„jogszerű? legyen!- jogpont+ mini szakmai konferencia”

„Jogszerű? Legyen!-JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia”

Előadó: Antalikné Szabó Mária

Munkaügyi felügyelő

BFKH MMSZSZ

E-mail cím: [email protected]ám: +36 1 3233-600

Munkaidő- és pihenőidő2014.03.13

Munkaidő, pihenőidő

Az 1996. évi LXXV törvény a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2§ (1) bekezdése szerint:

A munkaügyi ellenőrzést – a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (továbbiakban: felügyelők) látják el.

4§ (1) bekezdése szerint: A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyszín külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat

3§ (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed: f.) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírt rendelkezések megtartására.


A munkaidő és pihenőidő vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

Az Mt. 51§ (4) bekezdése szerint a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit.

Tehát úgy kell meghatározni a munkaidő-beosztás szabályait, vagyis a munkarendet, hogy ennek a követelményeknek maradéktalanul megfeleljen.


A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha:

• Naptári hónapként hat órát meg nem haladó tartalomban vagy

• Egy naptári évben csak a technológiai előírásban meghatározott speciális okból, egy adott időszakban szünetel és

• további felvételnek is meg kell megfelelni a megszakítás nélkülinek minősüléséhez:

o Társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl.: áramellátás) vagy

o Termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (pl.: kohászat).


Többműszakos tevékenység:

Ha a munkáltató tevékenysége eléri a heti nyolcvan órát.

Általában 1 hónapot (hosszabb időszak) kell alapul venni, hogy átlagban megvalósuljon a heti nyolcvan óra, tehát egy- egy héten lehet alkalomszerűen kevesebb, ha máskor pedig több az időtartam.

Itt a régi Mt. Feltétele már nem érvényesül„Egymást váltva azonos tevékenységi körben”


Idény jellegű tevékenység:

Ha az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik és ez nem munkaszervezési kérdés mivel csak az adott időszakban végezhető a tevékenység (jellemzően mezőgazdasági munka).


Készenléti jellegű munkakör:

• A munkavállaló a feladat jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

• a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.


A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnap/munkaszüneti napon is rendeltetése folytán

működőnek ha:

A tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz/munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (pl.: strand, étterem) vagy

Baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzésére vagy elhárítása (pl.: autómentő), továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor (biztonsági őr).

Általános munkarend:

A munkaidő heti 5 napra, hétfőtől péntekig történő beosztása


Munkaidőkeret:

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

Munkaidőkeret alkalmazását (kezdő és befejező időpontját) írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.

(Gyakori hiba, hogy a munkáltató nem határozza meg a munkaidőkeret kezdetét és befejező időpontját.)


Munkaidőkeret tartama:

a) Legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét

b) Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét Megszakítás nélküli Több műszakos Idényjellegű Készenléti jellegű Vagy az Mt. 135§ (4) bekezdésben meghatározott munkakörben. Pl.: légi utaskísérő,

polgári repülés, személyszállítást végző, kikötőben, közlekedést biztosító munkakör stb.

c) Kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A kollektív szerződés felmondása vagy megszűntetése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.


Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

Specialitás:A törvény által meghatározott korlátoknak (napi, heti munkaidő) a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie.


Eljárás a munkaidőkeret lejárata előtti munkaviszony megszűnése esetén:

Ha a munkavállaló a munkaidőkeret addigi részében időarányosan többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondása, határozott idő lejárta, a munkáltató határozott idejű jogviszonyt elszámolás útján megszüntető azonnali

hatályú felmondása, munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondása, Munkavállaló szankciós (rendkívüli) azonnali hatályú felmondása esetén.

.


Ha a munkavállaló a munkaidőkeret addigi részében időarányosan kevesebbet dolgozott, akkor a különbözetet állásidőként kell elszámolni:

a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondása, határozott idő lejárta, a munkáltató határozott idejű jogviszonyt elszámolás útján megszüntető

azonnali hatályú felmondása, munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondása, Munkavállaló szankciós (rendkívüli) azonnali hatályú felmondása esetén.


A munkaidő keret lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén az elszámolás során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (alkalmazható):

munkavállaló felmondása, munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondása, munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos

magatartásával indokolt felmondásával, vagy a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg.


A következő munkavállalói kör tekintetében csak beleegyezésükkel alkalmazható a munkaidőkeret:

nők várandóságuk megállapításától gyermekük három éves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke három éves koráig, ha egészségkárosító kockázat áll fent.

Fiatal munkavállalók esetében maximum heti munkaidőkeret állapítható meg.


Munkaidő-beosztás

Munkaidő- beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

A munkarend lehet kötött vagy kötetlen.

Kötetlen munkarend, ha a munkáltató a munkaidő- beosztásának a jogát a munkavállaló részére írásban átengedi a munkakör sajátos jellegére és a munkavégzés önálló megszervezésére való tekintettel.

Rugalmas munkarend: A munkáltató egy törzsidőt állapít meg (a munkavállalónak ebben az időszakban munkát kell végeznie), a munkaidő törzsidőn felüli részének beosztására viszont a munkavállaló jogosult.


Munkaidő- beosztást hét nappal korábban legalább 1 hétre írásba kell közölni.

Általános munkarend esetén: Heti öt nap hétfőtől péntekig.

Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén: A munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

Munkaidő-beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkáltató a munkaidő-beosztást 4 nappal a teljesülést megelőzően módosíthatja.


A munkavállaló napi munkaideje (részmunkaidőt kivéve) 4 óráról rövidebb nem lehet.

Napi munkaideje: legfeljebb 12 óraHeti munkaideje: legfeljebb 48 óra

A felek írásbeli megállapodása alapján a teljes napi munkaidő: készenléti jellegű munkakör vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója esetén

a napi munkaidő: legfeljebb 12 óraa heti munkaidő: legfeljebb 72 óra

A munkavállalók napi és heti munkaidejében a rendkívüli munka időtartamát is be kell számítani. A munkáltató a felek megállapodása alapján osztott napi munkaidőt is megállapíthat.


Munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása

Vasárnapra rendes munkaidő:

Rendeltetésre folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben Idényjellegű Megszakítás nélküli Több műszakos tevékenység keretében Készenléti jellegű munkakörben Kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához Külföldön történő munkavégzés során Kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet , a

kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató,kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.


Munkaszüneti napra rendes munkaidő

Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

Idényjellegű

Megszakítás nélküli

Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához

Külföldön történő munkavégzés esetén

osztható be.


Leggyakoribb szabálytalanságok

Munkaidő-beosztás megállapításának, illetve közlésének hiánya,

Szabálytalan munkaidő-beosztás,

vasárnapi munkavégzés szabálytalan elrendelése (havi egy vasárnap),

Munkaszüneti napi munkavégzés tilalmának megszegése,

Osztott munkarend nem megfelelő alkalmazása,

Kötetlen munkarend nem megfelelő alkalmazása,

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása a törvényi feltételek azaz munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában


Munkaközi szünet

Ha a munkaidő:

6 órát meghaladja: 20 perc9 órát meghaladja: további 25 perc

Legfeljebb 1 óra a felek megállapodása alapján.

Fiatal munkavállaló esetében:

4 és fél órát meghaladja: 30 perc

6 órát meghaladóan: legalább 45 perc


Napi pihenőidő

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra (fiatal munkavállaló esetén 12 óra) egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidőt) kell biztosítani.

Ettől eltérően legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani Osztott munkaidőben Megszakítás nélküli Több műszakos Idény jellegű tevékenység keretében Készenléti jelegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében


Heti pihenőnap

A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg.

Általános munkarendnél szombat és vasárnap.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ebben az esetben: 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani kivéve:

Megszakítás nélküli Több műszakos Idény jellegű tevékenység keretében foglalkoztatott

munkavállalók


Heti pihenőidő

Heti pihenőnap helyett 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is kiadható.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és 1 naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A munkaidőkeret átlagában heti 48 órát kell biztosítani

A munkavállaló számára legalább havonta 1 vasárnap pihenőnapot kell biztosítani., kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót.


Szabályszegések leggyakoribb formái

Nincs munkaközi szünet

11 óra pihenőidő nem biztosított (vagy 8 óra)

Általános munkarendben nem kerül kiadásra a heti 2 pihenőnap (egyik nem esik vasárnapra)

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató nem biztosít a munkaidő-keret átlagában heti 48 óra pihenőidőt.

6 nap munkavégzés után nincs beosztás szerinti pihenőnap

Havonta 1 pihenőnap nem esik vasárnapra


Rendkívüli munkaidő

Munkaidő-beosztástól eltérő

Munkaidőkereten felüli

Ügyelet tartama

Elszámolási időszak esetén ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó.

Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Kollektív szerződés a felek megállapodása alapján 300 órát állapíthat meg.


Ügyelet és készenlét

Lényege: A munkavállaló a beosztás szerinti napi rendes munkaidején kívül rendelkezésre álljon, ha munkavégzés iránti igény merül fel.

Különbség:

Ügyelet esetén a munkáltató által meghatározott helyen tartózkodik a munkavállaló.

Készenlét esetén a munkavállaló által megjelölt helyen.


Az Mt. a négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás elrendelését a munkáltató számára csak abban az esetben engedélyezi, ha meghatározott célhoz köti.

A. Társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítására

B. Baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget vagy környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása

C. Technológia biztonságos rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.


Készenlét

Havonta maximálisan 168 óra rendelhető el.

A készenlét alatt teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül.

Ha a munkavállaló a készenlét alatt sem végez munkát, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.


Ügyelet

Az ügyelet teljes tartamát be kell számítani.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejében, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.

A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaidejébe

A munkavállaló számára elrendelt rendkívüli munkaidő éves mértékébe

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.


Ügyelet

Az ügyelet teljes tartama beleszámít a beosztás szerinti munkaidőbe, ha az ügyelet alatti munkavégzési idő nem mérhető. Ebben az esetben a beosztás és a beosztás szerinti rendes munkaidő és az ügyelet együttesen nem haladhatja meg a 12 órát.

A készenlét és ügyelet elrendelése írásban történik legalább 1 héttel korábban és 1 hónapra előre közölni kell.


Készenlét a heti pihenőnap (pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el

A készenléttel és ügyelettel kapcsolatos jogsértések.

Ha a munkáltatónak nem lett volna lehetősége 4 órát meghaladó tartamú ügyelet vagy készenlét elrendelésére

A napi beosztás szerinti rendes munkaidő, rendkívüli munkaidő és az ügyelet alatt végzett munka meghaladja a napi 12 órát

Heti beosztás szerinti munkaidő – rendes és rendkívüli munkaidő – és az ügyelet időtartama együtt meghaladja a 48 órát


Szabadság kiadása

Alap szabadság 20 nap + pótszabadság

Munkáltató 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelően ad ki maximum két részletben.

Munkavállalói igény bejelentése előtte 15 nappal.

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató 15 nappal előbb közli.

Munkáltató által kiadott szabadság évente legalább 1 alkalommal összefüggő 14 nap.

Szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra kel kiadni. Munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerint.


A szabadságot megváltani a munkaviszony megszűnését kivéve nem lehet!

A munkaviszony megszűnésével a még ki nem adott szabadságot (időarányosan) meg kel váltani (távolléti díjjal).

Amennyiben több szabadság lett kiadva a munkavállalónak időarányosan, az nem követelhető vissza.


Fő szabályként a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

Ha munkaviszony október 1-jén (azt követően) kezdődik, akkor következő év márc. 31-ig kiadható

A munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, akkor az ok megszűnését követően 60 napon belül kell kiadni

Esedékesség évében kiadottnak tekinthető, ha kiadása tárgyévben kezdődik és maximum 5 munkanap kiadása folytatólagosan a következő évre tevődik át.

K.SZ. rendelkezése szerint a szabadság egynegyede a következő év márc. 31-ig adható ki

Felek megállapodása alapján az életkorra járó pótszabadság a következő év végéig adható ki.


Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

A munkáltató nem adja ki a tárgyévben a szabadságot

A munkáltató nem vezet nyilvántartást a szabadság kiadásáról


Nyilvántartás

A munkáltató köteles nyilvántartani Rendes és rendkívüli munkaidő (ügyelet) Készenlét Szabadság tartamát

A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.


Nyilvántartás

A rendes és rendkívüli munkaidő az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Munkáltató köteles nyilvántartani a hosszabb teljes napi munkaidőre szóló megállapodást.

A napi 24 órára illetve heti 72 órára emelt munkaidőről szóló megállapodást.


A munkaidő-nyilvántartással szembeni követelmény

• Tényszerű valós és teljes körű adatokat tartalmazzon

• Teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját tartalmazza naprakészen

• Naprakészséggel függ össze az a követelmény, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie

• Hitelesség a dokumentumban foglalt adatok valóságnak megfelelősége igazolt legyen

• Hitelt érdemlően tartalmazzon minden olyan adatot, ami az elszámolás alapja lehet, illetőleg megállapítható legyen belőle, hogy a munkáltató megtartott minden munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos szabályt.

Köszönöm a figyelmet!

„jogszerű? legyen!- jogpont+ mini szakmai konferencia”

Documents