gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai©s.pdf · a szamóca...
TRANSCRIPT
Gyümölcsfélék testalakulása,
termőrészei és a metszés alapjai
Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati
szempontok alapján
Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyós-
gyümölcsűek
alma
körte
birs
naspolya
cseresznye
meggy
kajszi
őszibarack
szilva
dió
mogyoró
mandula
gesztenye
málna, szeder,
szamóca, ribiszke,
köszméte,
riszméte,
festőbodza,
egyéb kis gyümölcsű
fajok
Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás
Dudvásszárú növények: szamóca
Félcserjék: málna, szeder
Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke,
köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs)
Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya,
cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack,
mandula, dió, gesztenye
A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája
• Évelő, lágyszárú
• Gyökértörzs (rügyek)
• Tőrózsa (5-7 darab lomblevél)
• Levelek
• Indák
• Virágok
• Valódi, fotószintetizáló lomblevelek,
• Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak
• Fellevelek: a virágzatban.
Szívlevelek
A málna – félcserje - morfológiája
A málna hajtásrendszere 2 éves
1 = letermett termővessző;
2-3 = tősarjak;
4-8 = gyökérsarjak;
9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények
2-8. meddő éves zöldhajtások
1. másodéves megfásodott termővesszők
(A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. )
gyökérrendszere –– évelő.
A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos gyökérrendszert fejleszt.
A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek.
Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el
A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája
cserjetörzs
tővessző
termőgallyak
Fa termetű gyümölcsök morfológiája
rügyekhajtásrügyvirágrügyvegyesrügy
hajtás < 1
vessző
gally 2-4ág > 5
Korona
törzs
gyökér
gyökérsarj
tősarj
alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások
A termőrészek képződése
• A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken
egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy
vegyes-) rügyek képződnek.
• A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész
kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának,
illetve termőkorú fák évente közel egyenletes
terméshozásának alapfeltétele.
Termőrészek csoportosításaRövid termővesszők: 0-20cm
dárda
sima
(vegetatív)
termőnyárs
termőkalácstermőbog
Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél
• Alma
– rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak
csúcsrügye.
– A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel)
csúcsrügy kialakulásával fejeződik be.
– A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a
virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a
dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél
vége is.
– Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai
csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.
dárda
termőkalács
sima
(vegetatív)
termőnyárs
• Körte
– Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn
virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.
• Birs
– Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a
virágai néhány leveles hajtások csúcsán
jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél
képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás
- potenciális termőrész - alakul ki.
Virágrügyképződés helye -
csonthéjasoknál
• Cseresznye és meggy
– Tipikus termőrészük a
bokrétás termőnyárs
– Az éves vesszők
oldalrügyei a
meggyfákon nagy
gyakorisággal
virágrügyek, amikor ez
túlzott mértékű, a
felkopaszodás
elkerülhetetlen.
• Őszibarack
– Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő
erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy
hármas (hajtás- és virágrügyből álló)
rügycsoportok vannak.
– A termőnyársak használati értéke a
fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő -
kondíció által meghatározott.
– Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző
• Szilva és kajszi
– A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos
termőrészek, funkcionális értékük az
erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek
minőségétől függ.
– Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves
vesszőkön is.
Szilva termőnyárs
Szilva termőnyárs
Kajszibarack termőnyársSzilva termőnyárs
Kajszibarack termőnyárs
Kajszibarack középhosszú v.
hosszú termővessző
Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs
• Mandula
– Őszibarackhoz hasonló
Mandula
termővessző
őszibarack
termővessző
Virágrügyképződés helye –a héjasoknál
• Dió
Kárpáti fajtacsoport:
termőrész-képződése
zömmel csúcsrügy,
kb.20-30% oldalrügy
• Gesztenye
– Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek
– Középső részen hím barkarügyek
– Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek
vannak, az ebből kihajtó hajtás
• Alsó részén – nővirágok
• Csúcsi részén – hím barkák
• Mogyoró
– Csúcsrügy és a vessző
oldalán elszórtan –
hajtásrügyek
– A vessző oldalán
elszórtan hím barkák és
női virágot rejtő
vegyesrügyek
Termőrügyképződés helye
a bogyósoknál• Fekete ribiszke
– Hosszú vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások - akövetkező évi termővesszők- jelennek meg -vegyesrügyek
•Piros ribiszke
Hosszú vesszőinek
csúcsrügyéből képződő
újabb hosszú hajtás alatt
a csúcs közeli rügyekből
rövid termőnyársak vagy
még korlátozottabb
növekedésű, mini
bokrétás termőnyársra
emlékeztető
képződmények lesznek.
•Köszméte
–Termésének nagy
hányada szintén
termőnyársakon
helyezkedik el, de -
különösen akkor, ha
faiskolában Ribes
aureumra oltott törzses
fát állítanak elő - a
hosszúvessző is teljes
értékű termőrész.
• Málna és szeder
– Az előző évben sarjként
megjelenő
termővesszők
oldalrügyeiből képződő
rövid hajtásokon való
virágzás és terméshozás
után a termővessző
elszárad, amit szüret
után eltávolítanak.
A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés.
• A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk.
• A metszés céljai a következők:– termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása
– gyorsított termőre fordítás
– vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása)
– gyümölcsminőség javítása
– a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása
– az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása
Alapfogalmak metszéshez
Csúcsi dominancia• A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő
hajtás csúcsából eredő gátlás aktívmechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcsközelében akadályozza meg az oldalszervképződést.
• Csúcsdominancia kialakulásának oka ahajtás csúcsrügyének auxintermelése.
• Alapi dominancia
A metszés mértéke és hatása a termőzónára
A vessző elágazási szöge (a), valamint a
leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre
és a terméshozásra. (Csider, 1978)
a
b
A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására
• Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a
korona-szerkezet kialakítása
Alapfogalmak I.
Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő
visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése
Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának
gátlása
Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor
a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad
Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé
áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a
felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk
Szektoriális kettős metszés
Félfás metszés: aug. –szept.k., cél: a
megmaradó koronarészek jobb
megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés,
rügydifferenciálódás
Hajtásválogatás
Ifjítás
termőrész
termőgally
teljes
Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb
helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb
fényellátásű
Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen
Lorette-metszés) akkor célszerű, ha
egy-egy, rendszerint függőlegesen
álló hajtás a túlságosan erős
növekedése miatt nem kívánatos,
ám ha tőből eltávolítanánk, hiány
keletkezne a koronában. Az ilyen
hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki,
hanem a hajtásalapra, az ott lévő
fejletlen szemekre, illetve az őket
ölelő levélkoszorúra metsszük
vissza. (körte)
Metszést kiegészítő eljárások
• hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások
vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása
• hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis
növekedési erélyű fajtákon
• hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy
felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a
háncs, ill. annak egy kis része épségben marad,
cél:növekedési erély csökken
•Metszést kiegészítő eljárások
•ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása
•pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)
gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a
törzs elszorítása dróthuzallal, v. a
kéreg eltávolítása, cél: javul a
termőrügyképződés
sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása,
cél: védelem
Gyümölcsritkítás
Alapfogalmak
• Ritkító metszés: valamely
koronarész tőből való
eltávolítása, cél:
termőrészképződés jav.,
napfényellátottság jav.,
Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig
alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják
Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg
metszetlenül, 40-120 vesszőt
Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyiket
3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra
metszük
Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly
megtartása
Zöldmetszés• Sajnos elhanyagoljuk, pedig…
– az intenzitás növelésében
elengedhetetlen
– optimális időpontban végezve nem
veszélyes,
– a téli munkacsúcsot csökkenti,
– de nem helyettesíti a fás metszést és
fordítva,
– a fás metszés a növekedésre, a zöld
metszés pedig a terméshozásra van
hatással.
A zöldmetszés időpontjai
• 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás
• 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést
• június vége - július közepe -
koronaalakításkor fontos időszak
• július közepe - augusztus eleje -
termő időszakban részleges vagy
teljes metszés is lehet
• augusztus közepétől káros a
zöldmetszés
Ágcsoportos sudaras koronaKorona alakító metszés
Gyógymetszés
Szerszámok