helyi vidékfejlesztési stratégia – szigetköz mosoni-sík le

Budapest, 2009 Október 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szigetköz Mosoni-sík LE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

„VIZEK HÁTÁN, SZELEK SZÁRNYÁN, GYERMEKEINK ÉLHETŐ JÖVŐJÉÉRT”

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Szigetköz Mosoni-sík LE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3

A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 52%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 52%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Szigetköz Mosoni-sík LE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 53,305 fő, a városokban élő lakosok száma 6,013 főA(z) Szigetköz Mosoni-sík LE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 53,305 fő, a városokban élő lakosok száma 6,013 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

53,305

34

1

0

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Jánossomorja 6,013 fő

3,560 fő

3,158 fő

2,953 fő

Hegyeshalom

Lébény

Halászi

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

3

0

3

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 22

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 21

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

26

Szigetköz Mosoni-sík LE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,905,712 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Szigetköz Mosoni-sík LE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 1 ▪ 963,646

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 4 ▪ 1,402,114

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 1,905,712

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 2 ▪ 278,068

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 12 ▪ 935,000

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 3 ▪ 102,500

▪ Leader képzés ▪ 4 ▪ 84,000

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 70,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 1 ▪ 10,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 4 ▪ 68,276

▪ Leader komplex projekt ▪ 1

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Szigetköz Mosoni-sík LE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség hiányos, leromlott infrastruktúrája, a természeti értékek (elsősorban élővizek) – épített környezet rossz állapota, védelmének alacsony szintje, értékeink felmérésének hiánya. Kevés a komplex és az összehangolt turisztikai szolgáltatás, program. Feledésbe merülnek a térségünk hagyományos, ősi, kézműves mesterségei, hiányoznak a tájegységünkre egykor jellemző mezőgazdasági termékek, piacra jutásuk feltételei nem adottak. Kevés a hatékony és összehangolt működésű civil szervezet, kihasználatlanok az alternatív - természeti energiaforrások. A helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő és megtartó képessége gyenge.

▪ A Szigetköz, Mosoni-sík és a Hanság páratlan természeti környezete biztos alapot szolgáltat a sajátos turisztikai adottságaink - épített és természeti örökségünk, felszíni és felszín alatti vízkincsünk – kiaknázásához. Mindezek fejlesztése révén megóvjuk gazdag hagyományainkat. Lehetőséget teremtünk a felértékelődő vidéki életmód megismertetésére, az egyedi termékek piacra juttatására, a felnövekvő nemzedék identitástudatának és környezettudatos magatartásának erősítésére, innovatív munkahelyek létrehozására és támogatására. Az egyes szférák együttműködése által az esélyegyenlőség és a hosszú távú fenntarthatóság biztosított.

7

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk partnerségi együttműködéssel az esélyegyenlőség, fenntarthatóság érvényesülését figyelembe véve készült, elősegítve a helyi közösség egyes települései között található fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklését. Fejlesztési elképzeléseink legfontosabb problémáinkra - mint településeink leromlott infrastrukturális állapota, a folyók, vízfolyások rendezetlensége, a településeket összekötő utak, kerékpárutak hiánya, a meglévők rossz állapota – keresik a megoldást.Stratégiánk alapvető célja, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége – a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett – javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző virágos települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk partnerségi együttműködéssel az esélyegyenlőség, fenntarthatóság érvényesülését figyelembe véve készült, elősegítve a helyi közösség egyes települései között található fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérséklését. Fejlesztési elképzeléseink legfontosabb problémáinkra - mint településeink leromlott infrastrukturális állapota, a folyók, vízfolyások rendezetlensége, a településeket összekötő utak, kerékpárutak hiánya, a meglévők rossz állapota – keresik a megoldást.Stratégiánk alapvető célja, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége – a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett – javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző virágos települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Szigetköz Mosoni-sík LE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A LEADER elvek mentén létrejött, közös célokat megvalósítani kívánó Szigetköz-Mosoni-sík Helyi Közösséghez tartozó 34 település a Duna, a szlovák és az osztrák határ által körülhatárolt területen, a Szigetközben, Mosoni-síkon valamint a Hanságban helyezkedik el. Térségünk jól megközelíthető az itt áthaladó M 1-es autópályának és a Budapest – Bécs – Pozsony vasútvonalnak köszönhetően, ugyanakkor a községek belső és a településközi úthálózat minősége rossz, ez negatívan befolyásolja az itt élők és az idelátogatók életminőségét. Infrastruktúránk kb. 80 %-ban kiépített, de a meglévő létesítmények is nagymértékű fejlesztésre szorulnak.A településeink közötti, évszázadokra visszanyúló szoros kapcsolatokat nagyban meghatározta viszonylagos zártságuk, valamint függőségük a térséget keresztülszelő folyóktól, a gyakori ár- és belvizektől. A Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Kelet-Hanság, az itt található sajátos növény és állatvilág, természeti erőforrások, jó termőképességű mezőgazdasági földek számos lehetőségeket nyújthatnának a térségben élőknek. A földrajzi fekvés mellett, a hasonló gazdasági, társadalmi jellemzők, a közös történelmi, kulturális hagyományok is elősegíthetik az összefogást, az együtt gondolkodást.A hasonlóságok mellett fejlettségbeli különbségek mutatkoznak a városok agglomerációjához tartozó és azon kívül elhelyezkedő települések között az alábbi területeken: a telefonhálózat kiépítettsége, az internet hálózat minősége, az alapfokú oktatás és az egyéb szolgáltatások színvonala, valamint a helyi munkahelyek száma, foglalkoztatás aránya, stb.. Az eltérő természeti környezet és kulturális hagyományok színesítik a Szigetköz és a Mosoni-síkság településeinek közösségi életét.Településközi kapcsolatainkban Mosonmagyaróvár és Győr központi szerepkörrel rendelkezik. A helyi közösségünket alkotó települések mindegyike tagja a városi központtal működő Többcélú Kistérségi Társulások valamelyikének. Többen éltek a törvény által kínált lehetőségekkel és társultak egyéb feladatok ellátására is. Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok közötti együttműködések az 1990-es évektől újabb lendületet kaptak. Napjainkban az egymástól tanulás, a közös projektek egyre inkább felértékelik a meglévő kapcsolatokat, és lehetőséget adhatnak a civil szervezeteknek és a nemzetiségeknek is az új kapcsolatok kialakítására.

A LEADER elvek mentén létrejött, közös célokat megvalósítani kívánó Szigetköz-Mosoni-sík Helyi Közösséghez tartozó 34 település a Duna, a szlovák és az osztrák határ által körülhatárolt területen, a Szigetközben, Mosoni-síkon valamint a Hanságban helyezkedik el. Térségünk jól megközelíthető az itt áthaladó M 1-es autópályának és a Budapest – Bécs – Pozsony vasútvonalnak köszönhetően, ugyanakkor a községek belső és a településközi úthálózat minősége rossz, ez negatívan befolyásolja az itt élők és az idelátogatók életminőségét. Infrastruktúránk kb. 80 %-ban kiépített, de a meglévő létesítmények is nagymértékű fejlesztésre szorulnak.A településeink közötti, évszázadokra visszanyúló szoros kapcsolatokat nagyban meghatározta viszonylagos zártságuk, valamint függőségük a térséget keresztülszelő folyóktól, a gyakori ár- és belvizektől. A Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Kelet-Hanság, az itt található sajátos növény és állatvilág, természeti erőforrások, jó termőképességű mezőgazdasági földek számos lehetőségeket nyújthatnának a térségben élőknek. A földrajzi fekvés mellett, a hasonló gazdasági, társadalmi jellemzők, a közös történelmi, kulturális hagyományok is elősegíthetik az összefogást, az együtt gondolkodást.A hasonlóságok mellett fejlettségbeli különbségek mutatkoznak a városok agglomerációjához tartozó és azon kívül elhelyezkedő települések között az alábbi területeken: a telefonhálózat kiépítettsége, az internet hálózat minősége, az alapfokú oktatás és az egyéb szolgáltatások színvonala, valamint a helyi munkahelyek száma, foglalkoztatás aránya, stb.. Az eltérő természeti környezet és kulturális hagyományok színesítik a Szigetköz és a Mosoni-síkság településeinek közösségi életét.Településközi kapcsolatainkban Mosonmagyaróvár és Győr központi szerepkörrel rendelkezik. A helyi közösségünket alkotó települések mindegyike tagja a városi központtal működő Többcélú Kistérségi Társulások valamelyikének. Többen éltek a törvény által kínált lehetőségekkel és társultak egyéb feladatok ellátására is. Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok közötti együttműködések az 1990-es évektől újabb lendületet kaptak. Napjainkban az egymástól tanulás, a közös projektek egyre inkább felértékelik a meglévő kapcsolatokat, és lehetőséget adhatnak a civil szervezeteknek és a nemzetiségeknek is az új kapcsolatok kialakítására.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Fontos hagyományaink ápolása, felelevenítése, a vízhez, természethez kötődő nagy múltú rendezvények – fesztiválok (Aranymosó), vízikarneválok - szervezése, ismertségének növelése. Több, nemzetiségi múlttal rendelkező település őrzi hagyományait így is színesítve a mindennapokat. Épített örökségünk között országos jelentőségű műemlékek is találhatók (lébényi templom, hédervári kastély). Kiemelendő természeti környezetünk. A térségünk gazdag élővilága ritka hazai fajokat (pl. túzok, fekete gólya, kosbor, kúszózeller) máshol már nem található növénytársulásokat is megőrzött. Közösségünk legfontosabb feladatának tartja a természeti, kulturális örökségünk megőrzését, bemutatását.

Fontos hagyományaink ápolása, felelevenítése, a vízhez, természethez kötődő nagy múltú rendezvények – fesztiválok (Aranymosó), vízikarneválok - szervezése, ismertségének növelése. Több, nemzetiségi múlttal rendelkező település őrzi hagyományait így is színesítve a mindennapokat. Épített örökségünk között országos jelentőségű műemlékek is találhatók (lébényi templom, hédervári kastély). Kiemelendő természeti környezetünk. A térségünk gazdag élővilága ritka hazai fajokat (pl. túzok, fekete gólya, kosbor, kúszózeller) máshol már nem található növénytársulásokat is megőrzött. Közösségünk legfontosabb feladatának tartja a természeti, kulturális örökségünk megőrzését, bemutatását.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Szigetköz – Mosoni–sík helyi közösség területe három tájegység a Szigetköz, a Mosoni-sík és a Hanság egy részén fekszik. A Közösség területének egy részét a 9157 ha-os tájvédelmi körzet, illetve a Natura 2000 minősítés alá tartozó területek alkotják.Hazánk legnagyobb szigete a 375 km2-es Szigetköz, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt tájegység. A hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere, ami sok ritka fajt megőrzött. A Dunában és mellékágrendszerében 16 védett halfaj él (pl. botos kölönte, tarka géb). 200 madár faj költ itt, vagy vonul át a területen; közülük 15 fokozottan védett (pl. fekete gólya, barna kánya, cigányréce). Az emlősök közül legjelentősebb a vidra.A Mosoni-sík a Duna hordalékkúpján alakult ki. Magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. E terület a túzok kedvelt élőhelye.A Fertő-Hanság Nemzeti Park része Lébény, Mosonszentmiklós, Jánossomorja települések külterülete. A Hanság mocsár – és lápvilága egyedülálló növény, állattani, tájképi érték. Az 1300 ha-on számos védett állatfaj él, a tőzegvagyon egyedi jelleget kölcsönöz a térségnek.A kistérség vízbőségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna 1992-es elterelése óta a főágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a főágat és annak közvetlen parti sávját, hanem az ártér mellékágrendszereinek területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentős mértékben károsította. A morotvatavak közül legnagyobb a lipóti Holt-Duna, a mesterséges tavak közül a hegyeshalmi kavicsbánya. A térség felértékelődő természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa, mely kiemelkedően fontos természeti erőforrás és termálvíz kincsünk is jelentős.A hulladékkezelés tekintetében előrelépés történt az utóbbi években, minden településen szervezett hulladékgyűjtés folyik. Térségünk éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhőmérséklet 9-11 C. A csapadék éves átlaga 540 mm. Magyarország egyik legszelesebb vidéke, a szélcsendes napok száma 15-20 körül van.

A Szigetköz – Mosoni–sík helyi közösség területe három tájegység a Szigetköz, a Mosoni-sík és a Hanság egy részén fekszik. A Közösség területének egy részét a 9157 ha-os tájvédelmi körzet, illetve a Natura 2000 minősítés alá tartozó területek alkotják.Hazánk legnagyobb szigete a 375 km2-es Szigetköz, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt tájegység. A hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere, ami sok ritka fajt megőrzött. A Dunában és mellékágrendszerében 16 védett halfaj él (pl. botos kölönte, tarka géb). 200 madár faj költ itt, vagy vonul át a területen; közülük 15 fokozottan védett (pl. fekete gólya, barna kánya, cigányréce). Az emlősök közül legjelentősebb a vidra.A Mosoni-sík a Duna hordalékkúpján alakult ki. Magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. E terület a túzok kedvelt élőhelye.A Fertő-Hanság Nemzeti Park része Lébény, Mosonszentmiklós, Jánossomorja települések külterülete. A Hanság mocsár – és lápvilága egyedülálló növény, állattani, tájképi érték. Az 1300 ha-on számos védett állatfaj él, a tőzegvagyon egyedi jelleget kölcsönöz a térségnek.A kistérség vízbőségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna 1992-es elterelése óta a főágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a főágat és annak közvetlen parti sávját, hanem az ártér mellékágrendszereinek területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentős mértékben károsította. A morotvatavak közül legnagyobb a lipóti Holt-Duna, a mesterséges tavak közül a hegyeshalmi kavicsbánya. A térség felértékelődő természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa, mely kiemelkedően fontos természeti erőforrás és termálvíz kincsünk is jelentős.A hulladékkezelés tekintetében előrelépés történt az utóbbi években, minden településen szervezett hulladékgyűjtés folyik. Térségünk éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhőmérséklet 9-11 C. A csapadék éves átlaga 540 mm. Magyarország egyik legszelesebb vidéke, a szélcsendes napok száma 15-20 körül van.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A termőterület legnagyobb része szántó és erdő művelési ágba tartozik, sok a rét, legelő, kevés a gyümölcsös. A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények (búza, kukorica, napraforgó) aránya a szántóterületen belül meghaladja az 50 %-ot. Egyre nagyobb területen folyik zöldségtermesztés (burgonya, sárgarépa, zeller, paszternák, stb.). A nagyüzemi állattenyésztés mellett visszaszorulóban van a háztáji állattartás. Térségünkben tudatos és tervezett vadgazdálkodás folyik a helyi vadászati közösségek keretében. A természeti adottságokra épülő turizmus (horgász, vízi, kerékpáros, lovas, bakancsos …) jellemző vidékünkre, de a wellness-turizmus is megkezdte térhódítását. A természeti értékeink védelmére és bemutatására a turizmus jelenlegi feltételrendszere nem megfelelő.A térségben működő vállalkozások részben az utak rossz állapota miatt jelentősen terhelik környezetünket.

A termőterület legnagyobb része szántó és erdő művelési ágba tartozik, sok a rét, legelő, kevés a gyümölcsös. A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények (búza, kukorica, napraforgó) aránya a szántóterületen belül meghaladja az 50 %-ot. Egyre nagyobb területen folyik zöldségtermesztés (burgonya, sárgarépa, zeller, paszternák, stb.). A nagyüzemi állattenyésztés mellett visszaszorulóban van a háztáji állattartás. Térségünkben tudatos és tervezett vadgazdálkodás folyik a helyi vadászati közösségek keretében. A természeti adottságokra épülő turizmus (horgász, vízi, kerékpáros, lovas, bakancsos …) jellemző vidékünkre, de a wellness-turizmus is megkezdte térhódítását. A természeti értékeink védelmére és bemutatására a turizmus jelenlegi feltételrendszere nem megfelelő.A térségben működő vállalkozások részben az utak rossz állapota miatt jelentősen terhelik környezetünket.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Nem releváns.Nem releváns.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

7%

11%

20%

8%

6%

18%

8%

0%

18%

4%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 37%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,264

7,881

1,842

1,999

886

1,961

266

679

420

3,158

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

11%

37%

9%

4%

9%

3%

2%

15%

9%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 2.9%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 2.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont

19

Helyi Közösségünk területén a foglalkoztatási helyzet első olvasatra kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A legtöbb lakost foglalkoztató, legfontosabb szektor a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”, ahol a dolgozók számát tekintve a megadott szektorok közül 37%-al rendelkezik. A fenti szektoron belüli iparágak közül közösségünk területén a feldolgozóipar a meghatározó. Ezt támasztja alá az a táblázatunk, amely a térség tíz legnagyobb foglalkoztató vállalkozását mutatja be. Jelentős még a második legnagyobb foglalkoztató szektor a közigazgatás, oktatás és egészségügyi ellátás a maga 15%-val. A mezőgazdaságból élők száma eléri a 11 %-ot.Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 3 %. Az utóbbi években ezen a téren számottevő változás nem történt, ami Mosonmagyaróvár, Győr és a szomszédos Ausztria munkaerő elszívó hatásával magyarázható.A Közösség területén az egyes települések foglalkoztatási mutatóiban nagy különbség mutatkozik. Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok és Győrladamér településen kiemelkedően magas a helyben foglalkoztatottak száma, továbbá ide a környező településekről is szép számban érkeznek munkába. Más települések munkavállalói viszont a rossz tömegközlekedés és a hiányzó közúti kapcsolatok (összekötő út és kerékpárút) miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre, ezért próbálnak megélhetést keresni saját településükön. Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen.Ha a vállalkozásokat vizsgáljuk, akkor a kereskedelem, gazdasági szolgáltatás területén található a legtöbb belőlük (38%), ezen kívül még jelentős az építőipari vállalkozások száma. Viszont kevésnek mondható a szálláshely-szolgáltatás vállalkozások aránya főleg ott, ahol elsődleges fejlesztési elképzelés a turizmus. Ehhez tudni kell, hogy a turizmusban működő vállalkozások jelentős része családi vállalkozás, amiben a családtagok is besegítenek a fő munkahelyük mellett, ezért kevés a ténylegesen megjelenő foglalkoztatott.

Helyi Közösségünk területén a foglalkoztatási helyzet első olvasatra kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A legtöbb lakost foglalkoztató, legfontosabb szektor a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”, ahol a dolgozók számát tekintve a megadott szektorok közül 37%-al rendelkezik. A fenti szektoron belüli iparágak közül közösségünk területén a feldolgozóipar a meghatározó. Ezt támasztja alá az a táblázatunk, amely a térség tíz legnagyobb foglalkoztató vállalkozását mutatja be. Jelentős még a második legnagyobb foglalkoztató szektor a közigazgatás, oktatás és egészségügyi ellátás a maga 15%-val. A mezőgazdaságból élők száma eléri a 11 %-ot.Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 3 %. Az utóbbi években ezen a téren számottevő változás nem történt, ami Mosonmagyaróvár, Győr és a szomszédos Ausztria munkaerő elszívó hatásával magyarázható.A Közösség területén az egyes települések foglalkoztatási mutatóiban nagy különbség mutatkozik. Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok és Győrladamér településen kiemelkedően magas a helyben foglalkoztatottak száma, továbbá ide a környező településekről is szép számban érkeznek munkába. Más települések munkavállalói viszont a rossz tömegközlekedés és a hiányzó közúti kapcsolatok (összekötő út és kerékpárút) miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre, ezért próbálnak megélhetést keresni saját településükön. Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen.Ha a vállalkozásokat vizsgáljuk, akkor a kereskedelem, gazdasági szolgáltatás területén található a legtöbb belőlük (38%), ezen kívül még jelentős az építőipari vállalkozások száma. Viszont kevésnek mondható a szálláshely-szolgáltatás vállalkozások aránya főleg ott, ahol elsődleges fejlesztési elképzelés a turizmus. Ehhez tudni kell, hogy a turizmusban működő vállalkozások jelentős része családi vállalkozás, amiben a családtagok is besegítenek a fő munkahelyük mellett, ezért kevés a ténylegesen megjelenő foglalkoztatott.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Jánossomorja székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

10 db

2 db

3,573 fő

17%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 890

▪ 850

▪ 750

▪ 282

▪ 230

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 39,526,488

▪ 35,023,680

▪ 8,812,574

Működés helye a térségben

▪ Dunakiliti

▪ Mosonszolnok

▪ Mosonszolnok

▪ Győrladamér

▪ Jánossomorja

Főtevékenység

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása




▪ 2661 Építési betontermék gyártása

Név

▪ Veritas Kft.

▪ Visiocorp Hungary Bt.

▪ Bos Automatic Products Magyarország Bt.

▪ Voltz Boss Hungária

▪ Leier Kft.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 150

▪ 137

▪ 120

▪ 103

▪ 61

▪ 6,825,894

▪ Jánossomorja

▪ Lipót

▪ Kimle

▪ Halászi

▪ Lébény

▪ 1588 Homogenizált és diétás étel gyártása

▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

▪ 2852 Fémmegmunkálás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Hipp Kft.

Név

▪ Biella Kft.

▪ Kötöttárugyár Kft.

▪ Kiener Hungária Kft.

▪ Proteus-Gold Kft.

6

7

8

9

10

23

Térségünkben lévő vállalkozások mind tevékenységben, méretben és eloszlásban is változatos képet mutatnak. A legnagyobbak a határ mentén és az autópálya lehajtóknál telepedtek le. A távolabbi településeken magasabb létszámot foglalkoztató vállalkozást csak elvétve találunk.A bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ők összesen 3 573 főt alkalmaznak, az összes létszám 17 %-át. A vállalkozások összetételét tekintve a térség legjelentősebb szektora a kereskedelem, aránya 20 %-ra tehető. A természet adta lehetőségeinkhez képest kevés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra, nem túl változatos a kínálat.Jelentős problémánk a piaci lehetőségek kihasználását akadályozó tőkehiány, a vállalkozások indítását megkönnyítő, felszerelt, kedvező fenntartású műhely/iroda, továbbá a tőkeerős, közepes méretű vállalkozások hiánya. A piacon jelenlévők közül is kevesen vesznek részt az innovációs együttműködésekben, nem vesznek közösen igénybe szolgáltatásokat, így az itt rejlő költségcsökkentési lehetőségeket sem használják ki. Nincs meg a kellő összefogás, koordináció. Középfokú iskoláink nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi vállalkozók igényeit, nem alkalmazkodnak a kereslethez, így nagyon sok a un.” hiányszakma”. A vállalkozói szféra a munkahelyteremtésben is jelentős szerepet tölt be. A KKV-szektor elsősorban a településeken élőket foglalkoztatja, de a gyengeségei miatt a helyi munkalehetőségek korlátozottak. Nincs kialakult rendszer a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására (pl. nők, segítséggel élők). A térség jelentős része jó termőképességű földekből tevődik össze, melyek alkalmasak lennének tradicionális élelmiszerek termesztésére, de azt a lehetőséget is csak korlátozottan tudjuk jelenleg kihasználni. A mezőgazdaságon belül a termékszerkezet folyamatos átalakulásának lehetünk tanúi. Alacsony szintű a környezettudatos és a biogazdálkodás, de ezek szervezett keretek közti megvalósítása jelentős erőlelépés lehet a mezőgazdasági kemikáliák használatának visszaszorításában. Csökkentene a természetvédelmi – Natura 2000 területek környezetterhelésén és elősegítené a speciális, a területre kifejlesztett termelési módszerek bevezetését.

Térségünkben lévő vállalkozások mind tevékenységben, méretben és eloszlásban is változatos képet mutatnak. A legnagyobbak a határ mentén és az autópálya lehajtóknál telepedtek le. A távolabbi településeken magasabb létszámot foglalkoztató vállalkozást csak elvétve találunk.A bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ők összesen 3 573 főt alkalmaznak, az összes létszám 17 %-át. A vállalkozások összetételét tekintve a térség legjelentősebb szektora a kereskedelem, aránya 20 %-ra tehető. A természet adta lehetőségeinkhez képest kevés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra, nem túl változatos a kínálat.Jelentős problémánk a piaci lehetőségek kihasználását akadályozó tőkehiány, a vállalkozások indítását megkönnyítő, felszerelt, kedvező fenntartású műhely/iroda, továbbá a tőkeerős, közepes méretű vállalkozások hiánya. A piacon jelenlévők közül is kevesen vesznek részt az innovációs együttműködésekben, nem vesznek közösen igénybe szolgáltatásokat, így az itt rejlő költségcsökkentési lehetőségeket sem használják ki. Nincs meg a kellő összefogás, koordináció. Középfokú iskoláink nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi vállalkozók igényeit, nem alkalmazkodnak a kereslethez, így nagyon sok a un.” hiányszakma”. A vállalkozói szféra a munkahelyteremtésben is jelentős szerepet tölt be. A KKV-szektor elsősorban a településeken élőket foglalkoztatja, de a gyengeségei miatt a helyi munkalehetőségek korlátozottak. Nincs kialakult rendszer a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására (pl. nők, segítséggel élők). A térség jelentős része jó termőképességű földekből tevődik össze, melyek alkalmasak lennének tradicionális élelmiszerek termesztésére, de azt a lehetőséget is csak korlátozottan tudjuk jelenleg kihasználni. A mezőgazdaságon belül a termékszerkezet folyamatos átalakulásának lehetünk tanúi. Alacsony szintű a környezettudatos és a biogazdálkodás, de ezek szervezett keretek közti megvalósítása jelentős erőlelépés lehet a mezőgazdasági kemikáliák használatának visszaszorításában. Csökkentene a természetvédelmi – Natura 2000 területek környezetterhelésén és elősegítené a speciális, a területre kifejlesztett termelési módszerek bevezetését.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24

Értékesítési szempontból tekintve az egyes szektorok helyi piacra jutási lehetőségei korlátozottak, a meglévő piacok fejletlenek (pl: tradicionális élelmiszerek, kisipari termékek) az egyébként relatíve erős fizetőképes kereslet mellett. A vállalkozások promóciós, reklámozási ismerete alacsony szintű, így nagyon sok lehetőségről lemaradnak, nem tudják eladni magukat. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok (40 év feletti nők, kisgyermekes anyák, stb.) munkaerő piaci integrációja, a helyi vásárlóerőnek a helyben előállított termékek, illetve a tradicionális élelmiszerek iránti figyelemfelkeltése, továbbá a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása.

Értékesítési szempontból tekintve az egyes szektorok helyi piacra jutási lehetőségei korlátozottak, a meglévő piacok fejletlenek (pl: tradicionális élelmiszerek, kisipari termékek) az egyébként relatíve erős fizetőképes kereslet mellett. A vállalkozások promóciós, reklámozási ismerete alacsony szintű, így nagyon sok lehetőségről lemaradnak, nem tudják eladni magukat. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok (40 év feletti nők, kisgyermekes anyák, stb.) munkaerő piaci integrációja, a helyi vásárlóerőnek a helyben előállított termékek, illetve a tradicionális élelmiszerek iránti figyelemfelkeltése, továbbá a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 17

Vallással kapcsolatos tevékenység 7

Sporttal kapcsolatos tevékenység 32

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

50

Oktatással kapcsolatos tevékenység 29

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

3

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

24

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

35

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

0

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

12

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

6

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26

Az utóbbi években élénkülést tapasztalunk a civil szervezetek életében, mely nagymértékben köszönhető a LEADER programnak. Ezek többsége sportegyesület, önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőr egyesület, a vöröskereszt helyi szervezete, de jelentős a nyugdíjasklubok és művészeti csoportok száma is. Találunk még a felsoroltakon kívül hagyományőrző, faluszépítő, kulturális egyesületeket, ifjúsági klubokat, valamint a nemzetiségek civil szervezeteit (horvát, német). Ezek a szervezetek nagyon fontos elemei a társadalomnak egyrészt gyakorlati haszonnal bírnak, másrészt nagy szerepet játszanak a közösségek építésében, a kapcsolattartásban, így stabilizálják társadalmunkat.A civil szervezetek többsége közösségünk széles rétegeinek egyik fontos mozgatóereje. Tagságuk vegyes, színes, minden korosztály képviselteti magát. Olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek fontos szerepet játszanak térségünk életében. Összefogják a korosztályokat, életben tartják a hagyományokat, ismertté teszik településeinket, programokat szerveznek, melyek lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését. Ezért bír nagy jelentőséggel, hogy ezek a civil szervezetek fennmaradjanak, erősödjenek és fejlődjenek. Hagyományőrző egyesületeink fontos munkát végeznek el a népszokások, térségre jellemző népdalok, táncok gyűjtéséve és előadásával. Tevékenységükkel öregbítik településeink hírnevét. Egyesületeink települési szinten működnek (pl. a Halászi Hagyományőrző Egyesület, a Mosonszentmiklósi Faluvédő Egyesület, az ifjúságot összefogó dunaszegi Rezeda Népművészeti Egyesület, valamint a Jánossomorjai Fúvós Egyesület, stb.) ugyanakkor tevékenységük az egész közösség életét pozitívan befolyásolja.Önkéntes tűzoltó egyesületeink több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, míg polgárőr egyesületeink az utóbbi évtizedben alakultak. Jelenlétük, működésük növeli a lakosság biztonságérzetét. Aktivitásukkal a települések közösségi életének fontos részévé váltak. Több civil szervezet működése ismert az ország határain túl is. A Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület természetvédelmi tevékenységével, a hullámtéri mellékágrendszerben szervezett túráival, országos hírű rendezvényeivel járul hozzá térségünk hírnevének öregbítéséhez.

Az utóbbi években élénkülést tapasztalunk a civil szervezetek életében, mely nagymértékben köszönhető a LEADER programnak. Ezek többsége sportegyesület, önkéntes tűzoltó egyesület, polgárőr egyesület, a vöröskereszt helyi szervezete, de jelentős a nyugdíjasklubok és művészeti csoportok száma is. Találunk még a felsoroltakon kívül hagyományőrző, faluszépítő, kulturális egyesületeket, ifjúsági klubokat, valamint a nemzetiségek civil szervezeteit (horvát, német). Ezek a szervezetek nagyon fontos elemei a társadalomnak egyrészt gyakorlati haszonnal bírnak, másrészt nagy szerepet játszanak a közösségek építésében, a kapcsolattartásban, így stabilizálják társadalmunkat.A civil szervezetek többsége közösségünk széles rétegeinek egyik fontos mozgatóereje. Tagságuk vegyes, színes, minden korosztály képviselteti magát. Olyan feladatokat vállalnak fel, amelyek fontos szerepet játszanak térségünk életében. Összefogják a korosztályokat, életben tartják a hagyományokat, ismertté teszik településeinket, programokat szerveznek, melyek lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését. Ezért bír nagy jelentőséggel, hogy ezek a civil szervezetek fennmaradjanak, erősödjenek és fejlődjenek. Hagyományőrző egyesületeink fontos munkát végeznek el a népszokások, térségre jellemző népdalok, táncok gyűjtéséve és előadásával. Tevékenységükkel öregbítik településeink hírnevét. Egyesületeink települési szinten működnek (pl. a Halászi Hagyományőrző Egyesület, a Mosonszentmiklósi Faluvédő Egyesület, az ifjúságot összefogó dunaszegi Rezeda Népművészeti Egyesület, valamint a Jánossomorjai Fúvós Egyesület, stb.) ugyanakkor tevékenységük az egész közösség életét pozitívan befolyásolja.Önkéntes tűzoltó egyesületeink több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, míg polgárőr egyesületeink az utóbbi évtizedben alakultak. Jelenlétük, működésük növeli a lakosság biztonságérzetét. Aktivitásukkal a települések közösségi életének fontos részévé váltak. Több civil szervezet működése ismert az ország határain túl is. A Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület természetvédelmi tevékenységével, a hullámtéri mellékágrendszerben szervezett túráival, országos hírű rendezvényeivel járul hozzá térségünk hírnevének öregbítéséhez.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27

A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület fogja össze a környező településeken működő, falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat..Tanfolyamokat szervez, turisztikai kiállításokon képviseli a térség vállalkozásait,, bemutatja a települések turisztikai kínálatát. Jelentős a Pisztráng Kör Egyesület, mely erdei iskolájával, az ökoturizmus fejlesztésével jelentős látogatottságot és országos hírnevet szerzett. Az említetteken kívül még számos nonprofit szervezet tevékenykedik térségünkben, s mivel a helyi közösség lakosságának jelentős részét tagjaik sorában tudhatják, stratégiánk elkészítésében, társadalmasításában jelentős szerepet szánunk nekik.

A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület fogja össze a környező településeken működő, falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat..Tanfolyamokat szervez, turisztikai kiállításokon képviseli a térség vállalkozásait,, bemutatja a települések turisztikai kínálatát. Jelentős a Pisztráng Kör Egyesület, mely erdei iskolájával, az ökoturizmus fejlesztésével jelentős látogatottságot és országos hírnevet szerzett. Az említetteken kívül még számos nonprofit szervezet tevékenykedik térségünkben, s mivel a helyi közösség lakosságának jelentős részét tagjaik sorában tudhatják, stratégiánk elkészítésében, társadalmasításában jelentős szerepet szánunk nekik.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,178 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,178 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

52,127 52,283 52,619 52,976 53,305

156 336 357 329


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

66%

18%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

1%

10%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

8%

30%

10%

5%

24%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A Szigetköz – Mosoni-sík helyi közösség 34 településén jelenleg 53 305 lakos él. Ebből a legnagyobb településen, a városi rangú Jánossomorján 6013 fő, míg a legkisebb településen, Véneken mindössze 166 fő él. A térségre a közepes településnagyság jellemző, túlnyomó többségben vannak az 1000 és a 2000 lakos közötti települések. A térség lakosság számának alakulását 2002 és 2006 közötti időintervallumban vizsgálva, és ezt arányosítva 2 %-os növekedést tapasztalhatunk. Ez idő alatt a térség összesített lakossága 1178 fővel nőtt. Jellemző a kitelepülés a városokból, azt azt körülvevő agglomerációba. Győrből az utóbbi években nagyon sokan költöztek Alsó – Szigetközbe, ami azt eredményezte, hogy néhány falu szinte egybeépült, a közigazgatási határokat látcatra eltörölve. Mosonmagyaróvárról szintén gyakori a környező településekre való kiköltözés. Félő, hogy ezek következményeként úgynevezett alvó falvak alakulnak ki, ha nem sikerül a kiköltözőket bevonni a helyi közéletbe, közösségek-civilek munkájába. A közelmúltban, ha nem is számottevően, de az ország keleti részéből való áttelepülés is megfigyelhető. Új jelenség, hogy a Rajka környéki, határ menti településekre Szlovákiából költöznek át nagy számban. Bár a születések száma évről évre csökken a migrációnak köszönhetően a lakosság számának változásában ez nem mutatkozik meg. Az összesített lakosság számában lassú növekedést tapasztalunk ez nem jellemző minden településünkre. A lakosság elvándorlása, stagnálása figyelhető meg a periférián található, nehezen megközelíthető településeken (pl: Várbalog). Az iskola, óvoda hiánya a rossz tömegközlekedési viszonyok miatt átköltöznek a szomszédos falvakba, városokba az itt élők. A térségben az aktív korú – 15 - 59 év közötti - lakosság aránya 66%, mely 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben 3 százalékponttal kevesebb közösségünk területén az 59 év felettiek aránya. Sajnos ugyanez mondható el a 6-14 éves korosztályra is, ez a jelenség az utóbbi évben több iskola megszűnését is maga után vonta. A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy kevés az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma, mindössze fele az országos átlagnak. Ez az arány annak fényében, hogy a közeli Győr és Mosonmagyaróvár egyaránt egyetemi város elkeserítő.

A Szigetköz – Mosoni-sík helyi közösség 34 településén jelenleg 53 305 lakos él. Ebből a legnagyobb településen, a városi rangú Jánossomorján 6013 fő, míg a legkisebb településen, Véneken mindössze 166 fő él. A térségre a közepes településnagyság jellemző, túlnyomó többségben vannak az 1000 és a 2000 lakos közötti települések. A térség lakosság számának alakulását 2002 és 2006 közötti időintervallumban vizsgálva, és ezt arányosítva 2 %-os növekedést tapasztalhatunk. Ez idő alatt a térség összesített lakossága 1178 fővel nőtt. Jellemző a kitelepülés a városokból, azt azt körülvevő agglomerációba. Győrből az utóbbi években nagyon sokan költöztek Alsó – Szigetközbe, ami azt eredményezte, hogy néhány falu szinte egybeépült, a közigazgatási határokat látcatra eltörölve. Mosonmagyaróvárról szintén gyakori a környező településekre való kiköltözés. Félő, hogy ezek következményeként úgynevezett alvó falvak alakulnak ki, ha nem sikerül a kiköltözőket bevonni a helyi közéletbe, közösségek-civilek munkájába. A közelmúltban, ha nem is számottevően, de az ország keleti részéből való áttelepülés is megfigyelhető. Új jelenség, hogy a Rajka környéki, határ menti településekre Szlovákiából költöznek át nagy számban. Bár a születések száma évről évre csökken a migrációnak köszönhetően a lakosság számának változásában ez nem mutatkozik meg. Az összesített lakosság számában lassú növekedést tapasztalunk ez nem jellemző minden településünkre. A lakosság elvándorlása, stagnálása figyelhető meg a periférián található, nehezen megközelíthető településeken (pl: Várbalog). Az iskola, óvoda hiánya a rossz tömegközlekedési viszonyok miatt átköltöznek a szomszédos falvakba, városokba az itt élők. A térségben az aktív korú – 15 - 59 év közötti - lakosság aránya 66%, mely 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben 3 százalékponttal kevesebb közösségünk területén az 59 év felettiek aránya. Sajnos ugyanez mondható el a 6-14 éves korosztályra is, ez a jelenség az utóbbi évben több iskola megszűnését is maga után vonta. A lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy kevés az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma, mindössze fele az országos átlagnak. Ez az arány annak fényében, hogy a közeli Győr és Mosonmagyaróvár egyaránt egyetemi város elkeserítő.


A térség demográfiai helyzete 1/2

32

A térségben elsősorban a középiskolai, gimnáziumi érettségi nélkül, szakmai oklevelet igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Kétségtelen tény, hogy növelni kell a szakképesítéssel rendelkezők az érettségizett, és a felsőfokú intézményekben végzettek számát. Közösségünk versenyképes gazdaságának megteremtéséhez a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók szükségesek. A változó munkaerő-piaci igényekhez szükséges az életen át tartó tanulás megteremtése, a felnőttoktatás lehetőségeinek kiszélesítése. A képzéseket az igényeket figyelembe véve lehetőség szerint minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez.

A térségben elsősorban a középiskolai, gimnáziumi érettségi nélkül, szakmai oklevelet igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Kétségtelen tény, hogy növelni kell a szakképesítéssel rendelkezők az érettségizett, és a felsőfokú intézményekben végzettek számát. Közösségünk versenyképes gazdaságának megteremtéséhez a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók szükségesek. A változó munkaerő-piaci igényekhez szükséges az életen át tartó tanulás megteremtése, a felnőttoktatás lehetőségeinek kiszélesítése. A képzéseket az igényeket figyelembe véve lehetőség szerint minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

3

0

29

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

6%

9%

0%

85%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Középiskola▪Kollégiumi feladat-ellátási hely▪Felnőtt átképzési központ


35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény▪Időskorúak otthona

▪Szülészeti ellátás▪Mentőállomás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Gazdaságfejlesztési szervezet▪Ipari kamara▪Agrárkamara


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

A térség infrastruktúrával való ellátása részben állami (pl. közút), részben önkormányzati feladat (pl. gázellátás, csatornahálózat). Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik a helyi hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, energiaellátás biztosítása, a tulajdonukban lévő utak karbantartása. Ezen infrastrukturális szolgáltatások egyben gazdaság letelepítő tényezők is, míg a lakosság kényelmét, mindennapi életét is szolgálják. A településeket összekötő állami tulajdonban lévő közúthálózat hiányos, a meglévők minősége rossz, elhasználódtak. Ez sok esetben gátolja a térség fejlődését, nem települnek le a falvakba a vállalkozások, nem teremtenek új munkahelyeket.A térség ivóvíz ellátottsága szinte majdnem 100 százalékos. Ehhez szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte, kiépítése. Ez számunkra kiemelten fontos mutató, hiszen a Szigetközben található ivóvízbázisok védelme szükségessé teszi ezen infrastrukturális elemek meglétét.Mint egy 90 % körül van a szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozók száma, ez az arány a 2005-ben bevezetett talajterhelési díj, valamint a szolgáltatók és az önkormányzatok határozott fellépésének köszönhetően fokozatosan javul.A hulladékkezelés szervezett, de a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékok szabályszerű elszállítása még nem mindenki számára természetes. Településenként más-más napokon, heti egy alkalommal szállítják el a kommunális hulladékot. Az akciócsoport valamennyi települése részt vesz a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulásban, amelynek központja Mosonmagyaróvár, illetve Győr.A térség villamos áram ellátása 100%-osnak tekinthető, mindenhol biztosított a gázvezetékhez való csatlakozás egy-két település kivételével.A XXI. század gazdaságfejlődést támogató infrastruktúrák közül a vonalas és rádiós szélessávú internet elérhetőségben különbözőség mutatkozik. A statisztika szerint a mobil hálózat lefedettsége is elfogadható, hiszen 3 település kivételével mindhárom szolgáltató elérhető. A gyakorlatban nem ilyen szép a helyzet.

A térség infrastruktúrával való ellátása részben állami (pl. közút), részben önkormányzati feladat (pl. gázellátás, csatornahálózat). Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik a helyi hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, energiaellátás biztosítása, a tulajdonukban lévő utak karbantartása. Ezen infrastrukturális szolgáltatások egyben gazdaság letelepítő tényezők is, míg a lakosság kényelmét, mindennapi életét is szolgálják. A településeket összekötő állami tulajdonban lévő közúthálózat hiányos, a meglévők minősége rossz, elhasználódtak. Ez sok esetben gátolja a térség fejlődését, nem települnek le a falvakba a vállalkozások, nem teremtenek új munkahelyeket.A térség ivóvíz ellátottsága szinte majdnem 100 százalékos. Ehhez szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte, kiépítése. Ez számunkra kiemelten fontos mutató, hiszen a Szigetközben található ivóvízbázisok védelme szükségessé teszi ezen infrastrukturális elemek meglétét.Mint egy 90 % körül van a szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozók száma, ez az arány a 2005-ben bevezetett talajterhelési díj, valamint a szolgáltatók és az önkormányzatok határozott fellépésének köszönhetően fokozatosan javul.A hulladékkezelés szervezett, de a szelektív hulladékgyűjtés, a veszélyes hulladékok szabályszerű elszállítása még nem mindenki számára természetes. Településenként más-más napokon, heti egy alkalommal szállítják el a kommunális hulladékot. Az akciócsoport valamennyi települése részt vesz a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulásban, amelynek központja Mosonmagyaróvár, illetve Győr.A térség villamos áram ellátása 100%-osnak tekinthető, mindenhol biztosított a gázvezetékhez való csatlakozás egy-két település kivételével.A XXI. század gazdaságfejlődést támogató infrastruktúrák közül a vonalas és rádiós szélessávú internet elérhetőségben különbözőség mutatkozik. A statisztika szerint a mobil hálózat lefedettsége is elfogadható, hiszen 3 település kivételével mindhárom szolgáltató elérhető. A gyakorlatban nem ilyen szép a helyzet.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37

A természeti adottságaink (a vizek menti magas nyárfák) gyakran árnyékolnak és akadozik a mobilszolgáltatás, illetve a mobil internet használhatósága is. Jelen pillanatban 5 település rendelkezik kiépített ipari parkkal. Ezek elérése nem minden esetben megoldott más településekről, így a munkába járás, a megfelelő munkaerő biztosítása időnként gondot okoz.A kistelepüléses szerkezet révén középiskola, kollégium, felnőttképzés nincs a Közösségek területén. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a két közeli város Mosonmagyaróvár és Győr biztosítja.Hiányzó infrastrukturális elemek közül a tartós és átmeneti ellátást nyújtó szociális intézmény és idősek otthonának hiánya az egyik legjelentősebb probléma. A mai korban a generációk külön költözése, a magas nyugdíjkorhatár nem teszi lehetővé a családon belüli idős hozzátartozó gondozását, rendszeres ápolását. Az elkövetkező évek feladata ezen szolgáltatások megteremtése, a hiányosságok megszüntetése, a meglévő infrastruktúra felújítása, karbantartása.

A természeti adottságaink (a vizek menti magas nyárfák) gyakran árnyékolnak és akadozik a mobilszolgáltatás, illetve a mobil internet használhatósága is. Jelen pillanatban 5 település rendelkezik kiépített ipari parkkal. Ezek elérése nem minden esetben megoldott más településekről, így a munkába járás, a megfelelő munkaerő biztosítása időnként gondot okoz.A kistelepüléses szerkezet révén középiskola, kollégium, felnőttképzés nincs a Közösségek területén. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a két közeli város Mosonmagyaróvár és Győr biztosítja.Hiányzó infrastrukturális elemek közül a tartós és átmeneti ellátást nyújtó szociális intézmény és idősek otthonának hiánya az egyik legjelentősebb probléma. A mai korban a generációk külön költözése, a magas nyugdíjkorhatár nem teszi lehetővé a családon belüli idős hozzátartozó gondozását, rendszeres ápolását. Az elkövetkező évek feladata ezen szolgáltatások megteremtése, a hiányosságok megszüntetése, a meglévő infrastruktúra felújítása, karbantartása.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.02 0.03

0.02 0.04

96% 72%

1.42 0.30

1.81 0.68

78% 44%

39

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Települések főbb jellemzői 1/5

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,979

▪ Község ▪ 1,526

▪ Község ▪ 1,580

▪ Község ▪ 1,860

▪ Község ▪ 248

▪ Község ▪ 1,909


A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ásványráró

Bezenye

Darnózseli

Dunakiliti

Dunaremete

Dunaszeg

Dunaszentpál

Munkanél-küliség (%)

▪ 1.50%

▪ 1.70%

▪ 1.60%

▪ 3.32%

▪ 3.00%

▪ 3.76%

▪ 2.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 561,654

▪ 472,275

▪ 556,306

▪ 535,366

▪ 490,701

▪ 698,087

▪ 683,041

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 6.748

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.474

▪ 0.000

▪ 0.141

▪ 1.726

▪ 0.000

▪ 0.228

▪ 0.009

40










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,506


▪ Község ▪ 1,386

▪ Község ▪ 1,255

▪ Község ▪ 2,039

▪ Község ▪ 2,953

▪ Község ▪ 1,135


Dunasziget

Feketeerdő

Győrladamér

Győrújfalu

Győrzámoly

Halászi

Hédervár


▪ 3.49%

▪ 3.30%

▪ 2.02%

▪ 2.22%

▪ 1.90%

▪ 3.12%

▪ 2.66%


▪ 486,050

▪ 538,000

▪ 649,184

▪ 816,263

▪ 727,839

▪ 535,292

▪ 606,843


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.852


▪ 0.207

▪ 0.000

▪ 0.245

▪ 0.000

▪ 0.226

▪ 0.267

▪ 0.764

41









Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Nagyközség ▪ 3,560

▪ Város ▪ 6,013


▪ Község ▪ 2,327



▪ Nagyközség ▪ 3,158


Hegyeshalom

Jánossomorja

Károlyháza

Kimle

Kisbajcs

Kisbodak

Lébény


▪ 3.06%

▪ 4.10%

▪ 3.94%

▪ 3.80%

▪ 2.14%

▪ 2.00%

▪ 0.42%


▪ 560,976

▪ 529,047

▪ 495,817

▪ 543,991

▪ 746,165

▪ 530,724

▪ 638,844


▪ 10.347

▪ 0.020

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.057

▪ 0.001

▪ 0.000

▪ 0.167

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,803


▪ Község ▪ 1,632


▪ Község ▪ 2,468

▪ Község ▪ 1,636



Levél

Lipót

Máriakálnok

Mecsér

Mosonszentmiklós

Mosonszolnok

Nagybajcs


▪ 2.84%

▪ 0.46%

▪ 2.62%

▪ 2.15%

▪ 1.90%

▪ 3.33%

▪ 3.29%


▪ 511,001

▪ 568,408

▪ 459,776

▪ 556,961

▪ 586,900

▪ 513,945

▪ 702,391


▪ 1.484

▪ 26.506

▪ 0.000

▪ 1.365

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.202

▪ 6.465

▪ 0.024

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43









Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 2,575


▪ Község ▪ 1,426




Püski

Rajka

Újrónafő

Vámosszabadi

Várbalog

Vének


▪ 0.51%

▪ 2.68%

▪ 3.00%

▪ 3.19%

▪ 10.00%

▪ 6.96%


▪ 526,426

▪ 583,874

▪ 493,479

▪ 820,894

▪ 413,633

▪ 657,927


▪ 0.000

▪ 0.759

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.481

▪ 0.237

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44

Települések egy mondatos jellemzése 1/17

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ásványráró ▪ „A településünk úthálózatának állapota és a hiányzó kerékpárutak.”

▪ Bezenye ▪ „Települési útjaink állapota nem megfelelő”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A Dunai nemzetközi viziút közelségének turisztikai célú kihasználása”

▪ „Turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása”

45





▪ Darnózseli ▪ „Az EUROVELO kerékpárút belterületi szakasz hiányzik, a településen áthaladó Szigetközi főút rossz állapotú”

▪ Dunakiliti ▪ „Közútjaink és kerékpárút hálózatunk fejlesztésre szorul, turista útvonalaink hiányoznak”


▪ „Civil társadalmunk erős, amatőr művészeti csoportjaink országosan és nemzetközileg elismertek, több irányú nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek”

▪ „Kis-és középvállalkozások segítésével stabil, jól fizető munkahelyeket teremthetünk a helyi munkaerő számára”

46





▪ Dunaremete ▪ „Településünk megközelítése nehézkes”

▪ Dunaszeg ▪ „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt”


▪ „Turisztikai szolgáltatásaink bővítése, megújítása a vizi, kerékpáros és vadászturizmus összekapcsolásával”

▪ „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban ökoturisztikai) lehetőségeinket tudjuk kihasználni”

47





▪ Dunaszentpál ▪ „A közeli nagyváros elszívó hatása miatt a csökkenő gyerekszám és elvándorló lakosság miatti elöregedés”

▪ Dunasziget ▪ „A szétszórt településrészeket összekapcsoló belterületi úthálózat elhasználódott”


▪ „A Mosoni-Duna közelsége és a település fekvéséből adódó nyugodt, pihenésre csalogató táborozási lehetőségek és a viziturizmus”

▪ „Munkahelyteremtés és helybenfoglalkoztatás lehetőségének biztosítása a turizmus és helyi termékek előállítása kapcsán”

48





▪ Feketeerdő ▪ „TURISZTIKAI SZÁLLÁSHELYEK HIÁNYA”

▪ Győrladamér ▪ „Településünkön nincsenek rendezvényeink megfelelő színvonalú lebonyolítására alkalmas közösségi terek”


▪ „TERMÉSZETI ÉRTÉKEKBEN GAZDAG KÖRNYEZETÜNK SEGÍTSÉGÉVEL TURIZMUSHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK LÉTREHOZÁSA”

▪ „Turizmus fejlesztése szabadidőpark létesítése és helyi szolgáltatások által”

49





▪ Győrújfalu ▪ „A községnek minimális mozgástere van a források hiánya miatt ( minimális ingatlanvagyon és anyagi tartalékok), emellett a társadalmi kohézió is csak most kezd újjáépülni.”

▪ Győrzámoly ▪ „Közlekedési infrastruktúránk minősége elavult”


▪ „Az új letelepülők és a régi falusi lakosság közötti feszült kapcsolat feloldása után mindkettő bevonása az érdemi fejlesztésekbe. Emberi, szakmai és anyagi eszközök mozgósítása a „ Mi falunk ” tudat kialakítása”

▪ „Győr közelsége és természeti értékeink adta lehetőségeink”

50





▪ Halászi ▪ „Bel és külterületi utjaink rossz állapotban vannak.”

▪ Hédervár ▪ „Településünk jövőjét megalapozó fejlesztések maradnak el a forráshiány miatt”


▪ „A Szigetköz adottságainak /ivóvízkincs, természeti lehetőségek, turizmus/ kihasználása”

▪ „A földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan turisztikai (elsősorban kerékpáros és lovas) lehetőségeinket tudjuk kihasználni”

51





▪ Hegyeshalom ▪ „Olyan munkahelyek teremtése, melyek a helybenfoglalkoztatást segítik elő”

▪ Jánossomorja ▪ „Hiányzik a városunkat Ausztriával összekötő kerékpárút”


▪ „Idegenforgalmunk olyan irányú fejlesztése, hogy az áthaladó forgalmat megállítsuk, az érdeklődést felkeltsük a környezet adta vizi, ökológiai természetjáró lehetőségek iránt”

▪ „A Fertő-tó - Hanság - Szigetköz kerékpárutak összekapcsolásával ltrehozhatunk egy, a mainál komplexebb turisztikai szolgáltatást Jánossomorján és a kistérségben.”

52





▪ Károlyháza ▪ „Településünkön kevés a munkalehetőség, nem megoldott a helybenfoglalkoztatás.”

▪ Kimle ▪ „Központi földrajzi fekvésünk ellenére a tömegközlekedés nem biztosítja a munkába járást településünkről.”


▪ „Ipari terület kialakításában és vállalkozások támogatásában látunk fejlődési lehetőséget”

▪ „A településen keresztül folyó Mosoni-Duna természeti környezetét kihasználó és a nemzetiségi hagyományokra, helyi kulturális rendezvényekre építő turizmus.”

53





▪ Kisbajcs ▪ „Településünkön az egyik legfontosabb problémát a rossz tömegközlekedés jelenti. Kisbajcs, Győrtől, mindössze 2 km-re helyezkedik el, de a tömegközlekedés kritikusnak mondható Kisbajcs és a megyeszékhely között.”

▪ Kisbodak ▪ „Településünk útjai rossz állapotúak”


▪ „Nyugodt környezet , melyet pihenőparkok és etlegesen kúltur- és sportközpont kilakításával még vonzóbbá lehetne tenni a pihenni vágyók számára.”

▪ „Turisztikai, idegenforgalmi lehetőségeink kiaknázása”

54





▪ Lébény ▪ „Leromlott és hiányos közlekedési és turisztikai infrastruktúra: rossz állapotú utak, hiányzó túristautak, hiányos kerékpárút hálózat, nincs megfelelő szállás és étkezési lehetőség a potenciális vendégek számára.”

▪ Levél ▪ „Kevés a helyi munkalehetőség.”


▪ „Lébény építészeti, természeti és földrajzi adottságai: Önálló lehajtóval rendelkezik a település az M1-es autópályáról, így könnyen és kényelmesen megközelíthető a 800 éves román kori templom és a csodálatos Hanság természeti világa egyaránt.”

▪ „A község földrajzi fekvése (város közelsége, határközeliség) és jó közlekedési lehetőségek (vasút, M1-es út, M1-es és M15-ös autópályák csomópontja), ezáltal kis és közepes vállalkozások letelepedésének lehetősége, különösen szállítás, raktározás, stb területén.”

55





▪ Lipót ▪ „Közlekedési infrastruktúra színvonala nem megfelelő”

▪ Máriakálnok ▪ „Közlekedési infrasturtúránk nagyon rossz állapotban van, nincs kerékpárút, az 1406 sz. állami közút erősen leromlott, nem alkalmas biztonságos kerékpáros és gépjármű forgalomra, az önkormányzati utak burkolata nagyobb részt hiányos.”


▪ „Idegenforgalom fejlesztésében, termálvízben rejlő lehetőségek kihasználása”

▪ „Kiváló idegenforgalmi adottságokkal, termálvízzel, idegenforgalmi fejlesztési tervekkel, elfogadott rendezési tervvel, jó ökoturisztikai feltételrendszerrel, kiváló fejlettségű lovasbázisokkal rendelkezünk.”

56





▪ Mecsér ▪ „Utak, járdák burkolata hiányos, a Mosoni-Duna partszakasza rendezetlen”

▪ Mosonszentmiklós

▪ „Közintézményeink fejlesztésre, felújításra, bővítésre szorulnak”


▪ „Idegenforgalmi lehetőségek kihasználása (falusi, vizi, kerékpáros turizmus).”

▪ „Nagyon jó közlekedésföldrajzi helyzettel és termálkúttal rendelkezünk”

57





▪ Mosonszolnok ▪ „Mosonszolnok belterületén és külterületén található állami útjainak javítása (Ausztria felé is), új telkek kialakítása.”

▪ Nagybajcs ▪ „Kerékpárút és szálláshelyek hiánya elsősorban zsáktelepülési jellegünkből adódóan.”


▪ „Munka-, szabadidős-, sportolási- és turisztikai lehetőségeka település,a kistérség, a megye lakosainak.”

▪ „Öko- és viziturizmus fejlesztése, horgásztó és vendéglátás, lovaspanzió és bértartás, fedett lovarda, természeti értékekben gazdag táj együttes adottságainak kiaknázása”

58





▪ Püski ▪ „Közintézményeink állapota, leépülése, megszűnése”

▪ Rajka ▪ „Duna elterelésével kapcsolatos természeti-környezeti kár.”


▪ „Idegenforgalmi, turisztikai lehetőségek javítása, fejlesztése, kihasználása”

▪ „Osztrák-szlovák határon való elhelyezkedés.”

59





▪ Újrónafő ▪ „A község belterületi utjainak állapota rossz, kátyuzással már nem javítható, indokolt az útfelület teljes felújítása.”

▪ Vámosszabadi

▪ „Településünk legfontosabb problémája a fejlesztéseket szolgáló források hiánya. A leromlott állapotú állami kezelésű belterületi utak, a lakosságnak nyújtható szolgáltatások hiányosságai, a vendéglátás alacsony szinvonala.”


▪ „A községben lévő 11 ha ipari park.”

▪ „Településünk legfontosabb lehetősége a szép természeti környezet. Az öko- és aktív turizmus (horgász-, vadász-, kerékpáros) fejlesztését szolgáló alapvető infrastruktúra kiépítésével, jó marketinggel vonzóvá tehetjük községünket, amely földrajzi fekvése (Szlovákia és Győr közelsége) révén jól megközelíthető.”

60





▪ Várbalog ▪ „Belterületi utak állapota nem megfelelő”

▪ Vének ▪ „Véneken a legfontosabb probléma az alacsony lélekszám, illetve az elöregedés, melyhez jelentősen hozzájárul az infrastruktúra hiány és zsáktelepülés jellegünk.”


▪ „Az idegenforgalmi lehetőségek növelése a falusi turizmuson keresztül”

▪ „Vének községben a legnagyobb lehetőség a gönyűi kikötő közelségében, és az ott folyó fejlesztésben rejlik”

61

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



62

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Településfejlesztés”

▪ „Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi természeti erőforrások kiaknázása, újrahasznosítás előnyben részesítése”

▪ „Természeti értékek védelme”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi indentitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése”

62

4 db

4 db

3 db

4 db

3 db

11,397,694

5,098,646

4,316,146

3,418,468

566,086

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

4 db 242,276

63

▪ Helyi szolgáltatások fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 96,086 EUR – a(z) Természeti értékek védelme, bemutatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Épített örökség védelme, hasznosítása

▪ Települési infrastruktúra fejlesztése

▪ Településkép javítás

Fő fejlesztési prioritás: Településfejlesztés

Allokált forrás (EUR)

5,145,288

4,386,982

240,000

1,625,424

64

▪ Helyi termékek előállítása, piacra segítése





▪ Vállalkozási ismeretek terjesztése

▪ Innovatív helyi munkahelyek létrehozása

▪ Környezettudatos termelési módszerek ösztönzése

Fő fejlesztési prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése


95,000

40,000

4,963,646

0

65

▪ Turisztikai szolgáltatások fejlesztése





▪ Turisztikai rendszer fejlesztése

▪ Hagyományos mezőgazdasági és kézműves tevékenységek a turizmus szolgálatában

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


3,904,661

275,000

136,485

66

▪ Vízi közlekedés fejlesztése





▪ Megújuló energiaforrások hasznosítása

▪ Újrahasznosítás elősegítése

▪ Termál, gyógyvíz hasznosítása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi természeti erőforrások kiaknázása, újrahasznosítás előnyben részesítése


318,468

3,100,000

0

0

67

▪ Természeti értékek védelme, bemutatása





▪ Természet fenntartható hasznosítása

▪ Környezettudatosságra nevelés

Fő fejlesztési prioritás: Természeti értékek védelme


96,086

430,000

40,000

68

▪ Hagyományőrzés, kulturális értékek megőrzése





▪ Civil szervezetek megerősítése

▪ Helyi és térségi rendezvények szervezése

▪ Helytörténeti értékek feltárása, bemutatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi indentitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése


70,000

61,000

111,276

0

69

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

70Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

7%

11%

20%

8%

6%

18%

8%

0%

18%

4%

12%

43%

11%

5%

11%

4%

2%

0%

10%

1%

0%

100%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

5%

0%

10%

5%

5%

0%

52%

24%

0%

0%

0%

0%

14%

0%

0%

0%

71%

14%

0%

0%

71

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A modern berendezések beszerzésének, fejlett, környezetkímélő technológia alkalmazásának támogatása.Új épület építése, épületfelújítás, környezetirányítássi - és minőségbiztosítási rendszer bevezetése, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. Ösztönözni kell az innovatív megoldások meghonosítását. Továbbá a vállalkozások technológia-fejlesztését célzó kapcsolatrendszerének, együttműködési körének szélesítését.Támogatás 40 000 €-ig vehető igénybe.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A vállalkozások versenyképessége erősödik, a térség foglalkoztatási helyzete javul, a térség vállalkozói nem „követőek” lesznek, hanem „meghatározóak”.

▪ A fejlődőképes vállalkozások technikai, technológiai felzárkózása piaci stabilitást és új munkahelyeket eredményez.”

2

72




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A fogyasztók figyelmének a felkeltése a helyi termékek iránt. A helyi specialitások támogatása, egységes, a térségre jellemző márkanév kialakítása. A vállalkozók, kistermelők, egyéb terméket előállítok részére lehetőséget biztosítunk a saját, egyedi márkanevének, promóciós anyagának elkészítésére, annak levédésére. A termékeknek a hazai és nemzetközi vásárokon való megjelenésére, a márkanévvel ellátott termékek reklámozására, a márkanév használatát lehetővé tévő rendszer kifejlesztése, kidolgozása és működtetése. A helyi termelők hálózatának kialakítása. Közös piactér kialakítása- nem beruházás jellegű- weblap, arculat, marketing, közös megjelenés rendezvényeken. Egységes márkanév kialakítása, az egyedi termelői, szolgáltatói arculat mellé. Pl.: Szigetközi élelmiszerlogó mellett a termelő saját arculata is szerepelhet.”


▪ „Egyre több helyi márkanéven ismert termék kerül piacra. A marketing hatására a térség fogyasztói szokásaiba beépül a helyi termékek vásárlása. Mindez munkalehetőséget, bevételt, az egyénnek társadalmi hasznosságot és a helyi kötődés megerősödését jelenti.1-2 új márkanév jelenik meg a piacon. A kialakult arculat egységesen fog megjelenni több vállalkozó által különféle vásárokon.”

73



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Kempingek és falusi vendégházak,

vendégasztalok (2 és 3 napraforgós minősítésűek is) kínálati elemeinek bővítése érdekében az eszközbeszerzések és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, valamint fenntartásukhoz, nyomon követésükhöz szükséges immateriális javak támogatása.”


▪ „Bővül a szolgáltatások köre és színvonala, 5%-kal növekszik a vendégek és a vendégéjszakák száma.”

▪ „Kereskedelem, javítás”4▪ „Településeken, közel az előállítás

helyszínéhez a megfelelő árusító helyek, piacok kialakítása, a meglévők fejlesztése. A hozzájuk tartozó infrastruktúra kialakításának támogatása, üzlethelységek felújítása, kialakítása, akadálymentesítése a berendezésükhöz szükséges eszközbeszerzések, szoftverek támogatása.Támogatás 16 000 €-ig vehető igénybe.”

▪ „A fejlesztés eredményeként a helyi termékek értékesítése ott valósul meg ahol szükség van rá a lehető legkisebb ráfordítással. Ezzel előtérbe kerül a helyi termékek előállítása, értékesítése és fogyasztása. Ennek hatására erősödik a termelői kedv, javul a megélhetés, nő a megelégedettségi szint. A pályázat eredményeként évente 3-4 értékesítő hely alakul ki. Hosszútávon ez javítja a település lakosságmegtartó képességét.”

74



Szektor



75



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „A helyi, különféle szolgáltatásokat biztosító

épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése. A szolgáltatások eléréséhez, működtetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése, eszközbeszerzés a helyi/országos védelem alatt nem álló épületekben.”


▪ „A szolgáltatások fejlesztésével komfortosabb, élhetőbb és szerethetőbb környezet alakul ki, amely az alapvető emberi, családi és közösségi szükségletek minél szélesebb és jobb színvonalú kielégítését szolgálja. A tervezési időszak végére a térségben évente legalább 2-3 db megfelelő minőségű szolgáltatás elérhetésének a lehetőségét biztosítjuk. Az életminőség javulásával a település népességmegtartó ereje nő, az elvándorlás csökken.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”6▪ „A turisztikai szolgáltató egységek építése,

felújítása, hiányzó elemeinek pótlása, akadálymentesítése a mai kor szellemének megfelelően. A turizmust szolgáló, különböző kategóriájú szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a már meglévők bővítése, korszerűsítése. A jelenlegi szálláshelyek felújítása, esetlegesen magasabb kategóriába való sorolása. Új szálláshelyek kialakítása a sátorozó helytől kezdve a gyermek és ifjúsági táborokon keresztül a falusi szálláshelyeken át a kis ágyszámú szállodákig. A megoldási javaslat kapcsolódik a 700-as, 713-as és 2650-es HPME-khez.Támogatás 60 000 €-ig vehető igénybe.”

▪ „Bővül a szolgáltatások köre és színvonala, 5%-kal növekszik a vendégek és a vendégéjszakák száma. A komplex projekt lévén gyermekeink rendezett településen, megfelelő minőségű szálláshelyen tölthetik el szabadidejüket, minőségi oktatásban részesülnek.”

76




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

77



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, de

azzal együtt is létesíthető (nem mezőgazdasági jellegű) bemutatóhelyek kialakítása ahol az adott terméket elő lehet állítani, az adott turisztikai látványossághoz kapcsolódó anyagokat, eszközöket meg lehet ismerni. A működtetésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítése, a helységek berendezésének, felszerelésének támogatása. A működtetéshez szükséges inmateriális javak, eszközök beszerzésének támogatása.Támogatás 8 000 €-ig vehető igénybe.”


▪ „A szolgáltatások fejlesztésével, bővítésével az itt élők (pl.: iskolások is részt vehetnek egy ilyen programban valamely gazdánál, vállalkozónál) és az ide látogatók megismerkedhetnek a helyben megtermelt árúkkal, itt élő állatokkal, növényekkel, történelmükkel, felhasználási lehetőségeikkel. Egy komplex program keretében, aktív együttműködéssel kapják kézhez a kész termékeket, a tudást. A pályázati kiírást követően évente egy–két bemutatóhely létesül.”

Szektor

▪ „”8▪ „” ▪ „”

78



Szektor



79



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

80



Szektor



81

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






82

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Az országos és helyi védelem alatt nem álló

épületek, építmények átalakítását, bővítését felújítását, környezetüknek rendbetételét, közösségi vagy gazdasági célú funkciókkal, élettel való megtöltését szolgáló projektek támogatása. Az épületek helyreállításával, esetleg új funkcióval való megtöltésével és az építmények és azok környezetének felújításával jól szolgálják a helyi lakosságot, közösségeket, az ide látogatókat.Támogatás 60 000 €-ig vehető igénybe.”

Megoldási javaslat

▪ „Az elkövetkezendő időszakban csökken a kihasználatlan létesítmények száma, felújításukkal, akadálymentesítésükkel javul az épületek és környezetük állapota. Funkcióval való megtöltésük következtében a lakosság ellátására új szolgáltatások jelennek meg, összességében javul a településkép és a szolgáltatások minősége. 2010-től évente 5 épület, építmény felújításra kerül.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

83




2▪ „A közterületek, sétautak, parkok, kialakítását,

felújítását, funkcióval való bővítését, látvány és használati térelemek elhelyezését, forgalom-biztonságtechnikai berendezések elhelyezését szolgáló projektek támogatása, melyek keretében burkolatok, közterületen parkosítás, fásítás és virágosítás, funkcóval való bővülés valósulhat meg. Új közterületek létrehozásával, a meglévők rendbetételével, fejlesztésükkel, folyamatos gondozásukkal és tartalmas funkcióval való megtöltésükkel értékes, hasznos multifunkciós közterületek valósulhatnak meg.”

Megoldási javaslat

▪ „Növekszik (évente 10 %) az esztétikailag rendezett, vonzó faluképet szolgáló közterületek aránya, ezek új vagy bővített funkciókkal jobban szolgálják a közösségi célú hasznosításukat. A helyben lakók komfortérzete javul, a települések népességmegtartó ereje nő. Az idelátogató turisták szebb, vonzóbb környezetben tölthetik el szabadidejüket.”



Fejlesztési téma

84




3▪ „A természeti adottságoknak megfelelő, az

élővilágra is tekintettel lévő megfigyelőhelyek, tanösvények, tematikus utak, turista útvonalak, vízi útvonalak létrehozása, a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévők felújítása, akadálymentesítése. Ezen útvonalak tanösvényeinek megtervezése, kitáblázása, ezeket népszerűsítő kiadványok megjelentetése, folyamatos aktualizálása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 708-as, 705-ös, 6476-os, és a 716-os HPME-khez.Támogatás 15 000 €-ig vehető igénybe.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség teljes területét behálózó vízi, szárazföldi tanösvények-útvonalak jönnek létre melyek szinergiában vannak egymással. Bemutatják a teljes területünk élővilágát részben oktatási lehetőségként, részben turisztikai látványosságként. A komplex projekt lévén az információs pontok egy olyan korszerű hálózata alakul ki, melyekben az internetes adatbázisokon, és kiadványokon keresztül térségünk egyedülálló természeti szépségeit, épített örökségeinket, jó minőségű szálláshelyeinket, sokszínű kulturális életünket az idelátogatók megismerhetik.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

85




4▪ „Környezettudatos, környezetvédő

magatartást, szelektív hulladékgyűjtést elősegítő képzések, foglalkozások, versenyek támogatása mind az óvodai, iskolai és intézményeken kívüli oktatás keretein belül. Ezen kívül rendszeres szemétgyűjtési akciók támogatása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 2650-es, a 6-os, 701,713-as számú HPME-khez.”

Megoldási javaslat

▪ „Jobban fogunk figyelni életterünkre, környezetünkre. A környezettudatos nevelést a térség óvodáinak, iskoláinak legalább 50%-a beépíti a nevelési oktatási tervébe. Ezáltal csökken a térségünkben a környezetszennyezés mértéke. A felnövekvő nemzedék életmódja alapjaiban változik meg, környezettudatosabb, egészségesebb lesz.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

86




5▪ „A térség településeinek életében jelentős

szerepet játszó, az UMVP III tengelyének keretében nem támogatható, kulturális, történelmi örökségünk szempontjából is fontos, helyi és országos védettéget nem élvező azon épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése, esetleg funkcióbővítése, berendezése, akadálymentesítése, jelen kor követelményeinek megfelelő energetikai átalakítása. A környezetük rendbetételének, az ezekhez szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a helyi közösségek számára fontos, de nem védelem alatt álló felújított épületek elemek száma, rendezetté válik környezetük, a megközelíthetőségük biztosítható lesz. Javul a településkép, fenntartásuk gazdaságosabb lesz. Pályázat kiírását követően évente kb.: 2-3 projekt valósul meg.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

87




6▪ „A gazdák körében a hagyományokra épülő,

ökológiai gazdálkodásban fontos szemléletmódok elterjesztése fórumok,tanulmányutak szervezésével a fenntartható mezőgazdasági termelés jegyében. Pl: külföldi és hazai ökofarm, mintagazdaság látogatása. A fórumokon a gazdák közti kapcsolattartás, folyamatos konzultáció elősegítése annak érdekében, hogy a megtermelt áruknál a kínálat közelítsen a kereslethez.

▪ Közoktatási anyagba beemelése a térségi biogazdálkodási farmok látogatásával.”

Megoldási javaslat

▪ „Az ökológiai szemlélet teret nyer. Ezzel javul a környezeti egyensúly, csökken a környezetkárosító tevékenységek aránya.

▪ A képzéseken évente legalább 20 fő részt vesz a térségből.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

88




7▪ „A viziturizmust elősegítő építési és

infrastrukturális beruházások, eszközbeszerzések, az életmentéshez szükséges eszközök beszerzésének támogatása.Támogatás 20 000 €-ig vehető igénybe.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségbe érkező vízituristák száma a fejlesztést követő 2 év múlva 10%-al nő. A viziturizmus fejlesztésével áttételesen nő a falusi turizmus, az itt élők is szabadidejüket a festői környezetben lévő vízpartok mellett töltik.”



Fejlesztési téma

89




8▪ „A bel- és kültéri rendezvények és

programhelyszínek kialakítása, megfelelő minőségűvé tételének érdekében azokhoz szükséges eszközbeszerzések, szoftverek beszerzésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Az önkormányzatok és civil szervezetek, vállalkozások eszközállománya várhatóan 8%-kal nő. A bel- és kültéri helyszínek minősége 5%-kal javul. A saját tulajdonú eszközök alkalmazásával a helyi és térségi rendezvények száma és minősége nő, miközben a szervezők anyagi terhei nagymértékben csökkennek, ezért színesebb kínálat jelenik meg a "rendezvénypalettán".”



Fejlesztési téma

90




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

91




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

92

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

93Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/47 Kód: NyD-2-SzF-B-04 Sorszám: 4383Prioritás: Településfejlesztés

Intézkedés: Helyi szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Településeinken és településeink között kevés a biztonságos közlekedést szolgáló kerékpárút, a meglévők nem teremtenek összefüggő kapcsolatot a térségünk két legtávolabbi pontja között.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányos kerékpárút hálózat miatt a kerékpáros turizmus elkerüli a vidékünket, e fejlesztés nagyban elősegítené a térségbe látogatók számának növelését, helyi turisztikai vállalkozások fejlődését és a foglalkoztatás növelését.

Probléma/ lehetőség

▪ Kerékpárutak építése egy, két három számjegyú belterületi utak mentén és négy, öt számjegyű külterületi utak mentén.Megoldási javaslat

▪ A kerékpárúthálózat fejlesztésével megteremtődik annak lehetősége, hogy az emberek a rövid távú helyváltoztatási igényüket kerékpárral oldják meg biztonságos körülmények között. A határon belépő túrista kerékpáron körbejárhatja térségünk településeit. 2013-ra térségünk kb. 60 km új kerékpárút szakasszal gazdagodik.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 770654 EUR ▪ Önkormányzatok 80%

6250000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 5000000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 38533 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/47 Kód: NyD-2-SzF-B-04 Sorszám: 4383

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Nagybajcs, Püski, Rajka, Újrónafő, Vámosszabadi, Várbalog, Vének

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 2/47 Kód: NyD-2-GF-1-02 Sorszám: 7Prioritás: Településfejlesztés


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein hiányosak, vagy nem teljes körűek az emberi-, családi-, és közösségi szolgáltatások. A meglévő egészségügyi, sport- és szabadidős, szociális, kommunális (pl. temetői szolgáltatás), információs és szolgáltató terek ellátási szintje, színvonala nem kielégítő, kívánnivalót hagy maga után.

Helyzet/ adottság

▪ A településen jelenleg igénybe vehető szolgáltatások minősége nem kielégítő, nem a mai kornak megfelelő színvonalú, de nagyon sok szolgáltatást nem is tudunk helyben elérni. A hiányzó és nem megfelelő helyi szolgáltatások rontják az itt élők életminőségét, színvonalas ellátását, hosszútávon ezáltal csökken a település lakosságmegtartó képessége


▪ A helyi, különféle szolgáltatásokat biztosító épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése. A szolgáltatások eléréséhez, működtetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése, eszközbeszerzés a helyi/országos védelem alatt nem álló épületekben.

Megoldási javaslat

▪ A szolgáltatások fejlesztésével komfortosabb, élhetőbb és szerethetőbb környezet alakul ki, amely az alapvető emberi, családi és közösségi szükségletek minél szélesebb és jobb színvonalú kielégítését szolgálja. A tervezési időszak végére a térségben évente legalább 2-3 db megfelelő minőségű szolgáltatás elérhetésének a lehetőségét biztosítjuk. Az életminőség javulásával a település népességmegtartó ereje nő, az elvándorlás csökken.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása






▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 85000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 80%

▪ Egyházak 80%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR


Allokáció

Megoldási javaslatok 2/47 Kód: NyD-2-GF-1-02 Sorszám: 7


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 3/47 Kód: NyD-2-GF-A-02 Sorszám: 2901Prioritás: Településfejlesztés


Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Térségünk lakosságának körében igény van a helyben előállított zöldségre, gyümölcs és egyéb élelmiszeripari termékekre, kiskereskedelmi árukra, virágokra. Jelen vannak a településeken az olyan őstermelők, mikrovállalkozók akik saját termékeiket helyben szeretnék értékesíteni. Erre sok esetben nincsen lehetőségük, ezért a termékeiket nehezen tudják eladni.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben megtermelt mezőgazdasági, otthon előállított kiskereskedelmi termékek étékesítése sok esetben a megfelelő értékesítési helyek hiánya miatt megoldatlan. Ezért a vállalkozó, gazda sem tudja megfelelően eladni a helyben megtermelt, előállított áruját, és a vevő sem tudja megvenni az általa kiválasztott termékeket. Szükség van megfelelő elárusító helyek kialakítására ahhoz, hogy a termékek eljussanak a vevőkhöz


▪ Településeken, közel az előállítás helyszínéhez a megfelelő árusító helyek, piacok kialakítása, a meglévők fejlesztése. A hozzájuk tartozó infrastruktúra kialakításának támogatása, üzlethelységek felújítása, kialakítása, akadálymentesítése a berendezésükhöz szükséges eszközbeszerzések, szoftverek támogatása.Támogatás 16 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A fejlesztés eredményeként a helyi termékek értékesítése ott valósul meg ahol szükség van rá a lehető legkisebb ráfordítással. Ezzel előtérbe kerül a helyi termékek előállítása, értékesítése és fogyasztása. Ennek hatására erősödik a termelői kedv, javul a megélhetés, nő a megelégedettségi szint. A pályázat eredményeként évente 3-4 értékesítő hely alakul ki. Hosszútávon ez javítja a település lakosságmegtartó képességét.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 3/47 Kód: NyD-2-GF-A-02 Sorszám: 2901


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ ÚMVP, de nem LEADER







▪ Aprófalvas településeinken a közösségi szolgáltatások hiányosak. A gyerekek felügyelete az óvodai-, általános iskolai tanítás után nehézkes, ha a szülő még dolgozik vagy hivatalos ügyeit intézi. Egyes településeken hiányzik az óvodai, bölcsödei szolgáltatás is. A fiatal anyák nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Ez a probléma elősegíti a fiatal kisgyermekes családok elvándorlását.

Helyzet/ adottság

▪ Alternatív gyermekfelügyeletre alkalmas tér több településen is rendelkezésre áll. Állástalan, ill. félállásban lévő pedagógusok rendelkezésre állnak.


▪ Települési, vagy mikrotérségi rendszerű családi napközik szervezése a 20 hetes-14 éves korú gyermekek számára. A működtetéshez szükséges helyiségek ki/átalakítása. A tanulást és a szabadidő hasznos eltöltését segítő eszközök beszerzése.

Megoldási javaslat

▪ Min. 5 alternatív gyermekellátást biztosító szolgáltatás feltételeinek kialakítása és beindítása. Csökken a munkanélküliség és az aprófalvas településekről az elvándorlások száma.

Várható eredmény






▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 5000 EUR ▪ Önkormányzatok %

20000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 60%



▪ Természetes személyek 60%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Településeinken élő lakosság sportolási lehetősége korlátozott. Sportegyesületek alakultak, de eszközellátottságuk hiányos, ezért aktív részvételük a sportrendezvényeken nehézkes. Tehetséges fiatal sportolók és az utánpótlás nevelése, edzése nem kielégítő. A lakosság egészségi állapota nagyon rossz.

Helyzet/ adottság

▪ Ennek megoldása elsőszámú kérdés kell legyen. A sport területének fejlesztése a fiatalok helyben maradását is elősegíti.Probléma/ lehetőség

▪ Egészségtudatosabb életmódhoz kapcsolódó programok, akciók, rendezvények támogatása. Meglévő eszközök fejlesztése. Kivéve a természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenységek (pl.: terepmotor, quad, downhill terepkerékpározás,jet ski).

Megoldási javaslat

▪ A sportolási lehetőségeket biztosító rendezvények, eszközbeszerzések a lakosság egészségtudatosabb magatartását elősegíti.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 6/47 Kód: NyD-2-SzF-B-05 Sorszám: 4418Prioritás: Településfejlesztés

Intézkedés: Épített örökség védelme, hasznosítása


▪ Történelmi és kulturális értékeink megóvása nem történt meg az elmúlt évtizedekben, kevés az ezekkel kapcsolatos turisztikai célú fejlesztés.

Helyzet/ adottság

▪ Megvédendő értékeink rossz állapotban vannak, nincsenek kialakítva a látogatóbarát szolgáltatások, fejlesztések, nem végeztek rajtuk energiahatékony működést biztosító beruházásokat.


▪ Örökségvédelmi szempontból fontos védett épületek, objektumok felújítása, rendezvényhelyszínek kialakítása, infrastruktúrális fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Az elkövetkezendő 4 évben 3 kulturális értéket képviselő objektum megújul, látogatóbarát szolgáltatásokat biztosít, valamint 2 rendezvényhelyszín infrastruktúrális fejlesztése történik meg.

Várható eredmény


Forrás ▪ NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 7/47 Kód: NyD-2-SzF-1-12 Sorszám: 4214Prioritás: Településfejlesztés


Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség településeinek életében jelentős szerepet játszó kulturális, történelmi örökségünk szempontjából is fontos, de nem védett épületek, építmények nincsenek jó állapotban, állaguk leromlott, fenntartásuk a szerkezetek elavultsága miatt magas. Megközelíthetőségük akadálymentes módon nem megoldott, ezek miatt a épületek, építmények nem hasznosíthatóak hatékonyan.

Helyzet/ adottság

▪ Az épített örökséghez tartozó épületek, építmények, szobrok, fogadalmi szobrok, harang, ill. toronyóra, ezeket működtető eszköz, keresztek, stb. Állaguk a folyamatos karbantartás hiányában egyre romlik, félő, hogy egy részük nem marad fenn az utókor számára. A hozzájuk elvezető, őket ellátó infrastruktúra rossz állapotú, fenntartásuk gazdaságtalan.


▪ A térség településeinek életében jelentős szerepet játszó, az UMVP III tengelyének keretében nem támogatható, kulturális, történelmi örökségünk szempontjából is fontos, helyi és országos védettéget nem élvező azon épületek, építmények belső felújítása, korszerűsítése, esetleg funkcióbővítése, berendezése, akadálymentesítése, jelen kor követelményeinek megfelelő energetikai átalakítása. A környezetük rendbetételének, az ezekhez szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a helyi közösségek számára fontos, de nem védelem alatt álló felújított épületek elemek száma, rendezetté válik környezetük, a megközelíthetőségük biztosítható lesz. Javul a településkép, fenntartásuk gazdaságosabb lesz. Pályázat kiírását követően évente kb.: 2-3 projekt valósul meg.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 7/47 Kód: NyD-2-SzF-1-12 Sorszám: 4214


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 8/47 Kód: NyD-2-SzF-A-07 Sorszám: 7265Prioritás: Településfejlesztés


Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A Szigetköz, a Hanság és a Mosoni-sík nagyon gazdag a természeti és történelmi látnivalókban, örökségekben. Nagyon sok fa, fasor, füzes, növényritkaság (pl. lipóti és kimlei gesztenyesor, hédervári Árpád-fa, bodaki botló füzes, stb.), láp, tó található a térségben. Továbbá jelentős számú műemlék, illetve helyi védelem alatt álló épület, épületegyüttes és építmény is található környezetünkben. Ezekről sajnos még a közvetlen közelben élő lakosság sem rendelkezik megfelelő információkkal, védelmük, hosszú távú fenntarthatóságuk sem biztosított.

Helyzet/ adottság

▪ Értékeinket meg kell védeni a jövő nemzedék számára, rossz állapotban vannak, érdektelenné váltak. A műemlékek, a helyi védelem alatt álló építmények már nyilvántartásban vannak, megtettük az első lépést fenntartásuk érdekében. Sokan veszik bele a rendezési tervükbe a tájképek védelmét, jelölik a tervekben a védelemre szánt területeket. Ezzel lehetőséget adva arra, hogy beépüljenek a települések életébe.


▪ A helyi és az országos védelem alatt álló épületek és építmények felújításának, akadálymentesítésének ösztönzése, a körülöttük lévő zöldfelületek rekultivációja. A létesítmények látogathatóvá tétele. A területen lévő természeti és történelmi értékeink helyreállítása, környezetük rendbetétele, rehabilitációja. Elérhetőségük, megközelíthetőségük biztosításának támogatása. A fenti fejlesztésekhez kapcsolódó identitástudat fejlesztését, megőrzését, a környezettudatos viselkedési mód elősegítését kezdeményező intézkedések támogatása.Támogatás 21 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ Természeti értékeink feltárulnak, az épített örökségünk, műemlékeink mindenki számára láthatóvá és megismerhetővé válnak. A projekt indításától számított 1 éven túl, évente legalább 2 db védett hely felújítását, rekultivációját tudjuk elvégezni, a látogatók számára megnyitni.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 8/47 Kód: NyD-2-SzF-A-07 Sorszám: 7265


Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 9/47 Kód: NyD-2-SzF-5-01 Sorszám: 7133Prioritás: Településfejlesztés



▪ A térségben élők és a döntéshozók, fenntartók kapcsolata helyi/térségi kulturális örökséggel formális, eseti, felszínes, alkalmi jellegű. A kulturális örökségben rejlő lehetőségek nincsenek megfelelően kiaknázva.

▪ Aktív, de nehézkesen működő kulturális civil szervezetek forrás és kapacitás hiánya.

Helyzet/ adottság

▪ Sok „falumúzeum” és helytörténeti gyűjtemény van, de nincs a térségben olyan, amelyik muzeális intézmény státuszban volna (állami kulturális támogatásoktól való elesés pl. TÁMOP, NKA.) Nincs olyan "kulturális út", amely mentén az épített örökség, a falumúzeumok elhelyezhetők volnának, ami biztosítaná hosszútávon a fenntarthatóságot, melyeket a turisták és az iskolások tervszerűen, programsorozat-szerűen használhatnának.


▪ Ernyőszervezet kialakítása a térségben működő falumúzeumok, helytörténeti gyűjtemények, kulturális civil szervezeteket összefogására. Csak partnerségben kialakított projekt támogatása

▪ Az ernyőszervezeten belül min. muzeológiai/művelődésszervező/múzeumpedagógiai/restaurátori szolgáltatás igénybevétele.▪ Új vagy már meglévő egyesület, alapítvány, nonprofit kht., stb. létrehozása, munkaszervezet kialakítása▪ Az üzemeltetők, fenntartók részére ismeretterjesztő jellegű műhelymunkák, csapatépítés szervezése, bemutatva a kortárs muzeológiai

projekteket: Muzeománia, MaDok, Múzeumot Mindenkinek, DHD (Dráma-Helytörténet-Disputa), TÖF (több-tantárgyú örökség-feldolgozás), stb.: nyitottság, kompromisszum-készség kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A falumúzeumokból egy külön tulajdonosokkal, fenntartókkal, üzemeltetőkkel is rendelkező, de egységes hálózati intézmény kialakítása, amely alkalmas az önálló entitásként való megjelenésre is (múzeumi pályázatokon pályázni, pl. NKA, NKÖM) nyitottság, kompromisszumkészség: hajlandóság a szakmai területi elválasztásra (egyik településn csak raktárt biztosít, másik csak kiállítóhelyiséget…)

▪ Falumúzeumok jelentőségének felértékelődése a helyi lakosság körében. Falumúzeumok szerepének felértékelődése a turizmusban („kulturális út”, programcsomag kialakítása, ökoturisztikai B-terv: esőnap, stb.) Aktív részvétel, együttműködés a helyi iskolákkal.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések





Intézkedés: Településkép javítás


▪ Településeinken 80%-os arányban vannak olyan közterületek (nem utak mentén lévő járdák,sétautak, parkolók), parkok, zöldterületek, fasorok, stb. amelyek állapota, esztétikai képe rontja a település arculatát, megjelenését. Állapotuk miatt korlátozott a közösségi célú használatuk is.

Helyzet/ adottság

▪ A rendezetlen, gondozatlan, funkció nélküli területek rontják a faluképet, akadályozzák a közösségi célú hasznosításukat. A rossz állapotú gyalogutakon való közlekedés balesetveszélyes, a segítésggel élők közlekedését lehetetlenné teszi. A járdák, útszakaszok rossz irányba való lejtésük miatt a víz a házakra folyik, rontja azok állapotát is.


▪ A közterületek, sétautak, parkok, kialakítását, felújítását, funkcióval való bővítését, látvány és használati térelemek elhelyezését, forgalom-biztonságtechnikai berendezések elhelyezését szolgáló projektek támogatása, melyek keretében burkolatok, közterületen parkosítás, fásítás és virágosítás, funkcóval való bővülés valósulhat meg. Új közterületek létrehozásával, a meglévők rendbetételével, fejlesztésükkel, folyamatos gondozásukkal és tartalmas funkcióval való megtöltésükkel értékes, hasznos multifunkciós közterületek valósulhatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ Növekszik (évente 10 %) az esztétikailag rendezett, vonzó faluképet szolgáló közterületek aránya, ezek új vagy bővített funkciókkal jobban szolgálják a közösségi célú hasznosításukat. A helyben lakók komfortérzete javul, a települések népességmegtartó ereje nő. Az idelátogató turisták szebb, vonzóbb környezetben tölthetik el szabadidejüket.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Településkép javítás


▪ Térségünk településeinek egy részén pl. Újrónafő, Dunaszeg, Kimle, Püski, Kisbodak, Vámosszabadi stb. kihasználatlanul vagy csak részlegesen kihasználtan, funkció nélkül állnak épületek, építmények pl. egykori intézmények, szobrok, régi vizi létesítmények , ezért állaguk fokozatosan romlik, rontják a települések összképét.

Helyzet/ adottság

▪ A kihasználatlan, funkció nélküli jelenleg is már leromlott állapotú épületek, építmények környezetükre is negatív hatást gyakorolnak, a települések összképét zavarják. A látvány nagyban kihat a lakosság életérzésére, "szépérzékére". A látogatók és a turisták számára nem nyújt vonzó képet, a település lakosságmegtartó képességét is befolyásolja.


▪ Az országos és helyi védelem alatt nem álló épületek, építmények átalakítását, bővítését felújítását, környezetüknek rendbetételét, közösségi vagy gazdasági célú funkciókkal, élettel való megtöltését szolgáló projektek támogatása. Az épületek helyreállításával, esetleg új funkcióval való megtöltésével és az építmények és azok környezetének felújításával jól szolgálják a helyi lakosságot, közösségeket, az ide látogatókat.Támogatás 60 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ Az elkövetkezendő időszakban csökken a kihasználatlan létesítmények száma, felújításukkal, akadálymentesítésükkel javul az épületek és környezetük állapota. Funkcióval való megtöltésük következtében a lakosság ellátására új szolgáltatások jelennek meg, összességében javul a településkép és a szolgáltatások minősége. 2010-től évente 5 épület, építmény felújításra kerül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Települési infrastruktúra fejlesztése


▪ A térség településeinek nagy részén lévő játszóterek felújításra, korszerűsítésre szorulnak a jelenleg érvényben lévő szabványoknak megfelelően.Több helyen új, korszerű játszótér kialakítására van szükség.Az ifjúság számára kevés a megfelelő közösség és szabadidőtér.

Helyzet/ adottság

▪ Forráshiány miatt nincs elegendő játszótér,kalandpark,szabadidőtér, a meglévők nem szabványosak, balesetveszélyesek. Új szabványos közösségi szabadidőterek kialakítására, meglévők előírás szerinti korszerűsítésére van szükség, hogy gyermekeink biztonságosan játszhassanak, anélkül, hogy veszélyeknek legyenek kitéve.


▪ A településeken kültéri korszerű játszóterek, szabadtéri kalandpark, szabadidőterek kialakítása, felújítása, meglévők korszerűsítése, amely helyi, térségi kivitelező által megvalósítandó, de maximum 26 000 Euro-ig. A megoldási javaslat kapcsolódik a 700-as, 6-os és 2650-os HPME-khez.Támogatás 26 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A szabványoknak is megfelelelő játszóterek száma legalább 20%-al nő a térségben. A komplex projekt lévén gyermekeink rendezett településen, megfelelő minőségű szálláshelyen tölthetik el szabadidejüket és mellete minőségi oktatásban részesülnek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 13/47 Kód: NyD-2-GF-B-02 Sorszám: 4405Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Innovatív helyi munkahelyek létrehozása

Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Hazánkon keresztül áthaladó hatalmas közúti áruszállítás jelenik meg az utakon.Helyzet/ adottság

▪ A nagyszámú, közúti közlekedésben részt vevő nemzetközi áruszállító terheli a közútakat igényli a logisztikai szolgáltatásokat, terheli környezetünket.


▪ Környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztése, melyek a szolgáltatások bővítését és minőségi javítását biztosítják a KKV-k számára.

Megoldási javaslat

▪ A komplex szolgáltatásokat nyújtó logisztikai központok eredményeként a KKV-k versenyképessége javul.Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése









Allokáció

Megoldási javaslatok 13/47 Kód: NyD-2-GF-B-02 Sorszám: 4405


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 14/47 Kód: NyD-2-GF-B-01 Sorszám: 4399Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő információs és kommunikációs technológiákkal, melyek piaci érzékenységüket, piacra jutásukat és hatékonyságukat növelnék.

Helyzet/ adottság

▪ A megfelelő információs-kommunikációs technológia hiánya miatt a kereskedelmi kapcsolatok korlátozottak, innovatív fejlődésük nem biztosított. A versenyképességük ezen eszközök bevezetésével és alkalmazásával növelhető.


▪ Elektronikus kereskedelmi üzleti rendszert biztosító informatika bevezetésének támogatása. Elektronikus szerződéskötés, fizetési módok, számlázás rendszerének kialakítása. Virtuális bevásárlóközpont és ügyfélszolgálati szolgáltatás beindítása

Megoldási javaslat

▪ A KKV- szektor versenyképessége 20%-kal nő.Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért









Allokáció

Megoldási javaslatok 14/47 Kód: NyD-2-GF-B-01 Sorszám: 4399


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 15/47 Kód: NyD-2-GF-A-04 Sorszám: 8Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése



▪ Térségünk helyi vállalkozásainak egy része gazdaságilag nem versenyképes, ez megmutatkozik a technikai és technológiai színvonal elavultságában. A szakképzett munkaerő-utánpótlás nem biztosított. A fejlesztések elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák meg.

▪ A térségünkben nincsenek a vállalkozások indítását, működtetését segítő, innovatív megoldásokon alapuló szolgáltatóházak, megoldási módszerek.

Helyzet/ adottság

▪ A forráshiány és a költséges technikai fejlesztések akadályozzák az előrelépést.▪ Az innovatív megoldások hiánya gyengíti a vállalkozások indításának, működtetésének lehetőségét, a legkorszerűbb technológiákhoz való

hozzáférést, a magas hozzáadott értékű tevékenységek terjedését, gyengíti a vállalkozások versenyképességét.A vállalkkozások nem alkalm,aznak környezetkímélő technológiákat, ezzel növelve a környezeti terhelést.


▪ A modern berendezések beszerzésének, fejlett, környezetkímélő technológia alkalmazásának támogatása.Új épület építése, épületfelújítás, környezetirányítássi - és minőségbiztosítási rendszer bevezetése, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. Ösztönözni kell az innovatív megoldások meghonosítását. Továbbá a vállalkozások technológia-fejlesztését célzó kapcsolatrendszerének, együttműködési körének szélesítését.Támogatás 40 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások versenyképessége erősödik, a térség foglalkoztatási helyzete javul, a térség vállalkozói nem „követőek” lesznek, hanem „meghatározóak”.

▪ A fejlődőképes vállalkozások technikai, technológiai felzárkózása piaci stabilitást és új munkahelyeket eredményez.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 16/47 Kód: NyD-2-GF-1-03 Sorszám: 9Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Helyi termékek előállítása, piacra segítése


▪ Térségünkben nagy lehetőségek rejlenek a helyi termékek előállításában. Az ehhez szükséges, még meglévő tradíciók, szaktudás, helyi adottságok, minőségi alapanyagok (zöldség, gyümölcs, tej, hús …) rendelkezésre állnak. Az ezekből készült élelmiszerekre, hagyományőrző kézműves termékekre a fizetőképes kereslet rendelkezésre áll, de a megtermelt árukat nem tudják a vállalkozók eladni mert az ismeretségük alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben megtermelt termékek minőségileg kiválóak, de a keresletük mégis alacsony, nem lehet őket gazdaságosan eladni, mivel azokat csak szűk körben ismerik. A globalizmus hatására a fogyasztók nem a helyben előállított termékeket vásárolják, hanem a jellegtelen külföldi árukat fogyasztják mert azokat jobban, erőteljesebben reklámozzák.


▪ A fogyasztók figyelmének a felkeltése a helyi termékek iránt. A helyi specialitások támogatása, egységes, a térségre jellemző márkanév kialakítása. A vállalkozók, kistermelők, egyéb terméket előállítok részére lehetőséget biztosítunk a saját, egyedi márkanevének, promóciós anyagának elkészítésére, annak levédésére. A termékeknek a hazai és nemzetközi vásárokon való megjelenésére, a márkanévvel ellátott termékek reklámozására, a márkanév használatát lehetővé tévő rendszer kifejlesztése, kidolgozása és működtetése. A helyi termelők hálózatának kialakítása. Közös piactér kialakítása- nem beruházás jellegű- weblap, arculat, marketing, közös megjelenés rendezvényeken. Egységes márkanév kialakítása, az egyedi termelői, szolgáltatói arculat mellé. Pl.: Szigetközi élelmiszerlogó mellett a termelő saját arculata is szerepelhet.

Megoldási javaslat

▪ Egyre több helyi márkanéven ismert termék kerül piacra. A marketing hatására a térség fogyasztói szokásaiba beépül a helyi termékek vásárlása. Mindez munkalehetőséget, bevételt, az egyénnek társadalmi hasznosságot és a helyi kötődés megerősödését jelenti.1-2 új márkanév jelenik meg a piacon. A kialakult arculat egységesen fog megjelenni több vállalkozó által különféle vásárokon.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 17/47 Kód: NyD-2-SzF-3-02 Sorszám: 702Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Vállalkozási ismeretek terjesztése

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben lévő szakképző iskolák kínálata nem felel meg a helyi foglalkoztatók igényeinek. A kikerülő szakmunkások képzettségi szintje alacsony, illetve nem a keresletnek és a piaci igényeknek megfelelő. A vállalkozások, kiváltképp az induló vállalkozások csak hosszú utak megtétele árán férhetnek hozzá a korszerű vállalkozási ismeretekhez.

Helyzet/ adottság

▪ A nem piacképes végzettséggel kikerülő fiatalok elhelyezkedése a munkaerőpiacon nehézkes, ezért sok a pályakezdő munkanélküli. A fiatalok egy idő után megélhetésük érdekében kénytelenek nem a képesítésüknek megfelelő, alulfizetett munkalehetőségeket elfogadni, vagy a térségből elvándorolni. Megszerzett szaktudásukat egyből külföldre viszik kamatoztatni.

▪ A vállalkozók ismeretek hiányában alacsonyabb szinten tudják vállalkozási tevékenységüket optimalizálni, fejleszteni.


▪ A helyi foglalkoztatók, szakmai szervezetek által szervezett tanfolyamok, ÚMVP III-ból nem támogatható helyi, speciális képzések, hiányszakmák támogatása. Továbbá a köztük lévő együttműködés, koordináció elősegítése, hogy működjenek együtt helyi szakmai képzések szervezésében és vállalkozási ismeretek terjesztésében. Együttműködés kialakítása a szakiskolákkal, térségi munkaügyi központokkal. Csak olyan projektek támogathatók, amelyben a résztvevő az oktatás után 2 évig a térségben vállal munkát. További feltétel, hogy jelen intézkedésre a térségben székhellyel rendelkező szervezet nyújthat be kérelmet, előny, ha az oktató térségünkben állandó lakhellyel rendelkezik.

Megoldási javaslat

▪ A szervezett képzések következtében a képző intézményekből kikerült fiatalok helyi foglalkoztatásának nagyobb lesz az esélye. A képzésük során szerzett ismeretek segítségével bátrabban kezdenek vállalkozásba, hosszú távra megalapozzák a térség munkaerő-piaci stabilitását.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés




Megoldási javaslatok 18/47 Kód: NyD-2-SzF-3-03 Sorszám: 7124Prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Vállalkozási ismeretek terjesztése


▪ Vállalkozások üzemeltetőinek és dolgozóinak szakmai- és nyelvi ismeretei hiányosak. Sokszor egy egyszerű számlakiállítás is gondot okoz. Kapcsolatfelvétel a külföldi turistákkal a kézzel-lábbal mutogatás szintjén megáll.

Helyzet/ adottság

▪ Szakmai és nyelvi képzéseken való részvétel.Probléma/ lehetőség

▪ A vállalkozás beindításához és fenntartásához szükséges ismeretek megszerzésének (adó, pénzügyi, nyelvi, …) támogatása. Vállalkozói tanácsadás beindítása, ami a térség vállalkozóinak igényeire alapozna.

Megoldási javaslat

▪ Működőképes, magabiztos vállalkozások száma nő. Külföldi vendégek elégedettsége növekszik.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 19/47 Kód: NyD-2-SzF-B-03 Sorszám: 4414Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ Térségünkből hiányzik az összehangolt, programszerű turisztikai szolgáltatás, mely az idelátogatóknak természeti értékeken alapuló, azokat bemutató, aktív időtöltést biztosít.

Helyzet/ adottság

▪ Kevés a forrás, nem történtek természetvédelmi területek látogathatóságát elősegítő fejlesztések, nem kerültek kialakításra mindenki által hozzáférhető téma- és kalandparkok.


▪ Pályázati forrás bevonásával természeti értékeken alapuló, természeti értékeket megismertető turisztikai szolgáltatások kialakítása, szabadidő aktív eltöltését biztosító téma-kalandparkok, szabadidőparkok, víziturizmus fejlesztése fürdés, evezés céljára.

Megoldási javaslat

▪ Tervezési időszak végére 2 kalandpark, 3 természetvédelmi megfigyelőhely és 1 viziturizmust szolgáló fürdőhely és csónakázó hely épül ki.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 20/47 Kód: NyD-2-GF-A-03 Sorszám: 6Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térségben jelentős az idegenforgalom, sok szolgáltató működik. A szolgáltatások minősége nem felel meg a mai kor követelményeinek, hiányos, elavult (kölcsönzők, kempingek, szociális helyiségek, stb.), felújításra szorul. A szolgáltatók nem tudják teljesíteni a kereslet igényeit sem mennyiségileg, sem minőségileg.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi szolgáltatásaink túlságosan egysíkúak, nem elégítik ki az egyre növekvő, többfajta igényt. A vállalkozók eszközparkja, infrastruktúrája hiányos és/vagy leromlott állapotú. Lehetőségünk a hiányzó szolgáltatások kiépítésében, felújításában, kínálat bővítésében rejlik.


▪ A turisztikai szolgáltató egységek építése, felújítása, hiányzó elemeinek pótlása, akadálymentesítése a mai kor szellemének megfelelően. A turizmust szolgáló, különböző kategóriájú szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a már meglévők bővítése, korszerűsítése. A jelenlegi szálláshelyek felújítása, esetlegesen magasabb kategóriába való sorolása. Új szálláshelyek kialakítása a sátorozó helytől kezdve a gyermek és ifjúsági táborokon keresztül a falusi szálláshelyeken át a kis ágyszámú szállodákig. A megoldási javaslat kapcsolódik a 700-as, 713-as és 2650-es HPME-khez.Támogatás 60 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ Bővül a szolgáltatások köre és színvonala, 5%-kal növekszik a vendégek és a vendégéjszakák száma. A komplex projekt lévén gyermekeink rendezett településen, megfelelő minőségű szálláshelyen tölthetik el szabadidejüket, minőségi oktatásban részesülnek.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 21/47 Kód: NyD-2-GF-1-04 Sorszám: 2629Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térségben jelentős az idegenforgalom, a kempingek száma növekszik, de egyelőre kevés falusi porta működik. A magyar és szlovák turisták aránya megnövekedett, akik az olcsó, de jó minőségű szálláshelyeket igénylik. A szolgáltatások minősége nem felel meg a mai kor követelményeinek, hiányos a kínálat. Nincsen elég kölcsönözhető kerékpár, csónak, túrafelszerelés. A szolgáltatók nem tudják teljesíteni a kereslet igényeit sem mennyiségileg, sem minőségileg.

Helyzet/ adottság



▪ Kempingek és falusi vendégházak, vendégasztalok (2 és 3 napraforgós minősítésűek is) kínálati elemeinek bővítése érdekében az eszközbeszerzések és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, valamint fenntartásukhoz, nyomon követésükhöz szükséges immateriális javak támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Bővül a szolgáltatások köre és színvonala, 5%-kal növekszik a vendégek és a vendégéjszakák száma.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Jelentős természeti és épített értékekkel rendelkezünk, melyeket nem tudnuk a megfelelő hatékonysággal a keresletnek megfelelően bemutatni. A térség települései által szervezett szabadidős szolgáltatásokat, programokat, rendezvényeket, látványosságokat az egyes szervezetek, illetve rendezők koordinálatlanul propagálják. Nincsen egységes kínálati rendszerünk, melyből az itt élők és az ide látogatók kiválaszthatják hogyan szeretnék eltölteni a szabadidejüket.

Helyzet/ adottság

▪ Nagyon sok program, szálláshely, természeti és épített látványosság található térségünkben. Ezek nincsenek rendszerezve, többségük csak szájhagyomány útján terjed. Nincsen olyan egységes információs rendszer, mely lehetővé teszi az idelátogatóknak és az itt élőknek az aktív szabadidő hasznos eltöltésének megtervezését mind jó illetve rossz idő esetére. Nincsen egy egységes stratégia és az azt mozgató munkaszervezet mely a térségben lévő rendezvényeket, programokat, stb. összefogja, rendszerezi.


▪ A helyi szinten megtalálható információs irodák, pontok tájékoztatást adnak, megoldási javaslatot biztosítanak a térségben lévő szálláshelyekről, látványosságokról, programokról. Ezeken a helyeken egységes módon rendszerezve megtaláljuk az itt lévő szálláshelykínálatot, az aktív időtöltést szolgáló megfigyelőhelyek, túraútvonalak, tanösvények helyi és elérési útvonalát. Mindezeket az információkat elektronikusan és papíralapon is elérhetjük, többnyelvű forrásokból gyűjthetjük össze. A szabadidős tevékenységeket összefogó információs pontok, irodák, a működésüket szolgáló infrastruktúra, szoftverek beszerzése és működtetése, ehhez szükséges kiadványok, bemutatóanyagok készítése és azok népszerűsítése belföldön és külföldön.. A megoldási javaslat kapcsolódik a 705-ös, 708-os, 716-os és a 719-es HPME-khez.

Megoldási javaslat

▪ Kistérségenként egy infopont kialakítása. A rendszerezett, egységes programajánlat létrehozásával egész éves, „időjárás független” szabadidő eltöltés lehetőségét tudjuk biztosítani.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben jelentős az idegenforgalom, sok turisztikai szolgáltató működik. A szolgáltatások minősége nem felel meg a mai kor követelményeinek, hiányos a kínálat. Nincsen elég kölcsönözhető kerékpár, csónak, túrafelszerelés. A szolgáltatók nem tudják teljesíteni a kereslet igényeit sem mennyiségileg, sem minőségileg.

Helyzet/ adottság



▪ A turisztikai szolgáltatók kínálati elemeinek bővítése érdekében az eszközbeszerzések és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, valamint fenntartásukhoz, nyomon követésükhöz szükséges immateriális javak támogatása.Támogatás 8 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben jelentős az idegenforgalom, a kempingek száma növekszik, de egyelőre kevés falusi porta működik. A magyar és szlovák turisták aránya megnövekedett, akik az olcsó, de jó minőségű szálláshelyeket igénylik. A szolgáltatások minősége nem felel meg a mai kor követelményeinek, hiányos a kínálat. Nincsen elég kölcsönözhető kerékpár, csónak, túrafelszerelés. A szolgáltatók nem tudják teljesíteni a kereslet igényeit sem mennyiségileg, sem minőségileg.

Helyzet/ adottság



▪ Kempingek és falusi vendégházak, vendégasztalok (2 és 3 napraforgós minősítésűek is) kínálati elemeinek bővítése érdekében az eszközbeszerzések és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, valamint fenntartásukhoz, nyomon követésükhöz szükséges immateriális javak támogatása.

Megoldási javaslat












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Nem tudjuk kihasználni természet adta értékeinket. A fiatalság egy része elvándorol, nem érzi "otthonának" lakhelyét. A turisták csak átutazóban vannak jelen.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkben jelentős az idegenforgalom, viszont a szolgáltatások minősége nem megfelelő. A szálláshelyek, kiszolgáló létesítmények nem tudják nyújtani az elvárásoknak megfelelő színvonalat. Továbbá a településeken lévő közterületek és azokon lévő játszóterek nem felelnek meg az uniós követelményeknek. Az itt élő gyermekek és fiatalok életviteléből, magatartásából is hiányzik a környezettudatosság a térséghez való ragaszkodás. Nem ismerik közvetlen környezetüket, nincs kötődésük, nem vigyáznakrá


▪ Élhetőbb környezet kialakítása. Településkép védelmi projektek megismertetése. Utcakép fejlesztés helyi lakosok összefogásával: csak önkormányzati tulajdonú mellékutcák területei, minimum 10 ingatlantulajdonos együttműködésével, 100-1000m2 között. Egységes utcaarculat építés.(pl.egységes házszámtábla) Akciók, rendezvények meghirdetése a rendezett utcaképek, pihenőrészek kialakítására (nem játszótér). Feltétel: helyi lakosok önkéntes részvétele a kivitelezésnél.

▪ Biztonságtechnikai eszközök elhelyezése.

Megoldási javaslat

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 26/47 Kód: NyD-2-SzF-1-10 Sorszám: 2650Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térség óvodáiban - iskoláiban, az ifjúság körében nagy igény mutatkozik a gyermekek - diákok táboroztatására, vándortáboroztatására, ahol megismerhetik a természeti környezet és épített örökség értékeit, népi hagyományokat. Kevés az olyan tábor, amely ezeket az igényeket ki tudja elégíteni.

Helyzet/ adottság

▪ Gyermekeink, a fiatalság nem kellően ismeri környezetünket. Szüleik elsősorban (aki megteheti) távoli tájakra viszik nyaralni őket, vagy aki nem teheti meg sajnos nem megy sehová. Így gyermekeink nem ismerik közvetlen környezetük szépségeit, természeti értékeit, kultúráját. Nem tudják, hogy térségünkben milyen népi mesterségek léteztek, így azok megőrzésére sem nyílik mód.


▪ Meglévő táborok, táborhelyek fejlesztése: tematikus táborok, helyszíneinek fejlesztése. Oktatási anyagok elkészítése a térség és az ország más részéből érkező érdeklődők számára, ahol megismerkedhetnek a helyi értékekkel, érdekességekkel. A megoldási javaslat kapcsolódik a 700-as, 713-as és 6-os HPME-khez.

Megoldási javaslat

▪ Környezetünket jobban megismeri a fiatalság, nagyobb lesz a szülőhelyhez való kötődésük, nő a helyben maradók száma. A térségben évente 10 tábor támogatásával nő a településeken élő fiatalok együttműködése. Jó, kiépített kapcsolatrendszer jön létre a hasonló érdeklődési körű fiatalok és az iskolák között. A tematikus táborok által a ma már kuriózumnak számító népi mesterségek újra felélednek. A komplex projekt lévén gyermekeink rendezett településen, megfelelő minőségű szálláshelyen tölthetik el szabadidejüket, minőségi oktatásban részesülnek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben jelentős az idegenforgalom, sok szolgáltató működik. A szolgáltatások minősége nem felel meg a mai kor követelményeinek, hiányos, elavult (kölcsönzők, kempingek, szociális helyiségek, stb.), felújításra szorul. A szolgáltatók nem tudják teljesíteni a kereslet igényeit sem mennyiségileg, sem minőségileg.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő szolgáltatók nem tudják a keresletet megfelelő minőségben és mennyiségben kielégíteni, nem olyan a kínálat amilyet a szolgáltatást igénybe vevők keresnek. Nincsenek nagyon olcsó szálláshelyek, un. kulcsos házak, vándortáboroztatásra alkalmas szálláshelyek, kevés a kemping és a falusi vendéglátóhely.


▪ A turizmust szolgáló sátorozó helyek, gyermek és ifjúsági táborok, vándortáborok, kulcsos házak, falusi vendéglátó helyek fogadóhelyeinek kialakítása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 708-as, 705-ös, 716-os és a 719-es HPME-khez.

Megoldási javaslat

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településein nagy hagyománya van a helyi jellegű tradicionális ételek készítésének. Pl.: ecetes hal, böllérleves, savanyú káposzta.Helyzet/ adottság

▪ Az élelmiszerek minősége kiváló, és a különféle tradicionális ételekre lenne kereslet más területekről is, de a bemutatására, kínálatára nincs kialakított infrastruktúra. A szigetközi és a nemzetiségi ételek megjelenése a térség éttermeiben, falusi vendégasztalokon a hagyományok ápolásához nagymértékben hozzájárulna.


▪ Turisták, helyi lakosok számára a tradicionális élelmiszerek bemutatóhelyének kialakítása, rendezvény, programsorozat keretében az éttermek, vendégfogadók, falusi vendéglátóhelyek bővítésével, fejlesztésével. A helyi hagyományos ételek felvétele a szolgáltatók étlapjára. Feltétel: min. 2 évig, min 2 étel rendszeres biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ Kialakul a tájegység gasztro-turizmusában érdekeltek hálózata, együttműködése. A tájjellegű ételek, élelmiszerek magas minőségben megmaradnak, továbbélnek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 29/47 Kód: NyD-2-SzF-B-06 Sorszám: 716Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai rendszer fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség települései között hiányzik a koordinált turisztikai együttműködés. A térség turisztikai marketingje, a szakmai érdekképviselete, összefogása és irányítása hiányos.

Helyzet/ adottság

▪ Nincs a térség turizmusának igazi gazdája, nincs, aki ellássa a turizmus irányítási és fejlesztési feladatait. Olyan tevékenységet kell megvalósítani, melynek célja a versenyképes és fenntartható turizmus rendszerének kialakítása és működtetése a térségben.


▪ A térség turizmus szereplőinek létre kell hozniuk a saját turizmusirányító szakmai szervezetüket, egy térségi turisztikai desztinációs menedzsmentet. A megoldási javaslat kapcsolódik a 708-as, 705-ös, 6476-os és a 719-es HPME-khez.

Megoldási javaslat

▪ A turizmus irányítását átveszik az érintettek, céljaik elérése érdekében összefognak, egymás partnereivé válnak. Hatékonyabb marketing végezhető, a vonzerők erősítik egymást, a térség egésze könnyebben eladhatóvá válik. 3 éven belül legalább egy szervezet alakul, amely térség több települését összefogva működik. Komplex projekt lévén az információs pontok egy olyan korszerű hálózata alakul ki, melyekben az internetes adatbázisokon, és kiadványokon keresztül térségünk természeti szépségeit, jó minőségű szálláshelyeinket az idelátogató megismeri.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 30/47 Kód: NyD-2-SzF-1-09 Sorszám: 705Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai rendszer fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A térségbe érkező látogatók keresik a természeti és épített értékekről, turisztikai kínálatról, programokról, szabadidő eltöltésének lehetőségéről, látnivalókról szóló kiadványokat, információs anyagokat. Forráshiány miatt mennyiségük nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ A térség belföldi és külföldi ismertsége nem megfelelő, nincs egységes marketingstratégia. Ezért térségünk nem tud elég koncentráltan megjelenni a turisztikai piacon. A szolgáltatók nem rendelkeznek elegendő forrással, tudással az önálló marketinganyag elkészítésére.


▪ A térséget bemutató többnyelvű, megfelelő mennyiségű-minőségű nyomtatott információs anyag kiadása, kisfilmek készítése, médiában való megjelenése, honlapok létrehozásának támogatása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 708-as, 6476-os, 716-os és a 719-es HPME-khez. Feltétel: csak többnyelvű, az összes települést felölelő kiadványok vagy minden településre egységes arculati kiadványok

Megoldási javaslat

▪ Létrejön a térség egységes marketingstratégiája, ezáltal könnyebben eladhatóvá válik. A projekt indítását követően 5 új kiadványcsalád születik, honlapok, kisfilmek jelennek meg. Komplex projekt lévén az információs pontok egy olyan korszerű hálózata alakul ki, melyekben az internetes adatbázisokon, és kiadványokon keresztül térségünk egyedülálló természeti szépségeit, épített örökségeinket, jó minőségű szálláshelyeinket, sokszínű kulturális életünket az idelátogató vendégek megismerhetik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományos mezőgazdasági és kézműves tevékenységek a turizmus szolgálatában


▪ A térségben kevés az olyan turisztikai vonzerő, vendéglő, falusi szálláshely, az alkalmi falusi-, agro-, lovas-, vadász-, erdei-, horgász, gasztroturisztikai szolgáltatások vegyes képet mutatnak. A felmérések alapján erre is volna kereslet mind a térség lakossága, mind a messzebbről érkező turisták felöl.

Helyzet/ adottság

▪ Tőke és infrastruktúra hiánya akadályozza ezen szolgáltatások kialakulását és fejlődését. Hiányzik az a szolgáltatás ahol a látogató részt vehet pl.: a répa kitermelésében, a feldolgozásában. Segédkezne a zöldségből előállított étel készítésénél, vagy a belőle készülő szobor alkotásánál. Szükség volna még az adott termékről szóló tájékoztatásra is, melyet a „szakács” a vendégnek elmesélhet. Ugyanez elmondható a lovas turistáról is, csak ott ő az állatot gondozza, részt vesz a napi életében.


▪ Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, de azzal együtt is létesíthető (nem mezőgazdasági jellegű) bemutatóhelyek kialakítása ahol az adott terméket elő lehet állítani, az adott turisztikai látványossághoz kapcsolódó anyagokat, eszközöket meg lehet ismerni. A működtetésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítése, a helységek berendezésének, felszerelésének támogatása. A működtetéshez szükséges inmateriális javak, eszközök beszerzésének támogatása.Támogatás 8 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A szolgáltatások fejlesztésével, bővítésével az itt élők (pl.: iskolások is részt vehetnek egy ilyen programban valamely gazdánál, vállalkozónál) és az ide látogatók megismerkedhetnek a helyben megtermelt árúkkal, itt élő állatokkal, növényekkel, történelmükkel, felhasználási lehetőségeikkel. Egy komplex program keretében, aktív együttműködéssel kapják kézhez a kész termékeket, a tudást. A pályázati kiírást követően évente egy–két bemutatóhely létesül.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/47 Kód: NyD-2-SzF-B-08 Sorszám: 4434Prioritás: Helyi természeti erőforrások kiaknázása, újrahasznosítás előnyben részesítése

Intézkedés: Megújuló energiaforrások hasznosítása


▪ Településeinken hagyományos energiahordozókat használnak az intézmények, gázt, fát, szenet. Ezek ára folyamatosan emelkedik.Helyzet/ adottság

▪ Az egyre dráguló hagyományos energiaforrásokkal nehezen lehet biztosítani a fűtést, energiaszolgáltatást. Korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre alternatív energiaforrás térségünkben, melynek kihasználására lehetőség van.


▪ Alternatív energiaforrások (nap, szél, geotermikus és megújuló energia) felhasználásával működési költség csökkentése.Megoldási javaslat

▪ Az épületek energiaszolgáltatásánál alternatív hőszolgáltató berendezések kiépítése, hő-és villamosenergia szolgáltató berendezések telepítése (pl. szélerőmű, napkollektor, vizierőmű, stb.)

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, kisléptékű infrastruktúra

Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 33/47 Kód: NyD-2-SzF-A-11 Sorszám: 715Prioritás: Helyi természeti erőforrások kiaknázása, újrahasznosítás előnyben részesítése

Intézkedés: Vízi közlekedés fejlesztése


▪ A Szigetköz – Mosoni-sík településeinek mindegyike rendelkezik vagy álló (természetes, mesterséges tavak), vagy folyó vízfelületekkel (Duna, Mosoni-Duna, Lajta). Így a falvakban adottak a viziturizmus objektív feltételei, azok kihasználásra várnak.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmus iránt az utóbbi években a kereslet egyre nő, de a szükséges infrastruktúra hiányos. Nincsenek kikötőhelyek, nem adottak a vízre szállás feltételei. Hiányoznak a feltételek a megfelelő tájékozódáshoz, az útjelző táblák, a folyamkilométert jelölő kövek. A vízpartokon kevés a pihenőhely, a megfelelő szociális blokk, a rendezvények környezetkímélő szociális blokk, a rendezvények lebonyolítására alkalmas hely.


▪ A viziturizmust elősegítő építési és infrastrukturális beruházások, eszközbeszerzések, az életmentéshez szükséges eszközök beszerzésének támogatása.Támogatás 20 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A térségbe érkező vízituristák száma a fejlesztést követő 2 év múlva 10%-al nő. A viziturizmus fejlesztésével áttételesen nő a falusi turizmus, az itt élők is szabadidejüket a festői környezetben lévő vízpartok mellett töltik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 34/47 Kód: NyD-2-GF-A-01 Sorszám: 1Prioritás: Természeti értékek védelme

Intézkedés: Természet fenntartható hasznosítása

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség több településén nagy igény mutatkozik a gazdaságokban a szerkezetváltásra a mezőgazdasági munkaerő életkor szerinti megoszlásának javítására, az itt megtermelt termékek árusítására. Hiányoznak a helyi tájspecifikus termékeket árusító piacok, a kereskedelemben sem lelhetőek fel ezek az áruk. A lakosság nehezen éri el a helyben megtermelt terményeket.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaságban elöregedett a vállalkozói réteg, a fiatal gazdák nem rendelkeznek a termékek előállításához szükséges megfelelő technológiákkal, termelési feltételekkel.

▪ Nincsenek például megfelelő fóliasátrak, öntözőrendszerek, stb. a primőr áruk megtermeléséhez. A termelők nem rendelkeznek a szükséges méretű, kisüzemet is ellátó kisgépparkkal.


▪ A helyi termék előállítását és a gazdálkodást segítő technológiák, innovatív megoldások, építések, épületfelújítások és a hozzájuk kapcsolódó eszközbeszerzések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a helyi termékek kínálata, megerősödnek a fiatal gazdálkodók, számuk hozzávetlőegesen 15%-kal nő.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Károlyháza, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Nagybajcs, Püski, Rajka, Újrónafő, Vámosszabadi, Várbalog, Vének





Megoldási javaslatok 35/47 Kód: NyD-2-SzF-4-01 Sorszám: 701Prioritás: Természeti értékek védelme

Intézkedés: Természet fenntartható hasznosítása


▪ A térségben az elmúlt 50 évben kialakult un. szocialista nagyüzemi (egykori TSZ-ek és állami gazdaságok), iparszerű gazdálkodási szemlélete él tovább. Ennek eredményeként a mezőgazdasági termelés táj idegenné vált, az un. monokultúrális termelési mód túlzott környezetterhelést eredményezett. Magyarországon lévő oktatási intézmények ezt a termelési módot tanították több évtizeden keresztül. Ma már ritka a hagyományokra épülő, több lábon álló termelési módot alkalmazó gazdálkodó, kistermelő.

Helyzet/ adottság

▪ A monokultúrális termelési módhoz szokott termelők nem tudnak átállni a keresletnek megfelelő, környezetbarát, biogazdálkodási formára. Nincs meg a vállalkozók összehangolása, hogy ki mit, és mennyit termeljen. Így a kereslet és a kínálat nincsen egyensúlyban. A fasorok kivágásával, tájidegen növények termesztésével csökkentettük az őshonos állatvilág élőhelyét, több faj eltűnését idéztük elő.


▪ A gazdák körében a hagyományokra épülő, ökológiai gazdálkodásban fontos szemléletmódok elterjesztése fórumok,tanulmányutak szervezésével a fenntartható mezőgazdasági termelés jegyében. Pl: külföldi és hazai ökofarm, mintagazdaság látogatása. A fórumokon a gazdák közti kapcsolattartás, folyamatos konzultáció elősegítése annak érdekében, hogy a megtermelt áruknál a kínálat közelítsen a kereslethez.

▪ Közoktatási anyagba beemelése a térségi biogazdálkodási farmok látogatásával.

Megoldási javaslat

▪ Az ökológiai szemlélet teret nyer. Ezzel javul a környezeti egyensúly, csökken a környezetkárosító tevékenységek aránya.▪ A képzéseken évente legalább 20 fő részt vesz a térségből.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 36/47 Kód: NyD-2-SzF-A-12 Sorszám: 719Prioritás: Természeti értékek védelme

Intézkedés: Természeti értékek védelme, bemutatása


▪ A Szigetköz és a Mosoni-sík térségében számos különleges, táj specifikus természeti érték található mind szárazföldön és vízen, melyek egy része védett (Dunaszegi Morotva-tó, Lipóti Holt-Duna, Hanság, stb.) illetve fokozottan védett (túzok, fekete gólya, kúszó zeller, stb). Jelenleg ezeket a tájegységeket, élőlényeket nem tudjuk a keresletnek megfelelő módon és mennyiségben bemutatni, nincs megfelelő infrastruktúránk értékeink „eladhatóvá tételére”.

Helyzet/ adottság

▪ Védett és fokozottan védett területeinken nagyon sok a látnivaló mind a táj és élőlények szempontjából. A térségben nincs elég megfigyelőhely, tanösvény, kiépített infrastruktúra, mely lehetővé tenné a vadregényes tájak megtekintését, azok feltárását. Az egy-két megfigyelőhely, amely a területen található, nem felel meg a mai kor követelményeinek, nem akadálymentesített, nem természetbarát.


▪ A természeti adottságoknak megfelelő, az élővilágra is tekintettel lévő megfigyelőhelyek, tanösvények, tematikus utak, turista útvonalak, vízi útvonalak létrehozása, a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra kialakítása, a meglévők felújítása, akadálymentesítése. Ezen útvonalak tanösvényeinek megtervezése, kitáblázása, ezeket népszerűsítő kiadványok megjelentetése, folyamatos aktualizálása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 708-as, 705-ös, 6476-os, és a 716-os HPME-khez.Támogatás 15 000 €-ig vehető igénybe.

Megoldási javaslat

▪ A térség teljes területét behálózó vízi, szárazföldi tanösvények-útvonalak jönnek létre melyek szinergiában vannak egymással. Bemutatják a teljes területünk élővilágát részben oktatási lehetőségként, részben turisztikai látványosságként. A komplex projekt lévén az információs pontok egy olyan korszerű hálózata alakul ki, melyekben az internetes adatbázisokon, és kiadványokon keresztül térségünk egyedülálló természeti szépségeit, épített örökségeinket, jó minőségű szálláshelyeinket, sokszínű kulturális életünket az idelátogatók megismerhetik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Természeti értékek védelme, bemutatása


▪ A Szigetköz, a Hanság és a Mosoni-sík is gazdag a természeti látnivalókban. Sok az érdekes fa, fasor, növényritkaság (pl.: kúszózeller, botló fűz, békalencse) láp, tó. Ezeket sajnos nem ismerjük kellőképpen, így sajnos az idelátogatók részére sem tudjuk bemutatni, nem tudunk több napos elfoglaltságot biztosítani az ökoturisták részére, pedig az adottságaink megvannak hozzá.

Helyzet/ adottság

▪ Egyedi értékeink nincsenek felmérve, rendszerbe foglalva. Így nem tudjuk, ki miért felelős, ki mire vigyáz. Továbbá az ide látogató turisták részére nem tudunk ajánlatokat biztosítani, hogy mit, merre látogassanak meg. Az önkormányzati, vállalkozói fejlesztések, programok nincsenek összhangban a természetvédelem érdekeivel, szabályozásával.

▪ Az értékeink felmérésével lehetőségünk nyílik arra, hogy azokat megvédjük, megismertessük gyermekeinkkel, a lakossággal, és a turistákkal.


▪ A Helyi Közösség természeti értékeinek felmérése, katalogizálása, rendszerezése, védelem alá helyezése, kezelésük, fenntartásuk kezdeményezése. Ezek alapján védelembe helyezés kezdeményezése, az összegyűjtött anyagok kiadványban való megjelentetése. Konfliktuskezelés: erdészet, önkormányzat, természetvédelmi hatóságok, turisztikai szolgáltatók között. Közös programok kidolgozása: pl.: ajánlott túraútvonalak, programhelyszínek, kertészeti, tájépítészeti ajánlások, őshonos fajták ültetése. Településkép védelemhez kapcsolódó tájkép védelem. Óvodai, iskolai oktatásba közös programok, rendezvények, beemelése rendhagyó tanórák, foglalkozások keretében.

Megoldási javaslat

▪ A térségben lévő természeti értékeink feltárulnak, mindenki számára láthatóvá és megismerhetővé válnak. A projekt indításától számított 2 éven belül legalább 10 %-kal nő a védelemre szánt helyek száma, évente egy –egy hely látogathatóvá válik.

Várható eredmény






▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok 100%

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 60%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek 60%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt




Megoldási javaslatok 38/47 Kód: NyD-2-SzF-B-07 Sorszám: 2601Prioritás: Természeti értékek védelme

Intézkedés: Környezettudatosságra nevelés

Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ Térségünk települései nagy részében a fenntartható életmód és viselkedésminták elterjedése a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő) nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ A környezettudatosság hiánya veszélyezteti a környezeti fenntarthatóságot, erősítése a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának fejlesztésével a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információkkal, közösségi együttműködésekkel a természeti értékek védelmét, a környezeti fenntarthatóságot segíti elő.


▪ A kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és jobb hozzáférés biztosítása a fenntarthatóság tanulásának nem iskolai formáihoz (tájbejárás sorozat szervezése és lebonyolítása, fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása, térségi komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása, lakossági tanácsadó hálózatok fejlesztése).

Megoldási javaslat

▪ A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben tudatosul a fenntarthatóság értékrendje, ismertté válnak a fenntartható alternatívák, használatuk módja, és a települések lakossága megismeri a fogyasztás környezeti hatásait.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Környezettudatosságra nevelés


▪ A lakosságunk mindennapi életéből hiányzik a környezettudatos élet, magatartásmód és gazdálkodás. Nem tiszteljük megfelelő módon környezetünket, a mindennapok során romboljuk természeti értékeinket. Évente több tonna szemetet gyűjtünk össze, melyet a felelőtlen életvitelünk folyamán elszórunk a természetben. Környezeti kultúránk nem megfelelő színvonalú, nem tudjuk értékelni csodálatos életterünket.

Helyzet/ adottság

▪ A környezettudatosság hiánya veszélyezteti a környezeti fenntarthatóságot, fenyegeti életterünk fennmaradását. Nagyon sokat szemetelünk, a hulladékot nem szelektív módon gyűjtjük, nem tanuljuk meg, hogy bizonyos esetekben kevesebb energiával ugyanazt az eredményt is elérhetjük. A környezettudatos magatartás kialakítását már a legfogékonyabb korban meg kell kezdeni: iskola, óvoda nevelő hatása. A környezettudatosság erősítése a természeti értékek védelmét, a környezetünk fenntarthatóságát segíti.


▪ Környezettudatos, környezetvédő magatartást, szelektív hulladékgyűjtést elősegítő képzések, foglalkozások, versenyek támogatása mind az óvodai, iskolai és intézményeken kívüli oktatás keretein belül. Ezen kívül rendszeres szemétgyűjtési akciók támogatása. A megoldási javaslat kapcsolódik a 2650-es, a 6-os, 701,713-as számú HPME-khez.

Megoldási javaslat

▪ Jobban fogunk figyelni életterünkre, környezetünkre. A környezettudatos nevelést a térség óvodáinak, iskoláinak legalább 50%-a beépíti a nevelési oktatási tervébe. Ezáltal csökken a térségünkben a környezetszennyezés mértéke. A felnövekvő nemzedék életmódja alapjaiban változik meg, környezettudatosabb, egészségesebb lesz.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 40/47 Kód: NyD-2-SzF-1-11 Sorszám: 714Prioritás: Helyi indentitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése

Intézkedés: Helyi és térségi rendezvények szervezése


▪ A térség bizonyos településein a rendezvények szervezésének egyik gátja a megfelelő infrastruktúra és a lebonyolításukat szolgáló eszközök (pl. színpad, fény- és hangtechika) hiánya. A nem megfelelő feltételek ellenére, egyre növekvő igény van a legkülönfélébb, magas technikai igényű rendezvényekre, előadásokra.

Helyzet/ adottság

▪ A települések, és az ott működő civil szerveződések, vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, eszközökkel, technikával minőségi rendezvények megtartására. A költségvetésüket évről-évre nagymértékben növeli a technikai és egyéb eszközök bérleti díja, a belépőjegyek ára és az egyéb költségek egyre nőnek, ezért a látogattság egyre csökken.


▪ A bel- és kültéri rendezvények és programhelyszínek kialakítása, megfelelő minőségűvé tételének érdekében azokhoz szükséges eszközbeszerzések, szoftverek beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az önkormányzatok és civil szervezetek, vállalkozások eszközállománya várhatóan 8%-kal nő. A bel- és kültéri helyszínek minősége 5%-kal javul. A saját tulajdonú eszközök alkalmazásával a helyi és térségi rendezvények száma és minősége nő, miközben a szervezők anyagi terhei nagymértékben csökkennek, ezért színesebb kínálat jelenik meg a "rendezvénypalettán".

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben kevés a színvonalas, meghatározó, nagy tömegeket megmozgató, regionális, nemzetközi hírű, határokon átnyúló fesztivál, rendezvény. Vannak olyan településeink, amelyeken a kisebb helyi rendezvények száma is csekély. A településeken élők közösségi életére és az ide látogatók hangulatára negatív hatással bír a közösségi rendezvények, események hiánya.

Helyzet/ adottság

▪ A nagyszabású, tömegeket mozgató és minőségi rendezvények lebonyolítása összetett és hatékony szervezőmunkát igényel. A rendezvények költségesek, a rendelkezésre álló források szűkösek. Egy-egy rendezvény megvalósítása a résztvevők folyamatos és szoros együttműködését feltételezi, melyre az anyagi feltételek nem biztosítottak.


▪ Helyi, térségi, regionális, határokon átnyúló, innovatív rendezvények megvalósításának támogatása. Néhány jelentős, hagyományteremtő illetve már a köztudatban élő belföldi és nemzetközi hírű fesztivál támogatása. Együttműködések ösztönzése a civil szervezetek között a fenti célok elérésében. Együttműködésben megvalósított rendezvények előnyt élveznek.

Megoldási javaslat

▪ Évente 2-3 színvonalas, nagyszabású, ötletes, újszerű rendezvény megtartása a térségben, ami az önkormányzati-, civil-, vállalkozói szektor együttműködésével valósul meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 42/47 Kód: NyD-2-GF-6-03 Sorszám: 7127Prioritás: Helyi indentitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése



▪ Térségünk határtérség, ez az egyik adottságunk, amely kihasználásra vár.Helyzet/ adottság

▪ Kevés a határon átnyúló együttműködés. Kiaknázatlanok maradnak a határmentiségből adódó előnyök a civil és a közszférában. Nem vesszük át egymás jó gyakorlatait, vagy kapcsolat hiányában nem valósítunk meg közös fejlesztéseket sem.


▪ Cél, hogy a települések felvegyék osztrák, szlovák szomszédaikkal a kapcsolatot, valamint a térség nyisson a határtérségei felé, azon térségek felé , amelyek hasonló adottságokkal bírnak. A partnerségben pályázók előnyt élveznek. Támogatandó: közös szakmai rendezvények, és a rendezvényekhez kapcsolódó marketing tevékenység, eszközbeszerzés.

Megoldási javaslat

▪ Határtelepülések és civil szervezeteik egymásra találnak, bizonyos önmaguk által kijelölt tématerületeken - összhangban a térség stratégiájával - közös együttműködéseket alakítsanak ki hosszabb távra, valamint célunk, hogy szomszéd térségeinkkel egészséges kapcsolatok alakuljanak ki.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Hagyományőrzés, kulturális értékek megőrzése


▪ Térségünk településeinek nagy részében élőknek csak egy szűk rétege találkozik a hagyományainkkal. Nem ismerik a gyökereiket, nincsen meg a megfelelő kötődésük a szülőföldjükhöz. A helytörténeti értékek, mind tárgyi, mind szellemi tekintetben sok esetben „láthatatlanok”, az idő múlásával lassan feledésbe merülnek.

Helyzet/ adottság

▪ Nincsenek egységesen felmérve, összegyűjtve hagyományaink. Egy-egy sikertelen próbálkozás már elindult ezek megmentésére. Ezek közt sok az átfedés, a hiányosság. Nem adottak a gyűjtőmunka feltételei, nincs szakember. Továbbá a térség művészeinek támogatása sem megoldott. A kortárs alkotók kiszorulnak a világából, fejlődésük megreked. Pénzhiány miatt az amatőr művészek sem tudnak megjelenni a közönség előtt, fórumokon.


▪ A helyi identitástudat erősítése céljából a térségben még fellelhető hagyományaink, ősi mesterségeink (kézműves, az ÚMVP I. és II-ből nem támogatható élelmiszer előállítók) felmérése, összegyűjtése, rekonstruálása, szakemberek bevonásával történő feltárása, rendszerezése, hozzáférhetővé tétele, vándorkiállításokon, fórumokon, egyéb rendezvényeken való megjelentetéshez szükséges beruházások támogatása.. Az így létrejövő anyagokból egy számítógépes és egy papír alapú adatbázis létrehozása. Az egyes mesterségek, hagyományok integrálása az oktatásba, képzések szervezése. Műhelymunkák szervezése a fiatalok érdeklődésének felkeltésére szakemberek bevonásával. A kortárs és amatőr művészek támogatása. Alkotótáborok, rendezvények, művészeti előadások, kiállítások szervezése, népszerűsítése. Fesztiválokon való megjelenésük támogatása, közös fesztiválok szervezésének elősegítése.

Megoldási javaslat

▪ Olyan kiadványok jelennek meg, Internetes felület alakul ki, amelyek bemutatják és felhasználhatóvá teszik a forrásanyagokat, az összehangolt és folyamatos együttműködést a civilek és a szakemberek között. Évente egy–egy hagyomány – mesterség katalogizálása válik lehetővé. Rendszeressé válnak a kötetlen műhelymunkák a fiatalok körében. A kortárs és amatőr művészek évente egy-egy minőségi megjelenésre kapnak lehetőséget (pl.: kiállítás, könyv, reklámanyag). Hosszútávon erősödik az identitás tudat, a helyben maradás.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományőrzés, kulturális értékek megőrzése


▪ A térségben működnek kisebbségi, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek. De a hazai illetve a határ túloldalán lévő kapcsolataik, a közösségi életük még tovább fejleszthető.

Helyzet/ adottság

▪ Nemzetiségi rendezvények, kapcsolatok szervezettebbé tétele. A hagyományok ápolása, nemzetiségi értékek továbbadása a szükséges eszközök, tárgyi feltételek biztosításával.


▪ Nemzetiségi rendezvények, kiállítások szervezése, részvételeken való támogatása. Nemzetiségi szervezetek tárgyi feltételeinek javítása: fellépő nemzetiségi ruhák, zeneszerszámok stb. beszerzése. Kapcsolatépítés. Eszközbeszerzés az elszámolható költség max. 20 %-ig.

Megoldási javaslat

▪ A térségben élő kisebbségek megismerhetik egymást , de részt vesznek anyaországi csoportok is, s így az együttműködéssel szorosabb kapcsolat alakul ki. A kultúrcsoportok, zenekarok a kultúrájuk megőrzése érdekében hagyományaik ápolásához szükséges eszközökkel gyarapodnak. Megismerhetik egymás munkáját, hagyományait, azt más is hasznosíthatja, fejlesztheti.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Civil szervezetek megerősítése


▪ Sok civil szervezet gyakran esik el pályázati lehetőségtől közhasznúságuk, nem közhassznú szervezet lévén vagy akár alakulás idejük miatt (ld.: NCA, Norvég CTA). Együttműködések kialakítására korlátozott lehetőségeik vannak.

Helyzet/ adottság

▪ Forrásbiztosítással ezek a civil szervezetek is megerősödhetnek, kapcsolatokat tudnak kialakítani.Probléma/ lehetőség

▪ Elő kell segíteni, hogy a civil szervezetek gyümölcsöző kapcsolatokat építhessenek ki. A kapcsolatok kiépítése magában foglalja az információk cseréjét, azok körforgását, az innováció eredményeinek átadását. Az együttműködések célja az elszigeteltségek megszüntetése, projektek generálása. Feltétel: Civil szervezet legalább egy éves beszámolóval rendelkezzen.

Megoldási javaslat

▪ Közös programok, projektek indulnak ill. valósulnak meg.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településein vannak civilek, de kevés közöttük a jól működő, hatékony, együttműködő szervezet. A meglévők között a kapcsolat eseti, ritka, a teljes területre kiterjedő térségi együttműködés nincs.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő civil szervezetek erősödését sok esetben a tájékozatlanság, a lehetőségek kihasználásának a hiánya (pl. pályázatok) és a mérsékelt anyagi források akadályozzák. Így egy - egy jó kezdeményezés, ötlet már a kezdeteknél akadályokba ütközik, nem tudják megvalósítani, ezért nagyon sok további lehetőségtől esik el a térség.


▪ A civil szervezetek erősítését, a civilek térségi és területközi együttműködését szolgáló, a különböző civil szervezetek tevékenységi körüknek megfelelő képzések, a civilek által a lakosság számára tartandó képzések, szakmai rendezvények megtartása, valamint a képzéshez kapcsolódó kisértékű eszközök beszerzése a költségvetés 20%-áig. További feltétel, hogy jelen intézkedésre a térségben székhellyel rendelkező szervezet nyújthat be kérelmet, előny, ha az oktató térségünkben állandó lakhellyel rendelkezik.

Megoldási javaslat

▪ Erős, a települések életét meghatározó, azt pozitívan befolyásoló, aktív, a térségi civil együttműködést előtérbe helyező civil szervezetek jönnek létre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Nem ismerik az Akciócsoportok egymás stratégiáját, programját. Az összefogásból adódó potenciál kihasználatlan.Helyzet/ adottság

▪ Új akciócsoportok alakultak. Programjaikat, projektjeiket, stratégiájukat meg kell ismerni.Probléma/ lehetőség

▪ Bekapcsolódni új projektekbe a kialakított együttműködésekkel. Tapasztalatszerzés, kölcsönös tanulás, jó példák megismerése, továbbfejlesztése. Gyümölcsöző közös tevékenységek ösztönzése hazai ill. külföldi HACS szervezetekkel, a csoportok elszigeteltségének megszüntetése, a jól működő vidékfejlesztési módszerek cseréje, információs bázisok létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ Legalább 3 projektben részvétel.. Saját HACS alá tartozó különböző szektorok (önkormányzati-, vállalkozói-, civil szféra) részvétele a projektekben. Közös kezdeményezések megindulása. Akciócsoportunk és annak tagjai hasznos módszereket és innovatív tevékenységeket sajátítanak el, amelyek jótékonyan hatnak a gazdasági és turisztikai tevékenységekre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





187

A fő fejlesztési prioritásokat és intézkedéseket a térségben készült alapos, az itt lakókat széles körben megszólító, mélyreható felmérések alapján határoztuk meg. A kiküldött kérdőívek és a helyi közösség településein tartott fórumokon elhangzottak szerint fogalmazódott meg a 6 db prioritásunk. A Szigetköz – Mosoni-sík természeti értékekben nagyon gazdag (első prioritás: „Természeti értékek védelme”), változatos, fejlődésünk egyik legjelentősebb lehetősége az ebben rejlő adottságok kihasználása melyet elsősorban a turizmus lévén tehetünk meg. Második prioritásunk a „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”, így kapcsolódik össze, épül egymásra az első két prioritásunk, majd a harmadik a „Településfejlesztés” is sorosan összefonódik velük. Ha természeti értékeink leromlottak, nincsenek megfelelően gondozva, védve, nem tartjuk fenn őket tudatosan a jövő nemzedékének a turisták sem mutatnak majd érdeklődést irányukba. A látogatókat a természeti értékeken kívül más-más programokkal, rendezvényekkel, látnivalókkal kell itt tartani több napra, illetve olyan benyomást kell kialakítani bennük, hogy az évek során vissza-visszatérjenek hozzánk. Ehhez szép faluképet mutató, felújított értékekben gazdag településeket kell kialakítanunk, meg kell tölteni falvainkat élettel, tartalommal. Ez az itt élők számára is fontos, elősegíti a helyben maradást, a térség népességmegtartó ereje nő. Hogy élhető, jó hangulatú települések legyenek a térségünkben fontos szerepe van a civileknek. Ezt fogja szolgálni negyedik pillérünk, a „Helyi identitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése”. Ezzel a községekben élők kapcsolatait erősítjük, továbbá az egyes települések közti kapcsolatépítést motiváljuk. Az összefogással egy hálós szerkezetű, egymásra épülő, de a szinergiát is erősítő kapcsolatrendszert hozunk létre. A turizmus fejlődése élénkíti, megerősíti a helyi vállalkozásokat, növeli számukat, mely a hatodik prioritásunk. Az első prioritás, a „Természeti értékek védelme” és az ötödik prioritásunk, a „Helyi természeti erőforrások kiaknázása” szoros, egymást erősítő kapcsolatban van az „Újrahasznosítás előnyben részesítése” -vel. A köztük lévő szinergia erősítése elengedhetetlen azért, hogy a települések „Mikro-, kis-, és középvállalkozásai fejlődjenek”, melyekre közvetlenül a 6. prioritásból biztosítottunk forrásokat. A HVS megvalósítása során a természetbarát technológiákat előnybe részesítve, óvjuk környezetünket, több turista érkezik a térségünkbe, a településeken átfogó infrastruktúrafejlesztés indul meg, a helyi lakosok erősebben kötődnek fejlődő lakóhelyükhöz.

A fő fejlesztési prioritásokat és intézkedéseket a térségben készült alapos, az itt lakókat széles körben megszólító, mélyreható felmérések alapján határoztuk meg. A kiküldött kérdőívek és a helyi közösség településein tartott fórumokon elhangzottak szerint fogalmazódott meg a 6 db prioritásunk. A Szigetköz – Mosoni-sík természeti értékekben nagyon gazdag (első prioritás: „Természeti értékek védelme”), változatos, fejlődésünk egyik legjelentősebb lehetősége az ebben rejlő adottságok kihasználása melyet elsősorban a turizmus lévén tehetünk meg. Második prioritásunk a „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”, így kapcsolódik össze, épül egymásra az első két prioritásunk, majd a harmadik a „Településfejlesztés” is sorosan összefonódik velük. Ha természeti értékeink leromlottak, nincsenek megfelelően gondozva, védve, nem tartjuk fenn őket tudatosan a jövő nemzedékének a turisták sem mutatnak majd érdeklődést irányukba. A látogatókat a természeti értékeken kívül más-más programokkal, rendezvényekkel, látnivalókkal kell itt tartani több napra, illetve olyan benyomást kell kialakítani bennük, hogy az évek során vissza-visszatérjenek hozzánk. Ehhez szép faluképet mutató, felújított értékekben gazdag településeket kell kialakítanunk, meg kell tölteni falvainkat élettel, tartalommal. Ez az itt élők számára is fontos, elősegíti a helyben maradást, a térség népességmegtartó ereje nő. Hogy élhető, jó hangulatú települések legyenek a térségünkben fontos szerepe van a civileknek. Ezt fogja szolgálni negyedik pillérünk, a „Helyi identitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése”. Ezzel a községekben élők kapcsolatait erősítjük, továbbá az egyes települések közti kapcsolatépítést motiváljuk. Az összefogással egy hálós szerkezetű, egymásra épülő, de a szinergiát is erősítő kapcsolatrendszert hozunk létre. A turizmus fejlődése élénkíti, megerősíti a helyi vállalkozásokat, növeli számukat, mely a hatodik prioritásunk. Az első prioritás, a „Természeti értékek védelme” és az ötödik prioritásunk, a „Helyi természeti erőforrások kiaknázása” szoros, egymást erősítő kapcsolatban van az „Újrahasznosítás előnyben részesítése” -vel. A köztük lévő szinergia erősítése elengedhetetlen azért, hogy a települések „Mikro-, kis-, és középvállalkozásai fejlődjenek”, melyekre közvetlenül a 6. prioritásból biztosítottunk forrásokat. A HVS megvalósítása során a természetbarát technológiákat előnybe részesítve, óvjuk környezetünket, több turista érkezik a térségünkbe, a településeken átfogó infrastruktúrafejlesztés indul meg, a helyi lakosok erősebben kötődnek fejlődő lakóhelyükhöz.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

188

Aktív civil szervezeteink, egyre több programot szerveznek, erősödik a fizetőképes kereslet, fejlődnek a vállalkozások, és így záródik be a kör. De nemcsak a prioritások vannak vertikális és horizontális kapcsolatban egymással, hanem az ezek alá tartozó intézkedések és HPME-k is. Ennek eredményeképpen az egyes HPME-k egyenként is, de komplex módon is eredményesek, kifejtik hatásukat. Megvalósításuk során a rendelkezésre álló, fejlesztésre szánt összegek minél hatékonyabb felhasználása törekszünk. Ezt szolgálják a tervezésben megfogalmazott HPME-ek, melyek pl.: az oktatást, tanulmánytervek készítését, információk szolgáltatását biztosítják. Ezen a projekteken keresztül lehet alapos előkészítő munkát végezni a fejlesztésekhez, felújításokhoz, stb. A projektek minimális méretének meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a potenciális pályázók között lesznek olyanok, akik elsősorban a kisösszegű projekteket tudják eredményesen megvalósítani. A maximális megpályázható összeg meghatározásánál viszont szem előtt tartottuk, hogy legyen lehetőség látványos, a település, a térség életében meghatározó projekteket megvalósítására is. A stratégiánk megvalósulását követően 10 év múlva rendezett falukép és természeti környezet fogadja az ideérkező turistákat, akik a szervezett információs hálózat segítségével gazdag programkínálatból válogatva kellemes heteket töltenek el térségünkben. Ahol az itt élő emberek nem feledkeztek el az őket körülvevő értékekről, sőt azokat hasznosítva megélhetést találnak a saját lakóhelyükön. A hédervári mikrotérségi munkacsoport ülésén a következő fogalmazódott meg: ”2014-ben a megelégedett turista belépve az andaui határátkelőn kerékpárral bebarangolja térségünket. Vásárol a helyi termékeket forgalmazó boltokban, pihen a falusi szálláshelyeken és kempingekben, izgalmas napokat tölt el a jánossomorjai kézműves táborban, Mosonszolnokon a kalandparkban, Dunaszigeten az ökoparkban, és a nagybajcsi halásztanyán kifogja az aranyhalat, mely teljesíti 3 kívánságát...”

Aktív civil szervezeteink, egyre több programot szerveznek, erősödik a fizetőképes kereslet, fejlődnek a vállalkozások, és így záródik be a kör. De nemcsak a prioritások vannak vertikális és horizontális kapcsolatban egymással, hanem az ezek alá tartozó intézkedések és HPME-k is. Ennek eredményeképpen az egyes HPME-k egyenként is, de komplex módon is eredményesek, kifejtik hatásukat. Megvalósításuk során a rendelkezésre álló, fejlesztésre szánt összegek minél hatékonyabb felhasználása törekszünk. Ezt szolgálják a tervezésben megfogalmazott HPME-ek, melyek pl.: az oktatást, tanulmánytervek készítését, információk szolgáltatását biztosítják. Ezen a projekteken keresztül lehet alapos előkészítő munkát végezni a fejlesztésekhez, felújításokhoz, stb. A projektek minimális méretének meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a potenciális pályázók között lesznek olyanok, akik elsősorban a kisösszegű projekteket tudják eredményesen megvalósítani. A maximális megpályázható összeg meghatározásánál viszont szem előtt tartottuk, hogy legyen lehetőség látványos, a település, a térség életében meghatározó projekteket megvalósítására is. A stratégiánk megvalósulását követően 10 év múlva rendezett falukép és természeti környezet fogadja az ideérkező turistákat, akik a szervezett információs hálózat segítségével gazdag programkínálatból válogatva kellemes heteket töltenek el térségünkben. Ahol az itt élő emberek nem feledkeztek el az őket körülvevő értékekről, sőt azokat hasznosítva megélhetést találnak a saját lakóhelyükön. A hédervári mikrotérségi munkacsoport ülésén a következő fogalmazódott meg: ”2014-ben a megelégedett turista belépve az andaui határátkelőn kerékpárral bebarangolja térségünket. Vásárol a helyi termékeket forgalmazó boltokban, pihen a falusi szálláshelyeken és kempingekben, izgalmas napokat tölt el a jánossomorjai kézműves táborban, Mosonszolnokon a kalandparkban, Dunaszigeten az ökoparkban, és a nagybajcsi halásztanyán kifogja az aranyhalat, mely teljesíti 3 kívánságát...”


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

189

Közösségünk stratégiájának kidolgozása során egyik alapvető szempont az esélyegyenlőség biztosítása, míg a másik a hosszú távú fenntarthatóság volt. HPME-kben olyan a projekteket támogatunk, melyek által generált munkahelyek elsősorban a „hátrányos helyzetűek” által lesznek betölthetőek. Az egyik legérintettebb csoportot a 40 év feletti nők és a kisgyermekes anyák alkotják. Az otthon kialakított családi vállalkozások (pl.: turisztikai) elsősorban a nők, a munkanélküli fiatalok, a segítséggel élők elhelyezkedésében játszanak majd szerepet, ezzel elejét véve a szegregációnak. Biztosítjuk az egyenlő hozzáférést a projektek megvalósítása során. Nagy hangsúlyt fektetünk a romák vagy megváltozott munkaképességű emberek által vezetett, vagy őket jelentős arányban foglalkoztató vállalkozások indításának ösztönzésére, a hozzájuk kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, életvezetési programokra. Kiemelten kezeljük a fejlesztések között a komplex akadálymentesítésre irányuló elképzeléseket. Külön HPME foglakozik a térségben hiányzó mesterségek, vállalkozási ismeretek oktatási lehetőségével, ezzel is elősegítve a munkahelyek megteremtését és a meglévők szakszerű betöltését. A turisztikai programokban kaphatnak szerepet a roma folklór, illetve jellegzetes kézműves programok újjá élesztésére törekvő elképzeléseink. A Helyi Közösség a tervezés folyamatába mindvégig bevonta a kisebbségi – nemzetiségi szervezeteket, a hátrányos helyzetű közösségek képviselőit. Ők is tevékenyen részt vettek a napi tervezőmunkában, így biztosítva érdekeik érvényesítésének lehetőségét.Stratégiánk olyan projekteket tartalmaz, melyek mindegyikére jellemző a hosszú távú fenntarthatóságra való törekvés. Az egyes HPME-k környezeti szempontból a meglévő természeti értékeink védelmére (1. prioritás), a helyi természeti erőforrások kiaknázására, az újrahasznosítás előnyben részesítésére (5. prioritás) törekednek. Ezeken keresztül a támogatjuk a településfejlesztést (3. prioritás) és a helyi turizmus ágazat fejlesztését (2. prioritás). A lehetséges támogatási összegek meghatározásával, a projektek egymásra építésével, a komplexitás kialakításával átfogó fejlesztést kívánunk elindítani. Pl.: támogatjuk a közterületek- közparkok felújítását, akadálymentesítését, funkcióval való megtöltését, ezzel közvetlenül javítjuk a lakosság életkörülményeit, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, közvetve viszont a település lakosságmegtartó képességét erősítjük.

Közösségünk stratégiájának kidolgozása során egyik alapvető szempont az esélyegyenlőség biztosítása, míg a másik a hosszú távú fenntarthatóság volt. HPME-kben olyan a projekteket támogatunk, melyek által generált munkahelyek elsősorban a „hátrányos helyzetűek” által lesznek betölthetőek. Az egyik legérintettebb csoportot a 40 év feletti nők és a kisgyermekes anyák alkotják. Az otthon kialakított családi vállalkozások (pl.: turisztikai) elsősorban a nők, a munkanélküli fiatalok, a segítséggel élők elhelyezkedésében játszanak majd szerepet, ezzel elejét véve a szegregációnak. Biztosítjuk az egyenlő hozzáférést a projektek megvalósítása során. Nagy hangsúlyt fektetünk a romák vagy megváltozott munkaképességű emberek által vezetett, vagy őket jelentős arányban foglalkoztató vállalkozások indításának ösztönzésére, a hozzájuk kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, életvezetési programokra. Kiemelten kezeljük a fejlesztések között a komplex akadálymentesítésre irányuló elképzeléseket. Külön HPME foglakozik a térségben hiányzó mesterségek, vállalkozási ismeretek oktatási lehetőségével, ezzel is elősegítve a munkahelyek megteremtését és a meglévők szakszerű betöltését. A turisztikai programokban kaphatnak szerepet a roma folklór, illetve jellegzetes kézműves programok újjá élesztésére törekvő elképzeléseink. A Helyi Közösség a tervezés folyamatába mindvégig bevonta a kisebbségi – nemzetiségi szervezeteket, a hátrányos helyzetű közösségek képviselőit. Ők is tevékenyen részt vettek a napi tervezőmunkában, így biztosítva érdekeik érvényesítésének lehetőségét.Stratégiánk olyan projekteket tartalmaz, melyek mindegyikére jellemző a hosszú távú fenntarthatóságra való törekvés. Az egyes HPME-k környezeti szempontból a meglévő természeti értékeink védelmére (1. prioritás), a helyi természeti erőforrások kiaknázására, az újrahasznosítás előnyben részesítésére (5. prioritás) törekednek. Ezeken keresztül a támogatjuk a településfejlesztést (3. prioritás) és a helyi turizmus ágazat fejlesztését (2. prioritás). A lehetséges támogatási összegek meghatározásával, a projektek egymásra építésével, a komplexitás kialakításával átfogó fejlesztést kívánunk elindítani. Pl.: támogatjuk a közterületek- közparkok felújítását, akadálymentesítését, funkcióval való megtöltését, ezzel közvetlenül javítjuk a lakosság életkörülményeit, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, közvetve viszont a település lakosságmegtartó képességét erősítjük.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

190

Az épületek új funkcióval való megtöltésénél nagymértékben a civil szervezetekre támaszkodunk. Támogatjuk még a helyi erőforrások kiaknázását, a vállalkozások fejlesztését, a prioritásokban nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát technológiák bevezetésére, az alternatív energiák felhasználására. Ezzel védjük természetünket, széppé, látványossá teszzük környezetünket, több turista érkezik térségünkbe, növekszik a bevétel, a lakosság fizetőképessége is nő, élénkül a kereslet, fejlődnek a vállalkozások, bővül a kínálat a települések lakosságmegtartó képessége nő, ezek együttesen biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságo

Az épületek új funkcióval való megtöltésénél nagymértékben a civil szervezetekre támaszkodunk. Támogatjuk még a helyi erőforrások kiaknázását, a vállalkozások fejlesztését, a prioritásokban nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát technológiák bevezetésére, az alternatív energiák felhasználására. Ezzel védjük természetünket, széppé, látványossá teszzük környezetünket, több turista érkezik térségünkbe, növekszik a bevétel, a lakosság fizetőképessége is nő, élénkül a kereslet, fejlődnek a vállalkozások, bővül a kínálat a települések lakosságmegtartó képessége nő, ezek együttesen biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságo


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

191

Egyesületünk tagsága két kistérség, a Mosonmagyaróvári és a Győri településeiből szerveződött, szigetközi részére inkább a gazdasági, természeti és turisztikai adottságok, a Mosoni-síkra a megújuló energiaforrások, gazdasági adottságok hasznosításának lehetősége jellemző.Térségünkben, mint ahogy máshol is, az elmúlt évtizedek során számtalan megvalósíthatósági tanulmány, fejlesztési terv, stratégia készült, melyekben megfogalmazott elképzelések kistérségi határokon belül, lokálisan valósultak meg. A fejlesztések, főleg a turizmus és a vállalkozások területén csak az adott területre koncentráltak, partnerségi együttműködések létrejöttét nem tűzték ki célul, és nem egyeztették a stratégiáikat egymás közt. Bár az adott térségekben a települések szempontjából hasznos projektek valósultak meg, mint például a kerékpáros út Szigetközben, de mivel szakaszonként pályázták meg, ma sem teljes az útvonal, s nem épült ki kapcsolat a Mosoni-sík felé. Nem alakulhatott ki többek között emiatt egységes, több napra szóló turisztikai kínálat. Az összehangolás hiánya miatt olyan fejlesztések is megvalósultak, amelyek egymás hatását inkább gyengítették, mint erősítették (például falusi szálláshelyek, helyi szolgáltatások, iskolák felújítása). Viszont elmaradtak az útfelújítások, a településközpontok felújítása, a turisztikai szolgáltatások kínálatának koordinálása)Térségünk 13 három településének jelentős előrelépést jelentett a Leader+ programban való sikeres részvétel. A „Szigetköz természetesen” Helyi Vidékfejlesztése Terv keretében 36 projekt valósult és fejeződik be ez év végéig a Felső- és Közép-Szigetközben, melyek a települések megjelenését előnyösen változtatják meg, lakói közérzetét javítják, civilek-vállalkozók jutnak fejlesztési forrásokhoz. Többek között konzorcium keretében megpályázott 5 települési turisztikai információs pont valósult meg, melyeket szeretnénk a Leader Egyesület településein kiépíteni, s feltölteni egységes turisztikai információs anyaggal.Az elmúlt években a Leader+ program keretében megtettük az első lépéseket az együtt gondolkodás, együtt munkálkodás területén. Ezt szeretnénk a Szigetköz-Mosoni-sík egész területén együtt, a három szférával összefogva, tovább fejleszteni, közös elképzeléseinket megvalósítani.

Egyesületünk tagsága két kistérség, a Mosonmagyaróvári és a Győri településeiből szerveződött, szigetközi részére inkább a gazdasági, természeti és turisztikai adottságok, a Mosoni-síkra a megújuló energiaforrások, gazdasági adottságok hasznosításának lehetősége jellemző.Térségünkben, mint ahogy máshol is, az elmúlt évtizedek során számtalan megvalósíthatósági tanulmány, fejlesztési terv, stratégia készült, melyekben megfogalmazott elképzelések kistérségi határokon belül, lokálisan valósultak meg. A fejlesztések, főleg a turizmus és a vállalkozások területén csak az adott területre koncentráltak, partnerségi együttműködések létrejöttét nem tűzték ki célul, és nem egyeztették a stratégiáikat egymás közt. Bár az adott térségekben a települések szempontjából hasznos projektek valósultak meg, mint például a kerékpáros út Szigetközben, de mivel szakaszonként pályázták meg, ma sem teljes az útvonal, s nem épült ki kapcsolat a Mosoni-sík felé. Nem alakulhatott ki többek között emiatt egységes, több napra szóló turisztikai kínálat. Az összehangolás hiánya miatt olyan fejlesztések is megvalósultak, amelyek egymás hatását inkább gyengítették, mint erősítették (például falusi szálláshelyek, helyi szolgáltatások, iskolák felújítása). Viszont elmaradtak az útfelújítások, a településközpontok felújítása, a turisztikai szolgáltatások kínálatának koordinálása)Térségünk 13 három településének jelentős előrelépést jelentett a Leader+ programban való sikeres részvétel. A „Szigetköz természetesen” Helyi Vidékfejlesztése Terv keretében 36 projekt valósult és fejeződik be ez év végéig a Felső- és Közép-Szigetközben, melyek a települések megjelenését előnyösen változtatják meg, lakói közérzetét javítják, civilek-vállalkozók jutnak fejlesztési forrásokhoz. Többek között konzorcium keretében megpályázott 5 települési turisztikai információs pont valósult meg, melyeket szeretnénk a Leader Egyesület településein kiépíteni, s feltölteni egységes turisztikai információs anyaggal.Az elmúlt években a Leader+ program keretében megtettük az első lépéseket az együtt gondolkodás, együtt munkálkodás területén. Ezt szeretnénk a Szigetköz-Mosoni-sík egész területén együtt, a három szférával összefogva, tovább fejleszteni, közös elképzeléseinket megvalósítani.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

192

Ezt szolgálja a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melynek készítésénél figyelembe vettük a Mosonmagyaróvári és a Győri kistérségek fejlesztési terveit, Mosonmagyaróvár város fejlesztési koncepcióját, a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Programot, és az UMVP 1.-es illetve 2.-es tengelyére vonatkozó fejlesztési stratégiát, egyéb EU-forrásokat.Összhangba kerülnek a tervezett fejlesztések, egymásra épülő, illetve építhető elképzelések valósulnak meg. A meglévő turisztikai és gazdasági elemek kibővítése és fejlesztése révén létrejön a térségek közti átjárhatóság. A térség gazdasági és turisztikai ismeretsége széles körben nő. A foglalkoztatás várhatóan bővül, az idelátogatók egyre több időt töltenek itt, többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Az „átutazó"-t felváltja a „pihenő” turizmus

Ezt szolgálja a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melynek készítésénél figyelembe vettük a Mosonmagyaróvári és a Győri kistérségek fejlesztési terveit, Mosonmagyaróvár város fejlesztési koncepcióját, a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Programot, és az UMVP 1.-es illetve 2.-es tengelyére vonatkozó fejlesztési stratégiát, egyéb EU-forrásokat.Összhangba kerülnek a tervezett fejlesztések, egymásra épülő, illetve építhető elképzelések valósulnak meg. A meglévő turisztikai és gazdasági elemek kibővítése és fejlesztése révén létrejön a térségek közti átjárhatóság. A térség gazdasági és turisztikai ismeretsége széles körben nő. A foglalkoztatás várhatóan bővül, az idelátogatók egyre több időt töltenek itt, többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Az „átutazó"-t felváltja a „pihenő” turizmus


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

193

A SZIGETKÖZ–MOSONI-SÍK LEADER EGYESÜLET 2008. május 09.-én került bejegyzésre. Alapszabályunkat az FVM által közzétett ajánlás alapján állítottuk össze az alapítók javaslatait figyelembe véve. A tagságában a közszféra 36%-ban, a civilek 34%-ban, a vállalkozók 30%-ban képviseltetik magukat. Az Egyesületet 9 fős elnökséget választott, tartva a szférák közti előírt arányokat és az egyenlő területi képviselet elvét, a civilek és vállalkozók 3-3 fővel képviseltetik magukat a közösség területéről. Közszféra tagozatát 37, a civil tagozatát 36 és a vállalkozói tagozatot 32 szervezet alkotja.Az Egyesület operatív feladatait a munkaszervezet látja el, mely Kimlei központtal - alapozva a Leader+ megvalósítása során szerzett tapasztalatokra - fog működni, biztosítva a tagok és a térség lakói számára is a szolgáltatást. A teljes területre kiterjedő kapcsolattartási rendszert alakítunk ki. Hetente más–más településen állandó ügyfélfogadási időpontot hirdetünk meg, hogy mindenki helyben vagy lakóhelyéhez közel tudja elérni a szervezetünket. A kihelyezett ügyfélfogadásokon közvetlen kapcsolat épülhet ki a munkaszervezet és a térség lakói között, elősegítve a fejlesztési elképzelések feltárását és a leghatékonyabb projektek kialakítását. A munkaszervezet feladata a projektek generálását követően a megvalósulás teljes követése és a hatékony elszámolás segítése.Jelenleg is működtetünk honlapot. Nagyon fontos eszköze a kapcsolattartásnak. Tagjaink és a lakosság is figyelemmel kísérik az azon megjelent információkat. Természetesen törekedni kell a további kapcsolattartási lehetőségek kialakítására is. Igénybe vesszük a helyi és régiós sajtót, írásos szóróanyagokat juttatunk el a térség lakóinak időnként.Munkaszervezet a működéshez szükséges infrastruktúrát kialakítja. A lakosság minél nagyobb arányú bevonásával „Minden elképzelést fel kell karolni, hogy megfogalmazása után előre mutató legyen. Hozzá kell rendelni a megfelelő prioritáshoz, biztosítani kell fenntarthatóságát.” Nem veszhet el egy elképzelés sem, kellő időben kapcsolva más projektekkel kell megvalósítani. A munkaszervezet napi kapcsolatot fog fenntartani az illetékes HVI–kel, a KKV–kal és a LEADER+ gesztorszervezettel, melynek keretében közösen tartott ügyfél fogadásokat, előadásokat, tájékoztató fórumokat tartanak.

A SZIGETKÖZ–MOSONI-SÍK LEADER EGYESÜLET 2008. május 09.-én került bejegyzésre. Alapszabályunkat az FVM által közzétett ajánlás alapján állítottuk össze az alapítók javaslatait figyelembe véve. A tagságában a közszféra 36%-ban, a civilek 34%-ban, a vállalkozók 30%-ban képviseltetik magukat. Az Egyesületet 9 fős elnökséget választott, tartva a szférák közti előírt arányokat és az egyenlő területi képviselet elvét, a civilek és vállalkozók 3-3 fővel képviseltetik magukat a közösség területéről. Közszféra tagozatát 37, a civil tagozatát 36 és a vállalkozói tagozatot 32 szervezet alkotja.Az Egyesület operatív feladatait a munkaszervezet látja el, mely Kimlei központtal - alapozva a Leader+ megvalósítása során szerzett tapasztalatokra - fog működni, biztosítva a tagok és a térség lakói számára is a szolgáltatást. A teljes területre kiterjedő kapcsolattartási rendszert alakítunk ki. Hetente más–más településen állandó ügyfélfogadási időpontot hirdetünk meg, hogy mindenki helyben vagy lakóhelyéhez közel tudja elérni a szervezetünket. A kihelyezett ügyfélfogadásokon közvetlen kapcsolat épülhet ki a munkaszervezet és a térség lakói között, elősegítve a fejlesztési elképzelések feltárását és a leghatékonyabb projektek kialakítását. A munkaszervezet feladata a projektek generálását követően a megvalósulás teljes követése és a hatékony elszámolás segítése.Jelenleg is működtetünk honlapot. Nagyon fontos eszköze a kapcsolattartásnak. Tagjaink és a lakosság is figyelemmel kísérik az azon megjelent információkat. Természetesen törekedni kell a további kapcsolattartási lehetőségek kialakítására is. Igénybe vesszük a helyi és régiós sajtót, írásos szóróanyagokat juttatunk el a térség lakóinak időnként.Munkaszervezet a működéshez szükséges infrastruktúrát kialakítja. A lakosság minél nagyobb arányú bevonásával „Minden elképzelést fel kell karolni, hogy megfogalmazása után előre mutató legyen. Hozzá kell rendelni a megfelelő prioritáshoz, biztosítani kell fenntarthatóságát.” Nem veszhet el egy elképzelés sem, kellő időben kapcsolva más projektekkel kell megvalósítani. A munkaszervezet napi kapcsolatot fog fenntartani az illetékes HVI–kel, a KKV–kal és a LEADER+ gesztorszervezettel, melynek keretében közösen tartott ügyfél fogadásokat, előadásokat, tájékoztató fórumokat tartanak.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

194

Fontosnak tartjuk más LEADER szervezetekkel, Helyi Közösségekkel a kapcsolattartást, hiszen nem dolgozhatunk éles határokon belül, ha átfogó, térségeken átívelő együttműködést, fejlesztéseket kívánunk megvalósítani.A HVS–t is LEADER alapokra építettük fel. Az aktivizált helyi lakosságtól jövő fejlesztési kezdeményezésekből, a térségben szerzett tudás és tapasztalatok felhasználásával innovatív fejlesztéseket hajtunk végre, melynek során a partneri kapcsolatok erősödnek. A közvetlen tervezési munkában nem csak a TKCS tagok, hanem széles körben vettek részt a közösség tagjai is. A tervező munka békésen, egyetértésben folyt, mindig figyelembe véve egymás érdekeit, javaslatait. Igyekeztünk közös céljainknak megfelelő, megvalósítható programot kialakítani.

Fontosnak tartjuk más LEADER szervezetekkel, Helyi Közösségekkel a kapcsolattartást, hiszen nem dolgozhatunk éles határokon belül, ha átfogó, térségeken átívelő együttműködést, fejlesztéseket kívánunk megvalósítani.A HVS–t is LEADER alapokra építettük fel. Az aktivizált helyi lakosságtól jövő fejlesztési kezdeményezésekből, a térségben szerzett tudás és tapasztalatok felhasználásával innovatív fejlesztéseket hajtunk végre, melynek során a partneri kapcsolatok erősödnek. A közvetlen tervezési munkában nem csak a TKCS tagok, hanem széles körben vettek részt a közösség tagjai is. A tervező munka békésen, egyetértésben folyt, mindig figyelembe véve egymás érdekeit, javaslatait. Igyekeztünk közös céljainknak megfelelő, megvalósítható programot kialakítani.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

helyi vidékfejlesztési stratégia – szigetköz mosoni-sík le

Documents