hatlábúak altörzse – subphylum hexapoda · ordo thysanoptera - pillássszárnyúak rendje...

Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda

Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta

Hemimetabol rovarok 2.

Ordo Psocoptera - Fürgetetvek rendje

- kutikulájuk vékony

- gyors mozgásúak

- melegkedvelők, inkább párás helyeken élnek

- fákon, bokrokon zuzmókkal és penészgombákkal táplálkoznak

- előfordulnak madár, hangya, darázsfészkekben, méhkaptárakban is

Könyvtetű - Liposcelis Liposcelis divinatoriusdivinatorius

- 0,9-1,4 mm, széles körben elterjedt

- leginkább házakban fordul elő

- szerves anyagokon él

- rovargyűjteményekben, herbáriumokban

kárt okozhat

- teste lapos, sárgás-barna színű

- közelrokon fajok nőstényei petéiket avarba, fakérgek repedéseibe, madárfészkekbe rakják le, az imágók sokszor zuzmók között élnek

Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje

Subordo Mallophaga - Szőr és tolltetvek alrendje

Karcsú galambtetű - Columbicola columbaeColumbicola columbae

- a galamb tollazatában él

- 2-2,7 mm

- lapos keskeny hosszú teste van

- kapaszkodó lábai vannak, hogy a tollazaton könnyen mozogjon

- a tollazat és a bőr lehámlott részeivel táplálkozik

- olykor a gazdaállat bőrét is megsértik és egészségét is károsítják

- élősködés következtében szárnyatlanok

- lapos testűek, gyakran a színezetük a gazdaállat színét utánozza

- kitinpáncéljuk erős, bőrszerű

- szemük nagyrészt elcsökevényesedett

- egyes fajok gazdaspecifikusak

Subordo Anoplura - Vérszívó tetvek alrendje

Ruhatetű - Pediculus humanusPediculus humanus

- 3-4,5 mm

- kicsi, megnyúlt, lapított testű, világos színű rovarok

- rövid, karmos lábakkal kapaszkodnak meg a gazdán

- fejükön sötét szemeket viselnek

- 2 alfaja ismert: a ruhatetű és a fejtetű

- a ruhatetű a ruhák szövetei közé helyezi le petéit, míg a fejtetű a hajszálakra ragasztja petéit

- világszerte elterjedtek

- a tífusz kórokozójának terjesztője

- szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek

- gazdaspecifikusak

- testtájéki specifikusságot is mutatnak

Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje

Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje

Gabonatripsz - Haplotrips triticiHaplotrips tritici

- a Palearktikum nagy részén elterjedt

- elsősorban pázsitfüveken gyakori

- évente egy generációja van

- a potrohvég csőszerű

- a búza veszedelmes kártevője, a nőstények a petéiket a fiatal kalászokba rakják, a lárva ott szívogat

-egy nemzedéke van, a lárva telel át a talajban

- szárnyuk keskeny, széleit hosszú, sűrű serték szegélyezik

- lábaik tapadóhólyagokban végződnek (hólyagoslábúak)

- csápjaik 6-9 ízből állnak

- főleg viráglakók, de vannak moha- és kéreglakók is

- szúró-szívó szájszervükkel a megszúrt növények nedveit szívogatják növényi kórokozók vektorai

Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje

- legtöbbször kis méretűek, csak kivételesen nagyok (4 cm)

- szipókás rovarok, kizárólag növényevők

- az első pár szárny legtöbbször vastagabb és nem átlátszó, nyugalomban háztetőszerűen borítja a testet

- a legtöbb faj tud ugrani

- növényi betegségek vektorai

- a hímek hangot adnak, páros hanghólyagok, akár több 100 méterre

Méregzöld kabóca

Cicadella viridisCicadella viridis

- 1 cm hosszú

- az ivari dimorfizmus nem jelentős:a hímek elülső szárnyai fénylő zöldek, a nőstények elülső szárnyai fűzöldek

- élőhelyét nedves rétek, lápok, mocsarak képezik

- az egész északi féltekén előfordul, gyakori

- lárváikat különböző vízinövényeken lehet megtalálni, a pete telel át

- a hátsó lábszáraik keresztmetszetben négyszögűek, erősen tüskések



Vérpettyes kabóca

Cercopis sanguinolentaCercopis sanguinolenta

- 8-10 mm

- fekete alapon vérvörös foltokkal

- a lárvák 10-15 cm mélyen, gyökereken

habcsomókban élnek

- nedves réteken vízpartok mentén

gyakori, inkább hegyvidékeken

- ritkán okoz károkat, de elsősorban

füveket és más lágyszárú növényeket

szívogatnak

- Európa déli része, Kis-Ázsia, É.-Afrika

Óriás-énekeskabóca

Tibicina haematodesTibicina haematodes

- 26-38 mm

- szárnyai üvegszerűen átlátszóak

- déli kitettségű árnyas erdők

- ha nagyobb tömegei jelennek meg akkor a szőlő kártevője lehet

- inkább Európa déli része

- a hímek nappal ciripelnek, a nőstényeknek is vannak hangadó szerveik, de nem ciripelnek

- tömegesen ciripelnek

- aránylag jól repülnek


Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje

Subordo Aphidina - Levéltetvek alrendje

- apró, törékeny testű szipókások- a nőstények elevenszülők, egyes fajaik szárnyatlanok- az első pár szárny a másodiknál jóval nagyobb- járólábaik vannak- a kétivaros generációt gyakran szűznemzéses generáció váltja fel- potrohcsövek, kártékonyak, vektorok- sok faj hangyákkal él mutualisztikus kapcsolatban

Fekete répalevéltetű - Aphis fabaeAphis fabae

- 2-2,5 mm

- Ausztráliát kivéve világszerte elterjedt

- a mérsékelt égövön a cukorrépán gyakran okoz károkat

Kaliforniai pajzstetű - Quadraspidiotus perniciosusQuadraspidiotus perniciosus

- a pajzs 1,5-2 mm

- lába nincs, színe citromsárga

- kozmopolita, nálunk is behurcolt kártevő

- 2 nemzedéke fejlődik évente

- piros, gyűrű szerű foltok

- alma, meggy, cseresznye

Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje

Subordo Coccidea - Pajzstetvek alrendje

- nőstény szárnyatlan, sokszor lábatlan, helyhez kötött, szelvényezettsége is eltűnik; hímeknek nincs szájszervük

- viaszmirigy váladéka a testet pajzsszerűen befedi

- trópusokon gyakoriak, kártevők

Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda

Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta

Holometabol rovarok 1.

Ordo Megaloptera - Vízi recésszárnyúak rendje

Közönséges vízifátyolka

Sialis lutariaSialis lutaria

– testének hosszúsága 8-10 mm

– a szárnyak fesztávolsága 35-30 mm

– szárnyai nagyok, szürkésbarnák, testénél is hosszabbak, a testet tetőszerűen borítják be

– csápjai hosszúak, szájszervei előreállóak

– a lárváik ragadozók, 1-3 évig fejlődnek lassú folyású és álló vizekben

– Európa, Szibéria, április-május

Ordo Raphidioptera - Tevenyakú fátyolkák rendje

Sárgalábú tevenyakú

Raphidia flavipesRaphidia flavipes

– 12-15 mm

– feje hosszúra nyúlt, neve a feltűnően megnyúlt előtorára vonatkozik

– a nősténynek hosszú tojócsöve van, potroha keskeny

– a lárvák öreg fák kérgei alatt fejlődnek 2 éven keresztül

– május-augusztus, erdei tisztások, bozótosok

– Észak Európai faj

– hasznos rovarpusztítók

Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje

Rablópille

Libelloides macaroniusLibelloides macaronius

– 19-22 mm, szárnyfesztávolság 5 cm

– meleg helyeken, nyílt területeken

– dombvidékek erdeinek tisztásain

– a lárvák és az imágók egyaránt ragadozók

– inkább a Földközi-tenger környékére jellemző, de nálunk is előfordul

Aranyszemű fátyolka

Chrysopa perlaChrysopa perla

– 11-13 mm

– előtor négy fekete folttal

– a szárnyon a hosszanti erek világosak a kereszterek feketék

– a lárvák levéltetveket fogyasztanak

– alkonyatkor rajzik

– gyakran repül lámpafényre

– a nőstény petéit levéltetvekkel ellepett levelekhez rögzíti

– hasznos, kozmopolita (kivéve Új- Zéland)


Közönséges hangyaleső

MyrmeMyrmeleon formicariusleon formicarius

– 26-32 mm, szárnyfesztávolság 6-8 cm

– szitakötőre emlékeztet

– szárnyain álcázó szabálytalan alakú és méretű barna foltok

– meleg vidékek homokos területein, pusztákon, erdőszéleken

– Európa

– alkonyatkor aktív, rovarokat ragadozik

– a lárvák jobban ismertek az imágóknál


Ordo Coleoptera - Bogarak rendje

– ≈1-100 mm

– első szárnypár szárnyfedő, második pár hártyás, jóval hosszabb a fedőszárnynál

– repülésképtelen vagy szárnyatlan bogarak (Dorcadion scopolii)

– színük, alakjuk nagyon változatos

– egyes fajok méreganyagokat tartalmazhatnak pl. kőrisbogár (Lytta vesicatoria), ezek rossz ízűek, így kevesen támadják

– ivadékgondozás esetenként fejledt

– ragadozók és károkozók

– növényevők esetében sok kártékony faj

– szinte minden élőhelyen előfordulnak (…)

– egyik legismertebb és legismertebb rovarrend, mintegy 350 ezer fajukat írták le

http://www.probertencyclopaedia.com/j/Lethrus.jpg

Futóbogarak családja - Carabidae

Ragyás futrinka

Carabus cancellatusCarabus cancellatus

– 20-32 mm, teste felül rézvörös vagy rézbarna

– ragadozó, alföld és dombvidék egyaránt

– Európa, Szibéria, Mongólia

– az áttelelő imágók áprilistól szeptemberig aktívak, szeptember után 50 cm mályen beássák magukat a talajba, hogy átteleljenek

– a lárvák a felszínen élnek, vedléskor beássák magukat a talajba

Húsevő bogarak alrendje - Adephaga

alrend:

Adephaga

Húsevő bogarak alrendje - Adephaga

Csíkbogarak családja - Dytiscidae

Sárgaszegélyű csíkbogárDytiscus marginalisDytiscus marginalis

– 30-35 mm, sötét olajzöld

– nagyobb állóvizekben és halastavakban él, ragadozó

– Európa, Szibéria, Észak-Amerika

– lárvája a halak ivadékaira káros

– nagyon sokat tartózkodnak víz alatt

– a szárnyfedők alatt tárolják a levegőt

– óránként 4-7 alkalommal vesznek levegőt

– nagyon jó repülők és éjjel keresnek új vizeket, a partmenti sűrű növényzetű részeket kedvelik

Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga

Közönséges óriáscsíbor

Hydrous piceusHydrous piceus

– 34-47 mm

– teste csónak alakú, csillogó olajzöld

– úszás közben lábait váltogatva evez

– szőrös hasoldala ezüstösen csillog, mert a levegőt ezen tárolja, a víz felszínén ide a csápjaival juttatja

– alkonyatkor elhagyja a vizet, újabb területeket keres

– az imágó mindenevő, a lárva csigákkal és lassan mászó állatokkal

– állóvizekben, halastavakban gyakoriak

– Európa, Ázsia nagy része

Csíborok családja - Hydroidae


Aranysújtásos holyva

Staphylinus caesareus Staphylinus caesareus

- 17-22 mm- szárnyfedői vörösek, a potroh két oldalán sárgás szőrcsomók találhatók, a test többi része fekete- erdőszegélyekben gyakran látható nappal is- Európában megtalálható, de nem mindenütt gyakori- dögökben, korhadó növényekben fejlődő lárvákkal táplálkoznak- petéiket a talajba rakják, a lárvák három vedlés után bábozódnak be- a fejlődés 2-3 hónapig tart- évente egy nemzedékük fejlődik ki

Holyvák családja - Staphylinidae

Közönséges temetőbogár

NNiicrophorus vespillocrophorus vespillo

- 12-23 mm- a latin neve a szárnyfedők vöröses-sárgás rajzolatára utal- az előtora az elülső szegélyén szőrös- majdnem mindenütt előfordul a mérsékelt égövön Európában és Ázsiában- a lárvák tetemeken fejlődnek- érintésre kellemetlen szagot bocsátanak ki- a tetemeket lárváik részére elássák, lárváikat őrzik és etetik

Dögbogarak családja - Silphidae


Szarvasbogár

Lucanus cervusLucanus cervus

- 30-80, ritkán 100 mm (a hím rágóival együtt)- a hím rágói agancsszerűen megnyúltak, belső élükön erősebb és apróbb fogakat viselnek- a lárva fejlődése 5-8 évig is eltart- az imágó tölgyerdőkben a fák kicsorduló nedveit nyalogatja- Közép- és Dél-Európában honos- védett!

Szarvasbogarak családja - Lucanidae


Erdei álganétúró

Geotrupes stercorosusGeotrupes stercorosus

- 12-20 mm- lárvái bomló anyagokban (avar, gomba, trágya) fejlődnek, amelyet az imágók földbevájt lyukakba hordanak le- mivel a bomló anyagokat földbe ássák hasznosnak számítanak- Európában erdős területeken fordul elő

Álganéjtúrók családja - Geotrupidae


Májusi cserebogár

Melolontha melolonthaMelolontha melolontha

- 23-30 mm- teste alapszíne fekete, szárnyfedői barnásvörösek, a potroh oldalán fehér háromszögű foltokkal- a pajor mindenevő, 2-3 éven át fejlődik- májustól júniusig tömegesen jelenik meg, különböző lomblevelű fák lombjait rágják az imágók- egész Európában elterjedt- kártevőnek számít

Ganéjtúrók családja - Scarabeidae


Aranyos virágbogár (rózsabogár)

Cetonia aurataCetonia aurata

- 14-23 mm- testszíne zöld, kissé aranyosan ragyogó- szárnyfedőit néhány harántos fehér folt tarkítja- a lárva két évig fejlődik, elpusztult gyökerekkel táplálkozik- cserjék, gyümölcsfák virágain táplálkoznak az imágók, ahol a virágok lerágásával kárt okozhatnak- megtalálható Európában és Szibériában


Ganéjtúrók családja - Scarabeidae

Egérszínû pattanóbogár

Agrypnus murinusAgrypnus murinus

- 12-17 mm- fekete teste márványos rajzolatú, finom fehér szőrfoltokkal- a lárva gyökerekkel táplálkozik- lárvája drótféreg- ha hátukra esnek, talpra pattannak- az imágó talajon, alacsony növényeken, kövek alatt fordul elő- egész Európában, Ny.-Ázsiában és É.-Amerikában előfordul

Pattanóbogarak családja - Elateridae


Nagy szentjánosbogár

Lampyris noctilucaLampyris noctiluca

- a nőstény 9-17, a hím 10-13 mm- mind a lárvák, mind az imágók világítószerveketviselnek a potrohuk végén- az imágóknál az ivarok egymásra találásában játszanak szerepet- szemeik megnagyobbodtak, erősen dülledtek- a hímek röpképesek a nőstények szárnyatlanok- lárváik hernyókkal, csigákkal, férgekkel táplálkoznak- előhátuk pereme átlátszó és az előhát a fejet befedi- a luciferin a luciferáz segítségével oxidálódik - hideg fény

Lágybogarak családja - Cantharidae


Hétpettyes katicabogár (hétpettyes böde)

Coccinella septempunctataCoccinella septempunctata

- 5,5-8 mm- vörös szárnyfedőin 7 fekete folt- félgömbszerűen domborodó alak, mint minden katicabogárnak- a lárva és az imágó is ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak- Európa, Ázsia, É.-Afrika- síkság, patakpart, kertek stb.- a lábizületek pórusain sárga folyadékot bocsátanak ki, hangyák ellen hatásos védekezés

Katicabogarak családja - Coccinellidae


Nagy hőscincér

Cerambyx cerdoCerambyx cerdo

- 25-55 mm, Európa legnagyobb cincére- a hím csáphossza elérheti a 10 cm-et- teste feketés-barna- lárvája 3-5 éven át fejlődik, miközben 1 m hosszú járatot is rághat tölgyekben- tölgyerdőkben június-júliusban alkonyatkor aktív- Európa, Ny.-Ukrajna- védett!

Cincérek családja - Cerambycidae


Havasi cincér

Rosalia alpinaRosalia alpina

- 16-38 mm- fekete testét sűrű szürkés-kékes bársonyos szőrzet fedi- a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt- június-augusztus- Közép- és Dél-Európa hegyvidékei- a nőstények öreg bükkök laza kérge alá rakják petéiket- a lárvák több évig fejlődnek- védett!


Cincérek családja - Cerambycidae

Burgonyabogár (kolorádóbogár)

Leptinotarsa decemlineataLeptinotarsa decemlineata

- 5,5-11 mm- tojás alakú teste erősen boltozatos- feje, előtora, lábai narancssárgák fekete foltokkal, szárnyfedőjén fekete sávok- egy bogár átlagosan 500 petét rak, két nemzedéke is kifejlődhet- a lárvák burgonyán, paradicsomon, padlizsánon fejlődnek de nadragulyán is megélnek- Mexikóból származik, onnan került az USA-ba majd Európába- súlyos kártevő

Levélbogarak családja - Chrysomelidae


Ormányosbogarak családja - Curculionidae


Gesztenyeormányos

Curculio nucumCurculio nucum

- 6-10 mm ormány nélkül- ormánya sötétbarna, teste világosbarna a nőstény- ormánya olyan hosszú mint a teste, a hímé rövidebb- a nőstény hosszú ormányával csatornát rág a szelídgesztenye fejlődő termésébe, és ezen át helyezi a petét a termésbe- lárvája tölgyek termésében is fejlődik- Közép- és Dél-Európa hegy- és dombvidékein fordul elő- szelídgesztenyésekben nagy károkat is okozhat

hatlábúak altörzse – subphylum hexapoda · ordo thysanoptera - pillássszárnyúak rendje...

Documents