hibaelmélet a mérési hibák
DESCRIPTION
Hibaelmélet A mérési hibák. Geodézia II. Tarsoly Péter. A mérési hibák. A leggondosabban végzett mérések eredményei is ellentmondásokhoz vezetnek, mert a méréseket hibák terhelik. Hibakeresés: - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
HibaelméletA mérési hibák
Geodézia II.
Tarsoly Péter
A mérési hibák
• A leggondosabban végzett mérések eredményei is ellentmondásokhoz vezetnek, mert a méréseket hibák terhelik.
• Hibakeresés:• Egymással matematikai, geometriai kapcsolatban
lévő mennyiségeket mérünk meg, ezek nem elégítik ki a közöttük fennálló feltételeket
• Fölös méréseket végzünk: olyan mérések, amelyeket a matematikailag szükséges mérések felett végzünk; fölös mérés≠fölösleges mérés
A mérési hibák csoportosítása
• Durva hiba
• Álhiba
• Szabályos hiba
• Szabálytalan hiba
A durva hiba és az álhiba
• Durva hiba: az a hiba, amely lényegesen felülmúlja a mérésben tűrhető legnagyobb hibát is.
• oka: gyakorlatlanság, szórakozottság, figyelmetlenség pl. szögmérésnél elolvassuk a fokértéket, szalagmérésnél az egész szalagfekvések számát
• Álhiba: olyan hiba, amely a mérési eredményekből számítással levezetett értékekben hibás képleteknek eredményeképpen jelentkezik.
Szabályos hiba
• Szabályos hiba: olyan hiba, amely a mérések megismétlése alkalmával értékét valami szabályossággal változtatja. pl. hosszmérésnél a hosszmérő eszköz hő hatására megváltoztatja a hosszát
• Kiküszöbölése:1. Igazítással: a műszer igazításával küszöböljük ki
a hibát, általában sohasem sikerül tökéletesen, csak csökkenti a hiba hatását, de teljesen nem szünteti meg
2. Számítással: ha matematikailag kifejezhető a szabályosság, akkor a hiba kiszámítható, és vele a mérési eredmény megjavítható
3. Mérési módszer: olyan mérési módszert választunk, amellyel a hiba hatása kiejthető pl. két távcsőállásban való mérés
Szabálytalan hiba
• Szabálytalan hiba: olyan hiba, amely a mérés megismétlése alkalmával mind előjelre, mind nagyságra nézve a véletlen szeszélye szerint jelentkezik.• Az ismételt mérések bizonyos határok
közötti véletlen ingadozásokat mutatnak• Teljesen elkerülni vagy kiküszöbölni nem
lehet, csak az ingadozások mértékét lehet csökkenteni pontosabb műszerek, jobb módszerek, gyakorlottabb észlelők alkalmazásával
Egyszerűsítő jelölések
• Az összegzés egyszerűsítő jelölése:
• A középértékképzés egyszerűsítő jelölése:
nn 121 ...
n
n...21
Hibaelméleti következtetések
• A mérési eredményekben lévő valódi hiba (ε) általánosságban minden esetben egy szabályos és egy szabálytalan részből tevődik össze: ε= εszabályos+ εszabálytalan
• A szabályos hiba középértéke nem nulla, hanem valamilyen számérték; ha a szabályos hibából levonjuk annak középértékét, a maradék a szabálytalan hibához hasonlóan nulla középértékű lesz.
• Bármely mérés hibája: ε=θ+Δ, ahol
• θ » az állandó hiba, vagy valamilyen törvényszerűségnek engedelmeskedő szabályos hiba
• állandó hiba: pl. szalag komparálási hibája• szabályos hiba: pl. kollimáció – és indexhiba
• Δ » szabálytalan hiba pl. szalag vízszintes kígyózásából eredő hiba
A pontosság és megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek
Geodézia II.
Valószínűségi változó
• Tétel: valószínűségi változónak nevezzük azokat a mennyiségeket, amelyek értékét a véletlen befolyásolja.• diszkrét: ha megszámlálhatóan sok értéke lehet• folytonos: ha nem megszámlálhatóan sok értéke
lehet
• A mérési eredmények folytonos valószínűségi változók, annak ellenére, hogy értéküket csak korlátozott élességgel határozzuk meg, mert ezen értékek végtelen sok lehetséges érték kerekítéséből származnak.
• Folytonos valószínűségi változó tulajdonságainak vizsgálata:• eloszlásfüggvény• sűrűségfüggvény
Az eloszlásfüggvény
• Valamely ξ folytonos valószínűségi változó F(x) eloszlásfüggvénye az e=ξ<x esemény valószínűségét írja le, tehát 0≤F(x)≤1. Monoton nem csökkenő, tehát F(x1) ≤F(x2), ha x1 ≤x2. Annak a valószínűsége, hogy ξ a (c, d) tartományba esik: F(d)-F(c).
0
0 )()()(
0 xx
xfxfxd x
differenciahányados:az x értékek változásához mekkora függvényérték változás tartozik
A sűrűségfüggvény
• Az f(x) sűrűségfüggvény az eloszlásfüggvény derivált függvénye, f(x)≥0, végtelen határok közötti integrálja 1-el egyenlő. Annak a valószínűsége, hogy ξ a (c, d) tartományba esik:
d
c
cFdFdxxf )()()( ha F az f függvény primitív függvénye (azaz F deriváltja az eredeti függvény), a Newton-Leibnitz formula szerint
Normális eloszlás
• Az eloszlások egyike a Gauss által meghatározott, geodéziában használt normális eloszlás.
• Tétel: ha a valószínűségi változó értékét nagyszámú egymástól független véletlen tényező befolyásolja úgy, hogy a tényezők külön-külön csak igen kis mértékben érvényesülnek és a hatások összeadódnak, akkor a valószinűségi változó normális eloszlású.
• A normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
2
2
2
)(exp
2
1)(
ax
xf
Ahol
- „a” a várható érték
- „σ” a szórás
- „exp” a természetes logaritmus e alapjának a szögletes zárójelben megadott kitevőjű hatványa
A haranggörbe
• A normális eloszlás sűrűségfüggvényének a képe a haranggörbe vagy másnéven Gauss-görbe.
• helyzetét a várható érték határozza meg• alakját a szórás határozza meg• inflexiós pontja (ahol a görbe görbületet vált) a várható értékhez
képest szimmetrikusan és attól σ távolságra helyezkedik el• kisebb szórású eloszlás haranggörbéje meredekebb, nagyobb
szórásúé laposabb
A három szigma szabály• Annak a valószínűsége, hogy a ξ normális eloszlású
valószínűségi változó értéke a várható érték körüli és a szórás egy-, két-, háromszorosának megfelelő szélességű intervallumba esik:
.9973.0)33(
9545.0)22(
6827.0)(
aP
aP
aP
Tehát 99.7% valószínűségű, hogy a normális eloszlású valószínűségi változó értéke a várható érték körüli +/-3σ tartományba esik.
A pontosság és megbízhatóság fogalma
• Jelöljük U-val a mérés tárgyát képező mennyiség hibátlan értékét, L-el a mérési eredményt, ε-al a valódi hibát.• Ekkor U=L-ε illetve ε=L-U azaz• Valódi hiba=hibás érték – hibátlan érték
• A pontosság a valódi hiba abszolút értéke.• Ugyanazon mérési eredmények közül az a
pontosabb, amelyik hibája abszolút értékre nézve kisebb. Mivel a valódi hiba ismeretlen, ezért a valódi pontosság is ismeretlen, minden esetben csak közelítőleg lehet meghatározni.
• Megbízhatóság: a mérési eredmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki, azt mutatja meg, hogy mi az az intervallum, amelyen belül a mérési eredmények szóródnak
A pontosság és megbízhatóság fogalma
1. A legvalószínűbb érték annál közelebb van a hibátlan értékhez, minnél pontosabb a mérés
2. Annál meredekebb a haranggörbe, minél megbízhatóbbak a mérések
Megbízhatósági mérőszámok
• A mérési hiba értékét mint a mérési eredmény (L) és a mért mennyiség valódi értéke (U) különbségeként definiáljuk:
• ε=L-UMivel a mérési hiba valódi értékét nem ismerjük,ezért amérési hibák jellemzésére megbízhatósági
mérőszámokatvezettek be.
Megbízhatósági mérőszám: azt fejezi ki, hogy egy mérési sorozat esetén a mérési eredmények milyen feltételezhető értékkel térnek el a valódi értéktől. Azt a mérési sorozatot tekintjük megbízhatóbbnak, amelyben a mérési hibák kisebb, szűkebb határok között ingadoznak és amelyben a nagyobb hibák értéke kevesebb.
Középhiba• A középhiba matematikai megfelelője a szórás, a mérési eredmények változékonyságának mértéke. Jele: m vagy μ•
• dimenziója megegyezik a mérési eredmény dimenziójával• a középhibát +/- előjellel írjuk• a megbízhatóság reciprok mértéke (minnél nagyobb a középhiba, annál kevésbé megbízható a mérési eredmény)
• Legyenek L1, L2, L3......Ln mérési eredmények, és ehhez tartozzanak Δ1, Δ 2, Δ 3..... Δ n véletlen hibák.
n
n
n
i
n
i
1
2
1
2
2
nn
n
ii
n
121 ...
Gauss-féle középhiba
- a véletlen hibák négyzetösszegének középértékéből vont négyzetgyök
Laplace-féle átlagos hiba
- a véletlen hibák abszolút értékének a számtani közepe
A súly
• A súly egyenesen arányos a megbízhatósággal. Jele: p, a latin pondus szóból származik
• Valamely mérési eredmény súlya alatt azt a mennyiséget értjük, amely fordítva arányos a szóban forgó mérési eredmény μ-el jelölt középhibájának négyzetével, azaz
2
1
p
Eszerint a súly mindig pozitív mennyiség, dimenziója pedig a négyzetre emelt középhiba reciprok értékének a dimenziójával azonos.
A súlyokat csak mint viszonyszámokat alkalmazzuk, ezért azok értékét meg szoktuk szorozni valamilyen együtthatóval.
2
20
p
12
20
p ;220 0Ha a súly az egységgel egyenlő:
Ebben az esetben μ0 a súlyegység középhibája, azaz az egység súlyú méréshez tartozó középhiba.
p0 p0
Közelítő súlyok felvétele a gyakorlatban gyakrabban előforduló mérésekhez
• Teodolittal való irányzás, iránymérés irányértékeit vagy egyenlő súlyúnak vesszük, vagy pedig az irányhosszak arányában súlyozzuk. Ez utóbbi esetben célszerű súlyegységnek az 1 km hosszú irányt választani.
• Hosszmérés középhibája a távolság négyzetgyökével egyenes arányban növekszik:
2121
1:
1:
1::
tttppp
t
tte
eet
Hosszmérésnél a súlyegység a mérendő távolságnak megfelelően 10, 100, vagy 1000. Ha ez utóbbi a súlyegység akkor az μe érték a kilométeres középhiba.
Optikai távmérés esetén a mérőszalaggal való hosszméréshez hasonlóan járunk el.
Fizikai távmérésnél a mérőműszerek prospektusai megadnak a távmérés megbízhatóságára vonatkozóan egy távolságtól független, és egy attól függő középhiba értéket is (pl. 2mm+2ppm). Ennek jelentése, hogy minden távolság mérése 2mm-es megbízhatósággal jellemezhető, plusz ehhez még hozzájön kilométerenként 2 mm. Amennyiben a mért távolság kisebb vagy nagyobb, mint 1 km, úgy a 2mm távolságtól függő középhiba arányos része jellemzi a távmérést.
Közelítő súlyok felvétele a gyakorlatban gyakrabban előforduló mérésekhez
• Szintezési vonalban a középhiba értékét a távolság négyzetgyökével egyenes arányban növekedőnek tekintjük:
2121
1:
1:
1::
tttppp
t
tte
eet
A súlyegységet 100 m; 1 km, esetleg 10 km egységben szokás felvenni.
Trigonometriai magasságmérésnél – ha a számított magasságkülönbségeket tekintjük mérési eredménynek, a meghatározott magasságkülönbség megbízhatósága:
23
22
321
1:
1::
ttppp
t em
Hibaterjedés
Geodézia II.
A hibaterjedés törvénye
• Hibaterjedés törvénye: ha hibával terhelt mennyiségekből valamilyen ismert függvény vagy függvények segítségével újabb mennyiségeket határozunk meg, akkor azok is hibával terheltek. A hibaterjedés törvénye azt fejezi ki, hogy a meghatározó adatok megbízhatósági mérőszámainak ismeretében hogyan határozhatjuk meg a meghatározott mennyiségek megbízhatósági mérőszámait.
• A geodéziai mérési eredmények valószínűségi változónak tekinthetőek (egymástól függetlenek és csak szabálytalan hibák terhelik), tehát a mérési eredmények függvényei is valószínűségi változók. A hibaterjedés törvénye lehetőséget ad, hogy a függvények megbízhatósági mérőszámait meghatározzuk.
Hibaterjedés adott számmal való szorzás esetén
• Tétel: Egy állandó számmal való szorzás esetén a szorzat középhibáját úgy kapjuk, hogy a mért mennyiség középhibáját megszorozzuk a megadott állandó számmal.
• A függvénykapcsolat: U=a*x
• Az x mennyiségre végzett mérések eredményei: x1, x2, ....xn
• Helyettesítsük be a mérési eredményeket az eredeti függvénykapcsolatba:
nn xaU
xaU
xaU
................22
11
Hibaterjedés adott számmal való szorzás esetén
• Az egyes U értékek véletlen hibái: ΔU1, Δ U2,... Δ Un
• A mérési eredmények véletlen hibái: Δ x1, Δ x2,... Δ xn • Ekkor:
xnUn
xU
xU
xnnUnn
xU
xU
xnnUnn
xU
xU
a
a
a
vagyis
axaxa
axaxa
axaxa
de
xaU
xaU
xaU
..................
.........................................
)(
.....................................
)(
)(
22
11
2222
1111
2222
1111
Hibaterjedés adott számmal való szorzás esetén
• Négyzetre emelve, majd összegezve:
222
222
22
222
21
221
:
....................
xU
xnUn
xU
xU
a
összegezve
a
a
a
Jobb és bal oldalt osztva n-el:
n
an
xU2
22
De a Gauss-féle középhiba képlete miatt:
xU
xU
xx
UU
a
a
n
n
222
22
22
Hibaterjedés összeg és különbség esetén
• Tétel: összeg vagy különbség középhibájának négyzete egyenlő az egyes tagok középhibájának négyzetösszegével.
• Legyen a függvényünk: U=x+y
• A mérési eredmények: x1, y1, x2, y2, ... xn, yn
• Az egyes U értékek véletlenhibái: Δ U1, Δ U2,... Δ Un
• A mérési eredmények véletlen hibák: Δ x1, Δ y1, Δ x2, Δ y2, ... Δ xn, Δ yn
• Ekkor:
ynxnUn
yxU
yxU
ynxnnnUnnn
yxU
yxU
ynnxnnUnn
yxU
yxU
nnn
tehát
yxyx
yxyx
yxyx
de
yxU
yxU
yxU
és
yxU
yxU
yxU
......................
)()(
..........................................................
)()(
)()(
)()(
.................................................
)()(
)()(
..................
222
111
2222222
1111111
222222
111111
222
111
Hibaterjedés összeg és különbség esetén
• Négyzetre emelve:
nnnn
összegezve
yyxxU
yyxxU
ynynxnxnUn
yyxxU
yyxxU
222
222
222
2222
22
22
2111
21
21
2
2
2
.........................................
2
2
Mivel Δx és Δy ugyanolyan valószínűséggel lehet pozitív vagy negatív, ezért ha n a végtelen felé tart:
0
2
n
yx
Hibaterjedés összeg és különbség esetén
• Ekkor:
22
222
22
22
22
222
;;
yxU
yxU
yy
xx
UU
yxU
tehátnnn
dennn
Tetszőleges lineáris függvény középhibája: U=±ax±by ±cz ±... ±const
...
...
...)()()(
222
222
cba
ha
cba
U
zyx
zyxU
Lineáris függvény: az elsőfokú (képük mindig egyenes) és konstans függvényeket nevezzük lineáris függvényeknek.
Hibaterjedés általános esetben
• Nem lineáris függvények középhibája: a legegyszerűbben valamilyen lineáris függvényre vezetjük vissza Taylor-sorba fejtéssel; csak a lineáris tagokat tartjuk meg, és ezekre alkalmazzuk a fent megismert törvényszerűségeket. A hibaterjedés tehát alkalmazható minden olyan függvényre, amely folytonos, differenciálható és Taylor-sorba fejthető. A csak lineáris tagok megtartása és az összes többi felsőrendű tag elhanyagolása megengedhető közelítést jelent.
• Legyen U ismeretlen mennyiség a megmért x, y, z... mennyiségek tetszőleges f függvénye, ezek véletlen hibái Δ U, Δ x, Δ y, Δ z ..., középhibái μU, μx, μy, μz ...
U=f(x, y, z...)
Hibaterjedés általános esetben
Az x, y, z ... mennyiségek meghatározására általában n számú mérést végzünk, így az eredmények x1, y1, z1...,x2, y2, z2...,xn, yn, zn..., ezek véletlen hibái Δ x1, Δ y1, Δ z1 ..., Δ x2, Δ y2, Δ z2..., Δ
xn, Δ yn, Δ zn... .Ha ezeket behelyettesítjük az f függvénybe, U értékére különböző eredményeket fogunk kapni.
,...),,(
...............................
,...),,(
................................
,...),,(
,...),,(
2222
1111
nnnn
iiii
zyxfU
zyxfU
zyxfU
zyxfU
Ragadjuk ki az i-dik értéket:
,...,,,
,...),,(
zzyyxxUU
ahol
zyxfU
ziiyiixiiUii
iiii
Hibaterjedés általános esetben
,...),,(,...),,(
,...),,(
iiiziiyiixiiUi
ziiyiixiiUii
zyxfzyxf
zyxfU
...
,...),,(...,...),,(
ziyixiUi
iiiziyixiiiiUi
z
f
y
f
x
f
zyxfz
f
y
f
x
fzyxf
Az f függvényt sorba fejtve és csak a lineáris tagokat tartva meg:
Emeljük négyzetre, és írjuk fel i=1-től n-ig:
...2...
...2...
.............................................................................................................
...2...
.............................................................................................................
...2...
...2...
22
2
2
22
2
22
2
2
22
2
22
2
2
22
2
222
2
22
2
2
22
22
2
112
1
22
1
2
21
22
1
yxyxzyxU
ynxnyxznynxnUn
yixiyxziyixiUi
yxyxzyxU
yxyxzyxU
ffz
f
y
f
x
f
összegezve
ffz
f
y
f
x
f
ffz
f
y
f
x
f
ffz
f
y
f
x
f
ffz
f
y
f
x
f
Hibaterjedés általános esetben• A valódi hibák előjele éppen úgy lehet pozitív, mint negatív, ezért a kettős szorzatok
előjele is részben pozitív, részben negatív, így azok összege ha a tagok száma a végtelen felé tart, zérus felé konvergál.
...22
2
2
22
2
zyxU z
f
y
f
x
f
osztva n-el:
...
...
;...;;;
...
22
2
2
22
22
2
2
22
2
22
22
22
22
2222222
zyxU
zyxU
zz
yy
xx
UU
zyxU
z
f
y
f
x
f
vagy
z
f
y
f
x
f
nnnn
de
nz
f
ny
f
nx
f
n
Hibaterjedés alapképlete
Hibaterjedés általános esetben
• Határozzuk meg a függvényérték súlyát pU-t, ha ismerjük az egyes mennyiségek px, py, pz,... súlyát.
;...;;;
;...;;;
22
22
22
22
2
2
2
2
2
2
2
2
zz
yy
xx
UU
zz
yy
xx
UU
p
c
p
c
p
c
p
c
tehát
cp
cp
cp
cp
Behelyettesítve a hibaterjedés képletébe:
...1111
...
222
2222222
zyxU
zyxU
pz
f
py
f
px
f
p
p
c
z
f
p
c
y
f
p
c
x
f
p
c
C tetszőleges, nem negatív szám
Hibaterjedés általános esetben
Következtetés:
pnpn
U
U
számtani középérték középhibája egység súlyú mérés
esetén
számtani középérték súlya egység súlyú mérés esetén
xU
xU
p
a
p
a
akkor
xaU
21
mérési eredmény többszöröse függvény középhibája
mérési eredmény többszöröse függvény súlya
...1
...
...
222
222222
zyxU
zyxU
p
c
p
b
p
a
p
cba
akkor
czbyaxU
összeg függvény középhibája
összeg függvény súlya
Parciális deriválás• Tétel: Parciális deriváltnak nevezzük a többváltozós
függvények olyan deriváltját, mikor a függvényt egy rögzített változójának függvényeként fogjuk fel, eszerint deriválunk, miközben a többi változót konstansnak tekintjük.
x
tgx
xx
xxx
x
x
xnx
xfcxfc
xf
c
ea
xa
nn
2
'
1'
''
'
'
cos
1'
sin'cos
cos'sin
1'ln
log1
log
1
0
aaa
ee
xarcctgx
xarctgx
xxx
xx
xctgx
xx
xx
ln)'(
'
1
1)'(
1
1)'(
sin
1
1
1)'(arccos
1
1)'(arcsin
sin
1'
2
2
2
2
2
Elemi deriváltak:
Parciális deriválás
• Deriválási szabályok:
)(')('))((
)(
)(')()()('
)(
)(
)(')()()('')()(
)(')('')(
'
2
'
xggfxgf
xg
xgxfxgxf
xg
xf
xgxfxgxfxgxf
xgxfxgxf
Összeg és különbség deriváltja:
Szorzat deriváltja:
Hányados deriváltja:
Összetett függvény deriváltja:
Példák
• 1. Egy AC hosszúságot két darabban tuduk csak megmérni, az AB és BC darabban, mikor AB+BC=AC. A kapott értékek:
• AB=112,00m±0,015m és BC=108,42 ±0.05m• Mekkora AC középhibája?• AC=112,00+108,42=220,42m
mACABAC 052,0)05,0()015,0( 2222
Vagyis AC=220,42m ±0.052m
2. Egy álláspontról megmértünk két irányszöget lA-t és lB-t. Számítsuk ki a köztük lévő szöget, és annak középhibáját!
lA=34-48-52 ±20”; lB=122-35-21 ±10”; S=lB-lA=87-46-29
"22
1;1
2
2
2
2
BB
AA
S
AB
l
S
l
S
l
S
l
S
Vagyis S=87-46-29 ±22”
Példák
• 3. Megmértük egy téglalap alakú földrészlet hosszát és szélességét. Mennyi a terület és annak a középhibája?
• a=20.00m±5cm; b=80.00m ±20cm• T=a*b=1600m2
2222222
22
7,5
20;80
mabb
T
a
T
mab
Tmb
a
T
babaT
Vagyis: T=1600m2 ±5,7m2
Tanulság: Az egyik mérési eredmény mindig a másik középhibájával szerepel, tehát a kisebb méret mindig gondosabban mérendő, mint a nagyobb!
Példák
• 4. Adott egy kör sugara, mekkora a kerületének és területének a középhibája?
• r=12,000m±0.005m• K=2*Π*r=75.398m• T=r2*Π=452.39m2
222
22
377.02
2
0314.02
2
mr
rr
T
m
r
K
rT
rK
Vagyis: K=75.398m ±0.0314m; T=452.39m2 ±0.377m2
Példák• 5. Megmértük egy háromszög két szögét és egy oldalát, számítsuk ki
a b oldalt és határozzuk meg a középhibáját!• α=32-43-15±2”; β=59-03-21 ±5”; a=312,24 ±1cm
• b=?; μb=?
α β
ab
cmctgbctgbbb
a
b
ctgbaab
ctgbaab
a
a
b
ab
ab 896.1"
5
"
2)01.0(
sin
sin
sin
cos
sin
sin
sin
cossin0sin
cos
sin
sin
sin
cossinsin0sin
sin
sin
0sin1sin
sin
22
222
22
2
22
22
2
Vagyis: b=495.42 ±1.9cm
Példák• 6. Egy háromszögnek megmértük három oldalát, határozzuk
meg az α szöget és annak középhibáját!• a=526.35m±1.5cm; b=843.12m ±1.5cm; c=1206.45m
±1.5cm
α
ab
c
sin2
2sin2
2
2
2
sin
1
1cossin
2
2
cos1
1
2cos
2
2
21
1
5745212
arccos
22
2
222
2222
222
bcT
mert
T
a
bc
a
bc
a
a
mivel
bc
a
a
ezértbc
acb
de
bc
a
bcacba
bc
acb
Példák
cos2
2sin2sin
)(
2sin
2sin
1
22
)(2
sin
1
4
)222
sin
1
4
)2224
sin
1
4
)222(4
sin
1
4
)022()(22
sin
1
222
2
222
2
222
2
222
2
222
22
232
22
2322
22
2322
22
222
T
a
ab
acb
bc
a
cba
acba
cb
acb
cb
acb
cbc
acbc
cb
caccb
cb
caccbcb
cb
caccbcb
cb
bcacbbcb
b
Példák
cos22sin
2sin
1
)2(2
)(2
sin
1
4
222
sin
1
4
2224
sin
1
4
222
sin
1
222
2
222
2
222
22
232
22
2232
22
222
T
a
ac
abc
bc
a
bc
abc
bcb
abcb
cb
babbc
cb
babcbbc
cb
bacbbcc
c
"99.5"000029028.0
000029028.0015.0)001122.0(015.0)000735.0(015.0)001395.0( 222222
22
22
22
de
cba cba
Vagyis: α=21-45-57±5.99”
A kiegyenlítő számítás alapfeladata
Geodézia II.
A kiegyenlítő számítás feladata és szükségessége
• Valamely mennyiség meghatározására a matematikailag szükséges mennyiségeken kívül fölös méréseket is végzünk. A meghatározandó mennyiséget egyetlen értékkel kell jellemeznünk, függetlenül attól, hogy mely mérési eredmények felhasználásával határozzuk meg. Ez szükségessé teszi a mérési eredmények megváltoztatását, javítását.
• Tétel: a kiegyenlítő számítás feladata, hogy a mérési eredményeket úgy javítsuk meg, hogy a megjavított mérési eredmények ellentmondás nélkül kielégítsék a köztük fennálló matematikai, geometriai feltételeket.
A kiegyenlítő számítás feladata és szükségessége
• A mérési eredmények javítását olyan módon kell végezni, hogy a javítások lehetőség szerint kicsik legyenek. A javítások minimalizálandó függvényét a kiegyenlítés célfüggvényének nevezzük.
• Célfüggvények felvételére több elfogadható megoldás alakult ki:• ∑|v|»min (Boskovič 1770, Laplace 1799)
• javítások abszolut értéke összege legyen minimális
• ∑v2»min (Legendre 1805, Gauss 1794, 1809, Adrain 1808)
• javítások négyzetösszege legyen minimális
• ∑v2n»min (Beckenbach 1916)• javítások párosszámú hatványösszege legyen minimális
• |vmax|»min (Gauss 1809, Csebisev 1853)• a maximális javítás abszolútértéke legyen minimális
A kiegyenlítő számítás feladata és szükségessége
• A geodéziai gyakorlatban a ∑v2»min célfüggvényt használjuk. A feladat megoldásához meg kell határoznunk a számtani középértéket, amely tulajdonképpen a javítások négyzetösszegét teszi minimummá. Ezt a módszert nevezik a legkisebb négyzetek módszerének Legendre nyomán; először Gauss haszálta 1794-ben csillagászati feladatok megoldásához.
Carl Friedrich Gauss 1777-1855
Adrien-Marie Legendre
1752-1833
A kiegyenlítő számítások csoportosítása
Geodézia II.
A kiegyenlítő számítások csoportosítása
• A legkisebb négyzetek módszere szerint két fő csoport:
• Közvetett kiegyenlítés: nem mért ismeretleneket, paramétereket vezetünk be, amelyekkel egy-egy mérés javításait ki tudjuk fejezni, először a paramétereket határozzuk meg, majd a javításokat és végül a kiegyenlített értékeket
• Közvetlen kiegyenlítés: közvetlenül a mérési eredmények javításait és azok kiegyenlített értékeit határozzuk meg
Kiegyenlítési csoportok
• I. kiegyenlítési csoport: egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése
• II. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése v. koordináta kiegyenlítés v. paraméteres kiegyenlítés
• III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel
• IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése a paraméterek között fennálló kényszerfeltételekkel
• V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és paraméterekkel
• VI. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és paraméterekkel, mikor a paraméterek között kényszerfeltételek is fennállnak
I. kiegyenlítési csoport
Geodézia II.
I. kiegyenlítési csoport
• Egyenlősúlyú mérések esetén: Egy mennyiség meghatározására magát a mennyiséget n-szer megmértük. A mérési eredmények L1, L2, ...Ln, ezek súlya p1=p2=...pn=1.
• A kiegyenlítés lépései:
1
.8
.71
.6
.5
0.4
,....3
.2
,...,.1
11
21
nn
vv
n
npn
vv
vv
v
LxvLxvn
Lx
LLL
x
x
nn
n
a mérési eredmények összeállítása
a legvalószínűbb érték számítása
a javítások számítása
ellenőrzés
a javítások négyzetösszege
egy mérési eredmény középhibája
a hibaterjedés szerint a legvalószínűbb érték súlya
a hibaterjedés szerint a legvalószínűbb érték középhibája
I. kiegyenlítési csoport - Példa
• Egy hossz meghatározására hat egyenlő megbízhatóságú mérést végeztünk. Mennyi a legvalószínűbb érték, mekkora ennek a középhibája és mennyi egy mérési eredmény középhibája?
L x v=x-L (m)
v2 μ (m) μx (m)
1 430.40 430.34 -0.06 0.0036 0.0707 0.02892 430.42 -0.08 0.0064 0.07073 430.23 0.11 0.0121 0.07074 430.30 0.04 0.0016 0.07075 430.37 -0.03 0.0009 0.07076 430.32 0.02 0.0004 0.0707∑ 2582.0
40 0.025
A legvalószínűbb érték és középhibája: 430.34m±2.89cm
Egy mérési eredmény középhibája: ± 7.07 cm
I. kiegyenlítési csoport
• Különböző súlyú mérések esetén: Egy mennyiség meghatározására magát a mennyiséget n-szer megmértük. A mérési eredmények L1, L2, ...Ln, ezek súlya p1, p2, ...pn.
• A kiegyenlítés lépései:
i
i
x
x
x
nn
nn
p
pp
ppn
pvv
pvv
pv
LxvLxv
p
pLx
pppLLL
0
00
0
11
2121
.9
.8
.71
.6
.5
0.4
.....3
.2
,...,;,...,.1
mérési eredmények és súlyok összeállítása
a legvalószínűbb érték
a javítások számítása
ellenőrzés
súllyal szorzott négyzetek összegének számítása
súlyegység középhibája (f=n-1)
a hibaterjedés szerint a legvalószínűbb érték súlya
a hibaterjedés szerint a legvalószínűbb érték középhibája
az egyes mérési eredmények középhibája
I. kiegyenlítési csoport - Példa
• Egy pont tengerszint feletti magasságának a meghatározására négy különböző súlyú mérést végeztek. Mennyi a legvalószínűbb érték és a középhibája, és mennyi az egyes mérési eredmények középhibája?
L p pL x v=x-L
pv pvv μ0 μx μ
1 435.167
3 1305.501 435.166
-0.001
-0.003
0.000003
0.0073
0.0022
0.0042
2 435.165
5 2175.825 0.001 0.005 0.000005
0.0032
3 435.162
2 870.324 0.004 0.008 0.000032
0.0052
4 435.177
1 435.177 -0.011
-0.011
0.000121
0.0073
∑ 11 4786.827 -0.001
0.000161
A legvalószínűbb érték és középhibája: 435.166m±2.2mm
A mérési eredmények középhibája: ± 4.2mm, ± 3.2mm, ± 5.2mm, ± 7.3mm
I. kiegyenlítési csoport
• Oda-vissza mérések esetén: Egy mennyiség meghatározására két egyenlő megbízhatóságú mérést végeztünk (pl. egy távolságot megmértünk oda-vissza irányban). A mérési eredmények: L1, L2.
• A kiegyenlítés lépései:
2
2
21
12
d
d
dLx
LLd
x
az észlelési differencia
a legvalószínűbb érték
a mérési eredmény középhibája
a legvalószínűbb érték középhibája
I. kiegyenlítési csoport - Példa
• Egy távolságot oda-vissza megmértünk. Az egyenlő megbízhatóságú mérési eredmények:
• L1=100.13m, L2=100.09m
md
md
md
Lx
LLd
x 020.02
028.02
11.1002
04.0
1
12
Tehát a legvalószínűbb érték és középhibája: 100.11m±0.020m
A mérések megbízhatósága és a középhiba mint a megfigyelések számának függvénye
• A megbízhatóság annál nagyobb, minnél kisebb a középhiba, vagyis minnél kisebb az a határérték, amellyel az abszolút helyes értéket megközelítettük.
• Legyen a valószínűleg helyes érték megbízhatósága H, az egyes mérések megbízhatósága h:
n
hnH
ezért
n
mivel
h
H
x
x
x
11
1
1a legvalószínűbb érték megbízhatósága
egyes mérések megbízhatósága
A valószínűleg helyes érték megbízhatósága mindig nagyobb, mint az egyes mérések megbízhatósága
a valószínűleg helyes érték középhibája a megfigyelések számának négyzetgyöke arányában csökken
A mérések megbízhatósága és a középhiba mint a megfigyelések számának függvénye
• A függvény:
n
akkor
han
x
x
1
1
μ értékének változása csak függőleges irányban tolná el a függvényt
1. A középhiba az első öt ismétlésig gyorsan csökken
2. 20-24 ismétlés után alig csökken
3. A pontosság növelésére csak 5-10, legfeljebb 20-25 ismétlést célszerű végezni, ennél nagyobb ismétlésszámot csak tudományos vizsgálatok indokolnak
A mérések ismétlésének hatása – összefüggések a súly és a középhiba között
• Tételezzünk fel ugyanannak a mennyiségnek a meghatározására két mérési sorozatot ugyanazzal a műszerrel, ugyanolyan körülmények között.
2
2
1
1 ;nn
xx
Mivel n1 és n2 nem egyenlő, ezért μx1 és μx2 sem egyenlő, és x1 és x2 különböző súlyúak. A súly a megfigyelések számától függ.
2
121
22
2
1
21
22
2
1
2211
2211
2
2
1
1
;
;
n
n
p
p
általában
p
p
tehát
pp
pp
pp
x
x
xx
xx
xx
a két egyenlet bal oldala egyenlő egymással
Példa
• 1. Egy mérésünk középhibája μ1=±10”, súlya p=1, mekkora lesz a súlya annak a három mérésnek, amelyeknek középhibája 8”, 7”, és 6”?
8.2;10
61
0.2;10
71
6.1;10
81
22
2
2
22
2
2
22
2
2
21
22
2
1
pp
pp
pp
p
p
2. Egy szögmérésnél a súlyegység középhibája μ0=±4.5”. Hányszor kell megmérnünk ugyanazt a szöget egy olyan műszerrel, melynél az egyszeri mérés középhibája μ=±11.2”, hogy a súlya szintén 1 legyen?
725.6;1
1
16.0;
16.0;5.4
2.111;
222
1
2
1
22
2
221
22
2
1
nnn
n
p
p
ppp
p
egy mérés súlya
Példa• 3. Egy háromszög belső szögeit három különböző műszerrel
mértük. Az α szöget egy olyan műszerrel, melynek középhibája ±2”, a β szöget olyannal, melynek középhibája ±3”, a γ szöget olyannal, melynek középhibája ±5”. Hányszor kell az egyes szögeket megmérnünk az egyes műszerekkel, ha azt akarjuk, hogy mindhárom szögnek a súlya 1 legyen, ha a súlyegység középhibája μ0=1?
25
9
4
2
2
2
211
20
20
21
21
01
n
n
n
azaz
n
tehát
p
pnn p0=1, μ0=1”, n0=1
Ha tehát az α szöget 4-szer, a β szöget 9-szer, a γ szöget 25-ször mérem meg, akkor a középhibák 1”-el lesznek egyenlőek, a súlyok pedig 1-el. Az eredmény olyan, mintha ugyanazzal a műszerrel végeztem volna a mérést, mégpedig egy olyannal, melynek középhibája 1”.
Példa
• 4. Egy háromszögben az α szöget háromszor, a β szöget négyszer mértük. A súlyok az ismétlés számmal arányosak, mekkora lesz a γ szög súlya, és mekkora az egyes szögek középhibája, ha a súlyegység középhibája 10”?
"64.7714.1
"10
"00.54
"10
"77.53
"10
714.17
12
12
7
4
1
3
1111
0
azaz
p
és
p
ppp
i
i
Kötelező és ajánlott irodalom
• Ajánlott irodalom:
• Oltay Károly, 1962: Geodézia, Tankönyvkiadó-Budapest, 32-56 old.
• Sébor János, 1953: Geodézia I., Mezőgazdasági Kiadó, 7-28 old.
• Geodéziai Kézikönyv, 1956: I. kötet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, szerk.: Hazay István, 145-165 old.
• Geodéziai számítások, 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, szerk.: Dr. Vincze Vilmos, 379-384 old.