funkcion¦lis anatamia

74
BME - SOTE - ÁOTE ORVOSBIOLÓGIAI MÉRNÖKKÉPZÉS FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA Előadási és gyakorlati vázlatok Készítették: Dr. Simon László egyetemi adjunktus Dr. Gerber Gábor egyetemi adjunktus Dr. Ember Zsolt egyetemi gyakornok Semmelweis Orvostudományi Egyetem I.sz Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgató: Dr Réthelyi Miklós egyetemi tanár Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszék igazgató: Dr. Hajós Ferenc egyetemi tanár

Upload: barabas-orsi

Post on 24-Jul-2015

130 views

Category:

Documents


7 download

TRANSCRIPT

Page 1: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

BME - SOTE - ÁOTE

ORVOSBIOLÓGIAI MÉRNÖKKÉPZÉS

FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA

Előadási és gyakorlati vázlatok

Készítették:Dr. Simon László egyetemi adjunktusDr. Gerber Gábor egyetemi adjunktusDr. Ember Zsolt egyetemi gyakornok

Semmelweis Orvostudományi EgyetemI.sz Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetigazgató: Dr Réthelyi Miklós egyetemi tanár

Állatorvostudományi EgyetemAnatómiai és Szövettani Tanszék

igazgató: Dr. Hajós Ferenc egyetemi tanár

1999.

Page 2: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

1. hét. 1. előadás.

Bevezetés, Tájékozódási rendszer, Általános csonttan

1. Az orvosbiológiai mérnökképzést alapozó funkcionális

anatómia kiegészítői; a fejlődéstan és szövettan, és

határterületei; a bionika, ergonómia, munkaélettan,

a megelőző orvoslás, patológia, diagnosztika, gyógyító

eszközök és eljárások, valamint a rehabilitáció.

2. A testtájak, fősíkok, irányok és rétegek általános

rendszere, vetületek, klinikai vonatkozások.

3.0. Általános csonttan:

3.1 A csontok anyagi összetétele és mikroszkópos

szerkezete, szövettani technikák csontszövetre.

3.2. A csontok kifejlődése és növekedése (ld. 2.hét 2.e.a.)

3.3. A csontváz áttekintése, tapintható pontok.

3.4.0 A hosszú csöves csontok általános felépítése;

.1 Végdarabok és középrész. (epifízis, diafízis).

.2 Kéreg, szivacsos állomány (kortex, diploe).

(az erővonalas szerkezet szerepe, átépülés).

.3 Velőüreg, csontvelőnyerés átültetéshez.

.4 Izfelszínek és izom/szalag eredési/tapadási

helyek. Az igénybevétellel arányos képletek.

3.5. A csigolyák és a rövid csontok általános felépítése.

3.6. A lapos csontok szivacsos és szivacsos réteg nélküli

1

Page 3: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

előfordulásai (pl. szegycsont, ill. a rostacsont lamina orbitalisa)

3.7.0 Az agykoponya felépítése, koponyaárkok koponyaalap,

1 mechanikai szerkezete, ideg-, ér-csatornák.

2 A dobüreg (középfül) és a

3 A csontos labirintus (belső fül).

3.8.0 Az arckoponya áttekintése.

1 Az orrüreg és -melléküregek, összeköttetéseik.

2 Az arcüreg és a homloküreg, - öblítés.

3 Az ék/szájpadcsonti árok és összeköttetései.

3.9 A csontok röntgenképe, törések, rögzítésük és

gyógyulásuk. Csontnyújtás.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:

ad 1- előadás és konzultációk.

ad 2 3. Fejezet: Az emberről általában.

ad 3.0-3.9 - 4. Fejezet: Csontvázrendszer.

4.0 Részletes csonttan: Az egyes csontok fenti szempontok

szerinti leírása.

Vizsgatételek:

A csontok makroszkópiája és osztályozása.

Csontszövet, csonképződés, törések gyógyulása.

A koponya felépítése, koponyacsontok.

Az elülső koponyaárok.

A középső koponyaárok.

A hátsó koponyaárok.

Az arckoponya, orrüreg, -melléküregek, szemüreg.

.. és - az izületre vonatkozó kérdések részeként az

izületet alkotó csontok (az izületi felszinek

geometriája, orientációja, és tengelye(i)).

2

Page 4: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

1. hét, 2. előadásFEJLŐDÉSTAN (EMBRYOLOGIA)

1. Megtermékenyített petesejt Soksejtű kifejlett szervezetSejtosztódások sejtek munkamegosztása

soksejtű geometriai alakzatok (lemez, cső, gömb, hálózat)

Szervtelepek

Szervek

1.1 A folyamat ismerete a kész szervek anatómiájának és fejlődési rendellenességeinek megértését segíti.

2. IVARSEJTEK2.1 Petesejt: nagy méret, 1 db/ 28 nap, aktív mozgás 0; a citoplazma szikanyagot tartalmaz (tartalék tápanyag 4-5 napra, amíg a megtermékenyített petesejt (zygota) a méhfalba beágyazódik; vastag sejtfal2.2 Spermium: kis méret, sok (30-100 M/ml), aktív mozgás ostorral; hőérzékenység; állandó termelődés 2.2.1 1/2 kromoszómakészlet mindkét ivarsejtben (2×23) kromoszóma: igen nagy sűrűségű genetikus adathordozó

3. MEGTERMÉKENYÍTÉS

3.1 ivarsejtek rendez vous-ja, spermiumok vetélkedése3.2 Problémák: elegendő számú spermium, megterm. időpontja, helye (petevezető tágult része), a hely megközelítése, bejutás a vastag falú petesejtbe (csak 1 spermium), a fal lebontásában segít a hyase enzim

férfi meddőség, naptár módszer, méhen kívüli terhesség, fogamzásgátlás

4. megtermékenyített petesejt (zygota): osztódik vándorol

barázdálódás beágyazódás a méhfalbaSZEDERCSÍRA(16 ükunoka sejt)

1.hét HÓLYAGCSÍRA(belső sejthalmaz + a beágyazódást

végző sejtek(trophoblastok)

2. hét ectoderma + amnionentoderma + szikhólyag(2 rétegű embryo) + magzatburkok

3. hét 3 rétegű embryo kialakulása

(egy középvonalbeli sejtszaporulat, a primirtív csík sejtjei szétáramlanak a 2 csíralemez közé)gerinchúr kialakulása

3

Page 5: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

mesoderma (3. csíralemez)3. hét4.1 idegrendszer fejlődése: ectoderma velőlemez velőcső (kp. id.r.)

dúcléc (perif. id.r.)

4.2 mesoderma tagozódása: középső részből őscsigolyák gerinc, törzsizmok közti és széli részek szelvényezetlenek maradnak

4.2.2 mesoderma-mentes részek a gerinchúr előtti és a primitív csík mögötti területek, itt az ento- és ectoderma 2 rétegű membránokat alkot

4.3 kezdetleges keringés megindulása: szikzacskó vérszigeteiből erek, vérsejteka páros szívcső az első működő szervmagzatbolyhok: anyai és magzati vér közti anyagtranszport megindul,

később kialakul a méhlepény (placenta)5.4.-8.hét a csíralemezek differenciálódása5.1 entoderma tápcsatorna és mirigyei, légzőrendszer,pajzsmirigy,

mandulák5.2 mesoderma kötőszövet, izom, csont, porc, szív, erek, vese, belső

nemi szervek, mellhártya, hashártya5.3 ectoderma bőr és származékai, fogzománc, szemlencse, agy, gerincvelő,

perifériás idegrendszer

6. IDŐRENDI TÁBLÁZAT 3.hét velőcső záródása 4. szív verni kezd; végtagkezdemények 5. a szemfejlődés kezdetei 6. arcfejlődés: elemi szájüreg körül fúzionáló ún. arcnyúlványok

(zavara pl. a nyúlajk) 8. minden külső, belső képlet, szerv kezdeménye jelen van 9. magzati periódus kezdete (9-38.hét) 10. elkülöníthető külső nemi szervek (a 12. héttől ultrahanggal is) 20. haj megjelenése 22. a magzat elvileg életképes 24. szemnyitás 38. születés (a klinikai gyakorlatban az utolsó mensestől számítják a

terhesség idejét, tehát + 2 hét, azaz 40 hét = 280 nap7. Magzati diagnosztika

7.1 magzatvíz mintavétel (amniocentesis), alfa-foetoprotein szintjének meghatározása (emelkedett conc. gerinc- és kp. id.r-i rendellenességre utal7.2 ultrahang;7.3 chorionboholy mintavétel: kromoszómavizsgálat

Vizsgatételek: FEJLŐDÉSTAN1. Ivarsejtek funkcionális anatómiája; Kromoszomák2. Megtermékenyítés és barázdálódás3. Hólyagcsíra; 2 rétegű embryo; Beágyazódás4. A középső csíralemez kialakulása és tagozódása5. A csíralemezek fontosabb származékai6. Lefűződés, Magzatburkok, Köldökzsinór, Méhlepény

4

Page 6: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

7. Az egyedfejlődés embryonális és magzati szakasza8. Ikerképződés; Magzati diagnosztika

5

Page 7: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

2. hét. 1.előadás. Általános izülettan,

Csontok közötti összeköttetések

Hármas alapfunkció: összefűzés <--> mozgékonyság,

térhatárolás (érzékeny képletek védelme).

1. Folyamatos összeköttetések:

1.1 Kötőszövetes kapcsolatok

.1 Egyszerű - pl. síp/szárkapocscsont alsó kapcs.

.2 Beékelődés - pl fogak/fogmeder.

.3 Varrat:

.1 fogazott varrat - pl a koponyatető varratai

.2 sima (!) t.k. illeszkedés - pl. az arckoponyán

.3 pikkelyes v. - pl halántékcsont/falcsont

1.2 Porcos csontösszeköttetések:

.1 üvegporcos

.1 maradandó- pl. a koponyaalap réseiben

.2 elcsontosodó - ék/nyakszirtcsonti

(hossznöv porckorong!)

.2 rostos porc összekött. -pl csigolyaközti porckorong

.3 szimfízis - átmenet az izületek felé (jelzett ízületi rés).

1.3 Csontos összeköttetés (csontok között!)

.1 Porcosan előképzett összeköttetés csontos záródása

- pl. csípőcsont, halántékcsont

.2 Kötőszövetes összeköttetés csontos záródása.

- pl. A koponyatető csontjai (homlokcs. pikkely).

2. Megszakított összeköttetések – a tulajdonképpeni IZÜLETEK:

2.0. Az izület önálló alaktani/működési (patológiai, stb.) egység; szerv.

Az izületi betegségek a leggyakoribb "népbetegség".

2.1. Az izületek összetevői:

.1 Izületi felszínek, üvegporc: izfej, izületi vápa.

.2 Tok (burzák), tokvisszahúzó izmok.

.3 Szalagok (oldalszalag, pányva, szalag-lemez.

.4 Rostporcos korongok; diszkusz, meniszkusz.

6

Page 8: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

.5 Mélyítő gyűrűk - váll ill. csípőizület.

.6 Izületi folyadék.

2.1. Geometriai-működési osztályozás:

Izfelszini geometria > tengelyek > mozgások < korlátok

.1 Egytengelyű izületek – hengerfelszín, ill. trochlea.

.1 Haránttengelyű - csuklóizület - pl. ujjpercek

.2 Hosszanti tengelyű - forgóizület – pl. orsó/singcsont közöttiek.

.2 Kéttengelyű izületek;

.1 Tojásfelsz (forgási ellipszoid) - pl a csukló !!!

.2 Nyeregfelszín - pl az első kéztő/középcs. -

az oppozíció jelentösége a törzsfejlődéstől

a helyreállító sebészetig !

.3 Gömbfelszínrészlet - Soktengelyű vagy szabad izületek -

Veleszületett csípőficam, megelőzés, gyógyítás

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:

4. fejezet; Csontvázrendszer, megfelelő pontjai.

Vizsgatételek:

M 10 Az izületek alkotórészei.

M 11.Az izületek mechanikája és osztályozása.

M 13 Az állkapocsizület (és a rá ható izmok).

M 14 A vállizület (és a rá ható izmok).

M 15 A könyökizület (és a rá ható izmok).

M 16 A csuklóizület (és a rá ható izmok).

M 17 A kéz izületei (és izmai).

M 18 A csípőizület (és a rá ható izmok).

M 19 A térdizület (és a rá ható izmok).

M 20 A bokaizület (és a rá ható izmok).

M 21 A mellkas egészben (a rekeszizom).

7

Page 9: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

2. hét 2. előadás Csontosodás

A csontosodás (ossificatio), csontátépülés az egész élet során aktív folyamat mely

meghatározza a csontok méretét, alakját és a csontszövet mennyiségét eloszlását a

csontvázban.

1. A csontosodás főmechanizmusai:

elsődleges: erek körüli mesechymális sejtekből közvetlen csontképződés

Ez a fajta csontosodás csak ott figyelhető meg, ahol szoros illetve pontos

illeszkedés van a növekvő, vagy gyógyuló csontfelszinek között.

másodlagos: a csont előzőleg kifejlődött rostos vagy porcos telep átépülése révén

keletkezik

2. A másodlagos csontosodás fajtái: kötőszöveti (desmogen)

porcos (chondrogen)

2.1. A kötőszövetes csontosodás fázisai, sejtjei.

(pl. koponyacsontok kialakulása)

mesenchymalis sejtek, osteoblast, osteocyta, osteoclast

2.2. A porcos csontosodás fázisai, sejtjei.

(pl. végtagcsontok kialakulása porcos modellből)

porchártyából induló (perichondralis) szakasz

elsődleges csontosodási központ

proliferáció zónája

degeneráció zónája

mesenchymalis invasió zónája

másodlagos csontosodási központ végdarab-porclemez (epiphysis-porclemez)

hosszirányú növekedés

3. Csonthártyából induló (periostalis) csontosodás csontok vastagodása, gyógyulása

A csonthártya nélkülözhetetlen az eltört csontok gyógyulásánál. Az ebben lévő kisebb

erek mesenchymasejtjeiből differenciálódnak az osteoblastok.

8

Page 10: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

4. Csontregeneráció lépései

vérömleny (haematoma)

csontheg (callus), kötőszöveti rostokból

a kötőszövet csontá alakulása

átépülés

5. Gyakorlati vonatkozások:

törések ellátása

implantológia

Mindkét esetben lényeges követelmény a felszinek szoros illeszkedése, hogy a

lehetőségekhez mérten optimális feltételeket teremtsünk az elsődleges csontosodáshoz.

Vizsgatételek: Csontszövet, Csontképződés, Törések gyógyulása

9

Page 11: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

3. hét 1. előadás Általános izomtan

1 A símaizom, harántcsíkos izom és szívizom mikroszkópos

szerkezete, általános tulajdonságai, előfordulása.

2 A vázizomzat - eredés, has, tapadás

(húsos/lemezes/inas eredés és tapadás).

2.1. Az orsó és pántalakú izmok forma- és

funkció-változatai.

1. többfejű, kéthasú, megszakításos, megtört formák.

2. Tollazott szerkezet és funkcionális jelentősége.

.3. Az izmok kötőszövetes burkai, izomrekeszek.

.4. Izomtömlők (burzák) és ínhüvelyek.

2.2. Lapos izmok (rekesz, hasfal, bőrizmok).

3. Néhány mechanikai alapszabály:

3.1. Mozgás <-> helyváltoztatás:

.1. "Nyilt lánc" - pl. szabad végtagon ("mozdulat").

A "súlytalanságban" végzett mozgás.

.2. "Zárt lánc" - pl.járás, függeszkedés,

(mozdulat <--> helyváltoztatás)

3.2. Egy/több izület átugrása (pl. rágó-, combizmok,

ujjhajlító izmok).

3.3. Együttható - szinergéta <-> ellentétes - antagonista

izomcsoportok, ill ezek átrendeződése.

Antigravitációs izmok.

" Élettani" és "anatómiai" flexor/extensor funkció

3.4. Összehúzódás - tartás (izometria) - lassu kiengedés.

3.5. A hatásvonal és -tengely változó viszonya, erőkarok.

3.6. Párhuzamos, egyszeresen és kétszeresen tollazott

izmok összehúzódásának hossza <-> ereje.

3.7. Aktiv és passziv izometriás feszülésgörbe.

3.8. Izotóniás igénybevétel.

3.9. Külső és belső munkavégzés.

10

Page 12: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:

5. fej. Az izomrendszer.

Vizsgatételek:

M 11 Izomszövetek. A vázizmok felépítése,

formaváltozatok.

M 12 (Az állkapocsizület és ) a rágóizmok.

M 13 (A vállizület és ) a rá ható izmok.

M 14 (A könyökizület és) a rá ható izmok.

M 15 (A csuklóizület és ) a rá ható izmok.

M 16 (A kéz izületei és izmai.

M 17 (A csípőizület és) a rá ható izmok.

M 18 (A térdizület és) a rá ható izmok.

M 19 (A bokaizület és) a rá ható izmok.

M 20 (A mellkas egészben,) a rekeszizom,

a légzőmozgások mechanikája.

M 21 A medence szerkezete.

11

Page 13: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

3. hét, 2. előadás

HASIZMOK, REKESZIZOM, MEDENCEFENÉK IZMAI

1. Hasfal orvosi jelentősége: megtekintés, tapintás fizikális vizsgálatkor, hasi ultrahang vizsgálat, hasi sebészet műtéti behatolásai, a hasfal izmai számos életműködésben vesznek részt (hasprés szüléskor,székletürítéskor, kóros összehúzódás, izomvédekezés hasi gyulladások esetén), a hasfal veleszületett gyenge pontjain sérvek keletkezhetnek

1.1 A hasfal rétegei:1. bőr, bőr alatti kötőszövet2. hasizmok, inas lemezek3. haránt izompólya, hashártya fali lemeze

1.2 Hasizmok:1.2.1 széles hasizmok:

1.2.1.1- külső ferde hasizom 1.2.1.2- belső ferde hasizom1.2.1.3- haránt hasizom

1.2.2 a külső ferde hasizom inas lemeze és a haránt hasizmot belülről borító izompólya ferde vonalban találkoznak (a csipőcsont felső-elülső tövise és a szeméremcsont érdessége között): ez a találkozási vonal a lágyékszalag

1.2.3 egyenes hasizom: páros, rövidebb izmos szelvényekből álló köteg, mely a szegycsont alsó részéről és az V.-VII. bordaporcokról ered, a szeméremcsontok találkozásánál és azok felső szárán tapad; az egyenes hasizom borítéka az ún. rectus hüvely, melyet a három széles hasizom inas lemezei (bőnyéi) hoznak létre az egyenes izmok előtt és mögött elhaladva, majd az elülső hasfal középvonalában összefonódva: ezen összefonódás a linea alba, bőrrel fedett kerek nyílása a köldökgyűrű

1.2.4 A hasizmok funkciói:- törzs mozgatása előre és oldalra- hasűri szervek védelme, helyben tartása- együttes összehúzódásuk a hasprés, eredményeképpen emelkedik a hasüregi nyomás (szülés kitolási szakasza, székletürítés,

hányás, köhögés)

1.3 Sérvcsatornák: a hasfal veleszületett (vagy hasi műtétek után szerzett ) gyenge pontjai, melyeken át a hasüreg tartalma (hashártya, belek) a bőr alá sérv formájában előboltosulhat

1.3.1-lágyékcsatorna: a lágyékszalag felett húzodó, a hasfal rétegeit lateral felől medial felé átfúró csatorna; tartalma férfiakban az ondózsinór, nőkben a kerek méhszalag; a csatorna külső (bőr alatti) nyílása a szeméremcsont érdessége mellett található

1.3.2-combcsatorna: a lágyékszalag alatt, a comb nagy ereitől medialisan vezet a comb bőre alá; rendes körülmények között fontosabb képleteket nem tartalmaz, a csatorna falai egymással összefekszenek

12

Page 14: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

2. Rekesz (diaphragma):2.1 izmos-inas kettős kupola a mellüreg és a hasüreg között; fontos légző izom2.2 Részei: szegycsonti, bordai, ágyéki eredések (izomrostokkal)

központi rész: izomrostmentes, rajta fekszik a szív2.3 Nyílásai: fontos erek (aorta, alsó üres véna), idegek (sympathicus fonat) és

a nyelőcső átlépésére2.4 Működés: belégzéskor az izomrostok összehúzódását követően a két rekeszkupola ellapul, ezáltal a mellüreg térfogata nő, nyomása csökken

Hasi légzés: főleg a rekesz múködik (férfiakban)Mellkasi légzés: rugalmasabb mellkasnál a bordaközi izmok működése is számottevő

(nők, gyermekek)

3. A medencefenék izmai3.1 3 izomréteg egymás alatt, melyek lezárják a csontos medence kimenetét, átengedve fontos képleteket (végbél, hüvely, húgycső)3.2 a 3 réteg fentről lefelé:

3.2.1-végbélemelő izom és pólyái: a medencecsont számos pontjáról és a keresztcsontról eredő lapos izom, rostjai ferdén lefelé, medial felé a végbél és a hüvely felé sugároznak

3.2.2-mély haránt gátizom: az ülőcsontok szárai, a szeméremcsontok alsó szárai között kifeszülő izomlemez

3.2.3-felületes gátizmok: 3 pár vékony orsószerű izom, melyek 1-1 háromszöget alkotva a külső nemi szervek régiójában találhatók bőr alatt; nőknél az egyik pár a nagyajkak szövetei alatt található

3.3 a medencefenék izmai és egyéb lágyrészei teszik lehetővé a medencekimenet és üreg nagyfokú tágulékonyságát (szülőcsatorna kialakulása)a medencekimenetet, lágyrészeivel együtt gátnak hívjuk (szűkebb értelemben a hüvelyt a végbéltől elválasztó, befelé ék alakban keskenyedő ék alakú részletét; szülés során ezt rutinszerűen átmetszik a hüvely felől az esetleges lágyrészkárosodás megelőzésére (gátmetszés)

Vizsgatételek: MOZGÁSRENDSZER 21. A mellkas egészben, Rekeszizom 22. A széles hasizmok23. Az egyenes hasizom és a rectus-hüvely24. Sérvcsatornák25. A medencefenék izomzata

13

Page 15: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

4.hét.1-2. előadás A szív funkcionális anatómiája.

1, A kis- és nagyvérkör, valamint a nyirokkeringés

áttekintése. A szív pumpafunkciója.

2, A szív falszerkezete: belhártya (endocardium), izomfal

(myocardium), epicardium (a szívburok belső lemeze).

A pitvari és kamrai szeptumok fejlődése.

A szívburok fejlődése és színuszai.

3, A szív kötőszövetes váza Annulus fibrosus,

anatómiai és funkcionális jelentősége.

4, A jobb szívfél funkciós anatómiája:

a, a vénás beömlés - Vena cava sup./inf.

b, a jobb pitvar. Fossa ovalis.

c, a jobb pitvar-kamrai szájadék (trikuszpidális

billentyű) morfológiája.

d, A szemölcsizmok funkciós anatómiája.

e, jobb kamra, Crista supramarginalis.

f, infundibulum, módosult határok az első felszínen.

g, A jobb arteriás szájadék (a zsebes billentyűk

funkciós anatómiája).

h, A truncus pulmonalis és a tüdőkapuk.

5, A bal szívfél funkciós anatómiája:

a, a tüdővénák beömlése (a szívátültetés szabása).

b, a bal pitvar. Vizsgálata a nyelőcső felől.

c, a bal pitvarkamrai szájadék; a bikuszpidalis

billentyű elhelyezkedése, szemölzsizmai.

d, A bal kamra, be- és kiáramlási pályák.

e, A bal artériás szájadék zsebes billentyűi.

f, Az arteria coronariák szájadékai.

14

Page 16: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

g, A felszálló/leszálló aorta, az aortaív.

h, A Ductus Botalli persistens. Fallot-tetralógia.

i, a kamrasövény és fejlődése.

j, a septum aorticopulmonale fejlődése.

k, gyakori fejlődési rendellenességek és

billentyűhibák.

6, A szívciklus. A szív pumpafunkciója.

A két vérkör perifériás ellenállása és

nyomásviszonyai.

Szívelégtelenség, szívterhelési próbák.

7, A szív ingerkeltő és -vezető rendszere.

a, A színusz csomó, színusz-ritmus.

b, A pitvar-kamrai csomó, pitvarlebegés.

c, A His-köteg átbujása a kötőszövetes vázon.

d, A Tawara-szárak és a Septum membranaceum.

e, A Purkinje-rostok, Trabecula septomarginalis.

f, A Wolf-Parkinson-White szindróma..

g, A ritmuskeltő és ingervezető rendszer

hierarchikus szereződése.

h, Arrhythmia absoluta.

i, A pészmékerbeültetés.

8, A szív beidegzése

a, idegi és hormonális szimpatikus hatások.

b, paraszimpatikus hatások, szinkope.

c, ritmuszavarok, kardioverzió és újraélesztés.

9, A szív erei.

a, a koszorúserek (aa. coronariae).

b, Szívinfarktus, -katéterezés, bypass-műtét.

c, A szív vénái, sinus coronarius.

15

Page 17: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

d, A szíverek állapotának vizsgálata.

10, A szívburok fejlődése és kiterjedése, szinuszok..

A páncélszív, szívburki folyadékgyülem.

11, A szív elhelyezkedésének és méretének vizsgálata:

a, Az elhelyezkedés anatómiai leírása.

b, A szívhatárok megállapítása kopogtatással.

c, "Sportszív, zsírszív, ökörszív".

d, A tüdő takarása, tompulatok.

e, a Szív Röntgen-vetülete, szívöböl.

f, A szájadékok hallgatódzási pontjai.

g, A gyakoribb billentyűhibák hallgatódzási lelete.

h, A szívhangok műszeres vizsgálata: fonokardiográfia.

i, A szív ultrahanvizsgálata.

j, Doppler-elvű áramlásvizsgálat.

k, Az EKG és a szív tengelyállása.

l, A cseppszív kialakulása terhességben.

12, Röviden a szívműtétekről:

a, Szívpumpa - extrakorporális műtét.

b, A szívműködés leállítása és újraindítása.

c, Pészmékerbeültetés.

d, Billentyűpótlás tetemből, állatból. Mesterséges b.

e, Szívpótlás:

szívátültetés, szív-tüdő átültetés.

próbálkozások műszívvel.

Izomlebenyes szívpótlás.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionásis Anatómia.

A szív. c. fejezet második része.,

I: kiadás. 630-654 oldal.

16

Page 18: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

Vizsgatételek:

K 1 A kis- és nagyvérkör, a nyirokkeringés.

K 2 A szív falszerkezete. A szívburok.

K 3 A jobb szívfél funkciós morfológiája.

K 4 A bal szívfél funkciós morfológiája.

K 5 A szívciklus. A szív pumpafunkciója.

K 6 A szív ingervezető rendszere.

17

Page 19: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

5.hét.1. előadás Magzatburkok, Embrionális keringés, Placenta

1, A magzatburkok és az emrionális keringés kialakulása.

a, A decidua részei az implantáció után.

b, A magzatburkok kialakulása és sorsa a születésig.

c, Az allantois és szikhólyagkeringés.

d, A köldökzsinór erek eredése és becsatlakozása a

nagyvérkörbe.

e, A nyitott foramen ovale és a Botall-vezeték szerepe.

f, A születéskor fellépő átrendeződés. Blue baby.

g, A magzati keringés maradványszervei felnőttben.

2, A méhlepény kialakulása és szerkezete:

a, A bolyhos chorion és a decidua basalis kölcsönhatása.

b, A testnyéltől a köldökzsinórig.

c, A méhlepény anyai oldalának szerkezete, fibrinoid.

d, Az amnionhám és a magzati felhám összefüggése.

e, A méhlepény magzati oldala:

korionlemez és származékai, elsődleges, másodlagos,

és harmadlagos bolyhok szerkezete.

A tapadóbolyhok.

f, Ikerterhesség és méhlepény.

g, A tápanyag-, salak- és oxigéncsere utja.

3, A lepény elhelyezkedése, sorsa a születéskor.

a, Az előlfekvő lepény veszélye.

b, A kotiledók, ellenőrzésük jelentősége szülés után

c, A terhesség alatti vizsgálatok lehetősége.

Amniocentézis, ultrahangvizsgálatok,

d, A terhesség idején végzett intrauterin műtétek.

4, A placenta, mint endokrin szerv.

a, A sárgatest szerepe a terhesség fenntartásában.

18

Page 20: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

b, Terhességi próbák.

Felkészülés:

Szentágothai-Réthelyi: Magzati vérkeringés.

A pitvarszeptumok fejlődése.

Méhlepény c. fejezetek.

Vizsgatételek:

F 6 A magzatburkok származása és sorsa.

F 7 (Hólyagcsíra, 2 rétegű embrió), beágyazódás.

F 8 Testnyél,lefűződés, a köldökzsinór kialakulása.

F 9 A szikhólyagi és placentáris keringés .

F 10 A méhlepény kialakulása, szerkezete és funkciója.

F 11 A magzati keringés lezárulása születéskor.

F 12 A méhlepény helyzete, születés utáni sorsa.

F 13 A terhesség alatti vizsgálatok lehetőségei.

F 14 A terhesség alatti beavatkozások lehetőségei.

19

Page 21: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

5. hét 2. előadás Ér– és nyirokrendszer

Az érrendszer feladata a vér, és ezzel a tápanyagok, anyagcsere termékek és az oxigén-

széndioxid szállítás. E folyamatban aktívan vesznek részt az erek, befolyásolva az egyes

szervek vérellátását.

Az erek három fő csoportja: artériák, amelyek a szívből szállítják a vért;

kapillárisok, melyek falán keresztül történik a tápanyag és gázcsere;

venák, melyek a szív felé szállítják a vért.

1. Főbb erek lefutása:

1.1. Arteriák: aorta, truncus brachiocephalicus

a. carotis communis, externa, interna

a. subclavia, a. axillaris, a. brachialis

a. ulnaris, a. radialis

a. iliaca communis, externa, interna

a. femoralis

1.2. Venák: vena cava superior, inferior

v. brachiocephalica

v. jugularis interna, externa

v. subclavia, v. axillaris, v. brachialis

v. iliaca comm., externa, interna

1.3. Felületes venák: v. basilica, v. cephalica

v. saphena magna, parva

1.4. Összeköttetések (anastomosis), collateralis keringés

2. Az erek szöveti szerkezete: tunica intima, media, adventitia;

Elsődlegesen a tunica mediát alkotó kötőszövet és simaizom minősége, mennyisége és

aránya határozza meg az ér funkcióját.

elastikus típusú arteriák capillarisok venák, vena billentyűk

izmos típusú artériák venás sinusok

arteriolák

20

Page 22: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

Az érrendszer főbb betegségei: aneurysma, érelmeszesedés, visszértágulás, visszérgyulladás

3. Nyirokrendszer: az intercellularis folyadék elvezetésére és szűrésére szolgáló rendszer.

A nyirok a nyirok törzseken át a v. subclaviánál jut vissza a vérbe.

3.1. Fő nyirokutak: nyirok kapillárisok, nyirok erek,

nyirok törzsek: ductus thoracicus, duc. lymphaticus dexter

3.2. A nyirok utakba épített szűrők: nyirokcsomók (nodi lymphatici)

3.3. Nyirok szervek: lép (lien), csecsemőmirigy (thymus), mandulák (tonsilla)

Peyer-féle plaque

3.4. A nyirok szövetek szöveti egysége a nyirok tüsző.

Vizsgatételek: Perifériás erek funkciója; Aortaív ágai és a fő vénák;

Felső végtag erei; Alsó végtag erei;

21

Page 23: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

6. hét 1. előadás Légutak I.

(Felső légutak)

A felső légutak és a hozzá kapcsolódó üregrendszerek feladata a beáramló levegő

megtisztítása, felmelegítése és párásítása. Fontos szerepet játszanak a hangszin

meghatározásában is.

1. Orrüreg:

1.1. falai:

oldalfala: csak az orrkagylók (concha) eltávolítása után válik láthatóvá

A fal alkotásában a rostacsont (os ethmoidale), az arccsont

(maxilla), a szájpadcsont (os palatum), a könnycsont (os lacrimale)

és az önálló alsó orrkagyló (chonca nasalis inferior) vesz részt.

alsó fala: keményszájpad (arccsont és szájpadcsont)

felső fala: rostacsont és ékcsont

1.2. orrjáratok: az orrkagylók és az orrsovény (septum nasi) közötti közös orrjárat

(meatus nasi communis)

az orrkagylók alatti járatok, felső, középső és alsó orrjárat (meatus nasi

superior medius és inferior)

2. Melléküregek, melyek az orrüreg felől nyomulnak be a szomszédos koponyacsontokba:

arcüreg (sinus maxillaris) az arccsont testében

homloküreg(sinus frontalis)

ékcsont ürege (sinus sphenoidalis)

rostasejtek (cellulae ethmoidales)

3. Az orrüreg összeköttetései:

apertura piriformis arcra

choana garatba

foramen sphenopalatinum fossa pterygopalatinaba

canalis nasolacrimalis szemüregbe

canalis incisivus szájüregbe

22

Page 24: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

4. Az orrüreg csillószőrős hengerhámmal borított nyálkahártyája igen dús érhálózattal

rendelkezik, egy miliméternél nem szélesebb járatai révén könnyen felmelegíti és

párásítja az átáramló levegőt.

4.1. a nyálkahártya vérellátása a. sphenopalatina, plexux venosus pterygoideus

4.2. a nyálkahártya általános érző idege nervus maxillaris; sympathikus idegek az erek

mentén található plexux sympathicusból jönnek; a parasympathikus rostok a nervus

faciális ágai;

5. A garat orrüreghez kapcsolódó szakasza: (pars nasalis pharyngis)

Falát a felső garatfűző izmok alkotják (musculus constrictor pharingis superior), melyek

a az ékcsont röpnyúlványáról erednek.

a garatot a dobüreggel összekötő fülkürt benyílása, lefutása

a musculus salpingopharyngeus, musculus tensor veli palatini

fülkürt mandula (tonsilla tubaria)

garatmandula (tonsilla pharyngea)

Vizsgatételek: Orrüreg, melléküregek

Nyálmirigyek, garat

Tonsilák

23

Page 25: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

6. hét, 2. előadásALSÓ LÉGUTAK

1. A gége (larynx) felépítése:

1.1 porcok (pajzs-, gyűrű-, kannaporcok),1.2 kötőszövetes lemezek, 1.3 gégeizmok és fő működéseik 1.4 nyálkahártya1.5 szövettani szerkezet

1.6 A gége ürege (frontalis metszetben homokóra alakú): gégebemenet, hangrés, (rima glottidis), hangrés feletti és alatti térségek

1.6.1 Hangadás (phonatio), rekedtség

gégemetszés (conicotomia),gégevizenyő (glottis oedema)

gégetükrözés (laryngoscopia), gépi lélegeztetés, intubatio

2. A légcső (trachea) anatómiai leírása:

2.1 porcos gyűrűk + kötőszövet; 2.2 oszlása 2 főhörgő (bronchus)

légcsőmetszés (tracheostomia), légúti idegentestek

3. A tüdő (pulmo) anatómiai leírása:

3.1 felszínek, lebenyek, topographia, tüdőkapu (hilus), tüdőgyökér (radix), 3.2 segmentumok;

3.3 főhörgők további oszlásai (“bronchusfa”) a tüdőn belül

3.4 Mikroszkópos szerkezet, léghólyagocskák (alveolusok) szerkezete

3.4.1 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben

4. Mellhártya (pleura):

4.1 lemezei, pleurasinusokmellkascsapolás

24

Page 26: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

5. A tüdő és mellhártya határai, vetületük a csontos mellkasfalra

5.1 Fizikális vizsgálat (kopogtatás, hallgatódzás)5.2 A tüdő képe nyílirányú mellkasröntgen felvételen (rekeszállás, középárnyék,

sinusok)

Vizsgatételek: ZSIGEREK 9. A gége10. A légcső, a tüdő és a mellhártya

25

Page 27: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

7. hét 1. előadás Az emésztőrendszer felső szakasza.

1.1. A szájüreg határoló képletei:

a, A szájfenék szerkezete.

b, A nyelv belső és külső izmai.

c, Az ízérző receptorok elhelyezkedése.

d, A nyelvpapillák rendszere.

e, Az oldalsó fal, (pofa) szerkezete.

2. Az arc és a szájpad és nyak fejlődése.

a, Membrana buccopharingea, elemi szájgödör.

b, Az arcnyulványok összeolvadása.

c, A kopoltyúívek szerkezete és származékai.

3. Fogak, rágómozgások, fogpótlás.

a, A tejfogak fejlődése és rendszere.

b, A maradó fogak megjelenése - fogváltás.

c, A maradó fogak rendszere.

d, A gyökerek rögzítése, foghúzás, implantáció.

d, Az íny záródásának jelentősége.

e, Az őrlőfogak gumói, rágómozgások.

f, A harapási vonal, szájnyitás/csukás, harapás.

4. A nagy nyálmirígyek.

a, A fültőmirigy, és beszájadzása (Mumpsz).

b, Az állkapocs- és a nyelvalatti mirigy.

5. A torokszoros, lágyszájpad.

a, A lágyszájpad funkciója.

b, A garatmandulák fészke.

c, A szájüregi garat.

6. A garat falszerkezete és működése.

a, A garatemelő izomredszer.

26

Page 28: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

b, A garatszűkítő izmok szerkezete.

c, A garat és gége egymásraépülése.

d, a nyelés mechanizmusa.

e, A gégefedő és a fossa piriformis.

7. A nyelőcső, falszerkezet és lefutás.

a, A fal rétegei, szövettani leírás.

b, A nyálkahártya mirigyei.

c, A nyelőcső szűkületei.

d, A ny.cs. veleszületett elzáródása.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:

Emésztőkészülék; Az emésztőcsatorna felső szakasza.

Vizsgatételek:

A szájüreg falszerkezete, az arc fejlődése.

A nyelv szerkezete, papillái, ízérzékelő területek.

A torokszoros. A lágyszájpad szerepe. A tonsillák.

A nagy nyálmirigyek.

A garat falszerkezete, összefüggése a gégével.

A nyelés mechanizmusa. Hányás.

A nyelőcső falszerkezete, szűkületei.

27

Page 29: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

7. hét, 2. előadásEMÉSZTŐRENDSZER II.

1. A gyomor (ventriculus ) makroszkópos és mikroszkópos leírása:

1.1 a gyomor főbb részei (fundus, corpus, pylorus, kisgörbület, nagygörbület, elülső és hátsó falak), hashártyaviszonyai, vetülete, topographiája1.2 a gyomornyálkahártya szöveti szerkezete, sejttípusok (mellék-, fő- és parietalis

sejtek); savelválasztás folyamata és szabályozása, a nyálkahártya védelmét szolgáló tényezők

gyomorfekély

2. A vékonybelek (patkóbél, éhbél és csípőbél) funkcionális anatómiája, szövettani szerkezete

bélelzáródás (ileus)

3. A vastagbél részei (vakbél, féregnyúlvány, felszálló, haránt és leszálló vastagbél, sigmabél, végbél) szerkezete, funkciói

hasmenés, vastagbéldaganatok, aranyérbetegség

4. A máj (hepar) anatómiája és szövettana:

4.1 lebenyei, felszínei, vérellátása, portalis keringés, hashártyaviszonyok, 4.2 topographia

4.3 a klasszikus májlebenyke, sinusok, portalis trias4.4 a máj fő funkciói

5. Az epehólyag és az epeutak anatómiájaepekőbetegség

6. A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája, szövettana, exocrin és endocrin működéseicukorbetegség (diabetes mellitus)a hasnyálmirigy gyulladásos betegségei

7. A hashártya (peritoneum) leírása:

7.1 fejlődéstani megjegyzések; fali hashártya, az egyes zsigerek hashártyaboritékai (mesenterium, mesocolon transversum, mesosigmoideum), nagy- és kiscseplesz, bursa omentalis

7.2 a hasi szervek hashártyához való viszonyai (intra-, retro- és semiperitonealis képletek)

8. A hasi szigerek vérellátása (tr. coeliacus, a. mesenterica sup. és inf., v. portae és

28

Page 30: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

anastomosisai)

9. A hasi szervek vetülete az elülső hasfalra, hasfali régiók szerint

10. Az emésztőkészülék csőszerű zsigereinek és nagy mirigyeinek (máj, pancreas) fontosabb vizsgálómódszerei

Vizsgatételek: ZSIGEREK 13. Nyelőcső, a gyomor szerkezete, vérellátása14. Vékony és vastagbelek15. Pancreas16. Máj, epehólyag17. V. portae rendszere, anastomosisai

29

Page 31: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

8. hét, 1. előadás

A VESE ÉS A VIZELETELVEZETŐ RENDSZER

1. A vese (ren, nephros) makroszkópos anatómiája:

1.1 külső leírás, elhelyezkedés, kéreg, velő, vesemedence, sinus, hilus 1.1.1 kérgi lebenyke

1.2 tokjai: rostos-, zsíros tok, fascia renalis, érintkezés más szervekkel, vetülete a törzs falára

1.3 a vese vérellátása; a megfelelő vérellátás és a kiválasztó funkció összefüggései

shock vese

2. A vese mikroszkópos szerkezete és működése:

2.1 a nephron mint funkcionális egység2.1.1 a nephron egyes szakaszainak (glomerulus, proximális csatorna, Henle-kacs, distalis csatorna) funkcionális anatómiai jellemzése;

2.1.1.1 filtráció, reabszorpció, szekréció

2.1 a vese mint hormontermelő szerv: renin, erythropoetin elválasztása és hatásaik

3. A vizeletelvezető rendszer:

3.1 a vesemedence (pelvis renalis) szerkezete vesekövesség3.2 a húgyvezeték (ureter) anatómiája: lefutás, részei, kereszteződései, falszerkezete, benyílása a hólyagba3.3 a húgyhólyag (vesica urinaria) leírása, részei, vérellátása, rögzítése és szövettani

szerkezete

3.4 a női húgycső (urethra feminina) a gyakori gyulladások anatómiai háttere

3.5 a férfi húgycső (urethra masculina); katéterezés

4. A vese és a húgyutak eszközös vizsgáló eljárásai:

4.1 ultrahang, kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok, érfestés, CT, száloptikás vizsgálatok

4.2 A művesekezelés (dialízis) módszerei 4.3A veseátültetés (transzplantáció) problémái

30

Page 32: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

Vizsgatételek: ZSIGEREK

18. A vese elhelyezkedése, burkai, makroszkópiája19. A vese szerkezete, ultrafiltráció20. Ureter, húgyhólyag, húgycső

31

Page 33: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

8. hét 2. elõadás

Nemi szervek

1. Férfi nemi szervek:

1.1 A here (testis) anatómiai leírása, burkai, vérellátása, szövettani szerkezete

A here kialakulása, leszállása (descensus) a hasüregbõlrejtettheréjûség (cryptorchismus)

1.2 A mellékhere (epididymis) anatómiája és szövettani szerkezete

1.3 Az ondóvezeték (ductus deferens) lefutása és falszerkezetevasectomia

1.4 Az ondóhólyag (vesicula seminalis ) és a prostata (dülmirigy) anatómiai és szövettani jellemzése

rectalis digitalis vizsgálat

1.5 A férfi húgycsõ (urethra masculina) anatómiája, részei és görbületeihólyagkatéterezés

1.6 A penis anatómiája és szövettana1.6.1 Az erekció mechanizmusa

2. Nõi nemi szervek

2.1 A petefészek (ovarium) anatómiai leírása, hashártyaviszonyai, vérellátása és szövettani szerkezete2.1.1 A tüszõérés folyamata, a petefészek ciklusos mûködése, hormonális

szabályozásahormonális fogamzásgátlás

2.2 A petevezeték (tuba uterina) anatómiája, vérellátása és szövettani szerkezete

méhen kívüli terhesség

2.3 A méh (uterus) anatómiája, hashártyaviszonyai, részei, falszerkezete, ürege és vérellátása2.3.1 A méh helyzete és topographiája

2.3.2 A méhnyálkahártya ciklusos mûködése (menstruációs ciklus)

a méhnyakrák és szûrése

32

Page 34: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

2.3 A hüvely (vagina) anatómiája és szövettana

2.4 A külsõ nemi szervek anatómiai leírása

Vizsgatételek: ZSIGEREK21.Uterus, tuba uterina, vagina22.Ovarium, ovulatio23.A here szerkezete, burkai, vérellátása24.Mellékhere, ondóvezeték, ondóhólyag25.Prostata, penis

33

Page 35: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

9. hét 1. előadás Az idegrendszer fejlődése.

Az idegrendszer sejtszintű és szöveti szerveződése

1.1. Az általános szerkezeti elemek kialakulása.

a, A velőlemez, velősánc és velőcső kialakulása.

b, A szöveti differenciálódás, az oldalfalak

fejlődése.

c, Az agyhólyagok ill. a velőcső görbületeinek

kialakulása.

d, Az eresztéki (kommisszurális) rostrendszerek

kifejlődése. Cut brain.

e, A vetületi rendszerek fejlődése.

f, A hosszú pályák lamináris szerkezete;

a Kahler szabály.

g, A szürkeállomány szerveződése:

1, magok, dúcok, ganglionok.

2, Laminált struktúrák: a, isocortex.

b, allocortex.

h, Az asszociatív rendszerek.

2, A specifikus formációk kialakulása:

a, Az agyféltekék kifejlődése.

b, A felszínnövelő barázdálódás.

c, Az egyenetlen fejlődés következményei:

1, Az inzula és az operkulumok.

2, A halántéki lebeny.

d, A kamrák kialakulása és alakja.

e, A kisagy megjelenése és tagolódása.

3, Az érzékszervi telepek (plakodok) sorsa.

a, A hipofízisplakod - az első és kőzépső

hipofízislebeny telepe.

b, A szaglóhám kifejlődése az orr-plakodból.

b, A lencseplakod és a szemserleg kőlcsőnhatása.

c, A trigeminusplakod - az V. agyideg dúcának forrása.

34

Page 36: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

d, Akusztikus-plakod hallóhőlyag;

a hallószerv és az egyensúlyszerv

endolimfatikus részeinek telepe.

e, Az epibranchiális placod - az ízlelő

receptorsejtek forrása.

4, A dúcléc sorsa, a gerincvelői idegek kialakulása.

a, a spinális dúcok és a perifériás afferensek.

b, A paravertebrális dúclánc kialakulása

c, A motoneuronok, prifériás efferensek.

5, A idegrendszer sejtes elemei.

a, neuronok és gliasejtek.

b, ingerlő- és gátlósejtek, mediátoranyagok.

c, morfológiai alaptipusok és funkciójuk.

6, Az idegszövet szerveződésének elvei.

a, magok és lemezes struktúrák.

b, a kapcsolatrendszerek alaptipusai.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:8.1-8.4. fejezetek.

Vizsgatételek:

A központi idegrendszer fejlődése.

A perifériás idegek fejlődése.

Az idegrendszer sejtes és szöveti szerveződése.

35

Page 37: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

9. hét 2. előadás A központi idegrendszer burkai és vérellátása

Az agyburkok és a közöttük található folyadék a liquor cerebrospinalis szolgál az agyvelő és a

gerincvelő rugalmas, mechanikai hatásoknak ellenálló felfüggesztésére, védelmére.

1. Kemény agyburok (dura mater): Erős, rostos lemez, mely a koponyacsontok és a

gerinccsatorna belső felszínét borítja.

1.1. A dura mater fő kettőzetei: agyféltekéket elválasztó agysarló (falx cerebri)

a kis- és nagyagyat elválasztó kisagysátor

(tentorium cerebelli)

1.2. A dura mater sinusai: a kemény agyhártya közötti rések

sinus sgittalis superior és inferior

sinus rectus, transversus, sigmoideus

sinus cavernosus, sphenoparietalis, petrosus superior, inferior

2. Lágy agyburkok:

2.1. külső: pókhálóhártya (arachnoidea) a dura mater belső oldalához fekszik, de nem

követi szorosan az agy felszíni rajzolatát

2.2. belső: lágy agyhártya (pia mater) közvetlenül az agy felszínén fekszik követve

annak barázdáit és tekervényeit

3. Az agyburkok körüli terek: cavum epidurale

spatium subarachnoidale,

cisternák (tág subarachnoidális terek)

4. Vérellátás:

4.1. két fő érpár biztosítja az agy vérellátását:

a. carotis interna

a. vertebralis,

4.2. agyalapi arteriás anastomosisrendszer (circulus arteriosus):

a. cerebri anterior, a. communicans anterior

36

Page 38: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

a. cerebri media, a communicans posterior

a. cerebri posterior, a basalis

4.3. kisagy vérellátása:

a. cerebellaris inferior anterior és posterior

a cerebellaris superior

5. Venás elvezetés: a dura mater sinusain keresztül a v. jugularis a fő elvezető ér;

önálló venák

anastomosisok a koponyán kívüli venákkal

6. Liquor cerebrospinalis: fontos szerepe van az agy súlyának csökkentésében és a hirtelen

helyi nyomásfokozódás egyenletes elosztásában;

6.1. a liquortermelés helye az agykamrák arteriás fonatai (plexus choroideus)

6.2. a liquor keringés

6.3. a liquor elvezetése a venás sinusok felé (granulationes arachnoideales)

7. Vér-agy gát, selektív anyagtranszport

Klinikai vonatkozások: Agyvérzés, Agyi sérvek, Meningitis, Vízfejűség

Vizsgatételek: A féltekék leírása, érellátása, liquorkeringés, cisternák;

A kisagy makroszkópos leírása, kisagykarok, keringés, tentorium;

37

Page 39: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

10. hét 1. előadás A gerincvelőszegmentális apparátusa.

A gerincvelő (medulla spinalis) kisujjnyi vastagságú hengeres test, mely a csigolyák által

alkotott gerinccsatornában helyezkedik el. Kezdete az öreglyuknál található és testmérettől

függően az 1. vagy 2. ágyékcsigolya magasságában végződik. A testből jövő információk

nagy része a központi idegrendszer ezen szakaszán halad keresztül és feldolgozásuk már ezen

a szinten megkezdődik. A gerincvelői reflexek fontos fontos eszközei a környezethez való

adaptációnak.

1. A gerincvelő burkai, rögzítése:

1.1. kemény agyhártya (dura mater spinalis), kétlemezből áll;

1.2. pókháló hártya (arachnoidea),

1.3. belső lágy agyhártya (pia mater)

1.4. fogazott szalag (ligamentum denticulatum), a pia materről indulva az arachnoideán

át a dura mater belső felszínéhez rögzíti a gerincvelőt;

1.5. liquor cerebrospinalis a subarachnoidealis térben

2. A gerincvelő szerkezete:

2.1. felszíne: fissura mediana anterior, sulcus medianus és lateralis posterior

nyaki és ágyéki megvastagodások (intumescentia cervicalis és lumbalis)

elülső és hátsó gyökérszálak (fila radicularia)

2.2. gerincvelői szelvénye: az egy-egy elülső és hátsó gyökeret (radix ventralis és

dorsalis) képezö gyökérszálak eredése által határolt gerincvelői szakasz.

2.3. a gerincvelő pillangó alakú szürkeállományának tagozódása:

elülső és hátsó szarv illetve oszlop (cornu anterius és posterius)

oldalsó szarv (cornu laterale)

canalis centralist körülvevő szürkeállomány (substantia grisea centralis)

2.4. a gerincvelő fehérállományának felosztása:

elülső, oldalsó és hátsó köteg (funiculus anterior, lateralis, posterior)

a két elülső köteget összekötő fehérállományú klemez (commissura alba)

Kahler-féle szabály a hátsóköteg rostok elrendeződésének magyarázatára

3. A gerincvelő fehérállományában lévő pályák:

38

Page 40: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

3.1. felszállópályák:

Goll- és Burdach-pálya

spinothalamicus pálya

3.2. leszálló pályák:

piramis pálya

rubro- és reticulospinalis pályák

olivo- és vestibulospinalis pályák, fasciculus longitudinalis

3.3. interszegmentális pályák

4. A gerncvelő arteriái:

4.1. arteria vertebralisból eredő arteria spinalis anterior és posteriorok, melyek az

öreglyuknál érik el a gerincvelőt

4.2. a hosszanti érrendszert erősítő szegmentális erekből származó, a csigolyaközti

nyíláson belépő rami spinales

5. A gerncvelő venai:

5.1. a dura mater lemezei között lévő belső venas hálózat

(plexus venosus vertebralis internus)

5.2. a csigolyák körüli külső venas hálózat (plexus venosus vertebralis externus)

5.3. a vena azygos és hemiazygos rendszere

6. Klinikai vonatkozások: gerincvelő sérülések, degeneraciós folyamatok.

Vizsgatételek: A gerincvelő makroszkópos leírása, burkai és keringése.

A gerincvelő mikroszkópos szerkezetének áttekintése.

Az epikritikus érzőcsatorna. Hátsókötegi lemniscus medialis rendszer.

A gerincvelő leszálló pályái.

39

Page 41: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

10.hét 2. előadásA gerincvelő központi és perifériás kapcsolatrendszere

1. Leszálló pályák a gerincvelőben.

1. A piramispálya.

2. Az extrapiramidális leszállópályák.

3. Vegetatív leszállópályák.

4, A fájdalomérzést szabályozó leszálló pálya.

5, Monoaminerg és peptiderg leszálló pályák.

2. Felszálló pályák:

1. A protopathiás - nociceptív funkció,

A spinotalamikus pálya.

2. A proprioceptív funkció,

a spinocerebelláris pályák.

3, Az epikritikus funkció,

a hátsókötegi-lemniszkusz pálya.

4, Az agyidegek afferenseinek csatlakozása.

5, Vegetatív felszálló pályák ?

3, A perifériás afferensek rendszere.

0, A spinális ganglion.

1. Protopathiás/nociceptív receptorok

A centrális afferensek végződése.

A "gating" és a leszálló kontroll pálya.

A Nucl. tractus spinalis N. V. funkciója.

2, A proprioceptív receptorok.

A hátsószarvi előfeldolgozás. Clark-oszlop.

3, Az epikritikus receptorok.

A hátsókötegi/lemniszkusz pálya szerkezete.

Proprioceptív jellegú információ az

epikritikus rendszerben.

4, A perifériás efferens rostok. A szimpatikus rendszer.

40

Page 42: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

1. A spinális motoneuronok axonjai.

2. Az oldalszarvi szimpatikus motoros axonok eredése.

3, A paravertebrális dúclánc. A kommunkikáló ágak.

4, A szimpatikus efferentáció funkciói:

vazomotor, pilomotor és sudeomotor beidegzés.

5, A testfali kétneuronos szimpatikus efferentáció.

6, A zsigeri kétneuronos szimpatikus efferentáció.

A prevertebrális dúcok

7, A mellékvese-velő szimpatikus kontrollja.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: 8.3 fejezet.

Vizsgatételek:

A végtagrövidítő összetett reflex.

Tr. spinothalamicus.

Az izomnyujtási reflex, gamma hurok és a

proprioceptív felszálló pályák.

Az epikritikus érzőcsatorna.

Hátsókötegi/lemniszkusz rendszer.

Példák vegetatív reflexívekre.

A gerincvelő leszálló pályái.

41

Page 43: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

11. hét, 1. előadásAGYTÖRZS, AGYIDEGEK

1.Az agytörzs fejlődése (mesencephalon, rhombenecephalon származékai; fossa rhomboidea kialakulása, öntözőcső-hasonlat)

1.1Az agytörzs anatómiája:

1.1.1 a nyúltvelő (medulla oblongata) nyílt és zárt része, főbb képletei (pyramis, oliva, sulcus parolivaris med. és lat., tuberculum nuclei gracilis et cuneati, pedunculus cerebellaris inf.)

1.1.2 a híd (pons) főbb képletei (basis, pedunculus cerebellaris medius)

1.1.3 a középagy (mesencephalon) részei (crus, tegmentum, tectum), aqueductus cerebri

1.2 Utalás az agytörzs finomabb szerkezetére:

1.2.1 főbb fel- és leszálló pályák, agytörzsi hálózatos állomány (formatio reticularis)1.2.2 az agyidegek magjai az agytörzsben (mozgató, vegetatív és érző magok medio-lateralis elrendeződése)

2. A fossa rhomboidea:

2.1 az agytörzs dorsalis felszínének alakulása a velőcső fejlődésének során2.2 a terület makroszkópos leírása2.3 utalás a régió életfontosságú vegetatív központjairaagyoedema

3. A IV. agykamra: falai, ürege, összeköttetései, érfonata

4. Az agyidegek (nervi craniales)

4.1 definició, általános jellemzés4.2 az agyidegek kapcsolata az agytörzssel (magjaik elhelyezkedése vázlatosan)4.3 az egyes agyidegek számozása, elnevezése

4.4 az agyidegek felosztása:szemmozgatók (III., IV., VI.)kopoltyúívi idegek (V., VII., IX., X., XI.)n. hypoglossus (XII.) : a nyelv mozgató beidegzését végzin. vestibulocochlearis (VIII.) a hallás és az egyensúlyérzékelés idege

4.5 az egyes agyidegek kilépése az agytörzsből (mely agytörzsi szintről ?, medialis és lateralis kilépések, utalás a motoros magoszlopok elhelyezkedésére)

42

Page 44: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

4.6 az agyidegek átlépése a keményagyhártyán (dura mater), a III., IV., VI., V/1. és V/2. agyidegek topographiai kapcsolata a sinus cavernosussal

4.7 az agyidegek kilépése a koponyából (utalás a csonttanban már érintett koponyaalapi nyílásokra)

Vizsgatételek: IDEGRENDSZER 9. Az agytörzs makroszkópos leírása, fossa rhomboidea, IV. kamra 10. Agyidegmagok vetülete az agytörzs felülnézetén 28. A kopoltyúívi agyidegek áttekintése 29. A III., IV., VI., XI., XII. agyidegek

43

Page 45: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

11. hét. 2. előadás Az agyidegekfunkcionális áttekintése

1. Funkcionális magoszlopok az agytörzsben.

Az agytörzsi szerveződés származtatása a

gerincvelőből. Max-Klara ábrák.

2, Független érző agyidegek:

1, szomatoszenzoros specifikus:

a, Nervus I - Olfactorius.

b, Nervus II - Opticus.

2, szomatoszenzoros általános - (t.i. szélesebb

értelemben vett proprioceptív:

a, Nervus VIII - Vestibulo-cohlearis.

3, A "tiszta szomatomotoros" agyidegek -

(A dorzomediális motoros magoszlop):

a, A szemmozgató idegek, N.III, IV, VI.

b, A N. XII (Hypoglossus - nyelvalatti ideg).

4, A kopolyúívi származékok agyidegei szomatikus r.:

a, N, V - Trigeminus (háromosztatú ideg).

A szomatikus magok és a Gasser

-ganglion.(Az arcideg(!)zsába).

A rágóizmok motoros és érző beidegzése.

b, N.VII.- Facialis (arcideg(!)).

A mimikai izmok beidegzése

c, N. IX. (Glossopharingeus - nyelv-garatideg).

d, A N.X. (Vagus - bolygóideg).

e, A N.XI.(Accessorius - Kiegészítő ideg).

5, Az agyidegek vegetatív tartalma/kapcsolatai.

Az agyidegi vegetatív ganglionok.

A Westphal-Edinger mag pályája.

44

Page 46: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

A szem akkommodációs reflexe (közeltekintés)

A könnymirígy és a nyálmirígyek beidegzése.

A nyelv beidegzése.

A N. vagus vegetatív motoros magja:

N.Alae cinereae medialis

Veg. érzőmag (pl. íz, tüdő mechanoreceptor):

Nucl. tractus solitarii = ala cinerea !

6, Formáció retikulárisz. Agytörzsi reflexek.

7, Agytörzsi monoamin aktiváló rendszerek.

8, Agytörzsi klinikai szindrómák és diagnosztikájuk.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: 8.3 fejezet.

Vizsgatételek:

Az agyidegmagok vetülete felül- és oldalnézetben.

Formáció reticuláris. Agytörzsi reflexek.

Agytörzsi monoamin aktiváló rendszerek.

(Az egyensúlyszerv és a ) szemmozgatórendszer.

A kopoltyúívi agyidegek áttekintése.

A II,IV,VI és XII. agyidegek.

Az agyidegek vegetatív funkciói.

45

Page 47: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

12.hét 1. előadás Látó- és hallószerv

1. Szemgolyó felépítése:

1.1 a külső, rostos burok az ínhártya (sclera), ebbe illeszkedik az átlátszó

szaruhártya (cornea), cornea-reflex

1.2. a középső burok az érhártya, ennek részei:

choroidea (valódi érhártya)

sugártest (corpus ciliare), az érhártya előrehaladó folytatása;

a sugárnyulványok capillarishálózata termeli a csarnokvizet;

fő alkotórésze a sugárizom (musculus ciliaris), a szem

alkalmazkodásáért felelős

szivárványhártya (iris), a pupilla átmérőjét meghatározó vékony

gyűrűszerű képlet

1.3. a belső burok az ideghártya (retina), részei:

szivárványhártya hátsó felszínétborító rész (pars iridica retinae)

sugártestet borító rész (pars ciliaris retinae)

a fentiek mögötti, fényérzékeny terület az érhártyát borító rész

(pars optica); a látóideg belépési helye a vakfolt

az éleslátás helye a sárgafolt (macula)

1.4. a szem belső fénytörő közegei: lencse, üvegtest, szemcsarnok, csarnokvíz

2. Látópálya:

2.1. retinából induló látóideg (nervus opticus)

2.2. az agyalapon elhelyezkedő látóideg kereszteződés (chiasma opticum) az orr

felöli látótérből jövő rostok kereszteződnek

2.3. látóköteg (tactus opticus)

2.4. corpus geniculatum laterale

2.5. látópálya kisugárzás (radiatio optica) az occipitális lebenyben

2.6. elsődleges látókéreg a sulcus calcarinus mentén

3. Az accomodato és a pupilla fényreflexe

felső ikertest, Eidinger-Westphal mag, nervus oculomotorius

46

Page 48: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

4. Szem járulékos készülékei:

4.1. két ferde és négy egyenes szemizom,

4.2. szemhéjak

4.3. kötőhártya, könnykészülék,

Klinikai vonatkozások: szürkehályog, szemfenék tükrözés, glaucoma, lencsebeültetés

5. Fül felépítése:

5.1. külsőfül: fülkagyló, külső hallójárat,

5.2. középfül: dobhártya, dobüreg, fülkürt, hallócsontok

5.3. belsőfül: csiga (cochlea)

ductus cochlearis (csiga vezeték) benne a Corti-féle szerv.

6. Hallópályák és a nervus vestibulocochlearis;

Klinikai vonatkozások: középfülgyulladás, otosclerosis, cochlearis elektród

Vizsgatételek: A szemgolyó és a látópálya. Akkomodáció. Szemfenéktükrözés.

Cornea-reflex. Lencsebeültetés. Cornea korrekció.

Dobüreg, belsőfül, hallópályák. Cochlearis elektrodabeültetés

47

Page 49: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

12. hét, 2. előadásA BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ (ENDOCRIN) MIRIGYEK

1. Az endocrin mirigyek általános jellemzése, alapfogalmak:1.1 hormon, célszerv, receptor, secretio1.2 hypothalamo-hypophysealis rendszer, negatív feedback1.3 a kivezetőcső nélküli mirigyek általános szövettani jellemzői

2. Az agyalapi mirigy (hypophysis):

2.1 fejlődése (ecto- ill. entodermalis eredetű részek)2.2 anatómiai és szövettani szerkezete2.3 az elülső lebeny hormonjai, target-szervek, az elülső lebeny portalis keringése2.4 a hátsó lebenyben tárolt hormonok, neurosecretio2.5 hypothalamus-hypophysis tengely (releasing és inhibiting hormonok hatása az

elülső lebeny működésére

hypophysis eredetű endocrin zavarok (alulműködés, túlműködés, diabates insipidus)

3. A tobozmirigy (corpus pineale):

3.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete3.2 funkcionális megjegyzésekpubertas praecox

4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea):

4.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete4.2 a pajzsmirigy hormonjainak fő hatásaia gyakoribb pajzsmirigy megbetegedések

5. A mellékpajzsmirigy (gl. parathyroidea):

5.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete5.2 a mellékpajzsmirigy hormonjának hatásaia mirigy túlműködése, alulműködése

6. A mellékvese (gl. suprarenalis, epinephros):

6.1 kéregállomány, velőállomány anatómiai és szövettani leírása6.2 a kéregben és velőben termelt hormonok fő hatásaia mellékvese gyakoribb megbetegedéseimellékvesekéreg eredetű steoridok a gyógyászatban

7. A pancreas Langerhans-szigetei:

7.1 szövettani szerkezet7.2 az egyes szigetsejt-hormonok jellemzése, hatásai, különös tekintettel az insulinra

48

Page 50: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

cukorbetegség (diabetes mellitus)

8. A gyomor-bélrendszer hormontermelő (enteroendocrin) sejtjei

9. A gonádok, mint endocrin működésű szervek:

9.1 a here endocrin sejtjei és hormonjai

9.2 a petefészek endocrin sejtjei és a termelt hormonok9.2.1 a sárgatest endocrin működései

Vizsgatételek: ZSIGEREK 27. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy28. Hypophysis29. Mellékvese szerkezete, vérellátása, szabályozása

49

Page 51: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

13. hét.1. előadás. Az egyensúlyszerv és a testtartásszabályozás

1. A testtartás és a mozgásdinamika érzékelőrendszere.

A, A tractus spinocerebelláris forrásai:

a, A proprioceptív érzékelés:

1, Az izomorsó (és a gamma-hurok).

2, Az ínorsó és izületi mechanoreceptorok.

b, A mélynyomásreceptorok

c, A testfelszíni érzékelés proprioceptív

tartalma.

d, A zsigeri mechanoreceptorok.

B, Az egyensúlyszerv és központi pályái:

a, A belső fül - csontos labirintus.

b, Az otolith-receptorok.

c, Az ívjárati receptorok.

d, A vesztibuláris ganglion neuronjai.

e, Az efferens szabályozás.

f, A vesztibuláris magok.

g, A flokkulonoduláris kisagyi afferentáció.

C, A vizuális és akusztikus információknak

a testtartásra és mozgásállapotra vonatkozó

extragenikulo-striatalis "kivonatai".

1.2. A fenti információs csatornák összevetülése

a kisagyban - egységes testtartásszabályozó,

ill. az orientációt stabilizáló rendszer.

1.3. A rendszer kimenete:

A, A vesztibulo okulomotor reflex - VOR.

a, Az akaratlagos (és kereső) szemmozgások.

50

Page 52: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

b, A követő szemmozgások. Az optokinetikus

nisztagmus.

c, A vesztibulo-okuláris reflex, Hőgyes és

Szentágothai kutatásai.

d, A Bárány-féle kalorikus tesztek.

e, A forgatásos nisztagmográfia.

f, A nisztagmus mint betegségtünet.

B, A fejtartás stabilizálása.

C, A gerincvelői vezérlés: az extrapiramidális

központok és leszállópályák szerepe.

A felegyenesedési reflex.

1.4. A szenzoros konfliktusok és az adaptácó.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: A kisagyra, a

törzsdúcokra, a mozgató pályarendszerekre és az

egyensúlyszervre vonatkozó fejezetek.

Vizsgatételek:

A szemmozgató rendszer.

A proprioceptív felszálló pályák.

Az egyensúlyszerv és a szemmozgatórendszer.

A testtartásszabályozás.

51

Page 53: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

13. hét. 2.előadás A kisagy funkcionális morfológiája.

1. Anatómiai alapok.

a, A kisagy fejlődése.

b. A kisagy makroszkópos leírása, az életfa.

c, A kisagykarok.

d, A kisagymagok.

e, A kisagy keringése.

c, A tentórium.

2. A kisagy bemenő pályái.

a, A ventrális spinocerebelláris pálya.

b, A dorzális spinocerebelláris pálya.

b, Az egyensúlyszervi bemenet.

c, A nagyagykérgi afferentáció

(tractus cortico-ponto-cerebellaris)

d, A kisagyi glomerulus.

e, A kúszórost-bemenet.

3. A kisagykérgi neuronhálózat.

a, A kisagyi fólium koordinátaredszere.

b, A szemcsesejt - parallelrost - Purkinje

sejt információs lánc.

c, A parallelrost-Purkinje-dendrit

kereszteződési szinapszisrendszer.

c, Konvergencia/divergencia arányok.

c, A gátlósejtek rendszere:

A Golgi-gátlás.

A külső csillagsejtek.

A kosársejtek szerepe.

d, Szentágothai konceptuális kisagymodellje.

4, A kisagy kimenő pályái.

52

Page 54: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

a, A vesztibuláris magok áttekintése.

b, A kisagymagok helye az extrapiramidiumban.

c, A kizárólagos gátló kimenet értelmezése.

Az alternatív orgona hasonlat.

5, A kisagy mozgáskoordinációs szerepe.

a, A kisagyműködés sérülésének klinikai

tünetei.

6, A motoros tanulás és alkalmazkodás.

a, A kúszórost heteroszinaptikus módosító hatása.

Albus és Marr kisagy-elmélete.

M. Ito VOR adaptációs kisérletei.

A metrikus tenzor-hálózat elmélete.

7, A szenzoros konfliktusok, és a

szenzomotoros adaptáció.

8, Motoros szabályozás kisagy nélkül.

Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: A kisagyra, a

törzsdúcokra, a mozgató pályarendszerekre és az

egyensúlyszervre vonatkozó fejezetek.

Vizsgatételek:

A kisagy makroszkópos leírása, kisagykarok,

keringés, tentórium.

A kisagy bemeneti és kimeneti rendszere.

A kisagykérgi neuronhálózat, működési koncepciók.

53

Page 55: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

14. hét 1. előadás Agyféltekék, agykamrák, limbikus rendszer

1. Agyfélteke lebenyei:

1.1 lobus frontalais, sulcus centralis, s. precentralis, s.frontalis superior, inferior

s. olfactorius,

gyrus precentralis, g. frontalis inferior, g. rectus,

1.2. lobus parietalis, s. postcentralis, s.intraparietalis, g. postcentralis,

g.supramarginalis, g. angularis

1.3. lobus temporalis, s. temporalis sup. med. inf., s.collateralis, s. hippocampi g.

temp. sup. med. inf., g. occipitotemp. lat., g. parahippocampalis,

uncus,

1.4. insula,operculum frontale, parietale, temporale; lobus occipitalis,

s. parietooccipitalis, s. calcarinus

2. Az agyféltekék összeköttetései:

2.1. corpus callosum

2.2. kisebb összeköttetések: commissura anterior, posterior, habenularum

3. Törzsdúcok: 3.1. thalamus

3.2. nucleus caudatus

3.3. nucleus lentiformis, két alkotórésze a putamen és a globus pallidus;

striatum a nucleus caudatus feje és a putamen az összekötő

szürkeállomány kötegekkel

4. Oldalkamrák és falaik:

4.1. cornu anterior, corpus callosum, nucleus caudatus, septum pellucidum

4.2. pars centralis, corpus callossum, thalamus nucleus caudatus, fornix

4.3. cornu posterior, corpus callossum

4.4. cornu inferior, corpus callossum, hippocampus fimbriae hippocampi

5. Plexus choroideus ventriculus lateralis

5.1. tela choroidea és a teniak

5.2. arteria choroidea anterior az arteria cerebri mediából

5.3. arteria choroidea posterior az arteria cerebri posteriorból

54

Page 56: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

5.4. vena choroidea a vena cerebri interna felé vezetődik el

5. Limbikus rendszer: a köztiagy és a féltekék határterületein lévő ősi rendszer fő

alkotórészei:

5.1. corticalis területek: g. cinguli, g. parahippocampalis hippocampus, g.

dentatus

5.2. subcorticalis magok: amygdala, corpus mamillare, septum pellucidum, nuc.

habenulae, nuc interpeduncularis,

5.3. pályák: fornix, fasciculus mamillothalamicus,

stria terminalis et medullaris thalami, fasciculus retroflexus,

medialis előagyi köteg, tractus olfactorius, tractus

spinithalamicus

Vizsgatételek: A féltekék leírása, érellátása, liquorkeringés, cisternák.

A köztiagy, thalamus, hypothalamus, III. kamra..

Szaglóideg és a rhiencephalon. Izérzékelés.

55

Page 57: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

14. hét. 2. előadás A féltekék funkcionális anatómiája

Az agykéreg elemi szerkezete:

1. A hatrétegű alapszerkezet, lokális különbségek.

izo- és allokortex.

A piramissejtek alakja és kapcsolatrendszere.

A horizontális és vertikális integráció elemei.

a gátló interneuronok szerepe.

2, A kéreg moduláris szerkezete.

3. Az elsődleges érzékelő mezők:

a szomatoszenzoros kéreg - Brodman 3, 1, 2.

A szomatotópiás szerveződés elve.

szaglómezők

látőkéreg - Brodman 17, 18, 19.

elsődleges, másodlagos, stb.

érzékelő mezők. (Hubel, Wiesel kisérlet).

hallókéreg - Brodman 41, 42.

4, A motoros kérgi mezők:

A piramispálya eredési zónája - Brodman 4.

A premotoros mező és funkciók - Brodman 6.

Az akaratlagos szemmozgások kérgi központja:

Brodmann 8 alfa, delta, gamma.

A kérgi beszédközpont - Broca mező.

5, A kommisszurális kapcsolatok rendszere és

funkcionális értelmezése, split brain.

A modulok egymásközti kapcsolatai

(lokális és távoli).

56

Page 58: FUNKCION¦LIS ANATaMIA

6, Az asszociatív rostrendszerek.

Különböző tipusu kérgi mezők együttműködése.

7, A kérgi funkcionális dinamika vizsgálati módszerei.

EEG, nagyfelbontású EEG,

magnetoencephalogram

current source density

voltammetria

pozitron emmissziós tomográfia.

8, Az emlékezés/tanulás neurobiológiai alapjai.

9, Agytörzsi monoaminerg rendszerek, tudat/kóma,

ébrenlét/alvás.

10, Néhány jelentős klinikai kórkép:

Stroke, sclerosis multiplex,

myasthenia gravis, veszettség,

Parkinson és Alzheimer kór,

11, Kommóció, kontúzió, daganatok

epilepszia, elektrosokk,

agyműtétek, robotizált agyműtétek.

Felkészülés: Szentágothai, Réthelyi, féltekék makro- és

mikroszkópiájára, valamint a hosszú projekciós

rendszerekre vonatkozó alfejezetek.

Vizsgatételek:

Az agyhólyagok és a féltekei pályarendszerek fejlődése.

Az agykéreg mikroszkópos szerkezete, kérgi mezők, PET.

Az érző és mozgató kérgi mezők áttekintése

57