No. 15

International Potash InstituteHorgen · Switzerland

2006

Káliumtrágyázásszántóföldi és kertészeti

kultúrákban

Új kiadás

2

1. kiadás 2006.Minden jog kizárólagos tulajdonosa a Nemzetközi Kálium Intézet (KI), HorgenSzerzők: Loch Jakab – Terbe István – Vágó ImreA kiadó minden jogot fenntart. Nyomtatás, sokszorosítás csak a forrás megjelölésével,a mintapéldány beküldése után engedélyezett.

3

Káliumtrágyázásszántóföldi és kertészeti

kultúrákban

INTERNATIONAL POTASH INSTITUTEHORGEN · SWITZERLAND

2006

4

Tartalomjegyzék Oldal

Szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázása 7

A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon 8

Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban 11

Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben 13

A kálisók természetes anyagok 14

A kálium szerepe a növényben 16

Káliumdinamika a talajban 19

A káliumfixálás jelenségei és okai 22

A trágyázás elvei 24

A káliumszükséglet meghatározása 28

Káliumformák megválasztása 30

A kultúrnövények káliumhiány tünetei 31

A szántóföldi növények trágyázása 33

Gabonafélék 33

Búza 33

Árpa 35

Rozs 36

Zab 37

Kukorica 38

Silókukorica 40

5

Gyökér és gumós növények 41

Cukorrépa 41

Burgonya 42

Olajnövények 44

Napraforgó 44

Őszi repce 46

Maghüvelyesek 48

Borsó 48

Szója 49

Lóbab 49

Dohány 50

Takarmánynövények 52

Lucerna 53

Vörös here 55

Rét és legelő 56

Kertészeti kultúrák trágyázása 58

Gyümölcs és szőlő 59

Zöldségfélék 65

Gyógy- és illóolajos növények 69

Oldal

6

7

Kálium a termésbiztonság és jó minőség záloga címen jelent meg 1993-ban a Nemzetközi Kálium Intézet első részletes magyar nyelvűkiadványa a kálium szerepéről, jelentőségéről és a káliumtrá-gyázás hatásairól. Az új kiadvány szerzői bemutatják a tápanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzetét, rámutatnak a tápanyag-vizsgála-tok fontosságára, ismertetik a szaktanácsadás korábbi és újabb elveit, végül ajánlásokat tesznek a szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázására.

A fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb célkitűzése a talajtermékenység megőrzése, ami minden gazdálkodó érdeke. Csak ez úton valósulhat meg az eredményes gazdálkodás és csak így őrizhetők meg a mezőgaz-dasági termelés alapvető feltételei

a következő nemzedékek számára. A talaj tápanyagkészlete véges, ezért a terméssel elvont tápele-meket pótolnunk kell, a szerves és műtrágyázás elhanyagolása a talaj kizsarolásához vezet, ter-mékenysége csökken. A talaj megújítható természeti erőforrás, tápanyag-szolgáltató képessége szerves- és műtrágyák termőhely-specifikus, célzott alkalmazásával fenntartható. A trágyák szakszerű felhasználása ökonómiai és öko-lógiai szempontból egyaránt fontos. Céltudatos trágyázás nem képzelhető el talajtani, termesztési, illetve a trágyázás talajra és a növényekre gyakorolt hatásának ismerete nélkül. A kiadvány célja növénytáplálási ismeretek, törvényszerűségek, ajánlások közvetítése, gyakorló gazdák és más érdeklődők részére, különös tekintettel a káliumra.

Horgen 2006

Nemzetközi Kálium Intézet

Szántóföldi és kertészeti kultúrák káliumtrágyázása

8

1. ábra: A műtrágya-felhasználás alakulása Magyarországon (Σ N+P2O5+K2O)

Napjainkban a gazdálkodással szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen. Világszerte előtérbe került a hosszú távon fenn- tartható gazdálkodás követelménye, melynek egyik legfőbb eleme a természetes erőforrások megóvása.

A mezőgazdasági termelésben legfontosabb a talaj termékenysé-gének megőrzése. A talajok termé-kenysége számos tényezőtől függ (fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságok, környezeti tényezők). Ezek közül adott termőhelyen meg- határozó a tápanyag-gazdálkodás. A növények termésével évről évre tápelemeket vonunk ki a talajokból, melyeket pótolnunk kell. A táp-anyag-utánpótlás elmulasztása a termékenység csökkenésével jár.

A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon

Miért szükséges a műtrágyázás?

Hazánkban a kis állatlétszám következtében (0,2 számosállat/ha) nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya a növénytermesztés igényeinek kielégítéséhez. A II. Világháborút követő időszakban nagyobb állatsűrűség mellett sem volt elegendő szerves trágya, ezért a növénytermesztés fejlesztésének koncepcióját a műtrágyázásra alapozták. A műtrágyák gyártásaés felhasználása dinamikusan fejlődött, 1975-85 között elértük a fejlett nyugat-európai országok felhasználását. Az új fajták beveze-tésével és az egyre javuló tápanyag-ellátással a búza és a kukorica termése látványosan növekedett.

0

50

100

150

200

250

300

Men

nyis

ég(k

g/h

a)

51-60 61-65 66-70 71-75 76-80 81-85 86-90 91-95

Évek

K2O

P2O5

N

9

Az 1. és 2. ábrákról leolvas-ható, hogy a legnagyobb termé-seket a legnagyobb felhasználás időszakában értük el. Az országos tápanyagmérleg az 1970-es évek közepére vált pozitívvá. A korábbi talajzsaroló gazdálkodást felvál-totta a talajt gazdagító trágyázás. A műtrágya-felhasználás 1985-1990 között mérsékelten, 1990 után erőteljesen csökkent, a 60-as évek színvonalára esett vissza. A szerves trágya termelése az ál-latállomány feleződésével felére csökkent. Ennek következtében az országos mérleg ismét negatív-vá vált, a termések csökkentek, a talajok tápanyag-ellátottsága romlott.

Miért fontos a talajvizsgálat?A talajok tápelem-tartalmának

vizsgálata növénytáplálási és kör-nyezetvédelmi szempontból egy-aránt fontos. Magyarországon az országos rendszeres, hároméves turnusokban ismétlődő vizsgálat az 1970-es években kezdődött. 1990 után nemcsak a műtrágya-felhasználás, hanem a talajvizs-gálatok száma is csökkent, pedig a talajvédelmi törvény (1994), a talajtermékenység megóvására, a talajvizsgálaton alapuló környezet-kímélő tápanyag-gazdálkodásra kötelezi a gazdálkodót. Napjainkban már az EU támogatásoknak is előfeltétele a talajvizsgálat.

Fejér megye különböző gaz-daságaiban végzett talajvizsgála-tok adatai bizonyítják, hogy a

2. ábra: A búza és kukorica öt éves átlagtermései Magyarországon (t/ha)

0

1

2

3

4

5

6

7

51-60 61-65 66-70 71-75 76-80 81-85 86-90 91-95

Évek

Men

nyis

ég (t

/ha)

Búza

Kukorica

10

növekvő műtrágya-felhasználás időszakában javult a talajok P- és K-ellátottsága, a csökkenés időszakában, pedig romlott (3.-4. ábra). Az ábrák, valamint az időközben elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a csökkent műtrágya-felhasználás következtében az ellátottságban

4. ábra: A K-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %)

3. ábra: A P-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %)

általában egy kategória eltolódás következett be.

Az ábrákból kitűnik, hogy külö-nösen a káliumellátottságban mu-tatkozik nagy változás, megnőtt a gyengén ellátott területek részará-nya, a jól ellátottak rovására (4. ábra).

6 2

36

20 21

46

51

49 51

62

12

2739 40

2 10

11 9

15

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1978-1980 1981-1983 1984-1986 1987-1990 1994-1998

Évek

Terü

let % igen jó

jó

közepes

gyenge

8 7 66 8

3424

20 19

44

51

53 5853

45

71616

22

3

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1978-1980 1981-1983 1984-1986 1987-1990 1994-1998

Évek

Terü

let % igen jó

jó

közepes

gyenge

11

A mélypontot jelentő 90-es évek közepétől, a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, fokozatos javulás figyelhető meg a tápanyag-felhasználásban (1. táblázat). A nitrogén felhasználás szerényebb növekedése mellett örvendetesnek ítélhető a 90-es évek első felében alacsony szinten stagnáló foszfor és kálium felhasz-nálás megduplázódása. Sajnálatos azonban, hogy a KSH részletes felmérései szerint 2002-ben az

Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban

ország területének csak 48%-án használtak műtrágyát. Ebből ugyanis arra következtethetünk, hogy míg egyes kultúrák trágyázása a növények igényének megfelelően történik, addig a mezőgazdasági- lag hasznosított terület nagyobb részén még mindig a talajok termékenységét veszélyeztető extenzív gazdálkodás folyik. A szerves trágya ellátásban részesült területek aránya mintegy 7%.

1. táblázat: Az NPK hatóanyag felhasználás és a búza, kukorica termésének alakulása Magyarországon 1996-2003 között

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

1ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó hatóanyag kg

NPK 56 57 65 69 74 82 91 88

N 42 41 49 52 54 57 63 58

P2O5 7 8 8 8 9 12 13 13

K2O 7 8 8 9 11 13 15 17

Búza termése kg/ha

3280 4210 4140 3590 3600 4310 3510 2640

Kukorica termése kg/ha

5610 6410 5950 6380 4150 6220 5050 3950

(KSH adatok alapján)

12

A növekvő műtrágya-felhasz-nálás országos átlaga még mindig messze elmarad a Nyugat-Európá-ban használt mennyiségektől. A bemutatott időszakban (1. táblázat), csak a kukoricatermés növekedett az előző időszakhoz képest. A búzatermések tovább

csökkentek. Az ellentétes ten-dencia azzal magyarázható, hogy a búza érzékenyebben reagál a tápanyaghiányra, mint a kukorica, míg a kukorica termésképzését erőteljesebben befolyásolják az időjárási viszonyok.

12

13

A káliumtrágyázás hatásairól és a hazai talajok káliumellátott-ságáról az 1990-es években több átfogó tanulmány jelent meg (Csathó 1993, Debreczeniné 1994, Kádár 1993, Loch és munkatár-sai 1993). A felsorolt tanulmányok szerzői felhívták a figyelmet a minimális kálium-felhasználás veszélyeire. Talajaink egyharmada az intenzív műtrágyázás korsza-kában is gyengén ellátott volt, a káliumtrágyázás mellőzése a talajok további elszegényedésé-hez és a káliumigényes növények-nél terméskieséshez vezethet. Debreczeni és Debreczeniné (1994) az OMTK kísérletek össze-foglaló értékelése során igazolták a káliumtrágyázás szükségességét.

Az egyes növényfajok kálium-igénye eltérő. A kalászos gabo-nafélék, kukorica, burgonya, cu-korrépa, napraforgó, gyümölcs-és zöldségfélék káliumigénye a felso-rolás rendjében növekszik. Ezért a növény igényéhez alkalmazkodó, mérlegelven alapuló káliumtrá-gyázás szükségszerű. Az alábbiak-ban néhány kísérleti eredményre hívjuk fel a figyelmet, a teljesség igénye nélkül.

Csathó (1993) hazai szabadföl-

Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben

di őszi búza és kukoricakísérletek összefoglaló értékelése alapján megállapította, hogy a kukoricá-ban nagyobbak a K-hatások, mint az őszi búzában. Humuszos homoktalajon az átlagos K-hatás kukoricánál 1,7, búzánál 0,6 t/ha többletterméssel jellemezhető. A káliumhatás növekvő agyag- és káliumtartalommal csökken.

Sárvári (1995) nagy agyagtar-talmú, káliumfixálásra hajlamos réti talajon kimutatta, hogy a ku-korica termését a nitrogén mellett a káliumellátás befolyásolja legna-gyobb mértékben.

A burgonya nagy mennyiségben igényli a káliumot, mely nemcsak a termésképzés, hanem a minőség szempontjából is fontos. Növeli a burgonya keményítőtartalmát, to-vábbá citromsav- és C-vitamin-tartalmát, melyek csökkentik a burgonyahús kék-, illetve fekete-foltosságát, továbbá a főzés során fellépő elszíneződést. A jó káli-umellátás hozzájárul a tökéletes éréshez és jó tárolhatósághoz. Láng I. (1973) a Nyírség jellegzetes talajtípusán, magnéziumszegény kovárványos barna erdőtalajon, tartamkísérletben igazolta az NPK- és Mg-trágyázás hatását a

14

burgonyatermésre. A trágyázás hatása a minőségi mutatókban csak tendenciajelleggel volt kimutatható (Kádár I. - Szemes I. 1994).

Savanyú Mg-szegény talajon a meszezést és a kálium-, magnézium-trágyázást össze kell hangolni (Balogh és Nyíri 1982, Balogh 1984). Loch (1990) az optimális adagok és arányok kísérleti meghatározásáról számol be.

Az ország különböző részein végzett cukorrépa kísérletek egyaránt azt igazolják, hogy a cukorrépa termés- és cukortarta-lom növekedéssel hálálja meg a

kálium- és magnézium-trágyázást (Kulcsár és Debreczeniné 1996).

Loch J. – Sárvári M. – Vágó I. (2002): többéves kálium és magnéziumtrágyázási kísérletek eredményeiről számolnak be, csernozjom talajon. A növekvő kálium adagok, magnézium- szulfát (keserűsó) permetező trágyával kombinálva növelték a cukorhozamot.

Sárvári többéves, csernozjom talajon végzett kísérletekben iga-zolta a káliumtrágyázás, valamint a kálium- és magnéziumtrágyázás együttes kedvező hatását a nap-raforgó termésére, az olajhozamra.

A kálium-műtrágyák a termé-szetben előforduló nyerskálisókból készülő ásványi trágyák. A Föld kálisólelőhelyei sok millió évvel ezelőtt, a tenger vizének elpárolgá-sa után keletkeztek. A tengerszo-ros elmélet szerint a sós tengervíz (1) a sekély tengerszorosokon (2) keresztül a mélyebb síkságokra (3) ömlött, ahol az erős napsugárzás

A kálisók természetes anyagok

következtében a víz elpárolgott (4). A sókoncentráció megnövekedett, kálium-, magnézium- és nátrium-sók kristályosodtak ki és rakódtak le (5). Ez a folyamat évezredeken keresztül ismétlődött, így kettő vagy több kálisóréteg is keletkezhetett. A földtörténet későbbi szakaszaiban hatalmas homokkő-, mész- és agyagrétegek rakódtak föléjük.

15

Na 30,593

Cl 55,292

A tengervíz sóösszetétele (%)

SO4 7,692

Mg 3,725

Ca 1,197

K 1,106

CO3 0,207

Br 0,188

1 23

4

5Kálium- és magnéziumsók lerakódása

A tengerszoros elmélet

A tengeri eredetű sók összetételeA tengervíz sótartalma átlag-

ban 33-37 g/l. Az oldott sók közül, melyeket több mint 30 elem alkot, a nátrium-klorid fordul elő a leg-nagyobb mennyiségben. A kony-hasót étkezési és ipari célokra egyaránt felhasználják. A sók to-vábbi főbb összetevői a kén, mag-nézium, kalcium, kálium és bróm. A kálium műtrágyák a kísérő sók leválasztásával, különböző tisz-títási eljárással készülnek.

Forró, száraz régiókban ma is állítanak elő étkezési sót és kálisót, a nagy sótartalmú tengervízből, párologtatással.

16

A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben. Más elemektől eltérően, mint pl. a nitrogén, foszfor, magnézium, kalcium és kén, a kálium nem épül be a szerves anyagba. A növényi sejtekben szabadon, vagy a plaz-makolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót. Részt vesz az élettani folyamatokban, az ozmo-regulációban, a szénhid-rátok és fehérjék képzésében. A jó káliumellátás fokozza a foto-

A kálium szerepe a növénybenszintetikus aktivitást, így a termés mennyisége és minősége szem-pontjából egyaránt fontos.

A vízháztartás szabályozásaA káliumot a növények nagy

mennyiségben – koncentráció-gra-diens ellenében – többnyire aktív folyamatokban veszik fel és szállít-ják a sejtmembránokon keresztül. Szerepe rendkívül fontos a növé-nyek vízháztartásában. A káliummal jól ellátott növények gyökérsejtjei a vizet jobban fel tudják venni és a

42%kálium

24%oxigén

42% kálium 24% oxigén 7% klorid 7% szilicium 5% foszfát 5% kalcium 4% magnézium 4% kén 1% nátrium 1% mikrotápelem pl. vas mangán cink réz bór stb.

A szárazanyag összetétele:

30% nyersrost 12% fehérje 48% N-mentes kivonható anyag 4% zsír

6% hamua hamu alkotórészei:

A növények

80% vízből

20%szárazanyagbólállnak

A növények átlagos összetétele

17

szállítószövetekben szállítani. A sztómák záró sejtjeinek jobb szabályozásával csökken a transz-spirációs koefficiens (az 1 kg szárazanyag előállításához szükséges víz kg), így a víz jobban hasznosul.

A káliummal jól ellátott növé-nyek nem hervadnak olyan köny-nyen, jobban átvészelik a száraz időszakokat és nagyobb a nettó asszimilációjuk száraz, meleg időben. A sejtek belső nyomása (turgor) a tápanyag- és vízellátástól is függ. A jó káliumellátás nagy turgor nyomást eredményez, ami elősegíti a sejtek megnyúlását és ezzel közvetlenül a növekedésre hat. Ezért a kálium elsősorban a fiatal, növekvő, ill. a merisztémás szövetekben található.Számos enzim aktivátora

A káliumion több mint 60 en-zimreakciót aktivál (Bergmann 1983). Az enzimreakciók révén segíti a specifikus vegyületek

képződését, szállítását és beépü-lését. A kálium javítja a fotoszin-tetikus aktivitást és a képződött asszimiláták szállítását. A növé-nyeknek a nagyobb molekulájú vegyületek felépítéséhez energiára van szükségük. Az energiagazdag foszfátok, pl. az ATP képződését ugyancsak a kálium segíti.

A kálium részt vesz a szénhid-rátok (cukor, keményítő és cel-lulóz), a fehérjék és zsírok szintézi-sében. Azok a növények, melyek nagyobb mennyiségben halmoz-nak fel szénhidrátot, fehérjét, vagy zsírt, több káliumot igényelnek. A kálium azonban nemcsak segíti az említett anyagok képződését és szállítását a tároló szövetekbe, hanem hozzájárul a tárolókapacitás növeléséhez is.Az ellenálló képesség (rezisz-tencia) növelése

A kálium általánosságban nö-veli a növények ellenálló képessé-gét a stressz-hatásokkal szemben.

A kálium javítja a vízháztartást (balról K-nélkül, jobbról K-mal)

18

Így a káliumellátás lényegesen javítja a növények fagytűrő képességét, mivel nagyobb koncentrációja a sejtnedvben csökkenti a fagyáspontot.

A kálium fokozza a növények ellenálló képességét különböző kórokozókkal – különösen gom-bákkal és baktériumokkal – szemben. Hatása azon alapszik, hogy erősebb sejtfalak képződnek, melyek megnehezítik a betegsé-

gek kórokozóinak behatolását. Továbbá, nem állnak rendelkezés-re a kórokozók táplálásához az oldható amidok, aminosavak és a kismolekulájú cukrok, mivel ezek kiegyensúlyozott N:K arány esetén gyorsan átalakulnak nagyobb molekulájú vegyületekké. Újabb vizsgálatok szerint a kiegyenlített káliumellátás csökkenti a levéltetű kártételt is.

18

19

Ásványi talajokban a növé-nyek számára hozzáférhető káli-um mennyiségét és a káliumdina-mikát, alapvetően az ionok mozgá-sa határozza meg a talajkolloidok – talajoldat – gyökér rendszerben. A növény a gyökéren keresztül csak a talajoldatból képes köz-vetlen káliumfelvételre. A talajol-dat viszont csak mintegy 5-45 kg K2O/ha káliumot tartalmaz, ezért a növények káliumellátásában külö-nösen fontos szerep jut a kálium utánpótlásnak, a talajkolloidok és az agyagásványok felületéről.

Káliumdinamika a talajbanA talajnak azt a tulajdonságát,

hogy képes a talajoldatból a gyö-kerek által felvett káliumot kation-csere folyamatokban pótolni, illet-ve az agyagásványok felületéről káliumot a talajoldatba leadni és ezzel a talaj káliumion koncent-rációját állandó értéken tartani, kálíum-pufferoló képességnek nevezzük.

A talajok kálium-pufferoló ké-pessége az agyag mennyiségétől és az agyagásvány-összetételtől függ.

Növény általkivont kálium

Műtrágyákkal és szerves trágyákkalbevitt kálium

Káliumdinamika a talajban

a földpátok éscsillámok kris-tályrácsábanerősen kötöttkálium

utánpótlás

mállás révén

megkötés

utánpótlás

laza talajokonlemosódáslehetséges

nagyrészt az agyagásványokfelületén lazán kötöttkicserélhető kálium

kicse-rélhető kálium

megkötés(fixálás)

utánpőtlás

az agyag-ásványokréteg-rácsaiközöttkötöttkálium

Hozzáférhetőség:nagyon csekély (azásványok mállása után)

Mennyiség: kg K2O/ha20 - 120.000 6 - 45 300 - 1.600 3.000 - 11.000

közvetlenülhozzáférhető

a növények legfontosabbkönnyen hozzáférhetőkálium forrása

a kicserél hetőkáliumkészletekkimerülése utáncsekély mértékbenhozzáférhető

20

Azonos kicserélhető kálium-tartalom, ill. AL-K esetén, a kevés agyagot tartalmazó talajokon (homokon) a talajoldat koncentrá-ciója lényegesen nagyobb, mint a több agyagot tartalmazó (vályog, agyag) talajokon. Éppen ezért az agyagban gazdag talajokon nagyobb kicserélhető kálium-tartalmat kell fenntartanunk ahhoz, hogy a talajoldatban a növények ellátásához szükséges kálium-koncentrációt biztosítsuk. Az agyagban gazdag talajok összes-ségében több káliumot tar- talmaznak, ennek következtében nagyobb a pufferoló képességük,

mint a homoktalajoknak. Az agyagtartalmon kívül az agyag- ásványok minősége határozza meg a kálium megkötés, illetve felszabadulás intenzitását.

Talajaink domináló agyagás-ványai az illit, vermikulit, montmo-rillonit, klorit és a kaolinit. Kémiai összetételük és viselkedésük a talajok kálium háztartásában jelentősen eltér.

A klorit és a kaolinit elsősorban az erősen elsava-nyodott erdőtalajokban, ill. tercier képződményekben: a vörösföl-dekben és vörösagyagokban for-dul elő. Az említett agyagásvá-

A talajok kötöttsége és agyagásványtartalma meghatározza a talajoldatba jutó kálium mennyiségét

homok 3%agyaggal

agyagos vályog38% agyagtúlnyomórésztkaolinit agyagos vályog 39% agyag túlnyomórészt illit

kicserélhető kálium (mg K/100 g talaj)

Javasoltkoncentráció(kultúr-növényenként)

10 706050403020

80

60

40

20

0

K-koncentrációa talajoldatban(mg/l)

21

nyok káliumtartalma és -raktározó képessége csekély, a káliummeg-kötés intenzitása is kicsi. Az illit a klorittal és kaolinittal ellentétben, káliumban gazdag agyagásvány (4-7% K2O). A kálium készlet túlnyomó része azonban nagyon erősen kötődik az agyagásvány rétegrácsai között, és csak a talajoldat erős káliumelszegé- nyedése esetén válik lassan felvehetővé a növények számára.

A vermikulit és montmorillonit káliumtartalma az illit és klorit, ill.

kaolinit közé esik. Mindkét agyag-ásványnak nagy a kationmeg-kötő-képessége. A vermikulit a talajoldatban jelenlévő kálium-ionokat a káliumionokban elszegényedett rétegek közé beépítve fixálja, ezzel hozzá-férhetőségük a növény számára megszűnik. A montmorillonit ezzel szemben a rétegrácsok közé beépített káliumot is viszonylag nagy részarányban újból leadja a talajoldatba, így a növények számára hozzáférhető marad.

22

A réti agyagokon és agyagos láptalajokon megfelelő kálium-trágyázás mellett is gyakran káli-umhiány-tünetek figyelhetők meg a növényeken. Ilyen esetekben a talaj konkurense a növényeknek, ugyanis nem hozzáférhető formá-ban köti meg (fixálja) a trágyákkal bevitt káliumot. Hogyan magya-rázható ez a jelenség?

A háromrétegű illit típusú agyag-ásványok rétegrácsai, folyamatos káliumelvonás esetén, a széleken kitágulnak, a káliumionok helyét kalciumionok foglalják el. A réte-gek kitágulása azonban csak akkor következik be, amikor a felületen megkötött, kicserélhető káliumkész-let már kimerült és a rétegrácsok törésfelületein megindul a kálium-tartalékok leadása. Az illitrácsok rétegeit összekapcsoló kálium-ionok teljes kicserélődésével jön létre a vermikulit ásvány. Amikor olyan talajokba jut a káliumtrágya, melyekben sok a kitágult illitrács, vagy nagy a vermikulit részaránya, a káliumionok nagy sebességgel kötődnek meg a káliumban elsze-gényedett ásványok rétegrácsai között. A rétegek ismét szorosra záródnak, és az ilyen módon fixált kálium csak igen kis mennyiség-ben jut a talajoldatba, vagyis nem hozzáférhető a növények számára.

A káliumfixálás jelensége és okai

A káliumot erősen fixáló tala-jokra jellemző, hogy jól látható káliumhiány tünetek észlelhetők a kultúrnövényeken, szélsőséges esetekben teljes terméskiesés jö-het létre.

A káliumban erősen elsze-gényedett termőhelyeken a talaj káliumfixáló kapacitását, vagyis azt a tulajdonságát, hogy a trá-gyák káliumionjait a rétegrácsok között a növények számára nem hozzáférhető módon képes meg-kötni, meg kell szüntetni, a talajt nagy káliumadagokkal kell telíte-ni. A telítés során összezáródnak a rétegrácsok és lehetővé válik a növények számára hozzáférhető, kicserélhető káliumkészletek feldú-sulása az agyagásványok felületén.

Kitágult rácsú agyagásvány nagy K-fixálókapacitással a rétegek közötti térben (10000-szeres nagyítás)

23

Bár a káliumfi xálás jelensége a réti agyagokon és agyagos láptalajokon a legszembetűnőbb, hatása nemcsak ezekre a termőhelyekre korlátozódik. Szinte valamennyi nyerslösz – az agyag-tartalomtól és képződési viszo- nyoktól függő – kisebb vagy nagyobb mértékű geogén eredetű kálium-fi xáló tulajdonsággal rendelkezik. A löszön kialakult talajok feltalajá-ban a káliumfi xáló képesség káliumtrágyázással csökkenthető, a növények számára hozzáférhető kicserélhető káliumkészletek az agyagkolloidok felületén pedig növelhetők, mindez fontos előfeltétele a lösztalajok nagy

termékenységének.A káliummal rosszul ellátott

termőhelyeken, melyeken a káli-umfi xálás veszélye is fennáll, a ve-tésforgó nettó káliumszükségletét (a terméssel elvont nettó mennyi-séget) meghaladó káliumtrágya-adagokat kell alkalmazni. Ezáltal a talaj és a növény káliumszükség-lete egyaránt biztosítható.

Gyakorlati tanács:Kis AL-K értékek esetén, agyag-talajokon fennáll a káliumfi xálás veszélye. Ez esetben a K-fi xáló képesség vizsgálatára alapozott speciális szaktanácsadásra van szükség.

Az erős kálium-fi xálás terméskiesést okozhatAz erős kálium-fi xálás terméskiesést okozhat

24

A trágyázás elsődleges célja a termésképzéshez szükséges tápelemek biztosítása, ezen kívül a talajok termékenységének fenn-tartása, esetenként növelése. A jó termés és jó minőség előfeltétele a termesztett növényfaj igényéhez alkalmazkodó kiegyenlített táp-anyag-ellátás. Gazdaságossági és ökológiai megfontolások alapján a termőhely adottságaihoz alkal-mazkodó, termőhely-specifikus trágyázásra kell törekednünk. Az említett célok megvalósításához figyelembe kell vennünk:

• a növényfaj, illetve fajta igényét, tápanyag-hasznosító képességét,

• a talaj tápanyagtartalmát és szolgáltató képességét,

• a talajok tápanyagmegkötését (pl. K-fixálás),

• a trágyák érvényesülését az adott talajon.

A Magyarországon kidolgo- zott korábbi és újabb szaktanács- adási rendszerek egyaránt a mérleg elven nyugszanak, vagyis azon, hogy a termésekkel a talajból elvont tápelemeket részben, vagy egészben pótolnunk kell. A

A trágyázás elvei

termésképzéshez szükséges tápanyagok mennyisége arányos a termés nagyságával és annak kémiai összetételével, ezért az elvi tápanyag-szükséglet az alábbi képlettel számítható: Tápanyagszükséglet (kg/ha) = Q·f

Q = termés (t/ha)

f = tápanyagtartalom (kg/t)

A MÉM-NAK korábbi ajánlásai szerint a tényleges szükséglet fenti képlettel számítható, ha a várható termés mennyiségét a nö-vényfajra és termőhelyre jellemző fajlagos tápanyagszükséglettel (f‘) szorozzuk meg. Ennek nagysága változik termőhely kategóriánként, illetve attól függően, hogy a talaj jól, vagy gyengén ellátott tápanyagokkal:

jól ellátott talajokon f‘<f

gyengén ellátott talajokon f‘>f

Az MTA-TAKI-ban kidolgozott Környezetkímélő, költségtakarékos tápanyag-gazdálkodási módszer ajánlásai hasonló elveken nyug-szanak. A tényleges szükséglet számítása az alábbi képlettel történik:

25

Az új szaktanácsadási rendszer egyik jellemzője – a korábbi rend-szer értékeinek megőrzése mellett, – hogy szerzői a hazai trágyázási kísérletek adatainak feldolgozásával ellenőrizték és módosították a talaj tápanyag-vizsgálati módszerek határértékeit, ami a termelési célkitűzések elérését kisebb trágya-adagokkal teszi lehetővé.

Másik jellemzője, hogy különböző szintű tápanyagellátásra

dolgoztak ki ajánlásokat: a minimális és környezetkímélő változatok célja a gazdaságos termésszintek elérése, míg a mérlegszemléletű és az integrált változatok a maximális terméseket célozzák meg, mérsékelten intenzív műtrágyázással. A különböző szintű ajánlások lehetővé teszik a talajok környezeti érzékenységé-nek és a gazdaságosság elveinek fokozottabb figyelembevételét.

2.a. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei káliumigényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003)

K-ellátottsági kategóriák

Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge

Fizikai féleség (mg/kg AL-K2O)

Homok ≤ 60 61 - 90 91 - 120 121 - 160 161 - 200 ≥ 201

Homokos vályog ≤ 100 101 - 140 141 - 170 171 - 220 221 - 270 ≥ 271

Vályog ≤ 120 121 - 150 151 - 180 181 - 230 231 - 290 ≥ 291

Agyagos vályog ≤ 130 131 - 160 161 - 190 191 - 250 251 - 310 ≥ 311

Agyag ≤ 140 141 - 170 171 - 200 201 - 260 261 - 320 ≥ 321

Hatóanyag-szükséglet = (T.F1.sz) ± K, ahol T = tervezett termés, t/ha F1 = a tervezett terméstől függő fajlagos tápelem-tartalom kg/t sz = a talaj tápanyag-ellátottságától függő szorzószám K = korrekciós tényező

26

Magyarországon a talaj káli-um ellátottságát az ammónium-laktát-ecetsav (AL) kivonószer-ben oldható kálium mennyiségek alapján határozzák meg, a tala-jok Arany-féle kötöttségi számát (KA) is figyelembe veszik. Csathó (2003) a káliumigényes és kevés-bé igényes növényfajokra más-más határértékeket állapított meg, ami a káliumigényes növények bőségesebb ellátását célozza (2.a. és 2.b. táblázatok).

2.b. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei kevésbé igényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi őszi búza K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003)

K-ellátottsági kategóriák

Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge

Fizikai féleség (mg/kg AL-K2O)

Homok ≤ 40 41 - 60 61 - 90 91 - 120 121 - 160 ≥ 161

Homokos vályog ≤ 80 81 - 100 101 - 140 141 - 170 171 - 220 ≥ 221

Vályog ≤ 100 101 - 120 121 - 150 151 - 180 181 - 230 ≥ 231

Agyagos vályog ≤ 110 111 - 130 131 - 160 161 - 190 191 - 250 ≥ 251

Agyag ≤ 120 121 - 140 141 - 170 171 - 200 201 - 260 ≥ 261

A táblázatból kitűnik, hogy minden termőhely kategóriá-ban a talajok kötöttségével nő az ellátottság határértéke.

Az egyes térségek talajaira jellemző agyagásvány társulá-sok megítéléséhez Stefanovits nagyléptékű agyagásvány térképe áll rendelkezésre (lásd térkép).

27

IKS

I IK IS S LÁP

IKS

V

A ta

lajo

k ag

yagá

sván

y-tá

rsul

ásai

Mag

yaro

rszá

gon

(Ste

fano

vits

, 199

2)I =

illit

, K =

klo

rit é

s ka

olin

it, S

= s

zmek

tit, V

= v

erm

ikul

it

28

Az előző fejezetben már utal-tunk arra, hogy a tápanyag-szükséglet alapvetően a termés mennyiségével és annak tápelem-tartalmával arányos. A káliumszükséglet megítéléséhez támpontként szolgálhat egy-egy növényfaj termésével átlagosan kivont tápanyagmennyiség (3. táblázat).

A várható termés és a fajlagos értékek alapján becsült hatóanyag mennyiséget kell pótolni „Köze-pes“ tápanyag-ellátottság, illetve kedvező érvényesülési feltételek esetén. „Igen gyenge“, „Gyen-ge“ ellátottság esetén indokolt lehet a számított adag emelése. A kedvezőtlen érvényesülési fel-tételek további növelést tehetnek szükségessé. „Jó“ ellátottságnál a számított adag csökkenthető. Az „Igen jó” és „Túlzott” kategóriákba eső talajokon nem indokolt a káli-umtrágyázás.

A számított káliumadag csökkenthető a felhasznált szer-ves trágyák, beszántott szalma, kukoricaszár, répalevél ható-anyagtartalmának egy részével.

Istállótrágya használata ese-tén az első évben 10 tonnánként 40, a második évben 20 kg K2O hatóanyag érvényesülésére számíthatunk, ami levonható.

A káliumszükséglet meghatározásaA hígtrágyák átlagos kálium-

tartalma szarvasmarha: 4-6 kg/m3 K2O sertés: 2,5 baromfi: 5,0

Szalma, illetve kukoricaszár beszántása esetén 5-6 tonnás termésnél a káliumadag hektáron-ként 50-60 kg K2O hatóanyaggal csökkenthető.

Répalevél beszántása esetén is csökkenthető a következő kul-túra káliumadagja, de célszerűbb takarmányként felhasználni.

A vetésforgón belül különös gondot kell fordítani a nagyobb káliumigényű kultúrák, pl. cukor-répa, burgonya igényének bizto-sítására. Ezt a minőségre gyakorolt hatás (szénhidrátok képződése) is indokolja.

A talajvizsgáló laboratóriumok és kapcsolódó rendszerek egyre inkább a számítógépes adatfel-dolgozásra térnek át. A javasolt adagokat, a megfelelő alapadatok birtokában számítógéppel ki-számítják.

A szántóföldi növények trágyázása című fejezetben javasolt tápanyag-adagok irány-számok, melyek „közepes“ táp-anyag ellátottság és kedvező érvényesülési feltételek mellett ajánlottak.

29

3. táblázat: A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett tápelem-tartalma (kg/t)

Növény N P2O5 K2O CaO MgO

Őszi búza 27 11 18 6 2

Rozs 27 12 26 8 2

Őszi árpa 27 10 26 10 3

Tavaszi árpa 23 9 21 8 2

Zab 28 12 29 6 2

Rizs 22 10 20 6 2

Kukorica 25 13 22 8 3

Szemes cirok 29 10 31 8 3

Szudánifű 4,5 1,2 3,5 1 0,5

Cukorcirok 4,2 1,4 3,2 1,5 0,5

Silókukorica 3,5 1,5 4,0 2,0 0,7

Cukorrépa 3,5 1,5 5,5 4,5 1,5

Burgonya 5 2 9 3 1

Borsó 50 17 35 32 6

Zöldborsó 19 5,6 15,2 10 2

Szója 62 37 51 42 9

Bab 55 25 40 38 8

Zöldbab 13 2,8 11,9 13 3

Lóbab 52 23 46 35 7

Fehér virágú csillagfürt 70 28 37 24 10

Sárga virágú csillagfürt 77 21 45 25 9

Lucernaszéna 27 7 15 45 3

Vörös here 23 5 20 35 5

Napraforgó 41 30 70 24 12

Repce 55 35 43 50 10

Mustár 50 25 40 35 3

Olajlen 40 13 50 18 3

Rostlen 12 6 12 13 2

Kender 9 8 16 16 2

Seprűcirok 33 37 25 8 3

Dohány 45 15 80 18 2

Egynyári szálas zöldtakarmány 2,5 1,2 3,5 1,1 0,6

Füves here széna 18 5 20 30 4

Egyéb pillangós széna 20 5 15 34 5

Rét 17 6 18 10 7

Legelő 20 7 22 12 8

30

Legelterjedtebbek a kálium-klorid tartalmú műtrágyák, me-lyek a kloridra nem érzékeny kul-túráknál eredményesen használ-hatók. A növényfajok egy része kloridérzékeny, ezeknél a káli-um-szulfát használata indokolt. A kloridtűrő-képesség a felhasznált adagnak is függvénye, így pl. a burgonya keményítőképződését kedvezőtlenül befolyásolják a nagy kálium-klorid adagok.

Kloridérzékeny növényfajok:dohány, piros ribizli, egres, mál-na, szamóca, komló, bokorbab, uborka, dinnye, paprika, hagyma, tűlevelűek, virágok, dísz- és az üvegházi növények.

Feltételesen kloridtűrők:burgonya, szőlő, lucerna, magvas gyümölcsök, fekete ribizli, para-dicsom, karalábé, egyes káposz-tafélék, borsó, saláta, spenót.

Kloridtűrők:gabonafélék, kukorica, repce, füvek, sárgarépa, zöldhagyma, cékla, retek, cikória.

Kloridkedvelök:cukorrépa, takarmányrépa, zeller, spárga.

Réten és legelőn szüksé-gessé válhat, a szarvasmarhák magnézium- és nátrium igé-nyének biztosítására, a magné-zium-, illetve nátriumtartalmú káliumműtrágyák felhasználása, a talaj Mg- és Na-ellátottságától függően.

A dohány kloridérzékeny kultúra30

Káliumformák megválasztása

31

A kultúrnövények káliumhiány tüneteiA káliumhiány (különösen látens formában) lappangó betegségként hat. Éppen ezért a mezőgazdasági termelés eredményességéhez elen-

gedhetetlen a rendszeres, időben végzett és kiegyenlített trágyá-zás. A különböző kultúráknál megfigyelhető káliumhiány tünetek:

BúzaAz idősebb levelek peremén és csúcsán sárgászöld-vörösbarna elszíneződés, hullámos levélfelü-let, a levél hegye spirálisan csava-rodva lankadtan lóg.

KukoricaA csövek kialakulása gátolt, a szemek, különösen a cső végén, gyengén fejlettek, ennek következ-tében erős a terméscsökkenés.

NapraforgóAz idősebb leveleken sötétzöld elszíneződés, amely a levélszélektől és a levélcsúcsoktól kiindulva hal-ványodik, a szín sárgából barnába megy át, levélelhalás (nekrózis) léphet fel.

SzójaKésleltetett növekedés, az idősebb levelek felülete hullámos, lankad-tak, szélükön sárgászöld-vörös-barna foltok keletkeznek, illetve nekrózis alakul ki.

32

ParadicsomAz idősebb levelek szürkészöldek, a levélszéleken és a levélerek között sárgásfehér foltok, ezek később összefolynak, nekrózis alakul ki. A gyümölcs érése egyenlőtlen, sápadt árnyalatok (zöld gallér).

PaprikaKésleltetett növekedés. Az idősebb levelek szélén sárgászöld-vörös-barna elszíneződés a csúcstól kiindulva, a levelek hullámosak, lankadtak, később az elszíneződött levélrészek elhalnak.

SzőlőA levélszél besodródik, barna- ibolyásbarna elszíneződés a levélerek között, később nekrózis léphet fel. Ezáltal késik a bogyók érése, csökken a cukor raktározása és a savak beépítése.

Piros ribizliKékeszöld levélerek, enyhe inter-kosztális klorózis és barna nekró-zis a levélszéleken. A levélszélek besodródnak, begörbülnek. A bo-gyók érése egyenlőtlen és kevésbé édesek.

33

Gabonafélék

BúzaAz őszi búza a tápanyagban

gazdag, mélyrétegű és jó víz-gazdálkodású talajokon termeszt-hető eredményesen. A gyengébb termékenységű talajokon foko-zottabb tápanyag-ellátásra van szükség. A mai fajták termőképes- sége többnyire nagy, azonban a betegségek iránt fogékonyak. A termesztéstechnológiát a fajta-specifi kus tulajdonságok fi gyelembevételével kell kialakítani.

A foszfor és kálium alaptrágyázást ősszel a vetés előtt végezzük el. Homoktalajon az őszi káliumtrágyázás nem javasolható.

A korábbi években Magyarorszá- gon a nitrogén műtrágyaadagok egy részét (kötött és középkötött talajokon mintegy 50%-át, homokon legfeljebb 40%-át) ugyancsak ősszel, második felét kora tavasszal fejtrágyaként juttatták ki. Környezetvédelmi megfontolásokból – a nitrátkimo-sódás veszélye miatt – az őszi nitrogénadagokat minimálisra kell csökkenteni, különösen homoktalajokon.

Közép- és Nyugat-Európa több országában ősszel többnyire nem adnak nitrogéntrágyát, a teljes

A szántóföldi növények trágyázása

mennyiséget tavasszal, több adagban megosztva juttatják ki. Hazánkban csak esetenként alkalmazzák a kései, minőségjavító kiegészítő permetezőtrágyázást.

A foszfor elősegíti a csírázást, majd a generatív szervek kialakulását, a szemképződést.

A kálium segíti az áttelelést, növeli a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességet és fokozza a szárszilárdságot. Kedvezően befolyásolja a kalászonkénti szemszámot és ezerszemtömeget.

A nitrogén hatása a gabona-féléknél nagymértékben függ a trágyázás időpontjától. Az őszi alaptrágya elsősorban a vegetatív

Tápanyag-felvételi görbék Oehm szerint

A szántóföldi növények trágyázása

200

kg/ha t/ha termés

150

100

50

20

15

10

5

0

K2ON

szem +szalma

P2O5

MgO

5.15. 6.15. 7.15. 8.15.

34

fejlődésre hat, növeli az állomány-sűrűséget, de a dőlési veszélyt is fokozza. A tavaszi fejtrágyázás is növeli az állománysűrűséget, de kedvező a hatása a kalászonkénti szemszámra is. Röviddel a kalászképződés előtt adott kiegészítő nitrogéntrágya növeli a gabonaszem nyersfehérje-tartal-mát, javítja a liszt sütőipari minőségét, megfelelő foszfor- és káliumellátottság esetén. Magnéziumszegény termőhelye-ken, pl. a Nyírség, Belső- Somogy és a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy-egy részén, a növények magnézium ellátásáról is

gondoskodni kell. A magnéziumot őszi alaptrágyaként adhatjuk, pl. Kieserit formájában, laza tala- jokon 20-30kg Mg/ha, kötöttebb talajokon 30-40kg Mg/ha adagban.

A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. A magnézium- hiányos területeken az érés időszakában nem megfelelő a magnézium utánpótlás, ezért célszerű 5%-os keserűsó oldattal permetezni a búzát, ami elősegíti az ezerszemtömeg és a termés növelését. A permetezést többször: a bokrosodás, a szárba-szökkenés és a virágzás előtt javasolt elvégezni. Legfontosabb az érés idejére eső permetezés, mely elősegíti a zászlós levél asszimilációs képességének fenntartását és a szemtelítődést.

Savanyú talajon a kalcium-ellátás is növeli a búza termését. Savanyú, magnéziumszegény talajokon az önporló dolomitok

Javasolt trágyaadagok, őszi búza

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

5, 0 80 - 100 50 - 60 70 - 80

7, 5 120 - 140 70 - 80 100 - 120

34

35

alkalmazásával a pH és magnéziumtartalom együtt növelhető.

ÁrpaAz árpának nem nagy az igénye

a talajtermékenységgel szemben, de fontos, hogy a talaj mésszel jól ellátott és jó szerkezetű legyen.

Ábra: árpa

Az őszi árpát főként takarmányként termesztik. Az árpa nagy terméssel és jó minőséggel hálálja meg a jó foszfor-, kálium- és magnéziumellátottságot.

A műtrágyaadagot a búzához hasonlóan őszi alap- és tavaszi fejtrágyaként adjuk ki. Az őszi nitrogénadagokat minimálisra kell csökkenteni, különösen homoktalajokon. A kései nitrogénadagok kalászolás idején növelik az árpa fehérjetartalmát és takarmányértékét.

A kétsoros fajtáknál a termésképzés szempontjából döntő jelentőségű az állománysűrűség, a többsoros fajtáknál ezzel szemben a kalászonkénti szemszám növelésére kell törekednünk.

A tavaszi árpa talajának megválasztásakor legfőbb szempont, hogy a vetés márciusban teljes biztonsággal elvégezhető legyen. A tavaszi árpa a jó cukorrépa talajokon termeszthető a legeredményesebben.

A tavaszi árpa fajták között sörárpát és takarmányárpát különböztetünk meg. A tavaszi árpák nitrogénigénye mérsékelt.

Javasolt tápanyag-adagok, őszi árpa

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

4,0 80 - 100 60 - 80 80 - 100

6,0 120 - 150 90 - 120 100 - 140

Javasolt tápanyag-adagok, sörárpa

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

4,0 50 - 60 60 - 80 100 - 120

5,0 60 - 75 80 - 100 125 - 150

Ábra: árpa

36

A jó minőség érdekében különös gondot kell fordítani a sörárpa mérsékelt nitrogénellátására.

A sörárpa minőségi követel-ményei: teljesen kifejlett, megfelelő alakú szem, finom pelyvalevél, 12%-nál kisebb fehérjetartalom. A maláta nagy extrakttartalmának előfeltétele, hogy nagy legyen az árpa keményítőtartalma.

A söripari minőséget minde-nekelőtt a foszfor- és káliumellátás javítja döntő mértékben. Ezt a szempontot a talaj kiválasztá- sánál és a trágyázásnál egyaránt figyelembe kell vennünk.

A nitrogént egy adagban (legfeljebb 50-80 kg N/ha) juttatjuk ki röviddel a vetés előtt. Ha a talaj humusztartalma nagyobb, mint 2,5%, ne adjunk többet, mint 40-50 kg N/ha.

Magnéziumszegény talajokon az őszi és tavaszi árpa magné-zium ellátásáról is gondoskodni kell. A búzához hasonlóan talaj- és permetező trágyázást is alkal-mazhatunk.

RozsLaza, száraz, tápanyagszegény

és savanyú talajokon is termeszthető. Jó termőhelyeken nagyobb termést ad, de általában csak a gyengén humuszos homoktalajokon termesztik, ahol a búza nem terem meg, vagy kis

termést hoz.A rozs kedveli a jól

ülepedett vetőágyat. Vetés után gyűrűshengerrel kell tömöríteni a laza talajt.

A jó foszfor, kálium és magnézium alaptrágyázás elősegíti a fejlődést a kezdeti, fiatalkori szakaszban. Véd a kifagyás ellen és fokozza a szárszilárdságot. Kerülni kell a nagy N-adagokat; mivel megdőlést okoznak, továbbá a homokon nagy a nitrát-kimosódás veszélye.

A magnéziumszegény termő-helyeken 20-30 kg Mg/ha ható-anyagnak megfelelő Kieserit kijuttatása javasolható.

ZabA zabnak nagyobb a vízigénye,

mint a többi gabonafélének, ezért csak jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető. A zabnak olyan talaj felel meg, melyen március elején vetni lehet. Magyarországon a Dunántúl és Észak-Magyarország

Javasolt tápanyag-adagok, rozs

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

2,0 50 - 60 20 - 30 40 - 50

3,0 70 - 80 30 - 40 60 - 75

37

mérsékeltebben meleg, csapa-dékban gazdagabb vidékén na-gyobb termést ad, mint az aszályra hajló Alföldön.

A zab erős gyökérrendszeré-nek segítségével jól hasznosítja a talaj tápelemeinek többségét, azonban érzékenyen reagál a magnézium- és a rézhiányra. Az új fajtáknak jelentős a termőké-pessége. A zab több káliumot igényel, mint a többi gabonaféle. Legtöbbet a bokrosodás és szárbaszökés fázisában vesz fel. A fejlődés említett szakaszaiban a rövid idejű, átmeneti jellegű káliumhiány is terméskiesést okozhat.

A növény fokozott magnézium-igényét is figyelembe véve célszerű a magnéziumtartalmú műtrágyák használata.

A zab halmozza fel a legtöbb nitrogént a gabonafélék közül. A szem nitrogén-, illetve fehérjetartalma nagymértékben függ a nitrogénadagtól.

A terméshez szükséges fosz-for- és káliumműtrágya teljes adagját, a nitrogén 30-40%-át eddig ősszel adták. A fennmaradó 60-70%-ot tavasszal megosztva, vetés előtt dolgozták a talajba, illetve szárbaindulás előtt fejtrágyaként juttatták ki.

A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott

környezetkímélő tápanyaggazdál- kodás tavaszi vetésű kultúrák esetében az őszi nitrogéntrá- gyázást kizárólag a szár és gyökérmaradványok lebontásá-hoz engedi meg.

Kukorica

Magyarországon a talaj- és klímaadottságok a szemes kukorica és silókukorica termesz-téséhez egyaránt kedvezőek.

Szemes kukoricaA szemes kukorica a kiegyen-

lített hő- és vízgazdálkodású, középkötött, termékeny cser-nozjom és barna erdőtala-jokon termeszthető a legered-ményesebben. A kötött réti talajokon, és a homokokon a nyári csapadékeloszlás a termés-meghatározó.

A kukorica nagyon gyorsan növekszik a címerhányás előtti 14 napban és azután mintegy 25-30 napig, amikor sok tápanyagra van szüksége. Ebben az

Javasolt tápanyag-adagok, zab

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

3,0 60 - 75 30 - 40 60 - 75

5,0 100 - 120 50 - 60 100 - 125

38

időszakban, vagyis 5-6 hét alatt veszi fel az összes szükséges tápanyagnak kb. háromnegyed részét. A trágyázást ehhez a nagy tápanyagfelvételhez kell igazítani.A kukoricának tavasszal, továbbá különösen hideg időjárás esetén és hideg talajokon, a rossz felvéte-li viszonyok miatt, nagy a foszfor-szükséglete. Ennek biztosítására bevált a vízoldható foszforvegyü-letekkel történő sortrágyázás, főleg NP trágya formájában. A foszfor elősegíti a gyökér-

növekedést, gyorsítja a fejlődést és elősegíti a szemképződést.

A kukoricának a keményítő-képzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A káliumhiány ebben az időszakban károsodáshoz vezet, mely később nem korrigálható. A káliumhiány gyakran kötött, káliumfi xálásra hajlamos talajokon fi gyelhető meg.

A kálium elősegíti a kukorica csőképződését és az egyenletes szemképződéstA kálium elősegíti a kukorica csőképződését és az egyenletes szemképződést

39

A kálium növeli a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását. A jó káliumellátás a fajták megfelelő kiválasztásával csökkenti a szárrothadás veszélyét.

A kukorica jó magnézium ellátást igényel. Laza, magnézium-hiányos talajokon magnézium-tartalmú műtrágyák használata javasolt.

A nitrogénellátást a termés szintjéhez kell igazítani. A környezetkímélő gazdálkodás megkívánja, hogy csak a P- és K-műtrágyát adjuk ki ősszel, a nit-rogénadagot pedig tavasszal. A nitrát-kimosódás veszélye esetén az adagot meg kell osztani a vetés és a 4-5 leveles állapot idejére.

A kukorica jól hasznosítja a szerves trágyákat. Az istállótrágyából 30 t/ha-t az őszi szántással adjunk, alkalmazása

különösen a laza és kötött talajokon indokolt. A kukorica a hígtrágyát is jól értékesíti, vetés előtt dolgozzuk be a talajba, de később is alkalmazható megfelelő célgéppel. A hígtrágya adagját a talajtulajdonságokhoz kell mérnünk, kerülnünk kell a túl-adagolást. A szerves trágyákkal kijuttatott tápelem mennyiségeket a műtrágyaadagok számításánál vegyük figyelembe.

SilókukoricaA silókukorica is a jó

vízgazdálkodású, termékeny talajokat kedveli, ezeken ad nagy zöldtömeget. Az öntözést meghálálja.

A silókukorica trágyázásánál hasonló elveket kell érvénye-sítenünk, mint a szemes kukoricánál. A nagy zöldtömeg és fehérjetartalom képződéséhez megfelelő nitrogénellátásra van szükség, melyet elsősorban a várható termés nagyságához kell

A kukorica tápelem-felvétele

Javasolt tápanyag-adagok, szemes kukorica

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

4,0 80 - 100 40 - 60 60 - 80

6,0 120 - 140 60 - 80 90 - 120

8,0 160 - 180 80 - 100 120 - 150

240

20

220200180160140120100806040

kg/ha hatóanyag K2O

MgO

N

P2O5

kelé

s

fiata

lkor

ife

jlődé

s

szár

ba

ind

ulás

cím

erhá

nyás

szem

tete

lí-tő

dés

érés

40

igazítani. A foszfor különösen a fejlődés kezdeti szakaszában, a kálium pedig az intenzív fejlődés szakaszában szükséges. A magnéziumtrágyázás a magnéziumszegény termőhelye-ken javasolható.

A silókukorica trágyázása a

Javasolt tápanyag-adagok, silókukorica

Várható termés N P2O5 K2O

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

20 t/ha zöldtömeg 60 - 70 30 - 40 70 - 80

40 t/ha zöldtömeg 120 - 140 60 - 80 140 - 160

takarmány mennyisége és annak minősége szempontjából is meghatározó. A tápanyagellátás szerves és műtrágyákkal egyaránt biztosítható. A kijut-tatásra vonatkozó ajánlások megegyeznek a szemes kukoricánál közöltekkel.

40

41

Gyökér és gumós növények

CukorrépaA cukorrépa a mély termő-

rétegű, jó vízgazdálkodású, közel semleges kémhatású talajokon, így pl. a csernozjomokon, ter- meszthető a legeredményeseb-ben. A hasonló tulajdonságokkal rendelkező barna erdőtalajokon és jó szerkezetű réti talajokon is termesztik.

A cukorrépa termesztésben a nagy cukortartalmú, jól feldol-gozható, nagy répatermés a cél. E cél elérésének döntő feltétele a megfelelő tápanyagellátás.A cukorrépa kálium szükség-lete nagy, különösen a négyle-veles időszaktól a levelek teljes kifejlődéséig, augusztus közepéig. A kálium szabályozza a vízháztar-tást és a magnéziummal együtt a cukortermelést megalapozó foto-szintézist. A cukorszállítás a leve-lekből a gyökérbe, valamint a répa-test cukorraktározó-képessége szintén a káliumtáplálástól függ. A káliummal jól ellátott cukorrépa a szárazságot is jobban tűri. A nap-sütéses, nyári napokon megjelenő petyhüdt, hervadt levelek az elégte-len káliumellátottságra utalhatnak.

A cukorrépa a nátrium igé-nyes kultúrákhoz tartozik. Ezért előnyösebb a kevésbé koncentrált,

nátriumtartalmú kálium műtrágyák használata.

A foszfor nélkülözhetetlen a megfelelő fiatalkori fejlődéshez, továbbá az anyagcseréhez.

A cukorrépa magnézium felvé-tele átlagosan 30-45 kg Mg/ha.

A nagy bórszükséglet miatt, megelőzés céljából – a talaj bór-tartalmától függően – bórtartalmú trágyákat kell használni.

A nagy cukorhozam egyik előfeltétele a répa jó tápanyag-ellátottsága. Ugyanakkor a répa technikai minősége (a cukor kinyerhetősége és kristályosodási hajlama) a répatestben lévő ásványi- anyag-tartalomtól függ, amely-nek lehetőleg alacsonynak kell lennie. A jó cukorkinyerés és ezzel összefüggésben az úgynevezett melaszképzők viszonylag kis

A cukorrépa tápelem-felvétele Oehm szerint

kg/ t/ha termésha

100

200

300

400

500

10

20

30

40

50 K2Orépa(termés)

P2O5

MgO

N

9.15. 10.15.6.15. 7.15. 8.15.

42

mennyisége elsősorban a nitro-géntrágyázástól és a répa fiziológi-ai érettségétől függ. A fiziológiai érés eltolódását előidéző tényezők, mint pl. a vetés ideje, az időjárás, nitrogéntrágyázás és a túl korai betakarítás, a répa minőségét döntően befolyásolják.

Különösen a túlzott adagú vagy túl késői nitrogén kijuttatás rontja a minőséget, mert növekszik az α-amino-nitrogén tartalom, ami rontja a cukor kinyerhetőségét. Ez a probléma különösen nagy adagú szerves trágya (pl. hígtrágya) alkal-mazása esetén lép fel.

BurgonyaA burgonya termesztéséhez

a kiegyenlített hő- és vízgazdál-kodású homok- és vályog talajok felelnek meg a legjobban. A bur-gonya igényes a talaj kultúrálla-potára, a homoktalajok közül a humuszos homokon termeszthető legeredményesebben, jól tűri a sa-vanyú kémhatást.

A burgonya felhasználási

Javasolt tápanyag-adagok, cukorrépa

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

30 50 - 60 60 - 80 100 - 150

40 60 - 80 80 - 100 150 - 200

50 80 - 100 100 - 120 200 - 250

lehetősége főleg a keményí-tőtartalmától függ. Keményítő előállításához nagy keményí-tőtartalmú burgonyafajtákat termesztenek. Az ipari burgo-nyánál (chips, pommes frites, stb.) a közepes vagy nagy (16-18%) keményítőtartalom, míg az étke-zési burgonyánál a viszonylag kisebb (~15%) keményítőtartalom kívánatos. Már a fajtaválasztásnál is figyelembe kell venni a felhasz-nálási célt. A trágyázást is a fel-használási célhoz kell igazítani.

A minőségi burgonya termesz-tésénél a legfontosabb szem-pont, hogy egészséges gumók fejlődjenek. A jó foszforellátottság gyorsítja az érést és javítja a gumók héjszilárdságát. A fajtákra jellemző keményítőtartalom eléréséhez, a termőhelyi adottságokhoz és a növény igényéhez alkalmazkodó káliumtrágyázásról kell gondos-kodnunk. A keményítőburgonya termesztésénél a kálium-szulfát műtrágyát kell előnyben részesíte-ni, mert a klorid hátrányosan befo-lyásolja a keményítőtartalmat.

A nyers állapotban vagy főzés után fellépő elszíneződés és a kék-foltosság olyan minőségi mutatók, melyek az étkezési burgonyánál és a hosszabb ideig tárolni kívánt gumóknál játszanak fontos szerepet. A jó káliumellátás csökkenti a nyers elszíneződést, ami főleg a pommes

43

frites és a chips előállításánál játszik fontos szerepet.

Csökken a kékfoltosság is, ami a gumók mechanikai igénybevétele-kor (betakarítás, szállítás, raktározás) könnyen kialakulhat. A különböző vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a burgonyagumók növekvő kálium-tartalmával növekszik a kékfoltos-

sággal szembeni ellenálló képesség is. Amennyiben a szárazanyag káli-umtartalma meghaladja a 2,5%-ot, ilyen elszíneződések már alig for-dulnak elő.

Mivel a burgonyát legtöbb-ször homokon, gyakran magné-ziumszegény talajon termesztik, ajánlatos magnéziumtartalmú műtrágyákat használni (30 kg Mg/ha). Magnéziumhiány ese-tén csökken a szárazanyag- és a keményítőtartalom.

A nitrogénadagokat a kis kötöttségű homoktalajokon meg kell osztani, hogy jobb haszno-sulást érjünk el. A nitrogén 2/3-át ültetéskor, 1/3-át keléskor adjuk. Az istállótrágyát és hígtrágyát már az előző kultúrához kell kiadni, mi-vel a tavaszi szerves trágyázás, az ellenőrizhetetlen nitrogénfeltáródás miatt, rontja a burgonya minőségét.

Javasolt tápanyag-adagok, burgonya

Várható termés N P2O5 K2O t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

Étkezési burgonya 20 80 - 90 40 - 60 120 - 160 30 120 - 140 60 - 80 200 - 240

Ipari burgonya (chips, pommes frites) 30 120 - 140 60 - 80 200 - 240 Keményítőburgonya 30 120 - 140 60 - 80 200 - 240

100

50

0

kékfoltosság (%)

1,5 2 2,5

a gumók K-tartalma (%), szeptember

A burgonya kékfoltosságaa gumók K-tartalmánakfüggvényében (Prummel, 1969)

44

Olajnövények

NapraforgóA nagy olajtartalmú naprafor-

gó hibridek, fajták a középkötött, jó hő- és vízgazdálkodású talajo-kon termeszthetők a legnagyobb

sikerrel. A vegyeshasznú naprafor-gófajták alkalmazkodó képessége jobb, kedvezőtlenebb talajviszo-nyok mellett is termeszthetők, mivel agresszívebb, mélyrehatoló gyökérzetük van.

A tápanyagellátásra legigénye-

44

45

sebbek a hibridek, mérsékeltebb a nagy olajtartalmú fajták és még kisebb a kis olajtartalmú fajták igé-nye. A hibridek mintegy 20-25%-kal több tápanyagot igényelnek, mint a nagy olajtartalmú fajták.

A napraforgó-termesztés-ben tekintettel kell lennünk az előveteményre. Az őszi és ta-vaszi kalászosok, továbbá jó termőképességű talajokon a siló-kukorica is jó előveteménye a napraforgónak. Szántóföldi zöld-ségnövények, pillangósok két évvel előtte sem vethetők. Para-dicsomot, dohányt és burgonyát egyáltalában ne vessünk olyan táblába, ahol napraforgót ter-mesztünk. Károsak mindazok a növények, melyek a szürkepenész

betegségre fogékonyak. A napra-forgót önmaga után sem vessük 4-5 éven belül.

A napraforgó szerves trágyát nem igényel. Az optimális nitro-génellátást meghálálja, de a nit-rogénfelesleg kedvezőtlen, mert csökkenti az olajtartalmat és fo-kozza a betegségekkel szembeni fogékonyságot.

A termés mennyiségét és az olajtartalmat a kiegyenlített fosz-for- és káliumellátás kedvezően befolyásolja. A kálium növeli az ezerszemtömeget és kedvezően befolyásolja az olajtartalmat. Kí-sérleti tapasztalatok alapján nit-rogénszegény és mérsékelt fosz-fortrágyázás mellett bőséges káliumellátás javasolható. A fosz-for- és káliumtrágyákat ősszel, a nitrogéntrágyát tavasszal kell kiadni.

Mészhiányos savanyú talajon a mésztrágyázás is szükséges. Magnéziumszegény talajon a magnézium pótlásával a termés és az olajtartalom is növelhető.

Javasolt tápanyag-adagok, napraforgó

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

2 40 - 50 60 - 70 80 - 100

4 80 - 100 120 - 140 160 - 200

Tápelemek felvétele az idő függvényé-ben (Radet, 1962)

Termés 12,36 t/ha szárazanyag(teljes növény)

kivontkg/ha500

400

300

200

100

jún. júl. aug. szept. okt.

K2O

N

P2O5

SO3

46

Őszi repce Az erukasavban szegény fajták elterjedése óta a repceolaj sokkal több célra használható fel. A 00- (erukasav- és glükozinolát-sze-gény) fajták bevezetése új per-spektívát nyitott az olajkinyerés után visszamaradó repceolaj-pogácsa takarmányként történő hasznosításában is.

Az őszi repce termesztése ég-hajlat igénye miatt elsősorban a Dunántúlon és Észak-Magyaror-szágon lehetséges.

A repce igényesebb a talaj tápanyagkészletére, mint a gabo-na. Kevéssé elágazó, mélyre nyúló karógyökere van. Ezért fontos, hogy a feltalaj könnyen átjárható legyen, valamint a tápanyag-ellátottság a talaj mélyebb rétegei-ben is biztosított legyen.

A talaj tömörödöttsége, különösen a fiatalkori fejlődés időszakában gyenge növekedést és elszíneződést okozhat, táp-anyaghiány ill. csökkent felvétel következtében. A növény igényei-hez igazodó trágyázás jó hatással van a magképződésre és a ter-mésre, különösen az erukasav-szegény fajtáknál.

A repce érzékeny a savanyú talajokra, a semleges, illetve a gyengén lúgos kémhatást kedveli, pH-optimuma 6,5-7,0 körüli érték.

A kálium fontos szerepet tölt

be a repce termesztésében: növeli a szemek olajtartalmát és gyorsítja az érést. A kálium jelentős mérték-ben javítja a szárszilárdságot és az őszi repce fagyállóságát.

Az őszi repce a tápanyagok egy részét (hektáronként 70-80 kg N és 100-120 kg K2O) már ősszel, a téli vegetációs nyugalmi szakasz beállta előtt felveszi. Legnagyobb tápanyag igénye a tavaszi vegetá-ciókezdet és a teljes virágzás kö-zötti rövid időszakban jelentkezik. Nagy termés esetén a tenyészidő alatt összesen felvett kálium meny-nyisége hektáronként a 300-350 kg K2O hatóanyagot is elérheti.

A repce magnéziumszükséglete 30-50 kg/ha-t tesz ki. Ellentétben a káliummal, a legnagyobb magnézi-umigény csak júniusban, a virágzás

Az őszi repce tápelemfelvétele és a szárazanyag-képződés

30

20

10

0

40

50

60

70

80

90

100

NS

S

KMg

Mg

sz.a.

N

K

sz.a.

%

őszifejlődés

télinyugalom

vegetációkezdete

vegetatív fejl.és virágz ás

érés, betakarítás

47

után, a becő- és a magképződés időszakában jelentkezik.

A repce a bórigényes növé-nyek közé tartozik; bórszükség-lete 500 g/ha értéket tesz ki. A bórhiány terméscsökkenéshez és minőségromláshoz vezet. Pótlása bórral dúsított műtrá-gyákkal vagy speciális bórtrá-gyákkal történik.

A repcének a kén igénye is nagy; különösen a 00-fajták rea-gálnak érzékenyen az elégtelen kénellátottságra. Azokon a terü-leteken, ahol a kénimisszió kicsi, a

kénellátottságot növényanalízissel ellenőrizni kell. Ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szükséges. Erre a célra a kéntar-talmú káliumműtrágyák is alkal-masak.

Javasolt tápanyag-adagok, őszi repce

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

2,0 80 - 100 50 - 60 100 - 120

3,0 120 - 150 75 - 90 150 - 180

47

48

Maghüvelyesek

Borsó Mélyrétegű, jó kapilláris vízemelő képességű talajokon termeszthető eredményesen, ahol az időszakos szárazság nem befolyásolja a növény fejlődését. Legcélszerűbb két kalászos közé vetni. Ne vessük pillangósok, hüvelyesek után. Önmaga után is csak 4 évvel következhet, mivel ellenkező esetben borsóuntság lép fel. Nagy termések jó termesztés-technológiával érhetők el. A vetési eljáráson kívül döntő a tápanyag-ellátás, csak így használható ki a termőhely potenciális termékeny-sége. A borsó, a gyökérgümőkben szimbiózisban élő N-kötő baktéri-umok segítségével, mintegy 150-300 kg/ha nitrogént köt meg évente. Ennek ellenére javasolt a kezdeti

fejlődéshez úgynevezett start nit-rogén adagolása. A kálium elősegíti a növények növekedését, a gyökérgümők kialakulását és a biológiai N-kö-tést. A foszfor- és káliumtrágyát ősszel, a nitrogéntrágyát tavasszal kell adni.

Javasolt tápanyag-adagok, borsó

Várható termés N P2O5 K2O t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

száraz borsó 2 30 - 40 40 - 50 60 - 70 4 60 - 80 80 - 100 120 - 140

zöldborsó 4 30 - 40 40 - 50 60 - 70 8 60 - 80 80 - 100 100 - 120

A borsó tápelemfelvétele

kivont kg/ha400

300

200

100

K2O

P2O5

MgO

N

CaO

0

Szemtermés = 6,27 t/ha

érésaug.eleje

virágzásvége

hüvelyképz.kezdete

virágzáskezdete

jún.eleje

49

SzójaA szójabab tápértéke rendkívül

nagy. Az új fajták fehérjetartalma meghaladja a 40%-ot, olajtartal-muk pedig, mintegy 20% a száraz-anyagban. A szójafehérjék igen értékesek, ugyanis sok esszen-ciális aminosavat tartalmaznak. Termesztése Közép-Európában – sajátos klímaigénye miatt – nem terjedt el széles körben.

Jó víz- és hőgazdálkodású vá-lyogtalajokon termeszthető a leg-eredményesebben. Érzékeny a talaj kultúrállapotára.

Az előveteménnyel szemben nem igényes. Kalászosok, cukor-répa, kukorica egyaránt lehetnek az előveteményei.

A szója termésével jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot von el a talajból. A nitrogénnek csak egy részét kell

pótolni. A szója magját vetés előtt oltóanyaggal kezeljük, hogy a gyökérgümőkben, szimbiózisban élő baktériumok a levegő nitro-génjét megkössék.

A szójához ne adjunk istállótrá-gyát. A P-, K-adagokat ősszel, a szükséges nitrogén mennyiséget tavasszal adjuk.

A szója vízigénye öntözéssel pótolható. Az öntözés a fejlődés három kritikus időszakában: bim-bózáskor, hüvelyképződéskor és magkifejlődéskor a legindokoltabb.

Javasolt tápanyag-adagok, szója

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

1,5 30 60 70

3,0 60 120 140

LóbabLóbabot jó vízgazdálkodású

csernozjom és barna erdőtalajokon termeszthetünk, ha a talaj kém-hatása gyengén savanyú, illetve semleges.

A gyökérbaktériumok érzéke-nyen reagálnak a savanyú kém-hatásra és emiatt a savanyúbb talajokon a pillangósok N-kötése nem érvényesül.

Zöldtömege a virágzás végéig intenzíven növekszik, ami a nagy magtermés előfeltétele. A növeke-dés ütemének megfelelően alakul a tápanyagfelvétel is, ez a virágzás végéig csaknem lezárul.

A nitrogén és kálium legna- gyobb részét viszonylag rövid idő alatt, kb. hat hét alatt, veszi fel. Éppen ezért a nagy termések el-éréséhez feltétlenül szükséges a jó

50

Javasolt tápanyag-adagok, lóbab

Várható N P2O5 K2O

termés

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

2 40 50 70

4 80 100 140

káliumellátás. A műtrágyák időbeli kijuttatásával kapcsolatban utalunk a borsónál és a szójánál leírtakra.

Dohány

A dohány humuszos, vagygyengén humuszos, jó kultúrálla-potú homoktalajokon termeszt-hető. A kötöttebb talajokon durva szövetű, vastag leveleket fejleszt. Lényeges, hogy a talajnak jó legyen a kapilláris vízemelő képessége.

A dohány előveteménye kalá-szos legyen. A dohány vetésfor-góban ne szerepeljen burgonya, napraforgó, kender, len, paradi-csom, paprika, uborka, dinnye. A pillangósok és a kukorica helyet kaphatnak a vetésforgóban, de ne előveteményként.

A lóbab tápelemfelvétele

A dohány tápelemfelvétele (Atkinson et al., 1977)

kivont kg/ha

400

300

200

100

K2O

P2O5

MgO

N

CaO

0

szemtermés 4,5 tszárazanyag/ha

350

250

50

150

érésaug.eleje

aug.közepe

virágzásvége

hüvelyképz.kezdete

virágzáskezdete

jún.eleje

palántázás utáni nap

160

140

120

100

80

60

40

20

180

4800

4200

3600

3000

2400

1800

1200

600

5400

0 0

táp

elem

felv

étel

kg/

ha

össz

es s

zára

zany

ag k

g/ha

25 37 48 61 73 85 97

mangán · 10-2

szárazanyag

magnézium

foszfor

kalcium

kálium

nitrogén

51

A foszfor- és káliumtrágyát ősszel, a nitrogéntrágyát tavasszal kell kiadni. A dohány tápanyag igé-nye istállótrágyával és műtrágyával egyaránt kielégíthető.

A dohánypalántákat fóliasátor-ban neveljük elő. A palántákat 5-7 leveles állapotban palántázzuk ki.

A trágyázás nemcsak a dohány termését, hanem annak minőségét is befolyásolja. A túlzott nitrogén-adagok rontják a minőséget.

A jó káliumellátottság fokozza a szárazságtűrést és a gombabe-tegségekkel szembeni ellenálló-képességet. A kálium döntő jelentőségű a dohánylevelek minősége szempontjából. Pl. a hővel fermentált Virginia dohány-levelek szövete rugalmasabb lesz, és a narancsszín erősödik. Káliumhiány esetén, a levegőn

Javasolt tápanyag-adagok, dohány

Várható termés, fajta N P2O5 K2O t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

Virginia 2 30 - 50 60 - 80 120 - 140

Kállai 2,5 60 - 80 50 - 65 120 - 140

Kerti 2,5 60 - 75 50 - 65 120 - 140

VP-9 2,5 60 - 75 70 - 85 240 - 280

Barley 2,5 65 - 80 80 - 100 250 - 300

szárított dohányok levelei nem színeződnek egyenletesen, zöld foltok maradnak.

A klorid rontja a dohány éghetőségét, ezért kálium-szul-fát használata javasolt. Savanyú, magnéziumszegény talajokon a kalcium- és magnézium-ellátásról egyaránt gondoskodnunk kell. A dohány magnéziumigényes nö-vény. A dohány tápanyagigénye fajtánként is változó.

NP NPK1 NPK2

40-80 40-80-80 40-80-160

52

Takarmánynövények

A szántóföldi takarmány-termesztésben a pillangósok nagy szerepet játszanak. A pil-langósokra jellemző, hogy a gümőbaktériumokkal szimbiózis-ban élnek. A baktériumok a levegő nitrogénjét megkötik és a növé-nyeknek a fehérjék képzéséhez átadják. Ez a folyamat azonban csak akkor zavartalan, ha a bakté-riumokat a növény szénhidrátokkal látja el. A növény a szénhidrátokat csak akkor tudja megfelelő meny-nyiségben előállítani, ha kálium-mal jól ellátott. Ennek következté-ben a növény fehérjetartalma és a káliumellátottság között az alábbi összefüggés érvényesül:

a kálium elősegíti a szénhidrátok képződését

a szénhidrátok lehetővé teszik a gümőbaktériumok nitrogénkötő tevékenységét

a levegőből megkötött nitrogén a fehérjeképződésben hasznosul.

A nagy fehérjetartalom pedig, a pillangós takarmánynövények egyik legfontosabb minőségi jellemzője.

A pillangósvirágúak kálium- szükséglete nagy, de rosszul hasz-nosítják a talaj káliumkészleteit. Ez különösen a herefüves keve-rékekben figyelhető meg. A pillangósok csak jó talaj kálium-ellátottság esetén tudnak a füvekkel konkurálni. Csökkenő káliumellátottság esetén a pillangósok részaránya vissza- szorul, helyüket füvek és gyomok foglalják el, ami a takarmány minőségét kedvezőtlenül befolyá-solja.

53

LucernaA lucerna a meszes, mély

termőrétegű középkötött talajokat kedveli. A vízrendezett réti és öntés talajon is termeszthető lucerna, de a tartós, magas talaj-vízállást nem tűri.

Jó előveteményei a kalászosok, fontos, hogy a talaj gyommentes legyen.

A lucerna tápanyagigényes növény, a 3-4 év terméséhez szükséges tápanyag – jól ellátott talajon – telepítés előtt egyszerre kiadható, de meg is osztható. Az istállótrágyát jól hasznosítja, hasz-nálata elsősorban a kötött és laza talajokon javasolt, műtrágyákkal kiegészítve.

A nagy fehérjetartalom képzé-séhez szükséges nitrogén egy részét a gazdanövénnyel szimbió-zisban lévő baktériumok gyűjtik. A nem öntözött lucerna kb. kéthar-

madát, az öntözött felét vagy egy-harmadát fedezi a szimbiózisból. Esős, csapadékos időben kisebb a N-kötés, száraz időben több.

A kötött és laza talajokon célszerű megosztva, évenként ki-adni a szükséges tápanyagokat, így folyamatosabb az ellátás. Öntözés

Javasolt tápanyag-adagok, lucerna

Várható termés, N P2O5 K2O (széna) kg/ha kg/ha kg/ha

30 t/ha/3 év őszi alaptrágya - 80 - 90 180 - 200 1. év 50 - 60 - 130 - 150 2. év 50 - 60 50 - 60 80 - 100 3. év 50 - 60 50 - 60 -

Összesen: 150 - 180 180 - 210 390 - 450

10 t/ha/év 50 - 60 60 - 70 130 - 150

54

esetén is a megosztott tápanyag-ellátás eredményez nagyobb ter-mést. A nitrogénműtrágya-adago-kat a túltrágyázás és a környezeti károk elkerülésére mindenképpen célszerű megosztani.

A foszfor alaptrágyaként egy adagban kiadható, de a gyengén ellátott talajokon, vagy azokon, melyeken nagy a lekötődés, osszuk meg. Így pl. alaptrágyaként adjunk mintegy 120 kg/ha P2O5 hatóanyag-nak megfelelő foszforműtrágyát és a második, harmadik évben kora tavasszal 30-50 kg/ha P2O5-nak megfelelő mennyiséggel egészítsük ki, melyet a nitrogénműtrágyával együtt adhatunk.

A lucerna kálium igénye jelentős, 20 tonnánál nagyobb széna össztermés esetén azon-ban az alaptrágya mennyisége ne haladja meg a 200 kg K2O ható-anyag mennyiséget. A még hiányzó káliummennyiséget az első és a második termő év végén adjuk ki.

A lucerna kalciumigényes növény, savanyú talajon csak a mészigény kielégítése után termeszthető. A lucerna termé-sével jelentős magnézium meny-nyiségeket vonunk ki a talajból (20-30 kg Mg /ha/ év).

Vörös hereA vörös herét Nyugat- és Észak-

Magyarország barna erdőtalajain termesztik. Savanyú kémhatású, sekély termőrétegű talajokon is termeszthető. Az Alföld szára-zabb, szélsőségesebb időjárását rosszul viseli. Kalászos után vetik és utána többnyire őszi búza következik. Önmaga után legalább négy évig ne vessük, hereuntság léphet fel. A teljes hozamra számított N mennyiséget három részletben adjuk ki. Alaptrágyaként egyhar-madát, a magágyba a másik harmadát és áttelelés után tavasz-szal a harmadik harmadot. A foszfor- és káliumtrágyát ősszel, a szántással egyidejűleg juttassuk ki. Gyengén ellátott talajokon célszerű a megosztás. A kálium megosztása a kifa- gyással és a tavaszi ritkulással szemben véd. A terméssel elvont magnézium mennyisége 35-45 kg Mg/ha/év. A mikroelem-trágyák közül a molibdénnek és bórnak van szerepe. A vörös here trágyá-zásához ne használjunk istálló- trágyát.

55

Javasolt tápanyag-adagok, vörös here

Várható termés, N P2O5 K2O (széna) kg/ha kg/ha kg/ha

20 t/ha/2 év alaptrágya - 80 - 100 180 - 200 1. év 50 - 60 - 100 - 120 2. év 50 - 60 - -

Összesen: 100 - 120 80 - 100 280 - 320

10 t/ha/év 50 - 60 40 - 50 140 - 160

A jó vörös here állomány 300 kg/ha K2O hatóanyagot is felvehet

56

Rét és legelő

A kedvező vízellátottságú, jó termőhelyeken – megfelelő trá-gyázással – réten és legelőn ha-sonló termésmennyiség érhető el, mint a szántóföldi kultúráknál.

A tápanyagellátást a növényál-lomány összetételéhez és a ned-vességi viszonyokhoz kell igazíta-ni. A nitrogéntrágyázás elősegíti a zöldtömeg és a fehérje képződését. Az egyoldalú nitrogéntrágyázás megváltoztatja a növényi össze-tételt és így a takarmányminőség romlásához vezet. Ezzel szemben a vegyes növényállományban a kálium – a foszforral együtt – a pil-langósok és az értékes lágyszárú növények fejlődését segíti elő. A nagy hozamú fűfélék is káliumigé-nyesek.

A rét és a legelő kiegyensúlyo-zott trágyázása nemcsak a növény

termése miatt fontos, hanem az állatok ásványianyag-szükség-letének biztosításában is döntő fontosságú. Ezért a termőhelyhez igazodó kalcium-, foszfor-, kálium- és magnézium-alaptrágyázás nél-külözhetetlen.

A magnéziumhiány a szarvas-marhánál legelőtetániát okoz, amelyet rendszeres magnézium-szulfát adagolással meg kell előzni. Sok tejet termelő teheneknél gyak-ran gondot okoz a nem megfelelő nátriumellátás. A napi 20 kg-os tejtermeléshez a tehén 25 gramm magnézium mellett még hasonló mennyiségű nátriumot is igényel. A hiányos nátriumellátás rontja a tehenek termékenyülését, ezért az alaptakarmány nátriumtartalmát célzott trágyázással megfelelő szintre (2 g Na/kg szárazanyag)

Javasolt tápanyag-adagok, rét és legelő

Várható termés N P2O5 K2O t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

Rét 6 - 8 100 - 140 50 - 70 130 - 150 8 - 10 140 - 180 70 - 90 150 - 180

Legelő 3 - 4 50 - 70 30 - 40 60 - 80 5 - 6 80 - 100 50 - 60 80 - 100

5757

kell növelni. A rétek és legelők trá-gyázására a magnézium- és nátri-umtartalmú műtrágyák különösen jól használhatók.

A rétek káliumigényét gyakran alábecsülik, pedig a 8-10 tonnás szénaterméssel mintegy 180-200 kg káliumot vonunk ki a talajból.

A nitrogéntrágyázást a termés-mennyiséghez és a kaszálás, il-letve a legeltetés gyakoriságához kell igazítani. Kaszálásonként legfeljebb 50-60 kg/ha nitrogént adjunk. Trágyalé felhasználásával elsősorban a nitrogén- és kálium-szükséglet fedezhető. A foszfor és a magnézium kiegészítéséről gon-doskodnunk kell.

58

A kertészeti termesztés kapcsán egyre több szó esik a terméshoza-mok mellett a minőségről és a ter-mésbiztonságról. Napjainkra kör-vonalazódott, hogy a liberalizálódott kereskedelmi viszonyok mellett, és a túlkínálat hatására csak jó minőséggel van esély a nemzetközi és hazai viszonylatban is keresked-ni, rossz áruval még a belső – hazai piacokról is kiszorulunk.

A termésminőség nagyon összetett, sok vonatkozásban meglehetősen szubjektív, bár az utóbbi években számos műszeres módszert is kifejlesztettek, és korszerűsítették a konzisztencia, az eltarthatóság, az ízanyagok, a színösszetétel, az emberi táplálkozás szempontjából nélkü-lözhetetlen szénhidrátok, fehérjék és vitaminok meghatározására szolgáló méréseket. Részben a fejlesztések, részben a minőségre irányuló mérések és kutatások során vált ismertté sok össze- függés a minőség és a növény-táplálás között. Azok a korábbi feltételezések és sejtések, amelyek

Kertészeti kultúrák trágyázásacsak részben voltak számadatok-kal alátámasztva, a műszeres vizs-gálatokkal sok esetben igazolást nyertek, és a konkrét összefüggé-sek ismeretében lehetővé tették a termésmennyiség mellett a minőség érdekében végzett okszerű, és céltudatos tápanyag utánpótlást.

A kertészeti növények 80–85%- ban vizet és a fajtól, termesztési körülményektől függően 15-20%-ban szárazanyagot tartalmaznak, amely nyersrostból, fehérjéből, lipidekből és nitrogénmentes anyagokból áll. A szárazanyag részét képezik a hamualkotórészek, melyek fontos növényi tápelemek, mint pl. a foszfor, a magnézium, és mindenek előtt a kálium. A kálium az ún. hamu elemeknek több, mint a 60%-át teszi ki. A kertészeti kultúrák kálium-tartalma általában 5-10%-kal nagyobb, mint a gabonaféléké.

Termesztési szempontból a káliumnak a szerepe, mint növényi tápelemnek a kertészeti kultúrák esetében hármas:

Növeli a termésmennyiséget

Az optimális káliumellátás elősegíti a zavartalan növényi anyagcserét, és ezen keresztül jelentős mértékben hozzájárul a kiemelkedő terméseredmények eléréséhez.

Több zöldség- és gyümölcsfaj gazdasági értelemben vett termése igen jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz, ezért a termés-növekedéssel a növény kálium- felvétele is közel egyenes arányban növekszik.

59

Gyümölcs és szőlő

A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő nö-vények alapvető életfolyamatai-ban, ezért az egyik legnagyobb mennyiségben hasznosított táp-elem. A kálium a termés meny-nyiségének és minőségének biz-tosítéka.

A nem kielégítő, hiányos káliumellátás esetén kisebb a terméshozam, rosszabb a tartalék szénhidrát-képződés és a virágkötés. A tartalékanyagok hiánya nemcsak az adott évben veszélyezteti a növekedést és a termésképződést, hanem a következő vegetációs időszakra is negatívan hat. A termés nagysága nem éri el a fajtára jellemző méretet, növekszik az apró,

gyengébb minőségű gyümölcsök aránya.

A káliumhiányban szenvedő növény gyümölcse illat-, és za-matanyagokban, valamint cukor-ban és savakban szegényebb, íze jellegtelenebb. A termések héjá-ban és a húsában a színanyagok nem alakulnak ki olyan mennyiség-ben, ebből adódóan gyengébb a termés színeződése.

A kálium növeli a termés száraz-anyag-tartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a tárol-hatóságot, a szállíthatóságot és a gyümölcs pulton tarthatóságát.

A káliummal jól ellátott gyümölcsfélék termésbiztonsága javul azáltal, hogy a növények ke-vésbé érzékenyek a szárazságra és a betegségekre, ill. kisebb a fagyérzékenységük.

Fokozza a termésbiztonságot

Javítja a növények hidegtűrő képességét.

Növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.

Fokozza a szárazságtűrő képességet.

Javítja a termésminőséget

A kálium elősegíti az aroma-, az íz-, az illó- és a színanyagok kialakulását.

Fokozza a fotoszintézist, elősegíti az enzimreakciókat, ezáltal magasabb a termés cukor-, fehérje- és vitamin tartalma.

Javítja a termés külső megjelenését, a piacosságát azáltal, hogy fokozza a színanyagok képződését.

Növeli a termés szárazanyag tartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a tárolhatóságot, a szállíthatóságot és a pulton tarthatóságot.

60

Az alacsonyszintű műtrágya-felhasználás következtében a szőlőültetvények talajainak tápanyagtartalma és tápanyag-szolgáltató képessége jelentős mértékben lecsökkent, ezzel tápláltsági zavarokat okozva a termőültetvényekben. A kálium a gyümölcsfélékhez hasonlóan a szőlő esetében is növeli a ter-mésmennyiséget, javítja a ter-mésbiztonságot és a minőséget. Fokozza az asszimilációs teljesít-ményt, így a mustfok nagyobb lesz. Káliumban gazdag talajon a fajtára jellemző, jól kifejlett fürtök és bogyók képződnek, továbbá növekszik a termés cukortartal-ma, harmonikusabb cukor-sav arány alakul ki, a bor illat- és za-matanyagokban gazdagabb lesz. A magas káliumtartalmú borok a fajtától, a termőterülettől és évjárattól függően – testesek, üde gyümölcsízűek, kellemes illatúak és zamatúak.

Ismeretes, hogy a kálium a többi ásványi anyaggal és a cu-kortartalommal együtt jelentősen befolyásolja a sejtekben az ozmó-zisnyomást. Az ozmózis mértéke a sejtfolyadék koncentrációjától függ. Minél nagyobb ez a tömény-ség, a szőlő annál jobban szabá-lyozza a sztómák segítségével a vízpárologtatást. Ennek különösen a szárazabb termőhelyeken, és a

lejtők déli oldalán van nagy jelentősége. A tapasztalatok sze-rint a káliummal jól ellátott szőlő jobban elviseli a száraz idő- szakokat. Az ozmózis értékének jelentősége van a növények fagytűrő-képességében is. Ezért a káliumadagok megállapításánál azt is figyelembe kell venni, hogy a szőlő fagytűrő-képessége annál nagyobb, minél jobban látjuk el káliummal.

Szoros az összefüggés a szőlő betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló-képessége ill. káliumtáplálása között. A káliumhiányos növényeket jobban megtámadják az állati és a gombakártevők. A jó káliumellátás hozzájárul ahhoz, hogy a nagy telepítési és művelési költségű szőlőültetvényekben a terméskie-sést elkerüljük.

A gyümölcs- és a szőlőültet- vények esetében megkülön- böztetünk feltöltő trágyázást és fenntartó trágyázást. Az ültetvények élettartamát 10-30 évre, egyes fajok esetében (dió, gesztenye) 50 évre tervezik. A létesítés előtt a talajok foszfor- és káliumellátott-ságát a gyümölcsfajok és a szőlő számára kedvező szintre kell emelni. Ezt a műveletet alap-, vagy feltöltő trágyázásnak nevezzük, amit minden esetben a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében hajtunk végre.

61

A feltöltő trágyázás trá-gyaadag mennyiségének ki-számításánál a 4. táblázatból kell kiindulni. A talaj káliumtar-talmának a jó ellátottsági szintet kell elérni, amit úgy érhetünk el, ha mg/kg-ként 9,3 kg/ha ható-

anyagnak megfelelő mennyiségű kálium műtrágyát juttatunk a talajba. A számított értéket, ha szükséges, a talaj mészállapota, agyagásvány típusa és szerves- anyag tartalma alapján korrigál-juk.

4. táblázat: Gyümölcs- és szőlőültetvények alaptrágyázással elérendő káliumszintje a 0-60 cm-es talajrétegben

Termőhely Gyümölcs Szőlő KA

AL-K2O AL-K2O mg/kg mg/kg

I. Csernozjom talajok 250 300 > 51 200 250 52 - 41 180 200 42 - 37 160 180 < 38

II. Barna erdőtalajok 250 250 52 - 42 200 200 41 - 37 150 150 36 - 30 120 120 < 29

III. Kötött réti talajok 250 - > 52 200 - 51 - 42 180 - < 41

IV. Homok talajok 120 - 160 150 31 - 37 80 - 120 100 < 30

VI. Sekély rétegű 250 250 vagy lejtős > 42 erodált talajok 100 200 41 - 37 160 150 < 36

(Loch – Pethő – Vágó – Glas – Andres, 1993)

62

A feltöltő-trágyázással elért optimális foszfor- és kálium-ellátottságot a termőre fordulás után rendszeres trágyázással fenn kell tartani, ezt a műveletet szak-nyelven fenntartó trágyázásnak

nevezzük. A trágyaadag számításának alapja a fajlagos tápanyagigény, azaz az egységnyi termés előállításához szükséges tápanyagmennyiség. A fenntartó trágyázást tehát úgy kell méretezni,

5. táblázat: Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyag-mennyiség gyümölcsfajonként (hatóanyag kg-ban)

Gyümölcsfaj Nitrogén (N) Foszfor (P2O5) Kálium (K2O)

Alma 1,5 0,5 2,0 Körte 1,5 0,5 2,0 Őszibarack 2,5 1,0 5,0 Kajszi 3,0 0,8 5,0 Szilva 3,0 1,0 5,0 Meggy 4,0 1,0 4,0 Cseresznye 4,0 1,0 4,0 Mandula 10,0 1,5 12,0 Dió 9,0 1,5 10,0 Gesztenye 10,0 1,5 6,0

(Timon, 2003)

6. táblázat: Egy tonna bogyós-gyümölcs-termés előállításához szükséges tápanyag-mennyiség (hatóanyag kg)

Gyümölcsfaj Nitrogén (N) Kálium (K2O)

Szamóca 30 - 60 50 - 80

Málna 50 - 80 60 - 100

Szeder 50 - 100 80 - 120

Piros ribiszke 60 - 120 100 - 200

Fekete ribiszke 100 - 150 80 - 160

Köszméte 50 - 70 40 - 50

(Papp és Porpáci, 1999)

hogy a terméssel, a fanyesedékkel, esetleg a lombbal a termőterület-ről elszállított tápanyag mennyi-ségét, továbbá a lekötődésből és kimosódásból származó táp-anyagveszteséget is pótoljuk. 10 tonna gyümölcsterméshez megközelítőleg 20-100, ill. hasonló mennyiségű szőlőtermés előállí-tásához 70-180 kg/ha kálium hatóanyagra (K2O) van szükség (5; 6. és 7. táblázat).

63

Álló kultúráknál a növény táp-anyag-ellátottságának megítélé-séhez a talajelemzés adatait jól

kiegészítik a növényanalízis ered-ményei (8. táblázat).

7. táblázat: Egy tonna borszőlő-termés előállításához szükséges tápanyag-mennyiség (hatóanyag kg)

Fajta Nitrogén (N) Foszfor (P2O5) Kálium (K2O)

Zöld veltelíni 8,5 2,6 9,9 Korai piros veltelíni 7,7 2,1 8,8 Rajnai rizling 6,1 1,8 5,6 Rizlingszilváni 11,5 2,6 9,5 Ottonel muskotály 10,7 2,7 10,2 Tramini 8,7 2,1 9,4 Kékfrankos 6,9 1,9 7,3 Portugieser 8,9 2,5 8,6

(Varga, 2001)

8. táblázat: Az egyes gyümölcsfajok optimális levélanalízis értékei (szárazanyag %)

Gyümölcsfaj N P K

Alma 2,1 - 2,6 0,12 - 0,16 1,2 - 1,6 Körte 2,0 - 2,5 0,18 - 0,23 1,2 - 1,6 Őszibarack 2,8 - 3,6 0,19 - 0,25 2,1 - 2,9 Kajszi 2,1 - 2,6 0,18 - 0,23 2,2 - 3,0 Szilva 2,4 - 3,1 0,18 - 0,23 2,1 - 2,9 Cseresznye 2,4 - 3,1 0,25 - 0,35 1,4 - 2,0 Meggy 2,4 - 3,3 0,10 - 0,30 1,0 - 1,9 Dió 2,4 - 3,2 0,18 - 0,24 1,8 - 2,4 Mandula 2,2 - 2,5 0,10 - 0,30 1,4 - 1,8 Szamóca 2,5 - 3,0 0,20 - 0,30 1,0 - 1,5 Málna 2,6 - 3,0 0,20 - 0,30 1,0 - 1,5 Szeder 2,4 - 3,1 0,20 - 0,30 1,5 - 2,0 Fekete ribiszke 2,6 - 3,0 0,25 - 0,30 1,5 - 1,7 Piros ribiszke 2,4 - 2,7 0,20 - 0,30 2,0 - 2,6

(MÉM-NAK 1981, Papp és Porpáci 1999)

64

A fajlagos tápanyagigény számítás alapján és a korrekciók végrehajtása után a fenntartó trá-

gyázás adagjait a 9. táblázatban ismertetjük.

9. táblázat: A fenntartó trágyázás adagjai kedvező talaj-, illetve levél-tápanyag-szint és hagyományos termesztéstechnológia mellett

Várható Javasolt műtrágyaadagok

Gyümölcs faj termés N P2O5 K2O t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

Alma 40 80 - 100 40 - 50 110 - 130 Körte 30 90 - 110 40 - 50 110 - 130 Cseresznye 8 70 - 90 50 - 60 120 - 140 Meggy 10 80 - 100 55 - 65 130 - 150 Szilva 12 80 - 100 55 - 65 130 - 150 Kajszi 8 70 - 90 55 - 65 150 - 170 Barack 10 100 - 120 75 - 90 150 - 170 Málna 8 80 - 100 55 - 65 130 - 150 Piros ribizli 8 80 - 100 55 - 65 130 - 150 Fekete ribizli 8 80 - 100 55 - 65 130 - 150 Szamóca 10 80 - 100 55 - 65 140 - 160 Szőlő 10 90 - 110 75 - 90 140 - 160

(Loch – Pethő – Vágó – Glas – Andres, 1993)

Míg a foszfort és a káliumot ad-hatjuk egy adagban ősszel, addig a nitrogént – amelynek mennyisé-ge a terméstől, illetve a hajtások növekedésének mértékétől függ – általában két részletben, a ter-méskötés után, illetve a második intenzív növekedési szakaszban (augusztus-szeptember) kell kijut-tatni.

A káliumtrágyázásnál figye-lembe kell venni, hogy egyes

gyümölcsfajták, illetve bogyós gyümölcsűek kloridérzékenyek, vagy korlátozott mértékben kloridtűrők. Kloridérzékeny kultúra a piros ribizli, egres, málna, földi eper, cseresznye. Mérsékelten kloridtűrő növény a szőlő és a fekete ribizli. A kloridérzékeny és a mérsékelten kloridtűrő növénykultúráknál a káliumot szulfát formában kell kijuttatni.

65

A gyümölcs- és szőlőtermesz-tésnél a magnézium ellátásra is ügyelnünk kell. A talajból kivont mennyiség kb. 25-30 kg Mg/ha értéket tesz ki. A magnézium a klorofill alkotórésze, ennek követ-keztében sokrétű szerepet játszik az anyagcsere-folyamatok szabá- lyozásában. Különösen nagy a

Zöldségfélék

A zöldségfajok morfológiai-lag, genetikailag és a környezet iránti igényük alapján jelentős mértékben eltérnek egymástól. Ebből adódóan tápanyagigényük, ezen belül a káliumigényük is nagymértékben különbözik, amit jól szemléltet az 1 tonna termés előállításához szükséges kálium mennyisége is (10. táblázat).

A zöldségnövény tápanyag-szükséglete – a gyümölcsfélékhez és a szőlőhöz hasonlóan - a ter-més mennyiségével és annak tápanyagtartalmával arányosan növekszik. Ezért a kiszórásra kerülő műtrágyaadag kiszámítását úgy végezzük, hogy a várható ter-mésmennyiséget megszorozzuk az egységnyi termés előállításához szükséges káliummal (10. táblázat).

10. táblázat: Egy tonna termés kifejlesztésé- hez szükséges kálium ható- anyag, a zöldségfélék esetében

(K2O kg/t)

Paradicsom 4,5 Paprika 3,5 Sárgarépa 6,0 Zeller 8,0 Retek 5,0 Hagyma 4,2 Borsó 15,2 Bab 13,0 Uborka 4,0 Fejes káposzta 4,7 Karfiol 5,0 Fejes saláta 5,0 Dinnye 5,6 Petrezselyem 6,0 Cékla 8,0 Fokhagyma 4,2

(Terbe - Csathó, 2004)

jelentősége a magnéziumnak a szőlőtermesztésben, mert mag-néziumhiánynál kocsánybénulás léphet fel. A szőlő vízháztartá- sában zavarok keletkeznek a kocsány ideiglenes magnézium-hiánya következtében. A bogyók ezért még éretlen állapotban elhervadnak és lehullnak.

66

Ezt az értéket módosítja a talaj káliumellátottsága. „Megfelelő” ellá- tottságnál, a számított értéket, „jó” kategória esetén a felét, „nagyon jó” ellátottságnál nem használunk kálium műtrágyát. „Közepes”, „gyenge” és „igen gyenge” tápanyag-ellátottságú

kategóriába tartozó talajoknál, 20, 40, illetve 60 %-kal több káliumot adunk, mint a „megfelelő” ellá-tottság esetén (11. táblázat). Megfelelő talaj-tápanyagellátottság esetén a zöldségfélék alá a 12. táblázatban szereplő adagokat adjuk.

11. táblázat: A talajok káliumellátottsága, az AL oldható káliumtartalom alapján

(K2O mg/kg)

termőhely KA igen gyenge közepes megfelelő jó igen jó

gyenge

I. - 42 - 150 151 - 200 201 - 240 241 - 280 281 - 320 321 -

42 - - 200 201 - 250 251 - 300 301 - 340 341 - 380 381 -

II. - 42 - 120 121 - 150 151 - 180 181 - 120 211 - 250 251 -

43 - 50 - 140 141 - 170 171 - 200 201 - 235 236 - 275 276 -

50 - - 160 161 - 190 191 - 220 221 - 155 256 - 300 301 -

III. - 150 151 - 210 211 - 300 301 - 380 381 - 450 451 -

IV. - 30 - 50 51 - 75 76 - 110 111 - 170 171 - 250 252 -

31 - 38 - 75 76 - 100 101 - 140 141 - 200 201 - 280 281 -

I. csernozjom talajok, II. erdőtalajok, III. réti- és öntéstalajok, IV. homoktalajok

(MÉM NAK, 1981)

A kálium, a zöldségfélék ese-tében is, a mennyiség mellett számos formában befolyásolja a minőséget. A paradicsomnál pél-dául elősegíti a kemény, egyenlete-sen érett, repedésre nem hajlamos termés képződését, megakadályoz-za a zöldtalpasság kialakulását.

Növeli a paradicsom, a paprika és a káposzta C-vitamin tartalmát, elősegíti az íz- és a zamatanyagok kialakulását. A jó káliumellátás a káposztaféléknél elősegíti a ke-mény fejek kialakulását, fokoz-za a gombákkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességet,

67

okoz. Az uborka esetében fokozza a szövetek szilárdságát, amitől ro-pogósabb lesz, ennek különösen a konzervipari uborkánál van nagy jelentősége.

12. táblázat: A zöldségtermesztésben javasolt tápanyag-adagok a talajokmegfelelő tápanyag-ellátottsága esetén

Tápanyagadagok

Kultúra Termés N P2O5 K2O

t/ha kg/ha kg/ha kg/ha

Paradicsom 30 - 50 80 - 140 90 - 150 200 - 330

Paprika 15 - 25 50 - 80 50 - 80 105 - 175

Zöldborsó 4 - 6 90 - 135 65 - 90 90 - 135

Zöldbab 10 - 14 185 - 230 120 - 155 220 - 280

Uborka 30 - 40 75 - 105 70 - 100 90 - 120

Dinnye 20 - 30 110 - 160 110 - 130 190 - 280

Sárgarépa 40 - 50 140 - 175 70 - 90 240 - 300

Petrezselyem 10 - 20 55 - 110 30 - 50 80 - 160

Cékla 10 - 20 50 - 90 30 - 60 80 - 160

Zeller 20 - 30 100 - 150 45 - 70 130 - 195

Retek 10 - 20 50 - 70 30 - 60 80 - 160

Fejes saláta 15 - 25 75 - 125 60 - 90 90 - 150

Hagyma 15 - 25 60 - 100 50 - 80 70 - 120

Fokhagyma 10 - 20 50 - 90 50 - 80 70 - 140

Karfiol 15 - 25 90 - 130 40 - 60 130 - 220

Fejes káposzta 60 - 70 220 - 250 100 - 120 240 - 280

(Loch – Pethő – Vágó – Glas – Andres, 1993 – módosítva)

javítja a szállíthatóságot és a tárol-hatóságot is. A káliumtrágyázás növeli a sárgarépa cukortartalmát és csökkenti a tárolási vesztesé-get, amit a légzés és a rothadás

68

Az egyszerre kijuttatott nagy káliumadagot – 300 kg/ha felett – kerüljük, még akkor is, ha azt a talajvizsgálati eredmények indo-kolják, mert növény- és gyökérper-

zselést idézhet elő. Nagyobb igény, nagyobb káliumadag esetén több részletben juttassuk ki, az egyszer-re kiadható mennyiség az alábbi értékeket ne haladja meg:

alaptrágya esetében: 200 - 300 kg/ha K2O indító- és fejtrágyánál (alkalmanként): 100 - 150 kg/ha K2O

A paradicsom, a paprika és a dinnye kloridérzékeny, ezeknél csak a kloridszegény káliumtrá-gyák használhatók. Bizonyos zöld-ségfélék kifejezetten kénigényesek, mert sok olyan anyagot (aminosa-vakat, illetve aromaanyagokat, pl. mustár- és hagymaolajokat) tartal-maznak, amelyek kénben gazda-gok. Ezen kultúrák közé tartozik a

káposztaféléken kívül a vöröshagy-ma és a fokhagyma. A talajból és a levegőből származó kén mennyisé-ge gyakran nem elegendő, ezért a kálium-szulfát trágyázás az említett anyagok képzését elősegíti.

A zöldségfélék érzékenyen reagálnak a magnéziumhiányra. A magnéziumfelvétel átlagosan mintegy 20-30 kg Mg hektáronként.

hosszú tenyészidejű és sok káliumot igénylő zöldségfajok:

alaptrágya: 50 % indítótrágya: 25 % fejtrágya: 25 %

Annak érdekében, hogy a növény egyenletesen legyen káliummal ellátva és a folyamatos tápanyag-felvételét biztosítani tudjuk, a kijut-tatandó káliummennyiséget meg

rövid tenyészidejű, kisebb káliumigényű zöldségfélék:

alaptrágya: 50 - 75 % indítótrágya: 25 - 50 %

kell osztani, több részletben alap-, indító- ill. a hosszú tenyészidejű magas káliumigényű növényeknél fejtrágya formájában is kell adni:

69

Gyógy- és illóolajos növények

Korábban a gyógy- és illóolajos növények esetében, egzakt méré-sek hiányában a trágyaadagokat legtöbbször tapasztalati értékek-hez igazították. Ma már ezeknek a növényfajoknak egy jelentős részénél a tápanyag felvételére, illetve a terméssel kivont tápanyag mennyiségére is állnak rendelke-zésre adatok.

A gyógy- és illóolajos növény-fajok esetében, az optimális táp-

anyag-ellátottsági viszonyok kiala-kításánál és termesztésénél néhány speciális szempontot kell figye-lembe venni. Ezek a következők.

Nem a biomassza termelés- fokozás általában, hanem a bio-lógiailag aktív anyagokat tartal-mazó szerveknek, szervrészeknek, esetleg egy jól körülhatárolható kémiai vegyületcsoportnak a ter-melése a cél, amelyek egységnyi előállításához felhasznált fő táp-elemek mennyisége jelentős mér-tékben eltérnek egymástól (13. táblázat).

13. táblázat: Egységnyi (100 kg) drog előállításához felhasznált fő tápelemek mennyisége (kg)

Drog Növényfaj A talajból felvett tápanyagok mennyisége

megnevezése nitrogén (N) foszfor (P2O5) kálium (K2O)

levél és herba borsosmenta 2,5 0,8 1,0

kerti majoránna 1,8 0,8 1,5

virág orvosi székfű 5,3 2,1 8,5

levendula 0,7 0,2 0,8

muskotályzsálya 1,8 0,9 2,4

magtermés kömény 7,2 3,5 8,0

koriander 4,2 1,6 4,0

mák 3,0 1,6 0,8

ánizs 3,5 1,5 4,0

mustár 5,0 2,5 4,0

(Bernáth, 1999 nyomán)

70

14. táblázat: Egyéves gyógynövények tápanyagellátása

Növényfaj szerves trágyázás műtrágyázás

neve (t/ha) (kg/ha)

alaptrágyázás fej- ill.

indítótrágyázás

N P2O5 K2O N P2O5 K2O

Kerti körömvirág - - 40 - 60 60 - 80 80 - 100 40 - 60 - -

Sáfrányszeklice - - 35 - 40 40 - 60 50 - 70 - - -

Kömény - - - 50 - 70 50 - 80 50 - 70 - -

Koriander - - 60 - 80 60 - 80 40 - 50 20 - 25 - -

Kerti majoránna - - 50 - 60 60 - 80 120 - 140 100 - 120 20 - 25 -

Orvosi székfű - - - 40 - 60 - - - -

Bazsalikom 20 - 30 - 35 - 40 50 - 70 60 - 80 70 - 90 - -

Mák - - 35 - 40 50 - 70 50 - 70 20 - 30 - -

Ánizs - - 40 - 60 40 - 60 60 - 90 20 - 30 - -

Borsfű - - - 60 - 80 50 - 60 50 - 80 - -

Máriatövis - - 25 - 30 80 - 100 40 - 50 - - -

Mustár - - 80 - 150 80 - 100 30 - 40 - - -

Orvosi

macskagyökér - 15 - 20 (30 - 40) (20 - 30) (40 - 50) 40 - 50 - -

(Bernáth, 1999 nyomán)

előv

etem

ény

alá

alap

trág

ya-

ként

A termesztett gyógynövények egy részénél – viszonyítva más ter-mesztett növényhez - a termesz-tés agrotechnikája még hiányos, így néhány növényfaj tápelem-felvételi dinamikája sem tisztázott minden tekintetben.

A gyógynövények esetében a termesztési folyamatok mel-lett bizonyos esetekben különös hangsúlyt kapnak a hatóanyag nö-velésében a postharvest munkák.

Termesztésük, és ebből adódóan tápanyag ellátásuk és a tápanyag-utánpótlás módja is jelentős mértékben eltérő. Van-nak fajok, amelyek esetében a szerves trágyázásnak kiemelkedő jelentősége van, míg mások a nélkül is, eredményesen termeszthetők. A szerves trágya adható közvetlenül a termesztett gyógynövény előtt ill. az elővetemény alá. A műtrágyát több esetben, főleg a több táp-

71

tele

píté

s-

kor

előv

etem

ény

alá

15. táblázat: Hosszú termesztési ciklusú gyógynövények tápanyagellátása

Növényfa szerves trágyázás műtrágyázás

neve (t/ha) (kg/ha)

alaptrágyázás telepítést termő

követően években

N P2O5 K2O N P2O5 K2O N P2O5 K2O

Tárkony - 40 - 50 - 80 - 100 100 - 140 140 - 150 - - 140 - 150 - -

Dalmátvirág - - 20 - 25 20 - 25 20 - 25 60 - 70 60 - 80 - 60 - 70 60 - 80 -

Édeskömény - - - 80 - 100 40 - 60 20 - 40 - - 20 - 40 40 - 60 30 - 40

Levendula 30 - 50 - - 70 - 80 80 - 120 70 - 80 - - 60 - 100 50 - 60 80 - 120

Lestyán 20 - 30 - 60 - 70 100 - 120 140 - 150 50 - 60 70 - 80 60 - 80 50 - 60 70 - 80 60 - 80

Borsosmenta - 20 - 30 - - - 90 - 150 60 - 90 50 - 80 90 - 150 60 - 90 50 - 80

Orvosi zsálya - 20 - 30 - (60 - 80) (40 - 60) 30 - 40 30 - 60 30 - 40 30 - 40 30 - 40 30 - 40

(Bernáth, 1999 nyomán)

anyagot igénylő, hosszú tenyész-idejű növények esetében célszerű megosztani alap-, indító- és fejtrá-gyának (14. és 15. táblázat).

A legtöbb gyógy- és fűszernövénynek apró magja van, amelyek a talajban, csírázáskor fokozott mértékben sóérzékenyek.

Ezt a trágyázásnál messzemenően figyelembe kell venni. A kloridtar-talmú káliumműtrágyákat ősszel kell kiadni. A kálium-szulfát sóin-dexe alacsony, ezért használata tavasszal és a tenyészidőben is lehetséges, az eredményes ter-melést biztosítja.

72

Irodalom:

Balogh I. (1984): Savanyú barna erdőtalajok kémiai javításának újabb kutatási eredmé-nyei. In.: XXV. Georgikon Napok kiadványa. Keszthely, 143-145.

Balogh I. - Nyíri L. (1982): Testing of suitability of dolomites for soil amelioration and Mg-fertili-sation by investigations of soil-incubating activity. Columbia Universi-ty. Seminar Series, Pergamon Press. (USA) 15. 55-66.

Bernáth, J. (1999): A gyógy- és illóolajos növények tápanyagellátása. In (szerk.) Füleky, Gy. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

Csathó P. (1993): Kálium műtrágyahatásokat befolyásoló tényezők. Kandidátusi érteke-zés tézisei. Budapest.

Csathó P. – Árendás T. – Németh T. (2003): Új környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer a korszerű kukorica növénytáplálás szolgálatában. In: Ötven éves a magyar hibridkukorica. (Szerk : Marton L. Cs. és Árendás T.) 99-104. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár

Debreczeni B. - Debreczeni B.-né (1994): Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó Budapest.

Debreczeni B.-né (1994): The Soil Potassium Resources and Efficiency of Potassium Fertilizers in Hungary. International Potash Institute, Coordinator Eastern Euro-pe. Basel Switzerland.

Kádár I. (1993): A kálium-ellátás helyzete Magyarországon. Környezetvédelmi és Terü-letfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Budapest.

Kádár I. - Szemes I. (1994): A nyírlugosi tartamkísérlet 30 éve. MTA-TAKI Budapest.

73

Kruppa J. - Lazányi J.- Tóth J. (1996): A kálium- és magnéziumtrágyázás hatása a burgonya terméshoza-mára és minőségére. Lippai Emlékülés Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest.

Kulcsár L. - Debreczeni B.-né (1996): A kálium- és magnéziumtrágyázás hatása a cukorrépa termésho-zamára és minőségére. Lippai Emlékülés Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest.

Láng I. (1973): Műtrágyázási tartamkísérletek homoktalajon. MTA doktori értekezés. Budapest.

Loch J. (1990): Determining optimal K-, Ca-, and Mg-doses in multifactorial pot ex-periments. Proc. 10th World Fertilizer Congress of C.I.E.C. Nicosia, Ciprus. 201-208.

Loch, J., Pethő, F., Vágó, I., Glas, K., Andres, E. (1993): Kálium termésbiztonság és jó minőség. International Potash Institute. Basel.

Loch J. - Sárvári M. - Vágó I. (1994): A magnézium-szulfát levéltrágya hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára. 5. Magyar Magnézium Szimpózium, Balatonszéplak, jú-nius 27-29.

Loch J. – Sárvári M. – Vágó I. (2002): The effect of potassium and magnesium fertilizers on the yield and quality of sugar beet. IPI Golden Jubilee Congress 1952-2002. Feed the soil to feed the people. The role of potash in sustainable agricul-ture. Basel, p. 54.

Náhlik, Gy. (1981): Szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei. MÉM NAK. Budapest.

Papp, J., Porpáci, A. (1999): Szamóca, málna. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

74

Papp, J., Porpáci, A. (1999): Szeder, ribizke, köszméte. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

Pethő F. (1994): Káliumtrágyázás, Kertészet és Szőlészet, 19. 7.

Pethő F. (1996): Kálium-klorid és kálium-szulfát hatása a málna termésére. Lippai Emlékülés Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest.

Sárvári M. (1995): Monokultúrás termesztés hatása a kukorica termésére réti talajon, műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, Tom. 44. No. 4

Terbe, I., Csathó, P. (2004): Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás a szabadföldi zöldségtermesz-tésben. Budapesti Corvinus Egyetem – MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet. Budapest.

Timon, B. (2003): Kálium a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító inten-zív gyümölcstermesztés alaptápanyaga. International Potash Institute. Basel.

Varga, J. (2001): Kálium a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben. International Potash Institute. Basel.

75

Kálium

javítja a minőséget

vizet takarít meg

fokozza a növényfénykihasználását

elősegíti az asszimilátákszállítását

javítja a szárszilárdságot

növeli a betegségekkel és akártevőkkel szembeniellenállóképességet

növeli a termést

fokozza a termésbiztonságot

76

P.O. Box 569, Baumgärtlistrasse 17Phone (41) 43 810 49 22 • Telefax (41) 43 810 49 25E-mail: ipi@ipipotash.org • Website: www.ipipotash.org

International Potash Institute,Coordinator Central EuropeCH-8810 Horgen, Switzerland