A belek csodalatosvilaga es a jo emesztes

BÉLÜGYEK

Giulia Enders

PARKKÖNYVKIADÓ

GiuliaEnders........

BÉLÜGYEK

„A szív és az agy nagy tiszteletnekörvendenek. A szív létfontosságúnakszámít, mert o pumpálja a vérta testben, az agyat azért csodálják,mert minden másodpercben bámu-latos gondolatmeneteket talál ki.Mindeközben a bél legfeljebba vécéig jut el, gondolják a legtöbben.Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykorpukizik egyet. Különleges adottsá-gokat senki sem tételez fel róla.Mondhatni, kissé lebecsüljük ot –pedig valójában nem pusztánlebecsülésrol van szó, egyenesenszégyenkezünk a beleink miatt.Gázos belek!Könyvem ezen a hozzáállásonszeretne egy kicsit változtatni. Merta bél igenis meno!”

GIULIA ENDERS (1990) német orvos-tanhallgató jelenleg a doktorá-tusához szükséges kutatásokatvégzi a frankfurti MikrobiológiaiIntézetben. AWilhelm-und-Else-Heraeus-Stiftung kétszeresösztöndíjasa. Darm mit Charme(Bájos beleink) címu eloadásával– melynek videoklipje a YouTubeegyik slágere – 2012-ben elsodíjat nyert az ifjú kutatók bemu-tatkozásának teret adó freiburgiScience Slamen. Ebbol születettBélügyek címu könyve.

Könyvét novére, Jill Enders(jobbra fent) szellemes rajzaiillusztrálják.

Miért pont a belek?A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobbszervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás,hányás, hasmenés… pfuj, gusztustalan! Pedig hameggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80%-bana beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog.Egyre nyilvánvalóbb – tudományos adatok igazolják –,hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák ésszámos komoly betegségmind-mind összefüggenekbeleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunkmaradni, törodnünk kell az emésztésünkkel. GiuliaEnders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvé-telu könyvében közérthetoen és szellemesen kalau-zol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal isszolgál, hogy a sokak életétmegkeseríto kisebb-nagyobbemésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.

„Ez a kislányos külseju, csinos diáklány nem csupántabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél.”

FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG

„Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehetszórakoztató. Könyve lebilincselo olvasmány.”

FIT FOR RUN

ISBN 978-963-355-132-5

2900 Ftwww.parkkiado.huwww.facebook.com/parkkiado

belugyek fedel 2/10/15 11:58 AM Page 1

Hogyan kakálunk?És miÉrt fontos Ez a kÉrdÉs?

A lakótársam egyszer kijött a konyhába, és megkér-dezte: „Giulia, te mégiscsak orvosnak tanulsz – hogyankakálunk?” Biztos nem lenne jó ötlet ezzel a mondattalkezdeni a memoáromat, ez a kérdés azonban sok min-dent megváltoztatott a számomra. Bementem a szobám-ba, leültem a padlóra, és átlapoztam három könyvet.Amikor megtaláltam a választ, teljesen paff voltam.Valami egészen hétköznapi dologról kiderült, hogy sokkalrafináltabb és izgalmasabb, mint azt valaha is gondol-tam volna.

A vécézésünk mesteri teljesítmény – két idegrendszerlelkiismeretes együttműködése gondoskodik arról, hogyaz ürülékünket olyan diszkréten és higiénikusan távolítsael, amennyire csak lehetséges. Egyetlen más élőlény semintézi ezt a dolgot olyan példamutatóan és rendesen, mintmi. Testünk sokféle berendezést és trükköt fejlesztett kierre a célra. Ez már azzal elkezdődik, hogy mennyireagyafúrtak a zárómechanizmusaink. A legtöbben csak akülső záróizmot ismerik, amelyet akaratlagosan tudunknyitni és zárni. Létezik azonban egy másik, egészen ha-sonló záróizom is néhány centivel arrébb – ezt nem tudjuktudatosan irányítani.

��

belugyek beliv 1/28/15 6:14 PM Page 16

A két záróizom mindegyike más-más idegrendszerérdekeit képviseli. A külső záróizom tudatunk hű munka-társa. Ha az agy úgy ítéli meg, hogy az időpont alkal-matlan a vécére menéshez, a külső záróizom hallgat rá,és olyan szorosan összezárul, amennyire csak lehetséges.A belső záróizom tudattalan belső világunk képviselője.Hogy Berta néni szeretne-e pukizni vagy sem, az őt egycseppet sem érdekli. Egyedül azzal törődik, hogy a ben-sőnk jól működjön. Pukizni kell? A belső záróizom mindenkellemetlenséget kívül akar tudni a testünkön. Ha ez sike-rülne neki, Berta néni is gyakrabban szellentene. A lényegaz, hogy a bensőnkben minden kellemes legyen, ne legyensemmi fennakadás.

A két záróizomnak együtt kell működnie. Amikoremésztési maradványaink megérkeznek a belső záróizom-hoz, az reflexszerűen megnyílik. De nem enged át egy-szerűen mindent a külső záróizom-kollégához; először

belugyek beliv 1/28/15 6:14 PM Page 17

csak egy tesztdarabkával próbálkozik. A belső és a külsőzáróizom közötti területen sok szenzorsejt található. Ezekmegvizsgálják, hogy a leszállított termék szilárd vagy gáz-halmazállapotú-e, majd az információt felküldik az agy-nak. Az agy abban a pillanatban észleli: ki kell mennem avécére! Vagy csak szellentenem kell. Ezután azt teszi, amiheza „tudatos tudatával” olyan jól ért: elhelyez bennünket akülvilágban. Ehhez információkat szerez a szemünktőlés a fülünktől, és hozzáadja a maga tapasztalatait. A má-sodperc gyorsaságával meghozza első döntését, amelyetvisszaküld a külső záróizomnak: „Körülnéztem, Bertanéni nappalijában vagyunk éppen – a szellentés talán mégelmegy, ha egészen halkan ki tudod engedni. A nagydologkevésbé tanácsos.”

A külső záróizom megérti, és teljes lojalitással mégszorosabbra zárja magát, mint addig. Ezt a jelzést azutánészreveszi a belső záróizom is, és eleinte tiszteletben tartjakollégája döntését. Szövetségre lépnek egymással, és atesztdarabkát parkolópályára állítják. Egyszer majd előkell jönnie, csak nem pont itt és nem pont most. Kicsivelkésőbb a belső záróizom újabb tesztfalattal próbálkozik.Ha ekkor már kényelmesen üldögélünk otthon a kanapén:szabad az út!

Belső záróizmunk megbízható alak. A mottója: Ami-nek ki kell jönnie, jöjjön is ki! És ezen tényleg nem sokgondolkodnivaló van. A külső záróizomnak mindig a bo-nyolultabb világgal van dolga: az ember elméletileg ide-gen helyen is tudná használni a vécét, vagy inkább mégse?Megismertük-e már annyira egymást időközben, hogy akáregymás előtt is rottyanthatunk – de vajon én legyek-e

��

belugyek beliv 1/28/15 6:14 PM Page 18

az első, aki megtöri a jeget? Ha most nem megyek ki avécére, legközelebb csak este tudok, ez pedig napközbenkellemetlen lehet!

A záróizmok gondolatai talán nem tűnnek Nobel-díjraérdemesnek, de valójában ezek emberi mivoltunk alapkér-dései: Mennyire fontos számunkra belső világunk, és mi-lyen kompromisszumokat kötünk azért, hogy jól boldogul-junk a külvilágban? Az egyik megfosztja magát attól, hogyaz ég szerelmére, kiengedje végre azt a kellemetlen pukit,egészen addig, amíg hasfájósan haza nem indul, a másik acsaládi ünnepen a nagymamánál meghúzatja az ujját vala-kivel, és hangosan elfingja magát, hogy a társaságot szóra-koztassa. Hosszú távon a legjobb kompromisszum valahole két szélsőség között lehet.

Ha egymás után sokszor megtiltjuk magunknak, hogyvécére menjünk, megfélemlítjük a belső záróizmunkat.Ezzel akár teljesen félre is nevelhetjük. A körülötte lévőizomzat és a belső záróizom ugyanis olyan gyakran kapfenyítést a külső záróizomtól, hogy elbátortalanodik. Haa két záróizom közötti kommunikáció fagyossá válik, akárszékrekedés is kialakulhat.

A nőknél ez tudatos vécézéselfojtás nélkül is létrejöhet,ha gyereket szültek, és a vajúdás elhúzódó volt. Ekkor agáton és a végbélnyílás környékén levő finom idegszálakkárosodhatnak, ez pedig érintheti a két záróizom kommu-nikációját. A jó hír az, hogy ezek az idegek képesek rege-nerálódni. Lényegtelen, hogy a sérülések szülés miatt vagymás okból történtek, ez a folyamat segíthető, az úgyneve-zett biofeedback-terápia a rendelkezésünkre áll. Enneksegítségével a külön életet élő záróizmok ismét megtanul-

��

belugyek beliv 1/28/15 6:14 PM Page 19

nak jól kijönni egymással. Ezt a kezelést egyes szakren-deléseken végzik. Megmérik egy géppel, hogy mennyiretud a külső és a belső záróizom együttműködni. Ha rendbenvan a dolog, hangjelzéssel vagy egy zöld fény felvillaná-sával jutalmazzák az embert. Mint az esti kvízműsorban,amikor a színpad világít és csilingel, ha helyes választ adaz ember – csak éppen mindez nem a tévében történik,hanem az orvosnál, egy érzékelőelektródával a fenekünk-ben. De megéri végigcsinálni: ha a belső és a külső ismétjól kijön egymással, máris sokkal magabiztosabban keres-sük fel a magányos helyiséget.

Záróizmok, szenzorsejtek, tudatosság és fenékbe illesz-tett elektróda-kvízműsorok – lakótársam nem ezekre azagyafúrt részletekre számított válaszként. Ahogyan akonyhánkban a születésnapi bulira időközben összegyűltközgazdászhallgatók sem. Mégis jól sikerült az este, ésvilágossá vált számomra, hogy a „belek” témája alapjábanvéve sokakat érdekel. Néhány izgalmas kérdés is fölme-rült. Igaz az, hogy valamennyien rosszul ülünk a vécén?Hogyan tudunk könnyebben böfögni? Miért tudunk sülthúsból, almából vagy sült krumpliból energiát termelni,miközben az autók csak bizonyos típusú benzinnel men-nek? Mire jó a vakbél, és miért ugyanolyan színű mindiga bélsár?

Lakótársam időközben már alaposan megismerte azt azarckifejezésemet, amikor a konyhában hevesen magyará-zok és a legújabb beles anekdotákat mesélem – például azt,amelyik az aprócska guggolós vécékről és a kontrasztanya-gos székelésről szól.

��

belugyek beliv 1/28/15 6:14 PM Page 20

belugyek beliv 1/28/15 6:15 PM Page 300