KÍNAIKÉZDIAGNOSZTIKA

KÍNAIKÉZDIAGNOSZTIKA

ÍRTA

ROSTA

ERZSÉBET

TEREBESS

KIADÓ

BUDAPEST

1998

© Rosta Erzsébet, 1998

A K É Z R Õ L Á L T A L Á B A N

A kéz a kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze, azemberi test egyik legérzékenyebb és legbeszédesebb része. Ösz-szetett és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dologelvégzésére, sokrétû információ kifejezésére képes. Nemcsakszerkezetében nagyszerû, az emberi munka koordinálásábannélkülözhetetlen, hanem eszközkészítésre is alkalmas. Az azanatómiai adottság, hogy az ember hüvelykujja a négy ujjávalszemben helyezkedik el, lehetõvé tette számára kezének hara-pófogószerû használatát, a markolást, a fogást, bizonyos tár-gyak megtartását. A kéz fogómûködésének köszönhetõen váltaz ember alkalmassá az eszközkészítésre és annak haszná-latára, munkavégzésre, alkotásra, írásra. Mindez az állatoknálnem figyelhetõ meg, egyedül csak az emberre jellemzõ.

A munka teremtette meg az embert, de elsõsorban és leg-inkább az ember kezét és agyát fejlesztette. Ennek tudatábanfeltételezzük, hogy a kézen található erõteljes vonalak az agy-gyal való egyidejû fejlõdés eredményei. Ha ugyanis ez nemlenne igaz, akkor felvetõdik a kérdés: miért van az, hogy azemlõsök közül csak a majmok és az emberek kezén találhatókvonalak, bár az emberi kézzel szemben a majmok kezén mind-össze csak két vastag vonal látható. Vagyis joggal következtet-hetünk arra, és hihetjük azt, hogy az emberi lények kézvona-lainak bonyolult formációja nem egyéb, mint az emberi testmechanizmusának egy bizonyos fajta misztikus információja.

A kéz tanulmányozása során már az is bebizonyosodott,hogy a kéz állapota, milyensége (a bõr textúrája, az ujjak alak-ja, izületei, a hüvelykujj fejlettsége, a körmök állaga, a dom-bok fejlettsége, a tenyérvonalak futása, minõsége, a szimbólu-mok jelenléte stb.) jelzi a különbözõ betegségre utaló kórosváltozásokat. Természetesen a kéz vizsgálata, ezen belül a kéz-vonalak azonosítása, és megfigyelésük alapján egy-egy betegségmegállapítása egyáltalán nem könnyû és egyszerû feladat. A sok-sok információból rendkívül fáradságos munkával éshozzáértõ szemmel lehet kiszûrni, és sokszor csupán a tenyér-vonalak kusza, bonyolult szövedékének alapos tanulmányozá-sa után lehet felismerni és azonosítani az egyes betegségeket.

A tenyérvonalak apró és finom változásai azonban nem csu-pán az emberi test kóros állapotáról adnak tájékoztatást, ugyan-is ezekhez a változásokhoz olyan tényezõk is hozzájárulnakmint az öröklést szabályozó genetikai kódok, a normális bioló-giai tevékenységek, egyéni tulajdonságok, személyiség-jegyek,képességek, pillanatnyi lelkiállapotok, érzelmi változások, gon-dolkodásmódok, szexuális beállítódások stb., melyek továbbnövelik a komplexitást és a nehézséget a kéz és a tenyérvonalakegészségügyi tanulmányozása során. E területen csak az tudmegfelelõ eredményeket produkálni, aki a vizsgálódást tudomá-nyos megalapozottsággal és dialektikus gondolkodással végzi,ráadásul a kézrõl kellõ mennyiségû tapasztalattal is rendelkezik.

5

Az emberi test bonyolult és összetett rendszer, melynekalrendszerei egymással szoros és állandó kölcsönösségi vi-szonyban állnak. Az utóbbiakról nyert megbízható ismeret éstudás birtokában a kéz és a tenyérvonalak alapján készítettdiagnózisok együtt alkalmazhatók a legfejlettebb tudományosmódszerekkel. Manapság, amikor az információ korát éljük,az egyes tudományterületeket egyre jobban kidolgozott szak-ágakra osztják, azaz a tudományos vizsgálódás, a kutatás egyrejobban szakosodik. Ez a fejlõdés a kézelemzést sem hagytaérintetlenül; a modern palmisztria a személyiségjegyek, a pszi-chológiai, fiziológiai, patológiai és egyéb jellemzõk, illetve akéz teltsége, mérete, formája, az ujjak hossza, alakja, torzultsá-ga, vastagsága, az ujjközök, a körmök alakja és színe, a dombokfejlettsége, a tenyérvonalak és szimbolikák formája és elosz-lása stb. közötti kapcsolatokat tanulmányozza.

A kézvonalak orvosi szempontból való vizsgálata még nagyonfiatal tudományág, azonban ígéretes jövõ áll elõtte. A napjaink-ban világszerte népszerû õsi palmisztria a modern tudományokfelfedezéseire építkezve, fokozatosan és egyre jobban megsza-badult szubjektív feltételezéseken alapuló elemeitõl és babonásszínezetétõl, s mára tudománnyá vált. Elképzelhetõ, hogy a kéz-vonalak és a betegségek között még sok olyan rejtélyes kapcso-lat létezik, amelyeket nem ismerünk. Egy napon remélhetõenaz orvostudomány a tenyérvonalak tanulmányozása révén nem-csak a betegségek felfedezését teszi lehetõvé, hanem a különbö-zõ betegségek gyógyítása érdekében, közvetlen a kéz kezelésére,és a patologikus kézvonalak eltávolítására is képes lesz.

A K Í N A I K É Z E L E M Z É S T Ö R T É N E T E

A kínaiak már az idõszámítás elõtti idõben, a Zhou-dinasztiaidején (i.e 1122-1066) ismerték a kézolvasást, a palmisztriát. Nép-szerûvé a Tavasz- és az Õsz-idõszakában (i.e. 770-475), majd azezt követõ Hadakozó Fejedelemségek korában (i. e. 475-221)vált, akkoriban már az összes feudális államban gyakorolták. A Song-dinasztia (960-1279) idején tovább bõvült a kézolvasókismeretköre, rendszerezték az összegyûjtött információkat, s a kézvonalakat tanulmányozva, a megfigyelt formációknakkülönbözõ értelmezéseket adtak.

A több mint 2000 éves, ma is használatos orvosi könyvük:A Sárga Császár törvénye a belgyógyászatról, a kínaiak világ-nézetének, az univerzizmus elveinek (miszerint ég, föld ésember az egységes mindenség alkotórészei és kölcsönhatásbanállnak egymással) megfelelõen készült, és bemutatja, hogy azemberi test részei és az egésze miképpen állnak egymássaldialektikus egységben. Ennek megfelelõen a test minden egyesrésze szoros kapcsolatban van a tömör szervekkel (szív, tüdõ,máj, lép, vese); az üreges zsigerekkel (epehólyag, gyomor,vékonybél, vastagbél, húgyhólyag); a csatornákkal és a kollate-

6

rálisokkal*, a vitális energiával és a test vérével, mint egésszel.Ezért a diagnózis során a belsõ szervek állapota megszemlél-hetõ az öt érzékszervben (szem, nyelv, száj, orr, fül), a fizikaitulajdonságokban, a külsõ megjelenésben és a pulzusban mu-tatkozó változások megfigyelése révén.

A hagyományos kínai orvoslásban a diagnózis a pácienstestalkatának, külsõ megjelenésének, mozgásának, nyelvénekstb. megvizsgálását, meghallgatását és megszagolását, kikérde-zését, valamint a pulzus megfigyelését és kitapintását foglaljamagába. Ennek az elméletnek ismeretében a kéz természetesmódon tükrözi vissza az emberi test fizikai tulajdonságait. Eztaz elképzelést idõvel a gyakorlat is igazolta, és annyira beépülta hagyományos kínai orvoslásba, hogy mind a mai napig gya-korta alkalmazzák, például a gyermekekrõl vett ujjlenyomatokegyediségét, elváltozásait stb. rendszeresen figyelembe veszik akórisme felállításánál.

A Sárga Császár belgyógyászati munkájában jó néhányolyan tipikus vizsgálat is megtalálható, amely a kéz és a belsõszervek kapcsolatáról, illetõleg azoknak a belsõ szervekkelvaló azonosításáról szól. Megállapítása szerint például ha vala-ki „tenyerének a középsõ része forró, annak valamelyik üregeszsigere szintén forró; míg akinek a tenyere közepe hideg,annak valamelyik üreges zsigere is hideg.” Ugyanezen mûnekaz idegrendszert, a testalkatokat, a vitális energiát és a zsigerekbetegségeit tárgyaló fejezetében olvasható, hogy „akinek vé-konybél-betegsége van, annak egész teste igen alacsony hõ-mérsékletû, kivéve a vállait, a kisujj és a mutató ujj közöttiizmokat, amelyek melegek.” Mindezek a kéz és a belsõ szervekközötti kapcsolatot mutatják.

Mivel minden dolog az egymásra hatás szövevényes hálóza-tában létezik, vagyis az univerzumban minden kölcsönösösszefüggésben áll egymással, az emberi test biológiai tevé-kenységei és belsõ változásai szükségszerûen gyakran külsõtulajdonságot képviselnek, melyeknek gondos tanulmányozá-sa képessé tesz bennünket arra, hogy megállapítsuk az emberitest belsõ állapotát. Bian Que, az akupunktúrában és a külön-bözõ betegségek gyógyításában jártas tudós orvos, aki az i.e. 5.században elõször diagnosztizált érverést tapintással, és a fizio-gnómiához is kiválóan értett, számos pontos diagnózist állí-tott fel a bõr színének és fényességének megfigyelése révén, aztvallotta, hogy „a jó orvos azt kezeli, aki még nem beteg; csaka rossz orvos kezeli azt, aki már beteg.”

Amellett, hogy egyidejûleg sok – a szükségszerûség elvétkutató – determinista tanulmányozta az orvostudományokat,számos jól ismert orvos is jeleskedett a fiziognómia** mûvésze-–––––––

7

* A vér és a qi áramlására szolgáló meridián-rendszerben a fõ hálózatot a csatornák (Jing),az oldalági hálózatot a kollaterálisok (Luo) alkotják.* A fiziognómia kezdetben csak arc vizsgálatára korlátozódott, késõbb egészült ki a többitestrész vizsgálatával is. Így vált a palmisztria a fiziognómia szerves részévé. Idõvel a fizio-gnómiából kifejlõdött a jellem kutatásával foglalkozó karakterológia, majd az emberösszes megnyilvánulásait tanulmányozó kifejezéstan.

tében. A Keleti Han-dinasztia korszakára (317-420), amikorra ahagyományos kínai orvoslás kikristályosodott, az ember isme-rete a kézrõl is jelentõs mértékben elmélyült. E korszak filozó-fiájában a materializmus képviselõjeként híressé vált WangChong arra a következtetésre jutott, hogy a „csontok ízületei”és a „csontok” kapcsolatban állnak az ember „életével vagy ahalálával”. Mint mondta „sohasem vezet kudarcra az ember be-tegségének diagnózisa, vagy életben maradásának, halálánakaz elõrejelzése, ha megvizsgáljuk a bõrvonalait és a csontjait.”

A Tang-dinasztia (618-907) utolsó éveiben és a Szung-dinasz-tia (960-1279) uralmának kezdetén élt Chen Zhuan – a nagytiszteletnek örvendõ taoista szerzetes – nemcsak a matema-tikát tanulmányozta elõszeretettel, hanem õ teremtette meg a „A jövendõmondás He-luo módszere” alapját, és „A taoistaMayi isteni fiziognómiája” címmel könyvet írt a fiziognómiá-ról, melyben összegezte a távoli korok és a Nyugati Han-dinasz-tiában élt Liu Biang és Xiang Yu ismereteit a kézvonalakról.Bár állításai közül nem egy tudományosan nem helytálló, a kézvonalakról valamint az emberi test fizikai jellemzõirõlkészített feljegyzései jelentõsek és pontosak.

A Ming dinasztia idején (1368-1644) az orvostudósok azujjlenyomatok vizsgálata alapján egy módszert dolgoztak ki a gyermekbetegségek diagnosztizálására, amelyet aztán széleskörben alkalmaztak az országban. A diagnózis négy módsze-rének részletei, Rövid bevezetés a testalkat és a külsõ megje-lenés alapján történõ diagnosztizálásba, és A páciens külsõmegjelenésének megfigyelésére alapozott diagnózis elvei címûmûvek a Qing-dinasztia idején (1644-1911) jelentek meg, ésmint ilyenek, a korábbi korok diagnózisainak a gyûjteményétis tartalmazták. A fenti mûvekben több fejezet foglalkozik akéz megfigyelése segítségével készített diagnózisokkal, amelyekazóta a klinikai diagnosztika fontos segédeszközévé váltak.

Egy régi kínai mondás szerint: „A jó fiziognómus, jó diag-noszta.” E mondásból arra következtethetünk, hogy amíg atöbbi diagnosztikai módszer töretlenül fejlõdött és prosperált, a kézvizsgálat alapján történõ diagnosztizálás megmaradt másod-lagos vizsgálati ágnak, amelyet esetenként alkalmaztak az orvos-lásban és a fiziognómiában. Noha a palmisztria tanulmányozá-sa nem olyan kiterjedt mint a fiziognómiáé, mégis elfogadottmetódussá vált, és széles körben alkalmazták. Azonban a pal-misztria nemcsak számos mentális és fizikai betegség, genetikairendellenesség felismerését jelenti, hanem a vizsgált személykarakterének, temperamentumának, képességeinek, korlátainak,lehetõségeinek, fogyatékosságainak, hajlamainak leírását, sorsá-nak elõrevetítését a kéz tanulmányozása segítségével. E könyv-ben azonban kizárólag a palmisztria eredeti jelentésével, abetegségek diagnózisában játszott szerepével foglalkozunk.

8

A K É Z C S O N T J A I , I Z M A I , V É R E L L Á T Á S A É S I D E G H Á L Ó Z A T A

A kéz csontjaiA kéz jellemzõi alapján csakazok képesek felismerni ésmeghatározni bizonyos beteg-ségekre való hajlamokat illetvebetegségeket, akik tökéletesentisztában vannak a kéz színé-vel, textúrájával, hõmérsékle-tével, a körmök milyenségével,állagával, a vonalak jelentésévelstb., de mindenekelõtt megfele-lõ ismeretekkel kell rendelkez-niük a kéz csontjairól, izmairól,vérellátásáról, zsírszöveteirõl ésideghálózatáról.

A emberi test felsõ végtagjá-nak frontális végét, annak a csuk-lótól az ujjak körméig terjedõrészét nevezik kéznek. A kézhuszonhét csontból tevõdik ösz-sze, és hosszanti irányban hár-mas tagozódású. A csuklóbannyolc kis kéztõcsont; a tenyér-ben öt kézközépcsont van, azujjak felépítésében ujjankénthárom-három ujjperc, a hüvelyk-ujjban pedig két ujjperc talál-ható. (1. ábra)

A kéz izmaiA kéznek csak a tenyér felölirészén vannak izmok, a kézfe-jen csupán inak futnak az alkar-ról az ujjak hátára. A tenyérizmai három csoportot képezvea laterális (oldalsó)-, a középsõ-és a közbensõ izmokból állnak.

A hüvelykujj mozgásait, négykis zömök izom – a hajlító-, aközelítõ-, a szembehelyezkedõ-és a távolító izom – végzi. Ez a négy izom és az ún. oldalsóizmok alkotják a hüvelykujj tö-vénél lévõ, a tenyér harmadátkitevõ dombot, a „nagy thenar-nak” (Vénusz-dombnak) neve-

9

2. ábra1. lineáris ujjhajlító izom2. radiális csuklóhajlító izom3. radiális artéria4. tenyérizom-hüvely5. singcsonti artéria6. singcsonti ideg7. hosszú tenyér-ín 8. keresztirányú kézfeji ínszalag9. radiális ideg külsõ ága

10. rövid tenyérizom11. közönséges kézujj-artériák12. háló-terület13. jellegzetes kézujj-idegek

1. ábra:1. horgas csont2. borsócsont3. háromszögû csont4. félholdas-csont5. singcsont kis feje6. singcsont7. felsõ ujjperc8. középsõ ujjperc9. alsó ujjperc

10. szezámcsont porc11. kézközépcsont12. nagy sokszögû csont13. kis sokszögû csont14. fejes csont15. sajkacsont16. orsócsont vesszõszerû nyúlványa17. orsócsont

zett hüvelykujjpárnát. A középsõ (medialis) izmok a kisujj alattis hasonló, de kisebb méretû képzõdményt hoznak létre, enneka tenyérélen lévõ dombnak a neve „kis thenar” (Hold domb).

A tenyér közepén a közbensõ izmokat tizenegy kis izmocskaalkotja, amelyek az ujjak oldalirányú, a közelítõ és terpesztõ moz-gásait biztosítják. Közöttük három elülsõ, négy hátulsó csont-közötti izom és négy gilisztaizom található. Ezek, különfélekombinációkban együttmûködve az alkarról lejövõ, az ujjakathajlító és feszítõ inakkal, sokféle mozgás elvégzésére képesek.

A kéz izmainak száma és szerkezete sokkal komplikáltabbmint az emberi test többi részéé. Ennek köszönhetõen alkal-mas a kéz mindenféle aprólékos, összehangolt, finom mozgástigénylõ munka végzésére (2. ábra).

A kéz vérellátásaMivel a hajszálerek sûrûségeigen nagy, és a véráramlás rend-kívül aktív, az emberi test szá-mos fiziológiai és patológiai je-lensége megfigyelhetõ a kézen.

A kéz különösen bõségesvér-cirkulációját biztosító fõvéredények a radiális artéria, a singcsonti artéria, valamint aradiális véna és a singcsontivéna. Amikor a radiális artériaés a singcsonti artéria eléri akezet, mindegyikük a felszínenmélyen futó ágakra oszlik, ame-lyek további finom és vékonyhajszálerekre bomlanak, behá-lózva az ujjakat és az egészkezet. Az artériák végei össze-kapcsolódnak a vénák (vissz-erek) végeivel, hogy a vénás véra radiális és a singcsonti véná-

kon visszafolyhasson a vénás rendszerbe, ezáltal biztosítva avér szabályos áramlását a kézen keresztül (3. ábra).

A kéz ideghálózataA kéz legfontosabb idegei: a középsõ-, a singcsonti- és a radiá-lis ideg. Mivel – mint az alkar frontális izmainak a legfonto-sabb motorikus idege – a középsõ ideg, a kéz mozgásának fõfunkciójával kapcsolatos, egyúttal ez a legfontosabb érzéke-lõ ideg is a kéz felszínén. A középsõ ideg sérülése jelentõsenkorlátozza a végtag mozgását, például nem lehet az alkartelõrehajlítani, de a csukló sem hajlítható és megfeszítésnélgyenge, továbbá nem hajlítható a hüvelykujj, a mutató- és a középsõ ujj sem, és a hüvelykujjal képtelenség megérinteni a

10

3. ábra1. radiális artéria2. singcsonti artéria3. középsõ ideg4. singcsonti ideg5. a csukló horizontális ínszalagja6. a középsõ ideg visszafutó ága7. a singcsonti ideg mélyen futó ága8. mély kézboltozat9. felszíni (külsõ) kézboltozat

10. a hüvelykujj fõ artériája11. thenar vonalak12. a kézközépcsont artériája13. kézvonalak14. távoli (halvány) kézvonalak15. jellegzetes kézujjcsonti ideg

tenyeret. A thenar-izmok sorvadása miatt lapossá vált kezet:majom-kéznek vagy mancs-alakú kéznek hívják.

Amikor az ulnáris (singcsonti) ideg eléri a csuklót, a csuklógömbölyû (orbicularis) csontja külsõ széle mentén, a csuklóhorizontális ínszalagának sekély felszínén és a tenyér ínmemb-ránján (ínhártyáján) keresztül lép be a tenyérbe. Ez a kéz-izmok és az alkar singcsontjának a fõ mozgató idege, egyúttala kéz singcsonti laterális bõrének érzõidege is. A singcsontiideg sérülése gyengíti a csukló hajlíthatóságát, hatására nehe-zen mozgatható a csukló, nem hajlíthatók be a mutatóujj és a kisujj felsõ ízpercei, nem hajlik a hüvelykujj és nem hajlít-hatók az ujjak befelé, nem tárhatók szét sem, valamint elvésza kis thenar és a kisujj érzékelõ-képessége.

A radiális ideg mélyen futó ágai további oldalágakat nö-vesztenek, melyek az alkar hátsó izmait mozgatják és a rajtalevõ bõr ingereit vezetik el; a radiális ideg felszíni ágai pediga kézhát radiális oldalszárnyában és a két ujj hátának radiálisoldalszárnya mentén a bõrben szóródnak szét. A radiális idegsérülése a csukló hajlítását és az ujjak kinyújtását teszi nehéz-zé illetõleg lehetetlenné, ún. petyhüdt csuklót eredményezve,ennek következtében a beteg képtelen széttárni a hüvelykujjátés a mutató ujját, valamint érzéketlenné válik a hüvelykujj ésa mutató ujj közötti terület.

A K É Z B Õ R É N E K S A J Á T O S S Á G A IÉ S A T E N Y É R E G Y E D I S É G E

A védekezõ és érzékelõ bõrAz emberi testtel kapcsolatos modern tudományos kutatásokegyértelmûen bebizonyították, hogy a kéz sokkal fontosabbszerepet játszik, mint bármely más bõrrel borított felület a testtöbbi részén. Nemcsak védekezõ eszközként szolgál az élõ testszámára, hanem vezetõként is az embernek az ismeretlen világérzékeléséhez. Amikor az ember elveszíti a szemevilágát, leg-fontosabb érzékelõ képességét, elsõsorban a fül és a kéz igyek-szik pótolni a látás elvesztésébõl származó hiányt. A kéznek azemberi test többi szerve között elfoglalt helye és funkcióinakszéles köre azt bizonyítja, hogy igen szoros kapcsolatban áll a belsõ szervekkel. Az ilyen összefüggések tanulmányozásáhozazonban ismerni kell a tudomány megállapításait a kézrõl ésa kéz bõrérõl.

Az embernek elválasztó, de egyben összekötõ szerve is a bõra külsõ- és a belsõ világ között. Ez a védõburok a test leg-nagyobb felszínû – másfél-két négyzetméternyi – területe be-fedi a csontvázat, az izmokat, a keringési rendszert és a belsõszerveket; egyben a test legnagyobb tömegû szerve is, mert a bõr alatti zsírszövetekkel együtt a test méretétõl függõen a12-16 kilogramot is kiteheti.

11

A rendkívül finom, szövevényes szerkezetû bõr ellátja a testvédelmi feladatát, segíti a légzést és a kiválasztást, valamintszabályozza a test hõmérsékletét. A bõr általános funkciói mel-lett azonban egyedi sajátságai is vannak.

A tenyérnek nincs szõrzete, de vannak verejtékmirigyeiA tenyérnek egyik lényeges jellegzetessége az, hogy verejték-mirigyei vannak, de nincs rajta szõrzet, ezáltal a rajta fellel-hetõ vonalak fejlõdése jobban felismerhetõ, észlelhetõ, ugyan-is a megfigyelést nem zavarja és nehezíti a bõrön lévõ aprópórusok és szõrszálak jelenléte. Ugyanakkor a kézfejen a verej-tékmirigyek nagyszámú pórusa változatos hálózatot képez,ráadásul az apró szõrszálak jelenléte tovább nehezíti a bõrtborító vonalak megfigyelését.

Amíg a kézfej hõmérséklete hasonló a test többi részénekhõmérsékletéhez, addig a tenyér 0,2-0,8 °C-kal melegebb. Ezolyan mintha a verejtékmirigyek váladékát mérnénk a tenyérszélein, amely az ember hangulatával, kedélyállapotával vanösszefüggésben.

Erõs és aktív bõr alatti keringés és a vér mikrocirkulációjaA tenyérben az erõs és aktív bõr alatti keringés és a vér mikro-cirkulációja nagy mennyiségû bioelektromos és nem-bioelek-tromos információ összegyûjtését teszi lehetõvé. A vérellátásés a vér mikrocirkulációjának szabályozása közötti eltérésnektulajdoníthatóan a nagyon kicsi véredények és a vér mikro-cirkulációja által kontrollált terület hajlamos arra, hogy meg-változtassa a formáját. Más szavakkal ez az eltérés befolyásoljaa sejt katabolizmusát (disszimilációját, bontó anyagcseréjét),amely – kidudorodást vagy behorpadást – a sejt külsõ for-májának megnagyobbodását vagy összeesését okozza, ezektömegesen árkokat vagy gerinceket képezve, mint új rajzola-tok tûnhetnek fel a bõrön. Például amikor a vér túl sok zsírttartalmaz, a fölösleges zsírszemcsék kicsapódva, dombokat al-kotva összegyûlnek a tenyérben. Ez arra figyelmeztet, hogytúlságosan sok zsír van a vérben, és az esetet lipoidémiaként(vér-elzsírosodás) lehet diagnosztizálni.

Az idevégzõdések koncentrálódásának területeA tenyérben összpontosulnak az idegvégzõdések. A régi kínaiakgyakran mondogatták, hogy „A tíz ujj össze van kapcsolva aszívvel.” A boncolások során bebizonyosodott, hogy az ujjak ide-gei közvetlen összeköttetésben állnak az agyvelõvel, ami azt je-lenti, hogy a kéz szoros kapcsolatot mutat az aggyal és a szívvel.

A tenyér bõrének érzékenysége sokkal nagyobb mint a töb-bi bõrfelületé, tapintási érzékelése sokkal kifinomultabb mintaz emberi test bármely más részéé. Az emberi faj mindenegyede eszközként használja a kezét, mely sokkal érzékenyebba hidegre vagy a melegre, a puhaságra vagy a keménységre, a

12

szárazságra vagy a nedvességre és a simaságra vagy a durvaság-ra mint a test többi része. Az idegvégzõdések masszív volta ésaktivitása szintén fontos szerepet játszik a kézvonalak képzõ-déseiben és változásaiban.

A Jing és a Luo, valamint az Akupunktura pontok koncentrá-ciós területeA tenyérben koncentrálódnak a Jing és a Luo meridiánháló-zatok, valamint itt sûrûsödnek az akupunktúra-pontok is.Összesen hat Jing és Luo csatornázza be a kezet. Ezek a közüla szív jing, a vékonybél jing, a szívburok jing és a sanjiao jing*mindegyike a szívben végzõdik. Ebbõl következõen a középsõ,a mutató- és a kisujj szoros kapcsolatban van a szívvel.

A tenyéren található akupunktúra pontok mágikus gyó-gyításai címû szecsuáni könyv szerint összesen 75 akupunktú-ra pont található a kézen, a japán Gakuta Haratomi pedig 47 reflex zónát azonosított rajta. A kéz akupunktúra pont-jaival kapcsolatos vizsgálatok és kutatások alapján bebizo-nyosodott, hogy a fejhez hasonlóan bioelektromos jellemzõivannak. Ennek lényege az, hogy az epidermisz (felhám) elek-tromos potenciálja a törzstõl a fej irányába haladva folyama-tosan növekszik, és a fejtetõn éri el a maximumát; hasonló-képpen a karon a kéz irányába haladva szintén az elektromospotenciál növekedése figyelhetõ meg; a legmagasabb érték a tenyér közepén mérhetõ, melynél egyedül csak a fejtetõ elek-tromos potenciálja magasabb. Ez a jelenség arra vall, hogy azemberi test igen nagy mennyiségû információja a tenyérbengyûlik össze, tehát ezáltal a külsõ jellemzõket vizsgálva a belsõtulajdonságokról nyerünk felvilágosítást.

Árulkodó kezek és diagnosztizálásra alkalmas tenyérvonalakAz emberek a külsejüket könnyen megváltoztathatják, ám akezükkel ugyanezt nem tudják megtenni. Az arcot át lehetszabatni, a ráncokat fel lehet varratni, a szem színét korrigál-hatjuk kontaktlencsével, de az árulkodó kézfejjel és tenyérrelnem lehet mit kezdeni, legfeljebb idõlegesen az értõ szem elõlel lehet dugni.

A kéznek egyik leglényegesebb jellemzõje a tenyérvonalakegyedisége, ugyanis a kéz az egyetlen testrész, amelynek nincssemmilyen titka a szemlélõ elõtt. Ha például az arcot hosszúideig, erõsen szemléljük, akkor a figyelõ szem fixírozásáramegváltozhatnak az arckifejezések; míg a kéz esetében nemszámít az, hogy milyen hosszan és milyen elmélyülten tanul-mányozzuk, sohasem fog elpirulni, grimaszt vágni vagyidegességet mutatni. A kéznek ezzel a tulajdonságával egyiktestrész sem rendelkezik. Mindez lehetõvé teszi, hogy csupána tenyérvonalak alapján is felállíthassunk diagnózist.

Természetesen, ahogy nincs két egyforma ember, úgy két –––––––

13

* A hagyományos kínai gyógyászatban a hat fu szerv egyike, amely a felsõ, középsõ és azalsó jiao-t foglalja magában, az angol-szász irodalom pedig három testüregként említi.

olyan kéz sincs, amelynek tenyérvonalai pontosan azonosaklennének, vagy az ujjbegyeken lévõ bõrfodor-ábrák megegyez-nének, e tekintetben mindenki egyedülálló különlegességnek,unikumnak számít. Tekintve, hogy az ember sajátságos és egye-di kézvonalai csak egy adott élõ testre jellemzõek, azok sohasemutánozhatók vagy reprodukálhatók más ember kezén. Ez teszilehetõvé, hogy egy adott személy kézvonalainak megfigyelésérealapozott betegség felismerése és meghatározása egy adott test-re vonatkozzon, azaz garantálja a diagnózis megbízhatóságát.

A K É Z V O N A L A K K I A L A K U L Á S Á B A NS Z E R E P E T J Á T S Z Ó T É N Y E Z Õ K

A tenyéranalitika alkalmazásaA kéz magasabb szintû vizsgálatának jelentõségét mára felfe-dezte a tudományos világ: orvosok, biológusok, antropológu-sok, humángenetikusok tudományos eszközként alkalmazzák atenyéranalitikát diagnosztizálásra, prognosztizálásra. Néhányvizsgálati módszer mindenki által ismert, hisz köztudott, hogypéldául az imbecillisekre a tömpe ujjak, a polidaktiliára apluszujj, a Down-kórosokra a majomredõ, a rubeola szindró-mára a Sydney-vonal jellemzõ. A bõrgrafológusok ugyancsaktudományos módszereik segítségével keresnek a bõrrajzolatokalapján összefüggéseket a nagyobb embercsoportok között, ésa rendõrség azonosítási módszere, a daktiloszkópia is az ujjle-nyomatok egyediségére épül. De a tenyér vonalzatának alakulá-sából az örökletes tényezõk és a kromoszóma-rendellenességekis kimutathatók, így például a bõrléc-rajzolatok vizsgálata so-rán eldönthetõ az ikrekrõl, hogy azok egy- vagy kétpetéjûek-e.

A tudományos eredményektõl függetlenül mindezideig még-sem áll rendelkezésre szisztematikus adatbázis a kézvonalaktanulmányozásáról. A kínai hagyományos orvoslásban a kéz-vonalak megfigyelése alapján, illetve a nyugati orvoslásban a dermatoglyphia* segítségével készített diagnózisok módsze-reirõl csak kevés és csupán egyes részekre kiterjedõ vizsgálatkészült. A biológia gyors fejlõdése azonban új lendületet adhata kézvonalak és az élõ test közötti szerves kapcsolatok tanul-mányozásának. A további vizsgálatok idõvel feltehetõen újabbbizonyítékkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy a kézvo-nalak fejlõdése és az organikus belsõ test között szoros a kap-csolat, és vélelmezhetõen kizárják azt, a ma még gyakorifeltételezést, mely szerint a kézvonalak alakulása egyedül csaka külsõ körülményekkel magyarázható.

A tenyérvonalak örökletesek, ideértve a normál és a patologi-kus átörökítést isA normális kézvonalak három fõvonalból, valamint a belõlükeredõ mellék- illetve másodlagos vonalakból állnak. Szoros –––––––

14

* A kezeken és a lábakon megfigyelhetõ bõrrajzolatok, dombok típusainak vizsgálata.

vérrokonsági kapcsolat esetén a fõvonalak hossza, íve, elágazá-sainak formája nagy hasonlóságot, esetleg teljes azonosságotmutathat. A hagyományos kínai orvoslásban használt – és ekönyvben ismertetett – tizennégy vonal szintén hajlamot mu-tat a családi öröklésre. Az ilyen öröklés lehet közvetlen vagyközvetett, és gyakran találhatók hasonló kézvonalak ugyan-azon generáció különbözõ tagjainak a kezein.

A patologikus kézvonalak mint bizonyos betegségek jel-zései egyidejûleg szoros vérrokonságban levõ különbözõ sze-mélyek kezein lehetnek jelen. Az ilyen patológiás vonalaköröklõdése egyaránt lehet recesszív (lappangó, rejtett) vagydomináns (túlsúlyban lévõ, meghatározó). Például a cukorbajörökletes betegség, patologikus vonalai a cukorbajos családkülönbözõ generációihoz tartozó személyek kezein egyidejû-leg megtalálhatók. Tudni kell azonban azt is, ha valaki ilyenvonalakat visel a kezén, attól még nem szükségszerûen cukor-beteg. Ha viszont a külsõ körülmények – a környezet, az étke-zési szokások stb. – által kialakított feltételek kedvezõek acukorbaj kialakítására, az ilyen örökletes jellegû betegség befog következni; noha ezek a körülmények nem szükségszerû-en idéznek elõ betegséget más személyeknél. Ez azt bizonyít-ja, hogy a kézvonalak megfigyelése alapján felállított diagnózisbizonyos betegségek elõre jelzésére szolgál.

A recesszív és a domináns öröklés tanulmányozása során a kézvonalak atavizmusára, vagyis az õsökre való visszaütésreis fény derülhet, ugyanis például az epehólyag-, szívproblémavagy a daganat jelét mutató patologikus vonalak rendkívülhasonlóak a nagyszülõk és unokáik kezén.

A magzati és a születés utáni befolyásoló tényezõk a kézvona-lak és szimbolikák kialakulásáraA kézvonalak formájára már az embrionális fejlõdés is jelentõshatással van. A tenyér vonalai, a papilláris gerincek a terhesség(magzati élet) harmadik, negyedik hónapjában kezdenek ki-alakulni, és az ötödik hónap közepe táján veszik fel alakjukat.A bõrpapilla kinyomódik az epiderma irányába, és finom ge-rincek képzõdnek, a gerincek között pedig sok besüppedt árokalakul ki. A gerincek és az árkok képezik a kézvonalakat vala-mint a ujjmintázatokat.

A kézvonalak formálódása függ a magzat anyaméhben fel-vett táplálékától és attól is, hogy milyen pozitúrában szorítjaössze a kezét, tehát az így produkált nyomástól milyen vona-lak rajzolódnak a megszületendõ gyerek tenyerére. Az ujjbegy-mintázat az ember megszületésekor rögzített formát vesz fel,és változatlan marad az élet során egészen a test feloszlásáig, a kézvonalak viszont állandó változásban vannak, árkoltab-bakká vagy sekélyebbé válhatnak, az életkorral, illetõleg az em-ber életvitelétõl, életkörülményeitõl, táplálkozási szokásaitólés a patologikus körülményektõl stb. függõen növekedhetnek,

15

hosszabbodhatnak vagy csökken-hetnek, rövidülhetnek (4. ábra).

A finom, apró vonalak meg-jelenése a tenyéren szoros kap-csolatot mutat a születést követõéletkörülményekkel, a kéz akti-vitásával és a betegségek bekö-vetkezésével. Akinek a kezébensokat van pl. ásó vagy kalapács,annak a tenyere rendszerint iz-mos, ennélfogva kezén a nagy-és a kis thenar (a hüvelykujj- ésa tenyérél párnája, a Vénusz- ésa Hold-domb) kidomborodik,melynek hatására a szív- és azéletvonalak mélyek és markán-sak lesznek, a fejvonal viszontsekélyes.

Sok betegség egy korábbannem létezõ vonal megjelenését,

vagy fordítva egy korábban meglevõ vonal eltûnését okozhat-ja. Például, akinek sohasem volt vakbélgyulladása, annak ke-zén a vakbélnek megfelelõ területen semmilyen abnormálisvonal nem látható; míg aki vakbélgyulladásban szenved,annak a tenyerén jól meghatározható részen csillag- vagy négy-zet-alakú vonalformációk találhatók. A vakbélmûtétet követõ-en a kérdéses területen ötágú csillag-szimbolika jelenhet meg,azonban néhány évvel a felépülés után az összes ilyen vonalteljesen eltûnik, feltéve, hogy szövõdményként nem szenvedaz illetõ bélelzáródásban vagy ahhoz hasonló betegségben. Haa sebészi beavatkozást követõen konglutináció (a széklet ösz-szesûrûsödése) alakul ki, ezek a vonalak rendellenessé válnakmajd csillag-, illetõleg ötágú csillag-, esetleg kerettel körülvettkettõscsillag-formációt vesznek fel.

Az ember állandó kapcsolatban áll a környezetével, mely-nek a lélegzés és a táplálkozás a legközvetlenebb módja. Azilyen anyagcsere-folyamatok szintén otthagyhatják nyomaikata kezeken. A nem megfelelõ táplálkozás – amely gasztro-intesztinális betegségeket válthat ki – a test zsíranyagcseréjé-nek rendellenességét okozhatja. Ilyen esetben túlzott mértékûkidudorodások vagy behorpadások keletkeznek a tenyér bizo-nyos területén, ezáltal az ott lévõ vonalak szabálytalanná, anormálistól eltérõvé válhatnak.

A légzési funkció rendellenessége, mely megtöri a test sav-bázis egyensúlyát, a tenyérfelület sav-bázis területnek megfele-lõ részén eredményez változást. A nyomelemek egyensúlyánakfelbomlása a szervezetben szintén megtalálja a módját annak,hogy kifejezésre jusson a tenyéren. Például a kalcium-lerakó-dás a mutatóujj szokatlan hosszúságúra való megnövekedését

16

4. ábra1. a bõr szerkezete2. vonalak3. epiderma4. a valódi bõr papillája5. kapilláris6. verejtékmirigy7. szõr papilla8. ráncvonal9. ujjlenyomat

10. méhmagzat a 13. és a 19. hét közötti szakaszban

okozhatja. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kézvonalak vál-tozásai kapcsolatot mutatnak az emberi test anyagcsere-vál-tozásaival, és a nem megfelelõ változások az emberi test belsõegyensúlyának labilizálódásához vezethetnek, amelynek nyo-mai rávésõdnek a tenyérre.

A kézen felhalmozódó bioelektromos és nem-bioelektromosinformációkAz emberi test tökéletes, a legmagasabb szintû önszabályozórendszer. Minden alkotórésze össze van kapcsolva, mindenszerve kölcsönhatásban áll egymással. Normális viszonyokközött mûködését a nagyszámú szabályozó rendszer automati-kusan szabályozza és egyensúlyban tartja, vagyis az emberi testnormális fizikai tevékenységei és információazonosító és –kezelõ funkciói maradéktalanul biztosítottak. Azonban olyan-kor, amikor valamelyik szabályozó rendszerrel probléma adó-dik, vagy abban patológiás változás következik be, az emberiszervezet a problémával vagy a betegséggel érintett tartomány-ba szükségszerûen információt küld. A kéz egyike az emberitestrészeknek, ahol a különbözõ információk felhalmozód-nak, ezért a különféle – normális és abnormális – informá-ciók azonosíthatók rajta.

Az emberi test által küldött információk nagy változatossá-got mutatnak, azonban alapvetõen két kategóriájuk létezik:bioelektromos és nem-bioelektromos. A bioelektromos feszült-séget a sejtek az anyagcsere-folyamatok szabályozására hasz-nálják, de egyes sejtek arra specializálódtak, hogy a bioelek-tromos feszültséget és áramot meghatározott élettani célrahasznosítsák. Ilyen sejtek például az ideg- és izomsejtek. Azidegrostok mentén elektromos feszültségcsúcsok viszik továbbaz információt. Az izomsejtben hasonló impulzusok izom-összehúzódással járnak együtt.

Az elõbb említett neuropotenciálon és myoelektromos hul-lámokon kívül, a kardioelektromos- és az agyhullámok, a reti-nális- és a testfelszín-potenciálok, a hideg fény, valamint azegyedi sejtek bioelektromos akciói, továbbá az emberi testáltal küldött elektromos hullámok szintén alkalmasak bio-elektromos információ továbbítására. A nem-bioelektromosinformációk alatt a vérnyomást, a pulzust, a szívhangokat, atesthõmérsékletet, a lélegzést, a vonalakat, a véráramlás meny-nyiségét és sebességét, a vér gáztartalmának volumenét, az epi-derma színét, valamint az öt érzékszerv, a négy végtag szim-metriáját és eloszlását, a törzs és a szõrzet alakját, formájátértik. Az ilyen információk az emberi test biológiai aktivitá-sának állapotait tükrözik vissza. Ezen információk szabályosváltozásai az emberi test fiziológiai és patológiai állapotávalfüggenek össze, és egyidejûleg megkülönböztetõ, sajátos kife-jezõdésük sok esetben a kézen is megtalálható.

17

A patologikus vonalak galvanométeres vizsgálataA bioelektromos feszültség ugyanolyan mint amilyen a galván-elemekben vagy az áramfejlesztõkben keletkezik. Korunkbana klinikai gyakorlat rutinszerûen méri a bioelektromos feszült-séget, például a szív és az agy mûködõ sejtjeiben keletkezõelektromos hatásokat diagnosztikai célra rendszeresen moni-torozzák és vizsgálják.

Ha a tenyér három fõvonalát, a szív-, a fej- és az életvona-lakat galvanométerrel vizsgálják, akkor rögtön szembetûnik,hogy a kéz különbözõ területein eltérõ nagyságú a test bio-elektromos információja. Galvanométerrel vizsgálva a pato-logikus vonalakat, azok nagyon különbözõ, zümmögõ han-got bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy a különféle betegsé-gek következtében különbözõ információk jelentkeznek akézen.

A nem-bioelektromos információk a legkönnyebben a kéz-vonalakon ismerhetõk fel. Például az olyan betegségek mint ahipertenzió (magas vérnyomás), a hipotenzió (alacsony vér-nyomás) és a szabálytalan szívverés (aritmia) figyelemre méltójeleket mutatnak a kézvonalakon, míg az agyrázkódás és a ko-ponyatörés állandó, örökké tartó jeleket hagynak a vonalakon.Mindezek alapján joggal állítható, hogy a kézvonalak a testbentovábbított információ felvételei, feljegyzései.

A kéz és az agy közötti kapcsolatAz ember kezei nemcsak a munkavégzés szervei, hanem hasz-nos eszközök az érzelmek, érzések kifejezésére is. Az összesföldi élõlény közül csak az embernek és a majomnak vanujjlenyomata és csak az õ kezükön találhatók vonalak. Ez a tény azt erõsíti meg, hogy a fejlett intelligencia és a gazdagérzelemvilág valamilyen kapcsolatot mutat a kézvonalakkal.

A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test szervesegység, a belsõ szervekben végbemenõ patologikus, kóros válto-zások a testfelszín szöveteiben fejezõdhetnek ki, és ez a külsõjelenség, egy bizonyos tartományon belül, a belsõ állapotokattükrözheti vissza.

Elismert tény, hogy a fizikum külsõ jellemzõi szoros kap-csolatot mutatnak az örökletes adottságokkal, ugyanakkorami az intelligenciát illeti, nem állítható, hogy az örökletestényezõk meghatározó szerepet játszanának, ugyanis a születésutáni nevelés, tanítás jelentõs befolyást gyakorol az emberintellektusára. Azonban a kezdeti életszakasz intelligenciája,akárcsak a fizikumé, az örökletes tényezõk által meghatáro-zott, s ez kifejezõdhet a kézen is. Például a nehéz felfogásúak,vagy az agyukat túlterhelõk, esetleg neurózistól szenvedõ em-berek kézvonalai – eltérõ szangvinikus vagy depresszióstermészetükbõl fakadóan – különbözõek lehetnek. Az embertemperamentuma, személyiségjegyei és a normálistól eltérõlelki megnyilvánulásai speciális vonalak kialakulását segíthe-

18

tik elõ a tenyéren, és ezek a különbségek sajátságos színekkelmutatkozhatnak meg a körmökön és a bõrön.

A leírtakat összegezve elmondható, hogy a tenyérvonalakkialakulása a kéz és az agy közötti kapcsolatokkal, valamintezeknek a külsõ világgal történõ információcseréjével mutatszoros összefüggést. Az agy a kéz segítségével hajtja végre utasí-tásait, míg fordítva, a kéz folyamatosan információ-visszacsa-tolást küld az agy számára. Ebbõl következõen hosszú távúkölcsönhatásuk, interakciójuk szükségszerûen otthagyja nyo-mait a kézen.

A Z U J J F O R M Á K J E L E N T Õ S É G EA D I A G N Ó Z I S F E L Á L L Í T Á S Á B A N

Az ujjak és a kéz az emberi test távoli végzõdései, a vér vissza-áramlásának kiindulópontjai. A kínai orvoslásban õsidõk ótaúgy tartják, hogy az öt ujj tükrözi vissza az öt szilárd és a hatüreges zsiger gazdagságát vagy erõtlenségét. A test szervi funk-ciói kölcsönhatásban vannak egymással, úgyhogy az egyik szerv-ben bekövetkezõ változás az egész testre hatással van, az összesszerv rosszultápláltságát vagy diszfunkcióját eredményezi. A kö-vetkezõkben a különbözõ ujjak ujjformáinak jelentését és jelen-tõségét tárgyaljuk az emberi test egészsége szempontjából.

A hüvelykujjA hüvelykujj az örökletes alkattal, az ember energiakészletévelvan kapcsolatban. Általában a hosszú és erõs hüvelykujjúakegészségesebbek, mint azok, akiknek a hüvelykujja vékony ésgyenge, ha ráadásul csavarodott is, akkor hajlamosak neuró-zisra, fejfájásra vagy álmatlanságra. Az idióták kezén mindigsatnya és formátlan hüvelykujj látható.

Ahhoz, hogy eldönthessük, vajon a hüvelykujj hosszú-e,zárjuk a hüvelykujjat szorosan a mutatóujjhoz, az a hüvelyk-ujj, amelyik eléri a második ízt nagyon hosszúnak számít. Haa tõperc közepéig ér átlagosnak, ha pedig az alsó ízperc aljátsem éri el, az esetben rövidnek mondható.

A hüvelykujj elsõ és második ízpercén megjelenõ sok ren-dezetlen, kusza vonal a fejjel kapcsolatos betegségek veszélyétvetíti elõre. Ha ezenkívül az ujjpercek viszonylag rövidek, rend-kívül merevek és nehezen hajlíthatók, akkor szélhûdés (guta-ütés) veszélyére következtethetünk; ilyen esetekben gyakoriszimptóma a fejfájás és szívproblémák is elõfordulhatnak.

A mutatóujjA mutatóujj segítségével ítélhetõ meg a májfunkció egészségesvolta. Általában a jól fejlett, a gyûrûsujjal azonos hosszúságú,szépen formált, egyenes mutatóujj a legjobb. Ha az ember mu-tatóujja egyenes és tökéletesen hozzásimul a középsõ ujjhoz,

19

tõperce a leghosszabb, a másik kettõ pedig progresszíven* kissérövidebb, akkor ez azt jelzi, hogy az illetõ májfunkciója rend-ben van, és általában elkerülik a betegségek. Ha viszont a mu-tatóujj gyenge és vékony, akkor a májfunkció nem megfelelõ,az ilyen páciens hamar elfárad a munkában.

Ha a mutatóujj lapos és görbült, az ujjperceken összevisszafutó vonalak vannak, az gyakran arra utal, hogy a májfunkciórossz, és egyidejûleg jelzi, hogy az emésztõrendszer sem mûkö-dik megfelelõen. Ha a mutatóujj három perce nem azonoshosszúságú – különösen akkor, ha a középsõ íz rendkívül hosz-szú – az a kiegyensúlyozatlan kalcium-felvétellel van valami-lyen kapcsolatban. Azok, akiknek ilyen a mutatóujjuk, márfiatal korukban hajlamosak csontsérülésekre vagy fogaik koránromlanak.

A középsõ ujjA középsõ ujj fejlettsége a szív és a keringési rendszer egészsé-gi körülményeivel kapcsolatos. Általában a tenyérrel közel azo-nos hosszúságú, jól formált középsõ ujj, amelyen az ízpercekpuhák, de nem gyengék a jobb jelentésû, míg annak nemolyan kedvezõ a jelentése, amelyik nagyon merev, rugalmatlanés kemény. Azok, akiknek a középsõ ujja a többi ujjal arányos,egyenes, szépen formált, nem lapos, és nem görbült, legna-gyobbrészt egészségesek, jól funkcionál a szívük, nagy vitali-tással és energiával rendelkeznek, és mentesek a betegségektõl.Akiknek a középsõ ujja satnya, vékony, azoknak rossz a szív-mûködésük, és gyakorta vérszegények.

Ha a középsõ ujj lapos és csavarodott, valamint – az ujjakatösszezárva – a mutató- és a gyûrûsujjak között rések láthatók,az abnormális keringési rendszer mellett feltételezhetõ a bél-rendszer rossz mûködése is.

Amennyiben a középsõ ujj három perce nem azonoshosszúságú, miközben a középsõ perc feltûnõen hosszú, akkorfennáll a hajlam a csont- és fogbetegségekre, ami a kalcium-anyagcsere gyengeségét jelzi.

A gyûrûsujjA gyûrûsujj erõteljes mivolta a testnek mint egésznek az egész-ségi állapotával van szoros kapcsolatban. A legjobb jelentésûgyûrûsujj egyenes, sima, szépen fejlett, kerek, csaknem olyanhosszú mint a mutatóujj. A túlságosan rövid gyûrûsujj azéleterõ, a vitalitás hiányát jelzi, az ilyen ember gyakran fásult.Az egyenesnek látszó, bütyköktõl mentes gyûrûsujjak, melyenaz ujjízek kerekek, simák és erõsek, továbbá jól kivehetõk éstisztán rajzoltak, a vese és a nemi szervek kiváló mûködésétjelzik; míg a vékony, csökevényes gyûrûsujjak rendszerint ab-normális vesefunkcióról, s a nemi szervek gyenge mûködésé-rõl (szélsõséges esetben terméketlenségrõl) informálnak. –––––––

20

* A középsõ kissé rövidebb mint az elsõ, a körömperc kissé rövidebb mint a második.

A gyûrûsujj tõpercén lévõ vonalak összevisszasága ugyancsakgyenge egészségi állapotot mutat, míg a tõpercen látható jó raj-zolatú vonalak a jó egészség jelei.

A gyûrûsujj percei az ember izomzatának és csontozatánakaz erõsségét vagy gyengeségét jelenítik meg. A hagyományoskínai orvoslás a csontvázat víz-természetûnek tekinti (az ötelem – a fa, a tûz, a föld, a fém és a víz – közül a vízzel hozzakapcsolatba), és a csontvázról nyert információk alapján agenitális (szaporító) rendszer állapotára következtet. Azokakiknek a második ujjpercén lévõ ízvonalak rendellenesek,rendszerint gyenge fizikumúak, fizikai teljesítõképességükelenyészõ, izomzatuk és csontozatuk vékony és satnya. A má-sodik ízperc szélein látható vonalak ún. „összehúzóvonal-betegséget” jeleznek, ami arra utal, hogy a vizsgált személygyenge egészségi állapotban van, vagy hamarosan beteg lesz.Az ilyen vonalak az egészségi állapot javulásával vagy rosszab-bodásával csökkennek vagy nõnek.

Akinek a gyûrûsujján a második ízperc aránytalanul hosszú,az hiányos (elégtelen) kalcium-felvételre hajlamos, mely a cson-tok és a fogak törékenységét okozhatja. Ha a gyûrûsujj nagyonvékony és gyenge, az eredmény ugyanez.

A lapos, görbe gyûrûsujj valamint összezárt ujjaknál a kis-és középsõ ujjak közötti rések arról vallanak, hogy a vizelet-kiválasztó-rendszer gyenge mûködése mellett gyakran az agy-funkciók is problématikusak, egyidejûleg fejfájás, neurózis ésálmatlanság is jelentkezhet.

Azoknak, akiknek a gyûrûsujjuk szokatlanul hosszú (csak-nem olyan hosszú mint a középsõ ujjuk), rendszerint örök-letesen erõs felépítéssel születnek, gyenge egészségi állapotukszabálytalan életvitelük – alkoholizálás, késõi lefekvés, túlhaj-szolt munkavégzés stb. – következménye.

A kisujjA kisujj állapotából az emésztõrendszer állapotára lehet követ-keztetni. Általában az ideális kisujj jó alakú, a hüvelykujjalarányosan hosszú, vékony, egyenes, nem lapos, nem görbült,és ízpercei szimmetrikus hosszúságúak. Az ilyen kisujj aztjelképezi, hogy az emésztõrendszer mûködése megfelelõ, éstulajdonosa kiváló egészségnek örvend. Ezenkívül az ilyenfizikum a gyermekekre is átörökíthetõ.

Akinek vékony, kicsi és gyenge a kisujja, az hajlamos bél-betegségekre, mely emésztési problémákat vagy rendellenesbélmozgásokat okozhat. Ugyan erre vall, ha a kisujja lapos ésgörbe, továbbá az összezárt ujjak esetében a gyûrûs- és a kisujjközött át lehet látni. A kisujjpercek vonalainak rendellenessé-ge, gyenge fizikai adottságokra utal, ráadásul többnyire örök-letes.

21

A T E N Y É R N E V E Z E T E S T E R Ü L E T E I

Egykoron a régi kínaiak a nyolc trigramnak megfelelõ égtájak-kal osztották fel és azonosították a tenyér egyes területeit és e területek által jelzett egészségi viszonyokat, az egészségiállapotra utaló körülményeket ugyanolyan mélyrehatóan ta-nulmányozták mint a tenyérvonalak funkcióit és színeit.

A nyolc trigram eredetileg a Változások Könyvében szere-pel, amely szerint minden lét úgy keletkezik, hogy a két õserõ,yang és yin törvényszerû változások során átmegy egymásba.Ezeket a változó állapotokat alapszimbólumokkal (yangot jel-zõ) folyamatos fekvõ vonal és (yint szimbolizáló) megszakítottfekvõ vonal kombinációkból kialakított trigramok nyolcascsoportjaként ábrázolták. Az elsõ trigram, melyet Qian-nakneveznek, jele három folyamatos fekvõ vonal; a második neveKun és jele három megszakított vonal; a harmadik Zhen, jelekét megszakított és egy folyamatosan fekvõ vonal; a negyedikXun, jele két folyamatos vonal és egy megszakított vonal; azötödik Kan, jele középen folytonos, alul és fölül megszakítottvonalak; a hatodik Li, jele középen egy megszakított, alul ésfölül folyamatos vonal; a hetedik Gen, jele fölül folyamatosvonal alatta két megszakított vonal; és a nyolcadik Dui, jelefelül megszakított vonal, alatta két folyamatos vonal. A Válto-zások Könyve lényegében ezen egyszerû jelekkel fejezte ki akét egyenértékû és egyenrangú ellentétpárt a pozitív férfit(yang) és a negatív nõt (yin), a kiterjeszkedést és az összehúzó-dást, a páratlant és a párost, az égit és a földit, az erõset és agyengét, a világosságot és a sötétséget stb. Közülük azonban aQian és a Kun a legfontosabbak, ugyanis ezek szimbolizálják

az összes természeti és társadal-mi jelenség elsõdleges forrásait.

A területeknek a nyolc trig-rammal összhangban történõkijelölése (5. ábra) szolgáltatjaszámunkra a legértékesebb ere-deti adatokat az e téren foly-tatandó további ismeretekhez.

Az ábrán egy jobb kéztenyere látható a kínai terület-beosztással és az európai pal-misztriában használt domb-el-nevezésekkel

22

5. ábra1. Kun-terület (Merkúr-domb)2. Li-terület (Szaturnusz- és Nap-domb) 3. Xun-terület (Jupiter-domb)4. Dui-terület (passzív Mars-domb)5. Mingt’ang (a tenyér középsõ része)6. Zhen-terület (Vénusz-domb felsõ része és az

aktív Mars-domb)7. Qian-terület (Hold-domb)8. Kan-terület (a tenyér közepe alatti csukló rész)9. Gen-terület (Vénusz-domb középsõ és alsó

fele)

A tenyér területei és a belsõ szervek közötti kapcsolatokA kéz nevezetes területei és a belsõ szervek között megállapí-tott kapcsolatokban – mind az ázsiai mind az európai értel-mezések szerint – hasonlóság figyelhetõ meg. Például az epe-hólyagnak megfelelõ területet a nyolc trigramnak és az ötelem közül a yang fának megfelelõen a régi kínaiak Xun-naljelölték, míg a nyugati világban ugyanezt a területet Jupiter-domb néven ismerték, és mindkét változat úgy tartja, hogy eza terület mutatja a máj és az epehólyag funkcióit. Itt észlel-hetjük a máj-problémákat, a zsír-anyagcsere rendellenességeités az emésztési funkció zavarát, leromlását is.

Kun-terület (a Merkúr-domb)A kisujj töve alatti domborulat, a kínaiak elnevezése szerintiKun-terület yin jellegû, befogadó, termékeny, passzív, gyenge,sötét, az öt elem közül a földhöz tartozó. Amíg a nyugatipalmisztriában a domb fejletlensége vagy hiánya idegességrõltudósít, ideértve az ebbõl fakadó másodlagos betegségeiketemésztõszervi zavarokat, gyomorsavtúltengést vagy gyomorfe-kélyt is, addig a kínai palmisztriában ez a terület az alhasiszervek állapotát jelzi. A hagyományos kínai orvoslásban úgytartják, hogy ha e terület jól fejlett, kidomborodó és rózsásszínû, akkor az alhasi izomzat erõs, az emésztõrendszer és anemi szervek mûködése normális.

Li-terület (Szaturnusz-domb és a Nap-domb)A középsõ- és a gyûrûsujjak alatti Li nevû terület yang jellegû,tüzes, szép, függõ, ragaszkodó. A kínai palmisztriában a szív, akeringési rendszer és a látóképesség jelképes helye. Ha kidom-borodó, rendellenes vonalaktól mentes és rózsás színû, akkor jószívmûködésrõl, kirobbanó életerõrõl és éles látásról tanúskodik.A nyugati palmisztriában is hasonló a kézdiagnosztikai jelen-tése: keringési zavarokat, szív- és szemproblémákat, csökkentlátást és szemgyengeséget, ezen túl csontproblémákat is jelez, hae terület halvány, rendellenes vonalai vannak és besüppedt.

Xun-terület (a Jupiter-domb)A mutatóujj alatti Xun-ként megjelölt területet a régi kínaiaka yang jellegû fához tartozónak tekintették, és úgy vélték, hogya máj- és az eperendszert képviseli, emellett a genitális szervekés a vese vitális energiájának emelkedését és csökkenését fejeziki. A Xun-terület akkor normál állapotú, ha kidomborodóanmagas és rózsaszín, ez a máj és az epe kiváló mûködésére utal.A nyugati palmisztriában ez a domborulat a belsõ elválasztásállapotát, az urináris- és a genitális rendszer mûködésének mi-nõségét jelzi. Sápadtsága, töppedtsége a sterilitásra vagy a köny-nyû kifáradásra utal, de a méh megbetegedését is mutathatja.Állapota a középkorú vagy idõs emberek egészségi állapotárais jellemzõ.

23

Dui-terület (passzív Mars-domb)A tenyérél közelében, a kisujj felõli oldalon a Kun- és a Qian-területek (a Merkúr- domb és a Hold-domb) között helyezke-dik el a Dui-terület. Másként kijelölve: a szívvonal eredete ésa fejvonal végzõdése által határolt tenyéréli rész. A Dui-területyin jellegû, örömteli, kellemes, fémhez tartozó, a légúti rend-szert és a vastagbelet szimbolizálja. A nyugati palmisztriábanis hasonló a jelentése. E terület akkor ideális, ha kimagasló ésfénylõen vörös, mert ez esetben jó egészséget, kirobbanó vitálisenergiát, jól funkcionáló légúti rendszert és vastagbelet jelez.Ha állapota ezzel ellentétes, az légzési és bélproblémákra utal.

Mingtang (a tenyér középsõ része)A Mingtang terület a tenyérnek a szív-, az élet- és az egészség-vonalak által határolt része. Ha a tenyérnek ez a középsõ részekidomborodó, sima felületû, akkor az energiára vall. Ha ez a rész hibátlan vonalú háromszögnek látszik, akkor az illetõellenálló szervezetû, jó egészségû, szívós ember. A Mingtangterületbõl kitörõ vonalak súlyos betegséget vagy életveszélytjeleznek.

Zhen-terület (a Vénusz-domb felsõ része és az aktív Mars-domb)Az életvonallal körülhatárolt hüvelykujjpárna felsõ részén ta-lálható Zhen-terület yin jellegû, mozgékony, izgató és aktív. A Zhen terület elsõsorban az idegrendszer mûködését tükrözivissza. Akinek a kezén ez a terület kidomborodóan markánsés vörös színezetû, az egészséges, idegei és a pszichéje egyarántrendben van. Ha ez a terület szabálytalan és kusza vonalakkalteleszõtt, valamint egymást keresztezõ csillag szimbolikákfigyelhetõk meg rajta, akkor állandó ideges feszültséget, neu-rózisra való hajlamot jelez. A fénytelen, fakó és az izmoktólmerev Zhen-terület a genitális és az urinális mechanizmusokdiszfunkciójára való hajlamot jelképezi.

Qian-terület (a Hold-domb)A Gen-területtel szemben, a kisujj alatti tenyérél alsó részénhelyezkedik el. A Qian terület yang jellegû fém, teremtõ, aktív,szilárd, világos. E terület fejlettségébõl a pszichikai állapotraés a légúti rendszer mûködésének minõségére lehet következ-tetni. Ha ez a terület fejlett, élénk színû, akkor kiegyensúlyo-zott lelkiállapotot, jól mûködõ pszichét jelez. Ha ez a területsötét elszínezõdésû, durva bõrû, rajta sok összefüggéstelenvonal látható, akkor az neurózisra, ideggyengeségre, túlzottszenzitivitásra, beteges képzelõdésre, fantáziálásra való hajla-mot mutat. A fejletlen, behorpadt, fakó színû Qian terület,melyen az erek kontúrjai látszódnak, ingatag egészséget,beteges alkatot, kényes légúti rendszert szimbolizál.

24

Kan-terület (a tenyér közepe alatti csuklón lévõ rész)A Kan-terület yin jellegû vizes természetû, betakaró, veszélyes,a húgy és nemi szervek mûködésének képviselõje. A jól fejlettKan-terület, melyen a fényes színezetû izmok meglehetõen er-nyedtek, az urinális és a genitális rendszer jó mûködésére utal.Ha ezen a területen a sötét színezetû, durva tapintású bõrönsok rendezetlen kusza vonal látható, akkor gyermekkori alul-tápláltságot, felnõttkorban pedig gyenge egészséget, kevésvitalitást, elfáradásra való hajlamot jelez. A horpadt, beesettizomzatú Kan-terület, melynek felszínén jól kivehetõk a vér-edények kontúrjai, a vese rendellenes mûködésérõl árulkodik.Ha ez a terület hasonló minõségû mint az elõbb jellemzett,ráadásul sok-sok kusza vonallal behálózott, akkor a vese rosszmûködése mellett sterilitásra való hajlamra vall.

Gen-terület (a Vénusz-domb középsõ és alsó része)Az életvonallal határolt, a hüvelykujjpárna alsó harmadát el-foglaló rész a Gen-terület, mely a kínaiak szerint yang jellegûés földhöz tartozó, konok, mozdíthatatlan, perverz tulajdon-ságú. E terület milyenségébõl a testrészek közül a lép és a gyo-mor mûködésére lehet következtetni. A jól fejlett, telt, puha ésfényes Gen-terület jó étvágyat, kiváló emésztést jelöl. A lapos,sötét színû, durva bõrû, sok vonallal teleszõtt Gen-terület a gyo-mor és a lép rendellenes mûködését jelzi. Ha ezen a területenaz izmok feltûnõen horpadtak és sorvadtak, a vérerek kékkontúrjai jól kirajzoltak, az fõleg a gyomor gyenge mûködésé-rõl tanúskodik.

A belsõ szervek megfelelõ helyei a tenyéren nem rögzítettek ésnem egységesekA gyakorlat bebizonyította, hogy egy adott belsõ szerv állapotakülönbözõ szimbolikákban juthat kifejezésre; bizonyos esetek-ben a vonal szakadásában, a vonal törésében rögzülhet, mígmás esetben a tenyér színe jelzi az egészségi állapotot.

Kérdés, hogy miért képes egy szerv a megfigyelõ számárabizonyos sajátosságokat mutatni? Merthogy az emberi testbencsak az ondósejtek és a petesejtek sajátosan egyedi alapsejtek;az összes többi sejt a test információjának csupán egy részéthordozza.

Mivel az információ bizonyos fokig hiányos, a kézdiagnosz-tika során minden lehetséges adatot össze kell gyûjteni, s akülönbözõ területekrõl származó részinformációkat úgy kellegyberakni, hogy viszonylag teljes információhoz jussunk,ugyanis csak így van esélyünk arra, hogy – elkerülve a torzítá-sokat és a hibás diagnózist – szilárd alapunk legyen a betegségfelismeréshez. Különösen a rosszindulatú daganatok esetébenbír igen nagy jelentõséggel egy ilyen rendszeres megfigyelésimódszer.

Egy belsõ szerv állapota a megfigyelõ számára több helyen

25

is tanulmányozható. Például a szívé, három helyen is leolvas-ható, melyek külön-külön jelzik a jobb oldali szívkamra meg-nagyobbodását, az örökletes szívbetegségeket vagy a szív kórosszervi változásait. Ez elsõsorban a megbetegítõ tényezõk meg-határozása szempontjából bír különös jelentõséggel, és így fel-használható a gyógyításhoz.

A test különbözõ szerveinek helyzete és egymásra hatásaszintén organikusan megjelenik a tenyéren. A máj és az epeszomszédsága illetõleg a szív és a tüdõk közötti kölcsönös egy-másrautaltság például azzal a ténnyel igazolható, hogy a májatképviselõ tenyérterület mellett mindig megtalálható az epétjelzõ pont, míg a szívet és a tüdõket visszatükrözõ három pontszomszédos vagy átfedi egymást.

A tenyér savas és lúgos dominanciájaA tenyérterületek felosztása során elsõként az általános irányo-kat kell meghatározni. Felsõ résznek általában az ujjak csú-csát, míg alsónak a csukló felöli részt tekintik; a kézvonalakesetében felsõ résznek a vonal kiindulási szakaszát, vagyis azeredetét, alsó résznek a végzõdését tartják; baloldalnak a hü-velykujj felöli oldalt hívják, míg a jobb oldal az, amelyiken akisujj található. Ennek alapján az olyan irányok mint a felsõ,alsó, jobb és bal nagyjából alkalmasak a gócpont helyénekmeghatározására a testben. A páciens fõ betegségének felisme-réséhez és általános megítéléséhez azonban ezt követõen a kézsav- és bázis (lúg) területeinek is megkülönböztetésére és azo-nosítására is szükség van.

Az életvonallal határolt terü-letet tekintik a sav területének(az ábrán 1-gyel jelzett terület),ha ez nagy és telt, az azt mutat-ja, hogy a szervezet hajlamos asavasságra. A mutató- és a kö-zépsõ ujjak közötti réstõlinduló, a gyûrûs- és a kisujjakközött vertikálisan, egészen afejvonalig lenyúló területet (azábrán 2-vel jelzett terület) a kézbázis (lúg) területének tartják.Minél nagyobb ez a terület, an-

nál lúgosabb a szervezet; azonban ha szûk és kicsi, az annak a jele, hogy a szervezet összetétele inkább savas kémhatású.

A betegségre való hajlam szempontjából a sav és bázis ösz-szetételnek megkülönböztetõ jelentõsége van. A savas szerve-zetûek általában olyan betegségekre hajlamosak mint a magasvérnyomás, érelmeszesedés, agyvérzés, cukorbetegség, míg azok,akik lúgos összetételûek, alacsony vérnyomásban, asztmában,gyomorsüllyedésben és rákban betegednek meg.

26

6. ábra

A bõr és az izmok állapotának jelentõsége, és a szimbolikákfontosságaA diagnózis kialakítása során elsõként azt kell észrevételezni,hogy milyen a bõr színe (rózsaszínû, vöröses, halvány, sápadtfehér, lilás, kékes árnyalatú), milyen a bõr felülete (sima, érdes,selymes tapintású stb.), hogy a vérerek kékes kontúrjai meny-nyire kivehetõk, hogy az izmok teltek vagy horpadtak-e, éshogy találhatók-e abnormális vonalformációk vagyis szimbo-likák a tenyéren.

A szimbolikákról általánosságban elmondható, hogy a ke-reszt- és a háromszög-alakúak enyhébb, míg a rács-alakú vagya csillag-alakzatú vonalkombinációk súlyosabb betegségekrõlárulkodnak. Ezenkívül ha gyûrûszerû, kör vagy téglalap szim-bolikák láthatók a kézen, az rendszerint tartós betegséget vagysérülést jelez, illetve a megfelelõ belsõ szerv eltávolításának a jele, az eltávolítás után került a kézre. Ha sziget szimbolikáktalálhatók a tenyéren, az esetben gyulladásos csomók vagytumorok lehetõségét is számításba kell venni. E módszernek a diagnózisban való alkalmazását és egyéb módszerekkel törté-nõ kombinálását a következõ fejezetekben tárgyaljuk.

A bal kéz és a jobb kéz információiA kínai palmisztria kizárólag csak jobb- és bal kezet külön-böztet meg, eltérve az európai kézolvasási gyakorlattól, amelynem a jobb és a bal kéz között tesz különbséget, hanem aktívés passzív kéz alapján vizsgál. Aktív kéznek jobbkezeseknél a jobb kezet, a balkezeseknél pedig a bal kezet tekinti.

A hagyományos kínai orvoslásban a bal kéz vonalairól aztfeltételezik, hogy az egyén örökletes adottságait szimbolizálják,elsõsorban a múltbeli egészségi állapotáról adnak felvilágosí-tást; míg a jobb kéz vonalairól azt tartják, hogy a megszületéstkövetõen elsajátított, szerzett képességeket mutatják, azaz azilletõ jelenlegi és a jövõben várható egészségi állapotáról adnaktájékoztatást. A kínai gyakorlat azt igazolta, hogy bizonyosörökletes betegségeket – mint például a diabéteszt (cukor-betegséget) – mutató kézvonalak fõként a bal kézen fordulnakelõ. A kézvonalak színének tanulmányozásakor alapszabály,hogy férfiak esetében a bal kezet, míg nõknél a jobb kezet kellmegszemlélni.

Közben természetesen figyelni kell arra, hogy a kézvonalakmindkét kézen kapcsolatban vannak a belsõ szerveknek meg-felelõ helyekkel. Például a szív és a gyomor betegségei fõleg a bal kézen azonosíthatók, míg a májbetegségek elsõsorban ajobb kézen. Azonban bármilyen betegség is legyen az elõzetesdiagnózis, ha egyidejûleg mindkét kézen patologikus vonalaktalálhatók, a betegség minden kétséget kizáróan megerõsít-hetõ. Ezen túlmenõen, mindkét kéz felosztható jobb- és baloldalra (a definíció szerint a hüvelykujj felõli oldal – függet-lenül attól, hogy melyik kézrõl van szó – a baloldal, míg a

27

kisujj felõli oldal a jobb oldal). E módszerrel diagnosztizálva,idõnként egész pontosan meghatározható a betegség gócpont-ja, például az, hogy melyik tüdõvel, melyik oldalon van aprobléma, vagy a petevezeték melyik része beteg, sérült.

Ám a betegségek behatárolása, felismerése, -diagnosztizálásanagy gyakorlatot igényel, és a kézvonalak alapos megfigyelé-sével szerzett információk ügyes alkalmazását kívánja meg avizsgálat során.

A T E N Y É R V O N A L A I , S A J Á T O S S Á G A I KÉ S K A P C S O L A T A I K A B E T E G S É G E K K E L

Az európai palmisztria jóval több vonalat ismer mint a kínai.A nyugati kézolvasók között megoszlik a vélemény, hogy hányvonalat tekintsenek fõvonalnak, vannak akik a kínai felfogás-sal megegyezõen hármat (élet-, fej- és szívvonalat), mások leg-alább hat vonalat (élet-, fej, szív-, sors-, Nap-, egészségvonalat)használnak fõvonalként.

A mellékvonalak számában is eltérés mutatkozik, amíg anyugati palmisztria huszonegy és huszonnégy közötti vonalatkülönböztet meg mellékvonalként, addig a kínai tizenegyrõlbeszél. Amíg a kínaiak nem említik például a Jupiter- és a Sa-lamon-gyûrût, az Izisz-, a Szamaritánus-, az intuíció-, az Urá-nusz-, a Neptun-, a Plutó-, a kis élet-, a tejút-, az utazási-, abaleseti vonalakat, addig az európaiak számára például telje-sen ismeretlen a kínaiak által használt iszákosság-vonal, vagyegészen másként értelmezik a tenyeret átszelõ fejvonalat, dejelentésbeli eltérés mutatkozik a majom-redõ megítélésében is.

A kínai palmisztriában tizennégy vonal fontos, amelybõl hár-mat fõvonalként, tizenegyet pedig mellékvonalként tárgyalnak.

A három fõvonal: a szívvonal, a fejvonal és az életvonal.A tizenegy mellékvonal: az egészségvonal, a sorsvonal, a be-

folyásvonal, a Nap-vonal, a szex-vonal, a Vénusz-öv, a Szatur-nusz-gyûrû, a kapcsolat-vonal, az iszákosság-vonal, a tenyeretátszelõ fejvonal és a majom-redõ.

SzívvonalA kisujj alatti kézélrõl induló,a mutatóujj irányába, felfeléívelõ vonal. A kínaiak ezt a fel-sõ horizontális vonalat még ér-zelem- vagy mennyvonalnak ishívják (7. ábra).

Normál esetben olyan hosz-szúnak kell lennie, hogy a szív-vonal vége éppen elérje a kö-zépsõujj és a mutatóujj közöttirést. A tökéletes szívvonalnak

28

7. ábra

jól kirajzoltnak, kivehetõnek, egyenletesnek, töretlenül hosz-szúnak és rózsaszínûnek kell lennie. Lefelé kevesebb ág vagymellékvonal indulhat ki belõle mint fölfelé. Nem lehetnekrajta kis szigetek vagy láncszerû képzõdmények és nem metsz-hetik átlós vonalkák (8. ábra).

A szívvonal hossza, irányulása és hajlása az emésztõrend-szer funkciójának állapotáról árulkodik. Akinek a kezén ez avonal rendkívül hosszú – felível a mutatóujj tõpercéig, és an-nak alsó élénél ér véget (9. ábra) – az elsõsorban a hasi, béllelkapcsolatos vegetatív idegi funkció zavarára hajlamos, mígazok, akiknél a szívvonal a középsõ ujj alatt hirtelen kanyartvesz és felível a mutatóujj és a középsõujj közötti réshez (10.ábra), valószínûleg már gyermekkoruk óta gyomor-bántalmak-tól szenvednek.

Azokra viszont, akiknél a szívvonal villás elágazásúvá válvaa fentemlített mindkét formációt felveszi (11. ábra), feltehetõ-leg egyszerre jellemzõ a gyomor rossz mûködése valamint azemésztés és a felszívódás gyenge funkcionálása.

A szívvonal mutatóujj és középsõujj közé esõ szakasza elsõ-sorban a légúti rendszer funkcióját tükrözi. Akinél ezen avonalszakaszon sok rendezetlen ág vagy sok kis vékony átlósvonalka metszi a szívvonalat (12. ábra), az gyakran szenvedkrónikus bronchitistõl vagy hörgõtágulattól.

29

8. ábra 9. ábra

10. ábra 11. ábra

Ha a szívvonalon a gyûrûsujj alatt egy sziget fedezhetõ fel (13.ábra), az valamilyen szemmel kapcsolatos vagy látóideg-prob-léma jele.

Ha a szívvonal nagy szigetbõl ered (14. ábra), az elsõsorbana hallóideg rendellenességére utal.

A szívvonal gyûrûsujj alatti, a kisujjig futó szakaszáról avizeletkiválasztó rendszer és a nemi szervek valamint az emlõ-mirigyek funkciói figyelhetõk meg.

Az elszakadó szívvonal (15. ábra) a máj gyenge funkciójátvagy korábbi zsugorodását, összehúzódását jelzi valamilyen

régebbi betegségbõl kifolyólag,melynek következtében gyen-gült a máj immunfunkciója.

Ha a szívvonalat a gyûrûs ujjalatt két vertikális vonal vágjaát (16. ábra), az instabil vérnyo-más jele, ha viszont a vertikálisvonal mindkét oldalán zsír-ki-dudorodások vannak, az esetbena beteg hiperlipémiától (a vér ma-gas zsírtartalomjától) szenved.

Az ember vérnyomásánakmeghatározásakor figyelemmel

30

13. ábra

14. ábra 15. ábra

16. ábra

12. ábra

kell lenni a sav és a bázis területek nagyságára is; akinél a bázisterület kisebb, és viszonylag nagy a sav terület, az magas vérnyo-másra hajlamos, míg az ellentétje az alacsony vérnyomás jele.

A szív- és a fejvonalak közötti terület neve Fangting, és haez szûk, az a gyenge vitális kapacitás jele.

FejvonalA mutatóujj és a hüvelykujj közötti területrõl induló, a tenyér-él felé ívelõ vonal. A kínaiak ezt az alsó horizontális vonalatmég agy- vagy humán-vonalnak is nevezik (17. ábra).

A fejvonalról azt tartják, hogy szoros kapcsolatot mutat az(nagy)aggyal és az idegrendszerrel, ez az oka annak, hogy al-ternatív módon „agyvonalnak” nevezik. Az általa reprezentáltbetegségek elsõsorban az idegekkel, a pszichével a szív- és ér-rendszerrel (cardiovascularis) kapcsolatosak. Ez a vonal egybenaz illetõ lelki alkatát, sõt a külsõ fizikai sérüléseket is jelezheti.

A normál fejvonal enyhe parabolát képezve a tenyér köze-pén a gyûrûsujj és a kisujj közötti rés alatt végzõdik; jól kive-

hetõ, hosszú, jól árkolt, nincsrajta szakadás, színe rózsás ésgyengén lefelé hajlik, s a végé-nél, a tenyérél közelében el-ágazhat. Akik ilyen fejvonallalrendelkeznek, egészségesek, televannak vitalitással, életigenlõk;míg a túlságosan horizontálisanés egyenesen futó fejvonal (18.ábra) tulajdonosai makacsok ésszenvedélyesek.

Azok, akiknek a fejvonalánegy nagy sziget látható (19. ábra),

gyakorta szédülnek, esetleg Menière-betegségtõl* szenvednek.Azok, akiknek a fejvonala szakadt és a vonal végzõdése két

vagy három ágra elágazik, (20. ábra) szívbetegségre hajlamosakvagy örökletes, veleszületett szívprobléma jellemzõ rájuk.

–––––––

31

18. ábra

17. ábra

19. ábra

* Belsõ fül eredetû, rohamokban jelentkezõ szédüléssel, süketséggel, gyomorémelygéssel,hányással járó betegség.

Ha a fej- és az életvonalak közös eredeténél viszonylag jólkivehetõ kis szigetek találhatók (21. ábra), az gyermekkori be-tegségre vagy gyerekkori érzelmi megpróbáltatásra, esetlegalultápláltságra utal.

Ha a fejvonal nagyon hosszú, és sok-sok rendezetlenül szét-szórt vonal látható rajta (22. ábra), az a neurózis csalhatatlan jele.

A szabályos négyzet jelenléte a fejvonalon a Laokong nevû

akupunktúra-pont közelében (23. ábra) agyrázkódás vagy álta-lános érzéketlenség, gerincvelõ-bántalom (gerincvelõ-megbete-gedés) vagy a keresztcsigolya (ágyéki csigolya) törésének a kór-

elõzménye.Ha a fejvonalon a gyûrûsujj

alatt jelenik meg egy négyzetformáció (24. ábra), az az ösz-szetömörödött bélsár-maradványvagy külsõ altesti sérülés jele.

Jól kivehetõ kereszt-alakúszimbolika jelenléte a fejvonalközépsõ részén (25. ábra) a pszi-ché labilitását, szabálytalan szív-mûködést, vagy lappangó (rej-tett) szívkoszorúér-betegség létezését jelzi.

32

20. ábra 21. ábra

22. ábra 23. ábra

24. ábra

A fejvonal végén kialakult csillag alakú szimbolika (26. áb-ra) elsõsorban arra utal, hogy az illetõ vaszkuláris (keringésselkapcsolatos) fejfájástól vagy angina pectoristól (szívszorulás-tól) szenved.

A fejvonal által jelzett egészségi állapotok többsége örökle-tes vagy öröklött, a szív és az agy egészségi állapotát elsõsorbanez a vonal reprezentálja.

ÉletvonalAz életvonal a hüvelykujjpárnátteljesen körülölelõ parabolikusvonal, a kínaiaknál földvonal-ként is ismert (27. ábra).

Az életvonallal teljesen körül-kerített rész egy olyan különle-ges területet képez, amely azember vitalitásának mértékét,energiáját, fizikai erõnlétét, aszervezet egészséges vagy megbe-tegedett állapotát szimbolizálja,ezért nevezik ezt a vonalat élet-vonalnak. Ez a vonal – a kéz szélérõl indulva a csukló irá-nyába haladva – központi helyet foglal el a mutatóujj és a hüvelykujj között.

Azok, akiknek az életvona-luk túlságosan alacsonyról star-tol és lapos ívû, kevés energiá-val bírnak, enerváltak; akiknélviszont magasról indul és széle-sen ívelt, szilárd jellemûek,erõteljes a „májtüzük” és gyak-ran szenvednek epehólyag-gyul-ladástól, míg az alacsonyrólinduló életvonalúakat a gyengegyomor és bélmûködés jellemzi(28. ábra).

33

27. ábra

25. ábra 26. ábra

28. ábra

Ha a nagy thenar (a hüvelyk-ujjpárna) abnormálisan kidudo-rodik, és annyira vaskos, hogyamikor közelrõl nézzük, szintelátható a zsíros összetétele, a kéztulajdonosa hiperlipoidémiátólszenved, ha a nagy hüvelykujj-párna cinóbersárga színûneklátszik, a zsíros máj esete diag-nosztizálható. Azok, akiknek atenyerén centrális helyzetû egye-nes sorsvonal látható, amely anagy thenar ívének közepétõl

a középsõ ujj tövének közepéig fut (29. ábra) általában jóegészségnek örvendenek.

Ha szigetek találhatók az életvonalon, az illetõ sokkal in-kább hajlamos a daganatos megbetegedésekre, mint amikor a szigetek a többi vonalon jelennek meg.

Az életvonal végén megjelenõ csillag szimbolika nagy mér-tékben valószínûsíti a cerebrovaszkuláris (agyérrel kapcsolatos)balesetet, gyakran a hirtelen halál bekövetkeztét. Azonban, haaz életvonal áthalad a csillag formáción és mélyen, csaknem a csuklókarperecig lekanyarodik – a többi vonaltól függetle-nül – az egyénnek jó esélye van arra, hogy felépüljön, illetvekigyógyuljon a betegségeibõl. A beteget arra kell ösztönözni,hogy harcoljon és küzdje le a betegségét.

Az, aki belsõ védõ életvonalat fejlesztett ki az életvonal bel-sõ oldala mentén (30. ábra), általában a béltraktus szabálytalanmûködésétõl: többnyire székrekedéstõl, esetleg hasmenéstõlszenved. Ha ezen az oltalmazó vonalon csillag-formáció jele-nik meg, az rendszerint az enteritisz (bélhurut – vékonybél-gyulladás miatt) vagy a colitisz (vastagbélgyulladás) jele.

Ha az életvonal lapos ívû, és az általa közrefogott terület ki-csi (31. ábra), az a gyenge egészség jele, tulajdonosa – legyenférfi vagy nõ – emésztési renyheségre, valamint terméketlen-ségre hajlamos.

34

29. ábra

30. ábra 31. ábra

A kezdetben markáns, mély, késõbb egyre vékonyabbá váló,s a végzõdésénél teljesen elhalványuló életvonal jó vitalitásról,kiváló egészségrõl tanúskodik.

Az életvonal megfigyelése során különös súlyt kell fektetnia csillag-alakú (32. ábra) vagy szigetet formáló szimbolikák(33. ábra) lehetséges megjelenésére, továbbá a vonal hirtelenmegszakadására (34. ábra), valamint arra, hogy futása során fél-úton a Hold-domb felé mozdul-e el (35. ábra), vagy hogy a vé-gén találhatók-e rajta keresztezõ, elvágó vonalak (36. ábra).

35

32. ábra 33. ábra

34. ábra 35. ábra

36. ábra 37. ábra →

EgészségvonalA kisujj alól induló és rézsútosan a nagy thenar felé haladó vo-nal. Általában nem érinti az életvonalat (37. ábra).

A jó egészséggel bíróknak ritkán van ilyen vonala, melyrendszerint a szellemi dolgozók vagy a gyenge testûek kezénfigyelhetõ meg. Amikor patologikus változások mennek végbea testen belül, az egészségvonal markánsan elõtûnik, de ami-kor helyreáll az egészség, ez a vonal ismét sekéllyé válik. A gyenge máj vagy vese funkciótól, vagy krónikus légúti meg-betegedéstõl szenvedõk tenyerén gyakran található mély és jólárkolt egészségvonal. Az egészségvonal elkülönülése az életvo-naltól súlyos betegségekbõl történõ felépülést jele.

SorsvonalA kínaiak által Jáde Oszlop (nefritkõ oszlop) vonal néven isismert vonal (38. ábra) a tenyér alsó részébõl indul, átfut aMingtang-on (a tenyér közepén), és a középsõ ujj alatt végzõ-dik. Mivel a sorsvonal egy erektív oszlophoz hasonlatos, ezértkapta a Jáde Oszlop elnevezést. A szív-, fej- és az életvonalak-tól eltérõen nem kell vastagnak lennie, az az elõnyösebb, havékony és sekély, egyenesen futó, jól árkolt, folytonos és rózsa-színû.

Ez a vonal az egészségi állapottal együtt változik. Azonbannem mindenkinek van szükség-szerûen ilyen vonala. A gyakor-lat bebizonyította, hogy egy ilyenvonal jelenléte a kézen nem azegészségesség jele, és minél hosz-szabb (annyira hosszú, hogy aközépsõujj tõpercén ér véget),annál gyengébb egészségi állapo-tot mutat, fõleg azt jelzi, hogyaz egyén serdülõkorában voltigen gyenge egészségi állapot-ban.

A rövid sorsvonal azt jelzi,hogy a vonal megjelenése általképviselt idõszakban az illetõszervezete legyengült, de mos-tanra az egészsége teljesen hely-reállt. A krónikus betegségekközül elsõsorban a szív és a tü-dõk funkciójának gyengülésétszimbolizálja a sorsvonal.

Ez a vonal azok tenyerén iselõfordulhat, akik viszonylag jólvannak, egészségesnek tartjákmagukat, de az ilyen középkorú

36

38. ábra

39. ábra: 1. ifjúkori, tinedzserévek2. középkor3. öregkor

vagy idõs embereknél a kardio-cerebrális vaszkuláris (a szív- ésaz agy keringési) betegségeket jelezheti (39. ábra).

BefolyásvonalBeavatkozás-, vagy befolyás-vo-nalnak hívják a fõvonalakatkeresztezõ vagy metszõ átlós vo-nalakat, illetve az egyes segédvo-nalakat, melyeknek elhelyezke-dése és helye változó a tenyéren(40. ábra).

Ha a befolyásvonalak a nagyhüvelykujjpárnán jelennek meg,viszonylag mélynek látszanakés több mint 1 cm-en, mélyenátvágják az életvonalat, az an-nak a jele, hogy az illetõ koráb-ban – a vonallal jelzett életkorban – súlyos betegségben szen-vedett (41. ábra).

Az életvonal felsõ része a gyermekkort, míg a vége az öreg-kort szimbolizálja. Az egyén életében bekövetkezett esemé-nyek idejének meghatározására szolgáló módszer a következõ:húzzunk az ujjak közötti résekbõl kiinduló – egymással pár-huzamos futású – parabolikus (parabolához hasonlóan ívelõ)vonalakat (összesen négy vonalat kapunk, az elsõ a mutató ésa középsõ ujjak közötti rést köti össze a hüvelykujj és a mutatóujj közötti réssel, míg az utolsó kiindulási helye a kisujjtenyérél felöli töve), melyek párhuzamos futásúak a tenyérél

hüvelykujj és a mutató ujj kö-zötti részével; figyeljük és jelöl-jük meg, hogy ezek a vonalakhol metszik az életvonalat. Min-den egyes életkor-csoportnak

két görbe közötti terület felelmeg (42. ábra). Ha valamelyterületen befolyásvonalat(akat)fedezünk fel, meghatározhatjuk,hogy az illetõ életének melyszakaszában szenvedett egy-egybetegségtõl.

37

40. ábra

41. ábra

42. ábra1. 10-20 évig terjedõ életkor;2. 20-40 évig terjedõ idõszak;3. 40-60 évig terjedõ életkor;4. 60-80 éves korig terjedõ életszakasz

A befolyásvonal megjelené-sét a fej- vagy a szívvonalon, avonal viszonylagos helyzetévelösszefüggésben kell tanulmá-nyozni. Ha a befolyásvonal vé-kony, rövid és sekély, az esetbennem sok patologikus jelentõ-séggel bír, viszont ha mély éshosszú (hosszabb mint 1 cm),azt klinikai szempontból szig-nifikánsnak, jelzésértékûnekkell tekinteni.

Ha a nyolc trigram alapján a Zhen-nel és Gen-nel jelölt területek (a Vénusz-domb felsõ,középsõ és alsó része) összekapcsolódási részén egy vagy kétbefolyásvonal jelenik meg, melyek ugyanolyan mélyek, mintaz õket egymástól elválasztó életvonal és 2 vagy 3 cm hosszúak(43. ábra), miközben egyidejûleg a Zhen és a Gen területekencsak kevés vonal látható, az vérzékenységre való hajlamotjelez.

Nap-vonalA gyûrûsujj alatti vonal Nap-vonalként ismert (44. ábra).

A normál Nap-vonal hosszú,egyenes, tiszta, töretlen, és rövi-debb mint a sorsvonal. Az orvo-si vizsgálatok során megállapí-tották, hogy ennek a vonalnaknincs egészségi vonzata.

Szex-vonalA szenvedélynek szabad folyástengedõ vonalat szex-vonalnak

hívják (45. ábra). Átlagos emberek kezén ritkán található. Egyilyen vonal jelenléte általában szabálytalan életvitelt, a test és

a lélek túlhajszolását, kimeríté-sét, a szervezet energiájának,életerejének felélését, erõs érzé-kiséget, túlzott vagy zabolátlanszexualitást, alkohol- és/vagydrogfogyasztást, érzelmi éretlen-séget jelképez.

A szex-vonal a Qian-területalsó harmadán (a Hold-dombalsó részén) található. Jól kive-hetõ, feltûnõen markáns vonal.A csuklóvonallal párhuzamo-san az életvonal felé fut. Az, aki

38

43. ábra

44. ábra

45. ábra

ilyen vonalat visel a tenyerén, jól teszi, ha megpróbálja leküz-deni gátlástalanságát, túlzottan erotikus beállítottságát.

Vénusz-övA Vénusz-öv más nevén Vénusz-gyûrû olyan félkörben futó vo-nal, amely a mutatóujj és a kö-zépsõ ujj tövétõl kiindulva agyûrûsujj és a kisujj alsó ízéighúzódik. (46. ábra). Azok, akik-nek ilyen vonal található atenyerükön, elsõsorban túlér-zékenység miatti allergiás meg-betegedésekre hajlamosak.

Az utóbbi években növeke-dett azoknak az embereknek aszáma, akiknek ilyen vonal található a kezükön. Ez azt bizo-nyítja, hogy az orvosságok fokozott használata és a légkörszennyezettsége növelte az allergiás szervezetû emberek szá-mát. Gyermektelen (steril) házaspárok esetén a férj és a feleségkezén egyaránt megtalálható ez a vonal. Ez esetben ki kellvizsgáltatni, mi okozta a sterilitást.

Szaturnusz-gyûrûA középsõ ujj alatti Li területet(a Szaturnusz-dombot) övezõfélhold alakú vonalat Szatur-nusz-gyûrûnek nevezik (47. áb-ra). Ez a vonal a májvezetékbenaz epe pangását, lefolyását, azilletõ levertségét, pesszimizmus-ra hajló hangulatát, rossz köz-érzetét jelzi, egyidejûleg jelez-het a családban jellemzõ, örök-letes rövidlátást is.

Kapcsolat-vonalA szívvonal és a kisujj töve kö-zött lévõ vonal a kapcsolat- vagyházasságvonal (48. ábra). A kí-naiak legtöbbje két vagy háromilyen vonalat visel. Ha ezek a vonalak mélyek, vízszintesenegyenesek, jól kivehetõk, szaka-dás nincs rajtuk és rózsaszínûek,az annak a jele, hogy az illetõvizeletkiválasztó és a genitálisrendszerei normálisan funkcio-nálnak.

39

47. ábra

46. ábra

48. ábra

Ha csak egy ilyen vonal talál-ható, amely rövid, vagy nincsezen a területen kapcsolat-vonal,az asszonyok esetében sterili-tást, szabálytalan menstruációtvagy az uterus hypoplasia-ját (a méh sejthiányát, satnya álla-potát); férfiaknál élettelen sper-mát vagy szexuális impotenciátjelez.

Ha a vonal rendkívül hosszúés egyenesen a gyûrûs ujj felétart, az annak a jele, hogy a pá-ciens veselobtól vagy prosztatagyulladástól szenved. Ha csillag-alakú szimbolikák vagy befolyás-vonalak találhatók a kapcsolat-vonalon (49. ábra), az a probléma, a betegség súlyosságára vall.

Iszákosság-vonalA szívvonal és a kisujj tõvonalaközötti terület középsõ részérõlinduló, a szívvonallal párhuza-mosan haladó és a gyûrûsujjalatt végzõdõ vonalat iszákos-ság- vagy májbaj-vonalnak neve-zik. Egyes személyek esetébenaz iszákosság-vonal párhuzamo-san futhat, néha összekapcso-lódhat a szívvonallal (50. ábra).

Akiknek ilyen vonal lelhetõfel a tenyerükben, azok hajla-mosak a mértéktelen alkoholfogyasztásra, de az is lehet, hogycsak nagyon keveset isznak, mert már akkor is részegek, haegészen kis mennyiségû szeszt fogyasztanak, és – tekintve,hogy a májuk méregtelenítõ funkciója legyengült – gyakranszenvednek májzsugorodásban.

Azok, akik bizonyos mérgezõ anyagokkal kerültek kapcso-latba, szintén ilyen vonalat viselnek. A mély és jól kivehetõ, atöbbi vonaltól jól megkülönböztethetõ iszákosság-vonal olyanmérgezésbõl származó hepatikus (májjal kapcsolatos) sérüléstjelez, amely felerõsítette, megnövelte a máj megterhelését. Aziszákosság-vonal a krónikus hepatitiszben szenvedõk kezénugyancsak megtalálható.

A tenyeret átszelõ fejvonalA tenyeret átszelõ vonal a fejvonal egy változata, amely azon-ban továbbfut és eléri a kézélt (51. ábra). Ez a vonal gyakranlátható növekedésben, szellemi fejlõdésben visszamaradt,gyenge felfogású, abnormális viselkedésû gyerekek tenyerén.(A nyugati palmisztriában ennek a vonalnak teljesen más, az

40

49. ábra

50. ábra

elõbbi megállapítással ellentétes a jelentése, eszerint a különö-sen hosszú, a kézélig futó, egyenes ívû fejvonal, az átlagosnálnagyobb intellektusra, kombinatív készségre és matematikaiérzékre vall).

A hagyományos kínai orvoslásban úgy értelmezik, hogy atenyeret átszelõ fejvonal azoknak a tenyerén is megfigyelhetõ,akik májráktól, vérbetegségtõl (hematopathia) és pikkelysö-mörtõl szenvednek. Bizonyos emberek esetében ez a vonal aszületés után a fejvonallal együtt alakul ki, és parabolikus vona-lat képezve a tenyér széléig fut.

A tenyeret átszelõ fejvonalon található szigetek diagnoszti-kai szempontból döntõek, míg ez a vonal és az életvonal kiin-dulópontja közötti rés még ennél is fontosabb (52. ábra).

Majom-redõAz olyan tenyér, melyen eltûnika szívvonal és kizárólag a teny-eret átszelõ fejvonal és az élet-vonal vannak jelen, lezárt te-nyérként vagy majom-redõként,majom-vonalként ismert (53. áb-ra). A hagyományos kínai or-voslásban a majom-redõ azegészségi állapottal, elsõsorbanaz örökléssel kapcsolatos, azazez a vonal a szervezet állapo-táról, a mentalitásról, a várhatóélettartamról, és a szülõkéhez hasonló betegségekrõl tájékoz-tat. Ennélfogva a majom-redõ az erõs hajlamot képviseli azemberi test fizikai sajátságainak öröklésére.

A nyugati palmisztriában a majomredõvel lezárt tenyérbõlneuraszténiára, bénulásra való hajlamra, beszédzavarra, beil-leszkedési, összeférhetetlenségi problémákra következtetnek.

41

51. ábra 52. ábra

53. ábra

A T E N Y É R V O N A L A K V Á L T O Z Á S A I

Állandóan változó vonalakA kézvonalak folyton változhatnak, eltûnhetnek, elhalványod-hatnak, de az eltûnés után ismét felbukkanhatnak, folytatódhat-nak, valamilyen vonalformációval, szimbolikus jellel. Az ezekena vonalakon fellelhetõ dinamikus, idõbeli változásokat süllye-désnek, emelkedésnek, eltûnésnek vagy fejlõdésnek nevezik.

Mint ismeretes, a három fõvonal, a szív-, a fej- és az életvo-nalak a legmélyebben, legmarkánsabban kirajzoltak. Normálesetben a szív- és az életvonal mélyebb és erõsebb rajzolatúmint a fejvonal, valamint mindhárom vonal kiindulási részemélyebb mint a végzõdése. Ha azok a vonalak, amelyeknekmélyeknek kell lenniük, de a megfigyelés idõpontjában se-kélynek mutatkoznak, vagy fordítva, azok a vonalak, amelyek-nek sekélyeknek kell lenniük, kimélyültek, az annak a jele,hogy bizonyos változás(ok) történt(ek) a szervezetben.

Ha egy mellékvonal majdnem olyan mély, esetleg mélyebbmint egy fõvonal, az azt jelenti, hogy a változás az adott segéd-vonal által képviselt belsõ szervben zajlott le. Azonban azilyen változások nem mindegyikét okozták szükségszerûenbetegségek, ezek jelezhetik a felépülés utáni állapotokat is,amikor a vonalak mélyebbé vagy sekélyebbé válhatnak.

Például az életvonal végzõdésének a mélyülése az életerõ, vita-litás növekedését, erõsödését szimbolizálja, azonban ha nagyonméllyé válik, miközben ágak vagy szigetek jelennek meg rajta,az küszöbön álló harcot sejtethet az életerõ és a megbetegítõ té-nyezõk között, vagy a megbetegedés rosszabbodására utalhat.

Azok, akik nagyon mély fejvonalat hordanak a kezükön,elsõsorban fejfájásoktól szenvednek; míg azokat, akiknek afejvonaluk rendkívül sekély, rendszerint ugyancsak fejfájásokgyötrik. Így a vonalak mélysége és vastagsága tekintetébenmindkét szélsõség hiányosságot jelez, és a változások kifejezõje.

Egy másik példát bemutatva, sebészeti beavatkozás után acsillag-alakú patologikus vonalkombináció körül négyzet-for-májú szimbolika fog megjelenni, amely ha mély, a küszöbönálló sebhegesedést jelzi az operált helyen; ha viszont ez a négy-zet-alakú vonalformáció kezd sekéllyé válni, esetleg eltûnik, azoperált rész finom összeforradását, begyógyulását jelzi; ha pediga négyzet szimbolika tovább mélyül, az általában részlegesösszeforrást jelez, vagy a mûtét eredménytelenségére, a korábbibetegség visszatérésére utal. Ezért a mélyülés nem más mint a vonalak dinamikus alakulása, idõbeli változása, és sohasemszabad azt egyoldalúan kedvezõ vagy kedvezõtlen elõjelkéntértékelni.

A vonalak emelkedése, feltöltõdéseAz emelkedés a vonal sekélyebbé válását, feltöltõdését jelenti.Általában a sekély vonal könnyû megbetegedést, enyhe lefo-

42

lyású betegséget, vagy olyan betegséget jelez, amely még csakkezdeti stádiumában van, illetõleg a sikeres felépülés folya-matát mutatja. Azonban kellõ figyelmet kell fordítani a válto-zás tendenciájára is: ha a vonal fokozatosan elhalványodik,majd eltûnik, az annak a jele, hogy a betegség megszûnik; haviszont mélyül, akkor a betegség súlyosabbá válik.

Általában a fõ- és mellékvonalak végeinek sekélyebbeknekkell lenniük, mint a kezdeti szakaszuknak. Ez a normális eset.Ha a kezdeti végek emelkedõk, az rossz elõjel, míg a mélyülé-sük jó irányt fejez ki. Ha a kezdeti végek addig emelkednek,hogy szinte eltûnnek, az gyenge szervezet jele. Az életvonalrajellemzõ, hogy bármikor, bárhol is emelkedik, az bizonyosváltozást jelez. Egyedül az egészségvonal az, amelyik akkor a legjobb jelentésû, ha egyre sekélyebbé válik.

Az eltûnés azt jelenti, hogy a vonalnak nyoma vész, nemlátható többé. A tenyér mellékvonalai eltûnhetnek, míg a fõ-vonalak sohasem tûnnek el. Következésképpen az eltûnésfogalmát a fõvonalakra nem, csak a mellékvonalakra lehetalkalmazni. A tenyéren olykor apró vékony vonalak jelennekmeg, majd késõbb eltûnnek, az eltûnésük általában a betegségmegszûnését jelzi. Például az epeköves betegnél, amikor a csil-lag-alakú vonalszimbolikák négyzet-alakú vonalformációbahúzódnak vissza, és bizonyos kereszt-alakú vonalak megszûn-nek, az klinikailag bizonyítottan azt jelenti, hogy az epekövesmegbetegedés enyhült vagy a beteg kigyógyult belõle. Ennél-fogva az eltûnés jó elõjel.

A vonalak növekedése, fejlõdéseA növekedés vagy fejlõdés nagyobbodást jelent, újonnan kép-zõdött vonalak vagy meglevõ vonalak meghosszabbodásakorbeszélünk növekedésrõl. Mint ismeretes, a vonalak újonnan isfelbukkanhatnak. Amikor valaki tartósan rossz hangulatban,labilis lelkiállapotban van vagy régóta rendkívül fáradt, ki-merült, a kezén újonnan sok kis vékony vonal bukkanhat fel,melyek kialakulásukat követõen eltûnhetnek vagy hosszabbideig is megmaradhatnak. Eközben a fõvonalak és a mellékvo-nalak megnövekedhetnek vagy ágakat növeszthetnek, egymás-sal összekapcsolva magukat. Egy hosszú növekedési periódustkövetõen a kis vonalak az eredetinél sekélyebb vonalakkáalakulhatnak át.

Ezenkívül gyakran fordul elõ az, hogy a kereszt-alakú vonal-szimbolikák rács-alakú vagy csillag-alakú vonalformációkkáfejlõdnek.

A vonalak és a szimbolikák megfigyelése során jelentõsfigyelmet kell fordítanunk idõbeli alakulásukra és a megfigyel-hetõ változási tendenciákra, ugyanis ezek segítenek a betegsé-gek súlyosságának, kifejlõdésének és gyógyításának megítélé-sében és meghatározásában. A kézvonalak alapján készítettdiagnózis pontosságának mértéke közvetlen összefüggésben

43

van azzal, hogy mennyire pontosan sikerül detektálnunk,megfigyelnünk a vonalak és szimbolikák változásának olyanjellemzõit, mint a süllyedés, emelkedés, eltûnés, (ki)fejlõdés.

A L E G G Y A K R A B B A N M E G F I G Y E L H E T ÕABNORMÁLIS VONAL-FFORMÁCIÓK, SZIMBOLIKÁK

Általában az abnormális vonal-formációk, szimbolikák jelen-léte a tenyéren bizonyos patológiai jelentõsséggel bír. A külön-bözõ etnikumok és nemzetiségek környezete és táplálkozásiszokásai akárcsak az örökletes génjeik, betegségeik, szerveze-tük, ellenállóképességük, immunrendszerük, betegségeik idõ-tartama és a betegség lefolyását befolyásoló változó tényezõkés egyéb feltételek stb. eltérnek egymástól, ezért a különbözõ,a körülményeket befolyásoló tényezõket bemutató abnormálisvonal-formációk természetesen szintén nagy változatosságotmutatnak. Leggyakrabban nyolc abnormális vonal-formációtsikerül azonosítani, melyeknek a jelenléte egy adott területenrendszerint azt jelenti, hogy bizonyos patologikus változásoktörténtek a helynek megfelelõ testrészben.

A nyugati palmisztriában az egyes szimbolikák más jelen-téssel bírnak mint a kínaiban, például amíg az európaiaknál a sziget mérete és hossza jelzi a betegség hozzávetõleges nagy-ságát és idõtartamát, addig a kínaiaknál a kis méretû sziget aveszélyes, ugyanis a nagyméretû náluk nem jelent betegséget,csupán az általa jelzett belsõ szerv gyenge mûködését.

A csillag-alakú szimbolikákA csillag-vonalkombinációk rendszerint három vagy négy rö-vid vonalból állnak. Jelenlétük a qi (energia) és a vér pangásátmutatja valamelyik belsõ szervben. Amikor a tenyérben azepehólyag területén bukkannak fel, epehólyag-gyulladásra val-lanak, míg a szív területén angina pectoris (szívgörcs, szív-szorulás) bekövetkeztét és hosszú, súlyos betegséget jeleznekelõre.

A kereszt-alakú szimbolikákKét rövid vonalból, vagy egy rövidebb és egy másik hosszabbvonalból álló vonalkombinációk a keresztek. A szabályos, kétegymásra merõleges vonal alkotta kereszt többet mond el, na-gyobb súllyal esik latba, mint a ferde kereszt. A kereszt-alakúvonalak valamely belsõ szerv funkciójának szabálytalanságát,rendellenességét vagy a test bizonyos részén gyulladás, lobbekövetkeztét, létét jelzik. A csillag-alakú vonalkombinációk-kal összehasonlítva a kereszt-alakú vonalak enyhébb lefolyásúkórt és annak kezdeti stádiumát jelzik, vagy arra utalnak, hogya beteg felépülõben van, állapota javul és a betegség hamaro-san megszûnik.

44

A háromszög-alakú szimbolikákA két vagy három rövid vonalból álló háromszög-szimbolikáka fõvonalakhoz csatlakoznak. Általában a szív-koszorúér beteg-ségek kialakulásának lappangó veszélyét jelzik. Azonban eny-hébb lefolyású betegséget jeleznek mint a csillag-alakú vonalak,viszont súlyosabbat, mint a kereszt-alakúak. A háromszög-szimbolikák hajlamosak arra, hogy csillag-alakú vonalakkáfejlõdjenek.

A sziget-alakú szimbolikákA sziget-szimbolikák sziget formájúak, területük és kiterjedé-sük nagy és kicsi, elkülönült és folytonos vagy átfedõ egyarántlehet. Ezért az azonosításnál körültekintõen kell eljárni. A szi-get-vonalak rendszerint egészségügyi zavart, a test egyensúlyá-nak megbomlását, tumort vagy gyulladást jeleznek. Minélkisebbek, annál nagyobb a jelentõségük. Ha a sziget-vonalaknagyon nagy szigetet képeznek, az nem jelent betegséget, csu-pán a sziget helyének megfelelõ belsõ szerv gyenge mûködésétjelzik.

A gyûrû-szerû szimbolikákLegfõbb jellemzõjük gyûrûhöz való hasonlóságuk. A gyûrûnbelül rendezetlen, szabálytalan vonalak találhatók, mintha agyûrû be lenne satírozva. Csak, ha mint egészet figyeljük meg,akkor lehet ezeket azonosítani. A gyûrûk a ritkán látható éscsak olykor-olykor megfigyelhetõ, külsõ sérülésekkel járnakegyütt. Azok, akik súlyos külsõ sérülést szenvedtek, általábangyûrû-szerû vonalakat viselnek a tenyerükön.

A rács-alakú szimbolikákAz ilyen vonalak négyszög formát öltenek és négy rövid vo-nalból állnak, fejlõdésük során csillag-formájú szimbolikáváalakulhatnak, de azokkal együtt is elõfordulhatnak a kézen.Általában krónikus gyulladásos betegségekkel járnak együtt, a betegség rendszerint hosszú ideig tart, a felépülés, javuláslassú, és hatására tartós, maradandó változás lehetséges. Ha azepehólyag területén figyelhetõk meg, akkor gyulladásról árul-kodnak, azonban epekõtõl nem kell tartani.

A négyzet-alakú szimbolikákA négyzet-vonalak négy rövid vonalból állnak, téglalapot vagyszabályos négyzetet alkotnak. Különbözõ visszamaradt sebekjelei, melyek operációból vagy külsõ sérülésbõl származhatnak.

Az ötágú csillag szimbolikákAz ilyen vonalak ötágú csillag formáját öltik, és csak ritkán fi-gyelhetõk meg. Elsõsorban valamilyen, az agyi vérellátást érin-tõ rendellenesség által okozott patologikus elváltozást jeleznek,amely rendszerint az 50 és 60 év közötti emberekre jellemzõ,

45

és elég magas a féloldali bénulás aránya. Azonban az ilyenbetegek kondíciója a felépülés után általában nagyon jó, és vi-szonylag alacsony a halálozási ráta.

A különbözõ szimbolikák együttes megjelenéseAz elõbb ismertetett szimbolikák közül bármelyik elõfordul-hat a másikkal, azonban egyidejûleg egyetlen személy kezénegy vagy két abnormális vonal-kombináció található. E vonal-szimbolikák szokásos megjelenése a klinikai gyakorlatbannem tiszta, az egyes típusok gyakran összekeverednek, kriksz-kraksz formát öltenek, összekapcsolódnak vagy részben fedikegymást. Például vannak csillag-alakú és/vagy rácsozatos-alakúvonalak a gyûrû-szerû vonalakon belül, találhatók horizon-tális és/vagy kereszt-alakú vonalak a sziget-vonalak belsejében;és elõfordulnak kereszt-alakú és/vagy ferde kereszt-alakú vo-nalak a négyzet-vonalak belsejében. Ezért nagyon körültekin-tõen kell ezeket a szimbolikákat azonosítani, vizsgálni, és kü-lönbséget tenni az elsõdleges és másodlagos vonalak, vagyis afõvonalak és a mellékvonalak között.

A vizsgálódás elvei a következõk: mindig inkább az egészremint a részekre; a mélyebb vonalakra mint a sekélyekre; s anagyobb vonalakra mint a kisebbekre fordítsuk figyelmünket,és mindig szenteljünk idõt annak vizsgálatára, hogy a vonalakeltûnõben vagy fejlõdõben vannak-e. Ez azért fontos, mert aszembetûnõ és jól kivehetõ vonalak azt jelzik, hogy bizonyosbetegségek már bekövetkeztek és nem könnyû a kigyógyulásbelõlük; míg a mély, kicsi és vékony vonalak azt mutatják,hogy a kór éppen most indított támadást a test, a szervezetellen, a betegség most kezd kialakulni vagy azt hogy a betegmég nem mutat semmilyen egyéni szimptómát.

Bizonyos vonalak, melyek még akkor is megvannak, ami-kor a betegség már rég végetért, csak referenciaként szolgálnak,és semmiféle problémára utaló jelentõségük nincsen. Egyesvonalak, melyek kivehetetlenné, rosszul rajzolttá, sekélyebbévagy világosabb színûvé válnak, esetleg teljesen eltûnnek, aztszimbolizálják, hogy a régi betegség fenyegetése a szervezetremegszûnõben van, vagy arra utalnak, hogy az illetõt a múlt-ban gyötörte bizonyos fajta betegség.

Azok a sekély és világos színû vonalak, amelyek jól kivehe-tõvé válnak, vagy az olyan vonalak, melyek száma gyarapodik,vagy a hosszuk és/vagy a mélységük növekszik, minden esetbena betegség súlyosbodását jelzik, és sohasem szabad elhanyagol-nunk õket vagy átsiklanunk felettük. Például ha kereszt-alakúvonal-szimbolikákat figyelünk meg a szív-területen, körülötteújonnan képzõdött szabálytalan, rendezetlen vonalakkal, tud-nunk kell, hogy a kereszt-alakú vonalak csillag-alakú vonalak-ká alakulhatnak át, és hogy az illetõ hajlamos az angina pectorisra. Ezért figyelmeztetnünk kell a pácienst arra, hogytegye meg idõben a szükséges lépéseket.

46

Ahhoz, hogy a kézvonalak megfigyelése és vizsgálata alapjánpontos diagnózist állíthassunk fel, hosszú ideig kell gyakorol-ni és kísérletezni; ez ugyanis folyamatosan ismétlõdõ elemzéstés értékelést kíván, melynek során a hamis információt kiszûr-ve eljutunk a valódihoz, a lényegtelent félredobva kiválasztjuka lényegest, annak érdekében, hogy az emberi testben bekövet-kezõ patologikus változásokat lépésrõl-lépésre képesek legyünkmeghatározni és feltárni.

47

A GYAKRAN E LÕFORDULÓ BETEGSÉGEKDIAGNÓZISA A KÉZSZIMPTÓMÁK SEGÍTSÉGÉVEL

AranyérA végbélnyílás körüli visszérrendszer megbetegedése: tágulás,gyulladás, majd alvadás formájában zajlik le. Elsõsorban fel-nõttek között és a székrekedéses betegek körében gyakori.Megkülönböztetnek külsõ, belsõ és kevert típusú aranyereket.Azt az aranyeret, amely közvetlenül megfigyelhetõ, külsõaranyérnek; míg azt, amely a végbélnyíláson belül van, belsõaranyérnek nevezik. Mindkét fajta aranyér esetében – függet-lenül elhelyezkedésüktõl – azonosak a kórokozók.

Számos patogén tényezõ okoz aranyeret, így a rendszertelen,nem megfelelõ táplálkozás, a csípõs ételek túlzott mértékûfogyasztása, alkoholizálás, különösen az égetett szeszes italokfogyasztása, a hosszú ideig tartó állás vagy ülés, az alkati szék-rekedés, állapotosság, stb.

Az aranyér fõ tünetei:– a külsõ aranyér – eltekintve az idegen test vagy a teltség

érzetétõl hosszú állás vagy séta után – általában nem mutat sem-milyen jellegzetes szimptómát. De amikor a külsõ aranyérnéltrombózis alakul ki, a végbélnyílás környéke fájdalmassá válhat,amely rosszabbodik sétálás vagy székletürítés alkalmával.

– a belsõ aranyér kialakulásához hozzájárul a kemény szék-let, az italozás és a túlságosan csípõs ételek fogyasztása. Általá-ban semmilyen kellemetlen érzéssel, vagy fájdalommal nemjár. Fõ szimptómája a vérzés, ami a kezdeti fázisban még jelen-téktelen, azonban az aranyér-duzzanat megnagyobbodását kö-vetõen komolyabb vérzésbe mehet át.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA tenyéren:– az életvonal belsõ oldala mentén lefelé ívelõ tollpihe-

szerû ágak figyelhetõk meg (54. ábra), míg a bal kéz életvo-nalán egy hosszú és keskeny sziget található (55. ábra).

– az ujjak tövében enyhe fekete elszínezõdés látható. Ha azujjak tövénél megjelenõ fekete elszínezõdés a bal kézen figyel-

48

54. ábra 55. ábra

hetõ meg, akkor az aranyér a végbélnyílás baloldalán, míg haezek a jobb kézen láthatók, az esetben a végbélnyílás jobboldalán található (55. ábra).

Bronchitis (krónikus)A krónikus bronchitis patogén összetevõi meglehetõsen bo-nyolultak. A hörgõk és a légutak gyulladása a külsõ (vírus-, bak-térium-, vagy ritkán gombás fertõzés, fiziko-kémiai tényezõk,allergia), és a belsõ tényezõk (a légúti szakasz gyenge védekezõképessége és rossz immunfunkciója) hosszan tartó együttes ha-tására alakulhat ki. A krónikus bronchitist a kínai gyógyászat-ban a „váladék-visszatartással, eldugulással és nehéz légzésseljáró köhögés” kategóriájába sorolják.

A krónikus bronchitist elõsegítõ tényezõk a dohányzás, a levegõszennyezés, a tüdõbetegségek. Jellemzõi elsõsorban aköhögéssel és a nehéz légzéssel járó köpet(váladék)-felköhögés,esetleg láz. Egyértelmûen e betegségre vall, ha a köhögési roha-mok évente legalább három hónapig tartanak, legalább kétegymást követõ évben jelentkeznek, és egyidejûleg a köhögés,köpés és a nehéz légzés (fulladás) okai közül kizárhatók azolyan szív- vagy tüdõbetegségek, mint a tüdõ-tuberkolózis, aporbelégzés okozta tüdõ-megbetegedés, bronchiális (hörgõk-kel kapcsolatos) asztma, a hörgõtágulat, a tüdõrák, a szívbeteg-ség, a funkcionális szívelégtelenség stb.

A köhögési és váladék-felköhögési rohamok fõleg a hidegévszakokban és a reggeli valamint az esti idõszakban súlyo-sabbak. A fehér színû köpet ragacsos és habos, de nyálkássá,gennyessé válik, a bakteriális fertõzéssel együttjáró akut meg-betegedés esetén. A köhögés tovább erõsödhet, fájdalmassá vál-hat, és a felköhögött váladék mennyisége növekedhet, kísérõtünetként magas láz, szapora légzés és/vagy fulladás, légszomjléphet fel.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kézvonalak:– rendezetlen, szabálytalanul futó vonalak jelennek meg

a Dui területen (a passzív Mars-dombon) (56. ábra),

49

56. ábra 57. ábra

– vertikálisan futó apró vonalkák láthatók a szívvonal vé-gén (57. ábra).

– a sötétkék színezetû Li területen (a középsõ- és a gyûrûs-ujjak alatt, a Szaturnusz- és a Nap-domb közötti részen) fény-lõn sárgásbarna csillogó domb (egybeolvadt Szaturnusz- és aNap-domb) figyelhetõ meg. Allergiás páciensek kezén többnyi-re feltûnik a Vénusz-öv is (58. ábra).

A körmök:– a krónikus bronchitises betegek körmei gyakran hosszúak

(59. ábra),

– a körmök vertikális vonalakkal barázdáltak (60. ábra), kü-lönösen igaz ez a hüvelykujj és a mutatóujj körmeire.

– elhúzódó, tartós betegség esetén a hosszú körmök gyak-ran kampóssá, hajlottá, megvastagodottá válnak (61. ábra).

Cukorbetegség (diabetes mellitus)A cukorbetegség a belsõ kiválasztó anyagcsere viszonylag elter-jedt betegsége, elsõsorban a szénhidrát anyagcsere zavara, azinzulin-kiválasztás abszolút vagy relatív elégtelensége okozza,amit a célsejtek gyengült inzulin-érzékenysége jellemez. Ez abetegség gyakran következik be a középkorúak körében, a fér-fiaknál valamivel magasabb az elõfordulási arány mint a nõk-nél. A hagyományos kínai gyógyászatban „a cukorbetegség adiabetes” kategóriához tartozik.

50

58. ábra 59. ábra

60. ábra 61. ábra

A cukorbetegség tipikus tünetei:– nagyfokú szomjúság, bõséges vízivás, nagy mennyiségû,

gyakori vizelés, kimerültség, ehhez sokszor súlyveszteség tár-sul, majd késõbb bõrviszketés, bõrgennyesedés. A pattanásokigen hatalmasra nõhetnek, elszaporodhatnak, nehezen gyó-gyulnak. Elõrehaladott állapotban látászavarok léphetnek felvalamint érszövõdmények alakulnak ki, fõleg a koszorús erek-ben és az alsó végtagokban.

A cukorbetegség fõbb típusai:– az inzulin-függõ cukorbetegség: rendszerint gyermekek és

fiatalok között jelenik meg, hirtelen és hevesen kezdõdik. Azinzulint termelõ szigetsejtek elpusztulnak, a betegség abszolútinzulin-hiány miatt jön létre. Gyakran olyan súlyos tüneteketmutat, mint az irtózatos szomjúság, a rendkívül nagy vízfo-gyasztás, gyakori vizelés, és kimerültség. A túlélés a külsõ for-rásból származó inzulintól függ, de a beteg általában érzékenyaz inzulines kezelésre. A fiatalkori cukorbetegekben alakulhatki a legsúlyosabb állapotú diabétesz kóma: a mély tudatzavar.

– az inzulin-független cukorbetegség egyik típusa: amikor anem kövér beteg szervezete kívülrõl bevitt inzulin nélkül ismûködik. Ebben az esetben az inzulin hiánya relatív; gyógy-szeresen a szigetszervekbõl több inzulin „préselhetõ ki”.

– az inzulin-független cukorbetegség másik típusa: általá-ban 40 évnél idõsebb felnõttek és öregek körében következikbe, akik közül sokan kövérek. A betegség lassan támad, és aligvagy egyáltalán nem mutat anyagcserezavar tüneteket. Ez a faj-ta cukorbetegség fogyókúrával javítható.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fényessége:– a tenyér skarlátvörös színezetû, különösen az ujjhegyek

skarlátvörös színe feltûnõ (62. ábra).– a Gen területen (a Vénusz-domb alsó részén) a véredények

hálószerû kontúrja figyelhetõ meg, míg a Zhen területen (azaktív Mars-dombon és a Vénusz-domb felsõ részén) apró vörösfoltok láthatók, a Qian terület (a Hold-domb) erõsen vörösszínû, halvány gyûrûszerû foltokkal tarkított (63. ábra).

51

62. ábra 63. ábra

– a gyûrûsujj alatt látható skarlátvörös elszínezõdés mégakkor sem tûnik el, ha az ujj domborulatát megnyomjuk (64.ábra).

A kézvonalak:– a Qian területen (a Hold-dombon) mély horizontális

vonalak láthatók; két ilyen vonal jobban megerõsíti a diagnó-zist; ha három van belõle, akkor a betegség minden valószínû-ség szerint örökletes a családban (65. ábra).

– a Kan területen (a tenyérközepe alatti csukló fölötti ré-szen) szabálytalan formációjúvonalak, többnyire kereszt szim-bolikák láthatók (66. ábra).

– az életvonalat vékony éskis befolyásvonalak metszhetik(67. ábra).

A körmök:– az ilyen betegek körmei

gyakran szélesek és horpadtak,egyes esetekben kanálszerûennéz ki az egész kézfej (68. ábra),

52

64. ábra 65. ábra

66. ábra 67. ábra

68. ábra

ami elõre kinyújtva remeghet. A körmök tövei gyakran világos-kék színezetûek, az ujjak pedig a hüvelykujj felé hajlanak.

Csecsemõkori alultápláltság (csecsemõk hiányos táplálkozásá-nak szindrómája)Az alultápláltság a különféle tápanyagok hiányából adódó tünetcsoport inkább csak rossz közérzetet okoz, nem mindigfigyelhetõ meg betegség formájában. Ez a hiányos táplálkozás-ból adódó gyermekbetegség fõleg csecsemõknél és az 1-3 éves-nél nem idõsebb kisgyermekek körében fordul elõ. A csecse-mõkori alultápláltságot az okozza, hogy a csecsemõk és akisgyermekek gyorsan fejlõdnek, egyre több tápanyagra vanszükségük, miközben az emésztõ funkciójuk még viszonylagfejletlen.

A csecsemõkori alultápláltság fõ tünetei:– a kezdeti fázist elsõsorban a testsúly stagnálása jellemzi,

amely fokozatosan zsírvesztéshez vezet, ezáltal a testsúly csök-kenni fog. A bõr alatti zsír leadása elõször a farban, azután aderéknál, a hasnál és a végta-goknál, a legvégén pedig az ar-con figyelhetõ meg.

Az alultáplált gyermek bõreáltalában halovány, sápadt, azizmai fejletlenek, és az izmokfeszítõereje gyenge. A betegségvérszegénységgel, táplálkozássalkapcsolatos ödémával és vita-minhiánnyal járhat együtt.

A diagnózisnál felhasználha-tó kézszimptómák

A kéz formája, állaga, színeés az ujjak (69. ábra)

– a kéz vékony és hosszú, rajta a csontok és a vérerek kon-túrjai jól láthatók.

– az ujjak szintén vékonyak, hosszúak, az ujjízületek szem-betûnõen göcsörtösek.

– a Xun területrõl (a Jupiter-dombról) kék színû vonal futegyenesen felfelé a mutatóujjon. Minél jobban megközelíti amutatóujj csúcsát, annál súlyosabb a betegség.

– a Gen terület (a Vénusz-domb alsó része) halványzöld szí-nûnek látszik, rajta az izmok puhák.

– a csuklónál jól látszódnak az erek kontúrjai.A kézvonalak:– annak a kezén, aki születése óta alultápláltságban szenved,

a fejvonalán elágazás figyelhetõ meg, vagy a fejvonalán folyto-nossági hiány észlelhetõ.

– az életvonal sekély, szaggatott vonalkákból áll A körmök:– vékonyak, törékenyek és nincsenek rajta holdak. A körmök

53

69. ábra

felszínén szétszórtan apró göd-röcskék láthatók, az ilyen kis-gyermekek szívesen rágják a kör-meiket (70. ábra).

Daganatok, tumorok általánostárgyalásaA tumorok jóindulatú és rossz-indulatú daganatok lehetnek. A rosszindulatú daganatoknakalacsony a gyógyulási és magas a halálozási arányuk, különösena középkorúak vagy az idõseb-

bek körében. A leggyakoribb rosszindulatú daganatok: a méh-nyakrák, az emlõrák, a gyomorrák, nyelõcsõrák, orr-garati rák,vastagbél-végbél rák, vérrák, szájrák, tüdõrák és bõrrák; melyekaz összes rákos megbetegedés 75%-át teszik ki. A jelenlegi orvosigyakorlat korlátai miatt a mindenre kiterjedõ fizikai vizsgála-tok nem alkalmazhatók egyetemesen a rákos megbetegedésekelõjeleinek a felfedésére. Ezért az a gyakorlat terjedt el, hogy abõr és a fizikai sajátosságok megfigyelése alapján néhány egy-szerû gyakorlati metodikát használnak annak érdekében, hogya kóresetek még a kezdeti állapotukban felderíthetõk legyenek.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fényessége:– a tenyér sötétkék színû vagy aszalódott sárga, barnásfehér

vagy sötétvörös foltokkal. A foltok elhelyezkedése alapján apatogén belsõ szervek külön-külön azonosíthatók.

A kézvonalak:– viszonylag kevés vonal van a kézen, a három fõvonalhoz

mély egészségvonal társul, a Gen és a Zhen területeket (a Vé-nusz-domb alsó és felsõ részét) vonal választja ketté. Emiatt azilyen kezet „ötvonalú kéznek” is nevezik. Az ilyen kéz láttánaz emésztõrendszer tumorjának létezésére következtethetünkés egyidejûleg azt is megállapíthatjuk, hogy az ilyen tumorcsaládi eredetû (71. ábra).

54

71. ábra

70. ábra

72. ábra

– mindkét kézen felfedezhetõ a tenyeret lezáró fejvonal for-máció. E sajátosság megjelenése a kézen a vérkeringési rend-szer rosszindulatú betegségének lehetséges bekövetkeztét jelzi(72. ábra).

– az életvonal rövid, vagy sziget-formációk találhatók rajta(73. ábra).

– a fejvonal középsõ szakaszán és a végén sziget-formációkláthatók (74. ábra).

– a szívvonal középsõ részén sziget-formáció van (75. ábra).– az egészségvonalon vagy az egészség- és életvonal találko-

zásánál sziget-formáció alakul ki (76. ábra).

– a vonalak középsõ részén megjelenõ sziget-formáció álta-lában azt jelzi, hogy a tumor az emberi test közepén található;míg a vonalak végeinél található szigetek az alsó hasüregbenjeleznek patogén változást.

A körmök:– a holdak nem láthatók, a körmök végei aszaltsárgára szí-

nezõdtek, körömsüllyedés alakul ki, vagy a körmök hengeralakúakká válnak.

– az ujjbegyek izmait felgyûrik a köröm élei. A kicsikkéváló körmök jelzik az emésztõrendszerben kialakuló tumort;a hosszúvá váló körmök a légúti rendszerben megtelepedetttumorról tájékoztatnak,

55

73. ábra 74. ábra

75. ábra 76. ábra

– a körömfelszín egyenetlensége, a köröm alatti színkülönb-ség, a sakktáblaszerû sötét és halovány színek mindegyike amár létezõ tumor sajátosságairól vall.

Epehólyag-gyulladás és epekõAz epehólyag-gyulladás az epéhez kapcsolódó traktus fertõzéseáltal kiváltott gyulladás, melynek 90%-át epekõ okozza. Azepekõ-betegséget pedig az epében képzõdõ kövek hozzák létre.A kõképzõdést az indítja meg, hogy az epében oldott anyagokbizonyos körülmények között kicsapódnak, az idõk során azújabb kicsapódások révén a kõ tovább növekszik. Az epéheztartozó tartomány fertõzése kõképzõdést indukálhat, míg,megfordítva, az epekövek az epe gyulladását okozhatják. En-nélfogva a két betegség egymással szorosan összefügg. Az epe-hólyag-gyulladás és az epekõbetegség gyakran kövér testalkatúközépkorú vagy idõs emberek között fordul elõ. A gyulladástgyakran diétahiba, bõséges étkezés váltja ki. A hagyományoskínai orvoslás terminológiája szerint e betegség „patogén kór-okozók felhalmozódása a mellkasban”.

Az epehólyag-gyulladás és az epekõbetegség fõ tünetei:– az akut epehólyaggyulladást hirtelen fájdalom, lázas álla-

pot, hideglelés, émelygés, felfúvódás, rossz közérzet, hányás ésbizonyos esetekben sárgaság jellemzik. A hasüreg felsõ részé-ben fellépõ fájdalom görcsökben jelentkezik és kisugárzik a vállakba és a hátba.

– a krónikus epehólyag-gyulladás tünetei általában megkü-lönböztethetetlenek. A tipikus eset gyakran az akut epehólyag-gyulladás tüneteit mutatja, mint pl. epegörcsöt, lázat stb. A nem-tipikus eset elsõsorban olyan tünetekkel jár, mint aszabálytalan, rendszertelen, aszimmetriás fájdalom a hasüregfelsõ részében, hasüregi felfúvódás, székrekedés, emésztésizavar, rossz étvágy, viszolygás a zsíros ételektõl, émelygés éscsuklás.

– az epekõbetegség fõleg a kövér, a húsz évnél idõsebb nõk-nél gyakori, terhesség illetve szülés után. A statisztikák szerinta 60 évnél idõsebb nõk esetében már minden harmadik átesettkõképzõdésen, míg a férfiaknál e betegség elõfordulási arányacsak körülbelül 1/8, az idõsebb emberek között ez az arányazonban magasabb.

– az epekõképzõdés újra és újra megismétlõdhet, termelõ-dése évtizedekig is eltarthat. Az epekõrohamot többnyire a zsí-ros ételek túlzott mértékû fogyasztása váltja ki, és rendszerintéjjel jelentkezik. A kövek idõlegesen vagy tartósan, részbenvagy teljesen elzárhatják az epeutakban az epe elfolyását, ami-nek következtében hirtelen szörnyû görcsös fájdalom lép fel a jobb bordaív alatt, tehát az epehólyag helyének megfelelõen.A fájdalom hátra, a jobb lapocka és válltájék felé kisugárzik.A rohamot hideg verejtékezés, borzongás, émelygés, hányáskísérik, a láz hirtelen felszökik és sárgaság jelentkezik.

56

– az epekõbetegség sok esetben tünetmentes, fõleg a kis kö-vek okoznak panaszokat, amelyek könnyebben változtatják a helyüket, igy könnyebben beszorulhatnak a kivezetõ csõbe.Ez igen heves fájdalmat, görcsöket okoz.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz formája, a dombok fejlettsége, a kéz színe és fénye:– a kéz vaskos, telt, izmos, az összes domb feltûnõen fejlett,

különösen szembetûnõ ez a Kun és a Li területeken (a Mer-kúr-, a Szaturnusz-, a Nap-dombon), a Xun terület (a Jupiter-domb) vörös foltos, mely nyomásra elfehéredik. A gyûrûsujjvékony, gyenge, csenevész (77. ábra).

A kézvonalak:– az életvonal középsõ szakaszát sok kis átlós vonal metszi,

vagy ugyanott szigetszerû szimbolika figyelhetõ meg (78. ábraés 79. ábra).

– az egészségvonal mély és rövid (80. ábra).– a Gen terület (a Vénusz-domb alsó része) lilás-kék színe-

zetû (81. ábra).– kereszt vagy rácsozatos vonal-formációk láthatók a Xun

területen (a Jupiter-dombon) nagyobb mértékben a jobb ké-zen, amely az epehólyag funkciójának lehetséges gyengülésétjelzi. A rácsozat az enyhébb lefolyású esetet, a csillag formáció

57

79. ábra 80. ábra

77. ábra 78. ábra

a gyulladásos megbetegedést, míg négyzettel körbezárt rácso-zat vagy csillag epekõbetegséget jelez. (82., 83., 84., 85. és 86.ábra). Az ilyen vonalak jelentését tovább erõsíti, ha a gyûrûsujjvékony és gyenge.

A körmök:– a körmök többnyire szögletes formájúak és kicsinyek,

azonban ez a mutatóujjon a legszembetûnõbb (87. ábra). – a hüvelykujj körmén tekintélyes számú függõleges baráz-

da, vertikális csíkozat látható (88. ábra).

58

85. ábra 86. ábra

83. ábra 84. ábra

81. ábra 82. ábra

Gutaütés (agyvérzés és az agy vérellátásának zavara)Az emberek hajlamosak az olyan betegségeket mint a féloldalibénulás, eszméletvesztés és arcbénulás, szélütésnek tekinteni.A gutaütés esetén olyan szimptómákra gondolnak mint a kó-ma, rángásos görcs (epileptikus rángógörcs) és féloldali bénu-lás, melyet az agyi érrendszerrel kapcsolatos betegség (agyvér-zés, agytrombózis, agyembólia) okozott. A gutaütés nemcsakmagas halálozási rátával jár, hanem súlyos következményeketis okoz, amelyek aztán nehezen kúrálhatók ki teljesen.

Elõzetesen jelentkezõ, figyelmeztetõ tünetek:– ha a hypertoniában azaz magas vérnyomásban vagy a

szívbetegségben szenvedõ ember halántékában lévõ vérereksúlyosan megnagyobbodnak, az a féloldali bénulást okozó gu-taütés lehetséges bekövetkeztétõl tarthat.

– ha a hüvelykujj körmén nem látható hold, és az illetõgyakran fullad vízivás közben, az az agytrombózis valószínûkialakulásának a jele, ha viszont nagyon nagy hold van a hü-velykujj körmén, és a vízfogyasztás során gyakoriak a fulladásitünetek, akkor az agyvérzés bekövetkezésére való hajlam való-színûsíthetõ.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kézvonalak:– a fejvonal egyenes és párhuzamos futású a szívvonallal,

valamint a kis thenar (a Hold-domb) sötétbarna színezetû (89.ábra).

– a mutatóujj végén lilásvö-rös vonal látható, az életvonalhirtelen megszakad, eltûnik,vagy két átlós vonal vágja el,esetleg a szakadáson ötágú csil-lag fejlõdik, vagy az életvonalonháromszög, vagy csillag szimbo-lika alakul ki (90., 91. és 92. áb-rák).

– a nagy- és a kis thenar (a Vé-

59

87. ábra 88. ábra

89. ábra

nusz- és a Hold-domb) mindegyikének bõre skarlátvörös szí-nezetû, amely arra utal, hogy az illetõ hajlamos a magas vér-nyomásra és az agyvérzésre, valamint a féloldali bénulásra,ennek további megerõsítést adhat a középsõ ujj tõpercénekhorpadtsága, petyhüdtsége, vagy sötét lila színezete (93. ábra).

– ha a szívvonal láncolatos, de a fej- és az életvonal jól kive-hetõen hiánytalan, akkor felmerülhet az agyérdaganat vagycerebrovaszkuláris deformáció révén kiváltott váratlan komp-likácó.

Gyomorfekély (peptikus fekély)A peptikus fekélyt mivel a gyomorban és a nyombélben szo-kott kialakulni, gyomor-nyombél (gastroduodenalis) fekélynekis nevezik. A fekélybetegségben szenvedõk általában idegesalkatú emberek, flegmatikusok között ritkán fordul elõ. Elsõ-sorban férfiak között gyakori bármilyen felnõtt életkorban.Tizennégy évnél fiatalabbaknál ritkaságszámba megy. A hagyo-mányos kínai gyógyászat „a gyomorgödör, a gyomorgödörrelkapcsolatos fájdalom és a gyomorbaj savas felbüfögéssel” kate-góriába sorolja.

A gyomorfekély fõbb tünetei:– a fájdalom a felsõ hasüregben krónikusan és periodiku-

san jelentkezik. A panaszok olykor kiújulnak, és hetekig fenn-

60

90. ábra 91. ábra

92. ábra 93. ábra

állnak, olykor hónapokig szünetelnek, aszerint, hogy a beteg-ség aktív vagy nyugalmi szakaszában van-e. A fekély fõlegõsszel és tavasszal érzékelhetõ. A betegség rosszabbodhat ide-gesség, izgalom, fáradtság és szabálytalan étkezés után, azon-ban mérsékelhetõ pihenés vagy lúgos kémhatású, savat közöm-bösítõ gyógyszerek, folyadékok, élelmiszerek fogyasztása révén.

– a gyomorfájdalmakat rendszerint szabályosság jellemzi.A gyomorfekély által okozott fájás elsõsorban az étkezést kö-vetõen fél órával kezdõdõ és az étkezés után maximum kétóráig terjedõ idõszakban lép fel, és automatikusan mérsék-lõdik egy-két óra elteltével. Vagyis a következõ szabályt követi:étkezés→fájdalom→mérséklõdés.

– a nyombélfekélyre az úgynevezett éhségfájdalom jellemzõ,ami üres gyomor esetén jelentkezik, evésre viszont megszûnik.A fájdalom általában az étkezést követõen 3 vagy 4 órávalkövetkezik be, és nem mérséklõdik a következõ étkezésig.Vagyis a nyombélfekély esetén a következõ szabály érvényes:fájdalom→étkezés→mérséklõdés

– a nyombélfekélyes betegek gyakran éreznek fájdalmatéjszaka. A fájdalom a jobb bordaív mentén jelentkezik, esetleghátra a gerincoszlop felé is kisugárzik. Többnyire a sok gyo-morsavval járó tünetek – gyomorégés, savanyú felböfögés – isfellépnek.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákAz ujjak valamint a kéz színe, állaga:– az összezárt ujjak között viszonylag nagy rések vannak.– a tenyér nagyon meleg, magas hõmérsékletû.– a tenyér központi része sötétkék színûnek látszik, a Zhen

terület (a Vénusz-domb felsõ és az aktív Mars-domb) pedig pu-ha, beesett, horpadt (94. ábra)

– nyombélfekély esetén a tenyér jóval hosszabb mint a kö-zépsõ ujj (95. ábra). Akiknek az ujjai feltûnõen rövidek és vasta-gok, azok hajlamosak nyombélfekélyre.

A kézvonalak:– a kéz Zhen területén (a Vénusz-domb felsõ része és az ak-

tív Mars-domb) rácsozat figyelhetõ meg, és egy viszonylag mély

61

94. ábra 95. ábra

vonal elválasztja egymástól a Zhen és a Gen területeket (a Vé-nusz-domb felsõ és alsó részét). Minél mélyebb ez a vonal, annálnagyobb a lehetõsége annak, hogy az emésztõ csatorna feké-lyének lehetséges vérzése bekövetkezik (96. ábra).

– az életvonal végig láncolatos (97. ábra).– a legtöbb fekélyes beteg szívvonala annyira hosszú, hogy

eléri a Xun területet (a Jupiter-dombot) (98. ábra). Ha egy ilyenvonal a bal kézen figyelhetõ meg, az klinikai szempontbólnagyobb jelentõséggel bír, mint a jobb kézen.

A körmök:– a fekélyes betegség elõrehaladott stádiumában, a kór ha-

tással van a körmök vérellátására és a körmökön a rossz táp-anyagellátásból adódóan gödrök, bemélyedések figyelhetõkmeg. Az ilyen gödröcskék – mint árulkodó jelek – alkalmasaka betegség lefolyása hosszának a megítélésére. Ehhez a körmötképzeletben hat részre kell osztani, mindegyik sáv egy-egyhónapot reprezentál. Ha például a bemélyedések a középsõrészen találhatók, akkor a betegség három hónappal korábbansúlyosabb volt (99. ábra). Ezalatt a körmökön nem láthatóhold vagy csak egész kicsi, különösen a mutató ujjak körmeinaprók (100. ábra).

– általában a hüvelykujjak körmein vertikális csíkok figyel-

62

98. ábra 99. ábra

96. ábra 97. ábra

hetõk meg (101. ábra). Évekigtartó (egy évnél hosszabb ideig)elhúzódó fekély esetében a kör-mök általában laposak vagy fel-felé görbülõk (102. ábra).

Gyomorhurut (krónikus gastri-tis)A krónikus gastritis a gyomor-nyálkahártya gyulladása. A ha-gyományos kínai gyógyászatban„a gyomorgödör, a sav-felöklen-dezés és a sav-felbüfögés által

okozott gyomorfájás” kategóriájába sorolják.A gyomorhurut fõ tünetei:– a betegség az emésztõszervek hosszú ideig tartó külön-

bözõ heves tüneteiben, így az altesti rész felsõ részének fáj-dalmában, teltségérzetben, gyomorégésben és különbözõ fokúemésztési zavarban nyilvánul meg, de elõfordulhat teljesentünetmentesen is. Az atrófiás (sorvadásos) gyomorhurut a mi-rigyek pusztulásával, a nyálkahártya elvékonyodásával, étvágy-talansággal, lefogyással, vérszegénységgel, a nyelv gyulladásá-val és a nyelv érzõ szemölcseinek sorvadásával járhat.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe, az ujjak milyensége és a kéz formája:– a kéz színe gyakran kékes-sárgás, amíg a Zhen terület

(a Vénusz-domb felsõ része és az aktív Mars-domb) szivacsos,petyhüdt izomzata szemmel láthatóan sárga, addig a Gen terü-let (a Vénusz-domb középsõ és alsó része) erõtlen izomzatahalványkék színezetû.

– komplikált gyomorsüllyedés esetén a középsõ ujj hosszamajdnem megegyezik a tenyér hosszával, elér a csuklóig.

– a kézfej bõre gyakran sápadt, a tenyér erõtlen, sok-sokvékony vonallal teleszõtt. A kéz csontos, formára szépiahalrahasonlít (103. ábra).

63

102. ábra

100. ábra 101. ábra

– az ujjak általában vékonyak és hosszúak, göcsörtösek, azujjízületeknél bambusznádhoz hasonlóan bütykösek, összezárthelyzetben az ujjak között át lehet látni. (104. ábra).

A kézvonalak:– a horpadt, petyhüdt állagú Zhen területen (a Vénusz-

domb felsõ részén és az aktív Mars-dombon) elszórtan keresztvagy csillag vonalformációk láthatók (105. ábra).

– a Gen terület (a Vénusz-domb alsó része) vonalkázott vagyrácsozatos (106. ábra).

– a bal tenyéren rendellenesvonalak, a legtöbbször rácsoza-tos formációk figyelhetõk meg(107. ábra).

– ha az egészségvonal rövid,mély vagy elkülönült, az elvá-gott maradványok pedig közre-fogják a Zhen és a Qian terüle-teket, (a Vénusz-domb középsõrészét és a Hold-dombot) jelzik,hogy a beteg emésztõ traktusavérzékeny (108. ábra).

64

106. ábra

107. ábra

104. ábra

105. ábra

103. ábra

– aki örökletes fejlõdési rend-ellenesség következtében márhosszú évek óta gyenge gyomor-funkciótól szenved, annak azéletvonala láncolatos (109. ábra).

A körmök:– a gyomorbajban szenvedõ

betegek körmei kicsik és gyak-ran szögletesek (110. ábra), kü-lönösen feltûnõ ez a mutatóuj-jon.

– általában kemények, de tö-rékenyek és fénytelenek, hal-vány fehér foltokkal tarkítottak lehetnek.

Húgyúti fertõzés és vesegyulladás (cystitis és pyelonephritis)A húgyúti fertõzés általában az urináris rendszerbe közvetle-nül bejutó baktériumok okozta gyulladás. Kétféle húgyúti fer-tõzést, alsót (cystitist=hólyaggyulladást) és felsõt (pyelonephri-tist = vesegyulladást) különböztetnek meg.

A vese gennyes gyulladását, a vesemedencébe, a vesecsator-nákba és a vesecsatornák közötti szövetekbe kerülõ baktériu-mok okozzák. Az urináris traktus fertõzései között gyakori apyelonephritis, melynek kialakulását elõsegíthetik húgyúti-vagy vesekövek, cukorbetegség, prosztatabántalmak, fejlõdésirendellenesség, fájdalomcsillapítók túlzott fogyasztása, diag-nosztikus célú mûszeres beavatkozás ill. bélgyulladások. Gyak-ran fordul elõ nõk között, fõleg várandós kismamák körében.A hagyományos kínai gyógyászatban e betegséget „a fájdalmas,cseppekben történõ vizelés és a veseelégtelenség miatt kiala-kuló lumbágó” kategóriájába sorolják.

A betegségnek két fázisa van: akut és krónikus:– az akut pyelonephritis rendszerint hirtelen fellépõ betegség,

olyan tünetekkel mint hidegrázás, magas láz, általános rosszközérzet, fejfájás, a szemek gyors kifáradása, émelygés, hányás,

65

108. ábra 109. ábra

110. ábra

gyakori vizelés, tapintásra érzékeny vese, vizelési inger, vizelésifájdalom és derékfájás, amely a hasüregbõl lehúzódhat a nemiszervekig. Az enyhe lefolyású betegség azonban tünetmenteslehet. Idõsebb korban gyakran csak enyhe tüneteket okoz.

– a krónikus pyelonephritis heveny fellángolással vagy lap-pangva is kezdõdhet. Üregeket, tályogokat és hegeket okoz,átmehet zsugorvesébe. Tünetei fejfájás, szomjúság, nagy meny-nyiségû vizelet, éjjeli vizeletkényszer, vérnyomás-emelkedés,hõmérséklet-emelkedés, vesetáji nyomásérzékenység.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fényessége, az ujjak:– a kéz foltos, fõleg a Qian és a Gen területek (a Hold- és

a Vénusz-dombok) alsó részén. A Kan terület (a tenyér közepealatti csukló rész) halványkék és a csuklón jól kivehetõk a vér-erek kontúrjai (111. ábra).

– a kisujj vékony, gyenge,satnya, és a többi ujjnál látható-an vörösebb vagy megkülönböz-tethetõen fényesen halványabb.A Kun terület (a Merkúr-domb)kidomborodó vagy behorpadt.Amikor az akut vesegyulladásaz általános tünetekkel jelent-kezik, a tenyér közepének ahõmérséklete magasabb a testhõmérsékleténél, és a tenyérenrendszerint az erek hálószerûkék kontúrjai figyelhetõk meg,különösen a kisujjon és a vesét képviselõ területen (111. ábra).

A kézvonalak:– a szívvonalnak az eredetétõl (a tenyéréltõl) a gyûrûs ujjig

húzódó szakaszán vékony, rendezetlen vonalak vagy láncszerûformációk vannak (112. ábra).

– a Kun területen (a Merkúr-dombon) tisztán kivehetõ, ará-nyosan elrendezett csillagok vagy rácsok találhatók (112. ábra).

– egy szokatlanul hosszú kapcsolatvonal figyelhetõ meg,

66

112. ábra 113. ábra

111. ábra

amely egyenesen a gyûrûsujj alá fut, rajta gyakran rácsozatosformációkkal (113. ábra).

– a Vénusz-öv esetleges egyidejû jelenléte azt jelzi, hogy a beteg húgyhólyag urináris rendszere gyengén funkcionál,néha a befolyásvonalak jelenléte is megfigyelhetõ, amelyek

horizontálisan metszik az élet-vonalat (114. ábra)

– a Qian területen (a Hold-dombon) rácsozat jelenik meg(115. ábra).

A körmök:– halványszürkék, szárazak

és fénytelenek, homályos, pöty-työs holdakkal, de foltok és ver-tikális árkok vagy gerincek iskialakulhatnak rajtuk (116. áb-ra).

Klimaxos panaszok (a menstruáció elmaradása után jelentkezõtünetek)A klimaxos szindróma azt a tünetcsoportot jelenti, amely azasszonyok menstruációjának természetes elmaradásakor szo-kott bekövetkezni. Ezt elsõsorban biológiai változások és avegetatív idegek funkcionális zavarai jellemzik, amit a pete-sejt-termelõ (érlelõ) funkció hanyatlása okoz. A hagyományoskínai orvoslásban ezt a betegséget „a veseelégtelenség, vala-mint a különleges meridiánok közül az ágyék táji Chongvalamint a fogantatási vezeték Ren csatornák gyengülése”kategóriába sorolják.

A klimaxos panaszok fõ tünetei:– hõhullámok, verejtékezés, szédülés, vérnyomás-ingadozás,

migrénes fejfájás, szívdobogás, fülzúgás, vizeléskor jelentkezõfájdalom, hangulatingadozások, teljesítménycsökkenés, depresz-szióra való hajlam. Testi kisérõ jelenségként jelentkezhetnek:

67

115. ábra 116. ábra

114. ábra

ízületi fájdalmak, köszvény, elhízás, anyagcserezavarok pl.cukorbetegség, pajzsmirigy-mûködési zavarok, szív- és érrend-szeri problémák. Rendellenes vérzések jelenhetnek meg. A kül-sõ nemi szervek szárazabbá válnak, zsugorodnak, ami viszke-tést, vizeletürítési zavarokat, közösülési nehézséget okozhat.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz sajátosságai:– a tenyér állandóan verejtékes vagy rendkívül száraz, sötét-

vörös színû és gyakran remeg. – a Xun terület (a Jupiter-domb) feltûnõen vörösre színe-

zett, a Kan terület (a tenyér közepe alatti csukló rész) horpadt,beesett, a kis thenar (a Hold-domb) puha és löttyedt, a Genterület (a Vénusz-domb alsó része) kéknek látszik (117. ábra).

A kézvonalak:– az életvonal háromszögû szimbolikában végzõdik, a fej-

vonal végén pedig egészen apró, rendezetlen vonalakkal be-satírozott háromszög- szimbolika található (118. ábra).

– a fejvonal szigetben is végzõdhet (119. ábra).– az egészségvonal elmosódott, vékony, jelzi, hogy az illetõ

labilis hangulatú, könnyen lelkesedik, de ugyanolyan gyorsandepresszióssá is válhat, ugyanakkor a sorsvonal végig hullá-mos (120. ábra).

68

119. ábra

117. ábra

120. ábra

118. ábra

– a mutatóujj középsõ ízper-cén csillag szimbolika figyelhe-tõ meg (121. ábra).

Magas vérnyomás (hypertonia)Magas vérnyomás a 140/90hgmm feletti. A 140-160/90-95hgmm közötti tartománybanvan a normális és a magas vér-nyomás határértéke. A hyperto-nia patológiai okai jelenleg mégnem ismertek. A klinikai szimp-tómák alapján a hagyományoskínai gyógyászat „a szédülés és fejfájás” kategóriába sorolja.

A magas vérnyomás fokozatai és fõbb tünetei:– elsõdleges vagy esszenciális a hypertonia, amikor szervi ok

nem azonosítható. Ha a vérnyomás a hypertoniára elõírt érté-ket eléri vagy meghaladja, semmiféle károsodás nem figyelhe-tõ meg a szívben, az agyban és a vesében.

– másodlagos a hypertonia, ha a magas vérnyomás enyheelváltozásokat okoz a szívben, a szemben és a vesében.

– harmadlagos a hypertonia, amikor a vérnyomás olyan sú-lyos szervi elváltozásokkal jár, mint az elégtelen szívkamramûködés, a recehártya-bevérzés, agyi zavarok.

– a malignus vagyis a rosszindulatú hypertonia a legsúlyo-sabb. Amíg szervi elváltozások nincsenek, a tünetek: fejfájás, szé-dülés, orrvérzés, fülzúgás, hallászavar stb. szerények. A súlyosszervkárosodások szakaszában a megbetegedett szervekkel (agy,szem szív, vese), ill. azok mûködési zavarával függnek össze.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA tenyér színe:– a tenyér skarlátvörös, zsíros, vaskos és izmos; valamennyi

dombja jól fejlett. Az ilyen kéz kinézetre gyakran jelez egyide-jûleg vér-elzsírosodást is.

– akinek skarlátvörös a keze különösen a nagy és a kis the-nar területe (a Vénusz- és a Hold-dombja) valamint a középsõujja látszik skarlátvörösnek, azgyakran még szabálytalan szív-mûködéstõl, ritmuszavartól isszenved.

A kézvonalak:– a gyûrûsujj alatt két rövid,

egymással párhuzamos vonalmetszi a szívvonalat (122. ábra).

– a Li területen (a Szatur-nusz-dombon) gyér és szabály-talan futású vonalak találhatók,valamint/vagy csillag-alakú szim-bolika látható (123. ábra)

69

122. ábra

121. ábra

– a fejvonal a szívvonallal együtt vízszintesen és egyenesenhalad (124. ábra).

– ha a Qian területen (Hold-dombon) és egyidejûleg a Literületen (A Szaturnusz- és a Nap domb között) egyaránt csil-lag szimbolika található, fel kell készülni az agy vérellátásátfenyegetõ balesetre (125. ábra).

– ha a Dui terület (a passzív Mars-domb) közelében ötágúcsillag fedezhetõ fel, az esetben féloldali bénulás lehetséges a beteg 50-tõl 60-ig terjedõ éveiben, azonban a felépülés utánjó egészségnek fog örvendeni (126. ábra).

Az ujjak és a körmök:– a hüvelykujjak rendszerint

rövidek és merevek.– a körmök általában rövi-

dek, különösen a hüvelykujjkörmei látszanak laposnak ésszélesnek (127. ábra).

– a körmök holdjai a legtöbbmagas vérnyomásos beteg kezénolyan nagyok, hogy elfoglaljáka körmök területének egyhar-mad részét.

70

125. ábra 126. ábra

123. ábra 124. ábra

127. ábra

Magas vérnyomás a tüdõartériákban (pulmonalis hypertonia)A tüdõartériákban kialakuló magas vérnyomás következtébena pulmonális keringés gátlása a jobboldali szívkamrában hi-pertrófiát indít el, mely a jobboldali szívkamra megnagyob-bodásához vezet. A dohányzási szokások megváltozása óta eza harmadik leggyakoribb szívbetegség az 50 évnél idõsebb fér-fiaknál és nõknél. Fõ okai az asztma, tüdõinfarktus, tüdõ-tágulás. A hagyományos kínai medicinában ez a betegség „a szívdobogás, és asztma, köhögés és váladék-visszatartás, anedves tágulat” kategóriához tartozik.

A pulmonális hypertonia tünetek: légszomj, fáradtság, fel-gyorsult pulzus, elkékülés, májpangás és a vörösvértestek fel-szaporodása csak elõrehaladott állapotban mutatkoznak.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz formája, színe és az ujjak végzõdései:– általában a beteg keze szögletes, jól kivehetõ élekkel és

sarkokkal. Az ujjak végzõdése a betegség elõrehaladott stádiu-mában dobverõ-szerû (128. ábra)

– a tenyér lilás-vöröses színezetû, valamennyi ujj hegyénlilás-kék színezõdéssel.

– az erek a kézfejen jól kivehetõek, a kékes-lila kontúrokkülönösen a kézéleken és az ujjak középsõ ízpercén szembe-tûnõek.

– a kéz izmai markánsak, depuhák és nyomás után csak las-san nyerik vissza eredeti formá-jukat.

A kézvonalak:– a szívvonalat sok apró át-

lós vonal metszi (129. ábra).– mély kereszt vonalformá-

ciók és sziget-szimbolika(kák)figyelhetõ(k) meg a fejvonalon(130. és 131. ábra).

– az életvonalat középtájttöbb apró átlós vonal keresztezi

71

128. ábra 129. ábra

130. ábra

és/vagy az életvonal középsõ tartományában négyzet szimbo-lika alakul ki (132. és 133. ábra).

– a középsõ ujj alatt csillag formáció míg a Qian és a Duiterületeken (a Hold- és passzív Mars-dombon) horizontális vo-nalak vagy rácsozatok figyelhetõk meg (134. ábra).

– az egészségvonalon sziget-formáció jelenléte lehetséges(135. ábra)

72

131. ábra 132. ábra

133. ábra 134. ábra

135. ábra 136. ábra

A körmök:– a hüvelykujjak körmei szélesen szögletesek (136. ábra),

míg a többi ujj körmei keskenyen szögletesek (137. ábra).– a körmök félholdjai rendszerint nagyok, a körmök vége

lefelé görbülve a sas karmaihoz hasonlatos (138. ábra). – a körmök sötétsárgák, fénytelenek, vastagok, érdesek, ba-

rázdáltak.

MeghûlésekA meghûléseknek általában két típusa ismert: a közönségesmeghûlés és az influenza.

A közönséges meghûlésnél felnõttek esetében a rhinovírusa fõ patogén tényezõ, míg a gyerekeknél elsõsorban a para-influenza vírus és az RS vírus okozza a megbetegedéseket. Akínai orvoslásban ez a betegség „a szél-hideg-nedvesség invá-ziójaként az ún. Bi-szindrómaként” ismert.

A közönséges meghûlés olyan szimptómákkal kezdõdik,mint az orr-eldugulás, folyó orr, szárazon viszketés, torokfájás,rekedtség és tüsszögés. Kísérõ tünet lehet még az alacsony láz,gyengeség, étvágytalanság, nehéz légzés vagy légzési fájdalom.

Az influenza: az influenza vírus által okozott akut ragályoslégúti gyulladás, amely nagyon fertõzõ és gyorsan, könnyenterjed, elsõsorban cseppfertõzés révén. Három – A, B és C –típusa közül az A típusnak gyakran van antigén változata. A kínai orvoslásban ez a betegség „influenza” néven ismert.

Az influenza viszonylag jelentéktelen helyi tünetekkel, 1-3 nap lappangási idõ után hidegrázás, magas láz, gyöngeség,levertség, étvágytalanság, émelygés, hasmenés, köhögés, légzésifájdalom, slejmképzõdés, fejfájás, nyaki fájdalmak, mellkasi-és hátfájás kíséretében hirtelen tör ki. Tüdõgyulladás, a szív ésaz agy gyulladásos szövõdményei kísérhetik.

Az influenza alapformái: az egyszerû megjelenésû-, a tüdõ-gyulladással járó-, a központi idegrendszert megtámadó-, vala-mint a gyomort és a bélrendszert megtámadó típus.

73

137. ábra 138. ábra

– az egyszerû megjelenésû influenza: magas lázzal (közel 40 °C-os), hidegrázással, általános rossz közérzettel, gyengél-kedéssel, derékfájással, fejfájással (különösen a homloktájékon,a szemgolyóknál és a hátsó nyakcsigolyákban) kezdõdik. Ami-kor az általános szimptómák és a magas láz már megszûnõbenvannak, akkor következnek a légúti tünetek. Ez a leggyakrab-ban elõforduló influenza típus.

– a tüdõgyulladásos influenza tünetei: tartósan magas láz-zal, ziháló, kapkodó légzéssel, köhögési rohamokkal és vérkö-péssel jár. A betegség 3 vagy 4 hétig is elhúzódhat. A vérben a vértestek száma alacsonnyá válik és a leukociták kórosanmegkevesbednek. A röntgenvizsgálat pehelyszerû árnyakat mu-tathat ki mindkét tüdõben.

– a központi idegrendszert megtámadó típusú influenzaelõjelei: tartós magas láz, gyötrõ fejfájás, szédülés, delíriumesetleg kóma. Kísérõ tünetként elõfordulhat agyhártya-artériairritáció, izgalom, nyakmerevedés.

– a gyomort és a bélrendszert megtámadó influenza szimp-tómái: fõleg olyan a gyomorral és a bélrendszerrel kapcsolatostünetek, mint az émelygés, hányinger, hányás, erõs hasfájás, ésa hasmenés.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fénye:– közönséges meghûlés esetén a kéz halovány, sápadt, az

ujjhegyek hidegek, a kézfejen és a csuklón láthatóak a kiduz-zadt vérerek kék kontúrjai. A Gen terület (a Vénusz-domb kö-zépsõ és alsó része) sötétkék színû.

– influenza esetén a kéz fakó-vörös színû, a Gen terület (a Vénusz-domb középsõ és alsó része) sötétkék (139. ábra).

A kézvonalak:– a közönséges meghûléstõl vagy tüdõgyulladással, illetõleg

bronchitissel komplikált influenzától szenvedõ beteg szívvo-nalában növekedés figyelhetõ meg, egyidejûleg esetleg kis vé-kony, összevissza futó, szabálytalan vonalú keresztek, rácsok,csillagok fedezhetõk fel a Qian és a Dui területeken (a Hold-és a passzív Mars-dombokon) (140. ábra).

74

139. ábra 140. ábra

– az emésztõrendszeri (gyo-mor, bélrendszer) problémák-kal járó influenza esetén a Genterület (a Vénusz-domb alsórésze) szembetûnõen kidombo-rodik és a színe vörösessé válik.A betegség korai szakaszában a Zhen terület (a Vénusz-dombfelsõ része és az aktív Mars-domb) nem mutat észrevehetõváltozást, azonban erõltetõ há-nyás esetén besüppedtté, izomza-ta petyhüdtté, a színe halovány-nyá válhat (141. ábra).

A körmök:– amelyek normál esetben rózsaszínûek, magas lázzal járó

kóreseteknél karmazsinszínûvé válhatnak.

MigrénA migrén idõszakosan és rohamokban jelentkezõ, többnyireféloldali fejfájás. Gyakran kíséri a vegetatív idegrendszer, vala-mint az agymûködés idõleges zavara. A betegség sokszor a ka-maszkorban jelentkezik, és a fejfájási roham a menstruációsciklushoz kapcsolódik. Nõknél lényegesen gyakoribb az elõ-fordulása, idõs korban azonban javulni szokott. Átöröklõdhet.A kínai medicinában a migrén „átörökíthetõ vérpangásnaktulajdonítható fejfájásnak” minõsül.

A migrén kiváltói hormonális problémák (havivérzés), lelkifeszültség, kimerültség, letargia, rossz közérzet, idõjárási ténye-zõk, alváshiány, éhezés, alkohol, látás-zavar, féloldali látótér-kiesés stb. lehetnek.

A migrén fõ tünetei: – a néhány esetben kétoldali, de többnyire egyoldali fejfájás

a homlokban, a halántékoknál és a szemgödröknél kezdõdhet.A halánték megfelelõ területén feszítõ, hasogató vagy lüktetõ,pulzáló fájdalomban nyilvánul meg. A fájdalom fényre, zajrafokozódik. Émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, könnyezés,orrfolyás, ingerlékenység kísérheti. A roham órákig eltarthat.Utána lehangoltság, rossz kedv jelentkezik. A kínzó fejfájástöbb napos vagy több hónapos kihagyással ismét jelentkezik.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA tenyér színe és fénye, a kézvonalak:– a migrénes betegek tenyere rendszerint fényes, vörös vagy

egyenletesen eloszló vörös és fehér foltok láthatók rajta. A kö-zépkorú nõi betegeknél vörös fényû elszínezõdés figyelhetõmeg a kis thenaron (142. ábra).

– a csukló erei kontúrosan kirajzolódnak, és a Gen terület(a Vénusz-domb alja) kékesen halvány színû (143. ábra).

75

141. ábra

– a fejvonal egyenes, sok felfelé ívelõ vékony kis vonalkával,a végén csillag szimbolikával (144. ábra).

– a mutatóujj második ízperce rövid és rajta csillag szim-bolika látható (145. ábra).

Hajlamosak a migrén kialakulására, akiknek– a szívvonaluk hiányzik (146. ábra).– két, egymással párhuzamos egészségvonaluk van (147. ábra).– kerek a hüvelykujjpárnájuk (148. ábra).

76

142. ábra 143. ábra

144. ábra 145. ábra

146. ábra 147. ábra

– a három fõvonalon kívül más markáns, jól kivehetõ vonalnincs a tenyerükön

– a fejvonaluk láncolatos (149. ábra).– a Dui területrõl (Hold-dombról) egy ívelt rövid vonal in-

dul a tenyerük belseje felé és keresztezi a fejvonalat (150. ábra).

A körmök:– a migrén gyakran megfigyelhetõ azoknál, akiknek a kör-

mei simák és laposak, szögletesek (151. ábra), vagy kicsik (152.ábra), illetõleg azokon gerincek láthatók (153. ábra).

77

148. ábra 149. ábra

150. ábra 151. ábra

152. ábra 153. ábra

– a körmökön lehetnek nagyholdak, de az is elõfordulhat,hogy egyik körmön sincsenhold, azonban a körmök min-den esetben a tövüknél kék szí-nûek (154. ábra)

Májgyulladás (vírusos hepatitis)A vírusos májgyulladást, azemésztõ traktus fertõzõ beteg-ségét, a hepatitis vírus okozza.Folyamatosan fennálló májgyul-ladás a májsejtekre is átterjed-

het s hajlamos májzsugorba átmenni. A kórokozók különbségeiszerint a hepatitis öt típusa ismert: a hepatitis A, B, C, D és Etípus. A hagyományos kínai orvoslásban a hepatitist általában„sárgaságként, borda-fájdalomként és heveny” sárgaságkéntkategorizálják.

A vírusos hepatitis fõ tünetei:– általános rossz közérzet, fáradtság, kimerültség érzete, le-

vertség, étvágytalanság, fejfájás, émelygés, hányinger, hányás,viszolygás a zsíros ételektõl, hasüregi felpuffadás, hasmenésvagy székrekedés, viszketés, májfájás, sötét vizelet, hõemelke-dés stb.

– fizikai jellemzõk: a máj megnagyobbodása és nyomás-érzékenysége; egyes esetekben a lép megnagyobbodása és sár-gaság. A sárgaság néhány napon belül alakul ki és egy hóna-pig, sõt tovább is eltarthat. Ilyen esetben a vizelet sötét színû,a széklet pedig világos.

– krónikus hepatitisrõl van szó, ha a májgyulladás kezde-tétõl számítva a 6. hónapon túl is észlelhetõk a betegség tüne-tei. Az idültté válás tünetei a fáradtság állandósulása, fogyás,a teljesítõképesség csökkenése, émelygés, bizonytalan hasipanaszok, bizonyos ételektõl és alkoholtól való undorodás.Amennyiben a kórfolyamat májzsugorodásba megy át, bõrtü-netek jelennek meg és megnagyobbodik a lép.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fénye:– a tenyér rendszerint sötétsárga színû. A sárga szín elõször

a Xun és a Zhen területeken (a Jupiter-dombon és a Vénusz-domb felsõ részén) jelenik meg az életvonal mentén, azonbanha a betegség továbbfejlõdik, skarlátvörös foltok is megjelen-nek a Dui-, a Qian- és a Gen területeken (a passzív Mars-dom-bon, a Hold-dombon és a Vénusz-domb alsó részén). Ha aDui-, a Qian- és Gen területeken látható skarlátvörös foltoksötétté válnak vagy halványkékes színárnyalatúvá lesznek, az a krónikus hepatitis vagy májzsugorodás kialakulásának a be-fejezõdését jelzi.

– ha a kisujj tövénél a Kun terület (a Merkúr-domb) sötét

78

154. ábra

színezetû lesz, ugyanakkor a szív- a fej- és az életvonalak vilá-gosbarna színûvé válnak, az általában a hepatitis vírus fertõzõperiódusának a létezését mutatja.

– a kezdeti fázis során, amikor a vírus támadásba lendül, akéz többnyire sötét és fénytelen, a nagy és a kis thenar (a Hold-és a Vénusz-domb) sötétkék színezetet kap és feltûnõen kidu-dorodik, valamint nyomásra fájóan érzékennyé válik.

– ha a tenyér közepét sötétkék színárnyalatú terület fogjaközre, de maga a tenyérközép világos színû, az a beteg étvágy-talanságát és a zsíros ételektõl való viszolygását jelzi.

– ha a kisujj tõperce és a körömperce világos és fénytelen; atenyér közepe, valamint a Kan terület (a tenyér közepe alatticsuklón lévõ rész) sápadt, fakó, száraz, az a belsõ szervek ál-talános gyengülését jelzi, amelyet tünetként kimerültség kísér.

– a pigmentáció megjelenése, az egyenetlenül eloszló feketefoltok a kézen vagy pókhálószerû érhálózat elõfordulása amájzsugorodás jellegzetessége.

A kézvonalak:– akut hepatitis esetén az

egészségvonal többnyire sekélyés világos színû, vagy apró sza-kaszokból áll, míg a krónikushepatitis esetében mély és hosz-szú, két ferde „V” alakot for-mázó vonaldarab, amely mélyenelvágja egymástól a Zhen és aQian területeket (a Vénusz-domb középsõ részét a Hold-dombtól). Ezenkívül ha az egész-ségvonal rövid és színtelen, az kedvezõtlen elõjel, ugyanis aztvalószínûsíti, hogy a betegség májzsugorodássá alakul át (155.ábra).

– az életvonalat több kis átlós vonal metszi (156. ábra).– a Zhen és a Xun területeken (a Vénusz-domb felsõ része,

az aktív Mars-domb és a Jupiter-domb) rácsozatos szimbolikáktalálhatók (157. ábra).

79

156. ábra 157. ábra

155. ábra

– ha az életvonal középtájtmegszakadt, miközben e szaka-dás aszott-sárga színárnyalatú,az életvonal kezdete és a hü-velykujj külsõ része sötétkék,robusztus és kidomborodó, atextúrája pedig nyomásra me-rev, rugalmatlan, az a májgyul-ladással kapcsolatos lépmegna-gyobbodást jelzi (158. ábra). Aviszonylag hosszú szigetvonalaz életvonal középsõ részén a bal kézen, a lépmegnagyob-

bodás beigazolódása szempontjából (159. ábra) még megbízha-tóbb jel.

– a szívvonallal körülkerített terület nagyobb mint az élet-vonallal határolt terület (160. ábra).

Az ujjak és a körmök:– az ujjak a hüvelykujj felé hajlanak.– a körmök színe halvány, elmosódott, gyöngysor-formájú

kidudorodásokkal.– kanálformájúak, vagy puhák és vékonyak (161., 162. és

80

161. ábra 162. ábra

159. ábra 160. ábra

158. ábra

163. ábra). Elhúzódó betegségesetén a körömágy és a körömkét oldala liláskék és fakósárgaszínû, esetleg a körmön kék,fekete, vastag hegek, forradásokjelenhetnek meg.

Májkapuér cirrózis (portal cir-rhosis)A májcirrósis a zsugorodás elter-jedt típusa, gyûjtõfogalom azonbetegségekre, amelyeknél a máj-lebenykékben visszafordíthatat-lan átalakulási folyamat megy végbe. Nagyon sok patogéntényezõ okozhat májcirrózist, azonban a legfontosabbak a ví-rushepatitis, az alkoholizmus, a nem megfelelõ táplálkozás, azepepangás, a bélhez tartozó traktus fertõzése, orvosi vagy iparimájmérgek, krónikus szívelégtelenség, stb. Az esetek egy részé-ben azonban az ok nem deríthetõ ki. A kínai gyógyászatban abetegség a „puffadás, belek felfúvódása” kategóriába soroltatik.

A májkapuér cirrózis fõ tünetei:– a betegség hosszú ideig lappangva fejlõdik, nincsenek vagy

nagyon enyhék a panaszok. Késõbb levertség, kimerültség,étvágytalanság, emésztési zavarok, émelygés, hasi fájdalmak, a libidó csökkenése jellemzi. Romlik az általános állapot, sár-gaság, majd fogyás jelentkezik, s a menstruáció is elmaradhat.A férfiak emlõje nõiessé válik, a szõrzet csökken, bõrvérzés,lakkszerû nyelv, elfehéredõ körmök, herezsugorodás, máj- éslépmegnagyobbodás, lábszárvizenyõ, remegés, szellemi leépü-lés jelentkezik.

– a máj megkeményedik, szerkezete átépül, ún. „regenerá-ciós göbök” jönnek létre a pusztuló szabályos lebenykék he-lyén. A vérerek elzáródnak, a kapuvisszérben emelkedik a vér-nyomás. Ennek hasvízkór a következménye.

– szövõdményként nyelõcsõvérzések, májmûködési elégte-lenség, májrák, fertõzések, kapuvisszér thrombosisok társul-hatnak.

– a betegség nem jóindulatú, ha az elsõ tünet a hasvízkórvagy vérzés.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe és fényessége:– kezdeti fázisban a kéz vörös, rajta jól láthatók az erek

kontúrjai; míg az elõrehaladottabb fázisban a tenyér felszínezöldessárga, a nagy és a kis thenaron (a Vénusz- és a Hold-dombon) sötétvörös vagy lila foltok figyelhetõk meg, melyeknyomásra elszíntelenednek (164. ábra).

– a tenyéren pigmentáció következtében egyenlõtlenül el-oszló feketének látszó foltok, vagy vaszkuláris pókhálók talál-hatók.

81

163. ábra

– a Xun területen (a Jupiter-dombon) látható a véna kon-túrja, amint egyenesen halad a mutatóujj vége felé (165. ábra).

– az életvonalon, a Zhen területen (a Vénusz-domb közép-sõ részén) kitapintható az artéria pulzálása (166. ábra).

– a hüvelykujj mindkét oldalán kidomborodnak a vérerek(167. ábra).

– a Mingtang terület (a tenyér középsõ része) sötétsárgaszínû (168. ábra).

A kézvonalak:– a Xun területen (a Jupiter-dombon) csillag vagy rácsozatos

82

167. ábra

168. ábra

165. ábra

166. ábra

164. ábra

169. ábra

vonalformáció fedezhetõ fel (ha ez a jobb kézen látható, a jelen-téstartalma hangsúlyosabb) (169. ábra).

– az egészségvonal mélyen lent ered és egy „V”-formát ké-pez a Qian- és a Zhen területeken (a Hold-dombon és a Vé-nusz-domb középsõ részén) (170. ábra).

– sziget jelenléte az életvonal belsõ oldalán, melynek hosszakörülbelül egyharmada az életvonalénak, a cirrózis stádiumá-ban a lép hiperfukcióját jelzi, míg ha mindkét kézen megfi-gyelhetõ, a nem-kompenzált stádiumban levõ cirrózis súlyosesetét mutatja (171. ábra).

– a cirrózis esetén sokszor hosszú Vénusz-öv figyelhetõ meg,amely azt jelzi, hogy a májzsugorodás tartós és nagy italozáskövetkezménye (172. ábra).

– ha markáns befolyásvonal metszi az életvonalat alsószakaszában, annak prognosztikai jelentõsége van. Ha az élet-vonal a metszéspont után nem folytatódik, az a lehetségeselhalálozást jelzi; ha viszont a befolyásvonal csak átvágja azéletvonalat, az mindössze annyit mond, hogy a metszéspont-tal jelzett életkorban, illetõleg azt követõen a májzsugorodásosbeteg állapota rosszabbodhat vagy esetleg meg is gyógyulhat(173. ábra).

83

170. ábra 171. ábra

172. ábra 173. ábra

A körmök:– világosszürke színûek és

olyan halványak mint az anémi-ás (vérszegény) körmök.

– felületén felfûzött gyöngy-sorhoz hasonló kidudorodásokfigyelhetõk meg (174. ábra), ésfüggõleges futású sárga redõk is kialakulhatnak (175. ábra).

– egyes esetekben a körmökkanál-formájúak (176. ábra).

NeurózisA neurózis gyakori betegség a lelki zavarokkal kínlódók kö-zött. Gyakran a fel nem dolgozott gyermekkori konfliktusok-ból ered. Kiváltó tényezõi az ellentmondások, az ösztönösindíttatások és a védekezõ mechanizmusok közötti ingadozá-sok. További kiváltó okok lehetnek: a nagyfokú érzékenység,a hosszan tartó túlzott mértékû idegeskedés, a túlzott megter-helés, az agy túlterhelése, bizonyos vágyak, kísértések, rende-zetlen, szabálytalan életvitel, öröklött adottságok, koragyermek-kori agyi károsodások stb. Rendszerint fiatal és középkorúszemélyek körében következik be. A hagyományos kínai gyó-gyászatban úgy tartják, hogy ez a betegség „a hét érzelemmel(öröm, harag, melankólia, aggodalom, félelem, bánat és terror)és a máj valamint a szív diszfunkciójával” van szoros kapcso-latban.

A neurózis fõ tünetei:– alapvetõ szimptómák: álmatlanság, álmodozás, szédülés

és bágyadtság; a memória gyengülése, a koncentrálóképességhiánya, könnyen izgatottá és mérgessé válás, félelem a zajtólés a fénytõl, csengõ hang a fülben, tompa látás és fásultság.

– a vegetatív idegek és a belsõ szervek diszfunkciójánakszimptómái: szívdobogás, reszketés, viszonylag magas vagy

84

174. ábra 175. ábra

176. ábra

alacsony vérnyomás, gyakori izzadás, hideg érzet a végtagokvégeiben, puffadás, felfúvódás és feszülés érzése a felsõ has-üregben, rossz étvágy, székrekedés vagy hasmenés, esetleg gya-kori vizelés, elhúzódó menstruáció, pollució (magömlés nemiközösülés nélkül) vagy szexuális impotencia.

– a betegség kezdete szoros kapcsolatban van a lelki ténye-zõkkel.

– a betegség lefolyása hajlamot mutat a visszatérésre, a hul-lámzásra és a tartós megmaradásra, a hullámzás rendszerint a pszichológiai tényezõkkel kapcsolatos.

A neurózisos beteg általában a vegetatív idegek – melyekszimpatikus és paraszimpatikus idegek lehetnek – diszfunk-ciója miatt szenved. Ez a kétfajta ideg teljesen ellentétes (anta-gonisztikus) szerepet és funkciót tölt be. A szimpatikus ideg abõrön át a külsõ környezettel lép kontaktusba, és a védekezés,támadás, a harc szerepét tölti be, míg a paraszimpatikus idega táplálkozásért, az emberi test építéséért, és a kiválasztásértfelelõs, így elsõdleges feladata az utódok reprodukciója.

Ha a szimpatikus ideget izgatják, a testnedvek savassá vál-nak, úgyhogy aki gyakran gerjed haragra vagy sokat bánkódik,siránkozik, az hajlamos arra, hogy a testnedvei savassá vál-janak. Ezzel szemben az öröm, a mosoly és a nyugodt pihenésa paraszimpatikus idegeket izgatja, és a testnedvek lúgos kém-hatásúvá válnak. Amikor a testnedvek sav-bázis skálája a 7,2 és7,4 pH között van, vagyis amikor a szimpatikus és paraszim-patikus idegrendszer az antagonizmus állapotában van, egy-mást közömbösítik, az a test kitûnõ egészségi állapotát jelzi.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz:Azt, hogy a szimpatikus és a paraszimpatikus idegek a test-

ben izgatott vagy elnyomott, elfojtott állapotban vannak-e, atenyér vizsgálata segítségével a következõ módon állapíthatjukmeg: elõször fordítsuk a kezeket tenyérrel lefelé, majd mind-két kart nyújtsuk ki vízszintesen (jobbra és balra), azután fi-gyeljük meg a kéz sajátosságait különbözõ perspektívákból:

– azoknak, akiknek a keze a hüvelykujj oldalsó éle felé gör-bül, a testnedvük relatíve savas;míg azoknak, akiknek a keze akisujj tenyéréle felé hajlik, vi-szonylag lúgos kémhatású, s vé-gül azoknak, akiknek a kezükegyenesen halad, a testnedvüknormális (enyhén bázikus) kém-hatású (177. ábra).

– akiknek széles rés találhatóösszezárt ujjaik között, azok aparaszimpatikus idegrendszerükhatására nyugodtabbak, mintazok, akiknek az ujjai tökélete-

85

177. ábra

sen záródnak, nyílás nem észlelhetõ közöttük, szimpatikusidegrendszerük hatására ingerlékenységre hajlamosak. Az uj-jak közül a hüvelykujj a paraszimpatikus ideggel, míg a többinégy ujj a szimpatikus ideggel áll kapcsolatban.

A kézvonalak:– akiknek a sav-területük nagyobb mint a lúgos-területük,

savas kémhatásúak, és a szimpatikus idegeik könnyen felizgat-hatók, míg akiknek a lúgos-területük nagyobb mint a sav-terü-letük, fõleg lúgos kémhatásúak, s így nyugodt természetûek.Ha az életvonal sekélyebbé válik, az azt jelzi, hogy az illetõ tes-tében a lúgos-rezerváció nem megfelelõ. Az egészséges embernormális testnedvei enyhén lúgos kémhatásúak.

– az életvonalat jó néhány átlós befolyásvonal metszi (178.ábra)

– rendezetlen vonalak láthatók a Li területen (a Szaturnusz-dombon) a középsõ ujj alatt, vagy a domb ezen a területen be-esett, puha, és a vérerek kontúrjai láthatók (179. ábra).

– a sorsvonal nem folytonos, hanem szakadozott, sok kisbefolyásvonal keresztezi (179. ábra).

– a fejvonal végénél egy vonalakkal satírozott háromszög-alakú formáció vagy sziget található (180. ábra).

A körmök:

– halovány színûek, nincse-nek holdjaik, többnyire véko-nyak és hosszúkásak.

Pajzsmirigy-túltengésA pajzsmirigy-túlmûködése azanyagcsere-folyamatok fokozó-dásával jár. Inkább a nõk köré-ben gyakori. Bármelyik korosz-tályban elõfordulhat, azonbana 20 és a 40 év közöttieknél for-dul elõ leginkább. A betegségleggyakrabban elõforduló típu-

86

180. ábra

178. ábra 179. ábra

sai: a diffúzan egyenletes pajzsmirigy-túltengés pajzsmirigy-megnagyobbodással és a szemgolyó kidülledésével; a göbös(csomós) pajzsmirigy-megnagyobbodás a pajzsmirigyben egyvagy több göb – azaz körülírt jóindulatú daganat van. A kétkórkép sok szempontból hasonló. A hagyományos kínai orvos-lásban a „goiter-qi” kategóriához tartozik.

A pajzsmirigy-túltengés fõ tünetei:– állandó éhségérzet, félelem a melegtõl, túlzott mértékû

izzadás, a szem kifáradása és súlyvesztés.– a szimpatikus izgató tünetcsoport szimptómái közül elõ-

fordulhat: hangulatváltozás, lobbanékonyság, fokozott inger-lékenység, a koncentrálóképesség jelentõs gyengülése, alvás-zavar, tachycardia (szapora szívverés), verejtékezés, gyengekézremegés, hajhullás, hasmenés, fogyás. Pajzsmirigy-túltengésesetén nem mindig jelentkezik az összes felsorolt tünet, külö-nösen az idõs betegeknél. Lehet, hogy csak a szapora pulzus, a szívritmuszavar, a hasmenés és a fogyás észlelhetõk.

– a szemgolyók feltûnõen kidomborodnak, idõvel kiguvad-nak. Mindkét szem nehezen csukható be tökéletesen, ami an-nak tudható be, hogy a felsõ szemhéj hátrahúzódott, a szemgo-lyók nehezen forognak, amikor a szem lefelé néz, a szemhéjaklefelé lógnak, amikor a szemek felfelé merednek, a homlokbõrsok esetben nem képes felhúzódni, s ezáltal ún. „albínó sze-mek” alakulnak ki a szemgödör alsó részén. A pislogás lecsök-ken, a konvergencia (összetartás) elégtelen.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómiákA kéz színe és fényessége:– a kéz remeg kinyújtásnál, a tenyér vöröses színû, a közép-

sõ részén magas hõmérsékletû. A bõr izzadtságtól nedves, és atenyér vöröses színe nem egyenletes és nem egyenlõ mértékû,a középsõ ujj töve valamint a nagy és a kis thenar területe (aHold- és a Vénusz-domb) észrevehetõen vörösebb. A kis thena-ron (Hold-dombon) skarlát-foltok láthatók, és a Xun terület (a Jupiter-domb) feltûnõen kiemelkedik (181. ábra).

A kézvonalak:– az egészségvonal viszonylag mélyen kezdõdik (182. ábra).

87

181. ábra 182. ábra

– a Vénusz-öv közepén sziget-formáció látható (183. ábra).– a fejvonalon nagy sziget van az életvonalhoz közel esõ ré-

szen, esetleg a két vonal szigettel van összekapcsolva (184. ábra).– a fejvonal végén vékony és szétszórt kereszt és csillag ala-

kú szimbolikák láthatók (185. ábra).– a Li terület (a Nap- és a Szaturnusz-domb közötti rész)

erõsen kidudorodik, míg a Kan terület (a tenyér közepe alatticsuklón lévõ rész) erõsen behorpadt. Az elõbbi vöröses színû,míg az utóbbi haloványan sápadt.

A körmök:– az ilyen betegek hüvelykujjai kerek labdaformájúak, míg

a körmeik simák és laposak. A körmök színe sötétsárga, ésnem található rajtuk hold (186. ábra).

Reumához hasonló ízületi gyulladásA reumához hasonló, de nem reumaszerû ízületi gyulladáslökésszerûen lép fel. Az elterjedt betegséget krónikus szim-metrikus és többszörös ízületi gyulladás jellemzi. A betegségkórokozói ismeretlenek, azonban általánosan elterjedt feltéte-lezés, hogy az ízületben kialakuló patológiás változást egy fer-tõzést követõ autoimmun reakció (a szervezet önmaga ellentermel antitesteket) nyomán kialakuló ízületi belhártya-

88

184. ábra

185. ábra

183. ábra

186. ábra

gyulladás váltja ki. Elsõsorban középkorú nõk hajlamosak e betegségre. A hagyományos kínai gyógyászatban az „ízületifájdalom-szindróma, a vándorló ízületi fájdalom és a súlyosvándorló ízületi fájdalom” kategóriába tartozik.

A reumához hasonló ízületi gyulladás fõ tünetei:– a betegség kezdete gyakran lappangó, támadása lassú, és

még mielõtt az ízületi szimptómák megjelennének, általábanolyan elõzetes figyelmeztetõ jelek jelentkeznek mint a kisízüle-tek reggeli merevsége, térdízület duzzanata, kimerültség, erõt-lenség, gyengeség érzete, enyhe hõemelkedés, étvágytalanság,vérszegénység, és a végtagok hidegsége.

– a végtagok szimmetrikus és többszörös ízületi fájdalmátólszenvedõknek, különösen a kezén a kis ízületei (elsõsorban azujjak tõperceinél lévõ ízületek), a csukló ízületei, a térd és a lábízületei érzékenyek. Az ujjpercek ízületei nyomásra fájnak ésmerevek, deformálódik a singcsont és a szomszédos izmok sor-vadása, a megbetegedett ízületek pusztulása következik be.

– bõr alatti csomók jelennek meg –, fõleg az ízületek ki-domborodó részeiben – de elõfordulhatnak az ízületi belhár-tya nyálkahártya tömlõjében és az ínhüvelyben is. A csomókmérete változó, textúrájuk kemény mint a gumi, enyhén nyo-másérzékenyek és hosszú ideig megmaradnak.

A reumához hasonló ízületi gyulladás típusai:– enyhe fokozatú, amikor az ízületek deformálódása nem

figyelhetõ meg, azonban a beteg számára nehéz a talpon-maradás. A fizikai munka jelentõsen megterheli.

– mérsékelt fokozatú, amikor az ízületek deformálódása ésa fizikai képesség elvesztése a jellemzõ, azonban a páciens mégképes ellátni magát.

– súlyos fokozatú, amikor az ízületek szembetûnõ defor-málódása következik be és a beteg nem képes önmagáról gon-doskodni.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákAz ujjak:– az ujjpercek közötti ízületek dagadtak, a kisujj ízpercei

közti ízületek pedig görbültek és deformáltak.– a kézközépcsont percei

közti ízületek deformáltak, ésaz ujjak percei közti ízületekgörbült helyzetben rögzültek,emiatt az ujjízületek mozgásakorlátozott.

– a bõr érzékelése az ízületekközelében gyenge, és a kórralmegtámadott ízületek merevvéés görbültté válnak, úgyhogyfunkciójuknak képtelenek ele-get tenni (a fent leírtakat a 187.ábra szemlélteti).

89

187. ábra

A kézvonalak:– a nagy thenar és a kis the-

nar (a Hold- és a Vénusz-domb)egyaránt puha és lapos.

– az életvonal alsó vége sátor-szerûen szétnyílik (188. ábra).

Reumás láz (polyarthritis acuta)Gyulladásos ízületi megbetege-dés, amely egyidejûleg több ízü-letben lép fel. A reumás láz, asokízületi gyulladás, a szívgyul-ladások leggyakoribb oka. A szív

gyulladásos megbetegedései leggyakrabban serdülõkorban vagyfiatalkorban lépnek fel. A hagyományos kínai orvoslásban „azízületi fájdalom tünetcsoport és a szív-qi akadályozás” kategó-riába sorolják.

A reumás láz fõbb tünetei:– a betegség kialakulását rendszerint akut mandula- vagy

torokgyulladás elõzi meg, a tünetek azonban néhány nap alattelmúlnak. Ez után 10-14 nap múlva, ízületi láz, ízületi fájdal-mak, a bokák és csuklók duzzanata jelentkezik, amely a beteg-séget megelõzõ elsõ és negyedik hét közötti periódusban megyvégbe. A reumás láz gyakran megtámadja a szívet is és gyul-ladásos szívbetegséget okoz. Újabb mandula- vagy torokgyul-ladások után ismétlõdhet, rendszerint súlyosabb tünetekkel.Minél többször ismétlõdik, annál valószínûbb, hogy a szívet ismegbetegíti.

– a szívizom-gyulladást a betegség súlyosságától és kiterjedt-ségétõl függõen a következõ szimptómák jellemzik: szaporaszívverés, a testhõmérséklettel aránytalan szívverés, gyors szív-verés még alvás és pihenés közben is; szívtágulás és gyengeszívverés; a szívcsúcs elsõ hangjának tompa morajlása, mely egyingaóra ütéséhez hasonlít; súlyos esetben galopp-ritmusú diasz-tolés lüktetés; gyakran – szélfúvásra emlékeztetõ – szisztolés aszívcsúcs tartományban és az aorta területén, és néha rövid ésenyhe diasztolés zörej a szívcsúcs tartományban, gyakori aritmiaés súlyos esetekben szívburokgyulladás vagy szívelégtelenség.

– arthritis (ízületi gyulladás): hevenyen és idülten lezajlógörcsökkel járó betegség, mely a végtagok fõ ízületeiben fordulelõ, de ráterjedhet a porcra és a csontra is. Akut stádiumbanvörös duzzadás és égetõ fájdalom kíséri, anélkül azonban, hogyaz ízület lehetséges deformációját okozná.

– kóros esetben a bõrben jó néhány helyen gyûrûszerû, gö-bös vörös foltok vagy szubkután csomók keletkezhetnek.

A diagnózishoz felhasználható kézszimptómákA bõr színe és fénye:– a tenyér bõre fényes, vöröses színû, selymes tapintású.

Némely esetben az erek kékeslila kontúrjai kivehetõk.

90

188. ábra

– a hüvelykujj második ízpercének alsó részén (189. ábra)halvány elszínezõdés látható.

A kézvonalak:– kereszt vagy sziget-formáció jelenléte a fejvonalon azt jel-

zi, hogy a reuma megtámadta a cardiovascularis (a szív és ér)rendszert. (190. és 191. ábra)

– a viszonylag nagy Qian terület (a Hold-domb) és az e terü-let felé haladó életvonalból elágazó vonal (192. ábra) arra vall,hogy a betegség megtámadta az ízületeket.

A körmök:– a körmök lemezesek, a szé-

leken megvastagodottak és tö-rékenyek, korhadt fához ha-sonlatosak. Felületük fénytelen,sárgás színezetû, horpadásoktólvagy törésektõl egyenlõtlen fel-színû. A körmök állapota aztmutatja, hogy a keringési rend-szer nem funkcionál tökélete-sen és a reuma támadása miattaz ujjhegyek vérellátottsága hiá-nyos (193. ábra).

91

191. ábra 192. ábra

189. ábra 190. ábra

193. ábra

A szem fénytörési zavara (ametropia)A szem dioptrikus (fénytörõ) rendszere a szaruhártyából, acsarnokvízbõl, a szemlencsébõl és az üvegtestbõl áll, és a fényfókuszálása a feladata. A párhuzamos fénynyaláb fókuszálá-sának folyamatát – a retinán található dioptrikus rendszergörbülése révén – a szem refrakciójának is nevezik. Azt a jelen-séget, amikor a szem mozdulatlan állapotában belépõ párhu-zamos fény – amiatt, hogy a szem fókuszálása tökéletlen –homályos képet hoz létre, ametrópiának nevezik.

A szem fénytörési zavarát három kategóriába sorolják:myopia (rövidlátás), hyperopia (távollátás) és asztigmatizmus(szemtengelyferdülés).

– a myopia: okozója, hogy a szemgolyó anteroposterior (el-ülsõ-hátulsó) átmérõje meghosszabbodik, ezért amikor a szemmozdulatlan és a párhuzamos fény belép, a fókuszálás nemtud a retinán létrejönni, és a retina elõtti képalkotás a rövid-látás. Ilyenkor a távoli tárgyak gyakran homályosan látszanak,azonban tiszta kép keletkezik a közeli tárgyak nézésekor.Súlyos esetben a szemet össze kell húzni a látáshoz, vagy a kisdolgokat közelrõl, a szem elé helyezve kell nézni, hogy javul-jon a látás tisztasága.

– hyperopia: okozója a szemgolyó anteroposterior átmérõ-jének a rövidsége; amikor a szemgolyó nyugalmi állapotábanvan, és a párhuzamos fény belép, a kép a retina mögött kelet-kezik. Ez a jelenség a távollátás. Az ilyen beteg tisztán látja atávoli tárgyakat, azonban a közeli tárgyaknak csak az elmosó-dott képét érzékeli vagy gondot okoz számára a közvetlenül aszeme elé tartott szöveg elolvasása. Gyakran vizuális kimerült-ségtõl szenved. Súlyos esetben a közeli és a távoli tárgyakategyaránt homályosan látja, és a baj gyakran a szemgolyóbanérzett fájdalommal, fejfájással és a szemöldökök közötti fájásérzetével jár együtt.

– asztigmatizmus: a szaruhártya felszínének abnormális gör-bülete okozza; amikor a párhuzamos fény a szem nyugalmiállapotában belép, a fókuszálás nem tud a retinán létrejönni,és a keletkezõ kép homályos. Ez a jelenség a szemtengely-ferdülés. Az illetõ a közeli és a távoli tárgyakat egyaránthomályosan látja. Súlyos esetben a beteg vizuális kimerült-ségtõl, fejfájástól és a szemgolyóban fellépõ éles fájdalmátólszenved.

A diagnózisnál felhasználható kéz szimptómákA kéz:– ha a középsõ ujj tövénél egy elmosódott és sötétszürke

félkör alakú vonal (Szaturnusz-öv) látható, az myopiát jelez,hajlamot a családi átöröklésre (194. ábra).

– ha vékony, kis sziget van a gyûrûsujj alatt a szívvonalon(194. ábra), az fénytörési zavarról árulkodik

– ha vékony, kis sziget található a fejvonalon a fej- és azéletvonalak szétválásánál (195. ábra) az ugyancsak erre vall.

92

– ha a középsõ ujj tõpercé-nek mindkét oldala sötétkékszínû, a két oldali színeltérésjelzi a két szem eltérõ látás-élességét; minél erõteljesebb azelszínezõdés, annál gyengébb alátás. (196. ábra).

SzékrekedésA bélmozgások, elsõsorban avastagbél mozgásainak a meglas-súbbodása a víz nagyobb fokúfelszívódását, a béltartalom be-sûrûsödését eredményezi székrekedést okozva. Bekövetkezhetegymagában vagy más betegségekkel együtt. A hagyományoskínai orvoslásban „yang-székrekedést és yin- vagy léppel-össze-függõ székrekedést különböztetnek meg, melyek mindegyike a hõ-, a qi-, az elégtelen mûködés- és a hideg-típusok valame-lyikébe” sorolható.

Baloldali és jobboldali székrekedés:– baloldali székrekedésnek nevezik a széklet baloldali has-

üregben történõ stagnálását. A szigmabélben megrekedt szék-let rendszerint jellegzetes szimptómákat mutat, olyan betegsé-gek kialakulását segíti elõ, amelyek a rekeszizom alatt és a testalsó részében következnek be. Egy ilyen betegség rendszerte-len bélmozgással jár, mivel nagyon ritka, három, öt vagy tíznaponkénti, egyszeri széklet-ürítést eredményez.

– jobboldali székrekedésnek nevezik a széklet jobboldalihasüregben való stagnálását. A széklet megrekedése a vakbél-nél a rekeszizom felett és a test felsõ részében fellépõ betegsé-gek, valamint vakbélgyulladás kialakulását segíti elõ. Az ilyenkóresetek gyakoriak a gyermekek között, akik jellegzetes mó-don naponta szeretnének székletet üríteni, azonban ez gyakor-ta nem sikerül nekik.

93

195. ábra

196. ábra

194. ábra

A székrekedés fõ tünetei:– állandó kimerültség-érzés és szédülés; gyakori ásítozás és

memória-kiesés; az arc fokozatos lila elszínezõdése; hát- ésderékfájdalom és különösen erõs fájdalomérzet az ágyéki-ke-resztcsonti tartományban.

– a baloldali székrekedéses beteg, aki a stagnáló székletet a szigmabélben hordozza, hajlamos arra, hogy „vízikígyó” de-rekat fejlesszen ki, és ennek megfelelõen többnyire leszegi afejét, és a földet nézi. Sétálás közben a bal lábát kifelé görbíti,ettõl a lépései nehézkesek.

– a jobboldali székrekedés esetén az arccsontok szembetû-nõen kiállnak és a szemgolyók mintha fennakadtak volna ún.„albínó-szemeket” formáznak. Deréktól fölfelé a test elõredõlolyan pozitúrába, mintha a beteg olvasna.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz és az ujjak:– a kézen szemmel jól láthatóan kidudorodó erek a belek-

ben stagnáló széklet jelenlétét jelzik (197. ábra).

– ha a vérerek kontúrjai a jobb kézen erõteljesebben látha-tók, az esetben a széklet a vakbél közelében stagnál.

– ha inkább a jobb kéz ujjai között láthatók az erek kon-túrjai, az a vastagbélben jelez stagnálást.

– ha a bal kézen láthatók erõteljesen a vérerek kontúrjai,akkor a széklet a szigma-alakú bélben stagnál.

– ha inkább a bal kéz ujjain figyelhetõk meg a vérerek kon-túrjai, az a leszálló vastagbélben jelez stagnálást.

– a Gen terület (a Vénusz-domb alsó része) zöldeskék szí-nezetû (198. ábra), és visszeres vénák találhatók a tenyéren.Akinek ilyen a bal keze, az hajlamos arra, hogy két, háromvagy több naponként ürítsen székletet; míg akinek ugyanez ajobb kezén figyelhetõ meg, annak széklete száraz és kemény,és a kiürítése nehézséggel jár, azonban ennek ellenére min-dennap ürít székletet.

A kézvonalak:– az életvonalat számos átlós vonal metszi (198. ábra). Ha

az életvonalon az apró vonalak megjelenése mellett a kéz színe

94

197. ábra 198. ábra

is megváltozik, annak az a jelentése, hogy a székrekedés márkárosította az illetõ egészségét, más betegséget is okozva.

– az életvonal belsõ részén, annak közelében, vele párhuza-mosan vékony, szaggatott, másodlagos vonalformáció található(199. ábra).

A körmök:– sötétsárgák vagy haloványak és fénytelenek, továbbá mély

és egyenetlen vertikálisan futó árkok barázdálják a hüvelykujjkörmét. Bizonyos esetekben a hüvelykujj körme sötétbarnávászínezõdik (200. ábra).

Szívkoszorúér-betegségek (angina pectoris és myocardium-in-farctus)A szívkoszorúér-betegségeket, vagy más néven a szív koszorú-erének elmeszesedéses betegségeit a koszorúér-elmeszesedésé-bõl adódó helyi vérellátási hiány vagy oxigénhiány okozza(lényegében a szívizomzat helyi vérellátási vagy oxigénellátásihiányát jelenti). Ezek a meszesedés leggyakrabban megfigyel-hetõ patologikus változásai. Az ilyen betegségek általában azangina pectoris és a myocardium infarctus (szívizom-infarktus)tüneteit mutatják.

Az angina pectoris „szívszorulás” a szívkoszorúér-betegsé-gek legismertebb típusa, és a hagyományos kínai gyógyászatbana „qi obstrukciója (eltorlaszolása) a mellkasban és az anginapectorisban” kategóriába tartozik.

Az angina pectoris fõ tünetei:– a szegycsont mögött vagy szív elõtti területen hirtelen

fellépõ, éles görcsös fájdalom kisugározhat a bal karba esetlega nyakba, az állba és a felsõ hasba. Kiválthatják testi és lelkiterhelések, érzelmi túlfeszítettség (pl. düh, izgalom stb.) vagytúlzott mértékû bõséges evés.

– a fájási rohamok néhány másodperctõl néhány percigtarthatnak, de 15 percnél nem tovább. A fájdalom nitroglicerinbevételével gyorsan csillapodik.

– a fájdalomroham halálfélelemmel, légszomjjal, szívrit-muszavarral jár.

95

199. ábra 200. ábra

– ez a betegség elsõsorban a 40 évnél idõsebb emberek kö-zött gyakori, inkább a férfiaknál mint a nõknél.

Az angina pectoris típusai:– a stabil angina pectoris: az angina pectorisnak az a típusa

amely egy bizonyos – egytõl három hónapig tartó – idõperió-duson belül változatlan marad, azaz a görcsös rohamok gya-korisága minden nap és minden héten általában szabályos; a fájdalmat kiváltó elfáradás vagy érzelmi izgalom mértékehasonló; és a fájdalomgörcsök idõtartama minden alkalom-mal közel azonos.

– az instabil angina pectoris (amit crescendo-anginának,belsõ szívizomréteg infarktusnak, csökevényes infarktusnakis neveznek) esetében a rohamok gyakran jelentkeznek éshevenyen lépnek fel, számuk, idõtartamuk növekszik. A mell-kasi fájdalmak intenzitása változó; a fájdalmak olyankor istámadnak, amikor a beteg nyugalmi állapotban van, vagynyugodt és kipihent; a rohamok súlyosak, a fájdalom mindenegyes alkalommal több mint 15 vagy 20 percig tart és a nitro-glicerines kezelés hatása csökken, majd egy idõ után hatásta-lanná válik.

– néma isémiának hívják a koszorúserek elégtelen keringé-se okozta angina pectorist, ami „néma” infarktushoz vezet.

Myocardium infarctus (szívizominfarktus):– a szívizom infarktusa akkor következik be, amikor a szívi-

zom elégtelen vérellátása miatt kiterjedt elhalás jön létre aszívben. Az ilyen esetek leggyakoribb oka a szív koszorúereinekaz elmeszesedése, amihez vérrögképzõdés társul. A károsodáscsaknem mindig a bal kamrát érinti. A szívkoszorúér-betegségekközül ez a legsúlyosabb. A hagyományos kínai gyógyászatban eza „mellkasi fájdalom a glabella (szemöldökhöz) tartományban”kategóriába tartozik.

A szívinfarktus fõbb tünetei:– több nappal vagy hetekkel a szívroham elõtt a legtöbb

beteg olyan elõrejelzõ tüneteket tapasztal mint pl. levertség,és/vagy nyugtalanság, izgatottság, szapora szívverés, nehéz le-vegõvétel.

– éles és tartós fájdalom a szívtájékon, amely pihenésre ésa szokásos szerekre, mint pl, a nitroglicerin nem szûnik. A fáj-dalom kisugárzik a nyak, a felkarok, a felsõ hasfal irányába.Szívritmuszavarok, vérnyomásesés, ájulás-szerû tünetek, hány-inger, szorongás, izzadás, halálfélelem, légszomj, tudatzavar,hõemelkedés következhetnek be.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA tenyér színe, állaga, tapintása, formája és az ujjalakzatok:– a tenyér vörös, a hüvelykujj-párnán feltûnõ sötét vörös

foltok (201. ábra), a hüvelykujj második ízpercén pedig fehérszínezetû bordázott kitüremkedések, kidudorodások láthatók.

– a hüvelykujj szélei sötétkék színûek és jól kivehetõk azerek kék kontúrjai (202. ábra).

96

– a kéz szögletes, rövid és vastag. – a tenyér vizenyõs, az izmok puhák, összenyomásra rugal-

matlanok. – a kéz tapintása érzéketlen, tompult, az ujjizületek pedig

rugalmatlanok.– az ujjvégzõdések dobverõkhöz hasonlítanak (203. ábra). A kézvonalak:– a fejvonal közepén egy kereszt szimbolika, vagy a fejvo-

nal végén egy csillag formáció figyelhetõ meg (204. és 205. ábra)

97

203. ábra 204. ábra

201. ábra 202. ábra

205. ábra 206. ábra

– a fejvonal indulásánál sziget formáció, vagy a fejvonalközépsõ részén egy négyzet szimbolika alakul ki (206. és 207.ábra), melyek a myokardiális infarktus közelgõ bekövetkeztétjelzik.

– az életvonal végén látható sziget szimbolika vagy az élet-vonalat metszõ sok átlós vonal jelezi a beteg azon életkorát,amikor a betegség megtámadja (208. és 209. ábra).

– a szívvonal középsõ ujj alatti részén a sziget-formáció alegnagyobb jelentõségû szimbolika a szívinfarktus diagnoszti-

zálása szempontjából (210. ábra).– a szívvonal második fele

láncolatos és csillag végzõdéslátható a mutatóujj alatt. (211.ábra).

A körmök:– gyakran figyelhetõk meg

szögletes körmök, különösen ahüvelykujjakon.

– gyakori a körmökön a füg-gõleges csíkozás.

– a körmök vörössel és fe-hérrel tarkítottak. A körömágy

98

207. ábra 208. ábra

209. ábra 210. ábra

211. ábra

vörös színezetû, a köröm középsõ része viszont gyakran fakó,halovány, és – ha megnyomják – csak lassan nyeri vissza azeredeti színét.

Tüdõgyulladás (pneumococcus pneumonia)A pneumococcus tüdõgyulladás a Streptococcus Pneumoniaeokozta akut tüdõfertõzés, amely elsõsorban télen és tavasszalüti fel a fejét, a fiatal és a középkorú korosztályokat betegítimeg. A kínai orvoslásban ez a betegség a „szél-nedvesség” tü-netcsoport kategóriába tartozik, melyet a tüdõben a patogén hõvisszatartása és köhögés jellemez.

A pneumococcus pneumonia tünetei:– hirtelen és vehemensen kezdõdõ betegség, olyan tünetek-

kel jár mint a hideglelés, magas láz, mellkasi fájdalom, köhö-gés és rozsdavörös köpet.

– a betegség korai szakaszában még nem észlelhetõk légzésizajok, de a kór erõsödtével egyre fokozódik a hangrezgés és re-zonancia, a légzési hang valamint nedves zörejek hallhatók ahörgõkben.

– a toxikus vagy sokkos tüdõgyulladást az elõbbi szimp-tómák és a fizikai sajátosságok mellett még perifériális cirku-láció, keringési zavar miatti hideg végtagok, hideg verítékezés,ciánszínû ajkak és körmök, valamint rendkívül alacsony vér-nyomás is jellemzik. Ez a fajta tüdõgyulladás elsõsorban azöregek, a fizikailag gyengék között gyakori, fõleg azoknál, akikszív- és tüdõbetegségektõl szenvednek, vagy szervezetük ellen-álló-képessége teljesen vagy részlegesen összeomlott.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe, fénye, hõmérséklete:– a tenyér szürkés-sötét színe és fénytelensége rendszerint a

külsõ meghûlésbõl eredõ organikus immunhiány jele. A nagythenar és a kis thenar (a Vénusz- és a Hold-domb), a Kun és a Li területek (Merkúr-, Nap- és Szaturnusz- domb), valaminta gyûrûsujj teljes hosszában skarlátvörös vagy egyenetlenülfoltos esetleg tarkázottan vörös színû (212. ábra).

– a tenyér meleg tapintású, az ujjbegyek pedig hidegek.– a Gen területen (a Vénusz-

domb középsõ- és alsó részén)gyakran kirajzolódnak a vérerekkontúrjai.

A kézvonalak:– a szívvonal szálkás, pehely-

szerû vékony vonalakkal tarkí-tott (213. ábra). Ezek az apróvonalak a tüdõgyulladásból valófelépülés után eltûnhetnek.Azonban bizonyos esetekben – a betegség hosszú idõtartamá-nak tulajdoníthatóan – négyzet

99

212. ábra

szimbolika képzõdhet a szívvonalon. Ha egy ilyen szimbolikamegközelítõleg a mutatóujj alatt látható, az azt sugallja, hogya fertõzött terület a tüdõcsúcs és a hilus (tüdõkapu) közelébentalálható; míg ha a négyzet a középsõ vagy a kisujj alatt látható,az azt jelzi, hogy a fertõzött terület alul van a tüdõben. Ha a jobb kézen találhatók ezek a négyzet formációk, akkor a jobbtüdõlebeny, ha a balon, akkor a bal tüdõlebeny fertõzött; haegyidejûleg mindkét tenyéren találhatók ilyen négyzet szimbo-likák, akkor egyidejûleg mindkét lebeny fertõzött (214. ábra).

A körmök:– a beteg tüdejûeknek általában hosszúak a körmeik (215.

ábra), ez különösen a mutatóujjakon figyelhetõ meg. Ezen kí-vül a mutatóujj második ízperce is gyakorta vékony és erõtlen(216. ábra).

TüdõtágulásA tüdõtágulás a tüdõhólyagok túlzott mértékû expanzióját ésátszellõzését jelenti, amely egyidejûleg a tüdõszövetek elasz-ticitásának csökkenésével, a tüdõ térfogatának megnövekedé-sével és funkciójának gyengülésével jár együtt. Ennek a beteg-ségnek négy típusa ismert: a krónikus- vagy túltengéses tágulás;a szenilis, öregkori sorvadásos tágulás; a lokalizált tágulás; akompenzáló, kiegyenlítõ tágulás.

100

213. ábra

215. ábra 216. ábra

214. ábra

A túltengéses tágulást az átszellõzés zavarai, rendellenes-ségei válthatják ki, amit bármely olyan betegség elõidézhet,amely a hörgõk gyulladását okozhatja, így például a krónikusbronchitis, a tüdõgyulladás, a bronchiális asztma, a hörgõtá-gulat és a tüdõ fibrózis (rostos elfajulás).

A tüdõtágulás legfontosabb tünetei:– a beteg a tüdõtágulást megelõzõen – fõ szimptómaként –

rendszerint már hosszú ideje köhög, légszomja van, nehezenlélegzik; ezek a tünetek a korai stádiumban még nem súlyosakvagy csak fizikai megerõltetés után lépnek fel.

– a betegség elõrehaladtával az elõbb említett tünetek egyreszembetûnõbbé válnak, mivel a beteg már könnyû munkavég-zés vagy sétálás után is légszomjjal küszködhet.

– súlyos tüdõtágulás esetén a köhögés egyre gyakoribbá vá-lik. A hörgõ-váladék mennyisége a téli idõszakban megnövek-szik.

– a légzõrendszeri traktus egyidejû fertõzése súlyos oxigén-hiányt, a széndioxid visszamaradását, bennrekedését eredmé-nyezheti. Klinikailag olyan tünetek léphetnek fel, mint súlyos-bodó mellkasi szorítás, fulladási rohamok, elkékülés, fejfájás,gyors szívverés, letargia és önkívületi állapot. Idõben történõkezelés hiányában a betegség a légzõrendszer maradandó, visz-szafordíthatatlan károsodásához vezethet.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe, fénye, textúrája:– a betegség kezdeti fázisában a kéz bõre kékesfehér színû;

az állandósult szakaszban pedig vörösesre színezõdhet, denémi ciánszínû beütés megmaradhat.

– a kéz telt, de petyhüdt, erõtlen, általános gyengeséget jelez.Valamennyi domb szembetûnõen kimagaslik, de ha benyom-juk, csak lassan emelkedik vissza eredeti helyzetébe.

A kézvonalak:– a szívvonal kezdeti szakasza és a fejvonal végzõdése kö-

zötti távolság jól láthatóan kiszélesedik, a szívvonal felfelé, a fejvonal pedig lefelé ível. A két vonal között különbözõ for-májú kereszt szimbolikák figyelhetõk meg (217. ábra).

101

217. ábra 218. ábra

– bizonyos esetekben a szív-vonal elágazik a középsõ ujjalatt, s a felsõ ágat sok kis apróátlós vonal keresztezi. A Kanterület (a tenyér közepe alattirész a csuklón) horpadt, besüp-pedt és fakó színû (218. ábra).

Az ujjak és a körmök:– az ujjbegyek dobverõszerûek,– a körmök töve liláskék.– a hüvelykujj körmén füg-

gõlegesen futó csíkok láthatók. – a mutatóujj körme hosszú-

ra nõ.– valamennyi köröm tengeri kagylóhóz hasonlóan rágörbül

a körömágyra és kampószerûvé válva, végül a sas karmaira em-lékeztet (219. ábra).

Tüdõ tuberkolózisA tüdõ tuberkolózis a Mycobacterium tubercolosis által oko-zott krónikus, fertõzõ, súlyos következménnyel járó betegség.Cseppfertõzés révén a tüdõben jön létre és gyakran más szer-veket is megtámad. A hagyományos kínai orvoslásban ez a betegség a „kimerüléses tüdõvész” kategóriába tartozik.

A tüdõ tuberkulózis fõ tünetei:– általános tünetek a fáradtság, teljesítménycsökkenés, dél-

utánonként enyhe testhõmérséklet-emelkedés, levertség, köhé-cselés, étvágytalanság, folyamatos testsúly-vesztés és éjszakaiverejtékezés. Nõi betegek esetében menstruációs zavar és gyak-ran vérszegénység is felléphet. A betegség kezdetén gyakori a tuberkulózisos mellhártyagyulladás. Késõbb megjelennek a csomócskák (tuberculumok). Magasra szökhet a láz, fõleg akkor, amikor a fertõzött góc gyorsan és erõteljesen fejlõdik,illetõleg szétterjedõben van.

– a légúti traktus (légutak, légzõszervek) szimptómái: szárazköhögés, esetleg kis mennyiségû sûrû köpet kíséretében, má-sodlagos fertõzés esetén a köpet gennyes, késõbb már véres.

– a betegség elõrehaladtával gyors súlyvesztés és egyre emel-kedõ vérsüllyedés jön létre.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA tenyér színe és fénye:– a gyûrûs- és a kisujj alatti részen sötét és fénytelen elszí-

nezõdés látható, ami a fertõzés korai stádiumában még fényesvörös, de ahogyan a betegség fokozatosan kifejlõdik egyre sápadtabbá, és végül szürke színezetûvé válik. Általában a kis-ujj alatti terület jelzi a góc helyét a bal tüdõben, míg a gyû-rûsujj alatti terület a jobb tüdõben található góc elhelyezkedé-sét mutatja (220. ábra) A tüdõk egészségi állapota a Kun-, aQian és a Gen területek (a Merkúr-, a Hold-, és a Vénusz-

102

219. ábra

domb középsõ és alsó része) tanulmányozásával figyelhetõmeg. Ha ezek a területek normális színûek kis fehér elszínezõ-déssel tarkítva (221. ábra), akkor ez a betegség gyógyulásárautal. Az elmeszesedett tüdõ tuberkolózist ezeken a területekenlokális és állandó kék színû foltok jelenléte mutatja, a tenyérmint egész, sötét színû és fénytelen vagy váltakozva szürkés-fehér foltos. Egyes férfi betegeknél szójabab méretû keménytapintású lilásvörös pörsenések jelenhetnek meg az ujjak hátán,a gyûrûsujj gyakorta válik merevvé és idomtalanná, a mutató-ujj második ízpercének egyidejû elvékonyodásával.

A kézvonalak:– a szívvonal szabálytalan és négyzet szimbolika látható raj-

ta. Ha a négyzet a szívvonal közepén található, azt jelzi, hogy agóc a tüdõkapunál helyezkedik el; míg a szívvonal kezdeténéllévõ négyzet arra enged következtetni, hogy a góc a tüdõcsúcs-ban van. Ha a négyzet formáció a szívvonal végén jelenik meg,az esetben a fertõzõ góc a tüdõ alsó részében található, gyakranmellhártya-összenövéssel, lenövéssel vagy a tuberkolózisnak azaltesti zsigerekre, belekre való áttételével (222. ábra).

– viszonylag nagy négyzet formáció jelenléte az életvonalközépsõ szakaszában azt jelzi, hogy a beteg valamikor súlyospulmonális tuberkolózison és gümõkoros mellhártyagyul-ladáson esett át (223. ábra). Egyidejûleg a szívvonalat kereszt-

103

221. ábra

222. ábra

220. ábra

223. ábra

irányban apró tollszerû, átlós vonalkák szelhetik át, és azéletvonalon is megfigyelhetõk hasonló keresztezõ vonalak(224. ábra).

– a mutatóujj második ízének tenyér felöli oldalától az ujjfelsõ széléig húzódó vonalakon lévõ sötétlila foltok rendsze-rint egy már régóta tartó tüdõ tuberkolózis fertõzõ gócánaklétezését jelzi (225. ábra).

A körmök:– a tüdõ tuberkolózisban szenvedõ betegeknek gyakorta

konvexek (domborúak) a körmeik, melyeknek középsõ részejól láthatóan emelkedik, a körömvég kagylószerûen vagy lefeléfordított kanálként lehajlik (226. ábra).

– a körmökön egészen apró kis árkok figyelhetõk meg. – a körmök alsó része halvány színezetû, míg a félholdak

rózsaszínûek. Súlyos betegség esetében a körömtövek lilás szín-árnyalatúakká válnak.

Vakbélgyulladás (appendicitis)A helyi bélbaktériumok okoztavakbélgyulladásnak két típusaismert: az akut és a krónikus.Bármely korosztályban elõfor-dulhat, de a korai gyermekkor-tól a közepes életkorig gyakori.A vakbélgyulladásos férfiak szá-ma a nõkének kétszerese. A ha-gyományos kínai orvoslásbanez a betegség „gennyes vakbél-gyulladás” néven ismert.

A vakbélgyulladás fõ tünetei:– a kezdeti panaszok (fáradtság, étvágytalanság, hányás, al-

hasi fájdalmak a köldök környékén és a felsõ hasüregben) nemtipikusak.

– késõbb a fájdalmak a jobb alhasra korlátozódnak, és erõ-sebbé válnak. Éles nyomásérzékenység jelentkezik a jobboldalihasüregben, különösen tapintás után érez a beteg erõs, szúró

104

225. ábra

226. ábra

224. ábra

fájdalmat. Ezt újra feléledõ vagy visszaugró fájdalomnak ne-vezik. A hasüregi izomzat feszülése szintén azt jelzi, hogy a gyulladás már kilépett a vakbélbõl és elkezdte irritálni a has-hártyát, amely a hasfal izomzatának reflexióját és összehúzó-dását váltja ki. Amikor a gyulladás súlyossá vált, vagy perforált,a hasfali izmok feszülése szemmel látható.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákAz ujjak:– zsibbadtsága súlyos vakbélgyulladásra utal. Ilyenkor a

beteg még akkor sem érez fájdalmat az ujjában, ha egy tûvelszúrják azt meg.

A kézvonalak:– a fejvonal végénél vagy an-

nak közelében a Dui- és a Qianterület közötti részen (a passzívMars-domb és a Hold- dombközötti területen) szabálytalanfutású, kuszán rendezetlen vo-nalak láthatók, amelyeket egymegközelítõen derékszögû keretövez. A féregnyúlvány eltávolítá-sa után ez a keret még szembe-tûnõbbé válik (227. ábra). Idõvel ez a szimbolika elhalványul,eltûnik.

Vérhas (bacilus okozta dizentéria)A baciláris dizentéria hasi panaszokkal járó fertõzõ betegség.A vérhas a bélfertõzés jellegzetes (szimptomatikus) szétterjedé-se. Az év bármely szakában megkapható, de általában nyáronés õsszel ragályos. Az emberek általában fogékonyak erre a be-tegségre, azonban a betegség a kisgyermekek és a fiatalok köré-ben gyakoribb, erõsen veszélyeztetettek a csecsemõk. A vérhaskét típusa ismert: az amõbás és a bakteriális. A hagyományoskínai orvoslásban általában a „dizentériás betegségek” kategó-riájába sorolják.

Az amõbás vérhas hirtelen támad, gyorsan kifejlõdik, deenyhe tünetekkel jár, például a vastagbél nyomásérzékenysé-gével. Teljesen kikúrálható, a kézvonalak és a kéz sajátságaisemmi lényeges változást nem mutatnak.

A bakteriális vérhas: kórokozói a vérhasbaktériumok, ashigella dysenteriák. Szennyezett kéz, fertõzött ivóvíz és ételközvetítheti a fertõzést. A betegség tulajdonképpen a vastagbélfekélyképzõdéssel járó gyulladása. Legfontosabb tünetei: anyálkás, véres, gennyes széklettel járó gyakori székletürítés.Ebben az esetben a diagnózishoz javasolt a kéz megfigyelése.

105

227. ábra

A bakteriális vérhas diagnózisánál felhasználható kézszimp-tómák

Az ujjak, a kéz állaga, színe:– az ujjak vékonyak és hosszúak, az összezárt ujjak között

viszonylag széles rés van.– a mutatóujj feltûnõen vékony.– valamennyi ujj a kisujj felé hajlik.– a gyûrûsujj halovány, száraz tõperce a tartós hasmenés jele.– a Zhen területen (a Vénusz-domb felsõ részén és az aktív

Mars-dombon) az izmok puhák, lazák, petyhüdtek, horpadtak,kereszt vonalformációval (228. ábra)

– a Gen terület (a Vénusz-domb alsó része) halványzöld, azerek kék kontúrja jól látható, az izmok rajta laposak, beeset-tek. Mély és hosszú vonal választja el a Zhen és a Gen területe-ket (a Vénusz-domb felsõ és alsó részét) (229. ábra).

A kézvonalak:– a Dui területen, (a passzív Mars-dombon) a fejvonal végén

abnormális vonalak találhatók (230. ábra).– a fej- és az életvonal közötti területen hosszú befolyás-

vonalak ívelnek át, jelezve, hogy az emésztési rendellenességeta helytelen táplálkozás okozta. Ha a nagy és a kis thenar (a Vé-nusz- és a Hold-domb) egyaránt sötétkéken elszínezõdik, abetegség meghûlés következménye, amely megtámadta a lépet

és a gyomrot. Ha a tenyér köze-pe meleg és nedves tapintású,akkor a betegség oka az, hogy a táplálék megrekedt a gyomor-ban és a belekben; míg ha a te-nyér közepe alacsony hõmérsék-letû, továbbá a mutatóujj alja, agyûrûsujj oldalsó fele és a Kanterület (a tenyér közepe alatticsukló középsõ része) haloványés fénytelen, a hasmenést a veseelégtelensége okozta (231. ábra).

106

228. ábra 229. ábra

230. ábra

– viszonylag mély egészségvonal található a kézen (232. ábra).A körmök:– általában nincsenek rajtuk holdak – színük világos, a körömtövek haloványak vagy kékeslilák.– kanál formájúak. Hosszantartó betegség esetén horizon-

tális árkok vagy gerincek lehetnek a felületükön.

Vérszegénység (anémia)A vérszegénység gyakran elõforduló klinikai tünetcsoport.Csökkent a vörösvértestek (erythrocyta) száma és a vérfesték(haemoglobin) tartalma. Nem önálló betegségként jelentkezik,hanem valamilyen kórfolyamatnak az egyik tünete. Számosélettani zavar okozhatja, a legfontosabbak a tökéletlen vérkép-zõdés, a csontvelõ vérképzésének hiánya, a vértestek csökkenttermelése, azok hibái, megrövidült élettartama, a csontvelõvérképzésének hiánya, valamint vérzés útján történõ fokozottelvesztése. A vérszegénység tünetei nemcsak annak mértékétõl,hanem attól az idõtartamtól is függenek, amely alatt a vörös-vértestszám lecsökkent, továbbá életkortól, a szív- és az érrend-szer alkalmazkodó képességétõl. Az anémia a hagyományoskínai gyógyászatban a „vérhiány, a táplálkozási betegség és a vérfogyás” kategóriába tartozik.

Az akut anémia fõbb tünetei:– a vérveszteség okozta akut anémia elsõsorban a perifé-

riális keringési rendellenességében nyilvánul meg: csökken a vérnyomás; a nagy mennyiségû, de lassú vérvesztés szédülést,szomjúságérzetet, elgyengülést, gyors és gyenge pulzust, ájulásteredményez, – a vérelégtelenség – elsõsorban láz okozta –akut anémiát vérhiány, sárgaság, derékfájás, véres vizeletet éslép-megnagyobbodás jellemzi.

A krónikus anémia fõbb tünetei:– elsõsorban fejfájás, szédülés, fülzúgás, homályos látás

(mindig fekete folt jelenik meg a látótartományban), a hideg-gel szembeni intolerancia, legyengülés, fáradtságérzet, álmat-lanság, étvágytalanság, émelygés, hányás, altesti felfúvódás,emésztési zavar, a nyálkahártyák sápadtsága, szívdobogás,

107

231. ábra 232. ábra

szapora pulzus, ziháló légzés, légszomj; súlyos betegség eseténpuffadás, szívtágulás és a szív csúcsi tartományában szisztolésmoraj.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe, fénye, hõmérséklete és az ujjak állapota:– halovány, sápadt színû, a tenyér közepe hidegebb mint

a nagy- és/vagy a kis thenar (a Vénusz- és/vagy a Hold-domb).Ezeket megnyomva bemélyedések keletkeznek, amelyek csaklassan nyerik vissza eredeti állapotukat.

– az ujjak hidegek és elvékonyodnak, az ujjhegyek hegyesekés hosszúak, a tenyérben az ujjak töve felé futó vérerek kékkontúrja homályosan kivehetõ, és a Gen területen (a Vénusz-domb alsó részén) a kisujj felé hajló halványkék folt látható(233. ábra).

A kézvonalak:– elmosódottak, fakók, vértelenek, fénytelenek.– a fejvonal láncolatos, viszonylag sekély, a vonal végén ke-

resztekbõl álló halmaz látható (234. ábra).

– az életvonalat sekély, rövid ágak metszik vagy láncszerûképzõdmények tarkítják, a vonal végénél gyakran nagy sziget-formáció látható. (235. ábra).

A körmök:– sápadtak, általában kicsik, (236. ábra) hegyes végzõdésûek

108

233. ábra 234. ábra

235. ábra 236. ábra

(237. ábra). A holdak alig vagy nem látszanak és a körmökkanálformájúak (238. ábra). Ha megnyomjuk a körmöket, aszínük csak lassan tér vissza.

Vesegyulladás glomeruláris (glomerulonephritis)A veseglomerulusok gyulladása. Gyakran más betegségek okoz-ta antitest-képzõdés következménye. A glomerulonephritis amásodik leggyakoribb oka a veseelégtelenségnek. A hagyomá-nyos kínai gyógyászatban az „ödéma betegség” kategóriájábatartozik.

A glomeruláris vesegyulladás fõ tünetei:– legtöbb esetben a betegség bekövetkeztét lappangási idõ-

szak, olykor akut vesegyulladás elõzi meg.– a vizeletben különbözõ mértékû fehérje, vér jelenik meg,

növekszik a vérnyomás, a testben vízvisszatartás miatt ödémaés a vese funkció elégtelensége jelentkezik, a vesék fájdalmassáválhatnak, anémia, recehártyával kapcsolatos degeneráció ésurémia (húgyvérûség) alakulhat ki.

A diagnózisnál felhasználható kéz szimptómákA kéz színe, a dombok fejlettsége:– a tenyér általában kövérkés, világos színû, bõre fényes és

selymes tapintású, a kis thenar (a Hold-domb) szembetûnõenfejlett de a többi domb is kiemelkedik a tenyér felszínérõl. A Gen terület (a Vénusz-dombalsó része) sötétkék színû (239.ábra).

– a Xun és a Kun területek(a Jupiter-domb és a Merkúr-domb) feltûnõen erõsek, kima-gaslanak, vörösnek vagy nagyonhaloványnak látszanak (240. áb-ra). Ezen területek mindegyikénláthatók az erek kontúrjai. Kez-deti stádiumban e területek skar-látszínûek, míg egy elhúzódó be-tegség során halovánnyá válnak.

109

237. ábra 238. ábra

239. ábra

A kézvonalak és ujjak:– a vizenyõsséget kis, vékony vonalak jelenítik meg, melyek

– mivel kevesen vannak – nehezen felismerhetõk. Azonban a Kun területen (a Merkúr-dombon) viszonylag mély és ren-dezett vertikális vonalak figyelhetõk meg. Elhúzódó betegségesetén az életvonal végzõdésén kis szigetformáció alakul ki,vagy a vonal maga meggörbül, eltûnik vagy elsekélyesedik. Azéletvonallal közrefogott terület viszonylag nagy, míg a szív-vonallal határolt kicsi. (241. ábra)

– az ujjak a hüvelykujj feléhajlanak.

– ha a szívvonalat a gyûrûs-ujj alatt két vertikális vonal ke-resztezi, az magas vérnyomássaljáró krónikus vesegyulladást je-lez (242. ábra).

A körmök:– általában haloványak, nin-

csenek holdjaik. Gyakoriak abehorpadt (243. ábra), kanál-formájú (244. ábra) vagy a hori-zontálisan árkolt (245. ábra) kör-

110

240. ábra 241. ábra

242. ábra 243. ábra

244. ábra

mök. Ilyenkor durva textúrájú-ak, fénytelenek és törékenyek.

Vizelési kényszer, ágybavizelés(enuresis diurna)Az akaratlagos vizelés reflektívcselekvés, melyet az agy uriná-ris központi idege szabályoz. Areflexközpont az ágyéki kereszt-csigolyánál található. Amikor a vizelet térfogata a hólyagbanelér egy bizonyos mennyiséget,a hólyag nyomása gyorsan emel-kedik, és a megfelelõ reflexió az agyban sürgõs vizelési ingertkelt, erõteljes ösztökélõ érzést továbbítva a gerincvelõnek (ge-rincagynak). Ezután a reflexközpont mozgási impulzust bocsátki, amely a hólyagizom összehúzódását és a külsõ záróizomvalamint a gátizmok lazulását, tágulását okozza. Így a vizeletkiürül a hólyagból. Az ilyen mechanizmust reflektív vizelésneknevezik. A 2-3 évesnél fiatalabb gyermekeknél csak a reflektívvizelés mechanizmusa mûködik, és nem képesek akaratlago-san vizelni, míg az ennél idõsebb gyermekek és a felnõttek,akikben az urináris reflexközpont már – különbözõ mérték-ben ugyan –, de funkcionál, kontrollálják a sürgõs vizelést,elnyomják a reflektív vizelést és akkor vizelnek, amikor akar-nak (akaratlagos vizelés). A 3 évesnél idõsebb gyermek, aki nemképes kontrollálni a vizelését, enuréziszben szenved, melyet – ha az akaratlan vizelés éjszaka következik be – nocturia-nak(ágybavizelés) neveznek.

A betegség okai lehetnek: – a húgyutak fejlõdési rendellenessége, mosószerek okozta

irritációk, férgek, paraziták, idegkárosodás, fertõzések, agyi,gerincvelõi éretlenség. Néha a bevizelést csupán valamilyenmagatartási, személyiségi, pszichés zavar okozza.

A diagnózisnál felhasználható kézszimptómákA kéz színe, állaga, és a kisujj:– a Kan terület (a tenyér kö-

zepe alatti csuklón lévõ rész)besüppedt, petyhüdt, horpadt, a tenyér közepe halovány színû,a kisujj vékony és puha.

A kézvonalak:– a fejvonal viszonylag hosz-

szú, a vonal végén illetve a tenyérközepén nagy számú vékony,szabálytalan, fõleg kereszt szim-bolikát formázó vonal figyelhe-tõ meg. Sok kis vékony vertikálisvonal van a szívvonal eredete fölött, a kisujj alatti Kun terüle-ten (a Merkúr-dombon) (246. ábra).

111

246. ábra

245. ábra

F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M

G. Beau: Chinese Medicine, Hearst Corporation Ed., NewYork, 1972.

Dr. Brencsán J.- Dr. Krúdy E.: A család orvosi kisszótára,Kulturtrade Kiadó, 1997.

Dr. Eõry A.: Akupresszúra, Egészség Biztonság Alapitvány, 1996Dr. Wolfgang Exel – Dr. Karl Maier: „Az én leleteim”, Holis-

tic Kiadó, 1997.H. von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat Kiadó, l984.Ji Csing A Változások Könyve, Háttér Kiadó,1989J. Kaiser-A.Scharmann-B.Poyck-Scharmann: A kéz reflexmasz-

százsa, Magyar Könyvklub 1997.Dr. Pálos I.: A hagyományos kínai orvoslás, Gondolat Kiadó,

1963.Dr. Pálos I.-Dr. I. Werner: Akupunktúrás kézikönyv A-tól Z-ig:

Golden Book Kiadó Kft, 1997.Rosta E.: A kezed nem hazudik, Hungaprint Kiadó, 1993.Rosta E.: Kézdiagnosztika avagy milyen betegséghajlamokat

hordoz kezünk? l996Simoncsics P.: A kínai akupunktúra régen és ma, Gondolat

Kiadó, 1988.Dr. F. Wagner: Reflexzóna-masszás mindenkinek, Medicina

Kiadó 1989.Dr. Wang Chenxia: Diagnostics Based Upon Observation of

Palmar Lines-Chinese Palmistry in Medical Application,Shandong Friendship Publishing House, 1996.

Yuan Xiang: Csikung gyógyító golyók az õsi Kínából,Terebess Kiadó, Budapest, 1996.

113

T A R T A L O M

A kézrõl általában / 5A kínai kézelemzés története / 6A kéz csontjai, izmai, vérellátása és ideghálózata / 9

A kéz csontjai / 9A kéz izmai / 9A kéz vérellátása / 10A kéz ideghálózata / 10

A kéz bõrének sajátosságai és a tenyér egyedisége / 11A védekezõ és érzékelõ bõr / 11A tenyérnek nincs szõrzete, de vannak verejtékmirigyei / 12Erõs és aktív bõr alatti keringés és a vér mikrocirkulációja / 12Az idegvégzõdések koncentrálódásának területe / 12A Jing és a Luo, valamint az Akupunktúra pontok koncentrációs területe / 13 Árulkodó kezek és diagnosztizálásra alkalmas tenyérvonalak / 13

A kézvonalak kialakulásában szerepet játszó tényezõk / 14A tenyéranalitika alkalmazása / 14A tenyérvonalak örökletesek ideértve a normál és a patologikus átörökítést is / 14A magzati és a születés utáni befolyásoló tényezõk a kézvonalak és szimbolikák kialakulására / 15A kézen felhalmozódó bioelektromos és nem-bioelektromos információk / 17A patologikus vonalak galvanométeres vizsgálata / 18A kéz és az agy közötti kapcsolat / 18

Az ujjformák jelentõsége a diagnózis felállításában / 19A hüvelykujj / 19A mutatóujj / 19A középsõ ujj / 20A gyûrûsujj / 20A kisujj / 21

A tenyér nevezetes területei / 22A tenyér területei és a belsõ szervek közötti kapcsolatok / 23Kun-terület (a Merkúr-domb) / 23Li-terület (a Szaturnusz-domb és a Nap-domb) / 23Xun-terület (a Jupiter-domb) / 23Dui-terület (a passzív Mars-domb) / 24Mingtang (a tenyér középsõ része) / 24Zhen-terület (a Vénusz-domb felsõ része és az aktív Mars-domb) / 24Qian-terület (a Hold-domb) / 24Kan-terület (a tenyér közepe alatti csuklón lévõ rész) / 25Gen terület (a Vénusz-domb középsõ és alsó része) / 25A belsõ szerveknek megfelelõ helyei a tenyéren nem rögzítettek és nem egységesek / 25A tenyér savas és lúgos dominanciája / 26

A bõr és az izmok állapotának jelentõsége és a szimbolikákfontossága / 27A bal kéz és a jobb kéz információi / 27

A tenyér vonalai, sajátosságaik és kapcsolataik a betegségekkel / 28

Szívvonal / 28Fejvonal / 31Életvonal / 33Egészségvonal / 36Sorsvonal / 36Befolyásvonal / 37Nap-vonal / 38Szex-vonal / 38Vénusz-öv / 39Szaturnusz-gyûrû / 39Kapcsolat-vonal / 39Iszákosság-vonal / 40A tenyeret átszelõ fejvonal / 40Majom-redõ / 41

A tenyérvonalak változásai / 42Állandóan változó vonalak / 42A vonalak emelkedése, feltöltõdése / 42A vonalak növekedése, fejlõdése / 43

A leggyakrabban megfigyelhetõ abnormális vonal-formációk,szimbolikák / 44

A csillag-alakú szimbolikák / 44A kereszt-alakú szimbolikák / 44A háromszög-alakú szimbolikák / 45A sziget-alakú szimbolikák / 45A gyûrû-szerû szimbolikák / 45A rács-alakú szimbolikák / 45A négyzet-alakú szimbolikák / 45Az ötágú csillag szimbolikák / 45A különbözõ szimbolikák együttes megjelenése / 46

A gyakran elõforduló betegségek diagnózisa a kézszimptómáksegítségével / 48

Aranyér / 48Bronchitis (krónikus) / 49Cukorbetegség (diabetes mellitus) / 50Csecsemõkori alultápláltság (csecsemõk hiányos táplálkozásának szindrómája) / 53Daganatok, tumorok általános tárgyalása / 54Epehólyag gyulladás és epekõ / 56Gutaütés (agyvérzés és az agy vérellátásának zavara) / 59Gyomorfekély (peptikus fekély) / 60Gyomorhurut (krónikus gastritis) / 63Húgyúti fertõzés és vesegyulladás (cystitis és pyelonephritis) / 65Klimaxos panaszok (a menstruáció elmaradása után jelentkezõ tünetek) / 67

Magas vérnyomás (hypertonia) / 69Magas vérnyomás a tüdõartériákban (pulmonalis hypertonia) / 71Meghûlések / 73Migrén / 75Májgyulladás (vírusos hepatitis) / 78Májkapuér cirrózis (portal cirrhosis) / 81Neurózis / 84Pajzsmirigy-túltengés / 86Reumához hasonló ízületi gyulladás / 88Reumás láz (polyarthitis acuta) / 90A szem fénytörési zavara (ametropia) / 92Székrekedés / 93Szívkoszorúér betegségek (angina pectoris és myocardium-infarctus) / 95Tüdõgyulladás (pneumococcus pneumonia) / 99Tüdõtágulás / 100Tüdõ tuberkolózis / 102Vakbélgyulladás (appendicitis) / 104Vérhas (bacilus okozta dizentéria) / 105Vérszegénység (anémia) / 107Vesegyulladás glomeruláris (glomerulonephritis) / 109Vízelési kényszer, ágybavizelés (enuresis diurna) / 111

Felhasznált irodalom / 113

Kiadta a Terebess Kiadó Budapesten, 1998-banA kötetet tervezte és a kiadásért felel Terebess Gábor

A szöveget Steinert Ágota gondoztaMûszaki szerkesztõ: Bozzay Kristóf

Készült a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. üzemébenISBN 963 9147 03 6

TE 62

Megjelent:

Amaru és BhartrihariVágyzuhatag(Vekerdi József utószavával)

Ivo AndricMagyar Musztafa(Bori Imre utószavával)

Macuo BasóSzázhetven haiku(Fodor Ákos fordításában)

Bhagavad-ggítá(Vekerdi József fordításában és utószavával)

Birtalan Ágnes et al.Miért jön a nyárra tél?(Mongol eredetmondák és mítoszok)

Buda FerencKimondott szó – kilõtt nyíl(Török népek szólásai és közmondásai)

Carl CrowA megszentelt rizsestál

A. P. CsehovSzibéria

Diószegi VilmosSamanizmus

Diószegi VilmosSámánok nyomában Szibéria földjén

DzsátakákBuddhista születésregék(Vekerdi József utószavával)

Egressy GáborTörökországi naplója (1849-1850)(Steinert Ágota utószavával)

Franyó ZoltánHindu erotika(Bodor Pál utószavával)

Han-ssanA bölcs vigyor(Csongor Barnabás elõszavával)

Határ GyõzõA Fény Megistenülése

Kara GyörgyMongol-magyar szótár

Kúnos IgnácA török hodzsa tréfái(Kúnos László utószavával)

Lányi GyörgyA sziámi halviadal

Chiang LeeA mah-jong játékszabályaiés történeti fejlõdése

Liu Cung-jjüanMegszeretem a számûzetést(Miklós Pál elõszavával)

Mécs AlajosAz ismeretlen Japán

Henri MichauxEgy barbár Indiában(Somlyó György fordításában és utószavával)

Omar KhajjámA mulandóság mámora(Steinert Ágota utószavával)

George OrwellBurmai napok

K. Pintér TamásTörökországi rajzok (Egy építész vázlatkönyvébõl)

Pu Szung-llingA templom démona(Tokaji Zsolt fordításában és utószavával)

Rámájana(Vekerdi József fordításában és utószavával)

Thomas RaucatTiszteletreméltó kirándulás

Szun mesterA’ hadakozás regulái(Tokaji Zsolt fordításában és utószavával)

Terebess GáborJellemtipológia a páli buddhizmusban

Tokaji ZsoltA régi Kína fegyverei

Tóth BélaA dervis kilenc egere(Steinert Ágota utószavával)

Kitagava UtamaroPárnadal

Weöres Sándor – Nyisztor ZoltánA keleti út (Párhuzamos útinaplók)

Yuan XiangKínai gyógygolyók