harry tomlinson - bonsai

8/9/2019 Harry Tomlinson - Bonsai

1/107

DoRLINGEW

(INDF-RSI-FJ

Thnrp,rouBevEz-eÉ so

El,§ó FFJF7FíAsowsAINaí ryÉ szBTE

12

MÁsooí


2/107

BB\,,EzETÉ §

BpwzBrÉ sAldvé giglapozzaezt a kön}vot , gyönyökódk csodálatos illusztí ációban,a bon§ai szójé leé sévelkapc§olatbanseú maí adhat tudatlan, sokatrus|ális fé lr€ rt9lm€it, vaDnak,akit es,bjta hrrcimú vászelnek,Dlisokhosvtlszórú kutyafrjtáoak gondolják

AboEsai jeleré §.Abonsai japáo szó, de ma már azeg6z üLágonelterjedt. olyaú ,lapo§ taltóedé nyboütelett fák é sc§erjé kleí rá§áí a ba§znaják,amelyeket I1s/ neveltek,hog/ ha§oú lí tsana}a t€je§ na$/§ágúnövé lyre.Abon§ai kiie.iezéské tjapáD§zóbol áll: a boDlapos€é nyt ya§ tálcát, a sai növé ú ytjeleot. Áma boDsai ó§§zetett§ó§oklol több, mint c§upfua betú szerintifordí tá§a; magába foglaljaa termé szet€ hatá§ é sa múvé szikifej9#§ §tí luso§ es/§é gé ti§EzhilönbMotimeg a bo §ait egl e§rzeű cseré pbe ültetetlfátó.Abon§ai neveldé ljaa teí mázetidealizált ú jjáteí eí nlé se,melya fát

teí mé §z€es é leté Dek,ejlódé sé nekgondo§ tanulmányozásán alapul.Nem §zabad azolbatr tú l é lethűmegoldá§oka töck€niink,ne pí óbáljunlneg pí ecfuenvi§§zaadli niú deneg/es apó elágaz]ásLItrldbb általálo6b€ yoná§t adjunt firól,ahory a í ateí mé §uetesállapotábaD é l.Abonsainwolé sjobban kielé gí thetimúvé szigé ny€nk€, mint

ná§ művé §zetivasl ké zí nú v€-tevekenyú 8ek (mint pLa f€té §zet,fotótrá§, fazeka§sá& frfaragá§ §tb.), mert a bon§ai állandóaín6é sváltozik.Akeí té §zeté §mú vé szet emeogyedűlállókevolé ke

kielé gí titenné §z€ é sHilönösetr a fá* ií ánüszeí etetüEket,& lehetóvé tcai, hoAlé lve?átaz é v§za.kok vá,ltozá§átakkor itha váro§ban é lüú t.sót, ha a fákat kövekkel é §mÁ övé nyekkeltáí § tjulrc§odálatos mjliatú íájké petalakí thatunkki.

BBVEZETÉ S

ÁlgollóJlé pniú blí röenA@nó gjfugú iar,yc- podola"bnwfua hi,*oló,jóbon

a hdri aqol láj lm&.ks9M é frkíé k$ulalja l,.

a,

ln dóú taí .óÉ 'rapEz. ai@ilüfubldktw6 üln á JahM,EiaE * sfui, birrú riaa ppán s.tJaú cnóv.l . vbr* 'D6hojo' juhMl,o óa6dnt1 ó2d"óú labn ohn6al,wla8Bo, alr.futE fu,4nl

^@nú cüi]. v l é lo haú l*ll


3/107

RElEzE]Es REVEZITE§

Bon§aimindenkiotksok §zakembelál]í tja,hogr' a bonsaioly nmjsztikuSművészetvagy lUdoniu],,amely sokóVi(ln(,}lJr,li\ §]kol1,1t,,lig(n}(l,nir \,l,,l nllL,v.lló eredményl akarunkelé rni, Valí ljirbanizonhanbárki kópcs óveznivagysikclcsenlé trehoznicgybonsai1,Abonsainevelóshczlcrmé §7etescnbizon}ro§-

fbhíelköclczcttsé gé sLelkcscdós szüksé ges,'lipaszl]baLjukazonbaü, ho t/szlknldásunknóvekedé sé velc$/rc szehb formákalú skom- :.,t

tilálvtl, Ezta ka(alógusLcgy lcxikoncgú szí liki. anrelyhdlmegtudhatjok,nrclyfilkbóé §cscdókbó nevelhetóbonsai(1E1 209_ o,)_Ta]bh mint300 ]knlma§növónyró olvashatunklú nycgesadatokal. Akajn]^, szé lesköú ós áLli)g(iú tmutalótadahh07, ho8yakár nlagoncbót.dugványbdvagy faiskolai nijvé ny-anyagbó kiindulvabonsaitncvelhes§ünk, RóVlcLe§entaglaljiósapú lé ko§;ibí ákkjtnagyalázzaaZ alapveló technikailogí sok,mint pé ldáula mcLszé § Vas/ir dót()Zásl, A7eszköZókot ú staí tócdónyekcta l22 129, old.llakonmutaljá bc.

Ha lé pé §rólópóslL k('vetjüka l32 ]í Jl.oldaIakonleí rlakat,ahol mcgludhaljuk, holflankóSzii] ü]egy_e8vbonsai, viszonylagrövid idóal,rtt elfogidhalí) ercüné nyté rhclilDke], Ha \,á§áí olunkc§ ni'\,é nyt.ós (]lthon megl'elelóft)rmála nví rjuk,né htlnypcrc.llatt bonsaiholjUth,rnürk.

Mindcz lcmé s7etescncsak a ke7det.MinlnindcnműVé szli)kozakxanjUlhalunkcsak eleg],rc í ;bbludás é §ártasság

bií ()káha.é §tanLllhaljUknleg. ho$i finoní tsuk,

é scg}cdütállósá8át az adja, hogyaz óLdcklódósÍ né s a kú pcssé g1e8küli)nba]zóhb §zinljcinmú Vcl_hetó mintszópmí vé szet,a kcrtú szclegyspeciálisilga_megé lhetós,hobbivagyszení cd.,l\, q | ,n,:lrj Iorg,lk Idh.,r.l l8(n.,,(lJ,:

pozí ciókalhozunk1étí e,Abousai é ldekességót'

J,,l'lril,((,,,l\(. |l"ikc,ur,,n (gj/kflJal aglnJ,zrlrk JcJ


4/107

BEVEZETÉ S

,{. vé güles/ utol§ó fi$lelmezteté §:a bonsaivd]ó§zí nűlegnemlesz ártalmas az egé szsógűnkre(hacsak neí nejtünk eg]i jókoraegyedet a lábujjunkra,vagy netán tú l közel metszünkaz ujja-inkhoz).Könnyen válhatüní dzonban megszállottak}á,de ezcsak továbbiöömökel n}ujt majd.(A kön}Yben szeleplő japánkifejezésekponro§ elsajátí tásaé Ideké ben

kózöjük a betűjelekejtésé t:h=€, j=üs, S=sz, sh=s, ts=c, y=j.)

A teméeet ihlelóeFjeá nűvésPiN4 tag^ ó hulbd?üpó hÍ 8,üblad or ülee5 bl&?hlPllQucv a a l,ú ü^uá|aaA

(B?1ldt. nB u l,n rB?thjd lbe..ó i ler,.\^al"N"

hanú \ü],, fu86 üd.l.r}ófiet(Pin6 §y]v§tí 6),


5/107

a

a1l ,

El^só FFJFztT

ABONSAIMUVESZETE

Abonsaifuí ll]anda)anváltozik, cgyrószlaZ óvszakokví ltakozás/lval, má§ ószlaho§v aZ avck Dlú lásával

i,lis./ik,Suhir ntnl l(lIlllhrl,]k(./ |ik, Ig]r,r tijké letesí tóSLchclósú gcminl]ig1'ennálI. Akónyvké §óbhilciczclcirószlctcsen tá{yalják;t kialatí lásé s f'enntartás toí lóyail,c szaka§Zbaninkiibha tón.l,.1,1hn".h:,t,.rrr,]l,,r,tlrr r,rlk, l


6/107

AzArKoTóKÁsz§É cS7FRFPL

Azalkotóké szsé gszerepe Té or€ é slt €zné k

^bonsaíelónek ugyanú $/sziikErEe

-( r' l uveszliu akrel runt a §zobrá§znak vaEyfesrdne}"de fontos, ho§ ez paro§uliona í er_mé szete§a növé nyek §z€oteté vel, Bár a bonsaii§ egy múvé szetiformá, egyedülálló, nive]lé nyege§eleíneaz id6: fejlődé§é Yel,óregedé sé _vel é §az é 6zakok váltakozásávalálandóanfoí máodiLA ]aas§zikusbonsaüol azt laí la},ho$,nencveo 9za]é tbanmüve§zel.es csaktíZszázalé kbankerló§zei.Ezutóbbi §zülcé gesa fa negfeleló álapolbantartásáoz, é §ahhoz,hogya megá]rnodott atatzatot lé trehozzulc

Mnda múYé §zi.minda kertészelióEé ké studás e§/aránt fonlo§ es/rná§t kiege9itóele.Oe},Nem mndenbon§aineveló Lapa9ta]tkertészivan.ákikezdctbenali8eíl\alamit anóvé nyekhez,de áz idó mú lásávalgyakoriálrate§z §Zert, é snegtannlja a i4k nindennaposgondozá§át, öntózé 6é t, táplálását_

Mások erdeklddnekU§/a n á kertcszet_irant,de kevé s9á] köi dker a mú vé §ztüez.Ertenekaz ápolás, §zapoí tásrejtetmeih€, kitű óállapotban táJtják ndvé nyeiker,é s a nunkálatok §orán fo}ozátosan§ajátí rjáket a bonsái

nevelé sé nek művésziotdalát is,

Azetnberck§/akan fé tré rtelm€ika bonsajtechrikí ját,é §aí ni§zik,hog]i eza levolé §.el(egy termé sreleene§ formáia, amellyeltón}rete§zika fál, elsahYí tjáklövetedé _ón}rete§zika fál, elsahltják lövetedését. Termé §zetesena boD§aj kis termetű.ö§9eha§onlí tva eg], teljes mérctúkertivas/ vadon é ló fávai,Aki§ móretazonba nem a lé nyeg, c§upáneslmódszer, melymegkönnylti a

Abonsai megközelí tó§é n€ jobb;útja,ha ös§zehasonlí tjuk a teltjfák ó§ más növé nyektencszté ú _vel. Egygyiimöcsfát nelsrhetijlksóvé n}nct,a róz§a vaÉ íuksziakialakí tható töEscs fá§káDahaz ööködoket$iakan nlrjákhilönlege§ alakaloká§tb, Abonsaiesetóbcn ú gymetszüké §alatí tjuta növé nyi anyagot,hos/a 1ormé §zeles§ré lKé gc cg'obbané Né nyesüljön,mi ózbenncgőrizzükhason]atosságá es/ é 16, egli§zsé ge.§fáüoz,

Abonsa] a faoiddtnJe]legrlessgé tí elvoduliJtide evgatok váhatoD9MIán, sak minialú óeí ,Ez ájapánj ú úuer paln\lufu 'Dlsse.lanAtrcpurpureú ú ') tám§ealzödcsbí

bór 9ínúewleketh.jl, melyetnyáro mé {óósé ,ósml|llr P€ig nafuBsáigáváválnak,


7/107

Abonsai hagyományai Bonsai-alapanyagokAbonsaiművé Meté táltálában JaóánnalkótikA ö§§ze, pedig Kinabó származii,sót a fá}

€é nyben tölé nóneYel&é nekgondolalát§okkalkorábban Indiábó vitté toda, A japáloka bon§ait mintnú vé9etigat valószíní lega nyolcadik§zázadbatr Yetté ká1, abban az idd-ben, ámitoi a kí nAi kuftlí ramóy hatálsál voltí ájukA tizenharmadiksázldi í e§t€t ké ziral-1eké rc§ekmár ábrázolnak tartóedé nyekbení eve]tfá*a1, amely€ nas/on hasoDlí tanaa boffaira,A ké sóbijapán é 9 í naikön}ry€_b€ é s festmé nyekeni§ dahaluí ta té mára

A}e]eti kultrlrákbana xnű É szereDdg€tvisza ú ndennapokba,Avaló§ é lelmeglatáro-zott alapelvet §zcrint gondosan feloszto|t.AboD§ai kitú í debl€zkedü a §zé 6€ é srend§zeí ez€t§é g e mrűv6uiké r€é be.

JÁpíndivatirán}zrtoka bon§rl tnűi62eté benAbonsai k€é sz€i fogá§ai é Jmú v&zi$zabályáia japá tórté n€rné bó erÉ dnek

^zé\szÁ2ú oklatt tú lönbóz6 divatirán}zatok hatottakkialakulására, Alegkorábbif€jegpé §ekvirágos

dí §dákat €miegetnek, de a fenydké sa bambu-vok i§ sokáig voltatboí saia_lapanyagok,(Ágóbb á pompá§ virágoG§€jé ket k€vellé li\€ né Fzerűnóvónyk&t€mlegetté k az a2á"leát, Azotyan fákat, amelyekc§vpán levé lz€üküép§é gé veldí §rllenek- rnint a japán jnhar -,ü§zoDylágké §ó, a tiz€heledik száZadbankezdté k te.me§zt€i.

Bon§ria ny48tivilágbaDAbon§ai Eürópában, Anerikában,Án§ztráliá-ban csá} n hüs?rdi} szárádban talált válódié rdeklódáí e.Abonsai n 8ati has/ományaia jaPán §ti]usián}zatokaé piü€ é §azeszközök 1álak több§óge is japán importbó§záímazik.ori&ia változato39ágaz é ghajlat,a tcfiB€áé si felté lrl€é sa fák be9erezhcl6,§é g€ tgkinteté bcni§ Anodembolsai ta]ánvállozalo§abb,kevé §bé §2igofliann€határo.zott, minta japán hagyonán}tjk.

slntrlmnóvé n},tláthalbt óbbo. ha§/onányo§bo.§ai,fais óábai onMba.,

^káíclupán cs,-ké t fakalakitá§ám.akár

_tl,e(yeAeVrt{il€mént lé trchozá9invál.talkozunlqküónfé le mdlokonjuthatünkkiindulóan}"ghoz,\álaínennyimódszer r9n_delke2ik tcrmé szele§en elónyö}e]é shátrá_nyokkal,é sminde§iko1té r6eróf€zitések€igé ny€,

Bon§aivÁsárlá§A ieg§/o§abban ó9 lege§,§zerú bbenú gyjulia-tunt bonsaihoz,ha vásárolunk es'ei. Elónye,to§ azonnalbirtokolbatukesl "ké §z"pÉ ldányt.báí áttalában df.ágák§lán},ák wg]/rcnezen bos,erezhetdtAZ Az§ánlivüliorszá-gokban áru§ toltbonraiol többsé ge JapánbóMármazilqí s,áruk larl,Imrz,a száütási é §a kezclé si kól§égcketi§ Eldforduliat,bos/eg/,eA/ ielyiteí mc§zt6höz igen nag/ 1ávolságratell elm€nünl, cryahan a bon§ainak árusí lollDdYé n},rókideriil,hogy nemi§

^z,.§up]í n

cs€é pbe ültetell fialal feTertné §z€bót §záím§ró fákNinCótúl§ok elóny€ a \."don nótt é §begyűl'tött; magoncoknakvá§, fa§em€é h,e}, de §a}-í an clótordul ho§az id&ebbfák tern&zeig§ú tontöpévévának az é ghajlali felté tetelqa keó/ezó ]en IeríndheLyv"gyaz álando le8elé§köv€kczté ben, Né haaz eltorpullfál kjem€_helók, é sádillelhelókÉ í ó€ órybe. Azny€ ta€á§z€ öeg lehet szép,halákult löz§€, ág-rend§zerrelé sté regmintázattal,sok}áln€e.z€b rná§ ú ton elérniezt az idó§ megielené siforrnár.

A legfóbb hátní nya,ho§, nas,on §ok idóe é §€€gába kerül, aínígajáunk € m€f€elóe§/edel, UlánaDég€gedé l},1 kellké münka tulajdonostó, ho§ kiá§hösuk, Es,e§ terüle_tet€ illegáliskiá§ni o§ é 16niré D},la teímé_§zet€ clófordulá§ he é ó[

Azis alalvetóenfonto§ hogJ, megf€olóiddszakbanemeljűk kia fát, rigideáli§abba té l €e vasla kora tava§z, mé g rü8}pattaná§el6tt,soha ne le§/üt olyankoí ,ánikorá lát teü€levé lzclboútjaAzidóscbb fáti§ nehé zbon-§ainal áttel€í teni, Ultcs§ik kia kertbe es/ágyba vagj,n€fele]6 edóDybe, hog/ né gy_ö óv

Fai§tolí bó3rómáá bonlliEzla báma lóIaí hibíidbotóál uniFfut ú .lli.'Blaauc/) crcdeüleglcí icelBtem@t dé LNéryéve Dwelikbon§aiDak,

atatt vis§zanyerjeé l€cre.ié tAkömyezet meg-ózáe iránti aggodalomlé gköé benma máI azis kéldé §e§§é áll, hoB/ egyilDlán§̂ í jí sünt-emég lá}ar a teú é szetbó],Adódhahakazonbanindokol|os€€, minlÉ lűula € terülelna,vé orz€é t bárínilyen fejl€té §miatt e§é b_kért s kirtanák,

rai§kolrinóvé ny8nyágJó ó el fai§kolábó vá§árolni nirény ,é saztlialakí .anibon§ainák. Rengelegfaj közülválaszüafunk, é §viszonylagolc, ón jutharunkhozzá. Fornára meiszcniDem talt §okí ig,í 5,


8/107

A BONSAIMŰVÉ SZE,IE ABoN§AIMU\,ESZETE

szinte né ány perc alatt ]é trehozhaljukegyé rdekes bon§aialapszerke,otót,

Hát.ánya, nogy ncmmildenfaiskolábó szár-mazó növé nyatkalmöbolsainat, mivellertifának nevellé k6ke1, A tú l magaslák külónósengondot okoznák,de sok kisebbfa vas/ csedefához hasonló alahlrá meiszhető.

Magl€é §AmagYeté §s€ í ld.ld1ó4 Jóí o,/ előállltolta]ap yag olsó, de több konolyhátránya van.ReldkívLi]dógé nyes:elószö is, eg/es nagokkéré velgé nye]neka csí r.ázá§ukhoz,má§od.vor,a mágoncokat tóbb é vigtell a szabadban nevclni, nielót .negkezdenénta megt'elelóbon§ai§tí us kialatí tá§át.A legtöbb fa magja ncm őú imeg ho§§zú idcig óetké pcssé gé t,é sesetl€

A í nagró vctettfák g/ahan nenl hasonlitanake }"növé n},re,ig/ elófordulhat, hogy é ppenú oka tulajdonságoL ainelyekniatt eredeí ilegkiválaszlottüt

^zta faji bonsainak,pé lűu]

apró terné sekvasi levelek,nem ismé dődnck

Dügványozá§Több elóny miatt i§ megéridugványozássalelí ^llilani(lág1 16C167, o.)sajái bonsai-alap-anyagukat-Könyen nozrájuthatün} az ere-derj anyaghoz,ákfu eg/ meglé v6 nővé nyrurinmelszé sekorlevágott hajiási felhaszná]va,Adugványozásg/on módvei sok növé nyhalnar, akár né hányhóten belül is $iökcrese,dik é slat iónap alait annyi1 ő, mclnyez

Dulván}TóMámrróBoportF,l á nitévesb.tí ósí övé §ú mnhlvlonc(Z."iem,iniü)dopoitót dugváíyokónevelték,A tenészetes,nynot tájké phatásá1 fokoza,hogy azogyú í estmest*-

a nagoncoknal három-né gy é \te]enne szíii-sé giik,Vé gül,a dugványok me9ó 2ika2 alyanóvé nytulajdonságait, A módszer egy§ncnhátránya, hogyné hányfaj ncnczcnvagy es/általán nem g/ökcrc§cók,

f, §/é b §zapodűsi nódszeftkAzoltás, bniLá§ é sé gbuitá§í Zsd168-169, o,)mildvegelatív§zapoí tásinódoL amelyekazanyanóvé nnyelletesen egyc,ótulajdolságúutódokat eredmé nyeznok,Adugványozalshozha§oilóaiczck is jóvat $/onabb t€ niká|,mint a magvcté s, mertfojleltnövé nyó szár-maó atapanyágbó indulnakk. Kezdó ter-mcsztő* szánára hálránytjelenthet, hos,az ollás bizonyosnérté kűé zú gye§é geté sB/a|orlatol Í gényel,

Abonsají enyókoltása egyedülállócIónnyclrendelkezik,Ha a mütatós 1űlcvclúja ánse]yení eny ót(P nus p a foiía a) j;dp ánní ,yőrc(Pinwthu E,gn)okjú .eós§/öké rzelhez é Skarallcrcscbbbonsaüoz juüalÜnt,nivela P paDií araözse Eócsöí ös, idős kinézetű,míga P riunbe7rli-é§lna,

Dlmé lel]](sbáLmclyf0Vagy §eí iefehav-D najható boDsd ntvclcscre|de bironyosfajok a]kalma§abbatnásohál, A legfóbjel_lc8zetes§é gek,amelyekalapjáDórdenes a nó,vé nytkiválasztani,a következók órd€es töz§3z{p szerkezetúagÉ ndszer,m U tafus kcreg§zln,minlázat is l hctó]eg apro, ielleBzete§levt]Ek,Ha a nóvé nytvirágáé dva§ termé séé rtválaszijuLez€ n bgycnek aprók,

sok mutatós fa ideátis,ilycnekpé ldáula §zines juharor, dí szalnákvas/ az elegánsvöösf€yók, Azöóködek közül vála§zthatjtrtB cé dru§okat, t'enyőfé lé tetva§ a borókákat.

Alacaotryé §naga§ nóvé nv€Na$,on sok töpc változal- mint a töpe nyir(BelukMna),\ rcmckiilalka]rnazható ala_cmny típusúbonsai halakí tá§ára,számos s/or§növeledé §ú kerticserjc, niDt a büsatrna,

madárbirs. tí ztövis, könnve.metszhető

fa formájú ra.Amagasságistáa má§k végénelhelyczkeddfák, pl, }oc§ányolröTr ()uücusrobül), valódi kihí vá§tjelentenek,hiszc. a teFmé szetben natalmasrné relűre nónek,

Em]ítsüntIneg olyanpeldát i§ a,nelyelienrmo.d az apró levetű,filomágrcld§,eí űideáli§bon§ainövé nFeLIlyenet a dí 9§crcvnyé t,ezek viiágpompájukkalnyiijtanak c§odáato§tavászi látván}1, Ha azonban ainyi hcly áll c§akrend€kezé sünke, hog]i esl, é tbonsaittudun*taí ani,semmikóppne válöszunk olyánnövé nyl, amelymindösMe es/etleD é vszakbanmulatós. é §utána már lincsdí §zí tóhalása,Azegészé vesszé p á&ályhoznem felté enü

kellórökzödel keresnünk,A szilfákó§ a juha_rok kiilönö§en é rdekeseka lé li nóapokban,

ámjkor teljesen elótú nikfi,onágloDd

Ezt a 20 é ves,kertben nóiRhododzndfunobtusm-ó|fú lés*le§ontoták, najdhdóták. szorcncare negneí teltór ós boNainattóVább nselté t,

Afák é scserjé kkiválasztása


9/107


10/107

ABoN§tMÚvÉ szETE ATERvEásAI-ÁPEL\EI

Atervezé salapelveiafu rorrsé b6l erednet,]e5,en egyensú ]yban.ös9hargban a fa d]lalános Ie]lePéve],vizualisankieg€zí tv€ a iözs vonaláiAköNonaiaté sa szerkezetetnetszó§§el é §drótozás§al eró§za,losán DeglaItozí athatiuk,de á köveüezó alaD_szaba]yokJtVegyükfi$iel€mbe, müoregyfaiegr cseriilki á la§zru nl boüsaina}.

Egyspií áIi§ ]é pcsdházv?g]i c§ga]é p6ómegtb]e]ó modell]ehet az ágak idealiselrendezódé se}ez,hos/ es,; n§u lrtaílé vóde n€m szij-k§óc§zemenvimDetrjtrlsmintázator kapiun*.Az ekóág Dagyjabó] a lorzsegyhaí madána] helyerkedjenel,

AZál§ó ágatat hagyjuk_továbbnón é s csákké s6bbnelsszúklneg, I§ órhetl'ük el, nos,a lórzsné l megvastagodjanaLAze§má§sal§zembe ndvó,e$imást kercszí ez5\^g áz 9E

ponlbó eredő ágakköziil vágiukkó eredő ágakköziil vágjukkia feleslegesekel,Dróorá§ §egí r

§é gé Y€g/akan ú gyiiányít-haló u ághelYeí e,

hogykitőltsőn es/hé zagot,

^bolsai tervezesefgyeleínbeve§zia fa

11síl]U6ate§ á]]apotat, á taíoedenv Eé relé t.a]4jat é své gülazedenyes a növeny}apcso_lat]it,Né hánya]apel6 e]em lalaí Dennyibonsai_ra vonatkozik,ilyenela gyok€z€ §zetterulé se,á töus forníjáé §az ágak ehendeződé se.

lhlqjf€szí n felotti§/ök€ekA teriné sretbené§a bon§ai e§eté bena talajfe]_§zin felett kia]akuir8yökerek a beáUottsag,idó§kor é s a stabiliIásé rzeíetke]liko]Aafiata] taks/dkerei jel]eg,elesena föd a]att megbuivafejlódnetLegjobb,ha apyökeRka töz§óninden iní nyba kiterj€nelqdo e§általán lenfonto§ bogyreüesen Minmerí ikuslegyeflazelhe]yezkedesut,Agyökerek a §trblliias é segyensuIytemeszet€ hatá§at bDíosí lhatlrikmeg altor i§ ha a fa eg}it olda|án tú }ű'ybanta],j lha tok, vagynintázafuke§ ]efuú su}n§8töi a szerkezet vonatait.Amód, áhogya gyö€ek a tözsbó kiindulnalqp5,akanneghaú rozó,de minden}é ppentemé szelesé snűvé §zietene á bon§aikiilerné net.

A ürrz§ a|üaAbon§aioktorrse lehet es/ene§ göbe, ferdevas/ oszfott, ahoAya termeszeibeo is elóbrdL,de a legfontosabbkövelelmé ny,hogy átmé r6iea §ú c,§a f€é fokozatosa csókkenj€, Alapiá_nakva§Bg§ága u idós }or kepzeret kelli, mlga páJhüzamosIoró ronlja az egyemú l}t,A í dmv3stagsági q§zkedjená falai jel]eeehez,a§z€jlt. ho§/ egy }ecse§ iapán iunarrol í ,4.?rpllnanú ),lagr eg í e§tes í ör'Ju.l(QullcB)Van_e sz6, Né hanyí aücbbéve§ nevelé §tieenvelallnoz,}ogyjd€li§ á]a}or fe]'lel§zeo,A}}oís fonlo§,bogy lá§suka fá tdrzser. haa l€é]zet €tatarja a felél;aiakja, ké rogmintá_zala é s §zlre karaken ad az osszké Dnet.Ana_§]on oreBvagyaz idóárá§ a]taloesvisektözs]ehet eLjny,de tartóZkodiú kahil§áAosaní OegMselttor^ű fátó. hacÁaknem ezt szarrrurfó je egzetes§egnek,

,Ágr€dszerEg], fá kóNonalánaklegtőbb szerkezeü eleneaz ágrend§zere. Azágak elhelyezkodáe,a}ogl

Azoldalágaljó, ha a tórz§tótkifelé fokozato§anyé konyod_nát Abor§aifákat áhalábfim€közelí tően bjp alakjraDyfijáiqa le8trec§€ebb oldal-ágak a c§ú c§on talá

lóhlló gyók€kA kjálógyöérek ala}jaé s oiltázala kú lön é rdekessége ery bonsainalr fu lotom M idó$é g látsatát,

Ez láthaló a tépeíbenú tátotlkoc§ányo§Ióa (Quücu abw) 6atab.nis.

,4z á4ak ekebez]@beifunb

haló}. Ac§csközelé ben lévóágak Lóz€€bhelyezkedje ek

egeNú lrtanfunjo a ka rolsós

hú ónsziEalakú Í ibetlelad

Eryfá ala\jáMt é s 9e.kezeténe}gódos halalí tásá,a nóvé nyé seodilykózótti kapGolatí i6;kmbNé telealaPvelóenfonLosajoeE}tnsú lvtjalatil2§an@Ezd iaDe§\rrú í eiróek6 paú üa)''kinín6pé ldáiaa silcBbónsai .k,

EÓs g|óMfulé s4aüijnög keftq len oz

ffid é nreaúakhop eá 4 Í Ó /Óllo|tók ep japónlehrtj (PjNsí hú berg.])oloc|.tú LnJó̂ É n, fuPk?nál l,ahanIóün ;fuké hhop wslLladjq

Á kilál9ógökzEk§ufukö walé zetétkzhiké ,lóvóJbúis k4p-cfr htol teEnené k4 fu 6 a názal-


11/107


12/107

Arcl s lanaga utan. tcr.r. J szú ekVi\9ctc.ö Lscnckdejt,Iú Iönhcn izgJmas idúszdka bo.sai világában. AZ íljrü§ck du7zadnak,majd kipallanlak,é s riss levelek|ct,koíaivirágokkal diszí tika 1át. Anövekcdó§ üieme

foknzrtosan§U^u], cn g Vajam


13/107

Nyáriszí npompa

^n}"regyiklegnagyobbmuláNánr"a bonsai-

öraionAokszámáLaa zold szinepéMkard]8aoF,melyela KuooDozorak e§ cselekleveleihoznaklerre,Mrsbonsa]oksane§ vagyraíkalevElzclü kkel allrctna}eles kontia§ztóNvárderebJa a lombhullató fák é scserjé ttel_jó bvé lpom ájukbanálnab é s az ööÉ öd€hissebbneklát§zanakú j leYeleikkei,

Anyár nas/ el6nye.hosi a bonsaiok rend,kí viilgyor§annőnek é sálaDdóaú változna ,Avnágo§ fák kiilönósen nutatósa]r ilvenkor,A rododend]onokfantöztikus vnágá a nyár

A lfl€ek ró6Nzí iámyalalailv*9óké sa ké le8,ez adjra legfóh jel]elzetesé eetennoka j.pán iühMak(,4@pd}r,lu 'sango), bizonylvá,bog], oem6aLaleveleké sa lirágokjeleí thelika Mé pláMin}.$,elknzá]Ueat Afajtompalt b3bit §a is hoziiáru]. os/ bónsai_alaPfuyag ]e§/€.

elejé n.yilnak.Agránátalma (PufiicaRrarufun)különbözó fajlaiskaátvöoc, teher,saígavdgyroáa§zú űuágoí athoznaka nyjrkozepe , i6a pimpó r?oleláI") is hasonló áúyalatú ,apróYirágotkal boí tott.A madárbB(caí oneastü)e.§ türöü§ löd.,,ú r) fajok is ekkor n}i]naLé sa2 iv§,akvaeé nkezdJ( é relniszine§ termeseiket, c§ahjgy, minla dí §zalna(Mal6).A§zezon elejé nlcvágharjuknenány lombhu]]alofnleveleil, kii]onosenajuharetLacel),es ak}ora nyár vé gé nú j evelet jelennekmcg, ú jratbl_

"ü,. .

idézvea clod.í §1avaszi

\i

':.§

Ano8y c,{é pen]s lálhato,a SlbUki ualeátvüagaiA],akrantóbbfinú ekVary c\*osrt,ei te vjbrálohálást keltve €yetlen növé nyen.

Apinpó (Polerrilü)bonsai alapanyag_nat é ppoly nép§zeú ,nifivú ágoskenideiénelrA té penálható serj&pinpó(PotentüI4 fuí icag).rcdeí le8s&gavirágrl,de kú lónbaió fajtáia Mfuek9é lsskáájában tápháló]i á febé rlóa tíé ngiíiin,áigán, IóAeinú ná1egé ee.ana NálgáiA,


14/107

osziszí nekAzó§z legaljbb olyan szlOes, minla tavi§z.fa.dc jovaI továbbtaí l,igy noss,abb idEjq nü_

liklehctdsé günkts]onyoí lödnic novelvekbci.Amlgeües|ombbulato fal leve]ele]szneródneb é sé ppcsak huxani kezdenek,addignásokme8 nem

é rtikelleg§zlopompásabbkUkeiukelisí .ginlmasot márhbuIattak reles lcvilze_

A.ke$kclágó (Euon)rnulé sa negyikané liaí s'lew|á'a)1ángolóvö ösrc, nrg a pafrafly,fenyórci"/€) boglárkasargám, a vórösf


15/107

ABoN§AlMÚ\,É szEIE

Té liátvány

^telfonlosev§rakabon§arokvilapában.hj_l-}'Mensok ol}"n lombhullalotat Í §nlerunL

amelyekakkoré lveáetóta legjobbai,ánikoíszé págre nds.zeni*er,em takriael a levé belAjapánok has/olú .inyosfii]velkorrendeaekórüsi tiá rra§okálA tél az ööködeloek is htú nóidővatláUandóságol, eldr e§ htaíástsuAallvaa lep_

zordabbköii]né lvekközöt i§ F]7.nhM,l"tellenestonliaszt'ot alkotnaka lombiulatófá* lonnyedebb,csjpke9enjenátft rt aerend8zerélel

A, k:n^i deb |Js I Cha en om e Iu i Ie ks )kii]on6en fe]lünó, mintázolt vesszú .de}óú llvteree é s eLénkszinű terme§e remek ö§7h2lAú

A ké pen áthatóDú d4utverelí nlcüryin8lüma nai ) táé nŰn-h*oztálja k] le]iereé pseldt,Müora levelekdemta]€iaifinomfuBip.ké zeá rcndsiel

AzóIökódet télen s gondGtodna]<

Ril},iéltYlrígoeAklnajsfugabaÁck(PMwnM.) eoít§é s í a]62é tártüik, melyekDár télyé8énvirá8ühatnak,Küö é ldekesé ge,no8yvirá8aihilónBzószí .íet,a f€é rlót a né lyó̂ .Mí nigeldfordulfukery

szlú o]eslome ó. ahoa 11 akénenlarható Japefe;yó l,cn; i{ ió.x;])isé de]€tfü, Aklfe]eá Uo. dbnr2c,ic

Mí üó]é s töme8ró , ahosy ' aé ré]elt€, A lejfe]é áló,

e ovu idős lmbhtrlaló

ni]erkké s a 8Nóí l6ié reregszé benláhrDyos, de í dfgojJbkoBfubeöldds é Ideke§aniknr mx í áL


16/107

Hogyanhelyezzikel a bonsaiokat?Ategtobbbon§aité Ia]ló, é segé Me óe

-aa, a szabadban kellállni,Á7lenn.idPáli(ha esy§zeű bátlé r előit gemlé lhetDé n}ókel.de ez rilkan oldhatómeg a keí ben,Jo fény_ü§zonyokalé s§z€vé de]nel ipé nve]nekHáa takr,;at fal ele. polcokrahelleziütq telesutneta feltélelek.csak u§/ct]uk s rra, hogya fa]kapjoneleg€dó fé n}r,é § p vesselámyé kota lövé n}T€ Iddnké ntc§eré ljiikmeg a bon§aiokh€yé :t, hilönben eldfordulhat,hogybe]s6olda]ukones/e§ ágaka fenyhián)dbdé§a fal-ó\§§zaveródó h6seg követkerté ben ebalnak,

A§ziHára |tete§ ióvalIobb nedves§é Aetigé nyel Egy_kelfál tanhaturk a §zabad]-banvizesulcákban,a nag}obb§ni]teDé i}razon_bd olyanpadja vagy polcra tegyülq amelynágyobb felületúvizmedencé tké pez,Abonsajokelí endezé §eaz egyentó] fijgg,

figyetembeYé ve arálátá§ i á yát, a fák eg]rná§_hoz valóvi§zonyátes/ csoportoflbeliilé sazé vszakosjellegzetességeket,

Ázelrcnd€é s nagns§ágaAbons okelhelyezé §eáhalaban engedDinrtjelenLa ké nyelmesápolasj maga§sáA e§ álegjobb iálátás §zintje (szenmaga§ság) kózöt.c,yakana§ztát]ap magas§ágj padokravagy fat_hoz erósiiellpolcokaálí ijáka tálakat. ott,anol iilóhelyzelbdlné zük,tehetjük ala§onyabbrai§ a nöYé nyeke pé ld,áité gláka fektetetl k6lapra,E§/ kerlfali§ lehet negfe1€6talapzat a bon§ai száí níra,

soha ne hely€ük ú siet a boffai1,hogy lekoljen rá né zni,A födre áütá§nak ké 1hátrá_nya "n| ráftócsköódhe1 a sár é sa rovarotbeLema5znaka taí roeddnybe,Es/ magasabh fa0zéí e]]ó lavokágban a töJön h düar,Esetenké ntha§aáljuntú n.,,majompóznát'',alni es/ főldbe szjrt njd, a tetejé re erősí tettví zszinteslappal_

Mr8ls§á8b€i kElörb§fs€ az elr€dPjsné l

Ebben a kertben a bon§aiotat, a hatá§ fokozá§a

Ho6YANHELYBZZü'I< EL ABoNM]oKAT1

vlzDerlené benvtssz.tú kiizddreAMltlákaüielett nóvé Nekví zeltelt iáIban állnak

Ennéla klasgitüs brDnóuanegoldálnála la egífulté bentapót helyet" egyhegészí tókóvel e8litt.

é rdeké ben,küönböá ú agas§ágú oszlopo}raállítotlákegy söé l színíerlté selé ,

Bon§aiok€h€y€é §€ bel§ő térb€Blóforduhat,hogyalár saját §zórakoztalásunk_ra, akár valanilyenhilönleges cé lbó,egy hi]§óté ribonsait átmeneti idórobelsó té Ibe sz€ei_nénkvinni,Vlágosne\Tg átlí t$k,d€ ne az

ablakpá*án}Ta, mert otl hltsok napfónyttaphat. lkt§uk távol mindenfaita hóforrástó,pádárn nyitott kandaliótóvagy fűtótesttdl, dea televí ziót§€é shcs biztonságban, merta ké§zúié khátuija noleget §ug&ozhat rá.

Méga leg§zabállatálabb b€só eLendezésismegfeleló ieretigé ny€a fá szárnáJa.A l€iobbhátté r egy sima, halvány fal,á nintá§ tapé tarontja a fa temé szeí eszép§é gét,Japánbána bonsaiokszámára iag]ionányo§an kialakí totthely a tokobna í nlk.

Belsó lé rbena bonsai ötözé se gondot okoz_hat, Mivela nóvé nyszolo§ egFégetaltot a tar_lóedé nnyel,ne ront§uk a hátá§t azral,ho§tácát tesziirkalá a vrelv€eté s é rd€ébo . E$/_

srerűel vig]/ük ki a konyMbavagya srabadbá,ás öntóre§ után vá.juk meg, hog/ a fele§ege§ ví zlec§epegjen,niel6ltvi§§zate.§üük a h€yé re.ovjukrneg a bútoí1az edényaijátó eg/ duNa§é té nfonattalva§/ üás di§,laót alappal,

Abon§ai elókészílé séií tlílásraAbonsaiokkiálításánakleheró§é gea h€yibon§ai-vagyáltaláro§ kerté szetitár§a§ágtófiigg,oNzágosszinton - legalábbis Angliában-a termesztók b€mutaüák l€iobbnak í tél t,óvé nyeiket,é§ a §z€vezőt ezetbó válogarnak,

Fonlo§a fá é s áz edényelóké gí té §e,hog],a bonsai a legjobbfoí nájátnuta§§a a kiálí tá_§on, Töké letesí l§üka kjrvonalát,é stávolí t§unk€ mindelelhah levelet, Tisztí t§ukm€ a talajfel§zí né la gyomollóé §más níré nlh]ladé _koktó, Frissí tsiikf€ a mohát, fiiveketva§,tal4ükaró növé nyeket. Tisztí tsukneg a iálata §zenny- é 9ví zfoltottó,é §döz§öiiik fé nye§rea fel§zí né t.A sziibé ge§é §nem ú lfeltú nd dró-tokal á helyiitön hagyhatjuk,

Ha sikerült bejuttatnunka Kálí tá§rae§/ vag/kétbonÁail, nemvaló§zí nű, hogybefoly.ísolni1udnánk azelreldeás helyet é snilyen§é gé r,Miniatdrbon§aiok(nane) kiáIí tá§a eseté n€őfordu]hat, ho§ n€kapjük á helyet, é §magui*rendezherjükel a növé n}t§oportot.

Abmbu9faltitűnó náttere a bon§ainak,


17/107

MÁSODI(FEJEZET

BoNsanBvBrÉ sRpALKAT.MAS FAJOK

Afák é §c§eljé kszé le§válaszlókábí 'ncvclhclóí nutató§, szé pbonsai. E í biezetben tijbb mint80kiilönböző 1ajró] é sforí nárókaphatunk ré szlete§ismeí tetést.Afák é sc§eí jé k atinnevük §zerintiábócósoí rcndben kerültek bemutatásí a.Aí övid,dc inlormatí vszöveg leí í ja növé nyek eí edeté t,

halrilusi:ilós mindcnolyan lontosabb tulajdonsá8át,amely alkalmassáteszi bonsai kialakí tására.

\ hemllldli,lIlrkVas csrrjcl,lcg.,,cbbb,ln,airemekeit szí ne§fblvé teleken láthatjuk,a jellegzetes-

sé gekmegjelöé sé velé sfelií atozásával, F8y kütönki§ké p bemutatjaaZ adott bonsai tipikus levé lmé reté t,]ánácsokat iS olvashatunka kialakí tássalé sápolássalkapcsolalban, sőla í ajhoz lcgiobbanillő stí lusíóé S

né relr(í ls kaphalunkajánlásokal,


18/107

Bo}§AINEVELE6REALKAi.MASFÁIol. HocYÁN riAszN,{LrUKANÖVÉ NYISMERIETóT1

Eren a ke olda]on lcl uj hogyda]llLorruklJ ö§sze e, a lbjezelef,a ollasó ]eghaleko_nyabbseglldscerdekeben,Aluloldajok]cmel1é sfclirarozotlmintaoldalbenutatja a rend,szert, E$/ teljesebb bemutatót i§ bHhatünía 184 209.

oldala}on,több ndnl300bon§ainakalkalnas faj i§mertelésé Yol.Mindeza korlifáké §c§erjé }óriási válavté Mtaiánlia, failákkalkicgé szílve,

Á DóYé Iyekk€e§ó§€ az i§nerblí b€Abem tJtorl80fác§ c§e.je lahn nevlrtszerinliábé cé §oLrcndbenlaldfiaromeg, A tudonriinyosnemzetbi8é §faj0é vnclletta ma§r nevissz


19/107

BoNSAINBVELEREALKLMA§ E4,1o(

Acerbuergerianum(A, trifidium)Há,omeú juhuháromenj l unar bmbhul]ato, , lemÉ §zet_ben felfelé töő növekedé sű fa,Jó vi§é liá

metszest, a számz fu]ájt e§ a levegós,enny_eré sl,ezérl§okvarosban utca§olfamtültetik,ós7elleveleinaJancssárgára é §pirosra ví nezódne}-

A lóbbi juhaJtó elté róeng/ökerei télenYé del_mel igé nyelne]qnelt magö nedve§sé gtáJtalmUk rcrdklYii]fagyé nékennvé reszióket,fudekes űa]^ u A,b, rsp. í omosakú n.na.csonyabbran6 az alapfajDál,de bdrszefi l€é l_,eté t §űrű töm€ben hozza,szokatlan fajtája

^z,4.ó, 'Mj oYatsubusa', anely töpe termetű,

Ac2íbMgi,auao wló1-

es koronaF hegyesc§csban legzddik,Ó§§zelbo§szú .keskely,í é aye§leveleiú gytú nnek,minthavöö§rc Ya$/ naranc§szí ní rele.né neklakkorya.AzAcersimala lawú zvöd§ ilnarjobban megfelela hid9gebbtelí lerületeke,nerr gyöerei jobban€lenátlnak a fágÁak,Bonsailanác§okAháronem jnhar Yalamennyi nré roti]é s §tí hrs_ra - a hokidáchi stí u§1 kivé ve_ neveú et6,Há_ló§zerű s/öké rrendszere kiilönö§en akánna§sáte§zi asekijojustfln§ú bonsaikialaldtásárá,

ósgel gulhgon cí nualiL

A fuskó\ el].é sk2aJeülöÁel liv

llARoMERU JUEARA §ehjoju §ti]Nbmkja]akítótl,25 é ves fa fójeleruóje a bos%n 1@sün8lí ,eló€6 gyöké uel, 38 mfugas, Anag/ ]evé ltöneg $ a tánaglé tulvolgálóViHatexhiidid é s tőnege e§en§lybm vannaL

TUZvoRosJU[L,\R á§/tűró faj, ezé rtg/akanhelyett€í lik veleu,,l ó@8.nnm ot.lt, ah.l té lentúlzor_dal a kórü]né í yek, Eza §o-porto§ biiifteté s(vóse e)

Eztu aldLaló 11g éfiékel, hog a le*map bb í órkisé óadha uheté ka h9bbek l pedi ahlalfu

^hóull

hebeáé kióvhn hoú sladva.

ND\TLÚSI ÚTMUTATÓEE

Napós helyel i8é n}d.Ójuk a iaErctló,Anót}ed6iid&2rtbúnapoí laijúlózú k,Té len taltsuküeon ,lag 9Á@ón,nehog/

A lelelet kipaltfuá9utáni €ó hómpbánhotenle tápoldaloalqnajd a nyár vé8éi8

]É wn}éí lille§itát, lMVd,Azelllg^)ll

aó€erel á8jut viMe idósbb lál réy,tig, Jó i,íhlv*lé ,súalaj}*É kelha@ajunkA nóvok désiidógatban vá&iukviwae ú jhqlá3okat &el§ó egy-Lé tle {l6oporri8,A2é leleí ós,ápmlaggaljó ellaloLLnóvé dyeklev€ei á nidl töepé n le á8haló}.A mgokalké §ódstl /esu k el (óvjuk a bB_ó), Aálddug\ánrozi§ iddMa}áa dyár k@&pe, A fas du* ái}okl (ce@ wryspninyé ]%stagságbú ) tél végénEgykón taM§algedjiitú eg,A lé 8bujlásttawzalvé gozüL

E

EB

E]

A löÁ ldnklalfuaót& bt é veló lé neóe^nedk |lik 4 ía,é sá?mdw e alri 4z a6 ahn

dhldbnákki hag a í óté leldqa tqlajba ú t t e ne|ebék, 4 é wnle

HÁRoMtRü]tJ}tAR velelüó4 oni a Bopó t

8 lh,


20/107

Bo\sAtNE €É sRE ÁlKALMÁsFAJoK BoNSAINEVELÁSREALKAIMr§FÁJoK

otsFl

Áe9bb ószi ]onbví nezódé sé rdekébennám§h(]yen r.í s t]cUvjukanePs|önl'lllinó§|í enó]A nóveke.lé sijdószakban napóntá öntózú k,1é len6at rilkán, de a lalaját taí sükncdvcFn,Nyáron kóthotenle tálo]dátozüLKót vagy háronévenké ntiiltc§ú lrál, aú ikora rü8yet ú árdú adtak,do né8 í eúpaltal-ta} ki, Nomállalajkevúé telheú ljunLvágjuk ü$za u rtj hajláb]lrL&elsó e§_ké t]evóbsopodiga növekedé si idógakban,AnNí ]2tózótet gondolkodá§ ié lhilvágjukvisza, Aknebb levelck6 a kp óMi]ónb,gínüijdé sé rdekcbcna nyáí tózepé nví gink lee ösffi s levelet xöaeneniil nltnx í lí ilo?,rlÁmagvctésili;lenvé.gú ú Lzóddug9ínyoást nyáon, A bujlí sid€e a 1aW va8y a rylr

E

E

Acercampestr a MezeijuharAijezeijlballel


21/107

BoN§AINEI,ELÉ SREÁl-KAlMAsFÁJoK BoNSArNE ,ELÉ SRENxArMn§lAIoK

Acerpalmatumfaiták"u,rl,".tAzAce po lma fun í zií ák̂Iy \ xlrnzararJk,f\hog}meg leiellelollenivElükEgyI(lF§

8yűjlemé n},l.Tvasszal]evélszí nükveiekvika lcgtöbb virág ragyogásával, a levé lalakja é smór€e i§ ámulatba ejtőensofféle. Né hánynak

a lcvelcapró ó§ rubin vagy§tarlálvöös.Az er&en§zeideit levelűtajtái zód vas/ bóor_sziní ,c§pkef inomságúhabitusul*a] lé gie§

naiásl |ellelek, Bármilycni§a lavaszi vagya nyári ámyalat,valamennyifajtn levé]zele

ósszel ffilaszükusszí .ekbevát, a leghalvá_nyabb sárBí lóa naianGokonó§ Yöö§eken át€é szen a biborig. Ráadá§kóntcsio§ fal'táktörse é s hajtá§a i§ §zí nes,násot é dekcs§truk_tú ráju}kal hí vjákfel magüka a fis/elnc1,

A japán juhal nindc bonsaistí lusraatkalrnas,kvé vea bünjin sLí lusi,valamennyimé retben

JAPANJlIll^RA fákat hat é weL€elótt ütcttókc\UpUíÉ a.ilcnccve§Ulhinyokbó,A Le ie§ mdrÁsiE75 m AGddruJólómek a go os elÉ ndotr§köeüezlóbo., ilt-ott teÉ glem€ynás lemó§zelqsixgtalást

ba 4 TakDkanelóLepw,

Á h ó/i 1,1élz2l|ilógoÉ óí lyíreköfired, hyesós éÉ elu d

*

JAPANJUE{REza 40 é vesla 80 m nagas,é s sokan stilü§banncvclló.

hrúfonildre,pirusn,ú 8ül

A jlpóh e.l& snrc a hyasn é \ ő§vöö ónEalalo|*al kontas2tolau@t, ryáfun pelligö§v|unfuoi lok

7taP,r dM'oissctüEAlrepufDoEum']AIANJUHARA noyogislilsbmlialatí tott,30 fles bo aikómved, &é tleriiló*rtezelé velre.dkívú ]elegáfi,Mag;§dga65 cm. Finón lev€ei bibonööó éléntnalú sú í nú ÉálMaL

N[\TLEsrUIMUTATo

16l

A jó lé nyelálofisá8alapf€té iele a ponpásó9i lonbeínezódé sí elde ányí]oliuta ió óí yannaptol klLónbeddelcimeg-peelLJahetÓvjuk a -LU'calarilfagyohnl,Avegetlciósidószakbannaponi2öntózú k,de a pcBele§eüenjlése é ldeldhent §á2n0( deboAYavEeeí {nfupnakkiRnkw-letJe j sí ,Té le kevesebb ó tözé st kiván,de tarlsulnedveseía lalaját.A rú Adalodá§ utánielsó hónapb beleltekpoldat@uk,maid a nytí é eéiAké Lh.LenkT?ryF§koá p ké iitnl.nlnlte§ik li kt{lí bbmál e} ha ú n§e §, Azáülr.LesÁeatGn lawlNoma] ;LjkNeÉ kelh ni]ludr,'&usMalecy kétpá. lí elelha§/jú k n€,a többi l tÁgilkvisMa,A .ag/ levelek€ lávo-IíLsükel a Dóvetedésiidó§z.kban. AbosMú,?kó7öké l váoiukvi§a, A tisbb lcreleké sa Me. d9idabmeóde§ üdtlé beía nválkóri,é nvaAiukkuoMslfle]dAdí ;loz8tlesiobbko elledululánaelvé |e ,A rcLddú váiyotarnÉ mn*diú ,. bujráí csa lé gbuitásttaMMl%§/ nyáfun vé 8ezzük

tsEl

E


22/107

BoNsAlNEwLÉ sREAIl.AlMAsFAJoK IroNsÁl\F\'TíÉ _§RFAl,K^r.M^s F^JoK

Arundinaria,,a7,

^zclegáns nadfuvetkEi


23/107

BoNsAt]\,l]\'Fi,É sRE ALKAiMAs FAJoK BoNsAlNEl,ELÉ sREALKAI-MASFÁlox

Belllanana ru,p" ,7tnssze] a loípen}ríevelei lelíaran}§Znú re\-' valtohák Telen a ve§7óioen dekórjhvak, ré zszí nű.fé Dyestóuse pediiegé ué vbenszé lennulat,Nahj§/. mint a közönsé gq§ nyí l(B. pendula) fe\é r önse (|ásd d hiloldalon).Mindezeka fulajdon§ágokrendldvülalká]rna§sáteszika röpe nyí rt bon§ai nevelé sé re, bárakeí be,r,met§zé s né lhilkónnyen össze_visszanövó fává alakul.Azé vatiterú lelekenhonos,í gyjó1 viselia szé l§6§é g€e hidogkórülmé nyekel, egé §zenaz é sza}ísa*töig, A jé gmentesmagas he§sé gekben is előfordul, alol csákháron hónapig taí a nó.

A löpe nlrhez a kjvé tteástí luoki]leDckalegjobban| noyogi,sha}nn, hokidachisekijojü,ishitsuki,§okan, kadu§hi, ikadabuki, netsüra-nari, Táité pszenjbon§ai Gaikeokialakí tásárai§ kiyálóanatkalma§ Remehilmutat ti§ é §

NT\TLÉ $ú TMUTÁIóE Napos vas,í é lámyé k6hebft tes/ú t, vé djük

a fagDtó, hógy a vNz6tviszaí cfaryja.aL@ A vog€ációs idóMatóm naponla ó lijzú k.

Té lencsókkenküke ótözé st. de tartsui

E A lerelet ne8jcloié §eltán eg/ hóMpig nelápoldatú (ulána uonban, a ve8otáció§idóva}bmté thelente,

E Kété vcllré Dtült€§út át, távN4rü6,paí .nás €ótt, Nomá] ta]ajkmé ketheú ljuii

B Azú j ajlások.l qú rcnlolrmalNuú gjürvi§Ma óBl_té t levéli8,eel é rhetijnkel 3űrú

E Azóddugványotai tavasMalé s nyáron gedjüt, €ek rcndkrülkónnyengyók*e§edí et,

Betulapendulak öo,é ,esnyí "Any_r neíüemé gbgiaialetloleánsabbs

tl]egtagylúróbbtak kozd tMoznal, Azesza-ki fé ltctcmé rsé k€t é shideg teí í ileteinőshono-sak, Bonsáina* leginkábba tözönsé ge§ nyí rlneveli},amely fehór 1ö,§é ró,elegán§ ves§zó_

ró é sósszel aianyra §zí nezóddicveieiró jóismert, Afiatal iítné hány é vig c§eré pbenkelncYolni,míg1é nyes,ré zszí nű é rgec§lálnófehé nó váftozit,mé lyenrepedezetl feketemerótkelvabdalva.Ké t_háromé velegendó

Bon§aitánácsokAközön§é ges nyí rheza ntoyogi,a sokmé s ayose,uc stflusilliklegjobban,Akicsitől az extiana§/ig minde mórelben neYe]heló,

ú olósú ga,méEleghamalla

KOZONSEGESNYIREz a noyogislí lüsban]d,láiítoltfa35 é v*é s 75m naga§ A 1emó_Vetbó srújtótté k,Mjd20 é vi8

l ba6ai ú ós,íeWéóő í ah4í í ltlkelille a finma^ ka-nla8ó é s c yafuü tö6lizuói3

Mlltjcllegú ,

NEVELÉ SIÚIMÜ,TATÓo NaPo§B8yfé lámyékosne|re áűlsuLvé djiit

a faryotó, hory a ves9ót vnMaft fas,jú ak.d Avegetációsidó9akba.naponla öntöziilr,Té lenlarlsukled\en a talajl,^ lewletm€jeleíé §e ulá e8y hón.ppallrczdjüt tápoldatozni, s té lhelenlevé g*ii}a nyár véeé ig,Tlzévestolág kété v€t9 ú l1o$úká1,tavaszal,.üspattfufu elótl, Jó ví zelverelóképessé8ú alajkeveré tethamájuí t,

B 'I}vaMalu ltj hajtáso}ál vágjú vnM,mjd is_né teljüta ]


24/107

ioNsÁl]lFrFiÍ siFÁlí {ÁlMA§ r roK

Caraganaarborescens sárya bolsocseicACamsd,?faj^k VNosfak, a temjszttben

,/1ehncli}a \ztles, fdaos knú l,nen]ekelesa szegényesla]ajviszonyokál,RáadásuL jó é rziklnagutai belső té ribonsaiké nt,lné gjótúlö1§zobában i§ Apillangósvirágliakcsaládjába tar_roznak,ós Közóp Áz§ába, holosak, A szibó

riábóvármJzó, lombhullató sí rgabo(ófát

{c d/ú uPj,""s)Eyak] an ncv|lk boNdinak,{ecses, róré kenymegielen;seelltdlmondsztsVó§ termé szetének,Nagyon§ok C, sin'cabon-sait cxportá]nak Kí nábó]é sTajvanró, szobábanva§/ cnyhc kórúlmé nyekközö tartla lcvclcifé löökZödek.

í onsaitanácsokItck a fák Yalamennl boNai§tí lusraaltalma§aLkivóvea.hokkant.MindcDll1é relbejó Dutat.ak,

sARGABoRsÓA ]z a noyogislilnsbúkiala}itotlhonsainéBié vesé s 15 cm maA6,

í .énszinúnáas edény

Afelfelétóű furnt kiáb}iásáA mat{elésbó vámüó í át90 .h-i8 hae|tók hőhi. hajd ,i ..lú &ú k8 cftre, é scseÉ lbeú lklLlkMé g(sú ke§ évene,elik bansainak

NE .ELE§I UTMUTATOE tikí sbaís, M.badban is n.Pos helií ee§/üt,D A vcg€ációs idóMatban nap.ntava§ kéi.

naponta óntijzzú k, Télenialtsuk vivonylag

E A nóvel€é siidóV.(búkélvagy háronheleí le tápold.tozut,E Kété Ven]éntú lte§ükát, ié len tagykohiavasgalllavnajünkij lizelvüdó ké1r6_

B Ano8yi fintallát nónck, 1é loner&.nnetvszú n fuegVas/ ú volilsukel ü á8akal, Nyámnróviditsú kneg a hajtá,í rkai,

E A í óegczeiimagokat laus9alvcsükc],

BoNsANEvE]-EsRArIGLMASrAJoK

Carmonamicrophylla(Ehretia buxifolia) l-;3;7aDzt a nd§ cseíié tagy kis fát d boD§ai-l) í cmc§zrftCdrnonaú lLrophJllane\enismcrik,pontos botanikaineve (Eh|etil buljlo.lmJ üonbaD poltosabbanutal jc]lcgzctc§,pugpáDghoz hasonlólcvclcilc(lárd 190_o_) é stönöt habitusám- Drótozás né lki]is tönnycbonsaiformáraú rnató,Rendkí vülmegg/ózó,fll§Zerútrópusi növé nnyéalakí tható,é s a n1éí -§ókcit terü]etekenbehó té ribonsaiké nttarthitó, Tavassza] ó§ nyá. elejé nlihé rvirágaimegbí ljlakfónycs, si]té tzódlcvclci közöt,Zöd bo§ótcrmósci ncgpirosodnak, Efajleglóbb e§ede Dé l,Kí nábóé rkczik,

Bálmely bon§ahtilu§ramet§zhetó. Minden

Ezla 30 é vese§edet ldnai

--.rq-

I-IIMInATóE NáBxhelyrcállí t§ük, dca fofu napoton í r

.r€oljuk Miiimdlishóné né t]eügé nye:15 'c,El 'Dlaiát állaidóan laí sutnedvesen. Télengó ányosanóntózzük,E KoIa tavaszti'kora óeig kóbcl óe, léleí§.t

nild€ n€/edit_hatodü hócn iápoldatozú t,E xé t§cntónlüIlesüt á1, Iora tavaszal,á v€gcLiciósidó9al tezdetén, Noní lalajkfle_E Azú jhájiá$kat bai{yolc lNclcskofutban

vág]ukYbva.Az elfisodon ágatJldrótozuk,E Uvcgbáziköülúé nyetkóZöi bámikol

vé g*heLünlnagveté§t,^

zöddu8lányokaltalisval vá§nyíro. vedjú k


25/107

É É Á Á


26/107

BoNsÁlNEvELÉ sREALKALMASlÁloK ioNsAlNÉ lELÉ sRElRArMÁsFÁJoK

celastrus orbiculatusl,clelií obanűlkecskenágó

^Knabaoé §Japanban honos t-uszocseriet

..-Lfók(nl mutdlustcrmcseintemesztlk,A fás, Zöd színűburok fclrcped,é §elótűnjkaranysárga belsejeháron é gópircsmaggat,A tenaé §ek so}áig, srinie egé §z té icna fán

l'aradnat. Hegyes,eniprilfus levelei közé pzödszí nűekós fogazott szélú ek,virágai zőldeké §a]ig é szrevehetőck,Viszonylag apróleYeleié slermé seivalamihajlé kony,könyen d.órozbató ves§zó alapos metszóscsctó. alkalmösá1eszik bon§aika]akitásáía,

Afolyoldárk*skerágóhoza köYe rezó slilu_sok illeneka legiobban: moyogi,§hakan, han_kengai,kengai, sekijoju,ishitsuii,sokan,kadu§hi, ikadabuhé sa nelsuranariA lcgalkal

KEl,ETl FoLYoNDÁR_KEcsK RÁoóA nyolcé vsla §ekijoju stí ]usí t,

Póttyó§ kné nstínúdéDyÁ í é lhall,o|áü5 lbl,anmeeün nébú saté s l{ie§eb-

NE\TLÉ SIÚTMÜTÁTÓo Naloshet te teg}ük, nogy€ósegí lsú ie ó9i

temé slépzé st, é djúk fagyohóé sa tid€

E A vegctdciósidőgatbú napo.ta é sbsó8csn ólózú LTé lenmár kflcscbbszeris ele8cndó, de miidi8l2í lsu}nedv*n a |a]Eal,m Anó\ekcJ6 iL]leakhanha\onlJ kel9.r

E Evenké nlvrgy ké té venlé ntú ltesüká1,lavNaL,NomálD]aj[


27/107

ChaenomeleSsinenSis(Pseudorydoniasinen sis) nnaiaiszti,,ti

Chamaecyparis ra,nisciprus

BoNSAiNE\TLÉ SREALKAi.M,{§FÁIol( BoNsAlNEvEusRrAII(AI"MASFAJoK

amely6sszel az aran}§ánló a namncsoné svöósön át lilá§ra §zinez6di},rendkívüdeko_ratí vnövé ny, ApIó, rózsaszí nűtava5zi virágait6s9el illatos,sárga ternések }övetik. A fahilönö§en télenfeltűnő, mikorje e8zete§csa\aí odoltáliirmUratóskerse es remjse]meg jobbankiimelikJeLe nkg]'i he lyes neve aPreudrqdolkskensh, de Áy.la dí §zbirse}ke]szfuno§ kózós voná6a van.az összehasonlí thafó-ság kedvé é rté gineMelségnevé n,tl ismer_tetjí }.

Legaltairnasabbmoyogi,sokan é syose-uo §tilusra,Aközep€é s a nag/ né reta legmegfelelóbb §záná.a,

I(NAIDISZBIRSEza25 o§ stfu stilnsúbonsai 90 cú -es mag6sá

í nábaDé sKoreábaDőshonos, Jellegzete§kérgé vclé s é nye§óld levé itömegé vel, NE}TLtSIú TMUTATó

E Napo§hclfieá]]lkuk vé d|ulra fa4olful,d A rcgctáclos idógakbaín;ponradnlómta tclné setjvekodésetorküló óslsok ürlig


28/107

BoM§ÁrNF:lFiÍ sRFÁJ.r


29/107

BoNsAlNEvELÉ sRE AL(ALMASFÁloK BoN§ÁlNFrlil É §RE ALKAll L{sF]\lo(


30/107

BoNsAlNEvELÉ sRE AL(ALMASFÁloK BoN§ÁlNFrlil.É -§RE ALKAll,L{sF]\lo(

linonslruktú rójúevÉ lzttA leú]2.tsz1ras1n lb|eti 0 ti)zlfufutÁt,Óy.] a ú lÚekk aé ak

Cryptomeriaj aponica ro^",*,Ee}


31/107

NE\TIJSIÚTMUTÁTÓE Napo§ws/dmyekGhe]lre a] hULTeknElAveAeücLósidóVbú daponta dntozüL,

Té ldritkábbaó, de 1alaját tárlslt ú ind€

m Nyáonké tbelenlclápoldaioml,E Ké lé ycnl€ú ll€ú kát, kora lalarval,Norúálta]c]kevsetethAzD;ljUdk,ts Ana{vobbalaklonerksl lé led\é gczl,

Nyárcna í ijvetedóú jhajtásotir vágjlk

al A zóddugványozás ideje a nyál,

Elaeagnuse*a"AzCztlsrí anemzetsiEbeorözöd vagy/'\lnmhh llilöcrené ké \ ki§ fJkl toznak,

l,cslohhjú kg]ioroan nó e§ol bldJi %lEt,

^/§í h,nó\ Fs7ak_Aú enkábú holUsák. de

mindcnholterí ne§ztit óket.Aztkeagnw muLli-/tí ru-bójóbon§ai nevelhctő. Levelea §zí n€,i)ld, tbnákán czüstMí nű,:hvasszal nyí ló apró,illa|()§ vií ágait.yáron vé rvórös, ho§szú ká§ler-mó§ck kijv§tik.Azórö}Zöd ezüsdaí n1ü,-Á,dr

'lovcicinevéhezmé ltóanöókzódek,

ví nükönfé nye§zödek, folákukfehéí ,bama/,llyckkel,Illatos,1bhé rvirágaitó§§zelnorza.

Azc,üstfához a következd stí lu§okillcicka legjobban| moyogi,thakán, han-kengaié skengai,Azalkalmasné reieka kicsitő1a nag],ig terjednek,

Euonyntusr".r*3;Dz|k d cseLjikts kb fákD;l-AnEnLa ;sl] Afíikakilelelevelminden foldre§7eíneglalálhatók,Nagonváltozatosak, lehetneköökódek é s]omb u[atók.A lombhullarófajok levé lzeteé §termé §ei ősv€ §zí npompá§ké pe1n)i4tanak,A legs,cbb a 9áüyas kecskL-rágó

í r ol}n6dk,ü), Kélfaja rend í vül

altálnas bo §ainak a csfto§ kec§keí ágó(E, egopae6) felrűn6,skaí ]átvórös magkópe-nyévelé sa jedó kecsker.ágó (E, hamilloia u,3,ar Jedre si.s), r.:'dynekliágaihalvány,ödek,teímé seiózsa§zí nes tbbéret, piro§ magvak*a],

Mindeí hónsaisfí lüí ,alkalnas.kvé vea hokidachit,Valamennl

SZÁNYAS mCSIGRÁGÓIlárcm_ót é v6dugványokálkolják a 20 cm

Á növdlekúeg aa nddik5oponban, Á küc§, í edelbwké s ozegnlst kü47dőóRok t l-fué §el6 lú tftjdln ú jlhnk

a ,da t)66z a M aé nk

oE]

EE

viügos, napo§ he\Te állí lsukA lismé r€ú e

NváonnapUnla oí loaLÉ lcn itkibban,dene hagyjuk kiszárádiia ialajál, A veeetációsidógátban a levcleketví zelpemcleziik,Ké sótavsztó Ié §d nlrigLé thotenteiáp-

T,x c§ koraiu é leí leülLesutál.(ontave-Vll,Ksóh id&.e, as} ha a golí ekkilötik a §ercpei, Noú ánlajkwelék€'Bvde;ld uj h2 |ú lokaLmelsMú kvEü kél-hárofu Lc\elig,lmtleljüLmcg a nú elelelmt9 ké lwe.a nove ic Jé si idóBzakban,Ny;íonzó1,1:, óst] fJs du8wyo@sJ]9anoí huk, Abujl,i§ ldw\Valva8y nyáí Un

BoNsAINEvErÉ sREArMrMA§ E{loK ioNliAINF\,,FJ.Í _sRÉ AI-KALMASFAJoK


32/107

NÍ VELDSI UTMIITATOEtr

Napcbcltfe auilsr9de nyJíU0í sr]eleseddmlékolIur, Aí ]al kLelkkL é djUtd 9ilüJl,A nóvekédé sidószakbaínalolta óntózüt,A leveletkónnyen negpezslóóot, ezónterú liúkcl, hos/ elós napsú té sbenviat lratrjmak

TóoDlitkábbán is elégó tözí 1,do nc

hag/jlt k]Mándnia lalaját,A idelekneAjelené§e utánlé thete.teláp_

Tí zóveskoríigté té vente ültessüt át, lauy-gal, Ké sób,ha a g]iökeFk titöLlil a 6ú €pet. Nomá talajkooré kethaMnáljüit,csí pjii}visga a nóvekó hajjfuok 6ú 6átké tlevélig,A nagyóbb leveleteltávolilsükel, de6ak a nóvek€é si idóMatbm, Az ösrc§levé leltávolitfua nen ajánlott,Ahi$ na8otat óswl, a .é tegezettelel

EE

E

Fagus crenata

^Inularosbükkoklombhu]Latofa}, d i§záki

.É i'etrercn t",j"ot.t.t.-lbük}os n}tgalí nasatmoszfé rájálgyalí a igyekeznekvi§szaadnibou§aikót. c§oporro§an, erdó§zerjen ülretvea növé nyeket, A rozsdabarna levelekegé §zré lena fán marafuat c§ak akkorhila.ak le,amikortavassza] azú jrügyek kipattánnak, A'Eí endlaleveleki§ebb, lre$/esebbé ske§kenyebb,rl,Áíaz eú óp,dbt*ké(Iásd a h:loú rltb),rórz§o pedig hálvány é skarcsú ,A tözset vize§fogkefé velfehérre §zoklákdön§öni, de atfutevőkellen té len használato§ mé §zkcnlóiscsaknem f€éne le§ti a ké rgct.

Akövelkező sűlusokilenekhozzá a legiobban:chokkan,moyogi, shakan, sokairó§ yo§c ue,A levé lnagyságmiatt a köepestdl u erlrá nagymé retűjg,eYelheíó.

A 15 fl€ fákbó á]ló csoport

HulldmNszclü, olüptiku5le rlekó{?.l n bld,k hf ,ó/]Álfrznldhonán iauafuké l gész ukfld í áhhalad|ak

§@rcrú iilhtetí6opo.tokA egli|tes hdbn, w6@

FaE6cftnala, o vlósáqós

Fagussylvaticar,.ap,; ao,t*

^zEuLöpábaohonos bUkk kec§esen szé tl rteruloagu, tnsege§ ta, sUrult\eEete

a lava§zi fJissvilágo§,ödbó a nyári söétebbzödön á1 6§§zel roz§dabamára é §aranFaszí nezódik.szé le§köbe lemesztikfaanyag-na*, djlzDövé nyké nté §szegé \nóvé nyté nt,A biitkö tassan növekednek; egy nagö bonsaikifejtódé se rendkí vüI ho§s"jideig tar1, do áZeredmé nyká,.pótoL a Yárakozásé rl,Gyakanühetik csoporiosan,mert í §/ ú ár a né hányé vesfák i§ idó§nek tűlnek, Azeurópai biikk§öé 1-bí bor levelűé s €§üngó fajtáit ]egjobbeg/edi

Azeurópai büklú öz legjobbán i]lóstfl §oka chotld,moyogi,shakan, sokan,kadushié sa yose,ue. Aviszonylagnagy levelek miatta kózepes, nagy vag]/ az extranagy mé reletválas§zuk,

"#

EL.RoPAiBUI


33/107

Ficuso*-

^filTszokIöbbnyire lrópu§növé Oyet,fa. Delkelet_Á7-siaóserdeiben vadon ndnek,

Több váz faj alkorjaezl az óriási nemzel.§é gct.A§zobaí ih§z(l'i?üJ elarlrca) kök€velt szoba-növé ny, debonsairak_jobbara h§ebb levelűfajok, Europába é §Egá}-Anerikábanbon-§ailak legin}ább a kec§e§ csiing6ágli fikuszt(F beniamina)é s^f€Ánó áú F ausa-í rleye-lik,Aü§zlrátábana meleg€b é ghajlaimiat1több faj teí neszlheló,pé ldáula nagy lev€úfihxz@ maüopbna), az a|sztráiai fikusz(E rubisinosa)é sa E phEwda.

A tj§ebb tevetú fornák k§mé retú bonsainaka legjobbak,bár a fi]ruMok fajtó ftiggőenvatamennyi mé retb€nevelhelók, A bunjinkivé telé velninden stjlusra alkalmasat.Al rcrl,rr-t feltú nó lé 8gyök€oiniattg/akan neYelikisiit§uki slilu§ba ,

IfumDlq6/óé .hálóuiÁzefu lé §)óktftkleljé fu ,4 külanbóző Eöpkbq óló,é Jtekzsen@deádé slr,fuoklt

órijkód lerelek

a]

NE\TLÉ SI ÚIMUTATÓEhis.li,ha ]revés fé nyttáp, vé djüka fagrct_tó és a MáIesá$ó. Midú űshóné aé kle1iÉ énye5 'c,Nyárcnbóé geseíöntözük, A talajái ú indjgbnsuk nedveí ,lóeg 8yen8e féírt nlDlno.Ml megviládlásúgobábd),Á nóEte.lé $id&zskbaDkelheteíLeÉ poldíIclé vent€üLtesüt á l.Esgál,Nomál lálai

Ani'vet€&i id&a}húe ú jtajtásta1 ,á8jutür# téú ámndélE,ha§a} ú nalBú nlint€Mív nö*kedé st elémi,Azer&nijví nrtrónyáJon tárclfuUr el a lewletet, A vá8á okhelyeúRjD.d@dd ld, ezéí das/obbágahl tehn qigiutk, el a ldg,ishlú kl.kerkeújiit b€ sbkátráin)€, BámikorüótoáátjulA zóddugví nyculsideje a nyár, a lé gbujlásé

E

EEN

,4z ószlengót 4 ,1ó^ 1d,,4iaehé polakia é s diwuió

Fuchsia,,,..,cokankedvelika fukziákalgynnyoniVirágJ kelt DeLi§ KozcpAntrikabolszd mazo§zublópusicserjók, bár jó é hán} k elviseliú enyne fa§/okal. Gyakannevelkkoroná§fác§kána*: a szá]at egy nádszflnoz köözi}. é §az oldalhajlá§o}at ledözsóik róa, iogy tözzséalallljon.fu ú j hajtá§okat azutánú gycsí pikó§vágják vi§sza, o$i azoka tözs csú §ánszétterüIó lecsüngd koro át ké pezzcnet.Bo §ailaklegalka]ma§abbak a ki§ lcvelúé svixágj fajor,i]y.n a FuchsiahicfuPhrlloé sa F, x bac hns,a fajiák közül pediga 'Ton1 Tlunb'é s a 'LadyThumb',

Bon§áitánác§okAfukviákmoyogi,han-ken8aj,kengai,§halalé ssekúoju §í lu§ban.cYelhctók,az eitra kic§t61 a köcpe§g

xls T F'v'F]t] FtIKszí AE lájt nen dí yi]avjiágáé rt,

inkí bb Fme} ágÉ ndM€é é íer_

nesztik A nyolcóvBfa minóM15 cn oa8as, Dugványíóneyellé lq

6tsE

NEITLÉ SIÚTMUTATÓNaloshelyrc te8yiü,B€ó belyiségbenvilágos rév É llí lsúlqa MabadbannininúAve$táció§dd9a}bfupoí láú lózzük,Téknsal enybé nnedv*n mrbuk J lalajál.ha .ybaljú kk]$é ki§záradnin ltet ú nlózéskjzöi lárfu í lá§t igényel,A növckedé siid6zltbaíké lhetentelápolda-

É v€ éntüllesiüát, kora la6§ l, NomálLdajküekeLha9ná]jú k,A2uj, ndekaöhajtárk tí olyánatGa. §p-jUkvisga,A \ asragabb ágaral té knú eE9iik

A zóddügván oka1 tavasvalva8y nyáón

BoNsAlNEl,ELÉ sRE ALKÁLlrAsxdloK BoN§AINIWLÉ SREALIG{ASFAJoK


34/107

Ginkgobilobaral,a,yp,yaApáfrd}telyótd t8dv vi]átsoo Iemcsztlkf'\ dlsznöven} 1e k,AiápanokmcAs,zenlell

heb,re ültetilq gyakan buddhistateí nplonmellé .Aho$ia ia lejlódik,ú tott,feljelé1öőá8rendsz€e §ú rű, o§zlopo§alalgalotöt.Bonsainatnevolvcmct§zé §sclala*í thalóki eza Jángszerú 'forma, AGi,&oeg/ike a Dé hánylombhullató fenyófé ié nek,é s az e§/elten tú lé l6-je egji, a tórtfuelem előtti időkben elierjedtfáscsa]ádnak, Abotanih]sok sokáig azthitté k,nogy má] kihatt, mí ga tizenheiedik századbanú jra fe]JodeztókKí nába .

Gi k80 bü,bo.o laljsógol

Áz é rd.ka,kn Fu alaw rugllelebkósx2.1 ZödJln habúfrrúÉ áru

A jaPón TokóMneeüry yaeí,ése é snéb é geki.Ewirozoo f4 íelíeléóó katco aldhóL

GleditsiatfiacanthosTöÁ.\ Dpc|lr,. ,l.drc§.Arledl(siaeleAán§fJ, piflin}szlnilr


35/107

IIex crenata csbké slelelűnagnl

^mag]6]okaz é szaki feilekenhono§ N(lCk

.a1' Es fat. A ccLpke§elelúmagyá |l4crena.,a) ]a§sú növckcdósű, órökzó d cserje, apró,fehér viiágokkalé §puszpáng§zenj ]eYelekkel.Anóvarú eg/edekfé lycs,fokote termé stioz_nak, Apró leveleié srendezettobbágrend§zercniatt aLka]ma§abb bonsaina}.ninl a jó i§meíkozöasé Ees nagyal (I_ aquibliem), Kontpáktnövekedé §e miah órdcme§ kjpróbálni az t .,'Convexa'-lé sáz 1, . 'stokes'_t.Botr§áitánác§ok\itamennyistí u§nalkalnas,kivé vca hohdacbi §tí ]ust, é §a, ertra kn mé retűlóa nagyigneve]hetó, Azidőnkó.t é rdekesennövó gyöke_reket n bebrvezhctjüaz ös§zké pbe.

Ilex serrataG. sieboldii)r,-r-"$,,lT,rcskcn -foluotlle\elii.delvckinkábbI\t.,",Í t roi'ur *.,.,^y.- ra§ aloalerel-hez, mint a kózönsé ge§ nag/aléhoz(I. a ui.b-liun). í endk§rulalkaIixa§ á lesz]k hon§aitialak]lásám Ós§zel es lelen szulke§ker8e remekkoltrasztoiké peza2 é lé nkYöö§tcrmó§cklclósa §zí nc§ lcvclclkcl,Tlrméské pzé §nez onlos,hog]i c$i D6ós cgy hí miváűeB/ed (eZ ulóbbinen gükége§, hogy bonsaj legyen)közel álljon€rnáshoz á negporzás é rdeké ben,Japánbannéha a fehé r ermé s,út J, 'Leucocarpa'-r használják bonsainaki]é tezik sárga termé sűválto,ata is. Aké livarut § 'subtilh' ('Ko§hobai')bonsaikalakí lásárakiváló lóryc fajla,

Akora-umas/alvalamennyi bonsaistilusraakalnas. Mindenmé retbenjolmuí ar,

CSIPKÉ SrE tsLÚMÁoYÁl

KORALLMAGYAIAmoyogislí]ü§úla 15 é ves

A í nah, qás alnk1 lewlek lilóE1röfuí no inös é \n lilaú rolalaifuszí eód,rek ü őszi lanbhuuás

Anulatú ,öo1" l,rlléú 8lÉ óüi§nia' kóru^ú

bon vé ződil|Mbkilöhiitr láfuáD6 lóen,Mikolélé hkóös fumsek

NE ,ELESI UTMüTATOFl Napoíé s ámyé kbmegyalánl jó é ziú agí t:

tiválóm lúIiú myé kot,A Mabadba. tartottbon§aioks,ókeFit vé djüka fag],okió, a leve_

Nyfuoíí aponta]e8alább egyszeröntöu ütté lentevé sbés,akaí ,Egé M nyfuonpemetezzü a ise]eit,lrivé veelós napsiité sben.^

vegelá.iós idószakban ké thelení e1ápolda_

Mjndennásodit lavasMalültesú tát,Nonállalajkev€é tet havnáljüDLÁ liatal nóvé nyeketfolFmaiosan nyí ijuk.xfuí bbávolítsuk cla lclc§egesá8akat, é súú jhajtá$tat ví 8jutviwatélháí omlevétle,

AZöddugvályozást tavas9álvag/ nyárclvé gezú k, Ea temé stis vereiné nk, nóvaniegycdrö vág]uk a vapoí lóanF8ot.

6

EEtr

É

Etr

NE\TLESIUTMU1,ÁToNapos vag/ ámyótos hclyrc áuil§uk.Óluk

Nyá.on .aponla iiltózzüt, Dlajállarlslkállmdófu ncócscn. hogy a teméseine büIl,

AvegelációsidóMalómtóthctcllclápolda-

Tizévesk.ráigé renteühesú kát, toú nvag9a1, utáí a ltótóvcnkónl, Noimáltalajkev€é _

AnenkiváDatos ú jhájlásotal ny&elejé ntávolíisükel, aníg

^engé t,A tóbbj hrjtást

vágjuk visga kót,hárcnlevélÉ .A ré legereliú agotatkora tavasval ve$ükel,A leclóbb nagoí chlnivaní,í gyncn hoz l€né st,A zód{lug ányoásilar.Malvag/nyáon. a lé gbujtástiavdszd vég€ÜL

EFl

J i diflBoNsAINEvELlsRlALKAIMASF^JoK Bo\sÁlNF\Fl_§Rl]Al,KAlMAsl-AloK

di


36/107

Jasminumnudiflorum .r,,o,..

^llr a§,llrb tLlihidlrüklr(dllnJkiwl

f1 icllú nú Ell L(li]dmin{Ja5nnumnuJllú -nn] csupasz, Zöd ágain űló é ]é nk§í rgairá,gok, Akárjó ismert kú szócserjeké ni,aká.bonsaiké nt tanják,sáí ga, c§llag alakrj,kcdvcsvirágaiigcnmutatósák, Tavasza]ós nyárcokcskcny.söé lzód lcvelelboí liákáZ ágakal,Lcvóós virágnérete kiiejezellen alkalmassí

A tóijázminhoza kóYclkczóslí lu$killcnck lcgjobban: moyogi,shdtan,lun kclgai,sckijdu,isniLsukiós lQdushi, AZexLra kicsjtóa kózepes mé religneve]hetó,

ú upoí iqakl.h,nlk Ikú \cüknfud? ú pfu :r{

TELIJAzMlNA noyogisli]üsú bonsaiíd kialálri_totl serje l0élesé s7 cm nacas.

Juniperusx modia'BlaaILw',u,uto o,r,o

^J|",l..aJr u,Ji, ocszclng]dl,jmutsnÉ \


37/107

Juniperusrigidau-a,* wamEz r hoki^ hJira§u, kjsíDcí elüoLözü|J [d nJgy,lnnilrvlnihan inovenydshnzjiá_ban, Japánban, Lcvózctótli.om tú levelekalkotják,Ha a virágzási jdaxzakbancs/má§melletl lartunknó_é shí mivaficgycdct,a nóivanj t?l zöd iobozbogyóknlhoz, dmc]ycktótóv alatl órnckneg bí boíllketé re,AkóZónsé g€boróka í l.,nn"n§J is mulatós tú Levelűlipus,L€é]Zele halváD),9í nii,fajtí ikózlheveró é sosriopostornák9t taláhnk, Euló ában. Eszak_Amerikában é §Azsiában vadonnő.

Amandzsu borókához a hokda_cnjt kivé l,emindcn stilusillik.é saz ósszes mé Ielbcn novclhctó,

Juniperussargentii sargenlbaftjka/-\\hi7)iihán]anánhan heveld9inilJ lOvénykatuitetik l hcs/]c\ tcng TJí llLerüleleken,IdóS pikkely]eYclci óónkzödck,hámLó ké rgevórósc§bama, Hajlóhny6rzse é ságai sérülé sné lkiilmcghajlí thatók, Japánbanson szépbon§ai óbclóe, né me\ikükInár lóbbgcncráció í rta.A legszebbeket Yadonnótt tákb{ilncvc]tók, é s a bollré szekkit'aragásávalóskifené tésé ve]adtak gócsötös é snas/on öcgnegielené sta bonsainak

Ehhez a borótához a hokidacnilkvévenindenslí lu§illit,é svalamcnDyiné relbennevelhetó,

MANDZSU BOROKAA 30 éves,5] cm Daea§ lá1nDYoEi

Azé ftll,lé l,aftnibbbal)a§nkk l,anna,br olatnakl §ú ló,.ú kkLF,zt 0 í iiliú llzul|é nlklpezté k e, ú dóző lviklmé sekd

A lelél2elé saz ú gakrytan d hdüód.,é ]kzríikúxolt a fd dn üayifu

r"#ii§b

SARGENTBOROKAA noyogistilusbanlo.].kí loti25 évesla magasabbnJt( lú nit,pcdig a Mlóságban csai 75 .m.

}Í llanűiiw.sí ?ls9ük1önkÉ ű,lfuh nfufuú hijú

wrkü.ta| a eE fulpa

L halús tlé li,ihda í álé |.ki(a lzabadban n wllt] h1i.le ők lie v h ú za he l ze l,i lí ,é a lÓNl§nk cgfüalták

Á keft|é sa lefélzdvakú Ll&ú iátináIi a nd.,as zóupöEökkl dbzíkn,hóznlln\knqkól § nú funuí lén

NT\TLÉ SIú TMmATóEtrts

E

Napos h€le í llí lsuk.vé djüka ks/otló,tülónben l*cleinelbamulnak,Nyáron natonia óniózük é s É ú § isük.Tócn is taí sut ncdlcsna lalaját,A tava7 ke7d.lé iókora ószi* \é tbeienté nl

Túé vesoí áig ké lé venle ú hessukí qa leg_altalnasabbidija tavav ekő fele.ké sóha g/ótclck lcjlódósóó fug8ócn.lcgendóótévente, Jó ví Zeh,ezelólépeségúalajteve

^nó\€edési idó%kb u ú jhajtá$k c§ csái

§ pjükvi§a, Mclszós$lbirosit§uk, bo8],a finyMalni é §bchó ágalóoz is c]ju$on,Adótdáya le8altalnNabbfu óMé s i tél,A rÉ tegezettnagotal tavas9al lessük eL

^zöddügványozásl nyámnvé gezük.

s

R

]\T\TLÉ SIú .TMUIATóEts

Naposbelyd raí sut,nyáloi ljssÉ ámyókoljuk. vódjú ka kemé nyiasnóLA vegotációs idószakbln nap.nla óntijzik,Ny;ronvizelPemelezük,Téleís larlskDvaMióu óv detLí igkéú etenlelápolda

Tíé Wsoúirké lóvcnlcültc$ükát, utánai'térenké nl,oratoMn bámilror elvé gú b.tjúka mú v€elet, de l€jobb koratavasvál,AnóvclGdósj idljyakhan§ pjúk visvau ú jhajlásot ve8é1,vi8ylizur knci1a tú lzott met-géscni§gilia juwnilnpiklelyleveleknc&iclenátt, Bámikol dlótoáatjuLA zöddügíi in]4zá§taljímikolelvé geóetjüL

EFl

tr

El


38/107

Larixk f í iL | l i )h úT

3oN§AINE\EIESRE AIKALMASFÁJo(

Loní cera


39/107

Larixkaempfeí iL. |eptolepis)hpú , ,öósí c yő

^hok^ln

jsú .kcc§c\, tTp abkú a ú jvesvűil lVorUsebndíanLsú Uek,es lelí ema|dnemlilává válnak,Eza §zí nezódé §a fó megrüön-bözlető jeg/ a japán vööst'enyó é s az európaiyöósferyó (L, decilfu4asd 79. o-) közöí .Nevei§ mutatja, hogy a jipán Yöösfcny,5Ja|ánban holos, de az egé §zvilágon szélesköbcD ültetik, Gyol§abban nóaz európaivöösfenyóné l, ezérts/akan í ilietikerdóa]kotófalénl. Us/anezé rtbonsainat is kiváló.Európában legintább ezt a kétvóröt'eny61 ncvelit.Azamerikai vóróslbnyóí /,,ldlicind)K^lÁá,ban é §az UsAé szaiií szciné p9€ű,

Ajapán vööslenyó a hokidachit kii,é veva]amennyi stí lu§bané §mindc nórctbcn

A ú akanslí lusban nevelt,

Tizéve nevclikboísdnal.

A löilLh'ildelekeaEnletesen ú rnn hannáka í afuübó8r ka - Óia hrhá í Js,l 8a

Awnogtjz,é s üú őlelesgök rlá uvtöbb é | abíl ejl6dijnld d Mhodbo4

Mántlán, ovili§ko í nerÁ sála,iapónTotóno e aaó,aptikiikqió kiea]wlbDí oü ekqilótöAr, lzélesí lt.

NTITLÉ SIÚTMUTATÓ

trEn

Naposh€}re állilsuk,A ]cvcgö ta.isu} hú ósn 6 szátmn, der1 nele8ben ós nagas pára,hnalon fl€lett nenjó nó,A jreteősi idí vakbannaponta ölózüIqtél€ tansut í edveÉ ílnlajái.,4 nij€edé si idógkbm kóhelenie tápolda

É veí lcüllNnkfu, toíá távNzal,Nomált,lájkderékelhaynáüunk, Elótelj€ gyökel+ket lejleMt,é s neú Mcrcti,ha eok lelj4enlilótik e edényt, Ezér1é vent. vi4gáljukmeg,nin§_c vük§é g§óké melszé ye,A vege t4los idó9,kb c§piú I \issaú oldal.dga};n$i römÁn níiűú jhajld\olJl Té enmehmk iomM,dlszút\esveri tLlröozul,ADágo]r.i té ü]nvaMalvcsük el. Adugványo*at a vaé ú ajtásókó ged]'ü í y íé g é n a8y kora óde€, A bujlástkésó tava§al vagy

N

E

Loní cera,-,Aze§zakité ]tekénhono§ lóncok lendkMil

,É \valtozdlUsak\e kozottuk orokzoldé §]olnblulaló.bokos é s kuszó öYekedé sú .sokúnhtos, é svalanennyiüketé rdcmc§kipróbá]ni bon§ainak,Amí ga lalódi töns ki lemalakul, kőnnyenfoí nálhatjuka puhább ágakal,A lórlc ni]vósú é §§öYé nynekg}Btranalkalixa_zaíIfrií lszlaac(Lonicenhilüla)apró őí ókzöd ]eveleimiatt akft a lcgkiscbb bon§ainakishváló. Jó nyí rhaló,é s áza najtásai köniycnsúrű.tömöt levé leí jeletekkélátí lháiót

A lolcokalncvelhetjük a hokdachikvéleié velminden§tjlusban é sa2 ö§szes mé retbcn.A töpe változatokkiilónösen alkálnasdka hs

M]RTUSZLONCAmoyogi slilusbaílrialatí tollfa 25 évesé só5 cn maga§

[l

M\ELEsINaposhelre űLut, nJaú oncnyben áfuyékoliu[ A ln bunsioka|rdiLiki b§orbl, U§ .Íg/ a setély í lbam8y tóapn ülteteíetet i§Av€clációs idószakbe naponta t nlóu ük'Dltskm]n g nÉ dlesna talajr, fóeg uNyáí onLilhetenkdnltapoldatozuk,KJlj


40/107

BoNsAlNEl,ElÉ sRE AlKqlní ,qs FÁJox ioNsÁrNF\,F.r_§RRAlKAJ,MA§FAlo(

Morusrr" r" Murrayapanicllataru ;"i *


41/107

Morusrr ,r

^tlmlszeIbEndz rptrh}Aerié kvagy kis

-f1. lerm(tü fdLes dltalabaíszep, csavJrodotátakiiak, A rüc§|ös té reg, a va§kos lórzs é §acsipké s,tjré §ze§szél,űlevelekaz alak ó§ a 1cxtúra deálh együrte§é t kí ná 'ákboi§aihoz,Avirágokn.m 1úlfclrűnóckdc a kis, ehelótermések fe é rróLpirosasróz§aszí nú reé rnet.

A kinaia|é verrcdekenát azé rt termesztetlé kaz eperfát, rnert levelea §elyeí nhernyókt6táplálé ka,ÁzsiábóEurópába a rómaiak ho,tákh&sonlóé lbó.Azóta közkcdvclldí sáává vált,é §szé le§köbon ültctik parkokbaós kertetbe.

Azepertához a kóYelkezó stí lusokillenekalegjobban| moyogi, §hakan,han kengai, kcngai.§ekijol'u, sok ós kadushi. \'Jlamcnnyi mé ret,

Murrayapanicllataru,-; i,,,*.rt,;pusj ööaöd c§eri. i tclzivnlalü, feh;r,l hdían8J aku vifligokkdl,ApLó,§zlne§ reFmé seia naranc§ra hasonlí lanak, Tözsejelleg-zet€. Gyakannevelitbonsainakóshazájábai,Indiába é sDélKinában. Mivelmelegigé nyc§a né rsé kelt gövi ierí iletekenc§ak szobaibon-

Akí naimirtu§znoza következó stflusoki]leneka lcgiobbd: Doyogi,shakan, han-kengai.tclgai, sokm é skadushi,valamennyimóotrc

NEYELESItItMlITAToE Napos helyleállitsulqde a foí ónaF6ütóss

nyílinapoton üsé funyókoüüt, Mé$é IGltógtivite.ú l€eten mbábm lansuk,Minifuálish'óné sódctigényei7'c,

E A\egelácLo§dószakbanOlpudtrdoto,?ukÁ] dndoad cnvhenned\eko d páíliban

6 A llMvköepé tÓ tora ó§zig ké thetenlelltpoldJloz7Uk,le .n nc 1 hcl h(tcnLe

m Kekleí k(irú lle*Ukll, lJuML,Nomalb]djküú i|elbenáüUnk,

N 42 ú rbJitá$l-,t ókKk§kofukuldnví gjulE A nagotat ósv€ vesiikel. AzödóEYí nyo-

zás1 tavNMalvag nyáfun ,é gezük,

IEHÉ RE}ERFAAzid&hatású , 30 óvcs la t(INAIMiRrUsZ

tÓoetc rcngÁ hoLvóh|, §na ké n|a Jaegikí őjelkqzetewqe.

:§$g,a

yulóáqdfuéft| eghorada

Á vürk2, mázaí la4oúl^

NDVDLESIüTMLltAToo6

Napos he\Te állitsük, Té lené djüka lagyok1ó,Alegelációsidószakbaínaponta önlózük,Talaját egé M é vbenlaísut íedve$í .Taveló nyí .igké theteltetápoldatozuLNyár vócótirlir§zig naga k;limtariálnú

Kélé venlchci9iikát k n tava§val. Jó vú _elvez€ kélesÉ gűalajk elékethaviáljunk.Az ú j hajlásokatvá&iukvisMa ké i levélig.A , gy levelekeitávolíkükel, ahóg], neAjeleníek, Alastagabb ága}at té Ien vag/]oí dtavasMil, rüg]pallrnásclÓt mctsgük meg,A ré te8ezettdagotal lavasvalvNú tcl,^

dügyí nyokaiis tavasyalgedjür, A bujtásó§ a lé gbüjtís ideiea nyáL

tsE

trH

ru{íelaően aú ks abPllí ótíé .ülL-

BoN§ABIEIEI"ESRDALKAlní isFAJoK BoNsAí \IE ,ElÉ sREALKNi4ASFAJoK

Picea *6o Pinusmugo r" r" ru


42/107

Picea, 6o

^lncfcnvdka é szakifeltekenh,ln.§,kA n njt "litgynnnouetredé süorök/üldtú levetűek,A japál bon§aikeí é szekegjobbán

a Pi'.dd8/€di_t kedvolik,do c, a növé ny,egé sz_ségú ryizabályokmialtncn imporiálható,AzEszak_Európábó srámúóközó.§éges1ucfeny61 (P aör' szélesköben hasaáljáklarácsonÉ á.ak, Kú palatnj,a ké rgevöösesbama, lűleveleisöótzódeL A iöpe x 4. üttleGem' rendkvülálkalmasbonsainakishil§nkisií ]u§ban,Szintenegkiillnböztelhetetlentóea Japíobannasonló cé lbó tcrme§zteltnásiklórpc fajta, a P 8i]n,n; 'Yal§ubusa', A fehólucfenyóe§k váltorata, a 7 qkuúallxniafu'Conica'a kanádai szjk]á§ hes6é gbó]1§zár_mazi]qé s§/akan ültctikcsoporlban,

A lxcfcnyóka ho]ridachisli]t$lkivé vcnindenslí ]usba.lcvelhetó,A töpe fajtáhJi lcgiobba kis mórc1, a többinek a nözepes, a na8y ó5aZ exlra lagy fclel neg,

Pinusmugo .r ,r ,ruközóp culópai maga§ heg}§é gekróemló

TÖRPEKÓZÖN§É GESLUCIENYÓAgiklánüitetc11 parányi t 2é Ves fákfantavliklslálvály1 n)újtan.t,A lcgnagasabb ta 8 cú naga

kezLeló szegé nyesé szord köülné nyekközöt á löpefenyő lé ligheYcrőszáí l,c§avaio-dott, bokoNzerúlakónt nó, sok Au§ztriábó e§SvájcbóLgyú jtötöcg, gösötös fábó lett idóvel í lnia§ztik §bonsai, Jobbkórí il,né nyekkózöt kit fává vag/ nagy cserjéYécjlódik,A lcrmészeles tajbóa keté §zck§ok lassú övekedé sű. töpe klóntncncsí tottek,Anép-szerű 'Gnom'apró, söózöd tűlevelei szorosgönbö ké peznek.A 'Mops'hasonló nedelenésú,de ]as§ú bb övekedé sú é sapróbb né relű,

A löpefenyó]róz a hokidachitkivé venindenstflüs é sva]anennyimé rctillik,A töpe fajtákatksmé retú rencvcljnk, Jómutabak §zjklához

ToRPEFEN"ioA Iá 21 é vesós ó3 cn magassha} stí lusbalneveltók,

Á to fomíjának *iálakí Ií s{.42 eós, yoskos|b6el 14 di| Í oball|öLlön ngehé kA bonsai olaldáteú nnadö§T d ai8Jóffióí ók

§zöglebs, máallm tart&dé nyAzedéryalakj.kEbedúb,ozaa löÁ óklú lfud,őő wful,át,

§arus cwnókú egil]óú latmé szethnIóful eÉ dné

Ázegzh,nc\ qóclLixóslbisawasnva ee^ §arké §ökl |í zlartólálbah( í zru.'ncében ) foRla l heú ,

re

Nt]vDLÉ §II'JTMI,TATóE NaPos hclylcállilsuk,ótuk a fa8yokó,@ Nyáron naponlaölözülq é s vrzelpemetez_

ziil,TéLencat irkábbai, de n€ lrag/jük

6 (ora tavNztóú ó9 kirepé i8 té lhetenre

EKété venleülte$ú káL a lava9€só Elében,ú é g ügypattanás e]ó t vagyósvel, T:,évesIror után mfu elege.di'ótévenkónl,Jó vizclvezelö kóp6§é gú lalajkcvú ó othenáliunk,

B }vdgalé s í yárona 2,5 cú bosMú ságotelé ní lj h.jtásokat 6lpjüLviszaté thmadükn,Á lóbbi í gatké só arvtijl téligmetrvú kós

E^

ré tegezeltmagokat lócn va8y kom taveval vc§ú ltcl, Adu8ványozáslté sóóMelvagy tor. mvasMal,é leznL

Naposhelre áíitsutvódjú ka kené nyfag/okó é s a ligyúgelektó.Nyáronnaponta óntózüL é sví elpcm9lez_Zút,Téleínltán ónlözák, tallsukvimnyln8

alaMtóa lé l clcjó8háí om-né sihetente láPHárcm_ö é lenkenlültesú tál. a ta6z etsó|elébenugy a n]fu végén,Jó ví zelv*lőképsségűlllajtwclé keihMáljú t,_A lú lnó ú jhajtásokai §piük ü[email protected] a§ té bnnújbúIdeg, R.ndkriilhajlé konyla ami alkalnassá t€Mi a drótoása,Ajonb €rázá. é rdeké bena té l kózepénmly\é8En a illsmagokat e§.jwdl,á,d í 2lNuk\ óe. fuaid \eleJ uün leg}tt U J í d|r]ddi


43/107

noNsÁlNtvFI-É sRE ALKALM § FAJoK

Pinussylvestrisla,4-ra Pinusthunber g7i npa,l*ya


44/107

NE\TLESIUTMUTATOEE

E

Fl

NrPós belrí eí llihült,Vódjii(a tagyokló]ós

csak a talaj lriszí Hdásalror öntlilzú k,a vegetációs idóúalrbani§ nórskclicn,té lenmé eí Lkábbaí,Naponla cllcnóizük,llvagtó a tél elejéi8háIofu né g,hdente

Dvasval ú lte§ú kát teitó ó é veDlé nla koiitó ós i gyókór fcjletl*géló]fuAqóen.Jar vi}elvezetó kcp.sógú lllaikocirkclhavná]jünk,Ano§ fuegielení eta tú levelek.6í pjük visMaa iú lnótt hajLí sokrt,Aüsebb hajiásotoi lévógycíryí knakvágjük te u e§,hamadú tlé l,Mildc.násod]k ónren vágjuk b u ngaicsú §át,Nyárvé gónvag/ a tél elejé niávoú _elk el ú órc8 ülcvclckclós a 7§úlo]t ágakat.Tél€

'La$uLa lfus fuaglalllegy é jszah]ii

át vizb€, é s csat u okat vesii]rel, rnelyetlcsüllrldnckUiánahagyjuk fasnak kjtéve.A fajllikat tó vógón vag/ kora tava§zál olisuk,

y ,

^zürdcifLnyóJ Icrmi\zclbcnr bUniin\Il'h.

öhU, hd\on]ódn fii]ó,]iI,vLVi lEsáEaktalellaposodó csú csa alatt.A nú ltbannen1 ál]ral-mazták oLyan szivesenbonsainak minta japánselyerl.íenyó(P pa ií rfu.88-89, o,),taiánt'iatalkorikrrp alakja miatt, Aznngol tencsztőkaz uLóbbié vckbcn fedcztékfe], nogyú crdei,fenyőből. különösen a Löpe fajtá-kbó, tinom,

Az cldcilcnyóa hokidachikivé te]é Yel

alka]nas, bár ]egmulatósabbbunjin stí usban,valamennyi

töpc fajlákat

g p , y

,'\hJzJiahan,JJr nban djap,ufen)d ncgal\-ri\o\anv. küv(\ la]aiokons Tú Lókln($igónck ós la]seié nek kószónheló,hos/ gyakanhasnálják a lág/abb megiclc ósű jápá selyen-funyő (P pa i]bra, 88-39,a-) alanyáUl,Abon-sainevelóknas/on kcdvclika fenyőlé lé ket,kóálük i§ t.lán lcgnépszerú bba japánlciyőósa

japánsclpDJenyó,Ajapánt'enyiit $/akranú hctik parkokbaé skertekhc,ahol a hatásos iát

ug/anú g/ lnel§zik, minte8y bonsait,

Abunjin§tilu§ hangsú lyozzaaz es/ene enké rget,de mildcnnás slilu§

ERDEI EN-aó

A nj|ill uktlzijuú ltldlklzab claPanjaileszik a Iú lkifálóbún i ak d yagá.

kitű őú nilli| hozzá,a hokidáchi slilu§t

fajtákat

Abuijiistí lüsban lcvcltfa

X*- falósáqa nékL.9hamalh

A tös tMdntes í ópí l.snlulhoz. Ré kgeynl0ú ló,üdh*tálgás ííftqbúrí ldü

óqokat4 a tö, í elnőBzé t,

lú kwhkhozájáfulnaka í h

A ]nahkílous íl^ a móz|.b é í e t é tkhi a liinb. , é sfelhí viaú lpllnel ú ké lerröú nah f.Lvíné ft.

MázatlaD.ú Iiis$bnmatú l

EEl

Nnví l,üsI(I|-MüTAToN.pos hclycn taltsuk, vé djilka ia§ottó,Allorónlözük, ha már kczdkivándnia ialaj, ba jó ví zelv*ctósÚ.lchcihósé resen,Tóen na§on tLán tel l öntömi,'lilva§ztó a télelejé ig háromné8yhetentc

szütség M.rinlkó,ö óvcnieú ltesú kt,a la d9 elsó lelóbcn. Jó ví 7.fuczenjképességúiálajkev é tethasnáljuntAh.gy negjelenncka tú levelet,§ pjúkviwa lú lnóthajlásokat.

^n{jvekedé siidóvatban

lálolitsúkel iz d8s7cs hosvú lriss bajlásl,A knebb hajlí skoólóvó gycltyákat egyhü-nad_felehogvú ságbanvágjut visva,Nyálvégénvag/ a tél clejé nlávoll§ukd ú ö cglú ]cveleketé s a zsú Ioltágakit,Télenázla$uk a frks magratat egy é j9al,árivrbe, Utána ha8yjuk flgynakkné ve.Á tdjtí kaitélv4]é lva§/ kora laldszalo]t§uk.

6E

BoNsAINEvELÉ sRÉAiXALMA§i]A.loK

Prunusí Tlllfi}Kí naisjrlaaburck l


45/107

} j

^kilcLildtPzn,Jcsalad tagiainak lobbsegr

-t'l,Japjnbul(sa TavolKeerrdl vdmaziLde soklkmegé lu ószali fótekeméí §é kelté góviterületein is, Jó né hánFkzamatosgyilmó§ö é rlel(sznva, kajszi,őszibarack,cscrcMnye,meggy),virágukazonba nesgcelurad a dí Mlajoktinlaszliku§viágponpá_jáió,

A]'apánok óvszázadok óta termesztika kinais árgab ara.kolcsodá ]ato§ illaio§Yirágá_é rt, amely té l vé gé nbeborí tjaa csupa§z ágakat.NFgatonis elóí brdné nány fajtája, dcEuIópában §zé p í ehé rvnágával jó helyertesí theti

AP/llraJ_ok bármelyikstí lusrakiala}í thatók,a ]rokidachité §a chokiant kivéí e,Mildcn

fiNAISÁRGABAiACK

l


46/107

^dlM*Clrüy|kJ kgvchhdlsztJk kozef1 idí toznaLamikurflb(l\dgl/ ln^a\zlnü

virágiblhőbeborülnak, sajnosa csodálrtos]átvány c§ak né hánytavaszi nnpiglart, é s az é vtóbbi ló§,é bena löbb száz hibridnem soté rdckcssógcltüd kí nálni,ami elc§ábí taná a bon-sainevelókel, Né hányrajcllcMdu$/an a §é pószj lombszí nezódé s,é spó]dá l a P \em|ata'Kanzan' olyan tanta§zlilus virágotatlroz,hog/móg duú aágrendszere é s]evé]Zelec[cné rcismcgóri Dcvclni,E$inásik kivé tela ligancse_reszDyo(" ., órLr.lld 'Aulumnalis'),Vesszóe]egánsak, alró lcvclció§szc] §zópen szí ne7ód_neLé s é len,faBmcntcs idóvakokbaniehé íva§ halványróz§aszí nű\,irágcsopoíokjel€lct ncg a c§npa§z ágakon.

Adiszcseresrnyé heza noHdachinkiülminden§flls é sva]amcnnyií néletó nlik,

Par6 sefu&ta'Kiku_shidaftsakür'JAPÁDÍ SZCSERESZN1TEz a lé gbujtásalvalol í tottlialalfacsupán l0 cm mag6, dc a haí teng.isliluútialakití s nuntjd,miryenhalásos boí saijá neveüetij

AgLxnjlJlmJ tcgú kjbbJz dshaZjjrbdn.-a1 A7siáhánt\ n medllerAnle.iileirkenuralkodó melegel|edveLi,A né né kelté gnajh-ton csak ritkfuhoz termé sl,e§elleg a hilónösen tbrró nyarakon. Keí ek,ehető iermé §esárga, majd vórös, bóIMcrúhójjJt,zanatBg/ú mijlc\hú ssdós t'ekere nagolúal, Ê a s2é -lcs lcvclűlombhxllalóiát virágí é rts tennes,-lik,ane]y leg§/akabbané gőskarlátvdrös,de lé teznekfehé tróZsaszí núé ssárga virágútajták ]s.

Agránátalnát bárnilycnslílusúraneveheljük.kvévea hokidachié sa chokkan§ti]ust.

ö,r

1

s }m], yaljJd$,'2l

Amé reteka kicsilóaz extrana$/ig ter]'ednek,E\tra kismé rctű bonsainaka 1öpc

Anoyogistnusú ,nulatósla 30 é ves és 53cD nagas,

Aú fu nyélelő|ln 4, é lénkzótl]údekad.k s láfuárylryú ilunak

*

"§rs-vaiMí nű

afóp

tsNjafun Tlk]naneedéhfelé kfubls é s hé' ahlaz,hoj

tsE

ND\TLÉ SIú TmnATóNapos he\re állítsuk,lú ljüká lag}okó, A lrioYíltvjrógok, erds esózésben1ö*Jenemelq*éri lyenkor hchcz7ünkföóú k vódóaF.t,A vegetációs idószakbú n.ponlaó lózük.de ne kelú üónví Z6ePpr viú gokra,neri áí ia vircnlflelc}nek,Té lenrillábbrnónlózzút,dc nc hag/jük ki9áIadni a iáláját.A virá8zás vóEótókósd nyárigké lhetente

Eventeülle$üt í t, Tvasszal,rú g}lattmálclól vagy kéeí r§szel vé 8ezüta mfuelekt,Nomá] 1ahjkeveÉ ketha9náljnnLvnágzís uláivágiuk vhMa, Nyárci 6í pjú kha növenvó hajlálok§ú § l, An,gFbbáeakatté lennelsMütneg, ahol Müksóg§szeMésselszaporíisun korá tavasM.l,

E

NEYELESI UTMUTATOo Napos h€}Te álülsuk, vé djük Mah§ony hó-

móEé klcttóés a lag/októ, nerl nen teljescnlóálló,Avegetációs idószalórn Mponia.jniózú k;a ürágzí suLán bósé gesen,ho§ elóscgí tsükatenné siljlódé sé lTé lenis 1aí sukncdlscn.Avcgetációs idószalr kezdelúLó. virligzásclc] ójg b ctcnlc i ápol datoak,Tizévestoráig tóóvcntcú llcsükái, ké sóbgüt§g Merinl,nindigkoíaala$za| Nomáltala]kevelé lcthdzní ljunlA növckedáii id(í §zá}barhá,on négy lqeleslorukban ví §uk vis@Mú jhajbsrJt LúLleVé lre,A iinidebb, lclofkiicltNúsú ajtásoklrne ú els9ütú cg, mcrlú okhozák a üí ágokal,A réleg€eLL ú agokat iavdszalvc$ú kel.

^zöddügványoz'is ideiea nyár tózcpc,

tr

tsFl

N

E

BoNsAlNEvELÉ sRFALK{L]\[ASFÁloK

Pvracanthara,,ri" QUerCUSfObüI r,.,a,1o, rolp,


47/107

Nf,vELEsIoE

EE

'IöjB .apfónyrcvag], í óálnyrkbal,clyú zük.védjúk fagÁó é s a fagyos gelektó,Áv€etációs idlrs2akbúnaponla öntözüLde larisükmindig nedR§ena ialaját,KoFlaBszló]a virágzfui8 hctcntc,a tcrmó_rck kifejlód&é tőla dv derckáig té thetenle

ké lóenté ntültesük ál. tor. tavaszal,Nomál talajkev*é tet haMnáljunLA iamvv+énvágjuk visvae ú j bájlásokattél cvóic, Az ]dó$hbfalóylkclkolatava9_val va8y a nyár vó8ónnetsvük ncg, Avcgclációs idóvatban távolibut el . nagyobblevel€el. A dlótozá§t 6at óvatman vé gezzük, mefta idósebb ágat nason töé kenyekAmagokal tavasvalvagyósvel vesú *€A2é szatnak nc8fclclódu8ványokalbár-nitor Medheljük,Abujtásl vagy a lé gbujtásllavasztó n}ár elejé igvég*Zú k,

^ll]7lnvi\lAlrló.nkanta nÉ \él lí ju§rs

é gővöós, narancs§zí núYagy sárga termé §é ró.Nagytömegú apró.fehé rvnágai é söökzó d.ho§§zú ká§ levelei t€zik kjválóbonsai alapanyaggá ozra né lMelűkeí icserjé i,A lűzlövisnagyonjó a kezd6 nevelőtnek,meí termé §ze-tes c§erje fonnája kónnyenalakí üatóeg}töz§űlá§kává. Leggyakabbaoa ke§kenyLeYeiű tú z-töqist (P anqasí ,í olia)é s lkózőn§é ge§ tí ztóYht(P coc.inea),lal^ninl cz.kí ajtáitós hibridjcithaynálják, Etékestöpe fajta a P . 'Tcton'sárgásnaian§ termé #velé §é lé nkzödleve]éve],

A tűztövhhcz a kóvclkcző§tí ]usokillcnckalcgjobban:noyogisha* , hán,kengai, kengái,sekijoju, ishil§uki,§okan é skadu§hiAzexlra nas/on kivülvalanennl

Ahan_kengai slí lübannevelllaí yobdvB6 25 cn mg6,

^kocsan}o§tnls/ ú vbzazadokigelé lhct,i'l. í Pmch kiikmeoen Jkar a 800 i\(t i§

Ahogya fa tregvikiOrzsefanlaszliku§tömé -rctűIc va§tagodik meg,nché zágai é skoronájaóiásira kisré lesed]k,A bonsáinaiis eztá szerkezetet kellmutarnia, Akarejos leYclckfokozato§an változtatják sí nüket,a tavaszi trisszödrő] a nyári §öé lzödön á1 az ó9i mélyJrJnyns broüig, Di§zltóLlikCh.Zje egreresmJkkttm;sci§_hozzJjarul, Ez a Vales lelelűtdF ropaban. F§zak AJLitábané jDelíyagatAzsiában tbrdu]el6 vadon,

Akocsányo§ tögyetncvclhetjük moyogi,shake, nokdacii.sok . kadüshi, ikadabukié snetsumnari§tí Lusban,valaminta közepcstóaZ extra nagyi8tcrjodó né retekbe.,

KOCSANYOSTOLCY

nó8 6ak dl é vealak§ál(

ba$oi a lenw§elbenliw,

NE\DLÉ SIÚTMUTATÓEtr Napo\

hel}í < LLlsUk, vcd]ú ka tJ§/Ulló,Aveleliciorid,nzdkbdnaponla nnlUzüLTclcn§k rirlahhan,L]eldnsulnindigncdvesen a lalaját. RcndszeEsenpem€czükliszlhamai€en, ned a tógy nas/onfogókonyeIe a belegé grcNyarcnc§ ó\V


48/107

Arndodcndnnoklald d kts\zinpUDpásabbf1uagos csrrirk, Naryromegü, elen-k üí a-gaikatkora lávasgal hozzák,LeglöbbiükJapfubó származikahol már az ] 600 as é vckóta szaporitjáké snemesí lik őket.A§ok 9á2t]ajt é s a tóbb ezer fajtát általábaD ijrökzödrododondrolokaé sazáleáka o§z{já (ez utób-biak lehetnek lon1bhulalókvagyöökódek),de botanikaitagvalamennyiena Rhododadfunnemzetségbe tartoznak Amá§k né pszerj,bonsainakalkalnas§oport a Kurumcdálcákc§oportja, melyek lóeg a n, /ousianun hjbőlszármmak,VJamcmlbonsai közül á legné p-s,cnjbbcka satslki uálcák, AjapánLeí ne§Z-tók közül sokan nem is tbglalkomakmá§§al.A satsuki azáleák az általáno§tóIelté róení yár

Ahokidachitkivóvevalancnnyistí lusé s^zös9cs mé rct mogfelcl,bfu a kisebb bonsáioknoz

álkalnasnbbak az apí óvnágú é s evelúfajlik,Tündókl6 ró,Jaszí nú nrágokAsnnPonPfufihilak§űrűnbebdíljú ku ó8ulu1,elí ebe

KURUMEAZALEA^

kadushisti]üsb nev€t famuialja, menlyilátván},1 nyjjlez ü aálea, A 6odálalosboNai

aig a yabadbannót, '|l

heid cwí pbejheí té]|d ú ion-hMriröő hljtósai helszé §elé : dró|az^ul alaulallú komúfu.

Konpak(üzat,4 nna,

harry tomlinson - bonsai

Documents