I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei

Magócs Krisztina

Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ

2012. április 18-19-20. május 16-17-18.

People at risk of poverty or exclusion, 2009

0

10

20

30

40

50

60

EU LU MT AT UK BE DE DK FR NL SE CZ CY SI IT FI EL IE EE LV SK PT ES HU PL LT BG RO

Sh

are

of

po

pu

lati

on

at

risk

of

po

vert

y o

r ex

clu

sio

n in

%

Large urban areas

Rural areas, towns and suburbs

Source: Eurostat SILC, MS ranked by difference between large urban areas and other areas. Areas are defined by degree of urbanisation

Urban disadvantage Urban advantage

A szegénységben vagy kirekesztettségben élő népesség aránya, 2009

A szegénység problémájának megjelenése a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikájában

• Közösségi Stratégiai Keret tematikus célkitűzése– A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység

elleni küzdelem• Vidékfejlesztési politika prioritása

– Társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben

• Közösség által irányított helyi fejlesztés a LEADER megközelítés mintájára

3

A fejlesztési háromszög

 

Stratégia

Partnerség

Terület

A LEADER megközelítés lényege

A LEADER hét kulcsszempontja továbbra is…

 

Terület-alapú helyi fejlesztési stratégiák

Helyi partnerség, Helyi Akciócsoport

A helyi fejlesztési stratégiák együttes, alulról jövő tervezése és végrehajtása

Integrált és multi-szektorális megközelítés

Innováció

Hálózat

Együttműködés

A LEADER megközelítés lényege

Egy eredeti megközelítés

Együttműködés:Kapcsolatot hoz létre:

tevé

keny

-sé

gek

szektorok

területeka beavatkozásért felelősek

és a potenciális kedvezményezettekközött

A LEADER megközelítés lényege

A jó kormányzás és a LEADER… ahány térség annyi kormányzási és működési stílus

7

M PP

P

P

P

P P

A A

Helyi Akciócsoport I.

Nemes Gusztáv

MTA KTI ©

Helyi Akciócsoport II.

P

P

P

P

P

P

P PP

P

P

P

P

P

P

P

PM

Nemes GusztávMTA KTI ©

A fejlesztéspolitika és a jó kormányzás összefüggései

Szinte minden fejlesztéspolitika végső célja az emberek jólétének, életminőségének javítása.

A jólét összetevői (Samuel Thirion):• gazdasági javak (infrastruktúra, eszközök, vállalkozások, piac,

stb.)• környezeti javak (talaj, víz, bioszféra (élőlények, biodiverzitás,

ökoszisztémák) és levegő)• humán tőke (népesség, tudás, készségek, stb.)• szociális tőke (emberi kapcsolatok és kötelékek, bizalom)• kulturális tőke (közös értékek, történelem, hagyományok

ismerete, tudomány, művészet stb.)• intézményi és politikai tőke (demokratikus intézményi működés,

jó kormányzás, emberi jogok, szabályozás).

Az életminőség és a jólét lényeges eleme a jó kormányzás, legyen szó annak horizontális vagy vertikális dimenziójáról.

8

Kormányzás – vertikális dimenzió

Többszintű kormányzás• politikai és/vagy szakpolitikai viszonylatok • alapja:

• formális szabályok, normatív szabályozás• különböző szintű fejlesztési intézmények egymáshoz kapcsolódó,

együttműködő rendszere. • külső tényezőként meghatározza

• a fejlesztési rendszer intézményi, szabályozási és eljárásrendi környezetét,

• a különböző szintek és intézmények közötti interakciók jellegét, • a helyi szint autonómiájának mértékét, • az alkalmazott adminisztrációs eljárásmódokat• a helyi partnerségi kapcsolatok önállóságát, függetlenségét.

• állandóan változik (jobb esetben)

9

Helyi kormányzás:• Alapja:

– a helyi hálózatok, kapcsolatok, – belső szükségleteken alapuló tevékenységek, – a fejlesztési források helyi területi keretrendszerébe történő

integrálása.

• A Leaderben a helyi kormányzás:– a helyi szintű működés módja a helyi fejlesztés megvalósulása

érdekében, – a helyi szereplők három kategóriájának (PPP) hálózatszerű

együttműködése, – célja: érdekek harmonizációja; konfliktusok és problémák felszínre

hozása és megoldása; koordinált erőfeszítés a helyi értékek, mint erőforrások védelmére és hasznosítására.

• Tipikus jellemzői a részvétel, helyi kezdeményezések és innováció, önkéntesség (szabad be- és kilépési lehetőség), a partnerek közötti egyenlőségen alapuló interakciók (a hierarchikus irányítás helyett) (Pollermann et al 2008).

10

Kormányzás – horizontális dimenzió

A jó kormányzás alapelvei (OECD)

Többszintű• Vertikális integráció: összehozza a különböző hierarchikus

szinteket (döntéshozók, helyi, regionális és nemzeti szinten) és elősegíti a nyitottságot és az interakciókat (együttműködés) az összes szereplő és partner között bármely szinten (regionális, nemzeti és Uniós).

• Szubszidiaritás: a döntések az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten születnek, szem előtt tartva a hatékonyság elvét (magyarán az állampolgárokhoz legközelebbi azon szinten szülessenek a döntések, ahol megvalósításuk a leghatékonyabb (országos, regionális, megyei ...)).

11

A jó kormányzás alapelvei (OECD)

Helyi szint• Átláthatóság: szervezeti és eljárásrendi (át)láthatóság,

információk elérhetősége, stb. • Részvétel: az érintettek és a helyi lakosság bevonása, helyi

társadalmat jól reprezentáló részvétel.• Horizontális integráció: különböző szektorok, ágazatok és

különböző típusú szerveződések közötti kapcsolódások erősítése.• Legitimáció: a kormányzás különböző szereplőinek tevékenységét

elismerik, mert az várhatóan megfelel a jogi és intézményi kereteknek. Leader: teljesítmény alapú legitimáció

• Magas szintű kommunikáció és konfliktuskezelés: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget az információszerzéshez, konzultációhoz és közös döntéshozatalhoz.

• Magas szintű tanulási mechanizmusok: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget a reflexióhoz, a kormányzás különböző szereplői között megvalósuló kölcsönös tanuláshoz.

12

A többszintű kormányzás minőségének értékelése

Értékelési kritérium Javasolt indikátor

Decentralizáció mértéke

A közszférán kívüli szereplők egyenlőbb mértékű képviselete, azt eredményező változások a döntéshozásban.

A különböző intézményi, döntéshozói szintek és

intézmények közötti

koordináció mértéke

A helyi és magasabb döntéshozói szintek között kialakult kapcsolatok száma, típusa.

Koordinációs mechanizmusok szintje, típusa.

Értékelési kritérium

Javasolt indikátor

A kormányzás minősége

A döntéshozatali és végrehajtási mechanizmusok átláthatósága, annak növelését biztosító eljárások.

Feltárt helyi érdekkonfliktusok.

Megfogalmazott és kezelt konfliktusok

A helyi szereplők helyzetbe hozása és a partnerség

összetétele

Köz-, magán- és civilszféra egyensúlya a döntéshozásban.

Hátrányos helyzetű csoportok bevonásának növekedése (kedvezményezett, közreműködő, aktív partner, stb.).

Az egyes projektek/programok támogatási időszakon kívüli működéséről szóló tervek létezése (támogatott projektekből kialakuló

olyan tevékenységek száma és aránya, amelyek a támogatott időszakon túl is működnek).

Új szerveződések száma, amelyek a támogatási időszakon túl is működnek.

Az intézkedések inspirációjának hatására létrejövő (járulékos) projektek, szervezetek.

A kedvezményezettek elégedettségi szintje a fejlesztésekkel, azok működtetésével kapcsolatban.

A helyi szereplők elégedettsége az együttműködéssel.

A helyi kormányzás minőségének értékelése

A LEADER és a jó kormányzás összefüggései

A kormányzás – a helyi fejlesztéseket befolyásoló folyamat mindemellett a javuló kormányzási kapacitás egyben a fejlesztési folyamat egyik fő eredménye is, amely lehetővé teszi a strukturális változásokat és a társadalmi-gazdasági változások fenntartását messze az aktuális politikák, programok időtávján túl.

A helyi kormányzás milyensége, változása a Leader módszer alapvető szempontja/előfeltétele, de egyben annak célja eredménye is.

„A jó kormányzás kialakítása gyakran évtizedekig tartó folyamat, amely evolúció nem áll meg, az érettség után jön a hanyatlás vagy az átalakulás. Az érettség elérése nem garantáltan folyamatos fejlődés eredménye. A folyamat bármikor beállhat stagnálás, vagy torzulás. Ugyanakkor ha a bármely szintet elért, a kialakított komplexitás és minőség, könnyebben és gyorsabban visszaállítható, mintha azelőtt sosem sikerült volna elérni.” (Robert Lukesh)

15

Eg

yen

lősé

g

(meg

egg

yezé

s)

Tel

jest

mén

y (v

erse

ny)

Hat

alo

m

(kar

izm

a)

Leg

itim

itás

(t

erve

zés)

Iden

titá

s

(hű

ség

)

Eg

yed

iség

(s

trat

égia

i jö

vőké

p

Megszilárdító

Animáló

Strukturáló

Növekvő komplexitás

A kormányzás nyolc módja és a működés három módja közötti összefüggés

Tú

lélé

s(f

enn

tart

ás)

Fen

nta

rth

ató

ság

(meg

osz

tott

fel

elő

ssé

g)

A kormányzás fejlődésének három szintje:

• Első (kezdeti) stádium: kezdetleges irányítási struktúrák– gyakran informális csoportosulás a közös cél érdekében– sem közös stratégiai vízió, sem tartós szervezeti struktúra– széthullás veszélye a program után

• Második (heroikus) stádium: emelkedés, professzionalizáció.• felkészült, fizetett munkaerő és fejlesztési vezető• a helyi szereplők önkéntesként, vagy kedvezményezettként vesznek

részt• kockázat: magas költségek, elitizmus, átpolitizálás

• Harmadik (konszolidáló) stádium: érettség, hatékony helyi kormányzás– helyiek felelős szerepe a működtetésben, stratégiai tervezésben,

döntéshozásban és érdekképviseletben– több központú, strukturált, élő hálózatok koordinált működtetése– alacsony működési költségek– egyeztetés, közös döntéshozás komplex mechanizmusai– hiteles és hatékony tárgyalási és konfliktuskezelési mechanizmusok

Kezdetleges helyi partnerség

Helyi fejlesztési ügynök

Működési Stratégiai

Szervezeti Szimbolikus

Első (kezdetleges) stádium: A kezdetek

Működési Stratégiai

Szervezeti SZimbolikus

Helyi fejlesztési Ügynök

HACS vezető

Második (heroikus) stádium: az emelkdés

Munkacso-portok, projekt

szelekció

Elnökség Befolyásos elnökségi

tagok

Tervezők

Helyi szereplők

Működési Stratégiai

Szervezeti Szimbolikus

Harmadik (konszolidáló) stádium: érettség

HACS vezető, Hálózat

koordinátor

Helyi szereplők

Helyi szereplők

Helyi szereplők