Új civil tÖrvÉny a gyakorlatban - saldo · saldo 2015. április 20. saldo 2015. április 20. 22...

2015.04.28.

1

Civil szervezetek számvitele és adózása

2015

Előadó: Gottgeisl Rita könyvvizsgáló

Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke

Saldo Oktatási Központ

2015.04.20

SALDO 2015. április 20.

2

Jogi szabályozás – Jogi személyek

MINDEN jogi személyre általánosan érvényes szabályok, melyektől el lehet térni = III. könyv, 1. rész [3:1.§-3:48.§]

1. általános rendelkezések (típuskényszer, a jogi személy kritériumai (név, székhely, vagyon, szervezet, helytállási kötelezettség), hatókör

2. létesítés alapvető szabályai (létesítő okirat kötelező elemei)

3. szervezet és képviselet (a tagi, alapítói döntési jogkör és az ügyvezetés szétválasztása; határozathozatal ülés tartása nélkül; FB; képviselet; szervezeti egység jogalanyisága)

4. törvényes működés biztosítékai (bíróság, állandó könyvvizsgáló)

5. átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés


3

Jogi szabályozás – Egyesület

Egyesület = III. könyv, 2. rész [3:63.§-3:87.§]

Személyegyesítő forma!

a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, mely

nem alapítható gazdasági tevékenység céljára,

az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult,

vagyonát céljának megfelelően használhatja,

vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.


4

Jogi szabályozás – Egyesület Egyesület = III. könyv, 2. rész [3:63.§-3:87.§]

a definícióból kikerült az önkormányzatiság követelménye

minimális előírások az alapításra, működésre (tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése; alapszabály, szervezet)

felügyelő bizottság létrehozásának kötelező esetei:

ha a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy

a tagság létszáma a 100 főt meghaladja

Jogi szabályozás – Egyesület Egyesület = III. könyv, 2. rész [3:63.§-3:87.§]

megszűnés

jogutódlással = csak egyesület lehet az új jogi személy!,

jogutód nélkül = tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt, vezető tisztségviselő felelőssége), rendelkezés a fennmaradó vagyonról

SALDO 2015. április 20. SALDO 2015. április 20.

6

Jogi szabályozás – Alapítvány Alapítvány = III. könyv, 6. rész [3:378.§-3:404.§]

Vagyonkezelő forma!

új fogalmak: csatlakozó, kedvezményezett

nem csak tartós, közérdekű célra, hanem magáncélra is létesíthető, korlátok:

elsődlegesen gazdasági célra nem

alapító és csatlakozó, valamint ezek hozzátartozója kedvezményezett csak meghatározott célok (tudományos, irodalmi/művészeti alkotás gondozása) és szolgáltatásnyújtás (ápolás, gondozás, tartás, egészségügyi ellátás költségeinek, tanulmányok költségeinek fedezése)

2015.04.28.

2


7

Jogi szabályozás – Alapítvány

Alapítvány = III. könyv, 6. rész [3:378.§-3:404.§]

vagyoni juttatás teljesítése:

a működés megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig

a többit a nyilvántartásba vételt követő 1 éven belül

létesítés végintézkedéssel

végrendeletben vagy öröklési szerződésben = alapító okirat elemei!

örökhagyó meghagyásban = cél, vagyon, aki az alapítvány létrehozását követelheti

alapítói jogok gyakorlása = testületben is, az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok szerint

Jogi szabályozás – Alapítvány Alapítvány = III. könyv, 6. rész [3:378.§-3:404.§]

átalakulás = csak alapítvány lehet az új jogi személy, nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és a cél veszélyeztetésével

megszűnés = 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet

megszűnő alapítvány vagyona



9

Jogi szabályozás - új Ptk. átmenet Az új Ptk. hatályba lépésekor bejegyzett egyesület és alapítvány a hatályba lépést követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles az új Ptk. szerinti felülvizsgálatot és szükség szerinti módosításokat megtenni. [Ptké tv. 11.§ (1)]

Legkésőbb azonban 2016.03.15-ig el kell végezni a létesítő okiratok módosítását és változásbejegyzési kérelemként a bírósághoz be kell nyújtani.

Ha semmi más nem változik az új Ptk. miatt szükséges módosításokon kívül, erre a tényre a kérelemben utalni kell!

A nóvumokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a létesítő okiratban szerepelnek!

A nonprofit szervezetek gazdálkodása

a szervezet rendelkezésére álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása,

választások és döntések sorozata az elérni kívánt cél érdekében,

létesítő okiratában szereplő cél érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,

elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható,

tartozásaiért saját vagyonával felel,

alapítója, tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.



Gazdálkodó tevékenység

A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági események:

alap- (közhasznú ) és

gazdasági-vállalkozási tevékenység

Gazdasági-vállalkozási tevékenység

Jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet.



Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet:

Amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó éves jövedelme

Korlátozott hitelfelvétel és kötelezettség vállalás

Ügyvezető szerv feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.


2015.04.28.

3


Létesítő okirat működés szempontjából fontos kötelező elemei:

a jogi személy célja vagy fő tevékenysége,

gazdasági tevékenység folytatása, annak keretei,

a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje,

alapítvány esetén a vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai,

vezető tisztségviselők díjazása



Létesítő okirat hatása a működésre:

számvitel – alap- és vállalkozási tevékenység és könyvvezetés módja

társasági adó – kedvezményezett tevékenység és adomány

áfa – közérdekű céljára tekintettel mentes, közszolgáltató definíciója, közcélú adomány

szja – adómentes cél szerinti juttatások

cégautóadó – mentesség

1% - működési költség – cél szerinti ktsg


Számvitel Az egyesület és az alapítvány egyéb szervezetekként szerepelnek a Számviteli törvényben [2000. évi C.], és mint ilyenek, a törvényhez kapcsolódó külön kormányrendeletet kell az esetükben alkalmazni. [224/2000.]

A Civil törvény ide vonatkozó előírásait is alkalmazni kell a könyvvezetés, a beszámolás és a közzététel során. [Ectv. 27.§-30.§]

Az egyéb szervezeteknek ugyanúgy, mint a vállalkozóknak az üzleti évük utolsó napjára, illetve a megszűnés napjára beszámolót kell készíteniük. Az eltérés abban áll, hogy ezeknél a szervezeteknél nem alkalmazható eltérő üzleti év, az üzleti év – az alakulás, illetve a megszűnés évét kivéve – mindig a naptári évvel azonos, így a mérlegforduló napja mindig december 31-e.


Számviteli szabályzatok

Számviteli politika főbb szempontjai

közhasznú tevékenység – cél szerinti – vállalkozás tevékenység elkülönítése

bevételek forrásai

pályázati elszámolások rendje

közhasznú beszámoló részét képező adatok kinyerésének módja,

továbbutalásra kapott, a továbbutalt támogatások elkülönítésének módja,

a KSH felé nyújtandó adatszolgáltatáshoz szükséges adatok kinyerésének módja,

más, az adózás szempontjából fontos, azt alátámasztó egyéb analitikák vezetésének módja.



Számviteli politika főbb szempontjai

A számviteli politika részei

leltárkészítési és leltározási szabályzat

értékelési szabályzat

pénzkezelési szabályzat

számlarend, számlatükör (kettős könyvvitel esetén)

bizonylati rend (egyszeres könyvvitel esetén)



Számlarend (bizonylati rend)

meghatározza azokat az információhordozókat, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján a bizonylat fogalmi körébe tartoznak,

megszabja a bizonylatokon rögzítendő információk és adatok keletkezési helyét, a kiállításuk alaki, tartalmi és kelléki szabályait, valamint a továbbításuk rendjét (áramoltatási útvonal és kötelező mellékletek),

előírja a bizonylatok kezelésének, feldolgozásának, ellenőrzésének és megőrzésének szabályait a felelősök (feladatkörök) megjelölésével

megszilárdítja a bizonylati fegyelmet, szervezettebbé teszi az ügyviteli munkát és emeli annak színvonalát,

megismerteti a bizonylatok gazdasági és jogi jelentőségét, a gondatlan eljárások, a visszaélések vagy a súlyos mulasztások jogkövetkezményeit


2015.04.28.

4


A pénzkezelési szabályzat a pénzforgalom (készpénzes ill. banki) lebonyolításának

rendje, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi

szabályok, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és

eljárási rend a napi készpénz záró állomány maximális mértéke az ellenőrzés módját és gyakorisága a pénzszállítás feltételei a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartások

szabályozása


Számvitel és beszámolás

Lehetőség van egyszeres könyvvezetésre, ha

csak alaptevékenységből származó bevételük van (bevételi értékhatár nélkül), vagy

vállalkozási tevékenységet is folytat, de az alap- és a vállalkozási tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi 50 mFt-ot.

Ha a szervezet év közben jön létre, a könyvvezetés módjának megállapításához az éves szintre tervezett árbevételt kell figyelembe venni.



Kettős könyvvitelt vezet az, akinek

ez kötelező, mert

közhasznú minősítéssel rendelkezik (áttérés!),

nem rendelkezik közhasznú minősítéssel, de vállalkozási tevékenységet is végez, és tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben meghaladja az évi 50 mFt-ot,

ez saját választása.

Az egyszeresről a kettősre történő áttérést a közhasznú szervezet 2012.06.30-ig kellett elvégezze!

Az áttérésre a Sztv. 163. § kell alkalmazni.


22

Számvitel és beszámolás A beszámoló formája:

kormányrendelet szerinti

egyszerűsített beszámoló = egyszeres könyvvezetés

[224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 1-2. sz. melléklet]

egyszerűsített éves beszámoló = kettős könyvvezetés

[224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 4-5. sz. melléklet] vagy

a Számviteli Törvény szerinti

éves beszámoló = kettős könyvvezetés

[Sztv. 1-3. sz. melléklet]


Minden esetben biztosítani kell a szervezet

alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó

bevételeinek,

költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint

a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását.

[224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 6. § (7)]

Tételes elkülönítés » közvetlen kapcsolat

Megosztás » közvetett kapcsolat


Számvitel és beszámolás az egyes tevékenységekhez közvetlenül nem köthető

költségeit, ráfordításait (kiadásait) a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani,

a továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét a megosztásánál figyelmen kívül kell hagyni,

a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni.


2015.04.28.

5


25

Számvitel és beszámolás Év végén

egyeztetések, ellenőrzések,

eszközök és források számbavétele, értékelése és korrekciók végrehajtása

a főkönyvi számlák összesítésével főkönyvi kivonatot, illetve naplófőkönyvet készíteni, mely alapja lesz a beszámolónak.

Forma nyomtatványt kötelező használni, amik a kormányrendelet szerinti beszámolók tartalma alapján készültek.

Részei: a mérleg, az eredmény-kimutatás, a közhasznúsági melléklet és kettős könyvvitel esetén a kiegészítő melléklet

az egyszeres könyvvitelt vezetők számára: PK141

a kettős könyvvitelt vezetők számára: PK142


26

Számvitel – mérlegsorok tartalma Az eszközök a szervezet működését szolgáló, rendelkezésére

bocsátott javak összessége.

Befektetett eszközök: a szervezet működését egy éven túl szolgálják.

immateriális javak a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek

tárgyi eszközök az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek,

a befektetett pénzügyi eszközök melyeket hosszabb távra fektetett be a szervezet, azért, hogy tartós jövedelemre tegyen szert


27

Számvitel – mérlegsorok tartalma Tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok:

Bekerülési érték, értékcsökkenés elszámolása, értékelés, értékesítés általános szabályok szerint

(tényleges használati idővel arányos leírás lényeges lehet!)

Támogatásból vásárolt eszköznél:

a támogatás összegéből a bekerülési értékkel arányos részt (100%-os támogatás esetén az egész összeget) halasztott bevételként kell kimutatni,

a halasztott bevételt az értékcsökkenés elszámolásával egy időben, azzal arányosan kell feloldani, azaz a bevételek között kimutatni.

A támogatási összeg nem csökkenti a bekerülési értéket!!!


28

Számvitel – mérlegsorok tartalma Tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok:

Támogatásként (térítés nélkül) kapott tárgyi eszköz:

a térítés nélküli átadás/átvétel szabályai szerint rendkívüli ráfordítás/bevétel,

az átvevőnél halasztott bevételek közé kell elvezetni és

az eszközzel kapcsolatban elszámolt költséggel arányos mértékben visszavezetni a rendkívüli bevételek közé.

Értékesítés:

akkor minősül kedvezményezett, azaz nem vállalkozásból származó bevételnek, ha kizárólag a közhasznú vagy a cél szerinti tevékenységet szolgálta!


29

Számvitel – mérlegsorok tartalma Forgó eszközök: a szervezet működését egy éven belül

szolgálják.

készletek a szervezet tevékenységét közvetlenül szolgáló eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra;

követelések többek közt azok a jogszerűen járó pénzértékben kifejezett igények, melyek a másik fél által elismert, a szervezet által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származnak;

értékpapírok a rövidtávra szóló befektetések, amelyeket forgatási célból vásárol a szervezet;

pénzeszközök között van a készpénz, a bankszámlán elhelyezett pénz, az elektronikus pénz.


30

Számvitel – mérlegsorok tartalma Az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek azok a

tételek, melyek kiadásként már felmerültek, de ténylegesen a következő időszakokat terhelik költségként, és azok a bevételek, melyeket már teljesített a szervezet, és a tárgyévre vonatkoznak, de az elszámolásuk csak a következő időszakban lesz esedékes.

2015.04.28.

6


31

Számvitel – mérlegsorok tartalma A forrásokat saját és idegen részre osztjuk fel, és itt mutatjuk ki a

passzív időbeli elhatárolásokat is.

A saját forrás a saját tőke, melynek a részei:

induló tőke – az alapítványnál az alapító által rendelkezésre bocsátott összeg,

tőkeváltozás az előző évek eredményeinek összessége (célszerinti-vállalkozási tev. bontásban!),

lekötött tartalék jogszabályi előírások alapján a tőkeváltozásból átvezetett érték,

értékelési tartalék – piaci értékre történő értékelés alapján képzett értékhelyesbítés tartaléka,

tárgyévi eredmény alaptevékenységből (célszerinti-közhasznú),

tárgyévi eredmény a vállalkozási tevékenységből.


32

Számvitel – mérlegsorok tartalma Céltartalékok képezhetők a várható és jelentős jövőbeni

költségek fedezetére, a valós eredmény megállapítás érdekében.

Kötelezettségek a szervezet által igénybevett szolgáltatásokból, szállításokból származó elismert, pénzben kifejezett tartozások. Időtartamuk alapján lehetnek: hosszú lejáratúak, melyeket egy évnél hosszabb időtartam alatt

kell megfizetni,

rövid lejáratúak, éven belül kell őket megfizetni

hátrasorolt kötelezettségek, melyeket a legutolsó helyen kell visszafizetni


33

Számvitel – mérlegsorok tartalma A passzív időbeli elhatárolások a beszámoló fordulónapja

előtt befolyt bevétel, mely ténylegesen a következő időszak bevétele lesz (következő időszaki költségek ellentételezése), vagy a fordulónap előtti időszakot érintő költség, mely a következő időszakban merül fel kiadásként, ekkor kerül számlázásra.

A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, a fejlesztési célra kapott támogatásokat, amikor a belőlük vásárolt eszköz elszámolása több évet érint. Ekkor az eszközök értékcsökkenése arányában kell majd a kapott fejlesztési támogatást ténylegesen bevételként elszámolni.


34

Számvitel – eredménysorok tartalma

Az eredmény-kimutatás bevétel sorai:

értékesítés nettó árbevétele – a beszámoló évében tevékenységhez kapcsolódó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítetésről kiállított számla – áfa nélküli – értéke

egyéb bevételek – amik nem tartoznak az előzőekbe, és a rendszeres tevékenységhez kapcsolódnak, itt mutatjuk ki:

a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat,

a tagdíjakat,

alapítóktól kapott befizetéseket, ha azokat működési célra szánták,

a továbbutalási céllal kapott támogatásokat;


35


Az eredmény-kimutatás bevétel sorai:

pénzügyi műveletek bevétele – pénzeszközök kamata, árfolyam nyereség

rendkívüli bevételek – a működéstől, a tevékenységtől elkülönülő események bevétele, ebből ki kell emelni:

az alapítói befizetéseket,

a támogatásokat, melyek fejlesztési célt szolgálnak.

Fontos! Az összes bevétel sorból: ki kell bontani a közhasznú tevékenység bevételét, azaz az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásából származó bevételeket.


36


Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai:

anyagjellegű ráfordítások – többek közt a tevékenység során felhasznált anyagok és eszközök értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét kell kimutatni ezen a soron;

személyi jellegű ráfordítások – a tevékenységben részt vevők bérköltsége, egyéb díjazása, a természetben adott juttatások, és az ezek után fizetett járulékok + önkéntes munkaórák elszámolása.

Ebből külön ki kell emelni a vezető tisztségviselők juttatásait – úgy mint a bérköltséget, a költségtérítést, a kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozás mellett adott kölcsönt, a természetben adott juttatásokat;

2015.04.28.

7


37



értékcsökkenési leírás – az immateriális javak a tárgyi eszközök költségként itt kerülnek elszámolásra, a tervezett leírási kulcsok alkalmazásával a várható hasznos élettartam ideje alatt;

egyéb ráfordítások – az értékesítéshez nem kapcsolódó kiadások, és egyéb veszteség jellegű tételek, melyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel.

Itt számoljuk el

a költségek ellentételezésére adott támogatásokat;

a továbbutalási céllal kapott támogatásokat annak továbbutalásakor;


38



pénzügyi ráfordítások – fizetett kamatok, árfolyam veszteség;

rendkívüli ráfordítások – a rendes üzletmeneten kívül eső kiadások;

Fontos! Az összes ráfordítás sorból ki kell bontani a közhasznú tevékenység ráfordításait - az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásból származó költségeket, ráfordításokat.

Számvitel – önkéntesek elszámolása

EMMI-nél bejelentett fogadószervezetnél nyilvántartás alapján

Az önkéntes munkaóra értéke= a kötelező legkisebb havi munkabér 160-ad része

2014-ben 101.500/160=634,38 Ft/óra

2015-ben 105.000/160=656,25 Ft/óra

Önkéntes munkaidő elszámolás a személy jellegű egyéb ráfordítások között ↔ Közhasznú mutatóknál önkéntesek száma

Önkéntesek adott juttatások adómentesek, ha megfelelnek a 2005. évi LXXXVIII. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló tv. 2.§ (3)-ban foglaltaknak.


40

Számvitel – támogatások elszámolása

A támogatás

pénzbeli juttatás,

valamilyen pályázaton, vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet,

meghatározott célra,

elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá,

nem megfelelő elszámolás esetén visszafizetési kötelezettség terheli a szervezetet,

az alaptevékenység mellett a vállalkozási tevékenységhez is kapható.


41


Az adomány nem támogatás!

pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás,

csak a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósításához kapcsolódhat,

szabadon rendelkezhet vele a szervezet,

konkrét elszámolási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, de az adományozó bizalmának megtartása miatt fontos külön kezelni és beszámolni a felhasználásáról,

A beszámolóban külön tájékoztató adatként ki kell mutatni a kapcsolódó NEA 5%-os normatív támogatás miatt.


Adomány az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.

Nem minősül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg az érvényes minimálbér összegének 25%-át (2014-ben 25 375 forint és 2015-ben 26 250 forint).


2015.04.28.

8


Az adomány gyűjtése

önkéntes,

nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével,

kötelező az adományozót folyamatosan, de legalább évente egyszer tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról, és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!) az általa használt tájékoztatási eszközön keresztül (honlap, hírlevél)

Nem minősül adománynak: közérdekű önkéntes munka, közösségi szolgálat, adományozott szerv, szövet!



Az adományok számviteli elszámolása:

az adományozó nyilvántartásaiban szereplő könyv szerinti értéken (önköltségen), ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni!

Pénz: egyéb bevétel a pénzmozgás időpontjában

Dolog: rendkívüli bevétel – halasztott bevétel - eszköz – költségelszámolással egyidejűleg, annak arányában bevétel

Szolgáltatás: rendkívüli bevétel –elszámolási számla – igénybe vett szolgáltatás



45


A szponzoráció nem támogatás!

tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás (általában reklámszolgáltatás – vigyázat! reklámadó!).

mindenféle a szerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához kötik a „támogatás” folyósítását.


46


A kettős könyvvitelben

a működésre és egyéb költségek ellentételezésére kapott, vissza nem térítendő támogatások esetén a támogatás egyéb bevételnek minősül, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezték. [Sztv. 77. § (2)]

a fejlesztési és más egyéb, az előzőekbe nem tartozó támogatások a rendkívüli bevételek közé tartoznak, de ezek közül a fejlesztési célra kapott támogatást halasztott bevételként időben el kell határolni és a fejlesztéssel megvalósult eszköz értékcsökkenésének megfelelő ütemben visszavezetni.


Pénzügyi/beszámolási teljesülés összehangolása a számvitellel

optimális esetben az időszakban felmerült költségek mindig ellentételezve vannak az elnyert pályázatból származó bevétellel

számviteli politikában szabályozni:

összemérés elve ↔ óvatosság elve

Befolyt pénz (támogatás vagy előleg) » kötelezettség

Elfogadott pénzügyi beszámoló » átvezetés bevételre



Devizában érkezett támogatások nyilvántartásának dilemmái:

Elkölthető

Forintban (átváltás után)

Devizában

Nyilvántartás árfolyama lehet

Támogató által meghatározott elszámolási árfolyam

Átváltás árfolyama

MNB árfolyam

Megoldás lehet: kvázi készletként kezelni a pénzt,

Számviteli politikában szabályozni , árfolyam különbséget nem finanszírozzák!!!


2015.04.28.

9


49


Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (6)–(7)] az olyan támogatás,

amelyet a szervezet kap és továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti tevékenységet közvetlenül megvalósítja (a kapott pénzeszközöket bevételként mutatja ki),

amelynek továbbutalása, átadása nem minősül a törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztésre adott támogatásnak, véglegesen pénzátadott eszköznek.


A támogatásokat a beszámolóban

az egyéb bevételből külön soron ki kell kibontani,

majd a Tájékoztató adatokban forrásuk szerint csoportosítva

bemutatni,

és a kiegészítő mellékletben támogatási programonként

részletezni.


Számvitel – közhasznúsági melléklet

Minden civil szervezet köteles

a beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg,

azzal összhangban,

közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a legfőbb szervvel el kell fogadtatnia.

[350/2011. Korm. rend. melléklet]

A közhasznúsági mellékletet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni!


52


A közhasznúsági mellékletben a közhasznú jogálláshoz szükséges adatokat kell megadni:

tárgyévben végzett különböző cél szerinti és közhasznú tevékenységeket (minden végzett feladathoz közfeladatot és a pontos jogszabályhelyet kell rendelni),

célcsoport, a civil szervezet tevékenysége kedvezményezettjeinek létszáma,

a szervezet eredményeinek szöveges bemutatása,

cél szerinti juttatásokat,

vezető tisztségviselőknek adott juttatások,

közhasznú jogálláshoz szükséges mutatók kiszámítása (megfelelő erőforrás, megfelelő társadalmi támogatottság).


53


Megfelelő erőforrás áll rendelkezésére =

Ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:

az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 MFt-ot, VAGY

a két év egybeszámított adózott (tárgyévi) eredménye nem negatív, VAGY

a személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét.


54


Megfelelő társadalmi támogatottsága van=

ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:

az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át, VAGY

a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, VAGY

a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

2015.04.28.

10

Számvitel – kiegészítő melléklet

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni:

a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként,

(támogatási program: központi, önkormányzati, nemzetközi forrás, vállalkozástól kapott)

a támogatási program keretében visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként,

a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.


56

Számvitel – letétbe helyezés A civil szervezet köteles az üzleti évről szóló beszámolóját a jóváhagyásra jogosult testület elé terjeszteni, hogy az elfogadhassa.

Ezt követően a képviseletre jogosult személy által aláírt

beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet és kiegészítő mellékletet,

és ha kell, a könyvvizsgáló jelentését

letétbe helyezni és közzé tenni minden év május 31-éig (az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig).

[Civil tv. 30. § (1)]


57

Számvitel – letétbe helyezés Ha a letétbe-helyezési kötelezettségét a civil szervezet elmulasztja, és egy éven belül nem pótolja, a bíróság ügyészségi ellenőrzést kezdeményez. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségét.

[Civil tv. 49. § (2)]

A http://www.civil.info.hu/intezze-el vagy a http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-

szervezetek/civil-nyomtatvanyok

honlapokon elérhetők a formanyomtatványok, melyek az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK program) segítségével lehet kitölteni.


58

Számvitel – letétbe helyezés A beszámoló benyújtásának szabályai az elektronikus rendszer

kialakításával 2015. január 1-e után a következők:

az elektronikus eljárásra kötelezettnek a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet elektronikus úton kell a bíróság részére megküldeni az Ügyfélkapun keresztül,

az elektronikus eljárásra nem kötelezettek papír alapú beszámolót küldenek a korábbi szabályok szerint, melyek elektronizálásáról a bíróság gondoskodik 20 munkanapon belül. (Választhatják az elektronikus beküldést is!)

A beküldött beszámolókat a bíróság a Civil Szervezetek Országos Névjegyzékében közzéteszi.

http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil/gyakorlati-tudnivalok

Számvitel – letétbe helyezés Elektronikus eljárásra kötelezett: a közhasznú szervezet a nem közhasznú szervezet, ha

formáját tekintve: köztestület, kölcsönös biztosító egyesület, hegyközség, párt, országos sportági szakszövetség, szövetség,

jogi képviselő útján jár el.

Ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, a közzétételt ott is meg kell tenni, és folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.

(2014. évi beszámolót 2018. május 31-ig!)


60

Átalakulás Megszűnés jogutódlással

Átalakulás

Egyesülés

Összeolvadás

Beolvadás

Szétválás

Különválás

Kiválás

Beolvadásos kiválás

Beolvadásos különválás

http://www.civil.info.hu/intezze-el



http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok





2015.04.28.

11


61

Átalakulás Átalakulás folyamata

Döntés

Átalakulás terv – átalakulás fordulónapja

Vagyonmérleg tervezet(ek) elkészítése

Átalakulási terv elfogadása

Átalakulási döntés közzététele

Átalakulás bejegyzése

Vagyonmérleg tervezet fordulónapjára számviteli beszámoló, adóbevallás készül.

A bejegyzésig a szervezet változatlan formában működik.


62

Átalakulás Átalakulás folyamata

A bejegyzést követően

A megszűnő szervezet a bejegyzés napjával végleges vagyonmérleg készít

Adóbevallások a még le nem zárt időszakról

A meg nem szűnő szervezet folyamatosan vezeti tovább a könyveit


63

Megszűnés Jogutód nélküli megszűnés

határozott időtartam eltelt

A megszűnésre meghatározott feltétel bekövetkezett

A tagok, vagy alapítók elhatározzák

Az arra jogosult szerv megszűnteti

Egyesület végelszámolás

A cél megvalósult

A cél megvalósítása lehetetlenné vált, és nincs új cél

A tagok száma 6 hónapon túl nem éri el a 10 főt


64

Megszűnés Alapítvány megszűnése

Az alapítói cél megvalósult, és az alapító nem jelölt meg új célt

Az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és nincs lehetőség a módosításra, vagy jogutóddal történő megszűnésre

Legalább 3 éve nem folytatja a tevékenységét

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt, a megszűnési okokról a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorlót, és ő teszi meg a szükséges intézkedéseket.


65

Megszűnés Végelszámolás folyamata

Akkor, ha a szervezet nem fizetésképtelen, mert ekkor felszámolás lesz

Egyesületnél a végelszámoló jelenti be a bíróságra (PK 156)

Alapítványnál nincs bejelentés – bírósági határozat alapján indul

A végelszámolás során a szervezet vagyonával kell elszámolni

Tájékoztatási kötelezettség 15 napon belül – bankok, munkaügyi szervezetek – munkavállalók esetén


66

Megszűnés Végelszámolás számvitele

Tevékenységet lezáró beszámoló a 30. napig

Hitelezői igénybejelentés a közzétételt követő 40. napig

15 napon belül jegyzék a hitelezői igényekről

15 napon belül beadni a bíróságra, és értesíteni a hitelezőket

Korrigált tevékenységet lezáró beszámoló – vagyon/kötelezettség – forrás pótlás

A végelszámolás alatt beszámolási kötelezettség 12 havonta, majd a befejezéskor végső beszámoló – ez lesz a vagyonfelosztás alapja

2015.04.28.

12


67

Megszűnés Nyilvántartásból való törlés a végelszámolás befejezésekor

Alapítványoknál PK-101T

Egyesületek PL-102T

A kérelem melléklete:

az utolsó beszámoló

az adóbevallások

nyilatkozat az iratanyag megőrzéséről

nyilatkozat arról, hogy minden kötelezettségét teljesítette a szervezet

vagyonfelosztási javaslat


68

SZJA 1 % Kedvezményezettnek minősül

a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett

- egyesület (kivéve párt, biztosító egyesület, munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet)

- alapítvány, közalapítvány

ha belföldi székhelyű,

nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez és

létesítő okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem végez.


69

SZJA 1 % Regisztrációs kötelezettség

elektronikus úton

rendelkező évet megelőző év szeptember 30-ig

visszavonásig érvényes

változás bejelentés 15 napon belül

Az adóhatóság minden év január 1-én honlapján teszi közzé az adott évben felajánlásra jogosultak adatait (először 2015.01.01-én).

2014-ben a kedvezményezetti feltételek igazolására felhívott szervezetek egyben teljesíthették a regisztrációs kötelezettségüket is » 2014.09.30-ig csak a feltételeket először 2015-ben teljesítőknek kellett regisztrálnia!


70

SZJA 1 % Elszámolás

átutalást követő év december 31-ig történt felhasználásról és

az esetleges átutalást követő 2. év december 31-ig történő tartalékolásról

a kiutalást követő 2. év május 31-ig az adóhatóság részére elektronikus úton.

2015. május 31-én számolunk el a 2013-ben kiutalt összegről. (13KOZ)

2014. évet megelőzően kiutalt támogatások tartalékolására 2015.12.31-ig van lehetőség!

SZJA 1%

A KOZ-ban jelentett tartalékolások, illetve a számvitel szerinti halasztott bevétel eltérhet egymástól!

ha nincs korábbi évből tartalékolt SZJA 1% bevétele, akkor már a kiutalásának évében is fel tudja használni akár a teljes összeget » KOZ nyomtatványon nincs tartalékolás, könyvelésben nincs elhatárolás;

ha a kiutalás évében , és az azt következő évben felhasználja az egész összeget » KOZ nyomtatványon nincs tartalékolás, a kiutalás évéről szóló beszámolóban a kiutalás évét követő évi felhasználást el kell határolni;

ha kiutalást követő második évre is tartalékol » a KOZ nyomtatványban kimutatásra kerül a tartalékolt összeg, ami a kiutalást követő év végén a könyvekben is elhatárolásra kerül.


72

SZJA 1 % Felhasználás során

fenntartással, működéssel kapcsolatos költségek – a tartalékolásnál is figyelembe véve – együttesen nem haladhatják meg a felhasználás évében a felhasznált összeg 25%-át, max. 25 millió forintot,

reklám és marketing tevékenységre fordított összeg a 10%-át, max. 10 millió forintot.

[Szja 1% tv. 7.§ (9)]

A jogutód nélkül megszűnt szervezeteknek felajánlott összeget a NEA kapja meg, jogutódlással megszűntnél a jogutód, ha teljesíti a feltételeket.

[Szja 1% tv. 4.§ (4)]

2015.04.28.

13


SZJA 1 % Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét, postai, illetve elektronikus levelezési címét a kedvezményezettel közöljék.

[Szja 1% tv. 1.§ (6)]

Az adóhatóság október 30-ig adatot szolgáltat annak a kedvezményezettnek, akik ezt szeptember 30-ig igénylik.

Az adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban, kapcsolatfelvételre, tájékoztatásra lehet használni az adatszolgáltatást követő 5 évig.

[Szja 1% tv. 6/A.§ (1)]


SZJA 1%

A NEA bevételét képezi az szja 1% törvény alapján felajánlható és a ténylegesen kiutalt összeg közötti különbség.

[Civil tv. 58.§ (5)]

Az adott évi összeg a megelőző második adóév adataiból kerül meghatározásra.

Az 1% kiutalást az adóhatóság legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30-ig teljesíti a kedvezményezett részére.

[Szja 1% tv. 6.§ (1)]


75

Társasági adó Adóalany: az alapítvány, a közalapítvány és a egyesület

A törvény alapítvány és egyesület esetében vizsgálja, hogy

a szervezet végzett-e vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve

közhasznú minősítéssel rendelkezik, vagynem a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket

először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer,

a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható,

évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében!


76

Társasági adó Ha azonban a szervezet az adóévben

vállalkozási tevékenységből bevételt nem szerzett, illetve

ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el,

a társasági adóbevallás helyett,

bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a TAONY nyomtatványon → ki kell választani: igen

az adóévet követő év május 31-ig!

[Art. 31. § (5)]


77

Társasági adó Nem vállalkozási tevékenység:

a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;

a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni


78

Társasági adó

Az adóalap meghatározásánál a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kell kiindulni.

A civil szervezetekre nem vonatkozik a jövedelem(nyereség)minimum, még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységet is végeznek.

Nem terheli adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettség (így feltöltési kötelezettség) sem ezeket a szervezeteket

2015.04.28.

14


79

Társasági adó

Vállalkozási tevékenységet is végző szervezeteknél: a társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység pozitív

eredménye kettős könyvvitel vezetése esetén a vállalkozási

tevékenység adózás előtti eredménye, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a

vállalkozási tevékenység eredménye),

módosítva a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó (közvetlenül, vagy a közvetett kapcsolat esetén a bevétel arányosan számított) adóalap növelő és csökkentő tényezőkkel a speciális szabályokat is figyelembe véve.


80

Társasági adó Speciális módosító tételek: Az adóalap megállapításakor az általánosan alkalmazott

módosító tételek az alábbiakkal egészülnek ki: Közhasznú szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti

eredményt a vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20%-ával,

Minden alapítványnak, egyesületnek növelnie kell az adózás előtti eredményét: a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes juttatás

összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), vagy

ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik és nincs adótartozása, de a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket, akkor a juttatás meghatározott hányadával (a kedvezményezett tevékenység értékét meghaladó vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával).


81

Társasági adó Az általános és speciális módosító tételek figyelembevétele után egy ún. „köztes adóalapot” kapunk, melyből a tényleges adóalapot a csak a közhasznú besorolással rendelkező szervezeteknél figyelembe vehető kedvezményezett vállalkozási tevékenységre eső jövedelem kiemelése után kapjuk meg.

Az arányszámot szintén a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az ebből a tevékenységből származó összes bevétel hányadosa adja meg, melyet két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.

A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 15%-a.

Az adó mértéke 10%, (500 millió felett 19%).

Nem kell az adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, és nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át.


82

Társasági adó

Támogatókra, adományozókra vonatkozó előírások

Az adományozó csökkentheti az adózás előtti eredményét: közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött

tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú tevékenység támogatására, az adott évben visszafizetési kötelezettség nélkül adott

támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás bekerülési értékének 20%-ával közhasznú szervezet támogatása esetén, tartós adományozás esetén további 20%-ával,

együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig.


83

Társasági adó

Az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet által kiadott igazolással, melynek tartalma:

a kiállító és az adózó megnevezése, székhelye, adószáma,

a támogatás, juttatás összege, célja.

Az igazolást a kedvezményre való jogosultság napján, de legkésőbb az adóév végéig ki kell adni.


84

Társasági adó Alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyház

nem alkalmazhatóak a speciális szabályok abban az adóévben, amelyben a szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek minősül!

Közhasznú nonprofit társaság

Ha a közhasznú nonprofit társaság tevékenységét megváltoztatja, és ezáltal gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősül, akkor a közhasznú jogállás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni!

2015.04.28.

15


Civil szervezet mint foglalkoztató Ha munkaviszony vagy megbízásos jogviszony alapján teljesít kifizetéseket, ugyanaz vonatkozik rá, mint bármilyen más társaságra:

a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyve előírásaira, a minimálbérre, a bejelentési kötelezettségre, a költségtérítésekre vonatkozó szabályokra;

ha a foglalkoztatni kívánt személy biztosítottnak minősül, akkor munkavállalás esetén a bejelentést a munkába állást megelőző napon kell megtenni a _ _T1041 sz. nyomtatványon. (2015. évben 15T1041);

be kell tartani az adminisztrációs előírásokat: ezekben az esetekben is szükséges a személyes adatok regisztrálása, az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozatok megtétele.


Civil szervezet mint, kifizető

Adószámos magánszemély nem egyéni vállalkozó

- számla esetén is adólevonási kötelezettség

Ellenőrizési lehetőség:

https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekAdoszamAlapjan.action?view=

Adó és járulék fizetési kötelezettség

Elszámolás, befizetés, bevallás, adatszolgáltatás, bejelentés


Választott tisztségviselők

A választott tisztségviselők díjazása a személyi jövedelemadó törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ami az összevonandó adóalap része.

Speciális előírás, hogy a bevétellel szemben nem lehet költséget elszámolni.

Lehetséges azonban, hogy a feladatot ellenérték nélkül (nulla díjazás mellett) lássák el, és kizárólag költségtérítésben részesüljenek. Nem minősülhetnek költségtérítésnek az egyéb juttatások, pl. étkezési jegy, üdülési csekk stb.

A megállapodásban szerepeltetni kell, mennyi a díjazás, és mennyi a költségtérítés, illetve ezzel szemben milyen költségeket számol el a választott tisztségviselő.


Önkéntesek A közérdekű önkéntes tevékenység egy külön törvényben szabályozott jogviszony, melynek végzője ellenszolgáltatás nélkül látja el feladatát. Önkéntes munkát bárki végezhet, aki betöltötte a 10. életévét. Lehet akár külföldi állampolgár is.

Nem minősül önkéntes tevékenységnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálat!

Önkéntes alapon munkát végzőket kizárólag a külön törvényben felsoroltak foglalkoztathatnak. Ezek az úgynevezett fogadó szervezetek.

A fogadó szervezeteknek előzetesen regisztrálniuk kell. Ehhez szükséges egy nyomtatványt kitölteni, és a minisztériumba (EMMI - társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek címezve) beküldeni.


Önkéntesek Fogadó szervezet lehet: a magyarországi székhelyű civil, vagy közhasznú szervezet a

közhasznú, és a működésével összefüggő tevékenysége körében; közszolgáltatása körében, a magyarországi székhelyű, illetve

magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve

intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény.


Önkéntesek Az önkéntesnek adott juttatások nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és természetbeni juttatásnak sem, azaz az ilyen juttatások után nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Ezek a következők lehetnek: munkaruházat, védőeszköz, az utazás a szállás és az étkezés biztosítása, az iskolarendszeren kívüli képzés költsége, a védőoltás, a szűrővizsgálat, a balesetbiztosítás és éves szinten a minimálbér 20%-át meg nem haladó értékű jutalom.

Az önkéntesnek adható juttatások közös jellemzője, hogy minden juttatás a közérdekű önkéntes munkával összefüggésben kell, hogy álljon, ahhoz elengedhetetlenül szükséges kell, hogy legyen.

https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekAdoszamAlapjan.action?view









2015.04.28.

16


Önkéntesek A juttatásokat az önkéntes szerződésben rögzíteni kell:

a tevékenység tartalma – helye – ideje - juttatások

Az önkéntesekről nyilvántartást kell vezetni:

1. Természetes személyazonosító adatok – állampolgárság

2. Lakcím

3. A szerződés tartalma

4. A tevékenység megkezdésének és megszűnésének időpontja

5. Az önkéntesnek adott juttatások

A nyilvántartást öt évig kell megőrizni


Cél szerinti juttatások Ösztöndíj Közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú alapítványból, közalapítványból fizetett összeg, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal, és a magánszemély oktatási intézményben folytatott tanulmányához, kutatásához, vagy külföldi tanulmányútjához járul hozzá. Minden más esetben, illetve más juttatótól ösztöndíj címén kapott összeg egyéb jövedelemként adóköteles.


Cél szerinti juttatások

Szociális segély

Az ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, akár pénzben, akár természetben nyújtva. Az jogosult rá, akinek a létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel képes biztosítani (vagyoni viszonyait is figyelembe véve).

Közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú alapítványból, közalapítványból fizetett, szociálisan rászoruló részére adott szociális segély, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal.


Cél szerinti juttatások Adómentes közcélú juttatás

A közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból, annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.

Nem lesz adómentes a bevétel, ha azt az alapító, vagy az adományozó, vagy a szervezettel bármely, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló magánszemély kapja, függetlenül annak jogcímétől.


Cél szerinti juttatások A egyesület, alapítvány által nyújtott természetbeni juttatások közül adómentes: a szervezet által azonos részvételi feltételekkel

szervezett, nem zártkörű rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint olyan ajándékok, melyek résztvevőnként azonos értékűek, és összköltségük nem haladja meg a rendezvény összköltségének 10%-át;

a sportversenyen nyereményként kapott érem, serleg, trófea

a egyesülettől (alapítványra ez nem vonatkozik!) évente egyszer kapott tárgyjutalom (ez nem lehet értékpapír) értékéből az 5000 Ft alatti rész.


96

ÁFA Adóalany a jogképes személy vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.

Gazdasági tevékenység: üzletszerű, tartós, rendszeres tevékenység, amelynek célja ellenérték elérése.

Az áfatörvény vonatkozásában közömbös, hogy mi a gazdasági tevékenység célja, és az sem meghatározó, hogy az adott tevékenységet eredmény elérése érdekében folytatja-e az adóalany.

A nonprofit szervezet tevékenységét mindig minősíteni kell az általános forgalmi adó általános előírásai figyelembevételével.

2015.04.28.

17

ÁFA

A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a következő tevékenységek mentesek az adó alól:

a közszolgáltató által nyújtott:

humán-egészségügyi ellátás,

szociális ellátás, ifjúságvédelem,

óvodai, diákotthoni, kollégiumi és a bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezések kivételével,

magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás,

az oktatói, tanári tevékenység;

a nonprofit szervezet a tagjainak teljesített szolgáltatása.


ÁFA Közszolgáltató:

a egyesület az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében,

az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenység tekintetében, az általuk fenntartott intézmények az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében,

a közhasznú, a kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet, az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében,

a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban szereplő tevékenysége tekintetében.

A kizárólag adómentes értékesítést végző adóalanynak nincs bevallási kötelezettsége, ha az adó-megállapítási időszakban sem fizetendő, sem levonható adója nem keletkezett.


ÁFA Alanyi adómentesség: választható, ha a gazdasági tevékenység várható, illetőleg tényleges árbevétele nem haladja meg az 6 millió forintot. Az értékhatárba nem tartozik bele a tárgyi eszközök,

immateriális javak értékesítése, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adó alól mentes szolgáltatásnyújtás és kapcsolódó termékértékesítés.

Az alanyi mentességet a tevékenység megkezdésekor, vagy a folyó naptári év végéig lehet választani.

Amennyiben nem választja/választhatja az alanyi adómentes státuszt a nonprofit szervezet, akkor általános forgalmi adót kell felszámítson.

Az adófelszámítási kötelezettség lehetővé teszi, hogy az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó, beérkező számlákban szereplő általános forgalmi adót levonásba lehessen helyezni.


ÁFA Sajátos jellegükre tekintettel adómentes tevékenységek adókötelessé tételének lehetősége:

az ingatlan bérbeadása és értékesítése esetén jelentőséggel bírhat

Aki adót számít fel a számlában, az adóbevallásra kötelezett, és az ehhez szükséges nyilvántartásokat is vezetnie kell.

Az adóköteles értékesítéshez kapcsolódóan lehetőség van az előzetesen felszámított áfa levonására.


ÁFA

Arányosítás:

Az előzetes általános forgalmi adó arányosítására van szükség, ha az nem rendelhető egyértelműen adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez.

Ennek folyamata:

1. Tételesen elkülöníthető előzetes áfa számbavétele

2. Tételesen el nem különíthető áfa megosztása a levonási hányad alapján

3. A levonási hányad:

az adólevonásra jogosító értékesítés nettó értéke + ennek előlege

az összes értékesítés nettó értéke és ennek előlege


ÁFA Számla kiállítási kötelezettség

A nonprofit szervezet is köteles számlát kibocsátani az általa végzett termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról.

Nem kötelező számlát kiállítani:

ha az értékesítés a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól,

az ellenérték (ami nem éri el a 900.000 Ft értéket) megfizetése készpénzben megtörtént, az igénybe vevő nem adóalany, és nem kéri a számlát.

Ebben az esetben az adóalany köteles az értékesítésről számviteli bizonylatot, nyugtát kibocsátani.

Az alanyi adómentes minőségében eljáró adóalanyok a kiállított számlában általános forgalmi adót nem számíthatnak fel.

A számlát a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani, amennyiben abban általános forgalmi adót számítanak fel.


2015.04.28.

18

ÁFA Nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány és a közcélú adományozás.

Közcélú adomány, közcélú adományozás

a közhasznú szervezet részére adott termék, szolgáltatás,

ha annak felhasználása a törvényben nevesített közhasznú tevékenység érdekében történik.


ÁFA

Feltételei:

Az adományozás dokumentumaiból nem lehet arra következtetni, hogy az csak látszólag szolgálja a közhasznú vagy közérdekű célt.

Nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, sem más közeli hozzátartozójának, vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának, és ezek közeli hozzátartozóinak – nem minősül ennek, ha az adományozó nevére, tevékenységére történik utalás.

Az adományban részesülő igazolást ad az adományozó részére, amely tartalmazza mind az adományozó, mind az adományozott nevét, székhelyét, adószámát, a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot.


Egyéb adók SZJA, járulékok

Reprezentáció és üzleti ajándék: [SZJA tv. 70. § (2a)]

adómentes az a rész, amely a közhasznú illetve cél szerinti tevékenységhez kapcsolódik, és

nem éri el a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, és

nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10%-a, és

az üzleti ajándék egyedi értéke a minimálbér 25%-át nem haladja meg.

Bevallás, adófizetés májusi 08-asban jún. 12-ig, kivéve ha nem felel meg az adómentes feltételeknek!


Egyéb adók

Szakképzési hozzájárulás:

Az egyesületek, az alapítványok nem alanyai a szakképzési hozzájárulásnak.

Rehabilitációs hozzájárulás:

Fizetésre kötelezett a 25 fő feletti alkalmazottat foglalkoztató alapítvány és egyesület, mint munkáltató, amennyiben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai létszám 5%-át.


Egyéb adók

Cégautóadó:

mentes, amit a 1991. évi LXXXII. tv. 17/D.§-ban felsorolt tevékenységek végzésére használnak az arra jogosultak

minden más általános szabályok szerint.

Illeték:

Teljes személyes illetékmentességben részesül:

az állami feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság

az egyesület, a köztestület

az egyházi jogi személy

az alapítvány, ideértve a közalapítványt is


ART – bejelentkezés/változás bej. 2015.01.01-től egyablakos rendszer, bejelenteni csak azt

kell, amit a bírósági nyilvántartás nem kér a 15T201CSZ nyomtatványon (változást 15 napon belül) a bírósági nyilvántartási számát,

a főtevékenységet – amiből várhatóan a legtöbb bevétel várható,

a ténylegesen végzett tevékenységet,

a székhelyen kívüli telephelyet, ha az nem szerepel az alapító okiratban,

az iratok őrzésének a helyét, ha az nem a szervezet székhelyén történik

a törvényes képviselő(k) adatai: neve, adóazonosító jele, állampolgársága, ha nem magyar,

a társasági adó törvény hatálya alá tartozás


2015.04.28.

19

ART - adónaptár minden hónap 12-e (1508): előző hónapra vonatkozó

kifizetések, juttatások, adókötelezettsége és járulékai (szja, nyj, ebj, szocho, eho)

minden hónap 20-a (1565, 15A60): havi áfa + EU összesítő

negyedévet követő 20-a (1565, 15A60): néves áfa + EU összesítő és (1501) rehabhj, kivéve IV., cégautóadó

adóévet követő május 31-e: PK141 vagy 142, 13KOZ, TAONY vagy 1429, HIPA, 1156 KSH

rendelkező évet megelőző szept. 30-a: 15EGYREG

adóévet megelőző dec. 31-e: 15T201CSZ áfa nyilatkozatok megtétele

adóévet követő febr. 25-e: (1501) IV. rehab + (1565) éves áfa


110

Közhasznú jogállás

A közhasznú minősítést a szervezet vagy az alapító

kérelmére a nyilvántartásba vételre jogosult szerv állapítja

meg és jegyzi be.

Non-profit gazdasági társaság már alapításkor, ha

Közszolgáltatási szerződést kötött

Kérelmező magánokiratban vállalja a feltételek teljesítését (szankciók!)


111


A 2012. január 1. előtt már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetekként működők

közhasznú szervezetként a régi feltételekkel 2014. május 31-ig működhettek

ettől az időponttól kezdve a bíróság hivatalból törölte a törvény hatályba lépése előtt megszerzett közhasznúságot, ha a szervezet kérelmezte a közhasznúság bejegyzését

a bejegyzés az új követelmények alapján történik

ezek a 2012-es és 2013-as beszámoló adatai alapján megállapított mutatószámok értéke, a közhasznú tevékenység és a kapcsolódó jogszabályhely meghatározása


112


Közhasznú szervezetté minősíthető:

a Magyarországon nyilvántartásba vett

közhasznú tevékenységet végző szervezet,mely

a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületei tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül, más személyek számára is hozzáférhetőek voltak)

megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá

megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.


113


A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat:

meg kell neveznie, hogy milyen közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végez, és a közfeladat teljesítését milyen jogszabály írja elő;

ki kell nyilvánítani, hogy ha van tagsága a szervezetnek, akkor tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból;

vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a cél-szerinti tevékenység megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet;


114


A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat:

gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania;

nem folytathat közvetlen politikai tevékenységet, pártoktól függetlennek kell lennie, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat;

2015.04.28.

20


115

Közhasznú jogállás A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását közhasznúsági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Minden beszámoló letétbe helyezés alkalmával a bíróság megvizsgálja, fennállnak-e még a feltételek, és ha nem

megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását és

törli azt a közhasznú nyilvántartásból. [Civil tv. 32.§ (6)]

A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg. [Civil tv. 48. §]


116

Közhasznúság elvesztése Jogi esetek

a szervezet május 31-ig nem kérte a közhasznú jogállás bejegyzését

június 1-től nem viselkedhet közhasznúként a törlő határozat hiányában sem

a szervezet május 31-ig kérte a közhasznú jogállás bejegyzését

pozitív döntés esetén folytatólagosan közhasznú

negatív döntés esetén június 1-től nem közhasznú

szervezet késve kérte a közhasznú jogállás bejegyzését

június 1-től a pozitív döntésről szóló határozat jogerőre emelkedéséig nem közhasznú, a jogerőre emelkedés napjától ismét közhasznú

Közhasznúság elvesztése

A nem közhasznú időszak alatt

nem élhet a közhasznúak kedvezményeivel

(SZJA, ÁFA, TAO)

nem adhat ki kedvezményre jogosító igazolást

(ÁFA, TAO),

DE a társasági adó számításakor a dec.31-i állapot a mérvadó.


118

Közhasznúság elvesztése - SZJA Egyes cél szerinti juttatások nem adhatók adómentesen, mint

az alapítvány, közalapítvány által folyósított ösztöndíj, szociális segély,

magánszemélynek nem pénzben adott juttatás, kivéve

ha hajléktalan, szociálisan rászoruló kapja, vagy

sportrendezvényhez kapcsolódik az Szja tv. 1. m. 8.7. szerint,

magánszemélynek pénzben adott támogatás, ha az nem haladja meg a minimálbér 50%-át.

Közhasznúság elvesztése - SZJA Továbbra is adómentesen adható

tagnak nyújtott szolgáltatás,

egyesülettől kapott tárgyjutalom évente egyszer, ha az 5000 forintot nem haladja meg az értéke,

nem zártkörű rendezvényen nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, kis ajándék.

Reprezentáció adózására, foglalkoztatottak utáni terhekre, szja 1%-ra nincs hatással!


120

Közhasznúság elvesztése - ÁFA

Csak azokat az ingyenesen átadott termékeket és nyújtott szolgáltatásokat ismeri el közcélú adománynak, – így nem tekinti adóköteles értékesítésnek – a nyújtó szempontjából, melyet

közhasznú szervezet kap, és

a juttatás körülményei megfelelnek az egyéb feltételeknek.

Ha a szervezet elveszíti közhasznúságát, nem adhatja ki a közcélú adományról szóló igazolást.

2015.04.28.

21

Közhasznúság elvesztése - Tao

Az adó megállapítása során

nem csökkentheti az adóalapját a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti nyeresége 20%-ával, és

a köztes adóalapból nem emelheti ki a kedvezményezett vállalkozási tevékenységgel adóarányos részt,

DE

ha nincs év végén adótartozása, nem kell vizsgálni a kedvezményezett vállalkozási tevékenység túllépését, illetve

nem kell megfizetni az adót, ha a vállalkozásból származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10%-át és összegszerűen a 10 millió forintot.


Közhasznúság elvesztése - Tao

A közhasznúság elvesztése a támogatókat is nehéz helyzetbe hozhatja, mert

számos kedvezményre jogosító támogatást csak közhasznú szervezet kaphat, és

a támogatási igazolás kiadásának időpontjában még nem biztos, hogy értesül a szervezet a közhasznúság elvesztéséről,

az igazolás kizárólag a közhasznú jogállás megléte alatt adható ki, visszamenőlegesen nem!


SALDO 2015. április 20. 123

Zárszó

Nagyon köszönöm a figyelmüket!

Gottgeisl Rita

Új civil tÖrvÉny a gyakorlatban - saldo · saldo 2015. április 20. saldo 2015. április 20. 22...

Documents