honfoglalasok kora
TRANSCRIPT
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 1/140
FRÍG Kiadó
avagy a Kárpát-medencei népekösszeolvadásának története
esterházy Zsolt
HONFOGLALÁSOK KORAKr. e. 2200 - Kr. u. 1250)
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 2/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 3/140
Mesterházy Zsolt
onfoglalások koraKr. e. 2200 Kr. u. 1250
avagy a K árpát medencei népekösszeolvadásának története
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 4/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 5/140
Mesterházy Zsolt
Honfoglalások koraKr. e. 2200 Kr. u. 1250
avagy a K árpát medencei népekösszeolvadásának története
Fríg K iadó
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 6/140
Honfoglalások kora - Kr. e. 2200 - Kr. u. 1250avagy a K árpát-medencei népek összeolvadásának
története
© Mesterházy Zsolt 2005Minden jog fenntartva.
K ritikákban és recenziókban felhasználtrövid idézetek kivételével a mű egyetlen részlete semreprodukálható semmilyen eljárással a jogtulajdonos
előzetes engedélye nélkül.
Felelős kiadó: Varga Csaba
Levilágítás: T I MP K ft.Sokszorosítás: G-Print Nyomda
ISBN 963 86588 8 6
Frig K iadó
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 7/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 8/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 9/140
I.
Eurázsia ősi művelődési központjai:a Kárpát-Kaukázus India és Kína
Oswald Spengler A Nyugat alkonyában különös dolgokat feszeget. K ultúrtörténeti jellegű kutakodása anépek nemzetek életére igyekszik általánosabb érvényűvázlatot szerkeszteni. A Nyugat ügyeiről van nála szóművének címe után ez nem meglepő. Keresi a hanyatlásszámára felfogható jeleit annak a hanyatlásnak amelyet aművelt és haladó Nyugat tanulmányozása közben észrevett. D e a Nyugat nem a Világ annak csak kisebbikrésze. A Nyugat csak Nyugaton fontos igazán. Az ő bajukha valamit nem találnak rendben a házuk táján - gondolhatnánk de sajnos ez nem igaz mert a nyugat bajairól azelmúlt 2500 évben mindig elsőkézből értesültünk itt Európa közepén. Mégiscsak figyelnünk kell hát azokra akiksaját történelmükről általános érvényű gondolatokatfogalmaznak meg mégha nem is értük egyet bánatukkal.Ha kutatási módszerén elindulva kiterjesztjük azt a teljesemberi műveltség kultúrtörténeti síkon meglátható magasabb összefüggéseire talán kicsit távolabbról is nézveeközben a Földet biztosan eddig nem látott képet is
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 10/140
láthatunk magunk előtt. Az így kirajzolódó kép sokbankülönbözik az eddigiektől. Elsősorban abban hogy a táv
lati látvány nem biztosít kizárólagosságot egyetlen műveltségnek sem emiatt a népek és műveltségek alakulásait keveredéseit kevesebb érzelemmel átitatva tudjukszemlélni. Emelkedjünk hát fel jó magasra párszáz kilométerre az Indiai szubkontinens fölé és nézzünk körülonnét Eurázsiára az újkőkor idején úgy 7-8000 évvel ez
előtt.Elsők között láthatjuk meg azt a felismerést hogy a
népeknek is van életük mégpedig századokban ezredekben mérhetően. Megszületnek van gyermekkoruk ifjúságuk férfikoruk anyaságuk időskoruk és némelyeknekhaláluk is. D e vannak családjaik szülőik testvéreik sógoraik és általában rokonaik. Ez a látásmód azonnal mássíkra tereli az emberi történelmet léptékének nagyságrendekkel történő megváltoztatásával. Ezért a népek mindigjönnek valahonnét jelenük eleikben gyökerezik halálukpedig saját énjükben. Ha eddig eljutottunk szintemagától adódik a következő gondolat talán sikerül megfogalmazni mitől él egy nép rövid vagy hosszú ideig. Milyen össznépi tulajdonságokban jellegzetességekben hitben fogható meg az hogy meddig él egy nép? Mi számíterénynek mi számít hibának rossz tulajdonságnak? Csaka nyugatiak vagy csak a saját szempontjaink nem lesznekelegendőek a válasz megfogalmazásához ezért példakénttekintsünk most egy pillanatra az újkőkori Eurázsiára.Némileg leegyszerűsítve de mégsem elfogultan azt láthatjuk e hatalmas földrész 7000 évvel ezelőtti állapotában
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 11/140
hogy alapvetően három nagyra növekvő földműves műveltségi góc körül zajlik az élet nevezzük ezt fejlődésnek.
Ezek a színterek a K árpát-medence és a K aukázus azIndus völgye és K ína. Mindhárom helyen sajátos élet alakul saját szellemtől vezetve ezt nehéz nem meglátni.Maguk az emberek alig különböznek egymástól ez egyikkicsit világosabb a másik kicsit barnább a harmadiknakkicsit másként áll a szeme.
Ez azonban nem sokat tesz inkább csak a látványmás főként azóta hogy tudjuk: génjeikben a különbségszinte semmi.
Az általuk hátrahagyott hagyaték azonban arramutat hogy műveltségük szerkesztése mindahány esetében a sajátos helyben felnövő szellem erejének termése.Műveltségük a kezdeti indulástól fogva kövenként gondolatonként építkezve építette fel saját világát közös szellemiekben megfogható tudatát. Ezért mondhatjuk hogyönálló műveltségekként voltak képesek megjelenni a Földön és kiterjeszteni azokat. A hangsúly éppen a kezdetialapító időszakokon tehát a műveltséget megalapító szellemi erőben rejlik a későbbiekre nézve. Ezredévekkel későbbi események során láthatjuk meg az alapítók erejétamikor a népek vándorlása és elkeveredése folytán megváltoznak az etnikai viszonyok. Ez egyben a vizsga idejeis hisz a hozzávándorlások során derül ki az alapvetés tar
tóssága is.A kérdés úgy merül fel hogy az eredeti műveltségelég erős-e ahhoz hogy a bejövő betelepülő népeket magába olvassza vagy esetleg felszámolódik abban. Ez a
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 12/140
vizsga egyáltalán nem fegyverek versenye az életerős művelődés ereje nem igényli a fegyverek segítségét.
Ma visszatekintve e sok ezer évre végeredményt hirdethetünk mert mindhárom említett kultúrkör áll és éldacára minden azt gyengítő történelmi folyamatnak. Hogyan lehetséges ez? A korai indítás a rés nélküli műveltségbeli építkezés a kulcs mindenhol. A z Indus-völgyi történelem másról sem szól minthogy oda mindig áramlot
tak a népek. A z elsődleges általunk is felvázolható Indus-völgyi összeolvadás délkelet-ázsiai bevándorlók éshelybenlakók műve volt. ők alapozták meg azt a műveltségi irányt amely ott kifejlődött. Ezek már 5-6000 évvelezelőtt-től kezdve alakították azt a rendkívül színes ésmozgalmas műveltséget amely Harappa és Mohendzso-D aro lendületében mutatkozott meg később a Kr. e. 2300körüli időszakában. Miután a délkeleti utánpótlás megszűnt az Indus völgye már csak saját erejére támaszkodhatott későbbi életének szakaszaiban. Egyre inkábbvalósággá vált számukra hogy jobbára észak felől érkezőbevándorlókkal gyarapodott birodalmuk. Ezek javarésztsztyeppei eredetű társadalmak képviselői voltak köztük aszabirok majd később szkíták hunok fehér hunok tok-hárok masszagéták szakák. Ezek bizony mind a misztyeppei rokonaink sőt testvéreink és a Pártus Birodalomkörül élő népek voltak. E sokezer éves ragozó nyelvű felvonulás ellenére az Indus völgye nem lett magyarrá. D ehát miért nem ha olyan sokan voltak? A válasz talán abban rejlik hogy egyszerre sohasem mentek oda többenmint az őslakók létszámának töredéke. A száz-kétszáz
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 13/140
évente megtörtént nagy bevonulások népei mind felolvadtak az ottani ösi műveltségben addigra amire a következő
néphullám oda megérkezett. A sztyeppeiek hódításairólpersze jól tud a történelem még a Kr. u. 7. században ishódító hun királyok ültek India trónján. Mihelyst azonban a kisebbségben élő hódítók elveszítették népi személyiségüket megszűntek hunnak lenni és indiaivá lettek. Aragozok műveltségének és nyelvének nyomai ma is felismerhetőek India vallásaiban nyelveiben művelődésébenez tagadhatatlan. Előbbiek miatt azonban ott döntő befolyást szerezni nem tudtak soha. Ez az Indus-völgyivázlatos történet hatalmas erővel bizonyítja az őslakosokszellemi erejét de azt is hogy aki elhagyja ősei földjételőbb-utóbb más nép részévé alakulva folytathatja csakéletét. A z indoeurópaiak által kulcskérdéssé kinevezettszanszkrit ügyek azóta sok csavart szenvedtek a világtörténelem lapjain. Amióta e nyelvet az indoeurópai lendület az árják ősnyelvének minősítette már sokkal többettudunk. A szanszkrit valójában a pártos királyok idejébenlétrehozott normatív műnyelv volt mintegy ókori eszperantó - emiatt abból az indoeurópai történetre vonatkozóalapozó nyelvi érvek nem származtathatók. Mivel ezt azangolok Körösi Csorna Sándor életében még nem tudtákmindent elkövettek tudománya eredményeinek elhallgatásában.
India a történelme során beolvasztott milliók okánvalóságos olvasztótégely volt az elmúlt 7000 évben. Szemben a mai Amerikával amely előszeretettel ismerteti magát ilyen minőségében annak ellenére hogy ott mind a
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 14/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 15/140
1000 táján lett volna elegendő erejük és technológiájukahhoz hogy kimenjenek a sztyeppére. Mindenesetre tény
hogy Indiát sem előbb sem később népek el nem hagytákezért ilyenek Európát sohasem érték el.
Az ősi gyökerű Kína szempontunkból csak annyibankülönbözik Indiától hogy jóval kevesebb ragozó nyelvűnép vonult be oda jószerével csak a hunok de ők igensok hullámban és leszakadó törzsei olvadtak ott be éshagytak mély nyomokat korábbi jelenlétükkel a hatalmasbirodalom életében műveltségében. Nem tévesztendőössze a birodalmi K ína belső alakulása az onnét nézvekülső periférikus elhelyezkedésű nyugati területek hunművelődésének maradványa az Ordos és környéki hunállamok fennállásával. Számomra az indiai és kínai műveltség 7000 éves történetéből a magyarokra nézve fontostanulság körvonalazódik ki amely szerint e két jelentőshely körül nem gondolhatunk el magyar vagy magyarralrokon őshazát más néven ősi műveltségi területet mert atények ezt nem engedik meg feltenni. Ordos és a keletihun jelenlét eszerint nyugati pontosabban európai eredetű mégha a sztyeppét kutatók szerint ez nem is fogadhatóel fenntartások nélkül. Ordos történetének gyökereit abban az eurázsiai újkőkorban rézkorban majd végül abban a bronzkorban kell keressük amely egységes arculatotmutatott az Atlanti-óceántól K ínáig úgy négyezer évvelezelőtt is már.
K ínával más képét mutatja.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 16/140
Benne egy valódi imperialista birodalom képe formálódik ki amelyben a korrupció mindent elnyel ugyan
de határain kívülre csak a Selyemút védelmében jut. A záltala uralandó terület nem csekély mai területén belülmajdnem minden hódító vágyát kielégítheti. Indiáhozhasonlóan azonban ők is a hegyek foglyai maradnak. K ínaa Selyemút katonai biztosítása céljából Tibet felettFergánáig Szogdiánáig hatol de a sztyeppére sohasem
merészkedik ki. Nincsen hozzá technológiája azaz elegendő tudása. Viselkedése azt mutatja hogy csak hódítana a sztyeppei életformától irtózik. Szellemileg méltótársa Rómának is. Az üzlet kedvéért a pártosokkal köt alkut és ez mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolattáalakul. K ína kezdetei mégis önálló műveltség indításárautalnak amelyet a hunok csak befolyásolni tudtak megjelenéseikkel és beolvadásaikkal amelyek a X ia dinasztiaidejétől folyamatosan zajlanak. Ez a lényeg most szempontunkból mert emiatt nem keresek K ína környékénhun őshazát. Ha ugyanis a hunok alapítóként otthon lettek volna K ínában az ma nem úgy nézne ki ahogy. Asorozatos hun támadások következtében Kína befelé fordulóvá vált népei tulajdonságaiban éppúgy mint India.
Miután a két igen korai és állandónak tetsző művelődés közelében nem találhatóak meg a ragozó nyelvűnépek eredeti ősi fészkei ezért azt a sajátunkkal egyetemben Európában kell megkeressük. A keresést nagyban nehezíti hogy a Kr. előtti és utáni évezred történetében asztyeppei ún. mag-népek története igen erőteljesen jelentkezik emiatt sokan ma is úgy gondolják hogy a magyar
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 17/140
őshazát mégis Ázsiában és az onnét lefűződő hegyvidékimagjellegű és pusztai gyökerű államokban - pl. Urartu
Sumer és Pártosország kell keressék. A bökkenő azhogy éppen háromezer éve értek a társadalmi és technológiai fejlődésben a K árpát-medencétől keletre élő népek arra a szintre hogy kimerészkedjenek a sztyeppére. Éppenez az idő volt a szárazföldi technológiai forradalom korszaka elhomályosítva egyúttal a kutatók számára az amúgy bőséges előzményeket. A sztyeppére kivonulók vagyazt belakók jelentős részben ugyanis O -Magyarország-ról származtak el az újkőkort megelőző időkben emiatt alegegyszerűbben ómagyar néven tisztelhetjük őket bár ő-ket ma szkíta hun vagy türk gyűjtőnéven ismerik.
A 8-10.000 éves magyar újkőkortól számított időbenlelhetjük fel az európai ragozó nyelvű műveltség azongyökereit amelyek az indiai és kínai ősi műveltségek kortársa a nyugaton. A történelem tanúsága szerint a keletiekbefogadó-beolvasztó jellegűek voltak míg a nyugati igenjelentős kiterjedéssel bírt kitáguló-belakó jellegűnek nevezhetjük. Mindkét keleti művelődési góc hosszú története során igen jelentős népességet kapott nyugatról ezzelszemben a K árpát-medence sem Indiából még kevésbéK ínából nem kapott népességfeltöltést emiatt egyértelműhelyzetben vagyunk. Egyrészt a sztyeppei műveltség nemkeleti eredetű hiszen akkor barnabőrű és ferdeszemű
emberek éltek volna ott ők ezzel szemben fehér emberekvoltak másrészt arra mutat hogy az egész magyari művelődés góca a K árpát-medence és a vele rokon népeket éltető K aukázus és Folyamköz.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 18/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 19/140
ségük egységessége mindenképpen összekapcsolja őket.Ennek a népnek a történetét kell megismernünk ahhoz
hogy saját történelmünk gyökereivel tisztába jöhessünk.Ez a messzire kiterjedt ősnép mi vagyunk elődeinkkel ésrokonainkkal egyetemben történetük minden darabja amiénk. Nyelvük ősi szerves műveltségük úgyszintén. Magyarul a ragozó nyelvű népek génközpontját és művelődésének gócait - népszerű nevén őshazáját nem kereshetjük az Industól keletre.
Ezzel együtt érdeklődve hallgathatjuk kutatóink Kína és India tájairól szóló kutatásainak hírét mert a ragozok beolvadásai folytán mégis tudni szeretnénk mi azamit ők átvettek és megőriztek.
Ezek a ragozok legfontosabb és legidőtállóbb hagyatéka Eurázsiában nem más.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 20/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 21/140
IL
A mag és a héj eurázsiai története
A mag és a héj népeinek története összetartozik, úgymint a dió vagy a mogyoró, csak másképpen. Egyeneskövetkezménye a korábban tárgyalt újkőkori műveltségihelyzetnek, de már egy újabb más korban. Talán az eddig
kevésnek ítélt régészeti anyag bátortalanította el a kutatókat, hogy Eurázsia füves tájaival kapcsolatban merészebb feltételezéseket fogalmazzanak meg. A magyar bronzeurázsiai méretű elterjedése és a tárgyakon viselt jelképek
mint például a spirál - évezredekben mérhető folyamatossága is támogatja, arra juthatunk, hogy az Atlantióceántól K ínáig 4 évvel ezelőtt megjelenésében szinteegyazonos műveltség jelenlétét kell felismernünk. E kitüntetett idő éppen a közép-ázsiai nomád ősállam, And-ronovó és a hozzá tartozó ázsiai művelődési központokmegjelenését mutatja. Az álmos csendben korábban zajlóázsiai történelem a Folyamközi sumér dráma következtében soha nem látott mozgásba lendül. Egy különösenkegyetlen népirtásra törő nép szállja meg a Folyamközt. ASumerben Kr. e. 2350 táján lezajló I. Sargon-féle hata-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 22/140
lomátvétel kegyetlensége folytán embermilliók válnak földönfutóvá és menekülnek az összes világtáj felé, hogy
puszta életüket mentsék. Első hullámaik északnak vesziaz irányt és a K aukázus déli, a mai Irán északi területeinaz oázisokban jelennek meg úgy, hogy teljes városok épülnek zikkuratokkal és mindennel, ami az élethez szükséges volt akkoriban. A menekülők birtokában voltak azakkori világ összes nagy műszaki találmányának nemcsak
az élelem előállítására, de a fémek használatának is. Ezentúlmenően igen képzettnek bizonyultak szellemiekben is,az isteni felsőbbséggel kialakított viszonyukban is. Szellemi fölényük a velük összeolvadó népességek számára nembiztosított egyeduralkodási lehetőséget. A rövidesen kiapadó oázisok népei továbbköltözésre kényszerültek idővelés így rövidesen a száraz éghajlatú sztyeppe szélén találtákmagukat. Elkeveredve a helyben talált részben kárpátieredetű ősnéppel K özép-Ázsia új műveltségeit hozták létre. Voltaképpen az andronovói és az azzal kapcsolatbahozható műveltségek alapjait vetették meg. Azt is mondhatnánk, hogy visszatértek korábbi hazájukba, ha Far-kasinszky Tibor kutatási eredményeire támaszkodunk, akia Sumériába igyekvők elszármazási helyét D ilmun környékére helyezi, vagyis az Oxus-Jaxartész vidékére. Far-kasinszky elgondolásával más oldalról sincs baj, hisz a sumerok a magyar nyelv törökös ágából valók. Magyar Adorján szerint is, így részben a törökös nyelvű szkíták leszármazottjainak tekinthetők. Etnogenezisükben a szkítaészaki elem kimutatható, gondoljunk csak Aratta szerepére.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 23/140
Habár a mag csendes marad évezredeken át hiszróla nincs hír a körülvevő tájakról mégiscsak értesülünk
történelmi fejleményekről. A mag körül időről időre újállamalakulatok vernek tanyát a héj területein. A héj itt azEurópától, K isázsiától K ínáig terjedő hatalmas terület. AKr. utáni korban egyre többször érzékeljük, hogy sztyeppei hódítók alapítanak királyságokat a héj a K elet -területein. Emiatt nemcsak a legismertebb Párthus -Pártos birodalom kerül szemünk elé, de az attól keletebbre eső Tokharisztán, Bukhara, K hovarezm, Pakisztán ésAfganisztán szkíta, fehér hun és pártos eredetű királyságaiis, sőt K elet-Európa és természetesen a K árpát-medenceis. K irályaik pártás koronát viselnek, pénzérméiken megjelenik a nap és a hold a zoroaszteri tűzoltár mellett. Szellemi értelemben mindenképpen rokonainknak tarthatjukőket, de csak emiatt. A héjban élő távolabbi keleti népeknem tartoztak a ragozó nyelvű népek közösségébe K eleten. Nyugaton - Európában - viszont a szinte egységeskelta-magyar műveltségi tömbbe ütköztek a magból ki
vonulók.Keleten a magterületekről lecsapó szkíta eredetű ural
mak nem bizonyultak tartósnak. Mindenekelőtt amiatt,mert nyelvük és műveltségük különbözött a megtámadottakétól, és természetesen az elkeveredők létszámaránya
itól. A létszámarányok mentén valószínűsíthető végkifejlet szerint a helyben lakók műveltsége kerekedett felülbeolvasztván a korábbi támadókat. Jelképeiket a régészetileleteken és pénzérméiken jó ideig nyomon követhetjük,
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 24/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 25/140
lemtudományunk mégis kihagyja a számításból, csakis azújonnan érkezőkkel van elfoglalva. Ennek ellenére a jelleg
adó hódítók mindig eltűnnek az őshonosok tengerében,akik mégis felderíthetőek maradtak mind a mai napig, hajó szemmel közelítünk a hagyatékhoz.
Bronzkori korong rajza A hímes tojásokon is gyakoriez a motívum
A magban élő népek népi személyiségére nézve úgykétszáz év óta ádáz kultúrharc folyik. Ez a hatalmas föld- a sztyeppe a szárazföldi műveltség egyik jelentős ágá
nak színhelyévé vált. A nyugati
magukat indoeurópaiként azonosító - népek kifogyhatatlan népesség-utánpótlásaként tekintik még ma is, és vélt igazukért „ölni képesek . Nos, a szkíták indoeurópaiságát három X IX . száza-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 26/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 27/140
Müller-K arpe utolsó megjegyzése a csiszolt kőbal-tákról egészen nyilvánvalóan oldalvágás az úgynevezett
„csatabárdos teória hívei felé. A z indogermanocentrikusszemléletű őstörténet-kutatásban ugyanis már a múlt század (értsd: X IX .) vége óta mindig újra és újra előrángatják azt a közkedvelt hagyományos elképzelést, amelyszerint a kelet-európai csiszolt kőbalták a „csatabárdok
lennének az ősi, még egységes indogermán népességrégészeti hagyatékai. Nevezik ezeket „csatabárdosok -nak(Streitaxtleute), de gyakran „zsinórdíszes kerámiás csata-bárdosok -nak is (schnurrkeramische Streitaxtleute),mivel ezek a kőbalták sokszor zsinórdíszes kerámia társaságában fordulnak elő. Ezt a hipotézist az utóbbi években már csupán az úgynevezett „ahisztorikus indoger-manisztikai irányzat melengeti, a legtöbb neves kutatóazonban kereken képtelenségnek minősíti, amint aztMüller-K arpe világosan meg is mondja:
„ ...hogy a zsinórdíszes kerámiások indogermánok
voltak-e, az azokhoz a kiagyalt értelmezésekhez tartozik,amelyek a tudományos megismerhetőség határain túl terülnek el... 3
Mivel a sztyeppéról csak az előbb említett „indogermánok és indoárják elképesztő tömegeit látják még ma is
az indoeurópai téveszme szerelmesei, ezért minden alkalmat meg kell ragadjunk őket tévedéseikkel szembesíteni.Ma, amikor a nagyban művelt történelem-hamisítások,évszázadokban mérhető csalások napfényre derülésének
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 28/140
korát írjuk, feltétlenül érdemes újra felidézni és bemutatni más egyéb hamisításokat is. Arról természetesen nem
szól a fáma, hogy az „indoárja szkíták és médek hogyanvoltak képesek Pártosországban olyan szakrális jelképekethátrahagyni, amelyek az Árpádok eredeti szakrális Kárpát-medencei uralmát is kísértek. K ülönös módon a magyarokat eddig még senki sem törekedett hithű indoger-mánnak ábrázolni, pedig a hun-szkíta elődök miatt ezt
kellett volna tegyék. A magyarok átértékelésének elmaradása elméletük kifulladását eredményezi.
K eleten a Pártosország 500 éves fennállása volt a legtartósabb szkíta-méd uralom. Ennek megannyi oka lehet,mégis elsősorban az államalkotó népek külső eredetűutánpótlására volt szüksége a hatalom megtartásához.Nyugaton Magyarország lesz az a minden csodálatunkatkivívó ország, ahol a sztyeppeiek most már 1100 éves fennállásukat ünnepelhették a közelmúltban. Nyilván ennekis van oka. Megint csak elsősorban a befogadó közeg nevezzük ezt a több tízezer éves földműves ómagyar nép-nek őshonos ereje volt az, amely összeolvadt Árpádhódító népével. E „házasság kivételesen szerencsésnek,még inkább tartósnak bizonyult. Egy több tízezer évesművelt ősnép egyesült a „mag legerősebb, ugyancsakkiművelt népével. Aki eddig nem értette volna a magyarság fennmaradásának okát, az most közelebb kerülhet amegoldáshoz.
Harmadik évezredünkre is megörökölt „házasságunk gondozásának felelőssége most már a miénk. Nem-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 29/140
csak a sztyeppei hagyaték őrzése a feladat, de e tartós szövetség helyben lakó tagjáról is igyekeznünk kell minél
többet megtudni. Ha ebben a most alaposan kitágítotteurázsiai rendszerben szeretnénk a magunk helyét újólagmegtalálni, vélhetően pontosabb leírásokra tehetünk szertkorai történelmünkről magunk is.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 30/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 31/140
III.
Keleti honfoglalók a Kárpát-medencében
Henkey G yula már eddigi irodalmi munkássága során is többször felsorolta a K árpát-medencében élő népantropológiai alapon történt elszármazását. Ebből tudhatja mindenki, hogy a ma Magyarországon élő nép többségeural-altáji és pamíri eredetű, alaptípusában pedig az and-ronovói kultúrkörhöz tartozik.4 Ugyanezt Götz László iskifejtette megfelelő érvek alkalmazásával. Ha tehát a maimagyar népesség túlnyomó turáni és pamíri elszármazá-sáról beszélünk, akkor annak nyilván van történeti előzménye is. O lyan, amely korábbi az eddig egyetlenként
tisztelt magyar bevonulásnál, az Árpád megjelenését megelőző évezredekből. Sok ilyen van. Árpád népe egymagában nem okozhatott 60-70 %-os keleti embertani eredetetMagyarországon. Nézzünk utána, kik okozhatták ezt. Azegyszerűség kedvéért most nem forrásgyűjteményt elem-zünk, vagy tucatnyi szerzőt, hanem csak felsoroljuk a ke
leti eredetű bevándorlásokat a „Magyarország története"5
c. könyvből. Vélhetően nem esünk a tudománytalanságbűnébe, ha eszerint cselekszünk. Az elkövetkezőkben igyekszem az Olvasót olyan szemmel is látható képi anyaghoz
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 32/140
juttatni, amely meggyőző erejű, ehhez azonban a világhálóra lesz szüksége.
Ajánlott címek:
www.szkita.lap.huwww.luristan.lap.huwww.avar.lap.huwww.etruszk.lap.huwww.med.lap.huwww.hettita.lap.huwww.arpadhaz.lap.hu
Nézzük tehát, kik jöttek keletről Kr. e. 2200 és IVBéla uralkodása között hazánkba, a mai Magyarországra,kisebbek és nagyobbak (az idézetek Henkey G yula „Magyarország története" c. könyvéből valók):
Korai bronzkorban:
Az első kelet-európai pásztorok az Alföldön:
1. „Az i. e. 22. század körül indult meg az eur-ázsiai sztyeppék törzseinek első európai jelentőségű vándorlása és szétszóródása. A 3. évezred utol
só harmadában a D nyeper és az Urál folyók között, valamint a K aukázus északi előterében új nagykultúra körvonalai bontakoznak ki.6 „ Ezek valójában a K ubán-Majkop- i szkíta bronzkori műveltség
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 33/140
képviselői, akik nemcsak Magyarországot veszikcélba, de egész Európát is. Hátrahagyott régészeti
emlékeiket meg is nézhetjük.7 D e nézzük csak:Magyarország területére a K aukázus és a Balkánfelől meginduló népmozgalmak során először készbronzeszközök és ékszerek jutottak el...8 A történelemkönyv ezt követően kijelenti, hogy a folyamatos betelepülések következtében: „Ez a sűrűn megtelepült 'embertömeg' szilárd biológiai alapnak bizonyult, amelynek történetét színezhették átalakulások és katasztrófák, ezek azonban a korszak viszonyai között nem egykönnyen okoztak gyökeresnépességváltozást."9
Magyarul nagylétszámú honfoglalás történhetett.„A rézkorig visszanyúló népi alapok az egész
K árpát-medence területén kimutathatók. A távoliterületekről érkező népcsoportok többsége ezekreaz alapokra csak ráépíteni tudott."1 0
További korabronzkori bevándorlások:
2. „A helyi hagyományokkal szemben ellenséges második déli hullám elsőnek feltűnő közössége az Aranka - Maros - Szárazér négyszögben
megtelepülő pitvarosi csoport. / .../ Halottaikatzsugorítva temették. / .../ Rítusuk, viseletük, anyagiműveltségük élénken őrzi az észak-balkáni későrézkori hagyományokat. / .../ Sírmellékleteikben
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 34/140
először jelenik meg teljes gazdagságában a K özép-D una-medencei korai bronzművesség. Ókor keleti
típusú nagyméretű nyakpereceket, valamint tűket,párta-díszeket, nyakláncokat, bronz és arany hajfürtkarikákat viseltek. Fegyverzetük keletmediterrán típusú volt: tőrnek és lándzsának egyaránthasználható nagyméretű, erős bordájú nyeles bronzpengék, ún. ciprusi tőrök vagy lándzsák (Csorvás);ez biztosította fölényüket a szétszórt makói csoportok felett."1 1
3. „A korai bronzkor folyamán még más rejtélyes vagy bizonytalan eredetű keleti népcsoportokis behatoltak a K árpát-medence peremvidékeire.Elszigetelt, zárt életet élt a Latorca-Hernád völgyében, K assától északra egy halomsírokban temetkező zsinegdíszes edényes népcsoport."1 2
O k voltak az indoeurópaiak diadalmas kultúrahordozói, akikről időközben kiderült, hogyszkíták voltak.1 3
4. „A Tisza jobb partján, Észak-Magyarországon alakult ki a korai szakaszában a Tuszántúl középső harmadában is szórványosan feltűnő hatvani kultúra. Sem eredete, sem megjelenése nem világos. Anyagi műveltségének jelentős elemei Prut-Szeret-vidéki késő rézkori gyökerekre mennek visz-sza, de észak-európai hatásokat is tükröznek. Ekultúra a késő badeni (péceli) bosácai elemeket
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 35/140
magába olvasztó ózdi csoport telepein és területéntűnik fel először. Hamvasztásos rítusa, anyagi mű
veltségének helyi, illetve déli elemei nyilván innétszármaznak. / .../ Eletében a földművelés azonosszerepet játszott a nagyállattartás. Telepeik rétegeitele vannak marha-, juh-, sertés- és lócsontokkal,ugyanezen állatok piciny mását - jelképes áldozatcéljára — százával mintázták meg anyagból."1 4
E szokás egyértelműen kelta és szkíta gyökerekre megy vissza. A sorozatban készített kelta picibronzvaddisznók készítése erre mutat, de a legfrissebb tuvai szkíta kurgánban olyan tegezt találtak,amelyet több száz aranyból öntött vaddisznó borí
tott.1 5
5. „Ugyanezen vagy közeli rokon népesség máscsoportjai Erdélybe hatoltak be, és hegyi településeket létesítettek (gesprengbergi csoport). Továbbisorsuk, fejlődésük még nem tisztázott."1 6
6. „A hatvani kultúrával rokon, de más jellegű,tiszta keleti eredetű népcsoport tűnik fel Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban. K étségtelenüllótartó pásztorok voltak, a K árpát-medencében először fordul elő egyik főnökük sírjában lótemet-kezés (G rosshöflein/ Nagyhöflány).1 7 Temetkezésiszokásaik, ékszereik, edényeik formája - főleg sajátos díszítése — jellegzetesen kelet-európai. / .../ Ezeka lótartó pásztorok D él-Lengyelországon át, a Mor-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 36/140
va mentén jutottak a K árpát-medencébe, majd azAlpok miatt keletre, a D unántúl belseje felé voltak
kénytelenek terjeszkedni. A Balaton vonaláig helyenként még őrzik ősi csontvázas temetkezési rítusukat, attól keletre a helyi (únyi és makói) lakosoktól átveszik a halotthamvasztást (Fonyód, stb.).Ettől kezdve — bár életmódjukból és anyagi kultúrájukból sok mindent megőriznek — folyamatosan beolvadnak a helyi lakosságba (kisapostagicsoport)."1 8
7. „Szintén a Morva-kapun keresztül költözöttDél-Lengyelországból Délnyugat-Szlovákiába Fe-
vidékre megegyzés tőlem) az erős kaukázusi fém-művességi hatásokat is hozó nyitrai csoport, a helyiközépső bronzkori magyarádi kultúra népi alapja.A korai bronzkor végét (Kr. e. 18-17. század), aközépső bronzkor hajnalát az eddig megismert elemek átcsoportosulása és újabb déli elemek folyamatos behatolása jelzi."1 9
8. ,Valószíhűleg a Morava völgyéből költözötta Temesközbe a perjámosi kultúra népe. Magábaolvasztja a rokon pitvarosi csoportot, és új, erőstömböt alkot a Maros-torkolat vidékén. Nyomában
újabb déli elemek érkeznek a Bánátba, egyik águkArad környékén átkel a Maroson, és behatol a Tiszántúlra. Feltehetően hatására alakul át a Tiszántúlon elszórtan élő hatvani lakosság s vele együtt
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 37/140
talán a nyírségi csoport népességének művelődéseis a déli színezetű ottományi kultúrává. A Bécstől a
Fertő vidékéig terjedő területen a keleti pásztorokés a harangedények népe leszármazottainak összeolvadásából alakul ki a gátai csoport. A középsőbronzkor folyamán ez a közép-európai bronzkorhoz kapcsolódó csoport idegen test a K árpát-medencében, bár bizonyos keleti elemeit (háton fekvezsugorítás, lótemetkezés, viselet, edényformák, embertípus) mindvégig megőrzi."2 0
9. „A D unántúl középső szakaszán a szinténösszetett eredetű (keleti és helyi) kisapostagi kultúrából sarjad ki a mészbetétes edények kultúrája,amely talán a legjellegzetesebb és legismertebb magyar középső bronzkori egység.
Amikor a kisapostagi csoportok behatolnak akésői nagyrévi kultúra dunántúli területére és telepeire, a mai Fejér megye területén is új régészeti
egység kezd kibontakozni, a vatyai kultúra. / .../ Avatyai kultúra mozgékony csoportjai csakhamar átkelnek a D unán, s uralmukat kiterjesztik a nagyrévi területek D una-Tisza közi részeire. Csak anagyrévi területek északi és keleti peremét (Tószeg) elfoglaló hatvani kultúra telepei parancsolnak
megállást nekik."2 1
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 38/140
Középső bronzkor: az összeforrás és jólét időszaka.
10. „Az i. e. XVI-XV. századtól kezdve (anagy-alföldi) déli tömb területén elterjedt a ló felszerszámozásának anatóliai módja és vele együtt azanatóliai típusú felszerelés: csontból faragott szíjelosztók, díszkorongok, díszített agancs zablapálcák. — Bronzöntő műhely minden jelentősebbteilen volt. A telepekről kivezető utak mentén vagya telepeket övező magaslatokon voltak a temetők,amelyek a sok évszázados használat következtébenolyan nagy kitérj edésűek, hogy sírszámukról fogalmunk sincs. A rítus valamennyi déli eredetű népnélzsugorított, többnyire meghatározott tájolású, aférfiak és nők számára eltérő temetkezési szokásban jelenik meg. A halottakat ünnepi ékszerdíszben temették el, edényekben élelmet helyeztekmelléjük. / .../ K eramikát, csonteszközt, bronz ékszert és fegyvert, arany ékszert — művészetileg isdéli példaképeikhez kapcsolódva — egyaránt az égei-anatóliai eredetű spirálmintákkal díszítettek."2 2
Itt nem történnek drámai változások, csakcsendben zajló átalakulás. A változás mégis nyilván
való. Ebben az időben Anatóliában a Hétországi(hettita) birodalom történetének első szakasza zajlik, amely a nyugati szakirodalom egybehangzóállítása szerint indoszkíta eredetű uralom volt. A
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 39/140
Hettita birodalom tehát szkíta eredetű, — nekikindoeurópai, nekünk édes ragozó nyelvű testvé
rünk — és a temetkezéssel kapcsolatosan is rájukjellemző az, amiről itt olvasni lehet. A spirálokmegítélésében a Magyarország története erősen téved, az a K árpát-medence újkőkora óta jelen vanitt, ezért azt a bronzkor közepén nem hozathatjaide mással, még egyszer. Mivel azonban a szkítákanatóliai hagyatékáról van szó, akiknek a spirálszintén ősi jogos tulajdonuk, most e részletkérdésben nem érdemes vitát nyitni. Érdemes leszögezniviszont, hogy a változás nagy dúlások nélkül is bekövetkezett, sőt bizonyos folyamatosságra is gondolhatunk. A K árpát-medence és a Hettita birodalom kapcsolatáról viszont kézzelfogható adatokhoz jutottunk — a Magyarország története c. könyvszerzői akaratának ellenére. A szkíták beáramlása aK árpát-medence területére így folyamatosnak tekinthető.
11. „A déli eredetű kultúrák gazdaságilag legelmaradottabb képviselője a perjámosi kultúra. / .../A kultúra központja, egyetlen jelentősebb fegyveres ékszergyártó műhelye a Maros menti (Magyar-)Pécska volt, az egész korszakon át használt teme
tőjét pedig Szőregen tárták fel. / /A 'spirálbütykösedények kultúrája' két közeli rokon csoportból áll.A Marostól északra, a Tiszántúlon, keleti eredetűhatvani-ottományi elemek fölött alakult ki a gyula-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 40/140
varsándi csoport. Déli eredetű vezetői telltelepeketlétesítettek. A telepek mellett, saját alattvalóikkal
szemben is jól védhető, különálló várakban éltek(Gyulavarsánd, Tarhos-Várdomb, Sarkad, Vésztő-Mágorhalom, Herpály, Ottomány, stb.), váraikonkívül feküdtek a „kívülállók" védtelen falvai. Avárakban a hódítók gerendákból ácsolt boronahá-zakban éltek, alattvalóik a telepeken nagyméretűnagycsaládi házakban laktak. A várakban voltak abronzöntő műhelyek. Temetkezésük is elkülönült:a déli hódítók zsugorítva temetkeztek, a helyi lakosság továbbra is elhamvasztotta halottait. A hódító fegyveres arisztokrácia mükénéi és anatóliaiékszereket utánzó spirálmintás aranykorongokkalékesített ruhákban pompázott (Székelyhíd, Erad-ony, G yulavarsánd)."2 3
Magyarpécska e minősítés ellenére remekbeszabott kelta-magyar kardokkal ékeskedik, nagyméretű spirálos karvédőkkel és az elmaradhatatlanspirálos-bütykös kerámiával. Polgár rézkori sírmellékletei közt nagyszámú bütykös edény van, ezekegy korábbi korból valók, tehát nem e déliek találmánya. K ardjaik semmiben sem különböznek Európa többi magyar-kelta kardjaitól, így az érzékelt
déli feláramlás ellenére tárgyi műveltségük jottányit sem tér el éltető elemétől, az európai valóságtól.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 41/140
A halomsíros nép támadása
12. „A K özép-D una-medence bronzkorifejlődésének külső támadás vetett véget. A támadóka D una-völgyéből, nyugati irányból érkeztek, a régészet halomsíros kultúrának nevezi őket.2 4 A halomsíros kultúra népének ősei keletről származtak(az ún. 'zsinegdíszes edények kultúrája'), onnanhozták magukkal a kurgán-temetkezés szokását,amely főnököt és nagycsaládot egyaránt megilletett./ .../ A z i. e. XV-XIV. században / .../ megtámadtaés leigázta földművelő szomszédait. / .../
A halomsíros uralom alá került vatyai nép iscsakhamar elnyeli a hódítókat, a halomsíros és avatyai elemek keveredéséből keletkezett új színezetű művelődést legjellemzőbb lelőhelyéről és központjáról koszideri kultúrának nevezik. Halomsíros és helyi bronzokban gazdag D una-menti vál
tozata a rákospalotai csoport. Tisza menti konzervatív tömbje pedig az alpári csoport. Ismét általánossá válik az urnatemetkezés, már a hódítók utódait is elhamvasztják. / .../
Önálló, tiszta halomsíros csoportokkal a Tisza-Maros vidékén kívül a D unántúl nyugati és déli felében számolhatunk, a hamvasztás fokozatosátvétele azonban még ezeken a területeken is a helyi elemek hatását mutatja.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 42/140
A rendkívüli átalakulásból az egykori középsőbronzkor eleji hamvasztásos tömb népe kerül ki
győztesen. Ok szervezik meg a megmaradt területek védelmét, még ott is, ahol korábban alávetetthelyzetben éltek. Ők olvasztják magukba lassan, debiztosan a hódítókat. Az új törzsi és kulturális mozaik alól azonban csakhamar előbukkannak a régihagyományok: a megmaradt telltelepeken ismétvirágzásnak indul az élet (D unaújváros-K oszider,Baracs, Tószeg, Jászdózsa), sőt egyes késő vatyaitelepek virágkora éppen erre az időszakra esik (Al-pár, Mende, Lovasberény), művelődésük külső máza is 'balkánivá' válik. A z egyetlen kivétel a bronz-művesség. A z egész Kárpát-medencéében — népektől és törzsektől függetlenül — a régi középsőbronzkori és az új halomsíros (közép-európai) elemeket összeötvöző „nemzetközi" bronzművességbontakozik ki, amelyben egyéni színezete csak aközépső bronzkori műhelyhagyományokat közvetlenül megőrző Észak-Tiszántúlnak és az A l-D unavidékének van. Ilyenfajta ipari, technikai, formaiegységre a K árpát-medence bronzkorában eddignem volt példa (koszideri típusú bronzok)."2 6
A Közép-Duna-medencei bronzkor katasztrófája13. „Az újólag helyreállt viszonylagos nyuga
lomnak, mondhatnók másodvirágzásnak, a Kr. e.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 43/140
XIII. században az előbbinél sokkal súlyosabb támadás vetett véget. A régészet számára nehezen
megfejthető irányokból érkező támadók szinte egycsapásra vetnek véget a 800 éves bronzkor addigihagyományának. / .../ Egyelőre felderíthetetlen, mitörtént. A Földközi-tenger középső és keleti medencéjében ugyanebben az időben, a Kr. e. XII-XII. században mélyreható átalakulási folyamatzajlott le. / .../ Csapásaik alatt elpusztul a hettitabirodalom, csoportjaik Egyiptomot támadják, sőtmegvetik lábukat Palesztinában is (filiszteusok)./ .../ Mégis valószínűnek látszik, hogy a Duna-Tisza-vidék korábbi lakossága nem pusztult el nyomtalanul, hanem kisebb-nagyobb rajokban, déli irányban tért ki a támadók elől.
A katasztrófát egyetlen népesség vészelte át vi-szonylag zökkenőmentesen, az Észak-Magyarország hegyei közt élő lakosság. A pilinyi kultúra népe magas, hegyi várakba zárkózott. A várakban év
századokon át folyt az élet, szomszédságukban ismét több ezer sírós hamvasztásos temetők (Z agyva-pálfalva, Nagybátony) keletkeztek."2 7
A késő bronzkor
14. „A Tisza völgyében a Bodrogtól a Marosiga halomsíros kultúra új temetői tűnnek fel, valószínűleg (az előbbi) támadók hagyatéka."2 8
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 44/140
A korábbi dúlások után
15. „Az élet először a D unántúlon és a Pestmegyei dombvidéken lendült fel. A területet ahatalmas közép-európai urnamezős kultúra népeszállta meg, és magába olvasztotta a késői halom-síros elemeket."2 9
Figyelemre méltó, hogy a 12. bevonulást tárgyaló részben a hamvasztásos, urnamezős nép őshonosK árpát-medenceiként kerül bemutatásra. StuartPiggott egyenesen a K árpát-medencében látja azurnamezősök törzsterületét, sőt a későbbiekbennagyméretű kivándorlásokat azonosít Szilézia, azAlpok és Itália területére, amelynek műveltsége 500év leforgása alatt egységessé válik. Magam éppenebben az időben látom bizonyíthatónak K árpát-medencei kivándorlások tényét Etrúriába.3 0
16. „A Kr. e. VIII-VII. században keleti eredetű népcsoportok hatoltak be Magyarország területére. / .../ Régebben „preszkítának" nevezett kultúrájukat tévesen a szkíták elől menekülő kimme-rekkel hozták kapcsolatba. E kultúra mai neve -
mezőcsáti kultúra — jóval óvatosabb etnikaimegítélésről tanúskodik. / .../ A mezőcsáti kultúranépe behatolt a D unántúlra is / .../ K urgánsírjaikjellegzetes keleti vasfegyvereikkel a sáncok köze-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 45/140
lében kerültek elő. Leleteik (zabla, tőr, fokos) aK elet-D unántúlon többfelé is előfordulnak (pl.
K akasd és K ömlőd), súlypontjuk azonban az Alföldön volt s maradt. / .../ a korszak végére teljesenfelszívódnak. Iráni eredetük nem teljesen valószínűtlen, etnikailag mindenesetre gyökeresen különböztek a helyi lakosságtól."3 1
A fokozott óvatosság a leletek megítélésébenérthető: a szkíta megnevezést a magyar történettudomány igyekszik elfelejteni.
17. „A Kr. e. VII. század elejétől kezdve a D unántúl nyugati és északi részeire, valamint a D unatúlpartján fekvő, szlovákiai Kisalföld délnyugatifelére a közép-európai Hallstatt-kultúra keleti ágaterjeszkedett ki / .../ Uj népelemek beáramlására,új, szervezett hatalmi csoportosulásra mutatnak azújonnan alakult központok. / .../ A korszakra vo
natkozó ismereteink — a néhány falusi temetőtleszámítva — az arisztokrácia halomsírjain alapulnak. / .../ Az arisztokrácia megnövekedett hatalmátmár a temetkezések külső formája is tükrözi, sírjaikfölé több méter magas halomokat emeltek alattvalóik. A halmok belsejében gerendákból vagy kö
vekből épített négyszögletes vagy kör alakú sírkamrákban helyezték el az előkelők nagy pompával,máglyán elégetett hamvait. / .../ Pajzsaikra fémveretek utalnak. / .../ A z egész Hallstatt civilizáció
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 46/140
viszonylag békés és szakrális. A keramikát ellepik avallási szimbólumok, a küllős kocsikerék alakjában
ábrázolt napkorong.. ."3 2
18. „A D unántúl déli és délkeleti felében a Kr.e. V századtól kezdve másféle régészeti kultúrajelentkezik, amely / .../ kezdetben a Tisza-vidékkelis kapcsolatban állt, kifejlett vaskori kultúrája azonban a D ráva-Száva közének kultúrájához köti. Ezena területen is vannak hatalmas földvárak (példáulPécs-Jakabhegy, Regöly), körülöttük az előkelőkhalomsírjaival."3 3
19. „A K árpát-medence keleti felében a Kr. e.VI-V század fordulója táján új, egységes színezetűrégészeti kultúra bontakozott ki. Előzményeitrosszul ismerjük, helyi gyökerei mégis aligha kétségesek. Az élet folyamatossága azonban a koravaskori kultúra kialakulása előtt valamiért megszakadt, a Tisza-vidék és Erdély 'szkíta' vaskora újalapokról indult: új telepek, temetők, hatalmiközpontok keletkeztek. / .../ A keleti országrész(értsd: a mai Magyarország) vezető rétege éppúgyhalmokban, kurgánokban temetkezett, mint adunántúli, K árpát-Ukrajnában és a Tiszaháton még
a köznép hamvai számára is halomsírt emeltek.Észak-Magyarországon pedig a fejedelmeket iselhamvasztották. Viseletük, fegyverzetük, hatalmiszimbólumaik azonban teljesen másfélék: szkíta-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 47/140
trák jellegűek. A szkíta fejedelmek hatalmi jelvényeit utánozza (átemelés tőlem) a zöldhalompusz
tai törzsfő pajzsát díszítő pompás arany-szarvas ésa tápiószentmártoni elektrón (arany-ezüst) szarvas, mindkettő hamvasztásos sírból. A két szarvasnem szkíta készítmény, hanem a D una vidéki 'szkí-tizáló' művészet alkotása."3 4
Nos, ehhez csak annyit: azt mindig is lehetetttudni, hogy a hivatásos magyar történetírás nemkedveli a szkítákat. Amit itt leírt Bóna István, aztúlmegy minden határon, és a hivatásos magyartörténettudomány szégyene. Ügy tűnik, nem Heribert Illigtől kell a magyar történelmet félteni, hanem Bóna Istvántól. Módszere szerint a K árpátmedence és a szkíták között még csak véletlenülsem lehet semmiféle kapcsolat, az kizárólag utánzógörög közvetítők kezén utazik ide-oda. Mindeközben Bóna talán lemaradt krónikáink olvasásával, ésnyilván azt a részt is átlapozta, amikor „a magya
rok másodszor jöttek ki Szkítiából..." írták. Csakremélhetem, hogy ehhez hasonló - nevezzük nevén — súlyosan részrehajlót magyar történész többénem ír le. De hogy teljes legyen a minősíthetetlen,szándékos történelemhamisítás, még kifejti Bónarészletesebben is:
„Az ukrán sztyeppeken élő szkíták körül megtelepült „peremtörzsekkel" való érintkezésnek számos nyoma van a K árpát-medencében. K ülönösen
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 48/140
az észak-magyarországi és erdélyi törzsek állatmotívumokkal borított tegezdíszei (vö. a magyar Nati
onal Geographie 2003. júniusi számában a friss tu-vai kurgánban arany vaddisznók seregét varrták ategezre — kép a következő oldalon) pl. Mátraszele,Budajenő, állatszobrocskákkal díszített bronzcsörgői (pl. G yöngyös, Nagytarcsa) és párduc- vagyszarvasalakos nyelű bronztükrei (pl. Muhi) figyelemre méltóak. A tárgyak többségét, köztük a tükröket és a tegezdíszeket azonban nem a szkítákvagy a körülöttük lakó népek készítették, hanem amegrendelésükre dolgozó, művészi ízlésükhöz alkalmazkodó görög városok műhelyei."3 5 (Kiemeléstőlem.)
Hát persze, nyilván a tuvai vaddisznókat is agörögök öntötték 6000 kilométerre Tuvától. Errőlmondja Mike Edwards, a fenti cikk szerzője: „Barbárok az ősi sztyeppéról? Félre az előítéletekkelEgy nemrég feltárt 2700 éves sír tanúsága szerint ahírhedt lovas népnek meglepő érzéke volt a finomaranyművességhez is."3 6 K risztus előtt 700-ban kevéssé beszélhetünk a görög műveltség kiterjedt voltáról. Bóna sajnos nem tanulmányozta a régészetmás eredményeit e megállapításával kapcsolatban.A z etruszkok, médek, lurisztáni szkíták és a kelták
ugyanolyan tükröket készítettek, mint amit ő említ.Nyilván ezeket is kedvenc görögjei készítették...Tükröt az előbbieken kívül mások nem készítettek.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 49/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 50/140
20. „A Kr. e. IV század elején a kelták nagyarányú hódító vándorlásai következtében Itália és a
K árpát-medence nagyjából egyidőben hadszíntérrévált."3 7
Ezzel A Magyarország története c. könyvbőlvett idézetek végére értünk. A további K árpát-medencei bevándorlások ismeretesek mindenki előtt:
21. Szarmaták
22. Jazigok (jászok)
23. Hunok Kr. u. 380 után
24. Avarok 568-ban
25. A z avaroktól lemaradó három törzs 598táján
26. A griffes-indás nép — László Gyula népe -670 körül. Kálti szerint ekkor jöttek ki a magyarokmásodszor Szkítiából.
27. Árpád népe 895-ben
28. Besenyő részlegek betelepülése
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 51/140
29. Kötöny kun népe IV Béla idejében a tatárjárás után mégiscsak visszajön és megtelepszik az
Alföldön.
A fentiek alapján a K árpát-medencében inkább 3500éves folyamatos keleti — túlnyomórészt szkíta - honfoglalásról kellene beszéljünk, mint bármi másról. E folyamat eddigi történelmi sztereotípiáinkkal nem kezelhető.Nyilván bennünk lehet a hiba, nem pedig az eddig fel nemismert folyamat leírásában.
E lelet - 3500 év alatt 29 bizonyított és nyilvánvalókeleti betelepülés vagy honfoglalás - úgy gondolom, hogyteljesen más megvilágításba helyezi a magyar őstörténetkérdéskörét. A magyar történetírás úgy hitte, hogy ha aszkíták, hunok és avarok történetét a partvonalon kívülrehelyezi, megszabadul a kérdéstől mindörökre. E lelet 29keleti bevonulás felsorolásával e viselkedést lehetetlennéteszi. Nemcsak a történelemhamisítással sikerült eképpenszembesítenünk a hivatásos vonalat, de egyben arra is rákell mutatnunk, hogy e bevonulók a Kárpát-medencébenbeolvadván őseinkké váltak. Történetük, hagyatékuk,jelképeik egy része így a miénk (is) lett, és nem csak azért,mert vérük ereinkben csörgedez. Magukkal génjeiket isidehozták. Bár akkoriban erről fogalmuk sem volt, évezredekkel később mégiscsak kutatási témává vált nemcsak
szellemi, de fizikai eredetük is.A hivatásos történetírásban nyomon követhető azigyekezet, hogy bármely korban a lehető legkevesebb lakost lásson az országban. Nyilván így minden új beván-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 52/140
dorló számára megadja a lehetőséget, hogy új lapot kezdve új életet alakítson ki. Ennek ellenére minduntalan a
folyamatosság, a beérkezők beolvadása merül fel, emiattszó sem lehet a különféle korokban kiürített K árpátmedence lehetőségéről. A műveltség és jelképeinek folyamatossága ezt mutatja.
A gyanútlan olvasónak talán nem is tűnik fel, hogy ahivatásos történetírás mellőzi a képi leletek közlését. Pedig annak, aki végignézheti a K árpát-medencei régészetianyagot, a kívánt eredménnyel gyökeresen más gondolataitámadnak. Azért közöletlen a temérdek lelet, hogy sohane is láthassa meg normálisan gondolkodó ember, még véletlenül sem. Szerencsénkre egy Hermann Müller-K arpenevű német régész szándékaik ellenére olyan pazar tálalásban adta közre leleteinket, hogy csak kapkodjuk a levegőt annak láttán. A z ő nyomán rájövünk, hogy nem utolsó, vacak helyen élünk, hanem országunk az európai haladás élén állt évezredeken keresztül — többek között éppena keleti szkíta népek betelepülésének köszönhetően is, dea helyben lakók tehetségének is.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 53/140
Keleti honfoglalók Erdélyben
Szemle az Erdély története c. könyvből
Előző fejezetünkben javarészt a Magyarország története c. könyvre támaszkodva a K árpát-medencébe érkező keleti honfoglalókat soroltam fel. Annyiban illendőkiegészítést tennem, hogy ezek egy kivétellel a mai Magyarország területére irányultak. Emiatt jogosnak tűnikáttekintenünk az Erdély története (A kadémiai K iadó,Budapest, 1988. I. kötet) által Kr. e. 2000 tájától szinténrégészeti tényanyagra való hivatkozással rögzített keletieredetű bevonulásokat, „honfoglalásokat" is. Annál is inkább, mert ezeknek csak töredéke azonos mindkét területen, így végeredményben jelentősen megszaporodott ateljes K árpát-medencébe irányuló keleti bevándorlók száma.
Erdély tehát önmagában is önálló célpontnak tekintendő a keletiek számára. Mérete ezt a feltételezést megengedi akár még nagyobb létszámú betelepülők esetében is.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 54/140
Korai bronzkor
30. „A nehezen induló fejlődésnek hamar végeszakad. I. e. 2000 felé újabb népmozgás idéz elő lakosságcserét Erdélyben: Macedónia és a Balkánhegység vidékeiről pásztorcsoportok húzódnak aD élkeleti-K árpátok térségébe. Szállásaik Olteni-ában (Coţofeni I.-kultúra), Délnyugat-Erdélyben(Karácsonfalva, Tartaria -Alsó-Tatárlaka) tűnnekfel, később (már a korai bronzkorban) Erdély egészterületét elfoglalják (Coţofeni IL, Kolozskorpád I.).Szinte mindenütt megtelepednek, a nagy magaslatokon éppúgy, mint a vízparti réteken; gyakranhegyek barlangjaiban húzzák meg magukat.Halottaikat — elsőként Erdélyben — elhamvasztják,de a korai időszak sírhalmai alatt (mint pl. Bedellő)még csontvázakat is találunk, gyakran okkerral behintve; ez talán keleti szomszédaiktól átvett szokás(Folte"ti II.-kultúra), de lehet e végső fokon keleteurópai eredetű népességnél megőrzött hagyományis. Sűrűn fölbukkanó szállásaik, s azok környezetejól illik e félnomád pásztornéphez. Valami egyszerű földművelésre utaló adatok csak a későbbi időben szaporodnak, ahogy hajlékuk is megváltozik:
K olozskorpádon már sárral becsapott sövényfalú,talpas vagy gerendapadlós házakban él egy késeicsoportjuk.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 55/140
1. térkép. Kései neolitikum és rézkor1.) Petresti-kultúra, 2.) Cucuteni-Erősd-kultúra, 3.) Tiszapolgár-,
Bodrogkeresztúr-kultúra, 4.) Cernavoda IIL-kultúra
Noha majdnem azonos környezetből származik ez a népesség, mint a Cernavoda IIL-kultúranépe, edényművessége egészen más. Magas fülű,ferde szájú mericéik, gömbös hasú bögréik, urnáik,aszkoszaik a korai (Coţofeni I.) időszakban csakbemélyített rövid vonalakkal, vonalazott sávokkal
fedettek, hasonló díszítést és néhány hasonlóedényt a Cernavoda III.-kultúra népe is használ),később ezeket lencse alakú díszekkel is körítik (Coţofeni IL).
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 56/140
Megjelenik a mészbetét elhelyezésére szolgálóböködött vonal is, főként Erdély területén.
31. A Coţofeni II.-Kolozskorpád -kultúra korszakában Délkelet-Erdélybe a K árpátokon túli pásztortörzsek nyomulnak be.
32. A Folteşti IIL-Zabala -kultúra népe a Háromszéki-medencéből (Zabola) és Brassó környékéről (G esprengberg) a középső Maros vidékére iseljut (Vládháza, Nándor). A telepeket alig ismerjük. Halottaikat felhúzott lábbal fektetik oldalukra,hol egyszerű sírgödörben, hol földhalommal borított kőládába. Gömbös hasú, kétfülű edényeik, magas, hordó alakú amforáik, lécbordás durva fazekaik nemcsak kelet, hanem nyugat felé is vezetnekbennünket, ahol hasonló darabok a K özép-Tiszavidékén tűnnek föl (Hatvan-kultúra). Emlékanyaguk néha a Cotofeni-kultúra népességéével is keveredik, ezért lehetséges a két nép helyenkénti összeolvadása.
33. A Folteşti IIL-Zabala-kultúra népének helyére hamarosan újabb bevándorlók kerülnek D élkelet-Erdélyben (és Havasalföld egész területén), a
korai bronzkor közepe felé: a Glina IIL-Schneck-enberg -kultúra népe. Az új telepesek kiemelkedőmagaslatokra építik föl falvaikat, kicsiny boronahá-zaikban tűzhely állt. Fal mellett kőből emelt lócát is
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 57/140
ismerünk. Állataik között sok volt a juh, agancsekéik primitív, de ekés földművelésre utalnak.
34. A kora bronzkor végi G lina III.-Schneckenberg- és Cîlnic-kultúrák életének végén Erdélykeleti, északkeleti részén egy, főleg zsinegdíszeskerámiát gyártó csoport jelenik meg. A Csíki-medence lakosainak emlékanyagát (Jigodin-kultúra)sok vonás köti a G lina IIL-Schneckenberg-kultú-rához, ugyanakkor edényművességük néhány megfelelőjét az Északi-középhegység kora bronzkorvégi népességénél találjuk meg (Hatvan-kultúra).
Középső bronzkor
35. A korai és középső bronzkor fordulóján Délkelet-Erdélybe, a Háromszéki-medencébe moldvaicsoportok vándoroltak be. A Monteoru- és Costişa-
kultúrákkal rokon a Ciomortan-kultúra népe. Acsíkcsomortányi Várdombon fölépített telepüketsánccal erősítették meg. K étfülű korsóik, gömböstestű táljaik, csészéik közül egy-egy bekerült fölhúzott lábbal oldalt fektetett halottjaik sírjába is.
Néhány erődített telepükön nem élhettek so
káig.
36. A Monteoru-kultúra újabb csoportjainakbeáramlását nem tudták megakadályozni, s Erdély
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 58/140
nyugatabbi részeire húzódtak. Edényeik jellegzetes, bekarcolt háromszögdísze, a beböködött pon
tokkal kitöltött vonalpár, a széles szájú bögre később a Wietenberg-kultúrában tűnik föl.E kultúra — Erdély középső bronzkori népes
ségének legjelentősebb hagyatéka — mindenütt előbukkan a hegyektől körülzárt medencében. K ialakításában a Coţofeni- (Cîlnic-) kultúra népét gon
dolják a legfontosabb résztvevőnek, föltéve, hogy...
37. ...abban a Barcaságba betörő havasalföldiTei-kultúra népe is szerepet játszott. Csakhogy a...
38. ...Wietenberg-népesség anyagi kultúrájának legkorábbi emlékei északon (sőt: Erdélyenkívül) kerültek elő (D erzsida). Itteni, korai anyaguk nagyon sok vonásban rokona a Tiszántúl korabronzkori...
39. ...Ottomány-kultúrájának, a Ciomortan- s aTei-kultúra népének befolyását csak később figyelhetjük meg (Wietenberg II.). A z O ttomány-kultúraemberei elhamvasztják halottaikat, ahogy Erdélyközépső bronzkori lakosai is, akiknek szomszédaiaz Alföldön s a K árpát-medencén kívül is csontvázasán temetkeznek. Úgy tűnik, a középső bronzkorelején a Tiszántúl népessége benyomult Erdélybe(hagyatékuk Désen és az Aranyos menti Bágyononis feltűnik), s ott a Ciomortan-, s egészen délen a
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 59/140
- A Sarata-Monteoru [ 1 7 1 ] , aus der für diese Gruppe namengebenden Siedlung und den Gräberfeldern.-B. F 1 . 4 Poiana [ 2 8 0 ] , aus Grabern cer Monteoru-Gruppe. - C Balinteşti-Cionagi [ 1 4 4 ] , aus
Monieoru-Gräberfeld. - D. E Monteoru-Äxte von Parava und Borîeşti. - F i . j Monteoru-Keramikvon Costişa [ 1 5 4 . - G Keramik der Costişa Gruppe von Costişa [ 2 J 4 ] . - (Nach I. N «tor, E.
Zakaria, R. Vuipe, Â. Vuipe).
1. kép A Monteoru-kultúra míves fokosai és szépen szabottfüles edényei^
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 60/140
2. kép Szemidolos kerámiák és bronz öntőformák
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 61/140
Tei-kultúra népével keveredett. Nem zárható ki, dekevés a valószínűsége annak, hogy a Cîlnic-kultúra
népe részesévé lett volna Erdély ekkori lakosságakialakításának.
3. kép A Wietenberg kultúra díszítőkészlete
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 62/140
A wietenbergiek minden időn átháramló díszítőmotívumai nem hagynak kétséget szerzőik sok
oldalúságáról. Amit ma a Mediterránumtól Keletig,az újkőkortól a bronzkor közepéig valaha ábrázoltak, az náluk mind megvan. A meanderezett-től aspirálig hiba nélkül, átmeneteivel együtt. A novajimeanderezett kocsimodell mintázata a korábbiidőkben gyökerezik.
4. kép Világmodellek ábrázolásai és fokosok Erdélyből 40
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 63/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 64/140
5 kép A wietenbergiek napmotívummal díszített kerámiái 41
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 65/140
Mivel a Wietenberg-kultúrát egyéb vonások iskötik a mükénéi kultúrához (főként a gyakori spi
rális díszítést szokás idézni), nem lehetetlen, hogya 16-15. században délről érkező harcosok uralkodnak Erdélyben a helyi lakosság fölött. Ez azarisztokrácia gazdagságát mind több és több érc ki-bányásztatásával s az előállított fémeszközök eladásával gyarapította.
A fémművesek gyártmányai többnyire a Wie-tenberg-kultúra népének területén kívül bukkannak elő, ahol a kereskedők könnyen kincséhes idegenek kezébe eshettek. így kerülhetett földbe Có-falván (a Monteoru-kultúra területe) aranybaltákból, -korongokból és más ékszerekből álló szállítmány, vagy a havasalföldi Perşinarion (a Tei-kultúra népének birtoka) az arany kard- és tőrkészlet.Talán hasonló oka lehet több más lelet elrejtésénekis a Wietenberg-kultúra határain.
A z arany hozta jólét az élet minden területén
megmutatkozott. Földmunka nem kötötte asszonykezek díszes háziipart varázsolnak, ebből csak gazdagon díszített agyagedényeiket ismerjük jól. Agömbös testű fazekakon, füles csészéken, tálakonbekarcolással, pecsételéssel meandereket és spirálisokat rajzolnak. A változatossá váló szertartások
hoz aszkoszokat4 2
, több szájú keverőedényeket ésszekérmodelleket készítenek. A kultuszépítményekben díszített, szent tűzhelyek állottak, mint anévadó — Segesvár melletti — Wietenbergen is."
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 66/140
6. kép A gazdagság nemcsak aranyban, de lelkiekben is párhuzamokat mutat a honfoglalók hagyatékával. Rokonság a
nagyszentmiklósi kincs hasonló darabjaival. Az ivócsésze és akarkötő mellett korongon aranyba vert négyrétű világmodellekismerhetőek fel, amelyeket ma is tojásokra festenek Magyarországon. Ezzel a szellemi és lelki kapcsolat népműveltségbe ágyazott
példáját is megtaláltuk 3500 évvel ezelőtti őseinkhez. 4^
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 67/140
A kelermeszi szkíta világmodell z ottlakai szkíta világmodell
Az almavíri párthus koriörmény tál
Az afraszijábi tál világmodelljé-nek olvasata: „Jima Itirályföldje
7. kép Varga Géza szkíta világmodelljei, köztük az ottlakai 44
(jobbra fent), mely tojásfestéseken is visszaköszön manapsága népi művészetben.
8. kép bronzkori wietenbergi szkíta világmodell kinagyítva. 45
Tojásfestéseken is visszaköszön manapság a népi művészetben.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 68/140
40. „A 14. század végén a K árpát-medencébeközép-európai pásztortörzsek törnek be északról. A
láncreakciószerűen meginduló népmozgások közvetve-közvetlenül megingatják az erdélyi kovácsok,kereskedők, katonák gazdaságának alapjait. A jólismert utakon, ahol addig árujukat szállították, soha nem látott emberek kóborolnak. Menekülő csoportok Erdélybe is betörnek, a helybéliek elássák
értékeiket, hogy aztán többé ne találjanak rá rejtettkincsükre (Igenpataka, Déva, Somogyom). A Maros mentén az elűzöttek után vonuló 'halomsíros'népesség birtokba veszi Dél-Erdély területét, hagyatékuk Szeben környékén (Hermány), a Mezőségben (Mezőbánd, Malomfalva) és a Hargitán túl isföltűnik (K ézdiszentlélek). A z Alföld egykori lakosaival együtt megszállják D élnyugat-Erdélyt is(Déva, Vajdahunyad). A Wietenberg-kultúra népének egy része a hegyekbe vonul (ekkor keletkeznekbarlangi telepeik), a többség azonban északra húzódik. Itt, a Szamos mentén, Máramarosban és Kárpátalján a G yulavarsánd-kultúra népével együtt védik magukat a délről és nyugatról is szorongató'halomsírosok', illetve az azokkal keveredett népcsoportok ellen. Egyebütt a népi egységek szétzilálódtak, a kis létszámú közösségek a megelőző korszakhoz képest sokkal alacsonyabb szinten éltek."
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 69/140
2. térkép. Korai és középső bronzkor1 = Co ofeni-kultúra; 2 = Glina III.-Schneckenberg-kultúra;3 = Cîlnic-kultúra; 4 = Ottomány-kultúra; 5 = Wietenberg-
kultúra; 6 = Tei-kultúra; 7 = Monteoru-kultúra;8 = halomsíros kultúra
A megállapodott viszonyok, a nagyobb területi-népiegység hiányában Erdély a késő bronzkor korai szakaszában a keleti sztyeppék pásztorainak könnyű zsákmányalesz. Ezt a népmozgást nem jelzik elrejtett kincsek, mert ahelyieknek alig volt mit elrejteniük. A K árpátok szorosain
benyomuló új foglalók, a...41. ...Noua-kultúra népe északon a Szamos középső
folyásáig, nyugaton az Erchegységig terjeszkedik. A Sza-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 70/140
mos mentén néhány csoportjuk eljut a Kelet-Alföldre is,ahol elkeveredik az amúgy is vegyes helyi lakossággal (Ber-
kesz-Demecser-csoport).E marha- és juhtartó nép telepeit alig ismerjük,
Moldvában könnyű szerkezetű faépítményeik állottak,ezek bizonyára megvoltak Erdélyben is. A temetőkben(Brassó-K eresztényfalva, Hermány, Tövis stb.) felhúzottlábbal oldalukra fektetve nyugosznak halottaik, vagy csu
pán hamvaik kerülnek földbe. Egyszerű bordadíszes fazekaik, kétfülű bögréik jó része a Monteoru-kultúra magukba olvasztott csoportjaitól származik. Háromélű csont nyílhegyeik, lovaik kantárjának háromlyukú csont zablaoldal-tagja, a bütykös nyakú bronztűk, horgas nyelű sarlók mesz-sze keletre vezetnek, a Dnyeszter és a D nyeper között éltSzabatinovka-kultúra népéhez. Ezek a protoeuropidok(Erdélyben alpi és mediterrán embertani alkatok is föltűnnek) valószínűleg óiráni nyelvet beszéltek, így a Noua-kul-túra népének K árpát-medencei megtelepedése az első irániak itteni megjelenését jelenti.
Sajátos, hogy Erdély új lakóinak jellegzetes fémtárgyai nagyobb mennyiségben nem az általuk lakott területen, hanem azon kívül, a Felsőszőcs-kultúra határainbelül kerülnek elő.
A hódítók fegyvereit, eszközeit — úgy tűnik — a későbronzkori lakosság, a Wietenberg-kultúra népének utódai
készítették. A két nép közötti kapcsolat helyenként sajátosszimbiózist eredményezett: O láhlápos kurgánjaibanegymás mellett tűnnek föl a Felsőszőcs- és Noua-kultúráknépeinek emlékei.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 71/140
Valamikor az I. évezred kezdetén Erdély és a Szamos-Tisza-vidék lakói elrejteni kényszerülnek felhalmozott
kincseiket (Felőr, D omahida, O pályi). Vagyonukat azonban inkább csak a Felsőszőcs-kultúra emberei ásták a földmélyébe, mint Felőrön és D omahidán. A Noua-kultúranépének nagy többsége keletre menekült, csak hogy úrbólszolgává ne legyen.
42. (Urnamezősök, Kr. e. 1000.) Az újabb hódítók, aG áva-kultúra népének közösségei sorra birtokukba veszika K üküllő mentét (Medgyes), az Olt völgyét (Réty), aMezőséget és a Szamos vidékét (O láhlápos). Telepeik között erődített is előfordul, lakásaik talpas vagy borona-há-zak, ovális vagy négyszögletes, földbe süllyesztett kunyhók, amelyek közepén tapasztott tűzhely állott. Főkéntszarvasmarhát tartanak, jelentős lóállományuk van. Anagyszámú bronzsarló ellenére is kisebb jelentőségű volt aföldművelés, a hús nagy részét is vadászattal szerezték.
Megtelepedésük után újra felvirágzik az Érchegység
környékének bronzművessége. Szinte minden eszköz,szerszám, fegyver és ékszer bronzból készül: fejszék, sarlók, kardok, lándzsák, övek, tűk, bográcsok majdnemszámtalanul kerülnek a földbe ásott raktárleletekbe, mintIspánlakán, Felsőmarosújváron, Nagysinken és Marosfelfalun (Cincu-Suseni-"horizont").
A halottait elhamvasztva, urnában elásó G áva-kultúra népe és a vele rokon csoportok mind nagyobb területet kerítenek birtokukba a késő bronzkor végén. Telepe-iket-temetőiket Erdélyen kívül megtaláljuk a Bánságban
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 72/140
és Tiszántúlon, a K árpátoktól keletre G alíciában és Bessz-arábiában (Holihrad- és K isinyov-kultúra). Egyes csoport
jai még a D nyeper vidékére is eljutnak az erdős sztyeppén.A Kárpátoktól délre, Havasaföldön és Eszak-Bulgáriábanis olyan népesség lakik e korban, amelyik anyagi kultúrájának maradványaiból ítélve a G áva-kultúra népééhezhasonló nyelvet beszélhetett (Babadag- és Psenicevo-kul-túra). Ez a terület nagyjából a dákok, géták, műszök ké
sőbb ismert lakhelyeivel azonos.A kései bronzkor vége és az említett népeknek az
antik forrásokban való föltűnése között nem számolhatunk olyan jelentőségű népmozgalmakkal, amelyek a népesség zömének kicserélődéséhez vezetnének ezen a nagykiterjedésű területen. Ezért valószínű, hogy a G áva-kultúra és a rokon emlékcsoportok a dákok, géták, műszökelődeinek hagyatéka. Eredetük világos: a helyi, középsőbronzkori lakosság helyben maradt közösségei és a hódítóhalomsírosok lassú összeolvadási folyamatának végeredménye a közös vagy hasonló nyelvet beszélő népek kialakulása a késő bronzkor végére. A késő bronzkor közepén a stabilizációt segíti elő egy...
43. (szkíták, 750 körül) ...keleti eredetű lovas népcsoport szervező ereje is. Igaz, uralmuk nem tartós: kaukázusi baltáikat, sajátos kantártartozékaikat más kincsek
kel együtt még jóval a késő bronzkor vége előtt elrejtenikényszerülnek, nemcsak Erdélyben, hanem a D unántúlon és a D ráva-Száva közén is (Felsőmarosújvár, Ispánlaka, K aránsebes, K őfarka).
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 73/140
9. kép Az aldobolyi szkíta kard 4^
Velük együtt — úgy látszik — feltűnnek a vasművességelső nyomai (Oláhlápos, Bogda, Babadag). Erdélyben ezután hosszabb békés fejlődés tanúi lehetünk, a kovácsok
főleg fejszéket és sarlókat gyártanak, mint a késő bronzkorvége felé elrejtett raktáraikból kiderül (Mojgrád, Puszta-tóti stb.). Ezek a szerszámok fegyvernek is alkalmasakvoltak, mégis főleg a gazdálkodást segítették.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 74/140
A bányászok és kereskedők nyugalmas életének akéső bronzkor lezáródásakor vége szakad. A D una vidé
kén, a K árpát-medencében ekkor újra...
10. kép Bihar megyei aranycsészék 47
44. ...ázsiai lovascsoportok tűnnek föl, alaposan megbolygatva a parasztfalvak lakóit. A különböző népekbőlösszeverődött jövevények - sokszor egymással is harcban— egész falvakat telepítenek át, néha nagy területeket nép-telenítenek el. A népmozgások hullámainak lecsillapodása után különböző, néha egészen kicsi, többnyire kevert etnikumú közösségek jelennek meg a D una mentén(Balta Verde-, Bosut-, Dálya-, Mezőcsát-csoport). A Gáva-
kultúra és a rokon csoportok területén belső lakosságcserék történnek, így Erdély késő bronzkori lakosságánaknagy része is elvándorol az események következtében,alighanem a K árpátokon túlra. Elhagyott falvaikat a jöve-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 75/140
vényekkel együtt Al-D una-vidéki, kisebb részben dél-dunántúli telepesek foglalják el.
11. kép Maroscsapói szkíta leletek: vastőr, bronztükör és gomb. 4
A Basarabi-kultúra népének első elemei a Maros kö
zépső folyása mentén föl (G yulafehérvár, Tärtäria-Also-Tatárlaka stb.), később az egész Erdélyi-medencében megtelepülnek (Marosvásárhely, Maroscsapó, Kolozsmonos-tor). Itteni telepeiket a havasalföldiekkel ellentétben huza-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 76/140
mosabb ideig használják, gyakran meg is erődítik. Sövényfalú, sárral tapasztott házaik között gyenge szerkezetű fel
színi épületek is emelkedtek, főként állattartásból éltek. Anépesség jelentős része fémművességgel foglalkozhatott;jellemző, hogy a határvidéken olyan leletek kerülnek elő,amelyek az erdélyiek által nem (vagy igen ritkán), de akörnyéken használt bronztárgyakat tartalmaznak (Marosportus, Alvinc, Vajdéj).
Kifejlett vasművességgel találkozunk; a fegyverek,szerszámok után a lószerszám részei, majd a ruhatartozékok is mind gyakrabban vasból készülnek. A jövevények hamar elhagyják bronzból gyártott alkalmatosságaikat, így a korábbi bronz kantáralkatrészek (Maroscsapó) helyett vaszabiákat kezdenek gyártani (Maroscsapó,Maroskeresztúr); formára ugyanolyanokat, mint előbbbronzból. Fegyvereik - kardok és akinakészek („szkíta"tőrök) — gyakran hasonló formájúak, mint a késő bronzkori, nyitott karikás markolatvégű kardok (Aldoboly, Maroscsapó).
Előfordulnak egyélű, görbe hátú tőrök is, olyan T alakú markolattal, amilyeneket szomszédaik, ...
45. ...a Balta Verdecsoport sajátos fegyverein találunk(Miriszló, Borosbenedek).
Aranyfeldolgozásukról nem sokat tudunk, azonban
gyanítható, hogy a K árpátok vidékének több aranytárgyaitt készülhetett, mert a Mihályfalván előkerült korai leletben többek között megtalálható a dályai kincs karperecének és a michakowói kincs szárnyas gyöngyének párja.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 77/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 78/140
12a kép Az oláhzsákodi szkíta bronztükör Nyelén párducábrázolást láthatunk 49
12b A szécsényi és makkfalvai párducos szkíta bronztükrök a Magyar Nemzeti Múzeumban 5 0
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 79/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 80/140
vénytisztelők és éneklik törvényeiket (Problemata 19, 28).A 4. század közepén még Erdélyben éltek. Ezután - a ré
gészeti anyag tanúsága szerint — nem temetkeznek többéaz agathürsz temetőkben, Erdély lakosai magukra hagyják halottaikat, s szinte maradéktalanul elvándorolnak.Menekülésük oka:...
47. ...a kelták megjelenése. Ezek már a 4. század végén föltűnnek a Balkán hegység keleti felén, 335-ben békeköveteket küldenek Nagy Sándorhoz, majd a Balkán hegység környékén K asszandrosz veri vissza támadásukat.
14. kép Az oláhszilvási kelta sír vassisakja
A z elnéptelenedett Erdély egy időre hazát kereső csoportjaik kezére jut. A betelepítés régészeti nyomai jobbára
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 81/140
a 3. század elejétől figyelhetők meg, addig csak néhány —Balkánt is megjárt — harcos temetkezését ismerjük (POláh-
szilvás). A korai kelta stílusú leletek, amelyeket az erdélyiLa Téne-anyag többségétől eltérően kelták hagyatékánaktarthatunk, jellemző módon az Érchegység közelében(Nagyenyed, ?Oláhszilvás) és a Sajó, Nagy-Szamos vidékén (Ujős - ha ide tartozik -, Erked, Csépán) találhatók.A későbbi Dacia erdélyi részének lakosai között csupánegyetlen, valószínűleg kelta eredetű népcsoportot ismerünk, a kotinokat-kotenszeket (Ptolemaiosz III, 8, 3., ILS8965). Ezek másik, az Eszaki-K özéphegység nyugatifelén megtelepedett részéről Tacitus azt írja, hogy — szégyenszemre — vasat bányásznak (G ermania 43). Az adatok közötti összefüggés megengedi, hogy a dáciai kotinok-ban a 3. századi kelta telepesek utódait keressük. Ezekazonban számban elenyésző, de jelentős kisebbségétalkották Erdély kelta kori lakosságának.
48. A betelepülő népesség zöme alföldi dákokból állt
(Vekerzug-csoport).Az Erdélyi-medence lakosságának kultúrája ettől azidőtől kezdve, a dák királyság korára fokozatosan átalakul.A sávosan festett edények ugyan még az i. e. 1. századbanis bekerülnek a sírokba (Baráthely-Paratély), s a vasmű-vesség hagyományai töretlenek, a műveltségi rétegek
azonban kiegészülnek egy újabbal:
49. ...a „dák várak", a „dák ezüstleletek" pontusi kötődésű anyagával. Ebben a folyamatban havasalföldi és
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 82/140
moldvai népcsoportok beáramlása is fontos tényezőnektűnik: hogy Boirebisztasz királyságának határain belül
vagy e királyság létrejöttének előzményeként, ma mégnehezen eldönthető kérdés.A Fekete-tenger menti görög városokkal való szoros
kapcsolat, a dákok és geták közös fennhatóság alá kerülésére mutató adatsor azonban vonatkozásaiban inkábba dák királyság történetének része.
A dák népről szóló legkorábbi híradások kora és hitele vitatott. Nem valószínű az az ókori feltételezés, amelyszerint az újattikai komédiákban (i. e. 4. sz.) szereplő D a-osz nevű rabszolgák dákok lettek volna, mert a dákok elsőbiztos említése legalább két évszázaddal későbbi időre vonatkozik, a rómaiak pedig még ennél is később, 76-73között érték el először a D unát. Adataink használhatóságát egyrészt az korlátozza, hogy a részletes elbeszélőforrásoknak csak kivonatai maradtak ránk, ezekben pedigaz egyes népekre vonatkozó történeti visszapillantásokgyakran több korszak eseményeit tömörítik. Nem tudottezért a kutatás egyetértésre jutni abban a kérdésben, hogyOroles dák király valamikor az i. e. 2. században harcolt-e keleti szomszédai, a kelta basztarnák ellen, vagy pedigennél egy jóval későbbi, bár éppígy meghatározhatatlanidőpontban. Nincsen eldöntve az az alapvető kérdés sem,hogy Rubobostes király, akinek egy forrásunk a dák hatalom megnövekedését tulajdonítja, az első jelentős dákuralkodó volt-e valamikor az i. e. 2. században, vagy pedigneve egyszerű elírás a dák hatalmat eddigi tudásunk sze-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 83/140
rint valójában megalapozó Burebista király neve helyett.A másik nehézség a dákok kétféle elnevezéséből adódik. A
Balkán félsziget keleti felét, az alsó Duna völgyét és Erdélyt lakó trák nyelvű törzsekre több megkülönböztető elnevezést használtak a görög és a római irodalomban. Agörög kultúrával igen korán kapcsolatba került tulajdonképpeni trákok lakták a Balkán hegységtől délre fekvőés Macedóniával kelet felől határos területet, a geták a Balkán hegységtől északra és az alsó D una partján elterülővidéket. A görög források az erdélyi dákokat, akik a tráknyelvű népek közül utolsónak kerültek az antik világlátókörébe, szintén getáknak nevezik, a görög forrásokból merítő római történetírók pedig gyakran önkényesendáknak fordították a „geta" népnevet akkor is, amikor atulajdonképpeni getákról volt szó. Épp ezért kritikávalkell kezelnünk azokat a szórványos adatokat, amelyek adákok részvételét említik egyes olyan harcokban, amelyeket a rómaiak az i. e. 2. és 1. században Macedóniaészaki határán vívtak különböző trák, geta és kelta törzsek ellen.
50. A 116-118-as szarmata háború megmutatta, hogyD aciának kevés a jelentősége a D unától délre eső provinciák védelmében, a támadások megelőzésében. A
51. jazigok a tartomány nyugati, a roxolánok a keletioldalán, tehát a Bánságon és Havasalföldön keresztül betörhetnek a birodalomba, s ezt az új tartomány sem tudjamegakadályozni.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 84/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 85/140
58. A z avaroktól lemaradó három törzs 598 táján
59. A griffes-indás nép — László Gyula népe — 670körül
60. Árpád népe 895-ben
61. Besenyő és kun részlegek betelepülése
K ezdetben az EGY honfoglaláshoz képest a III.fejezetben tárgyalt 29 hatalmas számnak tűnt. MostErdélyt is áttekintve 60 körül járunk, és még nem esett szóa Felvidékről, a K árpátaljáról és a Délvidékről. Feltehető,hogy utóbbi területek is bővítik majd a bevonulások számát, így elvileg akár 70-es nagyságrend is elképzelhető már.
Mindenképpen új helyzetben vagyunk a K árpát-medence és a sztyeppe kapcsolatainak, viszonyának feltérképezése során. Nyilvánvalónak, sőt elkerülhetetlennek látszik új magyarázat a kapcsolat mikéntjére.
A magyarázat egyik fele részleteiben olvasható korábbi könyvemben, A magyar ókorban. Ebben felvázoltam aK árpát-medence és a sztyeppe népeinek okkal feltehetőközös eredetét, amelynek gyökereit a kőkori időben a gra-vettiek - őskárpátiak szétáramlásában véltem felfedezni.Sokat segítettek azok a kutatók is, akik 40 000 éves távla
tokban gondolkodva tettek közzé a K árpát-medencévelvagy éppen a teljes Eurázsiával kapcsolatos elgondolásokat.
A magyarázat másik fele nem várt helyről érkezett.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 86/140
Mario Alinei olasz nyelvészprofesszor 2003-ban Bolognában megjelent Etrusco: una forma arcaica di unghe-
rese c. könyvében írja, hogy a sztyeppe népe ős kőkori eredetű a paleolitikumból, mely egységes népi jellegű és egynyelvű műveltséget mutat. Elgondolását 2004 júniusábanBudapesten is kifejtette.
Egyelőre elégedjünk meg azzal a feltételezéssel, hogyÁrpád honfoglalása nem választható le a többi 55-70-ről.Értelmetlen tovább tagadni a sztyeppei bevonulók egymással fennálló szerves kapcsolatait műveltségükben, nyelvükben, vallási képzeteikben. Legfőképpen pedig az váltértelmetlenné, hogy Árpád népét valami rokontalanfinnugor népségnek tekintse a magyar történetírás. Annális inkább, mert ugyanakkor a magyar régészet finnugorbevonulást még sohasem írt le. Márpedig ha soha senkinem írt le ilyet, akkor mi értelme lenne a „finnugor" Árpádról akár egyetlen szót is ejteni (akit egyébként „turk"-naktartanak)? Tovább rontja a finnugorok elméletét két hunszó példája. A magyar „kéz" = hun „kezi", a „vér = hun„veri". Ezek történetesen a finnben is megvannak. Eredetük azonban korántsem biztosan finn eredetű. Lehethun, de lehet az őseurázsiai ragozó nyelv hagyatéka is. Sőtmég az is előfordulhat, hogy a magyar és a finn egymástólfüggetlen sztyeppei bevonulások hatására jutott a két szóhoz. Nem tudom, de ez most nem baj. Több változat iselképzelhető e szavak „vándorútjára", emiatt a kizárólagos finn-magyar eredeztetés máris kirekeszti a többi lehetséges esetet. Ez így nem tudományos módszer, hanem
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 87/140
prekoncepció erőltetése. Hétköznapi nyelven: tudománytalan. E példával csak arra szeretném felhívni a figyelmet,
hogy abba kellene hagyni azon ásatag gyakorlatot, hamagyarral rokonítható szavakat fedeznek fel más nyelvekben, csakis és kizárólag mi lennénk az átvevők. K ellő vizsgálatok hiányában ugyanakkor ezt a hun-magyar viszonylatban sem tekintem járható útnak.
A szerves műveltség kutatása az utóbbi 15-20 évbenjelentős eredményekre jutott Magyarországon, de nyelvileletekre várnunk kellett egészen a legutóbbi évig, amikorDr. Detre Csaba engedélyével egy kb. 400 szavas hunnyelvi mintaanyagot némi nyelvtan kíséretében közzétehettem a világhálón, (www.kitalaltkozepkor.hu), amelyetkérésemre dr. Timaru-K ast Sándor a keltával is összevetette. (www.kitalaltkozepkor.hu) Ezek a szerző szerint Kr.u. 500 és 700 közti kaukázusi és krétai nyelvállapotokatrögzítettek. Első benyomásunk szerint a közölt szókészletkb. fele azonosságot vagy hasonlóságot mutat a mai magyarral, míg a feltárt nyelvtani gyakorlat hiba nélküli azonosságokat sejtet. így pl. a „mi vagyunk" = „minkh vogyj-munk" visszaköszön Árpád-kori iratainkból is, de parasztembereink mai szóhasználatából is.
K érdés ezen túlmenően, hogy a hunnal nem egyezőszókincs tekinthető-e a K árpát-medencei magyar nyelv
hagyatékának?K érdés lehet az is, hogy két azonos elve-ken építkezőnyelv között mennyi idő — hány ezer év — alatt keletkezikannyi eltérés, amennyit itt fellelni lehet? Kérdés lehet az
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 88/140
is, hogy e leletnek milyen a viszonya a török, finnugor ésún. indoeurópai nyelvekhez?
Detre szószedetében szerepel a „madü" = nagy szóis. A kínaiak emlékeznek egy „Modu" — ismert Mao-tunnéven is — nevű hun királyra, a görögösített hangzású„Madüész" méd-szkíta királyként veri szét az asszír birodalmat Kr. e. 612-ben, Kisázsiában „Midász" király 40méteres kurgánt kapott sírhelyül. Nem sok egy kicsit a
nevek megjelenése? D ehogyisnem, mind nagy királyokvoltak, de csak most tudunk velük valamit kezdeni a hunszavak ismeretében. Ugyanígy 2004 júniusában elhangzott előadásában Czeglédi K atalin nyelvész az eurázsiaihelynevekről tartott előadást a „Magyarság és a Kelet" c.konferencián. Megütötték a fülemet a „jelga", „jelega" stb.alakú folyónevek, miközben a folyó hun nyelven „volgh-jagh" lenne Detre olvasatában. Na és hogy állunk a Volgával, a Dnyeperrel = K ücsükvolghjagh = kisfolyó) és atöbbi feltárt helynévvel? De nem akarom elvenni a nyelvészek kenyerét. Most, hogy már van mivel dolgozni, meg-kezdhetőek a nyelvészeti kutatások, ahol az eddig érthetetlen életre kél.
Annál is inkább, mert időközben újabb hun forrás isakadt, Tutsek Árpád Izsák szerpap, teológus 20 évnyi örményországi szolgálata során 650 hun eredetű örményszót talált (D emokrata, 2004/ 25. 48-49. o.):
„Az örmény kultúra közvetítésével még sok közöshun-magyar szó származása érthető meg, mely az említett kódexekben is fellelhető, és megfejtésre, feltárásra vár.Ilyen örmény, illetve hun-magyar szó:
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 89/140
áhor akolbán bán
bárcunk bércdzidz csecsdiág dögbek békésbut butakosz koszkos kosászonk azokszúr szúrósszusz szuszjelk kelhupdál huppancsámán köménygágán kökényküviv kuvikgögu kakukkhépel hibázhapepá hibástur törture törvénydzsidzsi zsizsikishán ispánzufr cefretárnel zargattump dombjerekeh gyerekekpájc pác
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 90/140
degh - térzángel — zengeni
zankag — harangdhá — daliasár - sordárdám — tartamvádzsár — vásárdáh - dal
szákár - szákszárjág — szarkapidzár — picurpiszak — piszokli - telibáháncsk — parancspuk — pukkantásdung — tőkenodár — nádorcsáruh — sarusub — subasurgál — sürögmenk — minkferfál — forgolódiksárel — sorolsaháb — sarabsád — sokserep — serpenyősehám - selyemáhá - ahadzsendzsehel — csivitel
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 91/140
hov — hűvöshod — hodály
mehu — méhszird — szívsinel — csináldngel — döngöllökel — löknitekeril — tekergetdzámdzel — csámcsoghuzel — húztápdál — tapsolszerdzsel — szürcsölhrgál — horkolhárpel — hörpölstb.
Az Adzsárján-féle örmény etimológiai szógyökszótár18 nyelvet vet össze és figyelembe vett már néhány magyar nyelvészeti kiadványt is."
Tutsek Árpád egyelőre töredékes szógyűjteményeerőteljes hun részvételt sejtet az örmény etnogenezisben,egyben alátámasztani látszik a sztyeppe körüli népek kialakulásáról egyfajta általános összefüggést, ami mindenütt sztyeppei nyelvi anyag megjelenésével járt a beolvadások során. A lelet intenzitása, a nyelvtani és gyökelemek
következetes használata valósággal azt sugallja, hogy azörmények olvadtak be a hunokba. Ez a lelet is van annyira „archaikus magyar", mint Alinei etruszk nyelvészetifejtegetése. Sőt, ősi szógyökeink is hibátlanul bukkannak
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 92/140
elő. Tutsek itt bemutatott szóegyeztetéseiben a szavakmássalhangzós gerince hiba nélküli. Mivel a nyelvünk
szavaiban tárolt információkat a mássalhangzók viszik,ezért két szinte azonos eredetű nyelvről kell megemlékezzünk, amelyek tájnyelvi változatai egymásnak.
Ha Alinei egy sztyeppei nyelvről és népről beszél,akkor ez a hun nyelvi lelet felértékelődik a jövőben, mintösszehasonlításokra alkalmas nyersanyag. A magyarral
egyetemben. Ne legyünk hát szerények, miközben szegényebbek leszünk néhány illúzióval. Árpád vezér sajnosnem maradhat „az egyetlen" magyar honfoglaló fejedelem. Osztoznia kell 55-70 bronzkori, vaskori, keltakori éskoraközépkori szkíta-hun vezértársával e dicsőségben. Asztyeppei nép tömeges, nagyszámú és folyamatos K árpátmedencei honfoglalásai Kr. e. 2200-2000 táján kezdődnek, és IV Béla idejéig tartanak. Ha a hagyományos történetírás nem képes együtt tárgyalni e 3500 év történetét,akkor talán új fogalom bevezetésével nyomatékosíthatjuke korszak egybe tartozó voltát.
Ha e keleti bevándorlásoktól hangos időszakot a „honfoglalások kora" néven tiszteljük meg, közelebb kerülhetünk a valósághoz.
Végezetül pedig újólag megragadom az alkalmat felhívandó a figyelmet O rnella Semino és 16 társa által aScience magazinban 2000-ben közzétett cikkére. A maiMagyarország lakosságának 13 %-a viseli az EU 18-as gént,mely 40000 éves és 60 %-a az EU19-est, amely ennekkésőbbi helyi változata, és úgy 20000 körül az „őskárpáti-ak" vagyis a gravettiek idejében helyben jött létre. Ez azt
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 93/140
jelenti, hogy mai népességünk háromnegyede legalább20000 éve él a K árpát-medencében. H a tehát nevük vál
tozhatott is, az csakis az új hódító népesség miatt következhetett be, nem pedig lakosságcserétől. Semino adataiegyszer és mindenkorra kizárják a K árpát-medence utóbbi 40.000 évben feltételezett kiürítéseit is. A genetika nemvárt oldalról támogatta meg mindazon magyar kutatókat,akik az elmúlt évtizedben a 40000 éves távlatokban látjákmagyarázhatónak a K árpát-medence történelmét.
Semino és szerzőtársainak eredménye nem kevesebbet mond, — illetve megengedi feltételezni — mint hogy:
— A K árpát-medence történelmét indokolt 20-40000éves távlatban kutatni, hisz a „fizikai" nép java is ennyiidős.
— A K árpát-medence népi folyamatossága töretlen ésnagyarányú 40000 illetve még inkább 20000 éve.
— E terület a kérdéses 3500 év során nem (SEM) szenvedhetett megsemmisítő emberveszteségeket, különben a
népi folyamatosság megszakadt volna. Ez ma magyarulazt jelenti, hogy az „indoeurópai"-nak nevezett népek aK árpát-medencében soha nem jutottak szóhoz - feltévepersze, hogy egyáltalán léteztek volna joggal e névvel illet
hető népek.
— A beköltözők mindahányszor katonai erejükre - ésnem létszámarányuk magas voltára — támaszkodva vehet-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 94/140
ték át az uralmat az őshonos földművesek felett, miközben rendre beolvadtak a többségi őshonos népbe.
— Emiatt feltehető, hogy Árpád népe esetében is szerényebb bevonuló létszámmal számolhatunk.
— A nagyszámú bevonulás ténye feltehetővé teszi,hogy a hódítók nyelve is alakította az őshonosok nyelvét a
beolvadások során - ezt Detre és Tutsek hun-magyar szószedete jól mutatja, — ugyanakkor a nyelvtani egyezésekmég korábbi időkbe vihetnek. E korábbi idők alatt a kőkori értem.
— Kétség nem férhet hozzá, hogy Tutsek örmény-hunszószedete messzemenően megfelel a magyar gyökrendszernek. Emiatt kétséget kizáróan ragozó-toldalékolónyelvnek kell nevezzük a hunt bizonyosan, az örménytpedig jogos örökösnek — szókincsében mindenképpen.
— Végezetül pedig e 60 körüli régészetileg bizonyítottsztyeppei betelepülés mégiscsak további megválaszolatlankérdéseket hoz a felszínre. A velük beérkezők összlétszáma jóval több lehet a Semino által nekik meghagyott 27százaléknál Hisz ha szerényen átlagosan 30-50000 fővelszámolunk bevonulásonként, az 2-3 millió fő lenne, ígyösszességében jelentősen többen lehettek, mint az eddigelgondolt őshonosok. Cser Ferenc és D arai Lajos nyománfelvethető, hogy e 60 honfoglaló keleti eredetű népességjelentős része nem az ázsiai sztyeppékról érkezhetett, ha-
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 95/140
nem a velünk azonos genetikai jellemzőket mutató szomszédból Szerintük a szarmaták és Árpád népe, épp két
nagylélekszámú betelepülői is ilyenek lehettek. O k eszerint a genetikai térképen nem rontottak, hanem javítottak— ha valóban így esett.
Ha mindezzel sikerült néhány megoldatlan kérdésreráirányítani a figyelmet, már megérte.
Mesterházy Zsolt2005. június
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 96/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 97/140
V
A Kárpát medencei etnogenezis története
Magyaro rszág és rdély
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 98/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 99/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 100/140
ÓMgao
ága
b
án
á
A
óab
n
dó
Ó
Mgaoág
hyeemn
Aafödúk
mgföd
meefavbnan
Mn
tob
eóp
meő
foáaő
Ab
étsameőe
D
I
Ahyb
kaautmeő
kbüadkefeáamáú
np
TnybaK
eeSao
PgaAfödvndse
kámanp
a teé
e
ÓMgao
ágó
kván
á
Svdek
ee
ééa
ee
Eópvndsee
esőséáamáanu
traAkőbfn
fn
oevn
áa
éaaééa
ere
(dR
rewté
kp
AU
d(4
öönz
uánnp
Auosórénav
seh
ÓMgoság
veea
songréesOké
hód
aa
éa
maégma
Id8
6
6
4
6
5
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 101/140
AKöanóaesá
máúnpEdyb
éaDAfödn(a
Bknné
Gögságn
T
Ha?
Fymokekp
coaoFym
A
óaTóa
Ku
uPnu
AfödK
ökömetség
D
I
Adn
úvndse
meő
(D
őkg
vsaeehőhyaapn
Edyrék
meőe
Rpafo
(nmca
tabdhnaa
Aedyrépaoság
hópanpégüeé
Akndm
ómg
vsező
aeső
ismro
aovo
ómg
söe
T
Ha?
Arémeeséáam
láaEópbn
6
5
4
3
4
tó
K4
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 102/140
ÓMgaoága
b
án
á
Asye
eáam
áá
nkdeEóp
feé
eeüvgősoona
RgKe
Ku
usum
teee
ÓMgaoág
hy
eemn
ApeÓMgoságea
esőKpm
eégtő
m
etség
Hm
áotemkéAc
u
n
UnaTóaIIVrée
taáta
aona
B
á
k
Ae
em
etségaD
foyaóa
Bdogeú
ÓMgaoág
hy
eemn
ApeÓMgoságea
esőKpm
eégtő
m
etség
Hm
áotemkéAc
u
n
UnaTóaIIVrée
taáta
aona
B
á
k
Ae
em
etségaD
foyaóa
Kuyn(Cue)metségn
káamáaaK
pokevn
kvümdG
ögságna
Dmnmetség
(2
s
ÓMgaoág
ó
kván
á
AU
döönz
uánnp
Kuyn(Cue)metségn
káamáaaK
pokevn
kvümdG
ögságna
Dmnmetség
(2
s
Id 43
33
tó3
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 103/140
UuIV
K
nMkpsktasum
npakugnoE
ő
k
veesum
háo
A
óa
bonmee
Fym
eeű
ku
usum
sktakta
beeő
1 Aesőke
eópp
oo
aAfödn
D
I
AbonÓMgoságn
K
nMkpsktasum
npakugnoE
ő
k
veesum
háo
AÓmgoságkta
kkteeee
AÓ
Mgoságbon
ipofefuáa Edyé
Nu
Mgosága
ngpkpna.Uab
np
égüeéap
ksogááa
D
I
AbonÓMgoságn
AÓmgoságkta
kkteeee
AÓ
Mgoságbon
ipofefuáa Edyé
Nu
Mgosága
ngpkpna.Uab
np
égüeéap
ksogááa
TáaaJem
N
bn
Akábnnu
ravn
dota
aRnm
én
kvkahan
ne
meő
Vü
hcaab
ktaemnek
p
tee
PeeA
rábn
CeságnD
NmoságnKép
Eópbntaákáa
han
nektá
In
őkden
ta
ktanátaán
hnaa
nuon
IVéee
2 2 2 2 2
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 104/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 105/140
kmgákutúanpaapaAk
rabonkvg(Ke11sáa
8AMa
vögbktöö
a
Tmkbapám
kutúan
p
9AD
núképősa
ánasn
ténöeeeeű(keéhy)
ksapagkutúábsaakam
béeene
kutúáaamytaána
leeeeee
éesm
em
g
képőbonk
eég
Edy
3MenaéaBknh
ég
vd
rőp
ocopohód
a
DkeKpotéségb
3ACoe
ILKokpkutúa
ksabnDkeEdyba
Kpontú
p
oözenm
nb
3AFtefaILZbakutúanpa
Homém
b(Zba
é
Baókn
ő(Gpe
ga
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 106/140
OMgosága
b
n
á
képőM
ovd
eseu
(Vá
aNn
3GnILSh
k
gkutúa
npAúteeekemk
m
gaoaéptkföfavk kc
n
bonhakb
ntűhyátFme
kbemtóássmüAaak
kösovo
tauagnek
p
mtv de
födmeéeuan
34Akab
onkvgGnI
Sh
k
géCnckutú
á
éeénvgn
Edykeéa
e
réénefőezn
sekámá
g
ócop
eekm
AC
k
m
ea
aneméng
(gdnkutúasovnkaGn
ILSh
k
gkutúáh
un
e
nmeégnhn
m
eeőéaÉakép
ég
kabonkvgnpégntaáu
m
(Hvnkutúa
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoság
ó
kvn
á
Id
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 107/140
1A.eX
X
sáaókde(a
ng
föd)dtömteüeénetee
aó
fesesámáán
anóamdaé
ve
eüaanóa
tpúfeseeécon
b
faag
seoódskon
dsteagnzabapcá
1 Apámku
túaéaMoóéa
kaaTsánúonkeeeűhvn
oomneem
fööaautka
guasáncop
D
eeűve
eő
tetee
éetee
12 Ahomronptám
aAtám
a
D
vögbnu
ránbék
ea
régehomro
kutúánneő
13 AKépD
m
ebonk
karóáa
.Eeőefed
theemtöénA
Oa O
te
K
cpoeK
m
ébu
n
adb
a
Homroktá
nu
mg
oság
bonkpna
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 108/140
ÓMgosága
b
n
á
K eXX
sáanmyeó
áaauáfoymzaoe.
Capakaa
ep
uahtabro
domcop
akEpom
tám
á
sőm
ekáb
Penbn
s(
lseo.M
gsvón
ásk
hgaD
Tsavdkáb
a
á
gnmputenmaanh
nm
ksengb
rao
ndrán
bn
ték
atám
eő
Edy
3Akaék
épőbonkfod
óán
DkeEd
ybaHomé
m
d
bmd
copovn
ota
bAMneuéC
Pkutúá
ronaCom
ankutúanpA
ck
com
án
Vdmnföépte
tee
sánaeőteémK
üű
ksókgm
teűtáak
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
Id
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 109/140
céékküe
eb
ütföh
o
láb
odtfeeehoaksrábs
3Eőbenhneőtetee
n
nméheso
gAMneukutúa
úabcop
anbamáán
m
tuám
ynsEdynu
gabréerehódaEneke
leeeb
cthomögsea
b
pno
ktötövnpa
séesáúbgekőbaWee
g
kutúábntűkfö
EkutúaEdyképőbonk
npégne
eeőehgé
mn
eőb
naheő
küzám
b
Kaatááb
na
CPen(Cnc)kutúanpgn
dáaeonoabréveőn
3ABcaág
böőh
aföd
T
kutúanp
3AWee
gkutúanpEdy
e
teüeée
fogaa DEdybs
eűmgbov
aaTkutúaco
p
atCunaHgtántúteüe
nmkübrou
aHomé
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 110/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 111/140
DeéaAan
m
Bgn
ns
fetűk soaCom
anse
e
deaTkutúanpekee
Nmzáhókdk
avón
ég
an
hgaCnckutúanp
réeé
evnEdye
a
á
gkaatáán
4A14sáavgnaKp
m
bképeópp
oöze
tönbéaóAáne
óeű
m
nónpmgokveve
kvee
m
n
áaedyk
cokek
kon
gdág
n
aapatAósm
uanaha
g
áuu
sátoásohnmáo
em
ekbon
M
üőcopo
Edybsbö
n
ahybeeáá
éékhgaántöbntaá
an
ráreteknüe(g
aD
SmgmAMom
énaeűö
teuánvnó„homronp
ég
bro
veDEdyteüeé
h
géuSe
kn
n(Hmna
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 112/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 113/140
4 NukutúanpéanaSam
képőfoy
ágnuonaÉ
c
h
éggteekkASamm
én
nhncop
ueuaKeAföde
isah
ekeekaam
sve
e
hya
ág
(Bk
Dme
co
p
Emhéuaónpteetag
ismüMd
bnknűsek
eű
faptmnekáoaeebzon
a
m
taEd
yb
sAtemőb
(BaóKeénavHmnT
s
sb)feho
áb
oduafeev
nu
nhoakvgcunhm
vkkün
föd
E
eűb
dsefaekküűbgékó
rée
aMneukutuamgbov
o
cop
atósám
kHoműcon
nh
eko
kknáánhom
lyuúconzabadtagaabyk
n
úbonűhgneűsaó
m
ekereveen
aDeeéa
De
köétSabnkkutúa
nphE
eapooeopd
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 114/140
ÓMgosága
b
n
á
(Edybap
ém
teánem
an
akosfötű
vóneórán
n
v
bétegaNukutúa
npnKpm
em
ee
e
aesőránatem
eeéee.
4(Unm
őöKe1
AúabhdtóaG
kutúanp
nköégsoabrou
ve
ka
Küőm
é(M
eaOtv
g
(RyaMőégéaSam
vd
(Oáháp
Tekk
ö
eőteseőod
aaktap
vg
bonhao
svgngögee
föd
süye
ekuh
amye
kentap
otűhyáoF
n
savmh
taan
eeőó
lomnuvnAngámbon
aó
eeeskse
eeőégvotaföd
meéahngréésv
aa
seeé
M
ee
ü
uánúrafevrágka
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
Id
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 115/140
Éch
égkn
nbon
meégSnemn
ek
se
sámfeg
é
éebonbk
ü
fesésaókd
án
áö
e
tűbgáomdmsámaan
künaföd
áoraáeee
mnIspnanFsőmoúvon
NgnéMaoefau
(Cnu
Se
hzon
Ahoatehm
vunbneáó
G
kutúanpéaveeron
co
pomnngbteüeekte
brouakőbonkvgn
Jeeő
npég
kvn lá
o
ÓMg
oságóa
fesap
rod
laág
ma
Aunmőösóv
n
éete
L
geoságnaAp
bnéIáábnEea
ngüemvm
eé
eópetee
én
esőáomh
ye.
Pponavp
án
kdeaeruköe
ov
eemne.
Aunmőösóv
n
éete
L
geoságnaAp
bnéIáábnEea
ngüemvm
eé
eópetee
én
esőáomh
ye.
Pponavp
án
kdeaeruköe
ov
eemne.
1
9
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 116/140
ÓMgosága
b
n
á
1AKeV
V
sáa
nkeee
dűnpop
ohotabMg
oságteüeée
4(sktá7
kü)Akőbonk
kenasabzáóseteőeke
eeűonpop
seveőeees
Iguam
nmtaóku
u
btáksaáo
knáaoék
m
knee
ümgó
akő
bonkvgeőeretekneü
n
nma
Edyb
hnm
a
D
núoné
aDáSákéns
(Fsőmoúv
Ispna
Káne
KakVüeü
ú
ásk
fetű
av
meégesőnm
(OáhápBg
Bb
gEdyb
y
1
t11y
yC
1y1y
y•
euánh
abb
reodtan
leü
ak
ofőefesé
ésa
ló
g
an
mnakőbonk
vgfeéereteraáakbkd
ü
(MgáP
aósb)Eease
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
OMgoság
kpnafen
sóvn
kü
eégmeő
aauk.Mn
töö
tözen
eőeeeteeé
maa
Id97
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 117/140
sám
feen
sakmav
ta
mgsfőeagdkd
seteé
4ABaabkutúanpneső
ee
maMok
épőfoyaménfö
(GuaevT?r?raAsóTá
a
sb)kőb
ae
Edy
m
b
m
een
(MováhyMocap
Komn
oIeteek
a
h
aföde
eeéb
hamabd
ghnág
an
m
seőtkS
naúsáatap
tohakkö
ge
sekeű
fe
snépeesemkefőnáa
taábéteAnpégeeőrée
fém
eég
fogakho
1
\
1,y
•11
1
jeemőhg
ahávd
oyn
leeeküneamyeaed
ye
átanm(v
ggrtknda
kn
hntbonág
ta
tamn(MopuAvnV
d)
Ómgoságkvn
á
soErúábéaPvögb
Ómgoságkvn
á
soErúábéaPvögb
(1
84
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 118/140
ÓMgosága
b
n
á
Cm
sktábeeée
1AK eV
sáaeeéőkdea
D
núnu
ééaréere
va
mnaDtúp
ánfe
so
a
Ksaföddnu
feéeaképeó
pHsakutúakeágtee
k
d
k.
4 ABtaVdop
(Mrs
ó
B
ob
Aanedgáuónmsotu
aonngnthóhgaKp
o
vd
ntöb
aanág
tküh
tem
aMhyavneőütka
leebtöb
köm
aáhó
ad
lyknkpenéamchP
w
knsán
gön
npaK
őb
iscaevvtű
fö aanág
eévón
hgtöb
reake
k
em
dgaEsgún
rtu
taókavk
npégkségee
keronakeeópsktán
OMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
Id 7tő
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 119/140
A5sáavgnródHao6
sáavga
athnó
Hod
topgútuahgaMo
a
aghsöőfo
yaömkaD
bV
4
M
éaaghsöan
o
somé
V 1
auóbavson
aB
meaTa(Dee
fo
rávdnaa(X15
Ee
a
aonma
Edyevnk
a
hóhnmaKpm
ee
kefeéevgátaábnaKp
m
e
19 KeVVsáafodóatáánú
eégsneűrégekutúabn
taok.Eőmnetrousm
ü
hygöemgsag
kség
e
4Amka
5sáaeeéneea
vdehaföd(Fgekutúaé
képbkn
copoteen
föadáunaföd broke
dy
teekvsonbbma
A
Kponb
üskvüeteefém
m
b(ü
öan
ete
záasb)astuuhgtob
as
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 120/140
ÓMgosága
b
n
á
őááeasomévd
(nh
táoab
teüee
skketskta
tág
Agögvágá
ó
ébaonnetű
n
Hodomgemtea5
sáakefeéétkráyu
Spgpth
V 7uoáapg
NgSntantóm
eeAsoeé
nemő
senetövnse
lőéénktövnek(Pobema
12
A4sáakenmgE
dyb
éteEuánarégeang
tanágse
nnmtemkn
töbaagh
stemőbEdy
la
amg
ahgáhoak
s
snema
aanevnon
LTn
ktábeeée
18 AD
núdédkefeéb
aKeVsáaókdem
ée
régekutúaeekkam
y.
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
Id 7tő
44
kü
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 121/140
kdbaTsavd
skpoa
bnátkfee
vk
kutúáaaon
bnaDáSákénkutúááh
k.
2AKeIVsáaeeénaktá
ng
aánúhdtóv
n
áakekéb
IáaéaKpm
engáb
edb
h
néévt
4Aktám
eeeEema4
sáavgnfötű
aBknh
ég
kefeén 3bb
ee
küd
NgSn
h
mda
Bknhégkn
nK
an
o
v
vs
atám
u
Aenpee
Edyedehá
keőcopakkéeuAbeeté
régenm
obaa3sáa
ee
jéőfgehőm
agcanh
n
Bknsm
á
hctemk
éé
ismü(?Oáh
v
Akak
ta
suúeeeamye
aedy
L
Tnangtöbégőetéők
tá
hgéntahu
eemőm
dn
4
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 122/140
ÓMgaoága
b
án
á
aÉchégkeéb(Nge
e
POáh
v
éaSóNgSam
vd
n(Úő
hdtaokE
k
CépntaáhóAkőbD
aed
lyrééna
aköcunee
levóne
ktaeeűnpop
tosmü
akn
kee
(PoemoI83ILS8
Ee
mkaÉa
Kép
égnu
feénm
ee
rééőTtu
a
írahgségeemevab
n
n(Gmna4Aao
k
zööeü
m
hgada
knbna3sáaktatee
e
uódtkeü
Eeaonnsámn
ee
ődeeőkseégaká
T
1*
11
1
*11
£
1
Edyktakna
ágn
4
Abee
őnpégzöma
föd
d
át(V
zucop
A
Edym
ea
ágnkutúáa
ÓMgaoág
hyeemn
ÓMgaoág
ó
kván
á
Id7tő
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 123/140
eőadőkdeadkráyág
káafo
aoanáaau
4Avm
eéghgmn
töee
am
etségréeaonn
ke
üne
úab
A„dv
a
a„deüdeepnukő
ű
ang
E
afoymbn
h
afödé
md
npop
o
bamáasfonoténeőntű
k
hgBresa
kráyágnháan
büvgekráyágéreöén
eőmnenmmgn
eedn
hőkdAF
ete
m
gög
voo
vósookpoaad
égáköfe
óágaáküéée
maóasoaonnvnkáabn
inbadkráyágtöénénrée
Pvögktávsaöeee
Ktane
jeeáam
söeségO
Mgoságn
ANgÓ
Vágbú
kde
G
ábn
2 19 5
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 124/140
ÓMgosága
b
n
á
2 SamáaAfödn
5SamáaP
uméaréén
2Jag
beeée
4A11asamahbúm
maahgD
ánk
aee
tőégaD
ódreeőpon
á
vmb
atám
o
m
őééb
5Aagataomnnu
aro
xánakeodánte
a
BnágnéH
afödnke
ü
böhnabrodom
seaú
taomnsem
tuam
y
n.
5D
aPo
sesvöge
tagt
h
ennh
sűűtábsoaaéa
feőtámsabd
dkutúáú
ÓMgoság
hyeemn
RmÓ
Mgosága
tám
ÓMgoságó
kvn
á
Id 3 211
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 125/140
ktatözek(an
)vaamnakő
snénéakfe
őékőgmntözek
(b)böéetővédeataom
n
5Ataomn
éaékesom
séágbnéő
m
nmhdtovg
adhbú
uánem
ütú
„abddkk
vaamnakpkéa
k
obkkvotak
AedyfesabtóhbúRm
fe
sámaD
aponáA„ee
ismeeamtöénrásen
23Kaonéah
np
UdnR
Aa
54Ah
Edyb
Rmfesámáa
Arabogaó
veeégah
(gmn
gőeem
Amg
óvg
éakép
kde
2
2
Ku3
4
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 126/140
ÓM
gosága
b
n
á
24Bána
np
5AaoEdyb
2Hom
ea
a
töz
beeée
5A
tözema
Edyb
2Agfen
np
5Agfe
n
npEdyb
2Ápnp
asabroéongo
haöeee
5Á
pEdyb
2Beő
rée
beeée
5Beőrée
Edybee
pée
2Könku
npIVBadéba
taáááuánmgscavsaöné
mee
kaAfödn
ÓMgoság
hyeemn
ÓMgoságó
kvn
á
Id 5 5 6 8XXsd
12
4
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 127/140
Jegyzetek:
1 Sebestyén László: Szkíták, hunok, magyarok. Az ElsőSzegedi) Iskola Előadásai és Iratai. Zürich, 1993.
40-44. o.2 Müller-K arpe H.: Handbuch der Vorgeschichte, III.
Band: Kupferzeit. C. H. Beck Verlag, München,1974. 355-356. o.
3 Müller-K arpe H.: Handbuch der Vorgeschichte, III.Band: Kupferzeit. C. H. Beck Verlag, München,1974. 485. o.
4 Henkey G yula: A magyar nép embertani képe. Turán,1998. március. 22. o.
Henkey G yula: A magyarság keleti elemeinek embertani képe IV: Turán, 1999. aug.-szept., 35. o.
Henkey G yula: A tiszántúli magyarok etnikai embertani képe. Turán, 1999. december, 83. o.Henkey G yula: Rábaközi magyarok etnikai embertani
képe II. Turán, 1998. szeptember 53. o.Henkey G yula: A magyarság keleti elemeinek etnikai
embertani képe II. Turán, 1999. április-május, 35. o.5 Budapest, Akadémiai K iadó, 1984.° Magyarország története I. Akadémiai K iadó, Budapest,
1984. 143. o.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 128/140
7 www.szkita.lap.hu 8 Magyarország története I. Akadémiai K iadó Budapest
1984. 146. o.9 Magyarország története I. A kadémiai K iadó Budapest
1984. 147. o.Magyarország története I. Akadémiai K iadó Budapest
1984. 149. o.
Magyarország története I. A kadémiai K iadó Budapest1984. 151. o.2 Magyarország története I. A kadémiai K iadó Budapest
1984. 151. o.3 vö. G ötz László: K eleten kél a nap. Püski 1994. Mes
terházy Zsolt: A magyar ókor I. Magyar Ház 2002.1 4 Magyarország története I. Akadémiai kiadó Budapest
1984. 151. o.5 National G eographic 2003. június6 Magyarország története I. A kadémiai K iadó Budapest
1984. 152. o.7 vö. dr. Érdi Miklós: Hun lovastemetkezések8 Magyarország története I. A kadémiai K iadó Budapest
1984. 152. o.9 Magyarország története I. Akadémiai K iadó Budapest
1984. 152. o.2
Magyarország története I. Akadémiai K iadó Budapest1984. 152-153. o.2 Magyarország története I. Akadémiai K iadó Budapest
1984. 153. o.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 129/140
22 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,1984. 154-155. o.
23 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,1984. 155. o.
24 Mivel a halomsíros kultúra keleti eredetű, ezért megjelenésük e felsorolásban helyénvaló. A korábbi nyugati régészeti szakirodalom szkítáknak nevezi
őket. Vö. G ötz László: K eleten kél a nap. Püski,Budapest, 1994.)25 Erőteljes közép-bronzkori K árpát-medencei kultúra,
amelyet katonailag vélhetően legyőztek a támadók.26 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 162-165. o.27 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 165-166. o.28 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 166. o.29 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 167. o.3 Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. Magyar Ház,
Budapest, 2002. 311-323. o.31 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 170-171. o.32 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 172-174. o.33 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 174. o.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 130/140
34 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,1984. 175-177. o.
35 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,1984. 177. o.
36 National G eographie magyar) 2003, június. 106. o.37 Magyarország története I. A kadémiai K iadó, Budapest,
1984. 180. o.
38 Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorgeschichte.C. H. Beck Verlag, München, 1986. 283. tábla39 Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorgeschichte.
C. H. Beck Verlag, München, 1986. 282. tábla4 Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorgeschichte.
C. H. Beck Verlag, München, 1986. 285. tábla4 1 5. kép Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorge
schichte. C. H. Beck Verlag, München, 1986. 286.tábla
42 madárábrázolásokat43 6. kép Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorge
schichte. C. H. Beck Verlag, München, 1986. 287.tábla
44 Varga G éza: A z Eden45 Hermann Müller-K arpe: Handbuch der Vorgeschichte.
C. H. Beck Verlag, München, 1986. 287. tábla46 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.
A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 131/140
47 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.
48 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.
4 9 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.
A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.5 0 A szerző felvétele, 2004.51 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.
A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.
52 Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor.A Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet kiadása,Kolozsvár, 1941.
53 Cser Ferenc-Darai Lajos: Magyar folytonosság aK árpát-medencében, Budapest, Fríg K iadó
54 Ornella Semino és társai: T he Genetic Legacy ofPaleolithic Homo sapiens sapiens in ExtantEuropeans: A Y Chromosome Perspective.www.sciencemag.orgVol. 290. 2000. november 10.
55 A 30-53. tételek forrása: Erdély története. Budapest,Akadémiai kiadó, 1988. I. kötet.
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 132/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 133/140
Tartalomjegyzék
I. Eurázsia ősi művelődési központjai:
a K árpát-K aukázus India és K ína 7
II. A mag és a héj eurázsiai története 19
III. K eleti honfoglalók a K árpát-medencében 29
K orai bronzkorban: 30További korabronzkori bevándorlások: 31
K özépső bronzkor: az összeforrásés jólét időszaka. 36
A halomsíros nép támadása 39A K özép-D una-medencei bronzkor
katasztrófája 40A késő bronzkor 41
A korábbi dúlások után 42
IV. K eleti honfoglalók ErdélybenSzemle az Erdély története c. könyvből 51
K orai bronzkor 52K özépső bronzkor 55
V A K árpát-medencei etnogenezis történeteMagyarország és Erdély 95
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 134/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 135/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 136/140
Harsányi IldikóFekete magyarok -fehér magyarok
Mesterházy ZsoltHonfoglalások kora
Kr. e. 2200-Kr. u. 1250)
A FRIG Kiadó további őstörténeti témájú könyvei
Varga CsabaJEL JEL JEL
Varga CsabaHAR
Bíró LajosTáltosok könyve
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 137/140
Harsányi IldikóKostérítő
Varga CsabaAz ősi írás könyve
Varga CsabaIdő és ABC
Varga Csaba
A kőkor élő nyelve
K apcsolat, érdeklődés:[email protected]. A kiadó honlapja: www.varga.hu/ FRIG K önyvkiadó.
Tel.: 06-20-314-7651
Fax: 06-26-567-014
Dr. Aczél József
Ősgörög eredetünk ésa kun-szkíta nyelv
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 138/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 139/140
8/18/2019 Honfoglalasok Kora
http://slidepdf.com/reader/full/honfoglalasok-kora 140/140