Homeosztázis, magatartás• A magatartás a hipotalamusz és a limbikus rendszer

összehangolt működése (motoros, vegetatív, endokrín), melynek célja a homeosztázis fenntartása, a faj fenntartása és a vészhelyzetekre való megfelelő reagálás.

• A legtöbb tisztán vegetatívnak látszó szabályozásnak motivációs és magatartási összetevője is van. (pl. dehidratáció – szomjúság - vízivás)

• A limbikus rendszer és a hipotalamusz felsőbb agykérgi kontrol alatt állnak – szerencsére...

Szimpatikus idegrendszer

• Gerincvelő thorakális és lumbális szakaszaiból preganglionális rostok

• Paravertebrális ganglionokban és praevertebrális ganglionokban átkapcsolódnak.

• Praevertebrális ganglionok:– ggl stellatum,

– ggl. mesentericum superius, ggl. mesentericum inferius

– és a szervek falában levő ganglionok

• Állandóan működik• (Posztganglionáris) átvivőanyaga a noradrenalin.

Paraszimpatikus idegrendszer• Agytörzs paraszimpatikus magvai és a szakrális

gerincvelő preganglionális rostjai a szervek falában elhelyezkedő ganglionokban kapcsolódnak át.

• Agytörzsi paraszimpatikus magvak:– Edinger Westphal nIII. (átkapcsolódás a ggl Ciliare-ben)

– N. salivatorius superior et inferior n.facialis(VII.) et glossopharingeus (IX.)

– Dorsal motor vagal nucleus n.vagus (X.)

• Feladata: egyensúly helyreállítása, energiatakarékosság, szervek működésének minimális terhelésre való beállítása.

• Átvivőanyaga az acetilkolin.

Szimpatikus és paraszimpatikus pálya

A szimpatikus idegek pályája

A mellékvese vegetatív beidegzése

A mellékvese velőállománya• A mellékvese 4-5g tömegű szerv a vese felső pólusán

zsírszövetbe ágyazva.• Velőállományában adrenalin (80%) és noradrenalin

(20%) termelődik.• Kromaffin sejtek, kromaffin granulumokkal,

posztganglionáris sejtekkel analógok, oszlopokba rendeződve a kapillárisok körül.

• Felszabadulás csak idegi hatásra: n-ACh• A hatások a szinttől, és az arányoktól is függenek és

persze a célsejten elhelyezkedő receptorok függvénye.

Andrenerg receptorok

1 noradrenalin > adrenalin – Vazokonstrikció (vese, bőr, emésztőrendszer)– Szfinkterek, epehólyag, lép, méh simaizomkontrakció– Bronchuskontrakció– M. dialtator pupillae kontrakció, mydriazis

(pupillatágulat), 2 noradrenalin = adrenalin

– Noradrenerg autoreceptor az idegrendszerben

Andrenerg receptorok

1 noradrenalin = adrenalin

– Tachikardia (pozitív kronotrópia)– Szívizomerő fokozódása (pozitív inotrópia)

2 adrenalin > > noradrenalin

– Vazodilatáció (vázizomban, koronáriákban)– Hörgőtágulat– bélizom, méhizom, húgyhólyag elernyedés,

acetilkolin adrenalin(*noradrenalin)

Erek (simaizom) Dilatáció 1 kontrakció*

(főleg lép, bél, vese, bőr)

2 dilatáció

(izom, szívizom, máj, agy)

Pulzus, Szívizomerő Csökken 1 nő

Vérnyomás Csökken nem változik lényegesen

*nő

Perifériás ellenállás Csökken

*nő

Anyagcsere glikolízis nő

glikogenolízis nő

vércukorszint nő

Szem (simaizom) Miozis Mydriazis

Záróizmok (simaizom) Megnyílnak Összehúzódnak

Hörgők

Gyomor-bél huzam

Epehólyag

Epevezeték

Ureter (simaizom)

Kontrakció 2 dilatáció

relaxáció (izomelernyedés)

*alig hat

Gyomornedvtermelés

Hasnyálmirigy emésztőnedvszekréció

Fokozódik Csökken

Nyálszekréció Nő

enzimben gazdag

Nő

mucinban gazdag

Verejtékszekréció Nő (Kolinerg!!)

CNS izgalom, szorongás, tremor

Allergia anafilaxiás reakciókat gátolja

Verejtékmirigyek• Gomolyagszerű csöves mirigyek. Kétféle: • Apokrin

– Főemlősökben és patásokban (ló, szarvasmarha, teve stb.)

– (Kutyák, macskák, patkányok stb, csak a talpukon van és nem a hőszabályozásban van szerepe)

– A hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén

– A szőrtüszőkbe nyílnak

– Méretük és aktivitásuk serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd idős korban ismét csökken.

– Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában.

Verejtékmirigyek• Ekkrin

– csak főemlősökben– Kb. 2 millió, szinte mindenhol, de számuk testtájanként változó– szabadon nyílnak a bőr felszínén. – hűtőfunkció– Működésüket a szimpatikus idegrendszer szabályozza– Szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, melynek 99 százaléka víz, emellett ásványi

sókat és tejsavat tartalmaz.

• A kellemetlen szagot elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák. Az ekkrin verejték pedig – a hajlatot nedvesen tartva – kedvez a baktériumok elszaporodásának.

Verejtékmirigy típusok

A bőr vérkeringése I.• Az anyagcserét a valósnál jóval kisebb keringés is

kielégítené. A többlet a hőszabályozás miatt van.

• Az acralis testrészeken– a felszín/térfogat arány nagy

– arteriovenosus anasztomózisok vannak

– a vér a kapillárisok elkerülésével rögtön a vénás plexusokba kerülhet, ami jóval nagyobb vérátáramlást – és ezáltal hőleadást – tesz lehetővé. (A subcutis vénás plexusai nagy befogadóképességűek, felettük a bőr vékony és jó hővezető.)

1 szimpatikus vazokonstriktor szabályozás alatt áll• A meleg csökkenti a szimpatikus tónust

A bőr vérkeringése II.• A nem acralis területeken magas az erek miogén tónusa.• Ezeken az ereken a szimpatikus vazokonstriktorok mellett

aktív vazodilatátor mechanizmus is működik, mely a miogén tónust oldja. – Talán a verejtékmirigyeket beidegző szimpatikus! kolinerg

rostok,

– Talán a mirigyekből fel szabaduló enzim, mely kininogénből értágító hatású bradikinint képez,

– Talán a mirigyekből felszabaduló dilatátor hormon (VIP?).

• A meleg csökkenti a szimpatikus tónust + a verejtékmirigyek fokozott működése értágító hatású.

„Hűtőközpont”- „Fűtő központ”• Elülső hypothalamus – preaopticus area:

– Hideg és melegérzékeny centrális termoreceptor neuronok a hypothalamuson átáramló vér hőmérsékletét érzékelik

– A többi termoreceptor ingerülete is konvergál rajtuk.

– Túlmelegedés ellen a vazomotor, majd vazomotor-sudomotor reflexek kapcsolódnak be.

• A hátsó hipotalamusz– Lehűlés ellen a vazomotor reflex (vazokonstrikció) majd a

hőtermelés fokozása az izmokban (didergés) nyújt védelmet.

– Egyes állatokban hidegre T3/T4 termelés

– Kisgyermekekben a két lapocka közötti barna zsírszövetben szimpatikus hatásra fokozódik a zsírégetés. (állatokban pl. hibernáció után)

A vészreakció• A fenyegetettség (de a fizikai erőfeszítés, sérülés,

vérvesztés, hideg stb. is) erős szimpatikoadrenális aktiválódást okoz: Cannon féle vészreakció– Átvivő anyaga a noradrenalin (főleg a szimpatikus

végződésekből) és az adrenalin (kizárólag mellékvese, nem jut át a vér-agy gáton).

– Pupillatágulat, piloerekció, verejtékezés, hiperglikémia, magatartási tünetek

– A katekolaminok növelik a vérglükózszintet, de megakadályozzák a következményes inzulinszint-emelkedést.

• Központ a hátsó-oldalsó hipotalamusz• Az emocionális eredetű izzadás nem jár értágulattal.

(„hideg verejték”)

Feladatok a gyakorlatra• 1:

– Kövessük az utasításokat...– Nem vetítem ki, mert a kísérleti alany nem láthatja...

• 2: – 10 szó, köztük potenciálisan emocionálisan aktív szavak

• 3:– 10 kérdés, ebből kettőre hazudni kell

• 4:– „Gondoltam egy számra...”– Véletlen sorrendben kell mondani, a kísérleti alany válasza

mindig „NEM”– Folyamatosan jegyezzük le a kérdezett számokat! Többször is

végig kell kérdezni! (Más sorrendben, a gyanúsakat többször, stb)