karakterek, bekezdések formázása karakterek formázása › data › ilias-ha › lm_data ›...

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Karakterek, bekezdések formázása

Karakterek formázása A karakter a dokumentum legkisebb egysége. A karakter formátuma meghatározza a karakter megjelenését és helyzetét a többi karakterhez viszonyítva. A Wordben ezt menüből a Formátum/Betűtípus parancs segítségével állítjuk be. A betűformázással a karakter méretét, típusát, stílusát és egyéb különlegességeit határozzuk meg.

Betűtípusok Az operációs rendszerek többféle betűtípust használnak, de a legjellemzőbb a TrueType típus. A TrueType betűtípusok minden grafikus nyomtatón kinyomtathatók és szabadon átméretezhetők. A TrueType betűtípust a betűtípus neve előtt megjele-nő ikon jelzi. (Ma már kevésbé elterjedt, de a legtöbb operációs rendszer képes kezelni az Adobe Type1-es betűstílusokat, amelyek jellegüket tekintve nagyon ha-sonlóak a TrueType betűkhöz, de ezeket elsősorban a nyomdaiparban használják.) A betűtípus kiválasztásához jelöljük ki a formázandó betűt vagy szövegrészt, majd gördítsük le az eszköztár Betűtípus listáját, vagy válasszuk a menüben a Formá-tum/Betűtípus parancs Betűtípus fülét, és ott válasszuk a Betűtípus oszlopot. Ekkor megjelennek a rendelkezésre álló betűtípusok. Válasszuk ki a megfelelőt, és a kijelölt tartomány betűtípusa az általunk választottra módosul.

1. ábra

Betűtípus kiválasztása az eszközsorból

Betűméretek A betűk mérete a karakterek nagyságát határozza meg. A kisebb betűmérettel írt szövegből ugyanannyi szöveg kevesebb helyet foglal el, azonban az olvashatóságot ronthatja. A betűméretek váltásait jól alkalmazhatjuk figyelemfelkeltésre, azaz kieme-lésekre is.

2. ábra

Különböző méretű betűk

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 1


A betűket a szövegszerkesztők tipográfiai pontban mérik. Ez a pont a nyomdaiparban használt mértékegység. (A betű nyomdaipari mértékrendszeréről a Tipográfia a szövegszerkesztésben című fejezetben olvashat részletesen.) A betűméret megváltoztatásához jelöljük ki a szöveget és gördítsük le a Betűméret listát az eszköztáron, vagy válasszuk a menüben a Formátum/Betűtípus parancs Betűtí-pus fülét, és ott válasszuk a Betűméret oszlopot. Válasszuk ki a kívánt méretet a listából. Amennyiben nem találunk olyan méretet, amit használni szeretnénk, írjuk be a lista beviteli mezőjébe az értéket. A kijelölt szöveg ekkor átméreteződik.

3. ábra

A betűméretet a legördülő menü segítségével magunk is beállíthatjuk

Betűstílusok A betűtípusokhoz a méreten kívül egyéb további megjelenéseket társíthatunk. Ilyen a kiemelésekre használt dőlt, félkövér és aláhúzott, illetve ezek kombinációi. A betű stílusát az eszköztár használatával adhatjuk meg a legegyszerűbben. Az ikonok

a félkövér, dőlt és aláhúzott stílusokat kínálják fel. Ezek a stílusok termé-szetesen elérhetők a menüből is: a Formátum/Betűtípus parancs Betűtípus fülén, a Betűstílus oszlopban találhatók meg. Figyeljen arra, hogy egy oldalon legfeljebb két stílust használjon ezek közül, különben a kiemelés nem segíti az olvasást és ér-tést, hanem zavarja azt.

4. ábra

Túl sok különböző stílus zavaróan hat

Betűszínek Kiemelésként a betűk színét is beállíthatjuk, vagy háttérszínt is adhatunk szövegünk-nek. A színezést az eszköztár Betűszín , a háttérszínt a Kiemelés paran-csával oldhatjuk meg a legegyszerűbben, de a Betűszín parancs a menüből is elér-hető (Formátum/Betűtípus parancs, Betűtípus fül, Betűszín legördülő ablak).



Aláhúzás típusa, aláhúzás színe Előfordulhat, hogy egy-egy szövegrészt alá akarunk húzni, esetleg még az aláhúzás színét is szeretnénk kiválasztani. Erre ad lehetőséget a Formátum menü Betűtípus parancsának Betűtípus fülén az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő ablak. Először jelölje ki az aláhúzni kívánt szövegrészt/szavakat, majd válassza ki a megfelelő típusú vonalat és színt. Az aláhúzás típusa lehet a Szóaláhúzás is – ilyen-kor csak a kijelölt szavak lesznek aláhúzva, a szóközök nem. Az ablak alsó részében a Minta ablakban mindig láthatja az éppen beállított karakterformázás hatását a kije-lölt szövegre.

5. ábra

Az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő ablakok

6. ábra

Különböző színű és típusú aláhúzások



Különleges karakterformázás A Wordben lehetőség van tizenegy különleges karakterformázásra is. Olyan lehető-ségek állnak itt rendelkezésére, mint az alsó és felső index, az áthúzott, a kétszer áthúzott, a nagybetűs, a kiskapitális, a rejtett, az árnyékolt, a körvonalas, a domború és a vésett karakterformázás. Ez a lehetőség a Formátum menü Betűtípus paran-csának Betűtípus fülén, a Különlegességek mezőben található.

7. ábra

A különleges karakterformázás ablaka

8. ábra

Különleges karakterformázással ellátott szöveg

Térköz és pozíció A térköz és pozíció segítségével a karakterek szövegen belüli helyzetét és tá-volságát határozhatjuk meg. A betűk közötti távolság lehet normál, ritkított vagy sűrített (Betűköz), a karaktereknek a többi sorhoz viszonyított függőleges elhelyez-kedése pedig lehet normál, emelt és süllyesztett (Elhelyezés). Ezeket a beállításokat a Formátum menü Betűtípus parancsának Térköz és pozíció fülén állíthatjuk be.



9. ábra

Térköz és pozíció fül

10. ábra

Térköz és pozíció beállításának lehetőségei

Effektusok a szövegben Szövegünket figyelemfelhívóbbá, vonzóbbá tehetjük különböző szöveganimálási le-hetőségekkel (pl. fényreklám, villogó háttér, villódzás stb.) Ezek nyomtatásban ter-mészetesen nem jelennek meg, de e-mail mellékleteként, weblap szerkesztésénél hasznos lehet ez a funkció. Arra azonban itt is nagyon kell figyelni, hogy az effektus ne legyen zavaró, ne elvegyen a szöveg minőségéből, inkább segítsen hozzá annak megértéséhez. Az effektusok beállításához jelöljük ki a szöveget, majd a Formátum menü Betűtípus parancsának Effektusok a szövegben fülén válasszuk ki a ne-künk tetsző hatást. (A Minta ablakban megtekinthető a formázás hatása a szövegre.)



11. ábra

Az Effektusok a szövegben fül

Karakterformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál az alábbi weboldalakon: http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830151038.aspxhttp://www.jos.hu/down/0172/word_wo.pdfhttp://doscar.extra.hu/halado/karakterek.htmlhttp://hu.ecdlweb.org/index.php?title=Word_2003_-_Karakterform%C3%A1z%C3%A1shttp://www.bokay.sulinet.hu/cgi-bin/page_loader3.php?p_name=html/pagew17.php&exp=0

Oldja meg az alábbi weboldalon található karakterformázási feladatot, és mentse el a saját gépére!


http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830151038.aspx

http://www.jos.hu/down/0172/word_wo.pdf

http://doscar.extra.hu/halado/karakterek.html

http://hu.ecdlweb.org/index.php?title=Word_2003_-_Karakterform%C3%A1z%C3%A1s

http://www.bokay.sulinet.hu/cgi-bin/page_loader3.php?p_name=html/pagew17.php&exp=0

http://cryzis.vmg.sulinet.hu/~barnkopf/word/golyabal.html


Bekezdések formázása Egy bekezdés sorainak a margóktól mért távolságát magunk is beállíthatjuk. A be-kezdés sorainak a margóktól mért távolságát függőleges behúzásokkal szabályoz-hatjuk. Fontos jellemzője egy bekezdésnek az előző bekezdéshez és az őt követő bekezdéshez viszonyított elhelyezkedése. Jellemző a bekezdéseken belüli sorok tá-volsága is. Általában egy bekezdés több sorból áll. Új sorokat a Shift+Enter billentyű-kombináció leütésével hozhatunk létre. Ekkor új sor keletkezik, de nem záródik le a bekezdés. Ezt a sorelzáró jel mutatja (ha az eszközsoron be van kapcsolva a Minden látszik parancs). Mindig azt a bekezdést tudjuk formázni, ahol a szövegkurzorunk áll, vagy amely be-kezdések ki vannak jelölve. A bekezdések formázását a Formátum menü különböző parancsaival alakíthatjuk a Wordben.

• A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Behúzás és térköz fülön a követ-kezőket állíthatjuk be: igazítás, behúzás, térköz.

12. ábra

A Formátum menü Bekezdés parancsának ablaka

Igazítás Az igazítás a bekezdés sorainak az oldal bal és jobb széléhez való viszonyát szabá-lyozza. Alapvetően négyféle igazítási mód van: balra, középre, jobbra, sorkizárt, az alapértelmezett beállítás a balra igazított. Az igazítást az eszköztár gombjaival

is végrehajthatjuk.



Balra igazításkor a bekezdés sorainak kezdő karakterei a bal margó vonala mentén helyezkednek el. Ebben az esetben a sorok utolsó karakterei nem egy vonalban, ha-nem tetszőlegesen helyezkednek el. Jobbra igazítás esetén a bekezdés sorainak utolsó karakterei a jobb margó mentén helyezkednek el. He egy bekezdést középre igazítunk, akkor a sor első és utolsó karaktere a jobb- és baloldali margó által határolt területhez képest középen fog elhelyezkedni. A sorkizárás a szövegsorokat a jobb és a bal behúzás vonalához is igazítja. A sorki-zárt igazítás alkalmazásával a szövegben található szóközök méretét növeli meg a szövegszerkesztő. A sorkizárt igazítást csak többsoros bekezdések esetén használ-juk, mivel ha a bekezdés csak egy sor, akkor a szöveg balra zárt lesz.

13. ábra

Bekezdések igazításának lehetőségei

Behúzás A hangsúlyozandó szövegrészeknél behúzásokat alkalmazhatunk. A bal behúzás hatására a bal margóhoz viszonyítva a bekezdések sorai beljebb vagy kijjebb kez-dődhetnek. A jobb behúzás változtatásával a szöveg jobb szélét módosíthatjuk. A legördülő listából válasszuk ki a megfelelő mértéket, vagy írjuk be mi magunk. Fontos lehet, hogy ne az egész bekezdés, hanem annak csak az első sora legyen beljebb vagy kijjebb. Ennek beállítására szolgál a behúzás Típusa legördülő ablak, ahol kiválaszthatjuk a következő lehetőségek vannak: Első sor, Függő (alapbeállítás-ként a „nincs” jelenik meg). A behúzás mértékét a Mértéke legördülő ablakban állít-hatjuk be.



14. ábra

Bal behúzás, jobb behúzás, első sor behúzása, függő behúzás (a behúzás mértéke mindegyik esetben 1 cm)

A behúzás végrehajtható az eszköztár Behúzás gombjaival és a behúzásjelzők vonalzón történő állításával is. A vonalzó használatához álljunk az egérrel a vonalzón található kis téglalapra. Ügyeljünk rá, hogy az egérkurzor pontosan a téglalapon álljon! Amikor a kis téglala-pot elkezdjük húzni jobbra – a bal egérgomb lenyomásával –, egy szaggatott vonal jelenik meg a szövegben. Húzzuk a kívánt helyre az egérkurzort, majd engedjük fel az egér bal gombját. A bekezdés bal széle az új helyen áll. Most a vonalzón látható mindhárom jel (Függő behúzás – alsó csúszka, Első sor behúzása –felső csúszka, Bal oldal behúzása – kis téglalap) a kiválasztott helyre mozdult. Amennyiben csak az Első sor behúzásának jelét mozdítjuk, akkor a bekezdés első sorának kezdete fog megváltozni. Ha a Függő behúzás jelét mozdítjuk, akkor az első sor kivételével az összes többi sor kezdete megváltozik. Hasonló módon hajthatjuk végre a jobb oldali behúzást is, de a jobb oldali behúzásnál csak egyetlen jel található a vonalzón – ez a jobb oldali behúzás csúszkája.

15. ábra

Behúzásjelzők a vonalzón

Térköz és sorköz A térköz a bekezdést megelőző és a bekezdést követő bekezdések távolságát ha-tározza meg, így egy bekezdést elkülöníthetünk a dokumentum többi bekezdésétől. A bekezdés(ek) kijelölése után a legördülő menüből tudjuk kiválasztani a megfelelő mértéket. A sorköz a bekezdéseken belüli szövegsorok távolságát jelenti. A sortávolság a betűméret függvényében automatikusan állítódik, de a sorköz függhet attól is, hogy tartalmaz-e a sor valamilyen nagyobb méretű elemet. A sorköz alapértelmezése a szimpla.



16. ábra

A térköz és a sorköz legördülő ablakok

A sorköz mértéke közvetlenül is megadható, ha az Értéke legördülő menüben beállít-juk annak mértékét. Ezt a beállítást csak a Legalább, Pontosan és a Többszörös elemek kiválasztása esetén használhatjuk.

17. ábra

Behúzás, térköz és sorköz állítása bekezdésenként

Szövegbeosztás A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Szövegbeosztás fülön az állítható be, hogy a bekezdések első és utolsó sorai (Fattyú- és árvasorok) átkerülhetnek-e új ol-dalra, vajon a kijelölt bekezdés új oldalra kerüljön-e, esetleg maradjon együtt a kö-vetkezővel (vagyis semmiképp se kerüljenek más oldalra). Ezek hosszabb, több ol-dalas szövegnél nagyon fontos beállítási lehetőségek; az esztétikai megjelenésen túl hatással vannak a megértésre is.



18. ábra

Formátum menü Bekezdés ablak, Szövegbeosztás fül

Formátumok másolása Ha egy szövegrésznek kialakítottuk a formátumát, akkor azt alkalmazhatjuk egy má-sik szövegrészre is. A Wordben ezt a szokásos eszköztár Formátum másolása ikon segítségével hajthatjuk végre. Ha karakterformátumot akarunk másolni, akkor jelöljük ki a szöveget, amennyiben pedig bekezdésformátumot, úgy elég a bekezdésbe kattintani. Egyszerre több, különálló szövegrészt is tudunk ugyanolyan formátumra állíta-ni, ha kétszer kattintunk a Formátum másolása ikonra. Miután bekapcsolt álla-potban maradt az ikonunk, ezután keressük meg a formázandó szövegrészeket és az eddig tanultak alapján formázzuk meg. Az ikont az Esc billentyű lenyomásával kikapcsolhatjuk. Amennyiben a kijelölt tartományon belül több formátumelem is sze-repel, akkor a kijelölt szöveg első karakterének a formátuma fogja meghatározni a másolandó formátumot.



Szegély és mintázat Egy karaktert, bekezdést, kijelölt szöveget szegélyekkel és háttérmintázattal látha-tunk el. A szegélyek érdekesebbé, díszesebbé, hangsúlyosabbá teszik a dokumen-tumunk egyes részeit. A szegélyeket leggyakrabban bekezdések keretezésére hasz-náljuk, a karakterszegélyek csak korlátozott szolgáltatást biztosítanak. A Wordben a karaktereket csak körbefuttatva lehet keretezni. Szegélyt a Formátum/Szegély és mintázat menüparanccsal vagy az eszköztárból a Táblázatok és szegélyek ikon segítségével készíthetünk.

19. ábra

Szegély készítéséhez szükséges ablak

Bekezdés, szövegrész szegélyezése Jelöljük ki a szegélyezendő, árnyékolandó szövegterületet. Adjuk ki a Formá-tum/Szegély és mintázat parancsot, majd válasszuk a Szegély fület. Válasszuk ki a megfelelő típust! A következők közül választhatunk: Nincs Ekkor nincs keretezés, de ezzel törölhetjük a korábbi szegélyt is Körül A kijelölt szöveg körbekeretezése Árnyék Árnyékolt szegélyezés létrehozása Térhatás Térhatású szegély létrehozása Egyéni Egyéni keret létrehozása A Minta mezőben megtekinthetjük a szegélyezés formáját. Az első négy típust a szö-vegszerkesztő automatikusan készíti el, de az utolsó esetben mi magunk hozzuk lét-re a kívánt szegélyt, a minta segítségével.



Miután kijelöltük a szegély típusát, a vonal stílusát is válasszuk ki a vonalcsoportból, majd adjuk meg a szegélyező vonal színét a Színválaszték legördülő színmintáinak segítségével. Következő lépésként beállítjuk a vonal vastagságát, szintén legördülő menü segítségével. Most állítsuk be a szegélyező vonalak közül azokat, amelyeket meg akarunk jeleníteni. Ehhez a művelethez a mintaszöveg melletti ikonokat hasz-náljuk. Ha megnyomjuk a megfelelő gombot, akkor a mintán megjelenik a kiválasztott szegély. Ezekkel tudunk szegélyeket megjeleníteni, illetve – ha újból ráklikkelünk – eltüntetni. Lehetőségünk van a Hatókör legördülő ablakból kiválasztani, hogy a szegély a be-kezdés vagy a szöveg körül legyen. Ha az utóbbit választjuk, akkor soronként kap keretet a bekezdés. További fontos lehetőség a Beállítások… gomb. Erre kattintva azt tudjuk beállítani, hogy a szegély milyen messze legyen a bekezdéstől (lent, fent, balra, jobbra).

20. ábra

Szegély a bekezdés körül, szegély a szövegben, egyéni szegély, a bekezdéstől távolabb levő szegély

Oldalszegély Oldal, oldalak szegélyezéséhez a Formátum menü Szegély és mintázat parancs Oldalszegély fülét kell használni. A felépítése hasonló az Oldalszegély füléhez, itt azonban a Hatókör a teljes dokumentumra vagy egy-egy szakaszra vonatkozhat. A Beállítások… gomb itt is arra ad lehetőséget, hogy a szegély távolságát határozzuk meg – a lapszélhez vagy a szöveghez képest. Az ablak aljában található Vízszintes vonal… gomb segítségével különböző mintázatú vízszintes vonalat állíthatunk be a szöveg tetszőleges részébe. Ez fontos funkció lehet akkor, ha pl. két, tartalmában egymástól eltérő szövegrész egy oldalon van, mert ezzel látványosan jelezhetjük kü-lönállásukat.



21. ábra

Formátum menü, Szegély és mintázat parancs, Oldalszegély fül

22. ábra

Oldalszegély alkalmazása a teljes dokumentumon



Mintázat A mintázat elkészítéséhez a panel Mintázat fülére kell kattintanunk. Itt megadhatjuk a kitöltőszínt, a kitöltés mintázatát és a kitöltő minta színét. Az OK gomb segítségével visszatérünk a dokumentumunk szerkesztéséhez és megjelenik a szövegrésznek a beállítások szerinti szegélyezése.

23. ábra

A mintázat elkészítéséhez ebben az ablakban kell beállítanunk a paramétereket

Bekezdésformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál az alábbi webolda-lakon: http://www.jos.hu/down/0151/100-101.pdfhttp://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830281038.aspxhttp://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/wordoktseg/bekezdes.htmhttp://cryzis.vmg.sulinet.hu/~barnkopf/word/tetel.htmlhttp://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/word/wordindex.html


http://www.jos.hu/down/0151/100-101.pdf

http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830281038.aspx

http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/wordoktseg/bekezdes.htm

http://cryzis.vmg.sulinet.hu/~barnkopf/word/tetel.html

http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/word/wordindex.html

karakterek, bekezdések formázása karakterek formázása › data › ilias-ha › lm_data ›...

Documents