A gyöngyösi orvoslás története a „máltai-

keris” diákok szemével

A ferences barátok szinte a városalapító oklevéllel egy időben telepedtek le a városban. A lélek ápolása mellett a test gyógyításával is ők foglalkoztak évszázadokon keresztül a rendkívül rossz közegészségügyi állapotú városunkban. Ápolásuk odaadó munkájukon túl a gyógynövények ismeretén alapult. A könyvtárukban őrzött könyvek között gyógyításra vonatkozó kincsekre lelhetünk, mely kincseket a szerzetesek használták, s az abban rejlő tudást alkalmazták a lakosság javára, sőt gyógyszertárt is működtettek! Barátok voltak, kiket a lakosság szeretetén túl, tiszteletük is övezhetett.

Arnoldins Weichardus 1626-os frankfurti kiadású könyve, amely tartalmazza Galenus és Hippokrates

tanait egyaránt. Összegző, értékelő munka, mely bizonyára sokat segített a barátoknak gyógyítási

munkájukban.

Ispotályos ház: „Hospitale”, a terveken ez a szó áll, mely igazából a szegények, elesettek ápoldája volt. Létrejöttét a

város akaratán túl Koháry István országbíró alapítványa tette lehetővé (a XIX. században katonai kórházként is

működött).Akkor ferencesek teljesítettek szolgálatot, ma Kolping iskola , a gyermekek szellemének „ápoldája”.

 

A Tüzek városa, Gyöngyös 1863-as látképe. Se csatorna, se vízvezeték, mindez, majd csak a XX. században indul útjára, így érthető, hogy járványok, - különösen a félelmetes „fekete

halál”, vagy mirigyes nyavalyának tartott pestis - is pusztítanak a tüzek mellett.

Vaskorona ház: Dr Horner Vezekényi István a Vaskorona házban a város lakói elé tárta az ekkorra már halaszthatatlan

kórház építési tervet. 1838. július elsején történt mindez, s már szeptember 16-án sor került az átadásra is!

A valamikori Fabrika, melyet báró Orczy Józsefné Pejacsevich Franciska ajánlott fel a kórház részére.

Ez az épületrész az „öreg kórház” Dózsa György – Vezekényi utca sarka. (Fölső képen még látható a véradóállomás épülete. Ma annak helyén működik a Munkaügyi Hivatal.)

Vezekényi utca felőli hajdani bejárati rész a kórház alapító évszámával – méltatlan állapotok között.

A kórház alapításának 150. évfordulójára elhelyezett emléktábla az „öreg kórház” főbejárata mellett –

méltatlan állapotok között.

A Bugát Pál „öreg kórház” kertjének pillanatképei. Méltatlan az alapítókhoz, méltatlan Bugát Pálhoz, méltatlan a városhoz, s annak minden lakójához…

Vezekényi utca tábla: A kórház alapítója, a homeopatikus orvoslás kiválósága, a nem gyöngyösi születésű, de életét Gyöngyösnek, a közegészségügynek, a város lakói egészségének szentelő Dr. Vezekényi (Horner) István nevét legalább utca tábla is őrzi.

Bugát Pál szobra, háttérben a 150 éves fennállási emléktáblával A neves kortársakat Gyöngyös és az orvostudomány is összekötötték.

…. ma emlékkő jelzi a helyet az Országút úton, hol a szülőház állt.

Bugát Pál szülőháza…

Bugát Pál orvosi és akadémiai tagsági diplomái. Városunk szülötte teremtette meg a magyar orvosi nyelv alapjait. A szabadságharc Magyarországának főorvosát a ferences barátok, maga a rendfőnök bújtatta a gyöngyösi kolostorban.

Dr. Koller János, aki méltó utódja volt Vezekényi doktornak. Ő hozta létre az elmegyógyászatot, előbb férfiak, majd nők számára is elmeosztályt létesített. Az ő nevéhez fűződik a kórház vízellátásának biztosítása is, a kórház udvarán fellelt forrásból.

Ilyen gyönyörű kórteremben gyógyulhattak Dr. Koller idején a betegek, immár nem a homeopatikus, hanem a „modern orvosi tudomány elvei szerint”. (Az 1838-ban alapított közkórház 6 ágya 1908-ban 600-ra bővült!)

Dr. Koller János időszakában kezdett Gyöngyösön tevékenykedni Richter Gedeon, aki ugyan nem városunk szülötte, de városunk neveltje volt. A mai róla elnevezett gyógyszertár 1972-ben nyitott, amely jogutódjaként működik annak a gyógyszertárnak, melyben gyakornok volt Richter Gedeon ( Mersits Gyógyszertár, majd Polónyi és Örökösei, melyek a mai OTP helyén működtek).

Vachott Sándor utca 9-es számú lakóház, amelyben Richter Gedeon szülei halála után az anyai nagyszülőknél

nevelkedett. Innen járt a zsidó iskolába, majd a gimnáziumba tanulni.

Az európai és világhírű Richter, a hazai nagyüzemi gyógyszergyártás megszervezője, a halála pillanatáig hazáját feltétel nélkül szerető és szolgáló vegyész, a magyar gyógyszeripar megteremtője méltatlan halált halt a vészkorszak Magyarországán.

Dr. Wiltner Sándor, s a Wiltner ház, melyet a városnak ajánlott. Ő az első gyöngyösi születésű kórházigazgató. 1936-1957-ig állt a kórház élén méltó utódjaként a nagy elődöknek.

Nyugodjanak békében!

Köszönjük a figyelmet!

Készítették a 10. B. osztály tanulói:

Bódi Bettina

Nagy Dominika

Papp Klaudia

Rus Adrienn