helyi vidékfejlesztési stratégia – maros-völgyi hk

Budapest, 2008 Október 17.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Maros-Völgyi HK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Lendületben a Maros-mente

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Maros-Völgyi HK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 42 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 16 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 42 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 16 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 6 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 6 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Maros-Völgyi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 50,036 fő, a városokban élő lakosok száma 25,360 főA(z) Maros-Völgyi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 50,036 fő, a városokban élő lakosok száma 25,360 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

50,036

17

1

12

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Makó 25,360 fő

4,325 fő

3,347 fő

3,290 fő

Kiszombor

Földeák

Apátfalva

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

2

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 3

Fejlesztési intézkedések száma 6

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 42

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

18

Maros-Völgyi HK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 870,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Maros-Völgyi HK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 8

▪ 8

▪ 6

▪ 2

▪ 4

▪ 10

▪ 1

▪ 11

Allokált forrás (EUR)

▪ 870,000

▪ 768,798

▪ 632,340

▪ 70,000

▪ 360,000

▪ 503,006

▪ 90,000

▪ 781,289

6

Maros-Völgyi HK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség meghatározó problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony jövedelemteremtő képesség. Fontos probléma a népesség elöregedése, valamint az elvándorlás. Jellemző a településekre az infrastruktúra hiánya, továbbá a településközpontok leromlott állapota, valamint a vidéki lakosság számára szabadidős tevékenségek végzésére teret adó sportlétesítmények hiánya.

▪ Turisztikai adottságok magas fokozottabb kihasználása, kollektív tanulás képességének kialakítása, civilek aktivitásra történő ösztönzése, a mezőgazdaság termelés hatékonyságának növelése mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységek ösztönzése, szélesebb körű kooperáció kialakítása, a térségre jellemző helyi forrásokra épülő gazdaság erősítése. A környezettudatos nevelés meghonosítása a Közöség által érintett kistérségben. A helyi hagyományokon alapuló kultúrális településfejlesztés.

7

A stratégia alapvető célja komplex megoldási irányok lefektetése a térség átgondolt fejlesztése érdekében. A fő beavatkozási irányokat a közösség a gazdaság-ezen belül kiemelten a turisztikai ágazat- fejlesztésében, valamint ezektől a céloktól nem elkülönített módon, a közösséget alkotó települések élhetőségének javításában határozta meg. A legfontosabb megoldási irány a térségi fejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó turisztikai háttérszolgáltatások megteremtése, korszerűsítése, minőségi követelményeknek való megfeleltetése. Általános cél a LEADER program céljain túl a foglalkoztatottság bővítése, a vállalkozói aktivitás növelése, a vidéki élettér minőségi javítása. A stratégiához kapcsolódó jövőkép átfogóan jellemzi a Közösség által kitűzött elérendő célt: A Maros- völgyi helyi közösséget alkotó települések elégedett, tenni kész lakossága tovább fejleszti vállalkozásait, gondozza helyreállított környezetét, és büszkén mutatja be a kistérség megújított kuturális kincseit, természeti értékeit az ide érkező turistáknak.

A stratégia alapvető célja komplex megoldási irányok lefektetése a térség átgondolt fejlesztése érdekében. A fő beavatkozási irányokat a közösség a gazdaság-ezen belül kiemelten a turisztikai ágazat- fejlesztésében, valamint ezektől a céloktól nem elkülönített módon, a közösséget alkotó települések élhetőségének javításában határozta meg. A legfontosabb megoldási irány a térségi fejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó turisztikai háttérszolgáltatások megteremtése, korszerűsítése, minőségi követelményeknek való megfeleltetése. Általános cél a LEADER program céljain túl a foglalkoztatottság bővítése, a vállalkozói aktivitás növelése, a vidéki élettér minőségi javítása. A stratégiához kapcsolódó jövőkép átfogóan jellemzi a Közösség által kitűzött elérendő célt: A Maros- völgyi helyi közösséget alkotó települések elégedett, tenni kész lakossága tovább fejleszti vállalkozásait, gondozza helyreállított környezetét, és büszkén mutatja be a kistérség megújított kuturális kincseit, természeti értékeit az ide érkező turistáknak.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Maros-Völgyi HK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe.

A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is.

A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesült. Az övezetbe tartozó 18 település közigazgatási területén folytatott ipari termelő és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezményeket 2088-ig vehettek igénybe a helyi vállalkozók. Ipari park található továbbá még Klárafalván és Nagylakon is.

Makó térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-szerb) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik.

A kistérség gazdaságát a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból.

A lakosságszám az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő.

A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe.

A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is.

A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesült. Az övezetbe tartozó 18 település közigazgatási területén folytatott ipari termelő és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezményeket 2088-ig vehettek igénybe a helyi vállalkozók. Ipari park található továbbá még Klárafalván és Nagylakon is.

Makó térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-szerb) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik.

A kistérség gazdaságát a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból.

A lakosságszám az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A Közösséget alkotó valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A Közösség területét az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik:- Maros folyó,- Kőrös-Maros Nemzeti Park területe,- Békés-csanádi Síkság,- termálvíz,- gyógyhatású Maros-iszap.

Ezen települési csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A funkcionális kapcsolat több évszázados gyökerű, és a kistérség mai településeinek szerveződését meghatározó XVII-XVIII. századra nyúlik vissza: a tájat folyamatosan sújtó háborúk (Szent István harca Ajtony vezér ellen, tatár pusztítás, Dózsa György féle parasztfelkelés harcai, török kor pusztítása) következtében települések elpusztultak, jelentőségüket elvesztették. Egyedül Makó város tudott fennmaradni és megújulni. A környező falvak többségében mesterséges telepítéssel, illetve újkori letelepedéssel jöttek létre ismét települések.A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kultúrális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén együtt fejlesztik a közös jövőt.

A Közösséget alkotó valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A Közösség területét az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik:- Maros folyó,- Kőrös-Maros Nemzeti Park területe,- Békés-csanádi Síkság,- termálvíz,- gyógyhatású Maros-iszap.

Ezen települési csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A funkcionális kapcsolat több évszázados gyökerű, és a kistérség mai településeinek szerveződését meghatározó XVII-XVIII. századra nyúlik vissza: a tájat folyamatosan sújtó háborúk (Szent István harca Ajtony vezér ellen, tatár pusztítás, Dózsa György féle parasztfelkelés harcai, török kor pusztítása) következtében települések elpusztultak, jelentőségüket elvesztették. Egyedül Makó város tudott fennmaradni és megújulni. A környező falvak többségében mesterséges telepítéssel, illetve újkori letelepedéssel jöttek létre ismét települések.A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kultúrális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén együtt fejlesztik a közös jövőt.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Levegő - Emisszió: A területen légszennyezés tekintetében a kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó: általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, de viszonylag magas a szén-, ill. fafűtés aránya is.Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár.Emisszió: Problémát jelent a szántóföldek széleróziójából származó porszennyezés, egyre jelentőseb probléma az allergén pollen mennyiségének növekedése a levegőben. A parlagfű pollen mennyisége a légköri összes pollen 90 %-a. A légszennyezés terjedése a domborzati viszonyokból következően akadálytalan. Felszíni vizek: Az akciócsoport területének egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A Maros vízminőségét befolyásolják a román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, a magyarországi szakaszon jelentős szennyezés nem történik. Az ár és belvíz, főleg a mélyebb fekvésű makói területeket érinti. A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A térség vízellátását 60-500 m mélységű rétegvizekből biztosítják. A rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas.Zaj- és rezgésterhelés: Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonal forgalma okoz.Mára jelentősen bővült a terület, hogy valamennyi jellemző élőhely fennmaradása biztosítható legyen. A Maros hullámtere a magyar-román határtól a Tisza torkolatig kíséri végig a folyót. A folyó hazai szakaszának védelme a Nemzeti Park feladata. A korábban védelem alá került Landori-erdő a hullámtérnek csak egy kis darabját ölelte fel. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke: A Maros folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak, a legelőkkel váltakozó erdőfoltok.

Levegő - Emisszió: A területen légszennyezés tekintetében a kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó: általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, de viszonylag magas a szén-, ill. fafűtés aránya is.Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár.Emisszió: Problémát jelent a szántóföldek széleróziójából származó porszennyezés, egyre jelentőseb probléma az allergén pollen mennyiségének növekedése a levegőben. A parlagfű pollen mennyisége a légköri összes pollen 90 %-a. A légszennyezés terjedése a domborzati viszonyokból következően akadálytalan. Felszíni vizek: Az akciócsoport területének egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A Maros vízminőségét befolyásolják a román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, a magyarországi szakaszon jelentős szennyezés nem történik. Az ár és belvíz, főleg a mélyebb fekvésű makói területeket érinti. A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A térség vízellátását 60-500 m mélységű rétegvizekből biztosítják. A rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas.Zaj- és rezgésterhelés: Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonal forgalma okoz.Mára jelentősen bővült a terület, hogy valamennyi jellemző élőhely fennmaradása biztosítható legyen. A Maros hullámtere a magyar-román határtól a Tisza torkolatig kíséri végig a folyót. A folyó hazai szakaszának védelme a Nemzeti Park feladata. A korábban védelem alá került Landori-erdő a hullámtérnek csak egy kis darabját ölelte fel. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke: A Maros folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak, a legelőkkel váltakozó erdőfoltok.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A védett terület a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogatható.A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. Az aránylag alacsony fekvésű, magas talajvízszintű hátakat egykor legalább kétharmad részben löszpusztarét borította. A löszpusztákat jó termőképességük miatt felszántották, így ezek csak szikespusztába ágyazva kis foltokban, kunhalmokon, régi utak mezsgyéin maradhattak meg. A Csanádi puszták legjelentősebb növénytársulása a löszgyep. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület értékes löszfajai a vetővirág, a macskahere, a tavaszi hérics. Értékesek a Csanádi puszták szikesei is. Európában csak a Kárpát-medencében találhatók jelentős sós területek a tengerpartoktól távol, ezért a szikesek a rajtuk élő speciális növény- és állatközösségekkel együtt, önmagukban is kuriózumnak számítanak. A terület állatvilága különösen értékes.

A védett terület a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogatható.A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. Az aránylag alacsony fekvésű, magas talajvízszintű hátakat egykor legalább kétharmad részben löszpusztarét borította. A löszpusztákat jó termőképességük miatt felszántották, így ezek csak szikespusztába ágyazva kis foltokban, kunhalmokon, régi utak mezsgyéin maradhattak meg. A Csanádi puszták legjelentősebb növénytársulása a löszgyep. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület értékes löszfajai a vetővirág, a macskahere, a tavaszi hérics. Értékesek a Csanádi puszták szikesei is. Európában csak a Kárpát-medencében találhatók jelentős sós területek a tengerpartoktól távol, ezért a szikesek a rajtuk élő speciális növény- és állatközösségekkel együtt, önmagukban is kuriózumnak számítanak. A terület állatvilága különösen értékes.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A közösség települései közül Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A települések a makói kistérséghez tartoznak, mint a közösség többi települése. Problémáik, jellemzőik a kistérség egészére elmondhatóak, így specifikus bemutatásuk nehéz. Általánosan elmondható, hogy a települések lakossága elöregedő, hiányzik a foglalkoztó vállalkozói réteg, magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a jövedelemteremtő képesség az előzőekből adódóan alacsony, ami jelentősen kihat az elérhető szolgáltatások mennyiségére és minőségére. A foglalkoztatási problémák a települések élhetőségét nagymértékben befolyásolják.A hátrányos helyzet mellett nem megfelelően kihásználat értékeket is rejt a települések közössége. A természeti és épített örökség, a kulturális hagyományok, mind olyan lehetőség, amely a jól átgondolt tervezést és kivitelezést követeően jelentős vonzerőt képviselhet a gazdaság befektetői, illetve az ide látogató túristák számára.

A közösség települései közül Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A települések a makói kistérséghez tartoznak, mint a közösség többi települése. Problémáik, jellemzőik a kistérség egészére elmondhatóak, így specifikus bemutatásuk nehéz. Általánosan elmondható, hogy a települések lakossága elöregedő, hiányzik a foglalkoztó vállalkozói réteg, magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a jövedelemteremtő képesség az előzőekből adódóan alacsony, ami jelentősen kihat az elérhető szolgáltatások mennyiségére és minőségére. A foglalkoztatási problémák a települések élhetőségét nagymértékben befolyásolják.A hátrányos helyzet mellett nem megfelelően kihásználat értékeket is rejt a települések közössége. A természeti és épített örökség, a kulturális hagyományok, mind olyan lehetőség, amely a jól átgondolt tervezést és kivitelezést követeően jelentős vonzerőt képviselhet a gazdaság befektetői, illetve az ide látogató túristák számára.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

7%

8%

30%

7%

7%

17%

10%

0%

10%

3%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,320

4,582

547

1,820

491

986

148

574

342

3,668

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

15%

30%

12%

3%

6%

4%

2%

24%

4%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.4%, ami 4.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.4%

▪ Változás 2003-hoz képest 4.0 százalékpont

19

A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a szolgáltató szektor, amely a lakónépességnek csaknem 52%-át foglalkoztatja. Az ipar és építőipar területén dolgozók aránya 33,1%. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele a szolgáltatási jellegű ágazatok létszámának jelentős emelkedése felé mozdult el, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, ezen ágazatok válságával összefüggésben.A felsőfokú végzettségűek térségi aránya csaknem 8%-kal marad el a megyei viszonyszámtól, de az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak aránya sem éri el a megyében tapasztaltakat. A foglalkoztatottak többsége (34,7%-a) az érettségivel nem rendelkező szakmunkások és szakmai oklevéllel rendelkezők kategóriájába tartozik.

A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a szolgáltató szektor, amely a lakónépességnek csaknem 52%-át foglalkoztatja. Az ipar és építőipar területén dolgozók aránya 33,1%. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele a szolgáltatási jellegű ágazatok létszámának jelentős emelkedése felé mozdult el, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, ezen ágazatok válságával összefüggésben.A felsőfokú végzettségűek térségi aránya csaknem 8%-kal marad el a megyei viszonyszámtól, de az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak aránya sem éri el a megyében tapasztaltakat. A foglalkoztatottak többsége (34,7%-a) az érettségivel nem rendelkező szakmunkások és szakmai oklevéllel rendelkezők kategóriájába tartozik.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Makó székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

10 db

1,979 fő

13%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 13%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 848

▪ 288

▪ 165

▪ 123

▪ 115

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 22,589,148

▪ 2,993,157

▪ 969,753

▪ 1,817,997

▪ 669,771

Működés helye a térségben

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

Főtevékenység

▪ 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

▪ 3614 Egyéb bútor gyártása

▪ 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása

▪ 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása

▪ 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás

Név

▪ Gumiművek Phoenix Hungária Kft.

▪ ASS Berendezési Rendszerek Bt.

▪ VGM-Magép Gépgyártó Kft.

▪ Váll-Ker Kft.

▪ Víziközmű Kft.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


▪ Kereskedelem, javítás



▪ 114

▪ 100

▪ 99

▪ 67

▪ 60

▪ 905,570

▪ 50,977,276

▪ 1,381,970

▪ 124,592

▪ 216,534

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

▪ Makó

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 1551 Tejtermék gyártása

▪ 5154 Vasáru-nagykereskedelem

▪ 1930 Lábbeligyártás

▪ 0141 Növénytermelési szolgáltatás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Kossuth MGTSZ.

Név

▪ Makói Fémipari Ker. Kft.

▪ Maros Cipő Ipari Kft.

▪ Makói Kommunális KHT.

▪ SOLE MIZO ZRt.

6

7

8

9

10

23

A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak.Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társas vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. Makó, Ferencszállás településeken haladja meg a társas vállalkozások aktivitása az övezeti átlagot. A társas vállalkozások 87%-a tartozik a KSH adatok szerint a foglalkoztatott nélkül, illetve 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalati kategóriába. A vállalkozások többsége (31%-a) a kereskedelem, javítás területén működik. Az ipari és építőipari társas vállalkozások aránya 19%, ami szintén hasonló a nagyobb területi szinteken mért arányokhoz. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrár szektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya alacsony. E gazdasági területen a társas vállalkozásainak 19%-a működik.A Maros-völgyi Helyi Közösség minden települése, jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel – elsősorban gabona és zöldségtermesztés, – foglalkoznak. A múltban jelentős volt a len és kender, cirok, vessző, dohány-termesztés is – ma ez már nem létezik és alig lelhető a Maros árterében gyümölcsös. Ugyancsak nincsenek vízimalmok a Maroson, mely jelentős jövedelemforrást jelentett a folyó mellett húzódó településeknek. A halászat csak hobby szinten létezik.Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. Ma is a mezőgazdasági termelés a domináns – gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma). A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik a mezőgazdasági vállalkozók száma nem közelíti meg a számot.

A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak.Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társas vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. Makó, Ferencszállás településeken haladja meg a társas vállalkozások aktivitása az övezeti átlagot. A társas vállalkozások 87%-a tartozik a KSH adatok szerint a foglalkoztatott nélkül, illetve 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalati kategóriába. A vállalkozások többsége (31%-a) a kereskedelem, javítás területén működik. Az ipari és építőipari társas vállalkozások aránya 19%, ami szintén hasonló a nagyobb területi szinteken mért arányokhoz. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrár szektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya alacsony. E gazdasági területen a társas vállalkozásainak 19%-a működik.A Maros-völgyi Helyi Közösség minden települése, jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel – elsősorban gabona és zöldségtermesztés, – foglalkoznak. A múltban jelentős volt a len és kender, cirok, vessző, dohány-termesztés is – ma ez már nem létezik és alig lelhető a Maros árterében gyümölcsös. Ugyancsak nincsenek vízimalmok a Maroson, mely jelentős jövedelemforrást jelentett a folyó mellett húzódó településeknek. A halászat csak hobby szinten létezik.Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. Ma is a mezőgazdasági termelés a domináns – gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma). A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik a mezőgazdasági vállalkozók száma nem közelíti meg a számot.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24

A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására.A térségben a háztáji állattenyésztés is teljesen visszaszorult. A térség alábbi településeire jellemző állattenyésztés:- Csanádpalota - sertéshizlaló telep,- Maroslele - juh-, illetve sertéstenyésztés,- Makó - juh-, illetve sertéstenyésztés,- Földeák - sertés-, illetve szarvasmarhatenyésztés,- Kiszombor- szarvasmarhatenyésztés.

A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására.A térségben a háztáji állattenyésztés is teljesen visszaszorult. A térség alábbi településeire jellemző állattenyésztés:- Csanádpalota - sertéshizlaló telep,- Maroslele - juh-, illetve sertéstenyésztés,- Makó - juh-, illetve sertéstenyésztés,- Földeák - sertés-, illetve szarvasmarhatenyésztés,- Kiszombor- szarvasmarhatenyésztés.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 22

Vallással kapcsolatos tevékenység 0

Sporttal kapcsolatos tevékenység 28

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

35

Oktatással kapcsolatos tevékenység 27

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

14

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

4

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

21

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

10

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26

A Maros-völgyi Helyi Közösség településein belül a rendszerváltás óta jelentős civil aktivitás figyelhető meg. A bejegyzett civil szervezetek elsősorban a települések tradicionális múltjához kötődnek, ilyenek többek között a "Pátfalváért Egyesület", "CSanádpalotáért Közalapítvány", "Kiszomborért Alapítvány". A civil szervezetek száma az 1990-es években megnövekedett. Jellemző, hogy ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. Az egyes területeken kifejtett aktivitásuk általában erős, azonban a közösségi folyamatokra való ráhatásuk változó. Jellemző, hogy az egyes szervezetek között az összefogási készség gyenge, amely abból adódik, hogy saját autonómiájukat féltik. Nagy aktivitást kifejtő civil szervezetek a Közösség területén:- a "Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesülete", amely a település minden innovatív kezdeményezésének stabil háttere,- a "Makó és Térsége Turisztikai Egyesület", amely összefogja a térség turisztikai marketingjét,- a " Marosmenti Vállalkozók Szövetsége", amely a térség gazdasági szereplőinek nyújt fejlesztési elképzelésik megvalósításához, működésük zökkenőmentességéhez segítséget,Makó városában létrejött a Makói Civil Szervezetek Szövetsége (MACISZ), amely felvállalta a helyi civil szereplők együttműködésének koordinálását.Ilyen jellegű kezdeményezésekkel még hatékonyabban léphetnek fel a civilek a közös cél érdekében, továbbá megnő az érdekérvényesítő képességük is.

A Maros-völgyi Helyi Közösség településein belül a rendszerváltás óta jelentős civil aktivitás figyelhető meg. A bejegyzett civil szervezetek elsősorban a települések tradicionális múltjához kötődnek, ilyenek többek között a "Pátfalváért Egyesület", "CSanádpalotáért Közalapítvány", "Kiszomborért Alapítvány". A civil szervezetek száma az 1990-es években megnövekedett. Jellemző, hogy ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. Az egyes területeken kifejtett aktivitásuk általában erős, azonban a közösségi folyamatokra való ráhatásuk változó. Jellemző, hogy az egyes szervezetek között az összefogási készség gyenge, amely abból adódik, hogy saját autonómiájukat féltik. Nagy aktivitást kifejtő civil szervezetek a Közösség területén:- a "Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesülete", amely a település minden innovatív kezdeményezésének stabil háttere,- a "Makó és Térsége Turisztikai Egyesület", amely összefogja a térség turisztikai marketingjét,- a " Marosmenti Vállalkozók Szövetsége", amely a térség gazdasági szereplőinek nyújt fejlesztési elképzelésik megvalósításához, működésük zökkenőmentességéhez segítséget,Makó városában létrejött a Makói Civil Szervezetek Szövetsége (MACISZ), amely felvállalta a helyi civil szereplők együttműködésének koordinálását.Ilyen jellegű kezdeményezésekkel még hatékonyabban léphetnek fel a civilek a közös cél érdekében, továbbá megnő az érdekérvényesítő képességük is.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,105 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,105 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

51,141 50,959 50,661 50,432 50,036

-182 -298 -229 -396


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

1%

12%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

31%

11%

5%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

30

DemográfiaA térség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, a térségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak.A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered. AA Makói kistérség lakónépessége 50 036 fő volt 2006. december 31-én. A népesedési tendencia az országoshoz hasonlóan negatív. A népességszám változás mértéke 1995 és 2006 között eltelt 10 évben 94 % volt. A csökkenés mértéke Csongrád megye esetében 4 %, országosanpedig 2,9 % volt; tehát a térségi érték ezeknél kedvezőtlenebb.A Makói kistérség népessége Csongrád megye össznépességének 11,6 %-át teszi ki, az arány a többi kistérségnél erősebb népességcsökkenés miatt az elmúlt 10 évben csökkent (1995-ben még 12,1 % volt).A vándorlási különbözet – az ábrán látható módon – jelentősen változó tendenciát követett 1995 és 2005 között. A megyében alig volt olyan év, amelyben vándorlási nyereség volt elkönyvelhető,míg a Makói kistérségben 1999 és 2003 között határozott vándorlási többlet mutatható ki. Ugyanakkor ez a vándorlási nyereség egyik évben sem volt elégséges ahhoz, hogy a fent bemutatott negatív természetes szaporodást (fogyást) jelentősen pozitív irányba befolyásolja,és abszolút értékben népességnövekedést idézzen elő. A térség valamennyi településén működik kisebbségi (cigány vagy nemzetiségi) önkormányzat. Népsűrűségét tekintve a Makói kistérség a megye hét kistérsége között a közepesen sűrűn lakottterületek közé tartozik. A kistérség népsűrűsége a megye 99 fő/km2-es népsűrűségéhez képest alacsonyabb (70 fő/km2), ami 1995 óta 2 fő/km2-rel csökkent.Korösszetétel: A népesség elöregedésének tendenciáját érzékelteti, hogy a 60 év feletti népesség aránya a 2000-es 22,6 %-hoz képest 22,9 %-ra nőtt, ami a térség lakosságának öregedésére utal.

DemográfiaA térség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, a térségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak.A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered. AA Makói kistérség lakónépessége 50 036 fő volt 2006. december 31-én. A népesedési tendencia az országoshoz hasonlóan negatív. A népességszám változás mértéke 1995 és 2006 között eltelt 10 évben 94 % volt. A csökkenés mértéke Csongrád megye esetében 4 %, országosanpedig 2,9 % volt; tehát a térségi érték ezeknél kedvezőtlenebb.A Makói kistérség népessége Csongrád megye össznépességének 11,6 %-át teszi ki, az arány a többi kistérségnél erősebb népességcsökkenés miatt az elmúlt 10 évben csökkent (1995-ben még 12,1 % volt).A vándorlási különbözet – az ábrán látható módon – jelentősen változó tendenciát követett 1995 és 2005 között. A megyében alig volt olyan év, amelyben vándorlási nyereség volt elkönyvelhető,míg a Makói kistérségben 1999 és 2003 között határozott vándorlási többlet mutatható ki. Ugyanakkor ez a vándorlási nyereség egyik évben sem volt elégséges ahhoz, hogy a fent bemutatott negatív természetes szaporodást (fogyást) jelentősen pozitív irányba befolyásolja,és abszolút értékben népességnövekedést idézzen elő. A térség valamennyi településén működik kisebbségi (cigány vagy nemzetiségi) önkormányzat. Népsűrűségét tekintve a Makói kistérség a megye hét kistérsége között a közepesen sűrűn lakottterületek közé tartozik. A kistérség népsűrűsége a megye 99 fő/km2-es népsűrűségéhez képest alacsonyabb (70 fő/km2), ami 1995 óta 2 fő/km2-rel csökkent.Korösszetétel: A népesség elöregedésének tendenciáját érzékelteti, hogy a 60 év feletti népesség aránya a 2000-es 22,6 %-hoz képest 22,9 %-ra nőtt, ami a térség lakosságának öregedésére utal.


A térség demográfiai helyzete 1/2

31

A tendencia országos. A megyében a Makói kistérség esetében az érték átlagos átlagosnak mondható, ennél jóval súlyosabb a helyzet (2005.) A tendencia országos. A megyében a Makói kistérség esetében az érték átlagos átlagosnak mondható, ennél jóval súlyosabb a helyzet (2005.)


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

2

0

14

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

12%

0%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ


34

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35

A Közösséget alkotó települések közút és vasút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút kiépítése folyamatban van.Vízellátás:A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, a bekötött lakások aránya térségi szinten 94 % fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében 80-90 % között van, a többi településnél eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot.Infrastruktúrafejlesztő program: Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási ProgramAz ivóvízellátó rendszerek valamennyi településen településen szabad kapacitással rendelkeznek. Szennyvízkezelés: A térségben szennyvízcsatorna hálózat Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya Makón 22,5 %-os, Klárafalván és Ferencszálláson teljes körű. A térségben többségükben nyitott rendszerű szikkasztókban tárolják/folyatják el a szennyvizet, így igen magas az elszikkasztott szennyvizek aránya. A szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadják.Csapadékvíz elvezetés: A térség településeinek többsége ár- és belvíz fenyegetettség alapján közepesen (Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó) vagy enyhén (Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák) veszélyeztetett kategóriába tartozik. Belvizes terület szinte minden településen található. A csapadékvíz elvezető hálózatok többsége nyílt árok. A belterületen a rendszer többnyire megfelelően karbantartott.Gáz- és villamos-energia ellátás: A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20 kV-os transzformátor állomás, a 400 kV-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A A 120 kV-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó.

A Közösséget alkotó települések közút és vasút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút kiépítése folyamatban van.Vízellátás:A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, a bekötött lakások aránya térségi szinten 94 % fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében 80-90 % között van, a többi településnél eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot.Infrastruktúrafejlesztő program: Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási ProgramAz ivóvízellátó rendszerek valamennyi településen településen szabad kapacitással rendelkeznek. Szennyvízkezelés: A térségben szennyvízcsatorna hálózat Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya Makón 22,5 %-os, Klárafalván és Ferencszálláson teljes körű. A térségben többségükben nyitott rendszerű szikkasztókban tárolják/folyatják el a szennyvizet, így igen magas az elszikkasztott szennyvizek aránya. A szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadják.Csapadékvíz elvezetés: A térség településeinek többsége ár- és belvíz fenyegetettség alapján közepesen (Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó) vagy enyhén (Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák) veszélyeztetett kategóriába tartozik. Belvizes terület szinte minden településen található. A csapadékvíz elvezető hálózatok többsége nyílt árok. A belterületen a rendszer többnyire megfelelően karbantartott.Gáz- és villamos-energia ellátás: A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20 kV-os transzformátor állomás, a 400 kV-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A A 120 kV-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36

A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. Gázátadó állomás Földákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a településeken megoldott.Hulladékkezelés A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a térség minden településén megoldott. A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladék lerakó telepre szállítja hulladékát. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében több településen van kihelyezve szelektív gyűjtő sziget. Megoldatlan azonban a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok) és igen alacsony a szerves anyag hasznosítása.

A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. Gázátadó állomás Földákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a településeken megoldott.Hulladékkezelés A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a térség minden településén megoldott. A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladék lerakó telepre szállítja hulladékát. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében több településen van kihelyezve szelektív gyűjtő sziget. Megoldatlan azonban a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok) és igen alacsony a szerves anyag hasznosítása.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

37

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

14% 12%

0.19 0.03

1.81 0.68

10% 5%

38

Legnagyobb foglalkoztató szektor



▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...



Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 538

▪ Község ▪ 3,290


▪ Nagyközség ▪ 3,248


▪ Község ▪ 3,347


A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ambrózfalva

Apátfalva

Csanádalberti

Csanádpalota

Ferencszállás

Földeák

Királyhegyes

Munkanél-küliség (%)

▪ 28.00%

▪ 18.10%

▪ 28.00%

▪ 10.80%

▪ 8.03%

▪ 6.63%

▪ 26.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 334,374

▪ 304,307

▪ 253,237

▪ 395,064

▪ 449,614

▪ 443,064

▪ 241,877

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.022

▪ 0.000

▪ 0.059

▪ 0.050

▪ 0.000

▪ 0.000

39










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 4,325



▪ Község ▪ 1,540

▪ Város ▪ 25,360

▪ Község ▪ 2,215



Kiszombor

Klárafalva

Kövegy

Magyarcsanád

Makó

Maroslele

Nagyér


▪ 9.02%

▪ 13.71%

▪ 32.90%

▪ 38.00%

▪ 7.54%

▪ 15.00%

▪ 16.50%


▪ 432,671

▪ 364,536

▪ 219,181

▪ 273,382

▪ 482,487

▪ 383,391

▪ 304,164


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.374

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.095

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.033

▪ 0.000

▪ 0.000

40



▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,574


Nagylak

Óföldeák

Pitvaros


▪ 1.39%

▪ 9.62%

▪ 9.91%


▪ 439,036

▪ 324,878

▪ 425,695


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.328

▪ 0.000

▪ 0.000

41

Települések egy mondatos jellemzése 1/9

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ambrózfalva ▪ „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés, a mezőgazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony,ennek következtében a fiatalok elvándorolnak, az itt maradóknak alacsony a gyermekvállalási kedve, ezek együtt a lakosság elöregedéséhez vezetnek.”

▪ Apátfalva ▪ „A helyi lakosság, különösen a nők, fogyatékkal élők, fiatalok (fiatal felnőttek) nem találják meg a szükségleteiknek megfelelő, kedvező életfeltételeket Apátfalván(egyoldalú, alacsony jövedelmezőségű gazdaságszerkezet, közszolgáltatások infrastrukturális háttere leromlott,kulturális, szabadidős, sportlehetőségek korlátozottak).”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a helyi épített örökségben (Csongrád megye első kőből épült víztornya), a kulturális, nemzetiségi sokszínűségben, természetvédelmi területekben rejlő értékek.”

▪ „Az egyedi és helyi értékekre alapozó kulturális és ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránt hazai és nemzetközi kereslet növekedéseindiokolja az egyedi, jó minőségű élelmiszeripari és kézműves termékek előállítását, valamint turisztikai szolgáltatások fejlesztését.”

42





▪ Csanádalberti ▪ „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés, a mezőgazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony,ennek következtében a fiatalok elvándorolnak, mely tényzők a lakosság korszerkezetének elöregedéséhez vezetnek.”

▪ Csanádpalota ▪ „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés,a foglalkoztatotti ráta alacsoy, melyek következtében a fiatalok elvándorolnak.”


▪ „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a helyi épített örökségben (Nisovics-kúria), a kulturális, nemzetiségi sokszínűségben, természetvédelmi területekben (Békés-Csanádi Síkság Természetvédelmi Terület, érintetlen puszták) rejlő értékek.”

▪ „Az M43as autópálya tervezett útvonalának közelsége, valamint több üresen álló üzemépület hasznosítása,illetve a határközelség a gazdasági élet fellendülését indukálhatja.”

43





▪ Ferencszállás ▪ „A településen a foglalkoztatók száma kevés,melyek következtében a fiatalok elvándorolnak, az itt maradóknak alacsony a gyermekvállalási kedve, ezek együtt a lakosság elöregedéséhez vezetnek.”

▪ Földeák ▪ „A települési infrastuktúra, és a nagyobb jelentőségű foglalkoztató hiánya miatt,a fiatal munkaerő elvándorol, a falu lakossága elöregedik.”


▪ „A település 43-as főútvonalon történő gyors elérhetősége, valamint a Maros folyóban rejlő értékek a turisztikai lehetőségek kiaknázását támasztják alá.”

▪ „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a természetvédelmi területekben rejlő értékek (Kornél erdő),illetve az innovatív civil kezdeményezések.”

44





▪ Királyhegyes ▪ „A település infrastuktúrális hiányosságai nem biztosítanak megfelelő feltételeket a vállalkozások alapítására, nagy foglalkoztatók betelepülésére, mely a fiatalok elvándorlását, a település demográfiai szerkezetének elöregedését idézi elő.”

▪ Kiszombor ▪ „Kiszombort földrajzi elhelyezkedése miatt a gazdasági fellendülés nem érintette, megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek, amelyre jellemző az elöregedés, elvándorlás, nem megfelelő infrastukturális ellátottság és a műemléki védettséget élvező építmények leromlott állapota.”


▪ „A település épített és természeti örökségének a megújítása, a helyi szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítását segíti, turisztikai célponttá teheti a települést,ami a gazdaság fejlődését vonhatja maga után.”

▪ „A település épített örökségének, a településkép megújítása, a helyi szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítását segíti, turisztikai célponttá teheti a települést,ami a gazdaság fejlődését vonhatja maga után.”

45





▪ Klárafalva ▪ „A település elöregedő korösszetételű,jellemző az alacsony képzettség,a 43as főút túlzsúfolt,mellete állandó a balesetveszély,az ottani ingatlanok jelentős értékcsökkenést szenvednek, illetve folyamatos önkormányzati forráshiány,fejlesztési lehetőségek,csökkenő hitelképesség mellett megszűnnek,az önkormányzat nem rendelkezik befektetésre alkalmas ingatlannal.”

▪ Kövegy ▪ „Infrastruktúra fejlesztése,járda- és úthálózat építése,felújítása,Csanádpalota-Kövegy közötti kerékpárút megépítése, amely biztonságos közlekedést biztosítana a 2 község között.Csatornázás, települési központ megújítása,közintézmények karbantartása.Munkalehetőség hiány a lakosság részére.”


▪ „A település jó infrastruktúrális ellátottsága, illetve jó megközelíthetősége kedvező feltételeket biztosít a vállalkozásoknak, illetve a Maros folyó és ártere turisztikai lehetőségekben bővelkedik.”

▪ „Szálláshely kialakítása (volt idősek Gondozóháza 30 férőhelyes szállás kialakítása)

▪ Falusi turizmus kialakítása-csendes,tiszta levegőjű környezet.”

46





▪ Magyarcsanád

▪ „A település leromlott infrastruktúrális állapota, a foglalkoztatók hiánya a fiatalok elvándorlását, a település elöregedését idézi elő.”

▪ Makó ▪ „A település, kistérségi központi volta ellenére gyenge gazdasági és turisztikai mutatókkal rendelkezik, ami a fiatalkorú lakosság elvándorlását, a település korszerkezetének elöregedését idézi elő.”


▪ „A település bővelkedik természeit értékekben (Maros-ártér, ártéri erdők), mely a turisztikai célú fejlesztéseket támasztja alá.”

▪ „A város a közeljövőben nagy turisztikai és gazdaságfejlesztési beruházásokat valósít meg úniós forrásokból, melyek ösztönzőleg hatnak a forráshiánnyal küzdő helyi vállakozások, civilek számára.”

47





▪ Maroslele ▪ „A települési foglalkoztatók száma, illetve gazdasági-,turisztikai mutatói alacsonyak, melyek a fiatal mukaerő nagyobb városokba történő elvándorlását eredményezi.”

▪ Nagyér ▪ „A településen nincsennek jelentős foglalkoztatók, a meglévő szolgáltatások alacsony minőségi szinten működnek, mindezek csökkentik a település lakosságmegtartó képességét.”


▪ „A település infrastruktúrális feltételeinek a javítása, illetve az épülő M43-as autópálya, kedvező feltételeket fog biztosítani a vállalkozások részére.”

▪ „A település természeti, illetve kultúrális értékeire (Csanádi-puszták, természetvédelmi területek) építve a helyi turisztikai lehetőségek kiaknázása.”

48





▪ Nagylak ▪ „A település lakosságmegtartó képessége alacsony, mivel nincsennek jelentős helyi foglalkoztatók.”

▪ Óföldeák ▪ „A településen nincs olyan vállalkozás, ami jelentős foglalkoztató lenne, ami a fiatal munkaerő elvándorlásához vezet.”


▪ „A település rendelkezik ipari parkkal, hagyományokkaló bíró kenderfeleldolgozó iparral, jelentős természeti értékekkel( Maros-ártéri erdők, Maros-part, természetvédelmi területek) amely értékek a turiszika-, vállakozásfejlesztésnek biztosítanak táptalajt.”

▪ „A településre jellemző rendezett településképben, a rendkívüli természeti értékekben rejlő lehetőségek a turisztikai jelleg és a hozzá kapcsolódó vállalkozói szegmens erősítését támasztják alá.”

49





▪ Pitvaros ▪ „A helyi munkalehetőségek hiánya, illeve a vállakozói kedv hiánya nem kedvez a település lakosságmegtartó képpeségének megőrzésében, mely a korszerkezet elöregedéséhez vezet.”


▪ „A település természeti értékeire(víztározó, termálvíz) épülő turisztikai és ehhez kapcsolódó gazdasági fejlesztések jelentik a település kitörési pontját.”

50

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



51

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 3 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 6 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „A Maros-völgy örökségének megőrzése”

▪ „Maros-völgyi Turisztikai Régió”

▪ „Maros-völgy gazdaságának a fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

51

2 db

2 db

2 db

1,570,346

1,500,687

1,230,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

52

▪ Településkép megújítása, fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/3

A legtöbb forrás – 860,346 EUR – a(z) Településkép megújítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyében

Fő fejlesztési prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzése


860,346

710,000

53

▪ Térségi szálláshelyek számának növelése





▪ Aktív turisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Maros-völgyi Turisztikai Régió


794,398

706,289

54

▪ Helyi gazdaság beruházásainak támogatása





▪ Helyi gazdasági környezet fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztése


850,000

380,000

55

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

56Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

7%

8%

30%

7%

7%

17%

10%

0%

10%

3%

20%

39%

15%

4%

8%

5%

3%

0%

5%

1%

20%

70%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

17%

14%

5%

17%

2%

0%

5%

38%

2%

0%

10%

10%

0%

30%

0%

0%

0%

50%

0%

0%

57

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „A helyben előállított termékek, termék előállítási módok látványos bemutatása az érdeklődőknek, valamint a gasztronómiai turizmus számára (pl. Nagyéri savanyúság, Maros-mix haltáp, Makói kolbász stb.). A helyi mezőgazdasági terméket előállító őstermelők és családi gazdálkodók tárgyi, infrastrukturális, technológiai fejlesztése. A fejlesztés megvalósításánál nyomatékos hangsúly kerül a környezettudatossági és a fenntarhatósági szempontokra.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A fejlesztés eredményeképpen 4-5 új bemutatóhely kerül kialakításra a térségben. A színvonalas kivitelezés kapcsán egyfajta turisztikai látványossággá növik ki magukat a bemutatóhelyek, amit az idelátogató turisták szívesen megtekintenek. A termékelőállítási folyamat megismerésével, benne történő részvétel által pedig egyfajta személyes kötödés is kialakulhat a termék iránt. A helyi termék ismertsége 10%-kal nő. Az őstermelő és családi gazda célcsoportból 2-3 innovatív szemléleten alapuló feldolgozó üzemi vállalkozás jön létre, melyek kiváló minőségű helyi terméket állít elő.”

2

58




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Vállalkozások létrehozásának támogatása. A kistérségben lehetőség nyílik ezen támogatás segítségével önálló vállalkozások létrehozására, beindítására. A jelen forrás támogatást nyúltana a vállalkozás indításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz és a megvalósítandó tevékenységhez kapcsolódó eszközfejlesztésekhez(pl. biomalom, tüzép, hagyományos pékség stb.).”


▪ „10 új vállalkozást támogatása várható és ennak kapcsán 15 új munkahely létesül, az elbírálás során előnyt élvez a roma vállalkozó, illetve roma munkavállalót alkalmazó. A térségben szélesebb teret nyer a vállalkozói szemlélet elterjedése. Esély teremtődik a nők vállalkozásindítására. A projektek által megalakuló vállalkozások kötelesek 3 évig folytatni tevékenységüket.”

59



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A Maros-völgyi Turisztikai Régió nyújtotta

természeti, kulturális, gasztronómiai értékek látogathatóságának javítása érdekében növelni kell a Makói Kistérségben a kereskedelmi és magán szálláshelyek számát, a meglévő szálláshelyek minőségét, növelve az itt töltött vendégéjszakák számát. A szálláshely fejlesztés magában foglalja az infrastruktúrális fejlesztést. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.”


▪ „Várhatóan 10db kereskedelmi szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térség településein várhatóan 10%-al nő a szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.”


4▪ „Magas színvonalú falusi turisztikai

szálláshelyek létrehozása, meglévő szálláshelyek felújítása. A szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. A falusi turisztikai szektor szereplőinek piacra jutásának támogatása. A fejlesztésekhez hozzákapcsolódó infrastruktúrális beruházások támogatása, eszközök beszerzése (pl. függönyök, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés stb.)”

▪ „Várhatóan 10db falusi szálláshely létesül, amellyel várhatóan 10%-al nő a falusi szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.”

60



Szektor



61



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


5▪ „A térség egyik kitörési pontját jelentő

lovasturizmus felélinkítése lóversenyek, bemutatók megvalósításának támogatásával, ezen rendezvények helyszíneinek infrastruktúrális fejlesztésével, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzések támogatásával. A térségbe érkező lovasturisták megfelelő minőségű kiszolgálása véget az állatok elszállásolására alkalmas istállók kialakítása, korszerűsítése. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.”


▪ „Az helyi emberek megismerkednek a térség lovaglási lehetőségeivel a bemutatókon. A lóversenyek tovább fogják népszerűsíteni a lovassportokat, valamint ez növeli a térség turisztikai vonzerejét. A lóversenyek egyre kevesebb támogatással lennének képesek majd önmagukat fenntartani. A térség turisztikai vonzereje 20%-kal nő, ehhez kapcsolódóan a vendégéjszakák száma is nő a térségben.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „Lovas túraútvonalak kijelölése, és az ahhoz

kapcsolódó turisztikai műtárgyak és kerti bútorok beszerzése. A túraútvonalak mentén megálló, piknikező helyek kialakítása, melyek alkalmasak a lóval érkező vendégek fogadására. A lovastúraútvonal kijelölése a térség fontos természeti, népi, történelmi értékei mentén valósul meg. A túraútvonal kialakításánál a környezeti értékek megőrzése, illetve környezetbarát eszközök beszerzése kiemelkedő fontosággal bír. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.”

▪ „A lovas turisztika fellendül és beindul a tereplovaglás, lovagoltatás. Minimum 4 megállóhely létesül a túraútvonalak mentén. A lovas turisztika megerősődésével a települések turisztikai vonzereje megnő. A térségbe látogató turisták száma 10%-kal, a vendégéjszakák száma 15%-kal megnő.”

62




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

63



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „A helyi lovas hagyományokra épülő térségi

fedett lovas központ építésével az idényjellegű lovaglás szezonális jellege megszűnik, továbbá a centrum válna a Közösség területén megvalósuló lovastúra útvonalak kiinduló pontjává. A civil-vállalkozói összefogással megvalósuló lovarda a térségi lovas életben kulcsfontosságú szerepet töltene be, bemutatva a térségi lovashagyományokat, otthont adva a térségi gyermek és felnőtt lovasoktatásnak. A megoldási javaslat kapcsolódik a 354,355,357,2482,360,2292,362,4009,2733,358,2246 és a 352 kódú megoldási javaslathoz. Ez a megoldási javaslat a komplex projekt "szülő" projektje.”


▪ „A helyi lovas hagyományokra épülő térségi fedett lovas központ megvalósulásával a lovas turisták, illetve a helyi lovassport kedvelői részére szezontól függetlenül lehetőség nyílik a sportolásra. Betekintést nyerhetnek a térségi lovssport hagyományaiba, a helyi lakosság körében megnő a lovassport iránti érdeklődés. A vendégéjszakák száma 15% megnő.”

Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

8▪ „A termelő mikrovállalkozások infrastrukturális,

technológiai fejlesztéseinek, szabadalom, engedély, illetve gyártási technológia megvásárlásának támogatása (pl. mechanikus berendezések, gépek és ezek alkatrészeinek megvásárlása, elektromos gépek és felszerelések valamint alkatrészek beszerzései, optikai, fényképészeti, precíziós műszerek, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek, bútorok és ezek alkatrészeinek beszerzései és infrastrukturális fejlesztések stb.). A fejlesztések a fenntarthatóság és esélyegyenlőség követelményeinek figyelembe vételével valósulnak meg.”

▪ „A vállalkozások piaci helyzete megerősödik, a térség munkanélkülisége csökken, jelentősen nő a roma foglalkoztatottak száma. Az export megnő a szomszédos országok felé. A térségben nő a lakosság vállalkozói kedve, és egyre nagyobb számban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.”

64



Szektor



65



Szektor



9▪ „Magas színvonalú ifjúsági szálláshelyek,

táborok létrehozása, meglévők felújítása, kapcsolódó zöld terület fejlesztése, parkosítása. Olyan infrastruktúrális környezet megteremtése, amely biztosítja az ideérkező célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások biztosítását.”


▪ „Várhatóan 12db ifjúsági szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térségben 20%-kal nő az ifjúsági szálláshelyek kapacitása, 10%-kal nő a meglévő szálláshelyek minősége. A megvalósuló beruházások hozzásegítik olyan célcsoportok látogatását a térségben, amelyek a magasabb színvonalú szálláshelyeket nem tudnák igénybe venni, emellett kiválló lehetőséget biztosít az ifjúsági turizmus kialakítására.”

▪ „Egyéb tevékenység”10▪ „Horgász-, öko-, vizi-, és vadászturizmus

kialakítása, fejlesztése. A horgász turizmus keretében tavak rehabilitálása, iszaptalanítása, környezetének rendezése (partmenti stégek, esőbeállók, csónakházak stb.), és infrastrukturális fejlesztése (megközelítő utak stb.) válna lehetővé. Valamint viziturizmus keretében csónak kölcsönzéshez biztonságos tároló, csónakház kialakítása. Az ökoturizmus keretében madár leshelyek, és táborozó helyek, állatsimogatók és bemutatóhelyek stb. épülnek meg. A vadászturizmus keretében leseket, etetőket, itatókat stb. létesítünk. A fejlesztések a környzettudatosságnak és fenntarthatóságnak megfelelően valósulnak meg.”

▪ „A fejlesztés eredményeképpen a vadászturizmus keretében várhatóan 1-2 beruházás, a vizi turizmus keretében az igények előrejelzése szerint 2 ezzel kapcsolatos projekt valósul meg. Továbbá a horgászturzimus kertében 3-4 kisebb léptékű beruházás, valamit az ökoturzimus keretében 2-3 projekt valósul meg. A térség programkínálata a négy attrakció fejlesztéssel minőségileg javul. A fejlesztés évi 2000-3000 turista számára nyújthat igényeinek megfelelő kikapcsolódást.”

66



Szektor



67

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






68

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A települések védett, műemléki épületeinek,

illetve a kapcsolódó zöld területeinek megóvása, megújítása környezettudatos fejlesztési szempontok figyelembevételével. Helyi, illetve országos védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása, felújítása. Az épületek zölterületeinek fejlesztésével kapcsolatban lehetőség nyílik használati térelemek beszerzésére, kialakítására, fás- és lágyszárú növények telepítésére, parkosításra. A kialakításnál fontos szempontként kezeljük a természeti értékek megőrzését.”

Megoldási javaslat

▪ „Várhatóan 2-3 projekt megvalósításának támogatása. A településeken a védelem alatt álló épületek és a hozzájuk kapcsolódó környezeti elemek, zöld területek fejlesztésével nő a települések turisztikai vonzereje. A helyi építetett kulturális örökség védelmének összehangolt, környezettudatos fejlesztésével nő a helyi lakosság identitástudata, csökken az elvándorlás. A helyi életminőség javulásával csökken az elvándorlás.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

69




2▪ „A településeken rendelkezésre álló, leromlott

állapotú központi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújítása, az épület szigetelése, nyílászárócsere stb. Ezen fejlesztés keretében kerül megvalósításra még az érintett épületek utcafronti kerítésének felújítása is.”

Megoldási javaslat

▪ „A településkép minőségi fejlesztésével, a felújított épületek arculatának javulásával a vidéki települések turisztikai vonzereje látványosan fokozódik. Nő a helyi lakosság életszínvonala, melynek következtében csökken az elvándorlás tendenciája. Várhatóan 2-3 épület felújítása történik meg.”



Fejlesztési téma

70




3▪ „A települések meglévő parkjainak, közterületi

játszótereinek fejlesztése, további közterületek parkosítása. A parkokban a szabadidő kultúrált eltöltését célzó, turisztikailag vonzó, környezetbarát utcabútorok elhelyezése. A település különböző pontjain a turisták tájékozódást megkönnyítő információs táblák elhelyezése. A településeken rendezett, turisztikailag vonzó zöld területek kialakítása növelné a térség turisztikai vonzerejét. A helyi termékek piacra jutását elősegítő és a közösségi életet erősítő meglévő piacterek fejlesztése, újak kialakítása. A zöldterületek, sétányok és tanösvények kialakításának elsődleges célja a természeti értékek megőrzése, fenntarthatósága.”

Megoldási javaslat

▪ „A környezetbarát szellemiség jegyében megújult településképbe illeszkedő rendezett parkok, korszerű játszóterek, települési értékeket bemutató sétányok, tanösvények, információs táblák növelik a település turisztikai vonzerejét és a helyi lakosság életminőségét, várhatóan 7-8 projekt valósul meg. Az újonnan kialakított, felújított piactereken a települési vállalkozók kultúrált körülmények között tudják termékeiket árusítani a helyi lakosság részére és a turisták is megismerhetik a helyi különleges termékeket.”



Fejlesztési téma

71




4▪ „Sportolási célú közösségi terek kialakítása,

fejlesztése. A sportpályák infrastrukturális fejlesztése (újra füvesítés, öltözők felújítása és építése, területek körbe kerítése magas kerítéssel, sportlétesítmények építése stb.) és kapcsolódó eszközbeszerzése.Olyan sportolási, szabadidős terek kialakítása, amelyek mind a fiatal és mind az idősebb generáció számára biztosítják a sportolás lehetőségét. A terek kialakítása és fejlesztése a környeleztudatosság és a fenntarthatóság jegyében valósul meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A 4-5 sporttelep és létesítmény kialakításának, fejlesztésének támogatása. Várhatóan nőnek a közösségi kapcsolatokat, ezen létesítmények hirdeti létével az egészséges életmódot, együtt sportolnak a különböző korosztályok és nemzetiségiek, így a közöttük levő feszültségek, és problémák is oldódnak. A községekben sportegyesületek, nonprofit tömörülések, stb jönnek létre. A térségi sportolási célok megvalósítása érdekében felélénkül a helyi civil élet és nagyobb feladatot vállalnak a közösségi élet szervezésében.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

72




5▪ „A rendelkezésre álló pénzeszközökhöz

mérten a LEADER jogosult Makó városban lévő templomok közül újítanánk fel mindazokat a templomokat, amelyek vezetői vállalják, hogy a térség turisztikai szerepének erősítésében szervesen részt vállalnak. Kiemelt fontossággal bír a térség által kitűzött turisztikai fejlesztési cél megvalósításában a központi település (Makó) és a környező kisebb települések templomfelújtásai. A felújtás magában foglalja az épületek külső, belső felújtás, illetve a kapcsolódó zöld terület fejlesztését, kialakítását. (pl. templom kertek, az ott található szobrok, emlékművek, kegyhelyek stb. kialakítása, fejlesztése.)”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben 4-6 templom külső felújítása, templomkert fejlesztése, kialakítása válik lehetővé. A felújított vallási örökségek méltóak lesznek a turizmus fogadására. Nő a lakosok identitástudata. Város csak a VI. tengelyre pályázhat, ezért nagyon fontosnak tarottuk hogy a központi település is felújíthasson templomai közül.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

73




6▪ „A település lakossága számára meg kell

könnyíteni az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést.Többfunkciós kistérségi szolgáltató terek kialakításával a szolgáltatások egy helyen, kultúrált körülmények között, magas színvonalon lennének elérhetőek. A többfunkciós szolgáltató központok létrehozása, a létrehozandó új funkciókból adódóan többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén a kihasználatlan települési ingatlanok is új tartalmat és formát kapnának.”

Megoldási javaslat

▪ „A települések lakosságának elvándorlása lecsökken, nő a vidéki élet minősége az elérhertő, jó minőségű alapszolgáltatások végett. A kialakított közösségi terek otthont adnak a közösségi élet erősítését célzó rendezvényeknek. A közösségi tereknek otthont adó kihasználatlan épületek megtelnek funkcióval, felújított arculatuk pedig hozzájárul a településkép javításához.”


▪ „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások”

Fejlesztési téma

74




7▪ „A közösségi élet erősítését célzó kistérségi

összefogáson alapuló programok eszközbeszerzésének támogatása lehetővé tenné, hogy a különböző programok anyagi problémáit részben levegyük az önkormányzatok, nonprofit szervezetek válláról, biztosítva ezáltal a térségi rendezvények technikai színvonalát. A projektek kiemelten kezelik a különbőző nemzetiségi és kisebbségi programok, rendezvények eszközbeszerzéseinek támogatását.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségen élők identitástudata nő, és a közösségi élet megélénkül. A programok erősítik az összetartást az itt élő lakosság között, és jó tápalapul szolgálnak a turizmus fejlesztésére. A térségi programok színvonalának emelkedésével 20%-kal nő a rendezvények látogatása, és ösztönözve fogják érezni magukat a vállalkozók is, hogy támogatásukkal erősítsék a helyi rendezvényeket, nagyobb szerepet vállaljanak a közösségi élet formálásában. Erősödik az összetartás a térség nemzetiségei és generációi között.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

75




8▪ „A történelmi, népi, kegyeleti emlékeink

megőrzése, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása. A kistérségben található temetők, történelmi, népi, kegyeleti emlékek és emléktárgyak, szobrok felújtása és kialakítása. A temetők, emlékhelyek környezetének rendezése, parkosítás, használati térelemek beszerzése, felújtása (pl. Kun-kereszt felújtás, temető parkosítás stb.).”

Megoldási javaslat

▪ „Az intézkedés kapcsán 3-4 történelmi, népi, kegyeleti emlék kerül felújításra, kialakításra. A felújított emlékek, emlékhelyek kulturált körülmények között várják az ideérkező vendégeket, hogy megismerkedhessenek a település történelmi, népi és kegyeleti emlékeivel. A megújult emlékek, emlékhelyek nagyban hozzájárulnak a rendezett településkép kialakításához, amely erősíti a helyi közösségi szellemet. A parkosításnál elsődleges célunk a környezet megóvása, és az emlékeink fenntartása a jövő nemzedékének.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

76




9▪ „Helyi értékek bemutatásának és a

helytörténeti gyűjtemények kialakításának és fejlesztésének a támogatása.A térségi népi, történelmi értékek szervezett összegyűjtése és rendezett körülmények között történő bemutatása. A bemutatóhelyek kialakításánál, fejlesztésénél fontos szempont a régi kor stílusjegyeinek megőrzése, a korhű használati eszközök kialakítása (pl. sütőkemence, kerekes kút stb.). Bemutatóhelyek kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, népi, történelmi emlékeket bemutató tárgy elhelyezéséhez szükséges környezet megteremtése. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.”

Megoldási javaslat

▪ „A helytörténeti gyűjtemények, a különböző helyi értékeket bemutató helyiségek hivatottak lesznek, hogy bemutassák a településen élők, a helyi közösség értékeit, és múltját. Az arra látogató turista megismerheti és betekintést nyerhet a térség múltjába. A térség lakosságának nő az identitástudata, az itt felnövekvő ifjúság is közelebb kerül a térség történelméhez, várhatóan 4-5 projekt valósul meg.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

77




▪ „Helyi termékek mobil bemutatóhelyének a kialakítása. Olyan mobil bemutatóhelyeket kíván meg a kistérség, aminek keretében a helyi termékek kiemelt figyelmet kapnának a különböző rendezvények helyszínein. Ezek a bemutatóhelyek, paravánok megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy az ide érkező turisták és helyi lakosok megismerhessék a helyben előállított termékeket. A bemutatóhelyek mobilok, azaz összecsukhatóak, szállíthatóak és a kistérség rendezvényein akármikor felállíthatóak lesznek.”

Megoldási javaslat

▪ „Legalább 3-4 új típusú elárusító, direkt marketing módszer bevezetése. A helyi termelők termékei előnyös piaci helyzethez jutatjuk, az projekt megvalósulása után megjelenő hozzáadott érték miatt. A bolti polcokon megjelenő helyi áruk keresettsége 10%-kal nő. A kistérség rendezvényeit színesítik ezek a bemutatóhelyek.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

10

78

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






79Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/60 Kód: DA-45-SzF-A-24 Sorszám: 1111

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Településkép megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A Makói Kistérség sajátos, a Dél-alföldre jellemző épített örökséggel, természeti, kulturális értékekkel bír. Minden település rendelkezik kiemelt jelentőségű, védelem alatt álló, települések identitástudatához szorosan hozzátartozó épületekkel. Az épített kulturális örökség alapvetően meghatározza a települések arculatát, a helyi lakosság identitástudatát. Az egyes településeket a markáns stílusjegyekkel bíró épületeik teszik egyedivé, turisztikailag vonzóvá.

Probléma/ lehetőség

▪ A térségi települések bővelkednek kulturális, természeti és épített értékekben, azonban nem rendelkeznek elegendő saját fejlesztési forrással a meglévő értékeik, vagyontárgyaik megóvásához, fejlesztéséhez. Az épített örökséget képező épületek, illetve a kapcsolódó zöld területek elhanyagoltak, jelentőségük mind turisztikailag, mind a helyi lakosok szemében jelentősen csökken.

Megoldási javaslat

▪ A települések védett, műemléki épületeinek, illetve a kapcsolódó zöld területeinek megóvása, megújítása környezettudatos fejlesztési szempontok figyelembevételével. Helyi, illetve országos védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása, felújítása. Az épületek zölterületeinek fejlesztésével kapcsolatban lehetőség nyílik használati térelemek beszerzésére, kialakítására, fás- és lágyszárú növények telepítésére, parkosításra. A kialakításnál fontos szempontként kezeljük a természeti értékek megőrzését.

▪ Várhatóan 9-10 projekt megvalósításának támogatása. A településeken a védelem alatt álló épületek és a hozzájuk kapcsolódó környezeti elemek, zöld területek fejlesztésével nő a települések turisztikai vonzereje. A helyi építetett kulturális örökség védelmének összehangolt, környezettudatos fejlesztésével nő a helyi lakosság identitástudata, csökken az elvándorlás. A helyi életminőség javulásával csökken az elvándorlás.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 50000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 178085 EUR

178085 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

%

100%

100%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 10000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db

▪ Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros

▪ ÚMVP, de nem LEADER

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség sajátos, a Dél-alföldre jellemző épített örökséggel, természeti, kulturális értékekkel bír. Minden település rendelkezik kiemelt jelentőségű, azonban védelem alatt nem álló, a településképhez szorosan hozzátartozó épületekkel. Az épített kulturális örökség alapvetően meghatározza a települések arculatát, a helyi lakosság identitástudatát. Az egyes településeket a markáns stílusjegyekkel bíró épületeik teszik egyedivé, turisztikailag látványossá.


▪ A térségben a vidéki lakókörnyezet, a településképek általános fizikai megjelenése leromló képet mutatnak. A tervezett turisztikai fejlesztések, a települések vonzerejének növelése, illetve a vidéki lakosság életminőség növelése érdekében a települések arculatát javítani kell, mellyel növelnénk a helyi lakosság identitástudatát, a települések turisztikai vonzerejét.

Megoldási javaslat

▪ A településeken rendelkezésre álló, leromlott állapotú központi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújítása, az épület szigetelése, nyílászárócsere stb. Ezen fejlesztés keretében kerül megvalósításra még az érintett épületek utcafronti kerítésének felújítása stb.

▪ A településkép minőségi fejlesztésével, a felújított épületek arculatának javulásával a vidéki települések turisztikai vonzereje látványosan fokozódik. Nő a helyi lakosság életszínvonala, melynek következtében csökken az elvándorlás tendenciája. Várhatóan 2-3 épület felújítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 3/60 Kód: DA-45-SzF-2-03 Sorszám: 1101


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Településkép megújítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Makó város kiemelt jelentősséggel bír a kistérségben, mint a kistérség központja és egyetlen városa. Központi szerepe mind a térségi gazdaságban, mind pedig a térség turiszatikai vonzerejében megmutatkozik. A turisztikai vonzerő alapját a város különleges kultúrális sokszínűsége, illetve egyedi épitett öröksége adja, melyben különleges szerepet tölt be a városban található 6 templom és egy zsinagóga.


▪ A templomok állapota igen megromlott a kistérség turisztikai központját jelentő Makón,mely negatív kihatással van a város turisztikai vonzerejére. A helyi templomok felújítására az egyházi közösségeknek, nem áll rendelkezésükre megfelelő tartalék. A templomok felújításával és a szélesebb közönség részére történő látogathatatóság biztosításával új atrakcióval bővülne a város, térség turisztikai kínálata.

Megoldási javaslat

▪ A rendelkezésre álló pénzeszközökhöz mérten a LEADER jogosult Makó városban lévő templomok közül újítanánk fel mindazokat a templomokat, amelyek vezetői vállalják, hogy a térség turisztikai szerepének erősítésében szervesen részt vállalnak. Kiemelt fontossággal bír a térség által kitűzött turisztikai fejlesztési cél megvalósításában a központi település (Makó) és a környező kisebb települések templomfelújtásai. A felújtás magában foglalja az épületek külső, belső felújtás, illetve a kapcsolódó zöld terület fejlesztését, kialakítását. (pl. templom kertek, az ott található szobrok, emlékművek, kegyhelyek stb. kialakítása, fejlesztése.)

▪ A térségben 4-6 templom külső felújítása, templomkert fejlesztése, kialakítása válik lehetővé. A felújított vallási örökségek méltóak lesznek a turizmus fogadására. Nő a lakosok identitástudata. Város csak a VI. tengelyre pályázhat, ezért nagyon fontosnak tarottuk hogy a központi település is felújíthasson templomai közül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

%

%



▪ Makó

▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérséget alkotó 17 településből 6 település rendelkezik helyi jelentőségű védett természeti területekkel és 9 országos jelentőségű védett területekkel. Minden település rendelkezik a vidéki élet minőségét javító közterületi parkokkal és játszóterekkel, a településképek többségében rendezett képet mutatnak. A térségből 5 településen működik a közösségi életet is kardinálisan befolyásoló piactér, ahol lehetőség nyílik a helyi termékek értékesítésére, a közösségi összetartás erősítésére.


▪ A települések többségénél nem jellemző az egységes és rendezett településkép kiépítettsége. Sok helyen a játszóterek sincsenek Európai szabvány szerint megépítve. A térségben a vidéki lakókörnyezet,a településképek általános fizikai megjelenése, parkok és közterek állapota leromló képet mutatnak. A vidék bővelkedik természeti értékekben,ennek ellenére nincs lehetőség a turisták részére ezek szervezett bemutatására.

Megoldási javaslat

▪ A települések meglévő parkjainak, közterületi játszótereinek fejlesztése, további közterületek parkosítása. A parkokban a szabadidő kultúrált eltöltését célzó, turisztikailag vonzó, környezetbarát utcabútorok elhelyezése. A település különböző pontjain a turisták tájékozódást megkönnyítő információs táblák elhelyezése. A településeken rendezett, turisztikailag vonzó zöld területek kialakítása növelik a térség turisztikai vonzerejét. A helyi termékek piacra jutását elősegítő és a közösségi életet erősítő meglévő piacterek fejlesztése, újak kialakítása. A zöldterületek, sétányok és tanösvények kialakításának elsődleges célja a természeti értékek megőrzése, fenntarthatósága.

▪ A környezetbarát szellemiség jegyében megújult településképbe illeszkedő rendezett parkok, korszerű játszóterek, települési értékeket bemutató sétányok, tanösvények, információs táblák növelik a település turisztikai vonzerejét és a helyi lakosság életminőségét, várhatóan 9-10 projekt valósul meg. Az újonnan kialakított, felújított piactereken a települési vállalkozók kultúrált körülmények között tudják termékeiket árusítani a helyi lakosság részére és a turisták is megismerhetik a helyi különleges termékeket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség sajátos, a Dél-alföldre jellemző épített örökséggel, természeti, kulturális értékekkel bír. Minden település rendelkezik kiemelt jelentőségű, védelem alatt álló, települések identitástudatához szorosan hozzátartozó épületekkel. Az épített kulturális örökség alapvetően meghatározza a települések arculatát, a helyi lakosság identitástudatát. Az egyes településeket a markáns stílusjegyekkel bíró épületeik teszik egyedivé, turisztikailag vonzóvá.


▪ A térségi települések bővelkednek kulturális, természeti és épített értékekben, azonban nem rendelkeznek elegendő saját fejlesztési forrással a meglévő értékeik, vagyontárgyaik megóvásához, fejlesztéséhez. Az épített örökséget képező épületek, illetve a kapcsolódó zöld területek elhanyagoltak, jelentőségük mind turisztikailag, mind a helyi lakosok szemében jelentősen csökken.

Megoldási javaslat

▪ A települések védett, műemléki épületeinek, illetve a kapcsolódó zöld területeinek megóvása, megújítása környezettudatos fejlesztési szempontok figyelembevételével. Helyi, illetve országos védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása, felújítása. Az épületek zölterületeinek fejlesztésével kapcsolatban lehetőség nyílik használati térelemek beszerzésére, kialakítására, fás- és lágyszárú növények telepítésére, parkosításra. A kialakításnál fontos szempontként kezeljük a természeti értékek megőrzését.

▪ Várhatóan 2-3 projekt megvalósításának támogatása. A településeken a védelem alatt álló épületek és a hozzájuk kapcsolódó környezeti elemek, zöld területek fejlesztésével nő a települések turisztikai vonzereje. A helyi építetett kulturális örökség védelmének összehangolt, környezettudatos fejlesztésével nő a helyi lakosság identitástudata, csökken az elvándorlás. A helyi életminőség javulásával csökken az elvándorlás.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%



▪ Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Maroslele




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség sajátos, a Dél-alföldre jellemző épített örökséggel, természeti, kulturális értékekkel bír. Minden település rendelkezik kiemelt jelentőségű, azonban védelem alatt nem álló, a településképhez szorosan hozzátartozó épületekkel. Az épített kulturális örökség alapvetően meghatározza a települések arculatát, a helyi lakosság identitástudatát. Az egyes településeket a markáns stílusjegyekkel bíró épületeik teszik egyedivé, turisztikailag látványossá.


▪ A térségben a vidéki lakókörnyezet, a településképek általános fizikai megjelenése leromló képet mutatnak. A tervezett turisztikai fejlesztések, a települések vonzerejének növelése, illetve a vidéki lakosság életminőség növelése érdekében a települések arculatát javítani kell, mellyel növelnénk a helyi lakosság identitástudatát, a települések turisztikai vonzerejét.

Megoldási javaslat

▪ A településeken rendelkezésre álló, leromlott állapotú központi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújítása, az épület szigetelése, nyílászárócsere stb. Ezen fejlesztés keretében kerül megvalósításra még az érintett épületek utcafronti kerítésének felújítása is.

▪ A településkép minőségi fejlesztésével, a felújított épületek arculatának javulásával a vidéki települések turisztikai vonzereje látványosan fokozódik. Nő a helyi lakosság életszínvonala, melynek következtében csökken az elvándorlás tendenciája. Várhatóan 2-3 épület felújítása történik meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérség bővelkedik híres személyiségekben, akik emlékének megőrzése kiemelt fontossággal bír a térségi identitás megőrzésében. Kistérségünkben munkálkodott a teljeség igénye nélkül: Galamb József, Erdei Ferenc, Pulitzer József. A térség számos olyan történelmi, népi és kulturális emlékkel rendelezik, melynek a jövő generációi számára törénő megőrzése kiemelt feladatunk.


▪ Az erősen leromlott állapotú emlékhelyek akadályozzák a helyi életminőség javítását (élhető település), valamint annak jelentős turisztikai értéknövelő hatásának erősítését. A térségben munkálkodó törénelmet formáló személyiségeink emlékének megőrzése forráshiány miatt nincs méltóképpen kezelve.

Megoldási javaslat

▪ A történelmi, népi, kegyeleti emlékeink megőrzése, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása. A kistérségben található temetők, történelmi, népi, kegyeleti emlékek és emléktárgyak, szobrok felújtása és kialakítása. A temetők, emlékhelyek környezetének rendezése, parkosítás, használati térelemek beszerzése, felújtása (pl. Kun-kereszt felújtás, temető parkosítás stb.).

▪ Az intézkedés kapcsán 9-10 történelmi, népi, kegyeleti emlék kerül felújításra, kialakításra. A felújított emlékek, emlékhelyek kulturált körülmények között várják az ideérkező vendégeket, hogy megismerkedhessenek a település történelmi, népi és kegyeleti emlékeivel. A megújult emlékek, emlékhelyek nagyban hozzájárulnak a rendezett településkép kialakításához, amely erősíti a helyi közösségi szellemet. A parkosításnál elsődleges célunk a környezet megóvása, és az emlékeink fenntartása a jövő nemzedékének.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A kistérség bővelkedik híres személyiségekben, akik emlékének megőrzése kiemelt fontossággal bír a térségi identitás megőrzésében. Kistérségünkben munkálkodott a teljeség igénye nélkül: Galamb József, Erdei Ferenc, Pulitzer József. A térség számos olyan történelmi, népi és kulturális emlékkel rendelezik, melynek a jövő generációi számára törénő megőrzése kiemelt feladatunk.


▪ Az erősen leromlott állapotú emlékhelyek akadályozzák a helyi életminőség javítását (élhető település), valamint annak jelentős turisztikai értéknövelő hatásának erősítését. A térségben munkálkodó törénelmet formáló személyiségeink emlékének megőrzése forráshiány miatt nincs méltóképpen kezelve, az 5 településről 5db igény érkezett be.

Megoldási javaslat

▪ A történelmi, népi, kegyeleti emlékeink megőrzése, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása. A kistérségben található temetők, történelmi, népi, kegyeleti emlékek és emléktárgyak, szobrok felújtása és kialakítása. A temetők, emlékhelyek környezetének rendezése, parkosítás, használati térelemek beszerzése, felújtása (pl. Kun-kereszt felújtás, temető parkosítás stb.).

▪ Az intézkedés kapcsán 3-4 történelmi, népi, kegyeleti emlék kerül felújításra, kialakításra. A felújított emlékek, emlékhelyek kulturált körülmények között várják az ideérkező vendégeket, hogy megismerkedhessenek a település történelmi, népi és kegyeleti emlékeivel. A megújult emlékek, emlékhelyek nagyban hozzájárulnak a rendezett településkép kialakításához, amely erősíti a helyi közösségi szellemet. A parkosításnál elsődleges célunk a környezet megóvása, és az emlékeink fenntartása a jövő nemzedékének.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%



▪ Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Maroslele




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérséget alkotó 17 településből 6 település rendelkezik helyi jelentőségű védett természeti területekkel és 9 országos jelentőségű védett területekkel. Minden település rendelkezik a vidéki élet minőségét javító közterületi parkokkal és játszóterekkel, a településképek többségében rendezett képet mutatnak. A térségből 5 településen működik a közösségi életet is kardinálisan befolyásoló piactér, ahol lehetőség nyílik a helyi termékek értékesítésére, a közösségi összetartás erősítésére.


▪ A települések többségénél nem jellemző az egységes és rendezett településkép kiépítettsége. Sok helyen a játszóterek sincsenek európai szabvány szerint megépítve. A térségben a vidéki lakókörnyezet,a településképek általános fizikai megjelenése, parkok és közterek állapota leromló képet mutatnak. A vidék bővelkedik természeti értékekben,ennek ellenére nincs lehetőség a turisták részére ezek szervezett bemutatására.

Megoldási javaslat

▪ A települések meglévő parkjainak, közterületi játszótereinek fejlesztése, további közterületek parkosítása. A parkokban a szabadidő kultúrált eltöltését célzó, turisztikailag vonzó, környezetbarát utcabútorok elhelyezése. A település különböző pontjain a turisták tájékozódást megkönnyítő információs táblák elhelyezése. A településeken rendezett, turisztikailag vonzó zöld területek kialakítása növelné a térség turisztikai vonzerejét. A helyi termékek piacra jutását elősegítő és a közösségi életet erősítő meglévő piacterek fejlesztése, újak kialakítása. A zöldterületek, sétányok és tanösvények kialakításának elsődleges célja a természeti értékek megőrzése, fenntarthatósága.

▪ A környezetbarát szellemiség jegyében megújult településképbe illeszkedő rendezett parkok, korszerű játszóterek, települési értékeket bemutató sétányok, tanösvények, információs táblák növelik a település turisztikai vonzerejét és a helyi lakosság életminőségét, várhatóan 7-8 projekt valósul meg. Az újonnan kialakított, felújított piactereken a települési vállalkozók kultúrált körülmények között tudják termékeiket árusítani a helyi lakosság részére és a turisták is megismerhetik a helyi különleges termékeket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A Közösséget alkotó 17 település mindegyikében működik gyermekjóléti és családsegítő szolgálat. A települések mindegyikében elérhető a szélessávú internet szolgáltatás és 10 településen működik teleház. A települések közül 9 településen működik állatorvosi ellátás , 1 településen szülészeti ellátás, 4 településen működik egészségügyi kommunikációs pont. A Kistérségben 16 településen működik postahivatal. 3 településen működik falugondnoki szolgálat és 7 település rendelkezik általános művelődési központtal.


▪ A településeken az egyes szolgáltatások nem vagy csak korlátozott mértékben érhetőek el az ott élők számára. Nem, vagy csak kevés településen áll rendelkezésre közösségi feladatok ellátására alkalmas korszerű épület. Az alacsony jövedelmezőség és a magas fenntartási költségek miatt a falvakban nyújtott szolgáltatások sok esetben megszűntek, a meglévők pedig sok esetben rossz körülmények között működnek.

Megoldási javaslat

▪ A település lakossága számára meg kell könnyíteni az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést.Többfunkciós kistérségi szolgáltató terek kialakításával a szolgáltatások egy helyen, kultúrált körülmények között, magas színvonalon lennének elérhetőek. A többfunkciós szolgáltató központok létrehozása, a létrehozandó új funkciókból adódóan többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén a kihasználatlan települési ingatlanok is új tartalmat és formát kapnának.

▪ A települések lakosságának elvándorlása lecsökken, nő a vidéki élet minősége az elérhertő, jó minőségű alapszolgáltatások végett. A kialakított közösségi terek otthont adnak a közösségi élet erősítését célzó rendezvényeknek. A közösségi tereknek otthont adó kihasználatlan épületek megtelnek funkcióval, felújított arculatuk pedig hozzájárul a településkép javításához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%



▪ Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A Makói Kistérség települései több hagyományőrző rendezvénnyel emlékeznek meg a régmúlt időről. Ilyen például a teljesség igénye nélkül a Földeáki Rózsa lakodalom, Kukutyini kukoricalabirintus Ferencszálláson, Szent-Gellér napi búcsú Magyarcsanád, vagy a különböző falunapok, rendezvények, avatók és fesztiválok. A települések népi, történelmi hagyományai nagy hangsúllyal jelennek meg a térségi rendezvényeken, melyek kiemelkedő közösségerősítő tartalommal bírnak.ban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.


▪ A települések forráshiány miatt nem tudják a rendezvények magas színvonalú technikai hátterét biztosítani, mely következtében a rendezvények nem érik el céljukat, nem tudják megfelelően artikulálni az általuk közvetítendő értékeket. A rendezvényeket látogatottsága csökken, ezáltal gyengül a közösségi összetartás, és nő a generációk közötti távolság.

Megoldási javaslat

▪ A közösségi élet erősítését célzó kistérségi összefogáson alapuló programok eszközbeszerzésének támogatása lehetővé tenné, hogy a különböző programok anyagi problémáit részben levegyük az önkormányzatok, nonprofit szervezetek válláról, biztosítva ezáltal a térségi rendezvények technikai színvonalát. A projektek kiemelten kezelik a különbőző nemzetiségi és kisebbségi programok, rendezvények eszközbeszerzéseinek támogatását.

▪ A térségen élők identitástudata nő, és a közösségi élet megélénkül. A programok erősítik az összetartást az itt élő lakosság között, és jó tápalapul szolgálnak a turizmus fejlesztésére. A térségi programok színvonalának emelkedésével 20%-kal nő a rendezvények látogatása, és ösztönözve fogják érezni magukat a vállalkozók is, hogy támogatásukkal erősítsék a helyi rendezvényeket, nagyobb szerepet vállaljanak a közösségi élet formálásában. Erősödik az összetartás a térség nemzetiségei és generációi között.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség jelentős kulturális örökséggel bír, és a térség régmúlt hagyományinak tárgyi eszközei nagy számban állnak rendelkezésre a vidéki lakosság birtokában. Egyes településeken már megtörtént ezen népi, történelmi relikviák bemutatótermének kialakítása. A vidék nyitása a turisztika felé, fontos feladat elé állítja a lakosságot, akik múltjukat és értékeiket bemutatni készek.


▪ A meglévő bemutatóhelyek, helytörténeti gyűjtemények leromlott állapotúak, ezért nem őrzik méltóan a régmúlt értékeit. Az értékek összegyűjtése nem szervezett, ezért sok érték még a lakosság birtokában van, várva hogy „felfedezzék”. A gyűjtemények száma kevés a kistérségben, és így az ide látogatóknak sincs sok lehetőségük beletekinteni a vidék múltjába.

Megoldási javaslat

▪ Helyi értékek bemutatásának és a helytörténeti gyűjtemények kialakításának és fejlesztésének a támogatása.A térségi népi, történelmi értékek szervezett összegyűjtése és rendezett körülmények között történő bemutatása. A bemutatóhelyek kialakításánál, fejlesztésénél fontos szempont a régi kor stílusjegyeinek megőrzése, a korhű használati eszközök kialakítása (pl. sütőkemence, kerekes kút stb.). Bemutatóhelyek kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, népi, történelmi emlékeket bemutató tárgy elhelyezéséhez szükséges környezet megteremtése. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.

▪ A helytörténeti gyűjtemények, a különböző helyi értékeket bemutató helyiségek hivatottak lesznek, hogy bemutassák a településen élők, a helyi közösség értékeit, és múltját. Az arra látogató turista megismerheti és betekintést nyerhet a térség múltjába. A térség lakosságának nő az identitástudata, az itt felnövekvő ifjúság is közelebb kerül a térség történelméhez, várhatóan 4-5 projekt valósul meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Makói kistérség 16 községből és 1 városból áll. Makó színvonalas, a térségi lakosság körében közkedvelt fürdővel rendelkezik, amelyben helyet kapott a térségi úszásoktatás is. Térségi szinten számos sportrendezvény kerül megrendezésre (pl. kihíván napja, térségi labdarúgó bajnokság, iskolák közötti sportversenek stb.) melyeken a helyi lakosság is nagy arányban vesz részt. A településeken mindenhol található olyan terület, ahol sporttelep kialakítására, a meglévő fejlesztésére van lehetőség.


▪ A települések nagy részének van sportolási célt szolgáló területe, sportpályája, de ez nagy arányban felújításra szorul. Két olyan település is van a kistérségben, ahol viszont egyáltalán nincs sportolásra kialakított tér, és így a lehetőség sincs meg a sportolásra. A fiatal korosztály elvándorlásának több oka van a térségben, ezek közül jelentős a sportolási létesítmények hiánya, vagy korszerűtlensége.

Megoldási javaslat

▪ Sportolási célú közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A sportpályák infrastrukturális fejlesztése (újra füvesítés, öltözők felújítása és építése, területek körbe kerítése magas kerítéssel, sportlétesítmények építése stb.) és kapcsolódó eszközbeszerzése.Olyan sportolási, szabadidős terek kialakítása, amelyek mind a fiatal és mind az idősebb generáció számára biztosítják a sportolás lehetőségét. A terek kialakítása és fejlesztése a környeleztudatosság és a fenntarthatóság jegyében valósul meg.

▪ A 4-5 sporttelep és létesítmény kialakításának, fejlesztésének támogatása. Várhatóan nőnek a közösségi kapcsolatokat, ezen létesítmények hirdeti létével az egészséges életmódot, együtt sportolnak a különböző korosztályok és nemzetiségiek, így a közöttük levő feszültségek, és problémák is oldódnak. A községekben sportegyesületek, nonprofit tömörülések, stb jönnek létre. A térségi sportolási célok megvalósítása érdekében felélénkül a helyi civil élet és nagyobb feladatot vállalnak a közösségi élet szervezésében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Makói kistérség 16 községből és 1 városból áll. Makó színvonalas, a térségi lakosság körében közkedvelt fürdővel rendelkezik, amelyben helyet kapott a térségi úszásoktatás is. Térségi szinten számos sportrendezvény kerül megrendezésre (pl. kihíván napja, térségi labdarúgó bajnokság, iskolák közötti sportversenek stb.) melyeken a helyi lakosság is nagy arányban vesz részt. A településeken mindenhol található olyan terület, ahol sporttelep kialakítására, a meglévő fejlesztésére van lehetőség.


▪ A települések nagy részének van sportolási célt szolgáló területe, sportpályája, de ez nagy arányban felújításra szorul. Két olyan település is van a kistérségben, ahol viszont egyáltalán nincs sportolásra kialakított tér, és így a lehetőség sincs meg a sportolásra. A fiatal korosztály elvándorlásának több oka van a térségben, ezek közül jelentős a sportolási létesítmények hiánya, vagy korszerűtlensége.

Megoldási javaslat

▪ Sportolási célú közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A sportpályák infrastrukturális fejlesztése (újra füvesítés, öltözők felújítása és építése, területek körbe kerítése magas kerítéssel, sportlétesítmények építése stb.) és kapcsolódó eszközbeszerzése.Olyan sportolási, szabadidős terek kialakítása, amelyek mind a fiatal és mind az idősebb generáció számára biztosítják a sportolás lehetőségét. A terek kialakítása és fejlesztése a környeleztudatosság és a fenntarthatóság jegyében valósul meg.

▪ A 4-5 sporttelep és létesítmény kialakításának, fejlesztésének támogatása. Várhatóan nőnek a közösségi kapcsolatokat, ezen létesítmények hirdeti létével az egészséges életmódot, együtt sportolnak a különböző korosztályok és nemzetiségiek, így a közöttük levő feszültségek, és problémák is oldódnak. A községekben sportegyesületek, nonprofit tömörülések, stb jönnek létre. A térségi sportolási célok megvalósítása érdekében felélénkül a helyi civil élet és nagyobb feladatot vállalnak a közösségi élet szervezésében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség települései több hagyományőrző rendezvénnyel emlékeznek meg a régmúlt időről. Ilyen például a teljesség igénye nélkül a Földeáki Rózsa lakodalom, Kukutyini kukoricalabirintus Ferencszálláson, Szent-Gellér napi búcsú Magyarcsanád, vagy a különböző falunapok, rendezvények, avatók és fesztiválok. A települések népi, történelmi hagyományai nagy hangsúllyal jelennek meg a térségi rendezvényeken, melyek kiemelkedő közösségerősítő tartalommal bírnak.


▪ A települések forráshiány miatt nem tudják a rendezvények magas színvonalú technikai hátterét biztosítani, mely következtében a rendezvények nem érik el céljukat, nem tudják megfelelően artikulálni az általuk közvetítendő értékeket. A rendezvényeket látogatottsága csökken, ezáltal gyengül a közösségi összetartás, és nő a generációk közötti távolság.

Megoldási javaslat

▪ A közösségi élet erősítését célzó kistérségi összefogáson alapuló programok eszközbeszerzésének támogatása lehetővé tenné, hogy a különböző programok anyagi problémáit részben levegyük az önkormányzatok, nonprofit szervezetek válláról, biztosítva ezáltal a térségi rendezvények technikai színvonalát. A projektek kiemelten kezelik a különbőző nemzetiségi és kisebbségi programok, rendezvények eszközbeszerzéseinek támogatását.

▪ A térségen élők identitástudata nő, és a közösségi élet megélénkül. A programok erősítik az összetartást az itt élő lakosság között, és jó tápalapul szolgálnak a turizmus fejlesztésére. A térségi programok színvonalának emelkedésével 20%-kal nő a rendezvények látogatása, és ösztönözve fogják érezni magukat a vállalkozók is, hogy támogatásukkal erősítsék a helyi rendezvényeket, nagyobb szerepet vállaljanak a közösségi élet formálásában. Erősödik az összetartás a térség nemzetiségei és generációi között.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség jelentős kulturális örökséggel bír, és a térség régmúlt hagyományinak tárgyi eszközei nagy számban állnak rendelkezésre a vidéki lakosság birtokában. Egyes településeken már megtörtént ezen népi, történelmi relikviák bemutatótermének kialakítása. A vidék nyitása a turisztika felé, fontos feladat elé állítja a lakosságot, akik múltjukat és értékeiket bemutatni készek.


▪ A meglévő bemutatóhelyek, helytörténeti gyűjtemények leromlott állapotúak, ezért nem őrzik méltóan a régmúlt értékeit. Az értékek összegyűjtése nem szervezett, ezért sok érték még a lakosság birtokában van, várva hogy „felfedezzék”. A gyűjtemények száma kevés a kistérségben, és így az ide látogatóknak sincs sok lehetőségük beletekinteni a vidék múltjába.

Megoldási javaslat

▪ Helyi értékek bemutatásának és a helytörténeti gyűjtemények kialakításának és fejlesztésének a támogatása.A térségi népi, történelmi értékek szervezett összegyűjtése és rendezett körülmények között történő bemutatása. A bemutatóhelyek kialakításánál, fejlesztésénél fontos szempont a régi kor stílusjegyeinek megőrzése, a korhű használati eszközök kialakítása (pl. sütőkemence, kerekes kút stb.). Bemutatóhelyek kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, népi, történelmi emlékeket bemutató tárgy elhelyezéséhez szükséges környezet megteremtése. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.

▪ A helytörténeti gyűjtemények, a különböző helyi értékeket bemutató helyiségek hivatottak lesznek, hogy bemutassák a településen élők, a helyi közösség értékeit, és múltját. Az arra látogató turista megismerheti és betekintést nyerhet a térség múltjába. A térség lakosságának nő az identitástudata, az itt felnövekvő ifjúság is közelebb kerül a térség történelméhez, várhatóan 4-5 projekt valósul meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A Makói Kistérség természeti adottságai tökéletes alapot adnak kiváló minőségű növénytermesztésre, és állattenyésre. Kevés számban, de találhatók helyben előállított termékek (pl. pálinka, savanyúság, hústermékek stb.), melyekhez különféle kulturális, gasztronómiai hagyományok is kapcsolódnak. Ezek közül a 'makói hagyma' világhírű, földrajzi eredetvédelemmel is rendelkező, nagy fejlesztési potenciállal bíró termék. A Térségi termelők vállalkozásai fogékonyak az innovációra, hajlandók újabb termékek piacra dobására, ha ezt érdemesnek látják.


▪ A Makói Kistérségben nagyon gyenge minőségű a tájékoztatás a helyi termékekkel kapcsolatosan. Nincs olyan kiemelt hely, vagy megkülönböztető jelzés, ami lehetővé tenné azt,hogy kiemelt figyelmet kapjanak ezek a termékek. Sok termelő hátrányban van más, például külföldi nagy üzemi termelővel szemben,hiszen termékei nem kapják meg azt az előnyt amit a hozzáadott érték jelentene, vagyis a helyi megkülönböztethetőséget.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termékek mobil bemutatóhelyének a kialakítása. Olyan mobil bemutatóhelyeket kíván meg a kistérség, aminek keretében a helyi termékek kiemelt figyelmet kapnának a különböző rendezvények helyszínein. Ezek a bemutatóhelyek, paravánok megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy az ide érkező turisták és helyi lakosok megismerhessék a helyben előállított termékeket. A bemutatóhelyek mobilok, azaz összecsukhatóak, szállíthatóak és a kistérség rendezvényein akármikor felállíthatóak lesznek.

▪ Legalább 3-4 új típusú elárusító, direkt marketing módszer bevezetése. A helyi termelők termékei előnyös piaci helyzethez jutatjuk, az projekt megvalósulása után megjelenő hozzáadott érték miatt. A bolti polcokon megjelenő helyi áruk keresettsége 10%-kal nő. A kistérség rendezvényeit színesítik ezek a bemutatóhelyek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A Maros-völgy örökségének megőrzéseIntézkedés: Közösségszervezés a hagyományőrzés és az egészséges település jegyébenSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A Makói Kistérség természeti adottságai tökéletes alapot adnak kiváló minőségű növénytermesztésre, és állattenyésre. Kevés számban, de találhatók helyben előállított termékek (pl. pálinka, savanyúság, hústermékek stb.), melyekhez különféle kulturális, gasztronómiai hagyományok is kapcsolódnak. Ezek közül a 'makói hagyma' világhírű, földrajzi eredetvédelemmel is rendelkező, nagy fejlesztési potenciállal bíró termék. A Térségi termelők vállalkozásai fogékonyak az innovációra, hajlandók újabb termékek piacra dobására, ha ezt érdemesnek látják.


▪ A Makói Kistérségben nagyon gyenge minőségű a tájékoztatás a helyi termékekkel kapcsolatosan. Nincs olyan kiemelt hely, vagy megkülönböztető jelzés, ami lehetővé tenné azt,hogy kiemelt figyelmet kapjanak ezek a termékek. Sok termelő hátrányban van más, például külföldi nagy üzemi termelővel szemben,hiszen termékei nem kapják meg azt az előnyt amit a hozzáadott érték jelentene, vagyis a helyi megkülönböztethetőséget.

Megoldási javaslat

▪ Helyi termékek mobil bemutatóhelyének a kialakítása. Olyan mobil bemutatóhelyeket kíván meg a kistérség, aminek keretében a helyi termékek kiemelt figyelmet kapnának a különböző rendezvények helyszínein. Ezek a bemutatóhelyek, paravánok megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy az ide érkező turisták és helyi lakosok megismerhessék a helyben előállított termékeket. A bemutatóhelyek mobilok, azaz összecsukhatóak, szállíthatóak és a kistérség rendezvényein akármikor felállíthatóak lesznek.

▪ Legalább 10-11 új típusú elárusító, direkt marketing módszer bevezetése. A helyi termelők termékei előnyös piaci helyzethez jutatjuk, az projekt megvalósulása után megjelenő hozzáadott érték miatt. A bolti polcokon megjelenő helyi áruk keresettsége 10%-kal nő. A kistérség rendezvényeit színesítik ezek a bemutatóhelyek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 19/60 Kód: DA-45-GF-7-01 Sorszám: 354


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgyi Turisztikai RégióIntézkedés: Térségi szálláshelyek számának növeléseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A kistérségben alacsony jövedelemtermelő képesség, egyoldalú gazdaságszerkezet (mezőgazdaság) jellemző, a népesség elöregedik. A térség egyedi természeti adottságokkal rendelkezik: sajátos alföldi természeti és épített környezet, kiemelkedő kulturális örökség, magas napsütéses órák száma, a makói termálvíz, gyógyiszap Kőrös-Maros vidéki Nemzeti Park területek jelentős része a Makói Kistérségben. A Maros-völgy potenciális turisztikai desztinációs célpont.


▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére, az elérhető turisztikai szolgáltatások igénybevételére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban a kevés és nem megfelelő minőségű szálláshely miatt erre korlátozott.

Megoldási javaslat

▪ A Maros-völgyi Turisztikai Régió nyújtotta természeti, kulturális, gasztronómiai értékek látogathatóságának javítása érdekében növelni kell a Makói Kistérségben a kereskedelmi és magán szálláshelyek számát, a meglévő szálláshelyek minőségét, növelve az itt töltött vendégéjszakák számát. A szálláshely fejlesztés magában foglalja az infrastruktúrális fejlesztést. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ Várhatóan 10db kereskedelmi szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térség településein várhatóan 10%-al nő a szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

60%

60%




▪ LEADER - Komplex projekt



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 20/60 Kód: DA-45-GF-A-10 Sorszám: 352


Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális hagyományok megismerésére, az elérhető turisztikai szolgáltatások igénybevételére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra ad lehetőséget. Azonban a kevés, nem megfelelő minőségű szálláshely miatt erre korlátozott a lehetőség.

Megoldási javaslat

▪ Magas színvonalú falusi turisztikai szálláshelyek létrehozása, meglévő szálláshelyek felújítása. A szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. A falusi turisztikai szektor szereplőinek piacra jutásának támogatása. A fejlesztésekhez hozzákapcsolódó infrastruktúrális beruházások támogatása, eszközök beszerzése (pl. függönyök, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés stb.)

▪ Várhatóan 10db falusi szálláshely létesül, amellyel várhatóan 10%-al nő a falusi szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

50%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A Makói Kistérség települései gazdag kulturális, természeti értékekkel rendelkeznek, melyek megismerése tartalmas szabadidő eltöltést biztosítanának az ideérkező iskolás, ifjúsági csoportoknak. A térségi értékek tudásorientált, helyszíni bejárással ötvözött bemutatása nagyban elősegítené az ideérkező fiatalok szellemi-, fizikai fejlődését. Nincsenek azonban a térségben korszerű ifjúsági szálláshelyek, táborok.

Megoldási javaslat

▪ Magas színvonalú ifjúsági szálláshelyek, táborok létrehozása, meglévők felújítása, kapcsolódó zöld terület fejlesztése, parkosítása. Olyan infrastruktúrális környezet megteremtése, amely biztosítja az ideérkező célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások biztosítását.

▪ Várhatóan 12db ifjúsági szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térségben 20%-kal nő az ifjúsági szálláshelyek kapacitása, 10%-kal nő a meglévő szálláshelyek minősége. A megvalósuló beruházások hozzásegítik olyan célcsoportok látogatását a térségben, amelyek a magasabb színvonalú szálláshelyeket nem tudnák igénybe venni, emellett kiválló lehetőséget biztosít az ifjúsági turizmus kialakítására.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére, az elérhető turisztikai szolgáltatások igénybevételére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban a kevés és nem megfelelő minőségű szálláshely miatt erre korlátozott.

Megoldási javaslat

▪ A Maros-völgyi Turisztikai Régió nyújtotta természeti, kulturális, gasztronómiai értékek látogathatóságának javítása érdekében növelni kell a Makói Kistérségben a kereskedelmi és magán szálláshelyek számát, a meglévő szálláshelyek minőségét, növelve az itt töltött vendégéjszakák számát. A szálláshely fejlesztés magában foglalja az infrastruktúrális fejlesztést. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ Várhatóan 10db kereskedelmi szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térségben várhatóan 10%-al nő a szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

65%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális hagyományok megismerésére, az elérhető turisztikai szolgáltatások igénybevételére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra ad lehetőséget. Azonban a kevés, nem megfelelő minőségű szálláshely miatt erre korlátozott a lehetőség.

Megoldási javaslat

▪ Magas színvonalú falusi turisztikai szálláshelyek létrehozása, meglévő szálláshelyek felújítása. A szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. A falusi turisztikai szektor szereplőinek piacra jutásának támogatása. A fejlesztésekhez hozzákapcsolódó infrastruktúrális beruházások támogatása, eszközök beszerzése (pl. függönyök, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés stb.)

▪ Várhatóan 4db falusi szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térségben várhatóan 10%-al nő a falusi szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

45%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A Makói Kistérség települései gazdag kulturális, természeti értékekkel rendelkeznek, melyek megismerése tartalmas szabadidő eltöltést biztosítanának az ideérkező iskolás, ifjúsági csoportoknak. A térségi értékek tudásorientált, helyszíni bejárással ötvözött bemutatása nagyban elősegítené az ideérkező fiatalok szellemi-, fizikai fejlődését. Nincsenek azonban a térségben korszerű ifjúsági szálláshelyek, táborok.

Megoldási javaslat

▪ Magas színvonalú ifjúsági szálláshelyek, táborok létrehozása, meglévők felújítása, kapcsolódó zöld terület fejlesztése, parkosítása. Olyan infrastruktúrális környezet megteremtése, amely biztosítja az ideérkező célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások biztosítását.

▪ Várhatóan 3db ifjúsági szálláshely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg. A térségben 20%-kal nő az ifjúsági szálláshelyek kapacitása, 10%-kal nő a meglévő szálláshelyek minősége. A megvalósuló beruházások hozzásegítik olyan célcsoportok látogatását a térségben, amelyek a magasabb színvonalú szálláshelyeket nem tudnák igénybe venni, emellett kiválló lehetőséget biztosít az ifjúsági turizmus kialakítására.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

100%

100%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 25/60 Kód: DA-45-GF-B-04 Sorszám: 353


Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére, az elérhető turisztikai szolgáltatások igénybevételére. A térség központ, Makó, fürdőberuházása térségi szinten magas színvonalú kereskedelmi szállláshelyek kialakítását igényli.

Megoldási javaslat

▪ Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának bővítése, a szolgáltatások minőségének növelése infrastruktúrális, illetve eszközpark fejlesztéseken keresztül.

▪ A térségben várhatóan 10%-al nő a szálláshelyek száma. A szálláshelyek 10%-a esetében minőségi besorolásuk emelkedik, vagy minőségirányítási rendszert vezetnek be elérhető szolgáltatásaik minőségének biztosítása érdekében.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége


▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

▪ Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros

▪ Nem ÚMVP


▪ DAOP - 2. prioritás - Turisztikai célú fejlesztésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgyi Turisztikai RégióIntézkedés: Aktív turisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben magas a napsütéses órák száma, a makói termálvíz, gyógyiszap Kőrös-Maros vidéki Nemzeti Park területek jelentős része a Makói Kistérségben. A térség gazdag dúvadban, nagy lehetőségek mutatkoznak a vadász turizmusban, ami még gyerekcipőben jár. Bővelkedünk madárvilágban (pl. Csanádi pusztákon), mind itt élő madarakban, mind számos költöző madár e térség felett vonul át, s itt meg is pihennek. Ezen kívül számos lehetőség nyílik még a horgászturizmus kiépítésére is (pl. Maros, Száraz-ér, Csikóspusztai-tó stb.).


▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban az aktív turisztikai szolgáltatások a Makói Kistérségben kis számban és alacsony szervezettség mellett vannak jelen. Teljesen

Megoldási javaslat

▪ Horgász-, öko-, vizi-, és vadászturizmus kialakítása, fejlesztése. A horgász turizmus keretében tavak rehabilitálása, iszaptalanítása, környezetének rendezése és infrastrukturális fejlesztése (megközelítő utak stb.) válna lehetővé. Valamint viziturizmus keretében csónak kölcsönzéshez biztonságos tároló, csónakház kialakítása. Az ökoturizmus keretében madár leshelyek, és táborozó helyek, állatsimogatók és bemutatóhelyek stb. épülnek meg. A vadászturizmus keretében leseket, etetőket, itatókat stb. létesítünk. A fejlesztések a környzettudatosságnak és fenntarthatóságnak megfelelően valósulnak meg.

▪ A fejlesztés eredményeképpen a vadászturizmus keretében várhatóan 1-2 beruházás, a vizi turizmus keretében az igények előrejelzése szerint 2 ezzel kapcsolatos projekt valósul meg. Továbbá a horgászturzimus kertében 3-4 kisebb léptékű beruházás, valamit az ökoturzimus keretében 2-3 projekt valósul meg. A térség programkínálata a négy attrakció fejlesztéssel minőségileg javul. A fejlesztés évi 2000-3000 turista számára nyújthat igényeinek megfelelő kikapcsolódást.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben megközelítőleg 300 db ló áll rendelkezésre lovasturisztikai célok megvalósítására. A lovas sport szereplői számára vonzó sportolási lehetőségeket biztosítanak a térség természeti adottságai (Maros-part, Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszták). A térségi lovassporttal foglalkozó egyesületek, vállalkozók kiváló szakértelemmel rendelkeznek e téren. A térségi lovas versenyek, rendezvények több éves hagyományokkal rendelkeznek. Rendszeresen visszatérő lovas vendégkör látogatja a térséget.


▪ A lovas sport szezonális jellegű a térségben, nincs olyan létesítmény, amely elősegítené, hogy az ide érkezett turisták az év minden szakában és az időjárás viszontagságaitól függetlenül élvezhessék hobbijukat, szenvedélyüket. A vendégkör bővülésének akadálya is az, hogy a térség nem rendelkezik fedett lovardával, ahol a lovagoltatás megoldható lenne egész évben. A térség kiemeltem kezeli a lovassportot és a lovaglás

Megoldási javaslat

▪ A helyi lovas hagyományokra épülő térségi fedett lovas központ építésével az idényjellegű lovaglás szezonális jellege megszűnik, továbbá a centrum válna a Közösség területén megvalósuló lovastúra útvonalak kiinduló pontjává. A civil-vállalkozói összefogással megvalósuló lovarda a térségi lovas életben kulcsfontosságú szerepet töltene be, bemutatva a térségi lovashagyományokat, otthont adva a térségi gyermek és felnőtt lovasoktatásnak. A megoldási javaslat kapcsolódik a 354,355,357,2482,360,2292,362,4009,2733,358,2246 és a 352 kódú megoldási javaslathoz. Ez a megoldási javaslat a komplex projekt "szülő" projektje.

▪ A helyi lovas hagyományokra épülő térségi fedett lovas központ megvalósulásával a lovas turisták, illetve a helyi lovassport kedvelői részére szezontól függetlenül lehetőség nyílik a sportolásra. Betekintést nyerhetnek a térségi lovssport hagyományaiba, a helyi lakosság körében megnő a lovassport iránti érdeklődés. A vendégéjszakák száma 15% megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

100%

%



▪ Makó




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban az aktív turisztikai szolgáltatások a Makói Kistérségben kis számban és alacsony szervezettség mellett vannak jelen. Teljesen

Megoldási javaslat

▪ Horgász-, öko-, vizi-, és vadászturizmus kialakítása, fejlesztése. A horgász turizmus keretében tavak rehabilitálása, iszaptalanítása, környezetének rendezése (partmenti stégek, esőbeállók, csónakházak stb.), és infrastrukturális fejlesztése (megközelítő utak stb.) válna lehetővé. Valamint viziturizmus keretében csónak kölcsönzéshez biztonságos tároló, csónakház kialakítása. Az ökoturizmus keretében madár leshelyek, és táborozó helyek, állatsimogatók és bemutatóhelyek stb. épülnek meg. A vadászturizmus keretében leseket, etetőket, itatókat stb. létesítünk. A fejlesztések a környzettudatosságnak és fenntarthatóságnak megfelelően valósulnak meg.

▪ A fejlesztés eredményeképpen a vadászturizmus keretében várhatóan 1-2 beruházás, a vizi turizmus keretében az igények előrejelzése szerint 2 ezzel kapcsolatos projekt valósul meg. Továbbá a horgászturzimus kertében 3-4 kisebb léptékű beruházás, valamit az ökoturzimus keretében 2-3 projekt valósul meg. A térség programkínálata a négy attrakció fejlesztéssel minőségileg javul. A fejlesztés évi 2000-3000 turista számára nyújthat igényeinek megfelelő kikapcsolódást.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérségben, Makón kívül 16 nagy- és kisközség foglal helyet. A kis községekben kevés lehetőségük van a sportot kedvelőknek. A községekben mindenhol található olyan terület, sportpálya vagy rekreációs tér amely fejleszthető lenne. Sok olyan terület is van, ami a kikapcsolódást hivatott szolgálni, de ezek nincsenek turisták fogadására alkalmas állapotban.


▪ A szabadidős-, rekreációs terek eszközfelszereltsége leromlott, hiányoznak a sportoláshoz szükséges megfelelő eszközök, felszerelések. A kikapcsolódást hivatott klubok jelenléte kevés. A sportolásta és tartalmas kikapcsolódásra vágyók, nehézkesen találja meg azokat a lehetőségeket amik számára kedvezőek.

Megoldási javaslat

▪ Nem szálláshelyhez kötött rekreációs- és szabadidős terek kialakításának infrastrukturális fejlesztésének és a tevékenységükhöz kapcsolódó eszközbeszerzésének támogatása (pl. tekepálya, teniszpálya, picknikezőhely stb.). Különböző lehetőségek nyílnak meg a aktívan regenerálódni vágyók előtt. Az aktívan kikapcsolódni vágyók támogatása (pl. labdák, eszközök stb.). Ezekhez kapcsolódó eszközök tároló helyeinek kialakítása és eszközeinek beszerzése. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.

▪ A vidéki lakosság sportolási és rekreációs lehetőségei kibővülnének, növekedne a lakosság összetartó ereje, a turizmus szempontjából is csábítóbbá válik a térség. A turisták is több kikapcsolódási lehetőség közül választhatnak (pl. a vidék bejárása kerékpárral stb., környezetbarát módon). Várhatóan 8 projekt valósul meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben megközelítőleg 300 db ló áll rendelkezésre lovas turisztikai célok megvalósítására. A lovas sport szereplői számára vonzó sportolási lehetőségeket biztosítanak a térség természeti adottságai (Maros-part, Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszták). A térségi lovassporttal foglalkozó egyesületek, vállalkozók kiváló szakértelemmel rendelkeznek e téren. A térségi lovas versenyek, rendezvények több éves hagyományokkal rendelkeznek. Rendszeresen visszatérő lovas vendégkör látogatja a térséget.


▪ A lovas turizmus fellendítésére sok infrastrukturális feltétel hiányzik a kistérségben. A térségben nem áll rendelkezésére, az ideérkező lovasturisták számára a természeti értékeket bemutató kijelölt túraútvonal. A településeken nincsenek kialakítva az odaérkező lovas vendégek számára megfelelő megálló, pihenő helyek, melyek kulturált körülmények között biztosítanák mind a ló, mind a lovas megpihenését.

Megoldási javaslat

▪ Lovas túraútvonalak kijelölése, és az ahhoz kapcsolódó turisztikai műtárgyak és kerti bútorok beszerzése. A túraútvonalak mentén megálló, piknikező helyek kialakítása, melyek alkalmasak a lóval érkező vendégek fogadására. A lovastúraútvonal kijelölése a térség fontos természeti, népi, történelmi értékei mentén valósul meg. A túraútvonal kialakításánál a környezeti értékek megőrzése, illetve környezetbarát eszközök beszerzése kiemelkedő fontosággal bír. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A lovas turisztika fellendül és beindul a tereplovaglás, lovagoltatás. Minimum 4 megállóhely létesül a túraútvonalak mentén. A lovas turisztika megerősődésével a települések turisztikai vonzereje megnő. A térségbe látogató turisták száma 10%-kal, a vendégéjszakák száma 15%-kal megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A vendégkör bővülésének akadálya, hogy nincs elég szakember a turisták kiszolgálására, a lovak gondozására. Az lovas sportot megtanulni vágyóknak nagyon kevés lehetőségük van erre. A térségben igazán színvonalas lovas rendezvények nincsenek. Bemutatókkal sem büszkélkedhetnek a kistérségi lovas gazdák. A lovasgazdák nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a turisták fogadására.

Megoldási javaslat

▪ A térség egyik kitörési pontját jelentő lovasturizmus felélinkítése lóversenyek, bemutatók megvalósításának támogatásával, ezen rendezvények helyszíneinek infrastruktúrális fejlesztésével, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzések támogatásával. A térségbe érkező lovasturisták megfelelő minőségű kiszolgálása az állatok elszállásolására alkalmas istállók kialakítása, korszerűsítése. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ Az helyi emberek megismerkednek a térség lovaglási lehetőségeivel a bemutatókon. A lóversenyek tovább fogják népszerűsíteni a lovassportokat, valamint ez növeli a térség turisztikai vonzerejét. A lóversenyek egyre kevesebb támogatással lennének képesek majd önmagukat fenntartani. A térség turisztikai vonzereje 20%-kal nő, ehhez kapcsolódóan a vendégéjszakák száma is nő a térségben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A vendégkör bővülésének akadálya, hogy nincs elég szakember a turisták kiszolgálására, a lovak gondozására. Az lovas sportot megtanulni vágyóknak nagyon kevés lehetőségük van erre. A térségben igazán színvonalas lovas rendezvények nincsenek. Bemutatókkal sem büszkélkedhetnek a kistérségi lovas gazdák. A lovasgazdák nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a turisták fogadására.

Megoldási javaslat

▪ A térség egyik kitörési pontját jelentő lovasturizmus felélinkítése lóversenyek, bemutatók megvalósításának támogatásával, ezen rendezvények helyszíneinek infrastruktúrális fejlesztésével, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzések támogatásával. A térségbe érkező lovasturisták megfelelő minőségű kiszolgálása véget az állatok elszállásolására alkalmas istállók kialakítása, korszerűsítése. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ Az helyi emberek megismerkednek a térség lovaglási lehetőségeivel a bemutatókon. A lóversenyek tovább fogják népszerűsíteni a lovassportokat, valamint ez növeli a térség turisztikai vonzerejét. A lóversenyek egyre kevesebb támogatással lennének képesek majd önmagukat fenntartani. A térség turisztikai vonzereje 20%-kal nő, ehhez kapcsolódóan a vendégéjszakák száma is nő a térségben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérségben, Makón kívül 16 nagy- és kisközség foglal helyet. A kis községekben kevés lehetőségük van a sportot kedvelőknek. A községekben mindenhol található olyan terület, sportpálya vagy rekreációs tér amely fejleszthető lenne. Sok olyan terület is van, ami a kikapcsolódást hivatott szolgálni, de ezek nincsenek turisták fogadására alkalmas állapotban.


▪ A szabadidős-, rekreációs terek eszközfelszereltsége leromlott, hiányoznak a sportoláshoz szükséges megfelelő eszközök, felszerelések. A kikapcsolódást hivatott klubok jelenléte kevés. A sportolásta és tartalmas kikapcsolódásra vágyók, nehézkesen találja meg azokat a lehetőségeket amik számára kedvezőek.

Megoldási javaslat

▪ Nem szálláshelyhez kötött rekreációs- és szabadidős terek kialakításának infrastrukturális fejlesztésének és a tevékenységükhöz kapcsolódó eszközbeszerzésének támogatása (pl. tekepálya, teniszpálya, picknikezőhely stb.). Különböző lehetőségek nyílnak meg a aktívan regenerálódni vágyók előtt. Az aktívan kikapcsolódni vágyók támogatása (pl. labdák, eszközök stb.). Ezekhez kapcsolódó eszközök tároló helyeinek kialakítása és eszközeinek beszerzése (pl. kerékpárkölcsönző stb.). A fejlesztés a környezettudatosság és az esélyegyenlőség figyelembevételével valósul meg.

▪ A vidéki lakosság sportolási és rekreációs lehetőségei kibővülnének, növekedne a lakosság összetartó ereje, a turizmus szempontjából is csábítóbbá válik a térség. A turisták is több kikapcsolódási lehetőség közül választhatnak (pl. a vidék bejárása kerékpárral stb., környezetbarát módon). Várhatóan 8 projekt valósul meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség egyedi természeti adottságokkal rendelkezik: sajátos alföldi természeti és épített környezet, kiemelkedő kulturális örökség, magas napsütéses órák száma, a makói termálvíz, gyógyiszap Kőrös-Maros vidéki Nemzeti Park területek jelentős része a Makói Kistérségben. A Maros-völgy potenciális turisztikai desztinációs célpont.


▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban az aktív turisztikai marketing a Makói Kistérségben kis számban és alacsony szervezettség mellett van jelen.

Megoldási javaslat

▪ Térségi aktív turisztikai marketing fejlesztése, turisztikai szemléletformáló előadások támogatása. A térségben jó példák mutatnak arra, hogy nagy jelentősége van az aktív turisztikai marketingnek. Ez jelent minden olyan turisztika jellegű akciót, mely személyesen, programokkal, kiadványokkal, szóróanyagokkal stb. reklámozza a térséget.A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A kistérség értékeiről és a települések programjairól tájékozottabbak lesznek a turisták, és a helyi lakosok. Ezáltal összehangoltabbá válik a térségi turizmus szervezése. Megnő a kistérség látogatottsága, erősödik marketingje. A térségi turisztikai marketing kapcsán a vidék ismertsége megnövekedik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség egyedi természeti adottságokkal rendelkezik: sajátos alföldi természeti és épített környezet, kiemelkedő kulturális örökség, magas napsütéses órák száma, a makói termálvíz, gyógyiszap Kőrös-Maros vidéki Nemzeti Park területek jelentős része a Makói Kistérségben. A Maros-völgy potenciális turisztikai desztinációs célpont.


▪ Jelentős kereslet mutatkozik a Maros-völgy nyújtotta természeti és épített környezet megtekintésére, a térségben elérhető kulturális (népi, vallási, egyéb) hagyományok megismerésére. Ez a jelentős turisztikai potenciál az egyoldalú gazdaságszerkezet diverzifikálásra nyújt lehetőséget. Azonban az aktív turisztikai marketing a Makói Kistérségben kis számban és alacsony szervezettség mellett van jelen.

Megoldási javaslat

▪ Térségi aktív turisztikai marketing fejlesztése, turisztikai szemléletformáló előadások támogatása. A térségben jó példák mutatnak arra, hogy nagy jelentősége van az aktív turisztikai marketingnek. Ez jelent minden olyan turisztika jellegű akciót, mely személyesen, programokkal, kiadványokkal, szóróanyagokkal stb. reklámozza a térséget.A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A kistérség értékeiről és a települések programjairól tájékozottabbak lesznek a turisták, és a helyi lakosok. Ezáltal összehangoltabbá válik a térségi turizmus szervezése. Megnő a kistérség látogatottsága, erősödik marketingje. A térségi turisztikai marketing kapcsán a vidék ismertsége megnövekedik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben megközelítőleg 300 db ló áll rendelkezésre lovas turisztikai célok megvalósítására. A lovas sport szereplői számára vonzó sportolási lehetőségeket biztosítanak a térség természeti adottságai (Maros-part, Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszták). A térségi lovassporttal foglalkozó egyesületek, vállalkozók kiváló szakértelemmel rendelkeznek e téren. A térségi lovas versenyek, rendezvények több éves hagyományokkal rendelkeznek. Rendszeresen visszatérő lovas vendégkör látogatja a térséget.


▪ A lovas turizmus fellendítésére sok infrastrukturális feltétel hiányzik a kistérségben. A térségben nem áll rendelkezésére, az ideérkező lovasturisták számára a természeti értékeket bemutató kijelölt túraútvonal. A településeken nincsenek kialakítva az odaérkező lovas vendégek számára megfelelő megálló, pihenő helyek, melyek kulturált körülmények között biztosítanák mind a ló, mind a lovas megpihenését.

Megoldási javaslat

▪ Lovas túraútvonalak kijelölése, és az ahhoz kapcsolódó turisztikai műtárgyak és kerti bútorok beszerzése. A túraútvonalak mentén megálló, piknikező helyek kialakítása, melyek alkalmasak a lóval érkező vendégek fogadására. A lovastúraútvonal kijelölése a térség fontos természeti, népi, történelmi értékei mentén valósul meg. A túraútvonal kialakításánál a környezeti értékek megőrzése, illetve környezetbarát eszközök beszerzése kiemelkedő fontosággal bír. A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A lovas turisztika fellendül és beindul a tereplovaglás, lovagoltatás. Minimum 4 megállóhely létesül a túraútvonalak mentén. A lovas turisztika megerősődésével a települések turisztikai vonzereje megnő. A térségbe látogató turisták száma 10%-kal, a vendégéjszakák száma 15%-kal megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

45%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ Az aktív turisztikai szolgáltatások a Makói Kistérségben kis számban és alacsony szervezettség mellett vannak jelen. Teljesen hiányos az ökoturizmus kiépítettsége, így hiányoznak táborozóhelyek, madár lesek, gyalogútvonalak, pihenőhelyek stb. Az ide érkező turistáknak nincs lehetőségük egy kijelölt útvonalon megcsodálni az oly ritka túzokot, és a térségre egyedül jellemző sztyepe lepkét.

Megoldási javaslat

▪ Gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel. Más kistérségekkel összefogva épül ki egy gyalogtúra útvonal, mely méltóan lesz hivatott bemutatni a térség természeti adottságait és épített emlékeit. Az útvonal mentén pihenőhelyek és kiszolgáló helyek létesülnek. Az út érinti valamennyi fontos épített örökségünket, és végig halad a hatalmas élővilággal rendelkező pusztáinkon is.

▪ A turisták igazi ízelítőt kapnak az itteni környezetből, és megismerik a tájat, s így visszatérő vendégi kör is alakul ki e kapcsán. A turizmus megnő a térségben, és az emberek identitástudata is növekedik. A falusi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma is növeked, és a szálláshelyek létesülnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérségben számos lehetőség nyílik a víziturizmus kiépítésére a Maroson. A Maros hazánk egyik leggyorsabb folyású folyója. A Makói Kistérségben Makótól délre folyik és a Tiszába torkollik. Határmenti folyó is, a Makói Kistérség és Románia közötti területet választja el. A térség a turizmus felé indul meg, ennek keretében több tevékenység is megindul (Makói fürdő projekt, turisztikai szálláshelyek kialakítása stb.).


▪ A Maros-part nincs turisztikailag megfelelően kialakítása elérhetősége sem megoldott. A Maros-part rendezettlen állapota miatt egy nagyon fontos turisztikai vonzerő marad kiaknázatlanul. A medre nem egyenletes, hajózásra nem megfelelő, sok helyen homok szigetek húzódnak meg a víz alatt, azonban némely vizisportnak kiválló lehetőségek rejlenek benne (pl. kajak, kenu).

Megoldási javaslat

▪ Maros mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabadstrandok, kikötők és egyéb vízi sportokhoz kapcsolódó szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése és kiépítése, felújítása, turisták vízi sportokhoz kötődő igényeiknek kielégítése végett. A Maros-parti ártéri erdők környezetének rendezése turisztikai és környezetvédelmi célból.

▪ A Maros part turisztikai vonzereje megnő, nő a vendég éjszakák száma a térségben. A kapcsolt szolgáltatásokat kiegészítve, más kisebb turisztikai attrakciók is előnybe fognak részesülni. A Maros-part rendbetételével az ártéri erdők természeti értékei is láthatóak lesznek a turisták számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. A térségben túlnyomó részt a kis és mikro vállalkozási méret dominál. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások aránya 19-19%


▪ A térség termelő mikrovállalkozásai nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, hogy a modern piac által támasztott technológiai követelményeknek megfeleljenek, versenyképességük ennek következtében folyamatosan csökken. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ A termelő mikrovállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztéseinek, szabadalom, engedély, illetve gyártási technológia megvásárlásának támogatása (pl. mechanikus berendezések, gépek és ezek alkatrészeinek megvásárlása, elektromos gépek és felszerelések valamint alkatrészek beszerzései, optikai, fényképészeti, precíziós műszerek, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek, bútorok és ezek alkatrészeinek beszerzései és infrastrukturális fejlesztések stb.). A fejlesztések a fenntarthatóság és esélyegyenlőség jegyében történnek.

▪ A vállalkozások piaci helyzete nő, a térség munkanélkülisége csökken, hiszen egyre több munkavállalót foglalkoztatnak, jelentősen nő a roma foglalkoztatottak száma. Az export megnő a szomszédos országok felé. A térségben nő a lakosság vállalkozói kedve, és egyre nagyobb számban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség térségét a magas aranykorona értékű (16-45), nagy arányú (56 e HA) termőföld, a napfényes órák száma(2100 ó/év) és a csapadék (500-700 mm) országosan is az egyik legjobb adottságú mezőgazdasági területté teszik. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből (őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások piaci pozícióját negatívan befolyásolja az ágazatot érintő szerkezetváltás, korszerű technológia, a feldolgozás alacsony foka és a szövetkezés hiánya. A mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, összefogáson alapuló, helyi termékek előállítását, feldolgozottságának és hozzáadott értékének növelését célzó támogatásával erősödne a szektor jövedelemtermelő képessége.

Megoldási javaslat

▪ A helyben előállított termékek, termék előállítási módok látványos bemutatása az érdeklődőknek, valamint a gasztronómiai turizmus számára (pl. Nagyéri savanyúság, Maros-mix haltáp, Makói kolbász stb.). A helyi mezőgazdasági terméket előállító őstermelők és családi gazdálkodók tárgyi, infrastrukturális, technológiai fejlesztése. A fejlesztés megvalósításánál nyomatékos hangsúly kerül a környezettudatossági és a fenntarhatósági szempontokra.

▪ A fejlesztés eredményeképpen 4-5 új bemutatóhely kerül kialakításra a térségben. A színvonalas kivitelezés kapcsán egyfajta turisztikai látványossággá növik ki magukat a bemutatóhelyek, amit az idelátogató turisták szívesen megtekintenek. A termékelőállítási folyamat megismerésével, benne történő részvétel által pedig egyfajta személyes kötödés is kialakulhat a termék iránt. A helyi termék ismertsége 10%-kal nő. Az őstermelő és családi gazda célcsoportból 2-3 innovatív szemléleten alapuló feldolgozó üzemi vállalkozás jön létre, melyek kiváló minőségű helyi terméket állít elő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

60%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség térségét a magas aranykorona értékű (16-45), nagy arányú (56 e HA) termőföld, a napfényes órák száma(2100 ó/év) és a csapadék (500-700 mm) országosan is az egyik legjobb adottságú mezőgazdasági területté teszik. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből (őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások piaci pozícióját negatívan befolyásolja az ágazatot érintő szerkezetváltás, korszerű technológia, a feldolgozás alacsony foka és a szövetkezéshiánya. A mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, összefogáson alapuló, helyi termékek előállítását, feldolgozottságának és hozzáadott értékének növelését célzó támogatásával erősödne a szektor jövedelemtermelő képessége.

Megoldási javaslat

▪ A helyben előállított termékek, termék előállítási módok látványos bemutatása az érdeklődőknek, valamint a gasztronómiai turizmus számára (pl. Nagyéri savanyúság, Maros-mix haltáp, Makói kolbász stb.). A helyi mezőgazdasági terméket előállító őstermelők és családi gazdálkodók tárgyi, infrastrukturális, technológiai fejlesztése. A fejlesztés megvalósításánál nyomatékos hangsúly kerül a környezettudatossági és a fenntarhatósági szempontokra.

▪ A fejlesztés eredményeképpen 4-5 új bemutatóhely kerül kialakításra a térségben. A színvonalas kivitelezés kapcsán egyfajta turisztikai látványossággá növik ki magukat a bemutatóhelyek, amit az idelátogató turisták szívesen megtekintenek. A termékelőállítási folyamat megismerésével, benne történő részvétel által pedig egyfajta személyes kötödés is kialakulhat a termék iránt. A helyi termék ismertsége 10%-kal nő. Az őstermelő és családi gazda célcsoportból 2-3 innovatív szemléleten alapuló feldolgozó üzemi vállalkozás jön létre, melyek kiváló minőségű helyi terméket állít elő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. A térségben túlnyomó részt a kis és mikro vállalkozási méret dominál. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások aránya 19-19%.


▪ A térség termelő mikrovállalkozásai nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, hogy a modern piac által támasztott technológiai követelményeknek megfeleljenek, versenyképességük ennek következtében folyamatosan csökken. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ A termelő mikrovállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztéseinek, szabadalom, engedély, illetve gyártási technológia megvásárlásának támogatása (pl. mechanikus berendezések, gépek és ezek alkatrészeinek megvásárlása, elektromos gépek és felszerelések valamint alkatrészek beszerzései, optikai, fényképészeti, precíziós műszerek, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek, bútorok és ezek alkatrészeinek beszerzései és infrastrukturális fejlesztések stb.). A fejlesztések a fenntarthatóság és esélyegyenlőség követelményeinek figyelembe vételével valósulnak meg.

▪ A vállalkozások piaci helyzete megerősödik, a térség munkanélkülisége csökken, jelentősen nő a roma foglalkoztatottak száma. Az export megnő a szomszédos országok felé. A térségben nő a lakosság vállalkozói kedve, és egyre nagyobb számban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. A térségben túlnyomó részt a kis és mikro vállalkozási méret dominál. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások aránya 19-19%


▪ A térség kereskedelmi mikrovállalkozásai nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, hogy a modern piac által támasztott technológiai követelményeknek megfeleljenek, versenyképességük ennek következtében folyamatosan csökken. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ A kereskedelmi mikrovállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztéseinek támogatása beleértve a logisztikai jellegű eszközök, gépek vagy egyéb berendezési tárgyak beszerzését is. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.

▪ A vállalkozások piaci helyzete nő, a térség munkanélkülisége csökken. Az export megnő a szomszédos országok felé. A térségben nő a vállalkozási hajlandóság, és egyre nagyobb számban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A Makói kistérségben a szolgáltató ágazatok vállalkozóarányos súlya alacsony, ezen területen a társas vállalkozások 19%-a működik. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. A Makói Kistérség szolgáltatást végző vállalkozásainak nagy része Makón van, de sok vállalkozás megtalálható a kis településeken is.


▪ A térség településein élők számára elérhető szolgáltatások minősége és mennyisége elmarad a városokban adott szolgáltatási lehetőségektől. A térségi turisztikai célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a településeken minden fontosabb szolgáltatás adott legyen. A településeken egyes szolgáltatások nem, vagy csak rossz minőségben érhetők el, ezért a lakosok kénytelenek nagyobb városokba igénybe venni ezeket.

Megoldási javaslat

▪ A térségi szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztési céljainak támogatása. Ami jelent minden olyan eszközt, és gépet, mely a vállalkozás számára fontos, és tevékenységét segíti. A szolgáltatás végző vállalatok eszközbeszerzéseinek támogatása (pl. orvosi műszerek, stb.). A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A településeken 15%-kal bővül a szolgáltatások köre, minősége. Nő a települések lakossághelybentartó ereje és turisztikai vonzereje. A térségben a szolgáltatást végző mikrovállalkozások versenyképessége növekedni fog. A foglalkoztatottság javul, és a helyi szolgáltatások körének bővítésével, fejlesztésével új munkahelyek jönnének létre. A mikrovállalkozások kisvállalkozásokká növik ki magukat helyenként.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. A térségben túlnyomó részt a kis és mikro vállalkozási méret dominál. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások aránya 19-19%.


▪ A térség kereskedelmi mikrovállalkozásai nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, hogy a modern piac által támasztott technológiai követelményeknek megfeleljenek, versenyképességük ennek következtében folyamatosan csökken. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ A kereskedelmi mikrovállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztéseinek támogatása beleértve a logisztikai jellegű eszközök, gépek vagy egyéb berendezési tárgyak beszerzését is. A fejlesztések megvalósításánál a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok nyomatékos hangsúlyt kapnak.

▪ A vállalkozások piaci helyzete megerősödik, a térség munkanélkülisége csökken. Az export megnő a szomszédos országok felé. A térségben nő a vállalkozási hajlandóság, és egyre nagyobb számban fogják ezt a jövedelemszerző formát választani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A Makói kistérségben a szolgáltató ágazatok vállalkozóarányos súlya alacsony, ezen területen a társas vállalkozások 19%-a működik. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. A Makói Kistérség szolgáltatást végző vállalkozásainak nagy része Makón van, de sok vállalkozás megtalálható a kis településeken is.


▪ A térség településein élők számára elérhető szolgáltatások minősége és mennyisége elmarad a városokban adott szolgáltatási lehetőségektől. A térségi turisztikai célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a településeken minden fontosabb szolgáltatás adott legyen. A településeken egyes szolgáltatások nem, vagy csak rossz minőségben érhetők el, ezért a lakosok kénytelenek nagyobb városokba igénybe venni ezeket.

Megoldási javaslat

▪ A térségi szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztési céljainak támogatása. A szolgáltatás végző vállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatása (pl. orvosi műszerek, stb.). A megoldási javaslat kapcsolódik a 359-es számú HPME-hez.

▪ A településeken 15%-kal bővül a szolgáltatások köre, minősége. Nő a települések lakossághelybentartó ereje és turisztikai vonzereje. A térségben a szolgáltatást végző mikrovállalkozások versenyképessége nő. A foglalkoztatottság javul, és a helyi szolgáltatások körének bővítésével, fejlesztésével új munkahelyek jönnének létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

40%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társás vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. A térség foglalkoztatottsági helyzete az országos átlagnál rosszabb.


▪ A térségi vállalkozások marketingtevékenysége forráshiány miatt elmaradott, melynek erdményeképpen a helyi termékek nem kapnak elég publicitást. Több hazai terméknek is megerősdne a piaci pozíciója megfelelő marketing mellett(pl. a Makói hagyma, az Apátfalvi fehérgyökér stb.). A térségi vállalkozók ismertsége helyi és országos szinten is az átlag alatt van.

Megoldási javaslat

▪ A térség vállalkozásainak együttes, összefogott marketing tevékenységének a támogatása, vállalkozások tevékenységét, termékeiket részletesen bemutató korszerű kiadványok, szóróanyagok, térségi vállalkozói honlap stb. létrehozásának támogatása. A térségi vállalkozások piaci pozíciójának felmérése érdekében, illetve a helyi termékek iránti kereslet piackutatásának támogatása.

▪ A vállalkozók ismertsége megnő, a vállalkozások piaci szerepe megerősödik, a piackutatás folytán átláthatják a fejlődés és fejlesztés irányát, a térségi marketing által újabb vásárlóerőt nyernek. A piackutatás által szélesebb rálátásuk nyílik a vásárlói keresletre, ezáltal előrelátóbb üzleti tervezést tudnak folytatni és a vállalkozások gazdasági fenntarthatósága és jövedelemtermelő képessége megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társás vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik. A térség foglalkoztatottsági helyzete az országos átlagnál rosszabb.


▪ A térségi vállalkozások marketingtevékenysége forráshiány miatt elmaradott, melynek erdményeképpen a helyi termékek nem kapnak elég publicitást. Több hazai terméknek is megerősdne a piaci pozíciója megfelelő marketing mellett(pl. a Makói hagyma, az Apátfalvi fehérgyökér stb.). A térségi vállalkozók ismertsége helyi és országos szinten is az átlag alatt van.

Megoldási javaslat

▪ A térség vállalkozásainak együttes, összefogott marketing tevékenységének a támogatása, vállalkozások tevékenységét, termékeiket részletesen bemutató korszerű kiadványok, szóróanyagok, térségi vállalkozói honlap stb. létrehozásának támogatása. A térségi vállalkozások piaci pozíciójának felmérése érdekében, illetve a helyi termékek iránti kereslet piackutatásának támogatása.

▪ A vállalkozók ismertsége megnő, a vállalkozások piaci szerepe megerősödik, a piackutatás folytán átláthatják a fejlődés és fejlesztés irányát, a térségi marketing által újabb vásárlóerőt nyernek. A piackutatás által szélesebb rálátásuk nyílik a vásárlói keresletre, ezáltal előrelátóbb üzleti tervezést tudnak folytatni és a vállalkozások gazdasági fenntarthatósága és jövedelemtermelő képessége megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Makói Kistérség a román és a szerb határ mentén található, a Szeged-Arad-Temesvár tengelybe esik bele. Az itt működő feldolgozó vállalkozások életében nagy szerepe a térség határmenti fekvésének. A térség vállalkozói közül kevesen használják a számítógépet úgy, mint a vállalkozásuk egy alapvető eszközét. Megfigyelhető viszont, hogy a felnövekvő generáció, aki már bele született a számítógépek korában, jól kezeli az infokommunikációt és az e-szolgáltatásokat.


▪ A Makói Kistérség vállalkozói nem rendelkeznek kellő minőségű számítógépekkel, valamint hiányzik a világhálós marketing a legtöbb vállalkozásból. A számítógépes ismereteik sem kellő szintűek, hogy ezt a helyzetet, pontosabban ezt a hátrányt kellőképpen felmérjék. A vállalkozók infokommunikációs hátterének erősítésével nőne az ismertségük, és tájékozottságuk.

Megoldási javaslat

▪ Infokommunkiáció és e-szolgáltatások bevezetése a feldolgozó ipar részére. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is (pl hardver, szoftver beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésű szoftver, betanítás közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan).

▪ A vállalkozók informáltabbak és tájékoztathatóbbak lesznek, a vállalkozások jövedelemteremelő képessége 10%-kal, piaci ismertségük 15%-kal nő. Nő a vállalkozások elérésének esélye (e-mail, honlap), mindmellett a vállalkozók maguk is felkészültebbek lesznek a piaci helyzetről. Elérhetőségük növekedése mellett ismertségük is nő az internet által biztosított széleskörű nyilvánosság által.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség valamennyi települése jó minőségű, magas aranykorona értékű (16-45) termőföldekkel rendelkezik (56 e HA). Országosan a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma(2100 ó/év) és kellő mennyiségű csapadék (500-700 mm) is adott a minőségi termeléshez. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből(őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A meglévő mezőgazdasági üzemek leromlott infrastrukturális adottságokkal, korszerűtlen gépparkkal rendelkeznek. A mezőgazdasági gépek átlagos életkora 12-15 év. A korszerűtlen technikai háttér, magas működtetési költségek következtében az üzemek nem tudják felvenni a versenyt a dömping áron szállító cégekkel.

Megoldási javaslat

▪ A mezőgazdasági üzemek infrastrukturális korszerűsítésének és eszközbeszerzésének támogatása. Az üzemek termelési hatékonyságát növelő, környezetbarát módon megújuló energiát felhasználó rendszerek telepítése. Innovatív új eljárási módok, minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.

▪ Nő a feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági termékek aránya, a termelők és feldolgozók együttműködnek egymással. Speciális helyi termékek alakulnak ki, nő a helyi termékek részesedése a turisztikai bevételekből. A mezőgazdaság fejlődésnek indul, új munkahelyek jönnek létre (a termelésben és a feldolgozásban egyaránt), melyek a hátrányos helyzetű helyi lakosság számára is megélhetést biztosíthatnak. A megvalósuló fejlesztések elsődleges szempont az esélyegyenlőség, a gazdasági és a környezeti fenntarthatóság biztosítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség valamennyi települése jó minőségű, magas aranykorona értékű (16-45) termőföldekkel rendelkezik (56 e HA). Országosan a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma (2100 ó/év) és kellő mennyiségű csapadék (500-700 mm) is adott a minőségi termeléshez. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből, elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A térségben jelentős mezőgazdasági termelés ellenére alacsony a feldolgozóipar aránya. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások piaci pozícióját negatívan befolyásolja az ágazatot érintő szerkezetváltás, korszerű technológia, innováció hiánya. A mezőgazdasági termelés nagy hányada a feldolgozóipar alapanyagául szolgál, melynek fejlesztése így termelők szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Megoldási javaslat

▪ A feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások technológiai, infrastrukturális fejlesztéseinek támogatásával a magas piaci igényeknek megfelelő, kiváló minőségű termékek előállítása, növelve a térségi feldolgozóipar versenyképességét.

▪ A helyben ekőállított mezőgazdasági termékek piaci részesedése térségi szinten 10%-kal nő, a térségi feldolgozóipar 20%-kal erősödik. A térségben lévő vállalkozások termelése mind mennyiségileg, mind minőségileg nő, és ezzel együtt a gazdasági környezet is megerősödik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknöveléseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség valamennyi települése jó minőségű, magas aranykorona értékű (16-45) termőföldekkel rendelkezik (56 e HA). Országosan a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma (2100ó/év) és kellő mennyiségű csapadék (500-700 mm) is adott a minőségi termeléshez. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből (őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A térségben a munkalehetőségek száma alacsony, melyek az irányadó mezőgazdasági ágazaton belül is csökkenő tendenciát mutatnak. A mezőgazdaságból élők gyakran ki vannak téve az időjárás, a változó piaci igények hatásainak. A térség természeti adottságai, kézműves hagyományai egyéb alternatív tevékenységek lehetőségét hordozzák magukban, melyek megvalósításával növekedne a térségi lakosság keresőképessége.

Megoldási javaslat

▪ A mezőgazdasági termelésből élők számára kiegészítő jövedelemszerzési forrást biztosító alternatív vállalkozási tevékenységek megvalósításának technológiai, infrastrukturális támogatása különös tekintettel az alábbi tevékenységekre:agroturizmus, kézműves tevékenység és műszaki szolgáltatások,szociális szolgáltatások, szabadidős tevékenységek, non-annex termékfeldolgozás,erdészeti faiskola létrhozása, megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységek.

▪ A térségben 15 db új munkahely létesül. A mezőgazdaságból származó jövedelemből élő háztartások egyéb termelő és szolgáltató tevékenységek folytatásával olyan plusz jövedelemre tesznek szert, amely által gazdsságilag megerősödnek, bevételeik stabilizálódnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség valamennyi települése jó minőségű, magas aranykorona értékű (16-45) termőföldekkel rendelkezik(56 e HA). Országosan a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma(2100 ó/év) és kellő mennyiségű csapadék (500-700 mm)is adott a minőségi termeléshez. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből(őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A térségi mezőgazdasági szektor életkor-szerkezeti megoszlása az idősebb korosztály felé tolódik el. A fiatal gazdálkodók támogatása, tevékenységük ösztönzése a mezőgazdaságban kiemelt fontossággal bír, mivel az új termékek, tevékenységek bevezetésére történő hajlandóságuk és a korszerű piaci hozzáállásuk miatt támogatásukkal megerősödhet a térségi mezőgazdaság versenyképessége, megújulhat korszerkezete.

Megoldási javaslat

▪ Az induló fiatal gazdálkodók részére történő támogatás nyújtása a vállalkozásuk beindításához szükséges infrastrukturális és technológiai fejlesztésekhez. Biztosítani kell számukra olyan technológiai háttér megteremtését, amellyel sikeresen tudnak megjelenni a piacon és életképes, fenntartható gazdaságot hoznak létre.

▪ 15 új, versenyképes gazdaság elindítása. Az új gazdaságok elindításával javul a mezőgazdasági szereplők korszerkezete. Fiatal innovatív gazdálkodók jelennek meg a szektorban és az általuk bevezetett új technológiák alkalmazásával nő a termelés intenzitása, erősödik a térség piaci szerepe.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társás vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. A vállalkozások többsége (31%) a kereskedelem, javítás terén működik .A térség foglalkoztatottsági helyzete az országos átlagnál rosszabb.


▪ Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak. Az egyébként egyedi újszerű elképzeléseket végrehajtani kívánó induló vállalkozások ezáltal hátrányba kerülnek a hagyományos helyettesítő termékeket gyártókkal szemben. A vállalkozni szándékozók a jövedelemteremtés más formáit választják.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztései. Eszközbeszerzés: technológiai korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése, szállítás és üzembe helyezés, betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), infrastrukturális és ingatlan beruházás: infrastruktúra építése, korszerűsítése, ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.

▪ A vállalkozások korszerűbb technológia eszközök alkalmazásával és infrastruktúrális beruházásaik révén növelik a helyben előállított termékek minőségét, mely által piaci pozíciójuk megerősödik. A beruházások által a térségben új munkahelyek jönnek létre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Makó

▪ Nem ÚMVP


▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Építőipar




Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztései. Eszközbeszerzés: technológiai korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése, szállítás és üzembe helyezés, betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), infrastrukturális és ingatlan beruházás: infrastruktúra építése, korszerűsítése, ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, átalakítása.

▪ A vállalkozások infrastrukturális, technológiai fejlesztése mentén a vállalkozások megerősödnek, és új munkahelyek jönnek létre. A vállalkozások újabb gépsorokat, és infrastrukturális és technológiai beruházásaikat állítanak a termelés növelésének érdekében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%



▪ Makó

▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 56/60 Kód: Sorszám: 356


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdaság beruházásainak támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ A Makói Kistérség a román és a szerb határ mentén található, tehát fontos logisztikai helyszíne a szállítmányozásnak. A Szeged-Arad-Temesvár tengelybe esik bele.

▪ A térség vállalkozói közül kevesen használják a számítógépet úgy, mint a vállalkozásuk egy alapvető eszközét. Megfigyelhető viszont, hogy a felnövekvő generáció, aki már bele született a számítógépek korában, jól kezeli az infokommunikációt és az e-szolgáltatásokat.


▪ A Makói Kistérség vállalkozói nem rendelkeznek kellő minőségű számítógépekkel, valamint hiányzik a világhálós marketing a legtöbb mikrovállalkozásból. A számítógépes ismereteik sem kellő szintűek, hogy ezt a helyzetet, pontosabban ezt a hátrányt kellőképpen felmérjék.

Megoldási javaslat

▪ Infokommunkiáció és e-szolgáltatások a szállítási és logisztikai cégek részére. Információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is (pl hardver, szoftver beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztésű szoftver, betanítás közvetlenül a szoftverhez kapcsolódóan).

▪ A vállalkozók informáltabbak és tájékoztathatóbbak lesznek, a vállalkozások jövedelemteremelő képessége 10%-kal, piaci ismertségük 15%-kal nő. Nő a vállalkozások elérésének esélye (e-mail, honlap), mindmellett a vállalkozók maguk is felkészültebbek lesznek a piaci helyzetről. Elérhetőségük növekedése mellett ismertségük is nő az internet által biztosított széleskörű nyilvánosság által, ezzel együtt ők is hatékonyabban és jobban tudják majd a logisztikai tevékenységüket ellátni.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet

Megoldási javaslatok 56/60 Kód: Sorszám: 356




Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdasági környezet fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység



▪ A térség településein élők számára elérhető szolgáltatások minősége és mennyisége elmarad a városokban adott szolgáltatási lehetőségektől. Az a réteg, aki vállalkozást indítana, nincs elég forrása egy vállalkozás indítására. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozások létrehozásával kapcsolatos beruházáshoz szükséges infrastuktúrális fejlesztések, eszközbeszerzések, műszaki-technológiai fejlesztés támogatása. A kistérségben lehetőség nyílik a támogatás segítségével önálló vállalkozások létrehozására, beindítására. (pl. biomalom, tüzép, hagyományos pékség stb.). A támogatás kapcsán kiemelt hangsúlyt élveznek a nők, roma származású pályázók.A projektek által megalakuló vállalkozások kötelesek 3 évig folytatni tevékenységüket.

▪ A támogatásból 20 új vállalkozás, 30 új munkahely jön létre. A térségben szélesebb teret nyer a vállalkozói szemlélet elterjedése, nő a vállakozói aktivitás, a vállalkozói szektor versenyképesége. Esély teremtődik a nők, roma származású lakosság vállalkozásindítására.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény




▪ A térség településein élők számára elérhető szolgáltatások minősége és mennyisége elmarad a városokban adott szolgáltatási lehetőségektől. Az a réteg, aki vállalkozást indítana, nincs elég forrása egy vállalkozás indítására. Az innovatív vállalkozások kialakítására irányuló törekvések a korszerű technológia nagy forrásigénye miatt elhalnak, vagy a piaci igényeket figyelmen kívül hagyva eltolódnak.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozások létrehozásának támogatása. A kistérségben lehetőség nyílik ezen támogatás segítségével önálló vállalkozások létrehozására, beindítására. A jelen forrás támogatást nyúltana a vállalkozás indításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz és a megvalósítandó tevékenységhez kapcsolódó eszközfejlesztésekhez(pl. biomalom, tüzép, hagyományos pékség stb.).

▪ 10 új vállalkozást támogatása várható és ennak kapcsán 15 új munkahely létesül, az elbírálás során előnyt élvez a roma vállalkozó, illetve roma munkavállalót alkalmazó. A térségben szélesebb teret nyer a vállalkozói szemlélet elterjedése. Esély teremtődik a nők vállalkozásindítására. A projektek által megalakuló vállalkozások kötelesek 3 évig folytatni tevékenységüket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény





Megoldási javaslat

▪ Munkahelyi képzések mikro-és kisvállalkozások részére. Tehát vállalkozás működésével kapcsolatos képzések, idegen nyelvi képzés, számítástechnikai, informatikai képzés, munka- és egészségvédelem, vezetőképzés a vállalkozás vezető tisztségviselői és középvezetői számára.

▪ A munkahelyen a dolgozók vagy vezetők képzettsége megnő, és így magasabb szinteken képesek elvégezni a munkájukat. A munkájuk minősége megnő. A nyelvismeret növelése végett terjeszkedhetnek, és kihasználhatják egyre jobban az Európai Unió adta lehetőségeket.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Maros-völgy gazdaságának a fejlesztéseIntézkedés: Helyi gazdasági környezet fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A Maros-völgyi Helyi Közösség valamennyi települése jó minőségű, magas aranykorona értékű (16-45) termőföldekkel rendelkezik (56 e HA). Országosan a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma (2100ó/év) és kellő mennyiségű csapadék (500-700 mm) is adott a minőségi termeléshez. A térség lakosai hagyományosan mezőgazdasági termelésből (őstermelő, vállalkozás), elsősorban szántóföldi növénytermesztésből élnek.


▪ A térség természeti adottságai megfelelő lehetőséget biztosítanak a jó minőségű mezőgazdasági termeléshez. Jellemző az elaprózott birtokszerkezet (átlagos méret) és a termelők közötti összefogás hiánya. A termelők között eltérő a korszerű technológiához történő hozzáférés lehetősége. A termelők többsége értékesítési nehézségekkel küzd, kiszolgáltatottak a gyakran változó piaci tényezőknek.

Megoldási javaslat

▪ Termelői csoportok létrehozásával garantált piacra jutást lehet biztosítani a helyi mezőgazdasági termékeknek. A közös fellépés minden termelő számára könnyebb feltételeket biztosít a fejlesztési források, a korszerű technológia megszerzéséhez. A közös értékesítés csökkenti a termelők piaci hatásoknak való kiszolgáltatottságát, tervezhetőbbé válik gazdálkodásuk.

▪ Termelői csoportok létrehozása, mely összefogja az ugyanazon szántóföldi, kertészeti növény termesztésével foglalkozó térségi mezőgazdasági termelőket. A termelői csoportok létrehozásával a térségi mezőgazdasági termékek versenyképessége nő. A tagok számára biztos bevételi forrást jelent a termelői csoportokba történő tömörülés, ezáltal tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik a mezőgazdaságból befolyó jövedelemük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

Hátrányos helyzet


199

Prioritások és intézkedések viszonyaA stratégiai tervben meghatározott célok jól körülhatárolhatók, mégis összefüggenek, egymásra épülnek és csak együttes elérésük garantálja a jövőkép megvalósítását. A három prioritás a helyzetelemzés által felvetett három fő probléma megoldását tűzi ki célul.(1) Legfontosabb, a térség egészét érintő problémánk a gazdasági környezet és általában a vállalkozások fejletlensége. Ez okozza a makrogazdasági adatokon túlmutató hátrányokat, amelyeket az itt élők mindennapjaikban tapasztalhatnak. Jellemző a munkanélküliség, az inaktivitás magas foka és a vállalkozások gyenge teljesítménye, a szolgáltatás és a turizmus alacsony gazdasági részesedése. (2) A turizmust, mint a vidékfejlesztés szempontjából kitüntetett gazdasági ágat külön prioritásként kezeljük, természetesen a többi ágazattal szoros összefüggésben. A stratégiában a turizmus és általában a gazdaság fejlesztése négy, egymásra épülő, szinergikus hatásokat célzó intézkedésen keresztül valósul meg. Az intézkedések a fenti célok elérése érdekében beavatkozási irányvonalakat jelölnek ki. A helyi gazdaság beruházásainak támogatása a gazdasági környezet fejlesztésével mind a mezőgazdasági és ipari termelő tevékenységeket, mind a turisztikai, illetve más szolgáltató tevékenységet végző illetve ezen területekre beruházó pályázók megalapozott fejlesztési igényeihez biztosítanak forrást. Ugyanakkor a turisztikai szolgáltatások illetve a szálláshelyek fejlesztése nagymértékben járulhat hozzá a gazdasági diverzifikációhoz, a helyi termékek értékesítéséhez, és általában a szolgáltatások és az életminőség javulásához. (3) Természeti, kulturális, társadalmi örökségünk védelme a harmadik fontos terület. Értékeink megőrzése nélkül elképzelhetetlen a gazdaság és a társadalom hosszú távú, fenntartható fejlesztése. A stratégia ide vonatkozó két intézkedése elősegíti a gazdasági fellendüléshez szükséges települési, társadalmi háttér kialakítását, a társadalmi hálózatok, az épített és kulturális örökség, a lakókörnyezet megőrzését és fejlesztését. Mindez szoros kölcsönhatásban van a másik két prioritás által megcélzott gazdaság fejlesztéssel: a gazdaság erősítése nagyobb jövedelemteremtő képességet biztosít, ez a foglalkoztatás javulása és a többletbevételek következtében a gazdasági és lakókörnyezet fejlődését hozza, növekszik a település népességmegtartó ereje, ami a továbbiakban újabb beruházásokat eredményez.

Prioritások és intézkedések viszonyaA stratégiai tervben meghatározott célok jól körülhatárolhatók, mégis összefüggenek, egymásra épülnek és csak együttes elérésük garantálja a jövőkép megvalósítását. A három prioritás a helyzetelemzés által felvetett három fő probléma megoldását tűzi ki célul.(1) Legfontosabb, a térség egészét érintő problémánk a gazdasági környezet és általában a vállalkozások fejletlensége. Ez okozza a makrogazdasági adatokon túlmutató hátrányokat, amelyeket az itt élők mindennapjaikban tapasztalhatnak. Jellemző a munkanélküliség, az inaktivitás magas foka és a vállalkozások gyenge teljesítménye, a szolgáltatás és a turizmus alacsony gazdasági részesedése. (2) A turizmust, mint a vidékfejlesztés szempontjából kitüntetett gazdasági ágat külön prioritásként kezeljük, természetesen a többi ágazattal szoros összefüggésben. A stratégiában a turizmus és általában a gazdaság fejlesztése négy, egymásra épülő, szinergikus hatásokat célzó intézkedésen keresztül valósul meg. Az intézkedések a fenti célok elérése érdekében beavatkozási irányvonalakat jelölnek ki. A helyi gazdaság beruházásainak támogatása a gazdasági környezet fejlesztésével mind a mezőgazdasági és ipari termelő tevékenységeket, mind a turisztikai, illetve más szolgáltató tevékenységet végző illetve ezen területekre beruházó pályázók megalapozott fejlesztési igényeihez biztosítanak forrást. Ugyanakkor a turisztikai szolgáltatások illetve a szálláshelyek fejlesztése nagymértékben járulhat hozzá a gazdasági diverzifikációhoz, a helyi termékek értékesítéséhez, és általában a szolgáltatások és az életminőség javulásához. (3) Természeti, kulturális, társadalmi örökségünk védelme a harmadik fontos terület. Értékeink megőrzése nélkül elképzelhetetlen a gazdaság és a társadalom hosszú távú, fenntartható fejlesztése. A stratégia ide vonatkozó két intézkedése elősegíti a gazdasági fellendüléshez szükséges települési, társadalmi háttér kialakítását, a társadalmi hálózatok, az épített és kulturális örökség, a lakókörnyezet megőrzését és fejlesztését. Mindez szoros kölcsönhatásban van a másik két prioritás által megcélzott gazdaság fejlesztéssel: a gazdaság erősítése nagyobb jövedelemteremtő képességet biztosít, ez a foglalkoztatás javulása és a többletbevételek következtében a gazdasági és lakókörnyezet fejlődését hozza, növekszik a település népességmegtartó ereje, ami a továbbiakban újabb beruházásokat eredményez.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

200

ÜtemezésA folyamat a gazdaságélénkítéssel indul és önjáró gazdaságfejlesztéssé alakul, amely képes a térség komplex fejlődését hosszú távon biztosítani. A program a termelő szektor fejlesztésével indul, ezzel párhuzamosan a turisztikai ágazat kialakulását megalapozó beruházok is elkezdődnek. Az alapok megteremtését követően a szolgáltató ágazat átfogó fejlesztése kezdődik, amely mind a gazdaság, mind az élhetőbb környezet kialakításában fontos szerephez jut. A településkép megújítás és fejlesztés a turisztikai beruházások indításával együtt zajlik. A közösségfejlesztési intézkedés támaszkodik az előzőekben megvalósult beruházások során keletkezett eredményekre, azok köré szerveződik. Arra fogunk törekedni, hogy a rendelkezésre álló pénz legalább 60-70%-át a program első három évében elköltsük, így a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjük el. Ugyanakkor a jó példa erejét kihasználva a programidőszak vége felé is legyen még rendelkezésre álló forrás, amiből kiforrott, a megelőző tapasztalatokat hasznosító, a közösségi tervezésen alapuló és a fenntartható fejlődés céljait kiteljesítő projekteket tudunk majd támogatni. Várható eredmények 10 éves távlatbanAz elégedett, munkatapasztalattal bíró, aktív közösségi életet élő vidéki lakosság a humán erőforrás fejlesztés tekintetében magasabb szintű munkaerőpiaci kínálatot jelent. A környezet illetve a humán erőforrás fejlődése a turisztikai szektor fejlődésén túl a termelő ágazatok szempontjából vonzó lesz különböző beruházások számára. A stratégia hatására közösségi fejlesztések nagyobb összhangban történnek. A hosszú távú együttműködést szavatolja a közösség összetétele a program által generált lakossági aktivitás. Az öt évet meghaladó, de folyamatosan felülbírálható tervezési folyamat olyan szintű összehangolt együttműködést igényel, amelyre a közösség területén még nem volt példa. A LEADER alapelveknek megfelelő közösségi tervezés és együttműködés, amelyet a stratégia elkészítése során olyan sikeresen alkalmaztunk a megvalósítás időszakában is garantálja majd a lehető leghatékonyabb munkát és a jó eredményeket.

ÜtemezésA folyamat a gazdaságélénkítéssel indul és önjáró gazdaságfejlesztéssé alakul, amely képes a térség komplex fejlődését hosszú távon biztosítani. A program a termelő szektor fejlesztésével indul, ezzel párhuzamosan a turisztikai ágazat kialakulását megalapozó beruházok is elkezdődnek. Az alapok megteremtését követően a szolgáltató ágazat átfogó fejlesztése kezdődik, amely mind a gazdaság, mind az élhetőbb környezet kialakításában fontos szerephez jut. A településkép megújítás és fejlesztés a turisztikai beruházások indításával együtt zajlik. A közösségfejlesztési intézkedés támaszkodik az előzőekben megvalósult beruházások során keletkezett eredményekre, azok köré szerveződik. Arra fogunk törekedni, hogy a rendelkezésre álló pénz legalább 60-70%-át a program első három évében elköltsük, így a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjük el. Ugyanakkor a jó példa erejét kihasználva a programidőszak vége felé is legyen még rendelkezésre álló forrás, amiből kiforrott, a megelőző tapasztalatokat hasznosító, a közösségi tervezésen alapuló és a fenntartható fejlődés céljait kiteljesítő projekteket tudunk majd támogatni. Várható eredmények 10 éves távlatbanAz elégedett, munkatapasztalattal bíró, aktív közösségi életet élő vidéki lakosság a humán erőforrás fejlesztés tekintetében magasabb szintű munkaerőpiaci kínálatot jelent. A környezet illetve a humán erőforrás fejlődése a turisztikai szektor fejlődésén túl a termelő ágazatok szempontjából vonzó lesz különböző beruházások számára. A stratégia hatására közösségi fejlesztések nagyobb összhangban történnek. A hosszú távú együttműködést szavatolja a közösség összetétele a program által generált lakossági aktivitás. Az öt évet meghaladó, de folyamatosan felülbírálható tervezési folyamat olyan szintű összehangolt együttműködést igényel, amelyre a közösség területén még nem volt példa. A LEADER alapelveknek megfelelő közösségi tervezés és együttműködés, amelyet a stratégia elkészítése során olyan sikeresen alkalmaztunk a megvalósítás időszakában is garantálja majd a lehető leghatékonyabb munkát és a jó eredményeket.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

201

Az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság számunkra szorosan összefüggő fogalmak. Az esélyegyenlőség javítása, a különböző társadalmi, területi feszültségek csökkentése nélkül nem képzelhető el a fejlődés. Ugyanakkor alapvető, nyilvánvaló érdekünk, hogy jövőnk zálogát jelentő értékeink megőrzését, fejlesztését és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítsuk. Stratégiánk közösségi tervezésen, valós projektötleteken alapul, a közösség tagjai között megtalálhatjuk minden esélyegyenlőségi célcsoport képviselőjét és a tervezés során jelzett igényeket mindvégig igyekeztünk figyelembe venni. Így bizton remélhetjük, hogy a gazdaságfejlesztési prioritás támogatására, pályázatokra minden célcsoport esetén számítani lehet. A forráshoz jutás könnyítése érdekében a hátrányos helyzetű célcsoportokból pályázók az értékelések során pozitív diszkriminációban részesülnek. A vállalkozóvá válás elősegítésével lehetőség nyílik innovatív elképzelések megvalósítására, melyek példáját követve szorosabb együttműködések, gazdasági és társadalmi szövetségek alakulhatnak ki. A Közösség szándékai szerint a 3. prioritás tekintetében az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekképviseletével, kulturális hagyományőrzésével kapcsolatos beruházások, fejlesztések és közösségépítő elképzelések kiemelten támogatandók a stratégia alapján.Fejlesztési stratégiánk egyik fő eleme a fenntartható turizmus, melynek révén jelentős mennyiségű, különböző képzettségi színvonalat igénylő munkahely jöhet létre. Magas képzettségű, nyelveket beszélő turisztikai szakemberek mellett (fiatal,diplomás pályakezdők) ez a szektor sok hátrányos helyzetű lakosnak (nők,romák,50 év feletti tartós munkanélküliek,csökkent munkaképességűek) is ad majd munkát (szobaasszony,építő,stb.). Hasonló a helyzet a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozás, a minőségi, nagy hozzáadott értékű helyi termék előállítása területén. Ez munkahelyeket teremt, hozzásegít a kulturális örökség, a hagyományos tevékenységek és életmód fenntartásához, ugyanakkor támogatja az ember és a természet kölcsönhatásából évszázadok alatt kialakult ’alföldi kultúrtáj’ (megművelt földek, puszták,stb.) megőrzését és fenntartható fejlesztését. Nemzeti Parkkal szorosan együttműködve a védett területeken (Maros mente, védett lápok, NATURA 2000 területek) a hagyományos, vízvisszatartásos ártéri gazdálkodás és a gazdag állat- és növényvilág bemutatása, bevonása a zöld turizmusba egyaránt szolgálja majd a gazdasági, a kulturális és a természeti fenntarthatóságot.

Az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság számunkra szorosan összefüggő fogalmak. Az esélyegyenlőség javítása, a különböző társadalmi, területi feszültségek csökkentése nélkül nem képzelhető el a fejlődés. Ugyanakkor alapvető, nyilvánvaló érdekünk, hogy jövőnk zálogát jelentő értékeink megőrzését, fejlesztését és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítsuk. Stratégiánk közösségi tervezésen, valós projektötleteken alapul, a közösség tagjai között megtalálhatjuk minden esélyegyenlőségi célcsoport képviselőjét és a tervezés során jelzett igényeket mindvégig igyekeztünk figyelembe venni. Így bizton remélhetjük, hogy a gazdaságfejlesztési prioritás támogatására, pályázatokra minden célcsoport esetén számítani lehet. A forráshoz jutás könnyítése érdekében a hátrányos helyzetű célcsoportokból pályázók az értékelések során pozitív diszkriminációban részesülnek. A vállalkozóvá válás elősegítésével lehetőség nyílik innovatív elképzelések megvalósítására, melyek példáját követve szorosabb együttműködések, gazdasági és társadalmi szövetségek alakulhatnak ki. A Közösség szándékai szerint a 3. prioritás tekintetében az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekképviseletével, kulturális hagyományőrzésével kapcsolatos beruházások, fejlesztések és közösségépítő elképzelések kiemelten támogatandók a stratégia alapján.Fejlesztési stratégiánk egyik fő eleme a fenntartható turizmus, melynek révén jelentős mennyiségű, különböző képzettségi színvonalat igénylő munkahely jöhet létre. Magas képzettségű, nyelveket beszélő turisztikai szakemberek mellett (fiatal,diplomás pályakezdők) ez a szektor sok hátrányos helyzetű lakosnak (nők,romák,50 év feletti tartós munkanélküliek,csökkent munkaképességűek) is ad majd munkát (szobaasszony,építő,stb.). Hasonló a helyzet a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozás, a minőségi, nagy hozzáadott értékű helyi termék előállítása területén. Ez munkahelyeket teremt, hozzásegít a kulturális örökség, a hagyományos tevékenységek és életmód fenntartásához, ugyanakkor támogatja az ember és a természet kölcsönhatásából évszázadok alatt kialakult ’alföldi kultúrtáj’ (megművelt földek, puszták,stb.) megőrzését és fenntartható fejlesztését. Nemzeti Parkkal szorosan együttműködve a védett területeken (Maros mente, védett lápok, NATURA 2000 területek) a hagyományos, vízvisszatartásos ártéri gazdálkodás és a gazdag állat- és növényvilág bemutatása, bevonása a zöld turizmusba egyaránt szolgálja majd a gazdasági, a kulturális és a természeti fenntarthatóságot.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

202

Az épített örökség (templomok,kegyeleti helyek,népi építészeti emlékek) megmentése, az üresen álló épületek új funkciókkal való megtöltése (pl. komplex közösségi szolgáltató terek stb.) egyaránt szolgálják a kulturális örökség védelmét, a gazdaság fenntartható fejlesztését és a helyi szolgáltatások, valamint a civil hálózatok fejlődését, a települések lakosságmegtartó erejét, s ezáltal a társadalmi fenntarthatóságot. A térség viszonylag fejlett központja Makó, csak a LEADER forrásra jogosult, míg a helyi akciócsoport településeinek túlnyomó része hátrányos helyzetű besorolást és ezzel együtt jelentős többletforrást is kapott. Így az általunk tervezett források túlnyomó része a térség legszegényebb településein kerül majd elköltésre. Ez várhatóan a területi egyenlőtlenségek csökkenését hozza majd magával, ami ugyancsak hozzájárul a társadalmi fenntarthatóság javításához.

Az épített örökség (templomok,kegyeleti helyek,népi építészeti emlékek) megmentése, az üresen álló épületek új funkciókkal való megtöltése (pl. komplex közösségi szolgáltató terek stb.) egyaránt szolgálják a kulturális örökség védelmét, a gazdaság fenntartható fejlesztését és a helyi szolgáltatások, valamint a civil hálózatok fejlődését, a települések lakosságmegtartó erejét, s ezáltal a társadalmi fenntarthatóságot. A térség viszonylag fejlett központja Makó, csak a LEADER forrásra jogosult, míg a helyi akciócsoport településeinek túlnyomó része hátrányos helyzetű besorolást és ezzel együtt jelentős többletforrást is kapott. Így az általunk tervezett források túlnyomó része a térség legszegényebb településein kerül majd elköltésre. Ez várhatóan a területi egyenlőtlenségek csökkenését hozza majd magával, ami ugyancsak hozzájárul a társadalmi fenntarthatóság javításához.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

203

A stratégia készítését két a közösség szempontjából fontos program befolyásolta. Az ÚMFT és az ÚMVP tervezési időszakában a kistérségeknek cselekvési terveket kellett készíteni. A KCST egy ütemezett fejlesztési projektlista amelyben szerepel a települések összes fejlesztési elképzelése hozzárendelve a szükséges forráshoz, illetve megjelölve a forrás igénylésének helyét. Az összegyűjtött fejlesztések megmutatták azokat a fő beavatkozási irányokat, amelyekkel a térség szereplői (elsősorban önkormányzatok)a hosszútávú célok elérését biztosítottnak látják. Természetesen a KCST projektlistája a stratégiai tervben csak az átfogó célok kivetítésére szolgálhat, hiszen azok megvalósítása regionális és országos programokból megvalósítható. A térség jövőjére nézve jelentősebb projektek pályázatainak kidolgozása és benyújtása megtörtént. Jelentősen bővül a makói ipari park, amely a befektetők igényeit kielégítve elősegítheti a nagyobb léptékű gazdaságfejlesztést. Megújul és teljesen átalakul a makói termálfürdő, amely látványával és kínált szolgáltatásaival stabil turisztikai célponttá válik a belföldi és a külföldi turisták számára. Ezek mellett természetesen még több nagyobb léptékű beruházás fog megvalósulni az elkövetkező években, amelyekre egy átfogó stratégia kidolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani. Mind a Maros-völgy gazdaságának fejlesztése, mind a Maros-völgy turisztikai régió prioritások intézkedései szervesen kapcsolódnak a folyamtban lévő beruházásokhoz. A másik fontos program a 2005. évben sikeresen elindított AVOP LEADER+, amelynek tapasztalatait a stratégiai tervezés kiválóan fel tudta használni. A korábbi vidékfejlesztési program három fő intézkedésben határozta meg a fejlődés céljának elérését. A tervben szereplő Fiatalok kiegészítő jövedelemszerző lehetőségeinek bővítése inézkedés a stratégiába a gazdasági környezet fejlesztés, illetve a mezőgazdasági célú fejlesztések megoldási javaslatokban részletezve beépítésre kerültek. A nagyságrendileg nagyobb forrás biztosítása szélesebb spektrumú tervezést tesz lehetővé, mint korábban. Az élhetőbb környezet feltételeinek megteremtése intézkedés részben megtalálható a stratégiai terv 2. és 3. prioritáshoz tartozó inézkedéseiben. Elmondható, hogy a korábbi LEADER programnak a stratégiai terv a folytatása, annak ellére, hogy az akciócsoport és a közösség területe nem egyezett meg a feltárt problémák és megoldások hasonlóak.

A stratégia készítését két a közösség szempontjából fontos program befolyásolta. Az ÚMFT és az ÚMVP tervezési időszakában a kistérségeknek cselekvési terveket kellett készíteni. A KCST egy ütemezett fejlesztési projektlista amelyben szerepel a települések összes fejlesztési elképzelése hozzárendelve a szükséges forráshoz, illetve megjelölve a forrás igénylésének helyét. Az összegyűjtött fejlesztések megmutatták azokat a fő beavatkozási irányokat, amelyekkel a térség szereplői (elsősorban önkormányzatok)a hosszútávú célok elérését biztosítottnak látják. Természetesen a KCST projektlistája a stratégiai tervben csak az átfogó célok kivetítésére szolgálhat, hiszen azok megvalósítása regionális és országos programokból megvalósítható. A térség jövőjére nézve jelentősebb projektek pályázatainak kidolgozása és benyújtása megtörtént. Jelentősen bővül a makói ipari park, amely a befektetők igényeit kielégítve elősegítheti a nagyobb léptékű gazdaságfejlesztést. Megújul és teljesen átalakul a makói termálfürdő, amely látványával és kínált szolgáltatásaival stabil turisztikai célponttá válik a belföldi és a külföldi turisták számára. Ezek mellett természetesen még több nagyobb léptékű beruházás fog megvalósulni az elkövetkező években, amelyekre egy átfogó stratégia kidolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani. Mind a Maros-völgy gazdaságának fejlesztése, mind a Maros-völgy turisztikai régió prioritások intézkedései szervesen kapcsolódnak a folyamtban lévő beruházásokhoz. A másik fontos program a 2005. évben sikeresen elindított AVOP LEADER+, amelynek tapasztalatait a stratégiai tervezés kiválóan fel tudta használni. A korábbi vidékfejlesztési program három fő intézkedésben határozta meg a fejlődés céljának elérését. A tervben szereplő Fiatalok kiegészítő jövedelemszerző lehetőségeinek bővítése inézkedés a stratégiába a gazdasági környezet fejlesztés, illetve a mezőgazdasági célú fejlesztések megoldási javaslatokban részletezve beépítésre kerültek. A nagyságrendileg nagyobb forrás biztosítása szélesebb spektrumú tervezést tesz lehetővé, mint korábban. Az élhetőbb környezet feltételeinek megteremtése intézkedés részben megtalálható a stratégiai terv 2. és 3. prioritáshoz tartozó inézkedéseiben. Elmondható, hogy a korábbi LEADER programnak a stratégiai terv a folytatása, annak ellére, hogy az akciócsoport és a közösség területe nem egyezett meg a feltárt problémák és megoldások hasonlóak.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

204

A térségre gyakorolt hatás a szűk forrás miatt nem mondható meghatározónak, azonban sikeres, folytatásra méltó projektek is valósultak meg a térségben. A programok végrehajtása során a térségben olyan aktív, térségfejlesztésben tapasztalatot szerzett civil csoport jött létre, amely az önkormányzati szakemberekkel és innovatív vállalkozókkal képes egy hosszútávú, közösen megálmodott terv sikeres megvalósítására.

A térségre gyakorolt hatás a szűk forrás miatt nem mondható meghatározónak, azonban sikeres, folytatásra méltó projektek is valósultak meg a térségben. A programok végrehajtása során a térségben olyan aktív, térségfejlesztésben tapasztalatot szerzett civil csoport jött létre, amely az önkormányzati szakemberekkel és innovatív vállalkozókkal képes egy hosszútávú, közösen megálmodott terv sikeres megvalósítására.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

205

A megvalósításra alkotott szervezet folyamatos partnerségi együttműködések segítségével a program lezárásáig törekszik a LEADER szerű működésre. A stratégiai tervet a tervező a teljes működés folyamán folyamatosan felülvizsgálja. A végrehajtás során a beérkező igényeket a munkaszervezet feldolgozza, különös tekintettel a kiemelt célterületekre vonatkozó fejlesztések tekintetében. Az észerevételekről és javaslatokról elülönített adatbázis készül, amely a közösség tagajai részére bármikor hozzáférhető, igény esetén a közösség területén élők is betekinthetnek. Az adatbázisból a kapcsolódó egymásra épülő fejlesztési igények is folyamatosan beazonosíthatóak, azokat a későbbi programmódosítás során a közösség felhasználja. A végrehajtásért felelős szervezet ezáltal a hosszútávú folyamatos tervezés alapjait teremti meg, amely a folyamatos monitoring elvének megfelel. A stratégiai tervezés során a LEADER alapelveket a közösség mindvégig szem előtt tartotta, a végrehajtás során a az alapelveknek megfelelő működés a munkaszervezet feladatai között nevesítve megjelenik.A stratégiai tervben foglalt fejlesztési irányok széleskörű igényfelmérésen alapulnak, így magas szintű a legitimációja. A tervezés során minden egyes a közösség terülén élő célcsoport képviselte álláspontját és a munkaszervet a végrehajtás során is kötelezve lesz hasonló eljárásrend kidolgozására és végrehajtására. A terv az integrált vidékfejlesztés kritériumának megfelel, hiszen az agrárfejlesztéseken kívül a gazdaság egészének és a vidéki élettér javításának ódiumát is felvállalta. A stratégiába foglalt beavatkozási irányok biztosítják a térség kulturális, gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amely a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelel.A végrehajtás során a munkaszervet a természeti adottságok megőrzésére és azok megfelelő szintű kihasználására kiemelt figyelmet fordít.

A megvalósításra alkotott szervezet folyamatos partnerségi együttműködések segítségével a program lezárásáig törekszik a LEADER szerű működésre. A stratégiai tervet a tervező a teljes működés folyamán folyamatosan felülvizsgálja. A végrehajtás során a beérkező igényeket a munkaszervezet feldolgozza, különös tekintettel a kiemelt célterületekre vonatkozó fejlesztések tekintetében. Az észerevételekről és javaslatokról elülönített adatbázis készül, amely a közösség tagajai részére bármikor hozzáférhető, igény esetén a közösség területén élők is betekinthetnek. Az adatbázisból a kapcsolódó egymásra épülő fejlesztési igények is folyamatosan beazonosíthatóak, azokat a későbbi programmódosítás során a közösség felhasználja. A végrehajtásért felelős szervezet ezáltal a hosszútávú folyamatos tervezés alapjait teremti meg, amely a folyamatos monitoring elvének megfelel. A stratégiai tervezés során a LEADER alapelveket a közösség mindvégig szem előtt tartotta, a végrehajtás során a az alapelveknek megfelelő működés a munkaszervezet feladatai között nevesítve megjelenik.A stratégiai tervben foglalt fejlesztési irányok széleskörű igényfelmérésen alapulnak, így magas szintű a legitimációja. A tervezés során minden egyes a közösség terülén élő célcsoport képviselte álláspontját és a munkaszervet a végrehajtás során is kötelezve lesz hasonló eljárásrend kidolgozására és végrehajtására. A terv az integrált vidékfejlesztés kritériumának megfelel, hiszen az agrárfejlesztéseken kívül a gazdaság egészének és a vidéki élettér javításának ódiumát is felvállalta. A stratégiába foglalt beavatkozási irányok biztosítják a térség kulturális, gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amely a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelel.A végrehajtás során a munkaszervet a természeti adottságok megőrzésére és azok megfelelő szintű kihasználására kiemelt figyelmet fordít.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

helyi vidékfejlesztési stratégia – maros-völgyi hk

Documents