hatÁrtalanul 2011
DESCRIPTION
HATÁRTALANUL 2011. „Történelmi hajviseletek a művészet tükrében”. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
HATÁRTALANULHATÁRTALANUL2011.2011.
„„Történelmi hajviseletek Történelmi hajviseletek
a művészet tükrében”a művészet tükrében”
Tágabb értelemben az Tágabb értelemben az ErdélyErdély vagy jelenkori vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyireErdély elnevezés alatt ma többnyire
Románia egész nyugati részét értjük, de egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak nem mint egységes tartományt, hanem csak
mint 16 megye összességét. mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt,
a a PartiumotPartiumot és a és a BánságBánság keleti nagyobb keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-részét. E két utóbbi térség együtt Külső-
Erdélynek is nevezhető.Erdélynek is nevezhető.Szűkebb értelemben Szűkebb értelemben ErdélyErdély, a történelmi , a történelmi
Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („területnek a középső-keleti („Király-hágónKirály-hágón
túli”) részét jelenti, amely az egykori túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar KirályságonMagyar Királyságon belül bizonyos belül bizonyos
önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a keleti felén található a SzékelyföldSzékelyföld
történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a a magyarokmagyarok aránya Románián belül. aránya Románián belül.
Hivatalos nyelv a román. Hivatalos nyelv a román.
Nevének eredete:
Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik Géza által, 1075-ben kibocsátott adománylevélből származik. „Partes Transsylvana” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae")
Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.
Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől
követhető nyomon, békés természetű és gazdag nép voltak.
A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan eltűntek Erdély és a mai
Románia területéről, míg a román történetírás szerint folyamatosan itt
laktak). Dácia volt az utolsó tartomány,
amellyel az ókori Róma gyarapodott.
A magyarok, 895-ös honfoglalásukkor – a kora középkori krónikások Kárpát-medencében találtak egy
magyar nyelvet beszélő népet, talán ők a székelyek, akik ma Erdély keleti
részén élnek.A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István
nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba
olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.
Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. 1526-ban a törökökkel vívott
mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török
fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.
A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt.
Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. A két nagy
erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi
fejedelmet is adtak.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és
Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom
nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd
Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-jén tartott
gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit
1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.
Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a
kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet
nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség
helyzetét. Ceauşescu a sovinizmus felerősítése
révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban
hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a
falurombolást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie.
Az 1989. december végi forradalom (a Ceauşescu-
diktatúra megdöntése) után Romániában is megszólalhattak
addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok.
Nemzetiségek
A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (
Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális
központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.
Képzőművészet
A városok közterein - a magyar állam támogatásából - a 19-20.
század fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek
többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló
román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át csodával
határos módon a pusztítást, közöttük Fadrusz János híres
alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű .
Magyarok Hunyadi János Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443 - Bécs, 1490) magyar király Báthori István Bocskai István Bethlen Gábor Bethlen István Ady Endre költő, újságíró Apáczai Csere János filozófus, pedagógus Áprily Lajos költő Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”
Magyarok :Bolyai Farkas matematikus Bolyai János matematikus Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész Dsida Jenő költő Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő, politikus és nyelvújító. Kőrösi Csoma Sándor Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) építész, író, grafikus, Mikes Kelemen író
Magyarok :Orbán Balázs író Sütő András Kossuth-díjas író Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas író Tőkés László (Kolozsvár, 1952) református püspökWass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998) író
Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) reformkori politikus, az „árvízi hajós”
Nagyvárad
Nagyvárad a Partium legnagyobb városa.. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír.
Nagyvárad
Sebes Körös
Városháza
Poynár ház (szecessziós)
KolozsvárA jelenkori Erdély legnagyobb városa,
egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában.
Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és
számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.
Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként.
Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom,
előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a református templom, illetve a Bánffy-
palota.
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
MarosvásárhelyMarosvásárhely a
történelmi Székelyföld „fővárosa”. Lakosságát
tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa.
A magyarok számát tekintve az első helyen áll,
megelőzve Kolozsvárt.
Marosvásárhely
Marosvásárhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Békás-szoros
Békás-szoros
Gyilkos-tó
Szováta
Parajd
Korond
Korond
Farkaslaka
Tamási Áron
Farkaslaka
Tamási Áron
Szejkefürdő
Orbán Balázs
Szejkefürdő
Orbán Balázs
Gyulafehérvár
Püspöki palota
Segesvár
Segesvár
Drakula háza
Segesvár
Vajdahunyad vára
Vajdahunyad vára
ARAD
ARAD
ARAD
HATÁRTALANULHATÁRTALANUL2011.2011.
„„Történelmi hajviseletek Történelmi hajviseletek
a művészet tükrében”a művészet tükrében”