kereskedelmi jog - jegyzetportal.hu · web viewa franchising szó francia eredetű, és valami...

K E R E S K E D E L M I J O G

IV. évfolyam I. félévA. tételek

A/1. Speciális adásvételi ügyletekLegfontosabb rendelkezéseit a Ptk. tartalmazza, de ez csak a minden jogalanyra vonatkozó általános szabályokat rögzíti. Alapvetően kétféle adásvételi formát ismer a Ptk.: az ingó és az ingatlan adásvételt.Ezek mellett vannak speciális adásvételi formák. A kereskedelmi jogi speciális adásvételek főként az ingó adásvételére vonatkozó jellemzőket hordozzák. Vannak olyanok, amelyek önálló szerződési típusként vannak nevesítve a Ptk.-ban, pl.: mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, szállítási szerződés. Vannak olyanok, amelyeket a Ptk.-ban nem találunk, hanem külön jogszabály nevesíti:

- alanyban speciális,- tárgyában speciális,- a szerződés tartalma szerint speciális,- létrejötte, megkötése speciális.

Alanyban speciális szerződések a szerződő felek személyére tekintettel rendelkezik speciális vonásokkal. Az eladó az állam, vagy az önkorm., a szerződések többnyire kedvezményeket tartalmaznak:

privatizációs adásvétel: a magánosítás fontos célja az adott gazdasági egységek jövőbeni hatékony működésének biztosítása, leépítve a korábbi indokolatlan súlyú állami tulajdoni hányadot. Az állam bizonyos állami vagyont köteles privatizálni megfelelő adásvételi szerződés megkötésével (melyekre a vevőt ösztönző elemek jellemzőek – részletfizetés, törvényileg szabályzott hitel-konstrukciók stb. -, ez tényleges formában az ÁPV Rt.-t terheli, értékesítési kötelezettségként.Sajátos a vételár meghatározása: versenytárgyalás főszabályként, amelynek győztese nem feltétlenül a legmagasabb vételárt felajánló személy.Meghatározott prevenciós szabályok az arányos vételár, a tisztességes értékesítés érdekében. Az ÁPV Rt. feladata a megfelelő versenyhelyzet biztosítása, preferenciák érvényesítése (pl. környezetvédelem). Speciális technika: pl.: lízingszerződés keretében végrehajtott privatizáció.JOGFORRÁS: 1995. évi XXXIX. tv. az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről

állami és önkormányzati lakások értékesítése: nemcsak állami lakás, hanem a jogszabály erejénél fogva önkormányzati tulajdonba került lakások értékesítésére kötött adásvételi szerződés. Erre azt követően került sor, hogy az épületet társasházzá alakítják. Speciális alanyi kör, vagyis a jogszabály preferál úgy, hogy egyfelől elővásárlási jogot biztosít, másfelől a vételár megfizetését illetően kedvezményt ad. A további állagromlást elkerülendő ösztönzik az értékesítést.

Kereskedelmi jog – IV. évfolyam, I. félévKészítette: Kósa Ádám (2. oldal)

Elővásárlási jog: a bérlő (bérlőtárs, társbérlő), és a bérlők egyenes ági rokonai, örökbefogadott gyermek (a bérlő hozzájárulásával). A vételár nem haladhatja meg a helyi forgalmi értéket.Részletfizetési kedvezmény: a vételár max. 10 %-át kell egy összegben kifizetni, és a fennmaradó részt 25 év alatt kell kifizetni. Ha a vevő a vételár teljes kifizetését vállalja, vagy rövidebb idő alatt törleszt, árengedmény illeti meg, vagy a vételárhátralékból kedvezmény. Önkorm. lakás esetében önkorm. rendelet kell, hogy szabályozzon.JOGFORRÁS: 1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Tárgyban speciális szerződések a Ptk.-n kívüli jogszabályok alapján az értékpapírok, társasági üzletrészek és szellemi alkotások átruházása. A jogviszony közvetett tárgya itt nem dolog, hanem valamilyen jogosultság. A Ptk. 365. § (2) bek. szerint adásvétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.

értékpapír adásvétele: spec. tárgy, úgy viselkedik, mintha dolog lenne, de okirat, ami valamilyen jogot, vagy követelést testesít meg és ezt a jogot az értékpapír nélkül a jogot érvényesíteni, megterhelni, rendelkezni vele nem lehet. Speciális jogszabályok: értékpapírokról szóló törvény, hitelintézetekről szóló törvény. hagyományos (nyomdai úton előállított) értékpapírok: két fő fajtája:

bemutatóra szóló értékpapír birtokbavétellel realizálják az ügyletet, (átadással tulajdonjog szerezhető rajta). Névre szóló értékpapír egyszerű átadással nem lehet átruházni: írásos nyilatkozatra van szükség: ez a forgatmány. A névre szóló részvény esetén a jogok gyakorlásához a részvénykönyvbe is be kell jegyezni az átruházást.

dematerializált értékpapírok: nincs meg fizikailag. Az Értékpapír tv.-ben, és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott valamennyi tartalmi kelléket azonosítható módon tartalmazó adat. Nem kell kiállítani, hanem számítógépen van nyilvántartva, rögzítve, és továbbítva. Az ún. értékpapírszámlán nyilvántartott adatsor a dematerializált értékpapír, ami mindazokat az adatokat tartalmazza, amit a valódi értékpapír. Az átruházást az értékpapírszámlán is át kell vezetni. Az elsődleges nyilvántartó a számlavezető. Az, aki értékpapír tulajdonára válik jogosulttá, értékpapír-számla szerződést köthet egy forgalmazóval.

JOGFORRÁS: 1/1965. (I. 24.) IM rendelet, 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról társasági jogok átruházása: adásvételi szerződésekre a társasági

tagsági jogok tekintetében is sor kerülhet. üzletrészátruházás: tagsági jogok – kft. esetében üzletrész, Rt.

esetében a részvény testesíti meg. A társaságból az alapítás után nem lehet kilépni, csak el lehet adni a tagsági jogosultságot. Kft: üzletrészátruházás, Rt.: részvényátruházás. Mögöttes szabálya a Ptk. adásvétele, de a társasági törvény tartalmaz mögöttes szabályokat. Ez azt szolgálja, hogy meg kell védeni a bennmaradó tagokat új, nem kívánatos tagoktól. ha a vevő a társaság tagja, a szerződés szabadon megköthető,

kivéve ha a társasági szerződés másként rendelkezik a hozzájárulás tekintetében.

ha a vevő személye a tagok körén kívül esik: a tv. szigorúbb. Az adásvételi szerződés megkötlésének feltétele itt, hogy a tag a


törzsbetétjét befizette, ha csak a felét, akkor a hátralékra egy éves türelmi időt kaphat, ezalatt azonban nem adhatja el üzletrészét.Törvény által biztosított elővásárlási jog: kft tagok egymás között szabadon ruházhatnak át, de a társasági szerződésben kiköthető valamennyi tag számára elővásárlási jog. Ha kívülálló számára kívánják értékesíteni az üzletrészt, elővásárlási joga van (15 napon belül):

1) a bentlévő tagoknak,2) a társaságnak,3) a társaság által kijelölt személynek.

A társaság általi vétel esete sajátos szabályozással bír:Csak a törzs tőkén felüli vagyonból, és csak az össztőke 1/3-ig terjedő mértéjben lehet vásárolni, a vételhez a taggyűlés 3/4-es szótöbbségű határozata szükséges. Szavazati jogot nem ad, a vagyoni elosztás az eredeti arányok szerint történik. A taggyűlés dönthet úgy is, hogy nem a társaság, hanem a taggyűlés által kijelölt személy gyakorolja az elővásárlási jogot.Részvényátruházás: a tagsági jogokat a részvény testesíti meg. A névre szóló és az ideiglenes részvények átruházása csak akkor hatályos, ha a részvénykönyvben átvezetik. Dolgozói részvény: csak a Rt. dolgozója, alkalmazottja, nyugdíjasa szerezhetik meg.

kizárólagos jogok átruházása: a feltaláló, amikor találmányára szabadalmat kap, kizárólagos vagyoni jogokat kap. Ez annyit jelent, hogy a szabadalmason kívül mindenki másra nézve tiltott mindennemű, a találmányra vonatkozó magatartás. szabadalomátruházás: az átruházáskor valójában a szabadalmi

jogviszonyból folyó vagyoni jogosultságok cserélnek gazdát. Átruházható a jogosultság és csak a használati jog is (a licensz). Ha a szabadalmi jogosultságot ruházzák át, akkor ezek a jogosultságok mind az új tulajdonost fogják megilletni.

szabadalmi igény is átruházható (amikor még nem történt, meg a szabadalom lajstromozása).

szolgálati találmány értékesítése: főszabályként a munkáltató ruházhat át, a feltaláló csak akkor, ha a rendelkezési jog rá átszállt.

alkalmazott találmány értékesítése: annak a találmánya, aki olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Ennek sorsa a független találmány jogi sorsát osztja, a munkáltató hasznosítási joga nem korlátozza a feltalálót, a szabadalmat, és a szabadalmi igényt értékesítse.

használati minta átruházása: a szabadalomra vonatkozó szabályok az irányadók.

ipari minta adásvétele: egy termék külső átalakítása, formája abszolút védelem alatt áll. A hasznosításra a szabadlom szabályai az irányadók, de itt inkább a licencia szerződés a preferált forma.

védjegyátruházás: a védjegy áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló grafikailag ábrázolható megjelölés. A szabadalom szabályai érvényesek, egy korlátozással: a szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

újítás adásvétele: ehhez nem tartozik kizárólagosság, így itt egy konkrét megoldás megismerését értjük, azzal a specialitással, hogy az újító többekkel is jogviszonyt létesíthet.


know-how: titkos technikai, műszaki adatok gyártási, szervezési, technológiai folyamatok leírása, amelyeknek titkosságuknál fogva van értéke. Ez is értékesíthető. A vevőnek is érdeke a titkosság fenntartása, mert csak ez védi az ismeret. Az adásvétel szabályai szerint lehet átruházni.

követelés átruházása: az eladó a 3. személlyel szembeni követelését is értékesítheti. ez a szerződés faktoring néven önállósulni kezd A/4. tétel.

termőföld adásvétele: alanyi oldalon több korlátozás áll fenn külföldiek nem szerezhetnek termőföldtulajdont, a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet sem szerezheti meg a tulajdont, azonban a tilalom az államra, az önkormányzatokra, az erdőbirtokossági- és legelőbirtokossági társulatokra ill. a közalapítványokra nem vonatkozik. Belföldi magánszemély csak 300 hektár ill. 6000 aranykorona értékig szerezhet tulajdont.

közraktárban elhelyezett dolog adásvétele: az adásvétel tárgyát nem kell a vevő birtokába adni, tehát az első eltérés a birtoklásban nem következik be változás. Az átruházás forgatmány útján történik, azaz a közraktári jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal, melyet az átruházó cég cégszerűen aláír. tehermentes tulajdont csak az árujegy és a zálogjegy (ez a kölcsön folyósításánál a hitelező számára tart fenn zálogjogot) egyidejű átruházás ával lehet szerezni.

A szerződés tartalmában speciális szerződések lízingügylet: A/10. tétel csomagküldő kereskedelem: ha a kereskedő kizárólag az árú

ismertetőjét juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámoz, és az ez alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja a megjelölt címre. A szerződés a minta szerinti vételhez áll közel: a jogszabály kötelezi a kereskedőt, hogy azonosítható módon nevezze meg magát, címét, nyilvántartási számát. Megrendelés nélkül áru nem szállítható!

házaló kereskedés: ha a kereskedő a terméket üzlethelyen kívül értékesít. A jogalkotói védelem a vevőt védi preventív módon: szakmai követelmények, bizonyos termékek ily módon való kereskedésének tiltása: szakképesítés, egyes termékek tiltása, tájékoztatási kötelezettség (használati út mutató, jogok, kereskedő neve és címe), és 20 és 8 óra között tilos a f ogyasztót lakásán felkeresni.

Létrejöttében, megkötésében speciális szerződések ide egyetlen szerződés sorolható, a közbeszerzés.

közbeszerzés: speciális módon létrejövő kereskedelmi ügylet. Korábban nem volt rá jogszabály (most: 1995. évi XL. tv.). Állami, önkormányzati vagyonokkal foglalkozó cégek megfelelően gazdálkodhassanak az állami vagyonnal. Ez a spec. eljárás a közbeszerzés. Az állami szervek csak szigorú eljárási szabályok alapján köthetik meg a szerződést. Kvázi versenytárgyalás útján választják ki a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázót. Cél az állami vagyon pazarlásának megakadályozása. Garancia: nem lehet olyan társaságtól vásárolni, amely végelszámolás alatt áll, vagy csődeljárás van ellene folyamatban, vagy 1 éven túl lejárt köztartozása van. Az eljárás lehet nyílt (ez a főszabály), itt a vevő közzé tesz egy ajánlati felhívást, amelyre 40 napon belül kell megtenni az ajánlatot. Az ajánlatot részletesen, megfelelően elbírálhatóan kell benyújtani. Az ajánlati kötöttség 30 nap. Emellett biztosítékot is kell nyújtani (bánatpénz, vagy óvadék). Meghívásos eljárás: kivételképp, ha valamilyen spec. tárgya van az adásvételnek, és szűk az ajánlattevők köre. Törvényi


feltétre: min. 5 társaságot kell meghívni a tenderre. Tárgyalásos eljárás a legritkább. Két fő esete: ha a szerződés tárgyát csak egy cég tudja előállítani (nem lehet meghatározni), vagy ha az előbbi két eljárás nem vezetett eredményre.

A/2. A szállítási szerződés. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésI. SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSRendeltetése: a gazdálkodó szervezetek között a tömegesen előállított termékek forgalmát lebonyolítsa, nagy tételben, iparszerűen előállított termékek forgalmazása s tulajdonjogának egy, a szerződés megkötéséhez képest későbbi időpontban történő átruházása, tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás teljesítése szempontjából időben halasztott adásvétel.A szállító köteles a meghatározott dolgot a kikötött időben/időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles azt átvenni, és az árat megfizetni (értékesíthetőség-rendelkezésre állás).Alanyai: bárki lehet, a gyakorlat azonban az, hogy kizárólag gazdálkodó szervezet.Közvetlen tárgya: az a magatartás, amelyet a feleknek tanúsítaniuk kell. Tartós jogviszony, mindkét felet terheli az együttműködési kötelezettség, ami mindvégig fennáll. Szerződés megk ötése : konszenzuál szerződés, azaz csak akkor jön létre, ha a felek között a lényeges, vagy az egyik fél által lényegesnek tekintett szerződési elem(ek) szempontjából akarategység áll fenn; ha nincs elfogadó nyilatkozat – szerződés sincs. Ha eltérő, akkor azt új ajánlatnak kell tekinteni (ajánlati kötöttség – aki az ajánlatát nem tartja be, okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.)1 A szerződéskötést ált. megrendelő kezdeményezi, a reklám pedig még nem ajánlat (legfeljebb ajánlattételre való felhívás). Nem kötelező írásba foglalni, és létrejöhet ráutaló magatartással is a szerződés, ami inkább a szerződés módosításnál gyakori. Jelentősebb értékűeknél gyakori, valamint a közbeszerzéseknél pedig kötelező a pályázati úton elnyerhető szállítói minőség (tender). Ilyenkor az ajánlattevő a leendő szállító, a tenderkiírás pedig pusztán ajánlattételre való felhívásnak felel meg (nem köteles elfogani). Jellemző az általános szerződési feltételek (ászf) használata, amely révén a szerződéskötés célszerű és gyors lebonyolítása, az előre kidolgozott blanketták alkalmazásával megoldódnak a hosszabb tárgyalások negatívumai. Tartalmi elemek: lényeges elemek tekintetében egybehangzó akaratnyilvánításra van szükség. Mit, mennyit, mikorra, mennyiért + amit lényegesnek tartanak a felek.Mennyiség, minőség meghatározása: akkor szükséges, ha nagy a mennyiség, vagy ütemes a teljesítés. A minőség (jellemzők, tanúsítás, vizsgálat) tekintetében a felek állapodnak meg, legtisztább, ha szabványra, műszaki leírásra utalnak. A megrendelő egyes minőségi feltételeket egyoldalúan alakíthat, meghatározhat. A szerződé akkor is létrejön, ha a minőség egyes feltételeiben csak később állapodnak meg. Ha azonban a minőségben nem állapodtak meg, akkor szerződés sincs.Teljesítés ideje: teljesítési időszak meghatározása, ellenétes érdekek játszanak közre.Ellenszolgáltatás meghatározása és a szerződési biztosítékok: az ellenértékek pontosan meg kell határozni. A kikötött ár akkor is maghatározottnak tekinthető, ha a felek az ellenszolgáltatás szerződés időtartama alatti változásának lehetőségében, feltételeiben és mértékében.

1 Postai levélküldeményként feladott ajánlatnál az ellenkező bizonyítás erejéig a vélelmezett kézbesítési idő – 2 nap.


Fizetőképesség kérdése: célszerű, ha a szállító a szállított árura a szerződésben kikötni a tulajdonjog fenntartását (célszerű még: fedezetigazolás, fedezetlekötést (megrendelő köti le) kérni).A szerződés megkötésétől a teljesítéséig terjedő szakasz: együttműködési kötelezettség (tájékoztatás – készrejelentés (3 nappal korábban köteles a teljesítés idejéről értesíteni), akadályközlés (szolgáltatás várható késedelme, meghiúsulása)). Ha az akadályközlő fél kezdeményezi a szerződés módosítását, amelyet a másik fél legalább ráutaló magatartással elfogad = szerződés módosítását jelenti. A megrendelő bármikor elállhat, de köteles a szállító kárát megtéríteni.Előszállítás tilal ma: megrendelő belegyezése nélkül a határnap, határidő előtt nem lehet teljesíteni. Ha mégis átadta, akkor a megrendelőt csak a felelős őrzés szabályai kerülnek előtérbe és nem tekinthető teljesítésnek (szállító veszélyére és költségére). Objektív, indokolás nélküli elállás: csak a megrendelőt illeti meg (kárt köteles megtéríteni). Eredménye: a teljesített szolgáltatások visszakerülnek és a továbbiakban nem áll fenn teljesítési kötelezettség. Ha az eredeti állapot nem állítható helyre – felmondás jogkövetkezménye a jövőre nézve szűnik meg a szerződés és a már teljesített szolgáltatásokat nem érinti. Késedelem (teljesítés időleges elmaradása): mint szerződésszegő magatartás, ha a megrendelőnél érdekmúláshoz vezetett, jogosult elállni attól. Ha a szállítónak felróható, akkor köteles a késésből fakadó teljes kárt megtéríteni (külön kikötés esetén kötbért fizetni).Teljesítés szakasza: - teljesítés helye: eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet

esetében a jogosult székhelye, telephelye, illetőleg fuvarozó közbejöttével a rendeltetési állomás;

- teljesítés módja, átadás-átvétel: a szállító a dolgot becsomagolva és mérlegelve adja át (főszabály: bruttó súly és darabszám szerint átvenni), a minőségvizsgálás helye az átvevő telephelye, a minőségi vizsgálatot átvételtől számított 8 napon belül, folyamatosan kell elvégezni;

- megrendelő kicsomagolás/megvizsgálás nélkül 3 napon belül továbbíthatja;- ha mennyiségi vagy minőségi hibát észlelnek, kötelesek a szállítót (és a

megrendelőt) haladéktalanul értesíteni.- A szállítónak biztosítania kell a dolog rendeltetésszerű használatára való

alkalmasságát (ehhez egy részletesebb tájékoztatót nyújtani), az azonosíthatóságot és a dolog minőségét is tanúsítani kell;

- Azokat a tulajdonságokat, amiket a minőségi tanúsítvány igazol, vagy amelyre a szállító jótállást vállalt, nem kell vizsgálni.

Szerződésszegés: - késedelem2 (időleges nem teljesítés, nem kötelező póthatáridő

vállalása);- hibás teljesítés (nem felel meg a tv.-ben, vagy a szerződésben

maghat.; kellékszavatosság áll fenn, esetleg kötelezően jótállás3 is);- lehetetlenülés.

Szerződési biztosítékok: kötbér, egy rendhagyó (minimum) kárátalány, mely a szerződésszegő fél felróható magatartása esetén jár a másik számára, akár merült fel ezzel összefüggésben kár, akár nem. Általában a szerződési érték %-

2 A jogosult késedelem kizárja a kötelezettét.3 Elég a dolog hibájának a tényét bizonyítani (1-2 év), hogy a szállító helytállási kötelezettségét kikényszerítse: kijavításra, kicserélésre, árleszállításra, esetleg érdekmúlásra hivatkozva elálljon. A szavatosság hátrányosabb, hiszen mert a megrendelőnek kell bizonyítani, hogy az utóbb jelentkezett hiba már a teljesítéskor fennállt, csak rejtve maradt (3 év, hat hónapos elévülési idővel. Ha a megrendelő tudott a szerződésszegésről, jogfenntartó nyilatkozat szükséges a későbbi szerződésszegésre alapozott igény érvényesítésére.


ában határozzák meg. Lehet: késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér. A hibás teljesítési kötbér akkor válik esedékessé, ha kifogással élnek. A késedelmi kötbér a késedelem megszűnésétől, vagy a felek által meghatározott mértéket/értéket eléri.Kiskereskedők árukapcsolásai: ászf használata indokolt.II. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉSOlyan önállósult szerződésfajta, amely közel áll a szállítási szerződés szabályaihoz. A megrendelő igénye szerint meghatározott mennyiségű (maga termelte) termék, termény saját nevelésű, hízlalású állat, vagyis mezőgazdasági áru szolgáltatására vállal kötelezettséget úgy, hogy azt egy későbbi időpontban kerül a dolog átadása (halasztott adásvételi, tipikusan dologszolgáltatásra irányuló áruszerződés). Variáció:

1.) valamely termény, termék előállítására és átadására;2.) valamely, a szerződé időpontjában a termelőnél már kész, vagy

készhez közel álló termék átadására-3.) valamely állat nevelése vagy hízlalása és átadására;4.) mezőgazdasági termékkereskedelemre feljogosító gazdálkodó

szervezet tulajdonában lévő, vagy általa beszerezhető mezőgazdasági termék továbbadására irányul.

Speciális vonásai: évről évre megújuló, de nem folyamatos tevékenység; mezőgazdasági termék áruként való jelentkezése ciklikus (a szükséglet állandó); jelentős hatást gyakorolnak a természeti tényezők, a biológiai szükségszerűségek; túlkínálat jelentkezése; a befejezett mezőgazdasági tevékenység eredményének pillanatában rendelkeznek a legjobb tulajdonságokkal.Alanyai: bárki lehet, 1993 októberétől egyéni vállalkozó is gazdálkodó szervezetnek is minősül.Feltételek: csak írásban köthető (legalább egyszerű okiratban). Ennek (alakszerűségének) elmulasztása esetén érvényes, ha bármelyik fél teljesített (ha eddig nem volt, akkor ez még nem hoz létre konszenzust). Lényeges tartalmi elemeknek szerepelni kell (szolgáltatása tárgyának meghatározása (minőség (fajlagosan, vagy egyedileg meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok érvényesek), mennyiség (termék fizikai tulajdonságának megfelelően (tonna, liter, darab)), választék meghatározása), teljesítés ideje (meghatározott, későbbi időpont, azaz konkrét határnap, véghatáridő, vagy teljesítési időszak), ellenszolgáltatás mibenléte (tartalmaznia kell az ellenszolgáltatás (ár, díj, bér) mértéket).Létrehozástól a teljesítésig terjedő szakasz sajátosságai: együttműködési kötelezettség; gyakori, hogy a megrendelő termeltetőként lép fel; tájékoztatási kötelezettség, különösen az akadályközlési kötelezettség; Teljesítés: előszállításnál más a helyzet, mint a szállítási szerződésnél. A termelő a határidő előtt is teljesíthet, csak “megfelelő” időben kell értesítenie a megrendelőt. A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél 10%-kal kevesebbet teljesíteni (tolerancia, amit szabadon is megállapíthatnak szerződésben), azonban 10%-nál többet a megrendelő sem köteles átvenni. A megvizsgálás helye ált. a teljesítés helye. A teljesítés egybefüggő, kétmozzanatos cselekmény: átadás-átvétel. A kialkudott ellenérték a teljesítéssel válik esedékessé (lehet szakaszos, ütemezett is). Szerződésszegés: a teljesítést megelőzően előálló késedelem. Alapvető esetei és szankciói megegyeznek a szállítói szerződéseknél ismertetekkel. Azonban nem fordulhat elő jogosulatlan előszállítás. Több é vre szóló termékértékesítési szerződés : több évre is lehet kötni, ez esetben nem kötelező az árban megegyezni; a felek arra is vállalkozhatnak, hogy a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik; az elért nyereséget megosztják. Mindezek lehetővé tehetik a


hosszabb tervezést, biztos piac biztosítása. A “védőár”, mint alsó határ intézménye viszont indokolt. Sőt érdemes az árképzés elveinek a meghatározása is fontos, azonban a konkrét gazdasági évekre szóló szerződések nem nélkülözhetik az árban való megállapodást.


A/3. A csereszerződések sajátosságai a hazai és a nemzetközi kereskedelembenBarter ügyletekMásképpen kereskedelmi cserének nevezik. A nemzetközi kereskedelemben elterjedt csereügylet, mely a XX. században, a nagy gazdasági világválság időszakában jelent meg nagy mennyiségben. Speciális adásvétel, ahol mind a szolgáltatás, mind az ellenszolgáltatás dolog. Áruk cserélnek gazdát és tulajdonost. Általában ideértjük a nemzetközi kereskedelemben előforduló összes csere alapú jogügyletet:

- alaptípus: egyszerű barter egyszerű, naturális árucsere, mindkét fél vevő és eladó is bizonyos áruk vonatkozásában. Klasszikus árucsere-ügylet. Egy ügylet keretében történik. Meghatározott árumennyiségek cserélnek gazdát. Tipikus rövid lejáratú ügylet, nincs benne különösebb kockázat. A kétirányú árumozgás rendszerint egybeesik.

- kompenzációs ügyletek itt az áru értékét kifejezik valamilyen valutában is a mennyiség mellett. Lehetőség van jogok és kötelezettségek 3. személyre való átruházására is. Két formája ismert:

- quasi barter: a teljes kompenzáció, amikor is az exportőr a szállított áru ellenértékéért teljes egészében árút vásárol

- részleges kompenzációs barter: az árú ellenértékének csak meghatározott százalékáért fogad el árút az exportőr

- viszontvásárlási ügyletek két adásvételi szerződés jön létre, de ugyanazon felek között. Az egyik ügylet csak az áruszállításra vonatkozik, a másik a viszontvásárlásra, melyben az exportőr kötelezi magát, hogy a partner szállításáért attól árut vásárol vagy vásároltat meghatározott időn belül. A két együttes adásvétel eredménye egy csereügylet.

- visszavásárlási ügyletek késleltetett barter, az eladó leszállít egy meghatározott gépet, amelynek az üzembeállítása által szintén előállítanak valamilyen terméket, és vevő ebből teljesíti az ellenszolgáltatást meghatározott eredménytermékkel teljesít egy későbbi időpontban. Hosszú lejáratú ügylet. Az ellenszolgáltatás mértékét évente igazítják a világpiaci árakhoz.

- offset ügyletek pl.: harci repülőgépek vásárlása. Fejlett technológiák, repülőgépek megvásárlása esetén a csúcstechnológia eladója (exportőr) arra vállalkozik, hogy a vevő által megvásárolt áru ellenértékért az országában piacot fog keresni az adott országban előállított nemzeti árunak. Ez kis országok esetében a leglényegesebb. Gyakran az állam áll az egyik oldalon alanyként. Illetve az is gyakori, hogy kényszerügyletként jönnek létre ezek.

A jogviszony keletkezése: a felek egybehangzó akarat-kijelentése, főszabályként. Mégis léteznek kényszer-barterek – a felek akarata nem barterre irányult, de a vevő fizetési készsége vagy más okok miatt barterré kell átalakítani a szerződést.A jogviszony alanyai: mindkét oldalon megjelenhet

- állam,- bank,- kereskedő.

Általában tipikusan két alany jelenik meg, de ismert többalanyú barterszerződés is, s minden résztvevő árut kap és ad (ún. többalanyú körügyletek).A jogviszony tárgya: a közvetlen tárgy a kölcsönös tulajdon-átruházás, a közvetett tárgy bármely áruféleség lehet, specifikum csak a visszavásárlási és az offset ügyletnél jelentkezik.A jogviszony tartalma: MINDEGYIK FÉL ELADÓ ÉS VEVŐ EGYIDEJŰLEG. Főkötelezettségként jelenik meg mindkét félnél a tulajdonjog átruházása,


birtokbaadása, az ehhez kapcsolódó kellék- és jogszavatossági helytállás, + egyéb mellékkötelezettségek.A jogviszony megszűnése: általában jellemző a gyors teljesítés, és az, hogy a kétirányú árumozgás időben egybeesik, a teljesítéssel a szerződés meg is szűnik.

A/4. A faktoring ügylet sajátosságaiA faktoring az USA-ból indult ki, a faktor eredetileg bizományos volt, aki eladott és vásárolt saját nevében más részére.A faktoring az UNIDROIT (Nemzetközi Magánjogegyesítési Intézet) megfogalmazásában: a szállító az engedményesre engedményezheti (átruházhatja) vagy köteles engedményezni (átr uházni) az olyan áruértékesítési szerződésből keletkezett köv e teléseit, amelyek a szállító és ügyfelei (adósai) által kötött szerződéseken alapulnak, kivéve azokat, amelyeknek tárgya olyan követelés, amely az adós személyes, csalá dja vagy házastársa általi használat céljából történő áruvásárláson alapul.Az engedményesnek legalább két funkciót kell ellátnia, hogy az ügylet faktoringnak minősüljön:

a szállító finanszírozása, ideértve a kölcsönök nyújtását és előlegek folyósítását

követelésekkel kapcsolatos számlavezetés (könyvelés) védelem az adósok fizetési késedelme vagy a fizetések elmulasztása

ellen.A hitelintézeti tv. nem határozza meg a faktoring fogalmát, csak közvetetten utal annak lényegére:

bármilyen követelés megvásárlása, megelőlegezése (tárgy), s ezáltal fizetés teljesítése a jogosult részére, számlavezetés (könyvelés) az ezekhez kapcsolódó esedékes fizetések

nyilvántartása, kintlevőségek beszedése, amely ügylet létrejöhet az adós kockázatvállalásával vagy anélkül.

A jogviszony keletkezése: a faktor és a jogosult (engedményező) között jön létre, azonban tipikusan hárompólusú, amelyben a faktor csak a követelés oldaláról kapcsolódik a felek közötti ügylethez, tehát nem feltétlenül ismeri a jogosult és a harmadik személy (kötelezett) közötti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. A jogviszony létrejöttéhez elég a faktor és a jogosult egybehangzó akaratnyilatkozata, és nem feltétel a kötelezett (adós) bevonása, és az érvényességet az sem befolyásolja, hogy a kötelezett egyáltalán tudomást szerzett-e az ügyletről.Mivel a tv. további rendelkezést nem tartalmaz, a gyakorlat szerint – mögöttes szabályként – az engedményezés szabályai az irányadók. Eszerint szükséges a kötelezett értesítése, annál is inkább, mert a faktoringról, a követelést megvásárlásáról tudomást kell szereznie. Egyes országokban ez érvényességi feltétel (pl. a német jogban), az UNIDROIT egyezmény is megköveteli (írásban), de annak elmaradása nem érvénytelenítő hatályú.A jogviszony alanyai: a hatályos jog szerint a faktoring pénzügyi szolgáltatás (pontosabban “pénzkölcsön nyújtása”), így csak olyan hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet faktor, amely rendelkezik ÁPTF engedéllyel, egyébként a szerződés semmis. Faktoráló (engedményező, jogosult vagy szállító) lehet az, aki a követelését egyben vagy folyamatosan átruházza (engedményezi). Kötelezett (megrendelő, adós) az ügylethez értesítéssel kapcsoló alany, akinek a szerződéséből eredő kötelezettségei nem változnak. Az engedményező és a


kötelezett bárki lehet, de az ügyletek résztvevői általában gazdálkodó szervezetek.


A jogviszony tárgya: közvetlen tárgy a jogátruházás, azaz a követelés jogának

átruházása a faktorra. Bár a faktor vásárolja meg a követelést, de az egész ügyletért az engedményező fizet, ugyanis a faktor díjat számol fel ezért

közvetett tárgy lehet bármilyen fennálló, vagy jövőben keletkező követelés, azaz jogok. Nagyon fontos, hogy nem vitatott, megfelelő dokumentumokkal alátámasztott követelés legyen a tárgy.

A jogviszony tartalma:1. A faktor főkötelezettségei, jogai:

fizetés teljesítése a jogosult részére: előfinanszírozás¸ a faktor megelőlegezi a később esedékes követelést (ált. 75-95% arányban, a fennmaradó részt a teljesítéskor)

számlavezetés (könyvelés) a követelésekkel kapcsolatban, és az esedékes fizetések nyilvántartása

kintlevőségek behajtása kockázatvállalás – a megrendelő fizetési mulasztása esetére,

fontos hogy a szerződés ennek mibenlétére kiterjedjen. A kockázat alapján megkülönböztetünk del credere kockázat átvállalás kor a jogosult nem vállal

helytállást, a kockázat a faktoré amennyiben a kockázat átvállalásban nem állapodnak meg, a

faktor előfinanszírozást végez, de ha a követelés nem hajtható be, megtérítési (visszkereseti) igénye támad a jogosulttal szemben.

a faktoring díjra jogosult, amelyet általában a követelés teljes kiegyenlítésekor érvényesít, általában az előfinanszírozás során ki nem fizetett 5-15% kerül levonásra, a kötelezett teljesítését követően

2. A faktoráló jogai, kötelezettségei: a lejárat előtt megkapja a követelés szerződésben

meg határozott részét, de köteles a faktor részére minden okiratot, dokumentumot átadni, különösen fontos az együttműködés, az információ adás

visszkereseti igény esetén faktor követelheti a kifizetett összeg visszafizetését, míg ha a faktor a kockázatot átvállalja, erre nincs lehetősége

díjfizetés a faktornak amennyiben a szerződéssel egyéb jogok is átszállnak a faktorra,

a jogosult köteles minden ezzel kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni

3. Az adós helyzete, jogai, kötelezettségei: a követelés átruházásáról értesíteni kell az adóst a faktornak köteles teljesíteni, ha a jogosult felhatalmazása

alapján a faktor értesítette, ennek hiányában csak saját veszélyére teljesíthet (lsd. engedményezés szabályai)

a faktoringhoz nem kell az adós engedélye kifogásait felhozhatja a faktorral szemben is, mindazt, amit a

szállítóval szemben felhozhatott, s beszámíthatja azokat a követeléseit, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor fennállt jogalapon keletkeztek

A jogviszony megszűnése: a meghatározott idő eltelik, a feltétel bekövetkezik – a faktoring ált.

határozott időre szól, vagy bontó feltételt kötnek ki


a szerződő felek bármelyikének jogutód nélk üli megszűnése esetén, a jogutódlással történő megszűnés nem érinti a szerződést – eltérő megállapodás hiányában

közös akaratnyilatkozattal, bármikor, akár jövőre nézve, akár visszamenőleges hatállyal (felbontás)

a határozott időtartamú jogviszonyt egyolda lú jognyilatkozattal, rendkívüli felmondással lehet megszüntetni, vagy akár az elállásra is lehetőség van, melynek alapja a felek bármelyikének súlyos szerződésszegése lehet

JOGFORRÁS: 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, 1988. május 28-án Ottawában az UNIDROIT által elfogadott faktoring egyezmény

A/5. FranchisingA franchising szó francia eredetű, és valami alól való mentesítés adást jelent, eredetileg a biztosítási jogban szerepelt. Speciális kereskedelmi ügylet típus. Jellemzői: egy márka jogi védelmének bejegyzése, (pl. McDonald's), hálózati rendszer. A nagy szállodaláncok is így működnek. Első USA-i törvényi szabályozás: a gépkocsi márkakereskedőkről (1956). Hazánkban a szállodaláncokkal jelent meg (InterContinental, Hilton).A franchising fogalmára nehéz egy egységes definíciót találni. Más az amerikai, az európai és a magyar szabályozás. Magyarországon csak a rendszerváltás után terjedt el, és még ma sincs jogforrása. Érintőleges jogforrás: a franchise és a versenyjog kapcsolatáról a 246/1997. (XII. 20.) Korm. rend. Ez is csak versenyjogi megközelítésben használja a fogalmat. A jogszabály az ilyen megállapodások versenykorlátozásának tilalma alól való mentesítést tesz lehetővé. A jogszabály meghatározza a franchise fogalmát.DEF.: A franchise a know-how-hoz, a védjegyhez, vagy kereskedelmi névhez, vagy más iparjogvédelemhez, vagy szellemi alkotáshoz fűződő (személyhez fűződő és vagyoni) jogok együttese, mely áruk forgalmazása és hasznosítása céljából kerül alkalmazásra.A franchise megállapodás fogalma: a franchise-ba adó ellenszolgáltatás fejében feljogosítja az átvevőt, hogy a franchise jellegét adó árukat forgalmazza, hasznosítsa.Fajtái:

1. a szerződés tárgya szerint termelési franchise tárgya meghatározott termék előállítása és

értékesítése, az átvevő a know-how alapján előállít, értékesít értékesítési franchise a rendszer keretében sajátos termék

vagy árucsaládok értékesítésére kerül sor szolgáltatási franchise azonos minőségű szolgáltatás nyújtása

2. a jogok átruházhatósága szempontjából kizárólagos franchise az átvevő csak az átadó termékét

forgalmazhatja, az átvevő sem önmaga sem létesíthet, sem más személynek nem adhatja át az engedélyt

nem kizárólagos franchise ez a korlátozás nem áll fenn, az átadó átadhat másoknak is engedélyt, de általában az átvevőnek kell először felajánlani (quasi elővásárlás)


A megállapodásnak ki kell terjednie:1. közös név,2. együttes üzleti megjelenés,3. hasonló stílusú üzlethelység,4. szállító eszközök.

Az egységes megjelenés mellett a know-how-t, szerzői jogot is át kell adni. A megállapodás tartalmát nem állapítja meg jogszabály ezért az íratlan jog szabályai érvényesülnek, valamint amit külföldről átvesznek a felek. A franchise-ba adó leggyakrabban külföldi.A jogviszony keletkezése: e szerződés konszenzuális ügylet; a felek megállapodása hozza létre. Írásban szokták megkötni, bár nincs ilyen előírás. Magyar és nemzetközi gyakorlat: a szerződés mellett átadnak egy kézikönyvet (ÁSZF), amely tartalmazza a rendszer részletes leírását, valamint tartalmazza a reklámra és a marketingre vonatkozó részletes szabályokat is, amelyek meghatározzák az átvevő jogait, mozgásterét.A jogviszony alanyai:

- a franchise átadója (franchisee),- a franchise átvevője (franchiseor).

Elvileg bárki alany lehet, de az egyik oldalon az, aki a szellemi alkotással rendelkezik, a másik oldalon aki a rendszert üzemeltetni képes, általában gazdálkodó szervezet. Személyhez kötöttség (különösen, ha kizárólagos a franchise): tilos harmadik személyre e jogokat átruházni, titoktartási kötelezettség. A jogok és kötelezettségek tekintetében kicsit vegyes a jogállás: az átadó nemcsak passzív alany, hanem kötelezettsége a kitanítás, tájékoztatás. A jogviszony tárgya:

a jogviszony közvetlen tárgya a védett jogok (használati jog) együttes használata, amelyre az átadó feljogosítja az átvevőt

a jogviszony közvetett tárgya vertikálisan tagozódott, piaci értékkel bíró termelési, értékesítési vagy szolgáltatási rendszer, amely szellemi tulajdonon fennálló jogok összességéből áll.

A jogviszony tartalma:1. az átadó jogai és kötelezettségei:

- a piaci értékkel bíró ipari tulajdont és a rendszert átadja,- engedélyezi a használatát,- kitanítja az átvevőt,- átadja a szükséges okiratokat,- ellenőrzi , hogy betartják-e a feltételeket, pl. a

telephelyváltoztatáshoz külön engedély kell,- együttműködés ,- fenntartási költségek fedezése , pl. szabadalmi illeték fizetése- fontos része a szerződésnek a reklám-tevékenységben való

megállapodás, amelyet általában a kézikönyv rögzít2. az átvevő jogai és kötelezettségei:

- az utasítások betartása,- az üzletvezetésben ált. az átvevő önálló, árait jogosult

meghatározni, de az átadó ellenőrzése széleskörű,- üzleti titoktartás ,- telephely, székhely változtatása csak az átadó engedélyével

lehetséges,- átveszi a szerződésben meghatározott rendszert, de csak az átadó

engedélyével adhatja tovább, s nem folytathat olyan tevékenységet, amely az átadóval konkurálhat

- díjfizetés : belépési díj, időszakonkénti díjak, de fix összegben is meg lehet állapodni.

- a rendszer működtetése.


A szerződés megszű nése: a franchise irreverzibilis szerződés, azaz a használatot nem lehet visszafordítani nem lehet elállni és visszaállítani az eredeti állapotot. Megszüntetés lehetséges. Ex nunc hatállyal jogutód nélkül:

- ha határozott időre kötik,- a felek közös megegyezésével,- rendkívüli felmondással, ha valamelyik fél súlyos szerződésszegést követ

el.Kiválás: sajátos eset. Kombinálják a franchise megállapodást egy vételi jogot alapító megállapodással, és egy olyan kikötéssel, hogy (határidős franchise esetén) a határidő lejárta után a franchise átvevője vételi jogot szerez.

A/6. Beruházási szerződések fő konstrukciói (generálszerződések, fővállalkozás; építési-, szerelési-, tervezési szerződés)Speciális vállalkozási szerződések.Az adásvétel dare kötelem, a vállalkozási szerződés facere jellegű (valamilyen tevékenység kifejtésére, eredmény létrehozására irányul). A vállalkozó köteles valamilyen dolgot létrehozni, javítani, tervezni, a megrendelő köteles ezt az eredményt átvenni és megfizetni a vállalkozási díjat. A Ptk. a vállalkozási szerződések általános szabályait tartalmazza. Ezt mögöttes szabályként mindig alkalmazni kell. A kereskedelmi jellegű vállalkozási szerződéseknek 3 csoportja van:

1) Beruházási jellegű,2) Kutatási szerződések,3) Utazási szerződések.

A beruházás közgazdasági értelemben üzemek, intézmények stb. létesítésére, ill. fenntartására és fejlesztésére fordított kiadás, tőkebefektetés, más oldalról viszont egy konkrét jogalany vagyonának – elsődlegesen a tárgyi eszközöknek – a bővítése.Az ún. tiszta vállalkozási rendszerben a beruházó maga köt szerződéseket valamennyi résztvevővel, itt a megvalósítási oldal résztvevői egymással nem kerülnek jogviszonyba.A generálszerződés során a beruházó ez ún. generáltervezővel, generálkivitelezővel köt közvetlenül szerződést, akik további közreműködőket vonatnak be úgy, hogy azok a beruházóval nem kerülnek jogviszonyba.Főszabályként építési beruházást értünk alatta. Jogi értelemben is komplex tevékenység: polgári, kereskedelmi és pénzügyi jogi szabályok együttes alkalmazását jelenti. Az építési beruházások szervezését gyakran nem minden beruházó vállalja, így gyakori, hogy a szakfeladatokat erre szakosodott jogalany bonyolítja le. Így az építési beruházásokhoz kapcsolódó négy legfontosabb vállalkozói típusú szerződés:

1) Fővállalkozási szerződés;2) Tervezési szerződés;3) Építési szerződés;4) Szerelési szerződés.

I. A fővállalkozási szerződés: az 1993-as Ptk.-módosítás óta keretjellegűvé vált a szabályozás. Ptk. 401. §: Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, ill etve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás).


A szerződés komplex gazdasági eredmény létrehozására irányul. Nincs formakényszer, de általában írásban kötik. A közbeszerzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.A jogviszony keletkezése: a jogszabály nem kíván meg írásbeli alakot, de előnyös. Létrejöhet klasszikus (ajánlat-elfogadás) módon, de külön jogszabály alapján (pl. közbeszerzési tv.) egyéb módon. Lehetőség van az ászf alkalmazására is a szerződéskötési folyamat meggyorsítása érdekében.A jogviszony alanyai:

- megrendelő , vagy beruházó;- fővállalkozó , vagy a beruházás megvalósítója.

1993 óta alanya bárki lehet, aki ilyen tevékenységgel foglalkozik.A jogviszony tárgya:

- közvetlen tárgy: a tevékenység kifejtése, amivel megvalósítják a beruházást,

- közvetett tárgy: a beruházás, azaz egy komplex eredmény.A jogviszony tartalma: a fővállalkozó köteles a munkavégzés összehangolásával kapcsolatos feltételeket megteremteni, s a többi vállalkozóval együttműködési és egyéb szerződéseket megkötni. Komplett eredményfelelősség! A szerződésben rögzített gazdasági, műszaki és egyéb paraméterek igazolása. A jogalkotó főszabályként a fővállalkozóra telepíti a felelősséget a tervek megfelelőségéért. A díj fős zabályként utólag , a teljesítéskor jár. Ez magában foglalja a szolgáltatás ellenértékét, a fővállalkozó költségeit és a nyereségét. Lehetőség van részszámlázásra. A szolgáltatás főszabályként osztatlan.A szerződés megszűnése:

- általános szabályok szerint,- a megrendelő részéről a teljesítés megkezdéséig elállásra van lehetőség,- szerződészergés általános szabályok szerint.

II. Tervezési szerződés: speciális jellegű a tervező műszaki, gazdasági tervező t evékenység elvégzésére köteles, végeredménye gyakran szellemi alkotás, a terv.Létrejötte azonos a fővállalkozási szerződésével.A jogviszony alanyai:

- vállalkozó, aki nem feltétlenül azonos a tervezővel, mert a vállalkozó bevonhat alvállalkozókat, kivéve ha ezt kizárták. Tervező: meghatározott tevékenységre jogosított személy, vállalkozó.

- megrendelő .A jogviszony tárgya:

- közvetlen tárgy: a műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése.- közvetett tárgy: a fizikailag megjelenő terv, dokumentáció.

A jogviszony tartalma:- a tervező főkötelezettsége a műszaki-gazdasági tervezőmunka, a

tervdokumentáció elkészítése. Ez tartalmazhat oltalom alatt áll egyéb szellemi tulajdont, ezért a vállalkozó jogszavatossági kötelme kétirányú, így a harmadik személy felé is

- ha magának a vállaklozónak van oltalom alatt álló joga a terv valamilyen megoldásán, a felek megállapodás szerint vagy a megrendelő szabadon rendelkezik, vagy a rendelkezési jog a vállalkozónál marad

- üzemi titok – a megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel

- a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni


- a tervező az elérni kívánt célt esetleg újszerű megoldásokkal igyekszik megvalósítani, ennek kockázata fennáll, , ezért a szerződésben kártérítési felelősség korlátozást köthetnek ki, ez a megállapodás a felek megállapodásától függ

- ha a kivitelezés a terv szolgáltatását követő 3 év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak a tervező általi felülvizsgálatban. A korszerűségi f elülvizsgálatot jogszabály is kötelezővé teheti

- a megrendelő főkötelezettsége a tervezési díj megfizetéseA jogviszony megszűnése, szerződésszegés speciális szabályai:

- általános szabályok alapján- a tervekért való szavatosság elévülésének kezdete a terv alapján

kivitelezett szol gáltatás teljesítésének időpontja! - tervezői felelősség a terv hibája esetén: megállapítása nem egyszerű a

generálkivitelezésnél – közreműködőért való felelősség nem alkalmazható, hiszen itt a tervező nincs jogviszonyban a kivitelezővel, a bírói gyakorlat szerint

a) a tervező lesz a felelős, hiszen ő szolgáltatta a hibás tervetb) kármegosztás, ha a kivitelezőtől elvárható, hogy a hibát

felismerje- típusterv, tipizált terv esetei: ehhez az építtető az annak terjesztésével

foglalkozó vállalatnál veszi meg. Erre ált. nem vonatkozik a tervezői védelem. Az adaptálás során lehetséges, hogy módosítani kell, ekkor már tervezési szerződés jön létre!

III. Az építési szerződés: a vállalkozási szerződések legfontosabb fajtája. Ennek alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átv ételére és díjfizetésre köteles. A jogviszony keletkezése ugyanaz, mint a fővállalkozásnál.A jogviszony alanyai:

- vállalkozó – jogosult más közreműködőket, alvállalkozókat igénybevenni

- megrendelő A jogviszony tárgya:

- közvetlen tárgy az építési-szerelési munka végzése- közvetett tárgy a felek általában a szerződés részét képező

tervdokumentáció alapján határozzák megÉpítési-szerelési munka minden olyan tevékenység, melynek közvetlen célja új épít mény létrehozása, meglevő újjáépítése, terjedelmének növelése, átalakítása, fennta rtása, javítása –vagy lebontása. Alapelv, hogy a szerződésben megállapított szolgáltatás oszthatatlan, ez alól két kivétel van: az egyik, ha a szolgáltatás természetéből más következik, ill. a másik, ha a felek teszik a szolgáltatást oszthatóvá, mert megállapodnak a munka egyes részeinek átadás-átvételében.A jogviszony tartalma:

a) a megrendelő köteles- hatósági engedélyek beszerzésére- a munkahely rendelkezésre bocsátására

- az építési munkák ált. csak engedély alapján végezhetők, a legfontosabb engedélyek: területfelhasználási-, építési-, valamint használatba vételi engedély

- a megrendelő felelős azért, hogy a vállalkozó részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesítsen jogos igényt, amely a vállalkozást akadályozza

- a megrendelő jogosult megtekintésre és meghatározott időközönként ellenőrzésre. Az észrevételeket az építési naplóba kötelesek bejegyezni

b) a vállalkozó köteles


- az átadott munkahelyt elkeríteni, elzárni, őrizni stb.- tűzvédelmi előírások betartása - az ellenőrzést lehetővé tenni- a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat is el kell

végezni (többletmunka), ill. a műszakilag szükséges munkákat is- ettől el kell különíteni a pótmunkát, melyet csak külön szerződés

alapján köteles elvégezni a vállalkozóc) a felek kötelesek minden lényeges adatot, körülményt, utasítást az

építési naplóban egymással közölniA szerződés megszűnése, az utófelülvizsgálat: a teljesítés átadás-átvételi eljárás keretében megy végbe, amelyet a vállalkozó készít elő. A megrendelő értesítésre köteles megjelenni, a munkát megvizsgálni. Ha ideiglenes jelleggel már megtörtént az átvétel (előzetes átadás), a kárveszély az átvételkor a megrendelőre száll.Eltérő megállapodás hiányában nem tagadható meg az átvétel jelentéktelen hibák (hiányok) miatt, melyek nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. A megrendelő az átvételkor átvizsgálni köteles, a felfedezett hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket vmint az érvényesíteni kívánt szavatosság igényeket jegyzőkönyvbe kell mondani.Az elvégzett, átadott munkát egy éven belül utófelülvizsgálati eljárás keretében – diszpozitív szabályként – újból meg kell vizsgálni. Ezt a megrendelő készíti elő és hívja meg a vállalkozót, a hibajegyzék birtokában a vonatkozó nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe mondják a felek.Ha az alvállalkozó megfelelően teljesített, de azt a generálkivitelező nem veszi át, vele szemben a jogosulti késedelem jogkövetkezményeit kell alkalmazni.IV. A szerelési szerződés. Ez egy speciális építési szerződés, a speciális elemek:A szerződés fogalma, tárgya: a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére köteles, a megrendelő főkötelezettsége az átvétel és az ellenszolgáltatás (díj).A felek jogai, kötelezettségei:

- szoros együttműködés- a vállalkozó köteles naplót vezetni, állványok, állványozási anyagok

stb.- a munka során felmerülő építési szakmunkák elvégzése- a megrendelő kötelezettsége a föld alatti munkánál tűzvédelem

betartása- eltérő megállapodás hiányában saját telephely, eszközök

rendelkezésre bocsátásaA szerződés teljesítése:Átadás-átvétel próbaüzemmel! Időtartama: 30 nap. Előtte meg kell győződni arról, hogy alkalmas erre, ezzel kapcsolatos észrevételek, nyilatkozatok rögzítése a jegyzőkönyvbe. A próbaüzemhez szükséges energiát, anyagokat stb. a megrendelőnek kell biztosítania.Átvétel nem tagadható meg kis hiányosságok miatt, ha így is megfelel a műszaki előírásoknak. A vállalkozó és a megrendelő közösen végzett mérésekkel győződik meg a megfelelőségről (törvényes és szerződéses is!). JOGFORRÁS: tervezési, építési és szerelési szerződések – Ptk. 401-411. §§


A/7. A fuvarozási szerződés keletkezése, fajai, alanyai, tartalmaFuvarozó köteles díjazás ellenében a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni, azaz más részére tevékenység kifejtését vállalja. Valamely alapügylet teljesítését segíti elő, konszenzuál szerződés, visszterhes ügylet. Közúti fuvarozásoknál megkülönböztetünk: légi, vasúti, közúti és légi fuvarozást. Másik csoport a személyi fuvarozás: amelyeknél vállalkozási szerződések szabályait kell alkalmazni. Hajózási és légi fuvarozó vállalat fuvarozási szerződéseire, illetve ha a küldeményt országhatáron túl kell továbbítani, a Ptk. rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés, egyezmény vagy jogszabály nem rendelkezik erről. Fuvarozási szabályzatok az egyes közlekedési ágakon belül végzett fuvarozási tevékenység speciális normáit tartalmazzák. (VÁSZ, KÁSZ, LSZ stb.) Árufuvarozók díjszabásai is meghatározóak a fuvarozás jogi szabályozása tekintetében.Létrejötte:

Előkészítő szakasz: szerződést megkötését megelőző tárgyalások, kocsirendelés, vasúti, hajózási vállalathoz intézett bejelentés (ez még nem ajánlat). A feladó a küldemény berakását megelőzően általában a fuvarlevél átadásával tesz ajánlatot a szerződés megkötésére. Nincs írásbeli alakhoz kötve, a nem formakényszer a Ptk.-ban szabályzott fuvarlevél (vasútinál kötelező kiállítani!) sem, ami esetenként bizonyítékként szolgálhat, s ezért praktikus. Lényeges elemek: alanyok megnevezése, küldemény neve és mennyisége, feladási és rendeltetési helye, fuvardíj összege (ahol nincs kötelező díjszabás).Alanyai: feladó, fuvarozó és a címzett (ezek közül bárki bármi lehet). A szerződés csak a feladó és a fuvarozó között jön létre, a címzett azonban közvetlenül jogokat és bizonyos esetekben kötelezettségek is terhelik, s ha eltér a személye a feladótól, akkor harmadik személy javára szóló ügylet.Tárgya: közvetlen: küldemény rendeltetési helyre való továbbítása és kiszolgáltatása a címzettnek. Közvetett tárgy maga a küldemény, ami bármilyen ingó dolog lehet, kivétel: fuvarforgalomképtelen (terjedelem, súly, veszélyesség miatt ki vannak zárva a fuvarforgalomból) és feltételesen fuvarozható dolog (élő állat, hulla stb.). Fuvarozó jogai és kötelezettségei: - küldemény továbbítása

- fuvareszköz megfelelő időben és helyen való kiállítása;- fuvarozást haladéktalanul megkezdeni;- okmányokat megfelelően használni;- gazdaságosság, gyorsaság és biztonság elveit betartani;- feladó utasításait betartani (figyelmeztetés stb., de köteles

megtagadni, haannak végrehajtásával mások személyét stb. veszélyeztetné).

- ha a fuvarozás akadályba ütközik, haladéktalanul utasítást kérni;- minden lényeges körülményről értesíteni köteles;

- küldemény kiszolgálásával kapcsolatos kötelezettségek: - címzettet haladéktalanul értesíteni a küldemény

megérkezéséről- köteles kiszolgáltatni, feltéve, hogy a fuvardíjat megfizették;- nem lehet kézbesíteni/címzett nem egyenlíti ki az átvételkor

esedékes követelést, akkor köteles a feladót értesíteni és addig a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni azt.

- küldemény kézbesítése.


- Ha a feladó nem fizetett, akkor a fuvardíj követelhető a címzettől is. Zálogjog: fuvardíj és a költségek erejéig törvényes és privilegizált4

zálogjog illeti meg a fuvarozót, mindazokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatban a birtokába kerültek.

Fuvardíj mértéke: megállapodás, de tömegfuvarozást végző vállalkozások esetén a díjszabások állapítják meg. Tartalmazza: fuvarozással rendszerint együtt járó költségeket (üzemanyag, adó stb.), a fuvardíjat és a szükséges és hasznos kiadásokat együttesen fuvarköltségeknek hívjuk.Fuvarozó jogosult: más fuvarozó(k) igénybevételére is. Különbség: a feladó (ilyenkor önállóan felelnek) avagy a fuvarozó (fővállalkozó) közreműködőiként (egyetemlegesen felelnek) szerepelnek a szerződésben. Feladó és címzett kötelezettségei:

- elállhat, de a fuvarozó kárát köteles megtéríteni;- feladót a küldemény kiszolgáltatásáig / címzett rendelkezéséig

megilleti a küldeménnyel való rendelkezés;- a feladó utólagos rendelkezési jogának gyakorlása a fuvarozási

szerződés egyoldalú módosítását jelenti – őt terheli felmerült többletköltség és díjtöbblet/

- küldeményt úgy csomagolni hogy azt megóvja, ill. mások személyét/vagyonát veszélyeztesse (fuvarozónak írásban kell utasítást kérnie hiányosságok esetén);

- szükséges okmányok átadása, addig a küldemény átvétele megtagadható;

- küldemény berakása feladót, kirakása a címzett kötelezettsége (ált.);- fuvarozóval szembeni igényeket a küldemény megérkezéséig szóló

értesítés után mind a feladót, mind a címzettet megilleti, ezt megelőzően csak a feladót. Ketten egyszerre nem érvényesíthetik e jogukat.

A/8. A fuvarozási szerződés felelősségi szabályaiFelelősségi szabályok – szerződésszegés:

- késedelem;- áruban bekövetkezett károsodások;- egyéb, pl.: okmányok át nem adása stb.

Fuvarozó felelőssége az ún. “árukárokért”: szigorúbb tárgyi felelősség érvényesül, de érvényesül a kártérítés mértékének a korlátozása is (csak a fuvarozás alatt keletkezett tényleges árukárokért felel). Nem felel, ha:

- tevékenységi körén álló elháríthatatlan ok idézi elő;- küldemény belső tulajdonsága;- csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága;- feladó által végzett berakás és címzetti kirakás;- feladó, címzett, vagy kísérő nem úgy járt el, ahogy az adott

helyzetben elvárható (nem ismertetik küldemény rendkívüli értékét stb.);

- ha a csomagolás hiányossága miatt a fuvarozó írásban figyelmeztetett.

Fuvarozó kártérítési felelősségének mértéke:- főszabály: teljes, ha

- szándékos,- ha nem szándékos:

- tényleges kár – bekövetkezett értékcsökkenés + nem tarthat igényt a fuvardíjra, vagy annak arányos részére.

4 Más zálogjogosult előtt, bírósági eljárás nélkül, kereskedelmi forgalomban értékesítheti s zálogtárgyat.


Kártérítés módja:- küldemény megrongálódása esetén:

- sértés kiküszöbölése vagy- értékcsökkenés megtérítése

(érték: a feladáskori tényleges értéke – pénzben)igényérvényesítés: 1 év alatt évül el, ha a küldemény hibáját átvételkor, kiszolgáltatáskor észlelhető, akkor azonnal érvényesíteni kell. Ha átvételkor nem felismerhető, akkor 3 nap áll rendelkezésre. Bizonyítási teher elosztása:

a) kimentési bizonyítás: a kár nem az ő kötelezettségének megszegése következtében keletkezett;

b) direkt bizonyítás: senkire sem vezethető vissza az ok, annak kell bizonyítania, akinek érdekkörében állt elő.

Fuvarozó késedelme: a) küldemény átvétele előtt: ha a megfelelő fuvareszközt a határidőre

nem állítja ki (negatív interesse);b) fuvarozás tartama alatt: fuvarozási határidők túllépése; ilyenkor

legfeljebb kötbér követelhető, ezt meghaladó kárt a fuvarozónak meg kell térítenie, ha írásban vállalta a határidő megtartását és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Felad ó, címzett szerződésszegése és jogkövetkezménye :ha a feladó késedelembe esik, a fuvarozó kártérítést követelhet, elállhat (érdekmúlás bizonyítása nélkül is) és kártérítési igénye nem korlátozott. Harmadik személy szenved kárt: szerződésen kívüli károkozás szabályai irányadóak. Fuvarozó, majd feladó felelhet.Személyfuvarozás: személyek továbbítása díjazás ellenében, alapvetően vállalkozási jogviszony. Két alanya van: fuvarozó és utas (nincs címzett). Nem kerül ki a “dolog” a tulajdonosa rendelkezése alól.

A/9. Speciális fuvarfajták jellegzetességei (vasúti, közúti, vízi, légi)I. Vasúti árufuvarozás: speciális szabályait a Vászr. (1993. évi XCV. tv. a vasutakról, a vasúti árufuvarozási szerződésekről szóló 153/1996. (X. 15.) Korm. rendelet) tartalmazza. Ászf-nek minősülő ún. kiegészítő feltételek, díj, díjmegállapítás módja és feltételei: vasúti díjszabás.Szerződéskötés: főszabályként konszenzuális, a szerződés akkor jön létre, ha a megrendelést (ajánlat) a vasúttársaság visszaigazolja (elfogadás). Lehet reálszerződés is, ha a küldeményt és a fuvarozáshoz szükséges okmányt átveszi a vasúttársaság.Megrendelés – visszaigazolás. Megrendelés: szükséges adatok + ajánlati kötöttség ideje. Visszaigazolás: elfogadó nyilatkozat, a kocsik száma, kiállítás helye stb. közlésével. Ha a visszaigazolás eltér a megrendeléstől, a megrendelő nyilatkozhat: módosítás vagy visszavonás. A fuvaroztató hallgatása esetén a visszaigazolás tartalma szerint jön létre a szerződés.Keretszerződés a tartós jogviszonyoknál.Fuvarlevél: köteles a kiállítására a fuvaroztató, eltérő megállapodás hiányában. A szerződés teljesítése: közvetlenül (maga végzi), vagy összetett módon (kombinálva más fajtákkal).Kocsirakomány (legalább 5000 kg. a küldemény), kisáruküldemény (más áruval, egymástól elkülönítetten szállítják) megkülönböztetése.A veszélyes áruk nem fuvarozhatók. Feltételesen: ha a jogszabály különleges előírásokat ír elő, a fuvaroztató kötelessége ennek biztosítása. Kisáruként nem fuvarozható: ömlesztett tömegáru, előállat, különleges hűtést vagy melegítést igénylő áruk, ill. olyan tárgyak, melyek mással együtt nem szállíthatók.


A vasút köteles a fuvareszközt megfelelő helyen és időben kiállítani, ép, tiszta állapotban, a megfelelő rakszerekkel. A várakozási díj érvényesíthető szankcióként a be- és kirakodási határidők be nem tartása esetén. Fekbér, ha nem viszik el megfelelő időben.Fenntartás: sérülés, hiányosságok észlelésekor azt a fuvarlevélbe be kell jegyezni, és elismertetni a fuvaroztatóval. Ha nem ismeri el, a vasúttársaság megtagadhatja a felvételt, és kártérítést követelhet.Elállás: kiállítás előtt – ún. kocsilemondási díjat kell fizetni. Erre nem jogosult, ha nem megfelelő időpontban állították ki a kocsit. Egyéb díjak felróható magatartás esetén.Határidők: 1 nap, + 200 km-enként + 1 nap. Expresszárunál érkezés + 2 óra.Akadály, utólagos rendelkezés: akadály esetén segédútvonal igénybe vétele. a fuvaroztató rendelkezést adhat.Felelősség: Ptk. fuvarozási felelősség. Késedelem: 10%-os kötbér, kisáru fuvarozásnál 15%, expressz 5%.II. Közúti fuvarozás: speciális szabályait a KÁSZ (2/1981. (I. 31.) sz. MT. rendelet) határozza meg: közúti gépjárművel végzett fuvarozás, közúti gépjármű bérbeadása, valamint a közúti gépjármű rendelkezésre bocsátása.3 típust különböztetünk meg:

darabáru-fuvarozás - -5000 kg, helységek között kialakított rendszerben egy feladótól egy címzett részére. Nem tartozik ide: ömlesztett tömegáru, élő állat, mással össze nem rakható ill. melegítés v. hűtést igénylő áruk.

gyorsáru-fuvarozás – személyszállítást végző fuvarozó poggyászt szállít, anélkül hogy a feladója vele utazna

kocsirakomány-fuvarozás – mindaz a közúti fuvarozás, amely nem tartozik a fentiek körébe

szerződés megkötése: főszabályként konszenzuál szerződés, Ptk. alapján. Fuvarlevél – ill. előszerződési jelleggel bíró keretszerződés lehetősége

szerződéskötési kötelezettség: a KÁSZ kötelezettséget ír elő, bizonyos paramétereknél köteles a fuvarozó elvállalni a fuvarozást, amennyiben azt nem veszi át, vagy a megrendelést visszautasítja, kártérítési felelősség

a szerződés alanyai: fuvaroztató – bárki lehetfuvarozó – közúti fuvarozást végző jogi személy, egyéni vállalkozó ill. jogi

személyiség nélküli társaság díjazás: díjszabás alapján, anélkül is meg kell állapítani azt a szerződésben jogok és kötelezettségek:

fuvaroztatók: feltételek biztosítása, az árura vonatkozó előírások közlése a fuvarozóvalkísérő biztosítása nagy értéknéldarabárunál megjelölésutasítás adása, utólagos rendelkezési jog

fuvarozó: értesítés akadályoztatás eseténkerülés esetén a legrövidebb út választásaárukísérőnél annak rendelkezéseinek betartásaáru-berakásfuvardíj követelése

határidők: főszabályként a felek rendelkezése, egyébként kocsirakománynál 20 km/ó, darabárunál megyén belül 3 nap, más esetben 7 nap, gyorsárunál a menetrendben megállapított idő.

felelősség, szerződésszegés: késedelem, árukárokIII. Vízi fuvarozás.HÁSZ (1/1957. (VI.20.) KPM. rendelet


A szerződés reálszerződés, mert a küldemény átadása hozza létre. Fuvarlevél kötelező.Szerződéskötési kötelezettség, a kiállítás tervezett időpontjáról és helyéről köteles a fuvarozó legalább 24 órával előtte értesíteni.Felelősség: a szerződésszegésért való felelősség eltér a többi fuvarfajtától. A teljesítésre ugyanis ált. tájékoztató határidők vannak, így a késedelem szankciója nem alkalmazható.Elvesztés, megrongálódás esete: a vasúti kárfelelősség módja azzal, hogy a küldeményt elveszettnek kell tekinteni a feladástól számított 60 nap elteltével.IV. Légi fuvarozás.LSZ (22/1965. (XI. 14.) Korm. rendelet)A szerződés me gkötése: a szerződés konszenzuál, de mennyiben az elvállalás tekintetében nem állapodnak meg, úgy az elvállalás azzal történik meg, amikor a küldeményt átveszi és a fuvarlevelet lebélyegzi.Fuvarozási kényszer: az LSZ nem rögzíti a szerződéskötési kényszert, de ha a fuvaroztató teljesíti a feltételeket, a szerződés megkötését nem tagadhatja meg a fuvarozó.Felelősség:

belföldi – a Ptk. az irányadónemzetközi – enyhébb és korlátozottabb a felelősség, mentesül:

ha bizonyítja, hogy minden lehetséges intézkedést megtett a kár elhárítása érdekébena kártérítés mértéke korlátozott, erre csak akkor hivatkozhat a fuvarozó, ha a fuvarlevelet kiállította

A/10. LízingszerződésA lízing fogalma:

lízing ügylet: egy jogi folyamat, mely három szakaszból áll:1. előszerződések, majd adásvételi szerződések megkötése és

teljesítése után kialakul a lízingszerződés: a lízingbe adó tulajdonosi pozíciója

2. a lízingtárgy használata a lízingszerződés keretében3. újabb szerződések realizálása: általában tulajdonjogi változások

céljábóllízing: olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbe v e vő többnyire gépek, berendezések birtoklására, használatára és az üzeme l tetésük révén elérhető haszon szedésére jogosult, díj fizetése és a tulajd o nost terhelő kötelezet tségek átvállalása fejében.

Nemzetközi intézménytörténet:A II. vh.-t követően jelent meg az USA-ban, a tőkeszükségletek szűkössége miatt. A lízing hazai elterjedése: bizonyos adókedvezmények mellett a díjak költség terhére való fizetése is ismertté tette ezt a konstrukció. ’90 után a lízingügyletek az állami tulajdon magánkézbe adásában is szerepet kapott.A jogviszony alanyai:

lízingbe adó – bárki lehet. Jelentős tőke-szükséglet miatt általában bank. Az egyik fajtánál, az ún. pénzintézeti lízingnél (a lízingbe adó ingatlan vagy ingó tulajdonjogát abból a célból szerzi meg a vevő megbízásából, hogy azt használatba adja úgy, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra) csak pénzügyi szolgáltatás folytatására jogosult cég lehetlízingbe vevő – bárki lehet. Visszlízing esetén a dolog korábbi tulajdonosa a lízingelő, ily módon szabad pénzeszközökhöz jutva.

A jogviszony tárgya: a lízingszerződés bármilyen ingó dologra és ingatlanra létrejöhet. vagyoni értékű jogok is lízingelhetők, pl. a lakások, helyiségek bérleti joga.


A jogviszony tartalma:a) Ptk. szabályozottság hiányában a felek szabadsága a szerződések

form álásnak tekintetében az átlagosnál nagyobb. A hazai joggyakorlat szerint:

a lízingelő megszerzi a birtoklás és a használat jogát, a legfontosabb a hasznosítás jogaa lízingelő használati díjat fizet, a díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint.

b) a haszonbérlettel mutat rokon vonásokat: így ennek szabályai az irányadók. A vételi jog mellett további eltérések: lízingelő előre, meghatározott időpontokban fizet a lízingelőt viszont mindenféle költség terhel

kockázattelepítés: teljes kárveszélyviselés. A dolog elpusztulása esetén a lízingszerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű pénzf izetési kötelezettséggé

a lízingelőnek ál t. nincs felmondási joga A szerződéskötés: előszerződés a lízingszerződés megkötését illetően, majd adásvéte li szerződés , melyben a lízing szakvállalat megszerzi a gép stb. tulajdonjogát, utána lízingszerződés, utolsó elemként megint adásvétel, melyben a lízingbe vevő megszerzi a tulajdonjogot.A jogviszony megszűnése:

a) határozott idő elteltével eredeti állapot helyreállítása , esetleg újbóli lízingbe adás: “second

hand” lízing tulajdonátszállás a lízingelőre

b) azonnali hatályú felmondás a lízingbe adónak, súly os szerződésszegés es etén .

A/11. KoncesszióKoncessziós szerződéssel lehet megszerezni azt a jogot, hogy valaki az állami tulajdon kizárólagos tárgyait és az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyakat birtokolja, használja, ill. hasznait szedje.Kizárólagos! Csak akkor kötik meg, ha a vagyontárgy kizárólagos állami vagy önkorm. tulajdonban van, ill. a tevékenységet csak az állam vagy az önkorm. gyakorolhatja.A koncesszió főként a bányászatban volt ismert – 1991. májusa óta nálunk is törvényi szabályozással bír 1991. évi XVI. tv. a koncesszióról.A szerződés alanya:

- koncesszióadó az állam v. önkorm.- koncesszióvevő a koncessziós szerződés aláírója, természetes vagy

jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság lehet, belföldi és külföldi is

- koncesszióköteles tevékenység folytatója a szerződés aláírójának saját részvételével alapított belföldi székhelyű társaság

A szerződés tárgya:- közvetlen tárgy olyan jogi felhatalmazás adása, amely lehetővé teszi

a koncesszióköteles vagyontárgyak felhasználását. A tevékenységek felsorolása taxatív. Az állam ill. önkorm. nem köteles koncessziós szerződést kötni! A jogi felhatalmazottság határozott időre: max. 35 évre szól.

- közvetett tárgyak a koncessziós tv. által felsorolt olyan vagyontárgyak, amelyek kizárólag állami, ill. önkorm. tulajdonban állhatnak: országos közutak és műtárgyak, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek, regionális közműrendszerek, távközlési alaphálózatok,


frekvenciák, villamosművek, távvezeték-hálózat, önkorm. törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyak, helyi közművek.

A jogviszony tartalma: a koncessziós tevékenység folytatásához adott engedély. Birtoklásra, használatra, és hasznok szedésére irányul. A vagyontárgyak fenntartására, ezzel kapcsolatos költségek nem szabályozottak, így a szerződésben kell ezekre kitérni. A tv. szerint háttérjogszabályként a Ptk. érvényesül, így ebben a kérdésben a haszonbérlet szabályai szerint kell eljárni, kivéve a tv. által tiltott alhaszonbérbe adás esetét.A szerződés visszterhes. Pénzbeli ellenszolgáltatás, vagy beruházás finanszírozása. Pénzfizetésre akkor kerül sor, ha a meglévő eszközök hasznosítási jogát is megszerzik – az ágazati tv. meghatározhatja a minimál díjat, a tényleges mértékét a szerz ő désben kell megállapítani . Beruházás esetén hasznosítás.A szerződés létrejötte:

a) Pályázat – főszabályként. Általában nyilvános (honvédelmi, nemzetbiztonsági célból zártkörű). A pályázat garanciális jellegű: nyilvánosság kontrollja. A nyertes az, aki a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.

b) Koncessziós szerződés megkötése – a pályázat nyertesével, ill. a korábbi szerződés legfeljebb az eredeti időtartam felével való meghosszabbítása. Írásbeli formában. Szükséges az Országgyűlés jóváhagyása, ha az ágazati tv. rendelkezik erről. Addig nyilatkozati kötöttség érvényesül, de csak 90 nap erejéig.

c) A koncessziós társaság megalapítása – tőke összegyűjtésének legmegfelelőbb eszköze. Más tevékenységet nem folytathat. Belföldi székhelyű lehet csak, így felette a magyar állam joghatósága érvényes.

A konces sziós szerződés módosítása: Főszabályként a jogosult beleegyezése nélkül nem változtathat, kivéve, ha a jogosulttal erről megállapodtak.A jogviszony megszűnése:

- idő eltelte - feltételek bekövetkezte - felmondási jog

- ha a szerződő fél határidőn belül nem alapít társaságot- ha a nyertes nem juttatja érvényre a szerződésben rögzített

követelményeket- nem szerzik meg a szükséges engedélyeket- speciális megszűnési ok a fizetésképtelenség miatti felszámolás

Tulajdonjogi kérdések:a) a tulajdonjog nem változik, csak annak részjogosítványai (birtoklás,

használat, haszonszedés) illetik meg a koncessziós társaságotb) többnyire szükséges új vagyontárgyak létesítése

- kizárólagos állami tulajdon ill. önkorm. törzsvagyon része – a tulajdonjog az övék lesz

- rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények – a koncessziós társaság tulajdonába mennek át. E vagyontárgyakra az államot ill. az önkorm.-ot előv ásárlási jog illeti meg, ha a társaságot felszámolják.

A társaság megszűnése után a tagok csak akkor részesülhetnek a vagyonból, ha az állam ill. 9önkorm. tulajdonában álló vagyontárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadását az államnak ill. az önkormányzatnak igazolták.

A/12. Szállítmányozás


A szállítmányozási szerződés vegyes szerződés: tartalmaz egy vállalkozással vegyes megbízási elemet és egy fuvarozási bizományt. A szállítmányozó arra vállal kötelezettséget, hogy más javára fuvarozási szerződést köt és lebonyolítja a fuvarozási tevékenységet megfelelő díj ellenében. Ptk. 514-521.§Belépés: a szállítmányozó vállalja a fuvarozást is, ezért a fuvarozó módján felel.Más javára kifejtett, facere tevékenység, s ezen belül is vállalkozásszerű megbízás – “fuvarozási bizomány”. A szállítmányozó fuvarozási szerződés megkötésére kap megbízást. A megbízó a küldeménnyel továbbításával kapcsolatos minden kötelezettséget átad a szállítmányozónak. Belföldi szállítmányozás – Ptk.; külföldi szállítmányozás – Ptk. mellett nemzetközi magánjog. Atipikus, ha nem a maga, hanem a megbízó javára köt szerződést. (Az egyik legfontosabb szerződés. A fuvarozó cégek mellett szállítmányozó cégek is alakultak, melyek fő célja a legcélszerűbb, leggazdaságosabb fuvarozási módok összehangolása és a szállítás során felmerülő raktározási, kezelési feladatok ellátása. A nagyobb fuvarozó cégek lényegében szállítmányozást is végeznek. Mögöttes jog: megbízás, bizomány, fuvarozás.)Alanyai: megbízó és szállítmányozó. Bárki lehet mindkét pozícióban. Szállítmányozó kötelezettségei:

a) megkötni a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket saját nevében, megbízója számlájára vagy megbízó nevében; a szerződés megkötésére a bizomány megfelelő szabályai érvényesek;

b) ellátni azokat a feladatokat is, amelyek a fuvarozásnál megbízó feladata lenne, pl. csomagolás, tárolás stb.;

c) szállítmányozó: szakember. Köteles a helytelen utasításra felhívni a figyelmet, ha írásban megismétli a megbízó: kárveszély átszáll rá;

d) nem köteles biztosítást kötni, de a kárveszélyt őt terheli, kivéve ha a megbízó utasítást ad;

e) megbízó igényét fuvarozóval szemben köteles érvényesíteni, általában nem felel a fuvarozás során keletkezett károkért;

Jogai:- beléphet a fuvarozó helyére (részben vagy egészben fuvarozási

szerződéssé alakul át e jogviszony) és más szállítmányozót is igénybe vehet;

- szállítmányozási díj illeti meg, s követelheti szükséges és hasznos költségeit – zálogjog fuvarozó után, de mindenki más előtt érvényesítheti bírósági eljárás nélkül!

- refakcia – ha a fuvarozó kedvezményt ad a szállítmányozónak, akkor ezt a szállítmányozót illeti, azaz mindkét féltől kap juttatást;

Megbízó kötelezettségei és jogai:- tájékoztatás, együttműködés és szerződés során utasítások adása;- díj, jutalék fizetése szállítmányozónak- szükséges és hasznos költségek megtérítése

Szerződésszegés, felelősség:- saját tevékenységéért a szállítmányozás szakaszában;

- ha a szállítmányozó végezte a be- és kirakást, csomagolást, raktározást – fuvarozás szabályai érvényesülnek;

- ha a fuvarozó, útvonal megválasztása stb. általában az általa kötött szerződés hiányosságai miatt általános szabályok szerint felel;

- más tevékenységéért a fuvarozás szakaszában;- fuvarozás során bekövetkezett károkért a szállítmányozó

általában nem felel, de megbízó igényeit köteles érvényesíteni, kivéve:

- maga a szállítmányozó fuvarozott;


- gyűjtőforgalomban5 továbbította az árut.Áru késedelmes átadása stb.: általános szabályok szerint. A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények 1 év alatt évülnek el (kezdete: küldeményt át kellett volna adni, ha átadták, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődik.)

5 mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel el nem különítve


A/13. A bizományi szerződésA bizományos ellenérték fejében köteles a másik fél, a megbízó javára, de saját nevében meghatározott (ált. adásvételi) szerződést létrehozni harmadik személlyel. Tárgy: a szolgáltatás egy másik szerződés létrehozására, amely a bizományos megbízója érdekében, ennek javára jön létre. A bizományos a saját nevében hozza létre a szerződést, így ő a fél is. Elhatárolások:

- bizomány – megbízás: szerződéskötésre irányul és a saját nevében jár el – pont fordítva; nem a megbízót illetik közvetlenül a jogok és kötelezettségek – itt igen;

- bizomány – kereskedelmi képviselő: üzletet megköti – csak a közvetítésre vállalkozik és nem köt üzletet;

Alanyai: megbízó, bizományos, de ez 3 pólusúvá is válhat a jogviszony (bizományos személyében két jogviszony találkozik, a bizományossal szerződő). Szavatossági jognál: megbízót illetik, de ennek érvényesítése bizományost illeti; vételár: a megbízó fizeti, de a vételár követelését az eladó csak a bizományossal szemben érvényesítheti. A megbízó csak engedmény, tartozásátvállalás útján szerepelhet – másodlagos jogviszony.Tárgya: közvetlen: egy magatartás tanúsítása, amely egy meghatározott szerződés létrehozására és fenntartására irányul (facere). Közvetett tárgy: másodlagos jogviszony tárgyává is válik az alapjogviszony. Amennyiben a bizományos nem a megrendelő akarata szerint jár el, vagy attól eltér, akkor a megrendelő a szerződéstől elállással megszűntetheti, ez a másodlagos szerződés visszautasítása. A bizományos csak kedvezőbb feltételekkel térhet el a megbízó külön felhatalmazása nélkül, de az ebből származó előnyök is a megbízót illetik. Tartalma: megbízó jogállása:

- szolgáltatás meghatározása a másodlagos szerződés tekintetében;- meghatározhatja, hogy bizományos milyen természetű ügyletet

létesíthet (nem feltétlenül adásvételi!);- megkötendő ügylet közvetett tárgyát (mennyiség, minőség, választék

stb.);- limitár (legmagasabb összeg, legalacsonyabb ellenérték);- szerződés egyéb feltételeit (teljesítési hely, idő, mód, biztosítékok

stb.);- információ, tájékoztatás igénylése (együttműködési kötelezettségbe

tartozik);- teljesítést követően:

- vételi bizomány esetén a vétel tárgyának kiadását;- eladási/pénzszolgáltatási ügylet esetén befolyó összeg

kifizetését;- visszautasítás joga: amikor a bizományos lényeges kérdésben tér el a

meghatározott ügyletkötési feltételektől;- köteles: bizományi díjat6 fizetni + a nem kalkulált szükséges és hasznos

költségeket is; de ez csak akkor jár, ha a szerződés teljesítésbe ment (konjunktív feltétel); a díjat bizományos igényelheti, ha nem ment teljesítésbe, de ez a megbízóérdekkörében található, ilyenkor igazoltan felmerült költségeit (és esetleg az elmaradt hasznát kártérítési szabályokkal) követelheti. Bizományosnak akkor is jár a díj, ha önszerződés következik be.

bizományos jogállása:

6 gondos és szakszerű eljárás ellenértéke + az ezzel együtt járó költségek – kivéve az áru fuvarozásával összefüggő kiadásokat.


- joga van: díjhoz + költségek (tipikusan VISSZTERHES ÜGYLET);- önszerződés lehetősége;- zálogjog;

- védett a megbízó vagyona:- szerződő féllel szembeni megbízói követelések;- megbízó javára vásárolt dolgok (vételi bizomány),

bizományoshoz befolyt, elkülönített pénzösszegek- ha a limitár alatt/felett ad el, a különbözettel tartozik megbízónak;

- kivéve: objektív körülmények miatt nem lehetett magasabb árat kérni, kártól óv meg (romlandó áruk), időben nem tudta értesíteni megbízót.

- köteles: együttműködni (másodlagos szerződés szakszerű előkészítésekor is, a partnerválasztás, fizetőképesség vizsgálatát, biztosítékok kikötését, jogorvoslat stb.! De nem tartozik ide a vagyonbiztosítás kötése.),

- figyelembe venni az utasításokat, instrukciókat, fel kell hívni a megbízó figyelmét, ha szükséges (külkereskedelem);

- szerződésszerű teljesítésre; - elvárható intézkedések meghozatala: megbízói jogok

érvényesítése, megbízói vagyon őrzése, biztonsága érdekében stb. – ha nem: ügyviteli mulasztás;

- elszámolni a teljesítést követően;- felel mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, melyek

a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik (del credere7);Mögöttes jogterület: megbízási szerződés. Általános polgári jogi felelősség terheli a bizományost. Jogviszony keletkezése:

- kétoldalú akaratnyilatkozat;- szóban és írásban is lehetséges;- megbízáshoz hasonlóan: alakszerűségnek igazodnia kell a megkötendő

szerződéshez;Jogviszony megszűnése:

- másodlagos szerződés teljesítés + elszámolás;- felmondás – e jog korlátozása, kizárása semmis és csak a teljesítés

előtt lehet; megbízó azonnali hatállyal, bizományos 15 napos határidővel teheti meg;

- halaszthatatlan intézkedések megtételére köteles bizományos a megbízó érdekében.

A/14. BankgaranciaA szerződés gazdasági szerepe: olyan szerződésnél, amelyben a szolgáltatás, ellenszolgáltatás tárgya pénz, törekedünk a pozíció jogi biztosítékokkal való megerősítésére: a bankgarancia szerepe egyre nő. Megfelel a biztosítékokkal szemben támasztott követelményeknek, és a biztosíték céljának:

a biztosíték értékállósága,jogérvényesítés biztonsága,végrehajtási eljárás várható időtartamakihelyezés, valamint a felmerülő járulékok (kamat, járadék, költség) megtérülésének garantálása

A szerződés fogalma, jellege:a Ptk. alapján - 249. §: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – különösen eredmény beállta vagy

7 Novotni: helytállási kötelezettséget jelent, objektív jogkövetkezmény. Más szerint: a bizományossal szerződő fél: közreműködő, vagyis ha a harmadik fél kimenti magát, akkor bizományos is mentesül.


elmaradása, ill. okmányok benyújtása – esetében határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fog teljesítenia gyakorlat alapján - a lényeges elemek:

a garanciát a bank vállalja,pénzfizetésre kötelezett kérésére, megbízása alapján,a jogosulttal szemben meghatározott ideig érvényes nyilatkozattal,a bank arra kötelezi magát, hogy amennyiben a pénzfizetésre kötelezett köte lezettségeit időben ne m teljesíti ,a jogosult felhívására,a garancialevélben meghatározott feltételek szerint,

helyette fizetni fog .a bankgarancia jellege – olyan jogi, bankári biztosíték, mely hitelügyleteket, egyéb hasonló jellegű műveleteket biztosító mellékkötelezettség. A bankgarancia személyi biztosíték.

A jogviszony keletkezése, szerkezete:Több alanyú, két szerződésből valamint egy egyoldalú nyilatkozatból álló bonyolult rendszer.

alapjogviszony – egyik szerződő fele a kötelezett, a főadós, aki majd a bank megbízójával lesz azonos, a másik, a pénzkövetelésre jogosult, aki majd a kedvezményezettel lesz azonos. Mindkét fél egyaránt lehet magánszemély, jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet.

ALAPJOGVISZONYKÖTELEZETT (ADÓS) JOGOSULT (HITELEZŐ)

megbízási jogviszony – a bank és a garanciamegbízó között jön létre, az adó megbízza a garans bankot, hogy vállaljon érte garanciát a hitelezővel szemben

MEGBÍZÁSI JOGVISZONYKÖTELEZETT (ADÓS) GARANS BANK

GARANCIAMEGBÍZÓ

a garans bank és a kedvezményezett közötti jogviszony – a garancianyilatkozatot a bank állítja ki és küldi meg a kedvezményezettnek -> a bank kötelezettséget vállal arra, amennyiben a megbízó nem fizet, helyette fizetni fog

GARANCIA NYILATKOZATGARANS BANK KEDVEZMÉNYEZETT

A bankgarancia alanyai:garanciamegbízó

az alapjogviszony kötelezettje, az adósa jogosult, ő bízza meg a bankot a garancia vállalásával

garantáló bank (garans)aki a garanciát vállalja: a megbízó helyett fizet

kedvezményezettaz alapjogviszony jogosultja, a hitelezőaz ő felhívására és neki fizet a garans bank

ALAPJOGVISZONYKÖTELEZETTGARANCIAMEGBÍZÓ

HITELEZŐKEDVEZMÉNYEZETT

GARANCIAMEGBÍZÁS GARANCIANYILATKOZATGARANTÁLÓ BANK

A jogviszony tárgya:


közvetlen tárgy az az emberi magatartás, melyre a jogviszony tartalmát kitevő joghatások irányulnaka garanciamegbízási jogviszony közvetlen tárgya a banknak az a magatartása, hogy garanciát vállal, közvetett tárgya pedig maga a nyilatkozata garancianyilatkozat, mint egyoldalú jogügylet közvetlen tárgya a bank esetleges teljesítése, közvetett tárgya pedig általában pénz.

A jogviszony tartalma, a felek jogai és kötelezettségei:a garanciamegbízás

garancianyilatkozat kiállítása, a garancia vállalásaegy konkrét eredmény megvalósítása – a teljesítésakkor is az előre megállapított összeghatárig köteles teljesíteni, ha a követelés ennél nagyobb

a garans bank jogaicsak hitelképes adósért vállalhatnak, ezért viszontbiztosíték kikötésea megfizetett összeg azonnali leemelésének kikötésea megbízás tartalmának megvizsgálása

garanciadíj a garancianyilatkozat és teljesítés

egyoldalú kötelezettségvállalás a garancianyilatkozat a garanciamegbízás alapján, emiatt a bank nem jogosult a kedvezményezettel szemben az alapjogviszonyból származó kifogások érvényesítésére

a garancianyilatkozat legfőbb tartalmi elemeia) a garans bank nyilatkozata az alapjogviszonyról való tudomásról, és

arról, hogy az ő garancianyilatkozata szükségesb) a garanciavállalás feltétel nélküli és visszavonhatatlan jellegec) az igénybevétel módjának és eszközeinek megjelölésed) a garans kötelezése, hogy az adós nemteljesítése esetén első

felhívásra, vagy meghatározott okmányok bemutatásakor teljesíte) a garancia időtartamának meghatározása, ill. a hatályos nyilatkozat

érvényességeA bankgarancia megszűnése:

adós/garanciamegbízó teljesít a garans helytáll a garancia futamideje lejárt

A bankgarancia formája: nincs kötelező alaki feltétel, így a szerződési szabadság érvényesül, viszont célszerű az írásba foglalás mely a gyakorlatban a banknál formanyomtatványban be lehet szerezni.A bankgarancia fajtái:

a) biztosítás tárgya szerintajánlati (tender)garancia – a versenytárgyalásokhoz kötődik, itt a pályázat feltétele a bankgarancia megléteteljesítési garancia – valójában több garancia együttes vállalása: a cél a kedvezményezett hibás vagy nem teljesítés elleni védelmevisszafizetési garancia – a már kifizetett előleg, ill. foglaló visszafizetését biztosítja

b) az igénybevétel módja szerintelső követelésre szóló garancia – első követelésre azonnal, feltétel nélkül köteles fizetni a bankfeltételhez kötött garanciák – meghatározott dokumentumok, bizonylatok, határozatokhoz köti a teljesítést


A/15. A számlaszerződések, fizetési módozatokA kereskedelmi ügyletek tekintetében a kereskedelmi bankoknak van jelentőségük, mert nagyrészt ezek kötik meg ezeket az ügyleteket. A magánszemélyek részére pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak.A kereskedelmi bankok csoportosítása:- hitelintézetek : bank, szakosított pénzintézet, takarékszövetkezet. A

hitelintézet legfontosabb funkciója a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása és betétek gyűjtése.

- pénzügyi vállalkozások : szűkebb körű vállalkozások, mint az előbbiek, mert csak egy meghatározott és az alapszabályban lefektetett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezhet.

A kereskedelmi pénzügyi intézmények legfontosabb tevékenységi köre a pénzügyi szolgáltatások körében a bankügyletek megkötése. A bankügylet egy spec. szerződés a pénzintézet és az ügyfél között, amelynek legfontosabb eleme a pénzügyi szolgáltatás nyújtása. A bankügylet egy összefoglaló elnevezés, többféle pénzügyi szolgáltatási tevékenységet is magában foglal és az ügyleteknek többféle formája képzelhető el. Bankügyletnek (pénzügyi szolgáltatásnak) minősül:

betétgyűjtés, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, bankkezesség, bankgarancia nyújtása, valutával, devizával és értékpapírokkal kapcsolatos kereskedelmi

tevékenység, bankügynöki tevékenység, befektetési alapok letéteinek kezelése, pénzváltási tevékenység, széfkezelés.

Noha a piac már erősen liberalizált a bankok tevékenysége nagyon erős ellenőrzés alatt áll. A banki tevékenységeket — a banküzemi tevékenység folytatását — az ÁPTF ellenőrzi, amely nagyon fontos szerepet játszik a törvényes, biztonságos, prudens banküzem működtetésében. BANKSZÁMLASZERZŐDÉSEKA szolgáltató alanya (kötelezett) mindig valamely számlavezetésre feljogosított pénzintézet, tipikusan kereskedelmi bank. Bank oldaláról facere, megbízási típusú (számlapénz kezelése, pénzforgalmi műveletek) szerződés. Alanyai: pénzintézet és számlatulajdonos (jog személy, magánszemély stb.).Tárgya: pénzforgalom lebonyolítása.Jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek kötelesek minden pénzeszközüket bankszámlán tartani és minden pénzforgalmat onnan lebonyolítani. Létrejötte: tipikusan írásban. Rendelkezési jog kérdése. Tartalma: alapvetően megbízási jellegű. Jutalék jár a banknak, igényt tarthat a pénzkezeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére is (kamatok, jutalékok stb. jóváírása ált. negyedévente). Bank használhatja a pénzt, de mindig rendelkezésre kell állnia. A bankszámla kimerülésével nem szűnik meg a szerződés, de a tulajnak fel kell töltenie (teljes vagyonával felel).Terhelési teljesítési sorrend:- ált. érkezési sorrendben, ha nincs megállapodás, de ez is csak a preferált

megbízások után érvényesülhet;- jogszabály alapján:

- téves bejegyzés helyesbítése;- számlatulaj gazdálkodási köréhez nem tartozó

vagyonkezeléséből szár. kötelezettségeire;


- végrehajtó bíróság és közigazgatási határozatok végrehajtására;- TB ill. adókövetelésre vonatkozó.

Egy munkanapon belül végzi a bank a megbízásokat (értéknap). Csődeljárásnál 90 napos fizetési moratórium él (“fa”).Pénzforgalmi műveletek:- átutalás – kötelezett megbízza a pénzintézetet, hogy jogosult felé

teljesítsen;- beszedési megbízás – jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy

bankszámlája javára, a kötelezett terhére meghatározott összeget számoljon el;

- határidős – 50.000, majd 300.000 Ft 1994. VI. 1.-től; kötelezett bankszámlája terhére a kötelezett számára nyitva álló kifogásolási határidő lejártát követően számolja el;

- határidős – promtinkasszó – 20.000 Ft.-ig ha azt jogszabály vagy a felek szerződésben megállapodtak (felhatalmazó levéllel), illetve a kötelezett által fogadott üzleti szabályzat így rendelkezett; nem értesítik a kötelezettet; a pénzintézetnek kötelessége a vizsgálni azt, hogy a jogosult kívánsága megalapozott-e;

- okmányos meghitelezés (akkreditív) – a pénzintézet a kötelezett helyett, a sajáőt nevében arra vállal kötelezettséget, hogy az okmányok megfelelősége esetén az ellenérték megfizetésére kötelezettel kötött hitelszerződésben meghatározott összeget a jogosult részére megfizeti. (Kvázi bankgarancia.) Alsó határa: 300.000 Ft.

Speciális bankszámlaszerződések:- egyenlegfelállító folyószám la-szerződés: a bank a pénz kezelését,

pénzforgalmi műveletek elvégzését vállalja a bank jutalék ellenében, de gyakran párosul betétszerződéssel. A lakossági folyószámla feltöltése másképp történik, mint a gazdálkodó szervezeté, mert ott nincs állandó forgalom ezért vagy a nyitáskor kell egy bizonyos összeget elhelyezni, vagy a munkahely utalja a fizetést a lakossági folyószámlára.

- lakossági folyószámla-szerződés: a lényege, hogy van egy alapszerződés, amelynek van egy kötelezettje és egy jogosultja. Ez egy tartó szerződés (általában). A felek választanak közösen egy bankot és nyitnak egy ilyen számlát, és az alapszerződésből folyó kötelezettségeket ezen a számlán vezetik, fizetéseket teljesítenek. Önmagában egyik fél sem nyúlhat a számlához, hanem a bank időszakonként megmondja a számla egyenlegét, és ezzel az egyenleggel rendelkezhetnek a felek. Ha ez a jogosult oldalán mutat aktívumot, akkor a jogosult rendelkezhet vele, ha a kötelezett oldalán, akkor a kötelezett. A feleknek csak a számlaegyenleggel van rendelkezési joguk. A végrehajtás is csak az egyenlegre történhet. A számlatulajdonosnak rendelkezési joguk van a pénzforgalom körében. A bankot jutalék illeti meg a műveletek elvégzéséért. A számlatulajdonosoknak kifogásolási joguk van az egyenleg és az egyes műveletek tekintetében is.

Érdekes lehetőség e számlák tekintetében a klíring. A rendszerváltás során előfordult, hogy a vállalatok körbetartoztak egymásnak és e tartozásokat nem tudták behajtani. Az egyenlegfelállító folyószámlát nem lehetett használni, mert ott csak két alany van, ezért kialakult ennek egy speciális válfaja a klíring, ahol azok a cégek, amelyek nem állnak jogviszonyban egymással felhatalmazhatják a bankot arra, hogy a bank egyenleget vonjon több gazdálkodó szervezet tartozásaiból és követeléseiből, és beszámítás útján kifizesse a megmaradó követelést annak, akinek az oldalán aktívum van. Tehát több követelés, és


tartozás együttes beszámítása a bank részéről, akkor is, ha a felek egyike sincs egymással jogviszonyban.


A/16. Bankhitel- és bankkölcsönszerződésA hitel: az egyik fél a saját szolgáltatását úgy nyújtja, hogy a másik fél teljesítésére, ellenszolgáltatására későbbi időpontban kerül sor. Hitelezés áll fenn minden áruviszonyban, amikor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben egymástól elválik. A pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveleteket végez. Tkp. egy potenciális kölcsönszerződés rendhagyó előszerződése, illetve opciós jogosultság, melynek révén egyoldalú nyilatkozatával szoríthatja a bankot a szerződés megkötésére. Alanyai:

- hitelezői oldalon tipikusan bank áll. - kölcsönfelvevő pozíciójában gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek.

Elképzelhető, hogy a kölcsönvevő pozíciójában szintén bank lesz, pl.: a refinanszírozási hitel esetében a kölcsönadó az MNB, a kölcsönfelvevő pedig egy kereskedelmi bank

Tárgya:- közvetlen tárgy: helytállási kötelezettség- közvetett tárgy a hitelkeret rendelkezésre tartása

Elhatárolási kérdések (hitel- és kölcsönszerződések):- közös:

- visszterhes;- konszenzuál;- tartós jogviszony;- az adós nem köteles a hitelkeretet, ill. a kölcsönt teljes mértékben

felhasználni;- hitelezői oldalon mindig a bank áll.- írásba foglalás tipikus, csak a bankhitelszerződésnél kötelező;

- eltérés:- hitelszerződés: egy hitelkeret, ígérve egy későbbi kölcsönszerződés

megkötésére;- kölcsönszerződés: meghatározott pénzösszeg átadására, tulajdon

átruházására vállal kötelezettséget;- ellenértékek: jutalék / kamat;- bankhitel nem csak kölcsönre, hanem más hitelművelet végzésére is

vonatkozhat (pl. bankgarancia);Felek jogai és kötelezettségei:

- bank:- hitelkeret biztosítása potenciális kölcsönvevő partnere számára;- mindig visszterhes ügylet (jutalék);

- hiteligénylő:- nem köteles igénybe venni;- CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS;

Szerződés megszűnése:- adós igénybe veszi és ki is meríti a hitelkeretet – kölcsönszerződéssé vált

a hitelszerződés;- rögzített időtartam lejár;- kölcsönszerződés megkötésének feltételei végleg meghiúsulnak- a bank súlyos szerződésszegés esetén a kölcsönt azonnali hatállyal

felmondhatja. Ilyen felmondási okok:- ha a cél meghiúsul- ha az adós nem szerződésszerűen használja fel- ha fedezetelvonás történik- ha az adós nem tájékoztatja a körülmények megváltozásáról a bankot,

vagy valamilyen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget


A két szerződés egymástól lényegesen eltér. Kölcsönszerződést az ügyfél likviditási gondok esetén köt a hiány pótlására. A bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél rendelkezésére, és ennek a keretnek a terhére kölcsönszerződést köt.A kölcsönszerződés alapján a hitelnyújtó köteles meghatározott pénzösszeget a másik fél rendelkezésére bocsátani, amit az adós köteles szerződés szerint visszafizetni. A kölcsönszerződés egy dare jellegű kötelem, ahol a bank egy meghatározott ideig, vagy egy meghatározott feltétel bekövetkezéséig egy meghatározott pénzösszeget bocsát a kölcsönfelvevő rendelkezésére. Ezeket a kérdéseket a Ptk 522-529.§ szabályozza. A Ptk. szerint a bank a kölcsönt a saját forrásából meghatározott célra nyújtja, és oly módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül részletekben történik. A kölcsönszerződésben a bank pozíciója nagyon erős, a kölcsön csak a szerződésben meghatározott célra használható fel és a bankok valamilyen szerződésbiztosító mellékkötelmet is kikötnek. Pl.: kezesség (magánszemélyeknél), bankgarancia, bankkezesség, zálog.A kölcsön kérhető fejlesztési, beruházási célra, lakásépítésre, mezőgazdasági célra, áruvásárlásra. A személyi kölcsön esetében nincs meg a meghatározott cél, ez a kivétel, de csak egy bizonyos korlátozott összegig.Az időtartamot a szerződés határozza meg. Tartalom: a bank dare jellegű szolgáltatást ad, biztosítja a megfelelő kölcsönösszeget, amiért természetesen jutalékot számít fel, sőt kezelési ktg.-et is számíthat fel.A hitelszerződés: egy keretszerződés. A bak egy meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél rendelkezésére. Ez prestare jellegű szerződés. Meghatározott feltétel bekövetkezésekor az adóssal a bank kölcsönszerződést köt. Tulajdonképpen egy előszerződés jellegű kölcsönszerződés, amelynek a lényege egy hitelkeret fenntartása. A bank visszterhesen vállalja e hitelkeret fenntartását pl.: jutalék ellenében. A hitelszerződés alapján kölcsönszerződés helyett bankgaranciaszerződést is lehet kötni.Alanya: a hitelintézet (a hitelnyújtó), és az adós: magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet.A hitelszerződést írásban lehet megkötni. Tartalma: a hitelkeret rendelkezésre tartása és a feltételek bekövetkezése esetén a kölcsönszerződés megkötése. Megszűnése: ha eltelt a határidő a feltétel bekövetkezése nélkül, illetve ha megkötik a kölcsönszerződést, vagy a felek a szerződést közös megállapodással megszüntetik.

A/17. A bankkártya-jogviszonyA bankkártya egy speciális fizetési eszköz. Először az USA-ban alakult ki a bankkártyával történő fizetés lehetősége, és kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött a magyarországi elterjedése.A bankkártya-jogviszony keletkezése: többalanyú és több szerződésből álló “szerződésrendszer”. Feltétele egy bankszámlaszerződés (folyószámlaszerződés). Erre köt a számlatulajdonos a bankkal egy második szerződést, egy bankkártya szerződést (miután erre vonatkozó kérelmet nyújtott be a bankhoz), és ez esetben a bank bonitásvizsgálat után kibocsát a számára egy bankkártyát, és ezt a kártyát a számlatulajdonos szerződéskötések során az ellenszolgáltatások megfizetésére tudja használni. Van egy másik funkciója is: pénzt is fel lehet vele venni. A bankkártya-jogviszony konszenzuál szerződés. További szerződés megléte a felhasználhatóság tekintetében: a bank és a kereskedelmi vagy szolgáltató egység között.


Az alanyok:a) a kibocsátó bank – az a bank, vagy hitelintézet, mely a MNB

engedélyét beszerezte a készpénzkímélő fizetési rendszer bevezetésére

b) bankkártyabirtokos – csak természetes személy lehet, 1995-től az üzleti kártyák megjelenésével már jogi személyek is. A kártyabirtokos csak birtokosa a kártyának, a tulajdonos a kibocsátó marad.

c) elfogadóhely (szolgáltatóhely) – a kereskedelmi vagy szolgáltató egység, amely vállalja, hogy a kártyát fizetési eszközként elfogadja – a bankkal kötött szerződés alapján

A jogviszony tárgya:- a bankkártya –készpénzkímélő fizetési eszköz

A bankkártya fajtái: kibocsátó szerint: bankkártya, nem banki kártya szolgáltatás tekintetében:

betéti (debit) kártya - az előre betett pénzeszköz erejéig lehet vásárolni hitelkártya (credit card) - a bank meghitelezi a vásárlásokat és csak

később kell kiegyenlíteni a bankszámlán lévő tartozást charge (előleg) kártya: az előbbi kettő ötvözete - ugyanúgy feltételez egy

előzetes befizetést az ügyfél részéről, és amennyiben az ügyfél túlköltekezik, akkor a bank a túlköltekezés értékével csökkenti a befizetett letétet, majd a különbözetet az ügyféllel visszafizetteti

alanyok szerint: személyi kártyák, üzleti kártyákA felek jogai és kötelezettségei:

A kibocsátó jogai és kötelezettségeia kibocsátó a bankszámlával rendelkező ügyfél részére bankkártyát bocsáthat kia kibocsátót nem terheli semmiféle kötelezettség e tárgybanszigorú bonitásvizsgálat és adatok ellenőrzésének jogajogában áll bármikor és indokolás nélkül visszavonni a kártyátaz elfogadóhelytől jutalékot kérhet a szerződés alapjánjogosult a kártya felhasználhatósági körének korlátozása, ill. járulékos szolgáltatásokkal való bővítése (pl. biztosítás) köteles a banki műveleteket elvégezni, átutalás, megterhelésa kockázatok csökkentése érdekében több helyen lehetséges az elvesztés, vagy a megrongálódás kárainak fedezésére biztosítást kötni

A kártyabirtokos jogai és kötelezettségeikérelem – adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan adat, amely alapján a hitelképesség megállapítható, ill. köteles tűrni az adatok ellenőrzésétkártyakibocsátáskor köteles fedezeti számlát nyitni, azon a bank által előírt minimális összeget elhelyezni, + belépési díj, éves díj, + opcióként óvadék is lehetjogosult ezek után számlájáról pénzt felvenni, vásárolni, szolgáltatást igénybe venni, a lebonyolított fizetés visszavonhatatlan. 2 kötelezettség: megfelelő fedezet, esetenkénti felhasználásokért díjfizetésfelelősség a kártya használatáért, őrzéséért elvesztés esetén köteles azonnal értesíteni, ennek elmulasztása esetén a károkért felelősa jogviszony megszűnésekor köteles a kártyát visszaszolgáltatni


A szolgáltatóhely (elfogadóhely) jogai és kötelezettségeia bankkártyát elfogadó cégek, intézmények szerződést kötelesek kötni a bankkártya kibocsátójával elfogadási kötelezettség, azaz elfogadják a kártyát készpénznek, és megelégednek a teljesítési bizonylat aláírásávalköteles megvizsgálni a kártya bemutatásakor a garancia-feltételeket (érvényesség, letiltás, biztonsági jelek stb.), mulasztás esetén kárfelelősségellenőrzés után a teljesítési bizonylat kiállítása, az aláírás összevetése, a másolat átadása a vásárlónak, az eredeti elküldése a kibocsátónak, mely ennek alapján átutalja az összeget, ezzel együtt felszámítja a birtokosnak a díjat és az elfogadónak – ha van ilyen – a jutalékot (levonja a számlaösszegből a diszázsiót)

A bankkártya-jogviszony megszűnése: a szerződés határozatlan időre kötött szerződés, viszont a bankkártya csak meghatározott ideig érvényes. Annak lejárta előtt gondoskodik a kibocsátó új kártyakiállításáról, a kicserélésről. A szer ződés megszü n tethető:

a felek közös megegyezésea felmondási jog gyakorlásával

írásban, a bankkártya egyidejű átadásával bármikor, a felmondási idő betartásávala kibocsátóst is megilleti: rendes felmondás, szerződésszegéskor azonnal hatályú

jogosult bármikor visszavonni a kártyát, de ez nem jelent szerződésbontást, a szerződés konszenzuál jellegére tekintettel a letiltás vagy visszavonás idejére tulajdonképpen jogviszony szüneteltetés áll fenn

a folyószámla-szerződés megszűnése automatikusan magával vonja a bankkártya-szerződés megszűnését

A/18. A biztosítási szerződés fajai, alanyai, tárgyaA biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény8) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.Biztosítás fajai: lehet önkéntes és kötelező (lehet ez: ex lege).- vagyonbiztosítás: szerződésben szereplő vagyontárgyak épségéhez fűződik;- felelősségbiztosítás: az általa okozott kár megtérítésére irányul;- jogvédelmi biztosítás;- életbiztosítás (halál, illetve más esemény: életkor elérése, házasság,

gyermek, nyugdíjazás;- balesetbiztosításJogviszony alanyai szerint:

- direkt és viszontbiztosítás (biztosítok egymást közt (biztosítási díjjal – egy hányadot fizet));

- egy- és többkockázatú (autóversenyes casco – betöréses lopás);- egyveszélynemű és kombinált (jégbiztosítás a borászatban –

épület);Biztosítási szerződés sajátosságai:- két fél kölcsönös és egybehangzó akaratával jön létre, de lehet a

hallgatólagos is;- lehetséges: a hatályosság a szerződést megelőző időszakra vonatkozóan is;- kötelezetti késedelem önmagában már kötelemszüntető;

8 felfüggesztő hatású feltétel, aminek bekövetkezte átalakítja a felek jogviszonyát – teljesítés.


- magatartás: ami az adott helyzetben általában elvárható és a kárt tőle telhetően enyhíteni;

- kógens szabályok, attól csak kedvezőbben lehet eltérni, kivéve:- fuvarozási szerződés;- viszontbiztosításra, teljes diszpozitívitással;- jogszabályi rendelkezés;- súlyosítási tilalom feloldására: biztosítási esemény rendkívüli

körülményekkel kapcsolatban következik be, feltéve, hogy a biztosítási szabályzat ilyet kikötött.

- néhány normát a biztosítási szabályzatok írnak elő – törvényi felhatalmazás alapján, pl:

- biztosítási kockázat terjedelme;- biztosítási esemény bejelentésének

határideje;- tartamengedmény megfizetésére von.

szabályok;- várakozási idő kikötése (nem lehet több 6

hónap)stb.;- általános szerződési feltételekAlanyai: biztosító (Rt, szöv, egyesület) – (szerződő)-biztosított (biztosítási érdek hordozója). Több biztosító is együttműködhet - közös biztosítás (pl. pool biztosítás). Hatály: ha a biztosító valamelyik szervezeti egységének (fiók, igazgatóság stb.) jut a tudomására. A szerződő fél nem kötelezően maga a biztosított, és neki is kell állnia a kötelezettségeket is. Biztosítási alkusz: partnerkapcsolat kialakítása. A biztosítottat terhelik: pl. esemény bejelentése (szerződővel együtt). Kedvezményzett kizárólag jogosultsággal rendelkezik (harmadik személy javára szóló szerződés). Károsult.Kedvezményzett lehet:

- szerződésben megnevezett személy (még méhmagzat és non dum cenceptus is);

- bemutatóra szóló kötvény birtokosa is;- ex lege kedvezményzett a biztosított (bármilyen (állag és

haszonélvezeti)) örököse, az életbiztosítás nem része a hagyatéknak;- aki hozzájárulását adta a jelölésre, e nélkül: ex lege (biztosított,

örökös);Tárgya: közvetlen: szolgáltatás, a biztosító által vállalt folyamatos helytállási kötelezettség – ellenérték fejében (szerencseelem is van). Közvetett tárgy: vagyontárgy, ami a biztosított érdekkörébe tartozik, ami nem feltétlenül tulajdona) használati, kielégítési stb. jogosultságok). Nincs közvetett tárgy: személy- és felelősségbiztosításnál.

A/19. Vagyonbiztosítás. SzemélybiztosításI. A vagyonbiztosítás.Csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási érdek a vagyontárggyal összefüggésben fennálló gazdasági-jogi kapcsolatra utal. Nem szükségképpen tulajdonos – az érdekeltség fennállhat kötelmi természetű kapcsolat alapján is. A biztosítási érek meghatározása fontos, mivel a szerződés nem eredményez gazdagodást. A biztosítási érték a biztosított vagyontárgy valóságos értékének meghatározását jelenti: azonos lehet a biztosítási értékkel, de attól el is térhet. Túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét!Ez a tilalom azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kötni biztosítást várható értékre, a helyreállítási értékre, vagy az új állapotban való beszerzés várható értékére.


A túlbiztosítás ellentéte az alulbiztosítás, a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, ennek az a következménye, hogy a biztosító térítési kötelezettsége arányosan csökken.II. A személybiztosítás.Az életbiztosítási szerződésben a biztosító a biztosított halála, meghatározott életkorának elérése vagy egyéb, életében bekövetkező esemény estére vállal helytállási kötelezettséget. A szerződés létrejöttéhez és módosításához szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása. Ezt bármikor visszavonhatja, ekkor a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, megilleti azonban a biztosítottat az a jog, hogy - a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával – a szerződésbe belépjen.Az életbiztosítási szerződés rendszerinti eleme a kedvezményezett jelölése, aki lehet:

- a szerződésben meghatározott személy- a bemutatóra szóló kötvény birtokosa- a biztosított örököse

A személyt a szerződő fél csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.Speciális szabályok a biztosító mentesülésére, ill. a szerződés megszűnésére:

- mentesül a biztosító a biztosítási összeg visszafizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, és akkor is, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bcs.-e folytán vagy azzal összefüggésben vagy a szerződést követő két éven belül öngyilkossága miatt halt meg.

- ha a biztosító a szerződést megkötését követően szerzett tudomást már fennállott körülményről, az ebből eredő jogokat csak a szerződés fennállásának első öt évében gyakorolhatja

- a szerződés bármilyen okból való megszűnése esetén, amennyiben a biztosító nem fizet, köteles visszafizetni a díjnak a szabályzatban meghatározott részét, az ún. visszavásárlási összeget

A balesetbiztosítási szerződésben a biztosítási eseményt a biztosított életében, aka ratából függetlenül bekövetkező olyan külső behatás, amely egy éven belül a biztosított halálát, állandó rokkantságát vagy időleges munkaképesség csökkenését idézi elő.Elsősorban a vagyonbiztosítás szabályai az irányadók, azonban a biztosított hozzájárulására, a visszavonás lehetőségére, a belépés jogára, a kedvezményezett jelölésére és a biztosító mentesülésére az életbiztosítás szabályai az irányadóak.A vagyonbiztosítás és a személybiztosítás összevetése.Lényeges és alapvető különbség van a kettő között. A személybiztosítás életbiztosítási ágánál a biztosítási esemény biztos, hogy bekövetkezik (certus ann), csak az idő bizonytalan (incertus quando). A vagyonbiztosításnál a biztosítási esemény bekövetkezése is bizonytalan (leég-e a házam, vagy sem): incertus ann, incertus quando. Certus ann esetében a biztosítónak kötelező tartalékolni. Az életbiztosítás összegét a biztosító köteles egy bizonyos összegig tartalékolni, minden biztosítási szerződés esetén köteles ugyanis fizetni. Vagyonbiztosítás esetén is beáll a biztosítási kötelezettség, de nem minden esetben. Bizonytalan, hogy pont nálam következik be, de az biztos, hogy a kockázatközösség tagjai közül valakinél igen.A másik alapvető különbség, hogy a vagyonbiztosításnál kell lenni egy vagyonbiztosítási érdeknek: a vagyontárgy biztosításához valamilyen jogi érdeknek kell fűződnie. Az érdek nélküli biztosítás ellenkezik a biztosítás gondolatával. Ha azonban a dolog értékénél többre kötne az ember biztosítást az megint nem szolgálja a biztosítási érdeket. A biztosítási érték és érdek mértéke a vagyonbiztosításban: túlbiztosítási tilalom nem lehet nagyobb értékre


biztosítást kötni, alulbiztosítás azonban lehetséges. A felülbiztosításnál hiányzik a biztosítási érdek. Van alóla kivétel: az új érték biztosítás: főleg ma, amikor a biztosításnak óriási piaca van; ismer a biztosítás jövőbeni értéket, de egyelőre a túlbiztosítás tilalma a tipikus. Az életbiztosításnál ilyen nincs: az élet korlátlanul biztosítható, nincs felső határ, nincs túlbiztosítás.


A/20. A felelősségbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésI. A felelősségbiztosítás.A Bit. (1995: XCVI. törvény) sokféle felelősségbiztosítást ír elő: bróker, biztosítási alkusz, utazási irodák, stb. Ezek célja az ügyfelek védelme. Nagy értékű tárgyak lízingbe adásakor a lízingbe adó kikötheti a kötelező felelősség biztosítást. Ezek mellett kötelező az állatorvosnak, közjegyzőnek, felszámolónak, a nyugdíjpénztár vezetőinek, a könyvvizsgálóknak felelősségbiztosítást kötniük. A környezetvédelmi törvény is több mindenre előírja, pl.: gyógyszerek és más termékek forgalomba hozatalánál.A biztosítás, amely a vétlen károkozásra született így lassan minden kárt vétlenné avat és hitetetlen mélységig megváltoztatja a felelősségről alkotott képet. Lord Denning: nem azt nézzük a kártérítési perben, hogy ki a felelős, hanem azt, hogy ki tudja a kárt megtéríteni, ki rendelkezik biztosítással. Arra kell a kárviselést telepíteni, aki a legolcsóbb kárviselő. Potenciálisan mind több a veszélyforrás, egyre kiterjedtebb a biztosítás is. Egyre több a halálos közlekedési baleset, milliós autók mennek tönkre sec perc alatt.A bírósági határozatok szerint a károkozónak a biztosító a jogutódja, ha a károkozónak van biztosítása jogutódként a biztosító felel. A jogutódlás lényege: a nemo plus iuris elve alapján alanycsere következik be. Dogmatikailag az alany megszűnésével az alanyi jog is megszűnik, de a forgalomban ez nem lehet, van tehát alanyi jogi jogutód. DE a felelősségbiztosításnál nincs jogutódlás! Az eredeti kötelem változatlan tartalommal marad fenn — attól, hogy nekem van felelősségbiztosításom, nem mentesülök a kárfizetési kötelezettség alól, az fennmarad.A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesít se őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős és amelyet neki kellene megtéríteni.Nagyon hasonlít a kötelem egyik biztosítékához, a készfizető kezességhez. Ennek lényege, hogy van egy dominus és servus közötti kötelmi jogi helyzet, amelynek a servus részéről történő teljesítését egy személyes kötelezett garantálja. Ehhez a 3 pólusú intézményhez hasonlít, csak itt nem szerződéses kötelemtől van szó (bár mind kiterjedtebb a szerződési kötelezettségek felelősségbiztosítással való megerősítése, pl.: lízingszerződés), hanem hogy egy szerződésen kívüli deliktuális kötelemi jogi helyzetről van szó.Ez egy 3 pólusú 2 kötelmi helyzetet tartalmazó viszony:

1) az egyik egy biztosítási szerződés a biztosított, mint eshetőleges károkozó és a biztosító közt, amelyben a biztosító díjfizetést vállal, a biztosító pedig azt, hogy ha a biztosított jogi felelősség terhével károkozóvá válik, mentesíti őt a kárfizetési kötelezettsége alól.

2) a kárkötelem a másik, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosított és a károsult között kötelmi jogi helyzet keletkezik, amelyben a biztosított, mint károkozó, a jog szerint kárfizetési kötelezettséggel tartozik.

A károsult a kárát a biztosított-tól követelheti. A károkozó nem mentesül kárfizetési kötelezettsége alól, a károsult csak vele szemben léphet fel, bár ez alól a jogszabály kivételt tehet. A Ptk. biztosításról szóló egész fejezet klaudikálóan kogens: szabályaitól a biztosítottak, jogosultak hátrányára nem lehet eltérni. Ez következik abból, hogy ez az ÁSZF par exellance területe: kárveszélyközösséget szervez, ugyanolyan szerződésekkel szerződik a közösség minden tagjával. Előnyösebb lehet 559. § alól a jogszabály kivételt adhat: a károsult eszerint csak a károkozástól követelhet. Ilyen kivétel a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 58/1991. Korm. rendelet. Ennek oka, hogy itt van a legtöbb károkozás. Ez azonban ellentétben áll a Bit.-tel, mivel


1999. január 1. után csak törvény állapíthat meg biztosítási kötelezettséget. E kormányrendelet szerint a károsultak közvetlenül fordulhatnak a károkozó felelősségbiztosítójához. A főszabály azonban az, hogy a károsultnak a károkozótól kell a kártérítést kérnie.A biztosító a biztosított felé fennálló fizetési kötelezettségét csak a károsult irányában teljesíti, kivéve, ha a biztosított már teljesített a károsult felé. A kárkötelem változatlan tartalommal áll fenn, amelynek a készfizető kezességhez hasonló biztosítéka a felelősségbiztosítás.A biztosítási esemény a károkozó magatartása, mely anyagi jogi felelősségét megalapozza a szerződés időtartalma alatt – ez nem csupán polgári jogi lehet, hanem munkajogi, szövetkezeti jogi stb. A biztosítót nem mentesíti a károkozói magatartás természete, kivétel a szándékos károkozás, illetve a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlanul okozott károk esete, a biztosító ekkor jogosult a kártérítés visszakövetelésére a biztosítottól.A törvény különös rendelkezései:

1) a biztosított szándékos károkozása sem mentesíti a biztosítót a kártérítési kötelezettsége alól. Ez azonban abszurd, az EU szabályai sem ilyenek. Ha szándékos a károkozás akkor a biztosítónak visszkereseti joga van. A biztosító, aki közvetlenül köteles helytállni a károsult javára (bár közvetlenül felé nem fordulhat), regresszálja a biztosított felé ezt. A gépjármű-felelősségbiztosításnál ez limitált! Vagyonbiztosítás: a biztosító cessio legis folytán a biztosított helyébe lép, és itt visszkereseti joga van szándékos és súlyos gondatlan károkozás esetén. Ezt a biztosítás szerződésben határozzák meg, általában tipizálva. Pl.: az ittas károkozás regressz ok.

2) a biztosító a szerződésben a fizetési kötelezettségét limitálhatja. A modern és új felelősségbiztosítások vetették ezt fel azon az alapon, hogy a kártérítési jog a teljes kártérítés talaján áll: damnum emergens, lucrum cessans, ktg.-ek, nem vagyoni kár. Potenciális károkozások parttalansága a biztosító kockázatvállalása a felelősségbiztosítási jogviszonyokban felmérhetetlen és kalkulálhatatlan lesz. Lásd: orvosi műhibaperekben egyre magasabb kártérítés.A punity damages a csillagos égig emelkedik. A biztosító limitál:

káreseményenkénti limit: maximum az egyes esetekre, aggregált limit: az egész biztosítási időszakra limitálja a kifizethető

összeget.1) A biztosítási esemény szerződési meghatározása okozza a legnagyobb

problémát. Ezt főleg a nagy káresetek váltották ki, ahol a károkozás és a kár beállása között látens periódus telik el, pl.: az azbeszt esetében, ahol 20-25 év is lehet ez az időszak. Ide tartoznak a genetikai károk is, mind kevésbé tudhatók előre. Erre két féle szabály létezik:

események szerinti felelősség (liability of long tail occurance), claime's made policies: a biztosítás fennállása alatti teljesítési

kötelezettség.Az előbbi a modernebb. A kérdés az, hogy mi a biztosítási esemény? Erre az elmélet és a gyakorlat 4 álláspontot alakított ki.

manifesztációs teória: a biztosítási esemény az, amikor manifesztálódik, orvosilag diagnosztizálható. Az a biztosító fizet, amely szerződésének hatálya alatt megjelenik.

behatási teória: a behatás és beállás között idő telik el, de a behatás számít.

aktuális károkozási teória: pl.: azbeszt. Dolgozom 8 éve azbeszttel a szigetelő gyárban, de ha csak öt évig dolgoztam volna biztos orvosi vélemény szerint nem lettem volna daganatos. Aktuálisan akkor vált kárforrássá a körülmény.


folyamatos behatási teória: biztosítási eseménynek tekintendő az első behatástól kezdve az egész folyamatot a kár manifesztálódásáig. Az azbeszttermelő összes biztosítási jogviszonyában az összes biztosítója helytállni köteles.

Ennek ellentéte a claim's made policies, amely szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító helytállási kötelezettségét nemcsak limitálási és regresszjog illeti meg, hanem csak azért a kárért felel, amelyet a szerződés hatálya alatt érvényesítettek. A biztosító itt tud a legjobban védekezni: mindegy hogy mikor keletkezik és mikor manifesztálódik. Nagy a kockázat a csalás szempontjából: a biztosító kárára megegyezhet a károkozó és a károsult.Ma már a bírói gyakorlatnak a felelősség szigorítási és a kártérítés mértéktelenedő tendenciája miatt a felelősségbiztosító gyakran óvatos és hihetetlen nagyságú díjjal szerződik csak. (USA: egy fogorvosi rendelő számára 10 millió dolláros szerződést kínáltak 9 millió dollárért. ez már szinte önbiztosítás.)II. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés. Gépjármű csak akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha üzembentartója rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Jogszabály teszi ezt kötelezővé.A biztosító kötelezve van arra, hogy az üzembentartó a felelősségbiztosítás általános feltételei szerinti biztosítás szerződés kötésére vonatkozó ajánlatát elfogadja.A biztosító összegszerű korlátozás nélkül köteles helytállni. A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a biztosítóval szemben jogosult érvényesíteni. A biztosító az igényt akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított szerződésszegést követett el, melynek alapján egyébként mentesülne.A kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosító pl. attól, aki az üzemben tartó engedély nélkül vezetett, vagy aki a kárt jogellenesen, szándékosan okozta, vagy alkoholos befolyásolt állapotban, vagy engedély nélkül vezetett.

A/21. A biztosítási szerződés keletkezése, hatályosulásaSzerződés létrehozása:

- csak írásban (pótolhatja: szabványokirat: biztosítási kötvény, igazolójegy, biztosítási bélyeg);

- konszenzuális;- CLAUSULA REBUS SIC STANTBUS;- a szerződési ajánlatot a biztosítóval szemben álló szerződő fél teszi

(biztosító csak felhívással él – biztosító 2 x nyilatkozik);- egyetlen közös okiratban:

- valóságos képviselők írják alá;- szerződés két okiratban, egyező tartalommal történő

létrehozása:- blokk-kötvény;- ritka: a szerződő fél maga készíti el;

- szóbeli ajánlat, ill. ajánlatra utaló magatartás és írásbeli elfogadás (egyoldalú írásbeliség formájában)

- pótolja: biztosítási kötvény, igazolójegy, biztosítási bélyeg;

- egyoldalú írásbeliség: hallgatólagos elfogadása útján létrehozott szerződés (15 napon belül nem nyilatkozik a biztosító);

- eltérő tartalmú írásbeli nyilatkozatok alapján: ajánlattétel és a biztosító eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat esetén:

- elfogadva: 15 napon belül nem kifogásolja;


- lényeges eltérésekre a figyelmet a kötvény kiadásakor fel kell hívni;

Szerződés hatálybalépése történhet:- első biztosítási díj megfizetésének vonzataként – amikor a biztosító

számlájára, pénztárnak az első díjat megfizeti, a következő napon, ha képviselőnek, vélelem: a 4.-iken;

- felek által közösen megállapított időben:- elhalasztás esetén: kockázatviselés és hatályosulás azonnali megkezdését

eredményezi (csak valóságos képviselők révén);- akkor is hatályba lép, ha a biztosító díj iránti igényét bírói úton

érvényesíti.Megszűnése:

- felek megállapodása;- egyoldalú megszüntetése felmondás útján;- lejárat;- biztosított halála – egyes esetekben;- díjfizetés késedelme, megtagadása;- lehetetlenülés – hó utolsó napjával;- biztosítási érdek megszűnése.

Díjfizetés elmaradása esetén:- megfizeti a hátralékos díjat a várakozási időszak alatt ( 3 hó);- újabb fizetési határidőt jelöl meg (díjhalasztás);- reaktivitási időszakon belül, esedékességet követő 3 hónap eltelte és

azt követő 3 hónapra megfizeti;Biztosító lehetőségei:

- meginti a biztosítottat;- bírói igényét érvényesíti;- halasztást ad;- beszámítja az általa fizetendő biztosítási összegbe a biztosítási díjat.

Szerződésszegés speciális szabályai:- teljesítés késedelme, megtagadása (biztosító késedelme kamatfizetési

kötelezettséggel jár);- jogi helyzet elnehezülésével jár (felel a késedelem miatt beálló újabb

károsodásokért, a felmerülő perköltségekért);- kártérítési felelősség.

A/22. A biztosítási jogviszony tartalmaA biztosító jogosultságai:

- biztosítási díjra9, melynek esedékessége:- első vagy egyösszegűnél a szerződés létrejöttekor;- annak az időszaknak első napján esedékesek,

melyre a díj vonatkozik;- egyéb szabályok:

- ha a biztosítási esemény bekövetkezett és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító az egész évi díjat követelheti;

- más módon szűnik meg, akkor annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, melyben a kockázatviselés megszűnt;

- ha felmondás: díjengedménynek a megfizetését, melyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (tartamengedmény);

9 kivétel: a díjat első évben érvényesítheti bírói úton, ezt követően csak akkor, ha a második, vagy következő években a biztosított a díjfizetést már megkezdte vagy a felek díjhalasztásban állapodtak meg.


- jogosult adatokat kérni, a változtatásokkal együtt;- mentesül a teljesítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy az

adatok valótlanok, kivéve, ha a biztosító a szerződéskötéskor ismerte azt;

- mentesülési jogosultságok:- közlési vagy változás-bejelentési kötelezettségének nem

tett eleget;- nem tesz kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettségének;- káreseményt nem megfelelő módon (ált. 8 nap) jelentette

be;- kárenyhítésen túlmenő cselekmények, melyek a tisztázát

lehetetlenítik;- biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása

miatt vesztette életét.Törvényi engedményi jog:vagyon- és részben a felelősségbiztosítás körében a biztosítót törvényi engedményi jog illeti meg a tényleges károkozóval szemben, abban az esetben, ha a kárt megtérítette.Felmondási jogok:rendes: határozatlan idejűt 30 nappal, írásban és a biztosítási időszak (adott egységnyi biztosítási díjra vonatkozó) végére. Legfeljebb 3 évre zárhatják ki. Rendkívüli: biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés esetén a biztosító módosítást javasolhat. Ha nem fogadják el, vagy 15 napon belül nem válaszol, 15 napon belül, de 30 napos felmondási határidővel a szerződést felmondhatja. Vagy ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez érdemi kérdésről bizonyságot, ami a kockázatvállalást is érinti, ebben az esetben csak akkor illeti meg a 30 napos határidő betartása mellett a r. felmondást, ha az így megismert kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja.A biztosító kötelezettségei:- esemény után teljesítsen (ált. okmányok szolgáltatása után 15 nap);- felelősségbiztosítás alapján kártérítést fizet helyette;- kárenyhítési kötelezettség;- vagyonbiztosítás körében a biztosított javára kifejtett igényérvényesítési

kötelezettség is terheli;Szerződő fél jogosultságai:

- jogosult megjelölni a kedvezményzettet (biztosított belegyezésével) és a biztosítottat,

- biztosítottal egyetértésben a kedvezményzett személyét megváltoztassa;

- határozza meg a vagyontárgy értékét és a biztosítási összeget;- szerződés megszűntetése:

- rendes felmondással;- r. felmondásra nincs lehetősége, de viselkedhet úgy, hogy a

másik fél élhessen ezzel;- módosító javaslat elutasításával, elfogadó nyilatkozat

megtagadásával;- díjfizetés késedelmével, elmaradásával (esedékesség után 30

nap, felszólítással újabb 30 nap; folytatólagos díjaknál 3 hónap);- érdekmúlás bekövetkezésének bejelentésével (adott hónap

utolsó napjával);- reaktiválási jog (nem törvényes jog alapján alapul; már

megszűnt szerződés hatályának fenntartását előidézheti (díjfizetés megszűnésétől 6 hónap), ha befizeti az elmaradt díjakat (kockázatviselés ekkor csak a jövőre fog vonatkozni);


Szerződő fél kötelezettségei:- esedékes biztosítási díj fizetése, ha csak egy részét fizette meg, úgy a

szerződés változatlan biztosítási összeggel, de csak a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn; életbiztosítások esetén:

- eredeti biztosítási összegig, de rövidebb időtartamra vonatkozva vagy;

- eredeti biztosítási időtartamra, de alacsonyabb összegre vonatkozóan;

- szerződést a felek megszűntetik és a szerződő fél a befizetett díjaknak a szabályzatban leírt részét kapja kézhez.

- kért adatok közlése;- változások bejelentése.

Biztosított jogosultságai:biztosított az a személy, aki követelheti a biztosító teljesítését az esemény bekövetkezte után a szerződésben/szabályzatban megállapított teljesítési időszakon belül. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a vagyontárgy tényleges értékénél: pro ráta/aránylagos térítés van.

- szerződő fél helyébe bármikor beléphet (confusio – egyoldalú, címzett jognyilatkozat formájában és nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása);

- szerződése belüli kedvezményzett-jelölés;- élet- és vagyonbiztosítások körében megilleti a szerződés

megszűntetésének joga10;Biztosított kötelezettségei:

- közlési kötelezettség (írásban feltett kérdésekre, önmagában a kérdések megválaszolatlanul hagyása nem minősül annak megsértésének); ennek beáll a kötelezettség, ha bizonyítják, hogy

- biztosítónak tudnia kellett volna (elhallgatott vagy be nem jelentett tény ismerte);

- ezek a tények nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;

- életbiztosításnál: ha a szerződés megkötésétől az eseményig 5 év már eltelt (szabályzat a szándékos kötelezettségsértés esetét kivéve 2 év);

- kárenyhítési kötelezettség – tőle elvárható módon, külön megállapodás esetén: kármegelőzési feladatok vállalásának megosztása;

- biztosítási esemény bejelentése és a kárhelyszín megtekinthetőségének lehetővé tétele;

- együttműködési kötelezettség;- törvényi engedmény kapcsán: a biztosított részére adni

kell tájékoztatást a károkozó személye és körülményei tekintetében;

- adott esetben a biztosított-ti minőség bizonyítása;- biztosítási esemény megtörténtének biztosítása.

A kedvezményzett jogosultságai:saját jogán, közvetlenül a biztosító teljesítése iránti igényben realizálódik, mivel a biztosítási szerződés harmadik személy javára létesült jogügylet.A kedvezményzett kötelezettségei:együttműködéshez kapcsolódik:

- bejelentse a biztosítási eseményt;- szükséges okiratok, okmányok átadása;

10 561. §


- kezdvezményzetti minőség bizonyítása;Károsult jogosultságai és kötelezettségei:- csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási jogviszony körében a károsult

jogosult arra, hogy a károkozó helyett a biztosítóval szemben érvényesítse a kárigényét;

- nem köteles elfogadni a biztosító által nyújtott teljesítést;- kárenyhítés.

kereskedelmi jog - jegyzetportal.hu · web viewa franchising szó francia eredetű, és valami...

Documents