1

Bertóthyné Végvári Erzsébet – 2000.

GYORSÍRÁSI FOGALOMGYŐJTEMÉNY

ablakos írás: Minden leírt sor után egy vagy több sor üresen hagyása a füzetben. abszolút pozíció (abszolút helyzetváltoztatás): A gyorsírási jel, szókép helyzetét az alapsorhoz viszonyítva megváltoztatjuk. Pl. te-öt, üt. abszolút vonásképesség: A gyorsírónak az a képessége, hogy a legegyszerőbb jelbıl mennyit tud leírni egy idıegység alatt (egy perc alatt leírt egyenesek száma). alaki módosítás: A jelmódosítások egyik típusa, amikor a gyorsírási jel alakján változtatunk (pl. felfelé nagyítás). alapfok: A gyorsírási tudásszint legalsó fokozata a sebesség, valamint a tananyag mennyisége és minısége szempontjából. alapfokú gyorsíró: 150-190 szótagos sebességgel író gyorsíró. alapokmány: Az egységes magyar gyorsírás - közös megállapodás alapján elfogadott és kötelezıvé tett törzsanyagát és szabályait tartalmazó irat. A Minisztérium által jóváhagyott okmány. alapvonal: A felsı vonal alatt elhelyezkedı vastag vonal, amelyen az írás halad, s mintegy rendezi az egyes szóképeket. aláhúzás: Jelet, szót vagy szóképet a talpa alatt, a neki megfelelı nagyságban aláhúzzuk. Megkülönböztetésre szolgál. Pl. 48-as. alkalmi rövidítés: A gyorsírónak bizonyos alkalomra létrehozott, saját rövidítése. állandó rövidítés: A gyorsírási rendszer által - alap- és középfokon - kötelezıen elıírt rövidítés. Pl. tesz, tárgy. állandósult rövidítés: A gyorsíró egyéni gyakorlatában kialakított, illetve egyéb forrásokból átvett, állandó jelleggel használt rövidítése. Pl. polgármester. állandó szókapcsolatokon alapuló rövidítések: Állandó szókapcsolatokra, illetve gyakran együtt elıforduló szavakra használt rövidítések. Pl. gazdasági helyzet. alsó pozíció: A gyorsírási jelet, szóképet az alapvonalhoz viszonyítva fél sorral lejjebb írunk. Az u-ü szó eleji jelölésének egyik módja. Pl. te-üt. alsó segédvonal: Az alapvonal alatt lévı vékony vonal, megegyezik a lent elhelyezkedı felsı vonal felsı segédvonalával. átírás: Közönséges írással (közírással) írt szöveg gyorsírással történı leírása. Az ilyen módon leírt szöveg.

2

átmetszés: Egy gyorsírási jelet vagy szóképet egy másik jellel vagy szóképpel átmetszünk. A kettı közé i hangot olvasunk, (rég. átvágás). Pl. gazdasági élet. áttesz: Gyorsírással írt szöveg közírással való leírása. áttételi hiba: Ha nem egyezik az elhangzott szöveg az áttételben leírt szöveggel (ld. áttétel). áttételi idı: Az áttétel elkészítésére fordítható, a sebességi foknak megfelelıen központilag meghatározott idıtartam. autografál: Tankönyvek, folyóiratok sztenogramját saját kezőleg írja meg, amelyet sokszorosítanak. autográfus: Tankönyvek, folyóiratok sztenogramját saját kézírásával elkészítı gyorsíró (ld. autografál).

bajnoki verseny: Magasfokú és beszédíró gyorsírók számára rendezett gyorsíróverseny. balforgású jel: Olyan jel, amely csak balforgású jelelemet tartalmaz (az egyenesen kívül). Pl. sz, p. balra dılı jel: Olyan mássalhangzójel, amely vagy teljes egészében vagy bizonyos részében balra dıl. Pl. r. nk, ng. belhangrövidítés: A szó elsı és utolsó hangján belül lévı hangot vagy hangcsoportot jelölı rövidítés. Pl. ba=azonban. beolvasztás: ld. betőösszeolvasztás. beszédírás: A gyorsírás teljes funkcióját betöltı munkaforma, a gyorsírási rendszer legmagasabb foka. Az erıs rövidítések alkalmazásának legfelsıbb fokú változata, amely írással a gyorsíró a leggyorsabb beszédet is le tudja írni. beszédíró gyorsíró: 350 és attól magasabb szótagú sebességgel író gyorsíró. beszédrögzítés: Az elhangzó beszéd megörökítése különbözı írásrendszerekkel, technikai eszközökkel. beszédsebesség: Egy idıegység alatt kiejtett beszédelemek mennyisége. beszédtempó: ld. beszédsebesség. betanuláson alapuló rövidítések: Az állandó, az állandósult, a megkülönböztetı rövidítéseknek és az olyan rövidítéseknek az összefoglaló neve, amelyek sem önmagukban, sem értelmi összefüggés alapján nem oldhatók fel. Pl. mert=re.

3

betőgyakoriság: Vizsgált szavakban, szövegekben a leggyakoribb betők elıfordulása.

bető-összeolvasztás: Az egyenesen végzıdı gyorsírási jelek után következı z-sz betőket a jel végzıdése elé írjuk. Az egysoros vagy nagyított sz betőbe beleírjuk a z és az sz jelét. Pl. szez, észez. betőrendi jelölés: A hangokat a gyorsírásban az önálló betőjelükkel írjuk, úgy mint a közírásban. Pl. éle. biztonsági írás: Az az írásmód, amikor egy magasfokú gyorsíró alacsony sebességő beszédet ír, és a számára mérsékelt tempónak megfelelıen, a gyorsabb és biztonságosabb visszaolvasás érdekében többet kiír. csonka jel: Kapkodó írás útján létrejött gyorsírási jel, amelynek bizonyos része hiányzik, bár a kézmozgás megvolt, de nem érte a papírt az íróeszköz. diktál: A diktáló az íratni kívánt szöveget meghatározott sebességgel vagy anélkül mondja vagy olvassa, a gyorsíró ezzel egyidejőleg gyorsírással írja. diktálási sebesség: Az a sebességi fok (1 perc alatti szótagszám), amellyel a diktáló a szöveget diktálja. diktáló: Az a személy, aki a gyorsírónak az íratni kívánt szöveget meghatározott sebességgel diktálja. diktálókazetta: Gyorsírási diktátumokat tartalmazó magnókazetta. diktátum: Diktálásra készített szöveg, amelynek leírása majd gyorsírással történik. dılési irány: Az az irány, amerre a gyorsírási jel dıl (általában 75 fokos szögben jobbra). dönt: Gyorsírási jelet valamelyik irányba ír (általában jobbra). egyenes: Gyorsírási jelelem. egyenes kettıshangzós jel: Olyan gyorsírási jel, amely két azonos hangrendő magánhangzót egy meghatározott hosszúságú és irányú egyenessel jelöl. Pl. ao, eö. egyéni rövidítés: A gyorsíró saját maga számára létrehozott rövidítése. egyenletes diktálás: Diktálási mód. Az egy percre esı szövegmennyiséget a diktáló egyenletesen osztja el, tehát a szavak között egyforma hosszú szünetet tart. egyhangzós rövidítés: Tiszta magánhangzós rövidítés, amely egy magánhangzót tartalmaz. Pl. van=a. egységes magyar gyorsírás: Magyarországon használatos, központilag elfogadott és elıírt gyorsírási rendszer.

4

egysoros jel: Egy sorközt betöltı, meghatározott irányú gyorsírási jel. Pl. t, b, ao, nk.

egysoros süllyesztés: Az egyik gyorsírási jelet a másik jelhez képest egy sorral lejjebb írjuk. A szó belsejében lévı e-é, a-á magánhangzó-torlódás jelölésére használjuk. egyszerő jel: Alap jelelemekbıl álló jel (egyenes, kör és részei), amely egy- három vonásértékő. Pl. v. egyszerősítés: A mássalhangzó-torlódás kiküszöbölésének egyik módja, kiejtés szerinti írás. Pl. jácanak=játszanak. ékezés: Részleges vastagítás, a jel elejét vagy végét vastagítjuk. Pl. éu, éo. elhagyás: Rövidítési mód. A szó vagy szókapcsolat csak bizonyos hangjait írjuk ki, a többi részét elhagyjuk. Pl. gá=gazdaság. elhallás: A gyorsíró az elhangzó szót rosszul hallja, ezért tévesen írja le és teszi át. ellipszis: Gyorsírási jelelem, amely a kör jobbra döntése folytán alakul ki. élıbeszéd: Szóbeli elıadás, beszéd, élıszó. elıvokalizációs jelölés: A jelképes magánhangzó-jelölés egyik fajtája. A módosított mássalhangzójel elé kell olvasni a magánhangzót vagy magánhangzókat. Pl. év, át. elsıdleges rövidítés: A rövidítendı szó elsı elıfordulásakor a gyorsíró még óvatosan rövidít, többet kiír a szóból. Pl. vállalat= váat. elsırendő jel: 1-3 vonásból áll, és nem tartalmaz kézellenes jelelemet. Pl. t, l, m. eltéréses bírálat: Az áttétel bírálatának egyik módja. A diktált szövegtıl való eltérések száma határozza meg az áttétel hibaszámát. emelés: Az egyik gyorsírási jelet a másikhoz képest meghatározott mértékben feljebb írjuk. emelıvizsga: A gyorsírási teljesítmény magasabb fokának elérését bizonyító vizsga. erıs rövidítés: A rövidítendı szóból a lehetı legkevesebb hangot jelöljük. Pl. politika=oi. értelemzavaró központozási hiba: Áttételi hiba, amely által egy vagy több mondat értelme teljesen megváltozik. Pl. megváltozik helyett nem változik. felfelé nagyítás: Az egysoros mássalhangzókat (különjeleket) és az r jelét felfelé kétszeresére nagyítjuk felsıfok: A gyorsírási tudásszint legfelsı fokozata a sebesség, valamint a tananyag mennyisége és minısége szempontjából.

felsıfokú gyorsíró: 250-340 szótagos sebességgel író gyorsíró.

5

felsı pozíció: A gyorsírási jelet, szóképet az alapvonalhoz viszonyítva fél sorral feljebb írjuk. felsı segédvonal: A felsı vonal felett lévı vékony vonal, megegyezik a felette lévı alapvonal alsó segédvonalával. felsı vonal: Az alapvonal felett lévı vastag vonal. félsoros emelés: Az egyik gyorsírási jelet a másik jelhez képest fél sorral feljebb írjuk. A fél sor a két jel talpa közti magasságkülönbséget jelenti. A szó belsejében lévı i, o, ö hangok jelölésére szolgál. félsoros jel: Alapvonaltól az alapsor közepéig terjedı gyorsírási jel, az egysoros jel fele. félsoros süllyesztés: Az egyik gyorsírási jelet a másik jelhez képest fél sorral lejjebb írjuk (rég. mélyítés). Pl. akta. A mássalhangzó-torlódás jelölésére szolgál. fogalmazási gyorsírás: A gyorsírási tudásszint legalsó fokozata a sebesség, valamint a tananyag mennyisége és minısége szempontjából. fokozatos rövidítés: A gyorsíró a többször ismétlıdı szót egyre rövidebben írja. fokozódó sebességő diktátum: Meghatározott idıtartamon belül a diktálási sebesség félpercenként vagy percenként 10-20 szótaggal emelkedik. fonetikai alak: A szóképben ténylegesen jelölt hangok sora. Hibás átvétel a nyelvtudományból. Pl. tart=ta. fonetikai hasonlóság: Két vagy több szó rövidítésében a jelölt hangsor azonossága. Pl. fé=fény, fél, fér, feltétel. fonetikus írás: A gyorsírás egyik alapelve; hibás átvétel a nyelvtudományból. Hangjelölı írás (fonémát jelöl); kiejtés szerinti írás. Pl. látja=átya. fonetikus olvasás: A gyorsírási szóképben ténylegesen jelölt hangoknak megfelelı olvasás. Pl. eg=meg. fonetizál: Fonetikusan olvas. föléírás: Egy gyorsírási jel vagy szókép fölé egy másik jelet vagy szóképet írunk, s ezzel egy harmadik hangot fejezük ki. Jelképes jelölési mód, az i magánhangzó jelölésének egyik módja. forgópont: Ha jelképesen vagy hangzóvonallal nem jelölhetjük a magánhangzó-torlódást, akkor a hangzóvonalakat jobbforgású, pontszerő némajellel kapcsoljuk össze. Nincs hangértéke. geometrikus gyorsírási rendszer: A 19. századig használt rendszertípus, mértani jellegő rendszer. A jeleket kötıvonal nélkül, közvetlenül illeszti egymáshoz.

6

gépgyorsírás: Gyorsírógépen történı gyorsírás.

gépi áttétel: Gyorsírással írt szöveg írógéppel vagy számítógéppel történı leírása közírással. grafika: Gyorsírási jelek vagy szóképek leírt formája, írásképe. grafikai egyszerősítés: Rövidítések alkotására szolgáló módszer, fıleg magasabb fokon alkalmazzuk. Kivételes írásmód. Pl. rsz írásakor az sz forgásiránya megváltozik. grafikai hasonlóságon alapuló rövidítés: Olyan rövidítés, amelynél a szó rövidített formája grafikai szempontból emlékeztet a szó teljesen kiírt formájára. Pl. levél-levelek. grafikus gyorsírási rendszer: A 19. század közepétıl használt gyorsírási rendszertípus, sztenogramja külsı megjelenésében hasonlít a folyóírásra. A jeleket általában kötıvonallal kapcsolja össze. gyakorlókönyv: Gyorsírási gyakorlóanyagot tartalmazó tankönyv. gyakorlószöveg: Diktálásra készített szöveg, amelynek leírása majd gyorsírással történik. gyorsiroda: Magasfokú gyorsírókat foglalkoztató intézmény. gyorsír: Gyorsírással ír, élıbeszédet lejegyez. gyorsírás: Az élıszó rögzítésére szolgáló írásrendszer, amely egyszerő jeleket használ, az egyes hangokat, hangcsoportokat jelképes jelöléssel fejezi ki, és a szövegben elıforduló szavak nagy részét megrövidíti. Tantárgy. Gyorsírással írt szöveg. gyorsírásba diktál: Egy személy diktál, egy másik pedig az elhangzott szavakat, szókapcsolatokat, szöveget gyorsírással leírja, ld. diktál. gyorsíráselmélet: Objektív, tudományos módszerekkel vizsgálja a gyorsírás problémáit; feltárja a gyorsírásban érvényesülı törvényszerőségeket, értékeli eszközeit, kapcsolatait más írásrendszerekkel, vizsgálja és keresi azokat a sajátos módokat, amelyek segítségével leginkább meg tud felelni feladatának. gyorsírási bető: Egy hangnak vagy hangcsoportnak a gyorsírásban használt, jelelemekbıl álló grafikai alakja. gyorsírási diktátum: Diktálásra készített szöveg, amelynek leírása majd gyorsírással történik. gyorsírási gyakorlószöveg: Diktálásra készített szöveg, amelynek leírása majd gyorsírással történik.

gyorsírási jel: Egy hangnak vagy hangcsoportnak a gyorsírásban használt, jelelemekbıl álló grafikai alakja.

7

gyorsírási jelelem: Gyorsírási jel alkotórésze, grafikus forma (egyenes, kör, kampó, hurok, hajlás, pont). Rég. írás-üteny. gyorsírási rendszer: A közírástól eltérı, sajátos jeleket, jelölési módokat és rövidítéseket alkalmazó írásrendszer. gyorsíráskönyv: Meghatározott gyorsírási ismeretanyagot tartalmazó könyv. gyorsírásmódszertan: A gyorsírás tanításával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek összessége. gyorsírásoktatás: A gyorsírás tantárgy szakember által történı tanítása. gyorsírásos jegyzıkönyv: Gyorsírással leírt jegyzıkönyv. gyorsírásóra: Gyorsírás tanítására szolgáló tanóra. gyorsírásszakkör: A gyorsírás tanórán kívüli mővelésére szolgáló iskolai kör. gyorsírástanár: Gyorsírást oktató pedagógus. gyorsírástanulás: A gyorsírási ismeretanyag elsajátítása. gyorsírástanítás: A gyorsírás tantárgy szakember által történı tanítása. gyorsírástörténet: A gyorsírás kialakulásával, fejlıdésével, mővelıivel kapcsolatos események sorozata, írásba foglalva. gyorsírástudomány: A gyorsírással kapcsolatos ismeretek rendszere. gyorsíró: Gyorsírással írni tudó személy. Foglalkozás. gyorsíróbajnok: Gyorsíróbajnokságot nyert gyorsíró. gyorsírófüzet: Gyorsírási célra használatos különleges vonalazású füzet. gyorsírógép: A gyorsírás mechanikus írására szolgáló írógép. gyorsírói teljesítmény: Egy idıegység, rendszerint 1 perc alatt leírt szótagok vagy szavak száma. gyorsírótanár: Gyorsírást oktató pedagógus. gyorsírószolgálat: Egy intézmény által foglalkoztatott hivatásos gyorsírók. gyorsíróverseny: Olyan helyi, országos vagy világszínvonalú rendezvény, amelyen a gyorsírók küzdenek az egyes helyezésekért.

8

gyorsóra: Gyorsírás tanítására szolgáló tanóra. Diáknyelvi szó. hajlás: Gyorsírási jelelem. hajlított jel: Olyan gyorsírási jel, amelyben két magánhangzó áll közvetlenül egymás mellett, és ezeket hajlítással jelöljük. Pl. oé, ea, ae. hajlított kettıs hangzó: ld. hajlított jel. hajlított kettıs magánhangzós jel: ld. hajlított jel haladó gyorsírófüzet: Egyvonalas és kétvonalas gyorsírófüzet. hallási hiba: A gyorsíró az elhangzó szót rosszul hallja, ezért tévesen írja le és teszi át. hangszámítás: A gyorsírói teljesítménymérés egyik régi, elavult eszköze, egy idıegység alatt elhangzott hangok száma. hangzási hasonlóságon alapuló rövidítések: Olyan rövidítések, amelyekben csak annyi hangot jelölünk, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a rövidítés grafikai alakja hangzásában eléggé hasonlítson a teljes alakhoz. Pl. oág=ország. Önmagukban is olvasható rövidítések, mert egyértelmően kitalálhatók szövegösszefüggés nélkül is. hangzóvonal: Magánhangzók, és magánhagzó hangkapcsolat önálló jelölésére szolgáló gyorsírási jel. hangzóvonalas emelés: Ei, ai, továbbá az i szó eleji jelképes jelölésének egyik módja. Pl. ennyit, itt. harmadhiba: Sajátos gyorsírási hibatípus, mind az áttétel mind a sztenogram javításakor használatos. Kevésbé súlyos, a nagyhiba egyharmadának számít. Meghatározott hibázási módokra használjuk (torzulás, vesszı). harmadrendő gyorsírási jel: Olyan gyorsírási jel, amely kettınél több ívelt jelelemet tartalmaz, vagy egynél több egyenest. Pl. cs. hármashangzó: Három egymás melletti - azonos vagy vegyes hangrendő - magánhangzót tartalmazó gyorsírási jel. Pl. éüi, oéi. háromhangzó: Három egymás melletti - azonos vagy vegyes hangrendő - magánhangzót tartalmazó gyorsírási jel. Pl. éüi, oéi.

háromsoros jel: Három sorközt betöltı, meghatározott irányú gyorsírási jel. Használhatjuk az i egyfajta jelölésére, kettıs és hármashangzók jelölésére. Pl. id=mind, üü, uü. háromsoros merıleges hangzóvonal: Alsó segédvonalról kezdett, a felsı segédvonalig terjedı, az alapvonalra merıleges, felfelé haladó egyenes, amelyet az ii hangpár jelölésére használunk. Önmagában nem állhat. Pl. iir=kiír.

9

hátráló mozgás: A kéz visszafelé tartó mozgását jelenti, amely megtöri az írás ritmusát. Pl. új sor megkezdése, átmetszés. házi áttétel: Iskolában vagy munkahelyen leírt sztenogram otthon történı áttétele. helyettesítés: Az az írásmód, amikor egy hangot vagy hangcsoportot nem a saját jelével, hanem egy másik hang jelével vagy jelölési módjával írunk le. Pl. ej helyett ei-t, kotor helyett kotr-ot jelölünk. helyhagyás: Rövidítési mód. A sztenogramban bizonyos szavakat, szókapcsolatokat, esetleg tagmondatokat helykihagyással jelöljük. helykihagyás: Rövidítési mód. A sztenogramban bizonyos szavakat, szókapcsolatokat, esetleg tagmondatokat helykihagyással jelöljük. helyzeti módosítás: A jelmódosítások egyik típusa, amelyre az jellemzı, hogy egy gyorsírási jel elhelyezkedése az alapsorhoz vagy egy másik jelhez (abszolút vagy relatív) viszonyítva megváltozik. Pl. öt, bır. holtmozgás: Azok a mozgások, amelyeket a kéz a szóközök kihagyásakor végez. hurok: Gyorsírási jelelem. idegen nyelvő gyorsírás: Más, idegen országok gyorsírási rendszerével írt sztenogram. intermittáló jelölés: Olyan helyzeti módosítás, amelyben egy jelet egy másikhoz képest meghatározott helyzetbe teszünk, és ezzel egy harmadik hangot fejezünk ki. Pl. gazdasági élet = gáiéet. INTERSTENO: Gyorsíró és Gépíró Világbajnokságot és Nemzetközi Gyorsíró Kongresszusokat rendezı szövetség. interpunkciós jelölés: Olyan helyzeti módosítás, amikor egy jel mellé, fölé vagy alá különbözı segédjeleket helyezünk. Pl. pont, vesszı. A grafikus rendszerekben a hosszú és rövid, ill. a magas és mély magánhangzók megkülönböztetésére szolgál. Pl. talár-tallér. ír: Gyorsírással ír, sztenografál. íráskép: Gyorsírással írt szöveg írott vagy nyomtatott alakja, grafikai képe. írásrendszer: Egyezményes írásjegyeknek valamely közösségben használatos rendszere. írásritmus: A gyorsírással történı írás folyamatában a jelek és szóközök, ill. a kéz le, fel történı mozgásának szabályos, ütemes váltakozása.

10

ismétlıdésen alapuló rövidítések: Egy-egy tárgykörhöz tartozó, gyakran elıforduló szavak, szókapcsolatok, amelyekre a gyorsíró erıs rövidítéseket alkot. Pl. oi = politika. Esetenként elmehet a teljes kihagyásig. Ide tartoznak a nyelv gyakran ismétlıdı elemei is, képzık, jelek, ragok, névutók stb., amelyekre eleve a rendszer ad állandó rövidítéseket. Pl. eku = ezek után. íves hajlás: Gyorsírási jelelem. jel: Egy hangnak vagy hangcsoportnak a gyorsírásban használt, jelelemekbıl álló grafikai alakja. jel csúcsa: A gyorsírási jel legmagasabb pontja. jelelem: Gyorsírási jel alkotórésze, grafikus forma (egyenes, kör, kampó, hurok, hajlás, pont). Rég. írás-üteny. jelképes jelölés: Jelölési mód, amely szerint egy hangot vagy hangok csoportját valamely más jel, jelcsoport alaki vagy helyzeti módosításával fejezünk ki. Pl. ég = az é-t a g kétszeresére nagyított, vékonyan írt alakjával fejezzük ki. Rég. jelképi jelölés. jelkészlet: A gyorsírási rendszerekben használt jelek összessége. jellegzetes hangok: Egy szóban lévı bizonyos hang, hangok, amelyek a legjellemzıbbek az adott szóra, mert jól hallhatók, jól hangoztathatók, hangsúlyosak, jól megkülönböztethetık más hangoktól. Pl. tart = ta, rövid = öi. jelmódosítás: Az alapjeleknek olyan megváltoztatása, amely a jel jellemvonását nem módosítja, de a módosítás következtében az alapjeltıl mégis megkülönböztethetı. Van alaki és helyzeti formája. Pl. át, bök. jelölési mód: Betőrendi jelölés, jelképes jelölés. jelölési mutató: A sztenogramok olvashatóságának mérésére szolgáló mérıszám. A jelölések kifejezıképességét mutatja meg. A 100 szótagból jelölt hangok számát jelenti. jelöléstan: A gyorsíráselmélet egyik része. Azoknak a jeleknek, jelölési módoknak és szabályoknak az összessége, amelyekkel röviden és pontosan, egyértelmően kifejezhetı a rögzítendı szöveg minden eleme. jelrövidítés: Jelekre alkotott rövidítések. Pl. le = leg. jel talpa: A gyorsírási jel legalsó pontja.

jobbforgású jel: Olyan jel, amely csak jobbforgású jelelemet tartalmaz az egyenesen kívül. Pl. g,j. jobbra dılı jel: Olyan mássalhangzó- vagy magánhangzójel, amely teljes egészében vagy bizonyos, lényeges részében jobbra dıl. Pl. t, eü, o.

kampó: Gyorsírási jelelem.

11

kapcsolóvonal: A jelek összekapcsolására szolgáló, meghatározott hosszúságú és irányú egyenes vonal. Nincs hangértéke. karikahiba: Sajátos gyorsírási hibatípus, mind az áttétel mind a sztenogram javításakor használatos. Kevésbé súlyos, a nagyhiba egyharmadának számít. Meghatározott hibázási módokra használjuk (torzulás, vesszı). kettıs hangzó: Két egymás mellett elıforduló azonos vagy vegyes hangrendő magánhangzó. kettıshangzós jel: Két egymás mellett elıforduló azonos vagy vegyes hangrendő magánhangzó. kettıshangzósjel-rendszer: A gyorsírási kettıs hangzós jelek rendszere. kettıs magánhangzós jel: Két egymás mellett elıforduló azonos vagy vegyes hangrendő magánhangzó. kettıs vastagítás: Mély hangrendő szavakban, szókapcsolatokban egymás mellé kerülı aa, áá, ao-aua stb. hangkapcsolatokat, az azt megelızı és követı mássalhangzójel megvastagításával fejezzük ki. Pl. kaol = kapcsol, taál = talál. kezdı gyorsíró: Gyorsírási tanulmányokat elkezdı diák. Pályakezdı gyorsíró. kezdı gyorsírófüzet: Négyvonalas gyorsírófüzet. kezdıhang-rövidítés: A szó elsı mássalhangzóját és az azt követı magánhangzót, vagy a szó egyéb magánhangzóját tartalmazó rövidítés. Pl. ta = tart, sze = szem, gá = gazdaság. képzırövidítés: Különféle képzıkre (toldaléktípus) alkotott rövidítések. Pl. h = - hat, - het. kéthangzó: Két egymás mellett elıforduló azonos vagy vegyes hangrendő magánhangzó. kétsoros jel: Két sorközt betöltı, meghatározott irányú gyorsírási jel. Pl. u,ü, ét, té. kétsoros nagyítás: Jelképes jelölés, alaki módosítás. A szóeleji é-á után következı mássalhangzó jelét felfelé kétszeresére nagyítjuk, a szóvégi, illetve szóbelseji é-á-t megelızı mássalhangzó jelét lefelé kétszeresére nagyítjuk. kétszeres távolírás: A szó belsejében közvetlenül egymás után álló éé, áá, hangokat úgy jelöljük, hogy az azokat megelızı mássalhangzó jeléhez képest, az azokat követı mássalhangzó jelét két távolírásnyi hosszúságúra írjuk. Pl. taáát = tartását. kétszeres vastagítás: Mély hangrendő szavakban, szókapcsolatokban egymás mellé kerülı aa, áá, ao-aua hangkapcsolatokat, az azt megelızı és követı mássalhangzójel megvastagításával fejezzük ki. Pl. kaol = kapcsol, taál = talál.

kéz alá diktál: A gyorsíró teljesítıképességének megfelelı ütemben, váltakozó beszédsebességgel diktál idı nélkül.

12

kézellenes jel: Nehezen írható jel, mert megtöri az írás ritmusát, a kéz írás közben jobbra tartó illetve le-fel történı mozgását. Pl. ng, r, tej=tei. kézi áttétel: Gyorsírással írt szöveg kézzel történı leírása, közönséges betőírással. kihagyás: Valamely szót, szókapcsolatot vagy szókapcsolat egy részét a sztenogramból kihagyjuk. Jelölhetjük helyhagyással vagy helyhagyás nélkül. Pl. hogy = helyhagyással, péum = pénzügyminisztérium, helyhagyás nélkül. kiír: Szavakból vagy szókapcsolatokból olyan kevésbé jellegzetes hangokat is jelöl a sztenogramban, amelyek feleslegesek a visszaolvasás szempontjából, és visszafogják a sebességet. kishiba: Sajátos gyorsírási hibatípus, mind az áttétel mind a sztenogram javításakor használatos. Kevésbé súlyos, a nagyhiba egyharmadának számít. Meghatározott hibázási módokra használjuk (torzulás, vesszı). Pl.: karikahiba, harmadhiba. kivételes jelölés: Az általános jelölési szabályoktól eltérı írásmód. Legtöbbször megkülönböztetésre használjuk. Megváltoztathatjuk a jel grafikai alakját, pl. szv jelének háromsorosra nagyítása, pozícióba helyezhetünk számokat, helytelen fonetikájú rövidítéseket hozunk létre. Pl. re = mert. könnyő szöveg: Jól rövidíthetı, ismert témájú gyorsírási szöveg, amely nem tartalmaz kézellenes jelet, idegen szavakat és sok rövid szót. Szószáma percenként 28- 32-nél nem több. kör: Gyorsírási jelelem. kötelezı rövidítés: Az egységes magyar gyorsírás alapokmánya által elıírt rövidítés. kötött sebességő diktátum: Meghatározott idıtartamon belül a diktálási sebesség nem változik. kötıvonal: A jelek összekapcsolására szolgáló, meghatározott hosszúságú és irányú egyenes vonal. Nincs hangértéke. közelírás: Két mássalhangzójelet kapcsolóvonal segítségével annyira közel írunk egymáshoz, hogy a jelek alakja felismerhetı maradjon. A magánhangzók szó belseji jelölésére szolgál, jelképes jelölési mód.

közepes nehézségő szöveg: Jól rövidíthetı gyorsírási szöveg, amely kevés kézellenes jelet, idegen szót, rövid szót tartalmaz. Témaköre ismert. Szószáma percenként 32-36 között van. középfok: A gyorsírási tudásszint középsı fokozata a sebesség, valamint a tananyag mennyisége és minısége szempontjából. középfokú gyorsíró: 200-240 szótagos sebességgel író gyorsíró. közírás: Latin betős írás, folyóírás.

13

közönséges írás: Latin betős írás, folyóírás. közvetlen emlékezésre alapított rövidítés: Olyan rövidítés, amit akkor alkot a gyorsíró, amikor tudja, hogy a diktátumot azonnal vagy rövid idı múlva követi az áttétel. Ilyenkor merészen rövidít, mert még visszaemlékezik a szövegre. közvetlen jelkapcsolás: A mássalhangzójeleket kapcsolóvonal nélkül, közvetlenül kapcsoljuk egymáshoz. Ahol az egyik befejezıdik, ott kezdıdik a másik jel. Pl. mer. kulcs: Gyorsírással írt szópéldák, mondatpéldák, szövegek áttétele, amely a gyorsíráskönyvek végén található, a sztenogramtól távol. Mintegy azok megoldása. különjel: Meghatározott célra létrehozott gyorsírási jel, amelyben a jelelemek felismerhetık. A különleges jel rövidített alakja. Pl.: tr, pr, kr, ksz, ng, nk. lefelé nagyítás: lásd kétszeres nagyítás lefelé haladó jel: Az egységes magyar gyorsírásra jellemzı, hogy jelei nagy többségében, a jel kezdete felülrıl lefelé indul. Követi azt a természetes kézmozgást, amellyel a leggyorsabban lehet írni. Pl.: t, b, l. levegıbe írás: A sebességfokozás egyik módja. A gyorsíró a diktált szöveg sztenogramját a mutatóujjával vagy íróeszközzel a levegıbe írja. magasfokú gyorsíró: 250-340 szótagos sebességgel író gyorsíró. magasfokú rövidítés: A rövidítendı szóból kevés hangot jelölünk. Pl. oi=politika. magánhangzójel: Magánhangzó gyorsírással jelölt grafikai alakja. magánhangzó-torlódás: Egy szó, szókapcsolat rövidítésében (fonetikus alakjában) két vagy több magánhangzó kerül egymás mellé. Pl. oi=politika, oéi=problémái, beata=beadta. Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége: Gyorsírók, versenyzık, tanárok, gyorsírási és gépírási szakemberek szövetsége. másfélsoros jel: Egy és egy fél sorközt betöltı, meghatározott irányú gyorsírási jel.

másodlagos rövidítés: A rövidítendı szó többszöri elıfordulásakor, a gyorsíró már erısebben rövidít, kevesebbet ír ki a szóból. Pl. váat=vállalat. másodrendő gyorsírási jel: Háromtól több vonásból áll, kapcsolási nehézségeket mutat, kézellenes jelelemet tartalmaz. Pl. ty, r. mássalhangzójel: Mássalhangzó gyorsírással jelölt grafikai alakja. mássalhangzó-torlódás: Egy szóban vagy szókapcsolatban két vagy több mássalhangzó közvetlenül követi egymást. Pl. megtalál, játszik. mechanikus gyorsírás: Gyorsírógépen történı gyorsírás.

14

megkülönböztetés: Ha két vagy több szót egyformán rövidítenénk, de így könnyen összetéveszthetık lennének, megkülönböztetés miatt más fonetikát jelölünk a rövidítésükben. Pl. kuat=kutat, uat=mutat, utat=juttat. megkülönböztetı rövidítések: Ha két vagy több szót egyformán rövidítenénk, de így könnyen összetéveszthetık lennének, megkülönböztetés miatt más fonetikát jelölünk a rövidítésükben. Pl. kuat=kutat, uat=mutat, utat=juttat. merev hangzóvonalas jelölés: A magánhangzók jelölésének egyik módja, amikor a szókép belsejében a magánhangzót saját jelével jelöljük. Pl. teég, taál. mérsékelt rövidítés: A rövidítésalkotás alapfoka, amikor a gyorsíró még sokat kiír egy szóból. Pl. kaolat=kapcsolat. minısítéses bírálat: Az áttételi teljesítmény mérésének sajátos eszköze. A hiba súlyát mérlegeli értelmi, tartalmi szempontból, pontozással értékel. Versenyeken használatos. mintasztenogram: A szabatos diktátum követelményeinek megfelelı írás, íráskép. mondatpélda: Jelek, jelölési módok, rövidítések, szabályok gyakorlására, sebességfokozásra szolgáló mondat. nagyhiba: Áttételben és sztenogramban is használjuk, súlyos hibának az elnevezése. nagyítható mássalhangzójel: Olyan mássalhangzójel, amely az eredeti nagyságához viszonyítva két, háromszorosára nagyítható. Pl. egysoros jelek, az r pedig 1-2-3 sorosra nagyítható. nagyítás: Az alaki módosítások egyik típusa, elsısorban a magánhangzók jelképes jelölésére szolgál. A nagyítható mássalhangzójelet az alapjelhez viszonyítva két- vagy háromsoros nagyságban írjuk. Pl. át, id, ész.

nagyságváltoztatás: Az alaki módosítások egyik típusa, elsısorban a magánhangzók jelképes jelölésére szolgál. A nagyítható mássalhangzójelet az alapjelhez viszonyítva két- vagy háromsoros nagyságban írjuk. Pl. át, id, ész. nehéz gyorsírási szöveg: Nehezen rövidíthetı, ismeretlen témájú szöveg, amely sok kézellenes jelet, idegen szót, kevésbé használt szót, sok rövid szót tartalmaz. Szószáma percenként 36-nál több. négyeshangzó: Négy egymás után következı magánhangzót tartalmazó gyorsírási jel. Rég. négyhangzó. Pl. iaia=mindannyian.

négyhangzó: Négy egymás után következı magánhangzót tartalmazó gyorsírási jel. némajel: Ha jelképesen vagy hangzóvonallal nem jelölhetjük a magánhangzó-torlódást, akkor a hangzóvonalakat jobbforgású, pontszerő némajellel kapcsoljuk össze. Nincs hangértéke.

15

nyelvtani összefüggésen alapuló rövidítések: A gyorsíró a mondaton belüli nyelvtani összefüggésekre hagyatkozva elhagyhatja: az ismétlıdı toldalékokat, jeleket, kötıszavakat, állandó vonzatokat stb. Pl. etép=ezt a képet. nyelvtani rövidítések: Olyan rövidítések, amelyeket az egyes nyelvtani elemekre hozunk létre, (rag, jel, képzı); ill. azok, amelyeket a beszédírásban a nyelvtani összefüggésekre használunk. nyers áttétel: A sztenogram egyszeri átolvasása után készített, nem ellenırzött áttétel. nyújtás: A nagyságváltoztatás egyik típusa. Bizonyos jelek elıtt (ny, -nak, -nek) az é-á magánhangzót a jel másfél-, kétszeresére nyújtásával fejezzük ki. olvashatóság: A jó sztenogram egyik követelménye, a jelek biztos, könnyő, gyors visszaolvasását jelenti. öblösítés: Az alaki módosítás egyik fajtája. A tt (dt) jelképes jelölésére szolgál. Kampóval kezdıdı és végzıdı jelek kampóját kiszélesítjük; sz, z végzıdését meghosszabbítva kiszélesítjük; hurkolt jelek hurokrészét kövérebbre írjuk. Pl. adott, vehetett, lépett. önálló betőjel: Egy hangnak vagy hangcsoportnak a gyorsírásban használt, jelelemekbıl álló grafikai alakja. Magánhangzók és mássalhangzók jelölésére szolgáló gyorsírási jel. önálló rövidítés: A gyorsíró saját maga számára létrehozott rövidítése. önálló rövidítésalkotás: A gyorsíró saját maga hoz létre rövidítéseket. örökös gyorsíróbajnok: Bajnoki cím, amelyet azok a beszédírók kapnak, akik legalább ötször nyertek országos bajnokságot.

összeolvasztás: Egyenesen végzıdı gyorsírási jelek után következı z-sz betőket a jel végzıdése elé írjuk. Egysoros vagy nagyított sz betőbe beleírjuk a z és az sz jelét. Pl. szez=szerez. összetett jel: A jelelemek összekapcsolásából keletkeznek. Háromnál több vonásértékő. parlamenti gyorsíró: Országgyőléseken, parlamenti üléseken elhangzó beszédeket író gyorsíró. pont: Gyorsírási jelelem. Az a, az névelı és az az mutató névmás jelölésére használjuk. pozíció: Hely, helyzet. pozícióba helyez: Gyorsírási jelet alsó vagy felsı pozícióba, ill. é-á pozícióba tesz. A gyorsírási jel, szókép helyzetét az alapsorhoz viszonyítva megváltoztatjuk. Pl. te-öt, üt. pozíciós rövidítés: Alsó vagy felsı, ill. é-á pozícióba helyezett rövidítés. A gyorsírási jelet, szóképet az alapvonalhoz viszonyítva fél sorral lejjebb (u, ü szó eleji jelölése) vagy feljebb (o, ö szó eleji jelölése) ill. az alsó segédvonalra írjuk.

16

próba: Gyorsírási diktátum elıtt elhangzó, félperces, a diktátummal azonos sebességő diktátum. próbadiktátum: Gyorsírási diktátum elıtt elhangzó, félperces, a diktátummal azonos sebességő diktátum. puha ceruza: Gyorsíráshoz használt 2B jelzéső vagy annál magasabb számozású ceruza. ragrövidítés: Különféle ragokra (toldaléktípus) alkotott rövidítések. Pl. r=-ra, -re; h=-hoz, -hez, -höz. relatív pozíció: Viszonylagos helyzeti módosítás. A jelek helyzetét az elızı jel helyzetéhez viszonyítva megváltoztatjuk. Pl. tét, tit, tıt. relatív vonásképesség: A gyorsírónak az a teljesítménye, hogy mekkora vonásterjedelmő szöveget tud egy idıegység alatt leírni. rövidít: Rövidítést alkot. Az elhangzott szóból, szókapcsolatból a gyorsíró csak bizonyos hangokat ír le, a többit elhagyja vagy kihagyja. rövidítés: Olyan hang vagy hangcsoport kimondott hangalakja vagy írott képe, amelyet a gyorsíró az elhangzott szóból vagy szókapcsolatból jelöl. Tevékenység, amely által létrejön a rövidítés. Rég. jelény, szójel. rövidítésalkotás: Rövidítést alkot. Az elhangzott szóból, szókapcsolatból a gyorsíró csak bizonyos hangokat ír le, a többit elhagyja vagy kihagyja. rövidítéselmélet: Azoknak a rövidítési szabályoknak az összessége, amelyek lehetıvé teszik, hogy a rögzítendı szövegbıl csak bizonyos elemeket válasszunk ki jelölésre, úgy, hogy meghatározott rövidséget érjünk el, és a grafikai elemekbıl a teljes szöveget rekonstruálni tudjuk. rövidítés feloldása: A rövidítés által jelzett hangok kiegészítése teljes szavakká, szókapcsolatokká. Pl. oi=politika. rövidítésgyőjtemény: Bizonyos témakörhöz tartozó rövidítések összessége. Rég. jelényszótár. rövidítéskészlet: Különféle rövidítések összessége. rövidítési elv: A rövidítés létrehozásában alkalmazott szabály. rövidítési grafika: A rövidítés grafikailag jelölt alakja. rövidítési mód: A rövidítések létrehozásakor alkalmazott alaki és tartalmi szabályok alkalmazása. rövidítési mutató: 100 jelölt hangra esı vonásszám.

17

rövidítéstan: Azoknak a rövidítési szabályoknak az összessége, amelyek lehetıvé teszik, hogy a rögzítendı szövegbıl csak bizonyos elemeket válasszunk ki jelölésre, úgy, hogy meghatározott rövidséget érjünk el, és a grafikai elemekbıl a teljes szöveget rekonstruálni tudjuk. rövidségi mérıszám: Egy vonásra esı hangok száma. rövidségmutató: 100 szótagra esı vonásszám. sebesség: Egy idıegység, rendszerint 1 perc alatt leírt szótagok vagy szavak száma. sebességfokozás: A gyorsírói teljesítmény különbözı módszerekkel történı emelése. sorrendszer: A sztenogram rendezésére szolgáló, meghatározott elnevezéső vonalakkal elválasztott sorok összessége. sorugrás: Az áttételi hibák egyik oka, amikor a gyorsíró szeme eltéved, és egy másik sorból folytatja a visszaolvasást. stopper: Diktáláshoz használt különleges beosztású, másodpercmutatós, percmérı, leállítható óraszerkezet. stopperóra: Diktáláshoz használt különleges beosztású, másodpercmutatós, percmérı, leállítható óraszerkezet. süllyesztés: A mássalhangzó-torlódás jelölésének egyik módja. A torlódó mássalhangzók közül a másodikat az elızınél félsorral lejjebb írjuk, az írást a viszonylagos soron folytatjuk. szabad rövidítés: ld. önálló rövidítés. szabad kapcsolóvonal: A magánhangzót bizonyos esetekben a két mássalhangzó közötti helyzeti viszony szabja meg. A kapcsolóvonal a msh-jelek összekapcsolására szolgál, alkalmazkodik a msh-jelek alakjához és helyzetéhez. Hangértéke nincs. Pl.: tét, hıt. szabatos: ld. szabatos diktátum szabatos diktátum: A gyorsíró által írt legnagyobb sebességő diktátumtól alacsonyabb fokon diktált, rövidebb ideig tartó diktátum, amelyben legfontosabb követelmény a helyes jelölési módok és kötelezı rövidítések alkalmazása és a torzulásmentes íráskép. szabatos írás: A szabatos diktátum követelményeinek megfelelı írás, íráskép. szabálytalan képzéső rövidítés: Sem önmagában, sem értelmi összefüggés útján nem oldható fel, fonetikája alapján sem lehet kitalálni. Pl.: miatta=iamatt – a gyorsíró rosszul rövidített ilyenkor. szaggatott diktálás: Diktálási mód. Az egy percre esı szövegmennyiséget tetszılegesen osztjuk el. A szavak, szócsoportok, mondatok között különbözı hosszúságú szünetet tartunk. szó belseje: A szó elsı és utolsó hangja között lévı hang vagy hangok.

18

szógyakoriság: Különféle szövegekben vagy nyelvekben a különféle szavak elıfordulási száma. Szóstatisztikákkal vizsgálják. szójel: Olyan állandó rövidítés, amely a rendszerben egyébként nem használatos különjellel fejezi ki a szót, szókapcsolatot, ragot vagy képzıt. Pl. az egy egysoros jele. szókezdı mássalhangzó: A szó elsı mássalhangzója. szókezdı mássalhangzó elhagyása: Az egyik leggyakrabban alkalmazott rövidítési mód. A szó elsı mássalhangzóját a szó rövidítésekor elhagyjuk. Alkalmazása az utána következı magánhangzótól függ. Pl. lát=át. szókép: Egy szó, vagy a gyorsírásban egybeírt vagy egybetartozó (átmetszés, föléírás) szavak jelölt hangjainak grafikai alakja. szópélda: Jelek, jelölési módok, rövidítések, szabályok gyakorlására, sebességfokozásra szolgáló szó. szószámítás: Egy idıegység alatt elhangzott szavak összeszámolása. szótagszámítás: Egy idıegység alatt elhangzott szótagok összeszámolása. szöveg-átalakítás: Gyorsírási diktátumra szánt szöveg diktálásra kész állapotba történı átformálása. szövegfeldolgozás: Gyorsírási szöveg tetszıleges módon történı gyakoroltatása. szövegkészítés: Diktátumhoz való - összefüggı, önálló mondatokból vagy szavakból álló - szöveg önálló megfogalmazása. Kész szöveg keresése, és diktálásra kész állapotba való átformálása. szövegkörnyezet: Gyorsírási jelet, szót, szókapcsolatot körülvevı mondaton belüli szavak, összefüggı szöveg. Mondatot körülvevı összefüggı szöveg. A szövegkörnyezet megkönnyíti a visszaolvasást, értelmezést. szövegnehézség: ld. könnyő, közepes, nehéz gyorsírási szöveg. szövegösszefüggés: A szöveg alkotórészeinek belsı, tartalmi kapcsolata. szöveg tárgykörén, vezérképzetén alapuló rövidítések: Azok a rövidítések, amelyek egy-egy témakör köré csoportosulnak. A tárgykörben való jártasság elısegíti az erısebb rövidítések alkotását, illetve alkalmazását. sztenografál: Gyorsírással ír. sztenográfia: Gyorsírás. sztenográfus: Gyorsíró. sztenogram: Gyorsírói feljegyzés. Elıadás, beszéd, diktátum gyorsírással lejegyzett szövege.

19

sztenogramolvasás: Gyorsírással írt szöveg visszaolvasása. távolírás: Két mássalhangzó jelét meghatározott (kb. három jelszélességnyi) távolságra írjuk egymástól, és kapcsolóvonallal vagy hangzóvonallal kötjük össze. A magánhangzók szó belseji jelölésére szolgál, jelképes jelölési mód. Pl. tét, tőt. teljes alak: A rövidítésnek a beszédben vagy írásban kimondott vagy leírt - nem megrövidített - teljes hangalakja, illetve grafikai képe. teljesírás: Olyan gyorsírási jelölési mód, amely csak a jelöléstani szabályokat alkalmazza, nem használ rövidítéseket. tiszta magánhangzós rövidítés: Egy, két, három vagy több magánhangzóból álló rövidítés. Pl. van=a, elı=eö.

tiszta kettıshangzós jel: ld. tiszta kettıs magánhangzós rövidítés. tiszta kettıs magánhangzós rövidítés: Két egymás mellett álló magánhangzóból létrehozott rövidítés. Pl. adód=ao. típushiba: Gyorsírási munkákban gyakran elıforduló hiba, több gyorsíró ugyanazt a hibát követi el. torlódás: Szavakban, szókapcsolatokban két vagy több azonos típusú hang találkozik. ld. magánhangzó-torlódás, mássalhangzó-torlódás. torlódó magánhangzók: Két vagy több magánhangzó kerül közvetlenül egymás mellé a szóban, szókapcsolat rövidítésében. Pl. bead. torlódó mássalhangzók: Két vagy több mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé a szóban, szókapcsolat rövidítésében. Pl. akta. torzulás: A jelek írása közben létrejövı olyan szándék nélküli alakváltozás, amely következtében a leírt jel egy másik jelhez lesz hasonló, vagy olvashatatlanná válik. több alakú rövidítés: Ugyanannak a szónak többféle rövidítése van. Pl. kapcsolat=kaolat, kat, ka. több értelmő rövidítés: Több szónak azonos alakú rövidítése van. PL. fé=fél, fény, fék, feltétel, fér. tömör írás: Az íráskép tömörsége. A jeleket, szóképeket olyan közel írjuk egymáshoz, ami még nem okoz egybeolvadást és olvasási nehézséget sem. utóvastagítás: A mély magánhangzót követı mássalhangzójel megvastagítása. vastagítás: Jelképes jelölési mód, a mássalhangzójel vastagításával a mély magánhangzót fejezzük ki. A magánhangzójel vastagításával szintén annak mély tulajdonságát jelöljük. A

20

vastagított jelet a jelek általános vonalvastagságától vastagabbra írjuk. Általában a jel lefelé menı részét vastagítjuk. vegyes hangrendő kettıs hangzó: Magas és mély magánhangzókat tartalmazó jel. Pl. ea= nemcsak. vegyes kettıshangzós jel: Magánhangzókat és mássalhangzót vagy mássalhangzókat tartalmazó jel. Pl. nemzet=eet, gondol=ool. vegyes rövidítés: A szó kezdı-, bel-, és utolsó hangját is tartalmazó rövidítés. Pl. tegnap=teap. véghangrövidítés: A szó utolsó hangjait tartalmazza. Pl. nemzet=eet. viszonylagos helyzetváltoztatás: ld. relatív pozíció. viszonylagos írássor: Pozícióba került, süllyesztett jel után, alul hurkolt jelek után következı sz, z írásakor úgy folytatódik az írás, mintha az alapvonalon lennénk, egy képzeletbeli sor keletkezik. A viszonylagos írássor helyét az azt megelızı mássalhangzójel szabja meg. Pl. kapta, vált, jelzés, pontos. viszonylagos sor: ld. viszonylagos írássor. visszaolvasás: A leírt sztenogram elolvasása. vonalgyakorlat: Kezdı gyorsírástanulók kézügyességének fejlesztését szolgáló, meghatározott elemekbıl összeállított gyakorlat. vonás: Egy kézmozdulattal meghúzott, meghatározott irányú, nagyságú és formájú vonal. vonalgyakorlat: Kezdı gyorsírástanulók kézügyességének fejlesztését szolgáló, meghatározott elemekbıl összeállított gyakorlat. vonás: Egy kézmozdulattal meghúzott, meghatározott irányú, nagyságú és formájú vonal. vonásérték: A gyorsírási jel leírásához szükséges kézmozdulatok száma. vonásképesség: ld. abszolút-relatív vonásképesség. vonásszámítás: A jelek vonásértékének megállapítása. vonásterjedelem: Egy jel, szókép vagy sztenogram leírásához szükséges vonások száma. vonástöbblet: A gyorsíró egy jel stb. leírásához a szükségesnél több vonást használ. vegyes forgású jel: Olyan jel, amely jobb- és balforgású jelelemet is tartalmaz. Pl. zs. x szótagos áttétel: Az áttétel diktálási sebessége percenként x szótaggal (egy perc alatt lediktált szótagok száma).

21

x szótagos diktátum: A diktátum diktálási sebessége percenként x szótag (egy perc alatt lediktált szótagok száma), ld. gyorsírói teljesítmény.

21

22

21