I. É r t e k e z é s e k .

1.A' Jászokról, mint Magyar Nyelvű Nép-

ről és Nyilazokról.(Berekesztés.)

66. §•

Nem hordjuk itt föl a' tanú helyeket a'ról,hogy Idösb Plinius Illuricumba PRUSSAE , Appiá-nus PURISSAE Népet helyheztet, és Strábó Pan-nónia lakosai között PIRUSTAE Népet emleget:Mi itt most egyedül a' Lengyel írók mellett aka-runk maradni , s azért tsak Dlugoss , MichoviMátyás és Cromer tekéntetéhez folyamodunk.Dlugoss írja a' régi PRUTHENUS és LITHUÁ-WUS Nyelvről: '„Fűit autem pro ea tempesta-te Pfí ÜTRENOR UM Gens saeva et crudelis ,idololatriae et cultui daemonum et tam coecoet caliginoso dedita errori, ut sotem, lunam ,stellas, hestias , aves , ignem, et cetera crea-ta pro diis coleret, et quasdam sylvas, lacuset aquas, quas neque piscatu, venatu, autincisione contingere licebctt, sacras putaret,SPEC/ALE HÁBENS I DIÓM A A LATIN OTAMETS aliquantulum DERIFATUM^ET QVOD CUM L1TBUAISICO HABÉTCONCORDANTIAM ALlQfAM, eosdem-que paene ritus, deos et sacra eadem cnlen-tes, unum et eundem sacrorum Pontificsni

* l

- C k ) -apud Civitatem eorum, pro metropoli habi-tam , ROMOVE vocatam , residentem , aROMA intitulatam , uenerabantur , cujus jus-sa a singulis non obedienter impleri capitaleerat, et qui Pontifex HRIVE eorum linguaappellatus est." Az az: „Azon időben a' PRU-THENUS Nemzet vad és kegyetlen, bálványimádó, ördög tisztelő, 's olly vak és homá-lyos hibát követő volt, hogy a' napot, holdat,tsillagokat, madarakat, tüzet és más teremt-ményeket Istenek helyett tisztelt, 's némellyerdőket, tovakat és vizeket, mellyekét sem halá-szat, sem vadászat, sem vágás által nem va-la szabad illetni, szenteknek tartott, KÜLÖNÖSTULAJDON NYELVE LRFÉN\ MELLYvalamennyire A' RÓMAI NYELVTŐLSZARMOZOTT, és a mellynehÁ LlTfíüJ-NUS' NYELVVEL VALAMELLY EGYE-ZÉSE VAGYON, tsak nem egy szokásokat,Isteneket és vallásbeli Áldozatokat tartván,egy FŐ Papot, 7u a' RÓMÁTÓL hivatottROMOVE nevű Fő Városban lakott, tisz-teltek* E^nek parantsait fő vesztés alatt min-denki teljesíteni hoteles volt, és a' kit sajátnyelvükön RRIVE néven hivtak?

67. §.

így folytatja tovább Dlugoss a' PRUTHE-NUS Nyelvről sorait: „Unius et moris etLINGVAE, cognationisque PRUTHENI ETLITHUANI, SAMOGITAEQÜE fuisse dino-scuntur, et bellis Civilibus in Itália per Cae-'sarem et Pompejum eacortis, flagrantibus ci-vilibus Bellis haliae , VÉTERIBUS SEDI-3US DESERT1S, in has, quasincolunt oras,venisse, sedesque suas in nemoribus et deser-tis i Jluminibus , stagnis et paludibus obsitis ,

- ( 5 ) -

posuisse, ad instar quoque Romae civitatemprincipalem fíomove condidisse, et summumsacrorum Antistitem illic locasse eos asserunt,ET QFAMFIS GENTES IPSAE IN PRO-NÜNC1ATIONE FEHBORUM DIFFE-RUNT, quemadmodum Poloni, Bo-hemi, Rutheni , NIHILOMINUS INMULTIS CONFENIUNT, NON UN1ÜSTAMEN STIRPIS ET LINGVAE FÜ1SSEAESTIMANTUR; SED PRUTHEN1S aliafertur fuisse, quam L1TBÜANIS et SAMO-Gl TIS, O r ig o. Dum enim Prussias BithyniaeRex , apud quem Annibal_Poenorum Dusc , aPopulo Romano uictus et fugatus, exulavit,svasu Annibalis terriere contra Populum JRO-manurn belliim suscepisset, et publicam pu-gnam , non respondentibus fibris, dum eactaconspicerent, mire esset aufus (jubi etiam inhunc modum ab Annibale increpabatur: Arttu,, inquit, o Prussias vitulinae carunculaeeredére mavis, quam Imperatori próbától),conflictus ergo et superatus, Prussias cum Bi-thyniis , gente sua , in aquilonarem oram Roma-nos Jugiens venit, et ex suo titulo Prussiaenomen fecit. Bithynii autem Populi etiam inhanc diem manent uestigia, quoniam rionnul-li PRUTHENI PRISCAE LINGFAE RÉTI-NENT FOCABULA, ET AB AEOLICIS^DORICIS, ATTICIS ET JONICIS COM-PETENTER INTELLIGUNTUR." Az az :„EGY szohásuak, NYELFÜEIÍ és Atyajisá-guak A' PRUTHENUSOK, A LITHUSÍNU-

SOK ÉS A' SAMOGITÁli, 's polgári Egye-netlenségek ütvén ki Olasz Országban Cae-sar és Pompejus között, a' polgári háborúkdühe alatt Olasz Országban, ELHAGYVÁNRÉGI LAKHELYEIKET, azon tájokra jöt-

- C 6 ) -teh, rnellyekben most laknak, }s telepedésü-jtet berkekben , 's vizektói, touaktól és posvá-uyoktól ellepetett Pusztákban helyheztettek,fi óm a gyanánt Rornove Fővárost építették,\s belé FÖ Papot iktattak, e.s- ámbár &' NÉ-PEK A' SZÓ-KIMONDÁSBAN ÜGY KÜ-LÖNBÖZNEK, mijtt a' Polonusok, B o-hein usok és R u t. h en u s o k, MINDAZON-ÁLTAL SOKBAN M Í£G EGYEZNE fí , DE£' MELLETT IS -NEM EGY AGU ÉSNYELFÜILHNEK TARTATNAK: HANEMA PRUTHENUSOKNAK MAS ÉHEDETTULAJ D ONITTA TI fi, MIN T A LITtí UÁ-NUSOKNAfí ÉS SAMOGITAfiNAK. Mert,rnidön Prussiás Bithuniai Király, kinél a' Ró-mai Néptől meggyőzeiéit 's futamodásnakeredett Aunibál Poenus fezér számkivetésbenvolt, Annibál jovaslásából a' Római Nép ellenvakmerőén hadat kezdett, 's mind a' mellett^hogy a jóslások a' belekből nem kedvezének,nyilván megütközni mert (e'kor Annibáltóli'gy mégis dorgáltatott: Hát te Prussiás a bor-jubélnek inkább akarsz hinni, mint a' tapasz-talt Hadvezérnek?), Prussiás meggyözetvén,Bithunus Népével, a' Rómaiak elől futva , azészaki tájokra merít, és saját nevétől Prus-siának nevet adott. A Bithunus Népnek maii• apig vágynak nyomai, mivel n ém e Ily PRU-THENÚSOK /!' RÉGI NYELVNEK SZO-VA1T MEG TARTJÁK, ÉS AZ AEOLIAI,ATTIKAI ÉS JÓNIAI NÉPEKTŐL ILLEN-DŐEN MEGÉRTETNEK" *) Ha jól értjük«' helyet, itt h a s o n l í t á s a által a'Pruthenus , ésa' íólebbiek szerént az e'hez küzelilö Jamvingus ,

jiiaimi.s Dlugossi seu Longini, llisloriu Polonica. Li-piae , i7 l l . iol. Tüinu i , col. llb—U'J-

- ( 7 ) -

a' Lithuániai és a' Samogka Nyelvet Dlugoss a'Lengyel, Tseh és Szláv-Orosz Wyelvlöl egyenesenmegkülönbözteti.

68. $,

Michovi Mátyás Lengyel író (-{- 1523-dikévben) beszéli : „Praeterea LINGVAGIUMLITHUANICUM est quadripartitum. PnmumLingvagium est JACZfVINGORUM, ut ho-rum, qui arca castrum Drohicin inhubitanint,ET PAUCI SUPERSUNT. Alterum est LI-THÜANORUM et SAIVIAGITHARUM. Ter-tium PRUTENICUM. Quartum in Lothuaseu Lothihola, id est LIFONlA , circa Jiu-vium Dzuina, et Ri«am Ciuitatem. Et ho-ruin quamquam eadem sit Lingua, unus ta-men non plene alterum intelligit, nisi cursiuuset qui uagatus est per Mas terras. Bábuit hocLingua gium quadripartitum tempore idolo~latriae Pontificem maximum unum> quemCriue appellabant, morantem in ciuitate Ro-rnoue, a Roma dicta, quoniam hoc Lingua-gium de Itália jactat se se advenisse, et ha-bét nonulla vocabula Italica in suo sermone.De isto Criue et Ciuitate Romoue in LegendaS. Adelberti pontificis et martyris légitur. Etscias, quodin PRUSSIA JAM PAUCl PRO-VERUNT PRUTENICUM, SUB1NTRAFITÁIQPIDEM LINGVA PÓLONORUM ETALEMANNORUM: Sic étin Lothua pauciVillant prqfitentur hanc linguam , quia subin--tiauit Alemannicum. In Samagitthia autemyquae est longitudinis quinquaginta milliano-rum, et IN LITHUANIA, quae in longiimtriginta milliaria continét, IN VILL IS LI-

- ( 8 ) -

THUANICÜM LOQVUNTÜli, ET IN MA-GNA PARTE POLONíCUM PROFJTEN-'1VR: NAM ET SEJiMONE P ÓLON ICOSACERDOTES EIS PRAEDICANT IN EC-CLESI1S." Az az: „Továbbá a LlTHUÁNl-jil NYELV négyféle. Első Nyelu a JACZ-p'INGOKNAK 'Nyeluük , mint azoké , kikDrohicin Vár körül laktak, ÉS MAR KEVE-SEN VÁGYNAK; a' másik a* L1THUANU-SOfíÉ és SAMAGITHAKÉ ; a harmadik aPRÜTHENUSOKÉ; a' negyedik a lothuaiaké,vagy liOthiholaiaké, az az: LIVÓNÍAl/lKÉ,cC Dzuina vize és Riga város körül. Es ezek-nek bár egy nyelvük, egészen egyik a' mási-kat meg sem érti, ha tsak nem járt kelt ésvándorlóit e földeken. Volté' négyféle Nem-zetnak, míg bálványozók voltak, egy Crivenevet viseld Fő Papuk, ki a' régi Rómátólneveztetett Romove városban lakott} merte' Nyelvek azt hi'rdetik magukról, hogy Itá-Uából> szakadtak által, 's vágynak is bennüknémelly itáliai szovak. E' Criae Fő Papról ésRomove Városról szent Adalbert életében va-gyon emlékezet. És tudd meg, HOGY PRUS-

SJJBAN MAR: KEVESEN BESZÉLNEKPE(J THENUS N YEL VEN , MIN TtíOGYSZÖhASBA JÖTT ITTEN A' LENGYELÉS NÉMET NYELV: így Lothuában is ke-vés Városiak beszélik e" Nyelvet, mivel kelet-be jött ott is a' Német Nyelv. Samagitthiá-ban pedig, mellynek hosszasába ötven mért-földnyi, és LITBÜANIJBANI mellynek hosz-szasága harmintz mértföldnyi, a' VAfíOSOfí-BAN LITHUÁNUS NYELVEN BESZÉL-NEK , ES NAG Y RÉSZBEN LENG YEL ÜLSZOLANAlí, MERT LENGYEL NYEL-

*-( 9 ) -

FEN IS PRÉDIKÁLNAK NEKIK A" PAPOKA* TEMPLOMOKBAN." *)

Gg. §.Más helyen följegyzette ugyan Michovi Má-

tyás Lengyel író: „Exterminatis itaque idolis,GENS LITHUANORUM per aliquot diesde articulis fidei et Oratione Dominica perSacerdotes Polonos, magis tamen per RegemFladislaum , QF1 LINGFAM GENTISNOFERAT', edocebatur, et sacra baptisma-tis unda renascebatur." Az az: „Kiüzetuén te-hát a báluányok, a LITHUÁNUS NEMZETnéhány napig a' hit ágozataira és az Ur Imád-ságára a' Lengyel Papoktól, de még inkábbFtadislaus Királytól, KIE' NEMZETNYEL-FÉT TUDTA, tanittaték és a' szent kereszt-ség vizéuel meghintetek? Alább valamivel :„Rex itaque Fladislaus primum eos PáterNoster, deinde Symbolum docuit, QFONIAMNULLUS SACERDOTUM LINGFAM SA-MAGITTICAM NOFERAT." Az az: „Fla-disláu Király tehát először őket Mi Atyánkra,azután a Hiszek egy Istenbenre tanította ,MERT a PAPOK KÖZÜL EGYIfi SEMTUDTA A1 SAMAGITTIAI NYELFET.'Még alább: „Mednicensis Ecclesiae priniusEpiscopus Mathias, origine Alrnanus, in Vil-na tamen natus , eo, quod Linguam IATHUA-NICAM et SAMAGITTICAM norat, prae-fectus est et consecratus. Contigit autem inprima plantatione, dum SAMAGITTAE perdVlagistrum Nicolaum Fazic, fratrem Ordi-

•) Joaunis Pistorii, CorpusITisloriac Polonicae. Basileae,158Ü. fol. Tomo I , 146. IVIatliiüts ii iMjch^v, Suruu-lia, Libro I I , cop. 3.

-( 10 ) -

nis Praedicatorum, llegium Praedicatorem*PER INTERPRETEM instituerentur de Jide."Az az: , , 1 ' Mednihi Egyház első PüspökévéMátyás, eredetére nézve Német, még is Vil-nai születés, fölszenteltetett, mert a' LITBUA-NIAI és SA0AGITTIAI Nyelvet tudta. Tör,tént pedig az első térítéskor, midőn a' SA~MAG ITTAK á Prédikátor Szerzetbeli Fa-zic Miklós Mester és Királyi BeszédnektölTOLMÁTS ÁLTAL taníttatnának a hitben?'*> Egy egészen más helyen pedig, hol MichoviMátyás rendre eiöszámlál minden Európai SZLÁVNÉPEKET nevezet szerént (kik között azonban sema' Jaczwingok, sem a' Pruthenusok > sem a' Li-thuánusok, sem a' Livóniaiak, sem végre a1 Sa^magittiaiak elo nem jonek) , hirdeti: „Sed JSTLZTUUANI JAM SCLAVONISANT: AZ az:„DE A' LITBUÁNUSOK IS MÁR TÓTO-SULNAK." *•) Ezek szerént Michovi Mátyás ishíven megkülönbözteti a' Prussus és LithuánusNyelvet a' SZLÁV NYELVEKTŐL.

70. $.Cromer Mártonnál olvashatni : „Constat

certe Prussiam ab aliis, quam nunc,Populis olim habitat ara esse^ quisive Prussi, sive Borussi, sive Borusci secun-dicrn Stellám dicti sünt; quorum exstant ad-huc Reliquiae quaedam in vicis atque pagisTractus Varmiensis et Sambiensis , LINGFAUTENTES LITVÁN ICAE NON ABSÍM1-

*) Joannis Pistorii, Corpus Históriáé Polonicae. Basileae,1582. fol. /i'umo I, pag. 143 —144- Mathiae u Mi-chov, Sarmatia. Libro 11, CÜJJ. 2.

•*) Joantiis Pistorii, Corpus Históriáé Polonicae, Basileae,lS«'2- fbl. 'I'orno I , p a g . 134. Mathiae a Mithov,Sitrtuatia. Libro 1, cap. 1$.

~( 11 ) -

Ll. Quodam autem tempore partim a Polo-nis, partim a Teuthonibus, Mariae Mditiaeadscnptis, subactam et occupatam, m Aoc«i<7ue tempus a GEBMANIS et POLONIShabitari, DELETIS FEBE FETEBIBUS 1L-LIS PRUSSIS; NIH1LO TAMEN MIN USHl QFOQVE POLONI ET GEBMANIPBUSSOBUM NŐMÉN RETINENT." Az:Az: „Bizonyosan tudatik, hogy Pruss iá-ban hajdan más Népek laktak, mintmostanában, akár Prussusoknak , akárBprussusoknak, akár Stella állitása szeréntBoruskusoknak hivattak: Kiknek még rnosít isnémelly maradékaik a Fármiai és Sambiaikerület faluiban fönmaradtak, és a' L1TUA-NUS NYELFHEZ KÖZELÍTŐNYELFFELÉLNEK. Azonban némelly időben részént a?Lengyelektől, részént a' Boldogságos SzűzlVlána Teulho Vitézeitói meqhodittatván ,Prussiát mai napig, KJ IBTATFÁN TSAKNEM MIND AZON BÉGI PBüSSUSOfí,A LENGYELEK és NÉMETEK lakják, demég is hason ló képen E' LENGYELEKÉS NÉMETEK IS PBÜSSÜSOKNAK NE-FEZTETNEK.U— Más helyen ismét így szólCromer Márton: „Quibus finibus nunc Livo-nes, Lithuani, Samagitae et Prussi, VETUSNOMEN HETINENTES, continentur , gen-tes imperiis quidem et rei publicae rationenunc dis/inctae, sed eadem paene inter seiingua vulgo adhuc utentes , SLAVÍCAIŰPBOfíSUS DISSIM1LF, sed quae non paucashubeat admixtas LATINA® VOCES, corrti-ptasfere, et magis ITALICA vei HISPANI-(//! r jta signatas , quam Latina. QuamqiiamTeuthones et Germani in eam aram , quaernarititna est, et Prussia ac Liuouia nunc

- ( 12 ) -

vocátur, devictam, COLONIASPOSTERJO-RI TEMPÓ RE DEDUXERUNT: quod moloco attingemus: Hinc usitatior jam estapud eas Gentes LINGFA QERMANICA,quam PETUS illa, et VERNACULA, prae*tértim it% Urbibus et Oppidis: Quemadmodumapud LITHUAfVOS usuvenit, ut propter vi-cinitatem commerciaque Russorum, ET CO-rLONIAS ET1AM DEDUCTAS, multum u-tantur SERMONE RUSSICO." Az az: „A'tnelly határok között most a Livóniaiaky Li~thuánusok, Samagiták, és a' RÉGI IVEVETFÖNTARTO Prussusok laknak , mint különb-féle hatalom alatt éld és a' köz társaság eUrendeltetésére nézve egymástól különbözőJSemzetek-. De ezek tsak nem ugyan egy^MEG JS A' SZLÁV IVYELVTÓL EGÉr.SZÉN KÜLÖNBÖZŐ, Nyelven beszélnek,mellybe a' LATAN NYELVNEK nem kevésszovai vágynak keveredve , 's ezek is elromolvajonek elő benne, inkább hasonlítván az 1 TA-rLIAI és SPANYOL Nyelv jegyeihez, minta' LatánéhoZ. Azonban a Teuthonesek és.Germánusok a Prussia és Livónia név alattesméretes Tenger Melléki Tájokra, midőnazokat meghódították, KÉSŐBBEN GYAR-MATOKAT VEZETTEK, mint a'nak helyénemlíteni fogjuk : Ezen okból nagyobb keletbenvagyon é Népeknél a NÉMET NYELVt

mint a' RÉGI és NEMZETI, fohép a' Vá-rosokban és Mező Városokban: Valamint a*LITHUANUSOKisa szomszédság, a' kereske-dés és az oda is KÜLDÖTT GYARMATOKMIATT, sokat beszélnek RUSSUS NYEL-VEN." *) Lehet-e már enyi Lengyel Tanú Téte-

*) Martini Cromeri, De OWgine et Rebus gestis Polono-ruru. Basileae, 1555. ful. LiJjfo l, cop. 5. pag. 9—10. Libr J ,IU, pa# 6L-

lek ellen igaza Sarnicius Szaniszlónak a'ban, hogya' Podláchiai JAZVVING NEMZET Nyelve, mellya' Prussus és .Lithuánus Nemzet Nyelvéhez közeli-tett, SZLÁV NYELV volt?

71. §.Sarnicius Szaniszló, mint soraiból (a' 45.

és 46. §-ban) látható, a2 egyetlen egy CUNHÁTnevet hozta föl állítása okául, midőn e' JAZ-WING Vezér nevét OROSZ SZÓVÁ tette. Detudni kell egyfelül azt> hogy Dlugossnál a' CUN-HÁT vezér neve COMÁTH * ) ; másfélül figyel-mezni szükséges a'ra is, a' mit a' Tudós Adelunga* JAZWÍNG Tulajdon Nevekről ime bölts sorai-ban mond: „Uberdiess hat man von ihrer Spra-che nichts als eini^e Eigennahmen ihrer Be-herscher, KOMATUS, MESTOR, RAUSI-MODÜS) TAIFAL und PÖDLAfíüS; ausiüelchen sich nichts machen láísc." Az az:^Ezenkívül Nyelvükből semmi más fon nemmaradott^ mint Vezéreiknek néhány TulajdonNevük, úsymint fíOMÁTÜS, MESTOR,RAUSIMODVS, TAIFAL, és PODLjfíUS;mellyekből semmit sem lehet megállapítani."**) A' Tulajdon Nevek hajdan is, mint ma, a'Kény és Módi tárgyai valának, mellyekből a'Nemzet Nyelve miségére bátron és mindenkorokoskodni nem lehet. Sőt , ha bizonyos volna isa i , hogy a' CUNHÁT, vagy COMÁTH név va-lóhan OROSZ NÉV; ha bizonyos volna, ho«ya' PODLÁCHIAI JAZWINGOK és á' MAGYARORSZÁGI JÁSZOK is hajdan OROSZ NYEL-

*) .loannis Dlugossi seu Longini , História Polonica. Lip-siae , m i - Col. Torno f, col. 771. Libro Vfí.

**) Joh;inn Christoph Adelung, Mithridates, oder nllge-meine Sprachenkunde. Berlin, 1809- 8. II. Theil, ,S.7UÜ*

—( \k ) -

VET beszéltek, még a'kor is fönmaradna az a'leg-fontosabb kérdés : Valljon az OROSZ-MAGYAR ,vagy a'SZLÁV-OROSZ NYELVET beszélték-e?Borsod , Szabolts és Szadimat1 Vármegyében mindengyermek tudja, h o g y M a g y a r O r s z á g b a nl a k n a k OROSZ-MAGYAROK i s. Az, hogy mos-tanig E z e k e t is, minta' P a l ó t z o k a t , a' Tu-dós Világgal a'Magyarok meg nem esmértetlék ,állításunk valóságát el nem ronthatja. Ne is üt-közzék meg azon néki, hogy mi OROSZ-MA-GYAROKAT emlegetünk. MagaNestor, az OroszTörténet í ró, mondja egy helyen :>„ Elmenéneka' Tengeren által a WARAEGUS HUSSU-SOfíHOZ: Mert úgy hivatánah a' Waraegu-sok RUSSUSOfíNAfí, mint mások Schwédek-nek, Normannusoknak , Angliaiaknak és Gotu-sohnak. Ezen WARAEGÜSOKNAK mondáka' Tsudok, SZLÁVOK, és Krivitsek: Nagya mi Tartományunk, jó és minden-nel meg áldatott; de n intsen benneRendtartás; j öj etek hozzánk Fe-jedelmeknek^ és korma ny ózzatokbennünket.'" Más helyen ugyan Neslor írja-„És ezen fílfíÖLTÖZÖTT FVARAEGUSOK.TOL, 's etöl az időtől kezdve, nyerte RUS-SIA az ö RUSSIA nevét. Még a' mai napigis «' Novgoródiak WARAEGUS NEMZET-BÖL valók; ELŐBB SZLÁVOK VOLTAK."*) Innend írta Karamsin, a' legújabb és legtu-dósabb Orosz Történetíró, Bayerrel, Müllerrel,és Schlözerrel egyezöleg: „DIE WARAEGERWAREN KEINE SLAPVEN" Az 'az • A'17A RAEG USOK NEM VOL TA K SZLÁ VOH."

«) Nestor. Von August Ludwíg Schlözer. Göltingcn,isoa. 8. II. T h e ü , S. 175—177. Ö. 192—lí)5.

- ( 15 ) -

*) Ha Frahn a' JÁSZ Nemzet neve alatt, Schlö-zer tévedése után , ÁSUS , vagy OSSUS Nemze-tet, az az: ÚZUSORAT, nem értett volna, a'WARAEGUS Nemzetet e l s ő tette volna, ésludósan, JÁSZ Nemzetté. **) A' WARAEGU-SOR, kiket Abd erraschíd ben Salech Bakuvy A-rabs író YASU-BARANKOKNAK nevez, igenis, a' mint máskor bőven előadni fogjuk, ILLURI(Dromitae = Fugitivi) JÁSZOK valának.

72. §.így semmit sem terhelik Előadásunkat Kad-

lubkó Vintzének (•{- 1223-dik évben) ime sorai:,„SÜNT autem POLLEXUN1 GETHARUMSEU PRUSSORUM Gens atrocissima , o-mnium ferarum immanitate truculentior, pro-pter va6tissimas intercapedines, propter con-cretissimas nemorum densitates, propter bi-tuminata inaccessibilia palustria. HorumqueLATRUNCULOS (Polowtzios) quidam RU-THENORUM DROHICINENSIS PRIN-C'EPS fovere clanculo consveuerat, qui pri-rnus indignationis (Casimiri Regis) ecccipitaculeos." Az az: ,,A' POLLEXlÁNUSOFÍ A'GETA (Palótz), vagy PRUSSUS NEMZET-SÉGBŐL VALÓK, igen kemény Nemzet,'s minden vadak dühösségüknél kegyetlenebb,a! temérdek Pusztaságok, igen sürti Erdők y

és hözelithetetlen posvány Tovak miatt. Ezek-nek PALÓTZAIHAT (JLatrunculos) a' RU-THENUSOfíNAK DROHICINl FEJEDEL-MÜK titkon elősegíteni szokta, és azért ha-

*) Karamsin's , Geschichte des Russischen Reiches. Riga,1820. g. I. Bánd, S. 2i& Anmerkungen.

**) C. M. Frahn, Ibn-Foszlans und anderer Arabcr Bc-richte über die Russen álterer Zeit. Sl. Petersburg,182.3- 4. S. 203—204.

- ( 16 j-r-

zitnir Király nehezteleséneh első fúlánkait kén-telen volt érzeni" *) Nevezetes e' hely, mertitt a" még virágzásban volt Podláchiai JAZWlN-GOK, az az: a' DilüHICiJVIAK , egyszerre G e t aés L a t r u n c u l u s , azaz: P a l ó t z , meg P r u s -s u s és R u t h e n u s nevet viselnek; a* jni ismétILLURI és TRAX Nemzetségekre mutat , mint-hogy Uluricumban és Tllráciában nem tsak G£-TAK és PftüSSÁK., hanem RUSSUSOK is lak-tak már az ősz régi időkben. Hasonlóképen RUS-SUSOKDíAK nevezi a'-Podláehiaiakat Cromer Már-ton, midőn ezeket adja elő: itNemen'um a ütemeum esse volunt% qui a veteribus geographisChronus appellatur, Germani Memelam vo-cant: QuiinfinibusRUSSíAE, QVAEPOD-LASSENSIS D1CÍTUR, ortus , ' Lituániam-que et Samagitiam emensus, in sinum Vene-dicum , qua is extremam Prussiam et Liuo-niam a/luit, se se exonerat? Az az: ^iSiemenViznek azt tartják , mellyet a' régi geográ-phusok Chronus néven neveznek^ és a' mellyet a'Németek Memelnek hívnak: Ez RUSSIA szé-lein , MELLYET PODLACHlAlNAii MON-DANAK, ered, 's Lituánián és Sam ágit iánáltal folyván a Venedus öbölbe, hol ez Prus-sia széleit, és Livóniát mossa, beomlik." Más he-lyen ugyan Cromer Mártonnál találtatik: „SecundoBugoviciniam omnem, quaenunc POLESSIA,siue PODLASSIA est, ÜT A BUSSISAT-QFE HTUANIStenetur." Az az: „Egész szom-széd Tájot a' Bug Víz jolytában , ~melly maPOLESSIA, vagy PODLASSIA, és a mellyet

•) Jonnnis Dlugossi seu Longini, História Polonica. Li-psiac, 1712. fol. Tomö í l , col. 797 — 798. Iti Vin-centii Kkdlubek Episcopi Cracoviensis , Hisluria Po-lunica.

az OROSZOK

- ( 17 ) -

az OROSZOK és LITHUÁNÜSOK bimakPA' harmadik helyen ismét Cromer Márton a*JAZWINGOKRÓL írja: „Inter Poloniam qui-dem, Russiam atque Prussiam medii, in ex-trema ora Lituaniae habitasse, et acerrimiac bellicosissimifuisse memoranturi Donec avicinis attriti , et ad extremum DELETIsünt. QVAMQVAM FERUNTUR ADHUCTENUES QFAEDAM EORUM RELIQVI-AE SÜPERESSEIN LITHUANJA ETRUS-SIA" Azaz: „Hogy Lengyel Ország, Russiaés Prussia között Lituánia végső széleinél kö-zépsók laktak, és igen kegyetlenek's hadked-velók voltak, mondatik róluk •• Mi'g végre a'szomszédoktól elgyengittetvén utoljára KIIR-TATTAK. ÁMBÁR BESZÉLIK, HOGYMÉG NÉMELLY TSEHÉLY MARADVÁ-NYAIK FŐN VÁGYNAK LITUÁN1ÁBANÉS MUSSIÁBAN" *) Itten, a' miről mostanignem volt szó, az OROSZ ORSZÁGI JÁSZOR-RÓL (Strelitzekről ?) tétetik emlités. Mindenesei-re e' féle helyek, ha voltak OROSZ MAGYA-ROR, nem terhelik, újra mondjuk, Előadásainkat.

73. $.Tsak most vergődtünk ki nagy készületü

okaink által azon állításunkból, hogy sem a' RÉ-GI JÁSZ , sem a' PODLÁCfílAl JAZWINGNEMZET nem volt SZLÁV NYELVŰ NEM-ZET. Mindazonáltal e'nyi fáradság után is föntna-rad még egy másik nem kisebb fontosságú 's ne-hézségű Kérdésnek megfejtetése, azé tudniillik,ha vallyon a' JAZWING, PRUSSUS, SAMAG1-TA és L1TÜÁNUS Nemzet valóban MAGYAR

*) Martini Cromeri, De Origine ct Rcbus Gcstis Polo-norura. Basileae, 1555. fol. pag. 62. 71. 75»

Tud. Gy. IX. Köt. 1829. 2

- < 18 ) -

NYELVET BESZÉLŐ NEMZET volt-e ? Nemlehet itten most még e' Kérdésre felelni, mint-hogy e' kérdés mefejtetese számtalan ollyan Elö-esméreteket kíván, mellyekröl mostariig vagy tel-jességgel nem gondolkodott, vagy hibáson gon-dolkodott a' Tudós Világ. Nem ereszkedünk tehátmi most itten e' kérdés megfejtelésébe, haneminkább röviden azt a1 másik kérdést érdekeljük,ha vallyon nem voltak-e GÖRÖG JNYELVÜ Né-pek a' RÉGI JÁSZOK, vagy is JAZYGESEK?£' véleményre Funke látszatik hajlani , midőnegykét szóval említi: ^Diese ausgewandertenGRIECHEN nannte man JAZYGES ME-TANASTAE, welcher letztere IMame ebenihre Auswandening bedeuten soll" Az az: „E*hiuándorlott GÖHÖGÖKET nevezek MÉTA-IS ÁSTA JAZ YG ESE HNE fí, m elly Vándor •lásra tze'loz Metanaszta nevük'' *) De , hogya' SÁRM&TÁK, GETÁK, és DÁCUS JÁSSIÜ-SOK, következésképen általában a' JAZYGESEKís, nem valának GÖRÖG NYELVŰ Népek,azt a' közöttük lakolt 's a' GÖRÖGÖKET e' Né-pektol megkülönböztető Publius Ovidius Násotöbb helyeken világosan állítja. írja p. o. Tri-stium Libro III, EJeg. IX, v. 1— k-

„Hic quoque sünt igitur GRAIAE (guis creilerel?) iirbct,Inter inhumanae nomina BAliBARIAE*

Hue quoque Mileto missi venere coloni ,Inque GET1S GRA1AS conslituere domos,"

Más helyen Tristium Libro V. Elég. I I , v. 67—68.„Kesciaque eit vocit, quod BARBARA LISGJ'A Latináé;

GRAIAQVE quod GETICO victa loquela SONO."

*) C. P, Funke, Neues Reál- Sehullexicon, Wien undP r g , 1805. ti. II. Theil, S. 992.

A' harmadik helyen Tristiura Libro V, Elég. X ,v. 27—38.

„Vix ope caitetli defendimur; et tamen intutMixtafacit GRAIIS BARBARA TIRBA metum.

Quippe simul twíis habitat diacrimine nulloJJARBARCS: et tecti plut quoque parte lenét.

Quos ut non timeas, possii odisse tidendol'ellibus et longa tempóra tecta corna.

Hos quoque , qui geniti GRAIA credunlur ab űrbe,l'ro patrio cultu l'ersica bracca tegit,

Exercent UH SOCIAE eommercia LlXQl'AE.Ver gestum res est signijicanda mihi.

BARBARUS hic ego sum , quia non intelligor ulti:Et rident STOLWI verba Latina GETAE."

A' negyedik helyen Tristium Libro V, Elég. VII,v. 9 — 1/1.

,, Túrba Tomitanae quae sit regionis, et interQuos habilem mores ; discere cura tibi est t

Mixta sit haee quamvis inter GRA10S que GETAS que}A male pacatis plus Irakit ora GETIS.

SAItMATICAE maior GET1VAE que frequentia GEXTISJ'er medias in equis itque reditque vias."

Az ötödik helyen Tristium Libro V, Elég. VII,v. 51—52.

,,/« p a ucit remanent GRAIAE vestigia LIXGVAE :Haec quoque jani GETICO BARBARA facta $0X0."

A' hatodik helyen Tristium Libro V , Elég. XU,v. 53—58.

„Xoti TAber Jiic nllut, non qui mihi commodet aurem ,lerbaque signrficent quid mea norit, adest.

Omtiia BARBARL4E loca sünt, voeisque ferinae,Onuiia sünt GETICI ptena timore SOXI.

Ipse mihi videor jcnn dedidicitte Latiné:Jam didici GETICE, SARMATICE jue loqui."

— ( 20

A' hetedik helyen Epistolarum. ex Ponto LibroIV, Epist. XIII, v. 18—22.

„Carmina, quae faciam paene POÉTA GKTES,Ah pudet! et GKTICO scripsi SERMÜNE libellám:

Structaqne sünt n o s t r i s BARBARA VERBA in o d í s.JSt piacúi (gratare riiihi) coepique POETAE

Liter inhuuianos noraen habere GETAS."

74. §.Kitetszik eléggé Ovidiusnak íme , soraiból ,

mind az , ho^y a' GETÁK, SÁRMATÁK és DÁ-CUS JÁSSIUSOK között laktak ugyan GÖRÖ-GÖK, is ; mind az, hogy mind e' mellett is a'GETÁK, SÁRMATÁK és DÁCUS JÁSSIUSOKnem voltak GÖRÖG Népek; mind az, hogy va-lamint a' GETÁK, SÁRMATÁK és DÁCUS JÁS-SIUSOK között lakó GÖRÖGÖK beszéltek GE-TA Nyelven is, úgv viszontag társalkodásból a'GETÁK, SÁRMATÁK és DÁCUS JÁSSIUSOKis megtanulták a' GÖRÖG Nyelvet is; mindvégreaz, hogy a' GETÁK, SÁRMATÁK és DÁCUSJÁSSIUSOK nem értették Tomisvár körül a'RÓMAI Nyelvet. Kitetszik továbbá eléggé Ovi-diusnak ime soraiból az is egyfelül, hogy DÁ-CIA) vagy GETA Ország hivatott BARBARIAOrszágnak is, következésképen a' BARBARUSnév nem puszta m e l l é k név, hanem egyenesent u l a j d o n n e v e , a' mit még sok más okok véde-nek, a' DÁCUS, vagy GETA és GOTHUS Nem-zetnek;, másfelül pedig az is bizonyos e' sorokból,hogy a' GETÁR, az az: DÁCUSOK, SÁRMA-TÁK ÉS DÁCUS JÁSSIUSOK mindnyájan egyK ö z ö s N y e l v e t beszéltek, melíyet Ovidiusmajd GETA, másképen GOTHUS, majd BAR-BARUS, majd SÁRMATA Nyelvnek nevez. Iga-zán mondja tehát Procópius: „Midőn a' Nap-nyugati Birodalomban Honorius fejedelemhe-

—( 21 ) -

dett, Birodalmába berohantak a! BÁRBA'RUSOK: Kik voltak ezek, '* mi utón teljesí-tették azt, mindjárt elmondom. A1 régi idők-ben igen sokféle GOTHUS Nemzetek valónak,'s vágynak még mai nap is; de ezek közötta' GOTHUSOK, FANDALUSOK, PISIGO-THUSOKés GEPIDÁK mind számra, mindtekéntetre nézve legjelesebbek. Hajdan SAU-HOMATÁKNAK és MELANCHLAENU-SOKNAK hivatánah: Nékik azonban őketGETHÁKNAK is nevezik. Tsak Neuükret

és semmi másra nézve nem , Különböznek egy-mástól. Bőrük mindnyájuknak fehér, hajuksárga, testük alkotása magos , képük tisztessé-ges , egyek törvényeik, egy vallásuk, tudniil-lik az Ariánus Vallást követik, EGY végreNYELVÜK, MELLYETGOTHUS NYELF-NEK nevezünk: Úgy, hogy azt kell gondol-nom, hogy hajdan mind egy Nemzethez tar-toztak, és Vezéreiktől (? ) nyerték tsak a kü~lönbféle Neveket:' *) E' BARBARUSOK, azaz: GOTHUSOK, mint máskor egész készülettelmegmutatni fogjuk , PALÓTZOK valának , 'sazért a' Lengyel írók, kik közel laktak a' PALO-TZOKHOZ, igen helyesen nevezik ezeket GO-THUSOKNAR is. Kitetszik végre Ovidius sorai-ból , hogy Pannónián túl, hol a' Király alatt élőJAZYGÉSEK laktak, és Dáciában, a' GETÁK,másképen DÁCUSOR és a' SÁRMATÁR legna-gyobb számmal tartózkodtak , és azért neveztetleka' mellettük, vogy közöltük lakó JAZYGÉSEK,mint tsekélyebb számuak, SÁRMATA JAZYGE-SEKNER és DÁCUS JÁSSIUSORNAR. — Es

Procopii Caesariensis, Historiarum sui temporisVIII. Parisjis , 1662. fol. Tomo I, 178- De Bello

LibriTomo I, 178.' De

Vaudalico. Libro I, cap. 2.

- ( 22 ) -

e'nyi elég legyen a' RÉGI JAZYGESEKRÖL. —Most már e g y e n e s e n a' MAGYAR ORSZÁ-GI MAI JÁSZOKRA térjünk által, 's visgáljukmeg, ha ezek MAGYAR NYELVŰ NÉPEK éskülönösen NYILAZÓK voltak-e? A'visgálat alatt,úgy véljük, mindenki észre venni fogja, hogy a'Magyar Országi Mai Jászoknak hívebb esméretükvégett igen is szükséges volt azokat, a'miket mos-tanig fölhoztunk, előre botsátani.

75. §.A' Magyarok, mióta a' Keresztyén Hitet el-

fogadták, minden tsinosodásukat és kifcjlésüketa' Római Nyelv segedelme által nyerték. Ha el-vétve egyik, vagy másik közülük járatos volt isa' t ö b b f é l e D i a l e c t u s o k k a l bíró GörögNyelv esméretében , inkább bámulta a' GörögClassicus írókat, mintsem hogy eszébe jutott vol-na tudományát a' N e m z e t i N y e l v tudósabbesméretére alkalmaztatni. A' Római Nyelvnekúgy, mint az írókban fönmaradott , nintsenekDialectusai," mert a' Plautus , Terentiusés SallustJ-*us MAXUMUSA, 'S más e' félék, nem méltóka'ra, hogy Dialectusnak neveztessenek: Innendtörtént, hogy a' Magyar Tudósoknak képzeletüksem volt az újabb időkig a' Magyar NyelvnekDialectusai/ól. Tudta mindenki, vagy legalábbtudta a' nagyobb rész, hogy Magyar Orsz.ighana' PALÓTZOR és más VIDÉKEK a' MAGYARNYELVET sok k ü l ö n ö s s é g e k k e l beszélik:De ez tsak tréfára, elméskedésre és gűnyolásraadott okot, 's a' tiszteletre méltó PALÓTZOKés más számos VIDÉKEK, mellyek eltértek a'Köz és írói ,Beszéd Mód Nyelvétol, NEVETSÉGTÁRGYÁVÁ levének. E' setét vakságnak az lettkövetkezése egy felül, hogy a' PALÓTZ NYELV na-ponként inkább és inkább k i v e s z e t t ; másfelül

- ( 25 ) -

pedig oda jutott a' dolog, hogy maguk a' MagjarTudósok még azt sem tudták Nemzeti Nyelvükről,a' mit e'röl már Herqdotus tudott. Egy helyenírja Herodotus a' SÁRMATÁKRÓL , a z a z :a'KÚN-MAGYAtt NEMZET NYELVÉRŐL: ,,A'SAUROMATjK élnek Scytha Nyelvvel,azonban a hajdan kortól fogva e' NyelvetRÉGIESEN ejtik ki, mivel att az AJVJAZO-JVESEK (Amásiai Kunok Kis Ásiában) nem jóltanulták meg." *) Más helyen írja Herodolus a'JÓNESEKRQL, azaz : aJ JÁSZ NEMZET NYEL-VÉRŐL: „Már mitsoda Nyelvvel éltek a'PELASGUSOK, bizoyosanmegnem határoz-hatom. De, ha szabad azon Pelasgusakból vé-lekedni, kik ma is f'ön vágynak, kik a' Turr-hsnusok fölött Krestona városban laknak, kikhajdan azon földön laktak , meUy ma Thes~sáliának hivatik, és a'koron szomszédaik vol-tak a' Dorisiaknakj ha szabad vélekedni azonPelasgUsokból, kik a Hellespontusnál PLA-CIAT és Scylacent építették , kik az Athenae-beliehkcl együtt laklak, és más városokból,mellyeknek nevük elváltozott: Ezekből ha sza-bad vélekedni, A' PELASGUSOfí BÁRBA-RUS (Palótz) NYELVVEL ÉLTEK. Ha tehátegyaránt kell tekénteni minden PELAS-GUS NEMZETEKET, azt kell állítani:Hogy az ATTIKAI NÉPEK (Attika JÁSZ tar-tomány nevet viselt Eustathius szerént) , mint-hogy ezek PELASGUS NUMZETBELIEK,midőn Helleneseknek kezdettek hivatni, egy-szersmind Nyelvüket, is elfeledték, és a' Hel"len Nyelvvel föltser élték- Ugyan is sem a'

*) Herodoti, Musae, sive Hisloriarum Libri IX. Argen-torati, 1816. 8. Tomo I I , pag. 306. Libro IV, cap.H7-

- < 24 ) -

fírestonaiaknah Nyelvük megnern egyez azo-kéval, kik most körülöttük laknak ', sem a'PLACiJNUSOfíNAFÍ Nyelvük: Ellenbenezek ketten Nyelvükre nézve egyeznek." *) Deazt, hogy a' Magyar Tudósok mostanig a' PA-LÓTZ MAGYAR NYELVNEK ezen eddig esmé-retlen nyomait nem használták, nem lehet a'nyiratsudálni, mint azt: Hogy a' hárson Palotábanszületett Koszta Görög Tsászárnak egy igen ne-vezetes helyét a' PALÓTZ MAGYAR NYELV-RŐL mai napig sem tanulták érteni.

76. §.Midőn Koszta Görög Tsászár elbeszéli, mint

léptek a' KABAROK (a' CHAZAROKNAK, azaz: KUNOKNAK egyik szakaszuk) a' MAGYARTURCUS Nemzettel egy polgári Társaságba ,ezeket írja:/,,7zic?m kell* hogy az emiitett HA-BAROK (helyesebben a' görög B betűt V betű-nek mondva: KAVAROK) a CBAZÁROKNAKNemzetségükből voltak. És történvén vala-melly hasonlás náluk Országukban, és polgáriháború támadván, az Elsők (a' Chazarok?)közülük hatalmasbak levének, és ugyan né-mellyek közülük megölettek, némel/yek pedigelszaladtak, és mentek és laktak a1 TÖRÖ-KÖKKEL (Magyarokkal) PACWACITA OR-SZÁGBAN (Moldvát és Oláh Országot, mintPacináciát, érti a' maga korából), és egy Nem-zetté lettek, és némellyek közülük (tehátnem mindnyájon) BARBARXJSOKNAK (ígyvan Meursius kiadásában, pedig helyesen van;ellenben Banduri kiadásában KABAROKNAK

*) Herodoli, Musae, sive Historiarum Lihri IX. Argen-torali , 1816. 8. Tomo I , pag, 62—65. Libro I ,cap. 57.

- ( 25 ) -

hibáson áll) neveztettek. A' honnand ö' CBA-ZÁROKNAK NYELVÜKRE magukat a' TÖ-RÖKÖKET (Magyarokat) megtanították, ÉSJV1OSTAN1G MEGVAGYOK £' DIALE-CTÜSUK; BESZÉLIK PEDIG A' TÖRÖ-KÖKNEK (Magyaroknak) MÁSIK NYEL-VÜKET IS.' *) —NAGY és KIS KABA11DATartományok, mellyek e' KABAROKNAK lakhe-lyeik valának, BARBÁRIÁNAK, vagy is GO-THIÁNAK, az az: PALÓTZ Országnak Tarto-mányai voltak, valamint az ULU (Nagy) és KI-TSI (Kis) KUMU-MOGER (ma U l u és K i-t s i M a d s c h a r ) Kaukasusi Városok is, mellyek-kel ma olly sokan bajlódnak, míg azokat Tamer-lán élnem pusztította, Michovi Mátyás h a t á r o -z o t t tanú tételé szerént GOTHIÁ1NAK, az az:PALÓTZ Országnak városai valának. **) Itt ésa' szomszédságban laktak, tudniillik, azon BAR-BARUSOK, kikről már Procópius följegyzette:,.A' BARB/1RUSOK, KIK HUNNUS NEM-ZETSÉGEK." ***) Mihelyest tehát a' fölebbi so-rokban PALÓTZOT értünk, 's eszünkbe jut azis, hogy a' CHAZAROK, a' mit Schlözer is állit,

*) Constanlini Porphyrogennetae Imperatoris , Opera.Edidit Joannes Meursius. Lugduni Batavorum, 1617.8. pag. 122. De Administrando Imperio. Cap. 3 9 . —Cf. Anselmi Randuri, Imperium Orientale. Parisiis,1721. fol. Tomo I , pag. 108. Conslantinus Porphy-rog. De Adm; Imp. Cap. .39. — Banduri a' II. Kötetvégén a'124. lapon helytelenül állítja h i b á s O l -v a s á s n a k a' helyes jelentéssel bíró B a r b a r iszovat.

**) JoannisPistorii, Corpus Históriáé Polonicae. Basileae,1582. fol. Tomo 1,129- DeSarmatia. Libro l,cnp. 8.

**°) Procopíi Caesariensis, His'loriarum sui temporis Li-bri Vili- Parisiis, 1662. fol. Tomo 1, ^76- DelielloGothico. Libro IV, cap. 5.

-( 26 ) -

mi pedig máskor megmutatni fogunk, nem YO1~tak OSMÁN Népek, 's hogy a' Görög írónakazt, mi a' DIALECTUS? tudnia kellett, értenifogjuk azonnal, mint volt és lehetett KÉT NYEL-VE a' MAGYAR TÖRÖK, az az: PÁRTUS MA-GYAR Nemzetnek. E g y i k volt a' R É G I , az az:PALÓTZ MAGYARNYELV, mellyet maguk a'szoros értelemben vett P A L O T Z O K , meg a' KU-N O K , JÁSZOK (Dio Cassius a' Duna és Tiszafolyók között lakóJAZYGESEKETisLXXI. Köny-ve 3-dik Fejezelében BARB ÁRUSOKNAK, a? az:GETÁKNAK, vagy is DÁCUSOKNAR nevezi),SZÉKELEK és más MELLÉK ÁGOK beszéltek;a' M á s i k volt a' MAGYAR JNYELV , mellyholmi Magánhangzó Változtatások, Közép HangKövetések , Betű öszsze források , Röviditések ésMás Szerkeztetések által a' PALÓTZ NYELV-T Ő L különbözött ugyan, de még is t s a k ú g ykülönbözött, hogy a' MAGYAR a' PALŐTZOT,és viszonlagV PALÓTZ is a' MAGYART beszél-tében megértette. Bővebben e' különbözést kifej*teni nem ide való. A' különös szerentse a' Ma-gyar Nyelvre nézve, hogy a' Magyar Nyelvnekl e g r é g i e b b m a r a d v á n y a az ösz P a l ó t zN y e l v e t állitja elő. De épen ez által a' Histó-ria is olly kaiban áll, hogy a' m a i P a l ó t zN y e l v e t r é g i m a r a d v á n y á b a n i s meg-esmérietheti.

77. §.

Történeti Tekéntelböl még az is figyelemreméltó, a' mit mostanig , tudtunkra , senki sem vettészre, hogy ott, a' hová Béla Király NévtelenJegyzője KUNOKAT helyheztet, vagy magukbana' megnevezett helyekben, vagy legalább közelszomszédságukban, a* mint nálunk mondani szok-ják, Magyarul NEVETSÉGESEN beszélnek. II-

- C sr ) -lyet tapasztalhatni, ha a' régi lakosok Meg ineg-Vagynak, az OKLEVELÉÉINEK másutt emiitettKÜNAIKRA, PALÓTZAIKRA és BISSENU-SAIKRA nézve is. Mindezt úgy kell venni, hogyillyen helyeken a' PALÓTZ MAGYAR NYELVVagyon keletben, ha bár a' lakosok egyenesenPALÓTZOKNAK nem neveztetnek is. Vajha,—Ó vajha a'nyira mehetne a' PALÓTZ NYELVtudományos és geographiai Esmérete IX Századlefolyása után, hogy írásban 's nyomtatott köny-vekben olvashatnók már egyszer környülállásosan ,különösen hol és miképen beszélnek mégmost isMagyarul NEVETSÉGESEN Országunk Lakosi!Maga a' Történet Tudomány is megérdemlené,hogy e' ki Feszesnek indult és a'nyiszor méltatla-nul kigúnyoltatott Régi Dialeetus, mellyböl egy-kor t a l á n egy boldogabb század fia a' H e t-r u s c u s N e m z e t írott régi Maradványait meg-magyarázhatja, nagy gonddal megesmértelnék. Hae' Tu lósitásokhoz járulnának utóbb a'KÜLÖNÖSVIDÉKEKNEK eredetiekből, 's nem holmi hibásmásolatokból kiadatott OKLEVÉL GYŰJTEMÉ-NYEIK, és az ezekből a' régi Magyar Nyelvetesmérö Férfiak által kiíratott RÉGI MAGYARSZOVAK, hová elnetn jutna Nyelvünk és Nem-zetünk tudományos Esmérete! Mi szép volna p.o. a PALÓTZ NYELVET nagy mértékben éltetőSomogy Vármegyében ujjal mutatni ma is a' RÉ-GI ACHAEUSüKNAK,vagyis SlCYONlUS PA-LÓTZOKNAK maradékaikra a' Margit Életírójá-tól emlrtettZICHjARTOMÁiNYBAN! Mi szép vol-na mondani, de Oklevelek és a'Régi Nyelv Nyomaiután mondani, hogy itt, vas;y olt laknak Somogy,Szála és Vas Vármegyében a' VASNEMZET-INEK (Scytháknak, Bissenusoknak) és VAS JÁSZN E L M Z E T N E K (Toxophorus Scytháknak) maradé-kai Mi szép volna mondani, és nem képzelődve

mondani, hogy itt, vagy ott laknak Baranyábana> VASOKNAK, VÁRKÚNORNAK , és OR-MÁN-SÁGOKNAK maradékaik!— 's a' t. Tehet-e illyes valamit Európában akár mellyik Nem-zet a' legtsinosabb és legtudósabb Nemzetek közülis? A' kegyes MINDENHATÓ nekünk érdemeinkfölött egyik fő világi Kintsül T ö r t é n e t i Vi-l á g o s s á g o t hagyott, midőn a'Magyar Nem-zet vetekedő Társainak könyveikben fontartottaazokat, a' mik Nemzetiségünkkel, 's e'nek réginagy Emlékezeteivel hívebben megesmértethetnekbennünket. Háláljuk tehát áldva határtalan Jósá-gát, 's használjuk élesebb látással a' fönraaradottszámos segedelmeket!—De, hogy a' PALÓTZNYELVRE ismét viszsza térjünk, e're nézve ér-zékenyen illik köszönnünk Tiszt. Tudós S z e -d e r F á b i á n n a k , Szent Benedek Rendé Szerze-tesének és a' mi nagyon tisztelt Barátunknak tu-dományos erdemét. Ö volt első, ki a1 PALÓTZNYELV szinét E g é s z B e s z é d b e n velünkmegesmértette, 's a' legfontosabb történeti tár-gyot T r é f á n a k nem vette. *) Valóban öröméreválhatott, hogy Köppen Péter, jeles Orosz Tu-dós, Tudósítását néhány év múlva fölfogta, *saz Orosz Tudósokkal, kik épen azért, mivel PA«LÓTZ HÁBORÚKKAL több Századig teljes azOrosz História , ezen PALÓTZ NEMZETETAsiában mindenfelé keresték, gondosan közlötte.**) Fölfogta Tudósítását Tseh Országban halálaelőtt Dobrovszky is, 'sörömmel hirdette, hogy a"PALÓTZ NEMZET a' MAGYAR NEMZETNEKEGYIK ÁGA, és még m o s t is fön v a g y o n

*) Tudományos Gyűjtemény. Pesten, 1819. 8. VI. Kö-tet, 26—46. L

••) Literár Nolizen belreflend die MagyanVehcn undSachsischen Dialckte in Ungarn und Sieiienbürgcn.

— ( 29 ) —

Magyar Országban. *) Forró köszönetet érdemle-nek ugyan a' PALÓTZ NYELVRE nézve Gyarma-tin Sámuelnek, Horváth Ádámnak és JeremiásSámuelnek buzgó törekedéseik is. — Tudván „ezeketröviden a' NEVETSÉGES MAGYAR NYELV-RŐL, az az: PALÓTZ BESZÉDRŐL, már mostvilágosabban fogjuk érteni a' tanuhelyeket a' MA-GYAR ORSZÁGí MAI JÁSZ JN£MZETJN£KNyelvéről.

78. $•Hogy a' MAI JÁSZOK most MAGYAR

NYELVÉT beszélnek, azt, úgy véljük, mindenkitudja. Tsak az a' kérdés foroghat tehát fön a'MAI JÁSZ Nemzet Nyelvéről: Vallyon MagyarOrszági lakásuk óta m i n d e n k o r MAGYARNYELVET beszéltek-e a\ MAGYAR ORSZÁGIMAI JÁSZOKNAK ŐSEIK? Sarnicius Szaniszló,mint fölebb (a' u5. és 46. §-ban) láttuk, 1585—1587-dik évek között h a l l o m á s b ó l két ízbenis SZLÁV NYELVŰ Néppé tette a' Magyar Or-szági mai JÁSZ Nemzet Őseit. Szükséges tehátmind azokat rendre elő adnunk, a' mik a'Kút-főkben és írókban időről időre fönmaradtak a'Magyar Országi JÁSZ Nemzet Nyelvéről. Eztpedig fontos okoknál fogva úgy teljesítjük, hogya' közelebbi időkről fölfelé fogunk menni a' ré-giebb időkre. Eger Városa Bonfinius szerént (a'3-dik §-ban) JÁSZ Város volt: Már pedig együttEgerről, a' Kunokról és JÁSZOKRÓL írla nemigen régen a' tiszteletre méltó Kassai Jósef: ., Tisz-tább az Idegenektől a JÁSZSÁG és

St. Petersburg, 1826. 8- S. 14—23. — Cf. Júliusvon Klaproth , Beise in den Kaukasus und nachGeorgien. Halle und Berl in, 1812. 8. I. J3and, S.52—57.

*) Sasopis spolecnosti wlastenského Museum w <£e-chach. w Praze. J827. 8. I , 122—12.1. Cf. Mo-

- ( 50 ) -

Kunság is, mint Erdély, melly Szászokkalés Oláhokkal megzauartaték , '$ tisztáb-ban beszélenek-e a' JÁSZOK és Kunok,mint az Erdélyiek? Sokkal tisztább EGERPárosa az idegen Nemzet éktől, neveze-tesen a' Tótoktól, mint akármellyik Hegy-Alai Faros, 's még is hol hallani NE VÉTS É-GESEBB MAGYARSÁGOT, mintáz EGRIKapásoktól és Köz-Néptől? *) Pray György-nél, ki nem volt igen nagy esméröje a' MagyarNyelvnek és Dialectusainak, olvashatni 1775-dikévről: „Apud non paucos Geographos reperi-as, JAZ YGES nostros SLAFICO ORE loqui.Sed haec externis facile condonamus quosvelJAZYGUM L1NGFA, NOSTRAE (Hun-garicae) AD AMUSSIM CONSENTIENS,satis refellit." Az az: „Nem kevés Geographu-soknál találhatod , hogy d mi JAZYGE-SE1NR SZLÁV NYELVEN BESZÉLNEK.Dé illyest a Külföldieknek hönyen megenged-hetünk, kiket d JAZYGUSEKNEfí NYEL-VÜNKKEL (a' Magyar Nyelvet érli) EGÉ-SZEN MEGEGYEZŐ NYELVÜK eléggémegtzá/ol." **) Kaprinai István 1771-dihben föl-jegyzetté: „JAZONES, sive PHILISTAEOSnostros HÜNNICAE OR/GIN1Sesse, etLIN.GVA ET PRISCI HUNGARORUM MO-i?£S, quorum sünt retinentissimi, admodum

natschrift der GeselKc!iaft des ValerlSndischen Mu-seums in Böhmen. Prag, 1827- 8. December Heft,S. 64.

*) Kassai Jósef, Magyar Nyelv-Tanitó Könyv. S. Pa-takon, 1817. 8. a' 16—17- lapon.

•*) Georgii Pray, Dissertationes Historico-Criticae in An-nales Veteres Hunnorum, Avarum et Hungororum.Vindobonaie , 1776. fol, pag. 12a.

- ( 31 ) -

probant." Az az: „Hogy á mi JAZONESE-1NK, vagyis PHILISTAEUSAINK valóbanHUNNUS SZARMOZATUAK , MIND A'NYELV, MIND A' RÉGI MAGYARSZOKÁSOK, mellyeket igen megtartanak,eléggé bizonyítják" *) Timon Sámuel 1?Ö2-dikben együtt a' JÁSZORRÓL is Kunokrólmondja: „Quod hoc aevo reliquiae ac posteriillorum R1DICUL& , ATQFE 1NSULSEHUNGARICE LOQFUNTUR, minim nonest, quando a ceteris Gentibus procul agunt,et aliis natipnibus ( ?)permistisunt. Intelligun-tur tamen Ungaris, quia hoc peculiare habétLingua Hungarica, quod uterites illa, quam-vis per varias regiones sparsi sint, altér alte-rius tamen Sermonem percipiat." Az az :,,Hogy mostani időben Maradékaik es Utóik•NEVETSÉGESEN ÉS IZETLENÜL BE-SZÉLNEK MAGYARUL, azon nem tsudál-kozhatni, midőn többi véreiktől meszsze lak-nak, és más Nemzetekkel keverve (?) élnek.De még is megértik Őket a' Magyarok, mertaz különös tulajdona a' Magyar Nyelvnek,hogy a' kik vele élnek, bár több tartományok'ban elvagynak szóratva, egyik d másik Be-szédét még is megérti." **) Itt is, mint folebbKassai Jósef szovaiból, a' NEVETSÉGES BE-SZÉLÉS alatt a' PALÓTZ MAGYAR NYELV-RŐL kell gondolkodni.

* ) Stephani Kaprinai, Hungária Diplomatica tempori-bus Mathiae de Hunyad Rcgis Hungáriáé. Vindobo-nae, 1771. 4- Parte I I , pag. 314. col. 1.

*») Samuelis Timon, Imago Novae Hungáriáé. "Viennae,1762. 4. In Additajyiento pag. 20.

- ( 32 > -

79. $.Foris Otrokotsi Ferentz 1695-dik évben, mint

Kétséget sem szenvedő dolgot, állította: „JAZY-GES, vei Cunos, seorsim non numero; quiaet ipsi HUNGARÍCO UTUNTUR IDIOMA-TE." Az az: „A1 JAZYGESEKJ2T, vagy Ku-nokat külön nem számlálom ,• mert ók isMAGYAR. NYELVFEL ÉLNEK.' Más he-lyen : ,,/Vam linguam (Jazyges) per oraniaEANDEM habent cum ceteris HUNGARIS.Quae DIFFERENT1A primo, fronté videturesse IN PAÜCIS QVIEUSDAM FOCUllS,ea non est tanta, ut hic ad diversitatem ser-monis faciendam recensen ullo modo merea-tur." Az az: „Mert (a' JÁSZOKNAK) minden-képen EGY NYELVÜK vagyon a' TÖBBIMAGYAROKHAL. A' melly KÜLÖNBSÉGelső tekéntettel látszik lenni NÉMELLY KE-FÉS SZOVAKBAN, az nemolly nagy, hogyitt ö* Nyelv Különbözése megállapittatásáravalamiképen megemlíteni méltó volna.'7 A'harmadik lieljen : „Hoc jam nomen (Magyar)communissimum est apud nos omnibus illis,QVICÜNQVE L1NGFAM HUNGARICAMHABRNT NATIFAM, sive sini JAZYGES,aive Chuni (sew. Comani), sive Baranyáéinter Savum 9t Dravum, sive Székhelii(alias:Scythuli) in Transsilvania." Az az: „Ez a'(Magyar) Név nálunk már legközönségesebbmind átokra nézve, KIKNEK SZÜLETÉSINYELVÜK A' MAGYARNYELV, akár JA-SZÓK Ügyének, akár Kunok (vagy is: Ku-mánusok) , akár Baranyaiak a' Száva és Drá-va között, akár Székelek (másképen: Scy-thulusok) Erdély Országban:' *) Itt a'NEVET-

•) Francisci Foris Otrokotsi, Origines Hungaricae. Fiaue-qvierae, 1693. «. Parle I , pag. 19. 65. 3,50-

- C 33 ) -SÉGES MAGYAR NYELV nem J5 ugyan elS,de a' Jász Nyelv KÜLÖNÖSSÉGEI a' MagyarI^yelvre nézve derekasan éréntetnek, 's még az isditséreiére szolgál Otrokotsinak, hogy ö már a'Baranya Vármegyei Palótz Nyelvet is, mellyrölkésőbben alig ha szólott néki a' Magyar Tudósokközül , jól esmérte. Egyébb aránt Otrokotsi sokolvasása mellett is semmi Históriai Kritikával nembírt , 's azért történeti határozásaiban mind unta-lan, m i n t s z e r e n t s é t l e n szó m a g y a r á z ó ,eltéveledett, 's a'hol igazat mondott is, nem azértvagyon igaza, mivel 5 a' dolgot megfejtette, vagyroegbizonyitotta; hanem inkább azért: mivel azOtrokotsitól meg nem mutatott tárgyot a1 Kútfőkés a* Kritika szabásai szerénl most már megmu-tatni , megpróbálni , és megbizonyitani lehet. A'kik azt gondolták, hogy mi Otrokotsi munkájáttettük tanulásunk tárgyává , vagy Otrokotsi nyo-main járunk, azok éretlen gyermeki észszel bír-nak, 's ön maguk vastag tudatlanságát árulják el.Mi itt is Otrokotsi tekentetével tsak úgy élünk a'JÁSZ NYELVRŐL, mint minden íróvali a' kia' maga koráról í r , bátron élhetünk a' maga ko-ráról írtában addig, mig azt megmutatni nem le-het, hogy valamelly író a' maga koráról is hibá-son írt. Holmi mende mondák a' Tudomány Or-szágában semmit sem nyomnak. Hiteles Tanúk éshiteles emberi Tekéntetek teszik a' Történet Tu-domány talpkövét, nem az Önkény, vagy bahyásÁllítgatások,

80. §•

Gvagninus Sándor lőü'rdik évben beszéli a'JAZYGÉSEKRÖL: „A meridie Jazyges Meta-nastae, quae est GENS tiUNGARlC/1." Azaz: ,,Délre a Metanasta Jazygesehtöl^ melly

Tud. Gy. IX. Köt. 1829. 3

- ( 34 ) -

MAGYAR NEMZET," *) Midőn Gvagninusa' JÁZYGESEHET Magyar N e m z e t t é teszi,a'kor természetesen nekik MAGYAR NYELVETis tulajdonit. Gesner Konrád 1555-dikben taní-totta: 9,Japides et Ja zyg es ILLYRICE LO-QFUNTUR." Az az: „A1 Japidesek és Jazy-gesek 1LLURI JVYELFET BESZÉLNEK."**) Ez igen nagy történeti valóság, a' mint íölebb(a' 5?.. és 35. §-ban) láttuk; de, ha Gesner az1LLURI NYELV alatt SZLÁV NYELVET ért,úgy bizonyosan nagyon eltéveledett. WernherGyörgy, ki már 1538-dikban Eperjesen lakott,írja l55t-dikben először nyomtatásban megjelentKönyvetskéjében: ^Porro extat nunc quoqueJAZ YG UM natio inter Hungaros, quos ipsivocedecurtata JAZ vocant, ac retinent üdém e-tiamnum LITSGVAM SUAM AVITAM ETVECÜLIAREM BUNGAR1CAE DISSIMIL-LIMÁM, atque eas sedes, quas Plinii de-scriptione quondarn tenuerunt.'' Az az: »Pagy~nak most is JAZYGESEti, mint Nemzet,a' Magyarok között^ kiket ezek rövidebb né-ven JAZ Nemzetnek neueznek, és még mostisföntartják Ők a' MAGUK ÖSl KÜLÖNÖSÉS A' MAGYAH NYELFTŐL IGEN KÜ-LÖNBÖZŐ NYRLFÉT, sót ma is azon he-lyeken laknak, hol Plinius előadása szeréntlaktak:1 ***) Azok után, a' mellyek a' JÁSZ

'*) Alexandri Gvagnini , Res Polonicae. Francofurti ,1584. 8-0 Tonio II, png. 5.

**) Conradi Gesner, Mithridates. Tiguri, 1555. 8. pag. 52.***) Joannis Georgii Sehwandtneri, Scriptores Rerum

Hungaricarufn. Lipsiae , 1746. fol. Tonio I, pag. 847.De Admirandis Hungáriáé Aquis. — Cf. SlephaniKaprinai, Collectaneonim MSS.B. Tomulus XLíIl.in 4. pag. 216. ,MS. Bibi. Univ. Pestiensis.Wernher György szovai jonek elö ime Könyvben is:

- ( 35 HNyelvről előre botsáttattak, értjük már e' hely-ből, hogy itt is a' NEVETSÉGES, nem pedigvalamelly IDEGEN Nyelv éréntetik. Oláh Miklós1536-dikban mondotta : „TotiushujusHungáriáéRegnum continet in se nostro hoc tempore di-versas Nationes; Hungaros, Alemannos, Bo~hemos, Sclauos, Croacos, Saxones, Sicuilos, Valachos, Rascianos, J' AZYGES, Ru-thenos et. jam postremo Turcas '. QPAEOMNES DlFFERENTl INTER SEUTUN-TUR L/NGPA, nisi quod aliqua vocabula,propter diuturnám consuetudinem, atque mu-tuum commercium aüquam habere videantursimilitudinem et symphoniam." Az az : „EaészMagyar Ország a' mi időnkben sokfele Nem-zeteket foglal magában ; úgymint Magyarok,Alemánnusok, Tsehek, Tótok,Horvátok, Szá-szok, S z éke le k, Oláhok, Rátzok, Kunok,JAZYGESEK, Ruthenusoh, és egy idd ótaTörökök laknak benne.' MELLYÉ fi MINDEGYMÁSTÓL KÜLÖNBÖZŐ NYELVVELELNEKy tsak hogy némelly szovak a hoszszuegyütt lakás, társalkodás és kereskedés miattvalamelly hasonlatosságot és egyezést látsza-nak mutatni." Hogy itt is Oláh Miklós különö-sen a' JÁSZOKRA nézve tsak DIALECTUSíKülönbözésről szól, és így magát h e l y t e l e n ü lfejezte ki, világos azokból, a' miket a' SZERE-LÉKRŐL, kiknek itt hasonióképen a' MagyarNyelvtől különböző Nyelvet ad , raáslielyenimígy mond: „HUNGÁHI ET S1CULI EA-DÉM LINGVA UTUNTUfí; NISI QVODS1CULI QFAEDAM PBCÜLIAJRIA GEN-

. Joannís Antonii Magini , Geographiae tum Veteristum Novae Volumina Duo. Arnhemii, 1617. 4, Vol.11, pag. l5l.

* 3

- ( 36 ) -

T/5 SUAE IUBEANT FOCABULA." Az az:„J ' MAGYAROK ÉS SZERELEK EGYIVYELVVEL ÉLNEK; TSAK HOGY A'SZÉKELEKNEK FAGYNAK NÉMELLYKÜLÖNÖS NEMZETI SZOVAIK." *) Végrea' JÁSZOK közölt megfordult Bopfinius AntalI Mátyás Király uralkodása alatt, és így Sarnicius-nál jóval előbb, följegyzette : „Nostro autemtempore Ungaria ab Unnis oriunda, cujushlNGVA CUM SCYTHICA SÍT, ab omni-bus finitimis nimium videtur esse diversa ,Pannonias, et ultra Danubium JAZYGUMet Dacorum REGION EM /ere omném occu-pavit." Az az: „Mi időnkben az Unnusohtólszármozott Magyar Ország , mellynek NY EL-VE MIFEL SZITYAI, minden más szom-sze'd Nyelvektől nagyon különbözni látszik, ésPannóniákat, meg a' Dunántúl a' JAZYGE-SEKNEK és Dácusoknak ORSZÁGUKATtsak nem egészen elfoglalta." **) Bonfinius tehát,kinél régiebb írót mi e' tárgyra nézv e nem esmé-riink, a' JÁSZOKAT m á r MAGYARNYELVŰNépnek hirdette.

81. §• . •Ha e' Tanuhelyekhez még azt is adjuk, hog y

a' JÁSZ Nemzetet illető régi" OKLEVELEKBENnem tsak legkisebb nyoma sem találtatik valamellyIDEGEN NYELVNEK, hanem egyenesen MA.

*) Nicolai Olahi, Hungária et Attila. "Vindobonae, I763.8. pag. 9 0 - 9 1 . Cap. 19- §. 3. — pag. 6l. Cap. 14.§. 2. A' tudós Kollár Oláhot nem egészen helyesendorgálta az első helyért, midőn í r ta : ,,De idioma-tum discrimine, quo populi nostri i/ivicem se~cernuntur, non recte hic quidein Olahus.'1' ->

•) Antonii Bonfinii, Decades Rerum Hungaricarum. Li-psiae , Í7r;i. fol.pag. 2ü.

~ ( 37 ) -

GYÁR SZOVAK jonek elő; hogy továbbá vala-mint a' JÁSZ Nemzet PÁRTUS, az az: TUll-CUS eredetű, úgy a ' MAGYAR Nemzet is a'leghitelesebb Kútfők szerént, de a' mellyeknekelöszámláltatásuk most ide nem tartozik, PAR-TUS, az az: TLJRCUS szármozatu": Megszűnika'nál is ,inkább a' JÁSZ, Nemzetnek MAGYARNYELVÉRŐL minden kérdéses kételkedés, men-nél bizonyosabb az ÖSZ IDŐKBŐL, hogy a'JÁSZOK és MAGYAROK m i n d e n k o r ésm i n d e n l a k h e l y e k b e n EGY EREDETŰNemzeteknek vétettek számtalan Történetíróktól.Egyébbaránt, ha néki olly szerentsés lenne Tudó-saink közül, hogy azt megtudná OKLEVÉLBŐLbizonyítani , hogy JÁSZON, JÁSZÓ-DEBRÖ-DÖN , JÁSZÓ-MINDSZENTEN , JÁSZÓ-UJ-FALÚN, vagy KÖZEL E' HELYEKHEZ, Aba-ujvármegyében SAGlTTlÁRIUSOK laktak a'XII. XIII. vagy XIV. században, úey az is bizo-nyos lenne, hogy a1 RÉT RÉGI MAGYAR HA-LOTTAS BESZED, melly éknél idösb Maradvá-nya a' Magyar Nyelvnek nintsen, egyenesen a'JÁSZ MAGYAR DIALECTÜSNAK^-vagy talána' Podláchiába szorult és innend ismét kiköltözöttILLURl Nyelvnek — Maradványa. A'nak megmu-tatását, hogy a Boldvá Melléki Mise Könyv, melly-ben a" két Halottas Beszéd fönmaradott, egykor a'JÁSZÓI Apáturságé, 's utóbb Prépostságé volt, holmég most is PALÓTZ Nyelven beszél a' Köz Nép,mi a'kor örömest magunkra vállaljuk. A' JA-SZÓ, és Tótos JÁSZÖV, úgy a' Német JOOSZ(Jón) nevek és a' Halottas Beszédben előjövő NÉ-HÁNY TÓT SZOVAK ugyan Oklevél nélkül isintenek ezen igazság elhitelére bennünket, deilly fontos tárgyban várjunk még is inkább azidőtől és keressünk egész hitelességet. Ha vagyonoka minden Nemzetnek az ö RÉGI ÓKLEVE-

- ( 58 ) -LElTnapfényre ereszteni, bizonyosan a' MAGYARNEMZETN EK legtöbb , legfontosabb oka vagyon,minthogy a' MAGYAR ÓK LEVELEK nem tsak a'MAGYAR TÖRTÉNET Tudományt, hanem az e-gész RÉGI VILÁG TÖRTÉNETEIT is képesekfölvilágosítani. Ne késsünk ébredni mi Magyarok,midőn egész Tudós Európa elömenni sietteti siet! —Őseink a' XHI-dik század végéig még sok ollyattudtak Nemzetiségükről, a' mit l/lóik későbbenegészen elfeledtek. Az Ó-Budai Káptalannak egy1228-dik évi Oklevele, mellyel az idén Februárius22-dikén Nagy Tiszteletű Palkovits György kisPrépost és Esztergomi Kanonok Úr nagylelkűsé-géből, a' mit hálával emiitünk, Esztergombanolvastunk, p. o. így kezdetik: ,,/n nomine Do-mini nostri Jehsu Christi. Uos Fratres Buden*ses i videlieetl Cantor Joatmes , Custos Jonas,Decanus Symon ; Sacerdotes verő , PetrusCANANEUS (Kún Péter), Petrus Pionysii,Gvarinus, et ceteri natum fctcimus uniuersis"A' JÁSZ, az az: PHILISTAEUS Nemzet Hazájamellett igen helyesen lakhattak CANANAEUSOK,az az: KUNOK is. Mi azt régen tudtuk, hogyMósesnél a' CANANAEUS b i z o n y o s a n KÚNNemzetet tészen: De azt tsak gyanítani sem bá-»torkodtunk volna, hogy ezt 1228-dik évben még,vagy már, az O-Budni Káptalan is tudta. *s a' t.Azonban, hogy a' JÁSZOKRA viszsza térjünk,miért nevezi Páztnándy Sámuel azon MAGYARSZOVAKAT, mellyeket Könyvének egyik helyénkiadott, különösen JÁSZ S20VAKNAH? a'nakmi okát adni nem tudjuk. *) És e'nyi elég legyen

•) Samuelis Pdzmándy, Pchediasmata Praeludialia Cogi\»tat;,,num Conjeclnralium. Peslini, 1786. 8. pag. 175.— Úgy gondoljuk, hogy a' mi történeti igyekeze*

, teink Pázmándy Ciyanitgatásaitól is ollyvágynak, mint az Ég a' Föjdtol.

most a' MAGYAR ORSZÁGI MAI JÁSZ Nem-zet MAGYAR NYELVÉRŐL, Más helyen ésmáskor ezeknél n y o m o s a b b t ö r t é n e t i oko-k a t adhatunk. Lássuk addig inkább azt, ha ezenMAGYAR ORSZÁGI MAI JÁSZOK is JNYILA-ZÓK voltak-e?

82. $.Hogy, a' Magyar Országi Mai JÁSZOK is

NYILAZÓK voltak, azt Kaprinai István szorgal-ma és fáradsága által OKLEVELEKBŐL tudhat-juk. Róbert Károly Magyar Király 1323-dik év-ben , Zokáníi Larzánt , Furduchfi Ivachunt ésmás Jászokat különös kegyelmekkel megajándékoz-ván, mondja: „In Statum, Numerum et Ce-tum JAZONUM Regié Majestati specialiterPHARETRIS exercituare debentium transfe-rendos duximus." Sigmond Magyar Király Ta-tán lí»25-dikben költ Kegyelem Levelében IstváníiJánost, Péterfi Tamást és Miklósi! Pétert a' PHI-LISTAEU.SORNAK, vagy is JAZONESEKNEKKapitányaikat lekötelezi: ,Ut dum et quandotempore congruente TJniversitatem JAZO-NUM nostrorum de nostrae Maiestatis Man-dato exercituaré et nostram expeditionem , adquam ex consvetudine obligantur , ingredicontingeret, ex tunc idem Joannes et Petrusad huiusmodi nostrum exercitum CUM O-CTO PHARETMCIIS in eorum expensispro-ficisci teneantur, et sínt adstricti.' Ugyan Sig-mond Király Karansebesen 1428-dikban költ másikKegyelem Levelében, mellyel PHIL1STAEUSAI-NAK adott, rendeli: „ILLOS etiam PHA-RETRARIOS) seu homines Exercituantes,QFOS IPSI PHILISTAEI NOSTRI DE I-PSORÚM MEDIO ad exercitus nostros exnoítra commissione et dispositione D1RIGERE

—< 40 ) - "

* debitis temporibut apromptuando,aersus et ad Mas partes, quas jusserimus,destinare debeant." *) A' Magyar Országi MaiJÁSZOK tehát, mint az OKLEVELEKBŐL ki-tetszik, valóban PHARETRARIÜSOK , az az:TEGZESEK, vagy, a' mi épen e'nyit jelent, SA-GiTTÁRlüSOH , az az : iNYILAZÓK vollak.lnnend történt, hogy Földeik is NYILASOKRAvoltak fölosztatva, és különösen a' Magyar Feje-delmeknek, mint I. Mátyás Királynak 1473-dikiés II. Ulászló Királynak i4Q2-diki Oklevelébőlkitetszik, PHA11ETJÍALIS PROVENTUSOKAT,az az: NYILAS JÖVEDELMEKET is adtak. **)Az a' vélemény, hogy a"JÁSZ Nemzetnek PH1-LISTAEUS neve is BALISTARIUS jelentésselbírna , egy szerenlsétlen , üres és fenéktelenVélemény. Ha a' JÁSZOKRÖL, mint egyenesenPHILtSTAEUSOKRÓL, fogunk értekezni , e'Mende Mondát is, me r azon másikat is , hogy a'JÁSZOK tsak Róbert Károly, vagy, mint másokvélekednek, tsak Sigmond Király alatt kezdettekvolna PHILISTAEUSOKNAK hivatni , érdemeszerént meg fogjuk tzafolni.

83. §.

De a'nak megmutatására, hogy a' JÁSZOKvalóban NYILAZÓK voltak, még fontosabb, ta-nú okot nyújt Kaprinai István magából a' JÁSZNemzet nevéből. írja tudniillik az áldásban élen-

* ) Stepbani Kaprinai, Hungária Diplomatiea tempori-bus Mathiae de'Hunyod Regis Hungáriáé. Vindobo-nae, 1771- 4. Parte I I , pag. 314—315. — Cf. Sie-phani Kaprinai , Collectaneorum MSS. B. TotnulusXLIIÍ.in4-opag. 163—164. MS. Bibl.Univ. Pestiensis.

*) Petri Horválh, Commentalio rle Iniliís ac MaioribusJazygum et Cumanorum. Peslini,lbOl. 8- p. 121—122«

- ( 41 ) -d6 Tudós Férfiú: „ E Í quia singulari Arcuumtractandorum dexteritate pollebant, Regibus-que nostris in bello Pharetris ac Balistis(?) mereri obstricti erant; idcirco ex Hunga-rico UAZ, vei contracte JAZ, dicti sünt JA-ZONES, latiné verő a pharetris ac balistis,vocati sünt P haretr ar ii , Balist ar ii,item Balistaei (ez a' szó sehol sem jo elö),ac corrupta serisim voce P halist a e i (1)idemum Philistaei. IJ enim vox Hungari-ca ARCÚM, Sagittam, Pharetram, Bali-stam significat. Undequemadmodum Vadázex Vad) id est: Fera, Ferarum Venatorem'.Juház ex Juh, id est: Oue, Ovium Custo-dem .* L ov á z et .Ló, id est: Equo , Agaso-nem; ita UAZ, ac omissa vocali / , JAZ,Sagittarium, Pharetrarium, item Balistarium,Phalistaeum, demum Philistaeum notat. Di~dici haec a Spectabili Firo, Francisco Subich,Excelso Consilio Regio Posoniensi a Secretis.Utinam ille eruditissimum Opusculum de Cu-rnanis et Jazygibus ab se scriptum luci pu~blicae propediem daret, multa inde dücere-mus." Az az: „És mivel különös Ügyesseggeltudtak az íjakkal bánni, és Királyainknaka' háborúban Tegzesen és Számszeríjak*kai (Balistákkal) szolgálni kötelesek valónak,azért a' Magyar UAZ, vagy rövidített JAZszótól JAZONES nevet nyertek, Róma nyeUvén pedig a' Tegzektől és Számszerl~jaktól Pharetráriusoknak, Balis*táriu soknak, nemkülönben Balistaeu-soknak (újra m o n d j u k , hogy a' Jászok, tud-t u n k r a , soha sem hivatnak B a l i s t á r i u s o k n a k ,B a l i s t a e u s o k n a k és P h a l i s t a e u s o k n a k )későbben Phalistaeusoknak, végre Phi~listaeusoknak hivattak. Ugyan is az U

- ( 42 ) -

Magyar szó a1 nyit tészen, mint a' hátán AR-CUS\ SAGITTA, PHARETRA, BALISTAszouak jelentenek. A' honnand valamint aPad szótól Vadáz, a Juh szótól Juház,a' Ló szótól Lováz ered: Úgy az HÁZszótól, elhagyván az I betilt, JjZ lészen, ésSagittarius, Pharetrarius, Balistarius , Pha-listaeus, végre Philistaeus jelentéssel bi'r. Ta-nultam ezeket Tekéntetes Subich Ferentztóla' Felséges Királyi Helytartó Tanáts Titok-nokától. Vajha igen tudós munkáját, mellyeló a Cumánusokról és Jazygesekról készített,nem sokára napfényre eresztené, eból sokattanulhatnánk:' *) Kaprinai, vagy inkább Subichvéleményét fön akadás nélkül követte Pray György

*); követte Horvát Péter, ki azonban, mintfölebb (a' 13-dik §-ban) szovait láttuk, a' JÁSZíf*VGt * Magyar IJAS mellék szótól szármoztatja***); követte Bárdosy János, ki még a' B a l i s t a -r i u s szóból is F a l a s o k a t faragott. ****) Itt te-hát elkerülhetetlenül szükség kérdenünk: Vallyonbizonyós-e Subich Ferentznek azon véleménye,hogy a ' JÁSZ NEMZET-NEVE maga is SA-GITTARIUS, vagy PHARETRARIUS jelentés,sel bír?

*) Stephani Kaprinai, Hungária Diplomatica tempori-bus Mathiae de Hunyad Regis Hungáriáé. Vindobo-nae, 1771. 4. Parte lí, pag. 014.

**). Georgii Pray, Dissertationes Histarico —Criticae in,Annales vetem Hunnorum, Avarutn et Hungarorum.Vindobonae, 1776. fol^pag. 122. írja Pray: „IJASZenim, aut mollius JÁSZ , S ag ittariutn no-his patria vocabulo notat."

*••) Petri Horváth, Comtnentatío de Initiis ac W-aioribusJazygum et Gumanorum. Pestini, i8ül, 8. pag. 191.

****) Joaunis Bárdosy , Supplemenlum AnalectorumTerrae Scepusieusis. JLeutschoviae, i8ü2. 4. pag.250. 273-

- ( ki ) -

8Í». §.Minekutána, ezen Értekezésünknek több he-

lyein mi is a' JÁSZ Nemzet NEVÉT nyilván SA-G1TTARIUS és PHARETRARIUS jelentésűvétettük, ha ki nem mondanók is világosan, min-denki észrevehetné, hogy Subich Ferentz magya-rázatát mi hitelesnek és valóságnak tartjuk. A-zonban Subich Ferentz magyarázatából, a' mitjól megértsenek Olvasóink, mi tsak azt tartjukhitelesnek, helyesnek és valóságnak, a' mit mijtt mostan ime Tételben kimondunk. ,,A' JÁSZNÉV MAGA IS A'NYIT JELENT, MINT RÓ-MA NYELVÉN A' SAGITTARIUS, PHARE-TRARIÜS, ARCITENENS SZOVAK JELENTE-NEK." Magát egyébbaránt a' Subich FerentztÖlmegállapittatott MAGYARÁZAT MÓDOT a'nyiranem tartjuk és tarthatjuk hitelesnek és valóság-nak : Hogy e' MAGYARÁZAT MÓDRA nekünktöbb észrevételeket szükséges tennünk, köyetke-zésképen az a' mi vallásunk a' MAGYARÁZATMÓD felül, hogy az, ha v a l ó t foglal is magá-ban, h e l y t e l e n MÓDON állitja elö a' valót.Már az mindjárt tévedés Subich Ferentz magyará-zatában, hogy a' JÁSZ nevet JÁZ formában vé-szi föl. Tudja azt mindenki hogy a'JÁSZ Nemzetneve nem JÁZ, hanem JÁSZ. Az Oklevelekben,?gaz, JAZONES nevet viselnek a' JÁSZOK, detsak azért viselik a' JAZONES nevet, mivel a'régi Magyar Helyes írás, a' mit ezer meg ezerOklevelek bizonyítanak, a' mai SZ hangot majdZ , majd SC, majd SZ betűkkel jelelte. A' Bold-•va Melléki Mise Könyv két Halotti Beszédeiben isa' mai SZAKASZTJA szó ZOCOZTIA , a' FESZEmai szó FEZE, a1 mai SZÖMÖTÖRKEL szóSZUMTUCHEL, a' mai SZENT szó SZENT,e' mai SZERELMES szó SCERELMES. Ezért

- ( 44 } -írta a' Nagy Révai a' mai SZ Betűről: „Pro sz,signo sibili acuti, idem sz ; deinde se, et z"Az az : ,,y4z éles sziszegés sz jeléül elöjö ugyansz; azután se, és z." *) A' régi Magyar Helyesírás szerént tehát JAZ, JASC, és JÁSZ a'nyitjelent, mint ma JÁSZ. Hibáson emlegeti továbbáSubich Ferentz a' VADÁZ, JUHÁZ, LOVÁZszovakat is, mint most iskeletben valókat! Ezeketa ' . Magyar, mint kiki tudja, VADÁSZ, JU-HÁSZ és LOVÁSZ formában mondja is, írjais. Azt pedig, mint jött az IJ = ARCUS szóhozaz ÁSZ végezet? Subich Ferentz épen meg nemérén ti. Nem is emiitjük bővebben itt a' BÁLI-STÁRIÜS, BALISTAEUS, és PHALlSTAEUSszovak Körül ejtett botlásait, minthogy ezekrőla'nyit, a' mennyit itten kellett, már szólottunk,és máshelyen egész készülettel akarunk szólani.Kívánatos tehát, hogy TUDOMÁNYOSAN ittenmagunk fejlsük meg egész hitelességig a' JÁSZNemzet NEVÉT. Ezt tsak azért is kell tseleked-nünk, mivel a' JÁSZ Névnek m á s f é l e for-m á i t is illik és szükséges esmérni Olvasóinknak.

85. §,Régi szova a' Magyar Nyelvnek az IJ szó,

melly Róma Nyelvén a'nyit jelent, mint ARCUS,Német Nyelven pedig a'nyit tészen, mint BO-GÉN, Közelit az IJ Magyar szóhoz a' Tatár ésUigur Nyelvnek YA szova ARCUS és BOGÉNjelentéssel * * ) ; közelit az IJ Magyar szóhoz a,'

*) JoannÍ9 Nicolai Révai, Antiquit.iles Lilcratiirae ITnn-garicae. Pestini, 1803.-8, vol. I, pag. 53. Cf. pag.34—40,

**) Július von Klaproth. Abhandlung über die Spradieund Schrift der Uiguren. Paris, is'20. Ibi. 8. 21.r -Kurdus és Török Nyelven is IAI = S4GITTA.Lássad: Július von Klaprolh, Asia Polyglotta. Pa-ris, 1822. 4. S. 79-

- ( • 45 ) -

Görög Nyelvnek "/05, vIu, "/« , szova MISSILEés SAGITTA jelentéssel * ) ; közelit az IJ Ma-gyar szóhoz a' llómai Nyelvnek IACULUM szovaTELÜM és MISSILE jelentéssel •*); közelit azIJ Magyar szóhoz az Északi Nyelvnek YR szovaARCUS és BOGÉN jelentéssel'***): De, hogy e'közelitések mellett sem költsönözte a' MagyavNemzet IDEGEN NYELVBŐL az ő IJ szovát,az onnand bizonyos, hogy a' Szent írásban a'PHlLISTAEUSOíí, a' mai JÁSZOKNAK, mintmáskor látni fogjuk, tagadhatatlan Őseik, márnagy MESTEREI voltak az ÍJJAL bánásnak;hogy a'PÁRTUSOK, kiknek Nemzetükhöz a' JÁ-SZOK-és MAGYAROK tartoznak, hasonlóképena' NYILAZÁSRÓL minden más Népek fölött ma-gasztaltatnak; hogy végre mind a' PHILISTAEU-SOKNÁL, mind a PÁRTOSOKNÁL, a'mit ré-szént már (a' 36. §-ban) megbizonyitotlunk , ré-szént más helyen megfogunk mutatni, elöjö márhajdan a' JÁSZ Nevezet. Azonban mindé' mellettis magánál a' Magyar Nemzetnél is ezen IJ szóa' Régiségben más formákban is találtatik, ésnem tsak úgy használtatik, mint ma használtatniszokott. A' Mária Királyné alatt készittetett RégiMagyar Bibliában, mellyet Kéziratban a' BétsiTsászári Könyvtár bír, 13 83-dik évből olvashatniOseásnál Cap. V, v. 5- 5 ? Eí in illadie conteramARCÚM IsraeL, in valle Jezrahel." Az az:„És annapon megtöröm Israelnek 1JET Iez-

*) Johann Gotllob Schneider, Kritisches Griechisch —Deulsches Hamlvvörlerbuch. Züllichau und Leipzig,1797. 8. I. Bánd, S. 681.

**) Immánuel Joh. Gerhard Scheller's, Lateinisch-deu-tsches Lexicon. Leipzig, 1788. 8. II- Bánd , S. 2555.

***) Gustav Thormod Legis, Fumlgruben des altén Nor-dens. Leipzig, 1829. 8. I- Bánd , S. 73. 80.

- ( UG ) -

raelnek völgyében" — Oseásnál Cap. I , T. ?.„ÉY domui Juda miserebor, et salvabo eosin Dominó Deo Suo: et non salvabo eos inARCÚ, et gladio, et in bellő , et in equis, etin equitibusJ" Az az: f>Es Juda házának ir-galrnazok, és meg szábadétom ötét ö UrábanIstenében: és nem szabadétom étet IJBEN,és tőrben, és hadban, és lovakban, és lova-gokban."— Oseásnál Cap. II, v. 18. „ E í AR-CÚM et gladium et bellum conteram de ter-ra." Az az: „És 1JET, és tört, és hadat el-törlők földről." — Oseásnál Cap. VII, v. 16.„Facti sünt, quasi ARCUS'. dolosusJ" Az az:^Lőttének monnal álnálkodó ÍJ." — AmosnálCap. II , T. 15. ,i,Et tenens ARCÚM non sta-bit." Az az: uÉs ÍJÉT tartó nem állhat." —Zachariásnál Cap. IX, v. (10. „Et dissipabiturARCUS belli" Az az: „És eltékozlatik a1 had-nak IJE" — Zaehariásnál Cap.lX,v. 13. ,>Quo-niam extendi mihi Judam, quasi ARCÚM.'Az az: „Mert ki terjesztem én magamnakJudát, monnal IJET."—Zachariásnál Cap. X ,v. k' iiEx ipso ARCUS praelii.'" Az az: „Őbelölló viadalnak / J £ . " — Habacucnál Cap III,v. 9. „Suscitans suscitabis ARCÚM tuum."Az az: „Feltámasztván feltámasztod te IJE-DET" — Judithnál Cap. V, Y. l6. „Ubicunqueingressi sünt sine ARCÚ et SAGITTA." Az az:„ É s valahová bementének 1JNEL és NIL-JSÁKÜLP Hogy az itt előjövő IJ-ÉT, IJ-BEN,IJ-ET, IJ-E, IJ-ED-ET, IJ-NÉL formák másíróknál és a' mai Magyar Nyelvben IJ-ÁT, ÍJ-BAN, JJ-AT, U-A, IJ-AD-AT, IJ-NÁL, azt,úgy véljük, mindegyik Nemzeti Nyelvét esmérőMagyar jól tudja.

- C 47 ) -

86. §.Azon Magyar Szent írásban , tnellyet a'

XVl-dik Században Kolosvárott Heltai Gáspárkiadott, találtatik Mósesnél Genes. IX, 13. pag.D 3. recta: „ARCÚM meum poriam in nubi-bus" Az az: „Az én IYEMET helyhesztetema1 Jellegbe." — Mósesnél Gen. IX, 16- pag. D 3.versa: „Eritque ARCUS in núbibus.' Az az:„Az okáért lészen az én 1YEM a' fellegbe." —Mósesnél Gen. XXVII, 3. pag. M 3. versa:„Sume arma tua, pharetrqm , et ARCÚM,et egredere foras." Az az: „Veddfel azokáértszérszámidat, tegzödet, IYEDET és meny kia mezőre." 's a' t. — Melius Péler Jób Könyvé-ben Cap. XX, 24-r—55- pag. N.1 versa írja: ,,Fu-giet Arma ferrea, et irruet in AliCÜM" Azaz: „De az atzélból tsénált SZAMSZeRlGIYH meg sebheti es ki végezi é világból.' A'másik versben: „Eductus et egrediens de vaginasua, et fulgurans in amaritudine sua" Azaz:,,Jz KÉZ1JES kivonsza a' Tegezből a' IVilat,és kibotsátván az IJBÖL, és a' Nilnak a' va-sa behatván az epéjére.0 — Más részről SzékelIstván Magyar Soltáraiban, mellyek 1548-dikbanKrakkóban jöttek nyomtatás alá, találtatik pag.35. recta: „Fegyvert vontának az hitetlenök,és megvonták az 6 ÍFEHET, hogy le verjékaz szigint és az nyomorultat ' Továbbá ugyannála valamivel alább: „Az ü fegyverek bé men-nyen az ü sziv'ökbe : és az ü 1 VE fi eltöröltes-sék." Ismét nála pag. l(j. recta : „És az teIVEDNEK idegét igazgatod az ü ortzájok el-len"— Károlyi Gáspár Magyar Bibliájában előjö Mósesnél Gen. XXVII, 3. „fíérlek annakr-okáért, vegyed a' te fegyveridet, tegzedet,és KÉZ-ÍFEDET." — Káldi György Magyar

- ( UB ) -

Bibliájában Mósesnél Gen. XXVII, 3. „Vegyedfegyveridet, a' tegzet és a KÉZ-ÍJAT" RáldiFordításában (Gen. XXVlII, 22- „Egy részt adokneked a te atyádjiain kioül, mellyet én azAmorraeus kezéből vettem el kardommal ésEÉZ-UAMMAL." Ugyan nála Josue XXIV,12. „Nem a' te kardoddal, sem HÉZ-UAD-DAL:' — Ismét nála Zakariásnál Cap. IX, 10.„£* elhány attatik a' hadnak HÉZ-IJA." 's a't. — Ri tetszik e' helyekből mindenek elölt, hogynem tsak az IJ forma volt keletben a' Régi írók-nál, hanem az UH és IV forma is, a' mi egyene-sen oda vezet, hogy az ARCUS a' legrégiebbidőkben t s u p á n I nevet viselt Magyarul, minthogya' J , H, és V betűk nálunk majd nyugvó, majdmozgásba jövő LEHELLET BETŰK valának. *)Azután pedig az is kitetszik még e' helyekből,hogy az IV ugyan mindig vékony magánhangzótkívánt maga mellé, de az IJ formát ki vékony,Ki vastag magánhagzóval használta, a' mi az Imagánhangzónak gyakor tulajdona. **) Példák e're,hogy híven megértessünk , az I g a z , H i e d e l e m ,B i z o d a l o m , I g e n , I r g a l o m 's a' t, szovak.De »az IJ forma még meszszebb kiterjedésbenhasználtatott, minthogy ki azt írta: IJ-EM, IJ-E D , IJ-E; ki azt: 1J-AM, IJ-AD, 1J-A. Ésinnend vagyon, hogy a' Szókönyvekben ma isIJ-ATS-KAis, IJ-ÉTS-RE is, RIS IJ-AT jelent.Ezekből az IJ , IJH és IV Magyar Szovakat a'Magyar NYELV BELSŐ TÖRTÉNETE, nempedig ÖNRÉNYES VÉLEKEDÉS szerént es-mérjük.

•) Joannis Nicolai Révai, Elaboratior Gramniatica Hun-garica. Pestini, 1806. 8. vol. 1, 83. 109—118.

•*) Joannis Nicolai Rérai ,Elahoratior Grammalica Hun-garíca. Peüttai, l8or,. g. vol. 1, pag. 62—6í.

87. §.

- C 49 ) -

87. $•

Áz ÉSZ szó Magyar nj'elven a'nyit jelent,mint Róma Nyelvén MENS, PRUDENTIA, vagyNémet Nyelven a' VERSTAND szó jelent. Vala-mint ma mondani szokjuk.TÜZ-ÉSZ , LÁNG-ÉSZ,TUZKO-ÉSZ, úgy hajdan is használta a' MagyarNyelv Öszszetételben ezen ESZ szovat, de ollymódon, hogy a' V a s t a g M a g á n h a n g z ó kmellett a' Magyar Nyelvnek Eüphoniai Szabásaiszerént az ÉSZ szó ÁSZ formára által változtat-nék. A' KERT-ÉSZ, a' RÉV-ÉSZ Magyar Szo-vak, akár mint törjük fejünket, most is tsak ol-lyah embert jelentenek, a' kinek a' KERT-HEZ,vagy RÉV-HEZ Esze yagyen , az az : a' kiKERT-ÉSZ, vagy RÉV-ÉSZ. így tehát a' HAL-ÁSZ, ,RÁK-ÁSZ, VAD-ÁSZ, LOV-ÁSZ, MA-DÁR-ÁSZ, szovak is tsak ollyan embereket illet*nek, a' kiknek a' HAL-ÁSZ-AT-HOZ, RÁK-ÁSZ-ÁS-HOZ, VAD-ÁSZ-AT-HOZ, LOV-ÁSZ-SÁÖés MADÁR-ÁSZ-AT-HOZ valóban E S Z Ü K va-gyon, tsak hogy e' szovakban az Euphonia az;ÉSZ szovat ÁSZ formára épen úgy föítserélte,mint a' HAT-SZOR Öszszetételben a' SZER szó-ból SZÓR szovat tsinált. És ezt az áítaJváltozta-tást kezdetben tsak a' MAGYAR NYELV tsele-hedte; a' PALÓTZ NYELV ellenben, úgy lát-szik, hajdan HAL-ESZ, RÁK-ÉSZ, VÁD-ÉSZ'iLOV-ÉSZ, és MADÁR-ÉSZ, szovakkalélt, mint-hogy a' Balaton Melléki Régi Nyelv szerént mais ^RÁK-ÉSZ-NI járnak az Emberek, és mivelma is sok egvügyü Ember BÁM-ÉSZ-BOJD-IK,nem pedig BÁM-ÁSZ-KOD-IK. A' ki ezen Nyel-vünk természetén épült ÁLLÍTÁSOKAT megnerrifoghatja, a'nak szabad legyen fülébe súgnunk jhogy még a'MAGYAR NYELV ALKATMÁNYÁ-EOL nem e l m é l k e d e t t . Szakasztott illyenek

Tud. Gy. IX. Köt. 1829. 4

- ( 50 ) -

e'nekminden öszszetételei, mellyek ma v a s t a g é"sv é k o n y formativákkal birnak, mint p. o. FÁR-AD, EP-ED.TÁM-ASZ-T, ERESZ-T,HAB-AR,KEV-ER , IR-AT , VER-ET. 's a' t. Ezekbentsak egy volt hajdan a' íbrmativa, és az is jelen-tő volt; a' másik fórmativa pedig Hangkövetés-ből szármozott. De nints itt helyük a' Gramma-tikai bővebb Fejtegetéseknek. Elég legyen inkábbazt mondani , hogy a' JÁSZ Név az I-ESZöszszetételbol eredett, *s a'nyit jelent ízről ízre,mint ARCUS-MENS, vagy BOGEN-VERSTAND.E'böl lett Euphoniai Szabások által utóbb főképenazoknak szájukban , kik IJ-AM, 1J-AD, IJ-A for-mákkal éltek, az I-ÁSZ, vagy az I Betűt J Betűnekmondván ki, a' JÁSZ, JÉSZ Nevezel. Az AR-CÜS-MENS, vagy BOGEN-VERSTAND pedigriem épen a'nyi-e as jelentés velőjére nézve, mindSAGITTARIUS, ARCITENENS, PHARETRA-RIUS? így a' JÉSZ és JÁSZ Magyar SzovaknaUgyökeres jelentésükhöz eljutottunk, 's ha ezután"Itiawv nevet olvasunk Orpheusnál (v. 70. 270.1208. 1510.) és Hesiodusnál (Theog. v. i)QQ.)a' JÁSON név helyett, tudjuk, hogy ezt e r e -d e t i k é p e n nem a' Görög Nyelv Dialectusai-ból, hanem a' MAGYAR NYELV Természetébőlkell megfejteni. A' JÉSZ , másképen GYÉSZnévnek ismét sokféle helyes írásbéli Különbözéseivágynak. Hlyének p. o. GYÉZA, GES, GESS*JESSE, JESSA, IS, ISSA, ISSÜS, IATZA,IAZA, GAZA, GEYSA 's a' t , mellyek vagy a*Nemzeti JÁSZ és JÉSZ Név helyett, vagy a'JÁSON (nem pedig VICTOR) tulajdon Név he-lyett használtattak. *)

*) Josephi Plavii, Opera. Amstelaerlami, 1726. fol. To-njo I , pag. 607—608. Antiquit. Judaie. Libro XIÍ,Cap. 5. — Cf. Machabaeorum Libr. IJ. Cap. 4, v.7. Joannis Zonarae, Annales. Parisiis, íGööfol. Torao l, 204-

- ( 51 ) -

88. §*

Ezen SZÓ-MAGYARÁZAT , mellyel minem a'nyira magunk adtunk, mint inkább magá-ból a' Történet Tudo\nányból kifejtettünk , márnem tartathatik gyermeki játéknak, nem tekén-tethetik haszontalanságnak. Ezt az Ók Levelekhirdetik; ezt a1 Történeti Kútfők századról szá-zadra erősítik; ezt az a' tapasztalás, hogy a'Nap-keleten a' Nemzeti Nevek JELENTÉSSEL JBÍ-KOft, hitelesíti; ezt mi még sok új okokkal fog-juk minden lépten nyomon támogatni, ha a' MÓ-RORRÓL, a' JÓNESEKRÖL, és a' STRELI-TZEKRÖL, mint a'n.yi meg a'nyi Magyar Ere-detű JÁSZ NÉPEKRŐL, egész kiterjedésben fo-gunk szólanj. Ha valaki, mi bizonyosan u t á l -j u k az ü r e s SZO-MAGYARÁZATOKAT, mintTörténeti Méltatlanságokat, és azért intünk isde kérünk Í8 másokat, hogy az emberi észneke'féle gyáva Betegségeire nevetemedjenek. Meghatároztuk mi (az 55-dik § b a n ) , mikor lehet,kell és szabad Szó-Magyarázattal élni a' Törté-net Tudomány Körében, 'súgy véljük, hogy ezenÉrtekezésben sehol sem vétettünk saját határozá-sunk ellen. Utasítás gyanánt határozásunkhoz ad-hatjuk még azt i s , hogy a' Történet Tudomány.ban három féle Szó-Magyarázat szokott előfordul-ni. Némelly Szó-Magyarázat egy általán fogvaHIBÁS; némellv HIBÁS ugyan, de még is néhaszázadokig is HASZNÁLTATOTT . a' TörténetTudományban; némelly BIZONYOS. Az elsőt-a' Történet VisgáJó vagy elhallgatja, vagy, .hafutólag megemlíti is, mint tévedést kárhoztatvaemliti-meg. A' masodikat a' Történet Visgáló es-mérni és megemlíteni köteles azon jelentéssel: hogve' Szó Magyarázat Hibás ugyan, de még is a'mennyire eddig, vagy amaddig az Idő Korig a'

*

- ( 52 ) -

Történet íróktól V a l ó n a k tartatott, és hasz-n á l t a t o t t , itt, vagy olt fölvilágosítja a' Törté-net Tudományt. A' harmadik Szó-Magyarázat aza' Történet Tudományban , a' mi a' Tengeri Ha-jósoknál a' Mágnes Tő. így p. o , ha OtrokotsiFerentz, a' Magyar íÁSZSzovat SIDÓ NYELV-BŐL magyarázván, állítja, hogy a' JÁSZ NÉVa'nyit jelent, mint ROBUSTUS , egy -általán fog-va bibás magyarázatot adott *) ; ha PalkowitschGyörgy, a' Magyar JÁSZ szovat a' SZLÁVNYELVNEK régi JAZYK, vagy GAZYK szo-vából magyarázván, állítja, hogy a' JÁSZ NÉVa'nyit jelent, mint PAGANUS, hibás magyaráza-tot adott ugyan, de még is ollyast , melly a'Történet Tudományban sokáig HASZNÁLTA-TOTT, és a' melly, mint már éréntettük , fölvi-lágosítja a\ Történet Tudomány egyik idő szaka-szát. **) Midőn Rún László Királyhoz 1287-dikbenírta a' Római Pápa: „Te cum Tartaris, Sara-cenis, Neugeriis, PAGANIS conversationedctmnata confoederare diceris" riem a' JÁSZO-KAT értette-e a' Pápa a' POGÁN Név alatt?***) Vagy nem tulajdon Név-e a' PAGANUSNév Stritternél Illuricumnak némelly Népségéreinézve? ****) Hiszen a' Notitia tmperii nevű Ré-giségben SARMATAE GENTILES uevü Nép istaláltatik, és ez is JÁSZ NÉP volt, a' mit kifej-teni a' HELLÉN név alá való. Hogy ma a' Hel-

m) Francisci Foris Otrokotsi, Origincs Hungaricae. Fra-nequerae, 1693. 8. Partéi, 429.

**) Abkunft der Magyarén. Von G**. p*** . Presburí

***) Stephani Katona, História Critica,. Budaer 1782.8-vo Tomo VII, 932. 933. 9,34-

*•**) Stritteri, Memóriáé. Tóni. I I , Parte I , Vol. II ,pag. 411 — 415.

- C 53 ) -

lenek alatt Görögöket értenek, mi igen jól tudjuk.De egészen más tárgy az, kiket neveztek hajdanHelléneknek az Ásiai Tudósok és kik voltak ere-detiképen a' Hellének? Más megint az, kik a'mai Hellének? —

89- §.Tudván Szó Magyarázatunkból bizonyosan,

hogy a' JÁSZ Név a'nyit jelentett, mint SAGIT-TARIUS, PHARETRARIUS, ARCITENENS ,e' Tudománynak már most igen szép hasznát ve-hetjük a'ra nézve, hogy a' Duna és Tisza közöttlakó mostani JÁSZ Nemzet beköltözése előtt ismár laktak JÁSZOK Magyar Országban. Ezt u-gyan az a' környülállás is hihetővé teszi, hogy a'Magyar Nemzet előbb, mint sem e' földre laknijött, Moldvában, a' JÁSZ Nemzet régi lakhelyé-ben, tartózkodott: De nem lészen még is fölöslegvaló meghallgatni e' tárgyról a' régi TörténetiKútfőket. A' Bélsi Képes Krónikában olvastatikAba Sámuel Magyar Király Uralkodása korából:„SAGITTARII enim occiderant eos." Az az:„Mert a JÁSZOK megölék a' Nemetehet."*) Mivel ez az öldöklés Sopron Vármegyében ,vagy tőle nem igen meszsze történt a' Bétsi KépesKrónika szerént, azt kell itt gondolnunk , hogya' SAGITTAR1US név e' helyen Tulajdon Név ,és* különösen azon Sopron Vármegyei JÁSZOKATilleti, kikről utóbb is emlékeznek az Oklevelek.II. András Magyar Királynak Sopron Vármegyétillető némelly 1225-dik évi Oklevelében elöjo:„Juxta terram SAGITTARIORUM" Az az:

*•) Joannis Georgii Schwandtneri, Scriptores Rerum ílun-gariearum. Lipsiae, 1746. i'ol. Tomo 1, 103. InChrcmico Thurótziano. Parte I I , cap. 37.

- ( 5k ) -

,, A1 JÁSZ O UN A fi földük m ellett:1 *) V. Istvániíiu Királynak némelly 1270-dik évi Oklevelébenis talállat'ik : „Quod SAGITTAfílOS nostrosDE COMITATU SOPRONIENSI, quos, inconsvetis LIBERTATIBUS ipsorum conser-vantes ,fauore et gratia prosequi intendimus."Az az: „Hogy a' mi SOPRON VÁRMEGYEIJÁSZAIN HAT, kiket, birt SZABADSÁGAIK-BAN megtartván , kedvezésünkkel és kegyel-münkkel illetni szándékozunk." **) E' SopronVármegyei JÁSZOK , minthogy a' BISSENU-SÜRKÁL, az az: VAS NEMZETTEL.(Scythák-kal) együtt laktak, VAS JÁSZOK valának. —Más helyen Péter Magyar Királyról írja ismét a'Bélsi Képes Krónika : „Tandem, milites ejus(Petri) omnes a SAGITTARIIS sünt interem-ti \ ipse verő vivus captus est et obcoecatus."Az az: „Végre (Péternek) Katonáit a' JÁSZOKmind megölték, magát pedig elevenen meg'fogták és m egv akit ott ákr ***) Mivel e' történetSzékes'Fehérvár körül ment végbe, nem lehetet-len, hogy itt azon Somogyvármegyei szomszédJÁSZOKNAK Őseikről tétetik emlités , kikről1212-di'k évben írta III. Intze Pápa a' VeszprémiPüspök erőszakoskodásai miatt: „Cogens insuperRegis SAGITTARIOS et BISSENOS ad De-

*) Diplomatámul! Széchényianum Ms. BibliothecaeSzéchényiano-Reg'nicolaris. In 4-to. Tomo I, pag,293. A' Kézirat Lajstromban e' Diplomalarium Co-dex név alatt jÖ elq.

**) Diplornatarium Széchényianum Ms. Bibliothecae Szé-chényiano -Regnicolaris. In 4-to Tomo If, pag. 446-Ez is a' Codex Diplomaticushan találtatik.

**•) Joannis Georgii Schwandtneri, Scriptores RerumHungaricarum. Lipaiae, 1746. fol. Tomo I , 107.In Chronico Thurótziano. Parte I I , cap, 41.

- ( 55 ) -

cirrias integre persólvendasS' Áz az: „Kénsze-ritvén még ezek fölött d Király jJSZAJT ésBISSENUSAIT az egész Tized megfizetésére."•) E' JÁSZOK i s , mint szembetűnő, a' VASNemzet szomszédságában laktak. Ismét más teljenII. István Magyar Királynak Tseh háborújárólmondatik a9 Bétsi Képes Krónikában : „Bohemividentes SAGITTARIOS venire, sine dubiosciveruni veritatem esse, quod audierant. Quiimpetum super SAGITTARIOSfecerunt; BIS-SENI atque S1CULI vilissimi usque ad Ca-strurti Regis, absque vulnere fugerunt/ Az az:„Látván a' Tsehek a' JÁSZOKAT ;őm, ké-telkedés nélkül tudták igaznak lenni, a' mithallottak. Reájuk rohantak tehát a1 JÁSZOK-RA ; a' BISSENUSOK és a leggyávább SZÉ-KELEK a' Király váráig seb nélkül futottak".*•) Az itt előjövő JÁSZOK a' VÁGI JÁSZOK-NAK. Őseik lehettek, kiket V. István Magyar Ki-rálynak 1272-dik évi Oklevele így emleget: „Nosatténdéntes fidelitates et servitia Demetrii,Abraam , Mathey , Deme , Galli et Mikus,SAGITTARIORUM nostrorum de WAGH:'Az az: „Mi tekéntvén hi'vségeit és szolgálataitDemeternek , Ábrahámnak , Demének , Gál-nak és Mikosnak, a' mi WÁGI JÁSZAINK-NAKr ***) A' Vági B i s s e n u s o k r ó l és Szé-k e l e k r ő l is találtatnak Oklevelek.

*) Epistolarum Innocentii III, Romani Pontificis LibriUndecim. Edidit Sleuhanus Baluzius. Parisiis, 1682.fol. Torno I I , 600. LibrO XV, epist. 7.

**) Joannis Georgii Schwandtnei'i, Scriptores fieruraHungaricarurn. Lipsiae, 1746. fol. Tomo I , l3y.In Chronico Thurótziano. Parle I I , Cap. 4J. — A'Salamon Király, alatt Országunkba rohanó KUi\-JÁ-SZOHRÓL olvasd a' 116-dik oldalt.

***) Analecla Diplomatica Wagneriano-Janltovichiant'. MisIu4-to Tomo I. In Bibi. Nic. Jankovieh de V.idaa

— ( 56 ) -

90. $.Ií. Gyéza Magyar Király uralkodása alatt is

imlittetnek néhányszor a' S A G I T T A R I Ü S O K ; , a.zaz: JÁSZOÍ4 a' Történetíróktól. Midőn Freisin.géni Oltó 1146-dik évnél megemliti, mint akartaII. Gyéza viszsza venni az Austriaiaktól el foglal-tatott Posoni Várt, egyebeken kivül írja: „Igi"tur Reac Ungariae superveniens , castraqueponens, Oppidum cinszit, diversis instrumentistormentorumque generibus adhibitis, ac SA-G1TTARIIS Oppido cúciirn/usis" Azaz: „Te-hát a' Magyar Rirály eljöuén, és tábort üt-vén, körül foglalta d Várt, különbféle szer-számokat és álgyu nemeket használván, és dVárt a' JÁSZOK által békerittetvén" Más he-

íyen , az il/j(j-dikban az Austriaiak és Magyarokközött történt vér'es ütközetet leírván , beszéliFreisingeni Ottó: „Positis in capite duabus alist

in quibus SÁGITTAÍK1I> quatenus vim hosti-um eminus repellerent, erant." Az az: „Előkét szárny ot helyheztetvén , melly éknél, hogyaz ellenség erőjét meszsziröl viszsza nyomnák,'JÁSZOK 'valónak? Valamivel alább ugyan ö:SAGITTARIORUM impetum, qui in duabuspraecedentibus alis positi erant , praeyenit."Az az: \,jf JÁSZOfíNAfí rohanásukat,kik a'két elő szárnynál helyheztetve valának, meg-előzte." *) A' Bétsi Képes Krónika, leírván e'

et Jeszenilze. — Nem volt-e e' V & g a' Poson Vrfrme-raegyei Vág, utóbb ,.possessio S a l a " ? Cf. Chry-sostomi Nov4k, Vindiciae Diploinalis Stephanei. Bu-dae, 1780. 8. pag. i5. nóta a.)

*) Ludovici Antonii Muratorii Rerum Italicarum Scri-ptorés. Mediolani,'i725. foí. Tomo VI, col. 665.Ö67. In Ottonis Frisingensis Episcopi, De Gestis Fri-derici I. Imperatoris. Libro 1, cap. 30. 32-

- ( 57 ) -

szörnyű vérontást, megnera emliti ugyan a' SA-G1TTARIUS0KAT most egyszer , de még isérénti: „BISSENI verő pessimi, et SICULlvilissimi omnes pariter fugerunt, sicut oues alupis ; qui more solito praeibant agmma HUN-GAROfíUM." Azaz: ,,/4" legroszszabb B IS-SEN US OK > és leggyávább SZERE LE ti va-lamennyien egyaránt szaladtak, mint a juhoko' Farkasok elül; ezek szokás szerént ci Ma~GYAli Seregeket, mint Elő Tsapat, megelőz-ték." *) Itt a' BISSENUS Név , és e' Népnekmegkülönböztetése a' szoros értelemben vétetettMAGYAROKTÓL , egyenesen a' most egyszerelhallgatott, de oda gondolt JÁSZ Nemzetre,nem pedig közönséges NYILAZÓHRA mutat.Szent Baláii Ottó is, a' II. Gyéza Magyar Király-*tói llöl-dikben a' Majlandiak ellen Fridrik Tsá-Szárnak küldetett hadi Segedelemről beszélvén ,írja Krónikájában.' „Rex quoque Ungariae co-horte militum cum SÁGIT TAH/IS Caesarimissa exerciturn ampliauit." Az az: ,,/i' Ma-gyar fíirály is, hadi osztályt külduén a' JA-SZÓKKAL a! Tsászárnak, szaporította a'se-reget." **) Hogy e' SAGITTARlöSOKsem valá-ii'ijk közönséges NYILAZÓK , hanem egyenesenJÁSZOK voltak, azt a' Tseh Történetírókbólelég határozottan tudhatjuk, kik nyilván ki mond-ják, hogy azon segedelem, mellyet II. Gyéza a'Majlandiak ellen Fridrik Tsászár. számára küldöltDániel Prágai Püspök hoszszas sürgetéseire, ÖT

*) Joannis Georgii Sehwandlnerí, Scríptores Rerura Hun-garicarum. Lipsiae, I74r(. fol. Tomo I , 145. laChronico Thurótziano Parte II, Cap. 6,5.

**) Ludovici Antonii Muratorii, Rerum llalicarum Scri-ptores. Mcdiolani, 1725. fol. Tomo VI, col. 874.Oltonis de S. Blasio, Chronicon. Cap. 15.

--( 58

SZÁZ Magyar Országi SARACENUSBÓL, he-lyesebben szólva : ISMAEL1TÁBÓL , az az :JÁSZBÓL állott. Vincentius írja Krónikájában:„Eodein anno Dominus Dániel Episcopus Pra-gensis in legationem ad Regem Hungáriáé aFriderico Imperatore dirigitur ad rogandummilitiam ex parte ejus contra Mediolanenses,qui in festő S. Stephani Regis eorum, legatio-ne peracta, impetratis videlicet QFINGEN-TIS SARACENIS, cum multis muneribusin Bohemiam revertitur." Az az : „Ezen évbenDániel Prágai Püspök Fridrik Tsászártól alVlajlandiak ellen katona segedelmet kérni aMagyar Királyhoz küldetett, ki Szent IstvánKirály üdnepén véqre hajtuán követségét ,nyervén tudniillik ÖTSZÁZ SARACENUST,sok ajándékokkal Tseh Országba viszsza tért"Ugyan ezt emlegeti a' Chronographus Zazavien-sis és Pulkawa is. *) Laktak végre SAGlTTA-IUUSOK H a z u g d o n is Somogy, vagy SzálaVármegyében. Róluk mondja egy 1208-dik évioklevél : „Per Castrenses de Bocha et SAGIT-rTARIOS de Hazugd indebite occupata."

Az az: „Mellyeket a' Böchai Vár Nép, és a*Hazugd i JASZÓ fi igazságtalanul elfoglal-tak. **) Idővel sok illyen helyeket öszsze gyűjte-ni fog, kétségkívül, a' Magyar Figyelem Orszá-gunk Okleveleiből.

<*) Geliisii Dobner , Monumenta Historica Bohemiae.Pragae, 1764. 4. Tomo I , /|6—47. 62. T o m o I I I ,169. 17-5. 178—176.—• E' Saracenusok az íróknálnem A r a b s , hanem U n g a r u s nevet viselnek.Hogy pedig a z l s m a e l i t a Név a' J3 a r a c e n n sNévvel széliében foltserélteteLt, liithatni imez Érle-li ezésünkben : „Av Magyarokról, mint Agárenu-nohról. Pesten. , 1828. S.

**) Tck. Tudós Jes:ieni'rzei és Vadasi Jankovich Miklósl'ábla Bíró Urnák Oklevél Gyűjteményéből.

E'nyit akartunk most egyszer mondani a' JÁ-SZOKRÓL, mint MAGYAR NYELVŰ NÉP-RŐL és NYILAZÓKRÓL. Mégmutattuk-e azt,a' mit Értekezésünk tárgyául fölvettünk, vagynem? azt másoknak kell megítélniük. Nálunk a'szándék és Igyekezet, úgy gondoljuk, legalábbnem hibázott, 's oda törekedett szorgalmunk,hogy mindeneket elégséges emberi hitelességre,az az: magukra a' Kútfőkre építsünk, nem ön-kényre, nem képzelödésekre. Soha sem tudtukbetsülni az ollyan írókat, kik, fon akadásukonkönyen segíteni akarván, most századok, vagyezeredek után jobban akarják tudni a' hajdaniTörténeteket, mint a' maga magával híven meg-egyező Régiség. A' mit itt, vagy amott úgy álli-tottunk, hogy meg- nem bizonyítottuk tételünket,azt más alkalommal szándékozunk meg mutatni:Minthogy egyhelyen mindent néhány ívekben elÖnem adhatunk, 's különben is hasznosnak talál-tuk némelly tárgyokra nézve mint egy jókor előrefigyelmetesekké tenni Olvasóinkat. Á'ban sohasem kerestük, vagy találtuk örömünket, hogy azegész Világot MAGYARRÁ tegyük. E' viszke-tegtől olly meszsze állottunk munkálkodásunkban,hogy némelly Történeti Tárgyokat tiz , tizenötévig is folyvást hihetetleneknek tartottunk , 'stsak a'kor fogadtuk el Valóságoknak, midőn ne-kik magunkat tovább már okosan ellenük nem,szegezhettük. Minden esetre a'ról kenteiének va-gyunk a' Tudós Férfiakat inteni, hogy itt egye-dül a' JÁSZ Nemzet, Történetének ^TÖVISEITszámláltuk elő: A' JÁSZ Nemzet TörténeténekRÓSÁI még egészen hátra vágynak ; hátra vágy-nak a' többi HAT MAGYAR^Népnek megesmér-tetései. Tsak az EGÉSZNEK Kifejteíése lészen

- ( Oo ) -

képes végképen mindeneket fölvilágosítani. Egyébb-aránt az, hogy munkánkat véyre bajtsuk, nemfügg tolunk. Mi azt, a' mit a' Haza Felséges NádoraSzázadunk és Nemzetünk Dilsösége , kinevezte-tésíinkkor kötelességül ideánk bizni méltózlatott,temérdek áldozatokkal és képzelhetetlen fárad-sággal elvégeztük: Ha Munkálkodásunkban a' Ma-gyar Nemzet még most nem akarna örömöt, 'selé-gedést találni , nem kívánna e'nek kiadatásárólgondoskodni, hideg vérrel letészszük tollúnkat,és, mivel mi különben is mindent a' Mennyeikegyes Gondviselésre bizunk, azt fogjuk gondol-ni , hogy máskor más Magyar Hazafi talán na-gyobb előmenetellel fogja ezeket nap fényre bo-tsátani. ítéljen igyekezetünkről mindenki, a'mintneki tetszik. Mi itt elértük fő jutalmunkat, haT e , Méllóságos Férfiú! kegyesen fogadod a'Tő-led is nyert segedelmekért régi tartozásunk Adó-ját. Mindaz, a'mit bemutatunk, leginkább nagylelkű Édes Anyádnak, határtalan kegyelmü Jóté-vönénknek, ápolgalásaiból adatik. Vedd tehát úgy ,mint Anyai Ajándékot, e'Könyvetskét, 's ha ben-ne kedvet találsz, a' minthogy bizonyosan fogsztalálni, kérd velünk, a' mit úgy is önkén.yt Magadnaponként tselekszel, a' M i n d e n h a t ó t , hogya' Magyar Nemzetnek e' lelkes és ritka Díszét mégsokáig , igen sokáig éltesse ! *)

Horvát I s t v á n ,. A' Széchényi Országos Könyvtár Orzoje

a' Magyar Nemzeti Museum mellett.

*) A' halandóság a' legnagyobb éidémő fcrfiakk'al is közlevéti, nem kell-e attól tartanunk, hogy ezen meg-becsülhetetlen lürlékeli nyomozások' közlése egy vá-ratlan eset által félbe szaka-^zUlik ? Nem illenék,nem kellene - e okvetctlenül , a' tehetősbeknek egyíliy aagy rendű munka kiadásáról jókor gondoskodni ?

A' R.