1

Januári ünnepek

(Szerző: Kapcsos Vivien – Nagy Mátyás)

Január 1. - Újév napján szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva,

amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét

igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami

újév napján történik az emberrel, vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog.

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként

húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.

Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

Január 6. Vízkereszt napja - általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is

meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a

„csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis

Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig

is létező szokás. Ekkor veszi kezdetét a farsang, és egészen hamvazószerdáig tart. A vízkereszt utáni

vasárnap Krisztus megkeresztelésének ünnepe.

Január 22. A Magyar Kultúra Napja. A népi hagyományban Szent Vince napján

a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában

vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon

a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt

az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.

Január 25. Szent Pál apostol megtérése. Ha „pálforduló” napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még

hosszú, kemény télre kellett számítani. A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen

jellemzi:

Pálnak fordulása

Fél tél elmúlása.

Piroska napján a fagy

Negyven napig el nem hagy.

Ha fénylik a Vince,

Megtelik a pince.

A ködös január

Nedves tavasszal jár.

Január 27. A holokauszt nemzetközi emléknapja

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Janu%C3%A1r#Janu%C3%A1ri_n%C3%A9pszok%C3%A1sok,_

hagyom%C3%A1nyo

2

A Magyar Kultúra Napjának története

(Szerző: Szabó László)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey

Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén (Szatmárcseke) a Himnusz kéziratát.

Ez a nap tehát a Himnusz szülinapja !

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk

évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk

a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel.

Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén

tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot, és azóta

rendre évente ünneplik meg ezt a napot.

Nemzeti imádságunk, a Himnusz Kölcsey Ferenc legismertebb és legnagyobb hatású verse. Ma ez

hazánk Alaptörvénybe iktatott állami himnusza A Hymnus kézirata egy nagyobb kéziratcsomag része,

amelybe folyamatosan kerültek bele a versek. A költemény először Kisfaludy Károly Aurora című

folyóiratában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben. Az eredeti kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt,

és közel százéves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A

Hymnus két lapon található, a kézirat sérüléseit tintamarás okozta.

A szöveghez Erkel Ferenc komponált méltó dallamot 1844-ben, ezért minden jeles alkalommal

énekelhetjük nemzeti imádságunkat.

A Himnusz megszületése előtt nem volt a magyarságnak egységes himnusza. Állami ünnepekkor az osztrák

császári himnusz hangzott fel, a katolikus magyarok a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket, a református

vallásúak a XC. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva..) énekelték himnuszként.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_kult%C3%BAra_napja

3

Oscar-díjas magyar filmek

(Szerző: Dóczi Boglárka)

Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia

által 1929 óta minden évben kiosztják több kategóriában

az Oscar-díjat. Bár nem vagyunk igazi „film-

nagyhatalom”, 1965 óta magyar filmek is indulnak az

amerikai díjátadón.

A Fábri Zoltán rendezésében készült A Pál utcai fiúk

(1968) és a Magyarok (1978), a Gyöngyössy Imre és

Kabay Barna rendezte Jób lázadása (1983), és Makk

Károly filmje, a Macskajáték (1974) azok az alkotások, melyek a díjat ugyan nem, de az Oscar-jelölést

megkapták.

Az első magyar játékfilm, a Mephisto 1982-ben kapta meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart.

A filmet Szabó István rendezte, akinek három másik rendezését is jelöltek ugyanebben a kategóriában:

a Bizalom (1980), a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988) című filmeket.

A Mephistó-n kívül Rófusz Ferenc A Légy című rövid animációs filmje a másik magyar gyártású film,

melyet Oscar-díjjal jutalmaztak, 1981-ben lett a legjobb animációs rövidfilm. 2016-ban a Nemes-Jeles

László rendezte „Saul fia” című játékfilm kapott Oscar-díjat, 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című

alkotása a legjobb rövidfilmek kategóriájában.

Számos Magyarországon született, majd külföldön sikeressé vált filmes kapott már korábban Oscar-díjat.

Csak néhány példát sorolunk fel, többek közt Korda Sándor, aki 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként

kapott díjat, vagy Kertész Mihály, aki 1943-ban a Casablanca legjobb rendezéséért vehette át az

elismerést. Rózsa Miklós zeneszerző zeneműveiért háromszor kapta meg az Oscar-szobrot (Ben

Hur, Kettős élet, Elbűvölve), és összesen 17-szer jelölték. Trauner Sándort látványtervezőként díjazták az

1961-es Legénylakásért. Forgatókönyvíróként Herczeg Géza kapott elismerést 1938-ban az Emile Zola

élete című filmért, Székely János 1941-ben az Arise, My Love című filmért, Pressburger Imre pedig 1943-

ban kapott Oscar-díjat A 49. szélességi fokért. George Cukor a legjobb rendezőnek járó díjat zsebelte be

1965-ben a My Fair Lady rendezéséért, 1944-ben Adolph Zukor (a Paramount Pictures alapítója) pedig

életműdíjat kapott az Akadémiától. Zsigmond Vilmos operatőrt eddig négyszer jelölték Oscarra, ebből

egyszer nyert díjat, 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokért.

Forrás: www. manda.hu

4

Hogyan lesz valami hungarikum?

(Szerző: Nagy A. Mátyás)

A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom,

amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely

a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. A hungarikum tehát lehet

termék, élelmiszer, szellemi dolog is.

A hungarikummá nyilvánítás többlépcsős, piramisszerű, alulról felfelé építkező folyamat. Az adott értéket

először a területileg hozzá köthető települési vagy tájegységi értéktárba kell felvetetni, amelyek kezelője

jellemzően a helyi önkormányzat. Az értékfelvételt bárki kezdeményezheti. Ezt követi – ha a felvett érték

megyei jelentőségű –felterjesztése a megyei értéktárba, de kivételes esetekben – például helyi értéktár híján

–rögtön ide is történhet a beterjesztés. Amennyiben az adott érték nem köthető konkrét helységhez, sokkal

inkább egy ágazathoz, a javaslat a minisztériumok által kezelt ágazati értéktárakba nyújtható be. A helyi

(települési, tájegységi és/vagy megyei) vagy ágazati értéktárba történő felvételt követően hivatalosan is

úgynevezett nemzeti értékké válik az adott tétel. A már felvett nemzeti értéket ezután – amennyiben

országos jelentőségű – kiemelkedő nemzeti értékké lehet nyilváníttatni. A Magyar Értéktárba történő

felvételhez a Hungarikum Bizottsághoz kell javaslatot benyújtani.

Néhány hungarikum (a teljesség igénye nélkül):

Agrár- és élelmiszergazdaság témakörben:

Pálinka , törkölypálinka

Tokaji aszú

kürtőskalács

makói vöröshagyma

Egészség és életmód témakörben:

Béres Csepp és Béres Csepp Extra

ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek

Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer

A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat

Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarikum_(jog)#Kultur%C3%A1lis_%C3%B6r%C3%B6

ks%C3%A9g

www.hungarikum.hu/hu/content/mik-azok-hungarikumok-0

5

Magyaros menü a magyar kultúra napjára

(Szerző: Krautheim Réka)

Levesnek a gulyáslevest választottam, ami igazi magyaros fogás. Nem olyan bonyolult az elkészítése,

igazából a húst kell előkészíteni a hagymás alapon, majd felönteni, és hagyni főni. (Persze ez is

bográcsban az igazi !)

Itt a receptje:

3 fej vöröshagyma, 8 dkg zsír, 4 tk pirospaprika, 1 kg

marhahús, só, bors, kömény (őrölt), 1 kg burgonya, 2

db zöldpaprika, 2 db paradicsom, 3 db sárgarépa, 3 db

fehérrépa, 2 gerezd fokhagyma. A csipetkéhez: 1 db

tojás,10 dkg liszt, só.

A csipetkéhez kell egy kis ügyesség, de érdemes

megpróbálni, finomabb és táplálóbb lesz tőle a leves.

Második fogásnak hagyományos túrós

csuszát ajánlok, a receptje:

40 dkg csuszatészta, 25 dkg húsos

szalonna, 50 dkg túró, 4 dl tejföl, só.

A tésztát megfőzzük, a túrót

rámorzsoljuk, és teszünk rá tejfölt. Ízlés

szerint lehet enni édesen vagy sósan (a

kisütött szalonnával megszórva). Nekem

a csusza nagy kedvencem!!!

Forrás: www. nosalty.hu

6

Egy jellegzetes magyar desszert

(Szerző: Kapcsos Bianka)

Egy finom ebéd, vacsora, vagy akár csak egy teázás elengedhetetlen

része a süti, ebben – mint sok másban is a konyhában – jók vagyunk!!!

(Főleg, ha desszertről van szó!)

A dobostorta Dobos C. József (1847–1924) híres pesti cukrászmester

alkotása, „találmánya”. 1884-ben azzal a céllal készítette el, hogy egy

sokáig élvezhető tortát hozzon létre (akkor még nem volt elektromos

hűtő). Legelső alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos

Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc

József is. A Dobos-torta Európa-szerte ismertté vált, más volt, mint az addig megszokott torták. Titka a

tészta és a pirított cukor mellett a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött

krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya

volt.

Ma az egész világon ismerik a dobostortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert. 2017-ben

Magyarországon miniszteri rendeletben határozták meg a híres torta összetételét és alakját: „kör alakú torta,

amelyben öt Dobos-lap között Dobos-krém található. A Dobos-lap és a Dobos-krém közel egyenlő

vastagságú. A Dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített Dobos-tető alkotja.”

Az eredeti Dobostorta receptje:

1 db 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg)

porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána

összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal. Egy

tortához szükséges krém összeállítása: 4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg) 14 lat (23 és fél dkg)

teavaj, 2 lat szilárd kakaómassza (3 és fél dkg), 1 lat vanílliás cukor (1,7 dkg) 2 lat kakaóvaj (3 és fél

dkg), 1 tábla csokoládé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 lat porcukrot gázon felverünk és ha meleg, addig

keverjük a gázról levéve, amíg ki nem hűl. 14 lat vajat jól kikeverünk, 1 lat vanílliás cukrot teszünk bele,

2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha

állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5

lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobostorta

7

Magyar motor és autóbusz

(Szerző: Fehér Zsolt)

Magyarország saját motormárkákkal is büszkélkedhetett korábban. (Igaz, ma már ezek a motorok veterán

járművek, mégis öröm látni őket!) Sok helyen klubokat alapítottak a büszke tulajdonosok, és egy-egy

alkalomra előveszik a régi járgányt.

Az egyik ismert márka a Csepel motorok.

A márkanév a Csepel motorkerékpárgyárban 1948 és 1954 között készült 125-ös és a 250-es

motorkerékpárok neve is volt.

Korábban, a két világháború között Csepelen, a Weiss Manfréd Acél – és Fémművekben az akkori

szabályok szerinti segédmotoros kerékpárokat gyártottak. Ezek 100 köbcentiméteres, legfeljebb 37,5

kilogrammos, jellemzően váltó nélküli, egyszerű motorok voltak WM, majd később WM Csepel

márkajelzéssel. Igazából innentől lehet számítani a Csepel néven készülő motorkerékpárokat.

A második világháború után a termelés csak lassan indult újra, eleinte még WM Csepel néven készültek a

motorkerékpárok.

Modellek:

WM 100/47, Csepel 100/48

Csepel 125/49, Csepel 125/50

Csepel 125T, Csepel 250U

Csepel 250/51

A másik ismert márka a Pannónia motorok.

Nagy fékdobosként emlegetjük a Pannónia korai

típusait, melyek 1954-1964 között készültek.

Az első ilyen Pannónia TL 1954-ben jelent meg.

Korszerű formaterve és a Csepel 250 –től örökölt

modern, megbízható motorja volt.

Csepel 125 Csepel 250

8

A bakteleszkópos, lengőnyerges Csepelhez képest előrelépés volt a

hátsó lengővilla és az egybeszabott laticel nyereg. Ezen forradalmi

megoldások a típus névben is megjelentek mely a ,,Teleszkóp,

Lengővilla” rövidítése volt. Modellek: TL, TLT, TLF, TLB, T1, P10,

T5, T5H, P20, P10H, P21, P12. A P21 típust rendőrmotorként is

használták.

Az Ikarus autóbuszok

Az Ikarus az egyik magyarországi gyártású autóbusz, és előtörténete egészen 1895-ig nyúlik vissza.

1951–ben egy hosszan tartó vita ért véget, amelyben szakmai és politikai erők csaptak össze abban a

tekintetben, hogy önhordó karosszériás vagy alvázas autóbuszokat kell gyártania a gyárnak.

A gyárnak Finta László volt a meghatározó formatervezője. Pomázon született 1934 január 3-án. 84 évesen,

2018. július 1-jén hunyt el, szülőhelyén helyezték végső nyugalomra.

Édesapja, Finta József faipari kisiparos volt. Szakmai tanulmányait a Népszínház utcai gépipari

technikumban folytatta, de a család jó anyagi helyzete miatt az egyetemi felvételi kérelmét elutasították.

A hadköteles kor elérésekor behívót kapott, és a kecskeméti tüzérseregnél lőelem-kidolgozó beosztásba

került. Ez idő alatt nagyrészt autodidakta módon, valamint Jurij Dolmatojszkil Autókarosszériák

tervezése és szerkesztése című könyvére támaszkodva megismerkedett az autókarosszériák szerkesztési

módjával, ez a későbbi formatervezői munkájára is hatással volt.

1956-os leszereléskor felvételi kérelmet nyújtott be az Ikarus autóbuszgyárhoz. Hirmann Antal főmérnök

jóvoltából nyert felvételt. Szakmai pályafutása a gyárhoz kötődik.

Néhány múltidéző kép, avagy a „klasszikusok”:

Ma is sok helyen használnak még Ikarus autóbuszt. Kényelmes, a motor hangja is jó. Nekem tetszik, jó

rajta utazni!!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannónia_(motorkerékpár)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikarus

Ikarus 180 . Ikarus 55 Ikarus 30 Ikarus 60T

Oldalkocsis Pannónia motor