Gyógyszertárak gazdálkodásának alapjai

SOTE Rezidens képzés

II évf.

2015. május 30

Dr. Hankó Zoltán – Dr. Sohajda Attila

Vázlat

A gyógyszertári vállalkozás bevételi és kiadási szerkezete (HZ)

o bevételek o kiadások o beavatkozási lehetőségek

Készletgazdálkodás o a készletgazdálkodás alapelvei o beszállítói szerződések o termékportfolió kialakítása

Likviditási megfontolások o a tb elszámolás sajátosságai o likviditási mutató o a likviditás javításának eszközei

A költséggazdálkodás alapjai o a patikai költségszerkezet sajátosságai o beavatkozási lehetőségek

A gyógyszertári gazdálkodás néhány marketing aspektusa (HZ) o az árképzés gyakorlata o officinai reklámlehetőségek

Készletgazdálkodás a gyógyszertárban

A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei

Közforgalmú gyógyszertár

– 1994-től 2006-ig

elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását

biztosító intézmény

– 2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény) a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény

– 2011-től

a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan

egészségügyi intézmény, amely a teljes körű gyógyszerellátás keretében

magisztrális gyógyszerkészítést is végez

A gyógyszer, mint termék biztosítása

7M =

megfelelő gyógyszer megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költséggel

Többcsatornás gyógyszerellátási modell

RENDELÉSEK

KÉSZLETEK

SZÁLLÍTÁSOK

Tárgynegyedévet

megelőző 105

nappal terv

GYÓGYSZERGYÁRAK

30-120 napos készlet

Nagy tételeknél

kéthetente, kicsiknél

hetente 2x

Hetente 2-3

alkalommal

GYÓGYSZER NAGYKERESKEDŐK

Kb. 30 napos készlet

naponta 1-2

alkalommal, több

helyről

naponta többször,

több helyről ütemes

rendelés

GYÓGYSZERTÁRAK

Kb. 20 napos készlet

3-10 nap

80-170 napos készlet

1-3 hét

A gyógyszertári gazdálkodás jellemző ismérvei

• Egyre több cikket kell kezelni, tárolni:

– Cikkenként kisebb volumen, nagyobb készletezési, kezelési

egységköltség

– Minél nagyobb egy cikkből az értékesítési volumen, annál

alacsonyabb (fajlagos) készlet szükséges

– A cikkek 20%-a teszi ki az eladási bevételek 80%-át

– A raktári készletek fele az eladások kb. 4%-a (de jelentős

beruházás, költségigény)

• A szállítási költségek, készségek

– A szállítási távolságok jelentősek (= több nagykerrel van

kapcsolattartás)

– A nagykereskedők árképzése változó (egyenként és időben is)

– A nagykereskedők szállítási készsége változik, pl.

• kintlévőségek,

• limit

Gyógyszertár beszállítói

Gyógyszer-nagykereskedők

Gyártók képviseletek

Egyéb disztribútorok

Gyógyszer nagykereskedők feladata

Hatósági engedélyezési eljárás (OGYÉI)

Folyamatos inspekció (OGYÉI-OTFGY)

Minőség-ellenőrzés, tanúsítás

Export – Import (párhuzamos import)

Nagykereskedelmi disztribúció

Logisztikai információ

(Gyógyszertári hálózat, Franchise működtetése)

Gyógyszer nagykereskedők száma

Európai Unióban 673 gyógyszer-nagykereskedő

/450 millió lakosának, 133 ezer közforgalmú és 8300 kórházi gyógyszertáron

keresztül/

Magyarország

1995-ig 1 belföldi nagykereskedő (GYÓGYÉRT)

1 export-import vállalat (MEDIMPEX)

1995-2005 kb. 90 új engedély

2010- 3 országos, teljes körű

kb. 5-10 regionális,

Gyógyszer nagykereskedők közötti választás szempontjai

A B C D

működési körzet országos országos regionális regionális

portfólió teljes teljes kiterjedt szűk

készlet folyamatos folyamatos változó megrendelésre

szállítás gyakorisága naponta 2x naponta 1x naponta 1x alkalmanként

szállítás időpontja rendszeres rendszeres rendszeres változó

rendelésfelvétel ideje 18 óra 20 óra 17 óra 16 óra

fizetési határidő 3-30 nap 3-30 nap 3-30 nap 0-30 nap

utólagos engedmény 0-2,5% 0-2,5% 0-3,5% 2-4%

NT gyógyszerek ára +1% referencia -2% -4%

Gyógyszertári készletek fogalma

Biztonsági készlet: a folyamatos ellátáshoz szükséges készlet (10-20 napi

fogyás)

Kritikus készlet: az a készletmennyiség aminek az elérésekor

gondoskodni kell az új készlet megrendeléséről. (3-4 napi fogyás)

Folyókészlet: két utánpótlási időpont között a forgalmat biztosító készlet.

(Max.1 nap)

Optimum készlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet együttese. A

készlet gazdaságosan nem emelkedhet e szint fölé.

Normán felüli készlet: az a mennyiség, amivel az adott terméknek az

előírtnál magasabb a készlete (akció, inkurrenssé válás)

A készletgazdálkodásnál módjai

egyenlő időközönként egy adott szintre feltölteni

Stabil nagy forgalmú készítmény, nincs gyártói akció, nagy

biztonsággal beszerezhető, elképzelhető a forgalom hektikus mozgása.

A rendelési idő hetente kb. 2 x, Forgási sebesség: kb. 4-5 nap.

egyenlő időközönként ugyanannyit

Stabil nagy forgalmú készítmény, nincs gyártói akció, nagy

biztonsággal beszerezhető, nem várható a forgalom hektikus mozgása.

A rendelési idő hetente 1 x, Forgási sebesség: kb 7-9 nap.

a készlet a meghatározott szintre csökken, állandó mennyiséget

Gyári akciók esetén

a készlet a meghatározott szintre csökken, egy adott szintre feltölteni

Általánosságban ezt használjuk, a készlet a kritikus szint (2-3 nap) alá

csökken, azt tölti fel a rendszer az optimális szintre. Az optimális szint

(6-30) nap más-más, a készítmény forgalmától, jellegétől függően

Számítógépes támogatása, vezetői információs rendszer !!

A készletgazdálkodás mutatói

A forgási sebesség, azt tükrözi, hogy hány nap alatt, illetve egy adott

időben hányszor fordul meg a forgóeszköz.

A fordulatok száma azt fejezi ki, hogy az átlagosan lekötött

forgóeszközök értéke egy év alatt hányszor fordul meg.

Egyes termékek, termékcsoportok fogyási jellemzői

Stabil, kurrens cikk - Nitromint R

Stabil inkurrens cikk Sandimmun

Vaklicitben résztvevő cikk Rosutec

Támogatás változott cikk forgalma Clexane

ATC szerinti forgalom Pantoprazol

ATC szerinti forgalom Atorvastatin

Termékportfolió kialakítása

A gyógyszertárak cikkcsoportos forgalma és realizálható árrése

Áruértékesítés cikkcsoport szerint fogyasztói ár arányában

Nettó

besz.áron

Nettó

fogy.áron Árrés % Árréstömeg

Gyógyszerek 90.08% 90.12% 19.48 90.33%

ebből NT 23.03% 23.39% 21.31 25.24%

Magisztrális 0.49% 0.62% 51.96 1.31%

GYSE 2.92% 2.71% 11.01 1.65%

Egyéb 6.36% 6.42% 20.44 6.68%

Csomagoló 0.15% 0.13% 4.95 0.03%

Összesen 100.00% 100.00% 19.43 100.00%

A gyógyszertári termékportfólió jellemzői

A gyógyszertárak azonos termékkört forgalmaznak, nagy

részüket azonos áron, de nem azonos felfogásban. Vannak kitörési

lehetőségek szakmai és marketing oldalon egyaránt.

A klasszikus vidéki gyógyszertárak forgalmának 80-90 %-át

jelenleg is a gyógyszerforgalom teszi ki, tehát működőképesség és

jövedelmezőség szempontjából ez a meghatározó

A gyógyszerforgalmon belül a támogatott forgalom aránya

70-80 %, tehát jelentős a kormányzati beavatkozás lehetősége és hatása

(Gyógyszerkassza)

A 20-30 % OTC forgalom összetétele és mértéke nagyban

függ a lakosság teherviselő képességétől, a gyógyszertár marketing

aktivitásától

A magisztrális forgalom – még a jelentős magisztrális

tevékenységet folytató gyógyszertáraknál is – elenyésző. A realizálható

árrés 50% feletti, + magisztrális díj, + vénykezelési szolgáltatási díj.

A GYSE forgalom a lehetőségekhez képest alacsony, a

gyógyszertárak jelentős része kiengedte ezt a lehetőséget.

Egyéb forgalom profilrendelet által meghatározott,

mindenképpen officinai hely és szakember igényes (eladástechnika)

A gyógyszertári készletezés sajátossága

Generikus program

patikai szinten költségkonfliktus (készletgazdálkodási problémák)

Generikus helyettesítéssel kapcsolatos problémák

Fel kell ajánlani a helyettesítési listáról

Helyettesítésre a készleten lévőt célszerű ajánlani

Lehetnek szakmai problémák is (biológiai egyenértékűség

értékhatárai?)

Az orvosok jelentős része ódzkodik (akkor is, ha nem tiltja le)

A betegek sem kedvelik (orvos döntéséhez ragaszkodik, márkához

ragaszkodik, drágább gyógyszerhez ragaszkodik, volt negatív

tapasztalata)

A gyári érdekek eltérőek

A szabályozás az adminisztratív elemekre helyezi a fő hangsúlyt

Gyógyszerészi ellenérdekeltség

Gyakori árváltozás, beragadt készletek, lejáratos selejt

Vaklicit

2011 III. negyedévétől évente kétszer (április, október)

Likviditási megfontolások

A gyógyszertári készletek finanszírozása

Jellemző adatok

Kézi eladás, térítési díj 0-3 nap

Tb elszámolás (forgalom 50-52%-a) kb. 18. nap

Patika – nagykereskedő 5-35 nap

Forgási napok száma 15-20 nap

A gyógyszerkészlet finanszírozása

megoszlik a nagyker és a gyógyszertár között

nagy a szórás

jelentős a határidőn túli tartozásállomány

csökken a patikai likviditás, ez készletleépítéssel jár

Likviditási mutatók

A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók

A vállalkozás pénzügyi helyzetének vizsgálatát a mérleg, az eredmény-

kimutatás és a kiegészítő melléklet adatainak felhasználásával végezhetjük el.

A mérleg adatainak felhasználásával likviditási mutatókat számolhatunk,

melyek a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik, azt mutatják, hogy a

vállalkozás az esedékes kötelezettségeinek mennyire tud eleget tenni.

Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek

Az 1 fölötti érték elfogadható

Gyors likviditási mutató = forgóeszk. – készletek / rövid lej. kötelezettségek

Saját tőke aránya = saját tőke / összes forrás

Minél magasabb a mutató értéke, annál kedvezőbb a vállalkozás megítélése

Eladósodottsági mutató = idegen tőke / összes forrás.

Akkor kedvező a mutató, ha annak értéke max. 50-60% körül van.

Rövid távú dinamikus likviditás = üzemi (üzleti) tevékenység eredménye /

rövid lejáratú kötelezettségek

Jól működő vállalatoknál a mutató érték nagyobb 50%-nál.

Hosszú távú dinamikus likviditás = üzemi (üzleti) tevékenység eredménye /

hosszú lejáratú kötelezettségek

A likviditás javításának eszközei

Tb bevétel gyorsítása

nagykereskedői fizetési határidő módosítása

készletek, forgási sebességek módosítása

forgóeszköz hitel

o kamatmentes OEP finanszírozási előleg

o banki forgóeszközhitel

egyéb finanszírozások kiiktatása

A költséggazdálkodás alapjai, a patikai költségszerkezet sajátosságai, a

költségracionalizálás lehetőségei

Gyógyszertári költségek összetevői

Működtetés tárgyi feltételeinek biztosítása

Ingatlan használata (saját tulajdon, bérlemény)

Építészeti feltételek változása

Eszközfelszerelés (magisztrális, aszeptikus)

Működtetés személyi feltételeinek biztosítása

Munka törvénykönyve

Létszámrendelet

Igénybe vett szolgáltatások költségei

o Közüzemi szolgáltatások, banki szolgáltatás

o Kötelező vagyon és felelősségbiztosítás

o Rendszergazdai szolgáltatás

o Könyvelés, könnyvizsgálat, jogi tanácsadás

o Menedzsment szolgáltatások

készletgazdálkodás

marketing

költségracionalizálás

A gyógyszertári gazdálkodás néhány marketing aspektusa (HZ)

o az árképzés gyakorlata

o officinai reklámlehetősége