Az orvoslás története

Gyöngyösön

A Bugát Pál Kórház 175 éve

Szeretnénk önöket elhívni egy gyöngyösi sétára, amiben bemutatjuk a gyöngyösi

egészségügy történetét…

Utunk első állomása a ferences rendi kolostor könyvtárába vezetett.

A könyvtárban meghallgattuk Sarkadi tanár úr érdekes

beszámolóját a régi orvoslás tudományáról.

A város első patikáját a kolostorban rendezték be,

amelybe az orvosok és nem a betegek jártak gyógyszerért.

A ferences kolostor

Kezdetben nem volt Gyöngyösön orvos.

Az emberek csak a ferences kolostorba mehettek a gyógyulás reményéért.

Tractatus

Az egészség kertje

A régi betegségek feljegyzése

A Pax Corporis

Richter gyógyszertár

Magyarországra elöször vezette be az organoterápiás

gyógyszereit, melyek állati szervekből készültek.

Világhírü gyógyszergyárat alapított.

Városunk legrégibb patikája

Richter Gedeon Ecséden született és Gyöngyös föterén volt gyógyszerész gyakornok.

Csathó-kert

Itt nagyhírü timsós fürdö állt, melyet Forgách Alojziáról neveztek el. 1857-ben építették. Vize vetekedett a parádi gyógyvízzel.

Ez volt Gyöngyös elsö fürdöháza.

A Menház utcaDr. Horner sürgette egy városi dologház építését, amely

1909-ben már funkcionált a paulai Szent Vince rendi apácák irányítása alatt. Ma az épület a Menház utcában található.

Bugát Pál

Gyöngyösön született. Ő újította meg az orvosi nyelvet.

Róla nevezték el a gyöngyösi kórházat.Az Ő ötlete nyomán alakult meg a Természettudományi Társulat.

Bugát Pál kórház 1836-ban nyílt meg polgári adakozásokból.

Alapítói közé tartozik dr. Vezekényi István, aki késöbb a kórház igazgatója lett.

Koller János pedig kibövítette és korszerüsítette az intézményt.

A temetőFelkerestük a régi kórházigazgató, dr. Vezekényi István sírhelyét, ahol

még dr. Nagymányai Koller János és dr. Frindt F. József is nyugszik.

A kispatakA kispatak valóságos melegágya volt mindenféle bacilusnak,

tele lévén mindenféle rothadó anyagokkal.

Gyöngyösön a közegészségügyi helyzet javítására a Fő teret (piactér) szilárd

burkolattal látják el a 19. század végére és az addigi poros kis utcák is fokozatosan

eltűntek a 20. század folyamán.

Vízvezeték és csatornázás csak századunkban létesült 1945 után. Ha a 20. század elején megoldották

volna a város tűzcsapokkal való felszerelését, az 1917-es tűzvészre is

másképp emlékeznénk.

Az ispotály

1761-ben a város ispotály építését határozta el a Szent Erzsébet templom mellett.

Az intézmény tulajdonképpen nem kórház, hanem ápolda volt.

Az ispotály lakóinak gondozását a ferencesek végezték.

Később katonai kórházként működött.

A Grüssner-házA Grüssner-ház Walder Gyula tervei alapján 1920-ben épült át

a megfelelö átalakítások után tüdögondozónak.

A régi város

Városunk régi utcái és házai.

Than Károly

A 20. század első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét Than Károly tanította.

A tanításon kívül az első Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica, 1871) kidolgozásában is

elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Tagja az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. 1885-ben Fodor Józseffel és Balló Mátyással együtt a fővárosnak vízzel való ellátása ügyében, továbbá

az orosz pestisveszély alkalmával hatékony módszert dolgozott ki a fertőtlenítésre, amelyet a

bécsi birodalmi járványbizottság is elfogadott.

Ezzel körsétánk végére értünk

Csapatunk a Vak Bottyán János Katolikus Középiskolából érkezett.

Csapattagok : Sőregi Vivien, Seprenyi Anna, Ihász Fanni Dóra, Kerek Dóra

Felkészítő tanár: Pádár Miklós