gazdasági paradigmaváltás a szent korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére

Gazdasági paradigmaváltás a Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus

helyére

Nyomtatható változat

Az Ismeretátadás SzereAz Ismeretátadás Szere

„A neoliberális gazdaságpolitika helyett csak a nemzeti protekcionizmus, az adócsökkentés, és a hazai vállalkozások támogatása vezetheti ki az országot a gazdasági válságból

A megszorítások öngerjesztő folyamatként a fogyasztás és a foglalkoztatás további csökkenését eredményezik. A gazdasági növekedés beindításához adócsökkentésre, a lakosság megsarcolásának befejezésére, és a multinacionális cégek helyett a magyar vállalkozások támogatására van szükség”

Semjén: a nemzeti protekcionizmus adhat megoldást a válságra2010. március 5. 19:01

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

(Lisszaboni Szerződés II. rész 106. cikk)

Az Ismeretátadás Szere Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltásAlapok: Gazdasági paradigmaváltás

http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.html#EUM106

http://mti.hu/cikk/463785/

„Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.*” (A közelmúlt egyik vezető politikusa)

„A középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.”** (Baroso)

* „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” Püski Kiadó 2009. Megrendelhető: Perjés Andrea 20/3921139, [email protected]

** Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet a fenti könyvben található.


mailto:[email protected]



A neoliberális pártok ígéretei betarthatatlanok, mert a Lisszaboni

Szerződéssel Európai Egyesült Államokká alakul Európai Unió

megvonta a tagállamok (tartományok) szabadságjogait és megsarcolja azokat.

Neoliberalizmus: a piacgazdaságot kiszolgáló állam (az Európai Egyesült Államok

helytartósága)


Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:

1. A Római Szerződés aláírása

3. Cikkely

c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez;

38. cikkely:

(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek.

(2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak


Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:

2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása„... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza”

Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy

A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezése


http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1

Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:3. Mezőgazdasági kvótarendszer elfogadása


Magyarország elvesztésének 12 EU-stációjaaz elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei

alapján

Szabadságjogok, amelyeket megvont tőlünk az Európai Egyesült Államok

1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 3.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM 63., EUM 101., EUM 107. cikkek

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk

5. Vám elvesztése EUM 28. cikk

6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk

7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk

8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk

9. Közigazgatás elvesztése EUM 7. cikk

10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk

11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk 12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49. cikk


Magyarország megsarcolása

Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója (Fixtv „Veled Európa, de nélküled EU” sorozatásnak 2008. március 14-i adása)



Részletes elemzés:

Amibe az EU került nekünk a csatlakozásigAmibe az EU került nekünk a csatlakozásig

Kiadás:Kiadás:

Bruttó vámbevétel kiesése:

29 milliárd euró 7540 milliárd

forint

Úthasználati díj kiesése:

3,5 milliárd euró 910 milliárd forint

Embargó betartása: 3 milliárd euró 780 milliárd forint

Összesen: Összesen: 35,5 milliárd 35,5 milliárd

euróeuró 9230 milliárd 9230 milliárd

forintforint



Amibe az EU került nekünk a csatlakozásigAmibe az EU került nekünk a csatlakozásig

Bevétel: (PHARE, ISPA stb.)Bevétel: (PHARE, ISPA stb.)

1991 és 2003 között maximum

1,4 milliárd euró 364 milliárd forint

Kiadás35,5 milliárd

euró9230 milliárd forint

Egyenleg:Egyenleg: 34,1 milliárd 34,1 milliárd euróeuró 8866 milliárd forint8866 milliárd forint

Egyenleg



Évente költségvetésben jelentkező veszteségÉvente költségvetésben jelentkező veszteség

Felhasználható EU „támogatás”* :

1000 millió euró 260 milliárd

forint

Kiadás: 6562,63 millió

euró 1706 milliárd

forint

Egyenleg:Egyenleg: 5562,63 millió 5562,63 millió euró euró

1446 milliárd 1446 milliárd forint forint

* A magyar költségvetésből adott „társtámogatás” nélkül az előirányzott kifizetés (1342.1 millió euró) 75 %-a



2005-ben a teljes államháztartást érintő 2005-ben a teljes államháztartást érintő veszteségveszteség

Költségvetési sarc* 1 446 milliárd forint

Évi adósság-növelés 1 300 milliárd forint

Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások

1 313 milliárd forint

Összesen:Összesen: 4 0534 053 milliárd forintmilliárd forint

* A magyar költségvetésből adott „társtámogatás” nélkül az előirányzott kifizetés (1342.1 millió euró) 75 %-a



2010-ben a teljes államháztartást érintő 2010-ben a teljes államháztartást érintő veszteségveszteség

Költségvetési sarc 1 446 milliárd forint

Bankok támogatása 1 772 milliárd forint

Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások


Multinacionális cégek és bankok tőkekivitele*


Összesen:Összesen: 7 8407 840 milliárd forintmilliárd forint

* 2007-es (utolsó elérhető) adat. (2010. november 25-én már nem elérhető a következő cím: http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3%3Aa-magyar-tkekivitel-aktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=ro)


A 2010-es költségvetés-tervezet* főfejezetenként

Fejezet Kiadás Bevétel Támogatás

I. Országgyűlés 75 843,0 2 114,6 21 260,1

II. Köztársasági Elnökség 1 802,4 1 802,4

III. Alkotmánybíróság 1 330,0 1 330,0

IV. Országgyűlési Biztosok Hivatala 1 584,9 1 584,9

V. Állami Számvevőszék 6 631,2 20,0 6 611,2

VI. Bíróságok 70 442,3 5 526,6 64 915,7

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége 28 532,3 84,0 28 448,3

IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója

1 127 515,1

X. Miniszterelnökség 381 462,5 21 724,3 97 260,1

* Beterjesztett 2010-es költségvetés-tervezet (2010. november 25-én már nem érhető el a következő cím: http://www.parlament.hu/irom/10554/10554.htm


A 2010-es költségvetés-tervezet főfejezetenként


XI. Önkormányzati minisztérium 222 772,5 7 544,0 67 971,5

XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium

268 563,1 143 393,1 129 880,0

XIII. Honvédelmi minisztérium 308 207,9 16 687,0 291 520,9

XIV. Igazságügyi és Rendészeti minisztérium 338 368,7 34 555,0 305 313,7

XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium 58 559,5 8 130,8 30 548,7

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium 41 429,7 43 575,8 31 567,9

XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium

416 038,8 109 976,2 140 157,6

XVIII. Külügyminisztérium 60 063,8 8 955,8 51 108,0

XIX. Uniós fejlesztések 698 546,1 548 268,9 150 277,2




XX. Oktatási és Kulturális minisztérium 636 735,3 243 931,1 390 304,2

XXI. Egészségügyi minisztérium 115 219,3 72 945,1 42 274,2

XXII. Pénzügyminisztérium 1 771 680,2 25 008,6 155 173,4

XXVI. Szociális és Munkaügyi minisztérium 836 148,8 39 167,1 154 838,7

XXX. Gazdasági Versenyhivatal 1 407,8 1 407,8

XXXI. Központi Statisztikai Hivatal 13 918,5 505,4 13 413,1

XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia 48 372,8 11 818,1 36 554,7

XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései

1 215 790,3 111 402,3

XLII. A központi költségvetés fő bevételei 6 390 460,0

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

81 439,7 101 439,7




LXIII. Munkaerőpiaci alap 313 763,0 332 163,0

LXV. Szülőföld alap 1 594,1 1 594,1

LXVI. Központi nukleáris pénzügyi alap 18 715,0 35 440,1

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap 10 115,0 10 115,0

LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

21,4 21,4

LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs alap

43 695,9 43 695,9

LXXI. Nyugdíjbiztosítási alap 2 934 401,0 2 934 401,0 22 777,8

LXXII. Egészségbiztosítási alap 1 412 503,3 1 359 095,0 20 015,5

Főösszeg 13 563 215,2 12 663 759,0 2 258 317,6

Hiány: -899 456,2


Az új világtörténelmi korszak paradigmája

(gondolkodási módja) a Szent

Korona


Ne ellenséget lássunk a másik Ne ellenséget lássunk a másik emberben, hanem vegyük észre benne a emberben, hanem vegyük észre benne a

társat, akivel együtt el tudjuk érni társat, akivel együtt el tudjuk érni Magyarország Újjászületését!Magyarország Újjászületését!

Ne azt lássuk, hogy célunkat miért nem Ne azt lássuk, hogy célunkat miért nem lehet elérni, hanem találjuk meg azt a lehet elérni, hanem találjuk meg azt a

módot, amivel elérhetjük!módot, amivel elérhetjük!


A Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére

Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés

alapján)Szent Korona Értékrend

1. Négy liberális alapelvMinden a Szent Korona tulajdona

2.Kizárólagos hatáskörbe utalt területek

Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja

3.A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás)

Alulról épülő közszabadság

4. Tiltó rendelkezésekKötelezettségek és jogok összhangja

5. Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság





A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (II. rész 26. cikk (2) bekezdés)

Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak. (Szabadság Alkotmánya 3. § (1) bekezdés)




2. Kizárólagos hatáskörbe utalt területekMinden magyar érték a magyar érdeket szolgálja

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:a) vámunió,b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,e) közös kereskedelempolitika.(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (II. rész 3. cikk)

(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.(2) Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködésehozott létre, illetve szolgáltatott.(3) Csak olyan tevékenység végezhető, amelya./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. (Szabadság Alkotmánya 4. §.)






A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. (I. rész 5. cikk (3) bekezdés)

Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény szerint történik. (Alaptörvény 2. § (3) bekezdés)


Neoliberalizmus (a

Lisszaboni Szerződés alapján)

Szent Korona Értékrend

4. Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok összhangja

A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (II. rész 34. §)A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (II. rész 35. §)(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. (II. rész 63. §)

(Folytatás a következő oldalakon)

(1) Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója a teljes önellátás (autarkia).(3) Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja Magyarország az Alaptörvény HARMADIK RÉSZÉBEN, illetve „A gazdaságról” szóló főtörvényben meghatározottak szerint, amelya./ a Nemzeti Önellátó Rendszerével megvalósuló összehangolt ellátásra ésb./ szabad gazdasági versenyreépül.(4) A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát „A gazdaságról” szóló főtörvény korlátozza abból a célból, hogy védelmezze a Szent Korona tagok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében tulajdonosi vagy más monopolhelyzet kialakulását.(Alaptörvény 48. §)


Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján)

4. Tiltó rendelkezések

A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (II. rész 101. cikk)

Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (II. rész 107. cikk)



4. Tiltó rendelkezések

(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.....(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő. (II. rész 282. cikk)

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. (II. rész 207. cikk)



Szent Korona Értékrend

5.Kozmopolitizmus (világpolgárság)

Szent Korona tagság

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is. (II. rész 49. cikk)

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. (5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától. (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa. (Szabadság Alkotmánya 2. §)


A Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére(összefoglalás)




2.Kizárólagos hatáskörbe utalt területek

Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja



4. Tiltó rendelkezésekKötelezettségek és jogok összhangja

5. Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság



Koppenhágai Kompromisszum

Kvótarendszer

EU sarc – nemzeti vagyon növekedés

Részletező anyagok:

Gazdaság általános kérdések A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?

Államháztartás - költségvetésAz államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?

Az Ismeretátadás SzereAz Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltásAlapok: Gazdasági paradigmaváltás

Az Ismeretátadás SzereAz Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltásAlapok: Gazdasági paradigmaváltás

IparAz ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?

Szolgáltatás A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?

Idegenforgalom Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?

KereskedelemA kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?

Szállítás és közlekedés A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?


Ki vagy mi a Szent Korona - Ideológiai paradigmaváltásA Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép a piaci fundamentalizmus helyére – Történelmi és történeti alkotmány közötti különbség

Jogi paradigmaváltás - Milyen eszközökkel és hogyan szabályozza a társadalmi együttélést a Szent Korona Értékrendje? Örök és változtathatatlan alkotmányra épülő jogrendszer a diktatúra igénye szerint változó alapú jogrendszer helyett

Továbblépés a paradigma-részekre:

Alapválasztás Az Ismeretátadás Szere

gazdasági paradigmaváltás a szent korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére

Documents