EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001

„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”

HANGULATI ZAVAROK SZŰRÉSÉNEK

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA

A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa

egységében történő kezeléséről c. irányelv alapján

A SZÜLÉST KÖVETŐ IDŐSZAK PSZICHÉS VÁLTOZÁSAIRÓL, A

VÉDŐNŐK SZEREPÉRŐL, LEHETŐSÉGEIRŐL,

KOMPETENCIÁJÁRÓL A SZÜLÉS KÖRÜLI

HANGULATZAVAROK FELISMERÉSÉBEN

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER ÉS

SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ALPROJEKT

A/II. Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban

(családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig) munkacsoport

Eredménytermék készítésének dátuma:

2018. 06. 30.

2

Készítette az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001

„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt

„Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt”

A/II. – Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6

éves koráig) munkacsoportja.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

Eredménytermék készítője:

Név Munkakör

Balatoni Ágnes Senior szakmai szakértő

Csordás Ágnes Katalin Senior szakmai szakértő

Hegedűs Katalin Szakmai szakértő

Maradáné Veréb Vanda Szakmai irányító

Rusznyák-Pethő Anikó Szakmai szakértő

Eredménytermék szakmai lektora:

Név Munkakör

Dr. Baji Ildikó Pszichiáter, gyermek-és

ifjúságpszichiáter szakorvos

Előterjesztő: Aláírás

Munkacsoport-vezető neve: Árváné Egri Csilla ...........................................

Jóváhagyó: Aláírás

Alprojektvezető neve: Dr. Csépe Andrea ...........................................

Szakmai vezető: Dr. Oroszi Beatrix ...........................................

Konzorcium vezető: Országos Közegészségügyi Intézet

(Konzorciumi tag: Semmelweis Egyetem, Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Nemzeti

Egészségügyi Alap Kezelő)

3

1. Vezetői összefoglaló

Jelen módszertani ajánlás az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017-ben

kiadott, „A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében

történő kezeléséről” c. szakmai irányelvben (továbbiakban: Irányelv) megfogalmazott

védőnői feladatok megvalósulásához kíván segítséget nyújtani a védőnők számára.

A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi

szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi

környezetben.

Ajánlásunkban az Irányelv azon pontjai/ajánlásai kerülnek kiemelésre, amelyek a védőnői

kompetencia alapján proaktívan alkalmazhatók a pre-, peri- és posztnatális gondozás

során.

„A szülést követő időszak pszichés változásairól, a védőnők szerepéről,

lehetőségeiről, kompetenciájáról a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében”

megnevezésű lejárt protokoll megújítása is szükségessé vált. A protokoll irányelvként történő

újratervezése az OKI a HU12-0001-PP3-2016 Norvég Alap támogatásával a Módszertani,

strukturális és kapacitásfejlesztés a lakosság mentális egészségfejlesztésére irányuló

beavatkozások támogatása c. projekt szakmai szakértői által elkészített Irányelvvel

megtörtént.

A módszertani ajánlás az Országos Közegészségügyi Intézeten (továbbiakban: OKI)

belül 2017-ben elindult EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer

szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű komplex népegészségügyi projekten belül a,

„Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt A/II. –

Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves

koráig) munkacsoport szakmai szakértői készítették. Az egészségügyi szakmai irányelvben

megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legmagasabb szintű tudományos

eredmények, a klinikai tapasztalatok, az ellátottak szempontjai, valamint a magyar

egészségügyi ellátórendszer sajátságainak együttes figyelembevételével kerültek kialakításra.

Az elkészített gyakorlati–módszertani útmutató tartalmazza a hangulati zavarok

szűrésének módszertanát a várandósság alatt, ismeretet nyújt a szülést követő időszak

4

pszichés változásairól, a védőnők szerepéről, lehetőségeiről, kompetenciájáról a szülés körüli

hangulatzavarok felismerésében, ellátásában, gondozásában.

A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi–gazdasági

fejlettsége alapján elvárható szinttől. A daganatos és szív- és érrendszeri betegségek mellett

a mentális megbetegedések előfordulása is nagyarányú, mely tényezők összességében nagy

betegségterhet jelentenek az ország számára.

A projekt részcélja, hogy kerüljön kidolgozásra egy olyan eszközrendszer és ellátás-fejlesztési

lehetőség, amely lehetővé teszi a mentális problémák megelőzését, azok időbeli kiszűrését,

kezelését.

Reméljük, hasznosnak találja a munkacsoport által összeállított Módszertani ajánlást, és

megfelelően tudja majd alkalmazni a mindennapi munkája során!

5

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 3

2. Bevezetés ............................................................................................................................................. 7

2.1. Problémafelvetés.......................................................................................................................... 7

2.2. Ajánlások besorolása .................................................................................................................... 8

2.3. Fogalmak ...................................................................................................................................... 9

2.4. Rövidítések ................................................................................................................................. 14

3. A védőnők szerepe a prenatális időszakban ..................................................................................... 15

4. A védőnők szerepe a várandósgondozás során és a perinatális időszakban .................................... 17

4.1. A kockázati tényezők felmérése a várandósság alatt ................................................................. 18

4.2. A várandósság alatti szorongás .................................................................................................. 21

4.2.1. A várandósság alatti szorongás fogalma ........................................................................... 21

4.2.2. A várandósság alatti szorongás előfordulása .................................................................... 21

4.2.3. A várandósság alatti szorongás tünetei ............................................................................ 22

4.2.4. A várandósság alatti szorongás következményei .............................................................. 22

4.3. A várandósság alatti depresszió ................................................................................................. 23

4.3.1. A várandósság alatti depresszió fogalma .......................................................................... 23

4.3.2. A várandósság alatti depresszió előfordulása ................................................................... 23

4.3.3. A várandósság alatti depresszió tünetei........................................................................ 24

4.3.4. A várandósság alatti depresszió következményei ......................................................... 24

5. A védőnők szerepe a posztnatális időszakban .................................................................................. 25

5.1 A szülést követő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) ........................................................... 26

5.1.1. A szülést követő PTSD fogalma ......................................................................................... 26

5.1.2. A szülést követő PTSD előfordulása .............................................................................. 26

5.1.3. A szülést követő PTSD tünetei ....................................................................................... 27

5.1.4. A szülést követő PTSD következményei ........................................................................ 27

5.1.5. A szülést követően kialakuló PTSD rizikótényezői: ........................................................... 28

5.2. A posztpartum depresszió (PPD) ................................................................................................ 28

5.2.1. A posztpartum depresszió (PPD) fogalma ......................................................................... 28

5.2.2. A posztpartum depresszió (PPD) előfordulása .................................................................. 28

5.2.3. A posztpartum depresszió (PPD) tünetei ...................................................................... 28

5.2.4. A posztpartum depresszió (PPD) következményei ........................................................ 29

5.3. A posztpartum pszichózis ........................................................................................................... 31

5.3.1. A posztpartum pszichózis fogalma ................................................................................ 31

6

5.3.2. A posztpartum pszichózis előfordulása ......................................................................... 31

5.3.4. A posztpartum pszichózis tünetei ................................................................................. 31

5.3.5. A posztpartum pszichózis következményei ................................................................... 31

5.4. Teendők agresszív, pszichotikus viselkedés esetén ................................................................... 34

5.5. Segítségnyújtás veszélyeztető állapot esetén ...................................................................... 34

6. Teendők önsértés, öngyilkosság esetén ............................................................................................ 35

6.1. Preszuicidális (öngyilkosságot megelőző) szindróma ................................................................. 35

7. Biztonsági terv készítése ................................................................................................................... 36

8. Szakmák közötti együttműködés ....................................................................................................... 36

9. Információnyújtás a kezelésről .......................................................................................................... 37

9.1. Kórházi felvétel ........................................................................................................................... 38

9.2. Az ellátásba való felvétel ............................................................................................................ 39

9.3. A kezelési terv, a szakemberek szerepe ..................................................................................... 39

10. A pszichiátriai gyógyszeres kezelés alatt álló anya és az újszülött .................................................. 40

11. Gyógyszerszedés és szoptatás mentális zavar esetén ..................................................................... 40

12. Az apák és a depresszió ................................................................................................................... 41

13. Önsegítő program a szorongás csökkentésére ............................................................................... 42

14. SOS segítség ..................................................................................................................................... 43

15. Összefoglaló ..................................................................................................................................... 43

16. Felhasznált Irodalom ....................................................................................................................... 45

17. Mellékletek ...................................................................................................................................... 46

7

2. Bevezetés

A módszertani ajánlás a védőnők részére útmutatóként szolgál, tájékoztatja őket a pre-,

peri- és posztnatális időszakot érintő mentális zavarokkal kapcsolatos ismeretekről, a

megelőzés, valamint az időben történő felismerés fontosságáról, az ehhez szükséges

módszerekről és eszközökről, az anya számára megfelelő ellátás biztosításával elősegítve a

biztonságos kötődés kialakulását, a gyermek egészséges mentális és testi fejlődését, a

családtámogató, megtartó szerepét.

Az Irányelv célzottan hangsúlyozza a különböző szakterületen dolgozók teamben való

munkájának fontosságát úgy, mint háziorvos, szülész, belgyógyász, pszichiáter, pszichológus,

védőnő, családsegítő, gyerekjólét, gyámügy, szociális munkás, amely eddig csak kivételes

helyzetben valósult meg.

A szakemberek két ellátási szinten végzik tevékenységüket:

1) Alapellátásban: háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő.

2) Járó- és fekvőbeteg ellátásban: szülészet–nőgyógyászat, pszichiátriai osztály, pszichiátriai

rehabilitációs osztály, pszichiátriai gondozó.

2.1. Problémafelvetés

A fel nem ismert vagy szövődményeket okozó anyai hangulatzavar kihathat az egész család

életére, a személyközi kapcsolatokra, sőt a gyermek későbbi mentális fejlődésére,

magatartására is.

A megfelelő kezelés elmaradása károsan befolyásolja az anya lelki egészségét. Az anya

kezelésnek elmaradása esetén az újszülött, majd pedig a gyermek életének egyik

legfogékonyabb periódusát egy depresszióban szenvedő anya mellett tölti el. Az újszülött,

majd a kisgyermek kapcsolatait, kötődési mintázatait, bizalmát, megküzdési módjainak

gyökereit, belső életre szóló programját tanulja az anyával lévő kontaktusban. Ezért a korai

anya–gyermek interakciók jelentősége mára vitathatatlan ténnyé vált. A szülés utáni

mentális zavarok megjelenése ezt az optimális kapcsolatot zavarja meg.1,2

1 Balatoni Á., Hamar O. (2004) Gyermekágyi depresszió. Védőnő 13: 32-34.

2 Champagne et al. Cur Opin Neurobiol 2005;15(6):704-09. Ansorge et al. Neurodevelopmental origins of depressive

disorders. Curr Opin Pharmacol 2007, 7:8–17. Kaufman et al. Biol Psychiatry 2006;59(8):673-80.

8

Kevés szülész–nőgyógyász készíti el a rizikóbesorolást a várandósság tényének

megállapításakor, így az nem áll rendelkezésre az alapellátásban dolgozó,

várandósgondozásban közreműködő szakembereknek, háziorvosnak, védőnőnek.

A családdá válásra felkészítő képzéseknek egyelőre még nem képezi szerves részét a

várandósság alatt megjelenő szorongás, depresszió és szülés körüli mentális zavarok

bemutatása.

Gyakran már a diagnózis felállítása is nehézségekbe ütközik, mivel a nők saját anyai

kompetenciáival kapcsolatos érzését nem csak a saját tapasztalatai, hanem a média is

jelentősen meghatározza. A médiában általában az anyaság idilli oldala kerül bemutatásra,

amit a valóságban nehéz vagy lehetetlen megteremteni – ha a nőnek nem sikerül megfelelni

az elvárásoknak, stigmatizációként élheti meg.

A várandós fantáziái, félelmei illetve a szűkebb és tágabb környezet elvárásai az anyasággal kapcsolatban („nem leszek képes megfelelően a gyermekemről gondoskodni”, „nem leszek elég jó anya”) megakadályozhatják a szakmai segítség kérését is.

2.2. Ajánlások besorolása

„Ajánlás31 (K)”, „Ajánlás5 (E)”3

Az irányelv ajánlásait3 számozással együtt emeltük át a beazonosíthatóság érdekében jelen

ajánlásba. Az ajánlások után zárójelben lévő betűk a NICE Antenatal and postnatal mental

health: clinical management and service guidance 2014 CG1924 (továbbiakban: NICE

Guidance) rangsorolási rendszerét mutatja. A szövegben használt betűk jelzik az ajánlások

bizonyosságát, az ajánlások erősségét.

Ajánlások, melyeket használni kell/nem szabad –” kötelező” ajánlás (K)3

„Amennyiben jogi kötelezettség miatt kell alkalmazni egy ajánlást, ott a „kell” illetve

„nem szabad” szót használjuk. A súlyos következményekkel járó, illetve halálos

kimenetelű beavatkozásoknál is ezt használjuk”

3 A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében történő kezeléséről c. irányelv

alapján. http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2485/fajlok/EEMI_szakmai_iranyelve_a_pre_peri.pdf Letöltés: 2018.04.10 4 NICE Antenatal and postnatal mental health: clinical management and service guidance

2014 CG192 https://www.nice.org.uk/guidance/cg192 Letöltés: 2018. 05.15.

9

Ajánlások, melyek (nem) ajánlatosak – „erős” ajánlások (E)3

„Ajánlatos” illetve „javasolt” szavakat használjuk, amennyiben biztosak vagyunk

benne, hogy az ajánlás a páciensek nagy részének több jót okoz, mint kárt és emellett

költséghatékonyak is. „Nem ajánlatos, nem javasolt” szavakat használjuk,

amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy a kliensnek nem válik előnyére valamilyen

beavatkozás.

Ajánlások, melyek használhatók – „gyenge” ajánlás (M – mérsékelt/gyenge)3

A „megfontolandó” és „lehet” szavakat használjuk, amennyiben biztosak vagyunk

benne, hogy az ajánlás a páciensek nagy részének több jót okoz, mint kárt és emellett

költséghatékonyak is, ugyanakkor más lehetőségek is hasonlóan költséghatékonyak.

Hogy melyik ajánlást követjük, az főleg a páciens egyéni értékein és preferenciáin

múlik (nem úgy, mint az erős ajánlások), ezért a szakembereknek időt kell szánniuk,

hogy a különböző opciókat átbeszéljék a beteggel.

2.3. Fogalmak

Alacsony intenzitású intervenció:5 Facilitátor (és nem terapeuta) által vezetett pszichológiai

vagy pszichoszociális foglalkozás, mely önsegítő technikákra épít.

Alacsony rizikójú várandósság:6 A várandós családi, egyéni, fertilitási és – nem első

várandósság esetén – előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező,

amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan

befolyásolhatja. Ide sorolható minden olyan először szülő nő, akinél nincs kimutatható

várandóssági rizikó, mivel ez a csoport szülészeti szempontból nem besorolható.

Anorexia nervosa:7 Az evészavar egy formája, a beteg éhezéssel próbál minél nagyobb

mértékű testsúlycsökkenést elérni.

Bipoláris zavar:40 Kétpólusú hangulati betegséget jelent. Az egyén életében lehangolt

(depressziós) és felhangolt (hipomániás, azaz enyhén mániás, vagy akár súlyosan mániás)

5 http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2012/05/generalizltszorongs_okt20.pdf Letöltés: 2018.04.15

6 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról. https://docplayer.hu/1478810-26-2014-iv-8-emmi-rendelet-a-

varandosgondozasrol.html Letöltés:2018.05.09 7 American Psychiatric Association (APA). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders-

Fifth Edition (DSM-5) Washington, DC, USA, 2013

10

epizódok követik egymást. Gyakran évekig csak depressziós időszakok jelentkeznek, míg

egyszer megjelenik egy felhangolt, mániás periódus.

Bulimia nervosa:7 Az evészavar egy formája, jellemzője, hogy a betegnél rendszeres falási

rohamok jelentkeznek, majd a bevitt nagy mennyiségű ételt önhánytatással, hashajtók, és

vízhajtók használatával próbálja kiüríteni.

Edinburgh Posztnatális (szülést követő) Depresszió Skála, EPSD:8 Edinburgh Postnatal

Depression Scale (EPDS) Cox és munkatársai által kifejlesztett kérdőív, amely a

hangulatzavarban szenvedő nők szűrésére szolgál (Cox, 1987/a).

Generalizált szorongásos zavar (GAD):9 gyakran találkozunk az alapellátásban. Jellegzetes

tünete a nagyfokú, tartós szorongás és aggodalom bizonyos események vagy cselekedetek

miatt. A beteg nehezen képes úrrá lenni szorongása felett, ami gyakran testi panaszokban

(fáradtságérzés, izomfeszülés, nyugtalanság, szomatikus tünetek) is megnyilvánul.

Gondozási terv:10 Célja, a gondozási szükséglet (diagnózis) ismeretében meghatározni a

várandós szükségleteinek kielégítésére irányuló célokat és azok eléréséhez szükséges

teendőket. A várandós ellátása során a rövid távú gondozási tervnek kiemelt jelentősége van

(trimeszterenként). A hosszú távú cél a szülésre, a gyermekgondozásra való felkészítés,

amely befolyásolja a várandós anya, a magzat és a születendő gyermek egészségét.

A gondozási terv kiterjed:

- a várandósság szakaszaira,

- a várandósság alatt jelentkező testi–lelki változásokra,

- a trimeszterenként elvégzendő vizsgálatokra,

- a fiziológiás és kóros tünetek észlelésére a várandósság idején.

Hallucináció:11 Más néven érzékcsalódás, olyan hamis érzékelés, amely azonosítható külső

inger nélkül jön létre. Az érzékelés minden fajtáját érintheti: vannak hallási, látási, ízlelési,

szaglási és tapintási hallucinációk. Az elmebetegségek egyik legkomolyabb, és egészségesek

számára nehezen érthető tünete, pszichotikus állapotban jelentkezik.

8 EPDS https://www.beyondblue.org.au/docs/default-source/8.-perinatal-documents/bw0124-edinburgh-postnatal-

depression-scale-(epds)-and-scoring-sheet-for-health-professionals.pdf?sfvrsn=598ba9e9_2 Letöltés:2018.05.04 9 Tyrer P, Baldwin DS (2006) Általános szorongásos rendellenesség. Lancet 368: 2156-2166

10 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a védőnő feladatairól a várandós gondozásban.

https://www.doki.net/tarsasag/novedelem/upload/novedelem/document/vedonoi_ellatas_varandos_gondozas.pdf?web_id= Letöltés:2018.05.04 11

Szakács K. (2007) Lehangoltság és depresszió a terhességben és szülés után. Háziorvos Továbbképző Szemle 11:919-923

11

Inkoherens gondolkodás:12 Összefüggéstelen a gondolkodás, olykor bizarr téveszmék sora

mutatkozik.

Jelzőrendszer:13 Az egyének, családok szociális helyzetéről, problémáiról szóló folyamatos

információáramlás, segítségnyújtás érdekében szervezetek, intézmények, magánszemélyek

között fenntartott kapcsolat.

A Gyvt. 39. § (3) bekezdése alapján a gyermekvédelmi jelzőrendszer megszervezése, működtetése,

koordinálása a gyermekjóléti szolgálat feladata. Ennek megfelelően figyelemmel kíséri az illetékességi

körébe tartozó településen élő gyermekek szociális és családi helyzetét, szociális ellátások iránti

esetleges igényeit, kiépíti és működteti a jelzőrendszert, amely lehetővé teszi a gyermekek

veszélyeztetésének felismerését, a jelzőrendszer tagjaitól érkező jelzéseket fogadja és a

veszélyeztetés gyanújának megalapozottsága esetén, a gyermek és a család szükségleteihez igazodó

intézkedéseket tesz.

Magas rizikójú várandósság:14 Ez esetben a várandósság kimenetelét jelző legfontosabb

szülészeti indikátorok értékei (perinatális halálozás, koraszülés, fejlődési rendellenességek

előfordulása) az átlagpopuláció azonos mérőszámainál várhatóan magasabbak. Besorolás

szakmai irányelv szerint.

Major depresszió:7 A hangulat zavara, mely egy legalább kéthetes időszakon keresztül

lehangoltsággal, a mindennapi tevékenységek iránti érdeklődés és örömkészség jelentős

csökkenésével jár. A tünetek jelentősen zavarják a beteg funkcionálását az élet számos

területén.

Mentális egészség:15,16 A WHO Zöld könyvében úgy definiálják, mint a jóllét állapotát,

amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet

stressz-helyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni a közösségének

életéhez. Ezt a meghatározást jól kiegészíti az Amerikai Egyesült Államokban használt

megközelítés, miszerint a mentális egészség „a mentális funkciók jó működésének állapota,

amely produktív tevékenységeket, az emberekkel való kapcsolatok kiteljesedését, a

12

http://szeszak.hu/Comment/Gondolatok/Szkizofrenia.htm Letöltés:2018.04.15. 13

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 14

Egészségügyi szakmai irányelv – A méhen belüli, élő terhesség megállapításáról és a terhesség rizikóbesorolásáról a várandós gondozásba vétele céljából. http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/1997/fajlok/Az_Emberi_Eroforrasok_Miniszteriumanak.pdf Letöltés: 2018.06.10 15

USDHHS (1999). U.S. Department of Health and Human Services. Mental Health: A Report of the Surgeon General– Executive Summary. Rockville, MD: U.S. 16

Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció http://mek.oszk.hu/08100/08128/08128.pdf Letöltés: 2018.06.14

12

változásokhoz való alkalmazkodást és a nehézségekkel való megküzdés képességét

eredményezi”.

Kényszerbetegség OCD:7,17 gyermek- és felnőttkorban egyaránt előforduló krónikus,

többnyire hullámzó lefolyást mutató neuropszichiátriai kórkép, melyre jellemző, hogy

kényszerűen visszatérő gondolatok és/vagy cselekvések sorától szenved a beteg.

Önsértés:18 A testi szövetek olyan direkt és szándékos károsítása, mely nem öngyilkossági

szándék következtében jön létre.

Pánik betegség:7 Legalább egy pánik roham, melyet intenzív félelem követ a következő

rohamtól, legalább egy hónapon keresztül.

Pánik roham:7 hirtelen, váratlanul kialakuló rosszullét, mely számos testi tünettel jár, mint

pl.: heves szívdobogás-, fulladásérzés, remegés, reszketés, halálfélelem, megőrüléstől való

félelem. A rosszullét 10 perc alatt eléri maximális intenzitását.

Perinatális:19 A szülés körüli időszak.

Posztnatális időszak:20 A szülést követő első év.

Posztpartum blue:21 A szülés után a nők jelentős részénél előforduló átmeneti állapot, amely

változó, nyomott hangulattal jellemezhető. A szülést követően maximum 10–14 napig tart.

Posztpartum depresszió:7 A szülést követő 1 éven belül kialakuló depresszió.

Posztpartum pszichózis:22 A szülést követően jelentkező, döntően produktív tünetekkel járó

pszichotikus állapot, amelyben a beteg elveszíti kapcsolatát a realitással. Lehet önálló

tünetcsoport, vagy más pszichiátriai zavar (szkizofrénia, bipoláris zavar) talaján jelentkező

állapot.

Prenatális:23 A szülés előtti időszak.

Prevalencia:24 egy jelenség (pl. betegség) összes létező esete egy meghatározott időpontban

a vizsgált populációban, függetlenül attól, hogy a jelenség mióta áll fenn.

17

Gádoros Júlia dr. Kényszerbetegség gyermek- és serdülőkorban Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és

Szakambulancia, http://vadaskert.hu/wp-content/uploads/2016/05/OCD_tajekoztato.pdf Letöltés: 2018.05.03 18

http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2015/10/aznpuszttviselkedskezelsnekirnyelvei.pdf Letöltés: 2018.04.11. 19

https://versysclinics.com/perinatalis-tanacsadas Letöltés: 2018.03.17. 20

phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/csatordaisarolta.d.pdf 21

http://genium-med.hu/my/downloads/szulesutanidep.pdf Letöltés: 2018.03.25. 22

https://www.pszichofeszek.hu/szulesutanizavarok.html Letöltés: 2018.04.19. 23

https://idegen-szavak.hu/prenat%C3%A1lis Letöltés:2018.04.08. 24

Digitális Tankönyvtár https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Megelozo_orvostan_es_nepegeszsegtan/ch03s03.html Letöltés: 2018.04.22

13

Pszichoedukáció:25 A páciensek és családtagjaik számára biztosított szakszerű, de közérthető

felvilágosítás és tudásátadás a betegségről és a kezelés lehetőségeiről, valamint azok

előnyeiről, illetve kockázati tényezőiről.

Pszichoterápia:26 A lelki problémák, vagy pszichés betegségek kezelésének tudományosan

megalapozott, szakszerű módja. Ennek eszköze a kommunikáció és az emberi (terápiás)

kapcsolat. A terapeuta és a kliens rendszeres kapcsolatában átélt élmények mentén a

páciensben megváltozik a viszonyulás a különböző dolgokhoz, jobban megért a saját

érzelmeit, átlátja kapcsolatrendszerét, fejlődnek stresszkezelési és problémákkal való

megküzdési stratégiái.27 A kezelés egyénileg, csoportosan, pár-család és/vagy terápiás rendszerben

zajlik. Napjainkban számtalan iskolája és irányzata van a pszichoterápiának. A terapeuta megfelelő

képzettséggel (klinikai szakpszichológus, vagy pszichoterapeuta), gyakorlattal rendelkezik.

Poszttraumás stressz zavar PTSD:7 Jellegzetes tünetegyüttessel járó betegség, mely extrém

stresszorral (baleset, természeti katasztrófa, háború, fizikai vagy szexuális bántalmazás) kapcsolatos

személyes élmény után fejlődhet ki. Tünetei a félelem, tehetetlenség érzés, a traumás események

újra élése, rémálmok.

Skizoaffektív zavar:28 A szkizofrénia és a hangulat zavarok tüneteinek kombinációja.

Szétesett viselkedés:28 A gondolkodás és a viselkedés mélységesen zavart. A külvilág

eseményei álomszerűvé válnak. Az egyén nem tud megfelelő mértékben különbséget tenni a

szubjektív érzések, gondolatok és az objektív valóság között. Ezért az erős érzések

eltorzíthatják a valóságészlelést.

Szorongásos zavarok:29 A spektrum leggyakoribb elemei a generalizált szorongás, a

pánikbetegség, a kevert szorongásos és depressziós zavar, a különböző fóbiák. A mentális

betegségek azon csoportja, melyek során a beteg aggodalmakat, félelmeket él át, a hozzájuk

kapcsolódó testi tünetekkel (például: heves szívdobogás, remegés, szapora légzés,

verejtékezés, kipirulás, szájszárazság érzés).

Szuicidium:7 Öngyilkosság. (halál gondolatával való gyakori fogalakozás, öngyilkossági

gondolat, öngyilkossági terv, öngyilkossági kísérlet)

25

http://onkopszichologia.hu/diplomamunkak/sallai-judit-a-pszichoedukacio-szerepe-a-gyogyitasban/ Letöltés:2018.04.26. 26

Füredi János - Szőnyi Gábor: A pszichoterápia tankönyve Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008. 27

Unoka Zs., Purebl Gy., Túry F., Bitter I.: A pszichoterápia alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2012. 28

http://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/fok_hun_szkizofrenia_2009.pdf Letöltés:2018.03.03 29

http://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/szorongasos_zavarok_na_2009.pdf Letöltés:2018.04.04

14

Szűrővizsgálat:30 A preklinikai (tüneteket és panaszt még nem okozó) kimutathatóság

szakaszában tünet- és panaszmentes személyeknek a rejtett betegség kimutatására alkalmas

módszerrel végzett vizsgálata31 gyorsan kivitelezhető tesztek, vizsgálatok és egyéb eljárások

alkalmazásával.

Téveszmék:32 Egyes pszichotikus betegségekre jellemző hamis tudattartalom, a valóság

súlyosan téves reprezentációja.

Traumás szülés:3 Minden olyan szülés, amely fizikailag és/vagy pszichésen traumatikus,

és/vagy az anya traumatikusnak élte meg, attól függetlenül, hogy a szülés rendben folyt le.

Védőnői gondozás:33 Azon tevékenységek összessége, amelyek segítik kialakítani és

fejleszteni az egyén, a család és a közösség ismereteit, képességeit és készségeit annak

érdekében, hogy egészségtudatosan, aktívan közreműködjenek az egészségük

megőrzésében, a betegségek megelőzésében, az egészségfejlesztésben. A védőnői gondozás

módszere a tanácsadás. Speciális formái a családlátogatás, a tanácsadóban végzett

tevékenység és a közösségi egészségfejlesztés. Kiegészítő eleme az egészségi állapot

felmérése, a kialakult anomáliák és betegségek szűrése.

Várandóssági rizikóbesorolás:14 Az a kockázatelemzési folyamat, amelynek során a szülész–

nőgyógyász szakorvos besorolja a várandósságot a magas vagy alacsony rizikócsoportok

valamelyikébe.

A védőnő az alapellátásban a rizikóbesorolástól függetlenül – de azt figyelembe véve –

gondozásba veszi és gondozza saját kompetenciájában a várandóst.

2.4. Rövidítések

BDI: Beck Depresszió Kérdőív

BNO: Betegségek Nemzetközi Osztályozása

DSM: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders

EPDS: Edinburgh Posztnatális (szülést követő) Depresszió Skála

GAD: Generalizált szorongásos zavar

OCD: Kényszerbetegség

30

https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Sz%C5%B1r%C5%91vizsg%C3%A1lat Letöltés:2018.03.17. 31

Népegészségügyi onkológiai szűrések – Minőségbiztosítási kézikönyv és módszertani útmutató (Szerk.: Dr. Döbrőssy L.), ÁNTSZ, 2005. 32

http://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2016/10/gytk_hun_pszichozis_2015.pdf Letöltés: 2018.04.07 33

A védőnő preventív alapfeladatai, kötelezettsége és felelőssége a megelőző ellátásban https://www.antsz.hu/data/cms26771/ Letöltés: 2018.04.25

15

PMD: Praemenstruális disztrófia

PMS: Praemenstruális szindróma

PPB: Posztpartum blue

PPD: Posztpartum depresszió

PPP: Posztpartum pszichózis

PTSD: Poszttraumás stressz zavar

3. A védőnők szerepe a prenatális időszakban

A várandósgondozás során a védőnők kerülnek legkorábban bizalmi kapcsolatba a

családdal. Szerencsés esetben a védőnő már akkor kapcsolatba kerülhet a fiatal párral,

amikor még csak tervezik a gyermekvállalást. Ez főleg a második gyermeküket váró párokra

igaz.

A korai kapcsolatteremtés lehetőséget ad az alapos anamnézis felvételére, a kockázati

tényezők felmérésére, a mentális problémákról való szakszerű tájékoztatásra és annak

hangsúlyozására, hogy a szakemberekkel való együttműködés lehet a kulcsa a szülést

megelőző és szülést követő mentális zavarok megelőzésének és kezelésének.

„Adekvát szűréssel, interjúkészítéssel, kérdőívhasználattal, a szorongásos állapotok és

hangulatzavarok időben felismerhetők, az édesanya segítségért, kezelésért tovább

irányítható. Felismerhetővé válik, hogy elég lesz-e egy feltáró, segítő beszélgetés a

védőnővel, vagy pszichológus, módszer specifikus terapeuta, esetleg pszichiáter bevonása

szükséges. Időben történő felismeréssel, minden szakaszban van lehetőség, mind a folyamat

visszafordítására, mind a teljes gyógyulásra - megakadályozva ezzel a hosszú távú

következményeket, személyes tragédiákat.”34

Területi védőnő feladata: A gyermeket tervező párok felkészítése (amennyiben védőnőhöz

fordulnak) a fogantatásra, családi szerepre.

Iskolát ellátó védőnő feladata: A premenstruációs szindróma, a szorongásos zavarnak,

depressziónak imponáló problémák és az evészavarok észlelése feltétlenül kerüljön

dokumentálásra. Az előbb felsorolt problémák – és természetesen minden egyéb, a szűrések

34

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szülést követő időszak pszichés változásai Védőnők szerepe, lehetősége, kompetenciája a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében Készítette: A Védőnői Szakmai Kollégium (2006) http://www.timmermann.hu/site/letoltesek/hangulatzavar_protokoll.pdf Letöltés:2018.04.25

16

kapcsán felmerült eltérések – lehetséges következményeire a diák és szülő figyelmét fel kell

hívni. Segítséget kell adni a szakellátás minél előbbi felkeresésére.

CSVSZ, Családvédelmi védőnő feladata: Prevenciós tevékenysége kiterjed a családtervezési

és ifjúsági tanácsadásra, az egészséges életvezetés, a felnőtté válás, a gyermekvállalás

témakörére (testi–lelki változások, rizikótényezők). Családvédelmi tevékenysége során a

válsághelyzetbe kerülő nők számára információ nyújtása a várandósság egészséges lelki

megélése érdekében.

Szülővé válásra felkészítő kurzusoknak fontos beépítendő része kell, hogy legyen a

premenstruációs szindróma (PMS), valamint a posztpartum blue, posztpartum depresszió (PPD), és a posztpartum pszichózis (PPPS) felismerését segítő komplex

edukációs program.

17

4. A védőnők szerepe a várandósgondozás során és a perinatális

időszakban

Az ellátottak egészségügyi tájékozottsága, szociokulturális körülményei, egyéni elvárásai

heterogének. A várandóst minden esetben iskolázottságának, szociális és kulturális

specialitásának megfelelően, jól érthetően tájékoztatni kell a védőnői gondozás céljáról és

gondozási folyamat lépéseiről a mentális betegségek kapcsán is.

A tájékoztatás szól:

a pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok előfordulásának lehetőségéről,

jelentőségéről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről és annak elérhetőségéről;

a várandósság során és szülést követően fellépő mentális problémák magzatra,

újszülöttre gyakorolt hatásáról;

a kezeletlen mentális problémák hosszú távú következményeiről;

a körzetben, területen lévő elérhető szülő csoportokról, önsegítő csoportokról;

az Edinburgh Posztnatális (szülést követő) Depresszió Skála - EPDS kérdőívről;

a rizikószűrés kérdőívről.

A gondozási tevékenységben hátráltató tényező az alacsony iskolai végzettség, a szociális

veszélyeztetettség, a nem tervezett várandósság, akinek a terhességmegszakítási kérelmét

elutasították, és a tartósan helyettesített védőnői körzet tárgyi feltételeinek hiánya,

melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Ajánlás31 (K)3

„A rövidebb és hatékonyabb kezelés érdekében célszerű a várandósgondozás, sőt, amennyiben

lehetséges már a családtervezés során kiszűrni a veszélyeztetett nőket. A szülésre és a szülői hivatásra

felkészítő kurzusoknak részévé kell tenni a posztpartum mentális problémákról szóló felvilágosítást az

esetlegesen előforduló szülést követő pszichiátriai betegségekről történő tájékoztatást. Azoknak a

családot tervezőknek, akiknek anamnézisében mentális zavar szerepel, vagy éppen mentális

betegségük zajlik, kifejezetten javasolt a pozitív családtervezést ajánlani, mely jelenleg az Állami

Egészségügyi Ellátó Központ Családtervezési és Gyermekegészségügyi Szolgáltatási Osztály án

finanszírozott formában elérhető. (NICE guidance 1.4.2)”

A védőnők számára fontos információt tartalmaz az anamnézis felvételéhez a szülész–

nőgyógyász szakorvos által kiállított rizikóbesorolás, melyről a várandós részére igazolást

ad.6

18

Segítséget nyújtanak a védőnő számra a Rizikószűrés kérdőívek (várandós, újszülött)

használata is, mely a

http://www.gyermekalapellatas.hu/fejlesztesek/rizikokerdoiv/riziko_kerdoiv.html oldalon

elérhető.

Területi védőnő feladata: A várandósgondozás keretében a korrekt anamnézis elkészítése,

rizikóállapotok minél korábbi észlelése, szakellátásba irányítás, a várandós figyelemmel

kísérése. A várandósgondozási dokumentációban a kockázatok feltétlen rögzítése.

Kórházi védőnő feladata: A kórházba kerülő várandós, szülő nő dokumentációjának

áttekintése, a rizikó állapotokkal rendelkező várandósra fokozott odafigyelés, részére

(párjával együtt) egyéni megbeszélés kezdeményezése.

4.1. A kockázati tényezők felmérése a várandósság alatt

Ajánlás32 (K)3

„Minél korábbi megfelelő diagnózis és a szükséges terápia megkezdése érdekében fontos a

szűrővizsgálat a rizikócsoportban (a rizikócsoport kiszűrése a Gyermek-alapellátási útmutató

rizikókérdőívének használatával történik, ld. Gyermek-alapellátási útmutató a 0–7 éves korú

gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez, 2015, 2. kiadás, V. számú melléklet), a

védőnőnek helyzetértékelést kell végezni a rizikókérdőív alapján és amennyiben szükséges, a

Gyermek-alapellátási útmutató VI. számú mellékletének iránymutatása alapján EPDS

kérdőívet kell felvenni (ld. 2. sz. melléklet). Az adatok, információk és tapasztalatok

mérlegelése után, veszélyeztetettség esetén a jogszabályi előírás szerint kell intézkedni, a

védőnőnek jeleznie kell a gyermekjóléti szolgálat felé. Amennyiben az EPDS kérdőív

depressziót jelez, a védőnőnek a kismamát az ezzel a témával speciálisan foglalkozó

megfelelő intézetbe kell irányítania.”

A várandósság alatt/szülést követően, a korai észleléshez szükséges a szűrővizsgálatok

szakmai előírások szerinti elvégzése.35

Az EPDS validálását végző vizsgálatok36 a depresszióra pozitív bejósló értékét 60–88%-ra

tették. Nagyon sokat segíthet az EPDS használata a szimptómák felismerésében és

legfőképpen a szakemberhez való irányításban. Az EPDS teszt jellemzői: 10 tételből áll,

35

Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Államtitkár Szakmai, gyakorlati iránymutatás a területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, jelzésre és az együttműködésre.http://feszgyi.hu/letoltesek/GYV_SZGYIR_a_teruleti_vedonok_szamara.pdf Letöltés: 2018. 05.03. 36

Gibson J, McKenzie-McHarg K, Shakespeare J, Price J, Gray R. (2009) A systematic review of studies validating the Edinburgh Postnatal Depression Scale in antepartum and postpartum women. Acta Psychiatr Scand;119(5):350-64.

19

mindegyik tétel 4 állítást tartalmaz, az elérhető pontszám 0–30. Az EPDS kérdőív jelen

ajánlás 2. számú mellékletében található.

Területi védőnő feladata: A szakmai ajánlás alapján, a várandósság kezdetén kitölti a

Rizikószűrés kérdőívet a várandóssal. Az EPDS kérdőívet abban az esetben kell felvenni, ha:

• a várandós rizikószűrés kérdőív 20. kérdésére „Szokta-e úgy érezni (a várandós), hogy

lehangolt (nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését, reggel nincs ereje

felkelni, gyakran van sírhatnékja?” a válasz „néha”, „gyakran”, „szinte mindig”;

• a várandósság bármely időszakában, amikor a várandós anyával való beszélgetés

során szorongás, félelem tapasztalható, vagy az anya erre panaszkodik, illetve terhelő

anamnézis (a korábbi várandósság alatti hangulatzavar, korábban meglévő

hangulatzavar) esetén.

Fontos tudni, hogy az EPDS használata alapján milyen elért pontszám esetén jelez

hangulati labilitást, mikor kell szakemberhez irányítani a nőt.

A szakirodalom vágóértének (cut-off) nevezi azt a pontszámot, amikor feltétlenül ellátásba

kell küldeni a személyt. Cox és mtsai37 a 12-es értéket adták meg vágóértéknek. Amennyiben

az összpontszám:

12 alatt van, a család támogatására, valamint a védőnő támogatására, odafigyelésre

van szükség.

12 pont felett a védőnő véleménye alapján szakember segítségére (pszichológus,

pszichiáter) is szükség van. A szakellátásba irányítást megkönnyíti, ha a kérdőíven

szereplő pozitív értékeket átbeszéli a védőnő a várandóssal, hagyja, hogy saját

szavaival beszéljen a problémájáról, tüneteiről, majd ezek alapján tud javaslatot tenni

további szakirányú vizsgálatra.

EPDS kérdőív Gibson szerinti értékelése:

10–30 pont esetén depresszió valószínű: szakemberrel való konzultáció szükséges.

9 vagy alacsonyabb pontszám esetén: alacsony depressziórizikó.

A 10. kérdésnél adott 3-as pontszám kiemelt figyelmet igényel az öngyilkossági veszély miatt.

Ebben az esetben az anya szakemberhez irányítása szükséges.

37

EPDS (Cox és mtsai, 1987, 2014; magyar fordítás: Töreki és mtsai, 2013) http://real.mtak.hu/46797/1/650.2017.30598.pdf Letöltés:2018.05.17

20

Mentális probléma gyanúja esetén alkalmat kell teremteni a várandós hozzátartozójával való

találkozásra, és felhívni a figyelmét a felmerült gyanúra, jelezve, hogy minél előbb

keressenek fel szakorvost. A védőnő ismertesse a területén elérhető szakrendelés

lehetőségét.

A nagy kockázattal rendelkező várandósnak a szülés előtt javasolt, hogy pszichiáter

szakorvos szóbeli és írásos tájékoztatót adjon a kezelési lehetőségekről és a

tervezett/javasolt konkrét lépésekről, melyet a családot körülvevő segítő hálózat tagjainak is

szükséges megkapnia (háziorvos, védőnő, mentális egészséggel kapcsolatos szakemberek).

A védőnő kérdezze meg a várandóst, hogy ha problémát észlel, rendelkezésére áll-e az őt

kezelő, vagy a területileg illetékes pszichiáter, vagy pszichológus telefonszáma, amit

felhívhat, vagy cím, amit felkereshet.

Ajánlás11 (K)3

„A várandósság alatt és a posztnatális időszakban a gyanított mentális probléma

felmérésekor és a diagnózis felállításakor (a diagnózis felállítása a pszichiáter feladata)

körültekintően, a beteg életének és állapotának minden területét érintően kell adatokat

gyűjteni. Mérjük fel a beteget érintő kockázati tényezőket, és amennyiben beleegyezik,

mérjük fel kapcsolati erőforrásait (partnerét, családját, gondviselőjét és egyéb jelentős más

személyt) is. A leginkább lehetséges rizikófaktorokra koncentráljunk, mint pl.

önelhanyagolás, másokra veszélyes magatartás (pl. a babára), dohányzás, drog- és

alkoholhasználat, valamint a kapcsolati erőszak és abúzus (NICE guidance 1.6.1; 1.6.2; 1.6.3;

1.6.4).”

Területi védőnő feladata: Szülész–nőgyógyász szakorvos által megállapított élő, méhen

belüli várandós rizikó besorolása rendelkezésre állás esetén14 megvizsgálja, hogy van-e

információ a várandós pszichoszociális helyzetéről, illetve, van-e esetleges neurológiai

(kezelést igénylő), pszichiátriai megbetegedése (pl. epilepszia, szkizofrénia, depresszió).

Amennyiben nem áll rendelkezésre az orvosi rizikóbesorolás, a várandóst meg kell kérdezni a

védőnői anamnézis felvétele során, hogy állt-e már pszichiátriai kezelés alatt ő vagy bármely

családtag például depresszió, szorongás, posztpartum depresszió, posztpartum pszichózis,

bipoláris zavar, skizofrénia miatt. A bipoláris zavarral, posztpartum depresszióval,

posztpartum pszichózissal vagy szkizofréniával már előzetesen kezelt kismamákat

21

tájékoztatni kell arról, hogy nagyon fontos szakember segítségét kérni már a várandósság

alatt is!

4.2. A várandósság alatti szorongás

4.2.1. A várandósság alatti szorongás fogalma

„A várandósság alatti depresszió és szorongás kialakulásának, a gyakoriság fokozódásának

döntően két oka lehet. Az egyik a várandósság okozta hormonális - vegetatív változásokra

vezethető vissza, a másik a megváltozott pszicho-szociális helyzet folyományaként

értelmezhető. A várandósság új kihívásokat, megnövekedett felelősséget, fokozott

elvárásokat támaszt a várandós számára. A testi elváltozások okozta munkaképesség-

csökkenés, a társadalmi státuszban bekövetkezett változás, a szociális kapcsolatrendszer

átalakulása további nehézségeket jelent. Ha mindez gazdasági nehézségekkel,

szegénységgel, a szociális és érzelmi támasz hiányával társul, a depresszió és a szorongás

kialakulásának esélye tovább növekszik”14

4.2.2. A várandósság alatti szorongás előfordulása

„Az antenatális depresszió és szorongás a két leggyakoribb várandósság alatti pszichiátriai

rendellenesség. A nemzetközi felmérések alapján a fejlett országokban az antenatalis

depresszió a várandósok kb. 2,8-17%-át érinti, a várandósság alatti szorongás aránya pedig

többnyire 10% körülinek adódik. Magyarországon várandósok köréből nincs pontos adat, a

Hungarostudy 2002 felmérés során a 18 év feletti magyar női minta 30,7%-a jelzett enyhe,

középsúlyos vagy súlyos depressziót. Ebből középsúlyos depressziót mutatott a minta 5,8%-

a, súlyos depressziót pedig 7,6 %-ában sikerült igazolni. Egy másik hazai vizsgálatban a

felnőtt nők (18-60 év) körében a szorongás vonatkozásában 22%-os élettartam prevalenciát

találtak, a pont-prevalencia 8%-nak adódott. Ugyanebben a vizsgálatban a kevert affektív-

szorongásos zavarok élettartam prevalenciája 17%-nak, a pont-prevalencia 4%-nak

adódott.”38

38

Dr. Bödecs Tamás: A várandósság alatti depresszió, szorongás és önértékelés neonatális kimenetelekre gyakorolt negatív hatásainak vizsgálata, és a lehetséges mechanizmusok feltárása. Doktori (PhD.) értekezés, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Pécs, 2010 http://ltsp.etk.pte.hu/portal/wp/File/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/Ertekezes_BodecsTamas.pdf Letöltés: 2018.05.07

22

4.2.3. A várandósság alatti szorongás tünetei

A várandósság, gyermek várás az egyik legcsodálatosabb dolog az életben, de nem mindig

kellemes, nem mindig felhőtlen érzések jelennek meg. A női testben végbemenő változások,

önmagával szemben és környezet által támasztott elvárások fizikai, lelki, testet érő stressz,

aminek érzelmi következményei vannak. Pszichoszomatikus tünetek: jellemző a arc

elpirulása, szapora légzés, a nyak és a mellkas bőrének pírja, amely a melegség érzésével

járhat, emellett szorongó nő végtagjai hűvösek, amely már kézfogásnál is szembetűnő lehet.

A száj jellemzően száraz, ennek következtében a szorongó beszéde tompább, színtelenebb.

Szeme könnyes, pupillája általában tágabb, szaporábban pislog. A szemkontaktust kevéssé

tartják. Testmozgása vagy lassult, vagy tüneteit palástolva túl mozgásos. A szorongó nő

hangulata gyakran változhat. Izomfeszültség is előfordulhat a szorongó várandóson, valamint

fáradékonyságról és alvászavarról is beszámolhat, ami szorongás tünetei lehetnek.

A testi változások első trimeszter végére csökkennek, illetve a nő szervezete hozzászokik a

változáshoz, így az első trimeszter végére a szorongás tünetei gyakran csökkennek.

4.2.4. A várandósság alatti szorongás következményei

„A várandósság alatti anyai szorongás és depresszió a stressz-válaszon (HPA-tengely, kortizol

és katekolaminok mediálta hatások) keresztül a magzati keringésre, oxigén- és tápanyag-

ellátására, idegrendszeri fejlődésére is hatással lehet, míg a születést követő időszakban az

anyai gondoskodáson és a csecsemővel való interakciókon keresztül az anya-gyermek

kapcsolat és kötődés alakulását befolyásolhatja kedvezőtlenül. Az anya, aki nem érzi magát

biztonságban, nem érzi jól magát, nem tud kellő mértékben, kellő érzékenységgel figyelni

gyermekére, kevesebb visszajelzést ad, ritkábban néz csecsemőjére, ritkábban érinti meg és

beszél hozzá, így a gyermek fejlődése nincs kellőképpen támogatva. Az anya helyzetét

nehezíti, ha a gyermeke beteg. Azok a nők kevésbé veszélyeztetettek, akik jó megküzdési

készségekkel és jobb szociális támaszrendszerrel rendelkeznek.”3

Téves az a nézet, miszerint a várandósság alatti hormonváltozások védelmet nyújtanak a

pszichés zavarokkal szemben!

A várandósság alatti szorongás diagnosztizálása nehéz, mert nagy az átfedés a

tünetek és a normál várandósság velejárói között (pl.: fáradtság, kimerülés).

• Előfordulása 6–20%-ra tehető.

23

• Harmadik trimeszterben a nők 17,8%-nál, második trimeszterben 15,4%-nál, és az

első trimeszterben 20,8%-nál igazolható!

• Kezelésében hatékonyak a relaxációs technikák.39

A szorongás legfőbb rizikótényezői a várandósságot megelőző szorongásos betegség, az

alacsony iskolai végzettség, a párkapcsolat hiánya, a társas támasz alacsony szintje. A

harmadik trimeszteri szorongás áll legszorosabb kapcsolatban a posztpartum depresszióval16

I. táblázat: A várandósság alatti szorongás rizikótényezői: összefoglaló táblázat40

Trimeszter Rizikótényezők

I.

Alacsony iskolai végzettség OR =9.40! Alkohol abúzus OR=2.53 Dohányzás OR=2.33 Egyedülálló, primigravida OR=1.99; 2.07

II. Alkohol abúzus OR=2.04 Dohányzás OR=1.87

III.

Alkohol abúzus OR=2.27 Dohányzás OR=1.86 Egyedülálló OR=1.59

Megjegyzés: Az esélyhányados (OR) statisztikai módszer, amely meghatározza, mennyire erős az A tulajdonság jelenléte a B tulajdonság jelenlétében egy adott populációban. Pl: Alacsony iskolai végzettség esetén 9.40-szer nagyobb az esély a szorongás megjelenésére.

4.3. A várandósság alatti depresszió

4.3.1. A várandósság alatti depresszió fogalma

A várandósság alatti depresszió az esetek döntő többségében ugyanazokat a klinikai

tüneteket mutatja, mint a szüléstől független major depresszió.

4.3.2. A várandósság alatti depresszió előfordulása

„Kitamura és munkatársai (1996) számos várandósság alatti depressziót vizsgáló tanulmány

eredményeit vizsgálva 4 és 29 % közöttinek találták a terhesség alatti depresszió

arányát.”Hiba! A könyvjelző nem létezik.

39

Manzoni, G.M., Pagnini, F., Castelnuovo, G., Molinari, E. (2008). Relaxation training for anxiety: a ten-years systematic review with meta-analysis. BMC Psychiatry, 8(41) 40 Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsanna: Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok, különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság

kérdéskörére értekezés https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/81696/ertekezes.pdf?sequence=5&isAllowed=y Letöltés: 2018.05.11

24

4.3.3. A várandósság alatti depresszió tünetei

A várandósság alatt jelentkező depresszió tünetei megegyeznek a várandósságtól független

depresszió tüneteivel. Ezek a depresszív, nyomott hangulat, nagyfokú boldogtalanság,

örömtelenség érzés, alacsony önértékelés, inadekvát önvádlás és bűntudat érzése, szuicid

gondolatok, késztetések. A diagnózisalkotást nehezíti, hogy a tünetek egy csoportja a

várandósságra alapvetően jellemző változásokra hasonlít, mint testtömeg gyarapodás,

alvászavar, libidó-csökkenés, anergia.41

4.3.4. A várandósság alatti depresszió következményei

II. táblázat: A várandósság alatti depresszió következményei; összegző táblázat42

Magzatnál Gyermeknél

Több mint kétszeresére növeli a koraszülést.

Alacsonyabb születési súlyt okoz – lassítja a magzat fejlődését.

Kétszeresére nő a 2500 gr alatti születési súly relatív kockázata.

Későbbi emocionális és viselkedészavar. Későbbi mentális zavar: Depresszió,

skizofrénia. Cardiovasculáris betegségek, II. típusú

Diabetes mellitus.

A depresszió felismerésére szolgáló kérdőívek (pl. Beck, Hamilton, EPDS skála) a legtöbb

esetben jelzik a problémát.

Területi védőnő feladata: Tudatosítani szükséges, hogy a depresszió egy olyan ismert

mentális zavar, ami a nők nagy csoportját érintheti, kortól és szociális háttértől függetlenül.

A depresszió egy sérülékeny állapot. Nem szabad megijeszteni a várandóst, amikor a

hallottakból a negatívumok hangosodnak ki számára. Hangsúlyozni szükséges, hogy a

szakember tud segíteni, hogy jobban érezze magát, sokan szenvednek hasonló érzésekkel,

gondolatokkal, nyugodtan beszélhet ezekről.

Mindenképpen lényeges beszélni a következőkről:

a mentális probléma, mint stigma,

a család tagjaival való kapcsolati nehézségek, család bevonása,

félreértések, téves vélekedések a depresszióval kapcsolatban.

41

Hardy J., Baráth K., Horti M. (2003) A női szerepek és a pszichiátriai zavarok. In: Koltai M. (szerk.) Család -pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 42

Forrás: Saját szerkesztés

25

Információnyújtás olyan helyi támogató közösségekről, ahol sorstársakkal találkozhat a

várandós, mint például baba–mama klubok, szoptatást támogató csoport, önsegítő

csoportok. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem helyettesítik a szakellátást, amennyiben arra

szükség van.

5. A védőnők szerepe a posztnatális időszakban

Ajánlás32 (K)3

„A rövid szülészeti megfigyelés során gyakran nem derül még fény a PPD tüneteire. Legalább

négy–öt hétig a szülés után, otthonukban is követni kellene a nőket. Walther felmérése

szerint a megkérdezett postpartum depressziós nők 90%-a észlelte a mentális problémát, de

csak 20%-uk kért szakszerű segítséget, és csak egyharmadukban tudatosult, hogy

betegséggel áll szemben.”43

Területi védőnő feladata: A védőnői ellátás a gyermekágy idejére is kiterjed.

Tanácsadás szempontjai: Az anya és a család érzelmi támogatása, bátorítása a gyermek

ellátásában, a szoptatás segítése. A gyermekágy élettani folyamatainak a megismertetése.

(Attól való eltérés esetén irányítással együtt jelzés az orvos számára.)

A szakmai ajánlás alapján a védőnő 1 hónapos korban kitölti a Rizikószűrés kérdőívet az

anyával. Az EPDS Kérdőívet abban az esetben kell felvenni, ha:

• Újszülött rizikószűrés kérdőív 7. kérdésére „Szokta-e úgy érezni (anya/nevelőanya),

hogy lehangolt, nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését, reggel nincs

ereje felkelni, gyakran van sírhatnékja?” a válasz „néha”, „gyakran”, „szinte mindig”.

• A szülést követően bármikor, amikor a gyermekágyas anyával való beszélgetés során

szorongás, félelem, depresszió, súlyos hangulati zavar tapasztalható, vagy az anya

erre panaszkodik, vagy a várandósság alatt EPDS kérdőívek pontszámai magas

43

Walther VN. (1997). Postpartum depression. A review for perinatal social workers. Soc Work Health Care, 24: 99-111.

26

tartományba estek, illetve terhelő anamnézis (a korábbi posztnatális hangulatzavar,

várandósságot megelőző pszichés betegség) esetén.

A legígéretesebb intervenciók a személyre szabott szülés utáni otthoni látogatások, a

telefonos segítőszolgálatok és a pszichoterápiás foglalkozások. A védőnő szerepe és

lehetősége a hangulati zavarok felismerésében kulcsfontosságú.44

Ajánlás19 (K)3

„Posztpartum blue esetén a tünetek idővel (két héten belül) gyógyszeres beavatkozás nélkül

lezajlanak, hasznos intervenció a támogatás nyújtása, az anya és a család bíztatása, a

megfelelő pihenés és alvás biztosítása. Ha a tünetek két héten belül nem javulnak, vagy

rosszabbodnak, fel kell mérni, hogy fennáll-e a posztpartum depresszió lehetősége!”

A gyermekágyi lehangoltság (posztpartum blue) előfordulása 50–80%, ezeknek az eseteknek

kb. egyötödében alakul ki PPD.

5.1 A szülést követő poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

5.1.1. A szülést követő PTSD fogalma

PTSD olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag és/vagy fizikailag traumatikus

esemény után alakul ki.

Általában a nők 3,5%-nál diagnosztizálható.45

Amennyiben a várandósság halvaszülést, vetélést követően fogant, az

előfordulása 20%.46

A méhen kívüli terhesség és a császármetszés szerepe is jelentős.47

A kezeletlen PTSD 60 hónapnál hosszabb ideig is fennmarad!

5.1.2. A szülést követő PTSD előfordulása

„Élete során a nők 10 %-a él át poszttraumás stressz szindrómát, a betegség egyharmada 60

hónapnál hosszabb ideig fennmarad. Terhesség alatt a nők 3,5%-ánál diagnosztizálható a

44

Dennis C, Doswell T. (2013). Psychosocial and psychological interventions for preventing postpartum depression. The Cochrane Collaboration. 45

Symptoms of posttraumatic stress disorder in a community sample of low-income pregnant women MV Smith, K Poschman, MA Cavaleri, American Journal of 2006 - Am Psychiatric Assoc 46

P. Turton, British Journal of Psychiatry (2001) 178,556-560 The incidence, correlates and predictors of post traumatic stress disorder in the pregnancy after stillbirth. 47

Fear of childbirth during pregnancy may increase the risk of emergency cesarean sectionElsaLena Ryding,Barbro Wijma,Klaas Wijma &Håkan Rydhström, From the Departments of Obstetrics and Gynecology, Central Hospital, Acta Ostet Gynecol Scand 1998; 77:542-547

27

kórkép. Veszélyeztető tényező a családon belüli erőszak, szexuális abúzus gyermekkorban.

Amennyiben a terhesség vetélést, halvaszülést követően fogant, a PTSD előfordulása 20 %-ra

növekszik. Méhen kívüli terhesség, sürgősségi császármetszés is jelentős stresszor, ami

növeli a PTSD előfordulását. A szüléssel kapcsolatban két tényező szerepét kell kiemelni:

a fájdalom

az önkontroll elvesztésének érzése.”48

5.1.3. A szülést követő PTSD tünetei

A stresszes szituációk, arra fogékony személyeknél PTSD betegséget alakíthatnak ki, mely

számos érzelmi (hangulati és szorongásos) és fizikális tünettel járó állapot. Speciális

jellegzetessége, hogy a beteg a traumára emlékeztető jelek (pl.: hangok, szagok stb.)

érzékelés során flahback szerűen újraéli a traumát. Rémálmok gyötrik és gyakran nem képes

visszaemlékezni a trauma részleteire. Traumatikus élmény lehet a szülés kapcsán jelentkező

fájdalom és önkontroll vesztés érzése.

„A traumás tünetegyüttes klinikai leírásának a mai napig használatos formája a következő:

fokozott ijedtségi reflex és ingerlékenység

különös álmok

hajlam explozív és agresszív reakciókra

a trauma pszichés fixációja

személyiségfunkciók beszűkülése.”48

5.1.4. A szülést követő PTSD következményei

„Az anyát érintően hangsúlyozni kell az igen súlyos következményeket: a szuicid és homicid

gondolatokat és késztetéseket. A hangulatzavar következtében a nő és férje közötti

kapcsolat is károsodhat. Azoknál a férfiaknál, akik felesége szülést követő depresszióban

szenvednek, gyakrabban alakulhat ki ez a betegség.

A szüléshez társuló pszichiátriai zavarok sajnos súlyos és hosszantartó hatást fejthetnek ki az

újszülöttre, illetve a csecsemő emocionális, kognitív és társas fejlődésére, mivel alapjaiban

zavarják meg a korai anya-gyermek kapcsolatot.”40

48

Kovácsné Török Zs. (2010) Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok, különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság kérdéskörére. Oriold és Társai Kiadó, Budapest

28

5.1.5. A szülést követően kialakuló PTSD rizikótényezői:

Pszichiátriai előzmény az anamnézisben.

Pszichiátriai előzmény a partnernél.

A depresszió ötszörösére, a szorongás több mint háromszorosára növeli a

PTSD veszélyét.

Rossz gazdasági körülmények között élőknél 5-9%, jó gazdasági helyzet esetén

1-2% az előfordulása.

Családon belüli erőszak.

Gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus.

5.2. A posztpartum depresszió (PPD)

5.2.1. A posztpartum depresszió (PPD) fogalma

A szülés utáni (posztpartum) hangulati zavarok közül a leggyakoribb a szülés utáni

depresszió. Típusos esetben a tünetek a szülést követő pár héten belül (2-4 hét) jelennek

meg, lassan, fokozatosan kifejlődve. A gyermekágyas egyre kevésbé tud örülni a

gyermeknek, az újszülött ellátása egyre fárasztóbbá válik a számára.

5.2.2. A posztpartum depresszió (PPD) előfordulása

A szülések 10–15 százalékában fordul elő. Sajnos gyakran nem ismerik fel. Kimerültség,

idegesség, lustaság álarcában húzódik-vonszolódik sokszor hónapokon át.

5.2.3. A posztpartum depresszió (PPD) tünetei

PPD tünetei DSM-57 szerint: deprimált hangulat, örömtelenség érzés, testtömeg csökkenés

vagy gyarapodás, alvászavar, fáradtság, pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság, alacsony

önértékelés, inadekvát önvádlás, bűntudat, halállal kapcsolatos gondolatok, szuicid

gondolatok, terv, kísérlet. Mindezeket a családtagok sokáig a gyermekágyas helyzet

természetes velejárójaként könyvelik el, a tünetek súlyosabbá válásakor viszont már a család

is kórosnak és aggasztónak ítéli meg a kismama állapotát.

A depressziónak vannak jól megfogalmazható tünetei, de ezek gyakran túl szakmai, a

gondozott nyelvezetétől idegen felsorolások. Nagyon fontos, hogy a védőnő a tüneteket

betudja azonosítani, illetve rákérdezzen a gondozott számára érthető szavakkal.

29

Lehetnek „jobb” és „rosszabb” napok, valamint a tünetek és panaszok napszaki ingadozást is

mutathatnak. Bár a betegség más-más alakban jelenhet meg, valamennyi tünet egyformán

gyötrelmes lehet, és többnyire azt eredményezi, hogy az anya szégyent, bűntudatot és

elszigeteltséget érez. A védőnő kifejezett feladata a gondozott kommunikációjából a

depresszív tüneti képre utaló jelek észlelése. A várandós következő kijelentései depresszív

tüneti képre utaló jelek lehetnek, ezért az anya rejtett üzeneteire lényeges odafigyelni:

„minden olyan színtelen”,

„nem tudok örülni semminek”,

„állandóan csak sírni tudnék”,

„úgy érzem, semmire sem vagyok képes”,

„senki nem kérdezi, velem mi van, csak a baba érdekli”,

„hogyan érezhetem magam ilyen pocsékul, amikor ilyen gyönyörű babám van”,

„minden erőfeszítésbe kerül”,

„nem vagyok önmagam”,

„annyira egyedül vagyok, senki sem segít”,

„mintha felülről, kívülről nézném magam”,

„megőrülök, bolond vagyok”,

„senkit sem akarok látni”,

„nem bírom elviselni, ha megérintenek”,

„úgy érzem, felrobbanok”,

„nem tudok semmit sem eldönteni”,

„mindent összekeverek, nem tudok koncentrálni”,

„zavart gondolataim vannak, minden olyan ködös”,

„már megint sír, pedig most ültem le”,

„az egyik pillanatban kitűnően vagyok, a másikban pedig őrjöngeni tudnék”,

„néha azt gondolom, mindenkinek jobb lenne nélkülem”.

5.2.4. A posztpartum depresszió (PPD) következményei

Walter nemzetközi vizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy a posztpartum depressziós

nőknek a 90%-a belátta, hogy probléma van, de csak 20%-a kért segítséget.49

49

Erős Erika; Hajós Anett (2011). A perinatalis depresszió és szorongás megelőzése perikoncepcionális gondozással. Orvosi Hetilap; 152 (23) pp. 895–900.

30

Csatordai Magyarországon végzett kutatásai szerint a posztpartum depresszió 50%-a nincs

diagnosztizálva és kezelve sem.50

A várandósok 14,1%-ánál azonosítható pszichiátriai zavar, de csak 5,5% kerül gondozásba.

A tünetei általában 1–2 hétig tartanak, leggyakrabban a 3–5. napon csúcsosodnak ki, a fő

jellemzők a hullámzó érzelmi állapot, a feszültség, a magány, a kontroll nélküli

érzelemkitörések/sírás, a kritikával szembeni fokozott érzékenység, lehangoltság.

A korábbi várandósságtól, szüléstől független depresszió, az előző terhességek során vagy a

szülést követően jelentkező depresszió és a családban jelen levő depresszió a legerősebb

előrejelzője a posztpartum depressziónak. A PPD rizikótényezőinek a felmérése a szülés előtt

és a szülés utáni időszakban nagy segítséget jelentene a védőnők mindennapi munkájában.

III. táblázat: A várandósság alatti rizikótényezők összefoglalása PPD esetén; összegző

táblázat40

Trimeszter Rizikótényezők

I. Nem várt várandósság. Alacsony iskolai végzettség, egyedülálló nő. Alacsony önértékelés.

II. Fiatalabb anyai életkor. Alacsonyabb házastársi elégedettség. Alacsony önértékelés.

III. Alacsony önértékelés. Várandósság során előforduló depresszió.

A gyermekágyi depresszió felismerését nehezíti, ha a tünetek kommunikációja a gyermekre

vonatkozik. Az anya vagy állandóan gyermekét félti („a fúvó szellőtől is óvja”), vagy pont

ellenkezőleg: hiányzik a gyermeke iránti érdeklődés, maximum az ellátásra szorítkozik.

Ezekben az esetekben a környezet hajlamos morális ítéletalkotásra: túl jó anya, túlzottan

szereti, félti gyermekét, vagy pont ellenkezőleg, nem eléggé jó gyermekéhez.

A posztpartum depresszió gyógyulási esélyei jók, a tünetek gyakran csak enyhék, legtöbb

esetben az a feladat, hogy aspektusában is feltárásra kerüljön, hogy mi rejlik a depresszió

mögött az adott esetben, mi az, ami az anya életében ott és akkor elviselhetetlen.

50

Csatordai S (2009). Előrelépések a posztnatális depresszió prevenciójában: A Leverton kérdőív alkalmazása (Doktori Értekezés) http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/csatordaisarolta.d.pdf Letöltés: 2018.04.22

31

5.3. A posztpartum pszichózis

5.3.1. A posztpartum pszichózis fogalma

A szülés utáni pszichózis (posztpartum pszichózis - PPP) a legsúlyosabb és a legritkább szülés

utáni hirtelen jelentkező pszichés megbetegedés.

5.3.2. A posztpartum pszichózis előfordulása

A posztpartum pszichózis általában a posztnatális időszak első és harmadik hete között indul,

prevalenciája 0,1%. A korábbi pszichiátriai zavarok, különösen a bipoláris és a szkizoaffektív

zavar jelentős rizikótényezői a posztpartum pszichózisoknak.51

5.3.4. A posztpartum pszichózis tünetei

„A posztpartum pszichózisban szenvedő betegek súlyosan regresszív állapotát hallucinációk,

téveseszmék, szétesett viselkedés, inkoherens gondolkodás, labilis hangulat és agitáció

kísérik. Az agresszív, bizarr képzetek és gondolatok énazonosak, a téveszmékkel

kongruensek, azoknak a pszichotikus személy nem áll ellen, így esetükben a tényleges

agresszív viselkedés kockázata igen nagy.”52

A gyermekágyi pszichózis sürgősségi pszichiátriai ellátást igénylő állapot.

Az anya részéről önmaga vagy a gyermek bántalmazásával kapcsolatos gondolatok

gyakoriak, de gyakran titkoltak. E gondolatok gyakran csak direkt kérdésekre derülnek ki.

Ezzel együtt e tünetek pszichózisra utalhatnak, így fel kell mérni a pszichózis lehetőségét. A

posztpartum pszichózist az anya gyermek elleni gondolatai, ritkán a gyermekre is

kiterjesztett öngyilkossági gondolat, érzékcsalódás, bizarr téveszmék teszik különösen

veszélyeztetett állapottá.

5.3.5. A posztpartum pszichózis következményei

A szülés utáni pszichózis súlyos vészhelyzetet jelent és azonnali orvosi kezelést tesz

szükségessé! A felismerésben pedig a védőnő kulcsszerepet játszik, hiszen ő az a szakember,

aki személyes és rendszeres kapcsolatban van a kismamával!

51

Postpartum psychiatric disorders, Brockington - The Lancet, 2004 - Elsevier 52

Molnár Judit Postpartum szorongás az anyák kötődési jellemzőinek tükrében https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/193603/PhDdocument-t.pdf?sequence=5 Letöltés: 2018.03.18

32

Területi védőnő feladata: Fontos az anya és a család tájékoztatása a posztpartum pszichózis

tüneteiről. Ha a család bármely tagja állapotrosszabbodást észlel, jelezzen a védőnőnek.

Tájékoztatni szükséges az anyákat, hogy:

ha már előfordult posztpartum pszichózis az előző szülések kapcsán, akkor

tájékoztatni kell a családot, hogy ismét előfordulhat,

akiknek a családjában már előfordult bipoláris zavar, vagy posztpartum pszichózis

tudnia kell, hogy a védőnővel való rendszeres találkozások abban is segíthetnek, hogy

a szakember felismerje a tüneteket, és jelezheti a pszichiátriai vagy pszichológiai

segítség szükségszerűségét,

amennyiben a pszichés problémák gyógyításához gyógyszerre van szükség, a védőnő

segít felvenni a kapcsolatot a szakorvossal, akivel meg tudja beszélni az anya a

kérdéseit.

akinek korábban szülésektől függetlenül volt pszichotikus megbetegedése,

szkizofréniája, bipoláris zavara, fokozott figyelmet igényel és a védőnő javasolja, hogy

vegye fel pszichiáterrel a kapcsolatot.

A pszichózis esetén a szült nő realitáskontrollja sérül, vele a kezelésével kapcsolatos fontos

dolgokat egyeztetni a legtöbb esetben már nem lehet. A legfőbb segítő a legközelebbi

hozzátartozó, a védőnő vele beszélje meg a következőket:

Az anya, legközelebbi hozzátartozó figyelmét fel kell hívni, hogy a posztpartum

pszichózis bár kevésbé ismert jelenség, de nagyon súlyos és veszélyeztető állapot!

Rizikó tényező fennállása esetén már az esetleges tüneteket megelőzően ismertetni

kell a posztpartum pszichózis tüneteit a várandósnak és a családnak (túlzott

aggodalom, hallucináció, irracionális gondolatok).

Egyértelműen kommunikálni, hogy a posztpartum pszichózis gyorsan alakul ki, és

azonnali segítséget igényel, ami mindig kórházi kezelést tesz szükségessé! Biztosítsák

az anyát arról, hogy biztosan lesz arra lehetőség, hogy újszülöttjével tartsa a

kapcsolatot.

A várandósság alatti és a szülést követő pszichés változások rizkótényezőit foglaltuk össze

hivatkozásokkal az alábbi táblázatban:

Rendíthetetlenül hangsúlyozni kell, hogy a tünetek jó időben való felismerése és a segítség kérése megoldás a problémákra. A szakemberekkel való együttműködéssel

túl lehet jutni a nehézségeken.

33

IV. táblázat: Szülés körüli hangulatzavarokat kiváltó rizikótényezők összefoglalása53

Rizikótényezők

Várandósság alatti

depresszió 54,55 Posztpartum blue 56 Posztpartum depresszió 57,58

Posztpartum pszichózis 59

PPP

- várandóssági szorongás - stresszkeltő életesemények - előzetes depresszió - társas támogatás hiánya - családon belüli erőszak - nem tervezett várandósság - kapcsolati problémák

- előzetes depresszió - várandósság során depressziós tünetek - családi anamnézisben depresszió - premenstruális időszakban hangulatváltozás - fogamzásgátló tabletta szedéséhez köthető hangulatváltozás - gyermekgondozás körüli stressz - a munka romlása - kapcsolatok romlása - szabadidős tevékenységek romlása - személyiségjegyek: neuroticizmus, szorongás - várandósság alatt előforduló alvászavar

- a várandósságot megelőző depresszió - várandósság alatti depresszió - korábbi várandósságok során jelentkező depresszió - családban előforduló depresszió - társas támogatás hiánya - egyedülálló anya - kapcsolati problémák - érzelmi támogatás hiánya - anyagi támogatás hiánya - aktuális élethelyzeti nehézségek - anyai konfliktus - stresszes életesemények - szegényes kapcsolat a saját anyjával - baby blues - nem tervezett várandósság - a várandósság megszakításának gondolata - korábbi vetélés - anya nem szoptat - anya munkanélküli - várandósság alatt sok orvosi vizit - családi anamnézisben pszichiátriai megbetegedés - férj, vagy partner depressziója - anyai cukorbetegség - fejlődési rendellenességgel született újszülött - sérült újszülött - Premenstruációs szindróma - Premenstruációs diszfóriaoria

- pszichozis vagy bipoláris zavar

az előtörténetben

- már előfordult posztpartum

pszichózis családban

- hangulatstabilizáló

gyógyszerek abbahagyása

szülés előtt

- szülés előtt felmerülő

pszichózis

- bipoláris zavar

- szülési komplikációk

-

-

53

Forrás: saját szerkesztés 54 Lancaster CA, Gold KJ, Flynn HA, Yoo H, Marcus SM, Davis MM. (2010). Risk factors for depressive symptoms during pregnancy: a systematic review. Am J Obstet Gynecol; 202(1):5-1) 55

Robertson E, Grace S, Wallington T, Stewart DE. (2004) Antenatal risk factors for postpartum depression: a synthesis of recent literature. Gen Hosp Psychiat,26: 289–295 56

O’Hara MW, Swain AM. (1996). Rates and risk of postpartum depression – A meta-analysis. Int Rev Psychiatry;8(1):37 57

Beck CT. (1996). A meta-analysis of predictors of postpartum depression. Nurs Res;45(5): 297–303. 58

Wilson LM, Reid AJ, Midmer DK, Biringer A, Carroll JC,Stewart DE. (1996). Antenatal psychosocial risk factors associated with adverse postpartum family outcomes. CMAJ;154(6): 785–799. 59

Munk-Olsen T, Laursen TM, Pedersen CB, Mors O, Mortensen PB. (2007). Family and partner psychopathology and the risk of postpartum mental disorders. J Clin Psychiatry;68(12): 1947–53.

34

5.4. Teendők agresszív, pszichotikus viselkedés esetén

Pszichózisra utal, ha megszakad a kapcsolat a valósággal (a realitáskontroll, realitás-tesztelés

zavara), a személy magatartása, affektív, emocionális megnyilvánulásai az adott helyzetnek

nem megfelelőek. Pszichotikus állapot többféle mentális zavarban is kialakulhat.60

Az alábbiakban ismertetésre kerülő Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) rögzíti azokat a személyeket, szerveket,

akiknek a krízishelyzetet észlelve jelzési kötelezettsége van a gyermekjóléti szolgálat felé.

A jelzőrendszer tagjai kötelesek:

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti

szolgálatnál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a

gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A törvény

értelmében ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek

családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és

megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást

kölcsönösen tájékoztatni.

5.5. Segítségnyújtás veszélyeztető állapot esetén61

Pszichiátriai szempontból a szuicid veszély és a pszichotikus állapot veszélyeztető tényező,

ezért mindkettő hospitalizációt és sürgősségi ellátást igényel!

A védőnő illetékességi körébe tartozó személyek és családok mentális egészségi állapotának

és környezetének nyomon követése, az értő figyelem, aktív hallgatás eszközeinek

alkalmazásával kell, hogy megvalósuljon.

60

Comer, R.J. (2005). A lélek betegségei. Budapest: Osiris Kiadó. 61

Scottish Intercollegiate Guidelines Network. Management of perinatal mood disorders: National clinical guideline. Sign Publication. 2012,127.

Rendszeresen kell figyelni minden közvetlenül szülés előtti vagy szülés utáni produktív vagy váratlan pszichés változást, és szükség esetén azonnali segítséget kell

nyújtani. A további teendőkről konzultálni kell a helyi pszichológiai, pszichiátriai segítséget nyújtó intézménnyel.

35

A legfontosabb, hogy a védőnő kontextusában észlelje, amit a gondozott, az anya a szavak

mögé bújtat, azaz értse meg a rejtett üzenetet.

Az értő figyelem, az aktív hallgatás tudomásunkra hozza, mi az, ami elviselhetetlen, amihez

nehéz felnőni, amivel nehéz megküzdeni. Az érzelmek feltárása és megfogalmazása, a

problémák konkretizálása, a kisebb célok kitűzése önmagában is sokat segíthet.

6. Teendők önsértés, öngyilkosság esetén

Ajánlás21 (K)3

„Ha fennáll az önsértés vagy az öngyilkosság veszélye (és egyéb veszélyeztető magatartás):

fel kell mérni, hogy a páciens rendelkezik-e megfelelő társas támogatottsággal, illetve

tisztában van-e a különböző segítségforrásokkal. A veszély szintjének megfelelően kell

segítséget nyújtani, valamint értesíteni kell az összes releváns szakembert (beleértve a

háziorvost és mindenkit, aki szerepel a kezelési tervben). Javasoljuk a páciensnek, párjának,

családjának és/vagy gondviselőjének további segítség kérését, amennyiben a páciens

állapota romlana. Szuicid veszély esetén szakellátásba irányítjuk a beteget. (NICE guidance

1.6.5) ”

6.1. Preszuicidális (öngyilkosságot megelőző) szindróma

Jellemző a fokozatos beszűkülés, elszigetelődés másoktól, érdeklődés és motiváció

csökkenése, megszokott tevékenységek érdektelenné válása. Felértékelődik az adott

probléma. Gátolt, maga ellen forduló agresszió, bűntudat, önvádlás, önostorozás is felléphet.

Előfordulhat megnövekedett frusztráció, indulatok, menekülés a fantáziavilágba, képzelődés,

fantáziálás a halálról. Súlyosabb esetben az öngyilkosság módszerének kidolgozása is

jelentkezhet.

Területi védőnő feladata: A szakemberhez eljuttatás a legfontosabb segítség.

Ha a védőnőben gyanú merül fel a szuicid veszélyre, kérdezze meg az anyát, hogy

szeretne-e beszélni problémájáról, érzéseiről, gondolatairól. Ha pozitív a válasz,

nyugodt légkör megteremtésével biztathatja a beszélgetésre.

Amennyiben a védőnő úgy gondolja, hogy komoly az öngyilkossági kockázat,

mindenképpen rá KELL kérdezni, mivel a válasz segít eldönteni a további teendőt.

36

A gyanú felmerülése esetén a hozzátartozóval feltétlenül konzultálni szükséges, és

szakemberhez kell irányítani az anyát.

Magas a kockázat, ha az öngyilkosság konkrétan megtervezett és szeretné minél előbb

végrehajtani, ilyenkor a mentő hívása elengedhetetlen!62

7. Biztonsági terv készítése

Veszélyeztető állapot esetén jó gyakorlat a biztonsági terv készítése:

A védőnő a biztonsági tervet az anyával és egy olyan családtaggal vagy baráttal készítse el,

aki vállalja a felelősséget. A biztonsági terv olyan megküzdési stratégiákat és a támogatás

olyan lehetséges módjait foglalja magában, amit az anya használni tud, amikor

öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai jelentkeznek.

A biztonsági terv tartalma:

Figyelmeztető jelek megjelenése (pl.: értéktelennek érzi magát, halálról beszél,

végrendeletet ír, gyógyszereket készít elő)

Megküzdési stratégiák, amelyek csökkentik az öngyilkosság esélyeit (olyan

tevékenységek, amelyek megnyugtatják az anyát)

Azoknak az embereknek a listája, akik az anyával kapcsolatban vannak, és szólhat

nekik, ha szüksége van rájuk.

Egészségügyi szakemberek, és krízisvonalak (konkrét elérhetőséggel), akikkel

felveheti a kapcsolatot.

8. Szakmák közötti együttműködés

A szülést követő hangulatzavarok felismerése, kezelése multidiszciplináris és

multiszektoriális együttműködést igényel és feltételez, melyen belül minden szakterületnek

van feladata, és fontos, hogy képzettségének megfelelően maximálisan közreműködjön,

közreműködhessen.

A védőnő lehetőségei:

A rizikószűrés használatában a kérdőív diagnózis felállítására interjú nélkül nem

alkalmas, arra viszont megfelelő, hogy az elért magas pontszám alapján, szakember

62

European Allianze Against Depression. http://old.ifightdepression.com/hu/index43d5.html?id=6764 Letöltve: 2018. 03. 15.

37

segítségét kérje a védőnő a további munkához, illetve megfelelő szakemberhez

irányítsa az érintettet (pszichológus, pszichiáter).

Ehhez elengedhetetlen, hogy álljon rendelkezésre valamennyi védőnő számára az

elérhető segítségek adatbázisa, a megfelelő irányítás érdekében.

Veszélyeztetettség észlelése esetén az adatvédelem, a titoktartás szabályait

kiemelten betartja.63

Területi védőnő feladata: A látogatások, tanácsadás alkalmával, amennyiben a védőnő

posztpartum blue, posztpartum depresszió vagy a posztpartum pszichózisra utaló tüneteket

észlel, kérje ki a gyermek háziorvosának véleményét is, hogy ő esetlegesen mit tapasztalt.

Az ellátást végző háziorvos, szakorvos gyógyításra vonatkozó útmutatásainak betartatásával

segíti, támogatja a kezelés eredményességét. Kóros változás esetén az ellátást végző orvost

haladéktalan értesíti.

9. Információnyújtás a kezelésről

Ajánlás7 (K)3

„A szakembereknek részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a lehetséges rizikótényezőkről és a

kezelés előnyeiről és hátrányairól. (NICE guidance 1.4.6.)”

Az optimális eredmény elérése érdekében nagyon fontos a család, a környezet bevonása.

Meg kell magyarázni, hogy mi történik, milyen tényezők, folyamatok vezettek ide, hogyan

tudnának segíteni. A kliens környezete gyakran nem az optimális, adekvát módszert

választja, pl: „Most már állj talpra!” felszólítással. Ez fokozza az anya bűntudatát, csökkenti

önbizalmát, hiszen ez azt jelenti számára, hogy ő kevésbé képes a terhek viselésére, mint

más.

A család interakciós mintázata is fontos változó. Azok a nők, akik saját anyjukkal rossz,

esetleg ellenséges viszonyban vannak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A házassági

problémák vagy a házasfelek közti vallási, világnézeti különbségek szintén hajlamosító

tényezőnek minősülnek.1 A depresszió kialakulásának egyik legdöntőbb tényezője – az anya

személyisége mellett – a közvetlen környezet támogatásának és szélesebb körű

érdeklődésének a hiánya.

63

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) https://www.naih.hu/files/GDPR_TXT_HU.pdf Letöltés: 2018.03.17

38

A környezet tagjai általában „rábeszéléssel" próbálnak segíteni, ahelyett, hogy

szakemberhez (védőnő, háziorvos, pszichológus, pszichiáter) fordulnának, annak

érdekében, hogy mielőbb szakszerű segítséget, gyógyítást és gyógyulást kapjon a

beteg.

Az a laikus megoldásmód, mellyel az anyát a gyermek látványában való

gyönyörködésre biztatással, az anyasággal együtt járó örömök hangoztatásával

próbálják „segíteni", inkább további terhet jelent az anya számára, és nem javít az

anya mentális állapotán.

A partner támogatása fontos biztonságérzés az anya számára.

Ugyancsak fontos, hogy mások (családtagok, barátok) is érzelmi támogatást

nyújtsanak, de ne, mint anya iránt érdeklődjenek csupán, hanem megadják az

anyában továbbra is ott élő egyéb felnőtt női-szerepélmények (nőiesség, barátság,

kultúra stb.) átéléséhez a támaszt, lehetőséget.

Az anya krízisállapotán túl figyelemmel kell követni, mennyire alkalmas a gyermek

gondozására és ellátására. Szükség esetén más családtagok (apa, nagyszülő) támogatása

indokolt annak érdekében, hogy a csecsemő számára alternatív kötődési személyként

álljanak rendelkezésre.

9.1. Kórházi felvétel

Ajánlás9 (K)3

„A kórházi egységbe történő felvétel minden esetben a beteg állapotától függ, amelyről az

orvos dönt. Amennyiben az anya közvetlen veszélyeztető magatartása tartósan megszűnik

(egy hétig nem jelentkezik), és a betegség lefolyása ismeretében ismétlődés kockázata

alacsony, valamint a kezelés során az anya együttműködése folyamatosan és tartósan

megvalósul, úgy a team javaslata alapján az osztályvezető főorvos dönt az anya–gyerek egy

szobában történő tartós elhelyezéséről.”

Területi védőnő feladata: Készítse fel a családot, amennyiben a kórházi elhelyezés előtt van

lehetősége a családdal találkozni, hogy a csecsemő a kezelés alatt nem lehet az anyával. Az

országban egy helyen van anya–csecsemő egység, ezért országosan erre nincs lehetőség.

39

9.2. Az ellátásba való felvétel

Ajánlás5 (E)3

„Ideális körülmények között az anya kezelése a gyermekkel együtt, a csecsemővel szoros

kapcsolatban történik (a családdal együttműködve), mely erősíti az anyaság érzését, az anyai

kompetenciák fejlesztését, a gyermek kötődési szükségleteinek megfelelő természetes

interakciókat biztosít, valamint lehetővé teszi a gyermek egészséges személyiségfejlődésének

alakulását.”

Ajánlás6 (K)3

„Az ellátásba, a programba való belépés történhet önkéntes jelentkezés alapján, ebben az

esetben differenciáldiagnosztikai céllal vizsgálat történik. Amennyiben indokolt, megtörténik

a programba való felvétel. Ezen kívül beutalóval (pszichiátriai beutalás, háziorvos, szülész-

nőgyógyász), vagy kórházi áthelyezés során (szülészetről, nőgyógyászatról) kerülhet be egy

anya a programba.”

A területi védőnő, amennyiben az anyánál pszichotikus problémát észlel, tájékoztatja az

anyát, családot, hogy önkéntes jelentkezés alapján is van lehetőség pszichológiai

programban részt venni.

9.3. A kezelési terv, a szakemberek szerepe

Ajánlás13 (K)3

„Az anya és a gyermek kezelésének koordinálása a kezelőorvos kezében van. Ő határozza

meg, hogy mely szakembert vonja be a kezelő teambe. A team üléseken a különböző

szakemberek referálják a munkát, így minden érintett szakember értesül a családdal történő

munkáról. Minden osztálynak és szakembernek megvan a maga feladata és szerepe az anya,

illetve a gyermek ellátását tekintve.”

A kezelőorvos a hazaengedés után kérheti a védőnő segítségét és visszajelzését a család

állapotáról. Ha a védőnő elbizonytalanodna annak megítélésében, hogy probléma áll-e fenn,

kérhet konzultációt a kezelőorvostól, akár személyesen, akár telefonon.

Területi védőnő feladata: A párkapcsolat, a családi élet egyensúlyának megtartásában,

szükség esetén újra alakításában, az érintett személyek családi, közösségi integrációjának

elősegítésében, szükségszerűen kialakult állapot vagy helyzet elfogadásának segítésében,

további egészségromlás megelőzésében, csökkentésében tud az anya segítségére lenni.

Nagyon fontos a védőnő részéről a pozitív visszajelzés az anya felé.

40

10. A pszichiátriai gyógyszeres kezelés alatt álló anya és az újszülött

Ajánlás15 (K)3

„Amennyiben a beteg pszichotróp gyógyszereket kapott a várandósság során, teljes körű

állapotfelmérés szükséges az újszülöttnél (NICE guidance 1.9.2)”

Területi védőnő feladata: Kísérje figyelemmel, hogy az újszülöttnél megtörtént-e a teljes

körű állapotfelmérés. Szükség esetén tegyen eleget jelzési kötelezettségének.

11. Gyógyszerszedés és szoptatás mentális zavar esetén

Ajánlás28 (K)3

„A szoptató anya gyógyszerszedése esetén általában, ezen belül a pszichotróp gyógyszerek

szedése esetén az újszülöttet/csecsemőt a lehetséges gyógyszerhatások és mellékhatások

szempontjából meg kell figyelni. Ez akkor is szükséges, ha a gyógyszert biztonságosnak ítélik.

Az anyai gyógyszerszedésről a védőnőt, illetve a gyermekorvost tájékoztatni kell. Szokatlan

panasz, tünet megjelenésekor soron kívüli orvosi vizsgálat válhat szükségessé.”

Az újszülött állapotának figyelemmel kísérése az anya gyógyszerszedése esetén kiemelten

fontos.64

Ajánlás29 (E)3

„A mentális zavarral küzdő anyákat bátorítani kell a szoptatásra, kivétel, ha karbamazepint,

klozapint vagy lítiumot szednek (a valproát adása nem javasolt gyermeket tervező nőbetegek

esetén). Azonban mindig a betegnek és a családjának legmegfelelőbb etetési mód

támogatása a legcélszerűbb (NICE 1.9.8). Amennyiben az anya pszichotróp gyógyszereket

szed a szoptatás ideje alatt, célszerű monitorozni a gyermeket a káros hatások veszélye

miatt. Mindenképpen javasolt a perinatális mentális zavarok terén tapasztalt szakember

tanácsát kikérni a gyógyszerezéssel kapcsolatban! (NICE guidance 1.9.11) ”

A posztpartum depresszió és a szoptatás között korábban egyirányú kapcsolatot

feltételeztek, miszerint a posztpartum depresszió ahhoz vezet, hogy kevesebben kezdik el és

korábban hagyják abba a szoptatást. Újabb vizsgálatok azt vetik fel, hogy az összefüggés

kétirányú; a posztpartum depresszió csökkenti a szoptatási mutatókat, a nem szoptatás

viszont növelheti a posztpartum depresszió kockázatát és a szoptatás depresszió esetén

64

C. Molnár E., Füredi J., Papp Z. Szülészet-nőgyógyászati pszichológiai és pszichiátria. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006.

41

segítheti a gyorsabb felépülést.65

Ha a gyógyszeres kezelés javallata fennáll, szoptató illetve szoptatni szándékozó édesanyával

és a közvetlen hozzátartozóival a szoptatás számos jótékony hatását, a kezeletlen depresszió

kockázatát, a gyógyszernek az anya–csecsemő párost érintő kockázatát és a kezelés várható

jótékony hatását szem előtt tartva, gondos egyéni mérlegelés alapján kell a kezelő orvosnak

meghozni a döntést, melyet a védőnő ismeretei segítségével, kompetenciájának megfelelőn

támogat (orvosi döntés megerősítése, érvek–ellenérvek megismerése).

12. Az apák és a depresszió66

Az apáknál a prenatális és posztpartum depresszió aránya 10%-os a perinatális időszakban,

ami sokkal magasabb, mint az átlag populációban. Megjelenésének legnagyobb kockázata a

szülés utáni 3–6 hónapban van. Enyhe pozitív korrelációt mutat az apa és az anya

depressziója.67

Több kockázati tényező megegyezik az anya kockázati tényezőivel:

már volt depressziós epizód,

családban előforduló depresszió,

szülői szereppel kapcsolatos aggodalmak,

nem tervezett várandósság/ambivalencia,

anyagi problémák,

szociális támogatás hiánya,

kapcsolati problémák,

egészségügyi problémákkal vagy nehéz temperamentummal küzdő csecsemő.

Prominens szerepet játszó rizikófaktorok apáknál:

változó szerepek és felelősségek a családban,

elszeparáltnak érzi magát, mert a család és a barátok figyelme az anyára és a

gyermekre irányul,

65

Breastfeeding and Postpartum Depression: An Overview and Methodological Recommendations for Future Research Carley J. Pope and Dwight Mazmanian, Department of Psychology, Lakehead University, 955 Oliver Road, Thunder Bay, ON, Canada P7B 5E1, Received 31 October 2015; Revised 10 March 2016; Accepted 21 March 2016 66

Best Practice Guidelines for Mental Health Disorders in the Perinatal Period (2014) 31.o. http://www.perinatalservicesbc.ca/Documents/Guidelines-Standards/Maternal/MentalHealthDisordersGuideline.pdf Letöltve: 2018.04.10. 67

Paulson JF, Bazemore SD. Prenatal and postpartum depression in fathers and its association with maternal depression.

JAMA: the Journal of the American Medical Association

42

hiányolja a gyermek előtti kapcsolatot a partnerével,

hiányzó szexualitás,

túlterhelt a munkában,

nehéz annak az elvárásnak megfelelni, hogy anyagilag támogassa a családot, és részt

is vegyen a gyermek gondozásában.

Területi védőnő feladata: A családlátogatások során törekedjen arra, hogy az apával is

találkozzon, különösen akkor, ha a várandósság ideje alatt felvett családi anamnézisben az

apa korábbi depressziós epizódjára volt utalás. Az apa érzéseinek megismerésére jó

lehetőség, ha külön is tud vele négyszemközt beszélni.

13. Önsegítő program a szorongás csökkentésére68

A lelki és fizikai egészség fenntartása érdekében az önsegítő programok nagyon hatékonyak

lehetnek. A Self Help UK szervezet definíciója szerint az önsegítő csoport olyan emberekből

áll, akik személyes tapasztalattal rendelkeznek ugyanazon problémakörrel vagy

élethelyzettel kapcsolatosan.69

Az önsegítő csoportoknak a mentális egészségtudatosság formálása szempontjából nagy

jelentőséget tulajdoníthatunk. A csoportba való bekerülés egyik motivációja az, hogy az

egyén saját magán szeretne segítsen, azonban ezzel az önsegítés egyben mások segítésének

eszközévé is válik.70 Önsegítő csoportban az egyének nemcsak egymásnak, a nehezebb

élethelyzetben levőknek vagy kirekesztetteknek tudnak segíteni, hanem a segítő saját

magának is sok hasznot nyer, segítségnyújtása révén másoktól megbecsülést és szeretet kap.

A másokon való segítés szempontjából pedig a csoportok lehetőséget biztosítanak arra, hogy

a mentális betegséggel küzdők egymás előtt megnyíljanak, nehézségeikről beszéljenek,

megismerjék, hogy többen is küzdenek hasonló problémákkal. A csoportokban rejlő erő

főként abból adódik, hogy a tagok mentális betegségekkel kapcsolatosan hasznos

ismereteket és készségeket sajátíthatnak el, melynek során egyensúlyban tudják tartani saját

68

The BC reproductive Mental health Program.BC Mental health and addiction services.Coping with depression during

pregnancy and after birth: A cognitive bejavior therapy based self management guide for women.2011. http://www.bcmhsus.ca/Documents/coping-with-depression-during-pregnancy-and-following-the-birth.pdf, Letöltve: 2018.04.20. 69

Mental Health Foundation (2004) Self-help groups 8. o. https://www.mentalhealth.org.uk/sites/default/files/self_help_groups.pdf Letöltve: 2018. 03. 03. 70

Buda B. (1994). A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei/tanulmánygyűjtemény, (560–565) Animula kiadó, Budapest

43

életüket, felismerik a mentális betegségek tüneteit, es segítik a mentális egészségük

fejlesztését.70

A perinatális periódusban is, különösen a posztpartum időszakban az önsegítő programok

hatékonyan segíthetnek a depressziós és a szorongásos tünetek csökkentésében.

14. SOS segítség

Az alábbi linkek mindennapi munkájában lehetnek segítségére, amennyiben kliense mentális

problémákkal küzd. Számos értékes információ és teszt is rendelkezésre áll a depresszióval

kapcsolatban. 15 nyelven elérhető az oldal, így magyarul is. Külön egészségügyi

szakembereknek szóló rész is található az alábbi linken:

https://ifightdepression.com/hu/start

Az azonnali segítséget nyújtó helyeket, az ország összes pszichiátriájával és pszichiátriai

gondozójával az alábbi linken találja:

https://ifightdepression.com/hu/azonnali-segitseg

Ennek a programnak a része egy ingyenes, online önsegítő eszköz is, amire lehet jelentkezni,

és összekapcsolják egy kiképzett szakemberrel a jelentkezőt.

Az alábbi budapesti alapítványok a várandósság körüli mentális probléma ellátásában

lehetnek a kliens segítségére:

https://www.lelekbenotthon.hu/

http://www.nap-kor.hu/ujhonlap/cimlap.html

15. Összefoglaló

A várandósság és szülés abban az esetben is feldolgozásra váró élmény, ha az anya

várakozásainak megfelelően, testi és lelki sérülésektől mentesen zajlott. A szorongással

terhelt várandósság, esetleg depresszív állapotok, traumatikus szülési élmény várhatóan

megnehezíti a gyermekágy történéseit, az újszülöttre való ráhangolódást és a szoptatást. Az

anya élménye az egyedüli meghatározó abban a tekintetben, hogy mi számít számára lelkileg

megterhelő eseménynek, és mi nem. Gyakori jelenség, hogy szakmai szempontból

jelentéktelennek tűnő történés az anyai élményben hosszú feldolgozást igénylő sérelemként,

nehéz érzések sorát elindító érzésként jelenik meg. Bárhogy is zajlott várandósság vagy a

szülés, a gyermekágy idején az anyának szerető és megértő támaszra van szüksége. Ebben

44

kiemelkedő szerep hárul a védőnőre. A védőnőket kedvezően fogadják, bebocsátást kap a

család intim szférájába, s ezáltal bizalmi kapcsolatba kerülhet a várandóssal, szűkebb és

tágabb környezetével, megismerheti a társas kapcsolataikat, a gazdasági és szociális

helyzetüket, ezek alapján kialakul benne egy kép az adott családról. Ez a bizalmi kapcsolat

kulcsfontosságú, ez segíthet a probléma korai felismerésében, megoldásában.

A hangulatzavarok - részben közvetlen élettani hatásuk következtében, részben mert

önkárosító magatartásformákkal társulhatnak, - kockázati tényezőt jelentenek más, jelentős

népegészségügyi betegségek szempontjából is (pl. szív-érrendszeri, daganatos

megbetegedések, diabetes mellitus, evészavarok). A módszertani ajánlás kiemelt célja az

érintett várandós/gyermekágyas/szülők megfelelő ellátásba való mielőbbi irányítása annak

érdekében, hogy a kezelés idején a szoptatás, illetve a gyermekkel való kontaktus

folyamatosan biztosítva legyen, és a gyógyulási folyamat hatékonyabbá váljon.

45

16. Felhasznált Irodalom

Beyond the Blues: A Guide to Understanding and Treating Prenatal and Postpartum Depression; By Shoshana S. Bennet, PhD, and Pec Indman, EdD, MFT. San Jose, CA: Moodswings Press, 2006. Bobo, W.V., Yawn, B.P. Concise review for physicians and other clinicians: Postpartum depression. Mayo Clin Proc 2014 June; 89(6): 835–844. Csépe A. (2007). EAAD – Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkossági magatartás ellen. In Csépe A. (szerk.), Összefogás a depresszió ellen, Kézikönyv a segítő foglalkozásúak számára (pp.18–24). Budapest: Semmelweis Kiadó. Keyes, C. L. M. (2007). Promoting and protecting mental health as flourishing. American Psychologist, 62(2), 95–108.

McEvoy K, Osborne LM, Nanavati J, Payne JL. Reproductive Affective Disorders: a Review of the Genetic Evidence for Premenstrual Dysphoric Disorder and Postpartum Depression. Curr Psychiatry Rep. 2017 Oct 30;19(12):94. doi: 10.1007/s11920-017-0852-0.

Nancy K. Grote, PhD; Jeffrey A. Bridge, PhD; Amelia R. Gavin, PhD; et al. A Meta-analysis of Depression During Pregnancy and the Risk of Preterm Birth, Low Birth Weight, and Intrauterine Growth Restriction. Arch Gen Psychiatry. 2010;67(10):1012-1024. doi:10.1001/archgenpsychiatry.2010.111 Országos Közegészségügyi Intézet (2017). Norvég Lelki Egészség Program, Záró tanulmány

Purebl Gy. (2018). Súlyosan negatív esemény, súlyosan akut stressz: a pszichológiai elsősegély módszere. In: Purebl Gy: Alacsony Intenzitású Pszichológiai Intervenciók a mindennapi orvosi gyakorlatban. In press Rihmer, Z. és Fekete, S. (2012). Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Öngyilkossági rizikó- és protektív faktorok In: Kalmár S., Németh A., és Rihmer Z. (szerk.), Öngyilkosság orvosi szemmel (pp. 91-112). Budapest, Medicina, 91–11

46

17. Mellékletek

1. számú melléklet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a méhen belüli, élő várandósság

megállapításáról és rizikóbesorolásáról a várandós gondozásba vétele céljából 2014.09.05

47

2. számú melléklet

EPDS KÉRDŐÍV

Kérdőívünk segítségével azt szeretnénk megtudni, hogyan érzi magát, milyen hangulatban telnek a napjai.

Kérjük, JELÖLJE MEG azt a választ, amelyről azt gondolja, hogy a legjobban kifejezi, hogyan érezte magát az

elmúlt héten!

Kérjük, MINDEN kérdésre válaszoljon!

1. Tudtam nevetni, és láttam a dolgok humoros oldalát.

(0) Ahogyan mindig.

(1) Talán nem annyira, mint máskor.

(2) Sokkal kevésbé, mint máskor.

(3) Egyáltalán nem.

2. Örömmel készültem mindenféle dologra.

(0) Ahogyan mindig szoktam.

(1) Egy kicsit kevésbé, mint szoktam.

(2) Sokkal kevésbé, mint szoktam.

(3) Szinte egyáltalán nem.

3. Minden kudarc miatt magamat okoltam.

(3) Igen, folyton.

(2) Igen, elég sokszor.

(1) Nem túl gyakran.

(0) Nem, soha.

4. Minden ok nélkül szorongtam vagy aggódtam.

(0) Egyáltalán nem.

(1) Nagyon ritkán.

(2) Igen, előfordult.

(3) Igen, gyakran előfordult.

5. Ok nélkül féltem vagy pánikba estem.

(3) Igen, elég sokszor.

(2) Igen, néha.

(1) Nem, nemigen.

(0) Egyáltalán nem.

6. Összecsaptak a hullámok a fejem felett.

(3) Igen, szinte egyáltalán nem tudtam elvégezni a teendőimet.

(2) Igen, előfordult, hogy nem tudtam olyan könnyen elvégezni a teendőimet, mint máskor.

(1) Nem, legtöbbször sikerült elvégezni a dolgomat.

(0) Nem, elvégeztem a teendőimet ugyanúgy, mint máskor.

7. Olyan rossz hangulatban voltam, hogy aludni sem tudtam rendesen.

48

(3) Igen, rendszeresen.

(2) Igen, többször előfordult.

(1) Néha előfordult.

(0) Nem, egyáltalán nem fordult elő.

8. Szomorú és rosszkedvű voltam.

(3) Igen, szinte állandóan.

(2) Igen, elég gyakran.

(1) Nem, nem túl gyakran.

(0) Nem, egyáltalán nem.

9. Olyan rossz hangulatban voltam, hogy még sírtam is.

(3) Igen, nagyon sokszor

(2) Igen, gyakran.

(1) Csak ritkán.

(0) Nem, soha.

10. Eszembe jutott, hogy kárt tehetnék magamban.

(3) Igen, gyakran.

(2) Néha.

(1) Legalább egyszer.

(0) Soha.

Összpontszám: ……………….

Az EPDS kérdőív kódolási, értékelési sémája:

Minden állításnál 4 fokú skálán (0–3) lehet pontozni, így az összpontszám 0–30 között lehet.

Fontos, hogy csak valamennyi kérdés megválaszolásakor érvényes az értékelés.

Értékelés:

10–30 pont esetén depresszió valószínű: szakemberrel való konzultáció szükséges. 9 vagy alacsonyabb

pontszám esetén: alacsony depressziórizikó.

A 10. kérdésnél adott 3-as pontszám kiemelt figyelmet igényel az öngyilkossági veszély miatt:

mentálhigiénés szakemberhez irányítás szükséges.