jelentes 2015

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

1

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2015 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2015.

2


3

Tartalom 5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Áttekintés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015. évi tevékenységéről.

8 FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÁS

A Hatóság alapvető feladata a fogyasztók és a vállalkozások közvetlen és közve-tett tájékoztatása, részben a sajtókapcsolati rendszeren, saját online felületeken, részben rendezvények formájában. A cél a fogyasztói tudatosság növelése.

16 KÉPZÉSEK

Humánpolitikai fejlesztések és képzések a Hivatal életében

18 PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

Az üzletekben forgalmazott termékek biztonságát szavatolni hivatott témavizsgála-tok mellett, az európai tagállamokat tömörítő RAPEX rendszerműködésében is kiemelkedő munkát végzett a Hatóság.

44 LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG

A laboratóriumok az év során 17 074 db vizsgálatot végeztek el. A laboratóriumok vizsgálták a termékek biztonsági, minőségi jellemzőit, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő termékjellemzőket.

61 SZOLGÁLTATÁS ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG

A hagyományos kereskedelmi ellenőrzések és a szolgáltatások felügyelete első-sorban a fogyasztók vagyoni érdekeinek megóvását célozza. A legtöbb probléma és kifogás az általános kereskedelmi feltételek, a termékbemutatók és az elektro-nikus kereskedelem területén jelentkeztek

87 HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG

A hatósági eljárások lefolytatása mellett a jogi munka fontos szerepet tölt be az egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosításában és a jogalkotási előkészítő fel-adatokban is.

93 NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG

A határ menti országokkal való folyamatos kapcsolattartás mellett fontos szerepet kapott nemzetközi szervezetek munkájában való aktív részvétel, valamint ered-ményként értékelhető a kínai társhatósággal kötött, együttműködési megállapodás

104 EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT

Az NFH szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ 2015-ben is haté-kony munkát végzett, közel 16 342 000.- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igé-nyeit.

120 EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEK

Az évben megvalósított Uniós projektek eredményeinek összefoglalása.


4


5

Vezetői összefoglaló

HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN

A Dr. Seszták Miklós által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetén belül létrehozott és működő, Kara Ákos államtit-kár irányítása alatt álló Infokommunikációért

és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság, vala-mint a Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtit-kárság tevékenységének köszönhetően a minisztérium a hatósággal szoros együttműködést tartott fenn, és komoly szerepet vállalt a minisztérium, a központi szerv és a piacfelügyeleti, illetve fogyasztóvédelmi ha-táskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kapcsolatrendszerének fejlesztésében.

Az NFH tevékenységének fókuszában 2015-ben is a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének, illetve vagyoni érdekeinek a megóvása állt. Az éves ellenőrzési és vizsgálati program témavizsgálataiban a legszélesebb körű fogyasztói érdekek képviselete, a jogsértések által leginkább érintett területekre irányuló kiemelt hatósági figyelem, valamint a legtöbb panasz alapjául szolgáló részterületek folyamatos vizsgálata állt a középpontban.

A 2015. év további fontos eredménye, hogy a Kormány elfogadta az V. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiát, amely az Európai Uniós fogyasztóvédelmi szakpolitiká-jához igazodva meghatározza a hazai fogyasztóvéde-lem irányait a 2015-2018 közötti időszakra vonatkozó-an.

KOMMUNIKÁCIÓ

A stratégiailag kiemelt fontosságú európai uniós pályá-zatok révén a kommunikáció jelentős területein, hagyo-mányos és újszerű eszközökkel a fogyasztók és vállal-kozások széles körével sikerült a fogyasztóvédelmi előírásokat megismertetni. Közvélemény kutatással és „vírusvideókkal”, közérdeklődésre számot tartó termé-kek széleskörű tesztelésével és a lakosság informálá-

sával, országszerte lakossági és vállalkozói fórumok-kal, országos fogyasztóvédelmi roadshow-val a fenn-tartható életmód, és az egészséges táplálkozás fontos-ságára is hangsúly került.

2015 során összesen 67 db sajtóközleményt juttatott el a hatóság a sajtóorgánumokhoz. Mérföldkő a hatósági kommunikáció életében, hogy a vizsgálati eredmények publikálása során az érintett termékek is megnevezés-re kerülnek, így a lakosság számára a mondanivaló valódi hírértékkel bír. Ezen gyakorlat első jelentős té-mája a CO érzékelők kommunikálása volt.

A korábbi években kialakított online rendszerek (hatósági honlap, e-mail elérhetőségek, fórum oldal, Facebook felület) mellett további új szemléletfor-máló, tájékozódást elősegítő felületek jöttek létre. Így például „Mintawebáruház” néven, egy olyan honlap jött létre, mely interaktív módon segíti a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelem jogszerű mű-ködésében, illetve a biztonságos online vásárlásban. A „Fogyasztói portált” nevezetű oldal pedig a fogyasztó-védelmi szervezetrendszer egységes, szakterületen-ként csoportosított információit tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó online felület. A weboldal megkönnyíti és meggyorsítja a pa-naszbejelentés, illetve információkérés menetét a fo-gyasztók számára.

PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

A termékbiztonság felügyelete is sokszor követelt aktív lépéseket a hatóságtól. A 2015. évben a RAPEX rend-szerben összesen közel 2100 veszélyes termékre vo-natkozó riasztást regisztráltak. Ebből 82,5% súlyos kockázatot, míg 5,5% magas vagy közepes kockázatot jelentett a fogyasztókra nézve.

A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasz-tások (195 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek, 21,5 %-át villamossági termékek (elektromos termé-


6

lések feltárása volt, míg az egyéb termékcsoportok vonat-kozásában elsősorban termékbiztonsági vizsgálatok el-végzése, és az így talált veszélyes termékek piacról törté-nő kiszűrése történt. Az év során összesen 6 852 db vizs-gálatot végzett az EVL, melyből 5 955 db vizsgálat szol-gáltatta a témavizsgálatokhoz, fogyasztói panaszokhoz, termék-összehasonlító vizsgálatokhoz, külső megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pá-lyázat éves utóellenőrzéseihez, illetve új pályázatainak elbírálásához szükséges alapokat. A fennmaradó 947 db vizsgálat az akkreditált státusz fennmaradásához volt szükséges.

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉ-GEK ELLENŐRZÉSE

A kereskedelem területén az általános forgalmazási sza-bályok és az árfeltüntetés előírásainak vizsgálatára 2015-ben összesen 5 994 kereskedelmi egységben végeztek hatósági ellenőrzéseket, melyek 41%-ában, 2 471 eset-ben tártak fel jogsértést. A korábbi évek viszonylatában javuló tendencia figyelhető meg ezen a téren.

A szavatossággal és jótállással kapcsolatos ellenőrzések esetében a kifogások 56%-a (109 db) továbbra is abból adódott, hogy a kereskedők nem vettek fel jegyzőkönyvet a fogyasztói panaszokról. 562 esetben vizsgálták a jótál-lási jegyre vonatkozó előírásokat, melyből 321 alkalom-mal tártak fel jogsértést. 2179 estben ellenőrizték a sza-vatossági és jótállási jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, melyből 419 alkalommal (19% kifogásolási arányban) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot állapítottak meg a kollégák.

A témavizsgálatok során a kormányhivatalok munkatársai 180 árubemutatót ellenőriztek, melyből 89 esetben tártak fel jogsértő magatartást. Az írásbeli előzetes tájékoztatást

kek, során összesen 11 251 db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvé-delmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatok voltak.

A Mechanikai és Villamos Laboratórium az éves vizsgálati programban szereplő témákban villamos termékeken, játékokon és egyéb fogyasztási termékeken, összesen 17 termékkör tekintetében, míg 3 esetben saját vállalású témavizsgálat során végezett termékbiztonsági vizsgála-tokat. A laboratórium 25 alkalommal tartott nyílt napot, illetve vett részt rendezvényeken, ahol felhívta a figyelmet a termékek veszélyeire, és vizsgálatokat mutatott be. Emellett 40 bölcsődében és játszóházban tartott előadást a korosztályra jellemző játékok veszélyeiről.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium (EVL) alapvető feladata az élelmiszerek tekintetében a megtévesztő jelö-

vizsgáló, összesen 90 ellenőrzés közül 32 termékbe-mutatón állapítottak meg valamilyen hiányosságot, pon-tatlanságot, vagy a tájékoztatás teljes hiányát. Az elő-adások alkalmával 102 esetben tapasztaltak tisztesség-telen kereskedelmi gyakorlat alapjául szolgáló jogsér-tést. Az ilyen típusú áruértékesítéssel kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány érkezett a hatósághoz.

A fiatalkorúak tiltott dohány- és alkoholtermékkel törté-nő kiszolgálását a kormányhivatalok 1 035 helyszínen ellenőrizték és 392 üzletben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 38%-os kifogásolási arányt jelentett.

Az idegenforgalmi vizsgálatok során 2015-ben 1 844 ellenőrzést folytattak le, amelyből 1 667 esetben ven-déglátó-ipari egységet, 177 esetben személytaxi-szolgáltatót vizsgáltak. Az ellenőrzést végző munkatár-sak 424 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 23%-os kifogásolási arányt eredményezett.

A villamos energiaszolgáltatással kapcsolatban 1258 db, földgázszolgáltatást érintően 747 db, vízközmű-szolgáltatásra összesen 809, távhőszolgáltatásra 294, míg hulladékgazdálkodásra vonatkozóan 557 db fo-gyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz. A beadványok száma a 2014. évhez képest mindenhol csökkenő tendenciát mutatott.

JOGI, HATÓSÁGI MUNKA

Az NFH Hatósági és Jogi Főosztályán a 2015. évben összesen 3799 ügy volt folyamatban. A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksé-relmek és az NFH által határozatban megállapított jog-sértések általában a szolgáltatás felfüggesztésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak össze-függésben. A felsoroltakon kívül az NFH számos eljá-rást folytatott le a közszolgáltatást végző vállalkozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszol-gálati eljárását vizsgálva.

A 2015. évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 149 esetben kérték a fővárosi/megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt a másodfo-kú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel pedig 18 alkalommal fordultak a Kúriához. Felülvizsgá-lati eljárásban a Kúria 14 döntést hozott, ebből 9 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével. Ezen esetek közül kiemelendő a Váci Távhő Kft.-vel szemben megnyert per. A Kúriának az NFH határozatát helybenhagyó ítélete nyomán 2424 db szolgáltatói szer-ződésszegésre tekintettel kiállított számlát érintő jog-sértés nyert orvoslást.

Nagy jelentőségű az Európai Bíróság 2015-ben megho-


7

zott C-388/2013. számú ítélete, amely elismerte az NFH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kap-csolatos joggyakorlatát. A Kúria az NFH UPC Magyar-ország Kft. ügyében hozott határozatának alapjául szol-gáló EU-s jogszabály értelmezése céljából az Európai Bírósághoz fordult. A Bíróság ítéletében megfogalmaz-ta, hogy a téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügyfelet érint.

NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG

Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Eu-rópai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenysé-gekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Háló-zat (International Consumer Protection and Enforcement Network – ICPEN) multilaterális kooperá-ciójában. Az előbbihez sorolható közös akciók közül kiemelendő a „Fair Skies” projekt, amely során a tagál-lamok a saját államukban székhellyel rendelkező légi-társaságok általános szerződési feltételeit vették gór-cső alá. Az ICPEN-es projektek közül az internetes vizsgálatok kapacitás-építését célzó SECIR említendő, amelynek célja az egyes tagállamokban az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés elősegítése. Internetes laborok jöttek létre a projektben résztvevő tagállami hatóságoknál, és a részt vevő kollégák profi gépparkkal, szoftverekkel, felkészült szakemberekkel jogsértésekre „vadászva” szűrik az internetet. Mivel az NFH-n belüli internetes labor komoly szervezeti- és technikai fejlesztést igényelt, a hatóság a SECIR-rel párhuzamosan az ÁROP-projekt keretében tette le az internetes vizsgáló labor alapjait.

Az NFH a fentiek mellett kiemelt hangsúlyt fektet a két-oldalú nemzetközi együttműködések kialakítására és elmélyítésére azon európai államokkal, amelyek még nem EU-s tagállamok. Az együttműködéseknek kiváló kereteket biztosítanak a gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottságok (GVB) Magyarország és Algéria, Egyiptom, Albánia, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia között. A GVB-k legfőbb célja a két ország közötti befektetések ösztön-zése és a gazdasági kapcsolatok élénkítése, amely célok elérését támogatja a piacfelügyelet és fogyasztó-védelem területén folytatott kétoldalú együttműködés erősítése is. A fenti kétoldalú nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eredményei a 2015. évben az NFH által Montenegró és Macedónia társhatóságaival aláírt bilaterális együttmű-ködési megállapodások, amelyek a konzultáció és tájé-koztatás rendszeressé válását, a szakmai együttműködés

elmélyülését, a partner államok uniós csatlakozásának haté-kony támogatását és a szakmai projektekben való közös részvételt eredményezhetik a jövőben. EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT

A 2015. évben összesen 504 (2014-hez képest 14%-al több) olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelyek rendezésében a fogyasztó és a vállalko-zás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. Emellett még 278 (25%-os növekedés 2014-hez ké-pest) olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amely so-rán különböző okokból kizárólag a magyar EFK műkö-dött közre.

Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet külföldi társközpontjaival együttműködve 2015-ben nagyságrendileg 24.860.000,- Ft összegben és érték-ben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 14.161.000,- Ft a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került érvényesítésre.

EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEK

Az NFH fogyasztóvédelmi célkitűzéseinek és a fo-gyasztók tájékoztatásának minél színvonalasabb meg-valósítását szolgálta többek között a 2015. év folyamán az NFH által megvalósított három nagy Európai Uniós projekt: a TÁMOP 6.1.6.-14/1- 2015-0001, a KEOP-6.4.0/14-2015-0001, valamint az ÁROP 1.2.24-2014-2014-0001. Az Uniós támogatás segítségével az egészség- és környezettudatosság, illetve a fogyasztó-védelem szervezeti működésének fejlesztése kerülhe-tett előtérbe. Rohanó társadalmunkban egyre kevesebb figyelmet szentelünk egészségünk és környezetünk megőrzésére. Az NFH kampánysorozataival változta-tásra késztette a társadalom különböző csoportjait. A kiemelt jelentőségű Európai Uniós projektek részeként kiterjedt laborvizsgálatok eredményeivel szembesülhet-tek a fogyasztók. Az NFH több ezer kiadvány, infógrafi-kai kisfilmek, TV, rádió, óriásplakát hirdetések, közös-ségi oldalak és más online felületek segítségével mu-tatta be az egészségtudatos és fenntartható fogyasztói magatartást. A 70 állomásos kampány, illetve ország-szerte 37 helyszínen megvalósuló roadshow rendez-vénykamionjánál a felmerülő kérdésekre szakemberek adtak választ. A megvalósult projektek következtében több tízezer fogyasztó kapott segítséget az egészség- és környezettudatosság felé vezető úthoz, és számos ponton sikerült hatékonyabbá tenni a fogyasztóvédelem szervezetrendszerét.

DR. SZENTE ISTVÁN

főigazgató


8

Fogyasztói tájékoztatás

A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSE

A fogyasztói tájékoztatás és jelentős fejlesztések a hatóság kommunikációs tevékenységének központjában

A 2015. év jelentős mérföldkő volt a fogyasz-tóvédelmi hatóság tevékenységében. Straté-giailag kiemelt fontosságú európai uniós pályázatok révén a kommunikáció jelentős

területein hagyományos és újszerű eszközökkel a fo-gyasztók, a vállalkozások széleskörű elérésével sikerült a fogyaszt védelmi előírásokat megismertetni a közvé-leménnyel.

Közvélemény kutatással és „vírusvideókkal”, közérdek-lődésre számot tartó termékek széleskörű tesztelésével és a lakosság informálásával, országszerte lakossági és vállalkozói fórumokkal, országos fogyasztóvédelmi roadshow-val és még sok különleges eszközzel sikerült a közvélemény figyelmét a fogyasztóvédelem, valamint a fenntartható életmód, az egészséges táplálkozás fon-tosságára felhívni.

A személyes találkozások, közvéleménykutatások eredményeképp leszűrt fogyasztói vélemények alapján sikerült a fogyasztóvédelmi szakterület tovább fejlesz-tendő irányait feltérképezni, s képet alkotni a fogyasztó-védelem jelenlegi megítéléséről. Mindezek figyelembe-vételével pedig elkészült a Magyarország V. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányu-ló, 2018-ig szóló feladatterv végrehajtásához szüksé-ges kormányzati intézkedésekről szóló Kormányhatáro-zat.

A korábbi években kialakított online kommunikációs csatornák és eszközök a fogyasztók új igényeinek meg-felelően megújításra kerültek, értve ez alatt a hatóság honlapját, Facebook oldalát, vagy akár az Okoskosár, Okosotthon weboldalakat. A pályázatok eredményter-mékeiként létrejött infografikák, videók, új weboldalak (pl. Fogyasztói Portál, Mintawebáruház) azt a célt szol-gálják, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára hatékony, emberközeli, ugyanakkor előremu-tató, fejlesztő, köznevelő hatású információkat jutasson el a hatóság a célközönséghez.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hagyományos hatósági feladatainak ellátása mellett kiemelt figyelmet szentel a fogyasztói tájékoztatásnak, illetve az alterna-tív ösztönző eszközök alkalmazásának. A hatósághoz érkező megkeresések száma évről évre nő, és bár ösz-szetételük változik, az igény a tájékoztatásra és a prob-lémák megoldásához szükséges ismeretekre folyama-tosan jelen van.

Az NFH az elmúlt években is folyamatosan bővítette azoknak a csatornáknak a körét, amelyeken keresztül a fogyasztók feltehetik kérdéseiket, megfogalmazhatják problémáikat és segítséget kérhetnek ügyeik megoldá-sában.


9

Bár az emberek jelentős hányada fordul elektronikus úton a hatósághoz, továbbra is érzékelhető az igény a személyes kapcsolattartás biztosítására mind a fogyasztói, mind a vállalkozói oldal irányából, így szükséges ezen csatornák tovább szélesítése.

Kiemelt célkitűzésként jelenik meg továbbra is a fo-gyasztói tudatosság növelése, valamint a piaci sze-replők informálása és képzése a jogkövető piaci ma-gatartás kialakítása és fejlesztése-, a fogyasztóbarát vállalkozói modell erősítése érdekében.

A közvélemény széleskörű tájékoztatása A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a sajtóval való kapcsolattartásra különösen nagy hangsúlyt fektet, tudván, hogy üzeneteivel így érheti el a fogyasztók legszélesebb körét. A hatóság a fogyasztói tudatosság növelése érdekében a média különböző csatornáin keresztül tájékoztatja a lakossá-got. 2015 során összesen 67 db. sajtóközleményt juttatott el a sajtóorgánumokhoz. A közlemények témái között szerepelt a különböző szezonális termé-kek (csokoládé mikulás, csoki nyuszi, farsangi maszk), villamossági készülékek (mobiltelefon töltő, informatikai készülék, mikrohullámú sütő), kozmetikai (arckrém, hajfesték, sampon, hajbalzsam) és más termékek vizsgálati eredményei.

Az olyan fontos területek, mint a kiemelten védendő fogyasztók körét érintő egyes vizsgálatok, jelentős sajtó érdeklődésre tartottak számot. A gyer-mekeknek szánt termékek vizsgálatairól készült sajtó-közlemények (gyermekek tömegét hordozó játék, ete-tőszék, pelenkázó lap, bölcsődei játék, felfújható vízi játék, lövedékes és mágneses játék, játék babakocsi, gyermekruha stb.) arra hivatottak, hogy felhívják a szülők figyelmét a nem biztonságos gyermekápolási termékekben, ruhaneműkben és játékokban rejlő ve-szélyekre.

Másik kiemelten védendő célcsoportot, az időseket érintő téma a termékbemutatók voltak. A 2015-ben végbement jogszabályi szigorításokról, valamint az azokat megelőző társadalmi konzultációról a hatóság folyamatos tájékoztatásokat adott közre. Ennek eredményeként olyan visszajelzések is érkeztek a hatósághoz, melyek bizonyítják a fogyasztói tudatos-ság megerősödését a területen.

Speciális szervezeti élethelyzetek, vitás ügyek megkí-vánhatják, hogy a szervezet vezetője presztízsértékű eszközzel élve, önmaga is véleményt alkosson. A kommunikációs tevékenységet érintően a magyar

hatóságok közül szinte egyedülálló módon az NFH főigazgatója - nem ellenőrzési célból, hanem a ter-mékbemutatókat érintő véleményformálás, személyes megtapasztalás céljából – eleget tett egy árubemuta-tót szervező cég meghívásának, és személyesen vett részt az eseményen.

A rendezvényen a hatóság vezetője és kísérője, a Fővárosi Kormányhivatal kollégája, mint vásárlók hall-gatták végig a programot, átvették az ajándékot a nyereménysorsoláson, és szerződést kötöttek. Csak ezek után igazolták magukat, megkezdve a fo-gyasztóvédelmi eljárás további szakaszát.

Ennek eredményeképpen is mondható, hogy a termékbemutatókat szabályozó jogi előírások az évben jelentősen megszigorodtak, s például a jövőben sem az NFH főigazgatója, sem a fogyasztók nem kaphatnak kézhez olyan meghívókat, melyen nyeremény ígéretével csábítják az érdeklődőket, mivel a reklámozásra vonatkozó szabályok megváltozásával tilos az árubemutatókat, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny, ajándék-sorsolás hirdetésével népszerűsíteni.

E szokatlan eszköz a sajtóban is jelentős sajtóérdek-lődésre tartott számot, sok helyen szokatlan szalagcí-mekkel is felkeltve az olvasók figyelmét.

A korábbi tapasztalatok alapján, azon témakörökben, ahol jellemzően kiemelkedő volt a jogszabálysértések száma, mint például a szénmonoxid érzékelők forgalmazásánál, ott a megnövekedett fi-gyelem igényét kielégítve, többször, és rendszeresen adott tájékoztatást a hatóság. Listában jól elkülönítve a megbízható, és a jogszabályoknak, szabványoknak nem megfelelő készülékeket tett köz-zé a hatóság, valamint arra vonatkozó tanácsokat, hogyan vásároljanak, és miként használják ezeket a termékeket a fogyasztók.


10

A 2015 év során a fő tájékoztatási irányt kiegé-szítve a megvalósítás alatt álló projektek egyes eseményeiről — mint a megnyitókról, rendez-vényekről, felmérési eredményekről, meghirde-tett ötlet pályázatról — folyamatosan kommuni-kált a hatóság. Mindezzel elősegítve, hogy a hatósági tájékoztatás azon új területéről adjon információkat, mely az egészség-, és környe-zettudatos fogyasztás elősegítésében járt köz-re.

A napi aktualitások kapcsán kiemelt téma volt az évben a bemutatoterem.hu és ematrix.hu webáruházak üzemeltetőivel szembeni adóha-tósági eljárás kezdeményezése következtében az érintett online áruházak raktárkészleteinek lefoglalása, így a fogyasztói tájékoztatás annak érdekében, hogy a már megrendelt, kifizetett, valamint a javításra leadott termékek sorsa fogyasztóvédelmi szempontból hogyan érintett.

A bauMax Magyarország Zrt. 2015. második felében felszámolta hazai üzleteit. A szavatossági, jótállási jogok érvényesíthető-ségével kapcsolatban a Zrt-vel való egyezte-tést követően közleményben hívta fel a ható-ság a figyelmet a további tudnivalókra.


11

Ügyfélbarát kommunikáció

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az ügyfélbarát kommunikációt erősítendő, az elmúlt évben is kiemelt figyelmet szentelt a fogyasztói tájékoztatásnak, illetve az alternatív ösztönző eszközök alkalmazásának. A hatóság folyamato-san bővítette azon csatornák és eszközök körét, melyeken keresztül hatékony, ügyfélbarát tájékoz-tatást valósíthat meg.

A fogyasztói igényeket is figyelembe véve (online, telefonos, személyes fogyasztói visszacsatolások mentén) határozottan körvonalazódott az igény a közérthetőbb tájékoztatásra, a piaci- fogyasztói érdekeket érintő gyors, hatósági (állami szintű) rea-gálásra, annak érdekében, hogy a közvetíteni kívánt információ kellő időben és tartalommal jusson el a fogyasztók legszélesebb köréhez, hozzájárulva a fogyasztói érdekek védelméhez, a fogyasztói tudatosság növeléséhez.

Ennek érdekében:

Új kommunikációs csatornaként – a „vírusvideók” mintájára – az NFH laboratóriumi vizsgálatairól látványos felvételek készültek, melyet az NFH Youtube csatornáján tekinthetnek meg a fogyasz-tók.

Infógrafikákkal szemléltette a hatóság a közvéle-mény-kutatás eredményét, az étrendkiegészítőkkel, a helyes táplálkozással, a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos publikációit.

Mérföldkő a hatósági kommunikáció életében, hogy a vizsgálati eredmények publikálása során az érin-tett termékek is megnevezésre kerülnek, így a la-kosság számára a mondanivaló valódi hírértékkel bír. Ezen gyakorlat első jelentős témája a CO érzé-kelők kommunikálása volt, mellyel hónapokig fog-lalkozott a média.

Az NFH nyilatkozatainak megfogalmazásakor törekszik a közérthetőség szem előtt tartására – a kevésbé jogi nyelvezet használatára.


12

Lakosság, vállalkozások aktív bevonása

A hatékonyabb fogyasztóvédelem, a fogyasztók jogérvényesítési képességének és tudatosságának növelése, illetve a vállalkozások bevonásával zajló együttes célrendszer megvalósítása, elengedhetetlenül feltételezi a vállalkozások, fogyasztók aktív részvételét, és véleményük kikérését. Ezért az ÁROP-1.2.24-2014-2014-0001 azonosítószámú projekt során a hatóság közvéleménykutatás keretében mérte fel az említett célcsoportok véleményét, elvárásait, hogy azokat figyelembevéve előmozdítsa az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységeket.

A közvélemény-kutatás eredménye az összefoglaló külön fejezetét képezi.

A felmérés eredményét személyes konzultációk (lakossági fórum, szakmai konzultáció, partnerségi fórum) révén mutatták be az NFH kollégái a lakosság és vállalkozói oldal számára is. A rendezvények alkalmat adtak a fogyasztói és vállalkozói szemlélet megismerésére, mely tényező elengedhetetlen az állami fogyasztóvédelem irányainak meghatározásához.

Szintén innovatív kezdeményezésként – a vállalkozói oldallal való partneri kapcsolatépítést célul tűzve – a hatóság elindította szakmai konzultációs

programsorozatát, amin személyesen fogadta a különböző szakmák képviselőit.

Sok került ennek keretében a ruházati cikkeket, barkácsgépeket forgalmazók, optikus cégek, építőipari vállalkozások kereskedelmi szövetségek bevonására. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint a kis- és középvállalkozások oktatása, valamint tájékoztató kampányok, szakmai előadások megvalósítása révén a jogsértések eredményesen megelőzhetőek, a jogkövető magatartás folytatása sikeresen ösztönözhető.

A jogszabályok betartása, a vásárlók részére esetlegesen többletjogok biztosítása, ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelmi szempontból bír jelentőséggel, hanem egyaránt erősíti a kis- és középvállalkozások termékei, szolgáltatásai iránti bizalmat, amely egyértelmű gazdasági érdek is.

Ezen célkitűzések jegyében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a hazai kis- és középvállalkozások számára szakmai előadással, konzultációs lehetőséggel, igény esetén laboratóriumi látogatással egybekötött nyílt napokat szervezett, amelynek kapcsán az érdekelt vállalkozások közvetlenül tájékozódhattak az őket érintő fogyasztóvédelmi szabályokról, megismerhették a hatóság működését, véleményüket fejezhették ki.


13

Új online kommunikációs felületek

A korábbi években kialakított online rendszerek (hatósági honlap, e-mail elérhetőségek, fórum oldal, Facebook felület) mellett további új szemléletformáló, tájékozódást elősegítő felületek jöttek létre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP-1.2.24-2014-2014-0001 azonosítószámú projekt keretében „Mintawebáruház” néven, egy egyedülálló és innovatív honlapot hozott létre, azzal a céllal, hogy interaktív módon segítse a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelem jogszerű működésében, illetve a biztonságos online vásárlásban.

Az oldal látogatottsága jelentős, a vállalkozások szívesen használják, további tudnivalókkal kapcsolatos kérdéseket intéznek a hatósághoz. A weboldal a fogyasztók számára éppolya hasznos, mint a vállalkozások számára, hiszen itt végigkövethető egy szabályos, minden fogyasztóvédelmi előírásnak megfelelő rendelés menete, mankót nyújtva az érdeklődő fogyasztóknak, hogy mi alapján ítélhető meg, hogy az adott vállalkozás megbízható, vagy jogkerülő.

Szintén a projekt részeként a hatóság létrehozta a „Fogyasztói portált” is, amely a fogyasztóvédelmi szervezetrendszernek egy egységes, szakterületenként csoportosított információit tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó online felület. A weboldal megkönnyíti és meggyorsítja a panaszbejelentés, illetve információkérés menetét a fogyasztók számára.

Magyarországon a fogyasztóvédelmi szakterület összetett, több hatóság között megosztott rendszerre épül. Úgy tapasztaltuk, hogy a fogyasztóknak sokszor nehézséget jelent eldönteni, hogy egy adott problémával mely hivatalhoz, esetleg alternatív vitarendezési fórumhoz, vagy bírósághoz forduljanak, ahol nemcsak útbaigazítást tudnak adni, de illetékességgel, hatáskörrel is rendelkeznek az érintett témában.


14

A portál létrehozásával célul tűztük ki, hogy egysé-ges, szakterületenként csoportosított információt tartalmazó, a megfelelő jogérvényesítő fórum irányába eligazítást nyújtó felületet hozzunk létre, mellyel megkönnyíthetjük és meggyorsíthatjuk a bejelentés, információkérés menetét.

A hatóság létrehozta Instagram oldalát, ahol fény-képeket oszt meg követőivel, valamint két új Facebook oldalt az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítésére, és a fenntartható fogyasztás érdekében.

Megújult az NFH Okoskosár és Okosotthon online felülete, valamint az NFH mobilalkalmazása, mely kiegészült az európai uniós projekteknek megfele-lő főbb témakörökkel, mely számos hasznos infor-mációval látja el az odalátogatókat.

Rendezvénykommunikáció

A közvetlen kommunikáció lehetőségét a hatóság elsősorban a rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenésekkel, lakossági és szakmai fórumokon való részvétellel, előadások és nyílt napok szerve-zésével teremtette meg.

A 2015-ös évben a KEOP-6.4.0/14-2015-0001 számú kiemelt projekt keretében nagyszabású tudatformáló kampányt indított a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság „Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül”

címmel. Az akció időtartama alatt az ország számos pontján találkozhattak a fogyasztók az NFH szakembereivel. Erre a feladatra a hatóság egy speciális kamiont építtetett, melyben az érdeklődőket négyféle interaktív játékkal, installáci-ókkal, s különféle nyereményekkel várta.

A rendezvénysorozat célja volt, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztásból, a fogyasztói magatar-tásból eredő környezeti problémákra, méghozzá a napi és a háztartáshoz kapcsolódó szokásokon


15

A roadshow keretében augusztus 25-től október 29-ig 38 helyszínen, majd egy záró rendezvényen találkozhattak az érdeklődők a hatóság szakembe-reivel.

Az országos szintű projekttel célunk volt a fogyasztással, fogyasztói magatartással összefüg-gő, azokból következő környezeti problémák, kedvezőtlen hatások csökkentése a fogyasztói döntések megfelelő orientálásával. A szemléletfor-máló kampánnyal szerettük volna hozzásegíteni a lakosságot azokhoz a kézzelfogható, konkrét információkhoz, amelyek birtokában környezeti szempontból is kedvező döntéseket hozhatnak a mindennapjaik során.

A rendezvénysorozat megvalósításhoz nevét és arcát adta a hazai zenei világ jeles képviselője

Molnár Ferenc Caramel, növelve a mondanivalónk súlyát és jelentőségét. Több „vírusvideó” is készült a művész közreműködésével, melyben az energiá-val való spórolásról, a tisztítószerekről és kozmetikumokról, a fenntartató fejlődésről van szó, roadshow-n is állt a közönség rendelkezésére.

Reflexió

Úgy véljük, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság új kommunikációs stratégiájának tulajdoníthatóan a fogyasztóvédelem jelentős teret nyert a magyar médiában és köztudatban, hozzájárulva ezzel a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások tájéko-zottságának erősítéséhez. A magas szakmai szín-vonalú, a mai kor igényeinek megfelelő kommuni-

kációs tevékenység és ügyfélközpontú, fogyasztók és vállalkozók széles körének szóló közérthető és hiteles tájékoztatási tevékenység biztosítása a ha-tóság számára kiemelten fontos, ezért a jövő év-ben is ennek szem előtt tartásával végzi tevékeny-ségét.


16

Képzések

Humánpolitikai fejlesztések és képzések a hivatal életében

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP-1.2.24-2014 „A fogyasztóvédelmi in-tézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című konstrukció keretében a

fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezetfejlesz-tését tervezte meg, annak érdekében, hogy a fogyasz-

tóvédelem területén megteremtse, illetve javítsa az eredményes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói maga-tartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenysége-ket, és az ezeket megalapozó kutatási, elemzési, moni-toring és értékelési tevékenységek megvalósításának szervezeti feltételeit.

Humánerőforrás-gazdálkodás és fejlesztés pályázati kereteken belül

A projekten belül kiemelt szerepet kapott a munkatársak permanens fejlesztése és ösztönzése oly módon, hogy azokon a területeken gyarapíthassák tudásukat, illetve azon kompetenciáikat fejleszthessék, amelyek a munka-körükhöz kapcsolódóan a szakmai tudás alkalmazásá-hoz kiemelkedően fontosak, és a kiváló teljesítmény el-érése érdekében fejlesztendőek.

E tevékenységi körön belül került sor a dolgozók képzé-si szükségleteinek azonosítására a szakmai és személy-közi kompetenciáik átfogó felmérése alapján, majd a kapott eredmények szerinti képzési stratégia és terv ki-dolgozására, valamint szakmai képzések, tudásmegosz-tó rendezvények megtartására és tanulmányutak szer-vezésére.

A cél elérését szolgáló intézkedések között volt az üzleti angol nyelvtudás bővítése, specializálása; az informati-kai ismeretek irodai használatának fejlesztése. Része volt egy személyiségfejlesztő tréning sorozat, vezetői kompetenciafejlesztés. Szakmai képzések valósultak meg az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kollégái részére, valamint e-learning képzésmenedzsment keretrendszer került létrehozásra. Az új belépő munkavállalók számára belépési segédlet készült, amely bemutatja a hatóság tevékenységét, működését és felépítését, továbbá olyan információkat és tudnivalókat tartalmaz, amely a fogyasztóvédelem szakterületének megismerését is segíti.


17

Belső szakmai képzések

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Kormányrendelet alapján 10 belső szakmai képzést vetetett nyilvántartásba és hirdetett meg 2015-ben.

Ezek nyílt, e-learning típusú, a teljes fogyasztóvédelmi szakterületet érintő átfogó képzések, melyekre a Ható-ság, a kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai és más közigazgatási szervek dolgozói közül összesen 360-an jelentkeztek és végezték el si-keresen.

A képzések teljesítését követően egy tanúsítvány kiállí-tása mellett 7-14 pont került jóváírásra a PROBONO rendszeren keresztül a résztvevők számára.

Ezek a képzések a következők voltak:

„A közszolgáltatók panaszkezelésére, ügyfélszolgálatá-ra vonatkozó szabályok ismertetése”,

„Általános fogyasztóvédelmi kereskedelmi alapismere-tek elsajátítása, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, valamint panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályok ismertetése”

„Általános termék-biztonságossági ismeretek elsajátítá-sa, továbbá villamos és műszaki termékek, vegyipari

termékek, valamint játékok biztonságosságára és cím-kézésére vonatkozó szabályok ismertetése”

„A fogyasztóvédelmi tárgykörhöz kapcsolódó ágazati szabályozás ismertetése”

„Általános reklámtilalmakkal és reklámkorlátozásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi ismeretek”

„Jótállással és szavatossággal kapcsolatos szabályok ismertetése, különös tekintettel a fogyasztókat megillető jogokra”

„A speciális értékesítési formákra (távollévők között kötött szerződésekre, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre) vonatkozó szabályok ismertetése”

„A megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mel-lett működő békéltető testület eljárásának szabályai, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egye-sületek szerepének ismertetése”

„Az idegenforgalom területén érvényesülő utasjogok, panaszkezelésre, utazási szerződésre, valamint utazásközvetítésre vonatkozó szabályok ismertetése

„Az elektronikus hírközlési szolgáltatásra, valamint a panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó sza-bályok ismertetése”.


18

Piacfelügyeleti tevékenység

TERMÉKBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK

P iacfelügyeleti tevékenységünk alapvető cél-ja volt annak biztosítása, hogy ne kerülhes-senek forgalomba olyan élelmiszernek nem minősülő termékek, amelyek veszélyeztetik

a fogyasztók életét, egészségét és/vagy vagyonbizton-ságát, és ha mégis megjelennek ilyen termékek a for-galomban, annak minél gyorsabb és hatékonyabb ki-szűrése megvalósuljon és a forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek. E munkánkhoz kapcsolódó ellenőrzések során külön fi-gyelmet fordítunk arra is, hogy a gyártók, importálók,

forgalmazók megadnak-e minden tájékoztatást a fo-gyasztóknak ahhoz, hogy a termékek biztonságosan és rendeltetésszerűen használhatók legyenek.

Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az EU gyorsinformációs rendszere (RAPEX), valamint az NFH által működtetett Központi Piacfelügyeleti Infor-mációs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti munka épp-úgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyeire, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre.

Vámáruk piacfelügyelete

2015-ben 153 terméktípusra vonatkozó vámriasztást kaptunk a vámhivataloktól. A beérkezett riasztások során 107 esetben okmányhiányt állapítottak meg az illetékes kormányhivatal munkatársai – azaz a termék nem rendelkezett a forgalomba hozatalhoz szükséges

dokumentumokkal, vagy azon nem volt feltüntetve a jogszabály által előírt CE-jelölés – 1 esetben korábban már intézkedés alá vont termék vámkezelését kezde-ményezték, 12 esetben társhatóságot érintő riasztást kaptunk, míg 33 értesítés indokolatlannak bizonyult.

79

12

1

49

1 11A riasztások terméktípus szerinti megoszlása (db)

Villamossági termék (NFH hatáskör)

Játék (NFH hatáskör)

Vegyi-építőipari termék (NFH hatáskör)

Egyéb termék (NFH hatáskör)

Gép (NFH hatáskör)

Társhatósági hatáskörbe tartozó termék

eY


19

Termékbiztonsági vizsgálatok: műszaki termékek

Termékbiztonsági vizsgálatok: könnyűipari termékek

2015-ben 171 db könnyűipari terméktípust vontunk vizs-gálat alá. A vizsgált terméktípusok a következők voltak: játékok, gyermekgondozási cikkek (pelenkázók, etető-székek), bőrrel érintkező termékek, csecsemő és kis-gyermek ruházati termékek, lábbelik, biztonsági gyerek-ülések.

A vizsgálati eredmények megoszlását a következő diag-ram szemlélteti:

A nem biztonságos terméktípusoknál a legtöbb esetben a fulladás/fojtás-, a baleset-veszély, illetve az egészség-károsító hatás indokolta az intézkedést.

A területi kormányhivatalok által szemrevételezéssel megvizsgált csecsemő- és kisgyermek ruházati termé-kek száma 101 db volt, amelyeknél súlyos kockázatot jelentő hiányosság került megállapításra.

2015-ben 132 műszaki terméktípusnál történt mintavé-tel. Kiemelkedő számban vizsgáltuk a díszvilágítási fü-zéreket, különféle lámpatesteket, háztartási készüléke-ket, szénmonoxid érzékelőket, amely termékköröknél a többi tagállam is számos nem biztonságos terméket ta-lált.

A vizsgálati eredményeket a következő diagram szem-lélteti: A nem biztonságos terméktípusoknál áramütés, égési sérülés és/vagy tűzveszély/balesetveszély, illetve mérgezés-veszély indokolta az intézkedést.

Vizsgálati eredmények megoszlása

96

34

2

0 20 40 60 80 100 120

Nem biztonságos terméktípusok száma(súlyos kockázatú)

Megfelelő terméktípusok száma

Vizsgálat, vagy eljárás alatt lévőterméktípusok száma

75

96

0 50 100

Megfelelő terméktípus

ok száma

Nem biztonságos terméktíp…

Vizsgálati eredmények megoszlása


20

Bőripari termékek (lábbeli, táska, bőrkabát) 698 db

Textilipari termékek (felsőruházati cikkek) 81 db

Összesen: 779 db

Termékvizsgálati eredmények

Intézkedések

A nem élelmiszer terméktípusok termékbiztonsági vizs-gálatának hatékonyságát szemlélteti a következő diag-ram, amelyet 402 db mintavételezett, illetve a helyszí-nen értékelt termék befejezett vizsgálatainak eredmé-nyeiből állítottunk össze.

A súlyos kockázatú veszélyes termékeknél a forgalom-ból való kivonáson túlmenően minden esetben a fo-gyasztóknak eladott termékek visszahívására is történt intézkedés.

A témavizsgálatok során megállapított jogsértések miatt az alábbi intézkedések történtek: • a kormányhivatalok 333 esetben a feltárt hiá-

nyosságok pótlása és a szabálytalanságok meg-szüntetése érdekében kötelezésre szóló határo-zatot adtak ki,

• 218 esetben jelölési ill. adminisztratív jellegű hiá-nyosságok miatt a termék forgalmazásának felté-telhez kötésére került sor,

• 215 esetben összesen 11.920.000.- Ft értékben fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki,

a kifogásolt termékekkel kapcsolatos ügy 60 esetben került áttételre az illetékes kormányhivatalhoz.

Reklamációs vizsgálatok

A Piacfelügyeleti Főosztály szolgáltatási tevékenység keretében végzi a reklamációs fogyasztási termékek minőségvizsgálatát.

2015:

A szavatossági ügyek intézésével kapcsolatosan 2015-ben a főosztályra 779 megkeresés érkezett szakvéle-mény készítése céljából. A vizsgált termékek körét az alábbi táblázat részletezi:

Megfelelő terméktípusok száma:

109

Veszélyes terméktípusok száma:

293

A nem élelmiszer terméktípusok biztonsági vizsgálatainak eredménye


21

A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése

A korábbi évekhez hasonlóan a 2015. évben is eredmé-nyesen zárult a villamossági termékek mintavételezésé-re irányuló témavizsgálat.

A témavizsgálat során összesen 58 fajta termékből tör-tént mintavétel, amelyeknek a laboratóriumi vizsgálata során 52 féle bizonyult nem megfelelőnek, közülük 28 termék (a mintavételezettek termékek 45%-a) veszé-lyességét állapítottuk meg. Ezen termékek túlnyomó-részt olyan áramütés-veszélyes termékek, melyek sú-lyos kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. To-vábbi 23 féle termék esetében a kockázatértékelés je-lenleg még nem készült el, de a vizsgálati jegyzőköny-vek eredményeit figyelembe véve, ezek a termékek is veszélyt hordoznak magukban.

1 féle termék a laboratóriumi vizsgálaton nem felelt meg ugyan, de a megállapított eltérés kismértékű, így ve-szélyt nem tudtunk megállapítani.

4 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők te-kintetében megfelelt a követelményeknek, míg 2 fajta termék értékelése jelenleg folyamatban van. A termék-kategóriák szempontjából a legtöbb gyanús termék (33 fajta) a lámpatestek közül került ki, legtöbb a LED-es fényvetőkből (11 fajta) és a beépített akkumulátoros, tölthető zseblámpákból (10 fajta). Ezeket követik a merülőszivattyúk (4 fajta) és az UV fénycsöves műkö-röm szárító/besugárzó készülékek (4 fajta). A részletes termékkategóriánkénti bontást következő táblázat tar-talmazza:

A mintavételezett termékek fajtaszáma termékkategóri-ánkénti bontásban

Minták száma

(fajta) Akkumulátortöltő 2 Asztali ventilátor 1 Átlakaító adapter 2 Dekorációs célú LED-es lámpatest 2 Digitális ébresztőóra 1 Digitális multiméter 1 Díszvilágítási füzér 1 Éjszakai irányfény 1 Hajszárító 1 Hálózati feszültségről táplált szúnyogriasztó készülék 1 Helyhez kötött lámpatest 1 Hordozható készülékekhez szánt töltőkészülék 3 Hordozható lámpatest 1 Hordozható rádió 1 Inverter 1 LED-es fejlámpa 3 LED-es fényvető 11 LED-es varrógép lámpa 1 LED-es viharlámpa 1 LED-es zseblámpa 10 Merülőszivattyú 4 Mozóképfóliás világító kép 1 Ragasztópisztoly 1 UV fénycsöves műköröm szárító/besugárzó készülék 4 Villamos helyiségfűtő készülék 1 Villamos testmelegítő matrac 1 Összesen 58


22

Főbb ellenőrzési szempontok Százalékos nem megfelelőség (fajta)

Hűtőkészü-lékek Villamos sütők Mosógépek

Az energiahatékonysági címke megléte a terméken 2,23% 10,60% 3,47%

Az energiahatékonysági címke helye 1,44% 4,67% 2,34%

Az energiahatékonysági címké-nek az azt viselő termékre való vonatkoztathatósága

0,40% 0,74% 0,32%

Az energiahatékonysági címke tartalmi megfelelő-sége

0,90% 2,46% 0,82%

Az energiahatékonysági címke formai megfelelősé-ge

1,44% 4,59% 1,64%

Összesen: 4,98% 16,12% 5,84%

Napjainkban Magyarország II. Nemzeti Energiahaté-konysági Cselekvési Tervével összhangban különös figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. Mindezek csökkentik a Föld globális felmelegedését, és egyben gazdasági haszonnal is bírnak mind a fogyasz-tók, mind a nemzetgazdaságok szempontjából. Az energiamegtakarítás növelésének egyik formája az arra alkalmas termékek olyan energiahatékonysági címkével való ellátása, amely lehetővé teszi a fogyasztók orientá-lását az energiatakarékosabb készüléktípusok megvá-sárlására és alkalmazására. Ebből adódóan az ellenőr-zés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedel-mi forgalomban árusított, leggyakoribb villamos háztar-tási hűtőszekrények, fagyasztók, hűtő-fagyasztó kombi-nációk, villamos sütők és mosógépek forgalmazási kö-rülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi elő-írásoknak, különös tekintettel e termékek energiahaté-konysági címkézésére.

Az ellenőrzés összesen 55 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet és 253 kiskereskedelmi szaküzletet érintett.

A témavizsgálat során a megyei/fővárosi fogyasztóvé-delmi felügyelőségek 308 kereske-delmi egységben összesen 4.639 fajta villamossági termék energiahaté-konysági címkézését ellenőrizték 28 különböző szem-pont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összessé-gében elmondható, hogy 344 fajta termék esett kifogás alá, ami átlagosan 7,90%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzés alá vont termékek kereskedelmére jel-lemző volt, hogy a háztartási készülékekből üzletenként csak egy-két darab állt rendelkezésre, amit a 4.639 faj-taszám mellett a 8.432 db-os készletszám is tükröz. Az összesített ellenőrzési eredményeket termékkörönként a következő táblázat mutatja a termékfajtákra vonatkoz-tatott százalékos nem megfelelőségekben megadva.

A hazai piacot tekintve sajnálatos módon a tapasztalat az, hogy a veszélyes termékek száma még mindig igen jelentős, így továbbra is folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre van szükség. Az eredmények indokol-

ják a mintavételezések folytatását, így 2016-ban is ha-sonló, egész éven át tartó témavizsgálat keretében vizsgáljuk a termékkör biztonságosságát.

Villamossági termékek energiahatékonysági címkézé-sének piacfelügyeleti ellenőrzése

A 2015. március 2. és 27. között lefolytatott ellenőrzé-sek során, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiá-nyosságot 17 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 58 kiskereskedelmi szaküzletnél, (összesen 75 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 24,35%-os volt.


23

A felügyelők a címkék formai megfelelőségével kapcso-latban 25-38 darabszámban találtak kihelyezve nem megfelelő címkéket mindhárom termékkör esetében, de a legtöbb hiányosságot a villamos sütőtérrel ellátott tűz-helyeknél tapasztalták (kifogásolási arány 4,59%).

Villamossági készülékek teljesítményfogyasztásának ké-szenléti állapotban történő mérése (mintavételi terv alap-ján)

Az összesített eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy azokban a megyékben (9 db), ahol 2 évvel ezelőtt a témavizsgálat hatálya alá eső termékek már ellenőr-zésre kerültek, ott lényegesen csökkent a kifogásolási arány, melynek köszönhetően az átlagos kifogásolási arányokban (a hűtőszekrények esetében 7,77%-ról 4,98%-ra, a villamos sütők esetében 29,02%-ról 16,12%-ra, a mosógépek esetében pedig 9,10%-ról 5,84%-ra) javulás következett be. A témavizsgálat eredményei egy-értelműen bizonyították azt is, hogy a csak néhány me-gyét érintő ellenőrzéseknek nincs hatása a többi megyé-ben folytatott kereskedelmi tevékenységekre, ami a jövő-re nézve adatgyűjtési szempontból 1-2 megyét érintő ellenőrzések, jogérvényesítési szempontból pedig orszá-gos szintű ellenőrzések lefolytatását teszi indokolttá.

Az egyes termékkörök energiahatékonysági címkéjének tartalmi nem megfelelőségével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a hűtőkészülékek esetében a 0,90%-os tartalmi nem megfelelőségből 0,80% kizárólag a zajkibo-csátási értékmegadás hiányának volt betudható.

A villamos sütőknél szinte valamennyi tartalmi elem hiá-nya vagy nem megfelelősége előfordult, de a legna-gyobb számú hiányosságok abból adódtak, hogy a fűtési ciklusonkénti energiafogyasztás légkeveréses üzem-módban mért értéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,46%-ánál, a fűtési ciklusonkénti energiafogyasztás hagyományos üzemmódban mért étéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,21%-ánál, míg a sütőtér literben

kifejezett hasznos térfogatértéke az ellenőrzés alá vont termékek 2,21%-ánál hiányzott.

A mosógépek esetében csak a Jász-Nagykun-Szolnok, a Vas és a Veszprém megyei felügyelőségek munkatár-sai találtak olyan termékeket (összesen 7 különböző fajta), melyeknél elsődleges jelölési hiányosságként a mosási, illetve a centrifugázási zajkibocsátási értékek hiányoztak az energiahatékonysági címkékről.

A forgalmazók gyakran az energiahatékonysági címké-nek csupán a számszerű értékeket tartalmazó „adatsáv-matricáját” helyezték ki. Az is előfordult, hogy a forgal-mazó saját maga nyomtatta ki az energiahatékonysági címkéket, de a kinyomtatott címkék színe már eltért a jogszabályban megadott színektől. Több helyen az ener-giahatékonysági osztályt jelző nyíl sem a színes energia-hatékonysági skála megfelelő szintjével volt egy magas-ságban. Számos esetben, különösen a régi fajtájú cím-kéknél, a címkefeliratok idegen nyelvűek voltak.

A témavizsgálat eredményeit figyelembe véve indokolt-nak tartjuk az energiahatékonysági címkézéssel kapcso-latos ellenőrzések további folytatását.

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvé-si Tervével összhangban különös figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. Ennek egyik megvalósu-lási formája a villamos háztartási készülékek készenléti állapotban felvett teljesítményének meghatározott érték alá történő csökkentése. Az ezzel kapcsolatos előíráso-kat az Európai Bizottság környezetbarát tervezési köve-telményeket előíró végrehajtási rendeletei és az azokhoz tartozó keretjogszabály határozzák meg. Mivel a Föld globális felmelegedésének problematikája napjainkban

szinte már mindennapi életünkbe is beköltözött, ezért a negyedik alkalommal végzett, a környezetbarát tervezési követelmények betartására irányuló ellenőrzés fő célja annak megállapítása volt, hogy az Európai Bizottság 2013-ban módosított 1275/2008/EK rendeletében meg-határozott 2010. 01. 07. és 2013. 01. 07. időpontoktól kezdődően a forgalomba hozott, készenléti üzemmóddal rendelkező háztartási mikrohullámú sütők készenléti ál-lapotban mérhető teljesítményfelvétele megfelel-e a vo-natkozó jogszabályi előírásoknak.


24

Az ellenőrzés alapvetően 12 áruházlánchoz üzletlánc-hoz tartozó egységet érintett. Az ellenőrzésben résztve-vő Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Me-gyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fo-gyasztóvédelmi Főosztályainak munkatársai 7 esetben találtak olyan mikrohullámú sütőt, amely teljesen megfe-lelt a mintavételi feltételeknek (készenléti állapottal ren-delkező, 2010. 01. 07. után forgalomba hozott, a forgal-mazási helyen ellenminta nélkül legalább 4 db rendelke-zésre álló termék).

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Me-chanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizs-gálatok szerint a 7 fajta mintavételezett – és a vonatko-zó jogszabályi előírások szerinti készenléti üzemmóddal rendelkező – termék közül 1 típus nem elégítette ki a módosított 127512008/EK végrehajtási rendeletben a készenléti üzemmódra előírt energiafogyasztási követel-ményeket (14%-os kifogásolási arány).

A minták kiválasztását alapvetően az alábbi három té-nyező nehezítette: Az egyes helyszíneken nem lehetett a háztartási mikrohullámú sütők forgalomba hozatali időpontját megállapítani, holott a vonatkozó jogszabály 2 forgalomba hozatali időponthoz is köti a követelmé-nyek alkalmazását.

Nehezen kezelhető a vonatkozó végrehajtási rendelet azon kitétele, mely szerint „a berendezésnek – kivéve,

ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal – ren-delkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmód-dal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a be-rendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzem-módra alkalmazandó energiafogyasztási követelménye-ket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik”. Ráadásul a kérdéskör kezelésére az „ökotervezési irányelv és annak végrehajtási rendeletei-vel kapcsolatban feltett gyakori kérdések" című doku-mentum sem nyújt kielégítő választ.

Még a nagyobb áruházláncok/üzletláncok egységeiben sem tartottak akkora készletet, hogy az elegendő legyen a vonatkozó végrehajtási rendelet azon előírásá-nak, mely szerint nem megfelelőség esetén a teljesítményfel-vétel méréseket 3 további mintán is el kell végezni. Ez összességében 4 mintát és 4 ellenmintát jelentene, me-lyek-nek az ellenőrzés alá vont kereskedelmi egységek-ben rendelkezésre kellene állniuk – különösen a nem megfelelő termékek esetében – a vizsgálati eredmények jogszabályi előírásoknak megfelelő értékelése érdeké-ben.

Tekintettel az energiatakarékosság kiemelt jelentőségé-re, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelé-sére, a leírtak figyelembevételével szükségesnek tartjuk a végrehajtási rendeletekben foglalt többi termékkör ellenőrzését is.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2015. évben is ered-ményesen zárult a gyermekjátékok mintavételezésére irányuló témavizsgálat.

A témavizsgálat során összesen 83 fajta termékből történt mintavétel, melyeknek a laboratóriumi vizsgála-ta során 63 féle bizonyult nem megfelelőnek, közülük 52 termék (a mintavételezett termékek 62,6 %-a) ve-szélyességét állapítottuk meg. Ezen termékek túlnyo-mórészt olyan rizikófaktorokat hordoznak (fulladásveszély, súlyos szemsérülés, tartós egészség-károsodás), mely súlyos kockázatot jelent a felhaszná-

lókra nézve. További 9 termék esetében a kockázatér-tékelés és szakvéleményezés jelenleg folyamatban van, de a vizsgálati jegyzőkönyvek eredményeit figye-lembe véve, ezek a termékek is kockázatot hordoznak magukban.

2 féle termék a laboratóriumi vizsgálat során nem felelt meg ugyan, de a megállapított eltérés kismértékű, így veszélyt nem tudtunk megállapítani.

20 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt a követelményeknek.

Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése


25

A mintavételezett termékek fajtaszáma termékkategóriánkénti bontásban Minták száma (fajta)

Műanyag baba 32 db (40,0%)

3 éven aluliaknak szánt játék 7 db (8,4%)

Játék mobiltelefon és más akusztikus játékok 10 db (12,0%)

Lövedékes játék 6 db (7,2%)

Mágneses játék 10 db (13,3%)

Buborékfújó 2 db (2,4%)

Plüss figura 1 db (1,2%)

Játék babakocsi 10 db (12,0%)

Duzzadó játék 2 db (2,4%)

Játék könyv 2 db (1,2%)

Szivacs labda 1 db (1,2%)

Összesen 83 db

A termékkategóriák szempontjából a legtöbb gyanús termék (32 fajta) a játék babák közül került ki. Ezt kö-vetik a játék babakocsik (12 fajta) és az akusztikus játékok (10 fajta).

A minták részletes termékkategóriánkénti bontását a következő táblázat tartalmazza:

Az alábbi táblázat a mintaként kivett termékeken elvégzett laboratóriumi vizsgálatok számát és megoszlását mu-tatja be.

Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megoszlása vizsgálatok mennyisége

Húzó vizsgálat, kisalkatrész 8 db (7,1%)

Duzzadó játék vizsgálata 2 db (1,8%)

Mágneses fluxus index és kis alkatrész vizsgálat 10 db (8,9%)

Éles élek 12 db (10,7%)

Egymással szemben elmozduló elemek 10 db (8,9%)

Húzóvizsgálat, E-idomszeres vizsgálat 12 db (10,7%)

Akusztika 10 db (8,9%)

Szerkezeti előírások 10 db (8,9%)

Ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom 36 db (32,1%)

Mikrobiológiai tisztaság 2 db (1,8%)

Összesen 112 db


26

Az alábbi táblázat a nem megfelelő eredménnyel zárult laboratóriumi vizsgálatokat foglalja össze

A vizsgált termékek laboratóriumi nem megfelelőségének megoszlása Minták mennyisége

Húzó vizsgálat, kisalkatrész 6 db (75,0%)

Duzzadó játék vizsgálata 2 db (100,0%)

Mágneses fluxus index és kis alkatrész vizsgálat 5 db (50,0%)

Éles élek 6 db (50,0%)

Egymással szemben elmozduló elemek 4 db (40,0%)

Húzóvizsgálat, E-idomszeres vizsgálat 8 db (66,7%)

Akusztika 5 db (50,0%)

Szerkezeti előírások 4 db (40,0%)

Ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom 22 db (61,1%)

Mikrobiológiai tisztaság 1 db (50,0%)

Összesen 63 db (56,3%)

A hazai piacot tekintve sajnálatos módon a tapasztalat az, hogy a veszélyes termékek száma még mindig je-lentős, aminek oka a folyamatosan megújuló kínálat-ban, új termékek megjelenésében keresendő. Mivel a felmerülő biztonsági kockázatok erősen kiszolgáltatott fogyasztói csoportot, gyermekeket érintenek, így to-

vábbra is folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzésekre van szükség. Az eredmények indokolják a mintavétele-zések folytatását, így 2016-ban is a korábbiakhoz ha-sonlóan egész éven át tartó témavizsgálat keretében ellenőrizzük a termékkörbe tartozó árucikkek biztonsá-gosságát.

Bőrrel érintkező termékek laboratóriumi vizsgálattal egybe-kötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján)

Bizonyos vegyi anyagok az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve az élő szervezet számára komoly kockázatot jelenthetnek. Ezek közül kiemelhetők például a különböző fémötvözetekben jelen lévő nikkel, vagy a krómcserzéssel tartósított bőr-ipari árucikkeknél előforduló króm (VI) tartalom, vala-mint a textil- és bőrtermékek színezéséhez felhasznált azoszínezékek. Mindhárom anyag az arra érzékeny embereknél egészség károsodást okozhat, a króm (VI) és a nikkel könnyen túlzott mértékű immunreakciót válthat ki, amelyek általában különböző bőrelváltozá-sok formájában jelentkeznek, az azoszínezékek karci-nogén hatásúak lehetnek.

Jelen vizsgálatunk célja a kereskedelmi forgalomban kapható bőrrel érintkező fémtárgyak nikkel kibocsátá-sának vizsgálata volt, valamint a bőripari árucikkek króm(VI) és azoszínezék tartalmának kimutatása.

A biztonsági vizsgálatok keretében 39 termék mintavé-telére került sor. A vizsgálat kiterjedt a termékek cím-kézési előírásainak ellenőrzésére is.


27

A 24 fémből készült (vagy fémet is tartalmazó) termék (közülük 2 db bőrből készült karkötő, amelyeknek fém díszítő elemei, illetve záraik nagy felületen közvetlenül érintkeznek csukló részen az emberi bőrrel) kioldódó nikkel tartalmát vizsgáltuk. Minden minta megfelelt a 1907/2006/EK (REACH) rendelet XVII. melléklet 27. pontja szerinti követelménynek, nikkel tartalmuk a kimu-tatási határérték alatt volt.

A 17 bőrből készült mintánál a kimosható króm (VI) tar-talmat, valamint az azoszínezékekből származó aro-más amintartalmat vizsgáltuk.

A 17 mintából 3 terméknél mértünk magasabb króm (VI) tartalmat, mint a 1907/2006/EK (REACH) rendelet XVII. melléklet 47. pont, 5. szakaszban rögzített határ-érték. 2 db karkötő és egy pénztárca bizonyult veszé-lyesnek a vizsgálat során.

Összességében a vizsgált 39 minta közül 36 megfelelt

a biztonságossági követelményeknek. 3 termék az egészség károsodás szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók számára.

A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása és visszahívása tekintetében a kormányhivatalok intézke-dése folyamatban van.

Címkézés szempontjából csak 2 termék felelt meg ma-radéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Az azonosító jelölést 2 minta kivételével valamennyi terméken vagy annak csomagolásán feltüntették, azonban a gyártó és az importőr adatait jellemzően nem tüntették fel. A gyártó adatai csak 2 mintán, míg az importőr adatai 7 terméken szerepelt megfelelően.

Bíztató, hogy e termékkör kifogásolási aránya a bizton-sági követelmények szempontjából alacsony, ennek ellenére szükségesnek látjuk a következő években újabb ellenőrzéseket végezni.

Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti el-lenőrzése

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt felada-tának tekinti a csecsemők és kisgyermekek számára készített termékek folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzé-sét, ezért több mint 10 éve folyamatosan végez piacfel-ügyeleti vizsgálatot a csecsemők és kisgyermekek ré-szére gyártott ruházati termékek körében.

A vizsgálat másik célja a forgalomban még megtalálha-tó, – a termékbiztonsági hiányosság alapján, mintavétel és laborvizsgálat nélkül, a helyszínen, szemrevétele-zéssel megállapíthatóan – nem megengedett módon alkalmazott húzózsinórral ellátott veszélyes csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek forgalomból való ki-szűrése volt.

A kormányhivatalok munkatársai 239 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet von-tak vizsgálat alá, Az ellenőrzött egységek 38,5%-ában (92 üzletben) találtak a kormányhivatalok munkatársai veszélyes terméket.

A vizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai 1952-féle, 8639 db csecsemő- és kisgyermek textilruházati terméket és gyermek lábbelit ellenőriztek és ebből ösz-szesen 205-féle, 1477 db/pár termék esetében állapí-tották meg, hogy azok nem elégítik ki a termékbiztonsá-gi követelményeket.

A helyszínen, mintavétel nélkül 101-féle, 798 db termék esetében állapították meg, hogy azok használata a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsi-nór végződések miatt súlyos kockázatot jelent a gyer-mekekre nézve. Ezen kívül 72-féle, 358 db olyan gyer-mekruhát is találtak a forgalomban, amelynek a forgal-mazását valamelyik kormányhivatal korábban már meg-tiltotta.

A vizsgálat egyik célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett – 3 év alatti gyermekeknek szánt –, különböző díszítésekkel ellátott csecsemő- és kisgyermek- textilruházati termékek és gyermek lábbelik biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.


28

Az ellenőrzés során 34 fajta – termékbiztonsági szem-pontból gyanúsnak vélt – gyermekruha (17 db) és gyer-mek lábbeli (17 pár) mintavételére került sor.

A mintavételezett textiltermékek 100%-ánál (17 db), míg a gyermek lábbeliknél 94%-ánál (16 pár) állapítot-tunk meg valamilyen címkézési hiányosságot.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján 3 pár lábbeli és 2 db gyermekruházati termék felelt meg a termékbiztonsági előírásoknak.

29-féle (182 db/pár) termék (86,3%) esetében az azo-kon lévő apró díszítések – strasszok, gyöngyök, szege-csek stb. – a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt sú-lyos kockázatot jelenthetnek a gyermekek számára.

Ezenkívül 2 ruházati terméknél állapítottuk meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott díszítésekből adó-dó fulladásveszélyen kívül a megengedettnél hosszabb öv alkalmazása miatt balesetveszélyt is jelenthetnek a gyermekeknek.

A gyermek lábbelik közül 2 pár alkalmi jellegű kisgyer-mek lábbelinél kifogásoltuk a nem megfelelő formaki-alakítást, a merev, kemény járótalpat, ugyanis az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású, ezért ezen termékek használata során fennáll az egészségkárosító hatás nagy kockázata.

A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásá-ról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek.

Az elmúlt években a Hatóság nagy figyelmet fordított a veszélyt jelentő húzózsinórral ellátott csecsemő- és kisgyermekruhák felderítésére, és igen nagy mennyi-ségben sikerült kivonni a forgalomból olyan veszélyes gyermekruhákat, amelyek a nem megfelelően alkalma-zott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt nem feleltek meg a termékbiztonsági követelmények-nek.


29

A fogyasztók legkiszolgáltatottabb csoportját a gyerme-kek alkotják, mert ők azok, akiktől nem lehet számon kérni, hogy tudatos, jogaikat ismerő fogyasztók legye-nek, és ez különösen igaz a három éven aluli kisgyer-mekekre. A gyermek életének első három évében már számtalan termékkel találkozik, amelyektől a szülők elvárják, hogy megbízhatóak, tartósak, biztonságosak, káros mellékhatástól mentesek legyenek. Ennek bizto-sításában fontos szerepe van annak az uniós normák-nak megfelelő és jelenleg érvényben lévő műszaki sza-bályozásnak, amely magas biztonsági szint teljesítését írja elő a gazdasági szereplők számára.

Hatóságunk évről évre kiemelten ellenőrzi a gyermekek által használt termékeket, és a piacfelügyeleti ellenőr-zések során törekszik a különböző funkciójú, igen szé-les választékban kínált termékeket az éves vizsgálatai-ba bevonni.

Az elmúlt években megszaporodott a RAPEX rendszer-ben letiltott magas etetőszékek száma, ezért fókuszál-tuk az ellenőrzést – a pelenkázók mellett – erre a ter-mékkörre.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az etetőszékeket korábban (2008-ban) már vizsgálta, míg a pelenkázók,

valamint a pelenkázók részét képező pelenkázó lapok/alátétek/feltétek ellenőrzésére első alkalommal került sor. Ennek okán a mintavétel során elsősorban a ve-szélyes etetőszékek és pelenkázó lapok/alátétek/feltétek megtalálására és a forgalomból történő kivoná-sára és visszahívására törekedtünk.

A vizsgálat elsődleges célja volt a nem biztonságos magas etetőszékek és pelenkázók, illetve a pelenkázók részét képező pelenkázó lapok/alátétek/feltétek forga-lomból történő kiszűrése. További cél volt a jogellenes forgalmazás feltárása – különös tekintettel a termékek jelöléseire és figyelmeztető felirataira –, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikény-szerítése.

Témavizsgálat keretében második alkalommal került sor a magas etetőszékek, míg első alkalommal a pelen-kázók piacfelügyeleti ellenőrzésére.

Gyermekgondozási cikkek laboratóriumi vizsgálattal egy-bekötött piacfelügyeleti ellenőrzése (pl. magas etetőszé-kek, pelenkázók)

Összesen 99 értékesítő helyet ellenőriztek a felü-gyelők. Az ellenőrzött egységek 35%-ában (35 egy-ségben) kifogásolták a magas etetőszékek és a pe-lenkázók vásárlási tájékoztatóit.


30

Biztonsági gyermekülések piacfelügyeleti

ellenőrzése

Az ellenőrzött 210-féle, 400 db etetőszékből, illetve 52-féle 145 db pelenkázóból az ellenőrzés során összesen 117 termék (21%) – 91 etetőszék és 26 pelenkázó – esetében állapítottak meg valamilyen kifogást a kor-mányhivatalok munkatársai.

A témavizsgálat során a munkatársak összesen 30 db, 14-féle etetőszék, valamint 11 db, 4-féle pelenkázó es-tén tapasztalták, hogy a terméket nem látták el azono-sító jelöléssel. A kifogásolási arány az azonosító jelölés feltüntetésére vonatkozóan 7,5%.

A gyártó adatainak feltüntetése 7-féle, 14 db etetőszék-nél és 2-féle, 9 db pelenkázónál hiányzott, ami 4,2%-os kifogásolási arányt jelent.

A megvizsgált etetőszékek közül a figyelmeztető felirat meglétének hiányát 68 db (36-féle) etetőszék esetben kellett kifogásolni, ami az ellenőrzött etetőszékek 17%-t jelentette, és egyben a legmagasabb kifogásolási aránnyal párosult. A használati útmutató tartalmi hiá-nyossága 35 db, 17-féle etetőszéket (8,7%) érintett.

A pelenkázóknál a figyelmeztető feliratok hiánya vagy tartalmi nem megfelelősége 6-féle, 7 db (4,8%) termé-ket érintett. A használati útmutató tartalmi nem megfe-lelősége 3-féle, 4 db pelenkázónál (2,7%) esett kifogás alá.

Összesen 5 db magas etetőszékből és 10 db pelenká-zó lapból történt mintavétel.

A magas etetőszékek esetében a termékbiztonsági vizsgálatokra az NFH akkreditált Mechanikai és Villa-mos Laboratóriumban került sor. A vizsgálatok a szer-kezeti felépítésre (lyukak, rések, nyílások) és a stabili-tás (előre, hátra és oldalirányban) vizsgálatára, vala-mint a lábtartó és a vízszintes keretelemek terheléses vizsgálatára irányultak.

A mintavételezett magas etetőszékek közül 2 terméknél állapítottuk meg, hogy azok stabilitása nem megfelelő – hátrafelé felborul –, ezért használatuk során fennáll a sérülés veszély súlyos kockázata. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy 5 db etetőszék közül 3 db megfelelőnek bizonyult

Az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriu-mában 10 db pelenkázó lap vizsgálatára került sor. Va-lamennyi terméknél a ftalát tartalmat vizsgáltuk.

Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy 1 termék nem elégítette ki a termékbiztonsági kö-vetelményeket, ugyanis a pelenkázó lap anyagában a megengedettnél nagyobb mennyiségben található Di-(2-etilhexil) - ftalát (DEHP), ezért a termék a rendeltetés-szerű használat során egészségkárosító hatású.

A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásá-ról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek.

A biztonsági gyermekülések forgalmazásában jelentős változást hozott, hogy 2002. január 1-től azok használa-tát kötelezővé tették.

A jogszabály szerint a személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 centimé-ternél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülés-ben kell rögzíteni.

Ez alól csak az mentesül, akinek a személygépkocsija nem alkalmas gyermekülés beszerelésére, illetve aki több gyermeket akar szállítani, mint ahány gyermekülés

beszerelhető. Kivételt képez továbbá az az eset is, ha a gyermek a gépkocsi övével biztonságosan rögzíthető.

A gyermekek biztonsága érdekében fontos figyelemmel kísérni az e termékek forgalmazására vonatkozó jog-szabályi előírások teljesülését, hogy a kereskedelmi forgalomban csak megfelelő jóváhagyással rendelkező biztonsági gyermeküléseket árusítsanak, és a hozzájuk mellékelt magyar nyelvű vásárlási útmutatók kellően tájékoztassák a fogyasztókat a helyes és biztonságos használat, az összeszerelés, illetve az autóba szerelés módjáról.


31

Az ellenőrzés célja az előírásoknak nem megfelelő biztonsági gyermekülések kiszűrése volt, valamint a jogszabályi előírások érvényesítése a vizsgálat tárgyát képező termékek forgalmazásában.

A termékcsoport tekintetében átfogó piacfelügyeleti ellenőrzésre harmadszor került sor, 2006-ban és 2009-ben már történtek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közös termékellenőrzések. Az azóta eltelt időszakban helyi és szúrópróbaszerű termékellenőrzések történtek

Az ellenőrzés tárgyát képezték a különböző tömegcso-portba sorolt klasszikus és az ISOFIX biztonsági ülé-sek egyaránt.

Az ellenőrzés során összesen 120 kereskedelmi egy-ségben, 51 áruházláncban és üzletláncban, 68 egyéb kiskereskedelmi egységben, valamint 1 nagykereske-désben 546 fajta, 1208 db gyermekülés ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 72 fajta, 154 db (13 %) termék esett kifogás alá a jelölések és a tá-jékoztatók tekintetében.

Az ellenőrzés alá vont ülések között 274 db a menet-iránynak háttal rögzíthető, 269 db alternatív övútvonal-lal rendelkező, illetve 245 db ISOFIX ülés volt.

Az azonosító jelölés részleges vagy teljes hiányát 13 fajta, 18 db ülésnél (1%) tapasztalták a felügyelők, míg 12 fajta, 18 db termék csak vonalkóddal volt beazono-sítható.

A gyártó nevét és címét nem, vagy nem az előírások-nak megfelelően tüntették fel 36 fajta, 81 db (7%) ülés esetében, az importőr adatainak hiánya az e szem-

pontból ellenőrzött, 165 fajta, 341 db termék 17%-ánál (22 fajta, 57 db ülés) volt kifogásolható.

A biztonságosságot igazoló Nemzetközi jóváhagyási jellel valamennyi ellenőrzött gyermekülést ellátták, a kötelező adatok feltüntetése tekintetében mindössze-sen 10 fajta, 15 db (1%) termék volt kifogásolható.

Az előírt jelölések megléte szempontjából is alacsony volt a kifogásolási arány. A gyártási év megadása 16 fajta, 26 db (2%) ülésnél, az övútvonal feltüntetése 2 fajta,10 db (1%) terméknél hiányzott, míg a heveder helyes megvezetési útja nem volt egyértelműen meg-adva 2 fajta, 20 db (2%) ülés esetében. A menetirány-nak háttal rögzíthető üléseknél kötelező figyelmeztető címke 1 fajta, 3 db (0,2%) ülésnél hiányzott. A menet-irányban és menetiránynak háttal is használható gyer-mekülések esetében a használó gyermek tömegére vonatkozó figyelemfelhívás nem volt feltüntetve 5 fajta, 20 db (2%) terméknél.

Az alternatív övútvonallal rendelkező üléseknél hiány-zott az övútvonal megadása 31 fajta, 4 db (0,3%) ter-méknél, míg tartalmilag volt kifogásolható 2 esetben (0,2%).

Az ISOFIX üléshez kapcsolódó információk tekinteté-ben hiányosság nem került megállapításra.

A biztonságos beszerelést, illetve a használatot segítő magyar nyelvű használati útmutató 26 fajta, 40 db (3%) ülésnél hiányzott, 20 fajta, 51 db (4%) ülés eseté-ben tartalmilag kifogásolható volt, míg kicsomagolás nélkül nem volt látható 10 fajta, 17 db (1%) termék esetében.


32

Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a biztonsági gyermekülések jogszabályi előírásai a jelölések és tá-jékoztatók tekintetében kellően ismertek a gyártók és a

kereskedelmi tevékenységet végzők körében, ezért a termékkör ellenőrzése a jövőben szúrópróbaszerűen javasolt.

Mutatványos berendezések üzemeltetési feltételeinek pi-acfelügyeleti ellenőrzése

A nyilvános helyen hozzáférhető, egyidőben több sze-mély által használható szórakoztató eszközök fokozott veszélyt jelenthetnek a használó számára, amennyiben azok szerkezeti kialakítása, stabilitása, telepítése, üze-meltetése illetve meghibásodás esetén a javítása nem megfelelő. A fogyasztók biztonsága érdekében a telepí-tett és az alkalomszerűen felállított mutatványos beren-dezések üzemeltetési körülményeit jogszabály határoz-za meg.

Az ellenőrzés az előírt dokumentációk meglétére, tartal-mi megfelelőségének, érvényességének, és a berende-zések kötelezően feltüntetendő jelöléseinek ellenőrzé-sére terjedt ki.

A 2013-ban ellenőrzött mutatványos berendezéseknek közel harmada nem felelt meg az üzemeltetésre vonat-kozó jogszabályi előírásoknak. Ez az eredmény, vala-mint a túlnyomóan gyermek korcsoport alkotta felhasz-nálói kör indokolta 2015-ben is kiemelt figyelmet fordíta-ni arra, hogy a strandokon, aquaparkokban lévő, vala-mint a fesztiválok, városi rendezvények, búcsúk környé-kén alkalomszerűen felállított mutatványos berendezé-seket biztonságosan üzemeltetik-e.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkatársai összesen 208 helyszínen 558 mutatványos berende-zést ellenőriztek, amelyből 182 (33%) nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A legtöbb hiányosság, 94 (37%) a III. veszélyességi osz-tályba sorolt berendezéseknél került megállapításra, míg 80 (31%) volt a kifogásolt II. veszélyességi osztály-ba tartozó eszközök száma. A legmagasabb kockázatú, I. veszélyességi osztályba sorolt eszközöknél 9 (22%) esetben került sor az üzemeltetésre vonatkozó nem megfelelőség megállapítására.


33

A 2007-2009-es években végzett ellenőrzések során feltárt hiányosságokhoz viszonyítva a fenti adatok ko-moly javulást mutatnak. 2007-ben a vizsgálat alá vont mutatványos berendezések 63%-ánál, míg 2009-ben 54%-ánál kifogásolták a felügyelők az eszközök üze-meltetési körülményeit. 2010-ben az ellenőrzött eszkö-zök 20%-a, 2011-ben 21%-a és 2013-ban 31%-a nem felelt meg az üzemeltetés jogszabályi előírásainak. A legutóbbi ellenőrzéshez képest az idei év adatai jelen-tős változást nem mutatnak.

A mutatványos berendezések csak érvényes megfelelő-ségi tanúsítvánnyal üzemeltethetők. Az 558 ellenőrzött mutatványos berendezés közül 57 (10%) esetében nem tudta az üzemeltető bemutatni a tanúsítványt. Az 501 érvényes tanúsítvánnyal rendelkező eszköz közül 45 (9%) esetben a dokumentumot nem a kezelő helyiség-ben, illetve kezelő helyiség hiányában, nem az üzeme-lés helyszínén tartották.

Nem tüntették fel 85 (15%) esetben a gyártó nevét és címét, 84 (15%) esetben az azonosító adatot (típus- vagy modellszám), 87 (16%) berendezésen a gyártási sorozatszámot és a gyártási időt, 89 (16%) eszközön a

tanúsítványt kiadó nevét és a tanúsítvány számát, 68 (12%) esetben pedig a berendezés terhelhetőségét.

Az ellenőrzés megállapításai szerint 66 (12%) berende-zésnek nem volt üzemeltetési naplója. A bemutatott 592 üzemeltetési naplóból 37 (8%) esetben egyáltalán nem vezették azt, 26 (5%) tartalmilag volt kifogásolt, illetve 17 (3%) nem a kezelő helyiségben (vagy az üzemelés helyszínén) állt rendelkezésre.

Az ellenőrzött 558 mutatványos eszközből 260 tartozott a II., 41 az I. veszélyességi osztályba, tehát ezeket csak kioktatott személy kezelhette. 24 (8%) személy nem tudott igazolást bemutatni arról, hogy az előírt ok-tatásban részesült, illetőleg oktatását nem a kijelölt szervezetek által kiállított dokumentummal igazolta.

A vizsgált 558 berendezésből 34 (6%) eszközt nem mutattak be időszakos műszaki vizsgálatra.

A feltárt hiányosságok, az eszközök veszélyessége, és a túlnyomóan gyermek korcsoport alkotta felhasználói kör indokolja, hogy a mutatványos berendezések elő-írásszerű üzemeltetését továbbra is folyamatosan, évente ismétlődően ellenőrizzük.


34

Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfel-ügyeleti ellenőrzése

A játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzésére elő-ször 2005-ben, nem sokkal a játszótéri eszközök biz-tonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: 78/2003. GKM r.) 2004. február 1-jei hatálybalépését követően került sor. Az akkori – csak a gyártók, importőrök és forgalmazók körében lefolytatott – ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, hiszen a részt vevő négy felügyelőség által vizsgálat alá vont tíz játszótéri eszköz gyártóból 9, valamint tíz forgalmazóból 8 a termékeinek biztonságosságát megfelelően igazolni tudta.

Ezt követően a 2011-es évben ismételten lefolytatásra került a játszótéri eszközök biztonságosságával kap-csolatos témavizsgálat, amelynek célja már nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban és szabványokban foglaltaknak. Az ellenőrzési tapasz-talatok akkor azt mutatták, hogy a gyártók/forgalmazók – egy-két kivételtől eltekintve – a 78/2003. GKM r. elő-írásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó kereskedelmi tevékenységüket, azonban az ellenőrzés

alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelők.

2015-ben – mint ahogy az elmúlt években – a közterü-leti játszóterek mellett továbbra is nagy hangsúlyt fek-tettünk a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszkö-zök ellenőrzésére annak érdekében, hogy minél átfo-góbb képet kaphassunk az üzemeltetés magyarországi helyzetéről.

A témavizsgálat keretében összesen 817 játszótér, azokon pedig 6.246 db játszótéri eszköz ellenőrzése történt meg, melyek száma – a 2014. évi eredmények-hez hasonlóan idén is – a játszóterek tekintetében nagyjából fele-fele, az eszközök vonatkozásában kb. 40-60%-os arányban oszlik meg a közterületi és az intéz-ményi játszóterek között. Összességében a játszóterek 52%-ánál (423 esetben), illetve az eszközök 47%-ánál (2.949 db-nál) került megállapításra valamilyen jogsér-tés. Elmondható, hogy ha minimálisan is, de további javulás figyelhető meg a korábbi évek eredményeihez képest.


35

Idén is az intézményi játszóterek körében került megál-lapításra több hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök esetében a kifogásolási arány egy-aránt 45% körüli, ugyanez az intézményi játszóterek esetében közel 60%, eszközök esetében pedig majd-nem 50%. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közte-rületi eszközök korszerűbbek, mint az intézményi esz-közök, azonban igénybevételük nagyobb, gyakrabban esnek rongálás, vandalizmus áldozatává, így biztonsá-gos üzemeltetésük nehezebben megoldható.

A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a ját-szótéri eszközt az üzemeltetőnek rendszeresen – ko-rábban évente, majd kétévente, a legutóbbi jogszabályi módosítás 2012. május 18-ai hatálybalépése óta leg-alább négyévente – kijelölt szervezettel is meg kell vizs-gáltatnia. Az időszakos ellenőrzést a közterületi játszó-terek 21%-ánál, az intézményieknél az esetek 30%-ában nem végeztették el.

Az ellenőrzések során szóban elhangzottak alapján a legtöbb esetben a szükséges anyagi források hiánya miatt maradnak el az időszakos ellenőrzések, de hivat-koztak már a nem kielégítő személyi feltételekre, vagy éppen a felelősségek tisztázatlanságára is. Emellett – a folyamatos hatósági ellenőrzés ellenére – a felügyelők továbbra is találkoztak olyan üzemeltetőkkel, akik nem voltak tisztában a játszóterek üzemeltetési feltételeit meghatározó jogszabályi környezettel.

Idén is kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított rész-ben megfelelőségek, nem megfelelőségek, illetve bal-esetveszélyességek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyil-vántartásban szerepeltették-e, valamint az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tud-ták-e. Megállapításra került, hogy azon játszótéri eszkö-zöket tekintve, amelyeknél a kijelölt szervezetek a fenti esetek valamelyikét jegyzőkönyvezték, a közterületi esz-közök egyötödénél az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban elő-írt módon tették. Ez a mutató az intézményi eszközök esetében jóval rosszabb, 44%-os értéket mutat.

Érdekesség, hogy az előző évben a kijelölt szervezetek kevesebb esetben kifogásolták az eszközöket, mégis sokkal magasabb arányban (az eszközök kétharmadá-

nál) volt megállapítható, hogy az üzemeltetők nem tettek megfelelő módon intézkedéseket a hibák javítására. Konklúzióként levonható tehát, hogy mára az üzemelte-tők többsége – lehetőségeihez mérten – intézkedik a kijelölt szervezetek által tett kifogások mielőbbi megszün-tetése érdekében, ami pozitívum a korábbi tapasztalatok-hoz képest.

Egyes területeken tapasztalható, hogy a jellemzően szerényebb anyagi forrásokkal rendelkező üzemeltetők, akik pályázati pénzeszközökhöz nehezen jutnak hozzá, inkább felújítják az elavult játszótéri eszközöket, vagy – sajnálatos módon – elbontják azokat.

A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. A felügyelők mind a közte-rületi, mind az intézményi játszóterek esetében az esz-közök közel egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy az üzemeltetők törekednek a ját-szótéri eszközök karbantartására, felülvizsgálatára, a nyilvántartásokat számos esetben mégis hiányosan, nem megfelelő adattartalommal vagy egyáltalán nem vezetik, amely elmaradásokat gyakran létszámhiánnyal, adminisztrációs leterheltséggel indokolják, de a jogsza-bályi előírások ismeretének hiánya is megfigyelhető volt.

A kormányhivatalok eljárásaik során megtették a meg-felelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében elsősor-ban kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra, de néhány esetben fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is sor került.


36

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a Ma-gyarországon fellelhető játszótereken telepített játszóté-ri eszközök üzemeltetése kapcsán még mindig sok a hiányosság mind a közterületi, mind pedig az intézmé-nyi játszóterek tekintetében. A korábbi évekhez hason-lóan idén is az intézményi játszótereken került megálla-pításra magasabb számú nem megfelelőség, ahol az ellenőrzött játszóterek közel kétharmadánál tapasztal-tunk valamilyen hiányosságot. Az üzemeltetők sok esetben nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal, de szervezeti átalakítások, feladatköri átszervezések,

tapasztalatlanság és figyelmetlenség is gyakran áll a hiányosságok mögött. A megelőzés, tájékoztatás mel-lett nagyon fontos szerepe van a hatóság közvetlen jelenlétének is. Az évek óta tartó, folyamatosan végzett ellenőrzéseinkkel ráirányítottuk az üzemeltetők figyel-mét a játszótéri eszközök biztonságosságának és meg-felelő üzemeltetésüknek a fontosságára. Az eredmé-nyek kismértékű javulása azt mutatja, hogy a hatósági munkánk eredményes, azonban továbbra is indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek to-vábbi, folyamatos ellenőrzése.

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harma-dik országból importált díszvilágítási füzérek, forgalma-zási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabá-lyi előírásoknak, különös tekintettel e termékek kialakí-tására, jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelő-ség-értékelésére és használati útmutatójára.

Az ellenőrzés további célja a korábban letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentések-ben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzé-rek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is), és az ilyen termékek megtalálá-sa esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése va-lamennyi érintett gazdasági szereplőtől.

A témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 38 fajta gyanús díszvilágítási füzérből vettek mintát, ame-lyek közül a laboratóriumi vizsgálata során 30 féle (a mintavételezettek termékek 79 %-a) bizonyult nem megfelelőnek, közülük 13 termék veszélyességét már megállapítottuk, az elvégzett kockázatértékelés alapján ezen termékek mindegyike áramütés- és égési sérülés-veszélyes, súlyos kockázatot jelentenek a felhasználók-ra nézve. További 17 féle termék esetében a kockázat-értékelés folyamatban van, de a vizsgálati jegyzőköny-vek eredményeit figyelembe véve ezen termékek is az áramütés- és az égési sérülés veszélyét hordozzák ma-

gukban. 8 fajta termék a laboratóriumban vizsgált jel-lemzők tekintetében megfelelt a követelményeknek.

Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a díszvilágítási füzéreket minden szempontból továbbra is rendszeresen ellenőrizni kell. A LED-ekkel ellátott, életet és testi épségét veszélyeztető, új típusú díszvilá-gítási füzérek nagy számban való felbukkanása egyér-telműen szükségessé teszi, hogy e termékek felkutatá-sára ne csak a kereskedelmi egységekben kerüljön sor, hanem az már az Európai Unió határátlépési pontjain történjen meg az EU-ba való behozatal (forgalomba hozatal) megtiltása érdekében.

Karácsonyi szezonális villamossági termékek ellenőr-zése (mintavételi terv alapján)


37

Szén-monoxid riasztók laboratóriumi vizsgálattal egybe-kötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján)

A 2013. és 2014. év során összegyűlt tapasztalatok alapján a fogyasztóvédelmi hatóság tovább folytatta a szén-monoxid érzékelők vizsgálatát. A 2015-ös év ele-jén az NFM két alkalommal is mintavételezést rendelt el e termékek körében, a fűtési szezon kezdete előtt pedig az NFH 2015. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjá-

ban elrendelt té-mavizsgálat került lefolytatásra.

Ezek keretében összesen 34 féle szén-monoxid ri-asztó mintavétele-zésére került sor, amelyek közül 29

fajta új, eddig még nem vizsgált termék, míg 5 féle olyan készülék volt, amelyek a laboratóriumi vizsgálatok során korábban már megfelelőnek bizonyultak. Az is-mételt vizsgálatokkal a hatóság azt ellenőrizte, hogy a gyártók folyamatosan biztosítják-e a termékük biztonsá-gosságát, amely által a fogyasztók még magasabb szintű védelme valósulhat meg.

19 féle készülék a laboratórium által vizsgált követelmé-nyeknek megfelelt. 15 fajta termékről megállapításra került, hogy veszélyt jelentenek a felhasználókra nézve,

mivel azok a vonatkozó szabványban meghatározott CO-koncentrációknál a megadott időn belül nem jelez-tek. Ezek közül 1 féle olyan riasztó volt, amely a korábbi ellenőrzés keretében biztonságosnak minősült, azon-ban az ismételt laborvizsgálat során nem megfelelőség került megállapításra, ami arra enged következtetni, hogy a gyártás minősége nem állandó.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő és gyors tájékoztatást kaphassanak a biztonságos, illetve a veszélyt jelentő CO-érzékelőkről, az NFH „pozitív” és „negatív” listát állított össze a vizsgált készülékekről. 2013. óta a fogyasztóvédelmi hatóság összesen 50 féle szén-monoxid érzékelőt vizsgált, amelyből a „pozitív” listán jelenleg 16 féle termék található, míg a „negatív” listára összesen 34 fajta készülék került fel. Ez azt je-lenti, hogy az eddig vizsgálat alá vont CO-érzékelők egyharmada megfelelt a vonatkozó szabvány vizsgált előírásainak.

Kültéri és beltéri kerámia burkolólapok piacfelügyeleti el-lenőrzése

A különböző burkolatok célja az, hogy az építmények szerkezeteit megvédjék, azaz szigeteljenek a nedves-ség ellen, ellássák a hangszigetelés feladatát, valamint szüntessék meg a hőátadást, hőelvonást a szerkezeti elemek között.

A kerámia alapanyagú, azaz a kerámiai burkolólapok természetességük által ősidők óta a legelterjedtebb burkolatok az építőiparban. Ezek olyan építőanyagok, melyek képesek ellenállni a környezet hatásainak, ezál-tal kiemelkedően védik - egyéb más burkolatokkal szemben - a burkolt felületet és lehetővé teszik annak

tisztántartását, egyben kellemessé, mutatóssá vará-zsolják a környezetünket. Előnyösségük nem csak szí-vósságukban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy nem igényelnek különösebb karbantartást.

A kerámiai burkolólapok elterjedtsége miatt e termék-körben nagy a túlkínálat, ezért kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztók a jogszabályok által előírt, megfelelő információk segítségével tudják kiválasztani a kerámiai burkolatot, hiszen helyiségenként más- és más tulaj-donságú, kopásállóságú, esztétikai megjelenésű válhat szükségessé.

Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a területen szükséges a hatóság folyamatos jelenléte, így a jövőben is célirányos témavizsgálatok kerülnek lefolytatásra a CO-riasztók biztonságossági vizsgá-latára vonatkozóan.


38

Fontos, hogy a burkolatokat a felhasználás céljai és a kívánt dekoráció szerint kell megtervezni, valamint a beépítésnél figyelembe kell venni a környezeti befolyá-soló tényezőket.

A kerámiai burkolólapok elterjedtsége miatt e termék-körben nagy a túlkínálat, ezért kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztók a jogszabályok által előírt, megfelelő információk segítségével tudják kiválasztani a kerámiai burkolatot, hiszen helyiségenként más- és más tulaj-donságú, kopásállóságú, esztétikai megjelenésű válhat szükségessé.

Az ellenőrzés célja, annak megállapítása volt, hogy a hazai és külföldi gyártású kerámiai burkolólapok forgal-mazása megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak. Az ellenőrizendő termékkör kiválasztását indokolta, hogy a kerámiai burkolólapok kis- és nagykereskedelmi egysé-gekben kaphatóak, valamint e termékcsoport forgalma-zási körülményeit évek óta nem ellenőriztük.

A témavizsgálat keretében 264 kereskedelmi egység-ben végeztek a fővárosi és megyei Kormányhivatal Mű-szaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályá-nak Fogyasztóvédelmi Osztályai ellenőrzéseket. A szakkereskedésekben az építési termékek címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát, vala-mint annak átadását, vagy elektronikus elérhetőségé-nek tájékoztatását ellenőrizték a felügyelők.

A kormányhivatalok összesen 264 kereskedelmi egysé-get (300.023 darab terméket) ellenőriztek, az ellenőr-zött egységek 49%-ában, 130 egységben (75.757 da-rab terméknél) állapítottak meg termékellenőrzési szempontból valamilyen hiányosságot.

Az ellenőrzés során összesen 1063 féle burkolólap for-galmazási körülményeit vizsgálták a felügyelők, amely-ből 224 féle termék (21%) esetében állapítottak meg valamilyen hiányosságot.

A termékkör címkézésének vizsgálata során a felügye-lők az azonosító jelölésnek, a gyártó nevének és címé-nek, az importőr nevének és címének meglétét, továb-bá a CE megfelelőségi jelölésnek a feltüntetését és formai kialakítását ellenőrizték.

A legtöbb jelölési hiányosságot az ellenőrzött termékfaj-tákhoz viszonyítva a termékek 10%-nál (24 fajta ter-méknél) a Nógrád Megyei Kormányhivatal állapította meg.

Ezzel szemben a többi megyében a felügyelők 1%-nál kevesebb jelölési hiányosságot állapítottak meg.

Az ellenőrzések során kiemelkedően nagy számban került megállapításra az, hogy a CE megfelelőségi jelö-lés (8%-ban, 19 fajta terméken) nem volt a termék cso-magolásán, illetve az egyéb dokumentumokon feltüntet-ve.

A szakmai követelmények vizsgálata alapján általános-ságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatáso-kat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek.

Jelentősebb szakmai hiányosságokat a teljesítménynyi-latkozatok vizsgálata során derítettek fel a kormányhi-vatalok. Viszonylag nagy számban fordultak elő a telje-sítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságai, és azok átadásának elmulasztása. Sok esetben tapasztalták a felügyelők azt, hogy a dokumentációkat nem a gyártók állították ki, ezért a forgalmazók nem tudják dokumen-tumokkal igazolni a kerámiai burkolólapok teljesítmény állandóság értékelésének és ellenőrzésének elvégzé-sét.

Az összes ellenőrzött termékfajtákhoz viszonyítva a kerámiai burkolólapok 53%-nál (118 fajta terméknél) nem adták át a forgalmazók papír alapon a teljesít-ménynyilatkozatokat, 33%-nál (74 fajta terméknél) nem tájékoztatták a fogyasztókat a teljesítménynyilatkozat weboldalon való elérésről, 16%-nál (37 fajta terméknél) a gyártó által a dokumentum weboldalon való közzété-tele nem történt meg és 36%nál ( 80 fajta terméknél) a teljesítménynyilatkozat elektronikusan sem került át-adásra - adathordozó, vagy QR kód által.


39

A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő ki-vonásának ellenőrzése és a RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban

Az ellenőrzések során bemutatott teljesítménynyilatko-zatok hiányossága a termékfajták 62%-ánál (141 fajta terméknél) volt tapasztalható. Mindezt olyan termékkör esetében tapasztalták a felügyelők, ahol gyári, könnyen ellenőrizhető, kontrollálható körülmények között állíta-nak elő, és amelynek teljesítmény állandóság értékelé-sére és ellenőrzésére szolgáló rendszer a legalacso-nyabb 4. rendszer, melyben nincs feladata a bejelentett vizsgáló szervezeteknek.

Összegzésként megállapítható, hogy az építési termé-kek forgalmazásáról szóló 305/2011/EU rendelet előírá-sainak pontos ismerete és betartása ugyan úgy gondot okoz a gyártóknak - hasonlóan mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet - a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor.

Az ellenőrzés célja a korábban már veszélyesnek ítélt termékek felkutatása – amelyeknek forgalmazását vala-mely biztonsági hiányosság miatt megtiltottuk – illetve azon termékek keresése volt, amelyekkel kapcsolatban valamely tagország állapította meg, hogy veszélyezteti a fogyasztók biztonságát.

Ezen termékekhez kapcsolódó adatok a Központi Piac-felügyeleti Információs Rendszerben megtalálhatók, illetve a RAPEX riasztásban megtalálható termékek esetében azokról heti összefoglaló táblázat készül a keresés hatékonyabbá tételéhez.


40

A fővárosi/megyei kormányhivatalok összesen 2482 kereskedelmi egységben végeztek ellenőrzést, amelyek közöl 167 egységben találtak korábban már letiltott, illetve RAPEX riasztásban szereplő terméket.

Az ellenőrzés során összesen 213-féle (1184 db) ve-szélyes terméket találtak a kormányhivatalok munkatár-

sai, amelyek termékfajtánkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti .

RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes ter-méket 11 esetben találtak a felügyelők, amelyekről min-den esetben pozitív reakció formájában küldtünk értesí-tést a rendszerbe.

Információcsere a veszélyes termékek kiszűrése érde-kében: RAPEX rendszer működtetése

A termékbiztonság területén az NFH kiemelt tevékeny-ségei körében továbbra is ellátja az Európai Unió tagor-szágaiban működő, a veszélyes, nem élelmiszer jellegű fogyasztási termékekről adatokat továbbító (RAPEX) gyorsriasztási rendszerben, a nemzeti kapcsolattartó feladatát. Ennek keretében gondoskodik a tagállamok-tól beérkezett információk fogadásáról és folyamatos továbbításáról annak érdekében, hogy az illetékes ma-gyar hatóságok megtegyék a szükséges intézkedése-ket. Ezzel párhuzamosan feltölti a RAPEX a rendszerbe a Magyarországon felderített veszélyes termékek ada-tait. Az értesítési hálózatba a Nemzeti Fogyasztóvédel-mi Hatóság mellett más, piacfelügyeleti hatáskörrel ren-delkező társhatóságok, így például a Nemzeti Közleke-dési Hatóság, ÁNTSZ, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Országos Katasztrófavédelmi Fő-igazgatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hi-vatal, Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonására is sor került.

2015. évben a RAPEX rendszerben összesen kb. 2100 veszélyes fogyasztási termékre vonatkozó riasztást regisztráltak, ez a tavalyi 2435 darabhoz képest vala-melyest csökkenést jelent. A veszélyes termékből 82-,5% súlyos kockázatot, míg 5,5% magas vagy közepes kockázatot jelentett a fogyasztókra. Azokban az esetek-ben, amikor a hatóságok veszélyt állapítottak meg, de nem állt elegendő termékazonosító adat rendelkezésre, a tagországok csak információs céllal hoztak létre riasz-tást. Ezek aránya 2015-ben összesen 12% volt. A 2015. évi hivatalos statisztikai adatok a RAPEX rend-

szerről a 2016. április 14-én Brüsszelben tartandó mé-dia eseményen kerülnek bemutatásra.

Magyarország 2015-ban összesen 238 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből 195 súlyosan veszélyes, 17 db közepes, ill. nagy kockázatú termék volt, míg 26 beje-lentést információként továbbítottunk az azonosító jelö-lések hiánya miatt. Ez jelentős növekedés a tavalyi 12 termékhez képest.

A RAPEX riasztások mellett az ágazati irányelvek védzáradéka szerint, az NFH külön eljárás keretében, 37 esetben a kisfeszültségű irányelv hatálya alá tartozó termékről küldött értesítést az Európai Bizottság felé.

A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasz-tások (195 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek (2014-ben 51%), 21,5 %-át villamossági termékek (elektromos termékek, díszvilágítási füzérek, világítóbe-rendezések és kommunikációs és médiaeszközök) (2014-ben 16%), 16%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek (2014-ben 16%) tették ki. Tehát idén több veszélyes villamossági terméket vontunk ki a for-galomból, mint tavaly. Ezeknél a termékeknél a fő koc-kázat az áramütés és az égési sérülés volt. A díszvilá-gítási füzérek csoportjában a termékek fele (22-ből 11) nem rendelkezett termékazonosító jelöléssel. Ebben az évben élelmiszerrel összetéveszthető termékből 19 faj-ta forgalmazását tiltottuk meg. Sajnos ebből 8 darab nem tartalmazott a termék azonosításához elegendő információt, ezért ezek a termékek információs céllal lettek továbbítva a RAPEX rendszerébe.


41

A veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb kockázat, a termék fajtáknak megfelelően, a sérülés, a fojtás, az áramütés, az égési sérülés, a kémiai veszélyt jelentő tiltott anyagok használata, illetve fulladás veszélye okozta.

A piacfelügyelet aktivitását jelzi az is, hogy ebben az évben a RAPEX-be más országok által beküldött riasz-tásokra 59 reakciót küldtünk. Ez a bejelentett veszélyes termék megtalálását jelenti hazánkban, és elősegíti az

elosztási lánc felderítését. Elsősorban a gépjárművek-kel kapcsolatos önkéntes intézkedések érintették Ma-gyarországot, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyil-vántartása és aktivitása alapján tudtunk visszajelzést küldeni a Bizottságnak. Néhány, már az Unió más or-szágában betiltott játékot, világítási terméket, élelmi-szernek látszó árucikket is sikerült fellelni, és meghozni a szükséges intézkedéseket. Ezek között előfordult már 2011-ben RAPEX-be került termék is.

Információcsere az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvé-delemért felelős szervezeti egységei között – a KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) működtetése

Továbbá 316 NFH kezdeményezésű riasztást küldtünk szét a KPIR rendszeren keresztül, amelyek közül 94 db műszaki, 220 db könnyűipari, 2 db vegyi termékre vo-natkozott

Az év során a kormányhivatalok felé tájékoztatásul, illetve a RAPEX termékek felkutatását segítve 1372 db RAPEX rendszerből érkező riasztást to-vábbítottunk heti összefoglaló táblázatban


42

Információcsere az NFH és a társhatóságok között

A KPIR Társhatósági Modulja az NFH és az egyes társhatóságok, tanúsító intézetek közötti gyors infor-mációcserét biztosítja. A modulon belül tölthetők le azok a RAPEX formanyomtatványok, amelyek fel-használásával kell a veszélyes terméket bejelenteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság RAPEX kapcso-lattartóján keresztül a RAPEX bizottság felé.

2015-ben a Társhatósági Modulon keresztül a társha-tóságok nem jelentettek be olyan veszélyes terméket, amelyet a RAPEX rendszerbe kellett továbbítanunk.

A társhatóságok felé 2015-ben összesen 778 riasz-tást továbbítottunk, ebből 536 db párhuzamos hatás-kört érintett, így azt csak tájékoztatásképpen küldtük tovább az érintett hatóságoknak.

Elküldött riasztások megoszlása

81%

19%

nemzetközi hazai

Hazai riasztások megoszlása

30%

69%

1%

Műszaki Könnyűipari Vegyi


43

536

226

7 6 7

Társhatóságoknak továbbított riasztások 2014-ben

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság

ORFK MKEH

OKF

Az illetékes piacfelügyeleti hatóságok jelzése alapján az NFH 2015-ben összesen 59 pozitív reakciót küldött a Bizottságnak. Ebből 20 a tagállamok által a Rapex rendszerbe 2015. évben bejelentett és a magyar pia-con megtalált termékekre vonatkozott.

Ezek megoszlása a következő: 2 NFH, 2 kettős hatás-körű (NFH + ÁNTSZ), 16 NKH volt.

Az összes pozitív reakcióból a Nemzeti Közlekedési Hatóság 47 értesítést küldött arról, hogy a tagállamok által bejelentett veszélyes gépjárműveket hazánkban is forgalmazták.

A további értesítések megoszlása a következő: 8 NFH, 4 kettős hatáskörű (NFH+ÁNTSZ).

A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak 226 db riasztást továbbítottunk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájé-koztatta az NFH-t a Magyarországon forgalomba hozott vagy forgalmazott jármű vagy járműalkatrész konkrét hibájáról, a veszély jellegéről, az országban való előfor-dulásáról és a gyártó esetleges visszahívási vagy javí-tási akciójáról.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak az év során 536 tájékoztatást továbbítottunk, annak érdeké-ben, hogy ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordít-sanak a riasztásokban szereplő termékekre.

Az ORFK - nak 3 db, a MKEH -nak 6 db, az OKF részé-re 7 db riasztást továbbítottunk.


44

Laboratóriumi tevékenység

A laboratóriumok az év során összesen 11 251 db vizsgálatot végeztek el. A vizsgá-latok elsősorban a piacfelügyeleti és fo-gyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátte-

rét jelentő vizsgálati feladatokat takarják. Ellenőrzés alá kerültek a termékek biztonsági, minőségi jellemzői, va-lamint a tisztességtelen kereskedői magatartással ösz-szefüggő egyes termékjellemzők.

A 2015. évben is tovább folytatódott a – már korábbi években is nagy érdeklődést kiváltó –laboratóriumok által szervezett „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvény-sorozat. Az előző évek tapasztalatai és sikerei indokol-ták, hogy a lakosság széles rétegeihez eljutva tegye munkáját még ismertebbé a két laboratórium. Mivel a fogyasztóvédelemben kiemelt szerepet kapnak a ter-mékek biztonságosságával, illetve ezzel összefüggés-ben a jelöléssel, használati útmutatókkal, címkézéssel kapcsolatos kérdések, így ezek megválaszolásával, valamint helyszíni vizsgálatok bemutatásával segítettük a fogyasztók tájékoztatását. A helyszínen játékok, villa-mos berendezések és sporteszközök vizsgálatainak

bemutatása történt meg, valamint ingyenesen végzett közel 350 db vizsgálat keretében napszemüvegek UV szűrésének, valamint bőrrel érintkező fémtárgyak (bizsuk, testékszerek, övek, óraszíjak, stb.) nikkel kiol-dódásának ellenőrzésére volt lehetősége a fogyasztók-nak. A bemutatott vizsgálatok alapján kaptak tájékozta-tást a fogyasztók országszerte a legalapvetőbb bizton-ságossági jellemzőkről, valamint a biztonságos alkal-mazás kérdéseiről.

A nyílt napok helyszínéül számtalanul szolgáltak az NFH központi épületében elhelyezkedő laboratóriumok, a kitelepüléseknek pedig Pécs, Szeged, Bonyhád, vala-mint Budapest (Sziget Fesztivál, Westend, Főszezon, Kamaraerdei Ifjúsági Park, Kesztyűgyári nyári tábor, Néptánc és kézműves tábor) adott otthont. A rendezvé-nyeken a megyei kormányhivatalok, a civil fogyasztóvé-delmi szervezetek és a média részvételével megtörtént a nyilvánosság bevonása, illetve az információk még szélesebb körű eljuttatása a fogyasztókhoz.

A laboratóriumok a 2015. évben is kiemelt figyelmet fordítottak az iskolás korosztályok tájékoztatására, így az NFH laboratóriumi helyiségeiben megrendezett nyílt napokon a Budapesti Corvinus Egyetemről, az Általá-nos Vállalkozási Főiskolából, a Külkereskedelmi Okta-tási és Továbbképző Központból, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Budapesti Gaz-dasági Egyetemről, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolából, az Óbudai Egyetemről, Pesti Bar-nabás Élelmiszeripari Szakképző Iskolából, valamint a Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskolából is fo-gadtunk diákokat.

Összességében elmondható, hogy a rendezvényeken több ezer fogyasztó érdeklődött a bemutatott vizsgála-tok iránt, és kért információt a termékek minőségéről, biztonságáról, valamint a panaszügyintézés módjáról.

TERMÉKBIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK

A laboratóriumok számára elengedhetetlen az akkreditált státusz fenntartása, melynek érdeké-ben a minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésére kerül sor. Az MVL területén május-ban sikeresen lezajlott a Nemzeti Akkreditáló Tes-tület által végzett akkreditálási felülvizsgálat, mellyel a laboratórium akkreditált státusza tovább-ra is fennmaradt. Az ÉVL éves felülvizsgálatára 2016 januárjában kerül sor, melynek eredménye-ként a Nemzeti Akkreditáló Testület az akkreditált státusz fenntartásáról hoz határozatot. Az MVL a 2015. évben is vezetett be új vizsgálati területe-ket, melyek elősegítik a kitűzött ellenőrzési felada-


45

Az NFH elkötelezett a folyamatos fejlesztés mellett, a bővülő feladataihoz szükséges vizsgálati tevékenységet akkreditált laboratóriumaiban végzi. A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 268 szabványos módszere akkreditált.

Kiemelt cél volt a Mechanikai és Villamos Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint akkre-ditált státuszának fenntartása. A laboratórium hibapont nélkül teljesítette a vele szemben támasztott követelmé-nyeket a NAT felülvizsgálati eljárása során.

Fő tevékenységünk keretében az éves vizsgálati prog-ramban szereplő témákban villamos termékeken, játé-kokon és egyéb fogyasztási termékeken végeztünk ter-mékbiztonsági vizsgálatokat. Az EVP alapján a labora-tórium 17 termékkör témavizsgálatában vett részt, ami-

ből 3 db saját vállalású témavizsgálat volt. Egyéb vizs-gálatok külső megkeresésekre, panaszkivizsgálás és az akkreditált státusz fenntartása céljából kerültek el-végzésre. A laboratórium 25 alkalommal tartott nyílt napot illetve vett részt rendezvényeken, ahol felhívta a figyelmet a termékek veszélyeire, és mutatott be vizs-gálatokat. Emellett 40 bölcsődében és játszóházban tartott előadást a korosztályra jellemző játékok veszé-lyeiről.

A fentiek mellett nyílt napon 593 db, jártasságának bi-zonyítására, illetve összemérő és körvizsgálatokban 723 db, valamint a 24 média megjelenés alkalmával további 242 db vizsgálatot végzett. Mindösszesen tehát a laboratórium 4399 db vizsgálatot végzett a 2015. év-ben.

A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége

Laboratóriumi vizsgálatok megoszlása

1449

909

348135

Villamos termékek JátékokEgyéb fogyasztói termékek Külső megbízás alapján

Összesen: 2841


46

Villamos termékek biztonsági vizsgálatai

A laboratórium 1449 vizsgálatot végzett el különböző villamos termékeken. A termékcsoportok közül kiemel-kedő számmal szerepeltek a lámpatestek, a fényfüzé-rek, a mikrohullámú sütők, és a műköröm besugárzó készülékek. További villamos termékek között szerepel-tek: töltő készülékek, hősugárzók, úti adapterek, mélykútszivattyúk, rágcsáló/rovarriasztók, valamint hajszárító, hosszabbító, inverter és ventilátor is.

A villamos biztonsági vizsgálatok általános tapasztalata a termékcsoportoktól függetlenül kimutatott áramütés- és tűzveszély kockázata.

A vizsgált villamos termékek 74%-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek, ami azt mutatja, hogy sok veszélyes termék található a kereskedelemben.

Villamos termékek biztonsági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint

21970

543

514

292

Töltőkészülékek HajkezelőkKészenléti fogyasztás Díszvilágítási fényfűzérekLámpatestek Egyéb villamos termékek

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Töltőkészülékek Hajkezelők Készenlétifogyasztás

Díszvilágításifényfűzérek

Lámpatestek Egyéb villamostermékek

A nem megfelelő termékek aránya villamos termékek esetén

Nem felelt meg Megfelelt


47

A különféle gyermekjátékokból a farsangi maszkok és jelmezek, a gyermekek tömegét hordozó játékok, a lö-vedékes játékok, a játék babák, baba szettek, játék ba-bakocsik, a játék-mobiltelefonok, a mágneses játékok és egyéb játékok termékkörében összesen 909 bizton-ságossági vizsgálatot végezett a laboratórium.

A gyermekeket veszélyeztető kockázati tényező to-vábbra is a kis alkatrészek okozta fulladásveszély, az égési sérülés veszélye és a nem megfelelő konstrukció-ból adódó különböző mechanikai sérülések.

A vizsgált játékok 47%-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek.

Gyermekjátékok biztonságossági vizsgálatai

Játékok biztonságossági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint

179

247

46

215

126

Farsangi maszkok, jelmezek Gyermekek tömegét hordozó játékokJáték babák, baba szettek, játék babakocsik Játék-mobiltelefonokTávirányitós játék Egyéb játékok

0

5

10

15

20

25

30

35

Farsangimaszkok,jelmezek

Gyermekektömegét

hordozó játékok

Játék babák,baba szettek,

játékbabakocsik

Játék-mobiltelefonok

Távirányitósjáték

Egyéb játékok

A nem megfelelő termékek aránya játékok esetén



48

A laboratórium 348 vizsgálatot végzett csecsemő és kisgyermek ruházati termékeken és lábbeliken, gyer-mekgondozási cikkeken és öngyújtón. Továbbá külső vizsgálat keretében volt több járóka, mágnes, köröm-szárító és fényforrás valamint kerti szék vizsgálat is.

A veszélyeket tekintve a ruházati termékeknél és a láb-beliknél a leváló díszítőelemek lenyelése vagy leszip-pantása okozhat fulladást, a magas etetőszékeknél a legnagyobb veszélyt a felborulás jelenti, de ezen kívül az ujjak beszorulása, becsípődése is veszélyforrás.

Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatai

Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint

264

81

3

Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek és lábbelikGyermekgondozási cikkekVegyes fogyasztási cikkek

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Csecsemő és kisgyermekruházati termékek és

lábbelik

Gyermekgondozási cikkek Vegyes fogyasztási cikkek

A nem megfelelő termékek aránya egyéb fogyasztási termékek esetén



49

TÁMOP és KEOP projekt keretében végzett vizsgálatok

A Mechanikai és Villamos Laboratórium a piacfelügye-let által koordinált vizsgálatokon kívül saját témavizsgá-latokat is szervezett, valamint projektek keretében is végzett vizsgálatokat, amelyeket szintén maga szerve-zett és bonyolított le.

Az elmúlt év két legnagyobb horderejű vizsgálata a KEOP keretében valósult meg. Mindkét vizsgálat célja a fogyasztók környezettudatos szemléletének erősítése volt.

Az egyik vizsgálat 30 féle kompakt fénycső és LED-es fényforrás fényhasznosításának összehasonlító vizsgá-lata volt, amely kiterjedt a gyártók által megadott para-méterek valódiságának vizsgálatára is. Az eredmények alapján a vásárlók könnyen összehasonlíthatják a fényforrásokat, és látszik az is, hogy a LED-es fényfor-rások általában magasabb fényhasznosítást, azaz magasabb hatásfokot kínálnak.

A másik vizsgálat keretében a mobiltelefon-töltők és az informatikai berendezések fogyasztását mértük. A mo-biltelefon töltőknél arra voltunk kíváncsiak, hogy meny-nyit fogyasztanak, hogyha a táphálózaton hagyjuk őket, míg az informatikai készülékeknél a kikapcsolt, a ké-szenléti, és a tétlen állapoton túl mértük a teljesítmény-felvételt többféle terhelés mellett is. A vizsgált készülé-

kek felölelték az otthon és irodában használt főbb infor-matikai készülékeket úgymint asztali számítógép, moni-tor, notebook és nyomtató. Mindegyikből több különbö-ző generációból származó, különböző technológiájú vagy különböző kategóriájú készüléket vizsgáltunk. A vizsgálat célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, mennyit spórolhatunk a készülékek tudatos használatával. Emellett a mérések jól mutatják azt is, hogy többszörös különbségek vannak a különböző generációból vagy időszakból származó készülékek fogyasztása között.

A legkiszolgáltatottabb korosztály a gyermekek, ezért az ő testi épségük, egészségük védelme mindig is ki-emelt feladat volt. Ehhez kapcsolódóan a TÁMOP kere-tében zajlott a lövedékes játékok valamint a labor saját szervezésében a farsangi maszkok és jelmezek továb-bá a gyermekek tömegét hordozó játékok vizsgálata. A TÁMOP keretében 20 bölcsődét és 20 játszóházat – megyénként egyet-egyet – is meglátogattunk, célunk az volt, hogy az ott található játékszerek biztonságosságát a helyszínen szemrevételezéssel és a magunkkal vitt eszközökkel megvizsgáljuk. Az intézmények a tanácsok és tájékoztató anyagok mellett egy vizsgálóhengert is kaptak, amivel ők is kiszűrhetik a három év alatti kor-osztály számára veszélyes kis alkatrészeket.


50

Az akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgá-latok

Az akkreditált státusz fenntartásához a folyamatos fejlesztésen, ellenőrzésen kívül az eredmények meg-bízhatóságának megőrzéséhez nagyszámú vizsgálat szükséges.

A jártassági és összemérő vizsgálatok száma 418 volt, és a minőségirányítási rendszerben 227 pontosságel-lenőrzést végzett a laboratórium műszereken és be-rendezéseken. Az akkreditálási felülvizsgálat során

pedig 68 vizsgálatot végzett a státusz meghosszabbí-tása érdekében.

A laboratórium a tavalyi évben is részt vett nemzetközi körvizsgálatban, melyet az LGC szervezett. A más országok laboratóriumaival való összemérés során a 36 induló labor között kiváló eredményt ért el, ami biz-tosítja a magas szakmai színvonalat a fogyasztók vé-delme érdekében.

Nyilvánosság tájékoztatása

A fogyasztóvédelem területén is kiemelten fontos a megelőzés, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a fogyasz-tók tájékoztatására. A Mechanikai és Villamos Labo-ratóriumhoz érkező megkeresések magas számából látható, hogy a sajtó részéről is nagy az érdeklődés a veszélyes termékek illetve az olyan termékek bemuta-tása iránt, amelyek valamilyen módon megkárosíthat-ják a fogyasztót. A fogyasztók széles körű tájékozta-

tása érdekében így minden felkérésnek eleget téve a laboratórium rendszeresen jelen van a vezető, és a kisebb médiumokban is, mind élő, mind előre rögzített műsorokban. Akár párhuzamosan, vagy egy-két nap eltéréssel több csatornán is látható egy téma, illetve egy csatornán több műsor is foglalkozik vele, így bár-melyik adó műsorát is nézik a fogyasztók találkozhat-nak a veszélyforrást jelentő termékekkel.


51

AZ ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM TEVÉKENYSÉGE

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium (a továbbiak-ban: Laboratórium) – a fogyasztóvédelmi hatóság fel-adat- és hatáskörének megfelelően – minőségi és biz-tonságossági vizsgálatokat egyaránt végez az egyes termékcsoportok függvényében. Az élelmiszerek tekin-tetében a megtévesztő jelölések feltárása (illetve ezzel összefüggésben a tisztességtelen kereskedelmi gya-korlatok kiszűrése) a hatóság alapvető feladata, míg az egyéb termékcsoportok vonatkozásában elsősor-ban termékbiztonsági vizsgálatok végzése – s ezáltal a veszélyes termékek piacról történő kiszűrése – törté-nik. Mindemellett – az élelmiszereken kívüli termék-csoportok esetében is – sor kerül számos minőségi paraméter vizsgálatára is a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat minimalizálása céljából.

A Laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint akkreditált laboratórium. Jelenleg több mint 300 vizsgálati módszerrel – és 456 vizsgálati paraméterrel – rendelkezik, a termékcsoportok széles körére irányu-lóan. Az akkreditált státuszt 2013 februárjában szerez-te meg 4 évre szólóan és azóta is fenntartja a sikere-sen lezajlott éves felülvizsgálatot követően.

Ezen túlmenően maradéktalanul teljesítette az alka-lomszerűen adódó, fogyasztói panaszokból és külső megbízásokból származó megkeresésekhez fűződő vizsgálatokat, valamint a dohánytermékek nyilvántar-tásba vételével összefüggő feladatokat, melyek folya-matos tevékenységként könyvelhetőek el. Feladatai közé tartozik továbbá a Magyar Termék Nagydíj Pá-lyázathoz kapcsolódó vizsgálatok teljesítése is, tekint-ve, hogy a Laboratórium vizsgálóbázisként szerepel e tevékenységben.

Fentieken túl a Laboratórium kiemelkedő szerepet töl-tött be a 2015. évben megvalósuló KEOP és a TÁMOP projektek kivitelezésében, melyek keretében számos termék-összehasonlító vizsgálatot végzett a fogyasztók széleskörű tájékoztatása céljából.

A Laboratórium az év során összesen 6 852 db vizs-gálatot végzett, melyből 5 955 db vizsgálat szolgáltatta a témavizsgálatokhoz, fogyasztói panaszokhoz, ter-mék-összehasonlító vizsgálatokhoz, külső megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pályázat éves utóellenőrzéseihez, illetve új pályázatai-nak elbírálásához szükséges alapokat. A fennmaradó 947 db vizsgálat az akkreditált státusz fennmaradásá-hoz szükséges belső ellenőrző vizsgálatokat, körvizs-gálatokat és laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokat foglalja magába.

A felsorolt vizsgálatok termékcsoportonkénti megosz-lása a következő:

A Laboratórium az éves Ellenőrzési és Vizsgálati Program szerint ellátja a fogyasztóvédelmi hatóság termékbiztonsági- és termékminőségi ellenőrzései-vel összefüggő és azokhoz alapot szolgáltató labo-ratóriumi vizsgálatokat. Ez a 2015. évet tekintve 10 db témavizsgálatot jelentett, melyből 7 db a Labo-ratórium saját vállalású vizsgálata volt.


52

A 2015. évi vizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása

A Laboratórium 2015. éves tevékenységét az alábbi pontokban foglaljuk össze.

Ellenőrzési és Vizsgálati Program keretében végzett vizsgálatok: Élelmiszeripari termékek vizsgálatai

Élelmiszerek szempontjából a témavizsgálatok sorá-ban kiemelkedő jelentőségű volt az évben a „mentes” jelöléssel ellátott termékek, a „probiotikus” és egyéb étrend-kiegészítők illetve a pezsgőtablet-

ták, a csokoládé – Mikulás és húsvéti – figurák vizs-gálata, és nem utolsó sorban a szezonális – nyári időszakban jellemző – termékek közül a sörök is el-lenőrzés alá kerültek.

Élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása


53

Ezen témavizsgálatoknál a tisztességtelen kereskedel-mi gyakorlat ellenőrzése és kiküszöbölése érdekében végzett vizsgálatokat a laboratórium.

A diétás étrendhez illeszkedő, illetve „mentes” élelmi-szerek című témavizsgálat keretében a jelölés függvé-nyében vizsgálat alá került a laktóztartalom, a gluténtartalom, a szójatartalom, a tartósítószer-tartalom, a mesterséges színezék tartalom és a nátri-umtartalom is a különböző termékekben. Ennek során összesen 93-féle terméken 120 db laboratóriumi vizs-gálat elvégzésére került sor. A vizsgálatok eredménye-ként megállapításra került, hogy 2-féle termék nem elégítette ki a követelményeket: egy laktózmentes, valamint egy gluténmentes élelmiszer, mely utóbbinál annak gluténtartalma haladta meg a vonatkozó határ-értéket.

A „probiotikus” és egyéb étrend-kiegészítők és pezs-gőtabletták vizsgálata során az ellenőrzés alá vont 54-féle termék közül 9-féle „probiotikus” és 45-féle egyéb étrend-kiegészítő (tabletta, pezsgőtabletta, rágótablet-ta) készítmény volt. Az ellenőrzés célja annak megál-lapítása volt, hogy a terméken feltüntetett egyes ösz-szetevő-mennyiségi adatok megfelelnek-e a valóság-hű tájékoztatás követelményének. A vizsgált 54-féle termék közül 3-féle készítmény nem felelt meg a köve-telményeknek: egy vitaminokat tartalmazó készítmény és 2-féle összetételi jelölésük alapján mikroorganizmu-sokat tartalmazó étrend-kiegészítő.

A csokoládék vizsgálata során a „csokoládé”, illetve „tejcsokoládé” megnevezésű termékek (húsvéti csoko-ládé figurák, illetve Mikulás csokoládé figurák) ellenőr-zése került középpontba, valamint az ilyen megneve-zésű, de „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartal-

maz” felirattal kiegészített termékek is tárgyát képez-ték a vizsgálatnak. A 40-féle mintavételezett és meg-vizsgált csokoládé figurából – 20-féle húsvéti csokolá-dé nyuszi figura és 20-féle Mikulás csokoládé figura közül – 1-féle húsvéti csokoládé nyuszi figura nem elégítette ki a vonatkozó követelményeket. Azonban pozitív tapasztalatként elmondható, hogy a Mikulás csokoládé figurák vizsgálata során valamennyi termék megfelelt a vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvi elő-írásnak, beleértve azon gyártó termékét is, mely a húsvéti csokoládé nyuszi figura ellenőrzésen nem fe-lelt meg a „csokoládé” megnevezésre vonatkozó köve-telménynek.

A szezonális – nyári időszakban jellemző – termékek közül a sörök ellenőrzése során 28-féle világos sör, 2-féle félbarna sör, 6-féle barna sör és 4-féle ízesített sör vizsgálatára került sor. A Laboratórium összesen 40-féle termék vizsgálatát végezte el a megtévesztő jelö-lés tükrében – elsősorban az alkoholtartalomra fóku-szálva – annak megállapítására, hogy a címkén feltün-tetett értékek megfelelnek-e a termék valós alkoholtar-talmának. Az Élelmiszerkönyv előírásait figyelembe véve – a nem „ízesített sörök” kivételével – a szín meghatározására is sor került, arra vonatkozóan, hogy a címkén megjelölt „világos”, „barna”, illetve „félbarna” sör megnevezés megfelel-e az Élelmiszerkönyvben meghatározott kategóriáknak. Az előzőeken túlmenő-en, a „minőségi” jelzővel ellátott sörök esetén az extrakttartalom meghatározására is sor került. A sö-rökre vonatkozó vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, ugyanis a vizsgált termékek esetén valamennyi termék kielégítette a vonatkozó követelményeket.

A vizsgálat eredményeit az alábbi ábra foglalja össze.

Élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei


54

Kozmetikai termékek vizsgálata

Kozmetikai termékek köréből az arc-és hajápolási ter-mékek, illetve hajfestékek vizsgálata (107-féle mintán 1031 db vizsgálat), valamint a szezonális – téli idő-szakban jellemző – termékek közül az ajakápolók el-lenőrzése (17-féle mintán 34 db vizsgálat) emelhető ki a 2015. év témavizsgálatai közül laboratóriumi vizsgá-latok szempontjából. E termékeknél elsősorban bizton-sági vizsgálatok végzése (mikrobiológiai tisztaság,

nehézfém tartalom, illetve egyes fényvédő komponen-sek tartalmának meghatározása) történt meg. A labo-ratóriumi vizsgálati eredmények alapján kifogásolásra került a hajápolási termékek közül 2-féle gyógynövény tartalmú sampon és balzsam, melyek nem elégítették ki a mikrobiológiai tisztaságra vonatkozó követelmé-nyeket.

Kozmetikai termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása

Kozmetikai termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei


55

Vegyipari termékek vizsgálata

A Laboratórium által vizsgált vegyipari termékek cso-portját a 2015. évben a szezonális – téli időszakban jellemző – termékek közül a téli szélvédőmosó- és fagyálló folyadékok köre képezte. Az ellenőrzés célja, hogy a feltüntetett dermedéspont értékek a valóságnak megfelelnek-e. A Laboratórium 32-féle mintán vizsgál-

ta meg a kristályosodás kezdeti hőmérsékletét, azaz a dermedéspontot. A vizsgálatban 9-féle fagyálló folya-dék és 23-féle téli szélvédőmosó folyadék szerepelt, amelyek közül 6-féle téli szélvédőmosó folyadék és 2-féle fagyálló folyadék fagyáspontja nem felelt meg a címkén feltüntetett hőmérsékleti értéknek.

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata

A Laboratórium vizsgálatai között évről-évre kiemelke-dő jelentőséggel bír a gyermekjátékok vizsgálata, hi-szen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy

ezen termékcsoport körében minden évben magas a kifogásolási arány.

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása

A 2015. évben tervezetten kerültek vizsgálat alá – til-tott ftálsav-észter típusú lágyítószer-tartalomra vonat-kozóan – az úszógumik, strandlabdák, egyéb felfújható vízi játékok, vízi eszközök (41-féle mintán 369 db vizs-

gálat); a tapadókorongos játékok (15-féle mintán 72 db vizsgálat); a lövedékes játékok (15-féle mintán 45 db vizsgálat).


56

A 33-féle mintavételezett felfújható strandjáték között 1 db termék DINP lágyítószer tartalma a határérték kö-zel 500-szorosa volt, illetve a fúvóka DEHP tartalma is meghaladta a 0,1 tömegszázalékos határértéket, vala-mint a 8-féle játéknak nem minősülő vízi eszköz közül szintén 1 db fúvókája 25 tömegszázalékban tartalma-zott DEHP lágyítószert a megengedett maximális 0,1 tömegszázalékos határérték helyett. A 15-féle meg-vizsgált tapadókorongos játék esetén 4 db termék DEHP tartalma haladta meg a megengedett határérté-ket, ezek közül 3 db játéknál a tiltott lágyítószerek mennyisége a vonatkozó határérték több százszoros mennyiségében fordult elő, míg egy terméknél 0,134 tömegszázalék volt a mért érték a megengedett 0,1-hez képest.

A mintavételezett és megvizsgált lövedékes játékok közül 4-féle termék tartalmazott a megengedett határ-érték feletti tiltott lágyítószert.

A Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgá-lattal egybekötött ellenőrzése c. éves témavizsgálat-ban ellenőrzés alá kerültek többek között a lövedékes játékok, a fürdőjátékok, a játékbabák tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer-tartalomra vonatkozóan, illet-ve a buborékfújók mikrobiológiai tisztaságra irányulóan (összesen 45-féle mintán 168 vizsgálat). A vizsgálat során összesen 32-féle termék nem felelt meg a vo-natkozó előírásoknak.

A gyermekgondozási cikkek ellenőrzése során vizsgá-latra került 10-féle pelenkázó lap, melyek közül 1-féle termék tiltott lágyítószer-tartalma meghaladta a vonat-kozó határértéket.

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei


57

Könnyűipari termékek vizsgálata

Könnyűipari termékekkel kapcsolatos témavizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása

Könnyűipari termékek közül az év folyamán 48-féle tex-tilipari termék (fürdőruha, valamint sapka, sál és kesz-tyű) ellenőrzése történt meg nyersanyag-összetétel és rákkeltő aromás amin tartalom vonatkozásában. Ennek eredményeként megállapításra került, hogy a fürdőru-hák közül 1-féle termék nem felelt meg a címkén jelölt nyersanyag-összetételnek, hiszen a termék a címkéjén feltüntetett „poliészter, elasztán” nyersanyag-összetétel helyett a termék „poliamid, elasztán” szálkeverékből készült. A mintavételezett 28-féle sapka, sál és kesztyű esetében 3-féle sapka, 2-féle sál és 5-féle kesztyű szál-összetétele a címkén nem megfelelően került jelölésre.

A könnyűipari termékek közül továbbá ellenőrzés alá esett a nyári időszakban 20-féle napszemüveg, a téli időszakban 13-féle síszemüveg a fényáteresztés és UV-szűrés tekintetében. A vizsgált 20-féle napszemüveg közül 3-féle nem felelt meg a vonatkozó szabványban

előírt követelménynek, melyek közül egy termék 2. ka-tegóriának bizonyult a címkén feltüntetett 3. kategóriá-val szemben, másik esetben a termék egyik lencséje a jelölt 3. kategória helyett 4. kategóriának minősült, a harmadik terméknél pedig annak bal lencséje nem szűrte megfelelően az UV-sugarakat a teljes UV-tartományra végzett vizsgálaton. A vizsgált síszemüvegek esetében nem került feltárásra nem megfelelőség.

Az előzőeken túlmenően szintén vizsgálat alá esett az év során 39-féle bőrrel érintkező termék (fülbevaló, nyaklánc, bőr karkötő, bőr pénztárca stb.), melyek ese-tén a Cr (VI) tartalom, a tiltott aromás amin tartalom mérésére, valamint nikkel kioldódás vizsgálatára került sor. A vizsgált termékek közül 3-féle bőrtermék eseté-ben volt kimutatható a megengedett határérték feletti Cr(VI) tartalom.


58

Könnyűipari cikkekkel kapcsolatos témavizsgálatok eredményei

Dohányipari termékek

A 39/2013.(II.13.) Korm. rendelet alapján a Labora-tórium folyamatosan végzi és koordinálja cigaretták esetén a kátrány-, nikotin-, és szénmonoxid hozam ellenőrzésével kapcsolatos mintavételt és vizsgála-

tokat. A Laboratórium által az év során ellenőrzött, összesen 20-féle cigaretta közül egyetlen termékkel szemben sem merült fel kifogás a címkén jelölt ér-tékhez képest.

TÁMOP és KEOP projekt keretében végzett vizsgálatok

A Laboratórium kiemelt szerepet töltött be a 2015. évben megvalósuló KEOP és a TÁMOP projektek kivitelezésében. A projektek keretében mindössze-sen 141-féle mintán 1 040 db vizsgálat elvégzésre került sor az alábbiak szerint:

A KEOP projekt keretén belül a Laboratórium külön-böző termék-összehasonlító vizsgálatokat végzett, hogy segítse a fogyasztók tudatos vásárlását kör-nyezetvédelmi szempontok alapján is. Ennek tükré-

ben sor került a hagyományos és környezetbarát mosogatószerek összehasonlító vizsgálatára haté-konysági és gazdaságossági szempontok figyelem-be vételével (22-féle mintán 132 db vizsgálat), to-vábbá a hagyományos és környezetbarát mosósze-rek összehasonlító vizsgálatára minőségük és haté-konyságuk szempontjából (20-féle mintán 200 vizs-gálat), valamint a hagyományos és környezetbarát vízkőoldószerek összehasonlító vizsgálatára haté-konyságuk alapján (20-féle mintán 100 vizsgálat).


59

A KEOP projekt során összehasonlításra kerültek nedvszívóképességre vonatkozóan különböző pe-lenkák, papírzsebkendők, WC-papírok (27-féle min-tán 27 vizsgálat).

A TÁMOP projekt keretén belül számos olyan vizs-gálat elvégzésére került sor, mely hozzájárul a fo-gyasztók egészségtudatos magatartásának előse-

gítéséhez. Ennek keretében összehasonlításra került az energiaitalok és kávék koffein tartalma (30-féle mintán 75 vizsgálat), valamint a különböző gyermek alsóneműk, illetve női és férfi alsóneműk vizsgálatára is sor került nyersanyag-összetételre és tiltott azoszínezékre irányulóan (22-féle mintán 506 vizsgálat).

KEOP és TÁMOP projekt keretén belül végzett vizsgálatok termékcsoportok szerinti megoszlása

Mindemellett a TÁMOP projekt keretén belül 40-féle helyszínen – 20 bölcsödében, 20 játszóházban – a Laboratórium dolgozói látogatásokat tettek, a játékok higiénés állapotának felmérése céljából.

A Laboratórium a projekt keretén belül közreműkö-dött különböző oktatásokban az egészségtudatos-ság témakörében, így ennek keretében részt vett 6 db általános iskolai és 5 db középiskolai oktatáson.

Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatos vizsgá-latok

A Laboratórium feladatai között szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a Magyar Termék Nagydíj Pályá-zatban való részvétel, amelyben vizsgálóbázisként szerepel. Ennek keretében a Laboratórium össze-

sen 391 db vizsgálatot végzett el – főként kozmeti-kai területen – egyrészt utóellenőrzések, másrészt új pályázatok elbírálásának céljából.


60

Akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok

A Laboratórium akkreditált státuszának fenntartásához elengedhetetlen a jártasságának folyamatos igazolása. A megbízhatóság bizonyítására megfelelő számú kör-vizsgálat, illetve laboratóriumok közötti összehasonlító

vizsgálat, referencia anyagminta mérése, valamint bel-ső ellenőrző vizsgálat végzése szükséges. Az akkredi-tált státusz biztosításához a Laboratórium ennek érdek-ben a 2015. évben 947 db vizsgálatot végzett el.

Dohánytermékek nyilvántartásba vétele

Egyéb tevékenységek

A fenti tevékenységeken túlmenően, a Laboratórium egész évben folyamatosan végezte a dohányipari ter-mékek regisztrációjával kapcsolatos feladatokat a 39/-

2013.(II.13.) Korm. rendeletnek megfelelően, mely által összesen 634-féle dohánytermék nyilvántartásba vétele történt meg a 2015. évben.

A Laboratórium a 2015. évben is szerepet vállalt és tájékoztatást nyújtott tv műsorokban, internetes portál-okon, valamint rádióműsorokban a vizsgálatokról ösz-szeállított sajtóközleményekkel kapcsolatosan.

Mindemellett az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium számos fórumon képviselte szakmai állásfoglalását egyes Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Szabvá-nyosító Bizottságoknak, valamint a Magyar Élelmiszer-könyvi Szakbizottságoknak tagjaként.


61

Szolgáltatás ellenőrzési tevékenység

A fogyasztóvédelmi hatóság a korábbi évek gyakorla-tát követve 2015-ben is ellenőrizte az árfeltüntetési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megtartását, kiemelt figyelmet fordítva az akciós érté-kesítésekre. A vizsgált területek kiszélesítésével - a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosítása, valamint anyagi érdekeinek védelme ér-dekében - az volt a célunk, hogy a kereskedők, vállal-kozók bárhol, bármikor számíthassak hatósági jelen-létre, amelynek eredményeként jogkövető magatartá-suk további javulását reméltük. A témavizsgálat során nagy hangsúlyt kaptak azon üzlettípusok, amelyekben a megelőző év eredményei nagyszámú szabálytalan-ságot jeleztek, továbbá olyan új kereskedelmi terüle-tek vizsgálatára is sor került, ahol korábban nem vol-tak rendszeres hatósági ellenőrzések, így 2015-ben összesen 34 területet vontak górcső alá a kormányhi-vatalok.

A témavizsgálat keretében a kormányhivatalok a megvételre kínált termékek eladási árának, egység-árának, akciós eladási árának, akciós egységárának, illetve a különböző szolgáltatások díjának feltünteté-sére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását el-lenőrizték. Az ellenőrzés magába foglalta a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek vizsgála-tát is, továbbá kiterjedt az árfeltüntetés ellenőrzésén túlmenően az üzletek általános kereskedelmi feltét-eleinek, valamint a hatósági vizsgálatok által letiltott, már forgalomból kivont termékek felkutatására, ellen-őrzésére is.

A vizsgálatokra – valamennyi kormányhivatal részvé-telével – 2015. január 1. – 2015. december 31. között került sor, melynek keretében 2015. március 16. - április 3. között a húsvéti szezonális termékek, vala-mint 2015. november 23. - december 18. között a ka-rácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzése történt.

A témavizsgálat során összesen 5 994 kereskedelmi egység ellenőrzésére került sor, amelyek 41%-ában, azaz összesen 2 471 egységben tapasztaltak valami-lyen jogsértést az ellenőrzést végzők.

Az elmúlt 5 évben lefolytatott vizsgálatok adatai alap-ján – a rendszeres hatósági ellenőrzések eredménye-ként – összességében a kifogásolási arány lassú üte-mű javulását állapíthatjuk meg.

KERESKEDELEM- ÉS SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉS

Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás át-fogó vizsgálata, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira

Ellenőr-zött terü-

let

Vizsgált egység

Kifogá-solt egy-

ség

Kifogáso-lási arány

2011 11 5 691 2 519 44%

2012 12 5 448 2 745 50%

2013 40 5 301 2 320 44%

2014 22 4 918 2 044 42%

2015 34 5 994 2 471 41%


62

Az ellenőrzési adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértések aránya a különböző ártípusoknál többnyi-re javuló tendenciát mutat.

A témavizsgálat során a munkatársak által ellenőrzött üzletekben összesen 1 117 430 ár, illetve szolgáltatá-si díj feltüntetését ellenőrizték, és 34 034 esetben ál-lapítottak meg valamilyen jogsértést.

1.1.2. A vizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok ösz-szesen 5 763 alkalommal, 37 655 db terméket próba-vásároltak, amelyből 16 293 db akcióval érintett ter-mék volt. A próbavásárlások során jogsértést 2 080 esetben, 6 372 db termékkel kapcsolatban állapítottak meg az ellenőrzést végzők.

A próbavásárlások során 517 alkalommal számoltak többet a vásárolt termékekért, amellyel 102 549 Ft értékben okoztak anyagi sérelmet, így a többletszá-molás egy esetre jutó átlagos mértéke 198 Ft volt.

Az előző évek ellenőrzési adatai kapcsán elmondha-tó, hogy mind a próbavásárlások kifogásolási aránya, mind az átlag többletszámolás mértéke változatosan alakult, amelyet az alábbi táblázat szemléltet.

A többletszámolás leggyakoribb oka a csomagoló-anyag termék tömegébe történő belemérése volt (252 eset), amely leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (135 eset), valamint az élelmiszer áruházláncokban (42 eset) fordult elő. Ugyanakkor még mindig gyakori a feltüntetettnél magasabb áron történő értékesítés (100 eset), és az akció során az akciós árnál maga-sabb áron történő értékesítés is (109 eset).

kifogásolási arányok

eladási ár egységár akciós eladási ár akciós egységár szolgáltatás díja

2011 18% 38% 16% 9% 16%

2012 23% 36% 12% 12% 10%

2013 17% 34% 11% 9% 11%

2014 16% 32% 10% 8% 13%

2015 15% 32% 10% 9% 8%

Amíg az eladási ár tekintetében az ellenőrzések 15%-ában fordult elő szabálytalanság, addig az egységár vonatkozásában a kifogásolási arány 32% lett. Akciós eladási árak ellenőrzésénél ez a mutató 10%-os, illet-ve akciós egységár esetében 9%-os volt. A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is az egységár feltünte-tésével kapcsolatban tárták fel a legtöbb szabályta-lanságot a felügyelők. Minden ártípus vonatkozásá-ban a kifogások jellemzően az árfeltüntetések hiányá-ból adódtak.

A különböző szolgáltatások díjait tekintve a vizsgált (298) szolgáltatók 8%-a nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.

Az árak, illetve szolgáltatási díjak feltüntetésének kifo-gásolási arányait szemlélteti az alábbi táblázat 5 év vonatkozásában.

próbavásárlások kifogásolási ará-

nya

átlag többletszá-molás

2011 33% 237 Ft

2012 40% 72 Ft

2013 35% 123 Ft

2014 35% 207 Ft

2015 36% 198 Ft


63

Az ellenőrzések átfogó jellegére tekintettel, azok fontos szempontját képezte az általános kereskedel-mi előírások megtartásának vizsgálata is, amely so-rán azt tapasztalták az ellenőrzést végzők, hogy azokat a vizsgált egységek majdnem hiánytalanul betartották, így a témavizsgálat keretén belül össze-sen 573 esetben észleltek valamilyen ezzel kapcso-latos szabálytalanságot az ellenőrzött egységekben. Legtöbb esetben (23%) még mindig a kisebb élelmi-szerüzletekben fordultak elő hiányosságok.

A témavizsgálat során az ellenőrzés alá vont 5 994 üzletből mindössze 23 üzlet üzemeltetői nem tájé-koztatták a vásárlókat az üzletük aktuális nyitvatartá-si idejéről, illetve az abban bekövetkező esetleges változásokról. A megelőző évi adatokat (16 üzlet) figyelembe véve ugyan romlás tapasztalható, de ez leginkább annak tudható be, hogy tágabb ellenőrzési területet fedett le a témavizsgálat.

Fontos vizsgálati szempontként említhető a vásárlók könyvével kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőr-zése. A kormányhivatalok munkatársai 27 esetben tapasztalták, hogy a kereskedők egyáltalán nem rendelkeznek vásárlók könyvével, 35 esetben pedig azt állapították meg, hogy a vásárlók könyvével ren-delkező vállalkozások azokat nem hitelesíttették.

A helyszíni ellenőrzések során továbbra is hiányos-ságként tapasztalták az ellenőrök, hogy a vásárlók könyvét a tevékenységet folytató vállalkozások nem jól látható és nem könnyen hozzáférhető helyen he-lyezték el (243 eset).

A fogyasztók életét, testi épségét veszélyeztető, KPIR/RAPEX nyilvántartásában szereplő termékek közül a vizsgálat ideje alatt összesen 301 db letiltott termék forgalmazását 54 üzletben tapasztalták a felügyelők.

Azon kifogásolt kereskedelmi egységeknél, ahol első alkalommal fordult elő szabálytalanság – figyelem-mel arra, hogy a területen főként a kis- és középvál-lalkozások jelenléte a jellemző – a 1662 esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat került ki-adásra. Fogyasztóvédelmi bírság és egyben kötele-zésről szóló határozat 562 esetben került kiadásra. 381 vállalkozás tekintetében a kormányhivatalok kizárólag fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A fogyasztóvédelmi hatóság összesen 79 360 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indo-koltnak a szabálytalanságokat elkövető vállalkozá-sokkal szemben.


64

Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifo-gások intézésének ellenőrzése

A fogyasztóvédelmi hatóság a 2015-ös évben is a megelőző évekhez hasonlóan országos témavizsgálat keretein belül, 8 hónapon keresztül ellenőrizte a keres-kedelmi egységekben a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését. A témavizs-gálat részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a kor-mányhivatalokhoz beérkező fogyasztói beadványok egységes szempontok alapján történő vizsgálata is.

Az ellenőrzésre a 2015. április 6. és november 27. kö-zötti időszakban került sor, valamennyi kormányhivatal részvételével.

Az így kialakult 45%-os kifogásolási arány a 2014-es év adataihoz képest jelentős csökkenést jelent, mivel a korábbi évben ugyanezen szempontok alapján a kifo-gásolási arány 56% volt. A kifogások jelentős része (109 darab) továbbra is abból adódott, hogy a keres-kedők a fogyasztói kifogásról egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet. A felvett 300 db jegyzőkönyvből 75 db hiányos tartalmú volt a kötelező tartalmi elemek vonat-kozásában, így a kifogásolási arány e tekintetben 25% lett.

A 2015-ös évben a kormányhivatalok összesen 562 darab jótállási jegy tekintetében folytattak le ellenőr-zést. A jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereske-dői gyakorlatokkal összefüggésben a kormányhivatal-ok 321 alkalommal, tehát az esetek 57%-ában feltár-tak valamilyen jogsértést; a 2014-es vizsgálati idő-szakban a jótállási jegyek tekintetében 63% volt a kifo-gásolási arány, vagyis e szempontok esetében is javu-lás tapasztalható. A kifogásolások egy része abból adódott, hogy a kereskedő egyáltalán nem adott át jótállási jegyet a fogyasztónak (135 esetben), többsé-

gében azonban az átadott jótállási jegy tartalmi hiá-nyossága(i) miatt került sor a jogsértés megállapításá-ra (186 esetben).

Összesen 2179 esetben vizsgálták a kormányhivatal-ok azt, hogy a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatosan a vállalkozások által a fogyasztóknak adott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jog-szabályokban foglaltaknak. A tisztességtelen kereske-delmi gyakorlatok ellenőrzése során 419 esetben álla-pítottak meg jogsértést. A vizsgált időszakban kialakult 19%-os kifogásolási arány, a korábbi adatokhoz ha-sonlóan szintén javulást mutat, mivel 2014-ben 20%-os jogsértési arány volt tapasztalható.

Összesen 914 alkalommal vizsgálták a témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok a helyszíni ellenőrzések során a vásárlók könyvének meglétét, illetve hogy az adott kereskedelmi egységben a jogszabályoknak megfelelően került-e kihelyezésre a vásárlók könyve. Ennek során 76 esetben tártak fel valamilyen hiányos-ságot az ellenőrzést végző munkatársak, így a kifogá-solási arány 8%-os volt, ami a 2014. évi adatokhoz képest (6%) enyhe mértékű negatív változást mutat. A vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzések intézé-sét összesen 1006 alkalommal ellenőrizték az eljáró kollégák. Ezen szempont alapján a kormányhivatalok munkatársai összesen 157 ügyben tapasztaltak vala-milyen hiányosságot, vagyis a kifogásolási arány 16% lett, amely megegyezik a korábbi év adatával.

A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzések során indult hatósági eljárások összesen 784 alkalommal tártak fel valamilyen jogsér-tést. A közigazgatási jogkörben meghozott határozatok több mint fele (554) kizárólag kötelezést tartalmazott. 229 esetben a kormányhivatalok kötelezést és bírsá-got is tartalmazó határozatot hoztak. Kizárólag bírsá-got megállapító határozatot a 2015-ös témavizsgálat keretében csupán egyetlen alkalommal hoztak a kor-mányhivatalok. A kormányhivatalok beszámolói szerint a határozatokban megállapított bírságok országosan összesen 57.790.000,- Ft összegben kerültek kisza-básra.

A fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek összesen 409 alkalommal kerültek ellenőrzés alá, melynek során a kormányhivatalok munkatársai 184 esetben tapasztaltak jogsértést a jegyző-könyv meglétével, valamint azok tartalmi elemeivel kapcsolatosan.


65

A 2014-es évben a szavatossággal és jótállással kap-csolatos jogszabályi környezet átalakulásából fakadó-an jelentős növekedés volt megfigyelhető a kifogásolá-si arányok esetében. Azonban a 2015-ös évben a fo-

gyasztóvédelmi hatóság hatékony munkájának – külö-nösen a prevenciós jellegű tájékoztatási tevékenység kifejtése – eredményeként sikerült a jogsértéseket je-lentős mértékben csökkenteni.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevé-kenység ellenőrzése

Az ellenőrzések lefolytatására 2015. március 30. és 2015. december 31. közötti időszakban került sor va-lamennyi kormányhivatal részvételével. A témavizsgá-lat során a kormányhivatalok munkatársai 180 árube-mutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 89 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogáso-lási arány 49%-os volt.

A korábbi évekhez képest ugyan csökkenni látszik a kifogásolt termékbemutatók száma, ez azonban nem a vállalkozások fokozottabb jogkövető magatartásával van összefüggésben, hanem azzal, hogy a hatósági ellenőrzés ténye nagy mértékben befolyásolja, módo-sítja az előadások menetét.

Több árubemutatón a helyszínen közölték, hogy az előadás - különböző okokra hivatkozva – elmarad (31 eset), így a kormányhivatalok munkatársainak nem volt lehetősége teljes körű hatósági ellenőrzést lefolytatni.

A 84 db vizsgált szórólap vonatkozásában a kormány-hivatalok munkatársai megállapították, hogy 8 árube-mutatóra invitáló írásos dokumentumon tévesen tájé-koztatták az érdeklődőket a programról, további 10 esetben az érdeklődőknek ígért ajándékok nem egyez-tek meg az előadás során átadott ajándékokkal vagy azok átadására egyáltalán nem került sor.

A próbavásárlások alkalmával a vállalkozások 9 eset-ben mulasztották el teljesíteni nyugtaadási kötelezett-ségüket. 5 esetben a termék vételáráról, illetve a kifize-tett foglalóról, előlegről nem adtak át számlát/nyugtát. Azon vállalkozások, amelyek az előadások meghallga-tását részvételi díjhoz kötötték 4 esetben mulasztották el a számla/nyugta átadását a kifizetett összegről.

A kormányhivatalok munkatársai - jótállásra kötelezett termékek esetében - összesen 4 alkalommal tapasztal-ták jótállási jegy átadásának elmulasztását. A vizsgált jótállási jegyek közül pedig 13 dokumentum tartalma nem felelt meg a jogszabályban előírt követelmények-nek.

A kormányhivatalok munkatársai összesen 90 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a jog-szabály által előírt, írásbeliséghez kötött, előzetes tájé-koztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzést végző munkatársak 32 árubemutatón állapítottak meg valami-lyen szabálytalanságot (hiányosság, pontatlanság, nem megfelelőség, a tájékoztatás teljes hiánya) az előzetes tájékoztatás tekintetében, így a kifogásolási arány 36% volt. A feltárt jogsértések 28 esetben a tájé-koztatás részleges, 4 esetben pedig annak teljes hiá-nyából adódtak.

A fentieken túl 63 árubemutatón került sor – az ott el-hangzottak alapján – valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat megállapítására, amelyek az egyes bemutatókon jellemzően halmozot-tan fordultak elő. Az előadásokon elhangzottak tekinte-tében összesen 102 esetben történt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapjául szolgáló jogsértés. 3 árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az elő-adás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minő-sülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására. További 52 esetben tevőleges, illetve mulasztásból adódó megté-vesztő kereskedelmi gyakorlatot, míg 47 esetben a vonatkozó jogszabály úgynevezett „feketelistájában” nevesített jogsértéseket tártak fel a kormányhivatalok.


66

A fogyasztóknak eladásra kínált termékekkel kapcsolat-ban a kormányhivatalok munkatársai több esetben meg-állapították, hogy a terméken, illetve azok csomagolásán egyáltalán nem szerepelt a CE jelölés, vagy azt jogtala-nul helyezték el tekintettel arra, hogy a termék nem ren-delkezett a jelölés feltüntetését megalapozó dokumentá-cióval.

Az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalko-zások tevékenységével kapcsolatban 512 db fogyasztói beadvány (kérelem, közérdekű bejelentés, tájékoztatás-kérés) érkezett a kormányhivatalokhoz. A fogyasztók 150 esetben azért keresték meg a kormányhivatalokat, mert elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szerve-ző vállalkozással szemben. 65 fogyasztói beadvány ér-kezett azzal kapcsolatban a kormányhivatalokhoz, hogy a vállalkozások az elállási jogról egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. 57 eset-ben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza. 43 esetben fordultak a fo-gyasztók a kormányhivatalokhoz amiatt, hogy a vállalko-zás nem tájékoztatta őket előzetesen egyes, a szerző-

déskötést érintő lényeges információkról (pl. szállítási, fizetési feltételek).

Tekintettel arra, hogy az árubemutatókon jellemzően idős, nyugdíjas fogyasztók vesznek részt, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a témavizsgálat ideje alatt - a jogsértést elkövető vállalko-zásokkal szemben - közigazgatási hatósági eljárásban 44 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabá-sára, összesen 6 365 000 Ft értékben. Eljárási bírság kiszabását 49 esetben tartották indokoltnak a kormány-hivatalok, ezek összege 3 200 000 Ft volt. Kötelezésre szóló határozatot 22 esetben hoztak a kormányhivatal-ok.

Az ellenőrzések alapján levonható tapasztalatokra (különösen a fogyasztók jogérvényesítésével kapcsolat-ban észlelt nehézségekre), illetve a 2015. év végén elfo-gadott jogszabályi szigorításokra tekintettel, - a preven-tív tájékoztatás mellett - 2016-ban is indokoltak az e te-rületen végzett folyamatos és országos szintű hatósági ellenőrzések.


67

A 18. életévet be nem töltött személyek védelmét

szolgáló jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése A fiatalkorúak egészséges fejlődésének védelme közös társadalmi érdek, ezért elengedhetetlen kiemelten vizs-gálni a vonatkozó jogszabályok megtartását, azaz a fiatalkorúak dohány- és alkoholtermékkel történő kiszol-gálásának tilalmát, továbbá kiszűrni a tiltott reklámtevé-kenységet.

Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormányhiva-tal részvételével – 2015. január 26. - 2015. október 30. között került sor.

Annak érdekében, hogy az ellenőrzések minél széle-sebb körűek legyenek, a kormányhivatalok ellenőrzé-seiket minden reklámhordozóra, valamint valamennyi – fiatalokat különösen érintő és érdeklő – területre ki-terjesztették.

Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhor-dozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságok-

ban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságok-ban megtalálható hirdetések.

Mindemellett pedig a fiatalkorúak életében fontos sze-repet betöltő interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek a kormányhivatalok.

Ellenőrzött reklámok (db)

Ellenőrzött reklámhordozók (db)

Közterületi-kirakati 461 294

Újság/magazin 176 71

Szórólap 49 40

Reklámújság 32 9

Internet 55 27

Televízió/Rádió 9 9

Egyéb 273 149

Összesen 1 055 599


68

A vizsgált időszakban 1055 gyermek- és fiatalkorúakat célzó reklám ellenőrzésére került sor, melyek közül 23 minősült jogsértőnek, így a reklámozással kapcsolatos jogsértési gyakoriság 2%-ot mutatott, amely a 2014-ben tapasztalt 17%-hoz képest jelentős javulást jelent.

Összességében megállapítható volt az is, hogy a gyermek- és fiatalkorúakat védő általános reklámtilal-makkal kapcsolatos ellenőrzések során megvizsgált 502 reklámból 4 esetben került sor jogsértés megálla-pítására.

Az alkoholtartalmú italokkal kapcsolatos reklámozási előírások kapcsán elmondható, hogy a vizsgált 315 reklámból 18 minősült (6%) kifogásoltnak, mely alap-ján a jogsértési gyakoriság jelentős javulást mutatott a 2014-ben tapasztalt 26%-os kifogásolási arányhoz képest.

A reklámtörvény általános tilalmat fogalmaz meg a dohányáruk reklámozása tekintetében, amely kiterjed a dohányáru közvetett reklámozására is. A kormányhi-vatalok a területet tekintve 230 ellenőrzést végeztek, amelyek közül mindösszesen egy esetben merült fel kifogás.

A fiatalkorúak tiltott dohány- és alkoholtermékkel törté-nő kiszolgálását a kormányhivatalok 1 035 helyszínen ellenőrizték és 392 üzletben állapítottak meg valami-lyen jogsértést, amely 38%-os kifogásolási arányt je-lentett.

Az ellenőrzések helyszíne szerinti kifogásolási arány tekintetében elmondható, hogy a vizsgálat során a vendéglátó-ipari egységekben összesen 106 üzletben (38%) tártak fel szabálytalanságot az ellenőrzést vég-zők, míg a fesztiválokon, rendezvényeken üzemelő vállalkozások ellenőrzése során 21 esetben állapítot-tak meg valamilyen mulasztást (47%). A kereskedelmi egységek tekintetében 169 alkalommal történt jogsér-tés, ennek következtében a jogsértési gyakoriság 48% volt. Az ellenőrzés alá vont önálló dohányboltok 26%-ában (86 üzlet), míg az üzleten belül elkülönített he-lyek 36%-ában (4 üzlet) észleltek szabálytalanságot az ellenőrzést végző kormányhivatalok munkatársai. A kormányhivatalok ellenőrzéseiket kiterjesztették még 17 egyéb – jellemzően üzemanyagtöltő állomáson működő – egységre is, mely során 6 üzletben (35%) a jogszabályi tiltás ellenére az alkalmazottak kiszolgál-ták a fiatalkorút alkoholtartalmú itallal.


69

A vizsgálat megállapította, hogy kizárólag alkoholtar-talmú ital vásárlása esetén a fiatalok 43%-a (710 eset-ből, 303 alkalommal) az életkorára irányuló kérdés nélkül megkapta a kért terméket, míg a csak dohány-árut kérő fiatalkorúnak a 321 esetből 83 alkalommal értékesítették azt, amely 26%-os kifogásolási arány-nak felel meg. A mindkét terméket kérők csoportjában 15 vásárlás során 6 esetben (40%) kapták meg mind-két értékesítési tilalom alá eső terméket a fiatalok.

Az ellenőrzés eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a fiatalkorúak alkoholtartalmú itallal történő kiszolgálása (725 esetből 309 alkalom-mal, 43%-os kifogásolás) a 2014-ben végzett ellenőr-zésekhez képest 2015-ben 2 százalékpontnyi negatív irányú változást mutat, ugyanakkor a dohánytermékkel történő kiszolgálás mutatója (336 esetből 89 alkalom-mal, 26%-os kifogásolás) lényegében nem változott.

A dohányboltokban – önálló üzlet és elkülönített hely – történt ellenőrzések alapján elmondható, hogy 7 eset-ben alkoholtermékkel, míg a próbavásárlások 26%-ában (89 esetben) a jogszabályi tiltás ellenére dohány-termékkel szolgálták ki a fiatalkorúakat.

A kormányhivatalok beszámolója szerint kötelezésre szóló határozatot 15 esetben, kizárólag bírságot tartal-mazó határozatot 6, míg kötelezést és bírságot is tar-talmazó határozatot 379 esetben hoztak, az így kisza-bott fogyasztóvédelmi bírság összege összesen 49-.145.000,- Ft volt.

A kormányhivatalok 63 esetben megtiltották 30 napra a dohánytermékek forgalmazását, továbbá az ismételt jogsértés elkövetése miatt elrendelték 3 dohánybolt 30 napra történő bezárását.

A 18. életévüket be nem töltött személyek tiltott ter-mékkel történő kiszolgálásának ellenőrzése 1046 – fiatalkorú közreműködésével végzett – próbavásárlás-sal valósult meg. A próbavásárlások során 37%-ban tártak fel a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatás-körbe tartozó jogszabálysértést, mivel 392 próbavásár-

lás valamilyen vizsgálati szempont alapján kifogásolt-nak minősült.

A fiatalkorúak tiltott termékekkel történő kiszolgálásá-nak összesített adatait mutatja be a következő ábra.


70

Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése

A kormányhivatalok munkatársai a vizsgált vendég-látó-ipari egységekben 412 esetben, azaz az ellen-őrzött vendéglátóhelyek 25%-ánál tapasztaltak kü-lönböző szabálytalanságokat. A személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése során 12 szolgáltató eset-ben került sor valamilyen jogsértés megállapítására (7%). A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a vendéglátóhelyeken 6 százalékponttal, míg a

személytaxi-szolgáltatás területén 8 százalékponttal javult a kifogásolási arány a megelőző évi vizsgálati eredményekhez viszonyítva, ahol ez a mutató a ven-déglátó-ipari egységeknél 31%, míg a személytaxi-szolgáltatóknál 15% volt. Országos szinten ez a mu-tató összességében 7 százalékponttal javult a 2014. évi adatokhoz képest.

1936

575

1844

424

0

500

1000

1500

2000

2014. év 2015. év

A kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzésének országos vizsgálati adatai 2014. és 2015.

évekre vonatkozóan (db)

Ellenőrzött egység Kifogásolt egység

A fogyasztóvédelmi hatóság az idegenforgalmi vizs-gálatokat 2015-ben is a nyári főszezonra, azaz a június 1. és augusztus 28. közötti időszakra ütemez-te, amelyben valamennyi kormányhivatal részt vett. Az ellenőrzésekre számos esetben társhatóságokkal közösen került sor.

Az ellenőrzések mellett fontos megemlíteni a fo-gyasztóvédelmi hatóság prevenciós szerepét a kü-lönböző fesztiválok, rendezvények helyszínein, ame-lyek során a hatóság munkatársai a korábbi évek gyakorlatát folytatva,

2015-ben is hasznos tanácsokkal, különböző tájé-koztató anyagokkal nyújtottak segítséget az érdeklő-dők számára.

A kormányhivatalok összesen 1 844 ellenőrzést foly-tattak le, amelyből 1 667 esetben vendéglátó-ipari egységet, 177 esetben személytaxi-szolgáltatót vizs-gáltak. Az ellenőrzést végző munkatársak 424 eset-ben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 23%-os kifogásolási arányt eredményezett.

Az országos ellenőrzési adatokat a 2014. és 2015. évekre vonatkozóan az alábbi ábra szemlélteti.


71

A vendéglátóhelyek vizsgálata összesen 1 123 üzletet (vendéglő, étterem, söröző stb.), valamint 544 kitele-pült egységet (büfé, lacikonyha, falatozó stb.) érintett. A kormányhivatalok munkatársai a legtöbb ellenőrzést a turisztikailag frekventált helyszíneken (877 egység), illetve az ország különböző pontjain megrendezésre kerülő fesztiválokon, rendezvényeken (535 egység) folytatták le, ugyanakkor 2015. évben is figyelmet for-dítottak a turisztikailag kevésbé kiemelt helyszíneken működő egységek (255 egység) vizsgálatára.

A vendéglátóhelyeken lefolytatott vizsgálatok nagy részénél – az esetlegesen előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében – pró-bavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzésre került sor. A kis- és középvállalkozások által működtetett vendéglátó-ipari egységekben ez összesen 1 407 db ellenőrzést jelentett. Ennek során a vizsgálatot végző munkatársak 254 esetben, azaz a próbavásárlások mintegy 18%-ánál tártak fel valamilyen jogsértést. Az említett egységeknél összesen 162 esetben, azaz a próbavásárlások 12%-ában állapították meg a többlet-számolás tényét, amely elsősorban a helytelen italmé-résből (127 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő beleméréséből (18 próbavá-sárlás) adódott.

A mérlegek hitelességét 331 egységben, az italmércék hitelességét 1 021 egységben vizsgálták a témavizs-gálat ideje alatt. Az ellenőrzött vendéglátó-ipari egysé-gek közül 36 vállalkozás (11%) nem tudta igazolni a termékek értékesítéséhez használt mérlegek hiteles-ségét és az egységek 4%-a (43 vállalkozás) nem ren-delkezett hitelesített űrmércével a kiszolgált italmeny-nyiségek kiméréséhez. Szükséges azonban megemlí-teni, hogy a mérlegek hitelességének vizsgálata tekin-tetében a 2014. évi adatokhoz képest (14%) 3 száza-lékpontos javulás tapasztalható.

Az ártájékoztatással kapcsolatos előírásokat az ellen-őrzött vállalkozások 8%-a, a vásárlók könyvének kihe-lyezésével kapcsolatos rendelkezéseket a vizsgált üz-letek 9%-a sértette meg.

A közterületi értékesítés, valamint az alkalmi rendez-vényeken történt árusítások alkalmával az ellenőrzött kereskedők 9%-a mulasztotta el feltüntetni a nevét és

székhelyét. Kedvezően értékelhető ugyanakkor, hogy az említett kifogásolási arányok vonatkozásában a 2014-es év tapasztalatai alapján kismértékű javulás észlelhető.

A kis- és középvállalkozások körébe nem tartozó vál-lalkozások tekintetében próbavásárlással egybekötött ellenőrzésre mindössze 3 egységnél került sor. A próbavásárlás 1 esetben zárult kifogással, amely helytelen italmérésből, valamint árfeltüntetési hiányos-ságból adódott.

A témavizsgálat keretében 141 esetben drosztokon álló, személytaxi-szolgáltatók gépjárműveit ellenőrizték a munkatársak, 36 esetben pedig próbautazással vizs-gálták, hogy a személytaxi-szolgáltatást folytatók a tevékenységüket a jogszabályoknak megfelelően vég-zik-e. Az álló személytaxik vizsgálata során az ellen-őrzött vállalkozások 6%-ánál, míg a próbautazással egybekötött ellenőrzések alkalmával a vizsgált vállal-kozások 11%-ánál tapasztaltak valamilyen szabályta-lanságot a munkatársak.

A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy a vendéglátó-ipari egységekre vonatkozóan 328 db, míg a taxi-szolgáltatók tekintetében 10 db kötele-zésre szóló határozatot hoztak. Fogyasztóvédelmi bír-ság és egyben kötelezésről szóló határozat a kis- és középvállalkozásoknak minősülő vendéglátó-ipari egy-ségek esetében 8 db, taxi-szolgáltató ellenőrzése so-rán 1 db került kiadásra. 1 kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vendéglátó-ipari egység tekintetében a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett, az elkövetett szabálytalanság fogyasztóvédel-mi bírságot is maga után vont.

A fogyasztóvédelmi hatóság a vendéglátó-ipari egysé-geknél ismételt jogsértés címén összesen 775.000,- Ft, az említett kis- és középvállalkozásnak nem minő-sülő egység tekintetében 50.000,- Ft, a személytaxi-szolgáltatás területén pedig 15.000,- Ft fogyasztóvé-delmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabály-talanságokat elkövető vállalkozásokkal szemben.


72

A villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és

hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó

ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján

Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormányhi-vatal részvételével – 2015. január 1. és december 31. közötti időszakban került sor.

A fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben lefolytatott vizs-gálata a kormányhivatalokhoz beérkezett fogyasztói beadványokból leszűrhető tapasztalatokon keresztül kívánta összegezni az egyes szolgáltatási területeken a fogyasztók nagy számát érintő gyakorlati problémá-kat, illetve a felmerülő jogalkalmazási nehézségeket. Ezen túl – kiemelt figyelemmel – a szolgáltatási terüle-teken az utóbbi időszakokban megjelent új szabályo-zásokra, illetve módosításokra, a vizsgálat célja volt a szolgáltatói gyakorlatok egybevetése, tendenciák megfigyelése is.

A vizsgálat eredményei alapján a villamosenergia-szolgáltatás területén 2015-ben 33%-kal csökkent a kormányhivatalokhoz beérkezett fogyasztói beadvány-ok száma (1258 db) a 2014. évben tapasztaltakhoz képest (1884 db). A 2015-ben beérkezett beadványok közül 585 db igényelt érdemi intézkedést, és a kor-mányhivatalok 377 alkalommal küldtek tájékoztató levelet a lakossági fogyasztók számára.

A beérkezett beadványok tartalma – az előző években megfigyeltekhez képest – jellemzően nem változott.

Megoszlásukat tekintve a beadványok többsége to-vábbra is a szolgáltatók számlázását, elszámolását érintette, azonban jelentősen növekedett a szolgálta-tók folyószámla-kezelését érintő fogyasztói panaszok száma is. Pozitívumként említendő a szolgáltatók hát-ralékkezelésével, illetve a ki- és visszakapcsolási eljá-rásával összefüggő beadványok száma terén tapasz-talt jelentős mértékű csökkenés a 2014. évben tapasz-taltakhoz képest.

A 2015-ös évben a földgázszolgáltatást érintően ösz-szesen 747 db fogyasztói beadvány érkezett a kor-mányhivatalokhoz, amelyből 381 db beadvány igényelt érdemi intézkedést. Az ellenőrzés tapasztalatai alap-ján megállapítható, hogy a beadványok száma a 2014-es évhez képest (1295) csökkent, ennek oka lehet – többek között –, hogy megnövekedett azon fogyasztói megkeresések száma, melyekben csupán ügyük ren-dezésére vonatkozó, jogszabályi lehetőségeikről ér-deklődtek. A panaszok többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – a szolgáltatók számlázási gyakorlatára irányult (304 db), továbbá nagy számban érkeztek a kormányhivatalokhoz elszámolással (76 db), hátralék-kezeléssel (53 db), ki- és visszakapcsolással (45 db) összefüggő beadványok is.


73

A víziközmű-szolgáltatás területét érintően a fogyasz-tóvédelmi hatósághoz 2015-ben összesen 809 fo-gyasztói beadvány érkezett, amely számadat közel 14%-os csökkenést mutat a 2014-ben beérkezett (939 db) fogyasztói beadványszámhoz képest. Az összes beadványszámból 364 db igényelt érdemi in-tézkedést, továbbá 282 alkalommal a lakossági fo-gyasztók számára – ügyük jogszabályi hátterének megértését elősegítve – tájékoztató levelet küldtek ki a kormányhivatalok munkatársai. A beérkezett bead-ványok tartalom szerinti megoszlását tekintve tovább-ra is kiemelt jelentősége volt az elszámolási (2015-ben 204 db, 2014-ben 250 db), valamint a számlázási (2015-ben 99 db, 2014-ben 185 db) kérdéseknek.

A kormányhivatalokhoz a távhőszolgáltatás területét érintően 2015-ben összesen 294 db beadvány érke-zett, amely a 2014-es adatokhoz (361) képest 18,5%-os csökkenést jelent. Az adatszolgáltatás időszaká-ban 77 fogyasztói beadvány igényelt érdemi intézke-dést a kormányhivatalok részéről, valamint az eljárás-sal párhuzamosan, vagy annak hiányában 93 tájékoz-tató levelet küldtek ki a fogyasztók számára. A fo-gyasztói beadványok legnagyobb része az elszámo-lás kérdéskörét érintette (34 db). Jelentős számú be-advány érkezett továbbá a távhőszolgáltatók számlá-zási gyakorlata (27 db) vonatkozásában, és gyakoriak voltak a panaszkezeléssel összefüggő megkeresések is.

2015-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén összesen 557 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, amely a 2014-es évhez ké-pest (612 db) 9%-os csökkenést jelent. A beérkezett beadványok közül 205 eset érdemi intézkedéssel zá-rult, további 190 esetben küldtek ki tájékoztató levelet a kormányhivatalok munkatársai. A beadványok túl-nyomó része a számlázással, díjfizetéssel (112 db), valamint a díjhátralék esedékességét követően meg-tett intézkedésekkel (58 db) összefüggésben érkezett. Ezen túlmenően megemlítendő, hogy a tavalyi évhez képest megnövekedett a szolgáltatásnyújtási kötele-zettséggel kapcsolatos beadványok száma (36 db).


74

A reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a megté-vesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befo-lyásoló állítások valóságtartalmára

Az elmúlt évek tapasztalatai indokolttá tették, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben is kiemelt figyel-met fordítson a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálatára.

A reklámok olyan jelentős eladásösztönző eszközök, amelyek nemcsak befolyásolják, de meg is határozzák a fogyasztók ügyleti döntéseit. A fogyasztók valóságnak megfelelő tájékoztatáshoz való jogának minden körül-mények között érvényesülnie kell, így a termék megvá-sárlását, szolgáltatás igénybevételét népszerűsítő rek-lám nem tartalmazhat megtévesztő állítást.

A 2015-ös évben is különösen nagy hangsúlyt kapott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ennek megfelelően az egészséggel, az arra gyakorolt hatással, az életmóddal, az emberi szervezet működé-sével, a hangzatos jelzőkkel hirdetett „csodaszerekkel”, gyógyhatással reklámozott egyéb termékekkel, szolgál-tatásokkal kapcsolatos, reklámokban megjelenő állítá-sok valóságtartalmának vizsgálata meghatározó volt a témavizsgálat során.

Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormányhiva-tal részvételével – 2015. március 23. - november 06. között került sor.

A témavizsgálat keretében a kormányhivatalok össze-sen 2 039 ellenőrzést folytattak le, melyek során 269 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 3 több szempontból is jogsértőnek minősült. Ezen eredmény összességében – hasonlóan a 2014-ben tapasztalt jogsértési gyakorisághoz – 13%-os kifogáso-lási arányt mutat.

Megjegyzendő, hogy több esetben előfordult, hogy egy adott reklámhordozón több hirdetés került ellenőrzésre. Ennek megfelelően a 2 039 reklámellenőrzés 1 880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést.

A fogyasztókat számos inger éri az eladásösztönző elemként ismert reklámok által. Tekintettel arra, hogy a reklámok hatást gyakorolnak, nagymértékben befolyá-solják a fogyasztók ügyleti döntéseit, a kormányhivatal-ok kivétel nélkül minden típusú reklámhordozót vizsgá-lat alá vontak annak céljából, hogy kiszűrjék a jogsértő reklámokat.

Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhor-dozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságok-ban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig az interne-ten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek az egyes kormányhivatalok. Megemlítendő, hogy a reklá-mok rohamos elterjedésével az egyéb reklámhordozók köre is folyamatosan bővül.

A témavizsgálat ideje alatt 1 790 vállalkozást vontak vizsgálat alá a kormányhivatalok, melyek közül 255 követett el valamilyen jogsértést.

A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt in-dult eljárások eredményeképpen a kormányhivatalok összesen 235 határozatot hoztak. A kormányhivatalok 206 kötelezésre szóló határozatot, 28 kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is, valamint 1 kizárólag bír-ságot tartalmazó érdemi döntést hoztak. A kiszabott bírságok összege 1.510.000,- Ft volt.

Mindezek továbbra is indokolják, hogy a fogyasztóvé-delmi hatóság ellenőrzési tevékenységét a következő évben is folytassa, külön figyelmet fordítva azon vállal-kozásokra, amelyek 2015-ben jogszabálysértést követ-tek el.

Napjainkban a fogyasztók sokszor hangzatos, sokat ígérő, kedvezményekkel, akciókkal, leárazásokkal kecsegtető reklámok alapján döntenek nemcsak egy-egy üzlet felkeresése, hanem egy-egy vásárlás mel-lett is. Annak érdekében, hogy a fogyasztók alapvető, tájékoztatáshoz való joga ne sérüljön, elengedhetet-len, hogy a hirdetések az általános, valamint a speciá-lis reklámjogi követelményeknek is megfeleljenek.


75

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján

Az információs társadalomban a telekommunikációs szektor szolgáltatásai – mint a televízió, a vezetékes- és mobiltelefon, vagy az internet – olyannyira minden-napjaink részévé váltak, hogy szinte el sem tudjunk képzelni az életünket nélkülük.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon szinte minden állampolgár igénybe vesz legalább egy hírközlési szol-gáltatást, a fogyasztók széles körű védelme rendkívüli jelentőséggel bír ezen a területen. A fogyasztók haté-kony védelmének egyik feltétele pedig az, ha a fo-gyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülnek joga-ikról és kötelességeikről.

Az információs társadalom motorja az infokommuniká-ciós szektor, amelynek részét képezi a média és az informatika mellett a hírközlés is. Ez utóbbi terület el-lenőrzését, illetve felügyeletét a fogyasztóvédelmi ha-tóság és a hírközlési hatóság közösen látja el.

2015-ben összesen 2 539 beadvány érkezett a kor-mányhivatalokhoz, ami a 2014-es évben érkezett 2 673 fogyasztói beadványhoz képest 5%-os csökke-nést eredményezett. Tekintettel arra, hogy a területi fogyasztóvédelmi szervezeti egységek 2013-ban 3 379 megkeresésről számoltak be, megállapítható, hogy a beadványok száma évről évre csökken. Ez a

tendencia vélhetően a szolgáltatók jogkövető magatar-tásának javulásával, a fogyasztói tudatosság növeke-désével, valamint a kormányhivatalok áldozatos mun-kájával magyarázható.

Hasonlóan a korábbi évhez a kormányhivatalok a leg-különbözőbb fogyasztói beadványokról, kifogásokról számoltak be. A beadványok összetettségét támasztja alá az a tény, hogy sok esetben a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó problémát, a hírközlési hatóság által felügyelt területet, valamint a bíróság által elbírálható polgári jogi igényt is egyaránt érintett egy-egy beadvány.

A legjellemzőbb kifogással érintett – fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – terület továbbra is a szolgáltatók ügyfélszolgálatát (113), panaszkezelését érintő megkeresések (386) voltak, és mindezek mellett jelentős számú beadvány (162) tartalmazott kifogást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanújára vonatozóan is.

Kötelezésre szóló határozatot 31 esetben, kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot 182 alkalommal hoztak a kormányhivatalok, az így kiszabott fogyasztó-védelmi bírság összege összesen 30 385 000 Ft volt.


76

Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének

ellenőrzése

Az ellenőrzésre 2015. május 18-tól 2015. október 16-ig tartó időszakban került sor. A témavizsgálatban a Bács-Kiskun Megyei, a Budapest Főváros, a Békés Megyei, a Csongrád Megyei, a Fejér Megyei, Győr-Moson-Sopron Megyei, a Komárom-Esztergom Me-gyei, a Pest Megyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me-gyei, a Vas Megyei, valamint a Zala Megyei Kormány-hivatal vett részt.

A 2015-ös évben lefolytatott témavizsgálat az ellenőr-zött szolgáltatók 88%-ának kifogásolásával zárult, amely a 2014. évi, valamint a 2013. évi adatok isme-retében 8 százalékpontos emelkedést jelentett, így elmondhatjuk, hogy az elektronikus kereskedelemben továbbra is kirívóan magas a fogyasztóvédelmi szabá-lyok megsértésének száma. Érdemes megemlíteni, hogy a tapasztalatok szerint a vizsgált honlapokat üzemeltető kis- és középvállalkozások még nem alkal-mazkodtak teljes mértékben a 2014. június 13. napján hatályba lépett jogszabályi változásokhoz. Sok eset-ben még mindig a hatályon kívül helyezett kormány-rendelet rendelkezései alapján nyújtottak tájékozta-tást, néhány esetben pedig a fogyasztók hátrányára is állapítottak meg feltételeket.

Ugyanakkor pozitívumként emelhető ki, hogy a leg-több esetben a vállalkozások önként kijavították a fo-gyasztóvédelmi hatóság által észlelt hibákat. 2014-ben 6 esetben, összesen 735 000 Ft-os kiszabott bír-ságösszeggel ellentétben 2015-ben – a kormányhiva-talok beszámolói szerint – csupán 3 esetben került sor bírságkiszabásra 275.000,- Ft összértékben.

A kormányhivatalok jelentéseiből kiderült, hogy több kormányhivatalnál a szűkös pénzügyi források miatt

nem volt lehetőség a tényleges kiszállítással járó pró-bavásárlások lefolytatására, sajnos ezen okból kifolyó-lag igen kis minta állt a rendelkezésünkre.

A próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhe-tő volt ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fo-gyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gya-korlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fo-gyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy az elektronikus kiskereskedel-mi piac folyamatosan bővül, naponta jelennek meg újabb webáruházak és a fogyasztók egyre nagyobb hányada intézi ma már bevásárlásait az internet útján, a jövőre nézve is indokoltnak tekinthető ezen a terüle-ten célzott ellenőrzések folytatása. Szükséges emel-lett továbbra is folytatni a fogyasztóvédelmi hatóság által megkezdett tájékoztató, oktató munkát a jogsér-tések megelőzése és a vállalkozások jogkövetésének elősegítése érdekében. Ennek jegyében a hatóság 2015-ben az ÁROP szervezetfejlesztési pályázati pro-jekt keretében létrehozott egy mintawebáruházat, ahol mind a vállalkozók, mind a fogyasztók megismerked-hetnek a jogszerű működtetéssel kapcsolatos jogsza-bályi előírásokkal, egy ideális webáruház felépítésével és a vásárlás menetével.


77

A fogyasztói csoportok célközönségét jellemzően a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jövedelemigazolással nem rendelkező, a pénzintézetek banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülő, valamint jövedel-mük, életkoruk alapján a banki hitelezés köréből ki-szoruló fogyasztók alkotják. Tekintettel arra, hogy ezen fogyasztók - anyagi helyzetükből adódóan - az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, külö-nösen érzékenyen reagálnak a hitellel kapcsolatos lehetőségeket ígérő hirdetésekre, reklámokra. A té-mavizsgálat célja a fogyasztói csoport szervezését és reklámozását tiltó rendelkezések betartásának ellen-őrzése, a jogszabályoknak nem megfelelően működő vállalkozások kiszűrése, ezáltal a nehéz anyagi hely-zetben lévő fogyasztók fokozott védelme volt.

A 2015. évben lefolytatott témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok látóterébe több olyan, különböző újságokban megjelenő hirdetés került, amelyek vonat-kozásában felmerült, hogy azok - taggyűjtés céljából - fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tevé-kenységét népszerűsítik. Ezek közül az eljárás során 10 hirdetés esetében nyert megállapítást, hogy azo-kat fogyasztói csoportot szervező, működtető vállalko-zások jelentették meg. A témavizsgálat során megál-lapítást nyert továbbá, hogy valamennyi, hivatalból lefolytatott ellenőrzésben érintett vállalkozás 2012. január 1-je előtt jött létre, illetve fogyasztói csoport-szervező tevékenységét ezt megelőzően kezdte meg.

A fogyasztói csoportokat népszerűsítő reklámok, hir-detések csaknem minden esetben kedvező feltételű („Fix forint alapon/ingatlanfedezet nélkül”), az esetek többségében azonnali „hiteleket” („Várakozás és mel-lébeszélés helyett!”, „Gyorskölcsön!”) ígérnek az arra különösen rászoruló fogyasztóknak („vállalkozóknak/ nyugdíjasoknak/ BAR (KHR) listán szereplőknek” „Nyugdíjasoknak, akár 75 éves kor felett is”).

A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztói csoportot népszerűsítő hirdetések az el-múlt időszakban jelentős mértékben csökkentek (azonban nem szűntek meg teljesen), a tagok nyilvá-nos felhívás útján történő toborzása tehát - a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően - visszaszorulni látszik.

A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalokhoz beérkező 15 db kérelem közül mindössze 7 esetben indult hatósági eljárás. 8 esetben kizárólag a fogyasz-tók tájékoztatására került sor, tekintettel arra, hogy ezen bejelentések olyan probléma megoldásában (pl. szerződés felbontása, befizetett összeg visszatéríté-se) kértek segítséget, amelyekre vonatkozóan a fo-gyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel.

A témavizsgálat befejezéséig a kormányhivatalok a feltárt szabálytalanságok miatt közigazgatási hatósági eljárásban 3 db, a jogsértő magatartás folytatásának megtiltását előíró, kötelezésre szóló határozatot adtak ki azon vállalkozások részére, amelyek a foglalkozta-tottak létszáma, valamint nettó árbevételi adatai alap-ján kis- és középvállalkozásnak minősültek. Egy ügy vonatkozásában az eljáró kormányhivatal a kötele-zésre szóló határozat kiadása mellett 50 000 Ft fo-gyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozások többsége a hatóság megkeresésére nem reagált, adatközlési kötelezettségének nem tett eleget, a kor-mányhivatalok 7 esetben eljárási bírságot szabtak ki, 370 000 Ft értékben. Az eljárási bírsággal sújtott vál-lalkozások közül 2 esetében a kormányhivatalok az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljá-rást kezdeményeztek, mert a vállalkozások bejelentett székhelyükön nem voltak elérhetőek.

A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások által folytatott tevékenységek jogszerűségének vizsgálata során tapasztaltak, valamint a fogyasztóvédelmi ható-sághoz érkező fogyasztói megkeresések alapján álta-lánosságban megállapítható, hogy a fogyasztói cso-portok létrehozását véglegesen megtiltó, illetve a ta-gok nyilvános felhívás útján történő szervezésének tilalmát előíró szabályok megalkotásának eredménye-ként – a korábbi évekhez viszonyítva – 2015. évben lényegesen kevesebb fogyasztó került kapcsolatba fogyasztói csoportot működtető vállalkozásokkal.

A fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát kimondó ren-delkezések megtartásának ellenőrzése


78

Szálláshellyel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása a nemzeti tanúsító védjegyrend-szer tükrében

Tekintettel arra, hogy a csillaggal jelzett besorolási kategóriákat és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatáso-kat szabályozó korábbi jogszabály már nem hatályos, a kormányhivatalok munkatársai az átlagfogyasztók által elvárt követelményeket alapul véve ellenőrizték, hogy az adott csillagszámmal jelzett kategória és az ahhoz kapcsolódó, a szálláshely által nyújtott szolgál-tatások együttesen alkalmasak-e a fogyasztók megté-vesztésére, és ezáltal ügyleti döntésük befolyásolásá-ra.

A vizsgálat részét képezte továbbá annak ellenőrzése, hogy a szálláshelyek által – pl. honlapon, szórólapon – meghirdetett szolgáltatásokat a fogyasztóknak valóban lehetőségük van-e igénybe venni a helyszínen, továb-bá annak ellenőrzése, hogy az adott szálláshely a mű-ködési engedélyében/szálláshely-üzemeltetési enge-délyében szerepelő – szálláshelytípusának megfelelő – elnevezést tüntet-e fel kommunikációjában.

A fentieken túl az ellenőrzés kiterjedt továbbá az árfel-tüntetés megfelelőségére is.

A kormányhivatalok munkatársai a témavizsgálat ideje alatt összesen 173 szálláshely vonatkozásában ellen-őrizték, hogy azok megnevezése megfelel-e a jogsza-bályi előírásoknak, illetve, hogy önkéntes, csillaggal jelzett kategória besorolásuk és a szálláshely által nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e az átlagfogyasz-tók által elvárt követelményeknek. Az ellenőrzött szál-láshelyek többsége (167 db) szálloda, illetve hotel, további 6 db pedig „gyógyszálló/gyógyszálloda” meg-nevezésű volt.

A témavizsgálat során összesen 38 szálláshely eseté-ben került sor valamilyen jogsértés megállapítására, amely 22%-os kifogásolási arányt eredményezett.

10 esetben került megállapításra, hogy a vizsgált szál-láshely a „szálloda” vagy a „hotel” megnevezést hasz-nálta annak ellenére, hogy nem felelt meg a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeknek. Ezen szál-láshelyek vonatkozásában általánosságban elmondha-tó, hogy a kormányhivatalok munkatársai az ellenőrzé-sek lefolytatása során azt tapasztalták, hogy hiányos volt a szobák, illetve a fürdőszobák berendezése, illet-ve felszereltsége.

32 szálloda csillaggal jelezte besorolását, a besorolás kategória szintje (felszereltség, szolgáltatások) azon-ban nem felelt meg az átlagfogyasztó által elvárt köve-telményeknek, ezáltal a kereskedelmi gyakorlat alkal-masnak bizonyult arra, hogy a fogyasztókat megté-vessze, ügyleti döntésüket befolyásolja.

Árfeltüntetéssel kapcsolatos hiányosságot a kormány-hivatalok munkatársai összesen 4 esetben tapasztal-tak.

magatartás folytatását megtiltó, kötelezésre szóló ha-tározatot hoztak. 4 ügy vonatkozásában a jogsértést feltáró kormányhivatalok fogyasztóvédelmi bírság ki-szabását tartották indokoltnak, összesen 130.000,- Ft értékben.

A témavizsgálat keretén belül 6 gyógyszálloda ellenőr-zésére került sor, amelyek közül 3 esetben utóellenőr-zést végeztek a kormányhivatalok munkatársai. 1 utó-ellenőrzés során vizsgált szálláshely esetében az el-lenőrzést végző kollégák megállapították, hogy a szál-loda által alkalmazott kereskedelmi gyakorlat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, tekintettel arra, hogy a honlapon feltüntetett gyógyszállodára utaló megneve-zést annak ellenére használták, hogy a szálloda nem rendelkezik az ilyen jellegű szálláshely üzemeltetésé-hez szükséges minősítéssel.

Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormány-hivatal részvételével – 2015. március 2. és 2015. július 17. közötti időszakban került sor. A témavizsgálat során a fogyasztóvédelmi hatóság egyrészt azon szállodákat/hoteleket vonta vizsgálat alá, amelyek a HOTELSTARS védjegytől eltérő, csil-laggal (1*-5*) jelzett besorolást alkalmazzák, más-részt pedig a „gyógyszálló/gyógyszálloda” megneve-zést használó szálláshelyeket.


79

A kormányhivatalok a feltárt jogsértések miatt közigaz-gatási hatósági eljárásban a legtöbb esetben a jogsér-tő magatartás folytatását megtiltó, kötelezésre szóló határozatot hoztak. 4 ügy vonatkozásában a jogsértést

feltáró kormányhivatalok fogyasztóvédelmi bírság ki-szabását tartották indokoltnak, összesen 130.000,- Ft értékben.

A földgázszolgáltatók ki- és visszakapcsolási gyakorla-tának vizsgálatáról

A földgázszolgáltatás széles fogyasztói kört érintő jel-lege miatt különösen indokolt ezen – fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül érzékeny – terület ellenőrzése, valamint a hatóság fellépése az energiafogyasztók jogainak érvényre juttatása érdekében.

A témavizsgálat lefolytatására – valamennyi kormány-hivatal részvételével – 2015. február 23. és szeptem-ber 25. között került sor.

A témavizsgálat célja volt, hogy a hatóság átfogó ké-pet kapjon a ki- és visszakapcsolással összefüggő panaszokról, ezen keresztül pedig annak felderítése, hogy a földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozások gya-korlata alapján nyomon kövesse a jogszabályi előírá-sok gyakorlatban való érvényesülését, továbbá felis-merje az esetlegesen felmerülő jogalkalmazási nehéz-ségeket.

Az ellenőrzés mind a földgázkereskedők, mind pedig az elosztói engedélyesek gyakorlatának vizsgálatát érintette. A témavizsgálat a földgázkereskedők tekinte-tében nem korlátozódott az egyetemes szolgáltatókra, így az ellenőrzés során lehetőség volt a szabadpiaci földgázkereskedők gyakorlatának vizsgálatára is, amely mintavételi – hivatalból lefolytatott – eljáráson és fogyasztói beadványokon is alapult.

Az ellenőrzés két részből tevődött össze. Az egyik ré-sze a hivatalból végzett, mintavételi eljáráson alapuló vizsgálatokból állt, amelynek alapját a 2015-ben vég-rehajtott ki- és visszakapcsolásokról szóló, a földgáz-kereskedőktől és elosztóktól bekért lista képezte, míg a másik része a fogyasztói beadványokon alapuló el-lenőrzés volt.

A hivatalból lefolytatott eljárások keretében országo-san összesen 229 esetet vizsgáltak a kormányhivatal-ok, melyek közül 67 esetben tártak fel hiányosságot az

engedélyesek gyakorlata vonatkozásában, amely 29%-os kifogásolási arányt jelentett.

Az ellenőrzés során 10 esetben derült arra fény, hogy úgy került sor a kikapcsolásra, hogy a jogszabályban meghatározott 60 napos fizetési késedelem nem állt fent. E témához kapcsolódóan érdekességként említ-hetőek azon esetek, amely során a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai azt tapasztalták, hogy a hátralék keletkezése és a kikapcsolás között akár évek is eltel-tek.

A fentieken túlmenően 15 esetben az volt tapasztalha-tó, hogy a földgázkereskedő a tartozást meg nem fize-tő, de a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociá-lisan rászoruló fogyasztóként még nem szereplő fo-gyasztót a kikapcsolást megelőző első írásbeli értesí-tés megküldésével egyidejűleg nem tájékoztatta a vé-dendő fogyasztói státusszal kapcsolatos jogszabály-ban rögzített tudnivalókról (kedvezmények, nyilvántar-tásba vétel, adatlap).

A mintavételi eljárás tapasztalatai alapján a földgázke-reskedők tekintetében elmondható, hogy a fizetési ké-sedelem miatt végrehajtott kikapcsolást 20 esetben nem a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kezde-ményezték. Ennek alapvető oka az volt, hogy a föld-gázkereskedők a kikapcsolást kezdeményező doku-mentumokon nem szerepeltették a jogszabályi előírá-soknak megfelelően azt, hogy a fogyasztó nem ren-dezte tartozását, ezért a kikapcsolás végrehajtható.

A földgázkereskedők 17 esetben nem tudták hitelt ér-demlően bizonyítani, hogy a kikapcsolást az elosztói engedélyeseknél a hatályos előírások szerint, legko-rábban a fizetési kötelezettség lejártát követő 63. na-pon kezdeményezték.


80

További 1 esetben a földgázkereskedő nem kezdemé-nyezte a visszakapcsolást a tartozás rendezését kö-vető, legkésőbb 24 órán belül, melynek okaként a földgázkereskedő ügyintézői mulasztásra hivatkozott.

Az elosztói engedélyesek vonatkozásában gyakran – 20 esetben – feltárt hiányosság volt, hogy a kikapcso-lásról szóló értesítésükben nem pontosan határozták meg azt az 5 munkanapot, mely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánták hajtani. A kikapcsolási értesítőkben feltüntetett (6-7 napos) időszakok jellem-zően hosszabbak voltak a jogszabályban előírt időtar-tamnál.

A visszakapcsolásnak 3 esetben nem tettek eleget az elosztói engedélyesek a kereskedői engedélyes általi kezdeményezést követő munkanapon, melynek oka-ként két esetben arra hivatkoztak, hogy sem a fo-gyasztó, sem annak képviselője nem tartózkodott a helyszínen, így a visszakapcsolásra a fogyasztó ér-dekkörében bekövetkezett mulasztás miatt nem kerül-hetett sor. Egy esetben pedig a szolgáltatás vissza-kapcsolására azért nem kerülhetett sor, mert a műsza-ki biztonsági ellenőrzés során olyan okok merültek fel, melyek kizárttá tették azt.

A témavizsgálat időszakában ki- és visszakapcsolásra vonatkozó fogyasztói beadványok csekély számban érkeztek a kormányhivatalokhoz. Összesen 22 fo-gyasztó kereste meg a fogyasztóvédelmi hatóságot ebben a témában, amelyből mindössze 3 esetben ál-

lapítottak meg jogsértést a kormányhivatalok (14%-os kifogásolási arány).

A fogyasztói beadványok mindhárom esetben a keres-kedői engedélyes eljárását kifogásolták. Egy esetben annak ellenére került sor a kikapcsolásra, hogy a jog-szabályokban rögzített 60 napos fizetési késedelem nem állt fenn. A második esetben a kikapcsolás kez-deményezésére a fizetési kötelezettség lejártát követő 63. napot megelőzően került sor, míg a harmadik esetben a kikapcsolás a kezdeményezés tartalma te-kintetében nem volt megfelelő.

A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy az ellenőrzés alá vont földgázkereskedőkkel szemben a vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt 9 esetben hoztak jogsértést megállapító határozatot. A hatósági eljárások eredményeképpen a legtöbb esetben kötelezést és bírságot is tartalmazó határoza-tok születtek. Az elosztói engedélyesek vonatkozásá-ban ezen adatok a következőképp alakulnak: a kor-mányhivatalok 4 esetben hoztak jogsértést megállapí-tó határozatot a vizsgálat ideje alatt. A lefolytatott ha-tósági eljárások keretében 3 esetben kötelezés és bírság, míg 1 esetben csak bírság került kiszabásra. Csak kötelezést tartalmazó határozat az elosztói en-gedélyesekkel szemben nem született. A fogyasztóvé-delmi hatóság összesen 5.980.000,- Ft összegű fo-gyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabálytalanságokat elkövető földgázkereskedőkkel és elosztói engedélyesekkel szemben.

A bekötési vízmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata A laboratóriumi Az országos témavizsgálat lefolytatá-sára 2015. május 4. és október 30. közötti időszakban került sor, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhiva-tal részvételével.

Az ellenőrzés fő célja volt feltárni azt, hogy megvaló-sult-e a bekötési vízmérők hitelesítési cseréje, továb-bá a hitelesítési csere az előírt időtartamon belül való-sult-e meg, valamint a hitelesítési mérőcserére vonat-kozó kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató ele-get tett-e. A célok közé tartozott továbbá annak vizs-gálata is, hogy a víziközmű-szolgáltatók eleget tettek-e a hitelesítési mérőcserét megelőző értesítési kötelezettségüknek, valamint, hogy a vizsgálat alá vont mérők között milyen arányban voltak találhatóak lejárt hitelesítésű bekötési vízmérők Az ellenőrzés két részből tevődött össze. Az egyik része a kormányhi-

vatalok által hivatalból végzett ellenőrzésekből állt, amelyek alapját a 2014-ben lejárt hitelességű beköté-si vízmérők – víziközmű-szolgáltatóktól bekért – listái képezték, míg a másik része a fogyasztói beadvány-okon alapuló vizsgálat volt.


81

A vizsgálat keretében a kormányhivatalok összesen 2075 db bekötési vízmérő tekintetében ellenőrizték, hogy azok hitelesítési cseréje határidőben megtörtént-e, ennek során 852 esetben állapították meg, hogy a víziközmű-szolgáltató elmulasztotta e kötelezettségét (41%-os kifogásolási arány).

A hivatalból indult vizsgálatok keretében országos szinten összesen 2005 olyan mérőórát vizsgáltak meg, amelyek hitelesítési ideje 2014-ben járt le. Ezek kö-zül 846 esetben nem valósult meg a hitelesítési mérő-csere a jogszabályok által előírt határidőre. A fogyasz-tói beadványokon alapuló eljárásokban pedig további 70 esetben nyilatkoztatták a kormányhivatalok az érin-tett szolgáltatókat arról, hogy a számlázás joghatással járó mérésre alkalmas, hiteles fogyasztásmérő alapján történik-e. Utóbbi esetben 6 alkalommal került megál-lapításra, hogy a számlázás lejárt hitelesítésű mérő adatain alapult. Fogyasztóvédelmi szempontból nagy arányban volt kifogásolható a víziközmű-szolgáltatók

hitelesítési mérőcserét megelőző értesítési gyakorlata, ugyanis több esetben elmaradt a fogyasztók jogszabá-lyi előírásoknak megfelelő előzetes kiértesítése, ami alapján megállapítható, hogy a fogyasztók tájékozta-táshoz, érdekérvényesítéshez fűződő jogai nem min-den esetben érvényesültek teljes körűen. A hivatalból indult vizsgálatok keretében ellenőrzés alá vont bekö-tési vízmérők hitelesítési mérőcseréjéről a víziközmű-szolgáltatók – 2005 db mérőóra vonatkozásában – összesen 1389 esetben nem értesítették a jogszabályi előírásoknak megfelelően (határidőben és/vagy előírt formában) a felhasználókat (69%-os kifogásolási arány).

A kormányhivatalok beszámolói alapján elmondható, hogy – 28 víziközmű-szolgáltatóval szemben – 7 eset-ben (kizárólag) kötelezést, 28 esetben kötelezést és bírságot tartalmazó határozatot hoztak. Összesen 21.715.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor a víziközmű-szolgáltatókkal szemben.

Autókereskedések, autószervizek és autós boltok általános kereskedelmi feltételeinek ellenőrzése

Az ellenőrzés célja a vonatkozó – többek között a ter-mékek forgalmazásával, az árfeltüntetéssel kapcsola-tos – jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgá-lata volt, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gya-korlatok, megtévesztő tájékoztatások kiszűrése mellett az általános kereskedelmi feltételek vizsgálata is az ellenőrzés részét képezte. Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormányhivatal részvételével – 2015. január 1. - 2015. december 31. között került sor. Az ellenőrzést végzők munkáját több esetben a közleke-dési hatóság illetékes szervei is segítették. Az ellenőr-zések lefolytatásra autószalonokban, új és használt autókereskedésekben, autószervizekben, autójavító műhelyekben, gumiszervizekben, valamint autósbol-tokban, autóalkatrész üzletekben került sor.

A nagyvárosi üzletek, illetve nagyobb szervizeket üze-meltető vállalkozások mellett az ellenőrzést végzők figyelmet fordítottak a kisebb településeken található kisebb egységek, vállalkozások, javítóműhelyek ellen-őrzésére is. Az egész éven át tartó témavizsgálat so-rán a kormányhivatalok munkatársai összesen 1 235 autókereskedés, autósbolt és autószerviz ellenőrzését végezték el, melyek közül 600 alkalommal (49%), az-az szinte minden második egységben észleltek vala-milyen jogsértést. Az ellenőrzések tapasztalatai alap-

ján összességében megállapíthatjuk, hogy a legna-gyobb arányú kifogásolások az autósboltokban az egységár tájékoztatás hiánya (41%) miatt, valamint az autószervizekben a szolgáltatási díjak vagy a kiszámí-tási mód feltüntetésének elmulasztása miatt, továbbá ezeknek a nem egyértelmű, illetve nem jól olvasható módon való megjelölésük miatt (39%) történtek. Az érintett egységekben a próbavásárlások során 4 alka-lommal számoltak fel többet a vásárolt termékekért, amellyel 3 395 Ft értékben okoztak anyagi sérelmet az ellenőrzést végzőknek.

A nyitva tartási időről 9 autókereskedés, 14 autószer-viz, 11 autósbolt, azaz összesen 34 egység (3%) nem tájékoztatta a fogyasztókat. A vásárlók könyve kihelye-zésével kapcsolatos kötelezettség hatálya alá tartozó egységekből az ellenőrzés időpontjában 30 egység nem rendelkezett vásárlók könyvével, továbbá 18 esetben állapították meg a munkatársak, hogy a kihe-lyezett vásárlók könyve nem rendelkezett hitelesítés-sel. A vásárlók könyvének ellenőrzése során 56 eset-ben kifogásolták a munkatársak, hogy azokat a vállal-kozók nem jól látható, nem könnyen hozzáférhető he-lyen helyezték el. 8 egységben a kihelyezett vásárlók könyvébe tett bejegyzést az adott vállalkozás határidő-ben nem válaszolta meg.


82

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény 2015. július 4-től kiegészült a reklámközvetítői szerződésekre, illetve a reklámszolgáltatókra vonatkozó új szabályokkal. A törvény módosítása alapvető változásokat hozott a médiaügynökségek, vagyis a reklámközvetítők szer-ződéses kapcsolatait illetően.

Tekintettel arra, hogy a módosítás újabb hatásköröket biztosított a fogyasztóvédelmi hatóság részére, a jog-szabályi rendelkezések maradéktalan érvényesülése érdekében indokolt volt az év végéig tartó ellenőrzés elrendelése. A témavizsgálat ideje alatt a kormányhi-vatalok 100 vállalkozásra terjesztették ki vizsgálatai-kat, amelyekkel kapcsolatban összesen 58 közigaz-gatási hatósági eljárást indítottak.

A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok – a vonatkozó jelentés megírásának időpontjáig – össze-

sen 19 reklámközvetítőt, 33 reklám közzétevőt, 15 reklámozót, 2 médiahirdetési-felület értékesítőt, 2 rek-lámszolgáltatót, valamint 29 egyéb vállalkozást von-tak ellenőrzés alá.

A vonatkozó jelentés megírása idején 23 eljárás volt folyamatban, amelyek esetében az érintett vállalkozá-sok nyilatkozataira, adatszolgáltatásaira várt az adott kormányhivatal.

A témavizsgálat ideje alatt jogsértés hiányában ösz-szesen 35 közigazgatási hatósági eljárás megszünte-tésére került sor.

A folyamatban lévő ügyek döntéssel történő lezárásá-nak hiányában megállapítható, hogy bizonyítottan a témavizsgálat körébe tartozó jogsértést az egyes kor-mányhivatalok nem észleltek.

A reklámközvetítésre és a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére vonatkozó rendelkezé-sek megtartásának ellenőrzése

A vásárlók könyve kihelyezésével kapcsolatos kötele-zettség hatálya alá tartozó egységekből az ellenőrzés időpontjában 30 egység nem rendelkezett vásárlók könyvével, továbbá 18 esetben állapították meg a munkatársak, hogy a kihelyezett vásárlók könyve nem rendelkezett hitelesítéssel. A vásárlók könyvének el-lenőrzése során 56 esetben kifogásolták a munkatár-sak, hogy azokat a vállalkozók nem jól látható, nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el. 8 egység-ben a kihelyezett vásárlók könyvébe tett bejegyzést az adott vállalkozás határidőben nem válaszolta meg.

A fogyasztók részére a vállalkozások által különféle formában adott tájékoztatások ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vizsgált 1 024 db tájékoz-tatás 14%-a (140 db) valamilyen szempontból félreve-zető volt. A kormányhivatalok munkatársai a kötelező jótállással érintett termékek vásárlása esetén a jótál-lási jegy átadásával, illetve annak tartalmi elemeivel kapcsolatosan is lefolytattak ellenőrzéseket. Az ezzel

összefüggő vizsgálatok 59%-os kifogásolási arányt eredményeztek, amely mindenképpen magasnak te-kinthető. A fogyasztó minőségi kifogásáról felvett jegyzőkönyvek szabályszerűségét összesen 189 esetben vizsgálták a munkatársak és 28 esetben (15%) tapasztaltak jogsértést.

A kormányhivatalok munkatársai azon kifogásolt egy-ségeknél, ahol első alkalommal fordult elő szabályta-lanság – figyelemmel arra, hogy a területen főként a kis- és középvállalkozások jelenléte a jellemző – a legtöbb (504) esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat kiadása iránt intézkedtek. A fogyasztóvédel-mi hatóság a témavizsgálat keretében a szabálytalan-ságokat elkövető vállalkozásokkal szemben összesen 17 esetben fogyasztóvédelmi bírság, 45 esetben kö-telezés és bírság együttes kiszabását tartotta indo-koltnak, amelynek összege összesen 6 945 000 Ft volt.


83

A szerencsejáték reklámozására vonatkozó rendelke-zések megtartásának ellenőrzése

A szerencsejáték szervezéséről szóló 2015. október 1-jétől kiegészült – többek között – a szerencsejáté-kot népszerűsítő reklámokkal kapcsolatos felelőssé-gi kérdésekkel, illetve e rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírság összegével kapcsolatos szabályokkal.

A módosítás legfontosabb célja a szerencsejáték-reklámok jogsértő közzétételének súlyosabb szank-cionálása által ezen reklámok visszaszorítása. Ne-vezett rendelkezések megtartásának érdekében a fogyasztóvédelmi hatóságnak ellenőrzési kötelezett-sége keletkezett, emiatt a módosítással érintett terü-let év végéig tartó, hivatalból történő ellenőrzése került elrendelésre.

A reklám mint eladásösztönző elem jelentős szere-pet tölt be a fogyasztói társadalomban, a reklámok ugyanis nemcsak befolyásolják, de meg is határoz-zák a fogyasztók ügyleti döntéseit. A reklámok éle-tünk szinte minden területét behálózzák, ezért is kiemelten fontos, hogy a reklámok által közvetített információ tartalma és formája egyaránt megfeleljen az általános és a speciális szabályozás feltételeinek. Különösen fontos, hogy e követelmény a koruknál fogva hiszékenyebb és kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fiatalok esetében is érvényesüljön.

Az ellenőrzés lefolytatására – valamennyi kormány-hivatal részvételével – 2015. október 1. – december 31. között került sor.

Annak érdekében, hogy az ellenőrzések minél széle-sebb körűek legyenek, a kormányhivatalok ellenőr-zéseiket minden reklámhordozóra kiterjesztették.

A kormányhivatalok 79 újságot/magazint, 35 interne-tes felületet, 17 reklámújságot, 15 szórólapot, 13 közterületi reklámhordozót vizsgáltak meg, továbbá 9 alkalommal televíziós, rádiós csatornákra, valamint 2 egyéb (pl. jégcsarnok palánkja) reklámozási felü-letre is kiterjesztették ellenőrzési tevékenységüket.

A kormányhivatalok különösen kiemelt figyelmet for-dítottak a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló újsá-gok, magazinok, folyóiratok alapos átvizsgálására.

A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok 114 vállalkozásra, valamint 170 reklámhordozóra terjesz-tették ki vizsgálataikat, amelynek keretében össze-sen 29 szerencsejátékot népszerűsítő reklámot ész-leltek.

A vonatkozó jelentés megírása idején 14 közigazga-tási hatósági eljárás volt folyamatban, amelyek közül 4 esetben belföldi jogsegély teljesítésére, további 10 eljárás vonatkozásban pedig az érintett vállalkozá-sok nyilatkozataira, adatszolgáltatásaira várt az adott kormányhivatal.

A témavizsgálat ideje alatt jogsértés hiányában ösz-szesen 11 közigazgatási hatósági eljárás megszün-tetésére került sort.

A folyamatban lévő ügyek döntéssel történő lezárá-sának hiányában megállapítható, hogy bizonyítottan jogsértéssel érintett szerencsejáték-reklámot az egyes kormányhivatalok nem észleltek.


84

Véleményezés

Jogszabály véleményezés

2015-ben a Főosztálynak 36 alkalommal volt lehető-sége jogszabályok módosítását megelőzően az egyes tervezetek véleményezésre, illetve szabályo-zási javaslatok megtételére a jogalkotó felé.

A Főosztály részt vett – többek között – a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt módosító előterjesztés, az árubemutatóval egybekötött termék-értékesítésre vonatkozó T/5486. számú törvényjavas-lat, az ellátásért felelős önkormányzatok kéménysep-rő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos rendeleteinek, a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozata-láról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetések-ről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazá-sának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletre vonatkozó módosításokról szóló előterjesztés, az egyes egészségügyi és egészség-biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló elő-terjesztés tervezet, a kormányhivatali bürokráciát csökkentő előterjesztés, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűj-tésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló Korm. rendelet tervezetről szóló előterjesztés, valamint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés véleményezésében is.

Egyéb véleményezés

A Főosztály kollégái 52 alkalommal működtek közre további véleményezés tekintetében, amelyek közül 23 esetben (összesen 21 szolgáltató vonatkozásá-ban) villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, valamint távhőszolgáltatást nyújtó közszolgáltatók üzletsza-bályzatainak véleményezését készítették el, 29 alka-lommal pedig egyéb véleményezési (pl. szakbizottsá-gi anyag, valamint más hatóság által készített fo-gyasztói tájékoztató esetében) feladatokat végeztek


85

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium útján érkező megkeresések

2015-ben a Főosztály 115 esetben látott el feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (a továbbiak-ban: NFM) érkezett megkeresések vonatkozásban.

Főosztályunk ugyanúgy részt vett pl. termékbemuta-tókra, számlaérthetőségre, számlaképekre vonatko-zó háttéranyagok összeállításában, mint hulladék-gazdálkodással, reklámközvetítési díjjal, használt gépjármű forgalmazásával, elektronikus kereskede-lemmel, elállási joggal, rezsicsökkentéssel, légi utas jogokkal, valamint földgáz és villamos energia szám-lák érvénytelenségével kapcsolatos megkeresések, tájékoztató levelek, véleményezések elkészítésé-ben. Főosztályunk mindemellett – az NFM kérésé-nek megfelelően – számos esetben teljesített adat-szolgáltatást, valamint továbbított javaslatokat.

Fogyasztói megkeresések

Rendszeresen érkeznek az NFH-ba olyan fogyasztói kérdések, megkeresések, amelyek valamely jogról, kötelezettségről, vagy az adott területet érintő sza-bályozásról kérnek felvilágosítást. A Főosztály mun-kájának jelentős részét képezte a fogyasztói bead-ványok megválaszolása is, mivel 2015-ben – a tele-fonos megkereséseket ide nem számítva – 702 fo-gyasztói tájékoztató került elkészítésre és kiküldés-re. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztókat leginkább a jótállással és szavatossággal (200), az elektronikus kereskedelemmel (109), a közszolgálta-tásokkal (105), valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal (64) kapcsolatos kérdések érde-kelték. Megkeresések érkeztek továbbá például a termékbemutatókkal, az élelmiszerekkel, a reklá-mokkal, a légi utas jogokkal, továbbá a vállalkozók panaszügyintézésével összefüggésben is.

Számos olyan témában is érkeztek beadványok, amelyekben adott esetben a fogyasztóvédelmi ható-ság nem rendelkezik hatáskörrel, azonban ezen megkeresések esetében részletes felvilágosítást kaptak a fogyasztók, megjelölve azon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet és a kapcsolódó

elérhetőségeket, amelyhez lehetőségük van további felvilágosításért, adott esetben az eljárás megindítá-sa miatt fordulni.

Állásfoglalások

Az elmúlt év során összesen 549 megkeresés érke-zett a Főosztályhoz közvetlenül vállalkozásoktól, továbbá pl. ügyvédi irodáktól, lakásszövetkezetektől, közszolgáltatóktól, társasházaktól, önkormányzatok-tól, illetve kormányhivataloktól egyaránt.

Mint ismeretes 2015-ben lépett hatályba a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény, amelynek alkalmazásával kapcsolatban jelentős számú, 366 db megkeresés érkezett; a reklámközvetítői díjjal kapcsolatos, közvetlenül Főosztályunkhoz beérkező vállalkozói megkeresések száma pedig 10 volt.

Főosztály továbbá 173 egyéb területet érintő irat elkészítéséről gondoskodott. A megkeresések a leg-különbözőbb területekre vonatkoztak, azonban e beadványok jellemzően fogyasztóvédelmi rendelke-zések alkalmazásával, jogszabályok értelmezésével, termékértékesítéssel, szavatossággal-jótállással, reklámokkal, közszolgáltatásokkal, rezsicsökkentés-sel, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, elektronikus kereskedelemmel, elektronikus hírköz-léssel voltak kapcsolatosak.

Egyeztetéseken történő részvétel

Az elmúlt évben a Főosztály 92 esetben vett részt minisztériumokkal (pl. Nemzeti Fejlesztési Minisztéri-um, Nemzetgazdasági Minisztérium), hatóságokkal (pl. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hi-vatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nem-zeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) közös egyeztetéseken, továbbá 26 alkalommal kép-viseltette magát cégekkel, szolgáltatókkal, továbbá civilekkel (pl. MATÁSZ, Forgalmazók az Egészsé-gért Szövetség, Taxiszövetség, Szerencsejáték Zrt., Köztisztasági Egyesülés, Magyar Víziközmű Szövet-ség, Tudatos Vásárlók Egyesülete) történő megbe-széléseken.


86

Konferenciák, workshop-ok, bizottsági tagságok

A Főosztály munkatársai 8 konferencián (pl. Magyar-országi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete – „Az étrend-kiegészítők létjogosultsága a gyógyszerek mellett – Versenyben az egészségtu-datos fogyasztókért”, A tudatos fogyasztás jelene és jövője – lehetőségek és kihívások a fogyasztóvéde-lem területén”, „Rajta vagyunk a bittérképen” Digitá-lis Nemzet, digitális fogyasztók) képviseltették magu-kat.

A fentieken túl a kollégák számos workshopon vet-tek részt. Ilyen jellegű tanácskozások voltak például az ÁROP, KEOP, valamint TÁMOP projektek kereté-ben megvalósuló, illetve a SECIR program kereté-ben Lisszabonban megrendezett workshopok, to-vábbá a svédországi fogyasztóvédelmi rendszer tanulmányozásához kapcsolódó tanulmányút is.

A Főosztály szakmai munkával járult hozzá egyes szabályozási kérdések és problémák megoldásához több szakmai bizottságban, munkacsoportban (pl. Magyar Eredetvédelmi Tanács, Fűszerpaprika-örlemény Szakbizottság, Tej- és tejtermék Szakbi-zottság, Malomipari termékek Szakbizottság, Geneti-kai erőforrások munkacsoport, Édesipari termékek Élelmiszerkönyvi Szakbizottság, Hal és haltermékek Élelmiszerkönyvi Szakbizottság) is.

Ezen felül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NFH által delegált tagja is a Főosztály egyik munkatársa

Rendezvények, publikációk, előadások, kérdőívek, sajtómegkeresések

A Főosztály a Sziget Fesztiválon, az Utazás Kiállítá-son, valamint a Magyar Termék Nagydíjon is képvi-seltette magát, 2 esetben írt újságcikket (Fogyasztóvédelmi Tükör, Mindennapi Fogyasztóvé-delem) 32 alkalommal tartott előadást különböző rendezvényeken, 2 alkalommal működött közre nemzetközi kérdőívek [az általános élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK rendelet értékelésével kapcsola-tos kérdőív; szavatossággal, jótállással kapcsolatos kérdések (EU Bizottság, Deloitte)] kitöltésében, to-vábbá a Stratégiai, Nemzetközi és Humánpolitikai

Főosztály munkáját támogatva 136 esetben segéd-kezett sajtómegkereséseket illetően.

Egyéb

A Főosztály a fentieken túl számos feladatot látott el 2015-ben. E körben például gondoskodott a téma-vizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrzési útmutatók (16 db), összefoglaló jelentések, példatárak, statisztikai táblák elkészítéséről, a megyei adatszolgáltatások rendszerezéséről, a vasárnapi munkavégzés tilalmá-hoz kapcsolódó ellenőrzési segédlet, valamint szá-mos tájékoztató anyag elkészítéséről is.

A Főosztály részt vett az NFH személyes ügyfélszol-gálatának működtetésében, valamint munkatársai rendszeresen vállalnak hétvégi telefonos ügyeletet is annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatása ebben az időszakban is megvalósulhasson.

A Főosztály kollégái 54, az NFH Fórum oldalára be-érkező megkeresésre készítettek válaszlevelet, vala-mint két ún. „sweep”-ben [ICPEN: drip pricing („csöpögtető” árazás), előfizetési csapdák; CRD sweep: online áruházak ellenőrzése] vettek részt.

A Főosztály szerepet vállalt az Élelmiszer és Vegyi-pari Laboratórium által készített mintavételi tervek, jelentések véleményezésében is.

Az ÁROP, KEOP, valamint TÁMOP projektek kap-csán a Főosztály kollégái sokrétű feladatokat láttak el. A számos személyes egyeztetésen túl, sor került például előadások megtartására, háttér- és szakmai anyagok összeállítására, továbbá e-learning oktató videók elkészítésére is.

A projektek keretében megvalósuló Informatikai Ku-tató Laboratóriumhoz, belső tudásmegosztó (intranet) portálhoz, a mintawebáruházhoz, a fo-gyasztóvédelmi portálhoz, illetve az ökológiai címké-zéshez kapcsolódó munkákban is kiemelt szerepet töltöttek be a kollégák. A Főosztály ezeken túlmenő-en képviseltette magát szinopszisok (pl. étrend-kiegészítők, energiaitalok, termékbemutatók) elké-szítésében, véleményezésében, továbbá gyerekek-nek szóló feladatsorok összeállításában is közremű-ködött.


87

Hatósági és jogi tevékenység

A z NFH Hatósági és Jogi Főosztályához a 2015. évben összesen 3799 ügy volt folya-matban, ebből a fellebbezések száma 772 volt. A másodfokon az elmúlt egy évben

meghozott 736 fellebbezést elbíráló döntésből 330 helybenhagyó (hh) döntés született. A helybenhagyó döntéseken kívül 206 megváltoztató (mv), 53 megsem-misítő (ms), továbbá 147 megsemmisítést és új eljárást elrendelő (msú) másodfokú döntés született.

Felügyeleti jogkör keretében 24 esetben vált szüksé-gessé intézkedés megtétele. Jogszabálysértő elsőfokú döntés folytán az NFH 3 esetben megváltoztatta, 2 al-kalommal megsemmisítette a jogszabálysértő elsőfokú döntést, 19 esetben született megsemmisítő és új eljá-rásra utasító másodfokú döntés.

ELJÁRÁSOK, BÍRSÁGOK, PERES ÜGYEK


88

Perképviselet a bírósági eljárásokban

Az NFH Hatósági és Jogi Főosztálya gondoskodik a másodfokú hatósági eljárásokban hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata tárgyában indult peres eljárásokban a hatóság képviseletéről.

A 2015. évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 149 esetben kérték a fővárosi/megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt a másodfo-kú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel 18 alkalommal fordultak a Kúriához.

A fenti döntéseken kívül 216 egyéb hatósági döntés (pl. eljárási bírság kiszabása másodfokú eljárásban, másodfokon meghozott, eljárást felfüggesztő végzés,

hiánypótlásra felhívás, kijelölő végzés) került kiadmá-nyozásra.


89

A 2015. év folyamán összesen 429 002 198 Ft folyt be a Hatósághoz. Ezen összeg túlnyomó többségét (96 %-át) a fogyasztóvédelmi bírságok tették ki.

Ezen a jogcímen 414 588 846 Ft érkezett be a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Jelentő-sebb összeget tettek ki az eljárási bírságok, melyek összege elérte a 14 086 053 Ft-ot.

Felülvizsgálati eljárásban a Kúria 14 döntést hozott, ebből 9 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyer-tességével, 5 esetben pedig az elsőfokú bíróság hatá-

rozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre került sor.

A 2015. évben kiszabott bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság 2015. év folyamán 9633 esetben állapított meg szankciót a vizsgálatai során. Ebből 5607 alkalommal kötelezésre került sor, amikor a jogsértő magatartás folytatásától eltiltották a vállalkozó-kat.

A bírság összege az egyes konkrét esetekben az ügy lényeges körülményeire tekintettel jelentősen eltérhet,

de általánosságban megállapítható, hogy a fenti adatok alapján az egy fogyasztóvédelmi bírság szankciót is tartalmazó ügyre eső átlag bírságösszeg 140 348 Ft.

A 2015. év folyamán az eljárási bírságokból 776 eset-ben összesen 49 250 000 Ft került kiszabásra. A kisza-bott eljárási bírságok átlagos összege így elérte a 63 436 Ft-ot.

A fenti adatokat összesítve megállapítható, hogy 2015. január 1 és 2015. december 31-e között 4026 esetben 505 381 520 Ft bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság. Így a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok átlagos összege a 2015. évben elérte a

Az év folyamán 3250 esetben került sor fogyasztó-védelmi bírság kiszabására 456 131 520 Ft érték-ben.

A 2015. évben befolyt bírságok

Közszolgáltatós ügycsoport

Az NFH a 2015. évben közszolgáltatási területen 273 ügyben hozott másodfokú (érdemi) döntést, emellett 472 esetben adott tájékoztatást a fogyasztók megkere-sésére vagy intézkedett a panasz vagy közérdekű beje-lentés hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ható-ság részére való megküldéséről.

A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksérelmek és a Hatóság által határozat-ban megállapított jogsértések a szolgáltatás felfüggesz-tésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a

jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak összefüggésben. Kiemelendő a villamos energia és a földgáz szolgáltatók nagyszámú kikapcsolási eljá-rása, amelyek többségében a Hatóság jogsértést állapí-tott meg.

A felsoroltakon kívül a fogyasztóvédelmi hatóság szá-mos eljárást folytatott le a közszolgáltatást végző vállal-kozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszolgálati eljárását vizsgálva.


90

Kiemelt jelentőségű bírósági döntések

A téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügy-felet érint – mondta ki a UPC Magyarország ügyében lefolytatott eljárásban kihirdetett C-388/2013. számú ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság.

A UPC-t a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azért bírságolta meg, mert egy ügyfelet tévesen tájékozta-tott. A kábelszolgáltató egyik ügyfele még 2011-ben tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonat-kozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megál-lapítható. A cég válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terje-dő időszakra vonatkozik.

Az ügyfél ezután 2011. február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését, de a szolgáltatást csak négy nappal később, február 14-én kapcsolták ki nála, mert a UPC szerint ez az elszámo-lási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum pedig csak elírás volt. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfize-

tési díj megfizetését, hogy az időközben már egy má-sik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak kereté-ben díjat is fizetett.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ezért 25 ezer forint bírságot fizettettek a UPC-vel.

A Kúria ezután az ügy alapjául szolgáló európai jog-szabály értelmezése céljából az Európai Bírósághoz fordult annak eldöntése céljából, hogy "kereskedelmi gyakorlatnak" számít-e ez az elvileg egyetlen ügyfelet érintő tévedés. Az Európai Bíróság megállapította, hogy igen, ráadásul az sem menti fel a UPC-t, hogy nem volt szándékos a megtévesztés, ezért minden egyes esetben megtévesztésnek minősül az ilyen té-ves tájékoztatás.

Feltehetően az EU valamennyi tagállamában megosz-totta a jogalkalmazókat a jelen ügyben felvetett kér-déskör. Az Európai Unió Bíróságának ítélete azonban tisztázza a kérdéseket, valamennyi tagállami jogalkal-mazó számára iránymutató.

Elismerte és megerősítette az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha-tóság joggyakorlatát

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogerősen pert nyert a Váci Távhő Kft. ügyé-

A Kormány rezsicsökkentési szándékának hatéko-nyabb megvalósítása érdekében 2013. május 10. nap-ján hatályba lépett a rezsicsökkentések végrehajtásá-ról szóló 2013. évi LIV. törvény (rezsitörvény), melynek célja, hogy a rezsicsökkentés a lakossági fogyasztók számláiban is ténylegesen realizálódjon, valamint, hogy erről a szolgáltató mind a fogyasztók, mind a - lakossági fogyasztók vonatkozásában a számlázással és elszámolással kapcsolatos hatáskört ellátó - NFH számára tájékoztatást nyújtson, a szükséges intézke-dések mielőbbi megtétele érdekében.

A Váci Távhő Kft. (szolgáltató) által megküldött adat-szolgáltatás áttekintését követően, a rendelkezésre

álló dokumentumok alapján az NFH megállapította, hogy a szolgáltató a rezsitörvényben foglalt tájékozta-tási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget.

Az NFH megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a rezsitörvény külön szakaszokban szerepelteti mind a távhő-, mind a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, a számlában a megtakarítások ösz-szegét is szolgáltatási területenként külön-külön kellett volna a szolgáltatónak feltüntetnie, amelynek nem megfelelően tett eleget.


91

Az NFH megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a rezsitörvény külön szakaszokban szerepelteti mind a távhő-, mind a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, a számlában a megtakarítások ösz-szegét is szolgáltatási területenként külön-külön kellett volna a szolgáltatónak feltüntetnie, amelynek nem megfelelően tett eleget.

Az NFH döntésével szemben a szolgáltató bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál (bíróság). A bíróság ítéletében az első- és másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt köve-tően az NFH felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, amely alapján a Kúria Kfv.III.37.912/2014/7. számú ítéletével szolgáltató keresetét elutasította.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy a bíróság az általa feltárt tényállásból téves következtetést vont le, így a Kúria alapvetően az NFH perben képviselt állás-pontjával értett egyet. Kifejtette, hogy a víziközmű-szolgáltatókat terhelő tájékoztatási kötelezettség a közvetített víziközmű-szolgáltatást nyújtó távhő-szolgáltatókra is vonatkozik.

A Kúria rámutatott arra, hogy a kötbérfizetési kötele-zettséggel a jogalkotó a rezsitörvény megsértését szankcionálja, melyet mint további jogkövetkezményt határozhat meg a fogyasztóvédelmi hatóság. Megálla-pította továbbá, hogy jogszerűen rendelkezett a fo-gyasztóvédelmi hatóság a rezsitörvény alapján a szol-gáltató szerződésszegése miatt az érintettenkénti 10.000,- Ft kötbér megfizetési kötelezettségről. Kifej-tette, hogy ennek hiányában sérülnének a fogyasztók érdekei, hiszen az egyes eljárásokat nem feltétlenül az érintett fogyasztók kezdeményezik, megnevezésükre hivatalbóli eljárásban nem kerül sor - mint ahogy jelen ügyben sem -, így a szolgáltató teljesítése polgári eljá-rásban nem kikényszeríthető, hiszen az érintett fo-gyasztó a szolgáltató önkéntes tájékoztatása nélkül arról tudomást sem szerez, így az csak közigazgatási kötelezés és végrehajtás útján biztosítható.

Az NFH hatékony fellépése eredményeként a jogsér-téssel érintett fogyasztók kompenzációként jogsértés-sel érintett számlánként 10.000,- Ft kötbérben része-sültek a szolgáltatói szerződésszegésre tekintettel. A jogsértés 2424 db számlát érintett.

Egyéb tevékenység

Jogszabály-véleményezés

Az Országgyűlés és a Kormány jogalkotása a 2015. év során is érintette a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabá-lyokat. A hatóság a következő – fogyasztókat érintő, illetőleg eljárásjogi – jogszabályok tervezeteit vélemé-nyezte.

Törvények:

• A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)

• A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-vény (Ket.)

• a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltét-eleiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.)

• a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.)

• A földgázellátásról szóló 2008. évi XL . törvény (Get.)

• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.)

• A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.)

• A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel össze-függő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény


92

Rendeletek:

• A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (Get. Vhr.)

• A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehaj-tásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vksztv. Vhr.)

• A személygépkocsival díj ellenében végzett köz-úti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet

• Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

• Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet

Az alábbi uniós jogszabály vonatkozásában is aktívan részt vett a fogyasztóvédelmi hatóság a jogalkotási munkában:

• Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül he-lyezéséről szóló 2015/2302 Irányelv

Mindemellett a Hatóság aktívan közreműködött az NFM fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalok szakmai irányításá-val kapcsolatos feladatainak ellátásában.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Miniszterel-nökség szervezésében és koordinálásában, az általa jóváhagyott ellenőrzési terv alapján a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és me-gyei kormányhivatalok átfogó ellenőrzésére került sor a 2015. évben is.

A 2015. évben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Heves Megyei Kormányhivatal, a Tolna Megyei Kor-mányhivatal, a Vas Megyei Kormányhivatal valamint Budapest Főváros Kormányhivatala átfogó ellenőrzésé-re került sor.

Témaellenőrzés keretében a Fejér Megyei Kormányhi-vatal, célellenőrzés keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, utóellenőrzés keretében pedig a Bara-nya és Somogy Megyei Kormányhivatalok vizsgálatára került sor.

A piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhi-vatalok ellenőrzése


93

Nemzetközi tevékenység

KÉT– ÉS TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Európai uniós és nemzetközi hálózatok

Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Eu-rópai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenysé-gekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network – ICPEN) multilaterális kooperációjában. Az EU-n belül a hatóság napi szintű munkakapcsolatban elsődlegesen az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság Fogyasztói Igazgató-ságával áll. Az NFH nemzeti összekötő hivatali és ha-táskörrel rendelkező hatósági feladatot lát el a hálózat égisze alatt a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehaj-tásáért felelős nemzeti hatóságok együttműködését koordináló CPC Hálózatban (Consumer Protection Cooperation Network). Ennek keretében végrehajtás és információszolgáltatás iránti adminisztratív megkeresé-seket teljesít, és szervezett keretek között lép fel a ha-táron átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szemben.

2015 során az NFH igyekezett érdemi résztvevője lenni a közösségi munkafolyamatoknak, ennek megfelelően képviseltette magát a CPC szakbizottság áprilisban, júniusban és szeptemberben megrendezett rendes ülé-sein, és részt vett a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv követelményeinek érvényesülését vizsgáló 2015-ös sweep előkészítő munkálataiban. A Hatóság aktívan részt vett a Bizottság koordinálásával megvaló-sított, tematikus webes találkozókon (webinarokon) és az Európai Bizottság által kiemelten kezelt témakörök-ben megfogalmazott helyzetjelentések, kérdőívek kitöl-tésében is.

Magyarország alapító tagként 1991 óta tevékenyen részt vesz a legnagyobb nemzetközi fogyasztóvédelmi végrehajtó szervezet, az ICPEN munkájában is. A háló-zatban hazánkat az NFH és a GVH képviseli. A hálózat évente változó elnöki tisztségét 2015-től Nagy-Britannia látja el. Az új elnökség által 2015. október 13-15. között Manchesterben megrendezett „Best Practice Workshopon” az NFH képviseltette magát, emellett fo-lyamatosan részt vesz az elnökség által szervezett te-matikus webinarokon, amelyek idén legnagyobb rész-ben az internetes kereskedelemben rejlő kihívásokra fókuszáltak.


94

SECIR projekt

Az Európai Bizottság Fogyasztói, Egészségügyi, Mező-gazdasági és Élelmiszer Végrehajtó Ügynöksége (CHAFEA) által évente a CPC hálózatban zajló közös akciók kapcsán kiírásra kerülő pályázati felhívására nyújtotta be 2014 májusában a Spanish Foundation for International Cooperation, Health and Social Policy (FCSAI) az internetes jogsértésekkel szembeni haté-kony fellépésről szóló SECIR projekt anyagát (Setup an Equal Capability for Internet Researchers). A pályázatot a Végrehajtó Ügynökség támogatta, így 14 CPC ható-ság – többek között az NFH – részvételével elindulha-tott a projekt megvalósítása.

A projekt fő célja, hogy minden tagállam számára meg-valósítható módon megfogalmazza, hogyan érdemes fellépni az online jogsértésekkel szemben. Ennek egyik kulcsa az ilyen jogsértéseket felderítő és kivizsgáló in-ternetes laborok felállítása, amelynek elősegítése érde-kében angol nyelvű vizsgálati kézikönyv is született már az alkalmazható módszerekről és segédeszközökről, számítógépes programokról.

A projekt célkitűzéseihez igazodva internetes laborok jöttek létre a projektben résztvevő tagállami hatóságok-nál. A laborok működésében részt vevő kollégák profi gépparkkal, szoftverekkel, felkészült szakemberekkel jogsértésekre vadászva szűrik az internetet. Működteté-sük módjáról madridi, szófiai és lisszaboni workshopokon egyeztettek a partnerek. Mivel az NFH-n belüli internetes labor komoly szervezeti- és technikai fejlesztést igényel, a hatóság a SECIR-rel párhuzamo-san „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” elnevezésű ÁROP-1-2-24-2014-2014-0001 számú projekt keretében tette le az internetes vizsgáló labor alapjait.

„Fair Skies” projekt

A CPC Hálózaton belüli „alulról jövő” kezdeményezés-ként a svéd fogyasztóvédelmi ügynökség (Swedish Consumer Agency) koordinálásával vette kezdetét a „Fair Skies” projekt 2015-ben. A kezdeményezés és közös projekt célja, hogy az európai fogyasztóvédelmi hatóságok egyidejű fellépéssel változást érhessenek el a nagyon verseny-érzékeny légi személyszállítási szektorban. A részt vevő hatóságok – részben közös szempontrendszer alapján – önkéntesen vállalják a

hazai illetékességű légitársaságok általános szerződé-si feltételeinek (ÁSZF) vizsgálatát, valamint a légitár-saságok megkeresésével a tisztességtelen, illetve ag-gályos szerződési kikötések megváltoztatásának el-érésére törekszenek. A közös projekt során a fogyasz-tóvédelmi hatóságok kicserélik tapasztalataikat, vala-mint harmonizálják a légitársaságokkal szembeni tag-állami fellépéseket.

Az internetes vizsgálatok kapacitás-építését cél-zó SECIR projekt célja az egyes tagállamokban az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés elősegítése. A projekt keretében minden hónapnak megvan az egyes témafelelőse, Ma-gyarország 2015 februárjában felelt az adott havi tematikáért.


95

Török-magyar stratégiai partnerségi együttműködés – Consumer Academy Project (Erasmus+ KA2)

K özel három éves múltra tekint vissza a török és a magyar fogyasztóvédelem közötti együttműködés. Az eddig is intenzív koope-ráció még szorosabbá és gyakorlat-

orientáltabbá vált a Török Köztársaság Vámügyi és Ke-reskedelmi Minisztériuma által kezdeményezett és tá-mogatásra érdemesnek talált „Consumer Academy” elvevezésű Erasmus Plus KA2 (2014-1-TR01-KA204-013317) projektnek köszönhetően.

Törökországban jelenleg nincs hatékony megoldás a meglévő tudásanyag gyors és hatékony átadására. Több weboldal létezik, ahol a fogyasztóvédelmi ismeretanyaghoz hozzáférhetnek az érdeklődők, ezek azonban a szükséges egyszerű információátadáson túl nem nyújtanak többet. A Török Vámügyi és Kereske-delmi Minisztérium célja a pályázattal egy olyan egysé-ges rendszer létrehozása, amely az interaktív tanulást és tanítást teszi lehetővé. Online szemináriumok, videók, animációk, játékok és egyéb multimédiás eszközök alkalmazásával kívánják előmozdítani a fogyasztóvédelmi képzés ügyét.

A 24 hónapos, 2016 augusztusában véget érő projekt megvalósításában színes összetételű nemzetközi kon-zorcium működik közre, melynek a török tárcán kívül szakmai partneri minőségben az NFH is tagja. A magyar és a török félen kívül a projekt megvalósítá-sában részt vesz a lengyel oktatással, képzésekkel foglalkozó Aviva cég és a londoni Dockland Academy, továbbá számos török civil szervezet is. A konzorciumi partnerek jövőbeli feladatmegosztásáról szóló projektin-dító találkozójára 2015. január 22-én került sor Ankará-ban, amelyen az NFH is képviseltette magát.

A találkozó alkalmával a török tárca Fogyasztóvédelmi és Piacfelügyeleti Főigazgatóságának vezetője nyitó beszédében kiemelte, hogy kiemelten számít az NFH fogyasztói tudatosság erősítése terén az évek során felhalmozott tapasztalataira.

Az NFH delegációja a találkozón bemutatta a hatóság múltját, szervezetét és tevékenységét, egyúttal köszö-netét fejezte ki, hogy a török partner az együttműködés megerősítése jegyében kifejezetten az NFH-t kérte fel szakmai közreműködésre a projektben.

A projekt fő célja, hogy elősegítse a tudatói fogyasztói attitűd kialakulását. Ennek eszközeként létrejön egy könnyen elérhető, áttekinthető platform, amelyet a fogyasztók, vállalkozások, oktatási szakem-berek és civil szervezetek használhatnak majd a fogyasztóvédelmi képzés eredményesebbé tétele érdekében.

A találkozón döntés született arról is, hogy a projekt keretében több transznacionális projekttalálko-zóra és disszeminációs rendezvényre is sor kerül majd, ahol a konzorciumi partnerek meg tudják vitatni a projekt megvalósításának folyamatát, és ismertetni tudják a létrehozott eredményeket.

A disszeminációs rendezvényeken a projekt keretében megalkotandó ismeretanyag nemzeti szintű átadására kerül sor hazai érintettek (oktatási intézmények, szak-emberek, civilek, szakértők és az érdeklő nagyközön-ség) bevonásával. Magyarország a transznacionális rendezvények közül az elsőnek lesz házigazdája, amelyre 2016. február közepén kerül sor Budapesten.


96

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatóság számára kiemelt fontossággal bír a szomszédos országokkal való szoros szakmai együttműködés kialakítása és megerősítése. Ennek jegyében 2015. április 16-17. között Bukarest-ben bilaterális találkozóra került sor a román társható-sággal.

A találkozón a tárca fogyasztóvédelemért fele-lős helyettes államtitkára ismertette az NFM fogyasztóvédelmi feladatköreit, illetve a tárca eddig elért eredményeit és jövőbeli elképzeléseit. Az NFH képviselői bemutatták az NFH szervezetét, tevékenysé-gét, 2014. évi eredményeit és jövőbeni feladatait, valamint a magyar és román hatóság között meglévő együttműködés továbbfejlesztésére irányuló javaslato-kat fogalmaztak meg. A főigazgató – többek között – a közös nemzetközi projektekben való együttműködés lehetőségére és a határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyek hatékonyabb intézésére hívta fel a figyelmet.

Az egyeztetés során a román társhatóság elnöke be-számolt hatóságuk tevékenységéről, eredményeiről, valamint kifejezte elkötelezettségét az együttműködés megerősítésére. A román delegáció tagjaként a találko-zón részt vett továbbá a román hatóság két alelnöke, három igazgatója, valamint Hargita megye fogyasztóvé-delmi hatóságának igazgatója is.

A két napos szakmai találkozó során a felek megismer-hették egymás legjobb gyakorlatait, valamint eredmé-nyes tanácskozást folytattak az alternatív vitarendezési módok nemzeti jogrendbe történő átülte-téséről, a fogyasztói panaszok hatékony kezelésének kérdésköréről, az online kereskedelem kihívásairól, a

fogyasztóvédelmi oktatás és tájékoztatás fontosságáról, valamint a határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyek gör-dülékenyebb intézésének lehetőségeiről. A tudásmeg-osztás jegyében a felek bemutatták az országukban működő fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, illetve sor került a fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékozta-tásáról szóló 1169/2011/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatására.

A program során a román társhatóság meginvitálta a Gazdasági, Kereskedelmi és Turisztikai Minisztériumba a magyar delegáció képviseletét, ahol a magyar és a román államtitkár fogyasztóvédelmi kérdésekről folyta-tott egyeztetést.

Román-magyar szakmai találkozó Bukarestben

Az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség szakmai tanulmányútja az NFH-nál Az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) keretei között működő technikai segítségnyújtási és információcsere program, a TAIEX célja, hogy az EU szomszédságpolitikai partnerei számára lehetővé te-

gye, hogy különböző programok - így különösen szak-mai tanulmányutak - keretében ismerkedjenek az uniós tagállamok egyes szakterületi intézményrendszerének működésével.


97

TAIEX adta lehetőségek 2015. április 20-22. között az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség (CPA) magas rangú delegációja érkezett tanulmányútra az NFH-hoz, hogy a magyar fogyasztóvédelem intézményi kereteit megismerhesse. Az ügynökség háromfős delegációjnak tagjait dr. Szente István főigazgató köszöntötte, majd az NFH munkatársainak informatív és gyakorlatorientált előadásain keresztül ismerhették meg az egyiptomi kol-légák a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet rend-szerét, a hatóság munkájának jogi, kommunikációs, képzési és nemzetközi szakterületeit, illetve az Európai Fogyasztói

Központ tevékenységét. A beszélgetéseket követően nyilvánvalóvá vált, hogy Egyiptom számára értékesek és hasznosak lehetnek a hazai tapasztalatok a nemzeti intézményrendszer fejlesztése folyamán, így potenciált látnak az NFH és a CPA közötti jövőbeli együttműkö-désben.

Tekintettel arra, hogy a program célja a minél széle-sebb körű ismeretetek átadása volt, a tanulmányút so-rán számos intézménylátogatásra sor került. Az egyiptomi delegációt többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára fogadta, akivel értékes eszmecse-rét folytattak a két ország fogyasztóvédelmi szervezeté-nek működését, fejlesztési koncepcióit és stratégiai célkitűzéseit illetően. Az egyiptomi kollégák látogatást tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál is. A tanulmányút lehetőséget kívánt biztosítani a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerén túl az alternatív vitarende-zési rendszer és a civil szervezetek működésnek bemutatására, ennek fényében a delegáció felkereste a Budapesti Békéltető Testületet, illetve a Tudatos Vásárlók Egyesületét.

Az Egyiptomi Ipari Ellenőrzési Hatóság piacfelügyeleti szakmai tanulmányútja az NFH-nál

Az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség látogatását követően újabb egyiptomi kollégák ismerhették meg a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet intézményi kereteit, hiszen május 26-28. között az Egyiptomi Ipari Ellenőrzési Hatóság (ICA) háromtagú delegációja érke-zett tanulmányútra a hatósághoz ugyancsak a TAIEX program keretében.

A látogatás során a küldöttség tagjai dr. Szente István főigazgató köszöntőjét követően az NFH munkatársai-nak előadásain keresztül ismerhették meg a hazai fo-gyasztóvédelem és piacfelügyelet rendszerét, külön kiemelve a hatóságnak a termékek piacfelügyeletével összefüggő főbb hatásköreit, illetve a szakterület eddig elért eredményeit. Tekintettel a piacfelügyeleti hatáskö-rök több szervezet közötti megoszlására, előadásával a Nemzeti Adó és Vámhivatal szakértője is hozzájárult a rendezvény sikeréhez, melyben betekintést nyújtott a NAV vámkezelési eljárásába és az NFH-val történő mindennapi piacfelügyeleti együttműködés részleteibe.

A delegáció tagjai ezt követően látogatást tettek az NFH Élelmiszer és Vegyipari, illetve a Mechanikai és Villamos Laboratóriumába is, így lehetőségük nyílt arra, hogy a termékbiztonsági kérdéseket gyakorlati oldalról is megismerjék.

A háromnapos szakmai tanulmányút során a delegációt az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtit-kára is fogadta, amely során szó esett a tárca stratégiai célkitűzéseiről, és a digitális kor generálta újszerű kihí-vásokról.

Az egyiptomi delegáció tagjainak rendkívül hasznos-nak találták a tanulmányút során szerzett információkat az egyiptomi intézményfejlesztés és fogyasztói tudatos-ságnövelés szempontjából. Az ICA delegációját vezető elnök úr köszönetnyilvánítása keretében felvetette a két intézmény közötti kapcsolatok további mélyítésének lehetőségét akár egy jövőbeni újabb tanulmányút, vagy egy közös rendezvény keretein belül.


98

Az Európai Bizottság tájékoztató kampány hazánkban A fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás azt állapította meg, hogy a magyar fogyasztók kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint más európai polgárok. Erre tekintettel indított a fogyasztók saját jogaival kapcsolatos tájékozottság növelése céljá-ból figyelemfelkeltő kampányt 2015 júniusában az Eu-rópai Bizottság Magyarországon és további 13 tagál-lamban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársa-ságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hi-bás árukat kijavíttatni vagy kicseréltetni, az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illet-ve megilleti őket a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz való jog.

Erre irányult az Európai Bizottság Magyarországon a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által 1002 fő megkérdezésével elvégzett kutatása, miszerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekinteté-ben.

A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek számára hasznos információkat kíván átadni. Ez azért fontos, mert a kutatás eredményei sze-rint a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedők-höz fordul reklamációval. Az NFH számára prioritást élvez a fogyasztói jogok ismeretének átadása annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosz-szú ideig élvezhessék bizalmukat.

Nemzetközi konferencia a fogyasztói tudatosság téma-körében

„A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti mű-ködésének fejlesztése” elnevezésű ÁROP-1-2-24-2014-2014-0001 számú projekt keretében a Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Mi-nisztérium 2015. június 18-19. között nemzetközi konfe-renciát szervezett „A tudatos fogyasztás jelene és jövő-je – lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem terü-letén” címmel.

A konferencián az NFM képviselőin és az NFH munka-társain kívül hazai és nemzetközi fogyasztóvédelmi szakemberek tartottak színvonalas előadásokat a fo-gyasztói tudatosság növelésének fontosságáról és a fogyasztókat érintő kiemelt kérdésekről.

Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztó-védelemért felelős államtitkára a konferencia nyitóbe-

szédében kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társada-lom elérése, és e társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, vala-mint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi.

Dr. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpoliti-káért és sportért felelős uniós biztos beszédében azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egész-ségesebb működéséhez és a társadalmi stabilitáshoz is. A biztos utalt arra is, hogy a Bizottság számos kezdeményezést tett, amely erősíti a fogyasztók és így az európai társadalmak biztonságát.


99

Az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtit-kára köszöntőjében kiemelte, hogy az állam kiáll a fogyasztók jogaiért, amit az is jelez, hogy a szaktárcán belül 2014-ben külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztó-védelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testüle-teket és a civil szervezeteket.

A szakmai előadások keretében dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a konferen-

cián ismertette a Gazdasági Ver-senyhivatal műkö-désének fogyasztó-védelmi aspektusa-it. Az elnök kiemel-te, hogy a verseny-hivatal és a fo-gyasztóvédelmi hatóság feladatai a fogyasztókat érintő területeken gyakran lefedik egymást. A két hatóság közötti jó együttműködés biztosítja a tisztes-ségtelen kereske-delmi gyakorlat fel-

számolását, és a fogyasztók hatékony védelmét.

A konferencia első napja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójának, dr. Szente Istvánnak az előadásával zárult. A főigazgató kiemelte, hogy egy jól működő nemzetgazdaság kiépítéséhez elengedhetetlen a tudatos fogyasztói társadalom megléte, ahol a fo-gyasztók kellő ismeretekkel rendelkeznek jogaikról, a vállalkozásokat ösztönzik a jogkövető magatartás foly-tatatására, illetve visszásságok esetén egy hatékony fogyasztóvédelmi szervezetrendszer áll a háttérben.

A konferencia második napján a szakmai konzultáció keretében nemzetközi szakemberek részvételével három panelbeszélgetésre került sor. A szakmai prog-ramot az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fo-gyasztópolitikai Főigazgatóság Fogyasztói Igazgatósá-gának szaktanácsadója Molnár Tamás nyitotta meg.

Előadásában felvázolta az egységes digitális piac két fő célját: a vásárlói bizalom növelését és a vállalkozóbarát környezet megteremtését. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a célok elérése érdekében számos akadályt kell leküzdeni. Kiemelte többek között, hogy jelenleg a ma-gyar fogyasztók több mint fele jobban bízik a hazai pi-acban, mint a külföldiben, ezen kívül a fogyasztók az online vásárlás hátrányaként értékelik a szállítási díj költségességét, a szállítási idő elhúzódását és a gyak-ran nehézségekbe ütköző jogérvényesítést. Hangsú-lyozta továbbá, hogy a fogyasztói bizalom megerősíté-sében fontos szerepet játszik többek között az a kam-pány, amelyet az Európai Bizottság a tudatos vásárlás és a fogyasztói jogok könnyebb megismerése érdeké-ben indított.

A megnyitó beszédet követő első panelbeszélgetés a digitális belső piaci stratégiában rejlő új kihívások és lehetőségek köré épült Molnár Tamás moderátori közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetésben dr. Szilágyi Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, dr. Ádám Szilveszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezető-helyettese, valamint a magyarországi Európai Fogyasztói Központ igazgató-ja, dr. Kriesch Attila vettek részt.

„A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása, legjobb gya-korlatok és tudatosságnövelő intézkedések” címet vise-lő második panelbeszélgetés moderátora a Svéd Fogyasztóvédelmi Ügynökség vezetője, a svéd fo-gyasztóvédelmi ombudsman, Gunnar Larsson volt. Be-vezető előadásában a szakember a gyermekek és fia-talok tudatos fogyasztóvá nevelésének szükségességét hangsúlyozta.


100

2015. július 16. és 17-én az Európai Fogyasztói Köz-pontok Hálózatának lett, litván és bolgár tagszervezete-itől hat munkatárs tett látogatást szakmai tanulmányút keretében a magyarországi Európai Fogyasztói Köz-pontnál (EFK).

A résztvevők véleményt cseréltek a Hálózat működésének aktuális kérdéseiről, a határon átnyúló fogyasztói panaszok kezeléséről és a legjobb gyakorla-tokról. Az EFK-k munkájának kiemelt részét képezi a fogyasztók tájékoztatása, és a fogyasztói tudatosság növelése, így élénk szakmai beszélgetés zajlott a résztvevők között a központok által végzett tájékoztatá-si és kommunikációs tevékenységekről. A szakemberek megosztották egymással az európai uniós hálózatokkal (Europe Direct, Enterprise Europe Network, Solvit) foly-tatott együttműködésük eredményeit és tapasztalatait is. A résztvevők ezen kívül bemutatták a befogadó in-tézményeik működését a fogyasztóvédelem területén, valamint saját országuk fogyasztóvédelmi rendszerét és egyes speciális fogyasztóvédelmi előírásait. A külföl-di szakemberek kiemelt figyelemmel követték az NFH innovatív kezdeményezéseinek bemutatását, különö-sen a „Fogyasztóbarát vállalkozás” és a pozitív lista iránt mutattak fokozott érdeklődést. A delegáció tagjai látogatást tettek az NFH Élelmiszer és Vegyipari Labo-ratóriumában, ahol érdeklődéssel hallgatták a magyar szakemberek ismertető előadását a labor tevékenysé-géről és feladatairól.

A külföldi szakembereket személyesen fogadta és kö-szöntette az NFH főigazgatója, aki kiemelte, hogy a hatóság támogatja, és figyelemmel kíséri a magyar EFK munkáját és példaértékűnek tartja a magyar központ elmúlt időszakban elért eredményeit a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony rendezése, a központ médiatevékenysége, valamint a fogyasztók és vállalkozások tudatosságának növelése terén.

Összességében szakmailag egy rendkívül hasznos tapasztalatcserére került sor a lett, litván, bolgár és ma-gyar szakemberek között, amely hozzájárul a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony kezeléséhez, valamint a magyar és a partner EFK-k közötti szakmai munkakapcsolat további erősödéséhez.

A meghívott nemzetközi szakértők, így a németországi Gemeinschaftsschule Wilster tanára, Dorothea Venzke, a Verbraucherzentrale Schleswig-Holstein e.V. nevű német szervezet fogyasztói tanácsadó-ja, Selvihan Koç, valamint Dr. Gulyás Emese, a Tuda-tos Vásárlók Egyesületének elnöke és dr. Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövegsé-gének kommunikációs igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos szakmai tapasztalataikat és a legjobb nemzeti gyakorlatokat osztották meg a közön-séggel.

A konferencia harmadik panelbeszélgetése a határon átnyúló fogyasztóvédelmi együttműködés kihívásairól

szólt. A beszélgetést Piotr Adamczewski, a lengyel Office of Competition and Consumer Protection hiva-talvezetője moderálta, aki bevezető előadásában a tagállamok közötti fogyasztóvédelmi együttműködés céljából létrehozott CPC Hálózat tevékenységéről be-szélt. A paneltagok, dr. Aranyi Péter, a Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője, Jolanda Girzl, Svédország Európai Fogyasztói Központjának igazgatója, dr. Grimm Krisztina, a Gazdasági Verseny-hivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője és Petra Pisova, a Slovak Trade Inspection nevű hatóság szak-értője bemutatták saját nemzeti szervezetük nemzet-közi fogyasztóvédelmi együttműködéssel kapcsolatos tevékenységét és eredményeit.

Lett, litván és bolgár szakemberek látogatása az NFH-nál


101

Együttműködési megállapodás a montenegrói társható-sággal

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemzetközi kap-csolatainak építése körében kiemelt figyelmet szentel a kormányzat külpolitikai és külgazdasági stratégiájában felvázolt irányok követésének. Ennek jegyében bővül-tek a hatóság kapcsolatai az utóbbi évek során a balká-ni térségben, amelyek között újabb partnerként jegyez-heti Montenegrót is.

Két éves szakmai egyeztetést magában foglaló közös munka eredményeként született meg a kétoldalú együttműködési megállapodás, amelyet dr. Szente István főigazgató és Dr. Božidar Vuksanović, a Monte-negrói Felügyeleti Ügyek Hatóságának igazgatója írt alá 2015. július 22-én a montenegrói hatóság által szer-vezett szakmai találkozó keretében Podgoricában.

A megkötött együttműködési megállapodás célja, hogy megteremtse a keretet a felek fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén folytatott együttműködéséhez. A kooperáció egyebek mellett magában foglalja a vo-natkozó törvényekről, rendeletekről, politikai irányvona-lakról és egyéb, a felek által közösen meghatározott kérdésekről való közvetlen eszmecsere lehetőségét, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kiemelt témákban való egyeztetés kereteinek kialakítását, valamint a kö-

zös találkozók, projektek és szakértőcserék lehetőségé-nek feltérképezését egyaránt.

Az NFH a megállapodás értelmében szakmai tapaszta-latainak átadásával segítséget nyújt Montenegró fo-gyasztóvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs kö-telezettségének teljesítéséhez az ország Európai Uniós csatlakozási folyamatának elősegítése érdekében.

A megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása céljából a felek folyamatosan konzultálnak egymással, különös tekintettel a fogyasztók jogait és érdekeit ve-szélyeztető, gyors beavatkozást igénylő ügyekre.

A montenegrói hatóság a találkozó alkalmával elisme-réssel beszélt az NFH fogyasztóvédelem és piacfel-ügyelet terén végzett munkájáról és elért eredményei-ről. A felek a szakmai konzultáció és tájékoztatás rend-szeressé válását, a szakmai együttműködés elmélyülé-sét, Montenegró uniós csatlakozásának hatékony támo-gatását, közösen szervezett akciók lebonyolítását, és a szakmai projektekben való közös részvételt remélik a kooperációtól.


102

Szakmai tanulmányutak az ÁROP projekt keretében

„A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” elnevezésű ÁROP projekt keretében az NFM Infokommunikációért és Fogyasztó-védelemért Felelős Államtitkárságának, illetve Fo-gyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságá-nak munkatársai, valamint az NFH képviselői két szak-mai tanulmányúton vettek részt.

2015. augusztus 31. és szeptember 4. között az NFM és az NFH delegációja a szlovén Market Inspectorate of the Republic of Slovenia (TIRS) szervezetéhez láto-gatott el. A tanulmányút keretében a delegáció tagjai bepillantást nyertek a szlovén hatóság feladat és ha-táskörébe tartozó főbb területek, így a távollévők kö-zött kötött szerződések, a fogyasztói panaszok kezelé-se, a legjellemzőbb jogsértések, a fogyasztói hitelszer-ződések kérdéskörébe, valamint a hatósági legjobb gyakorlatok megvitatására is sor került.

A delegáció a tanulmányút keretében látogatást tett az egészségügyi felügyeleti tevékenységet ellátó „Health

Inspectorate of the Republic of Slovenia” (HIRS) nevű szervnél, a Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetségnél (Slovenian Consumer Protection Organization) és a Szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisz-tériumnál.

Az ÁROP-projekt keretében megvalósított másik tanul-mányút alkalmával az NFM és az NFH képviselői a Swedish Consumer Agency-nél, a svéd fogyasztóvé-delemi ombudsman által vezetett Fogyasztóvédelmi Ügynökségnél tettek látogatást. Az ombudsman és az Ügynökség munkatársai egész napos előadássorozat keretei között ismertették hatóságuk működését, amely színes és érdekes szakmai eszmecserére adott alkalmat a svéd és magyar szakemberek között. A tanulmányút keretében a delegáció tagjainak lehetősége nyílt arra is, hogy a svéd Pénzügyminiszté-rium Közigazgatási Főosztálya Fogyasztóvédelmi Osztályának igazgatóhelyettesével és munkatársával folytassanak szakmai diskurzust a svéd és a hazai fogyasztóvédelem rendszeréről.

A CPC Bizottság szakmai szakértőcsere programjának köszönhetően tett látogatást a Nemzeti Fogyasztóvé-delmi Hatóságnál 2015. szeptember 23. és 29. között az Észt Fogyasztóvédelmi Hatóság (Consumer Protection Board of Estonia) három munkatársa, akik a pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus kommunikáci-ós és a villamosenergia szolgáltatások piacát érintő felügyeleti tevékenységet végeznek hatóságuknál.

A delegáció tagjait a tanulmányút első napján Dr. Szente István főigazgató köszöntötte, aki bemutatta a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet rendszerét, az NFH szervezetét, működését és feladatköreit. Az észt kollégák az NFH Szolgáltatás-ellenőrzési Főosz-tályának munkatársai által tartott informatív előadások-

nak köszönhetően megismerhették a hazai fogyasztó-védelmi intézményrendszerrel kapcsolatos legfonto-sabb információkat, és betekintést nyerhettek a főosz-tály tevékenységébe. Az előadások során szakmai diskurzus bontakozott ki, így az NFH munkatársai is hasznos ismereteket szerezhettek az észttárshatóság tevékenységéről és gyakorlati működéséről.

Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos fogyasztóvé-delmi hatáskör hazánkban megosztott, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) tett látoga-tás és az NMHH Hírközlésfelügyeleti Főosztály főosz-tályvezető-helyettesének prezentációja is hozzájárult a tanulmányút szakmai programjainak színesítéséhez.

Észt kollégák látogatása az NFH-nál


103

A szakmai programban a fentiek mellett helyet kapott az NFH CPC Hálózatban betöltött szerepének ismerte-tése, illetve magának a CPC Hálózatnak a bemutatása is. A szakmai tanulmányút zárásaként a delegáció tag-

jainak lehetősége nyílt betekinteni az NFH-nál működő két akkreditált laborba, a Mechanikai és Villamos Labo-ratórium és az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium mindennapi munkavégzésébe. A laborok munkatársai-nak közreműködésével a körbevezetés során a külföldi kollégák érdekes ismeretekkel gazdagodhattak a labo-ratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban, amelyekről a munkatársak szemléletes bemutatót tartottak.

Az észt delegáció látogatása az NFH nemzetközi kap-csolatait tekintve az EU-s tagállami fogyasztóvédelmi együttműködés jelentősége mellett az észt társhatóság-gal 2002-ben megkötött bilaterális együttműködési megállapodás fényében is fontos esemény volt.

Kétoldalú együttműködési megállapodás Macedónia társhatóságával 2015. december 16-17. között Budapesten rendezték meg a Magyar–Macedón Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) harmadik ülését. Magyaror-szág és Macedónia között a gazdasági kapcsolatok perspektivikusan alakulnak, és évek óta növekszik a két ország közötti kereskedelmi volumen. Aneta Dimovska, a macedón gazdasági minisztérium államtitkára a GVB ülésen tartott beszédében kiemelte, hogy Magyaror-szág stratégiai partnere Macedóniának. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi árucsere a két ország között folya-matosan bővül, és fontosnak nevezte a vállalatok kö-zötti együttműködést is.

A GVB ülésen az egészségipari, az agrárgazdasági, illetve a kereskedelmi kamarák közötti megállapodás mellett a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet terüle-tén is bilaterális együttműködési megállapodás született az NFH és a Macedón Állami Piacfelügyelőség között. A bilaterális megállapodás legfőbb célja, hogy megte-remtse a keretet a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén folytatott együttműködéséhez. A kooperáció egyebek mellett magában foglalja a vonatkozó nemzeti jogszabályokról és politikai irányvonalakról, valamint a felek által közösen meghatározott kérdésekről való köz-vetlen eszmecsere lehetőségét, a kölcsönös érdeklő-désre számot tartó kiemelt témákban való egyeztetés kereteinek kialakítását, illetve a közös találkozók és szakértőcserék lehetőségének feltérképezését egy-aránt.

Az NFH a megállapodás értelmében szakmai tapaszta-latainak átadásával segítséget nyújt Macedónia fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez. A megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása céljából a felek folya-matosan konzultálnak egymással, különös tekintettel a fogyasztók jogait és érdekeit veszélyeztető, gyors be-avatkozást igénylő ügyekre. A felek a szakmai konzul-táció és tájékoztatás rendszeressé válását, a szakmai együttműködés elmélyülését, Macedónia uniós csatla-kozásának hatékony támogatását, és a szakmai projek-tekben való közös részvételt remélik a kooperációtól.


104

Európai Fogyasztói Központ

Az Európai Unió 28 tagállamában, vala-mint Izlandon és Norvégiában működnek a határon átnyúló fogyasztói panaszok ren-dezésének elősegítése és a felek közötti megállapodás elérése érdekében a nem-zeti európai fogyasztói központo (European consumer centres, rövidítve: ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET, Hálózat), hozzájárulva ahhoz, hogy az európai uniós fogyasztóknak az uniós egységes belső piacba és a határon átnyú-ló vásárlásokba vetett bizalma növekedjen. A magyar Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011. január 1. óta a Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerveze-tében végzi tevékenységét.

Az EFK az Európai Unió felelős szerve, a Pályázati Ügynökség (The Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency, CHAFEA) által jóváhagyott, a szervezeti kereteket biztosító befogadó intézménnyel (host organisation, az NFH) megkötött, a 2015-2017. időszakra szóló partnerségi keretmegállapodás, valamint a szakmai, jogi és pénzügyi működési felté-teleket rögzítő 2015. évi támogatási szer-ződés (grant agreement) részét képező részletes és sokrétű feladatot meghatáro-zó munkaprogram és költségvetés alapján végezte tevékenységét.

Az Európai Fogyasztói Központ elsődleges feladata a határon átnyúló termékvásárlás-sal vagy szolgáltatásnyújtással összefüggő

egyedi fogyasztói panaszok rendezésében való ingyenes szakmai, jogi és érdemi köz-reműködés. Az EFK külföldi társközpontjai-val való együttműködés és segítségnyújtás során egy egyeztetést kezdeményez a fogyasztó és a vállalkozás közötti megálla-podás elérése, és ily módon egy esetlege-sen hosszan tartó és költséges határon átnyúló pereskedés megelőzése érdeké-ben.

Az EFK közreműködésének két módját különböztetjük meg attól függően, hogy a panaszt magyar fogyasztó vagy pedig egy másik uniós országbeli fogyasztó nyújtja be. A panaszkezelés egy négyszereplős folyamat keretében zajlik.

Amennyiben egy magyarországi lakos fo-gyasztónak egy másik uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában letelepe-dett vállalkozással szemben keletkezik határon átnyúló, fogyasztóvédelmi tárgyú panasza, a fogyasztó a panaszt a felek közötti jogviszonnyal és panasszal kapcso-latos bizonyítékok csatolásával együtt nyújthatja be a magyar EFK-hoz.

Az EFK elvégzi a panasz jogi értékelését, bekéri a fogyasztó igényét alátámasztó dokumentumokat, értékeli és minősíti a fogyasztó igényének jogosságát, lefordítja a panaszt és a szükséges mellékleteket angol nyelvre, majd továbbítja azt a kifeje-zetten erre a célra kifejlesztett, az Európai Bizottság által működtetett elektronikus

HATÁRON ÁTNYÚLÓ JOGVITÁK


105

adatbázis (IT-TOOL) alkalmazása útján a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói köz-ponthoz. Utóbbi központ a panasz megoldása rendezé-se érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a vál-lalkozással. A magyar és a külföldi fogyasztói központ angol nyelven folyamatosan kapcsolatot tartanak egy-mással, és a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról.

Amennyiben az EFK-k közreműködésének köszönhető-en a vállalkozás a fogyasztó számára is elfogadható módon teljesíti a fogyasztó igényét, és rendezi a pa-naszt, a fogyasztói központok közreműködése sikerrel, azaz a panasz rendezésével zárul.

Ha a vállalkozás nem rendezi a fogyasztó panaszát, nem működik együtt az EFK-Hálózattal, illetve a fo-

gyasztó továbbra sem elégedett a panasz rendezésé-nek módjával és a külföldi vállalkozás megtett intézke-déseivel, a fogyasztónak lehetősége van adott esetben a vállalkozással szemben bírósági eljáráson kívüli alter-natív vitarendezési (békéltető testületi) eljárást kezde-ményezni (utóbbihoz a Hálózat érdemi segítséget is tud részére nyújtani) vagy végső esetben bírósághoz for-dulni. Ezen egyéb határon átnyúló jogérvényesítési le-hetőségekről az EFK részletes tájékoztatást nyújt a pa-naszos részére.

Hasonlóképpen működik együtt a 2 fogyasztói központ, amennyiben nem magyar, hanem másik uniós tagálla-mi, valamint izlandi vagy norvég illetékességű fogyasz-tó fordul magyar vállalkozással szemben keletkezett panasza kapcsán a saját országában működő EFK-hoz.

Panaszkezelési statisztika

A 2015. január 1-je előtt a központhoz beérkezett hatá-ron átnyúló fogyasztói panaszok továbbintézése 2015-ben is megtörtént.

Emellett 2015. január 1. és december 31. között össze-sen 504 (2014-hez képest 14%-al több) olyan új hatá-ron átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelyek ren-dezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerin-ti fogyasztói központ is részt vett. A panaszok egy része már lezárásra került, másik része pedig folyamatban van.

A magyar fogyasztók által benyújtott panaszok számá-nak növekedése (amely minden évben folyamatosan megfigyelhető) elsődlegesen az aktív médiatevékeny-ségnek (lásd 1.2.2.3 pontot) köszönhető, hiszen ily mó-don több magyar fogyasztó szerzett tudomást az EFK létezéséről és arról, hogy külföldi vállalkozással szem-beni panasz esetén is létezik számukra egy érdemi se-gítséget nyújtó fórum.

Megerősítve a korábbi évek tapasztalatait, 2015-ben az EFK-hoz a leggyakrabban az alábbi témákban érkezett határon átnyúló fogyasztói panasz:

• Internetes termékvásárlások (nemteljesítés, hi-

bás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, szerződési feltételek, stb);

• Internetes szolgáltatásokból (online fizetési meg-oldások, online árverések, internetes játékok digi-tális tartalmak, stb) eredő szerződéses panaszok (nemteljesítés, hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, stb);

• A légiközlekedésben résztvevő utasok jogai, a légiközlekedés feltételei (járatkésés, járattörlés, elveszett és késett poggyászok, speciális szolgál-tatások, foglalási feltételek, szerződési feltételek, stb);

• Távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést érintő panaszok;

• Hagyományos, üzletben történő vásárlások (hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, stb);

• Mobiltelefonokra letölthető tartalmak (emelt díjas hírközlési szolgáltatások), elektronikus hírközlési szerződések;

• Üdülési jog (timeshare); • Utazási szerződések, szállásfoglalás, a szállás

minősége;

Az összes panasz közül 269 (a 2014. évi adatokkal összevetve 18%-al több) panasz került magyar fo-gyasztók és 235 panasz (2014. évhez képest 17%-al több) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra.


106

• Autóbérlés; • Lakásbérlés; • Vállalkozási szerződések. A panaszok többsége a fogyasztói szerződések létrejöt-te, módosítása, hibás vagy késedelmes teljesítése, szerződésszegő nemteljesítése, továbbá a felek közötti

jogviszony megszűnését követő vitatott elszámolás mi-att került benyújtásra. Az EFK-Hálózat - amennyiben a Fin-Net uniós hálózatnak a vállalkozás székhelye sze-rint országban van tagja - a pénzügyi szolgáltatásokat kivéve bármilyen határon átnyúló fogyasztói panasz esetén jogosult közreműködni és ingyenes segítséget nyújtani a fogyasztók részére.

A fentieken túl az EFK 2015-ben összesen 278 (25%-os növekedés 2014-hez képest) olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amely során különböző okokból kizáró-lag a magyar EFK működött közre. Ez esetben a közre-működés jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalta magában, így például az ECC-NET közreműködésének módjáról, a fogyasztó által a külföldi vállalkozás előze-tes megkeresésének szükségességéről, a panasz le-hetséges megoldási módjaival kapcsolatos tanácsokat tartalmazó, továbbá a lehetséges jogorvoslati fórumok-ról, egy külföldi céget érintő felszámolási eljárás során a fogyasztói-hitelezői igények bejelentések megtételének

módjáról vagy a hatósági eljárás kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatásokat. Szükséges ki-emelni, hogy az EFK által adott tájékoztatások és taná-csok alapján a fogyasztók sok esetben közvetlenül ren-dezni tudták panaszát az érintett vállalkozással.

Az is előfordult, hogy a fogyasztó nem csatolta a szük-séges bizonyítékokat, vagy visszavonta a panaszát, így a panaszkezelés folytatására nem került sor. Továbbá több ilyen jellegű panasz előkészítése a külföldi part-nerközponthoz való továbbítás előtt 2015. december 31-én még folyamatban volt.

Határon átnyúló fogyasztói panaszok száma értékesítési csatorna szerint (db)

2015.01.01 - 2015.12.31.

59

79 334

2129

Üzlethelyiségben történt vásárlás

Távollévők között létrjött szerzdőések (az elektronikus kereskedelem kivételével)

Elektronikus kereskedelem

Piacon, vásáron történt vásárlás

Árverés

Egyéb

Határon átnyúló panaszok száma az EFK-nál (db)

202303

398 446539

201145

156205

243

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2011 2012 2013 2014 2015

év

EU-s fogyasztók panaszai magyarvállalkozásokkal szembenMagyar fogyasztók panaszai más EUtagállami vállalkozásokkal szemben


107

A sikeresen megoldott ügyeknek köszönhetően az érin-tett fogyasztók elkerülhették az esetleges határon átnyú-ló pereskedéssel kapcsolatos járulékos (ügyvédi, bírósá-gi és fordítási, stb) költségeket is.

Az EFK az elmúlt öt évben több mint 80 millió Ft érték-ben érvényesítette sikeresen a magyar és európai fo-gyasztók vagyoni igényeit a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezése érdekében végzett segítségnyújtá-sa során.

Promóciós és tájékoztatási tevékenység

A határon átnyúló panaszok kezelése mellett az EFK fontos feladata a fogyasztói tudatosság növelése és a vállalkozások jogismeretének fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátá-sa során az EFK 2015-ben széleskörű tájékoztatási tevékenységet folytatott.

KIADVÁNYOK KÉSZÍTÉSE

Az EFK a fogyasztók tájékoztatása érdekében az alábbi 5, hasznos információkat és fogyasztóvédelmi tanácso-kat tartalmazó kiadványát aktualizálta.

• „Autóbérlés külföldön – hasznos tudnivalók és

jótanácsok a fogyasztók részére” (magyar nyel-ven);

• „A beszállás visszautasítása esetén a légi utaso-kat megillető jogokról szóló tudnivalók” (angol nyelven);

• „A légijáratok törlése esetén a légi utasokat meg-illető jogokról szóló tudnivalók” (angol nyelven);

• „A légijáratok indulásának késése esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudniva-lók” (angol nyelven);

• A légiközlekedésben résztvevő utasokat megille-tő jogok gyakorlásának feltételeiről szóló tudniva-lók” (angol nyelven).

A 2011, 2012, 2013-ban és 2014-ben készített kiad-ványok (bemutatkozó kiadvány, légiutasok jogairól, au-tóbérlésről, szavatossági jogokról és online vásárlások-ról szóló kiadványok, valamint a „Fogyasztói Kalauz – jó tanácsok fesztiválozóknak / Useful tips for tourists”) terjesztésére helyi szinten a megyei Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei, a kereskedelmi és iparkamarák, a magyarországi Europe Direct irodák, az Enterprise Europe Network magyarországi irodái és oktatási intézmények útján került sor. Továbbá a kiad-ványok a különböző, az EFK részvételével zajló sajtótá-jékoztatókon, szakmai konferenciákon, rendezvényeken és fesztiválokon is terjesztésre kerültek a fogyasztók körében.

Az EFK által sikeresen érvényesített vagyonjogi igények összege (millió Ft)

3,3007,832

11,560 10,73814,1616,700

5,668

4,152 5,603

10,698

0

5

10

15

20

25

30

2011 2012 2013 2014 2015

év

millió Ft

EU-s fogyasztók számáraMagyar fogyasztók részére

Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szerve-zet külföldi társközpontjaival együttműködve 2015-ben nagyságrendileg 24.860.000,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fo-gyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyo-ni igényeit, amely összegből 14.161.000,- Ft-ot a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került érvényesítésre.


108

KIADVÁNYOK KÉSZÍTÉSE

Az EFK www.magyarefk.hu oldalon elérhető, magyar és angol nyelvű honlapján sok hasznos tudnivaló és ta-nács került közzétételre a fogyasztók tájékoztatása ér-dekében a különböző kereskedelmi és szolgáltatási szektorok fogyasztóvédelmi kérdéseiről. A weboldal 2015-ben is folyamatosan frissítésre és bővítésre került.

A honlap kérdés-felelet formájában gyakorlati szem-szögből tájékoztatja a látogatókat az internetes vásárlá-sokkal, az utazási szerződésekkel, a légi utasok jogai-val, az üdülési joggal (timeshare), a mobiltelefonos ba-rangolással (határon átnyúló telefonálás - roaming), a hibás termékekkel kapcsolatos garanciális és szavatos-sági jogokkal, valamint a külföldön történő autóbérlés-sel kapcsolatos fontos tudnivalókról. Az egyes témakö-rök elsődlegesen a határon átnyúló kérdéseket érintik.

Továbbá kiemelt hangsúlyt kapnak a fogyasztói jogviták rendezésével kapcsolatos, így az alternatív vitarende-zést (békéltető testületek), a közvetítést (mediáció) és a bírósági vitarendezés egyes szempontjait (alkalmazandó jog, joghatóság kérdése, kis értékű kö-vetelések európai eljárása) érintő információk is. Emel-lett a honlapon elérhető online formanyomtatvány és panaszbejelentőlap kitöltése útján a fogyasztók megke-resést, illetve panaszt is benyújthatnak az EFK-hoz.

Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb té-mákban összesen 598 esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Továbbá az EFK hírei rendszeresen megje-lentek az NFH honlapján és az „Nap vezető hírei” hírle-velében is.

EFK a fogyasztók és vállalkozások körében való ismert-ségének további növelése érdekében a nyilvánosságot különböző témájú, megjelentetett összesen 7 különbö-ző témájú sajtóközlemény közzétételével, valamint az internetes honlapján magyar és angol nyelven megje-lentetett fogyasztóvédelmi tárgyú hírrel tájékoztatta. A sajtóközleményeket elsődleges az online médiák vették át. Emellett a különböző témák rendszeresen felkeltet-ték az offline média érdeklődését, amely televíziós, illet-ve rádiós interjúkat is eredményezett. Az EFK közlemé-nyei és hírei az EFK facebook oldalán is közzétételre kerültek.

A fentieken túl az EFK 2015-ben is több sajtótájékozta-tót tartott, annak érdekében, hogy a fogyasztók széles köre szerezzen tudomást az EFK létezéséről és műkö-déséről.

Ennek keretében a Fogyasztók Világnapja alkalmából, a nyári idegenforgalmi időszak elején, a légi utasok jo-gairól szóló tájékoztató kampány keretében, valamint a karácsonyi hatósági ellenőrzések megkezdésekor az NFH-val közösen megtartott sajtótájékoztatókon az EFK is bemutatta feladatait, működését és elért ered-ményeit. A sajtótájékoztatókat élénk médiaérdeklődés kísérte.

Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb té-mákban összesen 598 esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Továbbá az EFK hírei rendszeresen megje-lentek az NFH honlapján és az „Nap vezető hírei” hírle-velében is.

INTERNETES HONLAP FENNTARTÁSA


109

SZAKMAI ELŐADÁSOK TARTÁSA

Az EFK az NFH, a fővárosi/megyei Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei, a megyei keres-kedelmi és iparkamarák és az Enterprise Europe Net-work által szervezett szakmai napokon, konferenciákon 2015-ben több témában is tartott szakmai tárgyú elő-adást a tevékenységének bemutatása, valamint a fo-gyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelése érdekében.

• A Csongrád Megyei Kormányhivatal által a Sze-gedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagó-gusképző Karán szervezett, a Fogyasztók Világ-napja alkalmából megtartott előadás: „Külföldi cégekkel szembeni határon átnyúló fogyasztói panaszok és jogviták rendezése. Mire figyeljünk az online vásárlások során - hasznos tanácsok és tippek fogyasztók részére.” címmel – (2015.03.13.)

• Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák (Enterprise Europe Network) által szervezett 2 előadás vállalkozások részére: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop” – (2015.02.24.);

• ,,Webáruházak, webshopok és webpatikák - egészséggel kapcsolatos termékek online értéke-sítése'' III. Országos Konferencián megtartott előadás vállalkozások részére: „Távollévők között kötött, határon átnyúló szerződések” címmel – (2015.03.19.);

• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Hatóság közötti, a TAIEX program keretében szervezett találkozó: „A határon átnyúló fogyasztóvédelem - az Euró-pai Fogyasztói Központ bemutatkozása” – (2015.04.21.);

• Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Enterprise Europe Network) által szervezett előadás vállalkozások részére: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop” – (2015.04.23.);

• TEMPUS közalapítvány által szervezett szakmai napokon tartott 4 előadás a hallgatói mobilitás-ban érintettek részére: „Az Európai Fogyasztói Központ bemutatkozása – a külföldi tanulmányok során felmerülő határon átnyúló fogyasztói pana-szok rendezése” – (2015.06.10, 2015.06.11,

2015.06.16, 2015.06.18.); • A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által szer-

vezett nemzetközi tudásmegosztó konferencián szakmai előadás tartása az „Új kihívások és lehe-tőségek a digitális belső piaci stratégia tükrében” tárgyú panelbeszélgetés során – (2015.06.19.);

• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által tartott belső szakmai tréningen 2 előadás tartása „Határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok rendezése - az Európai Fogyasztói Központ mű-ködésének es tevékenységeinek bemutatása” és „Turisztikai fogyasztói jogok a légiközlekedés és az utazási szerződések vonatkozásában” – (2015.07.09.);

• A Békés Megyei Europe Direct Iroda által szerve-zett rendezvényen előadás tartása „Határon át-nyúló internetes vásárlások - Hasznos tudnivalók és jó tanácsok fogyasztók részére” címmel kö-zépiskolások részére” – (2015.10.06.);

• A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete szer-vezésében megtartott szakmai konferencián elő-adás tartása a „Határon átnyúló online ügyletek-kel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák” témában – (2015.11.26.);

• A Pest Megyei Békéltető Testület által a testületi tagok részére szervezett továbbképzésen szak-mai előadás tartása „Az Európai Fogyasztói Köz-pont működése, határon átnyúló fogyasztói pana-szok, egyéb határon átnyúló jog- és igényérvé-nyesítési lehetőségek” címmel – (2015.12.15.)

TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÜLÖN-BÖZŐ RENDEZVÉNYEKEN VALÓ RÉSZVÉ-TEL ÚTJÁN Az EFK kiemelten fontosnak tartja a szervezet bemuta-tását és tevékenységének megismertetését a fogyasz-tók körében, amely érdekében több szakmai rendezvé-nyen és vásáron képviseltette magát.

Az EFK 2015. február 26. és március 1. között saját standdal immáron negyedik alkalommal képviseltette magát az „Utazás 2015” kiállításon. A 4 nap alatt ki-emelt érdeklődés kísérte az EFK standját, ahol a fo-gyasztók hasznos információkat tartalmazó kiadványo-kat és egyedi tanácsadást kaphattak, valamint fogyasz-


110

tóvédelmi totót is kitölthettek. A rendezvény ismét jól alkalmat nyújtott a turisztikai szolgáltatókkal, szálláshe-lyekkel és utazás irodákkal való együttműködés kialakí-tására is.

A központ részt vett 2015. március 18-án a Fogyasztók Világnapja alkalmából a budapesti Westend bevásárló-központban az NFH-val közösen tartott tájékoztató és nyílt napon.

Az EFK 2015. május 9-én részt vett a Margitszigeten megrendezett „Európa Nap 2015” rendezvényen. Az EFK-s sátort nagyszámú érdeklődő kereste fel, akik fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványokat kaptak, valamint lehetőségük nyílt a fogyasztóvédelmi ismeretek növelé-sét szolgáló fogyasztóvédelmi totó kitöltésére.

Az EFK 2015. június 30-án tájékoztatási kampányt és sajtótájékoztatót tartott a budapesti Liszt Ferenc Nem-zetközi Repülőtéren a légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogokról a fogyasztói tudatosság erő-sítése érdekében. Az 2A és 2B Terminálok check-in területén

elhelyezett EFK-s pultoknál a légiutas jogokról szóló, angol és magyar nyelvű kiadványokat kaptakaz érdek-lődők.

Az EFK ismét részt vett az augusztus 29. és 30. között megrendezett Főszezon belföldi turisztikai és szabad-idő-kiállításon. Az EFK pavilonját több száz érdeklődő kereste fel a két nap alatt. A fogyasztókkal történő tájé-koztató elbeszélgetéseken és az EFK kiadványainak megismertetésén kívül játékos hangvételű totó kitölté-sére is sor került.

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EURÓPAI UNIÓS HÁLÓZATOKKAL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETEKKEL

Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha-tóság az EFK befogadó intézménye, elengedhetetlen, hogy a tapasztalat- és információcsere hatékony legyen az NFH más szakmai szervezeti egységeivel. A szak-mai együttműködés elsődlegesen a közös szervezésű sajtótájékoztatók szervezése, valamint a légi utasok jogainak védelme (légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet végrehajtása során), az uniós szintű fo-gyasztóvédelmi együttműködés (2006/2004/EK CPC rendelet végrehajtása során), valamint a hatóság nem-zetközi tevékenysége területén, továbbá a belföldi vo-natkozású jogsértés-gyanús panaszok jelzése vonatko-zásában valósult meg.

Az EFK 2015-ben tovább erősítette a szakmai együtt-működést a Europe Direct hálózat magyarországi irodá-ival, a hallgatói mobilitásban fontos szerepet betöltő TEMPUS közalapítvánnyal, az Európai Bizottság Ma-gyarországi Képviseletével a magyar vállalkozások kül-földi befektetéseit, tevékenységét segítő Enterprise Eu-rope Network hálózattal is. Az együttműködés kölcsö-nös tapasztalatcserét, informális egyeztetéseket, az EFK kiadványainak helyi szinten történő terjesztését és szakmai előadások tartását foglalta magában. Emellett az EFK szakmai kapcsolatot tartott fenn többek között a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatallal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával.

Emellett az EFK együttműködött a magyarországi bé-kéltető testületekkel és több megyei kereskedelmi és iparkamarával is.

Tájékoztatás közvetlenül a fogyasztók részére

Az EFK fontos tevékenységet végez a fogyasztók köz-vetlen tájékoztatásában, és ezáltal a fogyasztói tuda-tosság növelésében is.

Az EFK-val telefonon, elektronikus úton (e-mailen, illet-ve a honlapon kitölthető formanyomtatvánnyal), vala-mint személyesen az ügyfélszolgálati irodában lehet felvenni a kapcsolatot.

2015-ben az EFK összesen 1136 (40%-os növeke-dés 2014-hez képest) esetben nyújtott telefonon, elektronikus úton, illetve személyesen tájékoztatást a fogyasztók egyedi megkereséseire.


111

Konzultációkban és jogszabálytervezetek szakmai véle-ményezésében való részvétel

Az EFK részt vett az Európai Bizottság által indított kon-zultációkban, továbbá az NFH álláspontjának és a tag-állami szakmai álláspont kialakítása során jelentős sze-repet töltött be a légiutasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelettel, az utazási csomagokról szóló irányelvvel

kapcsolatos uniós jogalkotási folyamatok keretében, valamint nemzeti szinten többek között a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irány-elv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet hazai implementálása során.

A fogyasztók rendszerint az őket megillető jogokról, a jogi lehetőségekről, a különböző kereskedelmi gyakor-latokról és általános tanácsokról kértek tájékoztatást és segítséget az EFK-tól.

A megkeresések ugyan többségében belföldi vonatko-zású kérdéseket érintettek, de jelentős számban érkez-tek határon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos megkere-

sések is. A fentieken túl az EFK hivatalos kijelölés alap-ján ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 21. cikkében meghatározott tájé-koztatási feladatokat is, amely során 2015-ben össze-sen 33 megkeresést teljesített a szolgáltatások igény-bevevői megkeresései alapján.

Információkérések száma a főbb kategóriák szerint (db)

2015.01.01-2015.12.31.

127916128

13

338 87

186

77

70139

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Ruházat és lábbeli, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

Lakás berendezés, háztartási készülékek és karbantartás

Egészségügyi termékek és szolgáltatások

Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos termékek és szolgáltatások

Hírközlési termékek és szolgáltatások

Szabadidős tevékenységgel és kultúrával összefüggő termékek és szolgáltatások

Vendéglátással és szálláshellyel összefüggő szolgáltatások

Egyéb termékek és szolgáltatások

COICOP*-n kívül (*COICOP = egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának rendszere)


112

Az EFK részvétele közös projektekben, szakmai tanul-mányutakon és konferenciákon

NEMZETKÖZI SZAKMAI KONFERENCIÁ-KON VALÓ RÉSZVÉTEL, TANULMÁNYUTAK

A tagállami EFK-k igazgatói évente két alkalommal ta-lálkoznak Brüsszelben a Hálózat feladatainak, tevé-kenységeinek és aktuális kihívásainak megbeszélése és egyeztetése érdekében. Az EFK részt vett a 2015. március 10-i és október 12-i igazgatói üléseken is.

Az EFK aktív részvételével zajlott az április 22. és 23. között Rigában megrendezett, az EFK-Hálózat éves hálózati eseménye (Cooperation Day), melynek fő té-máit a hálózat működésének továbbfejlesztése, a pa-naszkezeléssel kapcsolatos problémák tisztázása és az új kihívásoknak való megfelelés képezte. A konferenci-án az EFK szakmai előadást is tartott.

Az EFK több szakmai tárgyú konferencián is részt vett 2015-ben, február 9-én és július 23-án a szolgáltatási irányelv alkalmazásával kapcsolatos brüsszeli workshopokon, április 24-én a lett uniós elnökségi fo-gyasztóvédelmi konferencián, valamint június 11-12-én az ERA (Európai Jogakadémia) által a kisértékű követe-lések európai eljárásáról rendezett workshopon.

Továbbá az EFK képviseltette magát a szeptember 20-21-én megtartott luxemburgi uniós elnökségi fogyasztó-védelmi konferencián, az ERA által október 15. és 16. között megtartott fogyasztóvédelmi konferencián Trierben, valamint a „Megkapják-e a fogyasztók a nekik járó kártalanítást, és ha igen, akkor milyen áron?” cím-mel 2015-ben lefolytatott közös projekt (joint project) megállapításairól készített jelentés Stockholmban meg-tartott sajtónyilvános bemutatásán és a kapcsolódó szakmai workshopon.

Az EFK részt vett a 2015. június 1. és 2. között meg-rendezett European Consumer Summit-on, amely egy minden évben megrendezésre kerülő, a fogyasztóvéde-lemben érintett érdekeltek (EU tagállami hatóságok, uniós intézmények, fogyasztóvédelmi civil szervezetek, vállalkozások szövetségei, európai fogyasztói közpon-tok) közös szakmai párbeszédének általános fóruma.

Az EFK 2015. június 25-én részt vett Luxemburgban a CHAFEA által megrendezett a 2016. évre vonatkozó uniós pályázat előkészítésével kapcsolatos legfonto-sabb tudnivalókróló szóló egyeztetésen.

2015. július 16-17-én a lett, litván és bolgár, november 19-én az észt EFK munkatársai szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a magyar EFK-nál a kölcsö-nös tapasztalatcsere és a nemzeti fogyasztóvédelmi intézményrendszer megismerése érdekében.

KÖZÖS PROJEKTEK, ÚJ KEZDEMÉNYEZÉ-SEK

Az EFK-Hálózat 2015-ben több közös uniós projektet folytatott le, melyeknek tárgya a légiutasok jogainak érvényesülésével és az e területen működő, sikerdíjért dolgozó magánjogi cégekkel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és a határon árnyúló autóvásárlás kérdé-seinek és fogyasztóvédelmi vonatkozásainak összegzé-se volt. A projektekben a magyar EFK is aktívan részt vett.

Emellett egy másik közös projekt során az EFK közre-működött a fogyasztók turisztikával összefüggő jogai-nak érvényesítéséhez segítséget nyújtó, a német EFK szakmai koordinálásával 2014-ben kifejlesztésre került mobil applikáció megújításában és továbbfejlesztésé-ben.

Az „ECC-Net: Travel” alkalmazás érdemi és hasznos segítséget nyújtani az idegen nyelvet nem beszélő ma-gyar fogyasztók számára a külföldi tartózkodás során felmerülő fogyasztóvédelmi problémák rendezéséhez, valamint fogyasztói jogaik gyakorlásához. Az alkalma-zás ingyenes, továbbá offline módon, azaz internet kap-csolat nélkül is használható a roaming díjak elkerülése érdekében. Olyan mobil eszközökre telepíthető, ame-lyek iOS, Android, Windows Phone operációs rendszer-rel működnek, és letölthető az ismert alkalmazás letöltő oldalakon (App Store, Google Play, Windows Phone Store).


113

Az EFK folytatta az NFH által a határon átnyúló tevé-kenységet is folytató vállalkozásokra kiterjesztett angol nyelvű fogyasztóbarát vállalkozás védjegy népszerűsí-tését. Az angol nyelvű (Consumer Friendly Trader) ta-núsítványra olyan magyar vállalkozások pályázhatnak, amelyek nemcsak magyar, hanem Magyarországon kívül az Európai Unió másik tagállamában, illetve Izlan-don vagy Norvégiában lakóhellyel rendelkező fogyasz-tók felé is rendszeresen nyújtják a szolgáltatásaikat.

Az angol nyelvű tanúsítvány elnyerésének alapfeltétele a magyar „Fogyasztóbarát Vállalkozás” védjegy meg-szerzése, továbbá a pályázó vállalkozásnak a határon átnyúló fogyasztóvédelem és az Európai Fogyasztói Központ vonatkozásában – elsősorban a tájékoztatás és a panaszkezelés területén – további vállalásokat, többletszolgáltatásokat kell nyújtania.

Az angol nyelvű tanúsítványt jelenleg 2 vállalkozás használhatja.

ADATSZOLGÁLTATÁSOK AZ EURÓPAI BI-ZOTTSÁG RÉSZÉRE ÉS AZ EFK TÁRS-SZERVEZETEI RÉSZÉRE

Az EFK-Hálózat tagjai az európai gyakorlatok összeha-sonlítása és a saját tagállami gyakorlatok kialakítása, továbbfejlesztése érdekében számos alkalommal vé-geztek felmérést az EFK-Hálózat többi tagjánál egyes szabályozási és jogalkalmazási kérdések tekintetében. Az EFK a szakmai együttműködés jegyében a beérke-zett megkereséseket részletesen megválaszolta. Emel-lett az EFK aktívan részt vett az EFK-Hálózat munka-csoportjaiban, valamint az Európai Bizottság szakmai tárgyú megkereséseire is véleményt nyilvánított.

Néhány sikertörténet

MAGYAR FOGYASZTÓK MÁSIK EURÓPAI UNIÓS TAGÁLLAMBAN, ILLETVE IZLANDON VAGY NORVÉ-GIÁBAN SZÉKHELLYEL RENDELKEZŐ VÁLLALKO-ZÁSOKKAL SZEMBENI HATÁRON ÁTNYÚLÓ PANA-SZAI

MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK LÉGITÁRSA-SÁG

A fogyasztó és felesége Bécsből utazott volna Rómába. Miután a járatot törölték, a légitársaság átfoglalta őket, amely segítségével milánói átszállással jutottak el a célállomásra 6 órával az eredeti érkezési időpont után. A fogyasztó sérelmezte azt is, hogy nem tudta igénybe venni az előre kifizetett repülőtéri transzfert a római re-pülőtérről. A légitársaság a fogyasztói panaszra írt vá-laszlevelében műszaki hibára hivatkozott, és elutasítot-ta a fogyasztó igényét a kártalanítás kifizetésére. Emiatt kérte az EFK segítségét.

Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként sikerült elérni, hogy a légitársaság a két utasnak össze-sen 500 EUR kártalanítást fizetett, valamint hajlandó volt még a 75 EUR közlekedési költséget is kifizetni. A fogyasztók összesen 182.200,- HUF-ot kaptak meg.

MAGYAR FOGYASZTÓ/BELGA LÉGITÁRSASÁG

A fogyasztó Budapestről utazott New Yorkba brüsszeli átszállással, azonban a célállomásra a poggyásza nem érkezett meg. A repülőtéren az ügyintézőtől kapott egy telefonszámot, amelyen egyeztetnie kellett a csomag kiszállítási címét illetően. Az ígért 2-3 nap alatt a fo-gyasztó nem kapta meg a poggyászát, és azt követően a megadott telefonszámot sem tudta elérni. Végül haza-utazáskor ugyanarra a gépre tették fel a csomagját, amivel a fogyasztó is utazott. Tekintettel arra, hogy a kint tartózkodás 11 napja alatt nem jutott a bőröndjé-hez, személyes holmikat kellett vásárolnia. A hazaérke-zés után az erről szóló számlákkal együtt kártérítési igényét benyújtotta a légitársaságnak, de nem kapott érdemi választ, ezt követően kereste meg az EFK-t.

Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként sikerült elérni, hogy a légitársaság kifizette a benyújtott számlák ellenértékét, összesen 190.445,- HUF-t (597 EUR).


114

MAGYAR FOGYASZTÓ/SVÉD UTAZÁSSZERVE-ZŐ VÁLLALKOZÁS

A fogyasztó férjével Ciprusra foglalt utazási csomagot a vállalkozás weboldalán. A lefoglalt szállodába érve a fogyasztót és férjét nem engedték bejelentkezni arra hivatkozással, hogy a lefoglalt szobát nem tudták szá-mukra biztosítani. Mivel a felajánlott alternatív szoba nem volt megfelelő, a fogyasztó maga keresett új szál-lást a nyaralás idejére. Annak ellenére azonban, hogy az utazásszervező a fogyasztó számára telefonon meg-ígérte, hogy megtéríti az új szállás árát, ez nem történt meg. A fogyasztó az EFK-t megkeresve az eredeti és az új szállás ára közötti különbözet és a felmerült tele-fonköltségek megfizetését kérte. Igénye összesen 148,23 EUR (~47000 Ft) volt.

Az EFK-Hálózat megkeresését követően a fogyasztó jelezte, hogy részére a cég kifizette a teljes összeget.

MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND KOLLÉGIUM

A fogyasztó a hollandiai tanulmányai idejére vette igénybe egy diákszálló szolgáltatásait. A bérleti időszak lejártát követően a fogyasztó kérte a céget, hogy fizes-se vissza számára a biztonsági letét összegét, melyet beköltözéskor kellett fizetnie. A cég először arra hivat-kozott, hogy a szerződés szerint a megszűntétől számí-tott 6 hét elteltével kell visszafizetniük az összeget, majd arra, hogy a fogyasztó nem teljesítette valamennyi fizetési kötelezettségét, végül arra hivatkozással utasí-tották el a fogyasztó kérését, hogy nem is kellett volna letétet fizetnie. A fogyasztó igazolta, hogy valamennyi havidíjat időben rendezte, és az 500 EUR (~150000 Ft) letét összegét kérte visszatéríteni.

Az EFK-Hálózat megkeresését követően a cég a teljes összeget visszatérítette a fogyasztó számára.

MAGYAR FOGYASZTÓK/ÍR LÉGITÁRSASÁG

A fogyasztók 2012. május 1-jén utaztak Budapestről Londonba. A check-in pultnál bár időben megkezdték a bejelentkezést, az ott szolgálatot teljesítő alkalmazott gyakorlatlansága miatt technikai problémák adódtak, így a járatra 40 perccel az indulás előtti időpontig nem tudtak bejelentkezni, és a beszállásukat visszautasítot-ták. Az említett 3 fogyasztón kívül még további 3-4 utas járt hasonló módon. A földi személyzet felelős vezetője

el is ismerte a hibát, de a légitársaság a fogyasztók pa-naszbejelentésére nem reagált. A fogyasztók kártalaní-tást és az elmulasztott járat miatt ugyanezen célállo-másra szólót ingyen jegyeket kért. Mivel panaszuk nem oldódott meg, az EFK segítségét kérték. Az EFK-Hálózat hosszas tárgyalásokat folytatott a légitársaság-gal, amelynek eredményeként elfogadta az érvelést és megígérte, hogy a fogyasztóknak a rendelet szerint kár-talanítást megfizetni. Emellett a fel nem használt jegye-kért két fogyasztó részére 11,72 EUR értékű, a másik esetben egy fogyasztó részére 36,4 EUR értékű bank-csekket küldött postai úton a jegy árának fedezésére. Mivel a kártalanítás nem történt meg, így újabb tárgya-lási fordulóra került sor.

Végül is az EFK-Hálózat együttműködése eredménnyel járt, mert a fogyasztók hosszú idő után végre hozzáju-tottak a rendelet szerint őket megillető 3x250 EUR (összesen 750 EUR) kártalanítási összeghez. Ezen túlmenően mivel a második esetben a fogyasztó nem használta fel a 36,4 EUR értékű csekket, számára ezt végül az összeget készpénz átutalásával teljesítették. Így a fogyasztók összesen 786,4 EUR-t, nagyságrendi-leg 239.850,- Ft-ot.

MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK TIMESHARE JOGOKAT ÁRUSÍTÓ VÁLLALKOZÁS

A fogyasztó egy magyarországi vállalkozás közvetítésé-vel 2012. június 16-án kötött szerződést a vállalkozás-sal, melyben üdülőhasználati jogosultságot vásárolt. A szerződés megkötésekor a fogyasztónak már volt egy másik, fennálló üdülőhasználati jogosultsága. A fo-gyasztó és a vállalkozás képviselője szóban megálla-podtak, hogy az új szerződés megkötésének feltétele, hogy a korábbi szerződés megszüntetésre kerül. A fo-gyasztó az új szerződést aláírta, az abban megállapított díjat (3.000.000 Ft) a cég számára megfizette. A szóbeli megállapodás ellenére a korábbi szerződés nem került megszüntetésre, illetve az üdülőhasználati jog értékesí-tése nem járt sikerrel. A fogyasztó jelezte, hogy erre tekintettel nem kívánja fenntartani a 2014 nyarán kötött szerződést, és kérte a 3.000.000 Ft (~ 9800 EUR) visz-szatérítését. A cég nem volt hajlandó ennek eleget ten-ni. A fogyasztó az említett összeg visszatérítését kérte.

Az EFK-Hálózat megkereste a céget, és a fogyasztó fennálló igénye mellett jelezte a fogyasztó által közölt problémákat (pl.: keltezés helye nem a valóságnak megfelelő volt, a fogyasztó engedélye nélkül más vállal-


115

kozások is megkeresték ajánlataikkal a fogyasztót) is. A cég először elutasító volt, majd a fogyasztóval meg-állapodtak, hogy amennyiben visszatérítik a kért ösz-szeget, a fogyasztó további követeléssel nem él felé-jük, illetve központjaink lezárják ügyét. A fogyasztó ezt elfogadta, a cég pedig teljesítette a teljes összeg visz-szatérítését.

MAGYAR FOGYASZTÓ/OLASZ AUTÓKÖL-CSÖNZŐ VÁLLALKOZÁS

A fogyasztó egy közvetítő oldalon keresztül bérelt au-tót a cégtől. Az autó átadásakor a fogyasztót nem kí-sérték el az autóig, így az átvételi lapot anélkül kellett aláírnia, hogy a cég képviselője a fogyasztóval együtt megvizsgálta volna, hogy az autón található-e sérülés. A fogyasztó a talált sérülést feltüntette a lapon, de azt így nem tudta átadni senkinek. Az autó visszavitele nyitvatartási időn kívül történt, ezért ekkor sem vizsgál-ta át a cég részéről senki az autót. A cég később meg-terhelte a fogyasztó hitelkártyáját a sérülés miatt, az összeget a fogyasztó azonban a bankján keresztül (chargeback) visszakapta. A cég ennek ellenére ismét megterhelte a hitelkártyát. A fogyasztó abban kérte az EFK segítségét, hogy a cég igazolja a levonás jogos-ságát, illetve ennek elmaradása esetén térítse vissza számára a levont összeget, azaz 95.37 EUR-t.

Bár az EFK-Hálózat többszöri megkeresésére sem reagált a cég, a fogyasztó később jelezte, hogy bank-számlájára végül megérkezett a teljes összeg, 95,37 EUR (nagyságrendileg 29085 Ft)

MAGYAR FOGYASZTÓ/LUXEMBURGI ONLINE SZOFTVERSZOLGÁLTATÓ

A fogyasztó a vállalkozás által üzemeltetett online pi-actéren vásárolt egy játékszoftvert. A szoftver az első alkalommal sem működött megfelelően, ezért a fo-gyasztó e-mailben kért segítséget az eladótól a problé-ma megoldására. Mivel érdemi segítséget nem tudtak neki nyújtani, ezért a fogyasztó végül kérte, hogy térít-sék vissza számára a szoftver árát. A cég ezt elutasí-totta, és azt javasolta a fogyasztónak, hogy forduljon a játék fejlesztőihez. A fogyasztó a 2,24 EUR (kb 680,- Ft) összegű vételárat szerette volna visszakapni.

Miután az EFK-Hálózat megkereste a céget, az ismét áttanulmányozta a levelezést, és jóváírta a fogyasztó számára a szoftver árát.

MAGYAR FOGYASZTÓ/SZLOVÁK SÍPÁLYA ÜZEMELTETŐ

A fogyasztó családjával együtt utazott a vállalkozás által üzemeltetett sípályához. Miután megvásárolták a jegyeket a sífelvonó meghibásodott, és bár próbálta, a vállalkozás nem tudta megjavítani. A meghibásodás miatt a fogyasztó és családja nem tudta felhasználni a jegyeket, ezért a helyszínen kérték azok árának visz-szatérítését. A cég képviselője azt kérte, hogy e-mailben jelezzék panaszukat, amit a fogyasztó több alkalommal is megtett, de a pénzt nem kapták vissza. A fogyasztó a jegyek árának, azaz 57 EUR-nak (~17800Ft) a visszatérítését kérte.

Az EFK-Hálózat közbenjárásának köszönhetően a fo-gyasztó számlájára megérkezett a teljes összeg.

MAGYAR FOGYASZTÓ/OSZTRÁK UTAZÁSI IRODA

A fogyasztók Tenerifén nyaraltak, azonban visszaindu-láskor az utazásszervező által küldött reptéri transzfer-busz az eredetileg megadott időpontnál később vette fel az utasokat a szállodánál, ezért lekésték a repülőjá-ratukat. A fogyasztóknak a hazajutáshoz új jegyet kel-lett vásárolniuk 350 EUR áron, továbbá az új járat in-dulási helye a másik tenerifei repülőtér volt, ahova taxi-val mentek át, amely további 77 EUR költséget ered-ményezett. Az utazási irodához benyújtott kártalanítási igényüket azonban csak részben kívánta az iroda megtéríteni, így a fogyasztók az EFK segítségét kér-ték. A magyar és az osztrák EFK közreműködésének köszönhetően az utazási iroda végül a teljes költséget megtérítette a fogyasztók számára. A teljes megtérü-lés: 427 EUR, azaz kb. 132.370,- HUF volt.

MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND ONLINE SZÁLLÁSKÖZVETÍTŐ

A fogyasztó feleségével foglalt szállást a vállalkozás honlapján nászútjukra. A vállalkozás mind az eredeti, mind pedig a nem sokkal későbbi módosított foglalást


116

visszaigazolta. Pár nappal később a vállalkozás értesí-tette a fogyasztót arról, hogy hiba történt, ugyanis a foglalásuk időpontjában ugyanarra az időszakra a vá-lasztott szobájuk már foglalt volt. A cég felajánlott egy másik szállást, illetve, hogy megtéríti a két hotel ára közötti különbözetet (325 EUR). A fogyasztó a felaján-lott szállást nem tudta elfogadni, mivel véleménye sze-rint a két szállás nem azonos minőséget képviselt. A fogyasztó ugyanezen okból nem tudta elfogadni a fel-ajánlott többi szállást sem, ezért egy, az eredetivel megegyező foglalást kért a cégtől.

A vállalkozás az EFK-Hálózat megkeresését követően fenntartotta álláspontját, azonban felajánlotta a foglalás ára 10%-ának (85 EUR, ~26500 Ft) visszatérítését, melyet a fogyasztó elfogadott.

MAGYAR FOGYASZTÓ/HOLLAND AUTÓKE-RESKEDŐ

A fogyasztó egy holland eladótól vásárolt egy használt autót. A vásárlás előtt többször egyeztettek, hogy mi-lyen hibák találhatóak az autón, de mivel a fogyasztó-nak a képek alapján nagyon jó állapotúnak tűnt, megvá-sárolta azt. Az autó Magyarországra történő megérke-zése és átvizsgálása után derült ki, hogy az autónak számtalan rejtett hibája van, amelyekről az eladó nem tájékoztatta a fogyasztót. A hibákról szakértői vélemény is készült. Az eladó által felajánlott kártalanítást a fo-gyasztó kevesellte, így az EFK segítségét kérte. Az EFK felvette a kapcsolatot az eladóval, amelyre az el-adó 500 EUR kártalanítás kifizetését ajánlotta fel. Az eladó EFK-nak küldött ajánlata nem felelt meg a fo-gyasztónak és úgy döntött, hogy bírósági úton kísérli meg a kártalanítás érvényesítését.

Miután a fogyasztó utánajárt a pereskedéssel és az esetleges végrehajtással kapcsolatos költségeknek, úgy döntött, hogy mégis elfogadja az eladó legutolsó ajánlatát, így végül a fogyasztó 500 EUR (kb. 150.000,- Ft) kártalanítást kapott az eladótól.

MAGYAR FOGYASZTÓ/ÍR ONLINE JEGYÉRTÉ-KESÍTŐ

A fogyasztó 2014. szeptember 29. napján repülőjegyet vásárolta az ebookers.ie oldalon 471,60 EUR értékben. Tekintettel arra, hogy a jegy igen kedvező árú volt, a fogyasztók jobban utánajártak, hogy mit tartalmaz a

jegyár és kiderült, hogy árazási hiba történt, és több fontos illeték, valamint adó nem került felszámításra. A fogyasztó felvette a kapcsolatot az ebookers-el és a jegy visszatérítését kérték A visszatérített összeg a jegy árának pusztán töredéke volt. Ezt követően 2014 nov-emberében az eladó is észlelte a problémát, hogy sú-lyos hiba történt az árazás kapcsán és teljes visszatérí-tést ajánlott fel. Mivel ez nem történt meg, a fogyasztó az EFK segítségét kérte a fennmaradó 264.52 EUR összeg visszatérítésében. Az EFK-Hálózat eredményes közbenjárásának köszönhetően a vállalkozási végül visszatérítette a fogyasztónak a hiányzó összeget. A megtérülés 264.52 EUR, ami kb. 83.000,- Ft.

EURÓPAI UNIÓS, IZLANDI, VALAMINT NOR-VÉG FOGYASZTÓK MAGYARORSZÁGI SZÉK-HELLYEL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL SZEMBEN BENYÚJTOTT HATÁRON ÁTNYÚLÓ PANASZAI

FRANCIA FOGYASZTÓ/MAGYAR BUSZTÁRSA-SÁG

A fogyasztó Prágából utazott volna Berlinbe 2014. au-gusztus 13-án. Az állomáson derült ki, hogy a járatot törölték. Egy másik társaságtól volt kénytelen jegyet vásárolni, hogy eljusson a célállomásra. Számtalan megkeresést követően a busztársaság azt ígérte októ-ber elején, hogy a fogyasztó két héten belül megkapja a fel nem használt buszjegy vételárát. Mivel ez nem telje-sült, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérte.

AZ EFK-Hálózatnak sikerült elérnie, hogy a busztársa-ság kifizette a szóban forgó összeget, 45 EUR-t (13780 HUF) a fogyasztó.

OSZTRÁK FOGYASZTÓ/MAGYAR VÁLLALKO-ZÁS

2012. március 2-án vásárolt a fogyasztó néhány kony-hai eszközt a vállalkozás üzletében. A fogyasztó a megvásárolt termékekhez külön vásárolt 3, illetve 4 évre terjedő kiterjesztett garanciát is. A fogyasztó kér-désére az üzletben azt a tájékoztatást kapta, hogy a kiterjesztett garancia érvényesítése Ausztriában meg-oldható. Ehhez képest a 2014 szeptemberében kiderült, hogy a meghibásodott hűtő-fagyasztót a fogyasztó nem


117

tudja megjavíttatni Ausztriában, kizárólag a saját költsé-gén. Közölték a fogyasztóval, hogy a garancia érvénye-sítése kizárólag Magyarországon lehetséges. A fogyasz-tó a javíttatást végül saját költségén elvégeztette, ezt követően pedig kérte a céget, hogy költségeit térítse meg, amelyre nem került sor.

Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként a fogyasztó visszakapta javításért kifizetett összeget (176,29 EUR), valamint a vállalkozás visszafizette a ki-terjesztett garancia árát is összesen 120,90 EUR-t. Így a fogyasztó összesen 297,19 EUR-t, nagyságrendileg 90640 Ft-ot kapott.

LENGYEL FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSA-SÁG

A fogyasztó és férje Katowice-Róma és Róma-Katowice járatára foglaltak helyet. A Katowice-Róma útvonalon minden rendben volt, azonban visszafelé ugyanazon az útvonalon, ugyanazzal a légitársasággal és bőröndökkel utazva az utasokat 65 EUR pótdíj megfizetésére kötelez-ték poggyászonként, arra hivatkozással, hogy a pogy-gyász mérete túllépte a megengedett határt. Az utasok szerint a bőrönd mérete 56 X 38 X 19,5 cm volt (szemben a légitársaság szerinti 56 X 45 X 25 cm-rel). A földet érést követően a panaszosok ismételten megmér-ték a bőröndöt a légitársaság egyik kollégájával, aki szintén megerősítette, hogy azok mérete nem haladja meg az előírtakat. Tekintettel arra, hogy az utasok állás-pontja szerint a pótdíj megfizetésére nem lettek volna kötelezhetőek, kérték a légitársaságot, hogy a kifizetett 2 X 65 EUR pótdíj összegét térítse meg nekik.

Az EFK-Hálózat arra való hivatkozással, hogy bár az utasok kézi poggyásza valóban meghaladta az előírt 42 X 25 X 32 cm mérethatárt, ugyanakkor az útjuk első felé-ben, valamint a földet érést követően is azt a tájékozta-tást kapták az utasok, hogy a poggyászuk mérete meg-felelő volt, sikerrel működött közre abban, hogy az utas ügyfélszámláján a 130 EUR (545 PLN, kb 39.650,- Ft) összeg jóváírásra került.

SZLOVÉN FOGYASZTÓ/MAGYAR KOZMETIKAI TERMÉKEKET ÁRUSÍTÓ VÁLLALKOZÁS

A fogyasztó 2015. május 2-án a vállalkozás által üzemel-tetett üzletben vásárolt termékeket. A vásárlás során

félreértették egymást az eladóval, és a fogyasztó által értett 150 EUR helyett 150.000 Ft-tal terhelték meg bankkártyáját. Miután a hibát észlelte, a fogyasztó visz-szament az üzletbe és kérte az összeg visszatérítését, azonban az eladó ezt elutasította. A fogyasztó két nap-pal később ismét visszament az üzletbe, hogy írásbeli panaszt tegyen az üzlet panaszkönyvébe. Az üzletben tartózkodó eladó felajánlotta, hogy a bankkártyára visz-szautalja a pénzt. A fogyasztónál már nem volt ott az eredetileg a vásárláshoz használt kártya, ezért egy má-sik kártyát adott át. Az eladó a POS terminálon keresztül elindította a visszautalást, melyről a fogyasztó nyugtát kapott, a vásárolt termékeket pedig az üzletben hagyta. Mivel az összeg továbbra sem jelent meg számláján, a fogyasztó érdeklődött bankjánál, ahonnan azt a tájékoz-tatást kapta, hogy nem rögzítettek ilyen összegű jóváírá-si kísérletet a számlán. A fogyasztó mindezek alapján továbbra is kérte, hogy a 150.000 Ft-ot (484,98 EUR) megfelelő összeget az üzlet az ígéretének megfelelően térítse vissza számára.

Az EFK-Hálózat megkeresését követően a cég teljesítet-te a teljes összeg visszatérítését.

ROMÁN FOGYASZTÓ/MAGYAR AUTÓKERESKE-DŐ

A fogyasztó romániai barátja részére Suzuki gépjármű-vet szeretett volna vásárolni használt autójának beszá-mításával, ezért a vállalkozás békéscsabai autószalonját kereste fel. Ott személyesen tájékozódott a kedvezmé-nyes feltételekről és a Romániába történő kivitelről. A márkaképviselet alkalmazottja informálta, hogy a meg-rendelt gépjármű új, EURO 6-osmotorral fog érkezni és kiterjesztett, kedvezményes összegű garancia érvényes rá. Ezt követően többször e-mailt váltottak, mivel a már-kakereskedés képviselője elismerte tévedését, azt, hogy az autóra 100.000 forint árkedvezmény is vonatkozik. Az elhangzottak és a megismert információk alapján a fo-gyasztó barátjával együtt a márkakereskedésben sze-mélyesen megrendelte a gépjárművet, melyhez LPG beszerelést is kért. A teljes vételár 3.177.000 HUF volt. A megrendeléssel egyidejűleg 400.000 forint előleget is fizettek. Két hét múlva a fogyasztó értesítést kapott a márkakereskedéstől, hogy az autót leszállították. A fo-gyasztó kérdésére a márkaképviselet alkalmazottja biz-tosította arról, hogy a gépjármű EUR 6-os motorral érke-zett. A fogyasztó a gépjármű dokumentumai alapján tá-jékozódott a motor típusáról az interneten. Ennek alap-


118

ján kiderült, hogy mégsem a kívánt és ígért motortípus van az autóban, és azzal Európában nem is forgalmaz-zák az autót. Ezen túlmenően az is bizonyossá vált, hogy a kiterjesztett garancia nem érvényes, ha az autót Romániában kívánják használni. A félrevezető informá-ciók és a nem szerződésszerű teljesítés miatt a fo-gyasztó barátja úgy döntött, nem kívánja átvenni a gép-járművet, és kérte az előleg visszafizetését. Ezt a vállal-kozás megtagadta, és arra hivatkozott, hogy előzetesen a fogyasztót megfelelően tájékoztatták a feltételekről, és a szerződésben szereplő gépjárművet szállították le. Megjegyzendő, hogy a szerződésben csak a gépjármű típusa, a motor lökettérfogata és a teljesítménye szere-pelt. A vállalkozás szerint – a fogyasztó elvárása a leg-újabb motortípust illetően túlzott volt. A fogyasztó eb-ben a stádiumban kereste meg az EFK-t és kérte a se-gítséget. Tekintettel arra, hogy bár a szerződő fél ro-mán volt, a nyelvi akadályok leküzdésére a megrende-lés és a panaszkezelés teljes folyamatában a magyar anyanyelvű fogyasztó képviselte romániai barátját az EFK előtt.

Az EFK-nak a vállalkozással történő egyeztetés során sikerült elérnie, hogy a vállalkozás teljes elutasító ma-gatartását megváltoztassa, és elismerte, hogy az alkal-mazottja hibázott, amikor téves, a ténylegesnél kedve-zőbb információkat adott a fogyasztó és barátja részé-re, nem győződött meg azok valódiságáról, és amely alapján a vevők a vásárlás mellett döntöttek. A vállalko-zás végül elállt eredeti álláspontjától és visszafizette a 400.000 HUF (1250 EUR) előleget.

BOLGÁR FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSA-SÁG

A fogyasztó vőlegényével együtt utazott Larnacából Szófiába a légitársaság 2014. június 7-i járatával. A pár Szófiából tovább kívánt utazni az Egyesült Királyságba, mivel oda költöznek. A járatot ketten egy feladott cso-maggal vették igénybe, azonban a csomag nem érke-zett meg velük együtt Szófiába. A fogyasztó a repülőté-ren jelentette a csomag hiányát, majd később telefonon többször érdeklődött annak státuszáról, de a bőröndöt nem találták meg. Mivel kártalanítást sem kapott a cso-mag elvesztéséért, több alkalommal felvette a kapcso-latot írásban is a légitársasággal. A légitársaság vála-szában a Varsói Egyezmény szerint az elveszett pogy-gyász súlya alapján ajánlott fel 434 EUR kártalanítást.

A fogyasztó ezt nem tudta elfogadni, mivel szerinte a légitársaság nem a bőrönd 32 kg-os súlyával, hanem annál alacsonyabbal számolt. A fogyasztó és vőlegé-nye az elveszett bőröndben lévő tárgyaik, valamint az elveszés miatti vásárlásaikért kártalanítást kértek fejen-ként 1277 EUR, azaz összesen 2554 EUR összegben. A vásárlások egy része a fogyasztó vőlegényétől szár-mazott, aki időközben továbbutazott az Egyesült Király-ságba. A légitársaság az EFK-Hálózat megkeresését követően azt a választ adta, hogy a csomagban lévő tárgyak értéke alapján csak abban az esetben tudná-nak kártérítést fizetni a fogyasztó számára, ha bizonyí-tani tudná, hogy az adott tárgyak valóban a bőröndben voltak. A fogyasztó által felsorolt tárgyak alapján a légi-társaság a bőrönd súlyát 20 kg-ban állapította meg, és erre tekintettel 434 EUR (132.370 Ft) összegű kártérí-tést ajánlott a fogyasztónak, illetve 50 EUR-t utazási kreditekben. A fogyasztó a kártérítést megkapta, az utazási krediteket azonban nem kérte.

BRIT FOGYASZTÓ/MAGYAR LÉGITÁRSASÁG

A fogyasztó maga és két lánya részére vett jegyet a 2013. szeptember 4-i Varsó-London járatra. Bár a fo-gyasztó elmondása szerint 3 teljesen egyforma jegyet vásárolt személyenként 1-1 feladott poggyásszal, csak a repülőtéren derült ki, hogy az egyik utas esetében nincs poggyász fizetve. A fogyasztó szerint ez a nem az ő hibájából következett be, de a foglalás visszaiga-zolását teljes terjedelmében (ahol a költséglebontás látható) nem tudta bemutatni. Emiatt a repülőtéren 252 PLN-t kellett fizetnie. A kézhez kapott számla szerint 3x84 EUR-t számoltak fel, holott csak egy poggyászt adott fel. A fogyasztó sérelmezi azt is, hogy ezen kívül 40 PLN adminisztrációs díjat is fizetnie kellett. További panasza, hogy az online beszállókártya kinyomtatása során nem tudta módosítani a lánya születési idejét technikai hiba miatt, ezért az ügyfélszolgálatot fel kellett hívnia és költségei (13,2 PLN) merültek fel. A fentiek miatt a fogyasztó összesen 305,2 PLN megtérítését kérte, de a légitársaság ezt elutasította. Ezt követően az EFK-t kereste fel és kérte segítségét.

Bár a légitársaság foglalási rendszerében a jelzett cso-mag nem volt rögzítve, és mivel a rendszer csak a fog-laláskor megadott adatokat tudja rögzíteni, a fogyasztó a foglaláskor nem adott meg feladandó poggyászt eb-ben az esetben, az EFK-Hálózat megkeresésére légi-


119

társaság méltányosságból felajánlotta, hogy a helyszí-nen fizetett poggyászköltségeket és a telefonos ügyinté-zés költségeit a fogyasztó törzsutas számláján jóváírta a későbbi utazásokra 265,02 PLN (61 EUR, 18.605 HUF) értékben.

LENGYEL FOGYASZTÓ/MAGYAR VÁLLALKO-ZÁS

A fogyasztó 2014. augusztus 15-18. dátummal szállást foglalt 2 főre budapesti szállodájukba. „Fedezze fel Bu-dapestet – 3 éjszaka” szlogennel hirdették a szállást 75 EUR/fő/3 éj áron. A foglalás visszaigazolásában 150 EUR plusz 9 EUR idegenforgalmi adó szerepelt (1,5 EUR/fő/éj). Amikor fizetésre került sor, a fogyasztó egy 194 EUR számlával volt kénytelen szembesülni. A fo-gyasztó még a helyszínen kifogást emelt a számlán sze-replő összeg miatt, azonban ott nem sikerült a panaszát eredménnyel rendezni, ezért rendezte a tartozást, de a későbbiekben írásban panaszt nyújtott be, jelezve, hogy igényt tart a foglalásban és a számlán szereplő összeg különbözetére. Augusztus 27-én a szálloda elkérte a visszautaláshoz szükséges banki adatait a fogyasztó-nak, azonban tényleges utalásra nem került sor.

Az EFK-Hálózat sikeres közreműködésének eredménye-ként a vállalkozás végül visszafizette a fogyasztónak a 36,04 EUR (11232,- Ft) különbözetet.

NÉMET FOGYASZTÓ/MAGYAR TRANSZFER BUSZTÁRSASÁG

A fogyasztók mindegyike két külön időpontra transzfert rendelt a szálloda és a repülőtér között. Mindkét esetben a fogyasztók megjelentek a megadott időpontban és he-lyen, de a busz nem érkezett meg. Az ügyfélszolgálat első alkalommal azt tanácsolta a fogyasztónak, utazzon taxival, és annak költségét visszatérítik a részére. A má-sodik alkalommal nem vették fel az ügyfélszolgálaton a telefont, ezért a fogyasztó szintén taxival jutott el a repü-lőtérre. Mivel a társaság nem térítette meg a többletkölt-ségeket, a fogyasztók megkeresték az EFK-t.

Az EFK-Hálózat segítsége révén a busztársaság megté-rítette a nem teljesített transzfer árát (24 EUR, 7320 HUF), azonban a taxiköltség visszafizetésétől elzárkó-zott az üzletszabályzatára hivatkozva, miszerint a fele-lősségvállalásuk legfeljebb a transzfer árának mértékéig terjed. Szlovák fogyasztó/Magyar webáruház

A fogyasztó rendelt egy porszívót, azonban nem volt vele elégedett, ezért határidőn belül élt elállási jogával. A vállalkozás futárja elszállította a terméket, azonban nem-sokára a fogyasztónak visszaszállította, mivel hiányzott a porszívóból a szűrő. A fogyasztó azt állította, hogy ná-la nincs a filter, és valószínűsíthetően nem is volt benne, ezért volt gond a termékkel. A cég tájékoztatta a fo-gyasztót, hogy a filter árát a fogyasztónak kell megtéríte-nie.


120

Európai Uniós projektek

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2015-ös évben három nagy projekt megvalósítá-sát vitte véghez: TÁMOP-6.1.6.-14/1-2015-0001, KEOP-6.4.0/14-2015-0001, valamint

az ÁROP 1.2.24-2014-2014-0001. Az Uniós támogatás segítségével az egészség- és környezettudatosság, illetve a fogyasztóvédelem szervezeti működésének fejlesztése kerülhetett előtérbe.

Rohanó társadalmunkban egyre kevesebb figyelmet szentelünk egészségünk és környezetünk megőrzésé-re. A nem megfelelő táplálkozásnak, az egészségtelen életmódnak, a környezetszennyezésnek mind van fo-gyasztásunkra visszavezethető okai. Az NFH az elmúlt évben kampánysorozataival változtatásra késztette a társadalom különböző csoportjait.

A kiemelt jelentőségű Európai Uniós projektek része-ként kiterjedt laborvizsgálatok eredményeivel szembe-sülhettek a fogyasztók, melyek közül kiemelendő a gyermekek egészségi állapotára veszélyt jelentő termé-kek vizsgálatai.

Több ezer kiadvány, infógrafikai kisfilmek, TV, rádió, óriásplakát hirdetések, közösségi oldalak és más online felületek segítségével mutatták be az egészségtudatos és fenntartható fogyasztói magatartást. A 70 állomásos kampány, illetve országszerte 37 helyszínen megvaló-suló road show rendezvénykamionja tájékoztatásul szolgált az érdeklődők számára, ahol a felmerülő kér-désekre szakemberek adtak választ.

A kereskedelmi szektor figyelmét képzésekkel, fóru-mokkal, a középiskolásokét speciális tanórákkal hívta fel a Hatóság azokra a szokásokká alakítható teendők-re, amelyek hosszútávon a tudatos életmódot segítik elő. Az Okosotthon és Okoskosár megújult felülete, és a Facebook játékok a legkisebb korosztály számára szórakoztató oktatási formát biztosítanak.

A megvalósult projektek következtében több tízezer fogyasztó kapott segítséget az egészség- és környezet-tudatosság felé vezető úthoz, és számos ponton sike-rült hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a fogyasztó-védelem szervezetrendszerét.

A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001

Az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítése (Te tudod, hogy hogyan lehetsz egészségtudatos fo-gyasztó?)” elnevezésű, TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projekttel a fo-gyasztók olyan hasznos, könnyen hozzáférhető, lé-nyegre törő és közérthető információkhoz jutottak, amelyeknek köszönhetően még többet tehetnek a sa-ját és családjuk egészségéért.

Megfelelő táplálkozás, mozgás – ma már sokan tud-ják, hogy ezek az egészséges életmód alapvető feltét-elei. De mit tehetünk még egészségünkért? Hogyan lehetünk egészségtudatosabbak? Mit vegyünk? Mit tegyünk? Milyen szempontok alapján válasszunk?


121

Az egészséges életmódhoz, illetve az egészségtu-datos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen a termékek összetételének tanulmányozása, vala-mint az olyan termékek választása, melyek az egészséges életmódhoz hozzásegítenek. Mind-ezekre való tekintettel a projekt részeként a Nem-zeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett vizs-gálatok kiterjedtek az étrend-kiegészítőkre és pezs-gőtablettákra, a diétás étrendhez illeszkedő és „mentes” jelöléssel ellátott termékekre, az energia-italokra és kávékra, a bőrrel érintkező termékekre, a játékokra, a lövedékes játékokra, továbbá az arc-ápolási termékekre (arckrémekre).

A kampány során több mint 70 állomáson - a leg-forgalmasabb bevásárlóközpontoktól a szakmai rendezvényekig - számos helyszínen találkozhattak a Hatóság munkatársaival az érdeklődők. A szak-emberek tanácsokkal, játékokkal segítettek abban, hogy a legfontosabb ismereteket elsajátíthassák. A kampány részeként több ezer kiadvány jutott el a fogyasztókhoz, melyekből olyan egészséghez és vásárláshoz egyaránt köthető információkról tájéko-zódhattak, mint a gyermekjátékok, az arckrémek vagy az étrend-kiegészítők.

Létrejött 14 szemléletformáló-, tájékoztató jellegű úgynevezett „infografikás” kisfilm, amely közérthe-tő, szórakoztató formában járul hozzá az egész-

ségtudatos fogyasztói attitűd kialakításához. A kisfilmek hozzásegítik az embereket azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában úgy hozzák meg vásárlási döntéseiket, hogy az az egészségüket szolgálja. Megtudhatják például, hogy mit jelente-nek a főbb jelölések és piktogramok a címkén, vagy mire figyeljenek, amikor gyermekeiknek vásá-rolnak játékot.

A lakosság mellett kiemelten fontos a kereskedelmi szektorban dolgozók egészségtudatos szempontok szerinti képzése. A piaci szereplők (például az élel-miszer-kereskedelemben dolgozók) az NFH által tartott előadásokon, oktatásokon ismerhették meg azokat az információkat, amelyeket beépítve tevé-kenységükbe elősegíthetik az egészségtudatosság növelését hazánkban.

Az egyik legfontosabb küldetés a felnövekvő gene-ráció szemléletformálása, ezen belül pedig az, hogy készséggé fejlesszük a tudatos, így az egész-ségtudatos szempontok szerinti döntéshozatalt. A kampány során „házhoz ment” a hatóság. Közel 20 középiskolában tartottak speciális órát a fiataloknak arról, hogy hogyan őrizhetik meg azt, amit most természetesnek vesznek, az egészségüket, illetve milyen hosszú távú következményei lehetnek a tudatos életmódnak.


122

A projekt keretében úgynevezett mikroinnovációs ötletek gyűjtésére és azok szakértői közreműkö-déssel történő kidolgozására is lehetőséget biztosí-tott a hatóság pályázat keretében. Az „Ötletverseny” célja olyan fejlesztési ötletek és ja-vaslatok felkutatása volt, amelyek alkalmasak arra, hogy újszerű és hatékony módon mutassák be az egészségmegőrzéssel, az egészséges táplálkozás-sal, az egészségtudatos vásárlással és fogyasztás-sal kapcsolatos szokásokat, módszereket, megol-dásokat, fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat, intéz-kedéseket. Az Ötletversenyt intenzív érdeklődés és a nagyszámú beérkezett pályamunka fémjelezte. Az ötletek rendkívül színesek, sokrétűek voltak és létező jelenségekre, nyitott kérdésekre kívántak javaslatokat, válaszokat megfogalmazni. Az ötlet-gazdák olyan témákat vettek górcső alá, melyek a hatóság érdeklődésének középpontjában szerepel-nek és így összhangban állnak stratégia tervekkel, célkitűzésekkel.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata volt - külön prioritásként - az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása közvetett módon a prioritás célkitűzéseihez csatlakozva.

Az európai uniós támogatás segítségével létrejövő együttműködés és a megvalósuló informatikai fej-lesztések eredményeként közös társhatósági hon-lap jött létre. Megújult az NFH Okosotthon és Okoskosár online felülete valamint az NFH mobil alkalmazása. Létrejött továbbá két új Facebook játék az egészségtudatos szemlélet növelését elő-segítendő. A hatóság tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel tette teljessé a kampány megvalósulá-sát.

A projekt 2015. február 01. és november 30. között valósult meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában. A projekt összköltségvetése 618 714 289 Ft volt, amelyet 486 742 531 Ft összeggel támogatott az Európai Unió.


123

Mit vegyünk? Mit tegyünk, hogy környezettudatosabbak legyünk? A „Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül” elnevezésű, KEOP-6.4.0/14-2015-0001 azonosító számon regisztrált ki-emelt projekt a fogyasztással, fogyasztói magatartással összefüggő, azokból következő környezeti problémák, kedvezőtlen hatásokat igyekezett csökkenteni a fo-gyasztói döntések megfelelő orientálásával.

De mit tehetünk még környezetünk megóvásáért? Ho-gyan lehetünk környezettudatosabbak? Mit vegyünk? Mit tegyünk? Milyen szempontok alapján döntsünk?

A projekt célja a fogyasztással, fogyasztói magatartás-sal összefüggő, azokból következő környezeti problé-mák, kedvezőtlen hatások csökkentése a fogyasztói döntések megfelelő orientálásával, a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítve a környezeti szempontból kedvező döntések meghozatalát információnyújtáson, tájékoztatáson, szemléletformáló kampányon keresztül annak érdekében, hogy a vásárlók speciális tudás nél-kül is tudjanak dönteni a termékekről a környezettuda-tossági szempontok alapján.

Társadalmunkban a fogyasztás, a különböző termékek felhasználása és elfogyasztása közvetlen és közvetett környezeti terhelést okozó tényezőként jelenik meg. A fogyasztás jellemzőiből származó környezeti problémák

okai sokrétűek, melyben jelentős szerep jut a fogyasz-tói szokásoknak.

A Fenntartható fogyasztás szemléletformáló kampány keretében közel 160 milliószor látták, hallották az ál-lampolgárok az NFH kampányának elemeit TV, rádió, órásplakát hirdetéseken keresztül, továbbá kisfilmek, kiadványok, közösségi oldalak és mobil applikáció ké-szültek, valamint road show keretében egy rendezvény-kamion országszerte 37 helyszínen mutatta be a pro-jektet.

A szemléletformáló kampányok és rendezvények során célunk volt a napi, vagy a háztartáshoz kapcsolódó vi-selkedési alternatívák megismertetése és tudatosítása, az alábbiak szerint:

• „Válassza a „helyi”, illetve a minél kisebb szállítá-si távolságot igénylő termékeket!”

• „Válassza az alacsony feldolgozottságú, minél k e v é s b é c s o m a g o l t , v a g y m i n é l környezetbarátabb módon csomagolt terméke-ket!”

• „Vásároljon biotermékeket!”

• „Használjon környezetbarát tisztítószereket!”

• „Törekedjen az erőforrásokkal való takarékos-ságra!”

KEOP-6.4.0/14-2015-0001


124

A szervezeti fejlesztések alapvető célja, hogy az NFH közép és hosszútávon a fenntartható fogyasz-tás legnagyobb állami szereplőjévé váljon. Ennek keretében külföldi jó gyakorlatok gyűjtése és elem-zése, stratégiai fejlesztések, belső képzések, labor-fejlesztési tervek, valamint fenntarthatósági kommu-nikációs fejlesztések történtek meg.

A projekt megvalósítási ideje 2015. február 01. és október 30. között zajlott, az Európai Unió támogatá-sával, az Európai Regionális és Fejlesztési Alap társfinanszírozásában. A projekt összköltségvetése 409.496.230. Ft volt, amelyet az Európai Unió 341.213.608. Ft összeggel támogatta.


125

ÁROP 1.2.24-2014-2014-0001

„A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti mű-ködésének fejlesztése” elnevezésű, ÁROP 1.2.24-2014-2014-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt pro-jekt a fogyasztóvédelem intézményrendszerének haté-konyabb működését valósította meg.

A projekt egyik fő pillére a fogyasztóvédelmi politika kialakítása, melynek általános célja, hogy egy tartósan a fogyasztói bizalom növelését célzó átfogó stratégia keretében, fenntartható magas szintű fogyasztóvédel-met biztosítson, megfelelő eszközöket adjon a fogyasz-tók kezébe és a fogyasztókat helyezze a középpontba. A hatékonyabb fogyasztóvédelem, a fogyasztók jogér-vényesítési képességének és tudatosságának növelé-se, illetve a vállalkozások bevonásával zajló együttes célrendszer megvalósítása elengedhetetlenül feltételezi az állami fogyasztóvédelmi politikán túlmenően további szereplők aktív részvételét a rendszerben.

Stratégiai irányítás folyamatainak fejlesztése, új fo-gyasztóvédelmi stratégia, közvélemény-kutatások, fel-mérések. Fogyasztóvédelmi konzultáció, módszertanok és kapcsolódó eszköztárak, információs és döntésho-zatali módszerek, szakmai és támogató folyamatok fe-lülvizsgálata: Folyamatok felülvizsgálata és fejlesztése és operatív módszertanok, eszközök, sablonok felül-vizsgálata. Hatáskör-és feladatanalízis, díjak, bírságok felülvizsgálata, képzés, kompetenciafejlesztés: átfogó kompetenciafejlesztés.

Képzési stratégia, képzés, valamint nem formális szak-mai és/vagy kompetenciafejlesztő alkalmak Országos szintű tudásmegosztó rendezvények, tanulmányutak szervezése. Szervezeti együttműködés fejlesztése: bel-ső konferenciák, együttműködési fórumok, rendezvé-nyek. Kollaborációs és tudásmenedzsment informatikai megoldás, partnerségi együttműködés.

Az ÁROP projekt megvalósulásától várt eredmény, hogy javul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer mű-ködésének hatékonysága, minősége és eredményessé-ge a felülvizsgált folyamatok, eljárások, módszerek al-kalmazása, a munkatársak fejlesztése és az intézmény-közi, valamint a partnerekkel történő együttműködés erősítése révén.

A projekt megteremtette, illetve javította a fogyasztóvé-delmi intézményrendszer szervezetfejlesztésén keresz-tül a fogyasztóvédelem területén az eredményes piac-felügyeleti, a tudatos fogyasztói magatartást erősítő, preventív kommunikációs tevékenységeket, és az eze-ket megalapozó kutatási, elemzési, monitoring és érté-kelési tevékenységek megvalósításának szervezeti fel-tételeit.

A projekt 2015. január 01. és szeptember 30. között valósult meg, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium konzorciumi együtt-működésével. Az Európai Unió által nyújtott támogatási összeg 350.000.000 Ft volt, amely az Európai Regioná-lis és Fejlesztési Alap társfinanszírozásában jöhetett létre.


126

Az államreform operatív program keretében megvaló-sult közvélemény-kutatás ismertetése

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ÁROP-1.2.24-2014 „A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése” című kiemelt projekt keretében célul tűzte ki, hogy a fogyasztóvé-delem területén megteremtse, ill. javítsa az eredmé-nyes piacfelügyeleti, a tudatos fogyasztói magatar-tást erősítő, preventív kommunikációs tevékenysé-gek és az ezeket megalapozó kutatási, elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek megvalósítá-sának szervezeti feltételeit.

A fogyasztók véleményének megismerése elenged-hetetlenül fontos a fogyasztóvédelem irányainak, va-lamint a lakosság elvárásainak tekintetében. A köz-vélemény feltérképezésének további alapvető célja, hogy a fogyasztóvédelmi politika és stratégia megal-kotásakor a fogyasztói vélemények beépíthetők le-gyenek a jövőbeni irányokat meghatározó munka-anyagokba.

A 2015-ben elvégzett közvélemény-kutatás a fo-gyasztóvédelemmel kapcsolatos témákat, problémá-kat kívánta összefoglalni.

Az állam fogyasztóvédelemben való szerepét kísérel-te meg definiálni, abból a szempontból, hogy az ál-lam, hatóság aktivitásának mely ellenőrzési területeit kell erősítenie, vagy gyengítenie.

A 18 éven felüli korosztály mintavételezése rendkívüli eredménnyel zárult. A vásárlás leggyakoribb helyszí-nei közé a közepes vegyes üzletek, a hipermarketek és a kis üzletek tartoznak, e három helyen vásárol a válaszadók 84,3%-a. A fogyasztók a kínai piacokról rendelkeznek a legnegatívabb tapasztalatokkal, véleményük szerint itt tartják legkevésbé fontosnak a fogyasztói jogok biztosítását.

A fogyasztói jogok fontosságát a kutatás azon a kér-désen keresztül mérte, hogy a válaszadó szíveseb-ben vásárol-e olyan üzletben, ahol kiemelten kezelik ezeket a jogokat. A megkérdezettek többsége, közel 70%-a előnyben részesíti azokat az üzleteket, ahol a vásárlók jogait kiemelten kezelik.


127

A vizsgált személyek 40%-a szerint a termék minősé-gével van a legtöbb probléma. A leginkább aggályos területnek pedig a termékek minősége mellett három másik probléma, a megtévesztő hirdetések, az átlát-hatatlan árfeltüntetés és az alacsony jövedelem sze-repelt a válaszok között. A megkérdezettek tapaszta-lata szerint ezen árucikkek vásárlásakor fordult elő leggyakrabban, hogy azok nem felleltek meg az elvá-rásoknak.

A fogyasztók 13,3%-a számolt be arról, hogy az el-múlt 1 évben igénybe vett szolgáltatások közül leg-alább egy alkalommal nem volt megelégedve azzal. A problémás szolgáltatások leginkább a webáruházaktól származtak.

A válaszadók közel 40,0%-a azonban elégedetlensé-gének semmilyen formában nem ad hangot, a konf-liktus elkerülése vagy a megszokottság érzése okán. A válaszadók majd fele fordulna a Fogyasztóvédelmi

Hatósághoz, ugyanakkor ténylegesen kevesebb, mint 5 %-a tette már ezt meg.

Miközben a megkérdezettek 54,1%-a véli magáról, hogy legalább egy kicsit tájékozott a fogyasztóvédel-mi kérdésekben, valójában mindössze 6,9 % és 3,7 % tudta helyesen jogait.

A vállalkozások szerint a hatósági fogyasztóvédelem elsősorban az inkorrekt fogyasztókat védik, akik visszaélnek valós vagy vélt jogaikkal. Azonban a ke-reskedők szerint sem az elvárható korrektséggel áll a fogyasztókhoz a piacon lévő vállalatok többsége. Fontos lenne több konzultáció tartása a vállalkozások részére, aktívabb és hatékonyabb kommunikáció, nem csupán a fogyasztók, hanem a kereskedői oldal felé is. Formai hibák miatt ne büntessenek, egységes bírságolási gyakorlat alakuljon ki. A szankció mindig álljon arányban a vétséggel.


128


129

jelentes 2015

Documents