gyerekesély tudástár - gyerekesely.tk.mta.hu · kulcsszavak: romák helyzete, munkaerőpiaci...

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoport

Gyerekesély Tudástár

Válogatott jegyzék a kétezres évek

gyermekszegénységre és az esélyegyenlőtlenségek

átörökítésére vonatkozó szakirodalmából

Összeállította: Elek Zsuzsanna Réka és Bauer Zsófia

2018. június

2

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Gyerekesély-kutató Csoport

MAGYAR:

Albert Fruzsina (2014): Beruházás a gyerekekbe – a hátrányos helyzet

továbbörökítésének megszakítása A nemzeti szakpolitikák vizsgálata Magyarország.

http://campus2.eipa.eu/courses/SOCINCL1428500/document/Hungary/Indepen

dentexpertreportInvestinginchildrenBreakingthecycleofdisadvantageHungary.pd

f

Az összefoglaló a “Beruházás a gyermekekbe – a hátrányos helyzet továbbörökítésének

megszakítása” című ajánlás céljainak fényében vizsgálja és elemzi a magyarországi

közpolitikai intézkedéseket. A jelentés először összefoglalja a felzárkozással foglalkozó

stratégiák átalakulását, ill. a hozzájuk rendelt célokat. A második részben elemzi és

értékeli az egyes intézkdések gyerekekre gyakorolt hatásait, valamint ajánlásokat

fogalmaz meg.

A jelentés harmadik része a gyermekes családok helyzetével és a készpénzes és

természetbeni juttatások hatásával foglalkozik, szintén ajánlások megfogalmazásával.

Az összefoglaló negyedik részében a szerző az elérhető szolgáltatásokkal, valamint

azoknak a minőségével foglalkozik. Ötödik részben a gyermekszegénység enyhítésével

kapcsolatos intézkedések hatásait tárgyalja és további lépéseket ajánl a szerző. Az utolsó

részben a programok finanszírozását mutatja be, valamint a célok összehangolását és a

fenntarthatóság kérdéseit részletezi a jelentés.

Kulcsszavak: társadalmi kirekesztés, gyerekszegénység, társadalmi integrációt

célzó programok, országjelentés

Andor Mihály (2001): Társadalmi egyenlőtlenség és iskola. Educatio 10 (1): 15-30.

A szerző a tanulmányban részletesen bemutatja azokat a politikai lépéseket, amelyek az

oktatási rendszerben az egyenlőség megvalósítására törekedtek, majd elemzi azokat a

tényezőket, amelyek miatt ezek az intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket.

Összegzi továbbá a magyar oktatásszociológia releváns vizsgálatait és eredményeit (a

kilencvenes évek végéig), hangsúlyozva az egyenlőtlenségek alakulását,

továbböröklődését a magyar oktatásirendszer különböző szegmenseiben.

Kulcsszavak: magyar oktatási rendszer, egyenlőtlenségek, oktatási

egyenlőtlenségek, magyar oktatásszociológia, szociológiatörténet, nyelv: magyar

http://campus2.eipa.eu/courses/SOCINCL1428500/document/Hungary/IndependentexpertreportInvestinginchildrenBreakingthecycleofdisadvantageHungary.pdf



3



Babusik Ferenc (2000): Kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolák körében I.

Esély 12 (6): 3–23.

A folytatásos cikkben a szerző a magyarországi roma gyerekek általános iskolai

reprezentációját vizsgálja, kiemelt figyelmet szentelve a szegregáció mechanizmusainak

és megjelenéseinek, valamint a normál és a speciális oktatás tényezőinek. Kiterjedt

vizsgálatukat (361 iskolai adataira támaszkodva) a Közösen a Jövő Munkahelyeiért

Alapítvány, illetve az OM Közoktatási és Kisebbségi kapcsolatok Főosztálya

támogatásával végezték. Vizsgálták a roma tanulók arányában történő változásokat

1993-hoz képest (alacsony roma tanulóarányú iskolákban a roma tanulók aránya

csökkent, ugyanakkor a magasabb roma tanulói arányú iskolákban egyértelműen

növekedett.) Vizsgálták a roma tanulók és a települések méretének összefüggését is,

valamint a gyerekek évfolyamok közötti eloszlását is. Kiemelten foglalkoznak azzal a

kérdéssel, hogy az iskolákban milyen képzési formák vannak jelen, megállapítva, hogy

azokban az iskolákban, ahol a roma tanulók aránya meghaladta a 40%-ot indítottak

valamilyen speciális képzést, ugyanakkor nagyobb részükben nem volt gyógypedagógiai

képzés.

Kulcsszavak: roma oktatás, általános iskola, szegregált oktatás, speciális képzési

programok, nyelv: magyar

Babusik Ferenc (2001): Kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolák körében II.

Esély 13 (1): 21–46.

A folytatásos cikk első vizsgált kérdése, hogy milyen összefüggések fedezhetőek fel az

egyes speciális képzési kínálattal rendelkező iskolákban a roma gyerekek arányait

illetően. A szerző két fontos megállapítása a gyógypedagógiai képzést illetően: minél

magasabb az iskola roma tanulóaránya, a gyerekek annál nagyobb számban vesznek

részt gyógypedagógiai képzésben (a gyógypedagógiai képzésben részt vevő roma

tanulók 75 százaléka olyan iskolából származik, ahol 25 százaléknál magasabb a roma

gyerekek aránya), ill. a közepesen kicsiny iskolákban (121–200 tanuló között) a

legkisebb iskolákhoz képest háromszoros (6,6%), a nagyobb iskolákhoz képest

kétszeres (4,4%) a gyógypedagógiai képzésben részt vevő gyerekek aránya. A roma

tanulók 25 százaléka vesz rész speciális roma oktatási programban, ezt a jelenséget is

4



részletesen leírja a szerző. A következő részben a magántanulók helyzetére tér ki a

tanulmány, kiemelve a roma magántanulók magas arányát. Az egyes képzési formák

finanszírozásának részletezése után az elért eredményeket részletezi a cikk: a roma

tanulók továbbjutási esélyei az átlagnál lényegesen rosszabbak, különösen a

gimnáziumokba illetve az érettségit nyújtó szakképzés intézményeibe.

Kulcsszavak: roma oktatás, általános iskola, szegregált oktatás, speciális képzési

programok, roma tanulók iskolai eredményei, oktatás finanszírozása,

magántanulók, nyelv: magyar

Babusik Ferenc (2004): Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban I.

Esély 15 (4): 71–99.

A folytatásokban közölt tanulmány alapjául szolgáló kutatás kérdése volt, hogy az

egészségügyi lapellátásban az egyes társadalmi csoportok, köztük a szociális és

gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve romák hozzáférése a

szolgáltatásokhoz egyenlő-e, vagy felmerülnek-e meghatározó különbségek, ill. a

különbségek mögött rejlő okokat kutatják országos adatokra, valamint a háziorvosok

körében végzett vizsgálatok eredményeire támaszkodva. Ellátás tekintetében

megállapítják, hogy az egyes települések (azokat vizsgálták, ahol a roma lakosság

meghaladta az 1 százalékot) orvosi lefedettsége meglehetősen nagy különbségeket

mutatott, azok a településeken különösen nagy a hiány, ahol magas a romák aránya.

Szintén nagy egyenlőtlenség volt az orvosok terhelése, valamint a különböző területeken

elhelyezkedő praxisok ellátottsága között.

Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi ellátás egyenlőtlenség, területi

egyenlőtlenségek, romák és egészségügy, nyelv: magyar

Babusik Ferenc (2004): Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban II.

Esély 15 (5): 54–82.

A folytatásokban megjelenő tanulmány ezen részében a szerző a háziorvosoknak az

eltérő státusú társadalmi csoportokkal kapcsolatos attitűdjeit elemzi és az ellátás

minőségére gyakorolt hatását elemzi, valamint az ellátások hozzáférésének minőségbeli

különbségeit vizsgálja. Megállapítja a szerző: „Adataink szerint a nyílt

5



megkülönböztetésnél gyakoribb az egyes társadalmi csoportok rejtett

megkülönböztetése, amely mögött nem mutatható ki feltétlenül előítéletesség.”

ugyanakkor megállapítják, hogy sérül az egyenlő ellátás alapelve. Külön részt szentel a

szerzők a romák ellátásának, ill. az ott felmerülő alapvető problémáknak. A kutatás

során vizsgálták az orvosok attitűdjeit a leggyakrabban felmerülő betegségekkel

kapcsolatban.

Kulcsszavak: egészségügyi ellátás, egészségügyi ellátás egyenlőtlenség, területi

egyenlőtlenségek, romák és egészségügy, módszer: clusterelemzés, faktorelemzés,

nyelv: magyar

Babusik Ferenc (2005): Roma vállalkozások, vállalkozó romák. Esély 16 (5): 79–112.

A kutatás célja, hogy vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek a magyar roma mikro-, kis-

és középvállalkozások számának szélesítéséhez, a meglévő vállalkozások fejlesztéséhez,

amelyek hozzájárulnak a romák foglalkoztatottságának javításához. A szerző

összehasonlítja a vállalkozó és a nem vállalkozó romák szociális-gazdasági helyzetét,

megállapítva hogy a roma vállalkozók magasabb iskolai végzetséggel és magasabb

jövedelemmel is rendelkeznek. Utána a szerző részletezi azokat a tényezőket, amelyek

maguk a vállalkozásra vonatkoznak, típusait sikerének tényezőit is számba veszi a

tanulmány.

Kulcsszavak: vállalkozások, roma vállalkozók,romák munkaerőpiaci helyzete,

módszer: clusterelemzés, faktorelemzés, nyelv: magyar

Babusik Ferenc (2007): Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés.

Esély 18 (1): 3–23.

A tanulmányban a szerző átfogó kép megalkotására vállalkozik a magyarországi romák

helyzetéről, úgy hogy számos tényezőt összefüggő rendszerként vizsgál. A cikk olyan

kérdéseket vizsgál mint a cigányság demográfiai szerkezete, területi elhelyezkedése,

egészségügyi helyzete, szociális és gazdasági poziciói, valamint a munkaerő piacról

történő kirekesztése. A tanulmány első része azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy ki

tekinthető romának? Utána részletesen rávilágít a romákat érintő legfőbb problémákra,

6



kiemeli a strukturális hátrányokat, valamint az egyre erősödő diszkrimináció

kérdéskörét.

Kulcsszavak: romák helyzete, munkaerőpiaci egyenlőtlenség, romák egészségügyi

állapota, kirekesztés, esélyegyenlőtlenség

Babusik Ferenc (2008): A romák foglalkoztatási diszkriminációja a munkaerőpiacon.

Esély 19 (2): 47–70.

A tanulmány célja, hogy felderítse miként viszonyulnak a munkáltatók a különböző

hátrányos helyzetű csoportokhoz. A szerző az empirikus vállalat (2006 során 1829

vállalkozás körében) kutatás során első sorban a romák helyzetét vizsgálta. Legfőbb

megállapításai közé tartozik, hogy a vizsgált munkáltatók nem szívesen és így csak

csekély számban alkalmaznak romákat. így a munkaerőpiaci kirekesztődés a kutatás

eredményei alapján a diszkriminációs mechanizmusokhoz és mechanizmusokhoz

köthető még abban az esetben is amennyiben a pozicióhoz megfelelő végzettséggel

rendelkezett a roma jelölt. A kutaatás során feltérképezték a különböző vezető típusokat

és azok hozzáállását.

Kulcsszavak: vállalatkutatás, romák munkaerőpiaci helyzete, esélyegyenlőtlenség,

előítéletesség, munkaerőpiaci kirekesztettség

Babusik Ferenc–Papp Géza (2002): A cigányság egészségi állapota. Szociális, gazdasági

és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Esély 13 (6): 37–66.

A kutatás célja, hogy feltárja a romák egészségi állapotának, valamint a szociális,

gazdasági és lakóhelyi helyzetük között rejlő összefüggéseket. A tanulmány két részből

áll, az elsőben ismertetik a háttér összefüggéseket, a másodikban a Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében végzett egészségügyi kutatás eredményeit. A háttérváltozók közül

először a demográfiai sajátosságokat tárgyalják a szerzők, majd a lakóhelyi viszonyokat

elemzik. Külön kitérnek a vizsgálatban résztvevők iskolázottságára valamint a gazdasági

aktivitásuk elemzésére. Az egészségügyi felmérés során belgyógyászati betegség

kategóriákat vizsgáltak, KSH adatok háziorvosi beszámolók és kérdőívek segítségével.

Megállapítható, hogy az összes felállított kategóriában jelentősen magasabb a roma

7



betegek aránya, ami a szerzők álláspontja szerint a rossz anyagi körülményekre

vezethetők vissza.

Kulcsszavak: romák egészségügyi helyzete, egészségügyi felmérés

Baráth Árpád (2007): Kik a kirekesztettek és miért? A hátrányos megkülönböztetések

fenomenológiája Baranya megye kistérségi népességében és közellátásában. Esély 18

(5): 66–98.

A tanulmány a társadalmi kirekesztettség fogalmának bemutatásával kezdődik, majd a

Baranya megye két apró falva kistérségében vizsgálja miként tapasztalják meg és élik

meg mindennapjaikban az ottélők a társadalmi kirekesztettség különböző formáit. Külön

kitér a térségben dolgozó előjárok és szakemberek véleményére amelyek arra

irányulnak, hogy miért adódnak a helyi társadalomban hátrányos megkülönböztetések.

Elméleti háttérként a szerző egy oknyomozó-útkereső (path) modellt alkalmaz. A

vizsgálatba a kiválasztott településeken élő lakósok véletlenszerű kiválasztással

kerültek be. Legfőbb eredményei magas szubjektív kirekesztés érzésre utalnak,

ugyanakkor felhívják a figyelmet a helyi szakemberek hiányos tudására a vizsgált

témában.

Kulcsszavak: társadalmi kirekesztés, szubjektív rangsorolás, kistérségi kutatás

Baráth Árpád (2008): Az erőszak, a bűnbakképzés, és a társadalmi kirekesztés gyökerei

az iskolában (Roots of aggressive behaviour, scapegoating and social exclusion in

institutions of primery education). Szociális Szemle, 1 (1): 62-79.

Tanulmányban a szerző körüljárja azokat a problémákat, amelyek az iskolán belüli

erőszakkal kapcsolatosak. Korábban elhanyagolt témát részletesen tárgyalja a szerző,

szakirodalmi áttekintést ad a korábbi kutatásokról, valamint az iskolai erőszak

meghatározásáról és az iskola funkcióiról. A bemutatott kutatás elsősorban egy-egy

közösségen belüli erőszakot térképezett fel. A mikokörnyezetben zajló kutatás

elsősorban a diákok közötti atrocitásokra összpontosított, 140 fő megkérdezésével. Az

interjúkat tizenkét előre meghatározott tartalomelemzési kategória alapján elemezték,

és megállapították, hogy a gyerekek közel fele tapasztalt már az osztályközösségen belül

különféle atrocitásokat, amelyek különböző komolysági szintet értek el, a csúfolódástól

8



kezdve, egészen a nyílt bántalmazásig. Az idézetekkel átszőtt tanulmány bemutatja, hogy

milyen problémákkal küzdenek a gyermekek az iskolai közösségeken belül.

A tanulmány utolsó részén a szerző kísérletet tesz egy nemzetközi kitekintésre és

összehasonlításra, amely során létrehoztak egy ún. iskola stressz indexet, amelynek tíz

eleme igyekszik lefedni az összes iskolában tapasztalt atrocitást.

Kulcsszavak: iskolai erőszak, bántalmazás, gyermeki fejlődés, nemzetközi

összehasonlítás

Baráth Árpád - Brettner Zsuzsanna - Mucsi Georgina (2009): Önsegítés és kölcsönös

sorstárstámogatás segítőknek nehéz helyzetekben és veszélyes munkahelyeken (Self -

help and mutual peer support for helpers in difficult situations and stressful work

environments). Szociális Szemle, 2 (1-2): 45-60.

A cikkben a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a segítő tevékenységeket végző

szociális munkások hatalmas kockázatoknak vannak kitéve mentálhigiéniás

szempontből, hiszen munkájuk gyakran megterhelő és stresszel teli. A tanulmány

elsődleges célja, hogy preventív intézkedéseket javasoljon, nehogy a szociális szakmában

dolgozóknál megjelenjen a szakmai kiégés, majd később a pálya elhagyása.

Kulcsszavak: szociális szakma, kiégés, szakmai ajánlás

Bass László (2006): Egy év – szociális problémák változásai egy hátrányos helyzetű

kistérségben. Esély 17 (4): 31-47.

Szerző a tanulmányban hatáselemzést végez, azt vizsgálja, hogy egy év alatt milyen

változásokat ért el egy olyan intézkedés, melynek célja a kirekesztés csökkentése. A

Nemzeti Cselekvési Terv hatásait vizsgálják a szécsényi kistérségben reprezentatív

mintán. A széceényi kistérség általános bemutatása után, a szegénység és a

kirekesztődés mutatószámait ismerteti a szerző, külön kitérve a gyermekszegénységre.

Külön részben foglalkozik a romákat leginkább érintő problémákkal és a kistérséget

jellemző kirekesztéssel. Egyik legfőbb megállapítása, hogy egy év alatt elsősorban az

iskolai egyenlőtlenségek mérséklődtek.

9



Kulcsszavak: gyerekszegénység, esélyegyenlőtlenség, társadalmi kirekesztődés,

szécsényi kistérség

Bass László (2007): Az esélyegyenlőtelenségek dinamikája; Gyerekesély Füzetek 2.

MTA GYEP Budapest.

A longitudinális vizsgálat során a szerző azt mutatja be, hogy 15 év alatt miként

változnak meg a társadalmi státuszok egy budapesti reprezentatív mintán. a tanulmány

először a társadalmi mobilitás és státusz megközelítés módjait mutatja. a vizsgálat során

arra keresték a választ, hogy a család szociális helyzetének és jövedelmének változása

miként függ össze a gyermekek fejlődésének és iskolai előmenetelének mutatóival.

Külön kitért a szegénység újratermelődésére és a fiatal gyermekek helyzetére. A

gyermeki fejlődést már egészen a terhesség állapotától vizsgálja, olyan mutatókat

alkalmazva mint a korai mozgásfejlődés, kommunkációs képesség és intelligancia szint.

A tanulmány végén a szerző szakpolitikai javasalatokat tesz a korai fejlesztésre,

családtervezésre és tehetséggondozásra.

Kulcsszavak: szegénység újra tremelődése, társadalmi mobiltás, korai gyermekkori

fejlődés

Bass László (2010): Az „Út a munkához program” hatása – egy kérdőíves felmérés

tapasztalatai. Esély 21 (1): 48–67.

A kutatásban arra keresik a választ, hogy miként hat a közmunkaprogram az ország

leghátrányosabb helyzetű kistérségben élők helyzetére (2009 nyarán végzett

adatfelvétel alapján, gyerekes családokra fókuszálva). A tanulmány részletesen ismerteti

a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetét, az ott élők munkaerőpiaci

szerepvállalását, elsősorban a kiemelkedően magas tartós munkanélküliség

szempontjából. Foglalkozik a romák feltűnően rossz helyzetével is. Az olyan

településeken, ahol gyakorlatilag nincsen munkalehetőség, a kutatók arra a

következtetésre jutottak, hogy a bevezetett program nem hozott érdemi javulást az ott

élők körülményeiben, hiszen a résztvevők elsősorban azok közül kerültek ki, akik már

korábban is közfoglalkoztatottak voltak (kontraszelekciós tendencia). Külön vizsgálta a

kutatás, hogy mi történik hosszabb távon a közmunkásokkal, megvalósul-e a

10



munkaerőpiaci reintegráció. A szerző eredményei azt mutatták, hogy ez a visszatérés

alacsony, mindössze 10-20 százalékos, etnikumtól, anyagi helyzettől függően.

Kulcsszavak: közmunka, leghátrányosabb helyzetű kistérségek, tartós

munkanélküliség, segélyezés, romák munkanélkülisége, munkaerőpiaci

reintegráció, módszer: kérdőíves adatfelvétel, nyelv: magyar

Bass László (szerk) (2012): Az ötödik év után. Egy félbeszakadt akciókutatás története

2006-2011. Gyerekesély Közhasznú Egyesület. Budapest. 2012

Az összefoglaló kötet végig elemzi a gyermekszegénység elleni programiroda 2006-2011

között végzett terepmunkájának legfőbb állomásait és eredményeit. A fejetzetek külön

témákat és részeredményeket boncolnak, először bemutatják a program strutúráját és

főbb tevékenységi köreit, majd részletesen kitérnek a Biztos Kezdet feladataira. Külön

fejezetet szentelnek az integrált oktatás, ifjuságfejlesztés, információs társadalomba való

beilleszkedés kérdéseinek. Kiemelt szerephez jut az egészségesebb gyermekkor

megcélzásával foglalkozó programok elemzése, valamint azoké amelyek a kistérségben

található szolgálatatásokat és a kistérségben a lakhatási körülmények fejlesztését

célozzák meg.

Kulcsszavak: kistérségi program, gyermekszegénységi program, szakmai

beszámoló

Bass László- Darvas Ágnes- Ferge Zsuzsa (2007): A Gyermekszegénység Elleni

Nemzeti Program kimunkálása. A szegénységben élők helyzetének változása 2001 és

2006 között – különös tekintettel a gyermekes családokra. In: Banczerowski Januszné

(Szerk): Stratégiai kutatások 2006-2007. Kutatási jelentések.

http://www.gyerekszegenyseg.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=categ

ory&download=210%3Abass-darvas-ferge-a-szegenysegben-elok-helyzetenek-

valtozasa&id=13%3Aa-gyermekes-csaldok-helyzete-a-trsadalmi-struktra-

egszben&lang=hu

A GYEP által kiadott tanulmány összefoglalja és elemzi a magyarországi szegénységben

2001 és 2006 között bekövetkezett változásokat, amely elemzésben kiemelt hangsúly

van a gyerekek és a szegény gyerekes családok helyzetében bekövetkezett változásokon.

http://www.gyerekszegenyseg.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&download=210%3Abass-darvas-ferge-a-szegenysegben-elok-helyzetenek-valtozasa&id=13%3Aa-gyermekes-csaldok-helyzete-a-trsadalmi-struktra-egszben&lang=hu




11



A 2001-es népszámlálás, valamint a 2005-ös mikrocenzus adatai mellett a 2006-ban a

GYEP által végzett reprezentatív szegénységkutatás szolgáltatja a tanulmányhoz az

adatokat. A kutatás célja az útkijelölés mellett a vállalások ellenőrzését is szolgálja.

A tanulmány három fő kérdéskörrel foglalkozik, melyekre az összefoglaló válaszok a

következőek: a szegények csoportján belül növekedett a roma származásúak aránya;

romlott a szegények körében a foglalkoztatottság, gyakoribb a kirekesztés formáinak

különböző előfordulása, valamint emelkedett a szegények körében az önmaguk

helyzetét és jövőjét pesszimistán látók száma.

Kulcsszavak: GYEP, GYEP szegénységkutatás, népszámlálás, szubjektív

szegénységérzés, roma szegények, foglalkoztatottság, módszer: reprezentatív

kutatás, népszámlálás, nyelv: magyar

Bass László – Darvas Ágnes – Dögei Ilona – Ferge Zsuzsa – Tausz Katalin (2007): A

szegénység és kirekesztés változása 2001-2006. Gyerekesély Füzetek 3. MTA KTI

Gyerekprogram Iroda, Budapest. www.gyerekesely.hu

A kötet a szegénység és a hozzá kapcsolódó esélyegyenlőtlenség és kirekesztés tényezőit

vizsgálja egy ötéves periódusban. Reflektál azokra a politikai és szakpolitikai

intézkedésekre, amelyek ezen időszakban léptek életbe, megvizsgálva, hogy azok a

szegénység különböző dimenzióira milyen hatással voltak. Külön kitérnek a szegények

etnikai összetételére, munkaerő piaci helyzetére, iskolai végzettségére, jövedelmi

szinvonalára és életkörülményire. Részletesen elemzik a szegénység enyhítését célzó

segélyezési rendszer működését is.

Kulcsszavak: szakpolitikai összefoglaló, szegénység, társadalmi kirekesztődés,

segélyezés

Bass László – Darvas Ágnes- Ferge Zsuzsa- Simon Mihály (2008): A

gyerekszegénység csökkentése továbbra is kulcskérdés. A Gyermekszegénység elleni

Nemzeti Program első két évéről. Esély, 20 (4): 25-52.

A tanulmány összefoglalja és megindokolja a 2006-ban indított Gyerekszegénység Elleni

Nemzeti Program indítását, valamint összefoglalja és elemzi az első két évben

megvalósított programelemeket és eredményeket. Összegzi azokat a kistérségeket és az

http://www.gyerekesely.hu/

12



ott élő családokat érintő negatív tényezőket, amelyek a gyerekek jól-létét előmozdító

intézkedéseket kiemelten szükségessé teszik, majd bemutatja a legfőbb célkitűzéseket,

valamit a megvalósítás lehetőségeit. Részleten ismertetik a szerzők a már elindított

Szécsényi Gyerekesély Program lépéseit, valamit a tapasztalatok alapján összefoglalja a

program elveit és funkcióit, eredményeit és a levonható tapasztalatokat is.

Kulcsszavak: szakpolitika, GYEP, Szécsényi Gyerekesély Program, program

beszámoló, nyelv: magyar

Bass László – Darvas Ágnes – Farkas Zsombor – Ferge Zsuzsa – Simon Mihály –

Velki Róbert (2009): Gyerekek Szécsényben. Gyerekesély Füzetek 4. MTA KTI

Gyerekprogram Iroda, Budapest. www.gyerekesely.hu

A tanulmány először bemutatja a gyerekszegénység elleni program legfőbb céljait és

intézkedéseit, rávilágítva a térségben jelentkező problémákre és kihívásokra. Ezután

részletesen elemzi a szécsényi kistérség viszonyait, kitérve a szegénység dimezióinak

legfontosabb mutatóira, kijelölve a legfontosabb és legsürgetőbb fejlesztési területeket.

A kötet utolsó fejezete már egy konkrét megvalósítási kíséreletet mutat be, összefoglalva

hátterét, főbb tevékenységét és elért korai eredményeit.

Kulcsszavak: gyermekszegénység elleni program, szécsényi kistérség, szegény

családok, szakpolitikai javaslatok

Bass László – Farkas Zsombor – Márton Izabella (szerk.): (2010): Vágóképek –

rögzítve 2010. Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány Bp.

A 2010-es kötetben a szerzők a gazdasági válság szegény családokra gyakorolt hatását

mutatják be 132 strukturált interjú alapján. A tanulmányon belül a legfőbb témák: a

családok munkaerő piaci elhelyezkedése, jövedelmi helyzete, lakókörülményei, valamint

a gyerekeket érintő intézményi háttér (óvoda, iskola). Kiemelten foglalkoznak a

devizahitelesek problémáival, valamit előtérbe kerültek a családok közüzemi, valamint

hiteltartozásai. A gyerekek családokon belüli helyzete is elemzésre kerül, hiszen a

leghátrányosabb helyzetű családok gyermekei különösen kiszolgáltatottak a gazdasági

válság negatív társadalmi hatásainak. A mintába kerülő interjúalanyok státusza

meglehetősen heterogén volt, kritérium volt, hogy a család legalább egy 18 éven aluli


13



gyereket neveljen, valamint szembesüljenek az anyagi okokra visszavezethető

deprivációval, kirekesztéssel.

Kulcsszavak: gazdasági válság, családok jövedelmi helyzete, családok munkaerő

piaci helyzete, depriváció, kirekesztés, hitel, módszer: interjú

Bauer Zsófia (2016): Gyerekszegénység és gyerekesélyek a kutatások tükrében. In:

Husz Ildikó – Vastagh Zoltán (szerk.) (2016): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a

leghatranyosabb helyzetu kistersegek gyermekeinek eletkorulmenyeirol. MTA TK

Gyerekesely program, Budapest.

A tanulmány a gyerekszegénység és gyerekesélyek témában a kétezres években írt hazai

és nemzetközi, elsősorban empirikus eredményeket részletező szakirodalmak

összefoglalója. Tematikus elemzésen keresztül bemutatja a témákban írt legfontosabb

kutatási témákat és irányokat, külön hangsúlyt fektetve a magyar és angol nyelvű

irodalomban megjelenő hasonlóságokra és különbségekre. A tanulmány az elemzés

alapján hat kutatási témát azonosít, melyek közül a szakirodalmak alapján

leghangsúlyosabbaknak a kisebbségek helyzetét, az oktatást, az egészséget és a

társadalmi státusz továbbörökítését tartja a szerző. A magyar szakirodalom nagy része a

romákat érintő esélyegyenlőtlenségek kérdéskörét vizsgálja, míg az angol nyelvű

szakirodalom a kisebbségek szélesebb körét elemzi, tanulmányok külön csoportja

foglalkozik a bevándorló családok deprivációjával. A szakirodalmi összefoglaló a

Gyerekesély-kutató Csoport Gyerekszegénység Elleni Program keretein belül végzett

szakirodalom gyűjtésnek az eredménye, a tanulmány a tematikus elemzés mellett kitér a

gyűjtés folyamatának tapasztalataira és felmerült kihívásokra is.

Kulcsszavak: kisebbségek helyzete, oktatás, egészség, társadalmi státusz

továbbörökítése, gyermekszegénység mérése, módszer: kvalitatív, tematikus

szakirodalmi elemzés, nyelv: magyar

Bálint Mónika–Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci

hatásai. Esély 19 (1): 3–27.

Tanulmányban a szerzők a gyermeknevelési támogatások (GYES, GYED, GYET) hatásait

vizsgálják a kisgyerekes anyák munkaerő piaci helyzetére. Kutatásuk során a KSH 1993-

14



2005 között gyűjtött munkaerő-piaci adataira támaszkodnak. Megállapították, hogy a

gyermektámogatásokat a nemzetközi viszonyokhoz képest sokkal hosszabb ideig veszik

igénybe és a támogatás melletti munkavégzés fokozatosan csökkent. A munkaerő piacról

törtnő hosszú távollét magas kereseti veszteséget okozott. A szerzők következtetései

alapján megállapítják, hogy a GYTR a munkavállalást tovább nehezítő változást idéz elő

Magyarországon, illetve tovább nőtt az alacsony végzettségüek körében a

munkanélküliség. Így a GYTR ebben az esetben a munkanélküli és szociális segély

funkcióját töltötte be.

Kulcsszavak: nők munkaerő piaci helyzete, gyermekvédelmi támogatások,

munkanélküliség

Bánlaky Pál - Kevy Bea (2000): Cigányok a faluban: Megélhetési stratégiák,

kapcsolatok, előítéletek. A falu 15 (1): 77-87.

A tanulmány összefoglalja egy olyan kutatás erdményeit, amely öt hátrányos helyzetű

faluban vizsgálja a falusi romák helyzetét. Először bemutatja a falusi romák rövid

történetét, majd külön fejezetben tér ki a különböző élethelyzetekre és alkalmazott

megélhetési stratégiákra. Részletesen foglalkozik az anyagi helyzettel,

családszerkezettel, valamint a lakhatási körülményekkel. A tanulmány utolsó részében a

roma és nem roma falusiak viszonyának alakulását térképezi fel, interjúkra támaszkodva

mutatják be miként alakulnak az előítéletek.

Kulcsszavak: roma kutatás, falusi romák helyzete, előítéletek, roma-nemroma

viszony

Bányai Emőke (2003): A családokat támogató szolgáltatások integrációja. Esély 14 (5):

15–26.

Szerző tanulmányában egy amerikai kutatásra támaszkodva hívja fel a családokat

támogató szolgáltatások elaprózodásának problémáira a figyelmet. A szerteágazó

szolgáltatások és az integráció hiánya gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a rászoruló

családok teljes mértékben kihasználják a szociális szolgáltatások teljes mértékét. A

probléma feltárása után a szerző részletesen foglalkozik az eddig felvetett és

megvalósult javaslatokkal, kitérve az egyes formák előnyeire és hátrányaira. A cikk

15



legvégén reflektál a magyarországi helyzetre, megállapítva, hogy Magyarországon is a

szolgáltatások integrációja lenne a kívánatos irány.

Kulcsszavak: szociális szolgáltatások, csládtámogatás, szakploitikai javaslat

Bényi Mária (2003): A cigánytelepek közegészségügyi helyzetében bekövetkezett

változások 1997 óta. Esély 14 (4): 23-30.

Közegészségügyi intézkedések hátrányos helyzetben élők egészségi helyzetére gyakorolt

hatását vizsgálja tanulmányában a szerző. Az 1997-es intézkedések utáni hat év

változásait kutatták kérdőíves technikával, 16 megyében, ahol roma telepek voltak.

kettőszáz hetvennyolc településen tapasztaltak közegészségügyi problémát és ahol az

ANTSZ-nek be kellett avatkoznia. A legfőbb problémák a szemét elhelyezéssel,

élősködőskkel és vízellátással voltak kapcsolatosak. A tanulmány zárásában azt

boncolgatja a szerző, hogy kinek milyen feladata lehet a telepeken élők életminőségének

javításában.

Kulcsszavak: közegészségügy, ANTSZ, roma telepek, romák egészségügyi helyzete

Bényi Mária - Kőszegi Erika (2006): Cigánytelepek Magyarországon, 2003. Család,

gyermek, ifjúság, 15 (2): 18-24.

A tanulmányban a szerzők egy olyan kutatás eredményeiről számolnak be, mely 12

helyszín 14 cigánytelepén zajlott, mintegy 3500 fő megkérdezésével. A felmérés célja

hogy a szegregátumokban élők életkörülményeiről számoljanak be, kitérve a

jövedelemre, lakásviszonyokra, iskolázottsági helyzetre. Az eredmények alapján

elmondható, hogy a megkérdezettek lényegesen rosszabb helyzetben vannak minden

mutató tekintetében, mint az országos átlag. Legrosszabb a helyzet az iskolázási adatok

és a lakóhelyek tekintetében.

Kulcsszavak: roma kutatás, cigántelepek, lakáskörülmények és iskolázottság

16



Blaskó Zsuzsa (2010): Meddig maradjon otthon az anya? - a gyermekfejlődés

szempontjai. Kutatási tapasztalatok és társadalompolitikai következtetések. Esély 21

(3).: 89-116.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyermekfejlődés szempontjából milyen hosszú ideig

érdemes az anyának szülés után otthon maradnia. A szerző először a releváns

szakirodalmat tekinti át, vizsgálva hogy fizikai, kognitív és pszichoszociális fejlődés

szempontjából melyik az az optimális időpont, amikor a kisgyermek számára az

egyszemélyes (anyai) gondozást egyéb, jellemzően közösségi gondozással ajánlott

felváltani. A tanulmány második része a magyar körülmények feltérképezésével

foglalkozik, vizsgálja az anyák munkához való attitűdjeit (társadalmi elvárások,

szerepkonfliktusok), valamint a család és munka összeegyeztetésének lehetőségét. A

szerző megállapítja, hogy míg egy-másfél éves kortól csökken a negatív hatás, három

éves kortól akár kifejezetten előnyös a közösségi gondozás a gyermekfejlődés

szempontjából, amennyiben megfelelő minőségű a gondozás. A szerző ezek alapján

ajánlásokat fogalmaz meg a magyar a magyar gyermektámogatási rendszernek a

gyermekek szempontjából optimális alakítására (különböző korcsoportok számára).

Kulcsszavak: koragyermekkori fejlődés, koragyermekkori nevelés, szakpolitikai

ajánlás, munka-család összeegyeztetése, munkához való attitűd, nyelv: magyar

Boreczky Ágnes (2000): Kultúraazonos pedagógia. Új Pedagógiai Szemle 50 (7-8): 81-

92.

Cikkében a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az elszegényedő, etnikailag szegregált

iskolákban különleges problémák merülnek fel, amelyeket egy újszerű megközelítéssel

lehet összekapcsolni, mely harmóniába hozza az iskola és a család által közvetített

kulturális különbségeket. A tanulmány külön részben foglalkozik a kultúrazonos

pedagógia koncepciójával, megvalósulási lehetőségeivel, támaszkodva a kurrens

nemzetközi pedagógiai szakirodalomra. Kiemelten foglalkozik a pedagógus szerepével,

akinek feladata az iskolaszerkezet és a családszerkezet közötti együttműködés

megteremtése. Az irányzat feltételezi, hogy az otthonosabb, a megszokotthoz hasonló

környezetben jobban fejlődnek a kognitív és emócionális tulajdonságok egyaránt.

Kulcsszavak: oktatás, oktatáspolitika, pedagógiai módszerek, hátrányos helyzetű

gyerekek oktatása

17



Boros Julianna (2011): A települési szegregáció feltételezett okai és következményei.

Acta Sociologica: pécsi szociológiai szemle: szociológiai tudományos szemle, 4 (1): 71-79.

A cikkben a szerző a Sellyei kistérség szegregált településeit vizsgálja, a települési

előljárókkal készített intrjúk alapján. Arra keresi a választ, hogy a térbeli szegregáció

elsősorban ok-e vagy következmény? Először megvizsgálja a szegregáció történelmi

előzményeit, majd a falvak központi szerepének elvesztését mutatja be. Később

foglalkozik a települések legfőbb problémáival: munkanélküliség, második gazdaság

hiánya, erőszak, helyi elit hiánya. A tanulmány végén végigveszi azokat a lehetőségeket,

amelyek megoldásokat nyújthatnak a szegregáció problémáira.

Kulcsszavak: szegregáció, leghátrányosabb helyzetű falvak, szakpolitikai javaslatok

Boros Julianna - Árvai Ibolya - Székely Zsuzsanna - Németh Dániel (2009): Egy

kutatás gyakorlati tapasztalatai a Sásdi kistérségben (Working in a Survey Research on

Child Poverty in the Sásd Region). Szociális Szemle, 2 (1-2): 94-107.

Az összefoglalóban a szerzők összefoglalják a gyakorlatban szerzett

tereptapasztalatokat, amelyek a Sásdi kistérség gyermekes családjainak szükségleteinek

felmérése során merültek fel. Kitérnek a Sásdi kistérség legfőbb jellemzőire, majd a

válaszmegtagadás és pontatlan címlista problémáit fejtik ki. Megállapítják, hogy a

válaszadási hajlandóság a vártnál jóval alacsonyabb. ami részben a kistérségben élők

rossz tapasztalataival magyarázhatók. A kényes kérdésekre adott válaszok, illetve

válaszmegtagadások tapasztalatairól is beszámolnak a szerzők.

Kulcsszavak: kutatási tapasztalat, terpenapló, kérdőíves kutatás

Bruckner László - Gulyásné Fehér Ildikó - Kovács Anikó - Nagy Orsolya (2011): A

munkaerőpiacra való felkészítés feltételei és lehetőségei az oktatási intézményekben.

Esély 22 (6).: 102-117.

A tanulmány először részletezi azokat az új szakmai kihívásokat, amelyekkel az oktatási

intézmények találkoznak a diákok munkaerőpiacra való felkészítése során, majd a

18



szerzők sorra veszik, milyen változások szükségesek az oktatási intézményekben, és

milyen eszközök lennének szükségesek ezek sikeres megvalósításához. A

szegénységkutatás szempontjából a legfontosabb új kihívások között szerepel, hogy a

fiatalok családjában gyakran nincs is elérhető aktív munkavállalói minta, valamint a

fokozott munkaerőpiaci bizonytalanság. A tanulmány második felében a szerzők egy

konkrét szervezet megoldási javaslatait ismerteti: a Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által kidolgozott programokat.

Kulcsszavak: munkaerőpiac, fiatalok munkaerőpiaci helyzete, felkészülés a

munkára, oktatási rendszer, ajánlás, nyelv: magyar

Büki Péter (2007): Befogadó falvak? A Befogadó falu program tapasztalatai és azok

elemzése. A falu 22 (4): 53-62.

A tanulmány elsősorban olyan családok helyzetét vizsgálja, amelyek lakhatási

nehézségekkel küszködnek tartós szegénység következtében. A szerző kiemeli, hogy a

családok számára ugyanakkor nem kizárólag lakhatással kapcsolatos segítséget kell

nyújtani, hiszen a hosszú távú szegénységnek egyéb súlyos következményei is vannak.

Megoldásként említi a szerző az átmeneti otthonokat, ugyanakkor kitér a lehetséges

negatív hatásokra is. Tanulmányában egy újszerű kezdeményezést mutat be, a családok

átmeneti otthonából vagy a hosszan tartó albérletről albérletre történő vándorlásból

való kivezetés egy lehetőségét, az ún. Befogadó falu programot Tarnabodon, amely az

ICSSZEM támogatásával néhány civil szervezet kezdeményezéseként indult útnak. A

szerző a háttér és a kiválasztott helyszín bemutatása után részletesen bemutatja a

program feltételeit, választott megoldásait és mérhető eredményeit. A cikk utolsó része

a felmerült problémákat és dilemmákat vázolja fel.

Kulcsszavak: hajléktalanság, lakhatási szegénység, mélyszegénység, falvak

szegénysége, szociális program, nyelv: magyar

Csató Zsuzsa – Deákné Benke Judit – Gelsei Sándor – Goldmann Róbert – Győri

Ildikó – Lenkei Aida – Oraveczné Torják Anita – Prókai Judit – Turi Katalin (2004):

Az Észak-magyarországi régió szociális helyzetelemzése; ESZCSM.

19



A helyzetelemzés az Észak-magyarországi régió állapotát mutatja be kitérve az összes

olyan tényezőre, amelyek az ott élők helyzetét meghatározza és befolyásolja. Foglalkozik

mind a társadalmi mind a gazdasági viszonyokkal, a szociális helyzetet meghatározó

problémákkal, amelyek fokozott kirekesztődéshez és a szegénység tovább-

öröklődéséhez vezethetnek. Az összefoglaló végén bemutatják azokat az innovatív

megoldásokat, amelyek a fentebb említett problémákra kiutat jelenthetnek.

Kulcsszavak: Eszak-magyaroszági régió, helyzetelemzés, szociális problémák

feltérképezése, szakpolitikai javaslatok

Csepeli György (2010): A mikrohitelezés mint szociálpolitikai innováció - egy kísérleti

program eredményei. Esély 21 (3).: 117-124.

A tanulmány azt a mikrohitelezési gyakorlatot elemzi, amelyet az Autonómia Alapítvány

a Magyar Fejlesztési Bank megbízásából 2009-ben végzett. A társadalmi kísérlet célja

volt modellezni, hogy ezzel a gyakorlattal visszavezethetőek-e a leszakadó csoportok a

gazdaság vérkeringésébe. A cikk első része ismerteti a speciális magyar környezetet,

amelyben a program elindult, kitérve a rendszerbe ágyazott nehezítő tényezőkre. Majd

jellemzi a résztvevők társadalmi helyzetét, valamint a programba kerülés feltételeit. A

program eredményei között említi a szerző a megtakarítások keletkezését, a takarékos

magatartást, valamint a háztartás költésének megtervezését. Emellett a programban

résztvevők jövőképe is pozitív változást mutatott, magasabban értékelték pénzügyi

ismereteiket, valamint növekedett a jövőbeni vállalkozás alapításra való hajlandóság.

Kulcsszavak: megtakarítás, mikrohitelezés, jövőkép, takarékosság, módszer:

társadalmi kísérlet elemzése, nyelv: magyar

Csongor Anna –Kóródi Miklós (szerk.): (2010): Fejlesztési támogatások hátrányos

helyzetű településeken; Gyerekesély Füzetek 5. MTA TK GYEP. www.gyerekesely.hu

A 15 településen készített esettanulmányok jelentése arra keresi a választ, hogy a

különböző forrásokból finanszírozott kerettámogatások megvalósították-e a hozzájuk

fűzött elvárásokat, érezhető-e pozitív hatásuk az ott élő emberek életében. A kutatás

során külön vizsgálták a közoktatást érintő és a foglalkoztatási projekteket. A kötet


20



második részében a konkrét helyzeteket elemzik, majd az utolsó részben a javítások

érdekében szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak meg.

Kulcsszavak: területfejlesztés, közoktatási és foglalkoztatási projektek,

szakpolitikai javaslatok

Danis Ildikó (2010): A fejlődés-lélektani perspektíva: gyermeki szükségletek. In Surányi

Éva- Danis Ildikó- Herczog Mária (szerk.): Családpolitika más-más szemmel. Budapest:

Gazdasági ás Szociális Tanács, 102-137.

A fejezetben a szerző nemzetközi szakirodalom alapján mutatja be, hogy a gyermeknek

korai fejlődéséhez milyen szocializációs szükségletek kielégítésére van szükséglete.

Külön feljezetben foglalkozik az otthoni, és a nem-szülői gondozás szerepéről és azoknak

a gyermeki fejlődésre gyakorolt hatásairól. A további fejezetekben azt vizsgálja, hogy a

napközbeni ellátás változtat-e az anya gyermek kapcsolat minőségén, valamint milyen

hatással van a gyermeki fejlődésre kognitív, nyelvi, szociális viselkedési szempontokból.

Külön elemzi azokat az eseteket, amikor az intézményes kora gyermekkori nevelés

kifejezetten pozitív vagy kifejezetten negatív hatásssal van a gyermek fejlődésére.

Kulcsszavak: fejlődés lélektan, kora gyermekkori fejlődés és kora gyermekkori

nevelés

Darvas Ágnes - Kende Ágnes (2010): Egész napos iskola - tapasztalatok és lehetőségek.

Esély 21 (3).: 23-47.

A tanulmány az egész napos iskolára irányuló külföldi kísérletek, reformok eddigi

tapasztalatait foglalja össze és azt vizsgálja, hogy az egész napos iskola mennyiben

járulhat hozzá az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez és az iskolai pályafutás

sikerességéhez. A szerzők összegzik a már megvalósult kísérletekről (brit, német, finn és

amerikai tapasztalatok alapján) született legfontosabb kutatási tapasztalatokat, emellett

kijelölnek további irányokat is. A hazai helyzet rövid áttekintésén túl a szerzők

javaslatokat fogalmaznak meg az egésznapos iskola irányába történő hazai fejlesztések

és reformok lehetőségeiről.

21



Kulcsszavak: oktatás, esélyegyenlőség, egésznapos iskola, nemzetközi példák,

ajánlás, nyelv: magyar

Darvas Ágnes- Tausz Katalin (2000a): Gyorsjelentés a gyermekszegénységről

Magyarországon és Romániában. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség.

A kötet célja, hogy rávilágítson a gyermekek helyzetére mind Magyarországon mind

Romániában, feltérképezi a hasonlóságokat és különbségeket a gyermekszegénység

mértékét és kialakulásának okait tekintve. A gyermekkort három különálló szakaszban

vizsgálják: óvoda előtti kor, óvodáskor és iskoláskor. Ezekenek a korszakoknak

függvényében mutatják be az eltérő gyermeki szükségleteket, illetve a két ország eltérő

szociálpolitikai gyakorlatait.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, fyermek fejlődés, szociál politikai összehasonlítás

Darvas Ágnes- Tausz Katalin (2002): A gyermekek szegénysége. Szociológiai Szemle 12

(4): 95–120.

http://www.mtapti.hu/mszt/20024/darvas.htm

A tanulmányban a szerzők végig tekintik a gyermekszegénység meghatározásának és

kutatásának legfontosabb irányzatait. Ezután sorra veszik a legfontosabb szükségleteket

és a gyermekszegénység megnyilvánulásának elsődleges formáit. A tanulmányban

magyar felmérés adatain kersztül szemléltetik a gyermeki szegénység legfontosabb

indikátorait illetve a családi helyzet befolyását. A kutatás különlessége, hogy a gyermeki

szükségletek kielégítettségét nem általános, hanem szegénységre szegmentált mintán

vzsgálták.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, szegénység kutatás, gyermeki szükségletek

Darvas Ágnes – Tausz Katalin (2003): Gyermekszegénység és társadalmi

kirekesztődés. (első változat): Budapest. A Nemzeti Család - és Szociálpolitikai Intézet

Folyóirata III. (1): pp. 2-10. (2004):

www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=258

http://www.mtapti.hu/mszt/20024/darvas.htm

http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=258

22



A tanulmány elején nemzetközi szakirodalom alapján a szerzők bemutatják, hogy milyen

lehetséges megközelítése van a gyermeszegénységnek és a társadalmi kiekesztődésnek.

Bár a szakirodalomban nincs egyetértés a gyermekszegénység meghatározása körül, a

szerzők amellett érvelnek, hogy a gyermekkorban tapasztalt hiányosságok más

természetüek és más következményekkel bírnak mnt a felnőttkori deprivációk. Ennek

bizonyítására bemutatják 2003-ban végzett kutatásukat, melyben gyermekeket és

édesanyjukat kérdezték a nélkülözések különböző dimenziói kapcsán. A fizikai

szükségleteken kívül figyelmet fordítottak a pszichoszociális tényezők vizsgálatára is.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, társadalmi kirekesztődés, gyermeki szükségletek

Darvas Ágnes - Tausz Katalin (2005): Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység

csökkentésében. Educatio 14 (4): 777-786.

A tanulmány elején a szerzők a gyerekszegénység jelenségét általánosan vizsgálják,

bemutatják a lehetséges megközelítési módokat, majd röviden elemzik a gyerekek

helyzetét Magyarországon. Külön részben foglalkoznak a gyermekek szükségleteivel,

kitérve a három évnél idősebb gyerekek speciális igényeire, valamint a kialakuló

tudatukra, amely vizsgálatánál fontos szempont a szegény családok gyermekeinél a

szégyenérzet kifejlődése. A cikkben az óvodáskorúak fejlődésére fókuszálva a szerzők

megállapítják, hogy a szegény családok gyermekeinek gyakran nincsenek meg a

szükséges stimuláló eszközeik, játékaik. Emellett a jóllét más dimenzióiban is hiányt

szenvednek. A cikk következő részében az akkor nyújtott szociális támogatásokat és

azok hatásait mutatják be a szerzők. Végül az óvoda intézményének a fejlődésre

gyakorolt hatásait részletezi a tanulmány, amely különösen fontos lehet a

szegénységben felnövő gyermekek számára, funkcionálhat a társadalmi hátrányok

leküzdésének eszközéül.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, gyerekfejlődés, hátrányos helyzet, óvoda,

társadalmi felzárkóztatás, nyelv: magyar

Darvas Ágnes - Farkas Zsombor (2012): A gyermekes családok helyzetének változása

Magyarországon a válság éveiben: kormányzati szándékok a jogszabályok tükrében.

Esély 23 (6): 31-50.

23



A tanulmányban a szerzők végigtekintik a 2011-2012-ben életbe lépő olyan jogszabályi

változásokat, amelyek közvetlenül befolyásolják a Magyarországon élő gyermekek

helyzetét. A módszeres áttekintésben az alábbi kategóriákat vizsgálják: szülők

foglalkoztatására való jogszabályok, családok anyagi helyzetét érintő intézkedések,

lakhatással kapcsolatos változások, korai képességgondozást és szegregáció mentes

oktatást támogató intézkedések és egészségesebb gyermekkort célként kitűző

jogszabályok módosításai.

Kulcsszavak: jogszabályok változása és elemzése, gyermekek helyzetét befolyásoló

tényezők

Darvas Ágnes - Ferge Zsuzsa (2012): Gyerekesély program a társadalmi és politikai

mezőben. Esély 23 (6): 51-79.

A tanulmány a gyermekszegénység elleni program kistérségi megvalósítását és

tapasztalatait mutatja be. A Szécsényi Gyerekesélyi Program részletes leírását arra is

szolgál, hogy a további kistérségi programok hasznos tapasztalatokatat és

jógyakorlatokat tudjanak gyűjteni. A tanulmány az MTA GYEP tevékenységének

összefoglalásával kezdődik külön kitérve a szervezeti és működési keretek

sajátosságaira. az általános bemutatás után a Szécsényi gyerekesélyi program

bemutatása történik: kitérve a szakterületekre, szervezeti keretekre, finanszírozásra,

fennterthatóságra és értékelésre.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, gyerekszegénység elleni program, Szécsényi

Gyerekesély Program

Dombi Gábor- Kollányi Bence- Molnár Szilárd (2007): Befogadást az Információs

Társadalomba – Most! Az életminőség, digitális esélyegyenlőség és a társadalmi

megújulás Magyarországa.

http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2007/09/einclusion_inforum.pdf

Az összefoglaló összegyűjti az információs társadalomról szóló fontos ismereteket, majd

feltérképezi a magyarországi hiányosságokat és lehetséges megoldásokat. Külön kiemeli

azokat a célcsoportokat amelyek érintettek lehetnek a digitális szakadék által,

http://einclusion.hu/wp-content/uploads/2007/09/einclusion_inforum.pdf

24



hangsúlyozva a hátrányos helyzetüek és romák rossz pozicióját. A tanulmány végén

bemutatják az un. IT-MENTOR PROGRAM legfőbb célkitűzéseit és megoldási javaslatait.

Kulcsszavak: digitális társadalom, befogadó információs társadalom,

esélyegyenlőtlenség, IT-MENTOR PROGRAM

Domokos Veronika - Heczeg Béla (2010): Terra Incognita: magyarországi szegény- és

cigánytelepek felmérése - első eredmények. Szociológiai Szemle 20 (3): 82-89.

A tanulmány a 2010-ben zajló magyar és cigány telepeket, városi szegregátumokat

feltérképező vizsgálat eredményeit foglalja össze. Az eredmények alapján 1600-nál több

szegregált lakóövezetben több mint 300000 ember él. Szintén kimutatták, hogy

külterületeken infrastruktúra hiányos, vagy azt teljes mértékben nélkülöző telepeken

26000 ember él. A tanulmányban részletesen leírják a kutatás módszertanát és hátterét,

majd javaslatokat tesznek a különböző típusú szegregáció felszámolására és a nyomor

kezelésére.

Kulcsszavak: szegény és cigánytelepek, szegregátumok, telep felszámolási

kísérletek, nyomor

Domokos Veronika (2010): Szegény- és cigánytelepek, városi szegregátumok területi

elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböző (közoktatási,

egészségügyi, településfejlesztési): adatforrások egybevetésével. (Az elemzés a Nemzeti

Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Fejlesztési Programiroda

megbízásából készült.)

A tanulmány a LHH Fejlesztési Programiroda kutatásával készült, amely a

leghátrányosabb helyzetű kistérségek (33 kistérség) komplex felzárkóztatásával

foglalkozik. A Program keretein belül került sor arra a kérdőíves felmérésre, amelynek

célja volt, hogy az egész ország területén feltérképezésre kerüljenek a kistérségek

szegregátumai, valamint a telepszerű lakóövezetei. További cél volt ezen adatok

elemzése és más már létező adatbázisokkal való összevetése.

A kérdőíves felmérés több szakaszban zajlott, eredményeképpen a kutatók

megállapították, hogy 823 településen és 10 fővárosi kerületben 1633

szegény/cigánytelep ill. szegregátum található.

25



A tanulmányban a szerző részletesen ismerteti a felmérésben használt kérdőívek

összeállítását, a kérdések összetételét, a módszertant valamint a felmérés lebonyolítását.

A következő fejezetekben az eredmények alapján a szerző összefoglalja a

Magyarországon kialakult helyzetet, ismerteti a probléma történelmi hátterét. Az

eredményeket regionális felosztásban mutatja be.

Kulcsszavak: leghátrányosabb helyzetű települések, szegregátum,

településfejlesztés, cigánytelep, módszer: kérdőíves felmérés, nyelv: magyar

Drosztmérné Kánnai Magdolna- Jónás Csilla- Oross Jolán - Sztojka Attila (szerk.):

(2012): Jelentés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság

2011. évi feladatainak végrehajtásáról. „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti

Stratégia Értékelő Bizottsága, Budapest.

http://romagov.kormany.hu/download/5/c0/40000/Jelent%C3%A9s%20a%20Legyen

%20jobb%20a%20gyermekeknek%20%C3%89rt%C3%A9kel%C5%91%20Bizotts%C3

%A1g%20%202011%20%20%C3%A9vi%20munk%C3%A1j%C3%A1r%C3%B3l.pdf

Az összefoglaló a „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégiáról valamint az ahhoz

kapcsolódó a gyermekszegénységet csökkentő intézkedésekről számol be. feltérképezi

azokat az indikátorokat amelyek a gyermekszegénységhez illetve annak jellemzőihez

kapcsolódnak majd 2006-2010 között az adott indikátorok alapján felvázolja a

magyarországi gyermekek helyzetét. Következő rlszben bemutatja azokat az

intézkedéseket, amelyek a gyermekek és családjaik jólétét igyekeznek növelni. az

összefoglaló végén kitérnek a 2011-es évi jogszabály változtatásokra.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, gyermekszegénység indikátorai, gyermekek

jólétét növelő programok, jogszabályi környezet

Erőss Gábor - Kende Anna (2010): Sajátos nevelési igény: közpolitikák, tudományok,

gyakorlatok. Educatio 19 (4): 615-636.

A tanulmány olyan gyermekekkel foglalkozik, akik „fogyatékosság, – vélt vagy valós –

gyengébb képességek, viselkedési problémák, szociális hátrányok, eltérő kulturális vagy

nyelvi háttér miatt” társaiknál nehezebben veszik az iskolai akadályokat. A cikk során a

szerzők először a sajátos nevelési igény meghatározását boncolgatják, majd az Utolsó

http://romagov.kormany.hu/download/5/c0/40000/Jelent%C3%A9s%20a%20Legyen%20jobb%20a%20gyermekeknek%20%C3%89rt%C3%A9kel%C5%91%20Bizotts%C3%A1g%20%202011%20%20%C3%A9vi%20munk%C3%A1j%C3%A1r%C3%B3l.pdf



26



Padból Programot (UPP) elemzik, ennek is a deszegregációs intézkedéseit (tévesen SNI-

be sorolt HHH-s és roma gyerekek visszavezetése a „normál” iskolákba), abból a

szempontból, hogy a különböző tudományterületek milyen súllyal és milyen szerephez,

jutottak a szakpolitikák alakításában. Elemzésük kiterjed a szakpolitikák alkotása során

kialakult vitákra is.

Kulcsszavak: gyerekfejlődés, sajátos nevelési igény, szakpolitikák, programelemzés,

módszer: Törvények elemzése, interjúk, nyelv: magyar

Éltető Ödön- Havasi Éva (2007): A hazai gyermekszegénység jellemzői az 1990-es évek

közepén és napjainkban. In: Jövedelmi helyzet, jövedelemeloszlás, 2004 (Válogatott

tanulmányok II.). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jovhelyz04.pdf

A tanulmány célja, hogy összehasonlítást adjon az 1990-es és a 2000-es évek

gyermekszegénységének alakulásáról. Statisztikai összefoglaló, ami először kitér a

szegény háztartásokban élő gyermekek számára, majd a háztartások típusára. Később a

csoportot jellemzi a munkerő piaci aktivitás, demográfiai, területi, lakhatási tényezők

alapján. A tanulmány végén kísérletet tesz arra, hogy magyarázatot adjon a gyermek-

szegénység terjedésének okairól.

Kulcsszavak: gyermekszegénység időbeli alakulása, statisztikai összefoglaló,

gyermekszegénység indikátorai

Farkas Zsuzsanna (2002): Helyzetkép az észak-magyarországi szegény gyerekek

iskolai életéről. Szociológiai Szemle 12 (4): 121-130.

A bemutatott kutatás kis mintán vizsgálja a szegény családokban élő gyermekek életét és

iskolai helyzetét, külön figyelmet szentelve a roma gyerekekre. Aszt vizsgálták, hogy az

otthoni családi környezet és háttér miként befolyásolja az otthoni és iskolai tanulás

feltételeit. Megállapítja, hogy a szegény családokban nevelkedő gyermekeknél gyakran

hiányoznak az otthoni tanuláshoz szükséges feltételek. A tanulmányi eredmények és a

továbbtanulási perspektívák is lényegesen rosszabbak a szegény valamint a roma

gyerekek esetén.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jovhelyz04.pdf

27



Kulcsszavak: oktatás, esélyegynlőtlenség, gyermekszegénység

Fazekas Károly – Köllő János – Varga Júlia (szerk.): (2008): Zöld könyv – A magyar

közoktatás megújításáért; Budapest ECOSTAT.

A 2008-as szerkesztett kötet célja olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a magyar

oktatás megújulását és megjavulását eredményezik. Az aktuális helyzet leírása után, az

egyes fejezetek a legproblematikusabbnak vélt területekkel foglalkoznak részletesen.

Mind oktatáspolitikai, pedagógiai és intézményi átalakításokat javasolnak a szerzők. A

gyerekszegénység témakörben elsősorban a kora gyermekkorban való fejlődéssel,

valamint az esélyegyenlőség megteremtésével foglalkozó fejezetek a legrelevánsabbak.

Kulcsszavak: oktatáspolitikai ajánlás, oktatási rendszer, esélyegyenlőség, kora

gyermekkori fejlődés

Fehérvári Anikó (2009): Pedagógus-továbbképzések az integrációs programokban. Új

Pedagógiai Szemle 59 (11): 53-63.

A tanulmány 2006-7-es kutatás eredményeit mutatja be, melynek célja az volt, hogy az

integrációs programokban zajló pedagógus-továbbképzéseknek milyen hatásuk volt az

iskolák pedagógusaira. Bár a pedagógusok nagy része pozitívan nyilatkozott a

továbbképzésekről, úgy értékelték, hogy új módszereket és ismereteket szereztek, a

hatásvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy jelentős szemléletváltozás nem történt.

Minimális pozitív irányú változást regisztráltak a roma gyerekek helyzetének

megítélésekor valamint szegregáció és az integráció kérdéseivel kapcsolatban.

Kulcsszavak: integrált oktatás, pedagógusok szemlélete, hatásvizsgálat

Feischmidt Margit (2013): A szegregáció folyománya: kortárs és tanár– diák

kapcsolatok Európa multi-etnikus iskolai közösségeiben. Esély 24(2) 53-69.

A nemzetközi és magyar adatokra támaszkodó tanulmányban a szerző azt mutatja be,

hogy miként kezelhetőek a kulturális különbözőségek és a társadalmi elkülönülés az

iskolákban. A tanulmány különlegessége, hogy az elkülönítő pedagógusi gyakorlaton túl

28



a diákok élményeire, tapasztalataira és értelmezéseire is épít. Megállapítja, hogy a

diákok nemcsak a tanáruk magatartásában lévő különbségeket észlelik, hanem a maguk

és családjuk periférikus helyzetét is. Tanulmány végén két magyar település iskoláit

mutatják be, majd részletesen ismertetnek egy olyan baranyai iskolát, amely sikeresen

kezelte a minőségi és integrációs kihívásokat.

Kulcsszavak: oktatás, integrált oktatás, szegregált oktatás, esély egyenlőtlenségek

az oktatásban

Fejes József Balázs (2005): Roma tanulók motivációját befolyásoló tényezők.

Iskolakultúra 25 (11): 3-14

A szerző kutatásában a roma tanulói sikertelenséget a motiváció és az azt befolyásoló

tényezők szempontjából vizsgálta a motiváció szociális elméletére építve. A szerző

megállapítja, hogy a motivációs, valamint a szocializációs sajátosságok egyik

legjelentősebb oka a rossz anyagi háttérben rejlik. A szocializáció több szempontból is

fontos a motiváció szempontjából, a szerző korábbi empirikus kutatások eredményeire

támaszkodva kitér az időhasználatban lévő, családon belüli érzelemkifejezés,

fegyelmezés, nyelvi szocializáció különbségeire. A szerző a különböző motívumok

mögötti hiányosságokat a hátrányos anyagi helyzetre vezeti vissza, külön kitér a

továbbtanulásra, valamint az iskolai környezetre. A kulturális különbségek lehetséges

hazásait későbbi részben elemzi, elsősorban a továbbtanulásra fókuszálva.

Kulcsszavak: romák oktatási helyzete, tanulási motiváció, romák továbbtanulása,

nyelv: magyar

Fejes József Balázs (2006): Miért (nem): fontosak a hátrányos helyzetű tanulók? Új

Pedagógiai Szemle 56 (7-8): 17-26.

A tanulmány az iskolai szelekció folyamatáról szól illetve a gyermekre gyakorolt káros

hatásaival foglalkozik. A negatív hatások elsősorban a kedvezőtlen szociokulturális

hátterű tanulókra jellemző. az iskolai szelekció és a hátrányos helyzet bemutatása után a

szerző kitér azokra az oktatáspolitikai intézkedésekre, amelyek elősegíthetnék ezen,

hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, majd elemzi, hogy ezek az intézkedések

milyen pozitív hatással lennének az egész társadalom hasznára. A tanulmány végén

29



kritizálja az oktatáspolitikai irányelveket és felvázolja, hogy melyek lehetnének az adott

gyakorlatok helyett

Kulcsszavak: hátrányos helyzetű gyerekek oktatása, integrált oktatás,

oktatáspolitikai javaslatok

Fejes József Balázs (2014): Mire jó a tanoda? Esély 25(4) 29-56.

Fejes József Balázs – Szűcs Norbert (Szerk.) (2018): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási

szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület. Szeged.

A tanulmánykötet új és másodközlésű tanulmányokon keresztül átfogóan mutatja be a

hazai, erősödő oktatási szegregáció jelenségkörét. A kötet tanulmányait a szerkesztők az

öt alábbi blokkba osztották: általános helyzetkép, szelekció az általános iskola kezdetén,

az egyházi iskolák szerepe, esettanulmányok és deszegregációs stratégiák.

Kulcsszavak: oktatás, integráció, szegregáció, roma gyermekek, szelektív

iskolarendszer, egyházi iskolák szerepe

Fekete Attila (2016a): Deprivacio a gyermekes csaladokban. In: Vastagh Z. (szerk.):

Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a leghatranyosabb helyzetu kistersegek

gyermekeinek eletkorulmenyeirol. MTA TK Gyerekesely program, Budapest.

A tanulmány a gyermekes családok helyzetét vizsgálja a szegénységben és társadalmi

kirekesztettségben élők arányának három fő mutatója – relatív szegénység, nagyon

alacsony munkaintenzitású háztartás és súlyos anyagi depriváció – alapján. A mutatók

közül a szerző kiemelt figyelmet fordít az anyagi deprivációnak és elemeinek, azt

vizsgálva, hogy a csak súlyosan anyagi deprivációval érintettek valóban szegénynek

tekinthetők-e, illetve, hogy a mutató itemei megfelelőek-e a szegénység mérésére. Az

elemzéshez a szerző 2005 és 2013 közötti Eurostat adatokat és a Gyerekesély Program

keretében 23 LHH kistérségben a gyerekes háztartások körében készült kérdőíves

felvétel adatbázisát használta. A tanulmány megállapítja, hogy a GYEP kistérségekben

élő gyermekes családok esetében a szegénység és társadalmi kirekesztettség struktúrája

különbözik az országos átlagtól. A kistérségekben a csak súlyos anyagi deprivációval

érintettek aránya jóval alacsonyabb az országos átlagnál, mivel szorosan kapcsolódik

30



másik tényezőhöz is: a kirívóan alacsony egy főre jutó jövedelmek miatt elsősorban a

relatív jövedelmi szegénységhez.

Kulcsszavak: súlyos anyagi depriváció, jövedelmi szegénység, alacsony

munkaintenzitás, módszer: Eurostat és kérdőíves felvétel adatainak elemzése, nyelv:

magyar

Fekete Attila (2016b): Gyerekszegénység a munkaerő-piaci helyzet tükrében. In:

Vastagh Z. (szerk.): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a leghatranyosabb

helyzetu kistersegek gyermekeinek eletkorulmenyeirol. MTA TK Gyerekesely program,

Budapest.

LHH térségekben a gyerekszegénység struktúrája eltér az országos átlagtól: elsősorban

nem a súlyos anyagi depriváció, hanem a relatív jövedelmi szegénység határozza meg.

Mivel a háztartások jövedelmi viszonyai alapvetően a háztartástagok munkaerő-piaci

helyzetétől függnek, ezért a tanulmány elemzi az elmaradott kistérségekben élő

gyerekes családok munkaerő-piaci helyzetét, bemutatva a gyerekszegénység

foglalkoztatottsághoz kapcsolódó okait. A tanulmány első része az Európa 2020

stratégia céljaira fókuszálva tárgyalja Magyarország munkaerő-piaci helyzetének

alakulását eurostatos adatok alapján uniós összehasonlításban. A második részben a

szerző a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekes családok munkaerő-

piaci helyzetét elemzi, összehasonlítva az LHH kistérségben a gyerekes háztartások

körében készült kérdőíves felvételek eredményeit az országos adatokkal.

Kulcsszavak: munkerő-piaci helyzet, foglalkoztatottság, közfoglalkoztatás, módszer:

Eurostat és GYEP kérdőíves felvételek adatainak elemzése, nyelv: magyar

Fellegi Dénes- Fülöp Orsolya (2012): SZEGÉNYSÉG VAGY ENERGIASZEGÉNYSÉG?

Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon. ENERGIAKLUB

Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ.

http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_szegenyseg_vagy_energiaszegeny

seg.pdf

Az energiaszegénység témaköre az elmúlt évtizedekben került az európai kutatások

középpontjába, megállapítva, hogy az energiaszegénység jelensége Európában

http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_szegenyseg_vagy_energiaszegenyseg.pdf

http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_szegenyseg_vagy_energiaszegenyseg.pdf

31



körülbelül 50-125 millió embert érint. A tanulmány először az energiaszegénység

definíciós problémájával foglalkozik, bővebben azzal a kérdéssel, hogy mennyire

adaptálhatóak a külföldi meghatározások (határértékek) a magyar viszonyokra.

Az ENERGIAKLUB által javasol definíció elemei a következőek:

- a háztartás éves összjövedelme elmarad a magyar háztartások jövedelmi mediánjának

60%-tól

- a lakás 20 °C-ra történő fűtéséhez és a melegvíz előállításához elméletileg szükséges

energia éves költsége és a háztartás összjövedelmének aránya meghaladja az összes

háztartás tényleges, bevallott adataiból képezett medián érték kétszeresét, azaz 34%-

át

- az épület energetikai besorolása F-nél rosszabb

A szerzők megállapítása szerint az energiaszegénység egyszerre tekinthető társadalmi-

szegénységi, valamint energiahatékonysági problémának. Vannak meghatározott

társadalmi csoportok, amelyek az átlagosnál jobban veszélyeztetettek az

energiaszegénység szempontjából (betegek, idősek, egyedülállók).

A magyarországi helyzet feltérképezéséhez és elemzéséhez a szerzők a NegaJoule2020

kutatási projekt adatait használták fel. Megállapították, hogy a háztartások átlagosan

jövedelmük 20%-át költik energiaköltségekre, a legalacsonyabb jövedelmű háztartások

viszont átlagosan jövedelmük 29%-át fordítják ilyen jellegű kiadásokra. A leginkább

érintett lakások 100m2 felettiek (elsősorban családi házak), a legérintettebb

háztartásméret az egyedülállók, külön veszélyforrást jelent a háztartásban lévő

nyugdíjas, ill. munkanélküli, településtípus szerint pedig a községek lakói a

legérintettebbek.

A tanulmány utolsó részében a szerzők különböző megoldási javaslatokkal állnak elő az

energiaszegénység csökkentésére, a helyzet romlásának megállítására. (háztartások

bevételi forrásainak növelése ill. energiahatékonyság javítása).

Kulcsszavak: energiaszegénység, szegénység, lakásviszonyok, szakpolitikai ajánlás,

NegaJoule2020, módszer: saját nagymintás adatbázis, nyelv: magyar

Ferge Zsuzsa (2000): A társadalom pereme és az emberi méltóság Esély 12 (1): 42–48.

32



A szerző cikkében amellett érvel, hogy az olyan jelenségek mint a szegénység,

leszakadás, kiilleszkedés nem kizárólag a szegényebb országokban vagy kelet-

Európában jelennek meg, hanem az egész kontinens egyik kiemelkedő társadalmi

problémája. A szerző röviden végigtekinti az említett fogalmakat, valamint összefoglalja

a legfontosabb európai intézkedéseket. Magyarország tekintetében megállapítja, hogy

sajnos a tárgyalt jelenségek nem vagy alig jelennek meg a közbeszédben.

Kulcsszavak: szegénység, kirekesztés, közbeszéd

Ferge Zsuzsa (szerk.): (2007): Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen.

Gyerekesély Füzetek 1. MTA GYEP Budapest. www.gyrekesely.hu

A kötetben a szerzők összefoglalják azokat a szolgáltatásokat, amelyek hatással vannak

és csökkentik a gyermekszegénység mértékét Magyarországon. Miután sorra veszik a

lehetséges gyermekintézményeket, felhívják a figyelmet az elérhetőség és működés

feltételeiben megjelenő egyenlőtlenségeket. a tanulmány végén a szerzők javaslatokat

tesznek a különböző hátrányok és hiányosságok mérséklésére. Külön figyelmet

szentelnek a különböző életkorokban előterjesztett szolgáltatási javaslatokra.

Kulcsszavak: magyarországi gyermekszegénység, gyermekjóléti intézkedések,


Ferge Zsuzsa (2007): Mi történik a szegénységgel? Esély 18 (4): 3–23.

A szerző megállapítja, hogy mind a szegénység, mind a társadalmi kirekesztettség

kurrens téma az EU-ban, ugyanekkor amellett érvel, hogy a két jelenség megváltozott

formában van jelen. A postmodernitásban tapasztalt szegénységet gyakran

megkülönböztetik a tradicionális szegénységtől többek között amiatt, hogy magasabb a

fluktuáció a szegény és a nem szegény csoportok között. Más a depriváció és a halmozott

depriváció aránya is. A szerző az újfajta indikátorok kidolgozása mellett érvel, amelyek

lehetővé tennék az újfajta szegénység pontosabb meghatározáeát.

Kulcsszavak: szegénység, kirekesztődés, posztmodernitás, szegénységi indikátorok

http://www.gyrekesely.hu/

33



Ferge Zsuzsa (2008): Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek?

Esély 19 (2): 3–14.

A tanulmányban a szerző kiemeli, hogy a többi európai országhoz képest

Magyarországon kiemelkedően nagyok az esélyegyenlőtlenségi mutatók. Felhívja a

figyelmet arra, hogy az utóbbi években az emelkedés tendenciája tovább erősödött. A

tendencia magyarázatát három összefüggésben látja szerző, amelyeket a tanulmányban

még jól körülírható sejtésként és nem statisztikai összefüggésekkel alátámasztott

tényként kezel. A három kiemelt és vizsgált tényező: a nacionalizmus, a magyar

önkormányzatiság és a neoliberalizmus sajátos ereje a szociáldemokrata gondolat

gyengeségével szemben.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi kirekesztődés

Ferge Zsuzsa (2010): Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek. Budapest: Napvilág

Kiadó

A kötetben a szerző húsz évvel a rendszerváltás után magyarországi kirekesztés és

társadalmi egyenlőtlenség összefüggéseit vizsgálja korábbi elméleti és empirikus

kutatások alapján. Kiemeli, hogy a rendszerváltás után megjelenő újkapitalizmus

folyamatai miként alakították át a magyar társadalom szerkezetét és a rendszerváltás

óta tartó munkaerőpiaci és jövedelmi viszonyok miként járultak hozzá égy új,

markánsan egyenlőtlenebb társadalom kialakulásához. a szerző külön foglalkozik a

multigenerációs és a gyermekszegénység témaköreivel. A kötet végén

társadalompolitikai javaslatok kerülnek bemutatásra.

Kulcsszavak: társadalmi egyenlőtlenség és kirekesztés, szegénység, rendszerváltás,

szociálpolitikai javaslatok

Ferge Zsuzsa (2012): A gyermekes családok helyzetének változása Magyarországon a

válság éveiben. Esély 23 (6): 4-30.

A tanulmány fókuszában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljait és az

utóbbi évek szociálpolitikai intézkedéseinek hatásait állítja szembe egymással. Míg a

stratégia 2020-ig 450000 fővel akarja a szegények számát csökkenteni, addig a

34



rendelkezésre álló adatok éppen ennek ellenkezőjét tükrözik. A szerző foglalkozik a

szülők foglalkoztatásával, közfoglalkoztatással, a segélyek alacsony és csökkenő

színvonalával, az ellátatlanok növekvő számával, valamint a gyermek ellátások romló

színvonalával. A szerző külön vizsgálja a válság valamint a kormányzati szociálpolitikai

hatásokat.

Kulcsszavak: szegénység, gyerekszegénység, szociálpolitikai intézkedések és

hatásaik

Ferge Zsuzsa- Bass László- Darvas Ágnes- Hadházy Ágnes (2009): A

gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia sorsa költségvetési megszorítások és válság

idején In.: Stratégiai kutatások 2008-2008. MTA-MEH Budapest 2009. p. 7-30.

Tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy az utóbbi időkben miként alakult a

gyerekek és családjaik helyzete, és a romló tendenciákat a gazdasági válság

mechanizmusaival, és a szakpolitikai döntésekkel magyarázzák. Az európai mezőnyben

elhelyezve elemzik a területi lejtő és a gyerekszegénység összefüggéseit és a kutatások

egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a falusi

gyermekszegénység. Ennek a jelenségnek a visszaszorítására tesznek a szerzők

javaslatokat és ajánlásokat a tanulmány végén.

Kulcsszavak: gyerekszegénység, területi egyenlőtlenségek, szakpolitikai javaslat

Ferge Zsuzsa- Bass László- Darvas Ágnes- Hadházy Ágnes (2010): A

gyermekkutatások tudományos és szakpolitikai jellege. In: Szarka László- Horányi

Krisztina- Horváth Csaba (szerk): Stratégiai kutatások 2009-2010. Kutatási jelentések.

Budapest: Magyar Tudományos Akadémia- Miniszterelnöki Hivatal, 7-28.

Ferge Zsuzsa- Makai Tóth Mária (szerk.): (2010): Konferencia az

esélyegyenlőtlenséget növelő óvodai – iskolai jó gyakorlatokról. Gyerekesély Füzetek 6.

MTA TK GYEP.

Konferencia kötet célja, hogy betekintést adjon az oktatás és az esélyegyenlőséget adó

integrált oktatás tapasztalatairól, különböző fokuszú kutatásairól. Az oktatási rendszer

35



minden elemét vizsgálják az óvodától kezdve egészen a középiskolai esélyekig.

Közoktatási rendszer elemein kívül figyelmet fordítanak a környezeti hatásokra is mint

például a területi egyenlőtlenségek, valamint a család és az otthoni nevelési környezet. A

kötet végén összefoglalják azokat az intézkedéseket és programokat, amelyek az

oktatási egyenlőtlenségek mérséklését célozzák meg, valamint az integrált oktatás

kialakítására adnak lehetőséget.

Kulcsszavak: esélyegyenlőtlenségek, oktatási rendszer, integrált oktatás,

szakpolitikai elemzés

Ferge Zsuzsa- Darvas Ágnes (szerk) (2012): civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2011.

Gyerekesély Közhasznú Egyesület Budapest. 2012

A tanulmánykötet célja, hogy átfogó képet adjon a válság óta kialakult helyzetről a

gyermekek és a gyermekes családok körében. Külön figyelmet szentelnek a

foglalkoztatásra, a keresetekre, szociális szabályozásokra, lakáshelyzetre, a gyermeki

szükségletek kielégítettségére. A tanulmánykötet második részében az egyes programok

tapasztalatairól számolnak be, majd az egyes civil szervezetek által megvalósított jó

gyakorlatokat vázolják fel.

Kulcsszavak: gyerekszegénység, gyerekszegénység elleni intézkedések, civil

szervezetek programjai

Ferge Zsuzsa- Darvas Ágnes (szerk) (2014): civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2012-

2013. Gyerekesély Közhasznú Egyesület Budapest. 2014

A kötet három nagyobb részre osztható, az elsőben Magyarország és az EU hasonlóságait

és különbözőségeit vizsgálják a gyermekszegénységgel kapcsolatos intézkedések és

tendenciák tükrében. A második részben a gyermekes családok életkörülményeit tárják

fel, külön kitérve a válság és a szociálpolitikai intézkedések kérdéseire. Külön fejezetek

foglalkoznak az oktatáspolitika megváltozásával, valamint az új irányvonalak által

létrejött eredményekkel. A kötet utolsó részében az iskolákban tapasztalt szociográfiai

elemzést közölnek, amelyben elsősorban a diákok észrevételeire támaszkodnak.

36



Kulcsszavak: gyerekszegénység, gazdasági válság, szakpolitikai intézkedések,

iskolai szociográfia

Fertetics Mandy (2009): Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon.

Budapest, JÓL-LÉT Közhasznú alapítvány

http://www.jol-let.com/info/alcoa_tanulmany_091104_vegleges.pdf

A tanulmány célja, hogy feltérképezzék a magyarországi vállalatoknál a jól működő,

anyabarát vállalti politikákat és gyakorlatokat. A nemzetközi és hazai szakirodalom

bemutatása után írja le a szerző a vállalt vezetőket is bevonó empirikus kutatási

eredményeket. Az interjuk alapján végigveszik a vizsgált vállaltoknál meglévó

gyakorlatokat majd értékelik azokat abból a szempontból, hogy mennyire segítik elő a

kisgyermekes anyák munkaerőpiaci elhelyezkedését, valamint karrierépítését.

Kulcsszavak: nők munkaerőpiaci helyzete, vállalati politikák, esélyegyenlőség,

interjú

Figari, Francesco –Paulus, Alari –Sutherland, Holly (2009): A gyermekes családok

támogatása az adózási rendszeren és a szociális ellátásokon keresztül, In:

Gábos András (2009): A gyermekszegénységgel és az ezzel összefüggő szakpolitikákkal

kapcsolatos nemzetközi irodalom áttekintése és TARKI empíria. Bp. TARKI

Társadalomkutatási Intézet Zrt. pp: 23-36.

Az EU tagállamainak (EU-15) a gyerekes családoknak nyújtott támogatásainak az

összegzése és összevetése. A tanulmány foglalkozik a támogatások céljaival, hátterével,

ill. a különböző támogatástípusokkal.

A támogatások mértékét az EUROMOD-dal végezték, amely egy több országra kiterjedő,

adókedvezményekre vonatkozó mikroszimulációs modell, amelyben 2003/2008-as

adatokat használtak. A modell alapján különböztetik meg és vetik össze az egyes

országban alkalmazott gyakorlatokat.

Kulcsszavak: Európai Unió, szakpolitikák, adókedvezmény, támogatás, módszer:

szimulációs modell, nyelv: magyar

http://www.jol-let.com/info/alcoa_tanulmany_091104_vegleges.pdf

37



Forray R. Katalin (2009): Hátrányos helyzet - a cigányság az iskolában. Educatio 18 (4):

436-446.

Tanulmányában a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy mint tudható, a roma nők és

férfiak átlagos élettartama több mint tíz évvel kevesebb a magyarországi átlagnál,

valamint az egészségügyi állapotuk is jóval kedvezőtlenebb, viszonylag kevés kutatás

foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A szerző véleménye szerint az egészségügyi

hátrányok nem választhatók külön a rossz szociális helyzettől. A bevezető után a szerző

áttekinti az elmúlt húsz évben a témakörben született legfőbb kutatásokat és

eredményeiket, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik legfontosabb kihívás, hogy

megvalósuljon az egészségügyön belül a romák egyenlősége valamint az orvosokkal

folytatott hatékony kommunikáció.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenség, egészségügyi kutatások, romák

egészségügyi állapota

Fónai Mihály - Fábián Gergely - Filepné Nagy Éva - Pénzes Mariann (2007):

Szegénység, egészség és etnicitás: északkelet-magyarországi kutatások empirikus

tapasztalatai. Szociológiai Szemle 17 (3-4): 53-81.

A kutatási jelentés a 2000-es években végzett három nagyobb kutatás empirikus

eredményeit tárgyalja, melyeket a szerzők az észak-kelt magyarországi régióban

folytattak. Két megyében is felmérték a romák egészségügyi állapotát, valamint

egészségügyi helyzetüket. Az underclass szakirodalmi meghatározása és bemutatása

után ismertetik kutatásaikat, melyek során azt állapították meg, hogy az underclass-ba

bár többségében igen, de mégsem csak romák tartoznak. A következő fejezetben

elemzik a szegénység és etnicitás összefüggéseit, számos különböző dimenzió mentén.

Tanulmányuk végén összefoglalják a romák rossz egészségügyi állapotára vonatkozó

empirikus eredményeiket.



Földes Petra (2005): Változások a család és az iskola viszonyában - Szempontok az

iskola szocializációs szerepének újragondolásához. Új Pedagógiai Szemle 55 (4): 39-44.

38



A tanulmány a család és az iskola értékrendbeli különbözőségeire hívja fel a figyelmet,

azt vizsgálva, hogy miként kezelik az iskolák az eltérő értékrenddel érkező gyermekeket.

Először a családi értékvilág felértékelődését vizsgálja szerző, majd kitér a változó

viszonyra a család és az iskola között. A tanulmány végén a hátrányos helyzetű

gyermekek különleges státuszával foglalkozik, kitér arra, hogy az iskoláknak milyen

szerepet kell vállalniuk a befogadó közeg megteremtése érdekében.

Kulcsszavak: hátrányos helyzetű gyerekek, oktatás, nevelési környezetek

értékrendjei

Förster, Michael- Tóth István György (1999): A családi támogatások és a

gyermekszegénység Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban. TÁRKI

Társadalomtudományi Tanulmányok 16. Budapest, 1999

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a400.pdf

Tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a három országban a rendszerváltások

után miként alakultak át a családtámogatási rendszerek és ezek milyen hatással voltak a

gyermekszegénség alakulására és az egyenlőtlenségek változására. Megállapításaik

szerint a rendszerváltás után egyre inkább célzottabbá váltak a támogatások, a

legalacsonyabb jövedelmű szegény gyerekek támogatása került előtérbe. ennel ellenére

minden országban romlottak a szegénység mutatói.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, családtámogatási rendszerek, nemzetközi

összehasonlítás, post-szocializmus.

Frey Mária (szerk.) (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási

Közalapítvány,

Budapest, 2007.

http://www.szocialisgazdasag.hu/sites/default/files/dokumentumtar/szoc_gazd_kezik

onyv.pdf

A kötetben lévő tanulmányok mind elméleti mind gyakorlati szempontból vizsgálják a

szociális gazdaság által nyújtott lehetőségeket. A kötet első része a szociális gazdaság

fogalmával és jellemzőivel foglalkozik, első sorban külföldi példákra támaszkodva. A

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a400.pdf

http://www.szocialisgazdasag.hu/sites/default/files/dokumentumtar/szoc_gazd_kezikonyv.pdf

http://www.szocialisgazdasag.hu/sites/default/files/dokumentumtar/szoc_gazd_kezikonyv.pdf

39



kötet második része gyakorlatias tanácsokat tartalmaz, végigveszi a szociális gazdaság

felépítésének folyamatait és lehetőségeit.

Kulcsszavak: szociális gazdaság, külföldi példák, gyakorlat útmutató

Gazsó Ferenc (2007): Mobilitási egyenlőtlenség a zárványtársadalomban. A falu 22 (4):

13-16.

Gábos András (2009): A gyermekszegénység csökkentésére irányuló kormányzati

politikák: szakirodalmi áttekintés. Bp. TARKI.

A tanulmány célja, hogy áttekintse a gyerekszegénység enyhítését célzó szakpolitikák

hatását. Összefoglalja, hogy a különböző kormányzati beavatkozások miként hatnak a

gyerekszegénységre. Összefoglalja a szegénység mérésének egyes módszereit, a

beavatkozások típusait (potenciális előnyeit és hátrányait), valamint ezek értékelési

lehetőségeit.

Feltérképezi a hatékonyság mérésének módszereit, valamint összefoglalja a témában

megjelent releváns szakirodalom egy részét.

Kulcsszavak: szakpolitikák, hatásvizsgálat, jóléti rendszerek, támogatás

Gábos András (2009): A gyermekszegénységgel és az ezzel összefüggő szakpolitikákkal

kapcsolatos nemzetközi irodalom áttekintése és TARKI empíria. Bp. TARKI

Társadalomkutatási Intézet Zrt. pp: 1-22.

A tanulmány összefoglalja és rendszerezi a gyermekszegénység enyhítésére és

felszámolására alkalmazott szakpolitikákat. Összegyűjti a lehetséges beavatkozások

típusait, ill. ezek értékelésére alkalmazható módszereket. Részletesen foglalkozik a

jóléti rendszerek típusaival.

Kulcsszavak: szakpolitikák, hatásvizsgálat, jóléti rendszerek, támogatás módszer:

szakirodalmi áttekintés nyelv: magyar

40



Gábos András – Szivós Péter (2002): A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes

családok helyzete. In: Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György (szerk.):

Társadalmi Riport 2002. Budapest: TÁRKI, 42- 59.

Tanulmányban a szerzők bemutatják a kilencvenes években tapasztalt változások

tükrében a magyar jövedelmi szegénység trendjeit. Külön kitérnek az egyes

legveszélyeztetettebb csoportokra, vizsgálják azokat a dimenziókat, amelyek a

szegénység kockázatát növelik. A tanulmány utolsó részében kifejezetten azokat a

tényezőket vizsgálják, amelyek a gyermekek és a gyermekes családokat kiemelten

kiszolgáltatottá teszik.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, jövedelmi szegénység, rendszerváltás utáni

tendenciák

Gábos András – Szívós Péter (2003): A szegénység különböző metszetei. In.: Szívós

Péter; Tóth István György (szerk.): Stabilizálódó társadalomszerkezet. TARKI Monitor

jelentések.

A 2003-as tanulmányban a szerzők (a korábbi kiadványaikhoz hasonlóan) bemutatják a

Magyarországi szegénységet. Elemzik a szegénységben bekövetkezett trendeket,

valamint az adatok alapján magyarázatokat keresnek a bekövetkezett változásokra,

amelyek a szegénység kiterjedésében és a mélységében következtek be.

Az első részben a jövedelmi szegénység alakulását elemzik a szerzők, külön kitérve a

gyerekes háztartások mutatóira, majd a következő fejezetben a szegénység

többdimenziós elemzését közlik. Először a depriváció mutatóira (alap-,

másodlagos/fogyasztási-, lakás depriváltság) térnek ki, majd a bemutatják a szubjektív

szegénység általuk mért mutatóit is. Az utolsó részben pedig a szegénység okait

vizsgálják, a háztartások különböző jellemzői alapján, megállapítva, hogy melyek azok a

háztartások, amelyeknek az átlagosnál magasabb a szegénységi kockázata (háztartásfő

iskolai végzettsége és munkaerő-piaci helyzete, gyerekszám, etnikuma).

Kulcsszavak: szegénység, depriváció, szubjektív szegénység, többdimenziós

szegénységelemzés, módszer: háztartás panel vizsgálat adatainak elemzése, nyelv:

magyar

41



Gábos András- Szivós Péter (2006): A gyermekszegénység és néhány jellemzője

Magyarországon. In: Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György (szerk.):

Társadalmi Riport 2006. Budapest: TÁRKI, 204-228.

A tanulmányban a szerzők a TÁRKI 2005-ös adatfelvételére támaszkodva számítják ki a

gyermekek és a gyermekes családokat érintő szegénység legfontosabb mutatóit. Először

a jövedelmi szegénységet helyezik európai viszonylatba majd a tanulmány második

felében kizárólag a gyermekeket érintő szegénységgel foglalkoznak. Figyelembe veszik a

család foglalkoztatottsági helyzetét, a jóléti transzferek hatását és a szülők demográfiai

tulajdonságait is.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, családok jövedelmi szegénysége, jóléti

transzferek jövedelmi hatása

Gádoros Júlia (2001): A magatartászavar kezeléséről. Család, gyermek, ifjúság, 10 (3):

33-35

Gordos Ágnes (2000): A kulturális és a társadalmi tőke szerepe az általános iskolás

cigány gyermekek iskolai előmenetelében. Új Pedagógiai Szemle 50 (7-8): 93-101.

A tanulmányban a szerző az általános iskoláskorú roma és nem roma tanulók iskolai

előrehaladásának lehetőségeit valamint az iskolával szembeni attitűdjeiket vizsgálja. A

kérdéseket a tanuló kulturális és társadalmi tőkéjének mértékében és minőségében

elemzi. Olyan változókat vesz figyelembe, mint az apa iskolai végzettsége, gazdasági

aktivitása, anya gazdasági aktivitása valamint a család lakókörnyezete. Kiemelt szerepet

szán a gyermekek és szülők iskolával szemben támasztott elvárásaira valamint az

oktatással kapcsolatos attitűdjeire.

Kulcsszavak: oktatás, oktatási egyenlőtlenségek, roma és nem roma tanulók,

kulturális és társadalmi tőke

Guth László - Vasa László (2003): Háztartások élethelyzete és életvitele egy elmaradott

kistérségben. A falu 18 (2): 51-56.

42



Győri Péter (2017): Hajléktalanság – romák – gyermekszegénység. In: Esély 2017/4:

17-44.

A „Február harmadika” országos hajléktalan adatfelvételre épülő tanulmány bemutatja,

hogy Magyarországon folyamatosan nő a cigányok részaránya a hajléktalanok körében,

ami együtt jár a hajléktalan népesség belső átrétegződésével. A kutatás arra is rámutat,

hogy a hajléktalanok körében a népesség egészéhez képest jóval nagyobb a

sokgyermekesek és a sokgyermekes családból származók aránya, körükben magasabb a

(lakhatási) krízis előfordulásának kockázata és a hajléktalan léthelyzet generációkon

keresztül öröklődik.

Kulcsszavak: hajléktalanság, romák, gyermekszegénység, Február Harmadika

országos hajléktalan adatfelvétel, módszer: kérdőíves felmérés, nyelv: magyar

Gyukits György (2003): Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú

roma nők körében. Szociológiai Szemle 13 (2): 59-83.

A kutatás célja, hogy feltérképezze a nagyvárosi szegénynegyedben élő roma nők

gyermekvállalását, követéses vizsgálattal. A szerző a tanulmányban először a korai

anyagság adatait mutatja be, majd az elméleti részben a korai gyermekvállalást a

különböző tőkefajták dimenziójában elemzi. A tanulmány második részében a kutatás

eredményit mutatja be, kitér a fogamzásgátlási ismeretek valamint az abortusz

kérdésére is. A korai gyermekvállalás okaiként társadalmi mechanizmusokat és

kapcsolati háló sajátosságait jeleníti meg.

Kulcsszavak: városi szegénység, roma fiatalok, társadalmi tőke, korai

gyermekvállalás

Hartmann Mariann (2001): Gyermekvédelem, személyiségfejlesztés, családi életre

nevelés a pedagógusok alapképzésében. Család, gyermek, ifjúság, 10 (1): 22-30.

Tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy a pedagógusképzésben miként készítik fel a

hallgatókat a különböző gyermekvédelmi és családi élettel kapcsolatos problémák

kezelésére. Megállapítja, hogy a fenti tárgyak nem szerepelnek általánosságban az egyes

intézmények tanrendjében ugyanakkor a pedagógusoknak szükséges lenne külön

képzés, hogy miként bánjanak a hátrányos helyzetű, különleges problémával bíró

43



gyermekekkel. a szerző javaslatokat tett annak érdekében hogy ezek a tárgyak a részét

képezzék az általános pedagógus képzésnek.

Kulcsszavak: oktatás, oktatási egyenlőtlenségek, pedagógus képzés, szakpolitikai

javaslat.

Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek - és az óvoda.

Iskolakultúra 14 (4): 3-17.

A tanulmány a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásával foglalkozik. A

szerző megállapítja, hogy az eredményes iskoláztatásnak elengedhetetlen feltétele, hogy

3 éves koruktól a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. A kutatás során a

2002/2003-as nevelési óvodai statisztikákból kiindulva építették fel és valósították meg

kerdőíves felmérésüket, elsősorban a községi óvodákra fókuszálva, ezeken belül is

kiemelt figyelmet szentelve a legproblémásabb 330 településre.

A tanulmányban a szerző foglalkozik az óvoda nélküli településekkel, megállapítva, hogy

ezeken a településeken előfordul, hogy az óvodáskorúaknak kevesebb mint a fele lett

beíratva, valamint magasabb az idősebb korban beíratottak aránya.

Az óvodával rendelkező települések esetében külön foglalkozik a szerző a szociális

feltételekkel, valamint az óvoda és a család kapcsolatával. A szerző a tanulmány végén

összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek vél a helyzet javítása

érdekében.

Kulcsszavak: halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, óvodai nevelés,

gyermekfejlődés, roma családok, módszer: kérdőíves felmérés, nyelv: magyar

Havas Gábor – Liskó Ilona (2005): Szegregáció a roma tanulók iskoláztatásában.

Budapest; Felsőoktatási Kutatóintézet. Kutatás Közben 266. www.hier.iif.hu

A tanulmány célja a roma gyerekek általános iskolai oktatásának feltérképezése,

elsősorban arra fókuszálva, hogy melyek azok az iskolák, amelyek elkülönített formában,

alacsony hatékonysággal oktatják a roma tanulókat, ill. melyek azok az intézmények,

ahol indokolt a sürgős beavatkozás. A kapott eredményeket a szerzők összehasonlítják a

2000-es kutatás eredményeivel is. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás 2004-ben 613

általános iskola bevonásával zajlott, elsősorban azokban ahol magas volt a roma tanulók

http://www.hier.iif.hu/

44



aránya. A szerzők foglalkoznak az iskolák közötti szelekcióval, valamint külön fejezetet

szentelnek az iskolákon belül szegregáció kérdéskörének, megállapítva, hogy növekedett

a szegregált iskolák száma az évtized alatt. Vizsgálták még az iskolák tárgyi feltételeit,

hogy milyen körülmények között oktatják az általános iskolákban a roma tanulókat, ill.

miként valósul meg a szegregált oktatás. A személyi feltételeket is elemzik. Emellett

előtérbe kerülnek a finanszírozás és a hátrányos helyzetű tanulókért igényelhető

többlettámogatás kérdései is.

Kulcsszavak: oktatás, integrált oktatás, szegregált oktatás, általános iskolás roma

tanulók, iskolai szelekció, módszer: kérdőíves felmérés, nyelv: magyar

Havasi Éva (2002): Szegénység és társadalmi kirekesztettség a mai Magyarországon.

Szociológiai Szemle 12 (4): 51-71.

Tanulmányban a szerző a halmozott szegénységgel és a kirekesztéssel foglalkozik. A

halmozott szegénységet a javaktól való megfosztottsággal vizsgálja, míg a

kirekesztettséget a szegénységet produkáló folyamatokon keresztül elemzi. Először a

jövedelmi szegénység mutatóit vizsgálja, és különböző szegénység tipológiákon

keresztül mutatja be. A halmozott szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő

háztartások főbb jellemzőit mutatja be a tanulmány következő részében, majd kitér ezen

emberek szubjektív jövőképére is.

Kulcsszavak: szegénység és társadalmi kirekesztettség, hátrányok halmozódása,

szubjektív és objektív mutatók

Havasi Éva (2005): A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében. Esély

16 (4): 66–86.

A tanulmány célja, hogy feltérképezze a különböző transzferjövedelmek mennyire

képesek kiegyenlíteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket azaz mennyire képesek

csökkenteni a szegénységet és megakadályozni a társadalmi leszakadást. Először

áttekinti a legfontosabb kategóriákat és fogalmakat, majd megvizsgálja hogy az egyes

transzferek miként befolyásolják a főbb háztartás típusok szegénységi rátáját. A

következő részben a transzferjövedelmek hatását vizsgálja a szegény háztartásokon

45



belül külön az egyes kategóriákban. Külön kezeli a jövedelem függő szociális juttatások

szerepét, megállapítva, hogy szegénységcsökkentő szerepe viszonylag alacsony.

Kulcsszavak: szegénység, transzferjövedelmek, szociális juttatások, szegénység

csökkentés

Hámori Szilvia - Köllő János (2011): Kinek használ az évvesztés? (Iskolakezdési kor és

tanulói teljesítmények Magyarországon) Közgazdasági Szemle 58 (2): 133-157.

A szerzők a tanulmányban a beiskolázási életkor (időben vagy hétéves korban

beiskolázott gyerekeknél) és a negyedik, illetve nyolcadik osztályosok 2006-os

teszteredményeinek összefüggését vizsgálták iskolázatlan valamint diplomás anyák

gyermekeire fókuszálva. Az instrumentális változók módszerével becsült eredményeik

alapján megállapítják, hogy az évvesztes, hétévesen beiskolázott gyermekek (klasszikus

és nem önkéntesen évvesztes) összességben jobban teljesítettek a

kompetenciaméréseken, mint az időben iskolába kerülő társaik (ez az előny alacsonyabb

a diplomások gyerekei körében). A szerzők feltételezése alapján az óvodában töltött

további egy év a hátrányos helyzetben felnövekvő gyerekek esetében kiegyenlítő

hatással lehet a különbségekre, elsősorban az alacsony végzettségű anyák gyermekeinél.

Eredményeik alapján ez a hatás a negyedikesek esetében jobban érződik, mint a későbbi

évfolyamokon.

Kulcsszavak: halmozottan hátrányos helyzetű családok, teszteredmény-

különbségek, beiskolázás életkora, roma iskolai helyzete, oktatás, módszer:

instrumentális változók módszere, nyelv: magyar

Hermann Zoltán – Varga Júlia (2012): A népesség iskolázottságának előrejelzése

2020-ig. Iskolázási mikroszimulációs modell. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek

BWP – 2012/4. http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1204.pdf

A tanulmányban a szerzők a népesség iskolai végzettségére vonatkozó dinamikus

mikroszimulációs előrejelzési modell (ISMIK) módszertanát, felépítését és eredményeit

ismertetik. A kifejlesztett modell célja, 2020-ig előre jelezni népesség iskolázottsági

szintjét nemek, korévek és régiók szerinti bontásban hat iskolázottsági kategóriában.

Kiemelten foglalkoznak a szerzők régiók eltérő helyzetére, valamint az oktatáspolitikai

http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1204.pdf

46



intézkedések lehetséges hatásaival, elsősorban a romák körében tapasztalható hátrány

leküzdése kapcsán.

A tanulmány első részében a mikroszimulációs modellt mutatják be a szerzők a releváns

szakirodalom ismertetésével. Majd ismertetik az általuk kapott eredményeket, először

az alapkörnyezetben (ahol amennyiben nem változnak a feltételek a modell emelkedést

prognosztizál, valamint a nemi különbségek mérséklődését; emelkedés várható a modell

előrejelzései alapján középfokú végzettség esetében is, valamint a nemek közötti

egyenlőtlenség csökkenését; növekedést várnak a diplomát szerzők esetében is), majd

abban az esetben ha az oktatáspolitikai intézkedések megvalósítanák a roma és nem

roma gyerekek iskoláztatási egyenlőségét. Végül három konkrét oktatáspolitikai

intézkedés (tankötelezettségi kor leszállítása, szakiskolában továbbtanulók arányának

növelése, állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek korlátozása) hatását vizsgálják a

szimuláció segítségével.

Kulcsszavak: iskolázottság, oktatáspolitika, romák iskolai helyzete, előrejelzés,

módszer: mikroszimuláció, nyelv magyar

Hermann Zoltán – Varga Júlia (2012): Országos előrejelzés a fiatal népesség várható

iskolai végzettségére vonatkozóan 2020-ig. Vezetői összefoglaló. http://www.tarki-

tudok.hu/files/a_nepesseg_varhato_iskolai_vegzettsege.pdf

Tanulmányban a szerzők a szülők és a fiatalok iskolával kapcsolatos attitűdjeinek és az

oktatásban levő trendek figyelembe vételével mikroszimuláció alkalmazásával

előrejelzést tettek a fiatalok 2020-ig elérendő iskolai végzettségére. Három nagyobb

változatot készítettek annak függvényében, hogy miként változik a szabályozási

környezet. Megállapításaik szerint nem várható további expanzió illetve a szegények

körében alacsonyabb iskolai végzettséget vetítenek elő. Külön foglalkoznak a terjedő

külföldi tanulás lehetőségeivel.

Kulcsszavak: oktatás, oktatási egyenlőtlenségek, iskolai végzettségek előrejelzése.

Hegyi Eszter - Szalai Dóra (2002): A szociális munka lehetőségei a hagyományos

oktatási intézményekben. Család, gyermek, ifjúság, 11 (6): 21-25.

http://www.tarki-tudok.hu/files/a_nepesseg_varhato_iskolai_vegzettsege.pdf

http://www.tarki-tudok.hu/files/a_nepesseg_varhato_iskolai_vegzettsege.pdf

47



A tanulmány a gyermekek életében betöltött szabadidős tevékenységeinek szerepét

vizsgálja az oktatási rendszer keretein belül. A tanulmány első része az iskolai

gyermekvédelemről szól, részletesen foglakozik az iskolai szociális munkások

legfontosabb tevékenységi köreivel. A szabadidő szerepét vizsgálják úgy a jó tanuló mint

a rossztanuló gyerekek oldaláról és arra a következtetésre jutnak, hogy a szabadidős

tevékenységek pozitív hatásai elsősorban a jó tanulók körében érvényesül.

Kulcsszavak: iskolai szociális munka, szabadidő szerepe, oktatási rendszer

Herczog Mária (2008): A koragyermekkori fejlesztésre, programokra vonatkozó

nemzetközi kutatásokról. Család, gyermek, ifjúság, 17 (1): 21-27.

Tanulmányban a szerző összefoglalja az Amerikában és az Egyesült Királyságban zajló

legfontosabb kora gyermekkori programokkal foglakozó kutatásokat. Figyelmet fordít a

szakemberek kutatására valamint, hogy az egyes programok miként járulnak hozzá a

gyerekek tanulási és beilleszkedési sikerességéhez. Külön kitér azokra a feltételekre,

amelyek sikeressé tesznek egy-egy koragyermekkori programot, majd részletesen

bemutatja a kaliforniai hídépítő programot.

Kulcsszavak: kora gyermekkori fejlesztés, nemzetközi kutatások, programértékelés

Héderné Berta Edina - Vida Anikó (2014): "Körbevettek minket" A szegénység térbeli,

etnikai és társadalmi határai egy dél-alföldi kisvárosban. Esély 25 (4): 57-75.

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány (2018): Gyermekjogi jelentés – 2017

A jelentés gyermekjogi szempontból elemzi a magyarországi gyermekek helyzetét. A

jelentés fő témái: a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak, a gyermekotthonban

nevelkedő, a sajátos nevelési igényű és a menekült gyermekek helyzete. A jelentés

többek között bemutatja, hogy jogszabályi rendelkezések ellenére továbbra is sok 12

éven aluli gyermek kerül nevelőszülő helyett gyermekotthonba (minden 3. gyermeket

anyagi helyzete matt emelnek ki családjukból), miközben az állami gondoskodásban

nevelkedő gyermekek hátrányt szenvednek az oktatásban, tehetséggondozásban,

rosszabbak az életesélyeik. Hasonlóan, a sajátos nevelési igényű gyermekeket is számos

hátrány éri; a fogyatékossággal élő gyermekek (a gyermek- és lakásotthonokban élő

48



gyermekek harmada) oktatáshoz, egészségügyi és szociális ellátásokhoz való

hozzáférése nem megfelelő.

Kulcsszavak: gyermekjog, kiemelés, gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekek,

gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések, nyelv: magyar

Hoffman István (2011): A helyi önkormányzatok szerepe a személyes jellegű szociális

szolgáltatások megszervezésében. Esély 22 (6): 35-63.

A tanulmány célja, hogy a személyes jellegű szociális szolgáltatások megszervezésében

megjelenő, a különböző diszfunkcionális jelenségek kiküszöbölését vagy csökkentését

célzó elméleti és szabályozási megoldásokat tekintse át. A személyes jellegű szociális

juttatások elosztásában Magyarországon az 1990-es évektől kiemelkedő szerep jut a

helyi önkormányzatoknak. A szerző először áttekinti az európai jóléti gyakorlatokat,

majd a magyar szabályozást veszi górcső alá. Ismerteti a múltat, a jelen helyzetet,

valamint a külön hangsúlyozza a diszfunkciókat, a felmerülő problémákat, amelyek a

szerző megállapítása szerint a 21. század elejére „elérték a kritikus tömeget”. A

tanulmány feltérképezi a különböző reformkísérleteket és ezek eredményeit ill. ígért

eredmények elmaradását is.

Kulcsszavak: szociális ellátórendszer, személyes jellegű szociális juttatások,

önkormányzatok, reformkísérletek, nyelv: magyar

Husz Ildikó - Marozsán Csilla (2014): Szociális nyári gyermekétkeztetés - egy rendelet

tanulságai. Esély 25 (5): 55-78.

Imre Anna (2002): Az iskolai hátrány összetevői. Educatio 11 (1): 63-72.

A tanulmány célja, hogy meghatározott dimenziók mentén összefüggésekre mutasson rá

az egyenlőtlenségek (pl strukturális egyenlőtlenségek, ill. pedagógiai egyenlőtlenségek)

és a kialakuló iskolai hátrány között. A szerző külön figyelmet szentel az oktatási-

rendszeren kívüli egyenlőtlenségi dimenziókra, az oktatáson belüli egyenlőtlenségekre,

valamint a kimeneti jellemzőkre. A szerző a rendelkezésre álló országos adatok alapján

végigtekinti az oktatásban közel egy évtized alatt végbement folyamatokat (kitérve:

osztálylétszám, napközi otthonos oktatás, lemorzsolódás és évismétlés változásaira).

49



Kulcsszavak: oktatás, magyar iskolarendszer, iskolai hátrányok, roma gyerekek

oktatási helyzete, oktatási egyenlőtlenségek, nyelv: magyar

Jakab Péter (2005): Tanulási motivációk a hátrányos helyzetű gyermekek körében.

Educatio 14 (4): 885-891.

Tanulmányban a szerző a roma tanulók alacsonyabb iskolai sikerét vizsgálja elsősorban

az eltérő nyelvi szocializáció során kialakuló kulturális különbségek fényében. A kutatás

módszertana során 27 tevékenységet bizonyos családtagokhoz kötni, az iskolához

kapcsolódó teendőket elsősorban az édesanyákhoz rendelték. Vizsgálták a szülőknek a

gyermekek iskolai előrehaladásával kapcsolatos véleményüket, megállapítva, hogy a

tanulmányi előrehaladással folyamatosan csökkennek a szülők elvárásai.

Kulcsszavak: oktatás, iskolai és otthoni nevelési környezet, roma gyermekek iskolai

teljesítménye. szülők elvárásai

Jelenlét (2011) – módszertanmesék a telepi munkáról. Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Budapest, 2011.

A kötet összefoglalja példákon keresztül a cigánytelepeken végzett szociális munka

tapasztalatait, betekintést ad egy szegregátum mindennapi életébe, emberin

történeteken keresztül, melyek feltárják az ott élő és dolgozó emberek hozzáállását.

Kulcsszavak: szegregátum, telepi szociális munka, élethelyzetek

Jordan, Bill (2009): A szociális munka és a világszegénység. Esély 20 (4): 80-91.

A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy a globalizáció kialakulásának tükrében

miként változik a szociális munka világa. Megállapítja, hogy a szegénység elleni

küzdelem és a megbirkózás stratégiája egyre kevésbé múlik az egyes nemzetállamokon,

hanem nemzetközi szervezetek szegényég ellenes projektjeire épül. A szerző végig

követi az egyes nemzetközi szervezetek által előtérbe helyezett értékeket majd

következtetéseit egy példán keresztül a „Care International” mutatja be.

50



Kulcsszavak: világszegénység, globalizáció, nemzetközi szervezetek, szociális

munka

Joubert Kálmán- Gárdos Éva- Gyenis Gyula (2003): A szülők iskolázottságának

kapcsolata gyermekük iskolázottságával, testfejlettségével, értelmi képességeivel.

Spéder Zs. (szerk): Család és népesség - itthon és Európában. Századvég 2003. (pp.165.-

196.)

Józsa Krisztián - Hricsovinyi Julianna (2011): A családi háttér szerepe az óvoda-iskola

átmenet szelekciós mechanizmusában. Iskolakultúra 21 (6-7): 12-29.

Tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy az óvoda után iskolaválasztáskor miként

tapasztalhatóak a családi háttér által létrehozott szelekciós mechanizmusok. Az

empirikus kutatás során egy nagyváros minden, első osztályba kerülő tanulójának

szociális és gazdasági hátterét feltérképezték, majd azt figyelték miként alakulnak az

egyes iskolák tanulói összetétele. Megállapították, hogy már az iskolakezdéskor erős a

szelekció és elsősorban a leghátrányosabb rétegeket érinti, egyes iskolákban szinte csak

a legrosszabb szociális hátérrel rendelkező tanulók maradnak.

Kulcsszavak: iskolaválasztás, oktatási egyenlőtlenségek, család szociális és

gazdasági helyzete

Kapitány Balázs (2012): A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti

átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei. Esély 23 (2): 3-37.

A tanulmány fő célja a különféle hátrányos helyzetek generációk közötti átörökítésének

vizsgálata, melyhez az Életünk Fordulópontjai adatbázisát, illetve az ahhoz készített

kiegészítő adatbázisokat használták a kutatók. Az így létrejött Életünk fordulópontjai:

szülő-gyermek mobilitási adatbázis egy speciális longitudinális, intergenerációs

adatbázis.

Logisztikus regressziós modellek segítségével vizsgálták, hogy a kezdeti felmérésekkor

még gyermekek fiatal felnőttkorukra milyen anyagi helyzetbe kerültek és ehhez miként

járultak hozzá az őket nevelő szülők anyagi, kulturális és egyéb körülményei. A szerző

51



által megfogalmazott fő kérdésük: a kiskamaszkorban a gyermekek által tapasztalt rossz

életkörülmények milyen hatással vannak a fiatal felnőttkorra.

A modellekből a szerző kimutatta, hogy a szülők anyagi helyzete (melyet nemcsak a

jövedelmi, hanem egy külön erre kialakított mutatóval mértek) számos más változótól

függetlenül (többek között a szülők kulturális tőkéje) is hatással van a gyermekek

későbbi élethelyzetére, életpályájára. A modell magyarázóereje csökken amikor az

érettségi megszerzése helyett a diploma megszerzését vizsgálta a szerző. Külön

foglalkozik a tanulmány a korai iskolaelhagyók és a sikertelen karrierkezdők kérdésével.

Kulcsszavak: generációkon keresztüli átörökítés, iskolai előremenetel, szülők iskolai

végzettsége, szülők anyagi helyzete, intergenerációs mobilitás, korai

iskolaelhagyók, sikertelen karrierkezdők, módszer: logisztikus regresszió, Életünk

Fordulópontjai adatbázis kiegészítve a kutatók saját interjúk adataival,

longitudinális intergenerációs adatbázis, nyelv: magyar

Kende Ágnes (2002): A magyar oktatás és a cigány gyerekek. Család, gyermek, ifjúság,

11 (1): 17-22.

Tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy a cigány gyermekek társadalmi hátrányai

miként jelennek meg az oktatásban és miként öröklődnek tovább. A szerző végig nézi a

hátrányok és kirekesztődések lehetséges formáit az iskolában és az óvodában, külön

hangsúlyt fektetve a területi különbségekre, és a pedagógusok gyakorlataira. ismerteti

azokat a programokat amelyek a hátrányok kiküszöbölésére születtek, de felhívja a

figyelmet arra, hogy ezek a programok gyakran nem működnek megfelelően.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, roma és nem roma tanulók, pedagógusok

hozzáállása.

Kende Ágnes (2013): Normál gyerek, cigány gyerek: Általános iskolai pedagógusok

percepciója cigány gyerekekről, többségi-kisebbségi viszonyokról, együtt tanulásról és

elkülönítésről. Esély 24(2): 70-81.

A cikkben a szerző különböző iskola típusokban vizsgálja a pedagógusok véleményét az

integrált illetve szegregált oktatásról, valamint a roma és a nem-roma tanulókról.

Megállapítja, hogy a pedagógusok gyakran negatív véleménnyel vannak az integrált

52



oktatásról, ugyanakkor nem tapasztalt olyan pedagógusi véleményt, amely

hatékonyabbnak tartaná a szegregált oktatást. Gyakori megkülönböztetés a tanulók

között a ”cigány és a normál gyerek”. Külön kitér a szerző a pedagógusok roma

családokról alkotott képére, valamint arra, hogy milyen iskolai teljesítményt várnak a

roma gyermekektől. Megállapítja, hogy a gazdasági válság után nyíltabban jutnak

kifejezésre az előítéletes nézetek.

Kulcsszavak: oktatás, integrált oktatás, szegregált oktatás, esély egyenlőtlenségek

az oktatásban

Kende Anna - Illés Anikó (2011): Hátrányos helyzetű gyerekek jelen- és jövőképe.

Esély 22 (4): 72-92.

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás hátrányos helyzetű gyerekek jelennel és jövőjével

kapcsolatos elképzeléseit tárta fel, gyerekrajzok és szülői interjúk elemzése alapján. A

kutatók a rajzokon a társadalmi mobilitásnak vagy hiányának jeleit vizsgálták, figyelve,

hogy a marginalizáltság élménye miként épül be a gyerekek identitásába és miként

fejeződik ki. A tanulmány a marginalizáltság valamint az identitás kérdéseinek

szakirodalmi áttekintésével kezdődik, majd a szerzők ismertetik a kutatásuk

eredményeit. Kitérnek a rajzok elemzésének módszertanára is, kihangsúlyozva a házak

rajzolása mögött rejlő tényezőket, a jóléti szimbólumokat. A felfelé mobilitás jegyei az

elemzések alapján megjelenik a gyerekrajzokban, a marginalizáltság a szerzők szerint

elsősorban kerülőutakon fedezhető fel. A szülői interjúk alapján elmondható, hogy

illeszkednek a gyerekeknél tapasztaltakkal, különösen nagy szerepet tulajdonítanak a

középosztálybeli értékekre, kiemelkedően az iskolához, tanuláshoz fűződő reményekkel

kapcsolatban.

Kulcsszavak: jólét, jövőkép, identitás, gyerek attitűd, szülői attitűd, mobilitási

lehetőségek, módszer: interjú, gyerekrajz elemzés, nyelv: magyar

Kereki Judit- Lannert Judit (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai

működése. Kutatási zárójelentés.

http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-

intervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_KORINT.pdf

http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-intervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_KORINT.pdf

http://www.fszk.hu/opi/szolgaltatas/korai-intervencio/FINAL_0302_MODOSITOTT_Zarotanulmany_KORINT.pdf

53



A kutatási jelentés a korai intervenciós rendszer működését feltáró mint kvalitatív mint

kvantitatív módszerekkel folytatott kutatás eredményeit összegzi. Magyarországon az

ellátás három fő szakaszra osztható: a szűrés és jelzés, a minősítés és diagnosztizálás,

valamint az ellátás és szolgáltatások szakasza. A szerzők igyekeztek feltérképezni, hogy

az összes a szolgáltatásra rászorult gyermek közül valójában hányan is részesülnek a

szolgáltatásokból. Megállapították, hogy körülbelül harminc százalék az ellátatlan

gyermekek aránya. Feltárták a korai intervenció intézményrendszerét, kiemelve a

területi egyenlőtlenségeket, és a finanszírozás különböző formáit. Összehasonlítást

végeztek a többi európai országokkal. Külön részben foglalkoztak a biztos kezdet

programmal.

Kulcsszavak: korai gyermekkori intervenció, speciális nevelési igény, biztos kezdet

program

Kertesi Gábor- Kézdi Gábor (2004): Általános iskolai szegregáció – okok és

következmények. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkaerőpiaci Kutatások

Műhelye. In.: Kertesi Gábor (szerk.): A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon

és az iskolában. 313-376. Budapest, Osiris, 2005.

Tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolarendszerben megjelenő

szegregáció miként járulhat hozzá, a társadalmi egyenlőtlenségek további

növekedéséhez. Vizsgálják azt, hogy az iskolai szegregáció miként jöhet létre akár

adminisztratív döntések miatt, akár szabad iskolaválasztási rendszer következtében.

Tanulmány következő részében hazai és nemzetközi adatokra támaszkodva mutatják be

hogy miként nőttek az iskolák közötti egyenlőtelenségek és hogy ez milyen hatással van

a gyerekek tanulmányi eredményeire.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, szegregált oktatás, családok szociális és

anyagi háttere

Kertesi Gábor (2005): Roma foglalkoztatás az ezredfordulón. A rendszerváltás

maradandó sokkja. Szociológiai Szemle 15 (2): 57-87.

Tanulmány a rendszerváltás után eltelt idő során kialakult helyzettel foglalkozik, azt

vizsgálva, hogy milyen sajátosságai vannak a romák foglalkoztatási helyzetének. A

54



bemutatás során összehasonlítja a romák ás nem romák elhelyezkedésének

hasonlóságait és különbségeit. Foglalkozik az alacsony szintű foglalkoztatás

állandósulásával, annak instabilitásával, amely sokkal jobban érinti a roma lakósságot. A

tanulmány végén a szerző bírálja az aktuális társadalompolitikai irányvonalakat és

javaslatokat tesz azok megváltoztatására.

Kulcsszavak: roma foglalkoztatás helyzete, foglalkoztatási instabilitás,


Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2010): Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a

középiskolában. Beszámoló az Educatio Életpálya-felmérésének 2006 és 2009 közötti

hullámaiból. In: Kolosi Tamás - Tóth István György (szerk) Társadalmi Riport 2010.

TÁRKI: Budapest, 2010, 371-407. old.

Tanulmány az életpálya-felmérés adatai alapján vizsgálja a középiskolások iskolai

teljesítményeit. Jelentős különbséget tapasztaltak a roma és nem-roma tanulók

esetében, lényegesen kevesebb roma fiatal jár nappali tagozatos iskolába, valamint a

folyamatos továbbtanulást jelentő 12. évfolyamra. Megállapítják, hogy a lemorzsolódás

és évismétlés sokkal magasabb esti tagozaton valamint a szakiskolások között. A

tanulmány második részében kompetencia felmérés eredményeit felhasználva vizsgálják

a roma és nem-roma tanulók közötti különbségeket.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, roma és nem-roma tanulók, középiskolai

lemorzsolódás

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2012): Az óvodáztatási támogatásról - Egy feltételekhez

kötött készpénz-támogatási program értékelése. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek,

BWP 2012/6. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete

MTAKRTK KTI - BCE 2011.


A tanulmány célja, hogy megvizsgálja hogy az óvodáztatási támogatás mint feltételekhez

kötött készpénz-támogatási program hatására változott-e 2009-2010-ben a halmozottan

hátrányos helyzetű családokban nevelt, 3-4 éves korú gyermekek körében az óvodai

részvétel. A szerzők kutatásuk során elsősorban két adatforrásra támaszkodtak:


55



intézményszintű óvodai és településszintű demográfiai adatok tízéves (2001-2010)

idősorára, valamint az Államkincstár 2009-2010. évi óvodáztatási támogatásra

vonatkozó településsoros adataira.

A tanulmány első részében a szerzők a szakirodalom alapján ismertetik azokat a

hátrányokat, amelyek a halmozottan hátrányos környezetben felnövő gyerekek

életesélyeit meghatározzák, amely hátrányok leküzdésében az óvodai nevelésnek

kiemelkedő szerepe lehet (külön kitérnek a szülők iskolai végzettségének hatására, az

óvodai férőhelyek hiányára). A tanulmány következő részében a szerzők először az

általuk szükségesnek vélt átalakításokat írják le, majd ezek egyikét a támogatási

rendszerben bekövetkezett változásokat mutatják be. Végül az utolsó szakaszban a

megvalósult program hatásait értékelik (elsősorban nem kísérleti elven működő

hatásvizsgálattal, diff-in-diffs módszert követve), megállapítva, hogy még

férőhelyhiányos állapot esetében is növeli az óvodáztatási arányt ez a típusú ösztönző,

ugyanakkor ez az emelkedés hozzájárulhat az ellátás szintjének csökkenéséhez.

Kulcsszavak: halmozottan hátrányos helyzetű családok, óvoda, feltételes készpénz-

támogatás, programértékelés, nyelv: magyar

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor (2012): A roma és nem roma tanulók teszteredményei

közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle, 59 (7-8): 798- 853.

A tanulmányban a szerzők a roma és nem roma tanulók tanulmányi eredményeinek

különbségeit és ezeknek a lehetséges társadalmi okait vizsgálják országosan

reprezentatív, általános iskoláskorúak körében végzett kompetenciamérési adatokra

támaszkodva. A szerzők megállapítják, hogy a roma tanulók iskolai lemaradása mögött

olyan tényezők húzódnak meg elsősorban, mint a szegénység, a szülők iskolázatlansága

és a munkapiacról történt kiszorulása, valamint az ebből fakadó

további hátrányok. A szerzők továbbá ezen tényezők mögött ható mechanizmusokat is

részletesen vizsgálják elemzésükben (olyan elméleti megközelítéseket alkalmaznak,

mint az emberi tőke elmélete, a családi stressz modell). A tanulmány hazai és

nemzetközi szakirodalommal alátámasztva részletesen kitér olyan kérdésekre, mint a

középiskola választás, a romaság meghatározása, valamint az általuk megfogalmazott

társadalompolitikai következtetésekre.

Kulcsszavak: halmozottan hátrányos helyzetű családok, teszteredmény-

különbségek, roma iskolai helyzete, oktatás, nyelv: magyar

56



Kézdi Gábor- Surányi Éva (2008): Egy sikeres iskolai integrációs program

tapasztalatai. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.

http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/Kezdi_Suranyi_OIIH_hatasvizsgalat.

pdf

A tanulmányban a szerzők az egymástól eltérő családi hátterű tanulók integrált

oktatására irányuló program hatásvizsgálatának eredményeit elemzik. Arra a kérdésre

keresik a választ, hogy milyen hatással van az integrált oktatás a gyermekek életére. A

vizsgált program 2003 őszén indult 45 iskola bevonásával, és célja az integrált

környezetben megvalósuló integrált oktatás minőségi segítése és mind tartalmi és mind

anyagi segítsége. A kutatási összefoglaló első két fejezete bemutatja magát a programot,

valamint a hatásvizsgálat során alkalmazott módszereket. További fejezetekben a bázis

iskolák és a kontrol iskolák helyzetét elemzik a szerzők, kiemelt figyelmet szentelve a

pedagógusi munkának, a tanulól által elért eredményekre, a gyerekek nem-kognitív

készségeire, a roma és nem roma tanulók egymáshoz fűződő viszonyaira. A tanulmány

utolsó fejezeteiben a szerzők megpróbálják megbecsülni, hogy az egyes eredmények

mennyire köthetők a vizsgált programhoz. szerzők a kapott eredmények alapján az

integrált okatás megvalósítása mellett érvelnek.

Kulcsszavak: programelemzés, hatásvizsgálat, roma tanulók eredményei, integrált

oktatás

Kiss Dávid (2011): Cigánytelep nyolctól négyig. Dávid naplója. Kiadó: Magyar Máltai

Szeretetszolgálat, Budapest 2011

A szerző visszaemlékezéseit tartalmazó napló a Máltai Szeretetszolgálat monori

cigánysoron dolgozó alkalmazottjának személyes tapasztalatait rögzíti. A mű nem

tudományos igényű, ugyanakkor hiteles betekintést nyújt egy romatelepet felszámoló

program első évének mindennapjaiba. A telepen élő családokat nem elköltöztették,

hanem konformos szükséglakásokba költöztették és Kis Dávid naplója a problémáktól

sem mentes költözési folyamatot mutatja be.

Kulcsszavak: cigánytelep, roma felzárkoztatás, szegregáció, napló, Magyar Máltai

Szertetszolgálat

http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/Kezdi_Suranyi_OIIH_hatasvizsgalat.pdf

http://www.biztoskezdet.hu/uploads/attachments/Kezdi_Suranyi_OIIH_hatasvizsgalat.pdf

57



Kiss Márta (2016): Oktatási esélyek egyenlőtlensége a hátrányos helyzetű

kistérségekben. In: Vastagh Z. (szerk.): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a



A szerző tanulmányában a leghátrányosabb helyzetű térségek szelektív

iskolaválasztásának okait, mértékét és következményeit tárgyalja a Gyerekesély-kutató

csoport által végzett nagymintás reprezentatív adatbázis elemzése alapján. A szerző arra

keresi a választ, hogy a leghátrányosabb helyzetű falusias térségekben mekkora azok

aránya, akik elviszik gyermekeiket a helyi iskolákból, hogyan jellemezhető ez a kör és

mely tényezőkkel magyarázható a szelektív iskolaválasztás. A tanulmány azt is vizsgálja,

hogy van-e szignifikáns különbség az eljárók és helyben maradók által látogatott iskolák

minősége között a szülők megítélése és az intézmények Országos Kompetenciamérésből

származó minőségi mutatói alapján. Kiderül a tanulmányból, hogy a szülők szelektív

iskolaválasztásának legfőbb oka az oktatási intézményekben érzékelhető roma diákok

aránya, és az „elhordást” elsősorban nem a család jövedelmi helyzete, hanem sokkal

inkább az anya iskolai végzettsége és etnikai származása határozza meg.

Kulcsszavak: szelektív iskolaválasztás, „elhordás”, iskolai végzettség, etnikai

származás, módszer: nagymintás reprezentatív adatbázis elemzése, nyelv: magyar

Koncz Katalin (2002): A társadalmi kirekesztettség és a szegénységkockázat nemek

szerinti különbségei. Esély 14 (1): 59–86.

A szerző a cikkben a szegénység kockázatát a nemek szerinti különbség szempontjából

vizsgálja. Három nagyobb kérdéskört tárgyal, vizsgálja, hogy részesülnek-e a nők az

anyagi és kulturális javak felével, rendelkeznek-e hatékony érdekérvényesítési

képességgel valamint egyenlően résztvesznek-e a politikai döntéshozási folyamatokban.

Felhívja a figyelmet a különbségekre a foglalkoztatásban valamint a kereseti

különbségek tekintetében. Külön foglalkozik a családos, valamint az egyedülálló nők

helyzetéhez. Megállapítja, hogy a nők szegénységkockázata magasabb a férfiakénál,

mind közvetett mind közvetlen tekintetben.

58



Kulcsszavak: nők foglalkoztatása, nők szegénység, nemek szerinti különbségek,

esélyegyenlőség

Kovács Szilvia - Vári Annamária (2004): Gyermekes családok: a rendszerváltás óta

eltelt időszak legnagyobb vesztesei. Család, gyermek, ifjúság, 13 (6): 22-31.

A tanulmányban áttekintik a rendszerváltás utáni évtized családpolitikai intézkedéseit,

valamint a gyermekes családok helyzetére gyakorolt hatásukat. Végig követik a családi

pótlék és a további anyasági támogatások mértékének és feltételeinek változásait.

Megállapítják, hogy a támogatások ellenére az évtizedben nőtt a gyermekszegénység

kockázata.

Kulcsszavak: családtámogatások, gyermekszegénység alakulása, támogatások

jövedelmi szegénységre gyakorolt hatása.

Kovács Katalin (2007): A leghátrányosabb helyzetű térségek, települések helyzete és

fejlesztési lehetőségei. A falu 22 (2): 67-79.

Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély 14 (2): 15–30.

Kozma Judit tanulmánya azt a kérdést vizsgálja, hogy miképp hat pszichológiai

szempontból a szegénység a rossz anyagi körülmények között élőkre. A szerző a

szegényekkel folytatott szociális munka során felmerülő tipikus kapcsolati jelenségeit

vizsgálja, arra fókuszálva, hogy az interakciók során tanúsított viselkedési minták

miképp függnek össze a szegénységgel,

kirekesztettséggel. Először a szerző a szakirodalom összefoglalásával foglalkozik a

kirekesztődés témakörével, majd ismerteti azokat a változásokat, amelyek az ilyen

körülmények között élő emberek elszenvednek. Bemutatásra kerülnek azok a stratégiák,

amelyeket a rossz körülmények között élő családok alkalmaznak, külön figyelmet

szentelve a gyerekekre gyakorolt hatásoknak. A cikk utolsó részében a szerző azt

mutatja be, miként kellene a szociális munkásoknak a korábban bemutatottakat kezelni.

Kulcsszavak: szociális munka, pszichológia, szélsőséges szegénység, szegénység

pszichológiai hatása, túlélési stratégia, nyelv: magyar

59



Kozma Judit, Dögei Ilona, Kostyál L. Árpád, Mód Péter, Udvari Andrea, Vajda

Norbert (2010): Nyomorgó családok és szociális szolgáltatások. Szociálpolitikai és

Munkaügyi Intézet. Bp. http://www.eselyekhaza.hu/files/file_284_1276151603.pdf

A három részből álló tanulmány öt hátrányos helyzetű kistérségben (Bácsalmási, Encsi,

Mátészalkai, Mezőkovácsházi, Sellyei Kistérségek 16 településén) vizsgálja a

mélyszegénységben élő családok és a szociális szolgáltatások kapcsolatát interjúk

elemzése alapján. Az interjúkat 2007-2008 során a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

munkatársai végezték. Alanyai a mélyszegénységben élő családok tagjai, szociális

szakemberek, polgármesterek, jegyzők, önkormányzati vezetők és civil szervezetek

képviselői voltak. A tanulmány középpontjában a mindennapi szociálpolitika áll, a

szakember és a segített közötti távolság kerül fókuszba. A szerzők bemutatják a helyi

szociális szolgáltatások közösségi beágyazottságát, valamit a mélyszegénységben élő

emberek problémáit, valamint stratégiáit esettanulmányok alapján, emellett az utolsó

részben a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetét. Elemzik mindemellett a

családok esetében a szegénység dinamikáját, és típusát.

Kulcsszavak: szociális munka, családok helyzete, Bácsalmási, Encsi, Mátészalkai,

Mezőkovácsházi, Sellyei Kistérségek, mélyszegénység, módszer: interjú,

esettanulmány, nyelv: magyar

Kóbor Krisztina (2012): Kapcsolatok jellemzői - jellemző kapcsolatok két régió

szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezetei között. Esély 23 (6): 80-

101.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolatok vannak a különböző

gyermekvédelmi célú szervezetek között. A civil szervezetekre fókuszáló kutatás két

régióban, a Nyugat-Dunántúliban és Észak-Alföldiben miként kapcsolódnak egymáshoz,

az önkormányzatokhoz, az állami rendszer ellátó szolgáltatóihoz és intézményeihez. A

szervezetek első sorban más civil szervezetekkel, lakóssággal és az informális szektorral

vannak kapcsolatban. Különbség volt a két régió között, hogy a Nyugat-Dunántúli inkább

létesített kapcsolatokat gazdasági szervezetekkel míg az Észak-Alföldi inkább

támaszkodott önkormányzatokra és állami szervere.

http://www.eselyekhaza.hu/files/file_284_1276151603.pdf

60



Kulcsszavak: intézmények közötti kapcsolatok, gyermekvédelmi intézmények, civil

szervezetek.

Kőműves Ágnes (2010): A Szécsényi Gyereksegély Program. Család, gyermek, ifjúság, 19

(4): 26-35.

A cikkben a szerző röviden összefoglalja a Szécsényi Gyerekesély Program hátterét,

intézkedéseit és főbb eredményeit. A kistérségben induló program a gyerekszegénység

elleni nemzeti program alkalmazási kísérlete volt. A szécsényi helyzet leírása után a

tanulmány tárgyalja az alkalmazási kísérlet legfőbb kihívásait és a megvalósuló alap

programokat. A tapasztalatokra építve fejlesztették ki a 20100-től induló komplex

gyerekesélyi programokat.

Kulcsszavak: gyerekszegénység elleni program, Szécsényi Alkalmazási kísérlet,

kistérségi kiterjesztés.

Kőszeghy Lea (2011): Habitat for Humanity: Éves jelentés a lakhatási szegénységről-

2011

http://www.habitat.hu/files/Eves_jelentes_a_lakhatasi_szegenysegrol_2011_Habitat_for

_Humanity_Magyarorszag.pdf

A Habitat for Humanity első magyarországi helyzetelemzése a következő, a témában

alapvető kérdésekkel foglalkozik: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás biztonsága,

lakásminőség, elhelyezkedés és megfizethetőség, valamint a roma lakosság

lakáshelyzete. A HFHM a lakhatási szegénységet az ENSZ Gazdasági, Szociális és

Kulturális Bizottsága által megfogalmazott definíciós elemekből kiindulva az alábbi

meghatározást alkalmazza kutatásaik, jelentéseik során:

„Ebből kiindulva a lakhatási szegénység olyan lakáskörülményeket jelent, amelyek

között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai, így pl. megfizethetőségi

problémák, alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés hiánya, minőségi

vagy mennyiségi értelemben nem kielégítő lakás (kis alapterület, megfelelő fűtés hiánya,

elmaradt felújítások stb.), rossz elhelyezkedésű lakás (pl. szolgáltatásokhoz,

infrastruktúrához való rossz hozzáférés, rossz szociális környezet).”

A tanulmány a 2011-es helyzetet elemzi, a lakhatási szegénységre nagy hatással lévő

mutatók alapján, ill. bemutatja a jogi, intézményi-igazgatási és társadalmi környezetet.

http://www.habitat.hu/files/Eves_jelentes_a_lakhatasi_szegenysegrol_2011_Habitat_for_Humanity_Magyarorszag.pdf

http://www.habitat.hu/files/Eves_jelentes_a_lakhatasi_szegenysegrol_2011_Habitat_for_Humanity_Magyarorszag.pdf

61



A legfontosabb megállapítások a magyarországi lakhatási szegénységgel kapcsolatban a

következőek voltak:

- bár általánosan javultak a lakásállomány mutatói, voltak olyan szegmensek, amelyre ez

a megállapítás nem érvényes

- az önkormányzati, szociális bérlakások száma 2011-ben tovább csökkent

- bár gondot jelent a hajléktalanok számának pontos becslése, elmondható, hogy több

mint tízezer ember él az utcán

- problémát jelentenek a nagylétszámú intézmények

- felsorolják a lakhatás jogi biztonságának hiányait a magyar rendszerben

- a lakásminőségben felmerülő hátrányok és hiányok (233 ezer lakásban hiányzik a

vezetékes vízszolgáltatás, 24%-ban probléma a beázó tető, nedves falak/padló/alap,

penészes ablakok vagy padló

- megfizethetőség problémája (elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti,

ahol meghaladhatják a költségek a jövedelem 40 %-át)

- energiaszegénység problémája

- fokozódó eladósodás

- elhelyezkedés és a szegénység területi koncentrációja

- lakhatási szegénység kiemelkedően magas aránya a romák körében

-a lakhatási szegénységgel és az utcai hajléktalansággal kapcsolatos szakpolitikai

intézkedések áttekintése

Kulcsszavak: lakhatási szegénység, szakpolitikák, hajléktalanság, rossz

lakáskörülmények, adósság, válság, romák lakáshelyzete, módszer: szakpolitika

áttekintése, nyelv: magyar

Kőszeghy Lea (Szerk.) (2016): Habitat for Humanity: Éves jelentés a lakhatási

szegénységről – 2016

http://habitat.hu/ext-files/hfhh_lakhatasi_jelentes_2016_web_2.pdf

A Habitat for Humanity 6. éves lakhatási jelentése a korábbi évekhez hasonlóan elemzi a

magyarországi lakásszegénységet és a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai

intézkedéseket, költségvetési kiadásokat valamint ezek elosztási hatásait. A jelentés a

lakásszegénységet az alábbi témák szerint mutatja be: hozzáférés, lakásminőség,

megfizethetőség, energiaszegénység és a roma lakosság lakhatási helyzete.

Annak ellenére, hogy a lakhatás területére a korábbinál nagyobb közpolitikai

figyelem és forrásmennyiség irányult, a támogatások alapvetően a jobb anyagi helyzetű

http://habitat.hu/ext-files/hfhh_lakhatasi_jelentes_2016_web_2.pdf

62



csoportok saját tulajdonú lakáshoz jutását segítik, miközben 2015 óta nincs normatív

lakásfenntartási támogatás. A jelentésből többek között kiderül, hogy az ország

lakásállományának 8,2%-a, az ezer fő alatti településeken minden ötödik lakás nem

elfogadható minőségű (szubstandard). 2,6 millió ember él olyan lakásban, amely beázik,

vizesedik vagy penészedik, a szegénységi küszöb alatt élők csaknem felét érinti a

probléma. A gyermekeket a lakásminőségi problémák az átlagban nagyobb arányban

érintik: 190 ezer gyermek él szubstandard lakásban, és 540 ezer él beázó, vizes,

penészes vagy az egészséget károsító lakásban. A három vagy több gyermekes

háztartások 40%-a túlzsúfolt. 2016-ban 900 ezer ember élt olyan háztartásban, amit

anyagi okból nem tudtak megfelelően melegen tartani.

Kulcsszavak: lakhatási szegénység, szakpolitikák, hajléktalanság, rossz

lakáskörülmények, adósság, válság, romák lakáshelyzete, módszer: szakpolitika

áttekintése, nyelv: magyar

Kurucz Erika (szerk.): (2010): Élethelyzetek a társadalom peremén. Roma kutatások,

2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Bp.

A kötetben megjelenő tanulmányok a magyarországi romák helyzetét vizsgálják,

hangsúlyozva a többdimenziós kirekesztettséget, valamint kiemelt figyelmet fordítva a

Magyarországon elő romák számának meghatározására. A kötetben több tanulmány

foglalkozik egy-egy dimenzió helyzetismertetésével, míg vannak a kötetben különböző

módszertani dilemmákat vizsgáló írások is (Letenyei- Rácz, mintavétel problémája,

roma önbesorolás kérdésköre). A kutatás során használt kérdőívet nagy elemszámú

mintán kérdezték le, ahol a kérdések 7-8 nagyobb témakör kapcsán gyűjtöttek

információt (identitás, képzettség-oktatás, munkaerő-piaci helyzet, jövedelem,

lakókörnyezet).

Kulcsszavak: romakutatás, roma identitás, jövedelem, munkaerő-piac, társadalmi

kirekesztettség, oktatás, lakókörnyezet, módszer: survey, nyelv: magyar

Ladányi János (2009): A burkolt szelekciótól a nyílt diszkriminációig. MTA TTI – MTA

TK Bp.

63



A kötet tanulmányok sorát tartalmazza amely azt vizsgálja, hogy kiket tekint a

társadalom szegénynek és cigánynak. Vizsgálja, hogy a társadalom miként”termeli újra”

ezt a két csoportot. A szerző azokkal a nagyobb rendszerekkel (társadalmi

intézményekkel, szociálpolitikával és iskolarendszerrel) amelyekben folyamatosan

érvényesül a társadalmi kirekesztés mechanizmusa.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi kirekesztés, romák szociális helyzete.

Ladányi János (2012): Leselejtezettek. L’Harmattan, Bp. 2012.

Kötetben a szerző a rendszerváltás utáni piacgazdasági átmenetben lezajló társadalmi és

szerkezeti átalakulásokat vizsgálja, és ezek hatását a magyarországi cigány népességre.

Megállapítja, hogy a roma magyarok egy része tartós társadalmi kirekesztettségben és

mélyszegénységben él. A kirekesztettség a társadalom többségétől élesen elkülönülő

csoportot hozott létre, amelynek gyakorlatilag nincs esélye bekapcsolódni a munka

rendszerébe. A szerző felhívja a figyelmet a szakpolitikai intézkedések sürgősségére és

fontosságára.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi kirekesztés, romák szociális helyzete

Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái. Napvilág

Kiadó, Bp

A kötet nemzetközi összehasonlításra épül, melyben a szerzők a közép és délkelet

európai romák társadalmi helyzetének alakulását mutatják be. A szerzők az underclass

fogalmának bevezetésével mutatják be az ezredfordulón a romák helyzetét, bemutatják

a többségi társadalomtól való teljes leszakadás különböző formáit. A kötet második

része a romák helyzetének nemzetközi összehasonlítása az underclass fogalmaira

támaszkodva.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi kirekesztés, romák szociális helyzete,

underclass fogalma, nemzetközi összehasonlítás.

64



Laki László (2006): Az ifjúság a magyar társadalomban. In: Kovách Imre (szerk.):

Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individulaizáció és egyenlőtlenség a mai

Magyarországon. Budapest: Napvilág Kiadó, 177-205.

A generációs reprodukció kifejezés alatt a szerző azt a folyamatot érti amely a fiatal

nemzedékek társadalmi felkészítését és beillesztését egyszerre többféle intézmény és

szervezet közös működése biztosítja. Ebben a témakörben vizsgálja mind a család mind

az oktatási és számos más szervezet szerepét és súlyát. Úgy véli, hogy ezen intézmények

működésében kiemelt szerepet játszik az erőforrásokkal való ellátottság, éppen emiatt

szükséges a szegény térségekben való vizsgálódás. Foglalkozik a családok, szülők

helyzetével a háztartások keresetével majd a megélhetési viszonyokat elemzi különböző

háztartástípusok esetén.

Kulcsszavak: generációkon keresztüli átörkítés, háztartások anyagi helyzete,

intézmények finanszírozása

Laki László (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó

térségekben. Esély 17 (2): 4–28.

A tanulmány lemaradó térségekben vizsgálja azokat az intézményeket, amelyek

együttesen végzik a fiatalok felkészítését a társadalomba való beilleszekdésre. A

tanulmányban a szerző foglalkozik a családdal, a szülői nemzedék munkaerő piaci

helyzetével valamint iskolázottságukkal. A további generációs reprodukciót elősegítő

intézmények problémákkal terhelten működnek, amelyek megnehezítik a fiatalok

társadalomba való beilleszkedését.

Kulcsszavak: generációs reprodukció, lemaradó kistérségek, szülők társadalmi

helyzete, társadalmi kirekesztettség.

Laki László (2007): A "krízishelyzetű" kistérségek. A falu 22 (1): 13-24.

Laki László (2007): Vidék, falvak és a szegénység. A falu 22 (4): 17-25.

65



Laki László - Békés Zoltán (2009): A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és

ifjúsági vizsgálat tükrében. Esély 20 (2): 46-67.

A szerzők tanulmányukban a Közép-Magyarországi Régióban azoknak a társadalmi

folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják, melyek a gyermekvédelmi szakellátás iránti

igényeket befolyásolják. Külön figyelmet fordítanak azokra az átstrukturálódási

folyamatokra, amelyek a régióban élő gyerekek és fiatalok helyzetére kiemelkedően

nagy hatással vannak. A szerzők bemutatják a régió fejlődésének történetét, a

félperifériás állapotok kifejlődését, valamint az újkapitalizmus hatásait. Majd

megvizsgálják milyen új szociális kihívások vannak a fiatalok tekintetében. A cikk utolsó

része részletesen bemutatja Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Tervét 2007-2013.

Kulcsszavak: területfejlesztés, regionális fejlesztés, fiatalok szociális problémái,

újkapitalizmus, nyelv: magyar

Lakner Zoltán (2006): A családpolitika rendszere. Esély 17 (3): 85–109.

A szerző a tanulmányban arra vállalkozik, hogy feltérképezze azokat a családokkal

kapcsolatos konkrét illetve absztrakt folyamatokat amelyek mai Európát jellemzik. A

demográfiai helyzetkép ismertetése után részletesen foglalkozik azon

értékváltozásokkal amelyek a családdal és a gyermekekkel kapcsolatosak. utána a

figyelme a gyermekvállalás költségeire irányul majd bemutatja ahogy a támogatási

rendszerek miként változtak az utóbbi évek során. Véleménye szerint egy megfelelő és

hatékony családpolitikai rendszer felállítása mellett elkerülhető az ún. demográfiai

katasztrófa. Részletesen leírj az általa ideálisnak tartott családpolitikai rendszer

funkcióit és pilléreit.

Kulcsszavak. családok anyagi helyzete, demográfiai válság, családpolitika,

szakpolitikai ajánlás

Lannert Judit (szerk.): (2011): Elemzés az iskoláztatási támogatás bevezetésének

tapasztalatairól. TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.,

Budapest. http://www.tarki-tudok.hu/files/isktam_zaro.pdf

A tanulmányban a szerző a támogatások olyan formáját vizsgálja, amit feltételes

pénztranszfernek nevezünk és amelynek értelme, hogy a juttatott támogatást csak azok

http://www.tarki-tudok.hu/files/isktam_zaro.pdf

66



a rászorulók kapják akik a meghatározott normák szerint viselkedtek. Magyarországon

2009 óta több ilyen intézkedés is napvilágot látott, a tanulmány a 2010 intézkedés

hatását vizsgálja, azt kutatva milyen hatással van a családokra hogy a támogatást

elvesztik amennyiben az iskolás gyermeknek ötvennél több igazolatlan órája van az

adott tanévben. A kutatás során 308 intézményben töltettek ki online kérdőívet.

Vizsgálták miként álltak az intézmények vezetői az intézkedésekhez. Az adatok kétélűek,

mind negatív mint pozitív hatást is mutattak, éppen emiatt a tanulmány javaslatok

megfogalmazásával zárul.

Kulcsszavak: oktatáspolitika, feltételes pénztranszferek, esélyegyenlőtlenség,

szakpolitikai ajánlás

Limbek Zsófia – Nyírő Zsanna (2016): A gyermekszegénység definiálása és mérése:

http://gvi.hu/files/researches/452/Gyermekszegenyseg_merese_160122.pdf

A tanumány Roelen, Keetie – Gassman, Franziska (2008): Measuring Child Poverty and

Well-Being: a literature review szakirodalmi elemzésének tipológiája alapján röviden

összefoglalja a gyermekszegénység mérésének lehetséges megközelítéseit, mérőszámait

és ezek előnyeit és hátrányait.

Kulcsszavak: gyermekszegénység mérése, gyermekszegénységi index, egydimenziós

és többdimenziós szegénység, depriváció

Liskó Ilona (2002): A cigány tanulók oktatási esélyei. Educatio 11 (1): 49-62.

Tanulmány a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány származású tanulók oktatási

rendszerben tapasztalt hátrányait mutatja be. A szerző szerint a hátrányok egyik

legfontosabb forrása abban található hogy nem áll mögöttük olyan család amely képes

lenne az oktatási rendszerben történő érdek érvényesítésre, valamint a hiányos iskolai

szolgáltatások otthoni kompenzálására. A hátrány megmutatkozik mind az iskolában

elért tanulmányi eredményeken, mind a továbbtanulási arányokon.

Kulcsszavak: oktatási egyenetlenségek, romák az oktatásban, családi háttér.

http://gvi.hu/files/researches/452/Gyermekszegenyseg_merese_160122.pdf

67



Liskó Ilona (2002): A hátrányos helyzetű tanulók oktatásának minősége. Új Pedagógiai

Szemle 52 (2): 56-69.

A tanulmányban a szerző az oktatási rendszer minden szintjén foglalkozik a hátrányos

helyzetű tanulók helyzetével. A minőség mérésére öt mutatót vezet be a szerző.

Foglalkozik a környezettel, az oktatási intézmény népszerűségével, az intézmények

statisztikáival, a kimeneti teljesítmény méréssel, valamint az önértékeléssel.

Összefoglalva elmondja a szerző, hogy mind az öt kritérium alapján rosszabb iskolai

szolgáltatásban részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, hátrányos helyzetű tanulók, oktatás

minőségének mérése.

Mártonfi György (2014): Korai iskolaelhagyás - Hullámzó trendek. Educatio 23(1): 36-49.

A cikkben a szerző a korai iskolaelhagyás (ESL) fogalmának bemutatását és értelmezését

tárja elénk. Bemutatja azokat a statisztikákat amelyek támaszkodnak az indikátorra

valamint megmutatja a korai iskolaelhagyók számának alakulását Európában és

Magyarországon. A tanulmány végén bemutatja azokat a szakpolitikákat amelyek 2010

után hatással lehetnek a korai iskolaelhagyás mértékére, kiemelve a 16 éves

tankötelezettségi kor lehetséges veszélyeit.

Kulcsszavak: korai iskolaelhagyás, nemzetközi összehasonlítás, oktatási

szakpolitika.

Messing Vera (2013): Az iskola mint szocializációs terep: kortárs-kapcsolatok, tanár–

diák viszony nemzetközi összehasonlításban. Esély 24(2): 33-52

Tanulmányban a szerző olyan kutatási eredményekre támaszkodik melyeket nyugat

európai országokban migránsok, Magyaországon pedig roma diákok között végeztek

arra keresve a választ, hogy milyenek a kapcsolataik kortársaikkal, valamint az őket

oktató pedagógusokkal. A tanulmány elején részletesen bemutatja a szegregácó

mechanizmusát és következményeit, majd részletesen vizsgálja különböző kortárs

kapcsolatokat, valamint a tanár-diák viszonyt meghatározó tényezőket. Kitér arra, hogy

68



ezek a kapcsolatok milyen mértékben befolyásolják a kisebbségi diákok tanulmányi

teljesítményét és ezáltal későbbi életüket is

Kulcsszavak: oktatás, integrált oktatás, szegregált oktatás, esélyegyenlőtlenségek

az oktatásban

Messing Vera – Molnár Emilia (2008): Tanulmányi ösztöndíjak etnikai és szociális

alapon. Educatio, 17(4): 480-494.

Az esszé azt nézi, hogy miként alakul az ösztöndíjak elérhetősége hátrányos helyzetű,

valamint hátrányos helyzetű roma tanulók részére. Tanulmány először vizsgálja, hogy

melyek azok az élethelyzetek amelyekben ösztöndíjra szorulnak a diákok, majd

bemutatja az elérhető ösztöndíjakat és támogatásokat. Összehasonlítja a roma

ösztöndíjat, valamint az útravaló ösztöndíj program támogatottjainak szociális és

oktatási helyzetét. A tanulmány végén arra a kérdésre keresik a választ, hogy van-e

értelme a kétféle ösztöndíjnak.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, ösztöndíj programok, etnikai alapon

szerveződő ösztöndíj program.

Messing Vera–Molnár Emília (2008): „… több odafigyelés kellett volna”. A roma

gyerekek iskolai sikerességének korlátairól. Esély 19 (4): 77–93.

Szerzők a tanulmányban azt vizsgálják, hogy az egyes osztályok etnikai összetétele mikét

befolyásolja az etnikai hovatartozástól függetlenül a gyerekek iskolai és továbbtanulási

ambícióit. A kutatás során mind kvalitatív mint kvantitatív módszereket alkalmaztak. A

tanulmány elején ismertetik a roma tanulók hátrányos helyzetét majd hazai és

nemzetközi szakirodalom alapján bemutatják a tanulmányi teljesítménnyel kapcsolatos

fogalmakat. Vizsgálják az etnikum és a jelenlegi teljesítmény valamint a továbbtanulási

tervek viszonyát. Külön foglalkoznak a szegregált iskolákban tapasztaltakkal, felhívják a

figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek a teljesítményt és a jövőképet egyértelműen

befolyásolják.

Kulcsszavak: romák oktatási helyzete, szegregáció, romák továbbtanulási esélye,

esélyegyenlőtlenség

69



Messing Vera - Molnár Emília (2011): Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és

nem cigány családok megélhetési problémái. Esély 22 (1): 53-80.

A szerzők a tanulmányukban a szegény családok jövedelemforrásait, jövedelemtípusait

vizsgálják, a szegénységükkel való megküzdésüket mutatja be. A strukturális

szegénységkutatások hagyományával ellentétesen itt az egyes családok megküzdési

stratégiáit elemzik, figyelmet szentelve a lehetséges etnikai alapú különbségeknek.

Kutatásuk során kvalitatív módszereket alkalmaztak. Megállapították, hogy a

közhiedelemmel ellentétben kevesen élnek teljesen munka nélkül. A következő

jövedelemforrásokat vizsgálták: piaci munka, alkalmi munka, közmunka, társadalmi

transzferek, vasazás, fakitermelés/gyűjtés és eladás, kereskedés, hitelek. Stratégiaként

jelenik meg a kiadások csökkentése, költözés. Adataik alapján azt találták, hogy ezek a

stratégiák nem etnikailag specifikusak, nincs kizárólag a cigánysághoz köthető stratégia,

de vannak olyanok, amelyekkel gyakrabban élnek.

Kulcsszavak: megélhetési stratégiák, munkanélküliség, hitelezés, romák

munkaerőpiaci helyzete, módszerek: kvalitatív kutatás, nyelv: magyar

Messing Vera - Molnár Emília (2011): Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma

háztartások kapcsolati jellemzői. Esély 22 (5): 47-74.

A tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy milyen szerepet játszik a roma

háztartások megélhetésének biztosításában a család, illetve az egyes családtagok

kapcsolati hálózata, milyen hatással vannak ezek a kapcsolatok a szegénységben élők

boldogulására. A tanulmány első részében a fogalmakat mutatják be releváns magyar és

külföldi szakirodalom segítségével a szerzők, majd leírják a vizsgált településeken az

odaköltöző romák történetét. Megállapítják, hogy a családi kapcsolatoknak elsősorban

védő, megtartó erejük van, de az erős kötések esetében a szegénység bizonyos foka

mellett ez a megtartó erő nem minden esetben érvényesül. A gyenge kötések erejét

vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy ezeknek ereje (bridging és linking kapcsolatok)

nagyban hozzájárul a családok miként képesek megbirkózni a tartós

munkanélküliséggel, szegénységgel. A tanulmány végén különböző megélhetési

stratégiákat, kapcsolatok felhasználását ismertetnek a szerzők.

70



Kulcsszavak: megélhetési stratégiák, kapcsolatháló, kapcsolati tőke, roma családok,

romák munkaerőpiaci helyzete, nyelv: magyar

Mihály Ildikó (2003): Szegény gyerekek: A nemzetközi szaksajtó a

gyermekszegénységről. Új Pedagógiai Szemle 53 (2): 83-91.

A tanulmányban a szerző összefoglalja a szegény gyermekek tanításában szerzett

tapasztalatokat, a nemzetközi szakirodalom alapján. A szerző a szakirodalmi

összefoglalóban azokat a jellegzetes iskolai problémákat jellemzi, amelyek a hátrányos

helyzetű tanulók oktatásával kapcsolatosak. A szakirodalom bemutatásával arra

kérdésre keresi a választ, hogy milyennek kell lennie a sok szegény gyereket fogadó

iskoláknak, valamint az egész oktatási rendszernek.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, szegény gyerekek oktatása, nemzetközi

összehasonlítás, szakirodalmi összefoglaló.

Mogyorósi Zsolt (2009): A hátrányos helyzet öröksége. Acta Academiae Paedagogicae

Agriensis. Sectio Paedagogica 36 (1): 7-39.

A tanulmányban a szerző az Equal project keretében feltárt jó gyakorlatokat és külföldi

együttműködéseket mutatja be. A tanulmányban először összefoglalja a hátrányos

helyzet és az oktatás kapcsolatát, szociológiai valamint pedagógiai szempontból.

Ismerteti a szakirodalmat az oktatás szerepéről a társadalmi egyenlőtlenségek

kialakulásában, majd az ötvenes évekig visszamenően feldolgozza a hátrányos helyzet és

oktatással kapcsolatos fő kutatásokat. A tanulmány végén felhívja a figyelmet a további

kutatás szükségességére.

Kulcsszavak: hátrányos helyzet és oktatás, szakirodalmi összefoglaló.

Neményi, Mária (2005): Szegénység-etnicitás-egészség. In: Neményi Mária-Szalai, Júlia

(szerk.) Kisebbségek kisebbségek. Budapest, Új Mandátum könyvkiadó. pp. 152-192.

A tanulmány egy olyan kutatásról számol be, amelyben hét évnél fiatalabb roma

gyerekek a többségtől eltérő egészség esélyeit vizsgálja, amelynek rossz tendenciáiban a

71



szociális depriváción túl számos más tényező is szerepet játszott. Két adatbázissal

dolgoztak a kutatás során, egyfelől védőnők által a deprimált családok gyermekeiről

kitöltött kérdőívekből, másfelől pedig családi kérdőívekből származtak az adatok. A

tanulmány először bemutatja a gyerekek szoció-demográfiai jellemzőit, majd

feltérképezi az anyák terhességi tapasztalatait. Következő fejezetben a gyermekek

gondozásáról kérdezték a családokat, elsősorban a táplálkozás és a tisztaság

témakörében. A gyermekek egészségi állapota előtt még feltérképezték a családok és az

egészségügyi rendszer viszonyát. Az egészségesélyek elemzése előtt még kitért a szerző

a védőnők véleményének vizsgálatára is, összevetve miként látják a laikusok és a

szakértők a roma gyerekek egészségügyi állapotát.



Neményi Mária (2007): Serdülő roma gyerekek identitás-stratégiái. Educatio 16 (1):

84-98.

A vizsgálat során roma fiatalok fogalmazásait, valamint velük folytatott beszélgetéseket

elemezték a kutatók, arra keresve a választ, hogy miként befolyásolja identitásukat az a

társadalomlélektani közeg, amit az iskola, osztálytársak és saját családjuk alkot, azaz

milyen identitásstratégiák figyelhetőek meg a roma fiatalok körben. A szerző a fiatalok

önképét és jövőképét egyaránt figyelembe veszi. A szerző először bemutatja az etnikai

identitás kialakulásának kérdéskörét, vizsgálva a magyarországi romák

identitásképének alakulása során hangsúlyos befolyásoló tényezőket (stigma-

tudatosság, sztereotípia-szorongás, sztereotípia fenyegetettség). Majd kutatásuk főbb

eredményeit ismerteti: bemutatja az elemzett fogalmazások alapján a roma és nem roma

fiatalok iskolai teljesítményét, a jövőhöz fűződő reményeiket, kilátásaikat, családjuk

viselkedésének megítélését. A beszélgetések során kérdezték a csoporthovatartozás

elfogadottságáról, sztereotípiákról, esetleges diszkriminációról, megállapítva, hogy a

fiatalok gyakran szembesülnek diszkriminációval, és többségében konfliktuskerülő

magatartást tanúsítanak, etnikai-öntudatosságuk kialakulásának meghatározó tényező a

stigma, amivel a többségi társadalom sújtja a romákat.

Kulcsszavak: roma fiatalok indentitásstratégiája, roma identitás, etnikai identitás,

sztereotípiák, stigmatizálás, csoporthovatartozás: módszer: fogalmazások

elemzése, beszélgések, nyelv: magyar

72



Neményi Mária (2013): Oktatási esélyegyenlőtlenségek Európában és

Magyarországon. Esély 24(2): 3-7

A bevezetőben a szerző egy olyan nemzetközi kutatást mutat be (EDOMIGROM) amely

az oktatási esélyegyenlőtlenségeket vizsgálta Európában és Magyarországon a látható

kisebbségen belül. A kutatás alanyai 14-17 év közötti serdülők voltak, akik közoktatási

intézményben tanultak. A kutatás mint kvalitatív mint kvantitatív módszertant is

alkalmazott, és kilenc országban, 105 iskolában, 287 osztályban, 5086 diákkal készült

kérdőív valamint 300 egyéni és 70 fókuszcsoportos interjú alapján készült. Kutatás

rávilágított arra, hogy az etnikai kisebbségek problémái nem homogének Európában, és

a többségi társadalom hozzáállása is több mintázatot mutat.


az oktatásban

Oláh Anna (2000): A cigánygyerekek továbbtanulásának családi háttere I. rész. Család,


Oláh Anna (2000): A cigánygyerekek továbbtanulásának családi háttere II. rész. Család,


Perpék Éva – Fekete Attila (2016): Otthoni nevelési környezet és iskolai teljesítmény.

In: Vastagh Z. (szerk.): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a leghatranyosabb


Budapest.

A tanulmány az otthoni nevelési környezet és iskolai teljesítmény közötti

összefüggéseket vizsgálja 23 leghátrányosabb helyzetű térség általános iskolás tanulói

körében. A szerzők elemzésükben külön vizsgálják az anyagi ráfordítást igénylő és nem

igénylő nevelési tényezőket, és megállapítják, hogy utóbbiban közel áll egymáshoz az

egyes családtípusok –szegény nem roma, szegény roma, nem szegény nem roma, nem

szegény roma – nevelési gyakorlata. A legnagyobb eltéréseket a szerzők az anyagi

73



ráfordítást és előzetes szervezést igénylő tételekben tapasztalták, és azt találták, hogy a

tanulmányi eredményt legerősebben az befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolai

végzettséget várnak el a gyerektől.

Kulcsszavak: parenting, nevelési tényezők, iskolai végzettség, módszer: kérdőíves

felmérés és interjúk, nyelv: magyar

Péter Tímea (2005): A roma gyerekeket is tanító pedagógusok előítéletességének

vizsgálata egy alföldi kisvárosban. Szociális munka: a Szociális Munka Alapítvány

folyóirata 17 (4): 3-17.

Pik Katalin (2000): A cigány gyerekek és az óvoda esete. Esély, 11 (6): 24-41.

A tanulmányban a szerző egy nagyobb hét településre kiterjedő kutatás eredményeit

foglalja össze, melynek célja a roma gyerekek óvodai helyzetének feltérképezése és

elemzése. a kutatás során a települések és óvodák vezetőivel valamint kiválasztott

családokkal készítettek interjúkat. Ezt a módszert egészítették ki az óvodákban végzett

megfigyelések, valamint az óvodák nevelési programjainak elemzései. Az egyes

településeken külön elemzi a romagyerekek beóvodáztatásának helyzetét, valamint az

óvodai hiányzások számát. Emellett végig veszi azokat az intézkedéseket amelyek az

egyes településeken a roma gyerekek óvodai helyzetét kívánták több kevesebb sikerrel

javítani.

Kulcsszavak: romagyerekek óvodai helyzete, óvodai integráció, interjú, megfigyelés

PISA összefoglaló jelentés 2006. A ma oktatása és a jövő társadalma.

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/pisa_2006_vegl_071205.pdf

PISA 2009 Jellemzők és eredmények.

http://oecd-pisa.hu/

Prókai Margit (2002): A "Máté-effektus" kapcsán a szegénységről és a könyvtárakról.

Szociális munka : a Szociális Munka Alapítvány folyóirata 14 (1): 36-40.

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/pisa_2006_vegl_071205.pdf

http://oecd-pisa.hu/

74



Rácz Andrea (2010): A hazai gyermekvédelem fejlődése a nemzetközi tendenciák

tükrében. Esély 21 (6): 4-21

A cikkben a szerző a hazai gyermekvédelem lehetőségeit és helyzetét vizsgálja a

nemzetközi, elsősorban Nyugat Európa-i trendek figyelembe vételével. A tanulmány

előszőr részletesen ismerteti a témával kapcsolatos szakirodalmat, majd az utóbbi idűk

Magyarországon tapasztalt változásait írja le. Felhívja a figyelmet azokra a

konfliktusokra és megközelítésbeli különbségekre amely nyugaton és hazánkban is

zajlik és kijelöli hogy hazánkban melyek azok a kérdések amelyekkel a szakembereknek

mindenképen foglalkozniok kellene.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, nemzetközi összehasonlítás, szakmai ajánlás

Rácz, Andrea (2013): Innovativitás és rendszerszerüség a szociális és gyermekvédelmi

területen működő civil szervezetek szemléletében. Esély 24(3): 48-65.

Tanulmányban a szerző a 2008-2009-es norvég támogatási alapra pályázó szociális és

gyermekvédelmi civil szervezeteket vizsgálja. Dokumentum elemzés alapján nézi, hogy

az egyes szervezetek mennyire innovatívak vagy mennyire inkább a rendszerszemlélet

jellemző rájuk. Eredményei alapján elmondható, hogy a szervezetek célkitűzései

elsősorban az EU célkitűzéseket tükrözik, gyakran kevéssé illeszkednek a valós

igényekhez. Általában a programok lokális szintűek és megállapításai szerint

középosztálybeli értékeket közvetít és gyakran megmentőként tekintenek magukra a

pályázók.

Kulcsszavak: civil szervezetek, helyi gyermekvédelmi programok, pályázatok

elemzése

Radácsi Imre (2005): Termelőiskola - a korai iskolaelhagyók integrációjának

lehetősége. Educatio 14 (1): 183-186.

Az összefoglalóban a szerző olyan intézmények feltérképezését célozza meg, amelyek

hatékonyan segítik a korai iskolaelhagyók integrációját/reintegrációját. Vita zajlik a

75



szakemberek között arról, hogy ez a cél milyen intézményi struktúrával valósítható meg

leghatékonyabban. Az intézmények elsődleges feladata a lemorzsolódott fiatalok

felzárkóztatása, fejlesztése, felkészítése és szocializálása. A szerző megállapításai szerint

ugyanakkor a „normál” iskolarendszer intézményei közül csak csekély számú látja el

ezeket a feladatokat. Ezzel szemben az ún. termelőiskolai programoknak (amelyet

részletesen ismertet a szerző) más a céljuk, melyek keretében nappali és

munkaszerződés keretében folyik a képzés, a munka és a tanulás sajátos

kombinációjaként.

Kulcsszavak: korai iskolaelhagyók, integráció, termelőiiskola, iskolarendszer,

szakmatanulás, nyelv: magyar

Radó Péter (2007): Oktatási egyenlőtlenségek Magyarországon Esély 18 (4): 24–36.

A tanulmányban a szerző Magyarországon hosszú idő alatt kialakuló oktatási

egyenlőtlenségekről ír. Figyelembe véve ezek dinamikáját valamint a korábbi

intézkedések hatásait. Először feltérképezi azokat a tendenciákat amelyek az oktatási

egyenlőtlenségek kialakulásához vezetnek, majd ezeknek egyes elemeit magyar

környezetben vizsgálja. Nemcsak az etnikai, területi, család hátterű különbségeket

vizsgálja, hanem külön kitér a társadalmi nemek problematikájára is. Megvizsgálja tíz

év szakpolitikai intézkedéseit majd rávilágít azokra a beavatkozási pontokra amelyek

megoldási az esélyegyenlőség megteremtését segítenék elő.

Kulcsszavak: oktatáspolitika, esélyegyenlőtlenség az oktatásban, romák oktatási

helyzete, nemi különbségek, szakpolitikai ajánlás

Reisz Terézia (2001): Romákat segítő regionális tehetséggondozó hálózat. Acta

paedagogica 1 (2): 22-33.

A tanulmányban a szerző bemutatja a három városban működő romákat segítő

felsőoktatási programot, melynek célja kettős: egyfelől a tehetséges roma diákok

felsőoktatásba juttatása, majd a már bekerült roma hallgatók támogatása. A

középiskolákban a diákokkal tutorok foglalkoznak, akik ezért ellenszolgáltatásban

részesülnek, a diákok külön részt vehetnek felvételi előkészítőkön, valamint a sikeres

tanuláshoz szükséges infrastrukturális hátteret is biztosítják a programban résztvevő

diákok számára. A második célkitűzés, a sikeres egyetemi pályafutás érdekében a

76



program az alábbi lépéseket javasolja: a már felvett hallgatókat bevonni a tutori

rendszerbe, ill. a tutorok további képzése, információs bázis kiépítése, hallgatói

segítségnyújtás stb. A cikk második részében a szerző részletezi a program

megvalósításától várt eredményeket.

Kulcsszavak: oktatás, felzárkóztatás, esélyegyenlőség, roma felzárkóztatás,

felsőoktatás, nyelv: magyar

Reszkető Petra - Scharle Ágota - Váradi Balázs (2011): A kisgyermekek napközbeni

ellátásának bővítése: célok, eszköztár és várható társadalmi hatások. In: Nagy Ildikó -

Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011.

Budapest: TÁRKI - Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011, pp: 171-191.

A tanulmányban a szerzők összefoglalják a napközbeni intézményes gyermekellátási

kapacitások bővítésének céljait és a megvalósítás lehetséges eszközeit, mind a

nemzetközi mind a hazai tapasztalatokat figyelembe véve. A tanulmány első részében

összegzik a gyermekellátás kapcsán, a nemzetközi gyakorlatban megjelenő közpolitikai

célokat (pl. fejlesztés és inklúzió, költséghatékonyság) és eszközöket. A következő

részben pedig bemutatják a magyar ellátórendszer sajátosságait, valamint a

feltérképezett hiányosságokat is. A feldolgozott magyarországi empirikus kutatások

eredményei alapján megállapították, hogy az ellátások szerkezetének átalakítása, a

napközbeni ellátás bővítése, növelhetné a nők foglalkoztatottságát, ezáltal a magyar

gazdaság versenyképességét is. A szerzők a tapasztalatokat, a költségvetési

takarékosság, valamint a kormányzati hatékonyág szempontjait figyelembe véve tették

meg javaslataikat. Az ajánlott átalakítások kapcsán növekedne az anyák munkavállalását

segítő intézményes gyerekellátás súlya, ugyanakkor csökkenne az otthoni

gyermekellátás pénzbeli támogatása

Kulcsszavak: szakpolitikai ajánlás, munkaerő-piaci helyzet, nők foglalkoztatása,

gyermekellátás, bölcsődék helyzete, módszer: nemzetközi szakpolitikai áttekintés,

szakpolitikai ajánlás, nyelv: magyar

Ruskó György (2000): Sikeres a hét éve működő pszichológusi hálózat a XIII.

kerületben. Család, gyermek, ifjúság, 9 (2): 53.

77



Az értékelőben a szerző bemutatja azokat a lépéseket, amelyeket a kerület tett annak

érdekében, hogy sikeresen ellássa az óvodákat és iskolákat pszichológus

szakemberekkel, ill. hogy a felmerülő problémákra ne csupán egy-egy szakember adjon

választ, hanem egy egész hozzáértő csoport, akik számára folyamatosan biztosítja a

program a további tanulási lehetőséget (a csoport alapja az 1992-ben létrehozott

mentálhigiéniás program). Az értékelés szerint: a csoport fennállása óta több ezer

gyerekkel és több száz szülővel, pedagógussal került kapcsolatba. Az intézményekben a

pszichológusokat elfogadták, bizalommal fordulnak hozzájuk, egyre inkább az iskolai

élet szerves részévé váltak, illetve válnak.

Kulcsszavak: programértékelés, gyermekpszichológia, mentálhigiénia, nyelv:

magyar

Sárik Eszter (2000): A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzési lehetőségei. Család,


A cikkben a szerző a háromlépcsős megelőzési mód mellett érvel, annak érdekében hogy

kezelni tudják a súlyosbodó társadalmi problémát. Első lépésként a szakemberek az

integráció fontosságát hangsúlyozzák, külön írnak a gyermekvédelem kitűntetett

szerepéről: megelőzés, a háromlépcsős modell első fázisában, a család szociális

egyensúlyának megteremtését és helyreállítását jelenti. A másodlagos

gyermekvédelemben cél már a kialakult vészhelyzet megszűntetése, a tanulmány

részletesen leírja az egyes szervek szerepét, feladatát. A harmadik szakasz

középpontjában az áldozatok és elkövetők megfelelő, humánus kezelése áll, valamint az

itt ellátandó feladatokat részletezi a szerző. A tanulmány utolsó része javaslatokat tesz

az érintett szervek számára.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, fiatalkori bűnözés, megelőzés, ajánlás, nyelv:

magyar

Sidlovics Ferenc (2005): Biztos kezdet. Család, gyermek, ifjúság, 14 (6): 55-57.

A rövid ismertetőben a szerző felvázolja a Biztos kezdet program legfontosabb céljait

elemeit. Az összefoglaló a Biztos kezdet program módszereinek és célkitűzéseinek,

valamint indokoltságának ismertetésével kezdődik, majd kitér a brit minta alapján

78



felállított modellprogramok bemutatására. A Biztos kezdet programok célkitűzéseit is

részletesen elemzi a szerző. Az alábbi szolgáltatásokra fekteti a hangsúlyt: - Biztos

kezdet klub (indirekt értékközvetítés, spontán játékos tapasztalatszerzés, együttjátszás),

- családok és szülők támogatása,- egészségkultúra fejlesztése, - a speciális nevelést

igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz

való hozzáférést.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, modellprogram, Biztos kezdet, Sure Start, nyelv:

magyar

Simonyi Ágnes (szerk.) (2002): Fennmaradni, megkapaszkodni – családok

peremhelyzetben. Budapest: UNDP-KSH

Simonyi Ágnes (2002): Családok peremhelyzetben városon és falun. Szociológiai Szemle

12 (4): 131-142.

A tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatainak

összefoglalója, a kutatás alanyai olyan az ország különböző területein élő családok

voltak, amelyeket a leginkább negatívan érintett a társadalmi, gazdasági átalakulás. A

szerző a tanulmányban külön foglalkozik a tartós munkanélküliség családokra gyakorolt

hatásával és ennek következményeivel, a szegénységben élő családok élet- és

lakáskörülményeivel, a családon belüli munkamegosztással, munka- és

szerepvállalással... A szegény családokban felnövő gyerekek helyzetét a kutatás négy

szempontból vizsgálta: tanulási lehetőségek és iskoláztatás, egészség, a családi

munkamegosztásban való részvétel, valamint perspektíva. Részletesen bemutatják ezen

dimenziók mentén azokat a korlátokat, amelyekkel a gyerekek szemben találják

magukat. Külön részben foglalkozik a szerző a gyereknevelés terheinek megélésével, a

felmerülő szülői aggodalmakkal. A gyermekek mellett kiemelt figyelmet fordít a szerző a

családok női tagjaira, megjelölve azokat a helyzeteket, problémákat, amelyek különösen

őket érintik. A tanulmány a szerző által megfogalmazott javaslatokkal zárul, amely

elsősorban a foglalkoztatás javítását célozzák.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, mélyszegénység, munkanélküliség,

foglalkoztatás, szakpolitikai javaslatok, módszer: családi esettanulmány, nyelv:

magyar

79



Solt Ágnes (2010): "Élet a reményen túl" A szegregált telepen élők

mentalitásvizsgálatának összegzése. Szociológiai Szemle 20 (3): 100-133.

Spéder Zsolt (2001): Szegénységi standardok, gyermekspecifikus depriváció, jóléti

diszparitások. In: Spéder Zsolt- Monostori Judit (szerk.): Mozaikok a

gyermekszegénységről: közelítések a gyermekek és családjaik jóléti helyzetének

kutatásában. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi

Kutatóintézetének kutatási jelentései, 9- 34.

Spéder Zsolt (2002): A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest:

Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság- Századvég Kiadó

Surányi Éva (2008): A gyermeki fejlődés hatása a felnőttkori munkaerőpiaci

sikerességre. MATT. Biztos Kezdet Program.

http://www.biztoskezdet.hu/upload/munkaeropiaci_bevalas_es_korai%20fejlodes.pdf

A szerző a tanulmány első részében összefoglalja azokat az elméleteket, amelyek

középpontjában az egyének gazdasági sikerei állnak, kiemelve azokat az eredményeket,

amelyek a gazdasági sikereknek okait az ún. „nem-kognitív készségekben” feltételezik.

Ezeket a longitudinális kutatásokat táblázatos formában foglalja össze a szerző, majd

részletesebben is ismerteti őket. A kutatásokból megállapítható, hogy erős kapcsolat van

a gyerekeknél megfigyelt nem-kognitív készségek és a későbbi munkaerő-piaci sikerek

között.

Kulcsszavak: gyermek-fejlődés, pszichológia, nem-kognitív készségek, jövedelem,

munkaerő-piac, longitudinális vizsgálat, módszer: szakirodalmi áttekintés, nyelv:

magyar

Surányi Éva (2010): Történelmi kitekintés: jóléti rendszerek és elképzelések a

nagyvilágban. In Surányi Éva- Danis Ildikó- Herczog Mária (szerk.): Családpolitika más-

más szemmel. Budapest: Gazdasági ás Szociális Tanács, 29-49.

http://www.biztoskezdet.hu/upload/munkaeropiaci_bevalas_es_korai%20fejlodes.pdf

80



Surányi Éva (2010): A gazdasági-társadalmi perspektíva: női munkavállalás, minőségi

gyermekgondozás, termékenység. In Surányi Éva- Danis Ildikó- Herczog Mária (szerk.):

Családpolitika más-más szemmel. Budapest: Gazdasági ás Szociális Tanács, 50-78.

Surányi Éva- Danis Ildikó- Herczog Mária- Posch Eszter (2010): A családpolitika

eszközrendszere és hazai gyakorlata. In Surányi Éva- Danis Ildikó- Herczog Mária

(szerk.): Családpolitika más-más szemmel. Budapest: Gazdasági ás Szociális Tanács, 138-

192.

Szabó Ákosné (2001): A családi szocializáció szükségletei. Educatio 10 (2): 312-322.

Szalai Júlia (2002): A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló

Magyarországán. Szociológiai Szemle 12 (4): 34-50.

Szalai Júlia (2010): A szabadságtalanság bővülő körei. Az iskolai szegregáció társadalmi

"értelméről". Esély 21 (3).: 3-22.

A tanulmányban a szerző először meghatározza a szegregáció témakörét, majd ismerteti

azokat a korábbi kutatásokat melyek korábban a témával foglalkoztak Magyarországon.

Utána megkísérli felvázolni azokat a tényezőket, amelyekkel a közbeszédben a

szegregációs tendenciákat indokolják. Szegregáció magyarázatai közé tartozik a

természeti eloszlás, a hatékony oktatással kapcsolatos érvek, valamint az iskola

szocializáló szerepéről kialakult véleményezése. Ezután a szerző igyekszik feltérképezni

s azokat a folyamatokat amelyek a rendszerváltás óta a szegregációs tendenciák

irányába hatottak. Elsősorban az elszegényedésre és a mélyszegénységre koncentrál,

megvilágítva, hogy az iskolai szegregáció jelensége és funkciói folyamatosan változnak.

Kulcsszavak: szegregáció, esélyegyenlőtlenség, romák oktatási helyzete,

oktatáspolitika

81



Szalai Júlia (2013): Az esélyegyenlőség esélytelensége: osztályozás és etnikai szelekció

az általános iskolában. Esély 24(2): 8-32

Tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen folyamatok eredményeképpen

teljesítenek a roma tanulók rosszabbul az iskolákban, miért kategorizálják őket mint

„rossz tanulókat”. A szerző szerint a rossz érdemjegyek szerepet játszanak a

szegregációban, a nem roma gyerekek iskolai elvándorlásában, valamint a középiskolai

szelekcióban. Bár a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a roma tanulók és

családjaik körében is egyre inkább felértékelődik a továbbtanulás mégis a rossz

osztályzatoknak nagyon nagy szerepük van abban, hogy a kamaszoknak milyen önképe

alakul ki. A szerző azt állítja, hogy a rossz osztályzatok azt közvetítik, hogy a roma

tanulók kevesebbet érnek.


az oktatásban

Szelewa, Dorota - Polakowski, Michal P. (2009): Ki törődik a gyerekekkel? A

gyermekgondozási rendszerek változó mintái Kelet-Közép-Európában . Esély 20 (1): 3-

27.

A tanulmány az Kelet-Közép-Európai, új EU-tagországok gyermekgondozási ellátásait

hasonlítja össze (1989-2004 között), elsősorban a megjelenő különbségekre fókuszálva.

Egyszerre vizsgálják a szerzők az állam által nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokat

és a gyermekgondozáshoz igénybe vehető szülői szabadság juttatásait, a fuzzy halmazok

ideáltípusainak megközelítését alkalmazva. A gyermekgondozási politikákat négy

dimenzió mentén elemzik: gyermekgondozási szolgáltatások kiterjedtsége; a

gyermekgondozási szolgáltatások minősége; a fizetett szülői szabadság támogatottsága;

és elérhetősége. Négy nagy csoportot különböztetnek meg, ezekbe sorolva a vizsgált

országok rendszereit: a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Szlovénia az explicit

familiarizmus szakpolitikai modellt, Észtország és Lettország a női mobilizációt, Litvánia

és Magyarország pedig a gyermekgondozás átfogó támogatási modelljére jellemző

szakpolitikákat képviseli; Lengyelországban pedig az implicit familiarizmus modell

jellemző. A szerzők a szakpolitikák időbeli változásait is vizsgálják.

82



Kulcsszavak: nemzetközi összehasonlítás Kelet-Közép-Európa, gyermekgondozási

rendszerek, szülési szabadság, szakpolitikák módszer: fuzzy halmazok ideáltípusai ,

nyelv: magyar

Szentkereszty Tamás (2011): Gazdag szegények Északon - pillanatfelvétel a norvég

ellátórendszerről. Esély 22 (3): 34-58.

A tanulmány a norvég ellátórendszer sajátosságait tanulmányozza, a szerző célja felhívni

a figyelmet azokra az elemekre, amelyek átvétele pozitívan hatna a magyar rendszerre.

Kiemeli azokat a tényezőket, amelyek hasonlóak a magyarországi rendszerhez, többek

között a leszázalékolások, egészségügyben tapasztalható megszorítások. Részletesen

elemzi azokat a lépéseket, amellyel Norvégiában a hajléktalanság kérdését kezelik. A

tanulmányban külön rész foglalkozik az Üdvhadsereg kiemelkedő szerepével, valamint

más olyan szervezettel, amely az ellátásban vállal szerepet.

Kulcsszavak: Norvégia, szociális ellátórendszer, hajléktalanság, lakhatási

szegénység nyelv: magyar

Szolár Éva (2007): Párhuzamos oktatási rendszer a cigány tanulók számára. Educatio,

16. (1): 129-140.

Szolár Éva (2007): Romaszegénység. Romániai romapolitika – a szegényválogató

rendszer. Esély 18 (1): 61–83.

A tanulmányban a szerző a romániai cigányok iskolarendszerben elfoglalt helyét, a

szegregáció különböző megjelenési formáit vizsgálja, interjúk és megfigyelés alapján.

Megállapítja, hogy a nagytelepüléseken párhuzamos iskolarendszerben oktatják a roma

gyerekeket, kialakult a „cigány iskolák és óvodák hálózata”. Természetesen ez a

párhuzamosság nem hivatalosan létezik, elsősorban informális megállapodásokon

alapul. A szerző bemutatja azokat a helyi politikákat, amelyeknek szerepük van a

mesterséges elkülönítés fenntartásban. Az iskolákon belüli szegregáció jelenségét is

érinti a tanulmány, ugyanakkor megállapítja, hogy ez a változat ritkábban fordul elő.

Külön részben foglalkozik a párhuzamos, elkülönült oktatás minőségével, arra a

83



következtetésre jutva, hogy a roma iskolák elmaradottabbak, tárgyi infrastruktúrái

szegényesebbek.

Kulcsszavak: roma oktatás, szegregáció, Románia, román oktatási rendszer,

módszer: interjúk, megfigyelés, nyelv: magyar

Szűcs Mariann (2000): Néhány gondolat a magyarországi roma lakosság oktatási

helyzetéről. Szociális munka : a Szociális Munka Alapítvány folyóirata 12 (4): 281-286.

Takács István (2003): Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az őket befogadó

alternatív iskolák vizsgálata. Szociális munka : a Szociális Munka Alapítvány folyóirata 15

(2): 32-53.

Tausz Katalin (2006): A gyermeki szükségletek. MTA KTI Gyerekprogram Iroda.

www.gyerekesely.hu

A tanulmány a szükségletek meghatározásával, valamint indikátorainak bemutatásával

kezdődik, felhasználva a témával foglalkozó releváns nemzetközi és hazai szakirodalmat.

Az általános szükségletmeghatározást követően a szerző külön foglalkozik a gyermeki

szükségletekkel (bár ezek nem elválaszthatóak a gyerekeket nevelő családok

helyzetétől), bemutatja azokat a tényezőket, amelyek miatt kiemelten kell foglalkozni a

gyermekek szükségleteivel, ezek kielégítésével, valamit a gyermekszegénységgel. Több

elmélet alapján állította össze a szerző a legfontosabb gyermeki szükségleteket

tartalmazó összefoglaló táblázatot, valamint az utána következő nemzetközi és hazai

szakirodalomra támaszkodó szöveges összefoglalót.

Kulcsszavak: gyerekszegénység, szükségletek, gyermeki szükségletek,

gyermekfejlődés¸ pszicho-szociális fejlődés, módszer: szakirodalmi összefoglaló,

nyelv: magyar

Tausz Katalin - Simon Dávid (2011): A három részre szakadt Magyarország. Esély 22

(4): 58-71.


84



A cikkben a szerzők a területi egyenlőtlenségeket mutatják be, három eltérő fejlettségű

rész jellemzőinek elemzésén keresztül, egy 2010 végén végzett adatfelvétel alapján.

Budapest, 33 LHH kistérség, valamint a további területek különböztetik meg. A kutatás

során vizsgálták a kutatók a szociális támogatásokkal kapcsolatos attitűdöket és ennek a

lélektani környezetét is. A tanulmányban a szerzők különálló részekben mutatják be a

területek demográfiai helyzetét, az ott élők jövedelmi szintjeit, életszínvonalát, valamint

a szociális támogatásról alkotott véleményeket, viszonyulásokat, valamint azt miként

viselkednek a lakosok a konfliktusos helyzetekben. Társadalmi távolságtartás skálákkal

mérték a különböző csoportokkal kapcsolatos vélekedéseket. Összességében

megállapították, hogy Magyarországon jelentős polarizálódás zajlik.

Kulcsszavak: területi különbségek, szociális juttatások, társadalmi távolság,

életszínvonal, jövedelmi szint, módszer: nagymintás adatfelvétel, nyelv: magyar

Thun Éva (2011): Mennyire jártasak a pedagógusok az esélyegyenlőség

pedagógiájában? Iskolakultúra 21 (12): 60-71.

Tót Éva (1997): A hátrányos helyzetű tanulók családi körülményei. Educatio, 6. (1): 8-

23.

Az elemzés alapja egy a hátrányos helyzetű fiatalok szakmatanulásával foglalkozó

kutatás. A tanulmány a társadalmi hátrányokat és hatásaikat a szakmatanulás

szempontjából vizsgálja. A szerző először részletesen ismerteti a hátrányos helyzetű

tanulók általános jellemzőit (képzés, iskolatípus, nemek aránya, életkor, etnicitás,

településtípus), majd foglalkozik a gyerekeket nevelő családok helyzetével. Egyik

meghatározó mutató a szerő szerint a szülők társadalmi státusza (elsősorban gyenge

munkaerő-piaci helyzet, kiszorultság, szülők alacsony iskolai végzettsége; lényegében

minden mutató tekintetében a rangsorok végén helyezkednek el). A tanulmány második

részében a hátrányok összekapcsolódása és halmozódása kerül fókuszba, valamint a

szerző kitér a szocializációs folyamatban észlelhető hiányokra is.

Kulcsszavak: iskola, hátrányos helyzetű fiatalok, szakmatanulás, szülők munkaerő-

piaci helyzete, hátrányok öröklődése, szülők iskolai végzettsége, módszer: kérdőíves

felmérés, interjú, nyelv: magyar

85



Tóth Olga (2011): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei.

Biztos Kezdet Kötetek I. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.

Vajda Zsuzsanna (2003): Az iskola, a társadalom és a társadalmi hátrányok. Esély 14

(3): 18–33.

A cikkben a szerző arra vállalkozik, hogy összefoglalja szociológiai és pszichológiai

irodalom legfőbb megállapításait azzal kapcsolatban, hogy az oktatás miként teremtheti

meg a társadalmi egyenlőséget, ugyanakkor lehet a forrása számos társadalmi

hátránynak. Kifejtését a közoktatási rendszer átalakulásától kezdi, majd megvizsgálja

hogy az egyes átalakulások miként érintették a tanulás és motiváció egyes kérdésköreit.

Külön részben foglalkozik az iskola szocializációs hatásaival megemlítve mind a

támogató mint a kritikus klasszikusokat. Foglalkozik a szociológusokat évtizedek óta

foglalkoztató intelligencia és társadalmi körülmények kérdéskörével. Tanulmány végén

a figyelem Magyarország felé fordul, feltérképezi a felzárkóztatás és kisebbségi oktatás

hazai viszonyait. Ajánlásokat is tesz a témakörben.

Kulcsszavak: oktatás, oktatási esélyegyenlőtlenség, társadalmi hátrányom

leküzdése

Varga Attila (2012) : Új receptek régi hozzávalókkal. A Nemzeti Szociálpolitikai

Koncepció segélyezési rendszerei. Esély 23 (1): 50-76.

Virág Tünde (2003): Gettósodó térség, gettósodó iskolarendszer. Kisebbségkutatás 2.

363–373.

Virág Tünde (2006): A gettósodó térség. Szociológiai Szemle 16 (1): 60-76.

Virág Tünde (2008): Változó gazdasági-társadalmi kapcsolatok egy cigányok lakta

faluban. Szociológiai Szemle 18 (1): 60-77.

Virág Tünde (2009): Szegények a kistelepülések fogságában – a szociálpolitika

mindennapi gyakorlata egy hátrányos helyzetű térség településein. Esély 20 (4): 38-54.

86



A szerző tanulmányában egyes elszigetelt és hátrányos helyzetű kistelepüléseken

vizsgálja a szegénység csökkentésében a helyi szociálpolitika gyakorlatát. Foglalkozik a

helyi önkormányzatok segélyezési és közfoglalkoztatási gyakorlatával, beleágyazva a

helyi szinteken megfigyelteket a rendszerváltozás óta tapasztalt országos folyamtokba.

legfőbb módszerei az interjútechnika és a megfigyelés, majd a tapasztaalt jelenségeket

személyes példákkal is illusztrálja. Legfőbb megállapítása, hogy az évtizedek óta

megvalósuló szociálpolitikai megfigyelések sajnos nem nyújtanak megfelelő megoldást,

hanem megfogalmazása szerint a kistelepülések fogságában tartja a szegény családokat.

Kulcsszavak: szociálpolitika, hátrányos helyzetű családok, hátrányos helyzetű

kistelepülés, interjú, megfigyelés

Virág Tünde (2010): Kirekesztve. Falusi gettók az ország peremén. Akadémiai Kiadó,

Bp.

Voszka Éva (2006): Százezer vagy tízmillió? A rászorultak körei. Esély 17 (4): 3–20.

Zám Mária (2003): A szociális biztonság, a foglalkoztatás rendszerének átalakulása a

községekben. Szociális munka : a Szociális Munka Alapítvány folyóirata 15 (4): 3-26.

Zeller Eszter (2016): Különóra vagy csavargás? A gyermekek szabadidő-eltöltése. In:

Vastagh Z. (szerk.): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a leghatranyosabb


Budapest.

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy Magyarország leghátrányosabb

helyzetű kistérségeiben milyen családi háttér segíti elő a szervezett szabadidő-eltöltést

és hat serkentőleg a szabadidő nem szervezett formáira, valamint, hogy melyek azok az

egyéb egyéni tényezők, amelyek formálják a szabadidő-eltöltés jellegét. A tanulmány

eredményei közé tartozik, hogy a tevékenységek többségét nem befolyásolja a település

típusa (területi egyenlőtlenségek), és nem a gazdasági tőkének, hanem a kulturális

tőkének van meghatározó szerepe a szabadidő-eltöltés módját illetően. Míg a

magasabban képzett szülők gyermekeire a szervezett szabadidős programok, addig az

alacsonyan iskolázottak gyermekeire a szabadidő passzív eltöltése jellemző. Ezenkívül

87



az etnikus, a gyerekszám, a nem és az életkor több esetben meghatározónak bizonyult a

szabadidő eltöltésének jellegében.

Kulcsszavak: szervezett és nem szervezett szabadidő, módszer: kérdőíves

adatfelvétel, nyelv: magyar

Zolnay János (2008): Vákuumfalvak, vákuumiskolák - Kistelepülések, kisiskolák,

közoktatási kirekesztés. Beszélő 13 (6): 70-88.

88



ENGLISH:

Alasuutari, M. (2014). Voicing the child? A case study in Finnish early childhood

education. Childhood, 21(2), 242-259.

Tanulmány célja a finn korai gyermekkori oktatási rendszerének összefoglaló

bemutatása. A modern skandináv korai gyermekkori oktatás és ellátás célja az un.

„kompetens gyermek” nevelése . A rendszer nagy hangsúlyt fektet a gyermekek

véleményének és nézeteinek integrálására, a megfelelő oktatási környezet

kialakításához. a gyermekek véleményét úgy dokumentálják, hogy utána a felnőttek

döntéshozásában szerepet játszhasson. A tanulmány feltérképezi a döntéshozás azon

pillanatait, amelyekben a gyermeki hangok előtérbe kerülnek.

Kulcsszavak: korai gyermekkori oktatás, „kompetens gyerek”, skandináv oktatási

rendszer, gyermekek véleménye

Albertini, Marco – Radl, Jonas (2012): Intergenerational transfers and social class:

Inter-vivos transfers as means of status reproduction. Acta Sociologica 55 (2): 107–123.

A tanulmány fókuszában az eltérő társadalmi helyzetben lévő családok esetében a

státuszok intergenerációs átörökítése ill. megőrzése áll. A szerzők elsősorban arra

koncentrálnak, hogy a különböző osztályokhoz tartozó szülők milyen formában és

mértékben tudják anyagilag támogatni már felnőtt gyermekeiket, ezzel hozzájárulva

társadalmi státuszuk megőrzéséhez, esetenként javításához. A cikk részletezi a korábbi

elméleti megközelítéseket és hipotéziseket, amelyek a szülői támogatás mögötti

motivációs tényezőket vizsgálták, felhasználva korábbi kutatásokat a reciprocitás, szülői

altruizmus, valamint a társadalmi státuszok újratermelődésének témaköreiben. A

szerzők a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) adataira

építenek, amely felmérés longitudinális, multidiszciplináris, több országot vizsgáló és

tobit regressziós modellt alkalmaznak. Legfőbb megállapításaik, hogy a pénzbeli

támogatás elsősorban a szolgáltató szektorban dolgozó, magasabb jövedelmű szülőkre

jellemző. A támogatást a társadalmi státusz mellett jelentős mértékben az anyagi helyzet

befolyásolja (a szerzők interakciós hatást állapítottak meg).

89



Kulcsszavak: generációk közötti átörökítés, szülői támogatás, szülők társadalmi

státusza, szülők anyagi helyzete, anyagi támogatás, módszer: tobit regressziós

modell, nyelv: angol

Alderson, Priscilla (2011): Trends in research about health in early childhood:

Economics and equity, from micro-studies to big business. Journal of Early Childhood

Research 9 (2): 125–136.

Priscilla Alderson tanulmányának célja, hogy összegezze és értékelje az utóbbi négy

évtizedben Nagy Britanniában a koragyermekkori egészséggel kapcsolatos kutatási

irányokat és az alkalmazott kutatási módszereket. Összefoglalásában külön figyelmet

fordít arra, hogy megállapítsa milyen trendek, főbb témák mentén csoportosulnak az

általa vizsgált kutatások. Hangsúlyozza az egyenlőségi elv megjelenését, a különböző

programok költséghatékonyságának vizsgálatát (közgazdasági szemléletmódját)

valamint a források hatékony újraelosztásának témakörét. Külön foglalkozik a

kifejezetten gyermekszegénység témakörével foglalkozó brit kutatásokkal. Az

összefoglalás rávilágít azokra a releváns felmérésekre és eredményeikre, amelyek a

koragyermekkori egészség témakörben érdeklődők számára hasznos lehet.

Kulcsszavak: egészség, koragyermekkori egészség, korábbi kutatások,

gyermekszegénység, módszer: összefoglaló, nyelv: angol

American Academy of Pediatrics (2012): Policy Statement. Early Childhood

Adversity, Toxic Stress, and the Role of the Pediatrician: Translating Developmental

Science into Lifelong Health. Pediatrics, 129(1): 224-231.

Az USA gyermekorvosainak kollegiumának szakmai ajánlása arra hívja fel a figyelmet,

hogy egy ún. „ecobiodevelopmental” keretben kell szemlélni az életút során tapasztalt

egészséget és egészségügyi egyenlőtlenségeket. a gyermekorvosoknak minél több

figyelmet kell szentelni a kora gyermekkori mentális és fizikális állapotra, hogy ezekkel

megelőzzék a későbbi egészségügyi problémákat. Mivel mára már lehet tudni, hogy a

rossz körülmények között kialakuló toxikus stressz jelentősen befolyásolja az életút

során kialakuló egészségügyi állapotokat, ezeknek a felismerésére és csökkentésére

különös figyelmet kell fordítani az egészségügyben a jövőben.

90



Kulcsszavak: toxikus stressz, egészségügyi egyenlőtlenségek, fejlődés, környezet és

egészség kapcsolata

Andenæs, Agnes (2012): From 'placement' to 'a child on the move': Methodological

strategies to give children a more central position in Child Welfare Service. Qualitative

Social Work 11 (5): 486–501.

A cikk egy norvég esettanulmányra épül, azok között a gyerekek között akiket a

gyermekjóléti szolgáltatás képviselői a rossz családi körülmények miatt kiemeltek

otthonukból és megfelelőbb környezetbe helyezték őket. A kvalitatív kutatás 109 család

helyzetét térképezi fel, interjúkra támaszkodva elsősorban azt vizsgálva, hogy az új

környezet milyen hatással van a gyerekekre és milyen hatással volt a családra a kiemelés

ténye. A szerző elsősorban amellett érvel, hogy a gyermekeknek a hangját, mint

autonóm egyénekét is figyelembe kell venni mind kutatás mind a gyermekjóléti

intézkrdések során.

Kulcsszavak: kiemelés, gyermekjólét, gyermekjóléti intézkedések, legfőbb módszer:

interjú, nyelv: angol

Anderson, Elizabeth (2012): Race, culture, and educational opportunity. Theory and

Research in Education 10 (2): 105– 129.

A kritikus hangvételű tanulmány az amerikai iskolarendszerben afro-amerikai

gyerekeknél kialakuló és stabilizálódó különbségeket vizsgálja. A szerző épít az

otthonról, családtól származó kulturális különbségekre – a kulturális tőke elméleteire,

valamint korábbi az oktatási rendszer kirekesztő mechanizmusait más aspektusból

vizsgáló kutatásokra egyaránt, hangsúlyozva hogy a létrejövő különbségek a két fő

tényező kölcsönös hatása. Külön foglalkozik a lehetőségek, valamint az ezekre adott

válaszok, stratégiák kérdéskörével, kritizálva a korábban megjelent álláspontokat. A

szerző az amerikai döntéshozók számára új lehetőségeket vázol fel az iskolai

különbségek felszámolására.

Kulcsszavak: szakpolitikai javaslat, iskolai teljesítmény, kulturális különbségek,

kulturális tőke elmélet, USA, szegregált oktatás, életesélyek, nyelv: angol

91



Backman, Olof- Ferrarini, Tomy (2010): Combating Child Powerty? A multilevel

Assesment of Family Policy Institutions and Child Powerty in 21 Old and New Wellfare

State. Journal of Social Policy, 39(2): 275-296.

A tanulmány célja, hogy huszonegy jóléti államban összehasonítsa a családpolitikai

intézmények működését és a kisgyermekkel rendelkező háztartások mértékét. A multi

level modelben egyszerre vizsgálják a szerzők az egyéni, illetve országos szintű

adatokat, elemezve őket a gyermekszegénység kockázatának tükrében. Az eredmények

azt mutatják, hogy a családi transzferek mikroszinten csökkentik a

gyermekszegénységet, ugyanakkor más-más mechanizmusok állnak a csökkenés

hátterében attól függően, hogy milyen családtámogatás valósul meg az adott országban.

Bizonyos tekintetben a kettős kereső modell számít előnyösebbnek, ugyanakkor más

társadalmi struktúrákban a hagyományos családmodell támogatása hozott jobb

eredményeket.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, jóléti állam, multilevel modellezés,

családtámogatási politikák

Bamfield, Louise-Brooks, Richard (2006): Narrrowing the Gap: The Fabian Comission

on Life Chances and Child Powerty. London: Fabian Society.

A könyv célja, hogy összefoglalja a gyermekszegénységgel kapcsolatos témákat, valamint

a deprivált gyermekkor által bekövetkezett egyenlőtlen életesélyeket, majd az eddig

megoldatlan problémákra igyekszik szakpolitikai javaslatokat tenni. A könyv első

részében elsősorban a brit gyermekszegénység elleni programot mutatja be, valamint

felhívja a szisztematikus egyenlőtlenségekre a figyelmet. A publikáció alapjául szolgáló

kutatásban a Bizottság megállapította, hogy a közvélekedés megváltoztatása a

szegénységgel és az életesélyekkel kapcsolatban alapvető fontosságú, hiszen ennek

hiányában nem lehet komolyabb változtatásokat eszközölni. A könyv második fele a

jelenlegi brit helyzetet mutatja be, valamit elemzi az egyenlőtlen életesélyek

szempontjából. Végül szakpolitikai javaslatokat tesz a helyzet mérséklésére.

Kulcsszavak: szakpolitikai javaslat, gyermekszegénység, egyenlőtlenség, életesélyek

92



Bargain, O.-Donni, O.-Kwenda, P (2011): Intrahousehold Distribution and Child

Poverty:

Theory and Evidence from Côte d.Ivoire. Working Papers. Human Capital and Economic

Opportunity Working Group Economic Research Center University of Chicago

http://ftp.iza.org/dp6029.pdf

A tanulmány bemutatja a különböző módszereket, amelyekkel a háztartásokon belüli

jövedelem-eloszlást számolják, külön részletességgel a Rothbart módszert.

Az elméleti összefoglaló után, mivel a szerzők szerint a fejlődő országok tekintetében

erről az eloszlásról gyakran megfeledkeznek elefántcsontparti empirikus adatokkal

mutatják be számításaikat. Az adatokra alkalmazott kibővített Rothbart módszer alapján

megállapítottá a szerzők, hogy a fejlődő ország háztartásaiban a jövedelem jelentős

részét a gyerekekre fordították, de ez nem jelenti azt, hogy fordulat lenne az országban a

gyerekszegénység mutatószámainak tekintetében.

Kulcsszavak: család, jövedelemelosztás, Afrika, fejlődő országok, Elefántcsontpart,

nyelv: angol

Baroody, Alison E. – Diamond, Karen E. (2012): Links Among Home Literacy

Environment, Literacy Interest, and Emergent Literacy Skills in Preschoolers At Risk for

Reading Difficulties. Topics in Early Childhood Special Education 32(2): 78-87.

A tanulmányban a szerzők rámutatnak a korai, megfelelő olvasási képesség és a későbbi

iskolai teljesítmény közötti összefüggésre. A kutatók eredményeik tükrében azt találtak,

hogy a gyermekek olvasási teljesítményét jelentősen befolyásolja a szülők olvasáshoz

fűződő magatartása, az otthoni környezet kontextuális hatása. Ez a környezeti hatás a

kutatók szerint már abban is megnyilvánul, hogy saját beszámolóik alapján mennyire

érdeklődnek egyáltalán a gyerekek az olvasás iránt. A szerzők megállapítják, hogy

amennyiben a gyermekek olvasáshoz kapcsolódó kialakult érdeklődésének megfelelő,

fejlesztő programokat szerveznek a szülők, az előnyös hatással lehet a gyermek későbbi

iskolaérettségére, valamint iskolai teljesítményére. A kutatás során a szerzők olyan

szegény gyerekeket vizsgáltak, akiknél elsősorban az anyagi helyzet következtében

alakulhat ki a nem megfelelő olvasási képesség kockázata, kimutatták, hogy ebben a

tekintetben is érvényesül a szegényeket érintő Máté-hatás.

Kulcsszavak: olvasás, iskolai teljesítmény, Máté-hatás, nevelés hatása,

koragyermekkori fejlődés, óvodás gyermekek, nyelv: angol


93



Beaver, Kevin M. (2011): Environmental Moderators of Genetic Influences on

Adolescent Delinquent Involvement and Victimization. Journal of Adolescent Research 26

(1): 84–114.

A cikkben a szerző amellett érvel, hogy az antiszociális viselkedés hátterében nem

pusztán genetikai tényezők állnak, hanem hatalmas szerepe van a környezeti

hatásoknak. A testvérpárokon végzett kutatás kimutatta, hogy a környezetben tapasztalt

bűnözésre hajlamosító tényezők erősen befolyásolják a kamaszoknál tapasztalt

antiszociális viselkedés különböző formáit. A kutatás során a szerző 13 különböző

környezeti hatást vett figyelembe, egy longitudinális kamaszkori egészséget vizsgáló

nagymintás adatbázis elemzésével. Külön kitért a legfőbb befolyásoló tényezőkre, mint a

bűnöző kortársak, rossz lakókörnyezet, családi kockázatok, szociális segítségnyújtás,

vallásosság, iskolai tényezők, egészségügyi tényezők. A tanulmány végén hosszasan

érvel ezen befolyásoló tényezők hatásai mellett.

Kulcsszavak: kamaszkori bűnözés, viselkedés zavar, környezeti hatások, testvér

kutatás, nyelv: angol

Beblavý, M., Thum, A. E., - Veselkova, M. (2013). Education and social protection

policies in OECD countries: Social stratification and policy intervention. Journal of

European Social Policy, 23(5), 487-503.

A tanulmányban a szerző OECD országokban azt vizsgálja, hogy az oktatási és szociális

védelmi politikák miként kapcsolódnak össze és hogyan befolyásolják a társadalmi

stratifikációt. Új módszertant alkalmaznak az országok csoportosítására: figyelmet

szentelnek az állami és egyéni hozzájárulások arányára, valamint, hogy az állami

rendszer mennyire az egyenlőséget vagy a stratifikációt segíti elő. Mivel több különálló

csoportot különböztetnek meg, tanulmányuk végén amellett érvelnek, hogy nem lehet

egy általános egész Európára kiterjedő oktatáspolitikai szabályozást megvalósítani.

Kulcsszavak: oktatás, szakpolitikák, társadalmi stratifikáció, szakpolitikai

javaslatok

94



Beckfield, J. – Olafsdottir, S. – Bakhtiari, E. (2013): Health Inequalities in Global

Context. American Behavioral Scientist, 57 (8): 1014 – 1039

A tanulmány először arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az egyes országokon belüli

egészségügyi egyenlőtlenségek tanulmányozása a fontos, hanem az egyes országok

között kialakuló, nemzetközi egyenlőtlenségek kutatására is hangsúlyt kell fektetni. A

szerzők olyan nemzetközi mutatókat hoznak létre, amelyek a szociális helyzet

egészségre gyakorolt hatását vizsgálja országokon átívelően. Külön figyelmet fektetnek

arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek miként hatnak az egészségügyre. Elemzésükben

a 48 országra kiterjedő World Value Survey adataira támaszkodnak. Megállapították,

hogy vannak az összes országra kiterjedő hasonlóságok, de a különböző országokra

vonatkozó konteksztusok többek között az oktatási szint és a szubjektív egészségérzet

kapcsolata különbözik az egyes országokban. A szerzők javaslatokat tesznek a téma

további feltérképezésére és az eredmények hasznosítására.

Kulcsszavak: egészség, szubjektív egészségérzet, egészségi egyenlőtlenség,

nemzetközi összehasonlítás, World Value Survey

Ben-Arieh, Asher – Frønes, Ivar (2011): Taxonomy for child well-being indicators: A

framework for the analysis of the well-being of children. Childhood 18(4): 460–476.

A tanulmány célja, hogy összegezve vizsgálja azokat a különféle indikátorokat, amelyek a

gyermekek helyzetének és jólétének mérésére szolgálnak. A szerzők először részletesen

áttekintik a szociális indikátorokat bemutató szakirodalmat, majd a gyermeki jóllétet

mérő indikátorok különböző mérési dimenzióit és kialakulását vizsgálják. Külön

figyelmet szentelnek Amartya Sen megközelítésének, amely a képességeket helyezi a

jóllét elemzésének középpontjába. Az indikátorok tipizálása és felsorolása után

figyelmüket az egyes indikátorok egymásra gyakorolt hatására összpontosítják,

modellezve a lehetséges összefüggéseket.

Kulcsszavak: gyermekek jólléte, indikátorok, képességek, gyermeki fejlődés,

gyermekszegénység, elméleti összefoglaló, nyelv: angol

95



Black, Sandra E. – Devereux, Paul J. – Salvanes, Kjell G. (2005): From the cradle to

the labor market? The effect of birth weight on adult outcomes. National Bureau of

Economic Research.


A szerzők ikerkutatásukban norvég adatokra (1967 és 1997 közötti születések)

támaszkodva a gyermekek születési súlya és a későbbi teljesítményük közötti

összefüggéseket vizsgálták, megállapítva, hogy az alacsonyabb testsúllyal született

gyermekeknek rosszabbak az életkilátásai magasabb születési súlyú társaiknál. A

kutatás során mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokat vizsgálták és arra a

következtetésre jutottak, hogy a hosszú távú hatás a következő tényezők tekintetében

érvényesült: magasság, BMI, IQ, iskolai teljesítmény, munkaerőpiaci pozíció. A szerzők a

szignifikáns összefüggés mellett azonban kitérnek rá, hogy későbbi kutatások során más

tényezőket is figyelembe kell venni, többek között nemzeti programokat, szülők anyagi

helyzetét és annak a gyerekek lehetőségeire gyakorolt hatásait.

Kulcsszavak: gyermekfejlődés, születési súly, munkaerőpiaci pozíció, szülők anyagi

helyzete, életkilátások, módszer: longitudinális ikerkutatás, nyelv: angol

Blekesaune, Morten (2013): Economic Strain and Public Support for Redistribution: A

Comparative Analysis of 28 European Countries. Journal of Social Policy. 42 (1) 57–72.

A szerzők kutatásukban azt vizsgálják, hogy milyen összefüggések vannak az egyes

országokban a nehéz gazdasági és anyagi körülmények és az újraelosztás társadalmi

támogatottsága között. Elemzésüket 28 európai ország összehasonlításával végzik, a

Europian Social Survey 2009-es adataira támaszkodva. megállapítják, hogy az egyes

országokon belül azok támogatják az újraelosztó rendszer erősségét akik rosszabb

anyagi körülmények között élnek. Az országok közötti összehasonlításból az derül ki,

hogy az újraelosztás társadalmi támogatottsága annál magasabb minél több rászoruló

van az adott országban.

Kulcsszavak: újraelosztási rendszerek, újraelosztás társadalmi támogatottsága,

anyagi egyenlőtlenség, nemzetközi összehasonlítás, Europian Social Survey


96



Blomberg, H. – Kroll, C. – Kallio, J. – Erola, J. (2013): Social Worker’s Perceptions of

the Causes of Poverty in the Nordic Countries. European Journal of Social Policy, 23 (1):

68 – 82.

A tanulmány a szegénység okait egy új perspektívából vizsgálja, az utcai szociális

munkások gondolatait és véleményeit állítja középpontba. A kutatás a skandináv

országok szociális munkásai körében kitöltött kérdőíveken alapszik. A szerzők arra

hívják fel a figyelmet, hogy a különböző országokban tapasztalható kontextuális

különbségek miként befolyásolják a szegénység kialakulásának megítélését.

Megállapítják, hogy míg az egyéni dimenziók meghatározóak, a megyei különbségek nem

játszanak döntő szerepet a szociális munkások körében.

Kulcsszavak: szociális munkások, szegénység okai, szubjektív megítélés, skandináv

országok, nyelv: angol

Blomeyer, Dorothea - Coneus, Katja – Laucht, Manfred –Pfeiffer, Friedhelm (2008):

Self-Productivity and Complementarities in Human Development: Evidence from the

Mannheim Study of Children at Risk. Institute for the Study of Labor; IZA


Bodovski, Katerina – Youn, Min-Jong (2011): The long term effects of early acquired

skills and behaviors on young children's achievement in literacy and mathematics.

Journal of Early Childhood Research 9 (1): 4–19.

A tanulmány amerikai nagy elemszámú mintán vizsgálja, hogy milyen összefüggés

állapítható meg az általános iskolások 6-7 éves kori viselkedésük, valamint későbbi-

ötödik osztályos teljesítményük között (regressziós modellt használva, kontrollálva az

első osztályban nyújtott teljesítményükkel). Megállapították, hogy a tanuláshoz való

hozzáállás fontos befolyásoló tényező. Az iskolában tanúsított viselkedés, valamint a

tanuláshoz való hozzáállás témakörét korábbi szakirodalom és kutatási eredmények

alapján részletesen bemutatják a szerzők, kitérve az családi-, etnikai-, anyagi háttér és

iskolában megfigyelhető viselkedés kapcsolataira. Amennyiben változik a tanuláshoz

való hozzáállás, többek között az alacsony jövedelmű és státuszú családokból származó

gyerekek teljesítményében javulás érhető el.


97



Kulcsszavak: oktatás, oktatási egyenlőtlenség, családi háttér, etnikai különbségek,

iskolai teljesítmény, iskolai viselkedés, tanuláshoz való hozzáállás, módszer: nagy

elemszámú minta, regressziós modell, nyelv: angol

Bollig, S., & Kelle, H. (2013). The implicit construction of ‘children at risk’: On the

dynamics of practice and programme in development screenings in early childhood.

Journal of Early Childhood Research, 11(3), 248-261.

A cikk egy etnográfiai kutatás eredményeit foglalja össze, amely a német gyermekorvosi

szűréseket vizsgálja. Az etnográfia során a szerzők azt vizsgálták, hogy a kötelező

megelőző szűrési vizsgálatok a focoulti értelemben miként járulnak hozzá a

veszélyeztetettség konstruálásához. Külön figyelmet szentelnek arra, hogy az esetleges

kezelések egyszerre a szülők és a gyermekorvosok felelőssége de a politikai rendszer

következményeképpen harcok alakulnak ki a felelősség kisajátításába. A szerzők arra

hívják fel a figyelmet, hogy megváltozott a diskurzus a gyermekek egészsége és a

családok felelőssége körül.

Kulcsszavak: egészségügyi szűrések, szülők felelőssége, egészség és betegség

konstruálása

Bosmans, G. – Dujardin, A. – Raes, F. – Braet, C. (2013): The Specificity of

Autobiographical Memories in Early Adolescence: The Role Of Mother – Child

Communication and Attachment Related Beliefs. Journal of Early Adolescence, 33 (5):

710 – 731.

Az autobiografikus memóriát kutatták a szerzők annak érdekében, hogy feltérképezzék

a gyerekek későbbi élete során ezek az emlékek milyen hatással vannak az

édesanyjukkal való kapcsolatukra. Különös hangsúlyt fektettek az anya és gyermek

közötti kommunikáció hatására. Megállapítják, hogy az anya gyermek kapcsolat és a

köztük kialakuló bizalom fontos hatással van a gyermekek későbbi lelki fejlődése

szempontjából.

Kulcsszavak: anya-gyermek kapcsolat korai kötődés, gyermekek lelki egészsége

98



Bradbury, Bruce – Jenkins, Stephen P. – Micklewright, John (2001): The Dynamics of

Child Poverty in Industrialised Countries. Published by the Press Syndicate of the

University of Cambridge.

http://catdir.loc.gov/catdir/samples/cam031/00052996.pdf

A tanulmány, amely egy egész kötetnek a bevezetője, a statikus leíró kép helyett

szegénység dinamikájának a vizsgálatát helyezi középpontba, amely a szerzők szerint

eddig hiányzott a fejlett országok szegénységének a vizsgálataiból.

Fókusza, hogy egyes gyerekek miként válnak szegénnyé és majd miként lépnek ki ebből

az állapotból.

Kulcsszavak: szegénység dinamikája, fejlett országok, nyelv: angol

Bradshaw, Jonathan-Richardson, Dominique (2008): The Child Income Powety

Measure Child Well-being Internationally? Social Policy and Society 7(4): 521-536

A szerzők tanulmányukban arra vállalkoznak, hogy a három leggyakrabban alkalmazott,

gyermekjólétet mérő indikátort bemutassák és összevessék annak érdekében, hogy

pontosabb képet kapjunk a szegény gyermekek valós összetételéről. Elemzik az anyagi

jólét dimenzióját ugyanakkor bemutatják, hogy ez pusztán egy része az alkalmazott

indexeknek. Egy multi-dimenziós index kialakítása mellett érvelnek tanulmányuk végén.

Kulcsszavak: gyermekjólét mérése, index, multi-dimenziós megközelítés

Bradshaw, J. – D. Richardson (2009): „An Index of Child Well-Being in Europe”. Child

Indicators Research 2 : 319-351.

http://www.york.ac.uk/inst/spru/research/unicef/EU29.pdf

Szerzők a tanulmányban 29 európai ország gyermekeinek jólétét térképezik fel és

hasonlítják össze általuk kijelölt 43 indikátor alapján. Az indikátorokat hét nagyobb

csoportba osztották: egészség, szubjektív jólét, személyes kapcsolatok, anyagi háttér,

oktatás, viselkedés és kockázatok, lakáskörülmények és környezet. Az

összehasonlításból kiderül, hogy a gyermekjólét Hollandiában a legjobb és a volt keleti

blokk országai teljesítettek a legrosszabban. Összefüggést találtak az egy főre jutó GDP

http://catdir.loc.gov/catdir/samples/cam031/00052996.pdf

http://www.york.ac.uk/inst/spru/research/unicef/EU29.pdf

99



családtámogatások mértéke és a gyermekjólét között, ugyanakkor nem mutattak poziív

összefüggést a jólét és az egyszülős háztartások között.

Kulcsszavak: gyermekjólét, európai összehasonlítás, indikátor rendszer

Bradshaw, Jonathan – Holmes, John (2013): An Analysis of Equity in Redistribution to

the Retired and Children over Recent Decades in the OECD and UK. Journal of Social

Policy. 42 (1) 39–56.

A cikk annak az elméletnek a cáfolatára született, amely azt állította, hogy a

redisztribúciós rendszerből hiányzik a generációk közötti igazságosság. Az elmélet

állítása szerint a jóléti államok jobban támogatják a nyugdíjasokat mint amennyit a

gyermekek jólétére költenek. A cikkben a szerzők 1980-2007 közötti OECD adatokra

támaszkodva kimutatják, hogy a skandináv államokat leszámítva ez a tendencia nem

érvényesül. Bár vannak bizonyos eltolódások a nyugdíjasok támogatásának irányába de

ez nem a jóléti kiadások szerkezetének változásában alakult ki.

Kulcsszavak: jóléti kiadások, európai jóléti rendszerek, generációk közötti

igazságosság, OECD adatok

Brayfield, April – Korintus, Márta (2011): Early childhood socialization: Societal

context and childrearing values in Hungary. Journal of Early Childhood Research 9 (3):

262–279.

A cikkben a szerzők a gyermekkor fogalmát és a koragyermekkori szocializációt

vizsgálták magyar környezetben, egy közel ötszáz fős mintán lekérdezett

kérdéssorozatra adott válaszok tartalomelemzése alapján. Mind makró, mind mikró

szempontokra koncentráltak kutatásuk során. A tanulmány részletesen bemutatja a

magyar demográfiai folyamatokat és azok mögött húzódó mechanizmusokat, majd

részletezi a gyermekvállalást befolyásoló intézményi, jogi, gazdasági környezetet.

Megállapították, hogy a magyarok úgy vélik a különböző normákat és tudnivalókat más

forrásból tanulja meg a gyermek (más, de kiegészítő szerepe van a szülőknek, valamint a

gyerekekkel foglalkozó szakembereknek). A válaszadók többsége úgy vélte, hogy

bizonyos értékeket csoportos, játékos környezetben (bölcsődében) kell megtanulni a

gyerekeknek, míg az olvasást és a matematikát az általános iskolában kell elsajátítaniuk.

100



Külön kitértek a kutatás során annak vizsgálatára, hogy milyen szerepet tulajdonítanak,

valamint miket várnak a szülők egy jó bölcsődétől.

Kulcsszavak: koragyermekkori szocializáció, bölcsőde, magyar helyzet,

gyermekvállalás Magyarországon, módszer: tartalomelemzés, nyelv: angol

Brooker, Liz (2011): Taking children seriously: An alternative agenda for research?

Journal of Early Childhood Research 9 (2): 137–149.

Brooker cikke olyan kutatásokat említ amelyek szerinte szükségesek ahhoz, hogy

feltérképezhessük a gyermekek helyzetét. Először összefoglalja a mérvadó brit

kutatások módszereit és eredményeit, majd megjelöli azokat az irányokat és

módszereket, amelyeken szerinte a brit koragyermekkori nevelés témakörében

szükségesek. Hasznos lehet hazai kutatók számára is, hiszen lehetséges kutatási

irányokat térképez fel.

Kulcsszavak: koragyermekkor, koragyermekkori nevelés, korábbi brit kutatások,

kutatási javaslatok, multikulturalizmus, nyelv: angol

Bryant, Toba (2009): Social Inequalities, Public Policy, And Health. Humanity & Society

33 118-144.

Tanulmányában a szerző azt vizsgálja, hogy a jóléti államok ellátásai milyen hatással

vannak a szociális és egészségügyi egyenlőtlenségekre. Három ország (Kanada, USA és

Nagy-Britannia) szociális ellátó rendszereit hasonlítja össze, beleágyazva elemzését a

hagyományos jóléti rendszerekről kialakult elméleti struktúrákba. Külön elemzi az

egészségügyi kiadásokra fordított összegeket az OECD államok tekintetében, valamint

vizsgálja a gyermekes családoknak juttatott támogatásokat is. Legfőbb mondanivalója,

hogy a különböző szociális egyenlőtlenségek egészségügyi egyenlőtlenségekhez is

vezetnek és hogy a jóléti politikának ezt az aspektust hangsúlyosan figyelembe kell

vennie.

Kulcsszavak: jóléti állam, egyenlőtlenségek, egészségügyi egyenlőtlenség,

szakpolitikai javaslat, nyelv: angol

101



Bullock, Kate –Muschamp, Yolande –Ridge, Tess – Wikeley, Felicity (2010):

Educational relationships in out-of-school-time activities: are children in poverty

missing out again? Education, Citizenship and Social Justice 5(2): : 103–116.

A cikkben a szerzők azt vizsgálják, hogy a brit iskolarendszerbe járó gyerekek közötti

egyenlőtlenségek milyen hatással vannak az iskolán kívüli tevékenységre. A szerzők

megállapítják, hogy a rosszabb anyagi körülmények közüli gyermekek kimaradnak az

oktatáson kívüli tevékenységekből, tovább növelve ezzel meglévő hátrányukat. A

szerzők javaslatokat tesznek, hogy miként lehet a szegény gyerekeket is bevonni az

iskolán kívüli tevékenységekbe.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenség, iskolán kívüli oktatási tevékenység, későbbi

hatások, szakpolitikai javaslat

Burgard, S. A. – Lin, K. Y. (2013): Bad Jobs, Bad Health? How Work and Working

Conditions Contribute to Health Disparities. American Behavioral Scientist, 57 (8): 1105

– 1127.

Az összefoglaló tanulmányban a szerzők a munka és egészség összefüggéseit vizsgálják

számos különböző aspektusból és elméleti keret mentén. Először foglalkoznak a

foglalkoztatott, valamint a munkanélküliek eltérő egészségügyi helyzetével, majd az

egyes típusú foglalkozások különböző egészségre gyakorolt hatásait tekintik át.

Különbséget tesznek a magas és alacsony státuszú munkák kockázatai között, valamint

kitérnek a generációkon átívelő lehetséges hatásokra is. A tanulmány második részében

ezen jelenségek makro hatásait elemzik majd végül a hatások kiküszöbölésére tesznek

szakpolitikai javaslatokat.

Kulcsszavak: egészség, foglalkoztatottság, munkanélküliség, egészségügyi

egyenlőtlenségek, szakpolitikai javaslatok, nyelv: angol

Busemeyer, Marius R. (2012): Inequality and the political economy of education: An

analysis of individual preferences in OECD countries. Journal of European Social Policy

22 (3): 219–240.

102



A publikáció arra tesz kísérletet, hogy megállapítsa milyen kölcsönhatás van

mikroszinten az egyéni jövedelem szintje és aközött, hogy az egyén mennyire támogatja

az oktatásra fordított állami kiadásokat. A szerző amellett érvel, hogy az attitűdöket

jelentősen befolyásolják mind a szociális, gazdasági mind az oktatási egyenlőtlenségek.

Modellek segítségével támasztja alá azon érvelését hogy a magasabb státuszúak

előnyben részesítik az állam magasabb oktatási kiadásait.

Kulcsszavak: oktatás politika, jólét kiadások, szakpolitikai javaslat,

egyenlőtlenségek, nyelv: angol

Camp Yeakey, Carol –Richardson, Jeanita W. –Brooks Buck, Judith (2006): Suffer the

little children: National and international dimensions of child poverty and public policy.

Elsevier Ltd. http://www.amazon.co.uk/Suffer-Little-Children-International

Communities/dp/0762308311/ref=sr_1_2?s=books&ie=UTF8&qid=1338905810&sr=1-

2#reader_0762308311

Case, Anne –Fertig, Angela – Paxson, Christina (2003): From cradle to grave? The

lasting impact of childhood health and circumstance. National Bureau of Economic

Research. Center for Health and Wellbeing Wallace Hall, Princeton University.

http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=418290

Cancian, Maria – Meyer, Daniel R. (2018): Reforming Policy for Single-Parent Families

to Reduce Child Poverty

A szerzők tanulmányukban arra keresik a választ, hogy hogyan lehet az egyszülős

családokat anyagilag jobban támogatni a tartásdíjat fizető, külön élő szülő

felelősségvállalásának csökkentése nélkül. Elemzik, hogy az Egyesült Államokban a

szakpolitikák nem reagálnak érdemben az egyszülős családok sajátos szükségleteire; a

tartásdíjat fizető szülő magasabb keresetére alapoznak, de az alacsony jövedelmű

szülőknek nem nyújtanak kellő támogatást, miközben az egyszülős családok szegénységi

kockázata kiemelkedően magas, és a gyermeket egyedül nevelő szülő – egyszerre

családfenntartóként és a gyermekét gondozva – számos gazdasági és egyéb kihívással

találkozik. A szerzők tanulmányukban a támogatási rendszer átalakítására tesznek

javaslatot: a reform alapja egy garantált minimum támogatás, de emellett egy olyan

http://www.amazon.co.uk/Suffer-Little-Children-International%20Communities/dp/0762308311/ref=sr_1_2?s=books&ie=UTF8&qid=1338905810&sr=1-2#reader_0762308311




103



intézmény felállítására is javaslatot tesznek, amik szolgáltatásaikkal a szülők közti és a

szülő-gyermek kapcsolatok javításában nyújtanak segítséget.

Kulcsszavak: gyermektámogatás, válás, garantált jövedelem, házasságon kívüli

születések, egyszülős családok, nyelv: angol

Cavanagh, Shannon E. – Fomby, Paula (2012): Family Instability, School Context, and

the Academic Careers of Adolescents. Sociology of Education 85 (1): 81–97.

A szerzők amerikai iskolákból származó nagymintás adatokra támaszkodva vizsgálják a

családi környezet instabilitásának, az iskolai környezetnek hatását a gyerekek

tanulmányi előmenetelére. Megállapítják, hogy mindkét környezet egymást befolyásoló

hatással bírnak arra, hogy a gyermekek a középiskolákban választják-e a magasabb

szintű matematika órákat. A stabilabb iskolai környezet valamelyest kompenzálja a

bizonytalan és változó cssaládi környezeti hatásokat.

Kulcsszavak: családi környezet, iskolai környezet, oktatási előremenetel, csonka

családok

Chase, E. – Walker, R. (2013): The Co-Construction of Shame in the Context of Poverty:

Beyond a Threat to the Social Bond. Sociology, 47 (4): 739 – 754.

A cikkben a szerzők azt vizsgálják kvalitatív kutatási módszerekkel, hogy miként

konstruálódik az Angliában élő szegények szégyenérzete. Azt állítják, hogy a

szégyenérzet egyik forrása a körülöttük lévő emberek reakcióiból és jelzéseiből adódik

össze és hogyan fejeződik ki mindenapjaik során. A tanulmány második felében azt

vizsgálják, hogy ezzel a szégyenérzettel hogyan birkóznak meg a szegények és hogy

milyen kezelési stratégiákat alkalmaznak. kimondják azt is, hogy szégyenérzet

következtében kialakul a „ mi” és „ők” narratívája.

Kulcsszavak: szegénység érzet, szegénység lelki következményei, elszigetelődés

Chaufan, Claudia – Weitz, Roche (2009): The elephant in the room: the invisibility of

powerty in research of type2 diabetes. Humanity and Society, 33(2): 74-98

104



A további kutatási irányvonalak kijelölését megcélzó cikk arra hívja fel a figyelmünket,

hogy kevés kutatás és tanulmány vizsgálja a szegénység és cukorbetegség kapcsolatát

úgy felnőtteknél, mint gyerekeknél. A kutatások elsősorban az egyéni egészségügyi

döntésekre és állapotokra koncentrálnak és nem vizsgálják, hogy a különböző anyagi

státuszok miként befolyásolják a cukorbetegség előfordulási kockázatait. Módszerük a

tudományos publikációk tartalomelemzése volt.

Kulcsszavak: egészség, szegénység, egészségügyi egyenlőtlenségek

CHIP- Briefing (2003): CHIP Briefing In: Children and poverty: Some questions

answered Childhood Poverty Reasearch and Policy Centre (Jenni Marshall)

http://www.childhoodpoverty.org/index.php?action=publicationdetails&id=46

A szakemberek számára készült útmutató bemutatja a gyerekszegénység legfontosabb

meghatározásait, megközelítési módjait és lehetséges következményeit. A jelentés

bizonyos útmutatásokat ad a gyerekszegénység kezelésére.

Chzhen, Y. – Bradshaw, J. (2012): Lone Parents, Poverty and Policy in the European

Union. Journal of European Social Policy, 22 (5): 487 – 506.

A szerzők kutatásuk során az egyszülős háztartásokban felnövő gyermekek szegénységi

kockázatával foglalkoznak, összehasonlítva 25 EU tagállam szociális juttatásait. A

tanulmány első felében összefoglalják a korábbi kutatások eredményeit, amelyek mind a

növekvő elszegényedési kockázatra hívták fel a figyelmet. A multi-level analízisük

eredményeként azt állapították meg, hogy a magasabb juttatásokkal rendelkező

országokban alacsonyabbak a gyermekszegénység rátái, míg abban az esetben is, amikor

figyelmen kívül hagyták az átlagos életszínvonalat.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, anyagi depriváció, szociális juttatások, egyszülős

háztartások, nyelv: angol

Conley, Dalton – Bennett, Neil G. (2001): Birth Weight and Income: Interactions across

Generations. Journal of Health and Social Behavior. 42 (December): 450–465.

http://www.childhoodpoverty.org/index.php?action=publicationdetails&id=46

105



Cikkben a szerzők arra keresik a választ, hogy generációkon átívelve létezik-e

összefüggés a jövedelmi helyzet és a gyermekek születési súlya között. Vizsgálják, hogy a

jövedelemnek a terhesség alatt van-e hatása a születési súlyra, vagy ezt inkább a

családtagok születési súlya határozza-e meg. Majd arra keresik a választ, hogy az

alacsony születési súlynak a felnőtt életben való szerepe függ-e a család gyermekkori

jövedelmi helyzetétől. A vizsgálat 1968-1992 közötti adatokra támaszkodva azt

állapította meg, hogy az anyák bevételei komoly hatással van az olyan gyerekek súlyára,

akik genetikailag amúgy is veszélyeztetettek voltak, de a későbbi fejlődés szempontjából

az adatok nem voltak meggyőzőek.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenség, alacsony születési súly, életesélyek,

anyagi helyzet és egészség összekapcsolódása.

Conyers, Liza M. –Reynolds, Arthur J. – Ou, Suh-Ruu (2003): The Effect of Early

Childhood Intervention and Subsequent Special Education Services: Findings from the

Chicago Child-Parent Centers. Educational Evaluation and Policy Analysis 25 (1): 75–95.

A cikk olyan gyermekeket vizsgál akik Chicagoban részt vettek a „Child-Parents Center

Preeshool Program” vagy más korai fejlesztési programban. A tanulmányban több mnt

ezer rossz anyagi körülmények közül és kisebbségi családokból való gyerekeket vizsgál.

az eredmények azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik részt vettek a programban

sokkal ritkábban kerültek utána speciális nevelési intézménybe. A cikk javaslatokat tesz

és bizonyítékként szolgál a program hosszú távú hatásaira.

Kulcsszavak: speciális nevelés, korai gyermekkori fejlesztő programok, intervenció

hatása.

Copeland, Paul – Daly, Mary (2012): Varieties of poverty reduction: Inserting the

poverty and social exclusion target into Europe 2020. Journal of European Social Policy

22 (3): 273– 287.

Csereklye, Erzsébet (2008): Reasons for School Failure Among Ethnic Minority

Students. Practice and Theory in Systems of Education. 3 (3-4): 87-92.

106



A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy miért magasabb a kisebbségi tanulók között a

középiskolából kimaradók aránya. A vizsgálat során, ausztrál, amerikai, osztrák és

magyar kisebbségi diákokat vizsgál. Végig veszi, melyek azok a tényezők amelyek a

magasabb iskolai elhagyást magyarázzák. Magyarországon azt állapította meg, hogy

elsősorban azzal indokolták a kimaradást a kérdezettek, hogy rosszul érezték magukat

az iskolai környezetben, míg Ausztráliában elsősorban arra hivatkoztak, hogy találtak

állást.

Kulcsszavak: korai iskolai elhagyás, kisebbségek helyzete az oktatásban,

nemzetközi összehasonlítás.

Currie, Janet –Stabile, Mark – Manivong, Phongsack – Roos, Leslie L. (2008): Child

health and young adult outcomes. National Bureau of Economic Research.

http://www.nber.org/papers/w14482.pdf

A kutatás arra keresi a választ hogy a születés utáni egészségi állapot hogyan

befolyásolja a gyerekek hosszútávú fejlődését és életesélyeit. Arra keresik a választ, hogy

vannak-e a gyermeki életnek olyan meghatározó szakaszai amelyekben az egészség

kiemelten fontos a későbbi kiteljesedés szempontjából. 50000 gyermek adatait

vizsgálták és megállapították, hogy a gyermekkorban tapasztalt egészségügyi

problémák, első sorban a lelki eredetű betegségek nagy befolyással vannak felnőtt

koruk anyagi és társadalmi valóságára.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenség, születési súly, korai betegségek és

hosszú távú következményei.

d’Addio, Anna Cristina (2007): Intergenerational Transmission of Disadvantage:

Mobility or Immobility across Generations? A Review of the Evidence for OECD

Countries. OECD. http://www.oecd.org/dataoecd/27/28/38335410.pdf

Damashek, A., Borduin, C., - Ronis, S. (2013). The role of environmental hazard in

mothers’ beliefs about appropriate supervision. Journal of Early Childhood Research, 50-

63.

http://www.nber.org/papers/w14482.pdf

http://www.oecd.org/dataoecd/27/28/38335410.pdf

107



A szerzők célja, hogy a gyermekkorban szerzett sérülések csökkentésének érdekében

megértsék, hogy az anyák miképp tekintenek a gyermekeket fenyegető veszélyekre.

Feltérképezték, hogy az anyák milyen veszélyek esetében miként látják a szülői

felügyelet szerepét. A tanulmány megállapítja, hogy a környezeti veszélyek

elkerüléséhez szükséges felügyelet mértéke függött a gyermek korától, nemétől,

viselkedésétől, valamint attól, hogy milyen mértékű és valószínűségű és hogy milyen

szintűnek tekintették az anyák a különböző veszélyforrásokat.

Kulcsszavak: gyermeki sérülések, szülői felügyelet, veszélyek érzékelése

Danner, F. – Toland, M. D. (2013): The Interactive Role of Socioeconomic Status,

Race/Ethnicity, And Birthweight on Trajectories Of Body Mass Index Growth in Children

and Adolescents. Journal of Early Adolescence, 33 (3): 293

A kutatás során a szerzők azt vizsgálták, hogy a testtömeg index alakulására a gyerek és

kamaszkorban mely tényezők vannak leginkább hatással. A 90-es évek elején született

amerikai gyerekeket vizsgálva azt mutatták ki hogy a spanyol ajkú és az afro-amerikai

gyerekek körében gyorsabb a súlygyarapodás mint az alacsony gazdasági státusz

gyerekek valamint a magas súllyal születettek között. Különbségeket véltek felfedezni a

lányok és fiuk súlygyarapodása között: míg az alacsony státuszú lányok körében

mérhetően magasabb volt az elhízottak aránya addig a fiuk esetében ennek pont a

fordítottját tapasztalták.

Kulcsszavak: elhízás, egészségügyi kockázat, kisebbségek, egészségügyi

egyenlőtlenség.

de Graaf-Zijl, Marloes – Nolan, Brian (2011): Household joblessness and its impact on

poverty and deprivation in Europe. Journal of European Social Policy 21 (5): 413-431.

A cikkben a szerzők az EU országaiban azt vizsgálja, hogy a háztartásokban jelen levő

munkanélküliség milyen hatással van a jövedelmi szegénységre és a deprivációra.

megállapítja hogy az európai országokon belül nagy különbségek vannak és nehéz

összefüggést mutatni a háztartásbeli munkanélküliség és a relatív szegénységben, anyagi

nélkülözésben élők között. Még mikroszinten nagy hatása van a háztartásbeli

108



munkanélküliségnek de általános európai szinten nem lehet egységes következtetéseket

levonni.

Kulcsszavak: munkanélküliség, háztartáson belüli munkanélküliség, relatív

jövedelmi szegénység és depriváció, európai összehasonlítás.

Dijkstra T. (2009): „Child Well-Being in Rich Countries: UNICEF’s Ranking Revisited,

and New Symmetric Aggregation Operators Examplified”. Child Indicators Research. 2:

303-317). http://www.springerlink.com/content/94p5l5h51626m03p/

A tanulmány a 2007-es UNICEF felmérésben alkalmazott hat gyermekjóléti dimenzió

alkalmazására és feldolgozására tesz javaslatot. Az UNICEF jelentésben a hat dimenzió

egységes súllyal szerepel és a jelentés nem ad egy átfogó jelzőszámot az egyes

országoknak. A tanulmányban a szerző ezen dimenziók aggregálásával kidolgoz egy

konkrét rangsort.

Kulcsszavak: gyermekszegénység mérése, indikátor rendszer kidolgozása, UNICEF

Dolan, Paul – Metcalfe, Robert (2012): Measuring Subjective Wellbeing:

Recommendations on Measures for use by National Governments. Journal of Social

Policy. 41 (2): 409 427.

Tanulmányban a szerzők javaslatokat tesznek a nemzeti kormányoknak a szubjektív

jólét mérésére. A szubjektív jólét méri a gondolatokat az egyének életével kapcsolatosan

és fontos szerepet játszik a szakpolitikai döntések előkészítésében és értékelésében. A

tanulmány a szubjektív jólét összefoglalásával kezdődik, annak három dimenzióját

elemzi: élettel való elégedettség, pillanatnyi hangulat és célok. Tanulmány végén a

szerzők javaslatot tesznek az indikátorok kidolgozására és alkalmazására.

Kulcsszavak: szubjektív jólét és mérése, szakpolitikai javaslat.

Domagala-Krecioch, Agnieszka - Ocetkiewicz, Iwona (2012): (In)Equality in

Education. Practice and Theory in Systems of Education. 7 (3): 241-246.

http://www.springerlink.com/content/94p5l5h51626m03p/

109



A cikkben a szerzők összeszedik azokat a fontos tényezőket, amelyek az oktatási

egyenlőtlenségekhez vezetnek annak ellenéra, hogy a XXI. században különböző

intézkedésekkel egyenlőséget próbáltak teremteni. Ilyen egyenlőtlenséget okozó

tényezőként értelmezi az iskola választást, az iskolai kudarcokat, a gazdasági és

társadalmi különbségeket, a pszichológia okokat. tanulmánya végén amellett érvel, hogy

már a kora gyermekkori oktatási intézményekben el kellene kezdeni a hátrányok

feloldását.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, iskolák közötti egyenlőtlenségek, kora

gyermekkori teendők.

Duerden,Mat-Taniguchi, Stacey- Widmer, Mark (2012): Antecednts of identity

development in a structured recreation setting: A qualitative inquiery. Journal of

Adolescent Research 27(2): 183-202

A cikk egy amerikai esettanulmány kapcsán vizsgálja, hogy milyen hatással van a

kamaszok identitás fejlődésére, ha hasznos szervezett szabadidős programokon vesznek

részt. A kvalitatív módszereket alkalmazó elemzés megállapítja, hogy a „minőségi

szórakozás” számos szempontból pozitívan hat a kamaszok személyiség fejlődésére,

kiemelten fontos ez az olyan gyerekek szempontjából, akik ingerszegény/deprivált

körülmények között élnek. Nemcsak a személyiségük fejlődik, hanem szélesebb szociális

kapcsolatrendszert is kialakithatnak.

Kulcsszavak: kamaszkor, személyiségfejlődés, szórakozás, depriváció

Dunifon, Rachel- Bajracharya Ashish (2012): the role of grandparents in he life of

youth. Journal of Family Issues (33 (9): 1168-1194

A tanulmányban a szerzők azt vizsgálják egy amerikai nagymintás amerikai adatbázisra

épülő kutatás eredményeire támaszkodva, hogy a nagyszülők milyen szerepet játszanak

a családban lévő gyermekek jólétében. Kiemelt szerepet szentelnek a nagyszülő gyermek

viszonyának minőségére, valamint arra, hogy a rossz családi háttérrel rendelkező

gyermekek jólétét milyen mértékben javítjí a jó nagyszülői kapcsolat. Meglepő

megállapításuk, hogy a vizsgált mintán nem igazolódott ez a javulás.

110



Kulcsszavak: gyermekjólét, család szerkezet, nagyszülő, generációk közötti

kapcsolat

Dunne, Allison –Fahey, Tony –Maitre, Bertrand –Nolan, Brian – Smyth, Emer and

Whelan, Christopher T. (2007): A Social Portrait of children in Ireland. The Economic

and Social Research Institute. Published by stationery office; Dublin.

http://www.socialinclusion.ie/documents/children_socialportrait.pdf

A tanulmány az írországi gyermekek helyzetét mutatja be a 2002-es népszámlálási

adatokra támaszkodva. Részletes képet ad a gyerekeket és a családokat érintő

körülményekről, különös hangsúlyt fektetve a szegénységben felnövő gyerekekre.

(Bemutatja a jövedelmi helyzetet, munkaerő piaci helyzetet, családszerkezetet, területi

elhelyezkedést, tartós szegénységet, oktatás ill. egészségügyet). Célja, hogy

információval szolgáljon a szakpolitikusok, valamint az érdeklődők számára,

hangsúlyozva azokat a területeket, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Megállapítja, hogy Írországban magasabb a gyerekek szegénységi kockázata, mint a

többi életciklusban lévőké. A tanulmány külön kitér a gyermekszegénység

visszaszorításában elért eredményekre, valamint részletesen kijelöli a következő évek

céljait.

Kulcsszavak: nemzetközi irodalom, Írország, helyzetleírás, szakpolitika,

népszámlálás módszer: népszámlálás elemzése, nyelv: angol

Eriksson, Tor – Bratsberg, Bernt – Raaum, Oddbjørn (2005): Earnings persistence

across generations: Transmission through health? Department of Economics University

of Oslo. http://www.sv.uio.no/econ/english/research/memorandum/pdf-

files/2005/Memo-35-2005.pdf

Estrada – Martinez et al. (2013): Families, Neighborhood Socio-Dmographic Factors,

And Violent Behavior among Latino, White and Black Adolescents. Youth & Society, 45

(2): 221 – 242.

http://www.socialinclusion.ie/documents/children_socialportrait.pdf

http://www.sv.uio.no/econ/english/research/memorandum/pdf-files/2005/Memo-35-2005.pdf

http://www.sv.uio.no/econ/english/research/memorandum/pdf-files/2005/Memo-35-2005.pdf

111



A szerzők USA-ban vizsgálják a fiatalkori erőszak jelenségét az afroamerikai és spanyol

ajkú és fehér kamaszok körében. Az egyes spanyol ajkú csoportok és a közöttük lévő

különbségeket eddig nem tárták fel, a .szerzők a környezeti hatásokra fókuszáltak

kutatásaikban. A kutatás arra világított rá, hogy a lakókörnyezet társadalmi és gazdasági

státusza nagymértékben befolyásolja a az afroamerikai és spanyolajkú fiatalok

erőszakos viselkedésének kockázatát, de ez az összefüggés nem volt kimutatható a

többségükben fhérek lakott városrészekben.

Kulcsszavak: fiatalok erőszakos viselkedése, környezeti hatás, kisebbségek.

European Commission Social Protection Committee (2008): Child Poverty and Well-

Being in the EU. Current status and way forward, EC D.G. Employment, Social Affairs and

Equal Opportunities. Unit E.2.

Faist, T. (2014). On the transnational social question: How social inequalities are

reproduced in Europe. Journal of European Social Policy, 24(3), 207-222.

A tanulmány az egyenlőtlenség kialakulásának egy új dimenziójára hívja fel a figyelmet,

mégpedig a határokon átívelő interdependencia és a transznacionális interakciók

egyenlőtlenségeket produkáló hatásaira. Tanulmányban a nemzetközi migrációt tekinti

vizsgálati alapnak, amely hozzájárulhat új társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához.

Ilyen új különbségek keletkeznek a migráció történő elnőiesedés miatt. A tanulmány

végén a téma további vizsgálatára szólítja fel a szerző a tudományos közösséget.

Kulcsszavak: társadalmi egyenlőtlenségek, transznacionális egyenlőtlenségek,

nemzetközi migráció

Farruggia, S. P. – Bullen, P. – Davidson, J. (2013): Important Nonparental Adults As an

Academic Resource for Youth. Journal of Early Adolescence, 33 (4): 498 – 522.

A tanulmányban Új Zéland-i diákokat vizsgálva azt kutatták, hogy milyen szülőkön kívüli

befolyásoló felnőttek vannak a diákok életében. az eredmények azt mutatták, hogy azok

a gyerekek, akiknek az életében volt ilyen felnőtt befolyásoló személy jobban

teljesítettek a különböző tanulmányi felmérésekben. Azt is kimutatták, hogy bizonyos

112



esetekben ezek a személyek nagyobb hatással voltak a diákok tanulmányi eredményire

mint a szülői vagy testvéri kapcsolatok. Tanulmány végén a szerzők hangsúlyozzák, hogy

a veszélyeztetett gyermekek esetében különösen fontosak lennének ilyen kapcsolatok

kialakítása.

Kulcsszavak: tanulmányi teljesítmény, mentorok befolyása, veszélyeztetett

gyermekek.

Ferreira, Francisco H. G. – Gignoux, Jérémie (2011): The Measurement of Educational

Inequality: Achievement and Opportunity. Institute for the Study of Labor. ECINEQ 2011

– 240 http://www.ecineq.org/milano/WP/ECINEQ2011-240.pdf

Finch, Paul (2004): Political Culture and Child Poverty: An examination of Western and

post-communist European states.

http://digitalcommons.iwu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1062&context=respublica

Finseraas, Henning (2012): Poverty, ethnic minorities among the poor, and

preferences for redistribution in European Regions. Journal of European Social Policy 22

(2): 164– 180.

Szerző a Europien Social Survey (ESS) adataira támaszkodva vizsgálja azt, hogy milyen

szociális környezetben hajlamosabbak a jólétben élők az állami újraelosztást támogatni.

Figyelembe veszi az újraelosztási preferenciák vizsgálatánál a szegénység regionális

szintjét valamint a szegénységben élők etnikai összetételét. Legfőbb megállapításai közé

tartozik, hogy a támogatás szintje alacsonyabb a gazdagok körében amennyiben magas

az etnikai kisebbségek aránya a szegények között. Ennek okát a szerző nem a

kisebbségekkel szembeni ellenérzésekre vagy a társadalmi bizalmatlanságokra vezeti

vissza, hanem egyszerűen arra, hogy a gazdagok kevésbé foglalkoznak az alacsony

jövedelműek mobilitásával amennyiben ezt a réteget elsősorban kisebbségiek alkotják.

Kulcsszavak: újraelosztási preferenciák, jövedelmi különbségek, egyenlőtlenség,

etnikai kisebbség

http://www.ecineq.org/milano/WP/ECINEQ2011-240.pdf

http://digitalcommons.iwu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1062&context=respublica

113



Förster, Michael –Tóth, István György (2001): Child poverty and family transfers in

the Czech Republic, Hungary and Poland. Journal of European Social Policy 11 (4): 324–

341.

Frumkin, L. A. (2013). Young children’s cognitive achievement: Home learning

environment, language and ethnic background. Journal of Early Childhood Research,

11(3), 222-235.

A tanulmány az otthoni nevelési környezet különbségeit vizsgálja egyes etnikai

csoportok között az Egyesül Királyságban. Három hipotézis mentén vizsgálja a szerző a

kérdést: az egyes etnikai csoportok kognitív eredményei eltérőek lehetnek, a jobb

otthoni nevelési környezet magasabb kognitív eredményhez vezethet, azokban a

családokban ahol csak angol nyelven beszélnek a gyermekek jobb eredményeket érnek

el. a szerzők szerint meglepőm eredmény hogy az angol nyelv kizárólagossága minden

etnikai csoportban erőteljesebben hat a teljesítményre mint az otthoni nevelési

környezet.

Kulcsszavak: otthoni nevelési környezet, etnikai különbségek, nyelvi környezet

fontossága

Furcsa, Laura (2008): Roles of the Teacher in Class of Children with Low Socio-

Economic Background. Practice and Theory in Systems of Education. 3 (3-4): 57-72.

A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen hatással vannak a rossz anyagi körülmények között

élő n diákok körülményeire az iskolájukban dolgozó idegen nyelvtanárok. Megállapítja,

hogy a tanári feladat ezekben az iskolákban sokkal szélesebb körű mint a sima

nyelvoktatás. A kvalitatív kutatásban egyszerre motivátor, szórakoztató, gondoskodó

szakember, szervező, mártír stb. Eredményei alapján a tanárok továbbképzésére tesz

javaslatot, hogy ezeket a kiegészítő szerepeket minél jobban elláthassák.

Kulcsszavak: oktatás, hátrányos helyzetű gyerekek, tanárok szerepei, ajánlás.

Galasi, Péter –Nagy, Gyula (2000): Are children being left behind in the transition in

Hungary. Budapest Working Papers on the Labour Market.

114



http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp001.pdf

Gayman, Mathew – Turner, D. R. Jay – Cislo, Andrew M. – Eliassen, A. Henry

(2010): Early Adolescent Family Experiences and Perceived Social Support in Young

Adulthood. Journal of Early Adolescence 31(6): 880– 908.

Tanulmány azt vizsgálja, hogy a kora kamaszkorban tapasztalt családi és környezeti

támogatás milyen előnyöket és biztonságot nyújt a gyerekeknek fiatal felnőtt koruk

során. A rossz korai tapasztalatok egészen felnőtt korig hatással vannak, elsősorban

arra, hogy a fiatalok mennyire érzik azt, hogy probléma esetén családjuktól vagy

környezetüktől megfelelő támogatást kapnak. A negatív tapasztalatok az egész

társdalom iránti bizalmat csökkokentik. a tanulmány végén a szerzők a további

kutatások és megértés fontosságára hívják fel a figyelmet.

Kulcsszavak: kora kamaszkor, fiatal felnőtt kor, családi és környezeti kapcsolatok,

bizalom.

Gábos, András –Tóth, István György (2011): Child well-being in the European Union,

TÁRKI Social Reasearch Institute. http://www.scribd.com/doc/71680009/Child-

Poverty-and-Child-Well-being-in-the-European-Union-Summary

Georges, Annie – Brooks-Gunn, Jeanne – Malone, Lizabeth M. (2012): Links Between

Young Children's Behavior and Achievement : The Role of Social Class and Classroom

Composition. American Behavioral Scientist 56 (7): 961– 990.

A cikk azt vizsgálja, hogy miként hat a későbbi iskolai teljesítményre a gyermekek

osztályteremben tanúsított viselkedése, kiemelt figyelmet szentelve a gyermekek

figyelmére és az esetleg megjelenő agresszióra. Megállapítja, hogy a figyelem zavarral

rendelkező gyerekek rosszabb eredményei sokkal markánsabbak, mint azok a

különbségek amelyet a rossz anyagi háttér vagy a kisebbségi státusz okoz. Éppen emiatt

a szerzők elsősorban olyan javaslatokat tesznek a tanároknak amelyekkel képesek a

gyermekek figyelmét lekötni.

Kulcsszavak: pszichológiai zavarok, oktatási problémák, iskolai teljesítmény,

oktatáspolitikai javaslat

http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp001.pdf

http://www.scribd.com/doc/71680009/Child-Poverty-and-Child-Well-being-in-the-European-Union-Summary

http://www.scribd.com/doc/71680009/Child-Poverty-and-Child-Well-being-in-the-European-Union-Summary

115



Gerstl-Pepin, Cynthia I. (2006): The Paradox of Poverty Narratives : Educators

Struggling With Children Left Behind. Educational Policy 20 (1): 143-162.

Tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy miként reagálnak a pedagógusok a ”no

child left behind” programra. felhívják a figyelmet azokra a kihívásokra amelyekkel a

tanárok szembesülnek. Javasolják a további kutatást illetve annak a megértését, hogy

mit is jelent az iskolák szempontjából a gyermekek egyenlőtlensége és hogy miként lehet

ezeket egy befogadó nyitott és megértő iskolai környezettel javítani.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenség, program elemzés,tanárok szerepe.

Goerres, Achim – Tepe, Markus (2012): Doing It for the Kids? The Determinants of

Attitudes towards Public Childcare in Unified Germany. Journal of Social Policy. 41 (2):

349-372.

Tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy miben és miért tér el egyes német

állampolgárok véleménye az állami gyermekgondozás intézményeiről és működéséről.

Megállapítják, hogy számos tényező közül befolyásoló szerepe van a kelt vagy nyugat

német szocializációnak, az életkornak és a politikai beállítódásnak. ugyanakkor

kevesebb szerepet tulajdonítanak a családi érintettségnek.

Kulcsszavak: újraelosztás, gyermekgondozási intézmények, újraelosztás

támogatása.

Goosby, Bridget J. – Cheadle, Jacob E. (2007): Birth Weight, Math, and Reading

Achievement Growth: A Multilevel Between-Sibling, Between-Families Approach.

National Poverty Center Working Paper Series

http://www.npc.umich.edu/publications/working_papers/

Granot, David – Mayseless, Ofra (2012): Representations of Mother-Child Attachment

Relationships and Social-Information Processing of Peer Relationships in Early

Adolescence. Journal of Early Adolescence 32 (4): 537–564.

http://www.npc.umich.edu/publications/working_papers/

116



A tanulmány szerzői kutatásuk során arra keresik a választ, hogy a korai anya-gyermek

kapcsolat miként van hatással a gyerekek későbbi kortárs kapcsolataira, miként

dolgozzák fel az ezen kapcsolatokban megjelenő szociális információkat (miként

reflektálnak személyükre kortársaik, csoport társaik) a fiatal kamaszok. Vizsgálatok

során különböző modellekre támaszkodva megállapítják, hogy a különböző jellegű anya-

gyermek kötődés másként befolyásolja a kamaszok későbbi kapcsolatait.

Kulcsszavak: kamaszkor, kortárs kapcsolatok, anya-gyermek kapcsolat, szociális

beilleszkedés, nyelv: angol

Greenwood, Charles R. – Carta, Judith J. – McConnell, Scott (2011): Advances in

Measurement for Universal Screening and Individual Progress Monitoring of Young

Children. Journal of Early Intervention 33 (4): 254-267.

A tanulmány szerzői arra vállalkoznak, hogy az utóbbi évtizedek szakirodalma alapján a

kora-gyermekkori intervenció fejlesztését és fennálló kérdéseit vizsgálják, kitérve mind

az univerzális szűrés, valamint a rendszerbe kerülő gyermekek egyéni fejlődésének

követésére (monitoring). A szerzők amellett érvelnek (egy konkrét amerikai

klasszifikációs rendszert bemutatva), hogy szükség van általános paraméterek

követésére a szűrések során, amely kiszámíthatóságot biztosít a rendszerben dolgozó

szakemberek számára. A tanulmányban bemutatják a korábban valamint az általuk

használt szisztémák előnyeit és hátrányait.

Kulcsszavak: kora gyermekkori intervenció, speciális nevelési igények

meghatározása és mérése, szakpolitikai javaslat, nyelv: angol

Eisenstadt, Naomi (2011): Prividing a SURE START: How Goverment Discovered Early

Childhood. Bristol Policy Press.

A szerző könyve tulajdonképpen egy politikai visszaemlékezés arról, hogy az 1990-es

évektől kezdve a brit kormányzat miként foglalkozott a gyermekszegénység és a kora

gyermekkori intervenció kérdésével. A szerző egyfelől személyes érzéseit osztja meg,

másfelől hiteles történelmi beszámolót ad az egyes program elemek kidolgozásáról és

alkalmazásáról. Külön foglalkozik azzal a változással, amely 2005-ben a SURE START

helyi programokat országos, univerzális intervenciós programmá fejlesztette.

117



Kulcsszavak: SURE START program, Nagy Britannia, politikai visszaemlékezés

France, Alan (2008): From Being to Be Coming: The Importance of Tackling Youth

Powerty in Transitions of Adulthood. Social Policy and Society, 7(4): 495-505.

A szerző cikkében elsősorban az új munkáspárt szegénységellenes stratégiáját kritizálja,

mégpedig abból a szempontból, hogy nem fektet kellő hangsúlyt a fiatalok

szegénységére. Míg a gyermekszegénységet kiemelt problémaként kezeli a kormányzati

program, a 16 év feletti korosztályt gyakorlatilag nem segíti az önálló életbe való

belépésük során. A szerző szerint a fiatalok szegénységének elsősorban alacsony

jövedelmük az oka, és a kormányzati intézkedések, amelyek mindenképpen a korai

munkába állást támogatják, szintén az alacsonyan fizetett állások felé irányítják a

fiatalokat. Mindeközben nagyon kevés figyelmet fordítanak a megfelelő

lakáskörülmények biztosítására, amely hatalmas terhet ró a fiatalokra. Bár a szerző

nagyon fontos nak tartja a gyermekszegénység csökkentését, amellett érvel, hogy a

szegénységi ciklus a fiataloknál is kezelendő, hiszen ők szintén az egyik

legveszélyeztetettebb csoportot képviselik.

Kulcsszavak: fiatalok szegénysége, Nagy-Britannia, szakpolitika, lakáspolitika

Hallam, Susan et al (2005): Research and Evaluation of the Behaviour Improvement

Programme. Institute of Education. University of London,Research Report No. 702.

https://www.education.gov.uk/publications/eOrderingDownload/RR702.pdf

Hamm, Tricia (2010): Examining „Social Investment” Policy in a Multi-ethnic SURE

START Area: Staff Perspectives. Social Policy and Society, 9(4): 503-514.

Esettanulmányában a szerző azt vizsgálja, hogy egy multi-etnikai környezetben miként

funkcionál a brit SURE START program, mennyire valósul meg az eredetei elképzelés,

hogy a szülők egyszerre élvezői, de aktív résztvevői is a rendszernek. Ugyanakkor a

törvényben foglalt célok az esettanulmány szerint kevésbé teljesültek. Kritikusan ítéli

meg a szerző, hogy a program újabb szakaszában elsősorban a szülők munkaerő piaci

https://www.education.gov.uk/publications/eOrderingDownload/RR702.pdf

118



jelenlétére koncentrálnak, amely szerint bizonyos területeken, mint amilyen az

esettanulmányban vizsgált multi-etnikus környezet nem segít elérni a kitűzött célt.

Kulcsszavak: szakpolitika, Nagy Britannia, SURE START, multi-etnikus környezet

Harker, Lisa (2006): Delivering on Child Poverty:what would it take? Published by TSO

(The Stationery Office).

http://www.smithmartinpartnership.com/downloads/DeliveringonChildPoverty.pdf

A 2006-os jelentés a brit kormány számára arról, hogy milyen eredményeket értek már

el a gyermekszegénység felszámolásában, ill. megjelöli a teendőket és hogy milyen

kihívásokkal kell a továbbiakban szembenézniük. A jelentés kijelöli azokat az

intézkedéseket (reformokat), amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2020-ra felszámolják a

gyerekszegénységet. Legfőbb célként a szülők munkához juttatását jelölik meg a Welfare

to Work rugalmas rendszerén keresztül. A tanulmányban megtalálható az általános

helyzetkép felvázolása, majd jelentős része foglalkozik a program továbbfejlesztésére

tett konkrét javaslatokkal (támogatások- adókedvezmények és magasabb foglalkoztatási

szint elérése, ezek ideális aránya, valamint a New Deal for Parents bevezetése).

Elsősorban a fennálló problémákat jelöli ki, majd ezekre tesz megoldási javaslatot.

Kulcsszavak: nemzetközi irodalom, Nagy-Britannia, kormányzati jelentés,

szakpolitika, foglalkoztatáspolitika, támogatás, javaslat nyelv: angol

Haux, Tina (2012): Activating Lone Parents: An Evidence Based Policy Appraisal of

Welfare ToWork Reform in Britain. Social Policy and Society. 11 (1): 1-14.

A tanulmányban a szerző arra keresi a választ, hogy melyek azok a leghatásosabb

indikátorok amelyek mutatnák hogy az egyedül gyermeket nevelő szülők mikor képesek

újra munkába állni. Az egyik fő meghatározó a gyermek életkora. A tanulmány további

célja megvizsgálni, hogy a 2008-ban bevezetett új brit munkaügyi törvény mennyire

hatásos és megfelelő.

Kulcsszavak: egyszülős háztartás, foglalkoztatás, brit munkaügyi törvény.

http://www.smithmartinpartnership.com/downloads/DeliveringonChildPoverty.pdf

119



Heisig, Jan Paul (2011): Who Does More Housework: Rich or Poor? : A Comparison of

33 Countries. American Sociological Review 76 (1): 74–99.

A publikáció központi kérdése, hogy miként módosul a háztartási munka a gazdag és a

szegény családok között, 33 ország összehasonlító vizsgálata alapján. Megállapítja, hogy

a házimunkára fordított idő fordítottan arányos az ország gazdasági fejlettségi fokával,

valamint az általános gazdasági egyenlőtlenséggel. Egyszerre vizsgálja a háztartási

technológiai elterjedését és azok hatását, valamint a családokon belül jelentkező nemi

szerepek különbségeit. Legfőbb megállapítása hogy a családszerkezetnél jóval

meghatározóbb szerepe van a gazdasági és jövedelmi egyenlőtlenségeknek.

Kulcsszavak: családon belüli munkamegosztás, gazdasági és szociális

egynlőtlenségek, technológiai diffúzió

Heshmati, O. – C. Bajalan – A. Tausch (2007): „Measurement and Analysis of Child

Well-Being in Medium and High Income Countries”. IZA Document Paper, No. 3203.

Institute for the Study of Labor, December.

http://eaces.liuc.it/18242979200802/182429792008050203.pdf

Hick, Rod (2012): The Capability Approach: Insights for a New Poverty Focus. Journal of

Social Policy. 41 (2): 291- 308.

A cikkben a szerző a szegénység, társadalmi kirekesztés és depriváció mérésének és

értelmezésének egyik módját mutatja be. A Sen féle capability módszert mutatja be mint

olyan lehetőséget amely túlmutat a hagyományos szegénység koncepciók akadályain,

hiszen több olyan tényezőt is figyelembe vesz amelyek a deprivált életmóddal és

kirekesztéssel kapcsolatos.

Kulcsszavak: szegénység, depriváció, szegénység mérése, capability approach.

Hirschfeld, Lawrence A. (2012): Seven Myths Of Race And The Young Child. Du Bois

Review, 9 (1): 17–39.

http://eaces.liuc.it/18242979200802/182429792008050203.pdf

120



Az esszé azt vizsgálja, hogy miként alakul ki és öröklődik tovább a rasszizmus a

gyerekekben. Összeszedi azt a hét közhiedelemben levő gondolatot amelyek

munkájában cáfolni igyekszik: (1) a gyerekek természetüknél fogva nem ismerik a

rasszokat, (2) nincsenek előítéleteik, (3) a gyerekek kontaktus során szembesülnek a

rasszokkal, (4) az előítéleteket tanulják, (5) a gyerekek a rasszizmust csak felületesen

ismerik, (6) ha egy gyerek rasszizmus mentesen viselkedik, az is, (7) a különbségek

ünneplésével lehet a gyerekek rasszizmusát csökkenteni.

Kulcsszavak: rasszizmus, gyermeki rasszizmus.

Holland, Megan M. (2012): Only Here for the Day : The Social Integration of Minority

Students at a Majority White High School. Sociology of Education 85 (2): 101–20.

A kvalitatív kutatás egy amerikai középiskolai környezetben vizsgálja, hogy miként

tudnak a kisebbségi diákok egy többségében fehér diákokat tartalmazó iskolai

környezetbe beilleszkedni. Figyelembe veszi ezen kívül a beilleszkedni vágyó tanulók

nemeik szerint eltérő stratégiáit. Megállapítja, hogy az afroamerikai/latin tanulók eltérő

stratégiákat választanak, úgy a fiúk mind a lányok. Kiemelkedően jellemző hogy a fiúk

fizikai attributumaikkal (sporttevékenység), valamint a kulturális sztereotípiák

hangsúlyozásával szereznek maguknak státuszt, míg a lányok esetében erre sokkal

ritkábban van lehetőség. A szerző az etnikai különbségek tanulmányozása mellett a nemi

különbségek figyelembe vételét is kiemelten fontosnak tartja a későbbi kutatók számára.

Kulcsszavak: integrált oktatás, beilleszkedési stratégiák, etnikai különbségek, nemi

különbségek, nyelv: angol

Huijts, Tim – Kraaykamp, Gerbert (2012): Formal and informal social capital and self-

rated health in Europe: A new test of accumulation and compensation mechanisms using

a multi-level perspective. Acta Sociologica 55 (2): 143–158.

A tanulmányban a szerzők a társadalmi tőkék hatását vizsgálták az egyéni illetve a

nemzeti egészségi állapotra. A Europian Social Survey adataira támaszkodva 17 európai

országban és Izraelben. megállapították, hogy mind a formális, mind az informális

társadalmi tőkének hatása van az egészségérzetre, de a hatás mértéke társadalmanként

jelentősen változik.

121



Kulcsszavak: formális és informális társadalmi tőke, egészség érzet, nemzetközi

összehasonlítás, Europian Social Survey.

Hulme, D. and Shepherd, A. (2003): ‘Conceptualizing Chronic Poverty’, World

Development 31 (1): 403–23.

A cikkben a szerzők definiálják a krónikus szegénység jelenségét, megvizsgálják a

szegénységgel veszélyeztetetteket, valamint a szegénység dinamikáját is. Definiálják

hogy kiket tekintenek krónikusan szegénynek, valamint, hogy milyen intézkedések

léteznek a krónikus szegénység visszaszorítására.

Kulcsszavak: krónikus szegénység, szegénység meghatározás, szegénység

dinamikája.

Hurley, Jennifer J. – Horn, Eva M. (2010): Family and Professional Priorities for

Inclusive Early Childhood Settings. Journal of Early Intervention 32 (5): 335-350.

A szerzők a tanulmányban azt vizsgálják, miként vélekednek az integráció különböző

formáiról a szakemberek valamint az érintett családok. Arra törekednek, hogy

megállapítsák, hogy különböző program elemek közül melyeket tartanak

legértékesebbnek a szülők illetve a program elemekben dolgozó szakértők. A skála

megalkotása mellett a kvalitatív módszertan használatával a mögöttes okokat is elemzik.

Kiemelkedően pozitívnak tartották, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek aktív

részesévé váltak a programoknak, ugyanakkor a legfőbb negatívumként azt említették,

hogy a súlyosan fogyatékos gyermekeket nem integrálják ezek a programok sem.

Kulcsszavak: integrált oktatás, szülői és szakértői vélemények, fogyatékossággal élő

gyermekek, nyelv: angol

Jæger, Mads Meier (2011): Does Cultural Capital Really Affect Academic Achievement?

New Evidence from Combined Sibling and Panel Data. Sociology of Education 84 (4):

281–298.

122



A tanulmányban a szerző tovább vizsgálja azt a klasszikus kérdést, hogy milyen hatással

van a kulturális tőke a tanulmányi eredményekre. Megállapításai számos tekintetben

megcáfolják a korábbi kutatási eredményeket, de más tekintetben alátámasztják azokat.

Elemzése során kimutatta, hogy hat kulturális tőke indikátor pozitív hatással van a

gyerekek olvasás és matematika teljesítményére, ugyanakkor eredményei azt mutatják,

hogy ez a hatás kisebb, mint korábban feltételezték. a mért hatás jelentősen különbözik

az alacsony és magas szociális és anyagi státuszúak körében, ezzel lényegében

alátámasztva a kulturális újratermelődés elméletét.

Kulcsszavak: kulturális tőke, iskolai teljesítmény, oktatási egyenlőtlenség, nyelv:

angol

Jeager, M. M. (2012): The Extended Family and Children’s Educational Success.

American Sociological Review, 77 (6): 903 – 922.

A cikkben a szerző a család és oktatási teljesítmény közötti kapcsolatról szóló kutatások

hiányosságait tárgyalja, arra hívva fel az olvasó figyelmét, hogy az eddigi vizsgálatok

csak a szülő-gyermek viszonyát elemezték. A szerző szerint ugyanakkor fontos lenne,

hogy ne csak ez a két generáció közötti viszony kerüljön a kutatás fókuszába, hiszen a

tágabb családi kontextus is jelentősen befolyásolhatja az iskolai teljesítményt. Kimutatja,

hogy a nagyszülők valamint a távolabbi rokonok szociális és gazdasági helyzete is

befolyásoló tényezővé válhat. A tágabb családi környezet vizsgálata megmutatja, hogy

ezek a rokonok miként javíthatnak bizonyos esetekben az alacsony státuszú családok

gyermekeinek oktatási helyzetén, valamint az eltérő családi környezetek miként

befolyásolhatják a gyerekek iskolai előremenetét.

Kulcsszavak: oktatás, családi környezet, tágabb rokonság, iskolai előremenetel,

nyelv: angol

Jenkins, Stephen P. – Siedler, Thomas (2007): The intergenerational transmission of

poverty in industrialized countries. Institute for Social and Economic Research

University of Essex. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1752983


123



Jo, Nam K. (2011): Between the cultural foundations of welfare and welfare attitudes:

The possibility of an in-between level conception of culture for the cultural analysis of

welfare. Journal of European Social Policy 21 (1): 5–19.

Szerző tanulmányában arra vállalkozik, hogy empirikus adatokkal támasztja alá miként

hat a kultúra a társadalompolitikára. Adatait a European Value Study (EVS) és más

nagymintás adatbázisokból meríti, 20 jóléti állam esetében vizsgálja, hogy a kulturális

kontextus miként befolyásolja az olyan kérdésekre adott válaszokat mint hogy mi

okozza a szegénységet és hogy a költségvetésben miként allokálnak forrásokat a

munkanélküliség csökkentésére.

Kulcsszavak: jóléti állam, kulturális különbségek, társadalmi attitűdök, nyelv: angol

Johnson, Rucker C. – Schoeni, Robert F. (2007): The Influence of Early-Life Events on

Human Capital, Health Status, and Labor Market Outcomes Over the Life Course.

Population Studies Center. University of Michigan.

http://www.psc.isr.umich.edu/pubs/pdf/rr07-616.pdf

Juby, Cindy – Meyer, Erika Elizabeth (2011): Child nutrition policies and

recommendations. Journal of Social Work 11 (4): 375–386.

Az amerikai adatokra támaszkodó tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a rossz

táplálkozás a szegény gyermekek körében miként járulhat hozzá a kiemelkedően magas

kóros kövérségi arány kialakulásához. Megállapítják, hogy az alacsony árú élelmiszerek,

melyeket a szegény családokban fogyasztanak sokkal kalória dúsabbak, ugyanakkor

bizonyos tekintetben tápanyag-szegényebbek, mint a drágább élelmiszerek. Szerzők

végignézik az elmúlt évtizedek szakpolitikáit vizsgálva melyek milyen hatással vannak a

gyermekek táplálására, majd szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak a jövőre nézve.

Kulcsszavak: gyermekek táplálkozása, egyenlőtlenség, rossz táplálkozás,

szakpolitikai javaslat, nyelv: angol

Katz,Brian- Esparza,Patricia- Smith Carter, Joselyn- Grant, Kathryn – Meyerson,

David (2012): Intervening process int he relationship between neighbourhood

http://www.psc.isr.umich.edu/pubs/pdf/rr07-616.pdf

124



characteristics and physiological symptoms in urban youth. the Journal of Early

Adolescent 32(5): 650-680.

A cikkben a szerzők arra keresik a választ, hogy városi környezetben, a rossz

lakónegyedek milyen hatással vannak az ott élő kamaszok szociális és pszichológiai

fejlődésére. Az amerikai nagyvárosokban végzett elemzés azt mutatta, hogy a rossz

környezet összefüggésbe hozható a kamaszok körében tapasztalt agresszióval , a

fiatalkorú bűnözéssel és más stresszhatások okozta megbetegedésekkel. A tanulmány

először a szakirodalom részletes ismertetésével kezdődik, majd a kapott adatokat

klaszter elemzéssel vizsgálja. Végül felhívja a figyelmet azokra a szociálpolitikai

elemzésekre amelyek a környezeti hatások visszaszorítását célozzák meg.

Kulcsszavak: kamaszkor, személyiségfejlődés, szegénység pszichológája, városi

szegénység

Kertesi, Gabor - Kezdi, Gabor (2012): Ethnic segregation between Hungarian schools:

Long-run trends and geographic distribution. BUDAPEST WORKING PAPERS ON THE

LABOUR MARKET, BWP 2012/8. MTAKRTK KTI - BCE 2012.


Kovács, Katalin - Sáringerné Szilárd, Zsuzsa (2010): Social Integration through School

Games in P.E. Class. Practice and Theory in Systems of Education. 5 (4): 353-358.

A cikkben a szerzők amellett érvelnek, hogy az integrált oktatás mind a fogyatékkal élők

mind az egészséges gyermekek számára pozitív hatással van, ugyanakkor az oktatók és

tnárok gyakran nincsenek felkészülve az integrált oktatás kihívásaira. A kutatás során a

testnevelő tanárok felkészültségét vizsgálták és megállapították, hogy nem minden

esetben ismerik az integrált testnevelés használatához szükséges elveket és

gyakorlatokat. Megfogalmaznak javaslatokat, hogy milyen testnevelési módszerekkel

segíthető elő testnevelési oktatás.

Kulcsszavak: integrált oktatás, testnevelés oktatás, módszertani javaslatok.


125



Landsverk, John – Garland, Ann – Rolls Reutz, Jennifer – Davis, Inger (2011):

Bridging science and practice in child welfare and children's mental health service

systems through a two-decade research center trajectory. Journal of Social Work 11(1):

80–98.

Szakirodalmi összefoglalóban a szerzők megnézik azokat a kutatásokat amelyek az

utóbbi évtizedekben az USA-ban a szociális munka témakörében születtek. Az utóbbi

időszakban előtérbe kerültek azok a kutatások amelyek a tényalapú intervenciók vagy

gyakorlatok bevezetését vagy terjedését vizsgálják. a cikk végén a szerzők szakpolitikai

javaslatokat tesznek az amerikai szociális munka további finanszirozására.

Kulcsszavak: szociális munka, tényalapú kutatások, szakirodalmi összefoglaló és

javaslat.

León, Francisco José (2012): Reciprocity and public support for the redistributive role

of the State. Journal of European Social Policy 22 (2): 198– 215.

A publikációban a szerző a 2008-as European Social Survey (ESS) adataira támaszkodva

vizsgálja, hogy a reciprocitás motivációja miként befolyásolja az állam újraelosztó

szerepének támogatását. A regressziós elemzés eredménye nem meglepő, hiszen azok a

tényezők, amelyek a recipcrocitást jellemzik pozitívabb hatással vannak, mint az

önérdek érvényesítő jellemzők. A tanulmány legfőbb újdonsága, hogy magyarázatot ad

arra miért támogatják vagy ellenzik az állami újraelosztást az európaiak.

Kulcsszavak: jóléti állam, újraelosztás, társadalmi attitűdök. nyelv: angol

Leow, C., Hilado, A., Limlingan, M. C., & Howard, E. (2014). Challenges of planning a

birth-to-three evaluation: A universal early childhood system evaluation. Journal of

Early Childhood Research, 128-138.

Tanulmány célja, hogy felhívja a tudományos közösség figyelmét egy egységes korai

gyermekkor értékelési rendszer bevezetésének szükségességére. Az amerikai fókuszú

tanulmány először az értékelés általános szükségessége mellett érvel, majd felsorolja a

korábban megvalósult amerikai korai gyermekkori programokat, valamint azok

126



értékelésének hiányosságait. A tanulmány végén összefoglalják, hogy melyek azok a

kritériumok, amelyek lehetővé tették a hasznos és pontos programértékeléseket.

Kulcsszavak: korai gyermekkori programok, program értékelések és azok

módszertana

Lewis, Paul (2011): Upskilling the Workers will not Upskill the Work. Why Dominant

Economic Framework Limits Child Powerty Reduction int he UK. Journal of Social Policy,

40(3): 535-556.

A cikkben a szerző végignézi azt a három pillért, melyre a brit gyermekszegénység

ellenes politika alapjai épülnek. A cikk második felében komoly kritikákat fogalmaz meg

ezeknek a pilléreknek a hatékonyságával kapcsolatban. Úgy véli, hogy a munkaerő piaci

részvétel növelése és az újra elosztási politikák nem biztosítják azt, hogy a szegény

családok munkavállalói minőségi munkát végezzenek, és ezáltal nem feltétlenül teljesíti

a kitűzött célt sem. A harmadik pillér, melynek célja, hogy a képességek növelése által

csökkenthető a gyermekszegénység szintén nem feltétlenül hoz eredményt, hiszen nem

biztos, hogy a munkaerő piac változatlanul képes felszívni akár a képzettebb munkaerőt.

A cikk végén szerző kitér arra is, hogy ezek a tényezők mennyire függenek az adott helyi

kultúráktól.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, szakpolitikák, munkaerő piac, Nagy Britannia

Lewis, Jane (2011): From SURE START to Childrens Center: An Analysis in Policy

Change in Early Years Programs. Journal of Social Policy, 40(1): 71-88.

A kritikai hangvételű tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy az utóbbi húsz évben

milyen változások történtek a brit gyermekszegénység leküzdésére kitalált szakpolitikák

terén. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az 1998-ban indított úgynevezett SURE

START (biztos kezdet) program célkitűzései a leghátrányosabb helyzetű gyermekek és

szüleik támogatása volt az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben, míg a 2003-ban

módosított stratégia más célpontot jelölt ki. Az új gyermekközpontok az univerzalitás

elvén működnek, így nem tesznek különbséget gyermekek és családok között

rászorultságuk között. Bár a kormányzat a program folytonosságát hangsúlyozza, a

127



szerző úgy látja, hogy nagy változások történtek a szakpolitikán belül. A

leghátrányosabb helyzetű réteg helyébe a „minden gyermek számít” elve került.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, SURE START program, gyermekkori intervenció,

Nagy Britannia

Lewis, Jane-Roberts, Jonatan-Finnegan, Cathy (2011): Making the Transition from

SURE START Local Programs to Children Centers, 2003-2008. Journal of Social Policy,

40(3): 595-612.

Tanulmányukban a szerzők feltáró kvalitatív kutatásukról számolnak be, amelynek

kutatási kérdése az volt, hogy a brit korai gyermekkori intervenciós stratégiák változásai

mennyire mutatkoznak meg a hétköznapok gyakorlatában. Kutatásukban elsősorban a

SURE START helyi program céljait és intézményeit vetik össze az ezeket kiváltó

univerzális szolgáltatásokat nyújtó gyermek központokkal.

Kitérnek a programok különbségeire finanszírozás, helyi beágyazottság és a mindennapi

működés szempontjából, megállapítva, hogy a gyermekközpontok sokban különböznek

a korábbi SURE START központoktól, ugyanakkor a teljes hasonlóság nem valósult meg,

mivel a gyermekközpontok is tükrözik a helyi sajátságokat.

Kulcsszavak: kora gyermekkori intervenció, Nagy Britannia, szakpolitikák

összehasonlítása

Lifter, Karin – Mason, Emanuel J. – Barton, Erin E. (2011): Children's Play : Where

We Have Been and Where We Could Go. Journal of Early Intervention 33 (4): 281-297.

A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a játszás fontosságára a fogyatékkal élő vagy

fejlődési rendellenességgel rendelkező gyerekek felzárkóztatásában. A cikk a témában

fellelhető szakirodalom összefoglalása után a játék fontosságát hangsúlyozó kutatások

indítása mellett érvel, hiszen véleményük szerint a fiatal gyerekek játszása gyakran nem

pusztán játék.

Kulcsszavak: fogyatékkal élő gyerekek rehabilitációja, játék-terápia.

128



Lloyd, Eva (2008): The Interface Between Childcare, Family Support and Child Powerty

Strategies under New Labor: Tensions and Contradictions. Social Policy and Society,

7(4): 479-494.

A szerző tanulmányában a brit Új Munkáspárt csalás és gyermektámogatási stratégiáját

vizsgálja kritikai szemszögéből. Megállapítja, hogy a párt közpolitikájának egyik

legfontosabb eleme a gyermekszegénység visszaszorítása, mégpedig az anyák munkaerő

piaci poziciójának javításával, valamint a gyermekek iskolai előmenetelének segítésével.

Ugyanakkor a szerző azt vizsgálja, hogy a vegyes piaci gazdaságban megfelelő-e ez a két

stratégia, vagy inkább hátráltatja a célokat, hiszen külön piacot teremt a szegények és a

jobb módúak számára. Szerző javaslata, hogy a párt fontolja meg az intervenciós

programjának új alapokra helyezését, hiszen álláspontja szerint a jelen politikák inkább

az állam, mint a rászorulók érdekeit szolgálják.

Kulcsszavak: kora gyermekkori intervenció, szakpolitikák, Nagy Britannia

Ludwig, Jens – Mayer, Susan (2006): “Culture” and the Intergenerational Transmission

of Poverty: The Prevention Paradox. The Future of Children, Opportunity in America.

(Autumn, 2006), 16 (2): 175-196 .

http://home.uchicago.edu/~ludwigj/papers/Future_of_Children_2007.pdf

Magadi, Monica (2010): Risk Factors for Severe Child Powerty int he UK. Journal of

Social Policy. 39(2): 297-316.

Tanulmányában a szerző végignézi azokat a tényezőket, amelyek növelik a súlyos

gyermekszegénység kockázatát Nagy-Britanniában a 2004-2005-ös Family Resources

Survey alapján. A szegénység mértékének méréséhez egyszerre alkalmazza az anyag

deprivációt (mind gyermeki, mind szülői deprivációt), és a háztartás alacsony

jövedelemszintjét. Megállapítja, hogy az országban jelentős regionális különbségek

vannak gyermekszegénység tekintetében, ugyanakkor vannak olyan indikátorok,

amelyek növelik a gyermekszegénység kockázatát: munkanélküli szülők, szülők alacsony

végzettsége, négy vagy többgyermekes családok, kisebbségi családok, fogyatékos szülők.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, Nagy-Britannia, szegénységmérés

http://home.uchicago.edu/~ludwigj/papers/Future_of_Children_2007.pdf

129



Mahon, Rianne – Anttonen, Anneli – Bergqvist, Christina – Brennan, Deborah –

Hobson, Barbara (2012): Convergent care regimes? Childcare arrangements in

Australia, Canada, Finland and Sweden. Journal of European Social Policy 22 (4): 419–

431.

A cikkben a szerzők az eltérő gyerek jóléti szolgáltatás politikákat hasonlítják össze,

majd ara keresik a választ, hogy ezek miként hatnak egymásra és milyen tényleges

intézkedések születnek általuk. A két eltérő modell a neoliberális, ahol a szolgáltatások

piacosodása jellemző valamint a szociális befektetés modell. Négy választott országban

(Finnország, Svédország, Ausztrália és Kanada) térképezik fel a szakpolitikákat valamint

a két eltérő modell egymásra gyakorolt hatását.

Kulcsszavak: jóléti állam, gyermekjóléti szolgáltatások, szakpolitika, nyelv: angol

McCrory Calarco, Jessica (2011): „I need help!” Social Class and Children Help-seeking

in elementary school. American Sociological Rewiev 76(6): 862-882.

A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy az otthonról hozott kulturális és társadalmi tőke

miként befolyásolja a különböző státuszú családok gyermekeinek iskolai teljesítményét.

Résztvevő megfigyelésre és interjúkra alapuló kutatásának újdonsága, hogy nem a

tanulmányi teljesítményt elemzi, hanem azt, hogy az osztályokban levő gyermekek

problémák esetén miként és kihez fordulnak segítségért. Megállapítja, hogy a magasabb

társadalmi és kulturális tőkéjű családokból származó gyerekek sokkal bátrabban és

aktívabban fordulnak felnőttekhez segítségért, ezzel is fokozva a tanulmányi

előremenetük során szerzett előnyeiket.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, kulturális tőke, oktatási különbségek, oktatási

előremenetel, Legfőbb módszer: résztvevő megfigyelés, interju

McGrady, P. B. – Reynolds, J. R. (2013): Racial Mismatch in the Classroom: Beyond

Black – white Differences. Sociology of Education, 86 (1): 3 – 17.

130



Marx, Ive –Vanhille, Josefine – Verbist, Gerlinde (2012): Combating In Work Poverty

in Continental Europe: An Investigation Using the Belgian Case. Journal of Social Policy.

41 (1): 19-41.

McLean, C. (2014). Market managers and market moderators: Early childhood

education and care provision, finance and regulation in the United Kingdom and United

States. Journal of European Social Policy, 24(2), 122-134.

Tanulmányban a szerző a piaci alapú ellátási rendszereket vizsgálja, kitérve azok

markáns különbségeire. A korai gyermekkori oktatás és ellátás példáján keresztül

vizsgálja a liberális jóléti államokban meglévő különbségeket. Mind az USA-ban és az

Egyesült Királyságban a piaci alapú ellátás valósul meg, de a szerzőállítási szerint az

állam szerepe a két országban más és más. Míg az Egyesült Királyságban az állam

szerepe „piaci menedzser” addig az USA-ban „piaci moderátor”. A tanulmány végén a

szerző további vizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak: jóléti államok, piaci alapú ellátás, liberális jóléti állam, USA és egyesült

Királyság összehasonlítása

Menchini, L. – G. Redmond (2009): Poverty and deprivation among children in Eastern

Europe and Central Asia. International Journal of Social Welfare, Vol. 18 (3): 225–236.

A cikkben a szerzők a kelet-európai és közép-ázsiai gyermekszegénységet és anyagi

deprivációt hasonlítja össze, 2001-2003 adatokra támaszkodva. A vizsgált országokban

figyelemmel kíséri az abszolút szegénységi mutatók, a relatív szegénység, az anyagi

depriváció és az oktatási egyenlőtlenségek helyzetét. az elemzés kimutatta relatív

szegénység és a többi dimenzió összefüggését. a szerző amellett érvelnek, hogy a

háztartási fogyasztás jó indikátora a gyermekszegénység mértékének.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, kelet Európa, Közép Ázsia, indikátorok,

nemzetközi összehasonlítás

Messing, Vera (2008): Good practices addressing school integration of Roma/Gypsy

children in Hungary. Intercultural Education, 19 (5): 461-473.

131



A tanulmányban a szerzők három európai országban vizsgálja és hasonlítja össze az

integrált oktatás jó gyakorlatait. A tanulmányban Magyarországot vizsgálva célja, hogy

megtalálja azokat a pedagógia jó gyakorlatokat, amelyek a roma gyerekeke sikeres

iskolai integrációját segítik elő. Több jő gyakorlatot azonosítottak: kreatív oktatási

módszerek, személyes figyelem a rosszabbul teljesítő diákoknak, multikulturális tanterv,

tanárképzés, közösségi és családi közreműködés.

Kulcsszavak: integrált oktatás, etnikai kisebbségek, jó gyakorlatok, nemzetközi

összehasonlítás

Minujin, Alberto –Delamonica, Enrique –Davidziuk, Alejandra –Gonzalez, Edward

D. (2006): The definition of child poverty: a discussion of concepts and measurements.

Environment and Urbanization 18 (2): 481-500.

A tanulmányban a szerzők összefoglalják és összehasonlítják a gyermekszegénységre

vonatkozó meghatározásokat és jellemzőiket, valamint mérésére kialakított statisztikai

módszereket. Kritikus hangvételű összefoglalójukban arra is keresik a választ, hogy a

kormányzati és nem kormányzati szervek megfelelő megoldásokat nyújtanak-e a

gyerekszegénység enyhítésére. gyerekszegénységet a gyerekek emberi jogainak

oldaláról közelítik meg és holisztikus megoldási kísérleteket hiányolnak a nemzetközi

gyermekszegénység elleni programokban.

Kulcsszavak: gyerekszegénység, mérése emberi jogi megközelítés

Moore, Karen (2001): Frameworks for understanding the intergenerational

transmission of poverty and well-being in developing countries. International

Development Department School of Public Policy University of Birmingham. Chronic

Poverty Research Centre.

http://www.chronicpoverty.org/uploads/publication_files/WP08_Moore.pdf

Muccio, L. S., Kidd, J. K., White, C. S., & Burns, M. S. (2014). Head Start Instructional

Professionals’ Inclusion Perceptions and Practices. Topics in Early Childhood Special

Education, 34(1), 40-48

http://www.chronicpoverty.org/uploads/publication_files/WP08_Moore.pdf

132



A tanulmányban a szerzők a „Head Start , Biztos Kezdet kora gyermekkori intervenciós

programban dolgozó szakemberek percepcióit és gyakorlatait vizsgálják. Feltételezik,

hogy ezek az attitűdök befolyásolják a program során megvalósuló integrált oktatást.

Szakemberek elsősorban szakmai fejlődésük hiányát nevezték meg az integráció

kudarcának okaként és hogy legnagyobb szerepe a velük együtt dolgozó

instruktoroknak volt.

Kulcsszavak: integrált oktatás, amerikai program, szakértői attitűdök

Nelson, Kenneth (2012): Counteracting material deprivation: The role of social

assistance in Europe. Journal of European Social Policy 22 (2): 148–163.

Az anyagi depriváció visszaszorítása, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítése az

EU egyik legfontosabb célkitűzése. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen

kapcsolatban van a szociális juttatások mértéke és az anyagi depriváció. Megállapítja,

hogy a magas juttatású országokban alacsonyabb az anyagi depriváció szintje, és ezt az

összefüggést nem módosítják a kontextuális és kulturális hatások. A 26 európai országra

kiterjedő elemzés végén a szerző szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg.

Kulcsszavak: anyagi depriváció, európai szakpolitikák, szociális juttatások,

szakpolitikai ajánlás, nyelv: angol

Nolan, B. –Whelan, C. T. (2010): Using Non-Monetary Deprivation Indicators to

Analyze Poverty. Journal of Policy Analysis & Management, 29 (2): 305-325.

Cikkben a szerzők a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztettség indikátorait

vizsgálják, az olyan indikátorok fontosságára felhívva a figyelemt amelyek nem a

jövedelmi egyenlőtlenséget mérik. A tanulmányban összefoglalják a korábbi

gyakorlatokat amelyek elsősorban a fogyasztásra, a materiális javak birtoklására,

környezetre, társadalmi kirekesztettségre vonatkoztak.

Kulcsszavak: gyerekszegénység mérése, szegénység indikátorok, nem jövedelmi

indikátorok

133



Nolan, Andrea –Cartmel, Jennifer – Kym Macfarlane (2012): Thinking about Practice

in Integrated Children’s Services: Considering Transdisciplinarity. Children Australia. 37

(3): 94-99.

Tanulmányban a szerzők két ausztrál városban azt vizsgálják, hogy miként működnek az

integrált gyermekjóléti intézmények, melynek lényege hogy a különböző szektorokhoz

tartozó szakemberek miként működnek együtt. az együttműködés területei kiterjednek

az oktatási közösségi, egészségügyi és ellátási szektorokra. legfőbb megállapítások, hogy

míg a szakemberek alapvetően hasznosnak érezték ezeket az együttműködéseket, addig

egyeseknél személyes szerepkonfliktusokat és határátlépéseket regisztráltak.

Kulcsszavak: szakmaközi együttműködések, gyakorlatban tapasztalt előnyök és

hátrányok, Ausztrália

Neubourg, de Ch. et al (2012): Child Deprivation, Multidimensional Poverty And

Monetary Poverty In Europe.

http://www.unicef-irc.org/publications/657

Notten, Geranda – Gassmann, Franziska (2008): Size matters: targeting efficiency and

poverty reduction effects of means-tested and universal child benefits in Russia. Journal

of European Social Policy 18 (3): 260-274.

A szerzők oroszországi példákon keresztül mutatják be a fokuszált és az univerzális

gyermekjóléti transzferek hatásosságát. összességében megállapítják, hogy az orosz

intézkedéseknek kevés hatásuk volt a gyerekszegénység csökkentésében és

szimulációjuk azt bizonyítja, hogy az univerzális transzfer juttatások hatásosabbak

voltak az országban. Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a hatásos

szegénységcsökkentésben elsősorban a támogatások értékének növelése játszaná a

legfőbb szerepet.

Kulcsszavak: gyermekszegénység csökkentése, fokuszált és univerzális transzferek,

Oroszország.

OECD (2009): Doing Better for Children. Paris: OECD


http://www.unicef-irc.org/publications/657


134



2003-as OECD adatok alapján készült az összefoglaló, amely feltérképezi és

összehasonlításra alkalmassá teszi az egyes vizsgált országok (többek között

Magyarország is) 28 év alattiak számára nyújtott juttatásait. Megnevezi és meghatározza

az egyes lehetséges juttatásokat. Országok szintjén (táblázatos formában) vizsgálja a

transzferjuttatásokat, szociális adókedvezményeket, gyerekek számára nyújtott

szolgáltatások, valamint az oktatásra fordított kiadásokat.

Kulcsszavak: OECD, támogatások, juttatások, nemzetközi összehasonlítás, nyelv:

angol

Offer, Shira (2012): The burden of reciprocity: Processes of exclusion and withdrawal

from personal networks among low-income families. Current Sociology 1–18.

Tanulmányában a szerző azt vizsgálja, hogy a szegény, alacsony jövedelmű családok

körében miként alakulnak a személyes kapcsolati hálók. Megállapítja, hoy az amerikai

szegény családok körében csökkennek a társadalmi kapcsolatok és a reciprocitás alapú

szociális hálók kialakulása is ritkább az anyagi javak szűkössége miatt. Annak

vizsgálatára, hogy a szegénység miként befolyásolja a közösségek és a társadalmi

kapcsolatok kialakulását és fennmaradását.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi elszigetelődés, reciprocitás, amerikai alacsony

jövedelmű családok

Öztürk, Gülsen Varlikli - Akbas, Ayla (2010): Determination of Needs in Guidance for

a Group of Gypsy/Roma Children. Practice and Theory in Systems of Education. 5 (4):

407-411.

A pilot kutatás Törökországban egy kis mintán vizsgálta a 10-14 közötti roma gyerekek

demográfiai jellemzőit és fejlődési szükségleteit. a kutatás célja javaslatokat tenni a

török Oktatási Minsztérium részére egy pszicho-szociális támogató program

kidolgozására. Legfőbb megállapításuk az volt, hogy a gyerekek fejlődése elsősorban az

mozdítja elő, ha a szülők és az iskola között szoros és harmonikus az együttműködés.

Kulcsszavak: roma gyerekek oktatása, Törökország, szakpolitikai javaslat

135



Paino M. – Renzulli, L. A. (2012): Digital Dimension of Cultural Capital: the (in) visible

Visible Advantages for Students Who Exhibit Computer Skills. Sociology of education, 86

(2): 124 – 138.

Tanulmányban a szerzők a kulturális tőke és a digitális, számítógépes ismeretek

kapcsolatát vizsgálja, felhívva a figyelmet arra, hogy ezt a területet még kevésé

vizsgálták az oktatás kutatásában. külön figyelmet fordítottak arra, hogy tanároknak

milyen szerepe van a kulturális tőke ilyen formájú kialakulásában. A vizsgálat során azt

tárták fel, hogy azok a gyerekek, akik jobban értenek a számítógéphez, jobb tanári

értékeléseket kaptak és magasabbak voltak az osztályzatai is. A szerzők javaslatokat

tesznek a kulturális tőke fogalmának a kibővítésére, a gyerekek számítógépes

ismereteinek elemzésbe vonására.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, kulturális tőke a tanteremben,

számítógépes ismeretek, digitális szakadék.

Pavelko, E. K. – Caputo, J. (2013): Social Inequality and Health across the Life Course.

American Behavioral Scientist, 57 (8): 1040 – 1056.

A tanulmányban a szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen összefüggés

van a társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségi állapot között. Cikkük újdonsága

abban rejlik, hogy az egyenlőtlenségeket longitudinálisan, egy egész életútra kiterjedő

perspektívából szemlélik, megállapítva, hogy a különbségek minősége és mértéke

jelentősen különbözik az életút eltérő szakaszaiban. A szakirodalmi és elméleti háttér

ismertetése után az egész életútra kiterjedő eltérő egyenlőtlenségeket térképezik fel,

majd felhívják a figyelmet az ilyen jellegű longitudinális elemzések fontosságára.

Elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a gyermekkor során felhalmozott egyenlőtlenségek

miként befolyásolják a későbbi egészségügyi állapotot, valamint a halálozási rátát.

Kulcsszavak: egészség, egyenlőtlenségek, egészségügyi egyenlőtlenségek,

longitudinális vizsgálat, életút perspektíva, nyelv: angol

136



Pemberton, Simon-Mason, Jeniffer (2009): Co-production and SURE START Children

Centers: Reflecting Upon Users, Perspectives and Implications for Service Delivery,

Planning and Evaluation. Social Policy and Society, 8(1): 13-24.

A cikkben a szerzők egy esettanulmány alapján vizsgálják, hogy a SURE START

gyermekházak mennyire valósították meg azt az elméleti elképzelést, hogy a fejlődés az

a szakemberek és az érintett szülő együttműködésében (coproduction) valósul meg. Ez a

megközelítés feltételezi, hogy a résztvevők nem egyszerűen csak élvezői a

programoknak, hanem aktív résztvevői a tervezési, a döntési és a kivitelezési

folyamatoknak is. A cikkben a szerzők felsorolják, hogy ez az együttműködés milyen

fórumokon valósulhat meg, majd felhívják a figyelmet azokra a hiányosságokra amelyek

miatt a jelenlegi brit rendszer kevésbé éri e a kitűzött célokat.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, Nagy Britannia, résztvevők és szakemberek

együttműködése

Peters, J., Parletta, N., Campbell, K., & Lynch, J. (2013). Parental influences on the

diets of 2-to 5-year-old children: Systematic review of qualitative research. Journal of

Early Childhood Research, 3-19.

A tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a szülői ismeretek és attitűdök milyen

hatással vannak a kis gyermekek étkezési szokásaira. a tanulmány korábbi kvalitatív

kutatások összefoglalja és kilenc korábbi kutatást vizsgál. Megállapítják, hogy az

étrendek kialakulásában számos számottevő hatása van a kulturális különbségeknek,

valamint a választásokat nagymértékben befolyásolja a család anyagi helyzete. szerzők

kiállnak a további vizsgálatok szükségessége mellett, ugyanakkor megállapítják, hogy a

szülőket oktatni kell olyan hibás elképzelések kijavítása érdekében, mint például a

súlyosabb gyerekek egészségesebbek, vagy egyes ételek megtagadása a gyermekek

éheztetése volna.

Kulcsszavak: gyermekek étkezési szokásai, szülői attitűdök és informáltság, korábbi

kutatások összefoglalása

137



Phung, Viet-Hai (2008): Ethnicity ans Child Powerty under New Labor: Research

Review. Social Policy and Society, 7(4): 551-563.

A tanulmányban a szerző összehasonlítja a Nagy Britanniában élő kisebbségek körében

élő gyermekek szegénységi adatait. Amellett érvel, hogy mivel a kisebbségek körében

magasabb a szegény gyermekek aránya, így a korábbi stratégiák és politikák nem

megfelelően kezelték a helyzetet. Mivel az állami intervenció elsősorban a munkahelyi

piacon való elhelyezkedést támogatja és onnan várja a jövedelmi szegénység

csökkenését, ez nem megfelelő olyan csoportok esetében, ahol az elhelyezkedési

lehetőségek sokkal rosszabbak. A szerző szerint ezen egyenlőtlenségek miatt nem tudják

a kisebbségi családok igénybe venni az adókedvezményeket és más juttatásokat.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, etnikai különbségek, szakpolitikák, munkaerő

piaci egyenlőtlenségek

Pogány István (2012): Pariah Peoples: Roma and the Multiple Failures of Law in Central

and Eastern Europe. Social & Legal Studies 21 (3): 375–393.

A szerző azt vizsgálja, hogy a Közép és Kelet Európai jogrendszerek miként járulnak

hozzá a romák társadalmi marginalizálódásához, valamint ennek az állapotnak a

fennmaradásához. A szerző elsősorban Weber koncepcióira alapozza elemzését, majd

vizsgálja mint a szocialista és poszt-szocialista jogrendszer elemeit.

Kulcsszavak: roma és nem roma egyenlőtlenség, jogrendszer, nemzetközi

összahasonlítás, Közép-kelet Európa

Posselt, J. R. – Jaquette, O. – Bielby, R. – Bastedo, M. N. (2012): Access without Equity:

Longitudinal Analysis of Institutional Stratification by Race and Ethnicity, 1972 – 2004.

American Educational Research Journal, 49 (6): 1074 – 1111.

A szerzők a tanulmányban azt vizsgálják, hogy miként alakult hosszú távon (32 éves

longitudinális vizsgálat során) a különböző etnikumú hallgatók belépése az amerikai

felsőoktatási rendszerbe. Érvelésük arra mutat rá, hogy az esélyegyenlőtlenséget az

évtizedek során fennmaradtak és újra termelődtek, mégpedig a megváltozott felvételi

követelmények előtérbe kerülése miatt. A szerzők modellezik, hogy miként kaptak

138



fokozatosan nagyobb hangsúlyt a minden diák számára kötelező SAT vizsgán elért

eredmények, valamint az iskolán kívüli tevékenységek, külön órák. Bár a felsőoktatási

expanzió minden etnikai csoportot pozitívan érintett, az arányok a fehér valamint az

ázsiai diákok körében szignifikánsabban magasabbak.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenség, etnikai különbségek az oktatásban,

felsőoktatás, USA, nyelv: angol

Raphael, Dennis (2009): Reducing Social and Health Inequalities Requires Building

Social and Political Movements. Humanity & Society 33 :145-165.

A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kapcsán kialakuló

egészségügyi egyenlőtlenségek miként maradnak fent a gazdasági és kormányzati

intézkedések által. A szerzők kritikusan nézik a Kanadában, USA-ban és Nagy

Britanniában kialakult, üzleti alapon működő egészségügyi rendszert. a szerző a

tanulmány végén javaslatokat tesz, hogy a kormányzatnak miként kellene ezeket a

hosszú távon kialakuló és fennmaradó egyenlőtlenségeket megérteni és megoldani.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenségek, rendszer szintű egyenlőtlenségek,

összehasonlító vizsgálat

Reisel, Liza (2011): Two Paths to Inequality in Educational Outcomes: Family

Background and Educational Selection in the United States and Norway. Sociology of

Education 84 (4): 261–280.

A cikkben a szerző az amerikai és a norvég oktatási rendszert és a továbbtanulási

lehetőségek egynősítésére tett kísérleteket hasonlítja össze. Megállapítja, hogy a hasonló

továbbtanulási arányok mögött teljesen eltérő stratégiák és mechanizmusok működnek.

Míg Norvégiában elsősorban az életkörülmények javítására törekszenek addig az USA-

ban az alacsonyabb színvonalú, de széles rétegek előtt nyitva álló felsőoktatási

intézmények fenntartása a cél. míg Norvégiában a családok anyagi háttere kevésbé

meghatározó, addig Amerikában a családi környezet a legmeghatározóbb tényező a

felsőoktatásban való részvétel esetében.

Kulcsszavak: oktatsűi egyenlőtlenségek, felsőoktatás, nemzetközi összehasonlítás.

139



Ridge, Tess (2005): Supporting Children: The Impact of Childsupport Policy on

Children’s Wellbeing in the UK and Australia. Journal of social Policy, 34(1): 121-142.

A cikk a brit és az ausztrál gyermekvédelmi szakpolitikákat hasonítja össze, az ún.

gyermek fókuszú megközelítés alapján. Arra tér ki, hogy mely országban milyen

előrelépések történtek a gyermekek helyzetét illetően, három területen: 1.

gyermekszegénység mérséklése; 2. elvált szülős háztartások konfliktusainak

mérséklése; 3. miként befolyásolják a gyermekvédelmi támogatások az első és második

családokat. A kritikai hangvételű következtetés megállapítja, hogy mindkét ország

szakpolitikájában komoly hiányosságok vannak. A gyermekszegénység mérséklésében

Ausztrália lényegesen jobban teljesített, mint Anglia, hiszen jobban szétválasztotta a

gyermekeknek és családjaiknak jutó támogatásokat. A második dimenzió kapcsán is jobb

mutatókkal rendelkezik Ausztrália, ugyanakkor az első és második családok közti

egyenlőség sokkal jobban megvalósult Angliában.

Kulcsszavak: szakpolitikák, gyermekszegénység, összehasonlító elemzés

Roksa, Josipa – Potter, Daniel (2011): Parenting and Academic Achievement:

Intergenerational Transmission of Educational Advantage. Sociology of Education 84 (4):

299–321.

Tanulmányban a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a gyermekek tanulmányi

teljesítményét nem csupán egy, hanem több generáción keresztül felhalmozott kulturális

tőke tükrében vizsgálják. Míg korábban kizárólag a szülők aktuális társadalmi helyzetére

koncentráltak addig a szerzők amellett érvelnek, hogy a korábbi generációk társadalmi

és kulturális tőkéjét is figyelni kell, oszen az befolyásolja a szülők gyermekneveléshez

való hozzáállását és ezen keresztül a gyermekek tanulmányi eredményeit.

Kulcsszavak: társadalmi és kulturális tőke, oktatási egyenlőtlenség, szülők és

nagyszülők társadalmi helyzete, többgenerációs összehasonlítás

Sen, Amartya (2000): Social Exclusion: Concept, Application, And Scrutiny.

http://www.adb.org/documents/books/social_exclusion/social_exclusion.pdf

Az összefoglaló tanulmányban a szerző először ismertetei a szegénység és társadalmi

kirekesztés kutatás legújabb fogalmait és trendjeit, majd érvel a klasszikus abszolút

szegénység mérések meghaladása mellett. Véleménye s zerint a szegénység és a

http://www.adb.org/documents/books/social_exclusion/social_exclusion.pdf

140



társadalmi kirekesztettség nem mindig ragadhatóak meg abszolút mértékekkel, sokkal

inkább a lehetőségek (capabilities) különbségeivel. A tanulmány második részében a

hosszú távú munkanélküliség kirekesztő mehanizmusait tárgyalja. Felhívja a figyelmet

mind az anyagi mind a közösségi részvétel lehetőségeinek hiányaira.

Kulcsszavak: szegénység, munkanéllküliség, társadalmi kirekesztettség, közösségi

részvétel, lehetőségek

Smith, Noel (2008): Tackling Child Powerty Dinamycs: Feeling in Gaps in the Strategy.

Social Policy and the Society, 7(4): 507-519.

A kritikus hangvételű tanulmányban szerző végigtekinti a brit gyermekszegénység elleni

program legfőbb intézkedéseit, melynek célja az alacsony jövedelmű családok jövedelem

szintjének emelése adókedvezményekkel illetve a foglalkoztatottság növelésével.

Rávilágít arra, hogy a statikus elemzés helyett dinamikus megközelítés helytállóbb és

éppen emiatt a szakpolitikának fontos figyelembe venni a munkaerő piaci

ingadozásokat, így biztosítva védőhálót a gyermekszegénység ellen. Amellett érvel, hogy

hosszútávú megoldást csak olyan intézkedések hozhatnak, amelyek biztosítják a

szegénységből való kilépés folytonosságát. A dinamikus szemléletben a különböző féle

szegénységet más, más eszközökkel lehet kezelni.

Kulcsszavak: gyermekszegénység, munkaerő piaci integráció, dinamikus szemlélet,

szakpolitika

Son Hing, Leanne S. (2012): Responses To Stigmatization The Moderating Roles Of

Primary And Secondary Appraisals. Du Bois Review, 9 (1): 149–168.

A cikkben a szerző a stigmatizáció és kirekesztés hatásait vizsgálja, megállapítva, hogy

minél komolyabb a megbélyegzés annál rosszabb a csoport fizikai és mentális állapota,

annál alacsonyabb lesz jólétük és teljesítményük. A szakirodalom összefoglalása után

szerző felsorolja azokat a pszichológiai tényezőket amelyek kialakítása szükséges ahhoz,

hogy a kirekesztett csoport sikeresen megbirkózzon a következményekkel. Azt javasolja,

hogy ezeknek a mechanizmusoknak a kifejlesztésére is figyelmet kell fordítania a

szociálpolitikának.

141



Kulccsszavak: stigmatizáció és társadalmi kirekesztettség pszichológiai és fizikai

következményei,

Sonkoff, Jack-Garner, Andrew (2012): The Lifelong Effects of Early Childhood

Adversity and Toxic Stress. Pediatrics, 129(1): 232-246.

A kutatási jelentés arra mutat rá, hogy az orvostudomány új, fejlődő területei nagy

hatással lehetnek a társadalmi és gazdasági különbségek elemzésénél és megértésénél.

Alapvető tétele, hogy a korai tapasztalatok és a környezeti befolyások hatással vannak a

genetikai felépítésre, amely érint a fejlődő agy szerkezetét és hosszú távú egészségügyi

következményei is vannak. A szerzők megállapítják, hogy a fiatalkorban tapasztalt

toxikus stressz befolyásolja a későbbi tanulmányi képességeket, valamint a későbbi

fizikai és mentális állapotot. Így számos felnőtt korban tapasztalható betegség is

összefüggésbe hozható a kora gyermekkorban tapasztalt fejlődési rendellenességekkel.

Amellett érvelnek, hogy ha a gyermekkori toxikus stresszt csökkentik, csökkennek azok

a betegségek amelyeket elsősorban a szegénység, a diszkrimináció és az alultápláltság

vált ki.

Kulcsszavak: toxikus stressz, egészségügyi egyenlőtlenségek, fejlődés, környezet és

egészség kapcsolata

Spencer, Nick (2010): Poverty and child health in the European Region. School of

Health and Social Studies, University of Warwick.

http://www.nsph.gr/files/011_Ygeias_Paidiou/Koinonikh_Paidiatrikh_tei_mathimata/A

7_Poverty_Child_Health.pdf

Spencer, Nick (2010): Health Consequences of Poverty for Children. Published by End

Child Poverty with the support of GMB.

http://www.endchildpoverty.org.uk/files/Health_consequences_of_Poverty_for_childre

n.pdf

A tanulmány összefoglalja a szegénységben felnövő gyerekeket érintő egészségi

kockázatokat, Részletesen elemzi (nagy-britanniai adatokra támaszkodva) azokat az

egészségügyi problémákat, amelyek elsősorban a szegénység következtében alakulnak

http://www.nsph.gr/files/011_Ygeias_Paidiou/Koinonikh_Paidiatrikh_tei_mathimata/A7_Poverty_Child_Health.pdf

http://www.nsph.gr/files/011_Ygeias_Paidiou/Koinonikh_Paidiatrikh_tei_mathimata/A7_Poverty_Child_Health.pdf

http://www.endchildpoverty.org.uk/files/Health_consequences_of_Poverty_for_children.pdf

http://www.endchildpoverty.org.uk/files/Health_consequences_of_Poverty_for_children.pdf

142



ki. A szerző kitér mind a mentális mind a fizikai betegségekre is, vizsgálja a

csecsemőhalandóságot, vérszegénységet, súlyt és magasságot, figyelemzavart és a lelki

problémákat. Külön figyelmet szentel a szegény anyák gyermekeinek betegségeinek

valamint fejlődési rendellenességeinek (alacsonyabb születési súly, koraszülés, magzati

fejlődési rendellenességek), ezzel is illusztrálva a szegénység generációkon

átörökíthetőségét.

Kulcsszavak: nemzetközi irodalom, Nagy-Britannia, egészség, fejlődés, kockázat,

átörökítés, nyelv: angol

Sribnick, Ethan (2011): The Origins of Modern Child Wellfare. The Journal of Policy

History, 23(2): 150-176

A cikkben a szerző az amerikai gyermekjóléti fogalom és gyermekjóléti intézkedések

történetét írja le az 1970-es évektől kezdődően. Végig nézi hogy a kezdeti emberjogi

aktivizmusból miként alakulnak ki a legbefolyásosabb érdekcsoportok és mindez

hogyan jelenik meg a későbbi szakpolitikákban. Különös figyelmet szentel annak, hogy a

későbbi közpolitika miként nyúl vissza a 1970-es évek liberális elveihez.

Kulcsszavak: gyermekjólét, történeti áttekintés, USA, szakpolitika

Sylva, Kathy – Melhuish, Edward – Sammons, Pam – Siraj-Blatchford, Iram –

Taggart, Brenda (2011): Pre-school quality and educational outcomes at age 11: Low

quality has little benefit. Journal of Early Childhood Research 9 (2): 109–124.

A szerzők azt vizsgálják, hogy a minőségi koragyermekkori oktatás milyen hatással van a

gyermekek kognitív és viselkedési fejlődésére. Az angliai vizsgálat több mint 3000

gyermek eredményit térképezte fel, és azt állapította meg, hogy már a korai nevelésnek

is hatalmas befolyása van a későbbi teljesítményre. A rosszabb intézményekbe járó

gyermekeknél semmilyen pozitív hatást nem mutattak ki. A szerzők további

módszerekkel javasolják a kérdés jövőbeli tanulmányozását.

Kulcsszavak: kora gyermekkori nevelés hatása későbbi iskolai teljesítményre,

intézmények közötti egyenlőtlenség.

143



Szabó, Csilla (2012): Methods of Preventing Adolescent Drinking. Practice and Theory in

Systems of Education. 7 (1): 87-102.

TÁRKI (2010): Child poverty and child well-being in the European Union (2010), Report

for the European Commission, TÁRKI

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/report/child_poverty_final%20report_j

an2010.pdf

TÁRKI (2011): Child Well-Being in the European Union: Better monitoring instruments

for better policies. KIM-TÁRKI, Budapest.

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/tarki_chwb_onlineannex1.pdf

Townsend, Peter – Gordon, David (2002): World poverty. New policies to defeat an

old enemy. The Policy Press. University of Bristol.

A kötetben a szerzők a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség számos aspektusával

foglalkoznak. Először bemutatják az egyre inkább elkülönült társadalmi rétegeket, majd

áttekintik a szegénység és egyenlőtlenségek visszaszorítására létrehozott

intézkedéseket. A kötetben külön kezelik a szegény illetve a gazdag országokban

megjelenő szegénységet és egyenlőtlenségeket. A kötet végén a jövő szegénységellenes

küzdelmét vetítik előre.

Kulcsszavak: szegénység, nemzetközi összehasonlítás, világszegénység, szegénység

elleni intézkedések.

Trickett, E. J. – Beehler, S. (2013): The Ecology of Multilevel Interventions To Reduce

Social Inequalities in Health. American behavioral scientist, 57 (8): 1227 – 1246.

A tanulmányban a szerzők azt nézik, hogy az egészségügyi egyenlőtlenségek miként

mérsékelhetőek több szintű beavatkozások segítségével. A tanulmány végigveszi az

Angliában megvalósuló többszintű és szakmaközi együttműködéseket, majd ezek

hatásait elemzi. külön hangsúlyozzák, hogy ezek a többszintű kooperációk kizárólag erős

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/report/child_poverty_final%20report_jan2010.pdf

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/report/child_poverty_final%20report_jan2010.pdf

http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/tarki_chwb_onlineannex1.pdf

144



közösségi támogatás mellett működnek és a kollaborációk tanulmányozásának

fontosságát hangsúlyozzák.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenségek, szakmaközi együttműködés,

többszintű intervenció.

UK local approaches to tackling child poverty – Governmental Analysis

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/b0076

325/local-approaches-to-tackling-child-poverty

A cikkben a brit kormányzat 2011-es országos gyermekszegénység elleni stratégiájának

legfontosabb elemeit mutatja be. A stratégia három fő pilléren nyugszik, melyeknek

céljai: 1. a családok munkaerő piaci elhelyezkedésének és anyagi függetlenségének

segítése, 2. a családok és gyermekek életesélyének javítása, 3. tágabb kormányzati

törekvések, mint pl. a helyi megoldások és a nagy társadalom programjainak

megvalósítása. Az útmutatóban az innovatív megközelítéseket részletezik. A

bevezetésben felsorolják azokat a tényezőket, amelyek hozzásegítik az alacsony

jövedelmű családoknak a munkaerő piaci elhelyezkedését, olyan helyi programok

bevezetésével amelyek az alábbi területekre fokuszálnak: a szülők képzése, az

álláskereséshez szükséges anyagi hozzájárulás csökkentése, az első fizetés előtti időszak

sikeres kezelése, további tanácsadás. A cikk további részében konkrét eseteken és céges

intézkedéseken mutatják be a sikeres programelemeket, amelyek a családbarát

munkahelyekre és egyéb szegénység ellenes intézkedésekre fókuszálnak. Külön kiemelik

azokat a programokat, amelyek az ezen családok gyermekeivel foglalkoznak.

Az összefoglaló négy témában említ Nagy-Britannia szerte megvalósult „jó

gyakorlatokat”., amelyeket esettanulmányok keretében ismertet.

1. családok életesélyei: az itt megjelenő tanulmányok fókusza, hogy miként

teljesedhetnek ki a rossz körülmények közül származó családok, figyelmet szentelve a

szociális, emocionális és kulturális különbségekre. A z esettanulmányok foglalkoznak a

tinédzser szülők problémáival és a nekik szánt programokkal, valamint olyan helyi

kezdeményezésekkel, mint az önkéntes mentorok, életút tanácsadás és helyi

vállalkozások.

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharin

ggoodpractice/lifechancesandfamilies

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/b0076325/local-approaches-to-tackling-child-poverty

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/b0076325/local-approaches-to-tackling-child-poverty

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/lifechancesandfamilies

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/lifechancesandfamilies

145



2. anyagi támogatás: az itt bemutatott esettanulmányok arra mutatnak példát, hogy

miként lehet az alacsonyjövedelmű családok helyzetét javítani úgy, hogy második

keresőt is visszavezetnek a munkaerő piacra, valamint csökkentik a családok költségeit

(alacsonyabb árak a közösségi boltban), valamint az adósságaik csökkentésével.


ggoodpractice/financialsupport

3. a harmadik részben található esettanulmányok a helyi szolgáltatásokat és helyi

gyakorlatokat mutatják be, azokat a megoldásokat, amelyek a helyi közösségek

bevonásával valósulnak meg.


ggoodpractice/placeanddelivery

4. az itt bemutatott esettanulmányok a sikeres munkaerő piaci integrációhoz szükséges

ismeretek átadását és a beilleszkedést követik, figyelmet szentelnek mind az

elhelyezkedő szülőkre, mind a szegény családokban élő gyerekekre.


ggoodpractice/employmentandskills

UNICEF (1995): Poverty, children and policy: responses for a brighter future. Florence,

United Nations. International Children's Emergency Fund, International Child

Development Centre.

UNICEF (2002): A league table of educational disadvantage in rich nations. Innocenti

Report Card, No.4 http://www.unicef-irc.org/publications/pdf/repcard4e.pdf

UNICEF (2005): Child Poverty in Rich Countries.

www.unicef-irc.org/publications/pdf/repcard6e.pdf

UNICEF (2006): Programming Experiences in Early Child Development. Early Child

Development Unit www.unicef.org/earlychildhood

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/financialsupport

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/financialsupport

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/placeanddelivery

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/placeanddelivery

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/employmentandskills

https://www.education.gov.uk/childrenandyoungpeople/families/childpoverty/sharinggoodpractice/employmentandskills

http://www.unicef-irc.org/publications/pdf/repcard4e.pdf

http://www.unicef-irc.org/publications/pdf/repcard6e.pdf

http://www.unicef.org/earlychildhood

146



UNICEF (2007): Child Poverty in Perspective: An overview of child well-being in rich

countries, Report Card 7. http://www.unicef.org/media/files/ChildPovertyReport.pdf

UNICEF (2007): An overview of child well-being in rich countries. A comprehensive

assessment of the lives and well-being of children and adolescents int he economically

advanced nations.

http://www.unicef-irc.org/publications/pdf/rc7_eng.pdf

UNICEF (2007): The state of the world’s children 2007. Executive summary.

http://www.unicef.org/sowc07/docs/sowc07.pdf

UNICEF (2008): The child care transition. A league table of early childhood education

and care in economically advanced countries UNICEF Innocenti Research

Centre.IInnocenti Report Card 8.


Az összefoglaló a napközbeni gyermekfelügyeletben történő átalakulás lehetséges

előnyeit és kockázatait veszi számba, valamint javaslatot tesz egy nemzetközi

benchmark, sztenderd felállítására a korai gyermekgondozás és fejlesztés

dimenziójában. Ezek a felállított minimumkövetelmények lehetővé tennék a szervezet

szerint a gyermekeket érintő esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését. Így a szervezet

szerint sikeresen lehetne védelmezni a gyermekek jogait már a kori években is. Ennek

érdekében a szerzők külön foglalkoznak a korosztály szükségleteit neurobiológiai

vizsgálatokra hivatkozva.

Kulcsszavak: korai gyermekfejlődés, esélyegyenlőség, nemzetközi benchmark, korai

intézményes fejlesztés, módszer: nemzetközi összehasonlítás, nyelv: angol

UNICEF (2010): The Children Left Behind. Innocenti Report Card 9.


Az UNICEF által készített összefoglaló a gyerekek esélyeit vizsgálja a világ 24

leggazdagabb országában 3 dimenzió mentén: egészségügy, oktatás, anyagi jólét. Az

http://www.unicef.org/media/files/ChildPovertyReport.pdf


http://www.unicef.org/sowc07/docs/sowc07.pdf



147



általuk kidolgozott „bottom-end inequality” módszere lehetőséget nyújt arra, hogy a

különböző dimenziókban az adott területen legjobban teljesítő országokhoz hasonlítsák.

A tanulmány felépítése is a három dimenziót tükrözi, mindegyik témában rövid

összefoglalóval és táblázatokkal.

Az anyagi jólétben az egyenlőtlenséget három indikátor jelzi: háztartás jövedelme,

alapvető oktatáshoz való hozzáférés, lakáskörülmények. Az oktatási esélyegyenlőtlenség

megállapítása elsősorban a PISA-felmérések eredményeire támaszkodik. Az egészség

dimenzióját szintén három indikátorral mérik: gyerekek saját beszámolója egészségi

problémáikról, egészséges étkezés, rendszeres testedzés.

Az összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy Magyarország helyzete a többi országhoz

képest egyes indikátoroknál jelentős lemaradást jelez. Ennek mértéke dimenziónként

eltérő.

Kulcsszavak: gyerekszegénység, nemzetközi összehasonlítás, „bottom-end

inequality”, egészség, oktatási egyenlőtlenség, anyagi jólét, UNICEF,

esélyegyenlőség, módszer: nemzetközi összehasonlítás, nyelv: angol

UNICEF (2011): A Multidimensional Approach to Measuring Child Poverty. Innocenti

Research Centre, Florence

http://www.unicef.org/socialpolicy/files/A_Multidimensional_Approach_to_Measuring_

Child_Poverty%282%29.pdf

UNICEF (2012): Annual report 2011

Nations Children’s Fund (UNICEF)

http://www.unicef.org/publications/files/UNICEF_Annual_Report_2011_EN_060112.pd

f

UNICEF (2012): Progress for Children: A report card on adolescents (No. 10)

Nations Children’s Fund

(UNICEF)http://www.unicef.org/publications/files/Progress_for_Children_-

_No._10_EN_04272012.pdf

http://www.unicef.org/socialpolicy/files/A_Multidimensional_Approach_to_Measuring_Child_Poverty%282%29.pdf

http://www.unicef.org/socialpolicy/files/A_Multidimensional_Approach_to_Measuring_Child_Poverty%282%29.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/UNICEF_Annual_Report_2011_EN_060112.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/UNICEF_Annual_Report_2011_EN_060112.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/Progress_for_Children_-_No._10_EN_04272012.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/Progress_for_Children_-_No._10_EN_04272012.pdf

148



UNICEF (2012): Measuring Child Poverty: New league tables of child poverty in the

world’s rich countries. Innocenti Report Card 10, UNICEF Innocenti Research Centre,

Florence. http://www.unicef-irc.org/publications/pdf/rc10_eng.pdf

UNICEF (2012): The State of the World’s Children 2012: Children in an Urban World

United Nations Children’s Fund (UNICEF)

http://www.unicef.org/publications/files/SOWC_2012-

Main_Report_EN_13Mar2012.pdf

UNICEF (2012): Inequities in Early Childhood Development: What the data say.

United Nations Children’s Fund (UNICEF)

http://www.unicef.org/publications/files/Inequities_in_Early_Childhood_Development_

LoRes_PDF_EN_02082012.pdf

A tanulmány célja, hogy az elmúlt évtizedben a gyermeki jól-lét időbeni változásait

vizsgálja. Ebből a célból az elmúlt évek adataiból a szerzők egy módosított, finomított

„gyermek jól-léti index”-et állítottak fel, és ennek megfelelően vizsgálták a

rendelkezésükre álló adatokat a világ 21 gazdag országában. Az indikátor dimenzióit és

számítási módját részletesen bemutatják a szerzők, külön kitérve a korábbi indikátorhoz

képest történt változtatásokra. Az adatok fényében összességében elmondható, hogy a

szerzők megállapításai szerint a Skandináv országok teljesítettek a legjobban, míg az

Egyesült Államok még mindig rosszul állt a mutatók tükrében. Kelet- Európa

országaiban az anyagi javak tekintetében, valamint a fiatalok viselkedésében hasonló

tendenciákat állapítottak meg, de a gyermeki jól-lét összességében nem emelkedett a

térségben. Jelentősen javultak az értékek Norvégiában, az Egyesült Királyságban és

Portugáliában, míg a legtöbb negatív tendencia Lengyelországban, Svédországban és

Spanyolországban jelentkezett a tanulmány szerint.

Kulcsszavak: UNICEF, gyermek jól-léti index, gazdag országok anyagi jól-lét

dimenziói, szubjektívjól-lét dimenziói , nyelv: angol

UNICEF (2014): The State of the World Children 2014 in Numbers. Every Child Counts.

Revealing Disparities, Advancing Childrens Rights. New-York: United Nations Children’s

Fund.


http://www.unicef.org/publications/files/SOWC_2012-Main_Report_EN_13Mar2012.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/SOWC_2012-Main_Report_EN_13Mar2012.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/Inequities_in_Early_Childhood_Development_LoRes_PDF_EN_02082012.pdf

http://www.unicef.org/publications/files/Inequities_in_Early_Childhood_Development_LoRes_PDF_EN_02082012.pdf

149



Az UNICEF 2014-es jelentésében arra törekszik, hogy azok a gyermekek hangja is

hallható legyen, amelyek korábban kevésbé kaptak figyelmet. Az adatfelvétel

különlegessége, hogy a gyermekek is részt vesznek az adatok képzésében és

feldolgozásában. Az adatok azt mutatják, hogy bár van némi fejlődés még mindig sok a

teendő a gyermekek egyenlőségének eléréséhez. 15 fő indikátort alkalmaz és elemez a

jelentés, melyek között vannak a környezetre vonatkozóak, a születésnél tapasztalt

körülményekre, az egészségügyi ellátásra, oktatásra, írástudásra, a gyermekmunkára, a

médiához való hozzáféréshez valamint a tinédzser terhességre való indikátorok.

Kulcsszavak: UNICEF, gyermek jól-léti index, gazdag országok anyagi jól-lét

dimenziói, szubjektívjól-lét dimenziói, nyelv: angol

van Oorschot, Wim – Reeskens, Tim – Meuleman, Bart (2012): Popular perceptions

of welfare state consequences: A multilevel, cross-national analysis of 25 European

countries. Journal of European Social Policy 22 (2): 181– 197.

Tanulmányban a szerzők a jóléti államhoz fűződő véleményeket és elvárásokat

vizsgálják, a Europian Social Survey adataira támaszkodva. Összességében elmondható,

hogy bár pozitívan ítélik meg a jóléti államokat ugyanakkor államonként eltérően

vélekednek a jóléti rendszer hátrányairól és kockázatairól. A fejlettebb jóléti államokban

a kérdezettet mind a negatív és mind a pozitív következményekkel is számoltak

szemben a kevésbé fejlettekkel.

Kulcsszavak: jóléti állam, nemzetközi összehasonlítás, European Social Survey

Vandenbroucke, Frank – Vleminckx, Koen (2011): Disappointing poverty trends: is

the social investment state to blame? Journal of European Social Policy 19 (5): 450–471.

Kritikai tanulmányban a szerző a társadalmi befektetés paradigma mentén szerveződő

szegénységcsökkentés hatásait és ellentmondásait elemzi. Kritikusak az újfajta jóléti

rendszerrel kapcsolatban és nem tartják fenntarthatónak a társadalmi befektetésre

épülő államokat. A tanulmány végén olyan lehetséges szakpolitikai megoldásokat

vizsgálnak amelyek kiegészíthetnék a társadalmi befektetést és elősegítenék a

társadalmi befogadást.

Kulcsszavak: társadalmi befektetés, szakpolitikai javaslat szegénység csökkentés új

lehetőségei.

150



Vergolini, Loris (2011): Social cohesion in Europe: How do the different dimensions of

inequality affect social cohesion? International Journal of Comparative Sociology 52 (3):

197–214.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek miként befolyásolják a

társadalmi összetartozást. Először a szerző áttekinti a szakirodalmat a társadalmi

összetartozás kérdésében, majd azokat az irodalmakat vizsgálja, amelyek az

egyenlőtlenségek és az összetartozás viszonyával foglalkoznak. A tanulmány következő

részében, a különböző jóléti rendszereken keresztül vizsgálja a jövedelmi

egyenlőtlenség és a társadalmi kohézió kapcsolatát. Megállapítja, hogy a rossz anyagi

körülmények nagyobb mértékben vezethetnek társadalmi izoláltsághoz.

Kulcsszavak: társadalmi egyenlőtlenség, társadalmi kirekesztettség, jóléti államok,

nemzetközi összehasonlítás.

Walsemann, K. M. – Gee, G. C. – Ro, A. (2013): Educational Attainment in the Context of

Social Inequality: New Directions for Research on Education and Health. American

behavioral scientist, 57 (8): 1082 – 1104.

Az szakirodalmi összefoglalóban a szerzők az oktatási szint, valamint az egészségi

állapottal kapcsolatos elméleti és empirikus eredményeket térképezik fel. Felhívják a

figyelmet arra, hogy az eddigi vizsgálatok elsősorban a legmagasabb iskolai végzettség

és egészség kapcsolatát tekintették kutatásaik alapjának, figyelmen kívül hagyva számos

fontos tényezőt. A szerzők szerint be kell vonni az elemzésbe olyan dimenziókat is, mint

az iskolai szegregáció, valamint az oktatás eltérő minősége, hiszen ezek a tényezők

nagyban felelősek a strukturális különbségek kialakulásáért. Cikkük célja hogy öt

megfontolandó új kutatási irányzatot jelöljenek ki: populáció hatása az

egyenlőtlenségekre, oktatás minősége, iskolai szegregáció, bevándorlók iskolai

elhelyezkedése és az iskoláztatás költségei miatt fennálló tartozások mértéke.

Kulcsszavak: egészség, oktatás, egészségügyi egyenlőtlenségek, irodalmi

összefoglaló, nyelv: angol

151



Vastagh Zoltán (2016): A gyermekek lakáskörülményei és néhány ezzel összefüggő

egészségi probléma. In: Vastagh Z. (szerk.): Gyerekeselyek a vegeken I.. Tanulmanyok a



A tanulmány a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek lakáskörülményeit

mutatja be a lakások objektív feltételeken alapuló komfortfokozata, zsúfoltsága és a

szubjektív véleménynek is teret engedő lakásminősége alapján. A tanulmány első

részében a szerző a három mutató LHH kistérségekben mért értékeit – település- és

háztartástípusok szerinti bontásokban – hasonlítja össze a KSH egy 2013-as

elemzésének országos adataival. Ezt követően a szerző a fenti három mutatót

nemzetiségi-etnikai hovatartozással összefüggésben vizsgálja, majd néhány, a

gyermekek szempontjából fontos lakásjellemzőt vizsgál ugyanezen aspektusból. Végül a

tanulmány a gyermekeknél jelentkező néhány tartós egészségügyi problémára tér ki. A

tanulmány alátámasztja, hogy a gyermekek rossz lakáskörülményei az LHH térségekben

is alapvetően az alacsony szintű munkaerő-piaci részvételből és az ezzel összefüggő

alacsony jövedelemből fakadnak, ugyanakkor a szerző megállapítja, hogy az LHH

térségekben a jobb anyagi helyzetben lévő háztartások gyermekei közül is jóval többen

laknak alacsony komfortfokozatú lakásokban a községekben, mint a kisvárosokban –

ami a kedvezőtlen települési és településrészi adottságokkal is összefügghet.

Kulcsszavak: lakáskörülmények, egészség, LHH kistérség, szegregáció, telep,

módszer: KSH HKÉF és GYEP kérdőíves felvétel adatainak elemzése, nyelv: magyar

Whelan, C. T. –Maître, B. (2010): Welfare regime and social class variation in poverty

and economic vulnerability in Europe: an analysis of EU-SILC. Journal of European Social

Policy, 20. (4): 316–332.

A cikkben a szerzők amellett érvelnek, hogy az Európai Unió számára ki kell dolgozni

egy multi-dimenzionális szegénység indexet. Javaslatuk szerint a módosított létszám

arány alapú megoldások számos előnnyel bírnak a korábban alkalmazott

mérőszámokhoz képest. Tanulmányukban EU-SILC adataira támaszkodva mutatják be

módszerüket.

Kulcsszavak: szegénység mérés, több dimenziós szegénységindex, nemzetközi

összehasonlítás.

152



Whelan, C. T., Nolan, B., - Maître, B. (2014). Multidimensional poverty measurement in

Europe: An application of the adjusted headcount approach.Journal of European Social

Policy, 24(2), 183-197.

A tanulmányban a szerzők összefoglalják a szegénység mérésére alkalmas mutatók

előnyeit és hátrányait majd amellett érvelnek, hogy az EU-ban a 27 tagország

szegénységi mutatóinak érdemi összevetését a többdimenziós szegénység mutató

számítások a legalkalmasabbak. A módosított mutató ( adjusted headcount ratio)

egyfelől figyelembe veszi a szegénységben élő emberek létszámát másfelől a depriváció

mértékének megfelelően súlyozza azt. A módszertani újítás bemutatása után a szerzők a

2009-es EU-SILC adataira támaszkodva bemutatják az egyes kiemelt dimenziók mentén

a tagországokban megjelenő szegénység és társadalmi kirekesztettség mértékét.

Kulcsszavak: szegénység, társadalmi kirekesztődés, szegénységi mutatók,

szegénység és társadalmi kirekesztés mérése

Whiteford, Peter –Adema, Willem (2007): What Works Best in Reducing Child

Poverty: A Benefit or Work Strategy? OECD SOCIAL, EMPLOYMENT AND MIGRATION

WORKING PAPERS NO. 51 http://www.oecd.org/dataoecd/30/44/38227981.pdf

A tanulmány szerzői elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen kapcsolatot mutatnak

egymással a gyerekszegénység mutatói ill. a szülők munkaerő-piaci helyzete.

Megállapítják, hogy a vizsgált OECD országokban lényegesebben magasabbak a

gyerekszegénység mutatói az olyan családok esetében, ahol csak az egyik szülő, vagy

egyik szülő sincs alkalmazásban. Ugyanakkor megállapítják azt is, hogy a szegény

családoknak mindössze harmada munkanélküli. A tanulmány célja elsősorban, hogy

lehetséges szakpolitikai irányokat jelöljön ki az OECD országok számára. A szegénység

meghatározásainak és mérési lehetőségeinek ismertetése után a cikk szerzői külön

kitérnek a gyerekszegénység tendenciáira, lehetséges megoldásokra; részletesen

bemutatva a megoldások előnyeit és hátrányait. Összefoglalják azokat a gyakorlatokat,

amelyekkel a gyerekszegénységet csökkenteni igyekeznek, a sikeres megvalósulásokat, a

magasabb szülői foglalkoztatás és a juttatások megfelelő kombinációjával.


153



Kulcsszavak: OECD, gyerekszegénység, szülők munkaerő-piaci helyzete, transzferek,

összehasonlítás, legjobb gyakorlatok, módszer: nemzetközi összehasonlítás, nyelv:

angol

Williams, David R. (2012): Miles to Go before We Sleep: Racial Inequities in Health.

Journal of Health and Social Behavior 53 (3): 279– 295

A tanulmányban a szerző az Amerikában felmerülő és évtizedek óta fennálló

kisebbségek közötti egyenlőtlenségeket vizsgálja. Megállapítja, hogy az amerikai

rendszerben mind egyéni mind az institucionális rasszizmus jelen van. A tanulmányban

javaslatokat tesz arra, hogy miként lehet a rasszizmustól független és egyenlő

egészségügyet létrehozni.

Kulcsszavak: egészségügyi egyenlőtlenségek, rasszizmus az egészségügyben,

szakpolitikai javaslat.

gyerekesély tudástár - gyerekesely.tk.mta.hu · kulcsszavak: romák helyzete, munkaerőpiaci...

Documents