Szerkesztõ:Elder sun/ISFAHANIKODEX [bevezetõ szerkesztése]A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából< Szerkesztõ:Elder sun

[1]

RÉSZLET EGY KIADÁSRA VÁRÓ KÖNYVBÕL: ISZFAHÁNI KÓDEX, KRÉTAI KÓDEX... "...A kormány a jövõben a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát..."

HARMINC NYELVET TUDOTT. MI, VAJON MIT TUDUNK RÓLA?

Dr. Detre Csaba

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög(K) szövegek alapján

( Részlet egy kiadásra váró könyvbõl )

Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül.

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyûjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínûsíthetõ, hogy az eredeti nyelvtani váloganem öleli fel a szövegekben rejlõ ezirányú lehetõségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer y átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül.

Elsõsorban görög feljegyzések a valószínûleg a Kárpát-medencében és környékén élõ "szküthák"zót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén:etben vala az ige..."

Fonetika:

A hun betûk száma megegyezik a klasszikus örmény betûk számával, eltekintve az örményben nemtûvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek szerint a fonatikus betûkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerû összetételben. A magnetika szerinti átírást az örmény betûjelek alapján végeztük el, tudvalévõ az örmény betûren az írás története során. Az nem dönthetõ el bizonyosan, hogy a hun betûk tökéletes megegyzél eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".

Betûk a magyar átírás szerint:

a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nõ: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnõ,uralkodónõ: aszuni(I)

Fõnevek többesszáma:

A hun fõnevek nagy többsége magánhangzóval végzõdik. A fõnevek többesszáma a végzõ magánhangagánhangzó nélküli tõ+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végzõdõ szavaknál: tõ+KH. pl.h. A fentiektõl eltérõ rendhagyó fõneveket mindig külön jelöljük.

Fõnevek tárgyesete:

Magánhanzóval végzõdõ szavaknál: -T végzõdés, pl. kevit, mássalhanzóval végzõdõ szavaknál: -t.

Fõnevek birtokos esete:

Magánhangzóal végzõdõ szavaknál: -JE végzõdés, pl. kevije,többeszám: kevekhé. Mással hangzóvzõdés, pl. szömé

Fõnevek részes esete:

-egyesszám:-NEKI szóvégi képzõ, pl. kevineki=kõnek, többeszám: szótõ+-EKHNEKI szóvégi képzõ,köveknek

Fõnevek elvonatkoztató esete:

Magánhangzóval végzõdõ szavaknál:tõ+ -ETÜL szóvégzõdés, pl. kevetül, mássalhangzóval végzõdõevekhetül, szömetül.

Birtok helyzetû fõnevek ragozása:

neilim: nyilam neiliam: nyilaim

neilit: nyilad neiliat: nyilaid

neilej: nyila neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentõsszámú rendhmákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végzõdésû egyszótagú fõnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(cs stb.

a.e.:sor, t.e.:sort, r.e.:sornek, b.e.:sorej, e.e.: sortül.

birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.

Testrészek:

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelõ, csontvelõ: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szívtelen: szirünesen(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)

Családi viszonyok:

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, õsapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

võ: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)

család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfõ: öntatha(I),nemzetség õsanyja: öntamaia(I), tkh, törzsi: öntadisi(I), törzsfõnök: athama(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)

szeretõ(szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

név: ine(j)u(I)

Színek:

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros,vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínû: szorild(I)

lila: ûn, üjn(I)

Földrajzi fogalmak:

víz: vezi(I,K)

folyó: volgjagh(I)

patak: zu(I)

csermely, kis patak: zur(I)

tó: tava(I,K)

part: ugu(I)

föld(terület): maha(I)

iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)

pusztaság, legelõ: sziri(I,K)

síkság: sziris(I), szirild(I)

hegy: jagh(I)

hegyalja: soprun(I)

hegység: jaghek, jaghild(I)

lejtõ: lüthü(I)

völgy: vüldi(I)

árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)

erdõs hegyvidék: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)

Volga: Madüvolgjagh(I)

Don: Kücsüvolgjagh(I)

Dnyepr: Bastevolgjagh(I)

Krim: Khimru(I,K)

Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)

Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)

Kaukázus: Tesjaghild(I)

Kárpátok: Karrabata(I,K)

Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)

Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)

Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)

India: Hind(I) indiai: hindi(I)

Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettõ: Szelevu(I)

ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)

Észak: havald, északi: havaldi(I)

Dél: dele, déli: deli(I,K)

Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)

Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

Állatok:

nagy emlõs állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)

ló: lú(I,K), többessz.: luvekh

kutya: kutha(I,K)

oroszlán: singa(I)

tigris: sira(I)

hal: kala(I,K)

madár általában: márti(I)

sas: sas(I)

ölyv: hülie(I)

bika: büka(I)

ökör: bajla(I)

tehén: inke(I)

elefánt: játi(I)

medve: hevi(I)

farkas: jugra(I)

róka: vüla(I)

teve: tüve(I)

juh: hovi, többesz.: hovekh(I)

egér: csucsa(I)

patkány: racsa(I)

majom: majmun(I)

disznó:tonzu(I), tonszu(K)

szarv: szo(a?)ru(I)

sáska: sasaka(I)

béka: beka(I)

csalogány: bulbül(I)

kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)

gyík: klik(I)

sárkány: vom(I)

Növények:

erdõ: vanta(I), erdõs: vantasi(I), erdei: vanti, vantai(I)

tölgy: büldzse(I)

alma: alma(I)

árpa: árpa(I)

fa: fo(a?)va(I)

falevél: zize, zezi(I)

tõ(növény töve): tüvi(I)

fû: fövi(I)

dió: dzs(cs?)ijágh(I)

virág: virágh(I)

rügy, hajtás: csüma(I)

sás: sás(I)

Élettelen természet:

kõ: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

bronz: tesvase, szurrvase(I)

vas: tom(I,K)

tûz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)

zivatar: zud, zivud(I)

villám: düna(I)

szivárvány: egelü(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)

Társadalom:

város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)

falu: kügü(I)

többessz.: urrukh(=állam) (I)

ország, uralom: urruságh(I)

út: utu(I,K)

ösvény, csapás: pru, puru(I)

isten(?), õsapa: isatha(I)

hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)

szellem: chá'á(I)

diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)

õsapai, õsi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)

törzsfõnök: athama(I,K) törzsfõnöki: athamaji(I)

tartományúr, herceg: ishán(I)

férfi, fiú(?): pigu(I)

szövetség: khalka(I)

szövetség, szövetkezés katonai értelmében: bir(I), biren(I) : szövetségben lenni

összefogás: subir(I)

"felebarát": keltüdisi(I, lásd: Tizeszava)

ház: laka(I,K)

kapu: kapu(I)

vár, erõdítmény: vara(I,K)

fal: bata(I)

ól: holu(I)

birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)

katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)

had(sereg): hada(I)

földmûves: szamthagh(I)

út: hutu(I,K)

uralkodó, király: urrusi(I))

juhász: hovesi(I)

íjász, vadász: vijesi(I)

szó, beszéd: szava(I,K)

szótár: szavajülemid, szavajületild(I)

tudás, ismeret: tonde(I)

kincs: küncse(I)

kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)

bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)

gazdag: boja(I), gazdagság: bojad(I)

munka: acsata, acsatad(I), dolgozni: acsatin(I), munkás, dolgozó: acsatagh, acsatesi(I)

munkaeszköz: acsatild(I)

kínai: chán(I)

örmény: haj(I)

örmények, Örményország: Hajkh(I)

perzsa: parszi(I)

görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)

Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)

vásár: vásár(I)

kereskedõ: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)

ének: jenekh(I)

õr: wuri(I)

õrség: würükh, würesi(I)

védelem: sant(I)

szövetség: bir(I), összefogás: subir(I)

jelszó, jel: élü(I)

elõkelõ: dorga(I)

Történelmi személyek:

Rutichun: legendabeli keleti hun király, Kína területén háborúzott (Kr. e. 6-5.szd.), késõbbnyugati hun vezér neve is: valószínû jelentése: kemény harcos

Balamír, Balambér (4.szd.): Welamabiri: kitartó, szilárd szövetséges

Gotekhjebiri:gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: a gótok szövetségese

Bendegúz, Attila apja: Bendeguzi: kiszámíthatatlanul gyors parittya v. Bendeguzisi: u.a. vagy rajtaütõ parittyás, parittyával rajtaütõ.

Attila: Athira, jelentése atyácska. (az r helyetti l eltejedése vsz. mássalahangzó torzulás, vagy. a gót alak eltejedése. Gótul: Atila: atyácska

Buda: jelentése: fõpap, v. megvilágosult. (v.ö. szanszkrit)

Tesviju: tûzes íj, keleti hun király 5.szd. végétõl 6. szd. elsõ negyedében. Bizánci görög i.: Theseus

Kopibar: (Tesviju öccse) jól célzó. Esetleg öszzefügg a késõbbi magyar "Koppány" névvel.

Vallási, mondabeli személyek, fogalmak:

Asaraszúni(I): világot uraló nõ, a világot szülõ

Chunkh asarurrasagh(I): hunok világuralma

Azara(I):monda, Suchazara(I): szent monda, szent történet

Isechunkh athama(I):a hunok világot nemzõ õse

Asaront(I): A világ nemzése Isechunkh és Asaraszuni által

Asarfova(I): világfa

Igejibir(I): égi szövetség

Csillagok:

Csillag: azdigh(I)

Nap: Napi(I,K)

Sirius: Szuoi(I)

Vega: Aveni(I)

Arcturus: Szureni(I)

Capella: Golkeni(I)

Antares: Vereni(I)

Fomalhaut: Fomalhaut(I)

Rigel: Zarugh(I)

Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)

Altair: Athaira(I)

Aldebaran: Aldebaran(I)

Polaris: Egazdigh(I)

Regulus: Bájnekheni(I)

Spica: Memazdigh, Meme(I)

Pollux: Jerkeni(I)

Castor: Jerkaielo(I)

Dheneb: Arana(I)

Procyon: Somaielo(I)

Hamal: Azrateni(I)

Seratan: Ktüteni(I)

Mezartim: Oredeteni(I)

Csillagképek:

Általános megjegyzés: A hun csillagképek formálása nem megegyezõ aez egyiptomi-mezopotámiai-ab csillagképekkel, inkább mutat hasonlóságot a kínai formációkkal. Ez vonatozik az állatöviagképekre is. Az alábbiakban a hun csillagkép megjelölés mellet feltüntejük a mai csillagászmegnevezést is.

A +-el jelzett csillagképnevek jelentését nem ismerjük

Tejút: Éjalana(I)

Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I

Orion: Würen(I)+ (talán valamiféle õr)

Geimini (Ikrek): Jerku(I) - itt a név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.

Cassiopeia: Bollob(I)+

Draco: Sas(I) jelentése: sas

Corona Borealis: Einaia(I)+

Leo: Kutha(I) jelentése: kutya

Cygnus: Gize(I) jelentése: kereszt

Sagittarius: Vijesi(I), jelentése: íjász

Scorpius: Jijeti(I)+ (talán: rák)

Aries: Doitieloia(I)+

Auriga: Pszak(I) jelentése: koszorú

Taurus: Bara(I), jelentése: lándzsa

Virgo: Virágh(I), jelentése: virág

Capricornus: Beka(I) jelentése: béka

Canis Maior: Chun(I,K) jelentése férfi, harcos

Aquila: Viju(I),jelentése: íj

Delphinus: Kalujnidzsiszegh(I) jelentése: rombusz

Bolygók:

Hold: (H)Aji(I)

Vénusz(bolygó): Feni(I)

Marsz( bolygó): Verilun(I)

Jupiter(bolygó): Prálun(I)

Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

Idõszakok:

év: or

nap(idõ): bi(I), gin(nappal)(I)

TUDOMÁNYOK, TUDOMÁNYOS ESZKÖZÖK:

tudás: tued(I)

tudomány: tuedekh(I)

filozófia: bügücstued, bügücsszirtild(I)

könyv: kuna, tuedjülemild(I)

történelem: volgildid, volgildtued(I)

Szerszámok, fegyverek:

fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)

kard: szurr(I)

sarló: sarlagh(I)

pajzs: vapa(I)

lándzsa: bara(I)

íj: viju(I), ijász: vijesi(I)

íjhúr, ideg: itekh(I)

nyil: neil(I)

tegez: thegisz(I)

parittya: guzi(I)

kés: saku, szaku(I)

buzogány: tumba(I)

balta: balta(I)

kapa: taka(I)

sisak: sisak(I)

fejvédõ kendõ, fátyol(?), amelyet a koszorú alá tesznek: thaga(I)

ágy: gaja(I)

üst: hüsti(I)

amfora, agyagtartály: dengi(I)

kehely: glandi(I)

kulacs: budga(I)

kulacs dugója: thum(I)

öv: vüvi(I)

sátor: satur(I)

asztal: szeghán(I)

hurok: kirta(I)

kanál: luppa()l

Italok:

ital: hümild(I)

bor:bor(I)

tea: csaj(I)

Ételek:

étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem

hús: kisjú(I)

zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)

tojás: moni(I)

étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

Cselekedetek:

harc, háború: viti(I)

harcoló, harcos: vitesi(I)

érkezõ, (el)jövendõ: jüvendegh(I)

élõ: eleved, elevesi(személy)(I)

üzenet: isztild(I)

si, sivi(I): ütés, csapás

háború (nagy): patera(I)

vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)

vadászni: báilden:(I)

báili, báildesi: vadász(I)

üldözés: ildi(I)

üldözni: ilden(I), üldözõ: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)

vmit elõidézõ, kiváltó, elõhívó, kiváltó: pegun(I)

rajtaütés: bendi, bendikh(I)

(el)felejtés: velge, velgete, (el)fejeteni: velgetin(I)

metszés, tépés: eju(I), vmit metszeni, harántolni: ejen(I), evezés: ejuvezi, ejuveszi(I), evezni: ejuveszin(I), evezõ(eszköz): ejuveszild, ejuvezild(I), evezõ(ember): ejuveszigh(I)

ásás: asild(I), ásatás: asatild(I), ásni: asin(I), asatin(I): ásatni, ásó(eszköz): asava(I),): asagh, asesi(I)

vendég: vünd(I)

vendégség: vündild(I)

tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

guzin: parittyázni, parittyával lõni(I)

Elvont fogalmak:

kezdet, õsállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)

koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)

Világ: Asar(I)

összes: asresi(I)

egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)

gömb: theke(I), gömbölyû: thekild(I)

egyenes, igaz: ughi(I)

szám: szan

egyenes geometriai értelemben: idzsid(I)

sík geometriai értelelmben: ktünid(I)

háromszög: chormuszegh(I)

négyszög: nidzsiszegh(I)

széles: baste(I)

igazhit: ughihara(I)

élet, életkör, élettér: elve(I)

halál: jala(I)

szellem: chá'á(I)

idõ(mint folyamat): volgild(I)

õsz(évszak): szüvisz(I)

rés, lyuk: rási(I)

üreg: erig(I)

magasság, magaslat: hega(I)

szabadság: ijjú(I), szabad idõ, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)

fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)

ész: esze(I)

tanúbizonyság: zedauwajild(I, lásd:Tizeszava)

tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)

kanyar: kompu(I)

vég, vége vminek: verdzse(I)

baj: bû(I)

rossz szellem, rém: rime(I)

Névmások:

ez: ejsz(I)

az: ojsz(I)

az (ott távol): oti, ote, ota(I)

valamennyi: amenda(I), amenu(I): az összes, egy halmaz minden tagja, valószínûleg fõnév és mléknév értelemben is.

Tulajdonságjelzõk:

nagy: madü(I)

kicsi: kücsü(I)

kiváló, jó: bar(I)

magas: hegi(I)

megelõzõ: klüni(I)

következõ: jüvi(általában)I, vüni(ember)I

boldog: lünde(I)

fõ, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)

rossz: vatah(I)

hõs: hideo(I), hõsies: hideosi(I)

szent, örök: suchü(I)

eszes, okos: eszisi(I)

kemény: dita(I)

tûzbõl való: teszthi(I)

tüzes: teszthild(I)

öreg: vüregh(I)

õsz(hajú): szor(I)

régi: avesi(I)

új: vuli(I)

fél (vminek a fele): vele(I)

másik: keltüdisi(I)

iker-, kettõs: jerki(I)

messzi: meti(I), nessze lévõ ember: metesi, metisi(I)

hirtelen, váratlan, követhetelenül gyors: bende(I), bendi, bendikh(I): rajtaütés

feleslegs: berü(I), feleslegesen: berüin(I)

hamis: ullü(I), hamisan: ullün(I)

sivár: sivasi(I)

sivatag: sivasild, sivasad(I)

pusztulás: siva, pusztítás: sivata, sivatad(I),(háborús, emberi): sivatakh

Határozó szavak:

most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)

akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)

itt ez: hit(I)

ott az: hot(I)

ki: küh(I)

be: béh(I)

iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig

együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta

feleslegesen: berüin(I)

külön v.k./v.m.-tõl: klün

Helyhatározók:

hely, a tér egy része: thege(I)

belülrõl mozgató lélek, belsõ üreg, barlang: béla(I)

itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)

messze: mete(I)

Idõhatározók:

ma: ma, bima(I)

most: hima(I)

tegnap: klümma(I)

holnap: voljma(I)

sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idõ múlva: volgjama ben(I)

soha: sukhüne(I)

éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

MELLÉKNÉVI HATÁROZÓ nagy általánosságban, számtalan rendhagyó esettel: melléknév+N, pl. berüberün= feleslegesen

Kötõszavak:

és: aj(I)

éspedig: ajsi(I)

ha: cha(I)

mégis, ennek ellenére: idiam(I)

mégpedig (azért): ajsiam(I)

azérthogy: isiam(I)

Gyakorító képzõ:

-d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye

Kicsinyítõ képzõ:

-r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdõ, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány

Nagyító képzõ:

m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr

Elvonatkoztató képzõ:

- ság, -ség: -S szóvégi képzõ, pl. nagyság: madüs

Jelzõsített elvonatkoztató képzõ:

-SI szóvégi képzõ, pl.:. nagyságos: madüsi, hõsies: hideosi

Elvonatkoztató általánosító képzõ:

-ILD szóvégi képzõ, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

Nem:

nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

Posztpozíciók(I):

hen: -on,en,ön

ben: ban,ben

be: ba,be

wra: ra,re,reá

szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra

whet: val, vel

alto: vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötõ: át, pl. altvün: átjönni

velje: vmi felé, irányában

vojle: vmi fölé

wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)

en: általános tagadó posztpozició, fõnevek és igék elõtt is.

i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitõl, alakitõl. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.

no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben

dima: ellenében

dergü: vimivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti melléknévként

Postpos cumpraepos

sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:

veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

Számnevek(I):

Alapszámnevek:

egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi

kettõ: keltü tizenkettõ: tiz hen keltû

három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu

négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi

öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü

hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu

hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti

nyolc: loncsoj tizennyolc: tiz hen loncsoj

kilenc: klüntiz tizenkilenc: tiz hen klüntiz

tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khormu ben tiz száz: száth

negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer

ötven: hütü ben tiz

hatvan: hotu ben tiz

hetven:jeti ben tiz

nyolcvan loncsoj ben tiz

kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:

elsõ: elenisi

második: keltüsi

harmadik: khormusi....N-ik:.....-si

Törtszámnevek:

egyketted: idzsi-keltüdi

egyhamrad: idzsi-khormudi

egynegyed: idzsi-nijdzsidi

egyötöd: idzsi-hütüdi

egyhatod: idzsi-hotudi

egyheted: idzsi-jetedi

egynyolcad: idzsi-loncsojdi

egykilenced: idzsi-klüncidi

egytized: idzsi-tizedi

egyhuszad: idzsi-khuszidi

Személyes névmások(I):

Alanyeset:

én: ejn mi: minkh

te: ti ti: tikh

õ: ü(j) õk: üjkh

Tárgyeset:

engem(et): inkmüt minket: minkhüt

téged: tinküt titeket: tenkhtüt

õt: jüt õket: jönkhüt

Birtokos eset:

enyém: imtin miénk: mibinkh

tiéd: tijint tiétek: tibitekh

övé:? övék: ?

Részes eset:

nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh

neked: nikhüt nektek: nüketekh

neki: nükin nekik: nükijekh

Igék(I):

Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetõleg csaknem a fele- különösen tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jóuálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen 2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidõ:

ejn vojgum minkh vojgimunkh

ti vojgisz tikh vojgitukh

ûj von ûjkh vontukh

Jövõidõ:

ejn leszim minkh leszinkh

ti leszil tikh lesztikh

ûj leszin ûjkh leszenikh

Közelmúlt:

ejn volam minkh volankh

ti volajsz tikh volantukh

ûj volaj ûjkh volanukh

Régmúlt:

ejn voltum minkh voltunkh

ti voltajisz tikh voltajtikh

ûj voltaj ûjkh voltukh

menni: menin

Jelen idõ: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh

jüven: jönni

Jelen idõ: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz.m.: jüvü!

vün: eljönni, vendégségbe jönni

Jelen idõ: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!

látni, nézni(?): szömen

írni, szántani(?): szamthen

írást róni (fába): roven

élni: elvin

szülni: szérin

születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karát születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,

Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)

(meg)halni: jalen

ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!

sijn, sivin: elpusztulni, megsemmisülni.

sivátin, sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni.

kapni, megkapni: asten (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: asta

türen: eltûrni, elviselni.

türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)

tenni: tün (ragozása valószínûleg u.a. mint vün)

enni: hentin

inni: hümin

tudni, ismerni: tondin

suchütin: mgszentelni, megünnepelni

adni: amtin

jelen idõ: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh

várni vkire, vmire, vmit: warin

fújni vmit: fuvin

folyni: volgjin, volgün(?)

üzenni: iszten

kapcsolni, összekapcsolni: kapitin, kapcsolódni: kapin, kapcsolat: kap

nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten

enged(ni): engün

járni: járin

hegin: magasra jutni, emelkedni, tiszteltni

hegatin: felemelni, tisztelni, tiszteltetni

elõhívni, kivívni vmit: pegin

anuin: felvenni, alkalmazni

kínálni, ajánlani vmit: kenájin

hívni, felhívni vkit vmire: chüvin; híve vkinek, vminek: chü(v)

hívõ: chüvigh

gyûlni, felhalmozódni:jülin, gyüjtemény, felhalmozódás: jülemild, gyüjtemény, tár (factitivu). jületild

célbaérni, megérkezni: kopin, találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetésnél): kopild, cél:

gyûjteni: jületin, (össze)gyûlni: jülin, gyûjtemény: jületid, gyûlés: jülemild

(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni

felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin

vadin: származni, vadi: származás, vadatin: származtatni

okin: származni, nem tisztázható a fogalmi különbség elõzõtõl

óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)

lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)

Régmúlt általános ragja:

LT pl. antult = adott, antultmuk= adtunk

Befejezett múlt:

-UTTA, pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)

Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja:

Ü, pl. antü = adj!

Összes további eset:

-ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.

Tiltó mód:

felszólító mód + NE, pl. wüljüne = ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé ke ne wüljü is helyes.

Óhajtó mód:

ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászikh hümin.

Jelenidejû feltétles mód:

hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.

Jövõidõ:

egyszerû meghatározott:infinitivus végzõdés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.

Összetett meghatározatlan közeljövõ:

LEJNIN segédige+infinitivus végzõdés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.

Összetett meghatározatlan távoli jövõ:

VÜN segédige+infinitivus végzõdés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.

Általános participium praesens:

IN, EN infinitum végzõdés helyett: AGH vagy JAGH, ritkán IGH (pl. hüvigh=hívõ) képzõ: pl. vofolyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földmûves.

Általános participium futurum:

IN, EN infinitum végzõdés helyett: ÁNT képzõ

Pl. rendhagyó(!!!): vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendõ, a jövõbeni, a jövõ)

Általános participium perfectum:

IN, EN infinitum végzõdés helyett: ÁTH képzõ

Gerundium:

infinitum tõ helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végzõdés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jõve; jüvede: (el)jõve. A két tipus (v,d) nem feltétlenûl azonos nyelvtani jel megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.

Mûveltetõ ige:

-ÁT toldalékrag az igetõ után és az infinitivus rag elõtt. Pl. sivin elpusztulni, sivÁTin elsztítani

Szövegek

Hun és örmény fonetikus betûkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490)

"Asari Isechunkhkh (kétszer leírt kh, értelmezhetetlen, esetleg nyomatékos genitivus?) ontutta Asaret Asaraszunihesz(z?). Asarinekh vikh amendachunkh voltukh. Chunkh ai anikh igebul vadoltukh. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut."

Örmény betûkkel leírt szöveg:

TIZESZAVA (SzKhM/189)

- Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet. - Leszünüte keltüdisi istahainitekh. - Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra. - Suchütü isabikhet. - Wüljüne. - Lopüne. - Tiknaz Hegaratü athaitet ai maiatet. - Auharüne klübarekatje inüt barunh(j?)át. - Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.

SZÖVEG (K, görögbõl, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14):

"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón, kaj Theosz éjn ho Logosz": "Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"

feltételezés: "iszia"="isa" (HB)

Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tûnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.

E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html

Tharan-Trieb Marianne: �Múltadban nincs öröm��

Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, mert az arra hivatott tudós társaságok halálában éppen úgy megfeledkeznek róla, mint ahogy életében is m volt ez a talán még Kõrösi Csoma Sándornál is jelentõsebb tudós, felfedezõ, és mi volt a bû30 éve agyonhallgatják?

Igazi vasfejû székely a Bálint, Nem arra megy, amerre Hunfalvy int.

( Arany János )

Korának egyik legnagyobb világutazója, Kõrösi Csoma szellemi örökösének bûne az volt, hogy t és kutatásai alapján nem fogadta el a magyarul alig tudó Budenz és Hunfalvy-kitalálta finnugor elméletet. 1877-ben ugyanis Trefort Ágoston kultuszminiszter (a budapesti gimnázium névadója) kiadta az ukázt: �A külsõ tekintély szempontjából elõnyösebb finnugor származás om el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövõben cazokat a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.� Függetl ennek tudományosan megindokolható igazságától, ma is ez a szellem él és virul a tudomány feváraiban.

Ezzel szemben az 1844-ben Szentkatolnán született tudós kimondta: � Az egész suomi rokonság csak arra jó, hogy a dicsõ németségbe olvadást tekintsük az egyedüli magasztos dolognak.� Neoda, hogy fennmaradt mûveit máig rejtegetik a Széchenyi könyvtárban.

A kivételes nyelvtehetséget � életében 30 nyelvet tanult meg, Vámbéry Ármin, a török nyelvroatója vette szárnyai alá. Bálint Gábor azonban mestere elméletét sem vette át, hanem � a hivinnugor mellett � egy harmadik elmélet bizonyításának szentelte életét. Elsõ, kaukázusi útjáisz nyelvet sajátította el és megállapította, hogy ez nem csak hasonló a magyarhoz, hanem née a magyar nyelv több jelensége sem érthetõ. A cseremisz kérdés a hunokig visz, a hun kérdésig összefügg a bolgár-kazar-székely kérdéssel, fejti ki 1901-ben megjelent A honfoglalás rev c. könyvében.

Az 1868-ban kiadott akadémiai nagyszótár egyik szerzõje Czuczor Gergely javaslatára és anyagi támogatásával fiatalon Mongóliába jut. Itt nemcsak megtanulja a mongol, mandzsu, tatár és lmük nyelveket, hanem szótárokat és nyelvtanokat is állít össze � elsõként a világon. Valamikat fedezett fel a magyar és a mongol között. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla nagy expedíetett Ázsiába, a felfedezõútról szóló tanulmányokat szintén a Széchenyi könyvtár õrzi három zzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megnult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent �Tamul (dravida) tanulmányok� címû könyve, és amivel végképp kiérdemelte az Akadémia miszenvét.

Ebben ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmány s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek, mint amelyeket a finnugristák ránk akarnak erõszakolni. Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, fõleg a tamilhoz. A még mai is hivatalosnak számító finnugor emlõkön felnõtt nemzedék természetesen nem hallott a turáni nyelvekrõl.

Tudósunk tanulmányai alapján egy másik tudós is kutatott Ázsiában: Baráthosi-Balogh Benedek.0-ban jelentette meg Déli turánok c. könyvét. Ebben megemlíti, hogy az indiai turáni és turáeveredésû népekrõl az angol irodalomban egy egész könyvtárra való van már összeírva� Ha egy nyelvész ezeket ellenõrizné, hiányaikat kipótolná, olyan szolgálatot tenne a nyelvtudománynamilyent még kevesen tettek. Kötetét pedig ezzel zárja: �� reá mutattam minden valószínûségé

gy a magyarság a turáni fajnak nem a legutolsójából került ki, s hogy nem lesz mindig csalókdélibáb az, hogy a 7000 éves kultúrájú turáni fajban népem történelmét is legalább 3000 évesissza.�

A turáni kultúra India északi részén virágzott (ezen a területen tárták fel Mohenjo-Daro és máig rejtélyes dravida városait), majd az árják megjelenésével a turáni népesség a Himalája délre szorult. Múltunk és régi kultúránk feltárása érdekében fontos lenne e népek nyelvét, nt, történelmét, irodalmát, meséit kutatni. Ezeket a földmûvelõ népeket az árják, a mai északuk õsei, szolgaságra vetették. (A kontinensnyi országban 3000 év alatt nem sikerült Dél és Ézellemi egyesítése, a kölcsönös ellenszenvrõl érdekes észrevételeket tett az indiai származápaul is. A híres kasztrendszerben a földmûvelõk a legalsó, negyedik kasztba tartoznak, alattuk már csak a kasztnélküliek, a páriák vannak.) A Dél-Indiába szorult dravidák a déli ugorturáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok, és egyéb s népek. Baráthosi-Balogh velük kapcsolatos megállapítása máig nem veszített aktualitásából:e a hivatalos kutatás ezt a pár milliónyi népséget kutatja; különös hogy ennyire ragaszkodna ötlethez, hogy a 15 milliós magyarság 1000 éve egyetlen nagy és jelentõs kultúrájával Európ származott volna. Ezzel szemben az Indiában élõ déli ugorok száma közel 150 millió.� (Azótattek.)

Szentkatonai Bálint Gábor, a közép-ugor mandzsu, mongol, török, tatár nyelvek nagy tudója e vekbõl vett adatokkal igazolja, hogy a tamil olyan gyökökre és nyelvtani jelenségekre ad magyarázatot, amikre a finn és rokonai nem képesek.

�Gyöknyomozó szótárkájában� 3500 tételt említ, ezek között kevés olyan van, aminek ne lenne e. Hogy nem tudott mélyebben elmerülni a témában, annak az volt az oka, hogy nem volt több dravida szótára.

Gondoljuk meg, micsoda anyagi áldozatok és �logisztikai� nehézségek árán tudott száz éve egyekhez jutni! Hát még ha azt is tudjuk, hogy Magyarországon ennek a 30 nyelvet beszélõ, sok ázsiai nyelvnek a világon egyedülálló szaktekintélyére nem volt szükség. Tizenöt évre eltûnol lepkefogással, nyelvtanítással tengette életét. Errõl az idõrõl keveset tudunk, de lemoshlan szégyenfoltja marad az Akadémiának, a kultuszminisztériumnak és az egyetemeknek. Végül mcsak elszégyellték magukat és 1897-ben kinevezték egyetemi tanárnak Kolozsváron. Késõn. A hilos tudományos életnek sikerült elérni a sok gyûlölködéssel, támadással, gáncsoskodással, hotizedében már nem irt. Sikerült ezt a nagy elmét tönkretenni. És még hány más nagy szellemet

Végül szemléltetésképpen néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-bõl:

Teljesen egyértelmû és kézenfekvõ az olyan megfeleltetés, ami mai átlagos nyelvismerettel iselismerhetõ:

Tamil magyar szol szó szollu szól peszal beszél vidikku vidék szappadu eszik (v.ö.: zabál) piszi pici pottu petty vittu + il ikerszó, mindkettõ házat jelent vityilló úr vár (eszünkbe j a mezopotámiai Úr városa?) ul bel alam birodalom (állam? Sri Lankán a tamilok Tamil Eelamot követelnek) tarrangar tenger tokku tok Kicsit bonyolultabb összefüggésekre mutatnak a következõ példák: vel (a hadisten háromágú szigonya) villa (szúróeszköz), villám (ld. Istenvel fehér (mint a fény, a villám színe) vilakku világit vilangu villan villangan villong (veszekszik, tulajdonképpen a szurkálás is benne van.) ulagu világ (lehet köze a világnak a teremtõ villámhoz, a fényhez is) Attila nevét a Volga Atil, Itel alakjából vezetik le, Szentkatolnai Bálint Gábor azonban máshonnét eredezteti: a tamil idalan �vakmerõt� jelent, ami val lehetett Attila jelzõje, az idalam viszont �szélességet� jelent, ami meg a folyóra jellemzõA tamil �tani� vizet jelent. A Don, Donyec esetleg Duna nevét egy �tan� tõre vezetik vissza. De ha felütjük a Magyar Értelmezõ Kéziszótárt a tanya címszó alatt, meglepõdünk, hogy szavuegy tájnyelvi jelentése is: folyóvíznek csendes folyású része, ill. állóvíz, pocsolya, valamhalászatban használt jelentése: az a vízterület, amely húzóhálóval egy vetésre befogható.

Fentiekbõl talán kiderül, hogy a témával foglalkozni kellene. Hozzáteszem, hogy nem csupán aai köznyelveket érdemes összehasonlítani, hanem a magyar tájszavakat és régi, kihalt szavakais bele kellene vonni a vizsgálatba, és a sok tamil nyelvjárást úgyszintén. Továbbá a sumér

el való összevetés sem lenne hiábavaló. Akad-e követõje Kõrösi Csoma Sándornak, Szentkatolnaornak, Baráthosi-Balogh Benedeknek?

Mádéfalva keserû nótájának kezdetét választottam e kis eszmefuttatás címéül. Csak rajtunk ál még öröm is múltunkban!

E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/tharantrieb_multadban.html

Kapcsolódó lapok:

Dr. Végvári József: Ragozó-rügyezõ magyar nyelvünk http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_joef_rugy.html Dr. Végvári József: A magyar mondat védelmében http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_mondat.html Dr. Végvári József: Hit és Anyanyelv http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_lak.html Marácz László: Nyelvi és képi gyökök - a magyar kultúra megthttp://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_nyelvi_es_kepi_gyokok.pdf Dr. Timaru-Kast Sándor: Kezdetben vala az ige... - A kelta nyelv (és magyar párhuzamai) [3/2.rész] http://www.kitalaltkozepkor.hu/timaru_kezdetben_vala.html Fórika Éva: A magyar nyelv metafizikája http://www.kitalaltkozepkor.hu/forikaeva_amagyarnyelvmetafizikaja.html Marácz László és Montvai Attila (Amsterdami Egyetem): A jelenkori magyar nyelv szókészleti fogalmi és jelentéstani szerkezetének numerikus elemzése http://www.kitalaltkozepkor.hu/maraczl_montvaia_magyarnyelv.html Mag. Art. Lange Irén (Németország): A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörõ lingvisztikai szemszögbõl http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Varga Csaba: A latin kincsesbánya http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/A_LATIN_NYELV_KINCSESBANYA_FOLAP.htm Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok? http://naput.freeweb.hu/tallozo/MolnarL-Nem-vagyunk.html Kiss Dénes: A "titokzatos" magyar nyelv törvényei és játékai http://naput.freeweb.hu/tanulmany/KissD/A-titokzatos-magyar-nyelv.htm Pap Gábor nyelvész-muvészettörténész: A magyar nyelv rokonsága nyelvekkel http://www.kitalaltkozepkor.hu/pg_pannonr.html

Marácz László

A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból

(RÉSZLET) E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html

I. A Magyar fordulat a magyar nyelvrokonság kutatásáról

1995 novemberében megjelent a Magyar fordulat - Politikai vélemények Közép-Európáról c. könyllandul. A Magyar fordulat célja a kárpát-medencei magyarságot sújtó elnyomás és kultúráját szörös tabu-gyûrû megtörése, az igazság kimondása volt, ideértve a trianoni békediktátum igas. Nyelvészként felvetettem a magyar nyelv finnugor rokonságának a kérdését is. Azt a követktést vontam le, hogy az elmélet nyelvészeti szempontból is tarthatatlan. A Magyar fordulatban a következõ 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonságára vonatkozó batomat.

1. A finnugor elmélet bebizonyítása csak szavak alapján történt kísérlet. A nyelvészeti kutaonban csak e században, a második világháború után bontakoztak ki igazából. Mikor finnugor nrokonságról beszélünk, akkor fõleg lexikai párhuzamokról van szó.

2. A finnugor elmélet aluldeterminál. Nem lehet olyan lexikai párhuzamokat izolálni, ame

lyek csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre nem, mint például az al nyelvekre, törökre, mongolra, stb.

3. A finnugor hangtörvények levezetése nem áll szilárd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nzkedést.

4. Az ún. finnugor alapnyelv rekonstrukciója önkényes. A vogul szógyökökrõl feltételezik, hok az eredeti uráli/finnugor alapszókincset tükrözik. Emellett azonban nem szólnak nyelvészeti érvek.

5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt hat meg. a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állítólagos 1000 finnugor szógyöke gátlástalan túlztt nem mindegyik alapnyelvbeli szógyök fordul elõ az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomány erõsen revidiálja a finnugor nyelvelméletet. A finn nyelv finnugor nyelvrokonsága helyett a finn nyelvészek a finn-ógermán vonalat kutatják, illetve a finn kontinuitás elmélet hívei.

6. A finnugor nyelvrõl egyáltalán nem léteznek írott források. Így a finnugor alapszókincset lehet dokumentálni, sem az ún. hangtörvényeket, sem az ún. késõbbi feltételezett nyelvközösint az ugor, volga-finn, stb. Emiatt az egész finnugor alapnyelv merõ feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.

7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimológiai Szótárában (TESZ) nagyon sok az ismeretlen edetû szó. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kísérletet e szavak kapcsolatainak akultúrnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban való felkutatására, vagy egyszerûen magyar eredetûnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valóban igazolhatóan magyar eredetûek?

8. Alapvetõ grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnug nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötõ-rendszert. A finnugorista Décsy Gyulának ez szintén feltûnik, de szerinte ez a magyarok vándorútjának tulajdonítható. A Hajdú-Domokos szenak ez fel sem tûnik. Holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgálnak a finnugor nyelvekben. E jelenségekrõl kiderül, hogy egyetlenegy sincsen meg az általuk felsorolt uráli/finnugor nyelvekben (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen táblázatokkal erõs ellenérveket szolgáltatnak a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez kitûnõen szemlélteti is a finnugrisztika által alkalmazott kettõs mércét.

9. Hunfalvy Pál az 1851-ben az Akadémia Értesítõben kiadott dolgozatában amellett érvel, hogmagyar szógyököket nem lehet szóelemzéssel felderíteni. (Tette mindezt akkor, amikor már jav folytak a kutatások az óriási szókincset felölelõ szótár készítésére, a magyar nyelv belsõ ek feltérképezésére. Ez a CzFo-szótár ma is párját ritkítja, és pótolhatatlan kulturális kin szóelemzést csak a rokonnyelvek segítségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatározni. Jobb híján feltételezhetjük, hogy csak szópáuzamok alapján gondolja. Ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példája. Úgyhogy egy bizoos lexikai elem a magyarban csakis akkor szógyök, ha az a rokonnyelvben elõfordul. Rokonnyelveket pedig csak úgy tudunk megállapítani, hogy ha közös szógyökükkel rendelkeznek. A rn nyelvészet elveti Hunfalvy e szóelemzési módszerét, mert a lexikai elemek belsõ rekonstrukcióját tartja döntõnek. A magyar nyelv rendszerébõl következik az, hogy valamely elem szógyminõsül-e vagy sem. Emiatt a Hunfalvy-paradigmát logikai, azaz tudományos alapon a modern nyelvészet elutasítja. Mivel ez a paradigma (módszer) képezi a finugrisztika alapparadigmáját, emiatt az egész paradigma tévúton jár. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jár, hogy a magyarban lehetnek szógyökök csak és ckis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is elõfordulnak. Ezeket ekkor finnugor eredetûnek nevezi. Ami nem fordul elõ más finnugor nyelvekben, azt csak jövevényszóként kezeli.

10. Nyilván a magyar lexikai gyökök a magyar szótárban keresendõk és nem másutt. Czuczor Ger és Fogarasi János szerint a magyar gyökök egyszótagú lexikai elemek, ragok és jelek nélkül.az egyértelmû nyelvészeti elvre épül a Czuczor-Fogarasi szótár. További elv, hogy a magyar sem állnak egyedül önmagukban, hanem rokoníthatók hasonló alakú és jelentésbeli gyökökkel. Ez

almazok alkotják az un. "szóbokrokat". Így a magyar szógyökök arról ismerhetõk fel, hogy szó tagjainak minõsülnek.

Itt van például a K-R mássalhangzós gerinccel rendelkezõ, egyszótagú szógyökökbõl álló szóboFo a különbözõ magánhangzók képzésével, illetve további ragozással vezet le, mint (a szógyökve):

(1) kar (magyar gyökök), kar-ika (magyar képzés), kar-ima (magyar képzés), kar-ám (magyar ké ker (magyar szógyök), ker-ek (magyar képzés), ker-ül (magyar képzés), ker-ít (magyar képzésng (magyar képzés), kér-eg (magyar képzés), kor (magyar szógyök), kor-ong (magyar képzés), kmagyar képzés), kor-lát (magyar képzés), kör (magyar szógyök), kör-ös (magyar képzés), kör-ö-ny (magyar képzés), kör-nyez (magyar képzés), kör-ül (magyar képzés), kur (magyar szógyök),(magyar képzés), kur-kál (magyar képzés).

A K-R mássalhangzós gyököt, mely közös kör alakú jelentésmozzanattal rendelkezik, a TESZ olyedi elemekre széttagolja, melyek között nincsen semmilyen összefüggés:

(2) kar (ótörök), karika (lehetõleg magyar), karima (észak-szláv), karám (ismeretlen eredetûaring (nem szerepel), ker (nem szerepel), kerek (ker képzése), kerül (finnugor), kerít (finnugor) kering (ker képzése), kéreg (képzés), kor (török eredetû), korong (szláv eredetû),rancia), korlát (ismeretlen eredetû), kör (analógiával keletkezett), körös (magyar fejlemény (képzés), körny (nyelvújításbeli), környez (nyelvújításbeli), körül (finnugor), kur (nem szitol (ismeretlen eredetû), kurkál (bizonytalan eredetû)