Hazánk környezeti állapota

Duli ÁdámELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola10.A osztály

Hazánk környezeti állapota 1960-as években kezdett el romlani

Nehézipar gyors fejlődése Környezetvédelem elhanyagolása

Napjainkban a helyzet lassan javul Nemzetközi összehasonlításban Magyarország

környezeti állapota közepesnek mondható

A légkör állapota 1990-től kezdődően összességében javuló

tendenciát mutat Rendszerváltozás nehézipar leépítése

Az ország területének 13%-án tekinthető közepesen vagy

erősen szennyezettnek a

levegő(2005)

Szén-dioxidAz 1980-as évekhez képest 2000-re 20%-kal csökkent a

kibocsátása

Nitrogén-oxidokJelenleg a kibocsátásuk kismértékben

növekszik, ami a közlekedés számlájára írható

Kén-dioxidMagyarország vállalta, hogy 2010-re 60%-kal csökkenti a kén-dioxid kibocsátását az 1980-as értékhez

képest, és ezt már sikerült is teljesítenie

SzmogMagyarországon (is) egyre nagyobb problémát jelent a

légszennyezésnek eme fajtája, egyre gyakrabban kényszerül szmogriadó elrendelésére a

szakminisztérium

Ózon Magyarországon az utóbbi években megnőtt az

ózonhiányos állapotok gyakorisága, így erősödött a

káros UV-B sugárzás intenzitása

A vizek állapota A ’90-es évek közepéig fokozatosan romlott Napjainkban azonban már ez is javuló

tendenciát mutat Az azóta bevezetett környezetvédelmi

egyezményeknek köszönhetően

A folyók és tavak állapota A szennyező anyagok nagy része

külföldön kerül kerül folyóinkba, azonban nálunk is továbbszennyeződnek

Fürdésre a legtöbb folyónk nem alkalmas!

A tavak szennyezettsége a tápanyagtartalomtól és a csapadékmennyiségtől függ, nagyobb tavaink azonban nem szennyezettek

A Balaton, a Tisza-tó és a Fertő-tó vízminősége jó

A Velencei-tó vízminősége javulófélben van

Felszín alatti vizeink állapota A mezőgazdaság miatt folyamatosan

szennyeződnek (savanyodnak) Középhegységeinkben probléma a nagy

vízkeménység is Vezetékes ivóvizünk

azonban jó minőségű

A talajaink állapota Magyarország 85%-a művelhető talaj A talajok állapota a helytelen mezőgazdasági

műveléstől és a szakszerűtlen hulladéklerakástól romlik

A talajok 40%-a savaskémhatású (a mű-trágyázás miatt)

Rengeteg meddő-hányó tájsebek(bányászat miatt)

„Tájsebek…”

Hulladékgazdálkodás

Legnagyobb részét a hulladéknak az ipar termeli A hulladékhasznosítás még nem megfelelő mértékű

4,5 millió tonna települési hulladék / év (ennek 3%-át hasznosítják újra, 85%-a lerakókba kerül, 12%-át elégetik)

A termelési hulladék 90%-a kohászati salak (30%-a lesz újrahasznosítva, 60-a megy lerakókba, 10%-át elégetik)

Az összes keletkező hulladék 4-5%-a veszélyes hulladék (ezeket vagy elégetik Dorogon, vagy lerakókba kerülnek)

Érdekesség: radioaktív hulladéklerakó Magyarországon Bátaapátiban és Püspökszilágyon van

Az 1982-ben épült és 2005-ben felújított rákospalotai

szemétégetőben évi 420 ezer tonna hulladékot égetnek el, és ezzel 100 millió kWh villamos

áramot állítanak elő

Hazánk energiagazdálkodásaAz 1972-78 között épült 860 MW teljesítményű gáz és olajtüzelésű Tiszai Erőmű látképe

Magyarország felhasznált energiaforrásainak arányos megoszlása

Magyarországi erőművek

(Paksi Atomerőmű, Orsoszlányi Erőmű, Visontai Erőmű)

Környezetvédelmi egyezmények

Duli ÁdámELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola10.A osztály

Az egyezményekről általában

A környezetszennyezés problémája csak nemzetközi összefogással oldható meg

1920-tól kezdődően léteznek nemzetközi egyezmények

Az első környezeti konferenciát az ENSZ kezdeményezésére 1972-ben tartották

Június 5-ét Környezetvédelmi Világnappá nyilvánították

Levegővédelmi egyezmények

Helsinki Jegyzőkönyv (1985) A kén-kibocsátás csökkentésére vonatkozik 1993-ig Eredményeképp napjainkra a savasodással

veszélyeztetett területek nagysága csökkent

Szófiai Jegyzőkönyv (1988) A nitrogén-kibocsátás csökkentésére von. 1994-ig

Genfi Jegyzőkönyv (1991) Az illékony szerves vegyületek kibocsátását

szabályozza (pl. benzin, aceton, benzol, formaldehid stb.)

Levegővédelmi egyezmények

Aarhusi Jegyzőkönyv (1998) A nehézfémek kibocsátását szabályozza, de

korlátozza a DDT, a PCB, a PAH-ok és a dioxin használatát

Gothenburgi Jegyzőkönyv (1999) A kén, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves

vegyületek és az ammónia kibocsátását maximálta

Riói Konferencia (1992)

Kiotói Egyezmény (1997-)

1997-ben született jegyzőkönyv, amely konkrét kibocsátási kötelezettségeket ír elő

Magyarország vállalta, hogy az 1987-es értékhez képest 6%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását

Az egyezmény 2005-ben lépett életbe

Az USA végül vissza-lépett az egyezményaláírásától

Kvótakereskedelem (2005-től) „Üvegházhatást okozó gázok kereskedelme”

A mechanizmus során lehetőség van a CO2, valamint öt további levegőszennyező gáz kvótáival való kereskedésre

A Kiotói Egyezmény után az EU-ban ettől jelentős eredményeket vártak a légszennyezés visszaszorításában (eddig sikeres a program…)

Az Európai Unió tagállamainak az EU szabja meg a birtokolható kvóták számát

1 kvótaegység = 1 tonna kibocsátott CO2

Kvótakereskedelem Mivel Magyarországon a nehézipar az utóbbi évtizedben

jelentősen leépült, élén járunk (járhatnánk) a kvóta-értékesítésnek

Mo. 2009-re 23,9 M értékesíthető kvótát kapott az EU-tól Eddig Magyaro. 11,6 M egység CO2 kvótát értékesített

2 millió kvóta Belgiumnak (2008) 6,6 millió kvóta Spanyolországnak (2008) 3 millió kvóta Japánnak (2009)

Eddig Magyaro. 36,2 Mrd Ft bevételhez jutott a kvótabiznisz segítségével

13-14 EUR/kvóta

10-11 EUR/kvóta

Várható 2010-es bevétel: 15 693,9 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint)Várható 2010-es kiadás: 16 754,3 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint)

Az ózonréteg védelme

Montreáli Jegyzőkönyv (1987) Öt freon- és három halonvegyület használatát

korlátozza 1990-ben, ’92-ben

és ’95-ben az aláíró

államok további szi-

gorításokat vállaltak

és újabb anyagokkal

bővítették a tilalmi listát

(ilyenek pl. a szén-tetraklorid és a metil-bromid)

Vízvédelmi egyezmények Tengerek védelme

1972-ben Londonban írtak alá szerződéseket a tengeri hulladéklerakásokat illetően

Édesvizek védelme Sokáig lokális problémaként voltak kezelve, de

1971-ben és 1992-ben születtek nemzetközi egyezmények is

Johannesburg-i Konferencia (2002) Elhatározták, hogy 2015-ig felére kell csökkenteni

azoknak a számát, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez

Johannesburg

Felhasznált irodalom, források

Albert Viktor – Hetzl Andrea: Környezeti kémia, környezettan

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja (www.kvvm.hu) index.hu (www.index.hu) [origo] (www.origo.hu) Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság honlapja (

www.tiszatoinfo.hu)

Köszönöm a figyelmet! ;)